Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil társadalom szerepe az Európai Unió és Chile közötti kapcsolatokban

2012/C 143/29

Előadó: Filip HAMRO-DROTZ

Társelőadó: Francisco SILVA

2011. augusztus 1-jén kelt levelében az Európai Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy készítsen feltáró véleményt a következő tárgyban:

A civil társadalom szerepe az Európai Unió és Chile közötti kapcsolatokban.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Külkapcsolatok” szekció 2011 szeptemberében tanulmányutat szervezett Chilébe, és 2012. január 24-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. február 22–23-án tartott, 478. plenáris ülésén (a február 22-i ülésnapon) 138 szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Ajánlások

1.1   Az Európai Parlament azért kérte fel az EGSZB-t e vélemény elkészítésére, hogy vizsgálja meg benne egyrészt a chilei civil társadalom szerepét az EU és Chile közötti kapcsolatokban, másrészt az EU és Chile között 2002-ben aláírt társulási megállapodás 10. cikkének helyzetét. Az említett cikk egy EGSZB–Chile civil társadalmi konzultatív vegyes bizottság felállítását irányozza elő, amelynek létrehozására azonban nem került sor, mivel Chilében nincs az EGSZB-hez hasonló intézmény.

1.2   Az EGSZB üdvözli, hogy az EU és Chile között jók a politikai kapcsolatok; ehhez a társulási megállapodás minden bizonnyal hozzájárult. Az EGSZB támogatja a társulási megállapodás felülvizsgálatát, amely lehetővé tenné egy-egy új fejezet beiktatását a következő témákban: fenntartható fejlődés, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek tényleges elismerését és alkalmazását támogató intézkedések, valamint az együttműködésen belül a civil társadalom és a közös érdekeket – mint az innováció, a fenntartható fejlődés, a fogyasztóvédelem és a képzés – szolgáló projektek megerősítésének középpontba helyezése.

1.3   Az EGSZB arra kéri a társulási megállapodás aláíróit és a Chilében székhellyel rendelkező illetékes nemzetközi szervezeteket, hogy a chilei civil szervezetek megerősítése és kapacitásaik növelése érdekében adjanak meg minden lehetséges intézményi, politikai, operatív és gazdasági támogatást ahhoz, hogy e szervezetek a nemzeti szintű szociális és civil párbeszéd elismert szereplőivé, illetve a kétoldalú kapcsolatokban az európai civil társadalom partnereivé válhassanak.

1.4   Az EGSZB ismételten hangsúlyozza a munkaadók és a szakszervezetek közötti szociális párbeszéd rendkívüli jelentőségét, mivel az egyrészt a társadalmi kohézióval járó fejlődéshez elengedhetetlen gazdasági és szociális konszenzus alapját képezi, másrészt kiindulópontja a politikai vezetés és a gazdasági és szociális szereplők közötti szélesebb körű civil párbeszédnek. Mindez várhatóan a javak jobb elosztását, nyitottabb politikát, továbbá a szociális partnerek és a civil szervezetek mind hangsúlyosabbá váló szerepét eredményezi.

1.5   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fontos lenne létrehozni Chilében egy gazdasági és szociális tanácsot vagy egy ennek megfelelő szervezetet, ami több lehetőséget nyújtana a civil társadalom szereplői közötti, illetve ez utóbbiak és az illetékes hatóságok közötti párbeszéd megszilárdítására, ugyanakkor megteremtené a feltételeket a társulási megállapodás 10. cikkének mielőbbi gyakorlatba ültetéséhez. Az EGSZB kész hozzájárulni ezekhez az erőfeszítésekhez azon tapasztalatai alapján, amelyeket a más országokkal folytatott hasonló tevékenységei során szerzett.

