A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2011. július 12-i 2011/734/EU tanácsi határozat nyomon követéséről (2012. november)

1. Bevezetés

Ez a közlemény értékeli a Görögország által a 2012. március 13-i 2012/211/EU tanácsi határozattal[1] módosított 2010/734/EU tanácsi határozatnak való megfelelés céljából végrehajtott intézkedéseket. A közlemény az EKB-val együttműködve készített bizottsági szolgálati jelentéssel[2] együtt hozzájárul ahhoz az értékeléshez, amely a Görögországnak a többi euróövezeti tagállam általi, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) révén történő finanszírozása vonatkozásában létrejött egyetértési megállapodás[3] betartását vizsgálja. Az értékelés a Bizottság szolgálatainak 2012. őszi előrejelzésén, valamint azon a részletesebb értékelésen alapul, amelyet a Bizottság szolgálatai az IMF-fel és az EKB-val együtt, a gazdasági kiigazítási program felülvizsgálata során végeztek el.

2. A Tanács 2012. március 13-i határozata

A Tanács 2012. március 13-án az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése és 136. cikke alapján elfogadta a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint a túlzott hiány helyzetének 2014-ig történő orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló határozatot. Ezzel a határozattal módosításra került a 2011. júliusi határozat[4], amelyet a 2010. május 10-i 2010/320/EU határozat egymást követő módosításainak egységes szerkezetbe foglalása céljából át kellett dolgozni.

A 2012. márciusi határozatot Görögország második gazdasági kiigazítási programjának kidolgozásakor fogadták el. A határozat előírja Görögország számára, hogy fogadjon el számos konkrét intézkedést, amelyek célja 2012-ben a GDP 1 %-át nem meghaladó elsődleges államháztartási hiány elérése, 2013-ban legalább a GDP 1,8 %-ának megfelelő, 2014-ben pedig legalább a GDP 4,5 %-ának megfelelő elsődleges többlet elérése. A magánszektor bevonásával létrejött kötvénycsere-ügyletet követően ezek a célok megfeleltek a 2012-ben a GDP 7,3 %-át, 2013-ban a GDP 4,7 %-át, 2014-ben pedig a GDP 2,2 %-át kitevő teljeshiány-összegeknek. E célkitűzések eléréséhez a 2009–2014 közötti időszakban a strukturális költségvetési hiányt a GDP legalább 10 %-ának megfelelő mértékben kell javítani.

3. Jelentősen gyengébb makrogazdasági környezet

A gazdasági tevékenység a jelenlegi előrejelzések szerint sokkal gyengébb a 2011/734/EU határozat 2012. márciusi elfogadásakor vártnál. Sorozatban ez az ötödik év, hogy a görög gazdaság recesszióban van. A Bizottság szolgálatainak 2012. őszi előrejelzése szerint a reál-GDP – szemben az előző tanácsi határozatban 2012-re és 2013-ra előre jelzett 4,7 %-kal és 0,0 %-kal – 6,0 %-kal zsugorodik 2012-ben és 4,2 %-kal 2013-ban, amelyet 2014-ben csupán 0,6 %-os, 2015-ben 2,9 %-os, 2016-ban pedig 3,7 %-os növekedés követ. Ezzel szemben a 2012. márciusi tanácsi határozat még azon a feltételezésen alapult, hogy a növekedés már 2013-ban beindul. A mostani előrejelzés szerint a nominális GDP – a márciusban előre jelzett csupán 0,4 %-os csökkenéssel szemben – 2013-ban 5,4 %-kal esik vissza, majd 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban 0,2 %-kal, 3,2 %-kal, illetve 4,9 %-kal növekszik.

A márciusban rendelkezésre bocsátott előrejelzéshez viszonyítva a Bizottság 2012. őszi előrejelzése szerint a gazdasági tevékenység szűkülése sokkal jelentősebb lesz és jobban elhúzódik, miközben a csökkenő belföldi kereslet tovább romlik a gyenge nettó export, valamint azon költségvetési intézkedések következtében, amelyek a görög költségvetés fenntartható pályára való visszaállításához szükségesek. E tendenciák hátterében különböző tényezők húzódnak. Egyrészt a bizalom gyengüléséhez vezetett a programok politikai támogatását illető erős bizonytalanság a két tavaszi parlamenti választás során, ami a programok végrehajtásának késedelmét eredményezte. A görögországi helyzettel kapcsolatos bizonytalanság továbbra is gyengítette a befektetői bizalmat, és akadályozta a befektetések és az export élénkülését. Másrészt a világgazdaság gyengülése negatívan befolyásolta az áruk és szolgáltatások exportját. Harmadsorban a programvégrehajtás elhúzódásának és az ehhez kapcsolódó folyósítások késedelmének együttes hatása, valamint a bankszektort érintő jelentős pénzkiáramlás miatt szigorúbbá vált, a magánszektor hitelhez jutását megnehezítő hitelfeltételek súlyosbították mind a magánfogyasztás, mint a beruházások helyzetét. Végezetül a görög nemzeti számlák legutóbbi, 2012. októberi felülvizsgálata a reál-GDP sokkal jelentősebb zsugorodását tárta fel (a reálkibocsátás 2010-ben 4,9 %-kal, 2011-ben pedig 7,1 %-kal esett vissza) a tanácsi határozatban levő mögöttes adatokkal összehasonlítva (a kibocsátás 3,5 %-os és 6,9 %-os visszaesése az említett két évben).

1. táblázat A makrogazdasági forgatókönyv főbb elemei (2011–2016)

4. A túlzott hiány helyzetének orvoslása 4.1. Költségvetési politika 2012-ben

Görögországnak azt javasolták, hogy hozzon a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű, legkésőbb 2014-ig megvalósítandó hiánycsökkentésre irányuló intézkedéseket, melyek által a 2009–2014 közötti időszakban a strukturális egyenlegnek a GDP legalább 10 %-át kitevő javulását érheti el. Görögország 2012-ben a 2011/734/EU tanácsi határozatnak megfelelően eredményes intézkedéseket tett az államháztartás túlzott hiányának orvoslására.

Az államháztartási hiány jelentős mértékben javult, és a 2009-es, a GDP 15,6 %-ának megfelelő szintről 2011-re a GDP 9,4 %-ának megfelelő szintre csökkent. A megfelelésről készített bizottsági szolgálati jelentés részletes értékelése szerint 2012-ben az államháztartási hiány várhatóan a GDP 6,9 %-át, míg az elsődleges (a kamatkiadásokat nem tartalmazó) hiány a GDP 1,5 %-át teszi majd ki. Az év egészét tekintve, az ESA-alapú hiány 2012-ben 0,4 százalékponttal a tanácsi határozatban a hiányra vonatkozóan 2012-re meghatározott, a GDP 7,3 %-át kivető felső határ (ESA 95 alapú felső határ) alatt maradhat. Nominális értelemben a 2012. évi államháztartási hiány várhatóan 13,4 milliárd EUR lesz, szemben a tanácsi határozatban a hiányra vonatkozóan előírt 14,8 milliárd EUR felső határral. Az elsődleges hiány a vártnál súlyosabb recesszió miatt valószínűleg némileg magasabb lesz a GDP 1,0 %-ában meghatározott célnál.