1.6   Az EGSZB, amint arról a Chilében 2011 szeptemberében végzett tényfeltáró misszió alkalmából megállapodott a chilei hatóságokkal, a chilei kormány és az EU támogatásával a chilei civil társadalom legfontosabb szereplőit felvonultató konferenciát szervez, amely egybe fog esni az EU, Latin-Amerika és a karibi térség szervezett civil társadalmának hetedik találkozójával (Santiago de Chile, 2012.). A konferencián megvizsgálják majd, hogy milyen haszonnal járna egy olyan chilei civil társadalmi konzultatív testület felállítása, amely a megállapodás 10. cikke értelmében az EGSZB partnereként működhetne, és azt, hogy ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésre.

1.7   Emellett sor kerülne a civil társadalmi szereplők közös érdekeivel kapcsolatos egyéb témák megvitatására, ideértve többek között a kapacitásbővítés lehetőségeit, az információcsere folytatásának és javításának szükségességét és az egyéb közös tevékenységek rendszeres jövőbeni megszervezésének lehetőségét. Ehhez az együttműködéshez a társulási megállapodás aláírói részéről pénzügyi támogatásra van szükség.

2.   Chile politikai, gazdasági és társadalmi helyzete

2.1   Politikai helyzet

2.2   Gazdasági helyzet

2.3   Társadalmi helyzet

2.4   Chile a jelenlegi nemzetközi helyzetben

3.   Az EU–Chile kapcsolatok

3.1   A 2002-es társulási megállapodáson nyugvó EU–Chile kapcsolatok általánosságban kiválóak, és a legkülönfélébb politikai, kereskedelmi és együttműködési területek széles körére terjednek ki. Az EU és Chile között folyamatban lévő ágazati párbeszédek a következő témákat ölelik fel: regionális politika, katasztrófavédelem, a kétoldalú kapcsolatok jövője, foglalkoztatáspolitika és az emberi jogok.

3.2   Az EU egyike Chile legfontosabb kereskedelmi partnereinek, és a közvetlen külföldi befektetések legfőbb forrása. Az EU és Chile közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely az utóbbi évtizedben a kereskedelmi forgalom jelentős növekedését eredményezte, az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a beruházásokra, a közbeszerzésre és a verseny területére terjed ki. Az EU a chilei kivitel első számú célpontja, és a mérleg Chilének kedvez – 45 000 millió euró többlettel rendelkezik. Ugyanakkor a társulási megállapodás a foglalkoztatás, az együttműködés és a fenntartható fejlődés terén nem teljesíti a várakozásokat.

3.3   Az európai piac jelentős mennyiségű exportterméket, többek között mezőgazdasági-élelmiszeripari termékeket, bort, dohányt, faipari termékeket és rezet vesz fel. Európa a chilei gazdaság számára a köztes termékek és a beruházási javak egyik legfőbb forrása. A megállapodás értelmében mindkét félnek fokoznia kell a mezőgazdasági termékek és a szolgáltatások kereskedelmének liberalizálását.

3.4   A 2007 és 2013 közötti időszakban az EU összesen 41 millió eurót fordít a Chilével folytatott együttműködésre. A 2010-ben véget ért félidős értékelés megerősítette, hogy a jövőben is indokolt a fő kiemelt ágazatokra, nevezetesen a társadalmi kohézióra, az innovációra és a versenyképességre, a felsőoktatásra és a környezetvédelemre összpontosítani. Ugyanakkor a Chile fejlődése érdekében folytatott együttműködésnek, tekintve az ország megfelelő gazdasági fejlettségét, más célokra kell irányulnia. Maga Chile is igényli, hogy történjenek erőfeszítések a társuláson alapuló stratégiai kapcsolatok kiépítésére, amelyek jobban szem előtt tartják a közös érdeklődésre számot tartó területeket. Az EU szintén vizsgálja, hogy a megállapodás 2012. évi felülvizsgálata során miként lehet olyan elemekkel bővíteni az együttműködést, amelyek szorosabban kötődnek a közös értékekhez.