A becslések szerint a strukturális hiány[5] Görögországban GDP-arányosan 13,9 százalékponttal javult, a 2009. évi 14,7 %-ról a 2012-re becsült 1,5 %-ra. A Bizottság szolgálatainak 2012. őszi előrejelzése szerint a ciklikusan kiigazított költségvetési hiány GDP-arányosan 3,9 százalékponttal csökken már 2012-ben is. A mögöttes költségvetési erőfeszítés 2009–2012 között meghaladja a tanácsi határozatban a 2009–2014 közötti időszak egészére ajánlott, a GDP 10 %-ának megfelelő mértéket.

A kormány – tekintettel a gyengébb gazdasági tevékenységre – további konszolidációs intézkedéseket fogadott el, a recesszió államháztartásra gyakorolt hatásának csökkentésére. Ezek az intézkedések többek között meghatározott szakmák (bírák, rendőrök, a védelem terén dolgozók, egyetemi oktatók) esetében 2012 augusztusától a bérek csökkentésére, valamint az egészségügy túlzott kiadásainak visszaszorítására irányultak. Továbbá jelentős mértékben csökkent az állami beruházási költségvetés. Ennek elérését megkönnyítette a jobb költségvetési monitoring és ellenőrzés, a középtávú költségvetési tervezés, valamint fontos strukturális reformok bevezetése az egészségügyben. A vártnál a GDP közel 1,0 %-ával alacsonyabb kamatfizetés szintén segítette a kiigazítási folyamatot.

A költségvetési teljesítmény a hátralékok jelentős növekedése nélkül valósult meg. Habár a szakminisztériumok, a kórházak és az államháztartás hátralékainak felhalmozására vonatkozó, június végére, illetőleg szeptember végére meghatározott teljesítménykritériumnak és indikatív célkitűzésnek nem sikerült megfelelni (ld. a 2. táblázatot), az 1,6 milliárd EUR összegű hátralék teljes növekedése az év eleje óta korlátozott mértékű. A hátralékok felhalmozása elsősorban az egészségügyi és a védelmi ágazatot jellemezte.

2. táblázat: Költségvetési mennyiségi teljesítménykritériumok (milliárd EUR-ban)

Forrás: A Bizottság szolgálatai.

A megfelelésről készített bizottsági szolgálati jelentés részletes értékelése szerint a konszolidált államadósság 2012-ben várhatóan 11,1 milliárd EUR-val csökken, a tanácsi határozatban megállapított 26,957 milliárd EUR-hoz képest. Ez a vártnál alacsonyabb privatizációs bevételekkel és az államadósság vártnál szintén alacsonyabb konszolidációjával, valamint az elhatárolások kiigazításának és az egyéb kamatmódosítások tervezettnél kedvezőtlenebb alakulásával magyarázható. A statisztikai adatok felülvizsgálatát követő alacsonyabb nominális GDP következtében és a rosszabb makrogazdasági kilátások ismeretében a GDP-arányos adósság 2012-ben valószínűleg 162,5 %-ra növekszik.

4.2. A középtávú költségvetési pálya kiigazítása

Tekintettel a vártnál súlyosabb és jobban elhúzódó gazdasági recesszióra, a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy hosszabbítsa meg két évvel a költségvetési kiigazítási pályát, és határozza meg a Görögország számára a 2013–2016 közötti időszakra kitűzött költségvetési célokat, amelyeket a nominális elsődleges egyenleg alapján kell megállapítani.

A 2012. évi 2 952 millió EUR (a GDP 1,5 %-a) elsődleges hiányt követően Görögországnak 2013-ban elsődleges egyenleget, 2014-ben 2 775 millió EUR (a GDP 1,5 %-a), 2015-ben 5 700 millió EUR (a GDP 3 %-a), 2016-ban pedig 9 000 millió (a GDP 4,5 %-a) elsődleges többletet kell elérnie (ld. a 3. táblázatot) A módosított cél eléréséhez szükséges intézkedések 2013-ban 9,2 milliárd EUR-t, míg 2014-ben további 4,3 milliárd EUR-t tesznek ki. A módosított pálya azt jelenti, hogy az államháztartás költségvetési egyenlege 2016-ban a GDP 3 %-a alá kerülne.

3. táblázat: Elsődleges egyenleg és államháztartási egyenleg 2013–2016 között

        Forrás: A Bizottság szolgálatai.

Az új költségvetési pálya megfelel a ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg javulásának, azaz a 2012. évi GDP-arányos 4,1 %-ról 2013-ra 6,2 %-ra, 2014-ben 6,4 %-ra, 2015-ben és 2016-ban pedig legalább a GDP 6,4 %-ára növekedne[6]. Az intézkedéseket a hatóságok a következő évek rendes költségvetési eljárásai során teszik meg. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy a fennmaradó költségvetési résre vonatkozó, későbbi éveket érintő előrejelzések meglehetősen bizonytalanok, és nagymértékben függenek mind az élénkülés erősödésének mértékétől, mind az adóigazgatás és társadalombiztosítási szervek működésének javulásából eredő hozamoktól.

4.3. Költségvetési megfelelést célzó intézkedések a 2013 és 2016 közötti középtávú költségvetési stratégia keretében

Annak érdekében, hogy a 2011/734/EU tanácsi határozattal összhangban a lehető leghamarabb megszüntessék a jelenleg fennálló túlzott hiányt, a 2013. évi költségvetés és a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési stratégia elfogadásával a görög hatóságok döntő lépéseket tettek államháztartásuk 2013-ban és 2014-ben történő konszolidálására.

A görög parlament 2012. november 11-én elfogadta a 2013. évi költségvetést, beleértve a GDP 5 %-át meghaladó, több mint 9,2 milliárd EUR volumenű bevétel- és kiadásoldali konszolidációs intézkedéseket, amelyeknek célja az elsődleges hiány 2013. évi csökkentése. A 2013. évi költségvetés a 2013-2016 közötti időszakra szóló középtávú költségvetési stratégia részét képezi; a stratégiát néhány nappal korábban, 2012. november 7-én fogadta el a görög parlament.

A középtávú költségvetési stratégia és az annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok meglehetősen terjedelmes és az időszak elejére ütemezett költségvetési konszolidációt irányoznak elő, amit strukturális intézkedések átfogó készlete támaszt alá. A 2013–2014-re előirányzott teljes költségvetési kiigazítás a GDP mintegy 7,2 %-át teszi ki, ezen belül a 2013. évi intézkedések jelentik a konszolidációs erőfeszítések két harmadát. Mindez előkészíti a terepet ahhoz, hogy 2016-ra elérhető legyen a GDP 4,5 %-át kitevő elsődleges többlet és a GDP 2,0 %-át kitevő államháztartási hiány. Ami a minőséget illeti, a kiigazítások többsége olyan kiadásoldali intézkedés, amelynek megtételére a program korai szakaszában kerül sor.

A 2013. évi költségvetést, a középtávú költségvetési stratégiát és az egyedi intézkedéseket a görög hatóságok alaposan megvitatták a Bizottság szolgálataival a gazdasági kiigazítási program és a Görögország által kapott pénzügyi támogatás kontextusában. E viták során a költségvetési konszolidációs intézkedéseket a velük együtt járó reformok összefüggésében, a túlzott hiány fenntartható megszüntetésének biztosítására és az adósságpálya fenntarthatóságára tekintettel, valamint a növekedésre és a görög társadalomra gyakorolt hatásokat figyelembe véve vizsgálták. Ezen intézkedések kialakításakor és végrehajtásakor a viták folyamán figyelembe vették a szociális megfontolásokat és a szociális partnerek szerepét (pl. a nyugdíjreformok során igyekeztek megvédeni a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasokat).

A költségvetési konszolidációs intézkedések a kormányzati tevékenységek teljes skáláját lefedik, a fő területek a következők:

· A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának növelése a nyugdíjköltségek mérséklése és a nyugdíjreform teljes körű hatásának korábbra hozatala révén. A nyugdíjintézkedések várhatóan mintegy 5,3 milliárd EUR (a GDP mintegy 2,8 %-a) megtakarítást eredményeznek 2013 és 2014 során. A 2013–2014. évi teljes csomagnak mintegy kétötöd részét teszik ki. Ezen intézkedések teszik teljessé a 2010-ben megkezdett reformsorozatot, amelynek célja a 2000 és 2009 között megfigyelt, nagyon gyors nyugdíjnövekedés ellensúlyozása volt. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre emelkedik, ezzel párhuzamosan szinte minden nyugdíjkategóriában arányosan változnak a korhatárok. Ezáltal korábban megvalósul a 2010-es reform egyik eleme, amelynek hatálybalépését eredetileg 2015-re tervezték. Az alap- és kiegészítő nyugdíjak után kapott minden szezonális bónusz megszüntetésre kerül, az alap- és kiegészítő nyugdíjak kedvezményezettenkénti havi összege pedig progresszív módon csökken (1000 és 1500 EUR között 5 %-kal, 1500 és 2 000 EUR között 10 %-kal, 2 000 és 3 000 EUR között 15 %-kal, 3 000 EUR felett pedig 20 %-kal). Ugyancsak csökkentik a közalkalmazottak és minden társadalombiztosítási alap új, átalányösszegű ellátásait. A bérek csökkentését és az automatikus bérfejlesztés megszüntetését követően a speciális bérrendszerekhez kapcsolódó nyugdíjak is csökkenni fognak. A további intézkedések közé tartozik a mezőgazdasági termelők járulékainak növelése, a választott személyzet nyugdíjának csökkentése, a rászorultság vizsgálatának bevezetése a nyugdíjjogosultak bizonyos kategóriái esetében, a szakszervezeti tagok speciális nyugellátásának megszüntetése, valamint a keresztellenőrzések a jogosulatlanul kapott nyugdíjak kiszűrésére.

· A közszféra béreinek tartós csökkentése. A 2000 és 2009 közötti időszakban megfigyelt jelentős növekedést, majd a közelmúltban végrehajtott számottevő bércsökkentést követően a kormány 2013–2014 során újabb, tartós bércsökkentő intézkedéseket tervez mintegy 1,3 milliárd EUR összegben (a GDP 0,7 %-a). Ez a megtakarítási kategória a 2013–2014. évi teljes költségvetési csomag 10 %-át teszi ki. A speciális bérrendszerbe tartozó alkalmazottak (bírák, diplomaták, orvosok, professzorok, fegyveres erők és rendőrök, repülőtéri személyzet és főtitkárok) bérének ésszerűsítése a havi bérek 2012. augusztus 1-jétől történő, progresszív csökkentése révén valósul meg (a következő ütemezés szerint: 1000 EUR alatt 2 %, 1000–1500 EUR között 10 %, 1500–2 500 EUR között 20 %, 2 500–4 000 EUR között 30 %, és 4 000 EUR felett 35 %). E bércsökkentéseket 2014-ben a fegyveres erők személyzete esetében alkalmazott automatikus bérfejlesztés megszüntetése egészíti ki – ez a tervek szerint évente legalább 88 millió EUR megtakarítást eredményez. Ugyancsak fontos intézkedés a szezonális bónuszok megszüntetése a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok, valamint a köz- és magánjogi szervezetek alkalmazottai esetében, amit a 2013–2016 közötti időszakban a közszférában a teljesítményhez kapcsolódó bónuszok kifizetésének felfüggesztése egészít ki.

· A bérekhez kapcsolódó egyéb intézkedések közé tartozik az állami szektorbeli bérek racionalizálása (többek között a konzultáns orvosok bérének csökkentése és a Polgári Védelmi Minisztériumba és az Oktatási Minisztériumba történő felvételek befagyasztása révén), a közalkalmazotti egységes bértábla alkalmazása a parlamenti alkalmazottakra, valamint a közalkalmazotti bértábla 2011-ben bevezetett reformja alóli kivételek megszüntetése. A középtávú költségvetési stratégia céljai között szerepel a helyi önkormányzatok bérköltségeinek csökkentése is. A közszféra alkalmazottainak számát is csökkentik a szakakadémiákra felvett hallgatók és a középiskolai, műszaki főiskolai és egyetemi nem állandó tanárok felvételének csökkentése, valamint a határozott idejű szerződések további, 10 %-os csökkentése révén. Végül pedig 2013 novemberéig 27 000 közalkalmazott kerül be a mobilitási rendszerbe, többek között egyes alkalmazotti kategóriák megszüntetése vagy szervezetek felszámolása/összevonása, valamint a fegyelmi ügyek rendezése révén (ideértve az azonnali felmondást is). Ezen alkalmazottak közül 2 000 már 2012 novemberében bekerült a rendszerbe.

· A (nyugdíjtól különböző) szociális ellátások racionalizálása 2013–2014 során várhatóan mintegy 300 millió EUR megtakarítást eredményez (a GDP 0,2 %-a). Az elfogadott intézkedések közé tartoznak a következők: a biztosítással nem rendelkezők ellátásainak racionalizálása, a rászorultság vizsgálatának bevezetése a családi pótlékok esetében, a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások csökkentése, az alacsony nyugdíjak jövedelemfüggő kiegészítésére (EKAS) vonatkozó korhatár emelése, a speciális munkanélküliségi ellátások csökkentése, bizonyos betegkategóriák esetében az utaztatási ellátások racionalizálása. Mindezek célja, hogy a szociális ellátások – a technikai támogatást nyújtó partnerek (OECD) ajánlásaival összhangban – célzottabban az alacsony jövedelmű háztartásokra irányuljanak és javuljon a rájuk kifejtett tényleges hatásuk. Az intézkedések szigorúbbá teszik a szociális támogatás igénybevételének feltételeit, miközben a támogatásokat jobban a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeire irányítják. A csomag emellett magában foglal két új szociális programot is, amelyeknek célja a magas munkanélküliségi ráta és a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése által a lakosságra gyakorolt hatások mérséklése.