3.5   A chilei civil társadalom korántsem értékeli kedvezően a társulási megállapodás eredményeit. A szakszervezetek, a kkv-k, a nem kormányzati szervezetek, illetve a szolgáltatóipari és fogyasztói szervezetek szinte szabadkereskedelmi megállapodásnak tekintik a társulási megállapodást, és sajnálattal állapítják meg, hogy nem részesülnek annak előnyeiből, még az együttműködési projektek terén sem, amelyekkel kapcsolatban – az állítólagosan kedvezményezett szervezetekkel folytatott előzetes konzultáció nélküli – közvetlen kormányzati beavatkozásokra mutatnak rá. A szervezetek azt követelik, hogy kapjanak nagyobb figyelmet azok a projektek, amelyek a civil társadalom hosszú távú megerősítését, az egyenlőtlenségek elleni küzdelmet, a társadalmi kohéziót és a fogyasztást, valamint az azonos tevékenységi ágazaton belüli egyesületi mozgalmak támogatását szolgálják (12 000 vállalati szakszervezet, 39 000 vállalkozó csak a szállítási ágazatban). Kívánatos lenne továbbá, hogy az európai pénzeszközök a nem kormányzati szervezeteken kívül a szolgáltatóipar szervezeteit, a fogyasztói szervezeteket és a kisvállalkozásokat is célozzák. A 10. cikken kívül a társulási megállapodás más cikkei is foglalkoznak az együttműködéssel, így például a 41. és a 48. cikk, amelyek tartalmához a civil társadalom szereplői konstruktívan hozzájárulhatnak.

3.6   A 11. cikk alapján az EU több alkalommal egyeztetett a chilei civil társadalommal a megállapodás alkalmazásáról, például a 2006. évi első szociális fórumon és a 2011. szeptemberi második szociális fórumon. A chilei szereplők nagy érdeklődést tanúsítottak az európai szereplőkkel folytatandó intenzívebb információcsere és a megállapodás 10. cikkének gyakorlatba ültetése iránt. Az Európai Bizottság és az EKSZ a jelek szerint határozottan kiáll az egyeztetések folytatása és a civil társadalom szerepének előtérbe helyezése mellett.

4.   A civil társadalom Chilében: a jelenlegi helyzet és az együttműködés kilátásai

4.1   A chilei civil szervezetek kedvezőtlenül értékelik a párbeszédet és a részvétel lehetőségeit. Véleményük szerint Chilében nincs meg a politikai akarat a civil társadalom konzultatív szervének létrehozására, részben politikai-ideológiai okokból, részben pedig abból a félelemből kifolyólag, hogy e szerv esetleg egy harmadik törvényhozási kamarává, a meglévők versenytársává válhatna. Noha úgy tűnik, hogy a jogszabályok előkészítése alkalmával történnek különböző szintű és típusú egyeztetések a civil társadalom szereplőivel, ezek láthatóan nagyon szervezetlenek. Általában hiányoznak a nemzeti szintű állampolgári részvétel mechanizmusai, amelyek lehetővé tennék a szociális konfliktusok levezetését és megelőzhetnék a jelenlegihez hasonló társadalmi forrongásokat. A regionális és helyi szintet illetően meg kell említeni, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nem rendelkeznek reprezentativitással: a tisztségekre közvetlenül a központi kormányzat jelöl ki személyeket.

4.2   Chilében három nagy szakszervezeti tömörülés van. A legtöbb tagot a Central Unitaria de Trabajadores (CUT) számlálja, ebből vált ki annak idején a Central Autónoma de Trabajadores (CAT) és az Unión Nacional de Trabajadores (UNT). A belső nézeteltérések megakadályozzák a tömörüléseken belüli, az egymás közötti és a munkaadókkal folytatott összehangolt párbeszédet. Mindazonáltal valamennyien egyetértenek abban, hogy a chilei szociális párbeszéd súlyos hiányosságoktól szenved, hogy támogatni kell a szociális párbeszéd hatékony mechanizmusainak és egy chilei gazdasági és szociális bizottságnak a létrehozását, valamint hogy a társulási megállapodáson belül szükség van egy, az európai civil társadalommal folytatott párbeszédet szolgáló mechanizmus megalkotására.