· Költségcsökkentés és hatékonyságjavítás az egészségügyben, beleértve a gyógyszerkiadásokat is. Az egészségügyben 2013–2014-re előirányzott, körülbelül 1,0 milliárd EUR összegű (a GDP 0,6 %-a) csökkentéseknek mintegy két harmadát teszik ki a gyógyszerkiadások terén tervezett megtakarítások. A megtakarítások alapját a következők képezik: a generikus gyógyszerek alkalmazását célzó ösztönzők, illetve az erre vonatkozó kötelezettségek továbbfejlesztése, a gyógyszerár-támogatási rendszer felülvizsgálata, csupán korlátozott számú, speciális terápiás kezeléshez kapcsolódó gyógyszert mentesítve, a gyógyszerárak rendszeres felülvizsgálata a három legalacsonyabb árú uniós tagállam árai alapján, valamint az automatikus visszakövetelési mechanizmus gyógyszeripari gyártókra történő alkalmazása. Ez utóbbi biztosítja, hogy a járóbetegekhez kapcsolódó gyógyszerkiadások ne haladják meg a 2013. évi 2 440 millió EUR, illetve a 2014. évi 2 000 millió EUR összegű célt, és így összhangban legyenek a 2014-re a GDP 1,0 %-ában megállapított átfogó céllal, miközben fenntartják a betegek ellátásának szintjét. A kórházak kiadásainak csökkentése, a kórházi ellátásért és a gyógyszerfelírásért fizetendő egyéni hozzájárulás 2014-től történő emelése, valamint a kórházak hálózatának ésszerűsítése ugyancsak hozzájárul majd a kiadások csökkentéséhez.

· A kormány operatív kiadásainak csökkentése. Az összesen 0,5 milliárd EUR-t (a GDP 0,3 %-át) kitevő intézkedések (2013-ban 239 millió EUR, 2014-ben további 225 millió EUR) közé a következők tartoznak: az elektronikus közbeszerzés fokozatos bevezetése a közigazgatás valamennyi területén, a nem bérjellegű diszkrecionális kiadások 25 %-os csökkentése, a belföldi kompoknak nyújtott támogatások, valamint az általános költségvetésen kívüli alapoknak nyújtott támogatások csökkentése, a mezőgazdasági termelők szakszervezeteinek az uniós pénzügyi támogatásokra irányuló pályázatokhoz nyújtott segítséghez kapcsolódóan biztosított támogatások megszüntetése és a Zöld Alap kiadásokra vonatkozó szabályainak szigorítása.

· A védelemhez kapcsolódó operatív kiadások visszafogása és átstrukturálása. A katonai beszerzések 2013–2014 során mintegy 340 millió EUR-val csökkennek, ami a katonai felszerelések beszerzésének múltbeli csökkentését egészíti ki. A további intézkedések közé tartozik az operatív kiadások katonai táborok bezárása révén történő csökkentése, valamint a katonai akadémiákra felvett hallgatók számának csökkentése. 2013–2014 során mintegy 400 millió EUR (a GDP 0,2 %-át kitevő) megtakarítás várható.

· Az állami tulajdonú vállalatok megtakarításainak ösztönzése és ellenőrzésük szigorítása a következők révén: a bevételek növelése, az államháztartáson kívüli állami tulajdonú vállalatoknak nyújtott transzferek csökkentése, operatív és személyzeti kiadások (az összes közjogi állami tulajdonú vállalat bértáblájának a közszektor többi részében érvényben lévő bértáblával való összehangolása révén), 2013 és 2014 során összesen több mint 350 millió EUR összegben (a GDP 0,2 %-a). E megtakarítások megvalósulását biztosítandó 2013-ig új ellenőrzési és érvényesítési keretrendszer kerül bevezetésre, amely minden egyes állami tulajdonú vállalat vonatkozásában konkrét pénzügyi eredménycélokat határoz meg, és ezek érvényesítésére, illetve az e céloktól való eltérés megelőzésére szankciókat ró ki.

· Költségcsökkentés és hatékonyságjavítás az oktatási kiadások terén 2013 során legalább 86 millió EUR összegben, 2014-től kezdve pedig további 37 millió EUR összegben a következők révén: az államháztartáson kívüli szervezeteknek oktatási célra nyújtott támogatások csökkentése, a felsőoktatási intézmények hálózatának ésszerűsítése, valamint a központi és regionális oktatási közigazgatás kiadásainak csökkentése. E költségcsökkentéseknek összhangban kell lenniük az oktatási rendszer hatékonyságának és eredményességének javítását célzó cselekvési tervvel, amelynek végrehajtására a kormány kötelezettséget vállalt, továbbá nem lehetnek negatív hatással az uniós strukturális alapok által társfinanszírozott oktatásügyi reformok zökkenőmentes bevezetésére.

· A helyi önkormányzatokhoz transzferált állami összegek csökkentése: a helyi önkormányzatok rendes kiadásainak és beruházásainak fedezésére transzferált összegek csökkentése 2013–2014 során összesen 220 millió EUR-val. E megtakarítások megvalósulását biztosítandó a következők révén megerősítésre kerül egy, a kiegyensúlyozott költségvetéseken alapuló belső stabilitási paktum: a helyi önkormányzatok kiadásait ellenőrző rendszer bevezetése, az éven belüli céloktól való eltérés ellen ható gazdasági ösztönzők kialakítása és a hiányfinanszírozás lehetőségének megszüntetése. A megtakarítások 2013-ban várhatóan legalább 100 millió EUR-t, 2014-től kezdve pedig további 120 millió EUR-t tesznek majd ki (2013–2014-ben ez a GDP 0,1 %-a).

· A tőkekiadások (hazai finanszírozású állami beruházások és beruházásokhoz kapcsolódó támogatások) csökkentése 2013–2014 során összesen 300 millió EUR-val (a GDP 0,2 %-a). E csökkentések GDP-re gyakorolt negatív hatásának mérséklése érdekében a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy az alacsony hozzáadott értékű projekteket, különösen pedig az alacsony tőkeintenzitású projekteket csökkenti.

· A közvetlen adóztatás és az adóigazgatás átfogó reformja, valamint az adók növelése a meglévő torzítások megszüntetésére. Ezek az intézkedések a teljes csomag mintegy egy negyedét teszik ki, céljuk 2013-ban 1 668 millió EUR, 2014-től kezdődően pedig 1 820 millió EUR megtakarítása (a GDP 1,9 %-a). Bevezetésre kerül egy jelentős adóügyi reform, amely révén 2014-ben csaknem 1,6 milliárd EUR megtakarítás várható. Az adóigazgatás reformja többek között a hatékonyabb adóbeszedést támogatja. A további adóügyi intézkedések között szerepel a perek díjának emelése, a hajótulajdonosok vagyonára kivetett adó növelése, a mezőgazdasági termelők héa-visszatérítésének csökkentése, a dízel jövedéki adójához a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás csökkentése, az LPG és a dízel üzemanyag adójának kiegyenlítése az LPG jövedéki adójának emelése révén, a társadalombiztosítási hozzájárulások kiegyenlítése (az először 1993 előtt munkába állók hozzájárulási plafonjának az először 1993 után munkába állókéhoz történő igazítása révén), a dohánytermékek jövedéki adójának reformja, 30 %-os adó kivetése az OPAP bruttó szerencsejáték-bevételére, 10 % a lottónyereményekre és a megtakarítások kamatára kivetett adó kulcsának 10 %-ról 15 %-ra emelése.

A középtávú költségvetési stratégiában foglalt intézkedések minősége összességében magas. A középtávú költségvetési stratégia azon kiadási tételek tartós korrekcióját eredményezi, amelyek 2000 óta túlzott mértékben növekedtek. A középtávú költségvetési stratégia hatására a kiadási struktúra jelentős mértékben elmozdul a jogosultságokkal és bérekkel kapcsolatos kiadásoktól – a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek csökkentése a csomag teljes hozamának mintegy két harmadát teszi ki. Az operatív kiadások csökkentésének egy részét strukturális intézkedések is alátámasztották, például az elektronikus közbeszerzés és a személyzet mobilitásának bevezetése, valamint a központi közigazgatás átfogó funkcionális felülvizsgálata. A nyugdíjak és bérek kiigazítása mellett a csomag megvalósítható, bár kevésbé szilárd politikákat is tartalmaz, ilyen például a hazai beruházások csökkentése. A hazai finanszírozású beruházások várhatóan e csökkentések ellenére is középtávon számottevően növekednek. Az is említést érdemel, hogy a középtávú költségvetési stratégia nem tartalmaz olyan megtakarításokat, amelyeket nagy valószínűséggel sok adminisztratív intézkedés generál, mivel összetettebb végrehajtási lépésekből állnak, és így nagyobb teljesítési kockázatnak vannak kitéve. Ezen intézkedések végrehajtása mindazonáltal létfontosságú az állami kiadások még hatékonyabbá tételéhez, és részét fogják képezni a Pénzügyminisztérium és az egyéb szakminisztériumok közötti együttműködési megállapodásnak.

4. táblázat: Költségvetési intézkedések a 2013 és 2014 közötti középtávú költségvetési stratégia keretében

4.4. Költségvetési vonatkozású strukturális intézkedések

A költségvetési politika előző szakaszban bemutatott intézkedései mellett és azok támogatására Görögország számos költségvetési vonatkozású strukturális intézkedést is hozott.

A privatizációs terv számottevő, adósságcsökkentésre felhasználandó potenciális bevétel forrása, mindeddig azonban nem eredményezte a várt bevételeket. A programot megzavarta a két választás, de 2012 szeptembere óta sikerült visszaszerezni valamennyit a kezdeti lendületből. 2012 decemberéig várhatóan csupán mintegy 1,7 milliárd EUR lesz a kumulált bevétel, ugyanakkor a várakozások szerint számos eszköz 2013 első felében eladásra kész lesz. A parlament a közelmúltban eltörölte az elkövetkező években privatizálandó állami tulajdonú vállalatokban meglévő aranyrészvényét (25 %), ami ezen eszközök némelyike esetén növelheti a várható bevételeket. 2013 végére a kumulált privatizációs bevételek várhatóan körülbelül 3,4 milliárd EUR-t tesznek majd ki, ami 2016 végére 10,4 milliárd EUR-ra emelkedik. Továbbra is fennállnak azonban a privatizációs folyamat irányításának hatékonyságával kapcsolatos kétségek, ami magasabb bevételeket, egyúttal pedig a jobb iparági gyakorlatokhoz való hozzájárulást, több beruházást és nettó munkahelyteremtést eredményező, jobb ösztönzőket tesz szükségessé.

5. táblázat: Várható privatizációs bevételek

Az adott év végén || Kumulált bevételek 2011 júniusától (milliárd EUR)

2012 || 1.7

2013 || 4.1

2014 || 6.0

2015 || 8.0

2016 || 10.4

A jövedelemadó átfogó reformja révén szélesebbé válik az adóalap, ami elősegíti az adóterhek egyenletes eloszlását. A reform várhatóan 2013 januárjában lép életbe, teljes költségvetési hatását pedig a várakozások szerint 2014-ben fejti ki. A reform (amelyet eredetileg korábban, 2011 őszén terveztek elfogadni) mostanra konkrét kezdeményezés formáját öltötte és várhatóan pozitív hatást gyakorol majd a bevételekre (szemben a korábbi, bevételsemleges változattal). A középtávú költségvetési stratégia figyelembe veszi a reformok adóbevételekre gyakorolt hatását. Az adóreform az önálló vállalkozók új, az adókedvezmény igénybevételének lehetőségét megszüntető adórendszerére, valamint arra összpontosít, hogy a társasági adót az osztalékoktól a nyereség megadóztatásának irányába mozdítsa el. Az adóreform emellett az egyedi adószabályok és adóköltségek megszüntetését célozza annak érdekében, hogy az adóterhek az adózók szélesebb körére terjedjenek ki. A reform véglegesítése hordoz magában bizonyos kockázatot, mivel a szellemi szabadfoglalkozásúak és az önálló vállalkozók részéről ellenállás várható.

Folytatódik a nyugdíjrendszer reformja. A hatóságok a kiegészítő nyugdíjrendszert felülvizsgáló törvény közelmúltbeli elfogadásával megtették az első lépéseket. A törvény egy új egységes alapot (ETEA) hoz létre, amely [szinte] minden (számos) alapot magába olvaszt. Emellett meghatároz egy új képletet is, amely a nyugdíjak biztosításmatematikai szempontból semleges számításán alapul (ún. fiktív járulékmeghatározáson alapuló rendszer), erre épül rá a rendszer jövőbeni fenntarthatóságát biztosító fenntarthatósági tényező. Az immár hatályos új képletet visszamenőlegesen alkalmazzák a 2001 óta szerzett nyugdíjjogosultságokra, és a 2015 januárjától kezdve kifizetendő nyugdíjakat érinti majd. . A túlságosan nagyvonalú átalányösszegű öregségi nyugdíjakat jelentősen csökkentették, a kormány pedig egy új, biztosításmatematikai szempontból semleges képletet dolgoz ki a jövőbeli átalányösszegű jogosultságok kiszámítására. Az elkövetkező hónapokban nagy erőfeszítésre lesz szükség a reform végrehajtásához, adott esetben más tagállamok technikai segítségét is igénybe véve mindenekelőtt az ETEA szervezeti aspektusai és az egyedi nyugdíjszámlák létrehozása tekintetében.

Tovább ésszerűsítik az egészségügyet. Folytatódnak a reformhoz kapcsolódó intézkedések, amelyeknek 2012 márciusában nagy politikai lendületet adott az új egészségügyi törvény (4052/2012. tv.) és számos kapcsolódó miniszteri rendelet elfogadása. A jogszabályba foglalt politikák célja 1) a gyógyszeripari kiadások csökkentése, majd ezt követően ellenőrzés alatt tartása; 2) egyetlen univerzális egészségbiztosítási intézmény (EOPYY, nemzeti egészségügyi szolgáltató szervezet) létrehozása; valamint 3) a kórházi ágazat megreformálása. Az eddig végrehajtott intézkedések hatása már érzékelhető. A gyógyszerfelírásoknak például már több mint 90 %-a elektronikusan történik, és a rendszer valós idejű információkat szolgáltat a folyamatos ellenőrzéshez és értékeléshez. Egyes intézkedések (pl. a gyógyszerek ár- és visszatérítési jegyzékének aktualizálása, a nemzetközi szabadneves gyógyszerek felírása, visszakövetelések beszedése) a választásokat megelőző és követő időszakbeli lassú végrehajtását követően a hatóságok megerősítették az elfogadott reformok végrehajtása iránti elkötelezettségüket és számos új szakpolitikai intézkedésre tettek javaslatot.