4.3   A szakszervezeti tagok aránya Chilében 12–13 %; a tagság aránya nagyon magas a bányászatban, a bankszektorban és a kereskedelemben, és rendkívül sok a szakszervezeti egyesülés (mintegy 12 000), amelyek többsége vállalati szintű. A szociális párbeszéd tehát szétaprózódott Chilében. A szakszervezetek alkupozíciója, elsősorban ágazati területen, igen gyenge, és a szakszervezeti tömörülések egységének hiánya meggátolja a párbeszéd előtti szükséges egyeztetést. Az ILO által kezdeményezett, a CUT és a CPC (ipari és kereskedelmi munkaadók szövetsége) közötti párbeszéd nem teremtette meg a dialógus folyamatossá tételéhez szükséges bizalmat.

4.4   A legnagyobb chilei munkaadói szervezet a Confederación de la Producción y el Comercio (CPC) (ipari és kereskedelmi munkaadók szövetsége), amely a chilei gazdaság valamennyi nagy ágazatát magában foglalja. A CPC a szakszervezetekkel alkalmi párbeszédek révén, az ILO-val pedig egy, a tisztességes munkakörülményekkel foglalkozó háromoldalú testületben folytat együttműködést. Azonban soha nem tárgyaltak a szakszervezetekkel egy gazdasági és szociális bizottság létrehozásáról, sem a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó strukturált párbeszéd megteremtéséről. A chilei kis- és középvállalkozásokat a Conupia szervezet képviseli.

4.5   A chilei kisipar fejletlen és kevéssé szervezett, versenyképessége alacsony, kevés forrással rendelkezik, alacsony béreket kínál, és az exportágazatból kirekesztődött. Ennek ellenére ez az ágazat biztosítja a formális és informális szféra munkahelyeinek 80 %-át. Másrészről nagy számban van jelen Chilében néhány nagy jelentőségű, az emberek életére nagyban kiható, kevéssé szabályozott gazdasági szereplő, például a bankok.

4.6   A két legfontosabb fogyasztói szervezet a Conadecus és az Odecu, ám a társadalomban betöltött szerepük és befolyásuk korlátozott. Mindkét szervezet nagyobb részvételre tart igényt a társulási megállapodás keretében az EU-val folytatott együttműködési projektekben.

5.   Következtetések

5.1   Az EGSZB úgy véli, hogy noha a társulási megállapodás alkalmazása nem vet fel komolyabb problémákat, a megállapodást aktualizálni kell, és egyebek mellett a kereskedelemről szóló fejezetbe be kell iktatni egy, a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet, a legutóbbi kereskedelmi megállapodásokkal összhangban. A civil társadalom részvétele fontos eleme a gazdasági, szociális, munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztói jogok tiszteletben tartásán alapuló kapcsolatok figyelemmel kísérésének. Az együttműködésről szóló fejezetnek elő kellene mozdítania a társadalmi-gazdasági szereplők megerősödését és részvételét, és figyelmüket a hagyományos fejlesztési együttműködésről a jelentősebb kölcsönös érdekeket szolgáló célkitűzések, azaz az oktatás, az innováció vagy a termelési szerkezet fejlesztése felé kellene fordítania. Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy a chilei civil szervezetek bekapcsolódjanak a TM értékelési folyamatába.

5.2   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kész együttműködni az EU-val a Chilével folytatott ágazati párbeszédek során az olyan lényegi kérdések megvitatásában, mint az oktatás, a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a fenntartható fejlődés, a szociális párbeszéd, a foglalkoztatás, a fogyasztók védelme és tájékoztatása vagy a társadalmi kohézió.

5.3   Az EGSZB elégedetten nyugtázza, hogy chilei részről mind kormányzati, mind parlamenti szervek elismerték, hogy nem teljesítették a megállapodás 10. cikkében foglaltakat, és nyilvánosan kifejezték szándékukat ennek orvoslására. Tudomásul vette továbbá a chilei kormány legutóbbi terveit, melyek szerint valamennyi kormányzati területen rendszeres tájékoztatási és konzultációs lehetőséget kíván teremteni a civil társadalom számára. Az EGSZB üdvözli e szándékot, azonban kellő körültekintéssel kifejezi fenntartásait egyes javaslatokkal szemben, amelyek valószínűleg inkább az egyes témákkal és ágazatokkal foglalkozó, ad hoc és különálló szervek elszaporodását eredményezik, mint egy olyan átfogó és egységes testület létrehozását, amely minden esetben kiegészíthetné a részterületekkel foglalkozó szerveket.