Egyéb strukturális reformok is folyamatban vannak:

· Az adóigazgatási reform lehetővé tétele és a korrupció elleni küzdelem megerősítése érdekében számos egyéb intézkedés is meghozatalra került. A könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó, 2012. november 7-én elfogadott új szabályozás és a modern adózási eljárásról szóló, várhatóan 2013 közepén törvénybe iktatásra kerülő szabályozás létfontosságú az adóigazgatási reform végrehajtásának megkönnyítéséhez és az adópolitikai reform hatókörének kiszélesítéséhez. Számos egyéb intézkedés kerül végrehajtásra az adóbeszedést javítandó, ezek közé tartozik a beszedhető adóbevételekre való fokozottabb összpontosítás és az új szabályok a behajthatatlan tartozások leírására, miközben a készpénzfizetést igyekeznek száműzni az adóhivatalokból. A kormány korrupcióellenes terv végrehajtásának megkezdését és a visszaélést jelentő személyek fokozottabb védelmét, egyidejűleg pedig a belső fegyelmi eljárásokra vonatkozó határozatok centralizálását tervezi.

· A kormányzat eltökélt az összes központi kormányzati kiadás ellenőrzésének szigorítására és e területen fontos lépéseket tett. A kötelezettségvállalások nyilvántartásának a kiadásokat eszközlő szerveknél történő bevezetése révén a Pénzügyminisztérium segítséget nyújtott a kötelezettségvállalások ellenőrzésének szigorításához. A hatékony államháztartás-irányítás kiépítésének kezdeti késedelmei ellenére 2012 júniusában a központi kormányzat szervezeteinek 72 %-a jelentett le adatokat a kötelezettségvállalási nyilvántartáson keresztül – ezzel teljesült a júniusi strukturális referencia-célérték. A lefedettség a mostani előrejelzések szerint 2012 decemberére 90 %-os lesz, a fő egészségügyi szolgáltató szervezet, az EOPYY 2012 októberétől szolgáltat adatokat az e-portálon keresztül. Az EOPYY-nak teljes egészében az e-portálon keresztül kell jelentenie kötelezettségvállalási nyilvántartásait. Javítani kell a társadalombiztosítási és az egészségügyi ágazatok költségvetési felügyeletét.

· A költségvetés végrehajtása és a stabil költségvetési irányítás előmozdításra kerül, többek között a Pénzügyminisztérium szerepének megerősítése révén. 2012. november 17-én a Miniszterek Tanácsa jogi aktust fogadott el (amit november 18-án törvénnyé alakítottak), ez a következőket vezeti be: i. minden év december 31-ig együttműködési megállapodás aláírására kerül sor a Pénzügyminisztérium és az egyéb minisztériumok között, valamint a szakminisztériumok és a teljes államháztartási szektor felügyelt szerveinek vezetői között; ii. a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó korlátokon alapuló belső stabilitási paktum a helyi önkormányzatok számára, amely korrekciós és szankcionálási mechanizmusokat tartalmaz – amennyiben a célszámokat várhatóan nem érik el, a kiadásokat automatikusan csökkentik; iii. az állami tulajdonú vállalatok havi költségvetés-végrehajtását ellenőrző rendszer megerősítése, szankcionálva azon állami tulajdonú vállalatokat, amelyek nem teljesítik a megállapodás szerinti célokat; valamint iv. a költségvetés tervezésének és végrehajtásának fokozottabb centralizálása, a költségvetési hivatal koordinációs jogkörének megerősítése a szakminisztériumok pénzügyi szolgáltatási főigazgatóságai felé. A törvény egyúttal rendelkezik a költségvetés végrehajtási programjának és tényleges végrehajtásának havonkénti benyújtásáról a felügyeletet ellátó pénzügyi szolgáltatási főigazgatóság és (a költségvetés méretétől függően) a költségvetési hivatal felé. A törvény azt is lehetővé teszi a Pénzügyminisztérium számára, hogy az egész év során (az állami tulajdonú vállalatok és a helyi önkormányzatok kivételével) bármely olyan szervezettel kapcsolatban korrekciós intézkedéseket hozzon, amely nem teljesíti költségvetési kötelezettségeit; az intézkedések közé tartozik az a lehetőség is, hogy a Pénzügyminisztérium közvetlen felügyelete alá vonja az adott szervezetet.

5. Következtetés

Görögország a 2011/734/EU tanácsi határozatnak megfelelően eredményes intézkedéseket tett a túlzott hiány helyzetének orvoslására. Görögország biztosította a strukturális egyenleg javulását a 2010–2012 közötti időszakban, ami már önmagában nagyobb annál a mértéknél, amit a Tanács ajánlásában a 2009–2014 közötti időszakra előírt, azaz a GDP legalább 10 %-ánál. A becslések szerint a strukturális hiány Görögországban GDP-arányosan 13,9 százalékponttal javult a 2009. évi 14,7 %-ról, és 2012-ben várhatóan 1,5 % lesz. Az államháztartási hiány az előrejelzések szerint a 2009. évi 15,6 %-ról 2012-ben a GDP 6,9 %-ára csökkent.

Görögország intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy 2012-ben szinten tartsa ezt a hiányt. Annak érdekében, hogy a 2011/734/EU tanácsi határozattal összhangban a lehető leghamarabb megszüntessék a jelenleg fennálló túlzott hiányt, a 2013. évi költségvetés és a 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó középtávú költségvetési stratégia elfogadásával a görög hatóságok ugyancsak döntő lépéseket tettek államháztartásuk 2013-ban és 2014-ben történő konszolidálására. A 2013. évre a parlament által elfogadott költségvetés több mint 9,2 milliárd EUR összegben (a GDP több mint 5 %-a) tartalmaz kiegészítő bevétel- és kiadásoldali intézkedéseket. A középtávú költségvetési stratégia és az annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok meglehetősen terjedelmes és az időszak elejére ütemezett költségvetési konszolidációt irányoznak elő, amit strukturális intézkedések átfogó készlete támaszt alá. Mindez előkészíti a terepet ahhoz, hogy 2016-ra elérhető legyen a GDP 4,5 %-át kitevő elsődleges többlet és a GDP 2,0 %-át kitevő államháztartási hiány.

A gazdasági tevékenység a jelenlegi előrejelzések szerint sokkal gyengébb a 2011/734/EU határozat 2012. márciusi elfogadásakor vártnál. Az előrejelzések szerint a reál-GDP 2012-ben 6,0 %-kal, 2013-ban pedig 4,2 %-kal csökken, szemben a legutóbbi tanácsi határozatban szereplő 4,7 %-kal, illetve 0,0 %-kal. A márciusban rendelkezésre álló előrejelzésekhez képest a mostani előrejelzésekben a gazdaság lényegesen nagyobb mértékű és hosszabban tartó visszaesése szerepel. A gazdasági forgatókönyv e jelentős romlása változatlan politika mellett az államháztartási kilátások ennek megfelelő rosszabbodását jelenti.

A fenti megfontolások fényében a Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy az két évvel, 2016-ig hosszabbítsa meg a túlzott hiány megszüntetésére szabott határidőt, vizsgálja felül a Görögország által 2013 és 2014 során betartandó költségvetési célokat, és határozzon meg új célokat 2015-re és 2016-ra.

Ezeket a célokat az államháztartás nominális elsődleges hiánya alapján kell meghatározni. Az elsődleges hiánynak 2012-ben 2 925 millió EUR-nak (a GDP 1,5 %-a) kell lennie, majd az elsődleges egyenlegnek el kell érnie 2013-ban 0 EUR-t (a GDP 0 %-a), 2014-ben 2 775 millió EUR-t (a GDP 1,5 %-a), 2015-ben 5 700 millió EUR-t (a GDP 3,0 %-a), 2016-ban pedig 9 000 millió EUR-t (a GDP 4,5 %-a). Az új költségvetési pálya magában foglalja a ciklikusan kiigazított elsődleges egyenleg javulását, ami a 2012. évi GDP-arányos 4,1 %-ról 2013-ra 6,2 %-ra, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban pedig legalább a GDP 6,4 %-ára növekedne. Az elsődleges egyenleg célszámai a következő teljeshiány-összegeket vonják maguk után: 2013-ban a GDP 5,4 %-a, 2014-ben a GDP 4,5 %-a, 2015-ben a GDP 3,4 %-a, 2016-ban pedig a GDP 2,0 %-a. A ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg ezzel egyenértékű számai a becslések szerint a GDP -1,3 %-a 2012-ben, a GDP 0,7 %-a 2013-ban és a GDP 0,4 %-a 2014-ben. A ciklikusan kiigazított államháztartási hiány ezzel egyenértékű GDP-arányos számai a becslések szerint -1,3 % 2012-ben, 0,7 % 2013-ban, 0,4 % 2014-ben, 0,0 % 2015-ben és -0,4 % 2016-ban, ami a kamatfizetések profilját tükrözi.

A költségvetési kötelezettségvállalások teljesítését biztosító átfogó megközelítésen belül a kulcsfontosságú, fejlesztésre kerülő területek a korrekciós és szankcionálási mechanizmusok, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a felügyelet. Az e tekintetben szükséges intézményi fejlesztések végrehajtása folyamatban van. Ezek többek között az alábbiakat foglalják magukban: a HRADF (Hellenic Republic Asset Development Fund, a Hellén Köztársaság Eszközfejlesztési Alapja) irányításának és függetlenségének erősítése a privatizációs folyamat negyedévenkénti automatikus korrekciós mechanizmusa révén a céloktól való eltérés esetén, bevált nemzetközi gyakorlatokra építve a meglévő parlamenti költségvetési hivatal működésének újraindítása hírnevének, függetlenségének és technikai kompetenciájának megerősítése révén, teljes értékű költségvetési tanács irányába mozdulva el (pl. a költségvetés előkészítéséhez előrejelzések kiadása/jóváhagyása, a költségvetési céloknak és szabályoknak való megfelelés ellenőrzése, független értékelés készítése a költségvetési fejleményekről és kihívásokról stb.).

A kormány a 4063/2012. törvény által (amely elkülönített számlát hozott létre a Görög Nemzeti Banknál) létrehozott adósságszolgálati számla megerősített végrehajtása révén biztosítja a hatékony és időben történő adósságszolgálatot és a pénzáramlások ellenőrzését. A törvény értelmében az e számlára történő befizetések nem használhatók fel az adósságszolgálattól eltérő célra, ideértve a Görög Köztársaság valamennyi kölcsöne, adósságkezelési tranzakciója és származtatott ügylete utáni leírási és kamatfizetési költségeket, valamint bármely párhuzamos, az adósságszolgálathoz és általában az államadósság-kezeléshez kapcsolódóan fizetett költséget (díjakat és egyéb kiadásokat). E számla bevételei a következők: az EFSF-kölcsönök folyósítása (az EFSF elfogadási értesítőjének függvényében), valamint a Görög Köztársaság adósságszolgálathoz való hozzájárulása, beleértve az állami eszközök privatizálásából származó összes bevételt, továbbá a többletbevételek legalább 30 %-a. Az e számláról történő valamennyi kifizetést az EFSF-nek/ESM-nek történő részletes jelentéstétel előz meg és a számlatulajdonos utólagos megerősítése követ.

MELLÉKLET:          A 2012. március 13-i 2011/734/EU TANÁCSI HATÁROZATBAN ELŐRT INTÉZKEDÉSEK

1. cikk (1) bekezdés. Görögországnak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 2014-ig meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt. || NEM TELJESÜLT – Új ajánlás a túlzott hiány megszüntetésére vonatkozó határidő 2016-ig történő meghosszabbítására

1. cikk (2) bekezdés. A túlzott hiány megszüntetését célzó kiigazítási pálya 2012-ben legfeljebb 2 037 millió EUR (a GDP 1,0 %-a) elsődleges (a kamatkiadásokat nem tartalmazó) államháztartási hiány elérésére törekszik, 2013-ban és 2014-ben pedig legalább 3 652 millió EUR (a GDP 1,8 %-a), illetve 9 352 millió EUR (a GDP 4,5 %-a) elsődleges többlet elérésére. A kötvénycsere-ügyletet követően ezek az elsődleges hiányra/többletre vonatkozó célok a következő teljeshiány-összegeknek felelnek meg: 2012-ben 14 811 millió EUR (a GDP 7,3 %-a), 2013-ban 9 462 millió EUR (a GDP 4,7 %-a) és 2014-ben 4 499 millió EUR (a GDP 2,2 %-a). E célból a 2009–2014 közötti időszakban a strukturális egyenlegnek a GDP legalább 10 %-át kitevő javulást kell elérnie. Az eszközök (pénzügyi és nem pénzügyi eszközök) privatizációjából származó bevételek, valamint az euróövezeti nemzeti központi bankok – ideértve a Görög Nemzeti Banknak a görög államkötvények beruházási portfólió állományából eredő – jövedelemére vonatkozó 2012. február 21-i Eurogroup határozathoz kapcsolódó valamennyi átadás nem csökkenthetik az előírt költségvetési konszolidációs erőfeszítést, és nem vehetők figyelembe e célok értékelése során. || RÉSZBEN TELJESÍTVE – A bizottsági szolgálati jelentés részletes értékelése szerint 2012-ben az államháztartási hiány várhatóan a GDP 6,9 %-át, míg az elsődleges hiány a GDP 1,5 %-át teszi majd ki. A teljes ESA-alapú hiány 2012-ben a GDP 0,4 %-ának megfelelő értékkel a tanácsi határozatban a hiányra vonatkozóan 2012-re meghatározott, a GDP 7,3 %-át kitevő felső határ (ESA 95 alapú felső határ) alatt maradhat. Az elsődleges hiány ugyanakkor a vártnál súlyosabb recesszió miatt valószínűleg némileg magasabb lesz a GDP 1,0 %-ában meghatározott célnál. A strukturális egyenleg kumulált javulása 2009–2012 között várhatóan a GDP 13,9 %-a lesz, szemben a 2009–2014 közötti időszakra megállapított 10 %-os célértékkel.

1. cikk (3) bekezdés. A (2) bekezdésben említett kiigazítási pálya összhangban van a konszolidált államadósság éves változásaival: 2012-ben 26 954 millió EUR, 2013-ban 6 775 millió EUR és 2014-ben 1 492 millió EUR. || NEM TELJESÜLT – A konszolidált államadósság 2012-ben várhatóan 11,1 milliárd EUR-val csökken, a tanácsi határozatban megállapított 26,957 milliárd EUR-hoz képest. Ez a vártnál alacsonyabb privatizációs bevételekkel és az államadósság vártnál szintén alacsonyabb konszolidációjával magyarázható, valamint az elhatárolások kiigazításának és az egyéb kamatmódosításoknak a tervezettnél kedvezőtlenebb alakulásával magyarázható.