5.4   Az EGSZB úgy véli, hogy a chilei civil társadalomnak jelentős politikai támogatásra és hatalmas belső munkára van szüksége, amelynek egyrészt arra kell irányulnia, hogy a megfelelő szervezetek megerősödjenek és kapacitásaik bővüljenek, másrészt arra, hogy e szervezeteket mind az általános intézményi konzultáció (civil párbeszéd), mind a munkaügyi kapcsolatok (szociális párbeszéd) keretében konstruktív partnerként ismerjék el.

5.5   Az EGSZB támogatja egy, a civil társadalom részvételét szolgáló chilei intézmény létrehozását, amely tükrözi a chilei civil társadalom pluralizmusát. Az EGSZB-hez hasonlóan e szervnek azon az alapelven kell nyugodnia, hogy az abban részt vevő szervezetek reprezentatívak, függetlenek és legitimek. Az EGSZB tapasztalatai azt mutatják, hogy egy ilyen tulajdonságokkal bíró intézmény létrehozásához alapvető, hogy a civil társadalom különböző érintett szegmensei konszenzusra törekedjenek. Az EGSZB a más országokkal folytatott hasonló tevékenységei során szerzett tapasztalatai alapján kész és képes hozzájárulni ezen erőfeszítésekhez. E téren, Latin-Amerika tekintetében, pozitív példaként említhető a civil társadalom olyan konzultatív szerveivel való együttműködés, mint a brazíliai CDES, a közép-amerikai CC-SICA vagy a Mercosurhoz tartozó FCES.

5.6   Az EGSZB véleménye szerint a társadalmi egyenlőtlenségek és a Chilében jelenleg tapasztalható tiltakozó megmozdulások újabb okot adnak arra, hogy jelentősen bővítsék a párbeszéd és a civil társadalom konzultatív részvételének lehetőségeit a döntéshozatalban és a közpolitikákban.

5.7   Egy konzultatív szerv elősegítené továbbá az európai és a chilei civil szervezetek közötti kapcsolatok fejlődését, és – a társulási megállapodás 10. cikkében meghatározott konzultatív vegyes bizottság mielőbbi felállításának köszönhetően – tovább erősítené az EU és Chile közötti kapcsolatokat.

5.8   Az EU–Chile konzultatív vegyes bizottságnak elő kellene segítenie a társulási megállapodás fejlesztését, ellenőrzését és alkalmazását. Feladatai közé tartozna, hogy véleményeket bocsásson ki a társulási bizottság és a társulási tanács egyeztetéseiről a megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi tárgyban. Ezenkívül saját kezdeményezésű véleményeket és ajánlásokat fogalmazhatna meg a megállapodás által érintett kérdésekben. A konzultatív vegyes bizottság e célból minden évben együttes ülést tartana az EU–Chile közös bizottsággal.

5.9   Az EGSZB megköszöni az EU–Chile parlamenti vegyes bizottság érdeklődését és támogatását a társulási megállapodás 10. cikkének végrehajtásához. A parlamenti vegyes bizottságnak és a jövőbeni konzultatív vegyes bizottságnak folyamatos és rendszeres kapcsolatot kell fenntartania a megállapodás nyomon követésével kapcsolatos eszmecsere érdekében.

(1)  A lakosság megközelítőleg 4,6 %-a, többségük mapuche.

(2)  Az OECD és a 2009. évi nemzeti társadalmi-gazdasági felmérés számadatai – www.ministeriodesarrollosocial.gob.cl.

(3)  Sorrendben Michelle Bachelet, Juan Somavía, illetve José Miguel Insulza.