2. cikk (7a) bekezdés Görögország késedelem nélkül elfogadja a következő intézkedéseket: ||

a) a gyógyszerkiadások csökkentése legalább 1 076 millió EUR-val 2012-ben; || TELJESÍTVE. – 4052/2012. törvény (Hivatalos Közlöny 41/A/01.03.2012) – Gyógyszerárak csökkentése: Miniszteri határozat YG/151/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Lejárt szabadalmú gyógyszerek árainak a csökkentése: Miniszteri határozat YG/151/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Generikus gyógyszerek árainak a csökkentése: Miniszteri határozat YG/151/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – A generikus gyógyszerek árainak csökkentése: Miniszteri határozat YG/151/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Az egyéni hozzájárulás növelése: Együttes miniszteri határozat F42000oik2555/353/28.02.2012 – Hivatalos Közlöny 497/28.02.2012. – A gyógyszeripari és nagykereskedői haszonkulcs csökkentése: Miniszteri határozat YG/151/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Kötelező elektronikus gyógyszerfelírás: Miniszteri határozat YG/148/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Kötelező naplózás: Miniszteri határozat Y4a/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Kizárólag elektronikus gyógyszerfelírás alapján történő visszatérítés a gyógyszerészek számára: Miniszteri határozat YG/148/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – Visszatérítés pozitív jegyzékre: Miniszteri határozat YG/151/29.02.2012 – Hivatalos Közlöny 545/B/01.03.2012. – A kórházak és a társadalombiztosítási alap költségvetésének frissítésére vonatkozó utasítás: Utasítás F.80000/5368/1108/06.03.2012 és 22435/06.03.2012, valamint Y10/G.P. oik GY156/01.03.2012. együttes miniszteri határozat – Visszakövetelés: Miniszteri határozat GY 150/01.03.2012 – Hivatalos Közlöny 681/B/08.03.2012.

b) a kórházi orvosok túlóradíjának csökkentése legalább 50 millió EUR-val 2012-ben; || TELJESÍTVE. – Az orvosok túlóradíjának csökkentése: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012. – Végrehajtási utasítás 2/17589/022/29.02.2012.

c) a katonai eszközök beszerzésének csökkentése 300 millió EUR-val 2012-ben (készpénz és szállítók); || TELJESÍTVE. A katonai eszközök beszerzésének csökkentése: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012.

d) a helyi önkormányzatok választott tagjai és kapcsolódó személyzete javadalmazásának 10 %-os csökkentése 2012-ben és az alpolgármesterek és kapcsolódó személyzet számának csökkentése 2013-ban azzal a céllal, hogy 2012-ben legalább 9 millió EUR-t, továbbá 2013-tól kezdődően 28 millió EUR-t takarítsanak meg; || TELJESÍTVE. A választott tagok és a kapcsolódó személyzet javadalmazásának 10 %-os csökkentése: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012. A javadalmazás csökkentése azonnali hatályú. Ugyanakkor az alpolgármesterek és a kapcsolódó személyzet létszámának csökkentése csak 2013. január 1-től érvényes.

e) a kormány operatív kiadásainak és választásokhoz kapcsolódó kiadásainak legalább 370 millió EUR-val történő csökkentése (a 2012. évi költségvetéshez képest), ebből legalább 100 millió EUR a katonai célú operatív kiadások terén és legalább 70 millió EUR a választásokhoz kapcsolódó kiadások terén; || TELJESÍTVE. A kormány operatív kiadásainak és választásokhoz kapcsolódó kiadásainak csökkentése: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012. Jóllehet történtek jogszabályi változások, az egyes kategóriák kiadásainak csökkenése utólagosan alacsonyabb lett a programban eredetileg szereplőnél, mivel egyes váratlan kiadásokat nem sikerült más megtakarításokkal megfelelően ellensúlyozni (így az előirányzat rendkívüli tartalékalapból való megnövelése vált szükségessé).

f) a helyi önkormányzatok operatív kiadásainak csökkentése, cél: legalább 50 millió EUR megtakarítása 2012-ben; || TELJESÍTVE. A támogatások csökkentése: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012.

g) a távoli területeken lakóknak nyújtott támogatások csökkentése, valamint számos, a minisztériumok által felügyelt jogalanynak nyújtott támogatás csökkentése, cél a kiadások 2012-ben legalább 190 millió EUR-val történő csökkentése; || TELJESÍTVE. – Távoli területek: együttes miniszteri határozat 1411/25952/05.03.2012 – Támogatások: Miniszteri határozat az Oktatási Minisztérium költségvetésének módosításáról F.1/A/137/23741/IB/06.03.2012; miniszteri határozat a költségvetés végrehajtásának módosításáról F.a/A9017022/16.02.2012; miniszteri határozat az egyetemeknek a szerződéses egyetemi alkalmazottak után nyújtott támogatásokról F.a/G23736/IB/06.03.2012; miniszteri határozat az egyetemeknek az operatív kiadásokra nyújtott támogatásokról 1/A/23740/IB/06.03.2012; miniszteri határozat az egyetemeknek a hallgatók étkeztetésére nyújtott támogatásokról 23738/IB/06.03.2012; miniszteri határozat a szakiskoláknak a szerződéses alkalmazottak után, az operatív kiadásokra és a diákok étkeztetésére nyújtott támogatásokról 23734/IB/06.03.2012. – A Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium módosított költségvetése: YPPOT/OIKON/A1/19924/05.03.2012

h) az állami beruházási költségvetés csökkentése 400 millió EUR-val 2012-ben. Az állami beruházási költségvetés ezen csökkentése nem lesz hatással a strukturális alapokból társfinanszírozott projektekre (ideértve a TEN-T projekteket is); || TELJESÍTVE. Az állami beruházási költségvetés csökkentése: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012.

i) változtatások a kiegészítő nyugdíjalapok és magas átlagnyugdíjú vagy a költségvetésből jelentős támogatásban részesülő nyugdíjalapok esetében és az egyéb magas nyugdíjak visszafogása, cél: legalább 450 millió EUR megtakarítása 2012-ben (nettó, az adókra és társadalombiztosítási hozzájárulásokra gyakorolt hatás figyelembevételét követően); || TELJESÍTVE. – A kiegészítő nyugdíjra vonatkozó törvény módosítása: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012. – Együttes miniszteri határozat a NAT-ról Hivatalos Közlöny 499/B/08.03.2012.

j) a családi pótlék csökkentése a magas jövedelmű háztartásokban, a cél 43 millió EUR megtakarítása 2012-ben; || TELJESÍTVE. A családi pótlék csökkentése: 4052/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 41/A/01.03.2012

k) miniszteri határozatok az új bértábla minden érintett intézményben történő teljes körű végrehajtásának befejezésére és jogszabályok a 2011 novembere óta fizetett túlzott mértékű bérek visszafizettetési módjainak meghatározására; || TELJESÍTVE. – Bértábla: 4051/2012. törvény, Hivatalos Közlöny 40/A/29.02.2012. –Együttes miniszteri határozat a miniszteri tisztségekről: 2-16306/0022/23.02.2012, Hivatalos Közlöny 78/Yo/24.02.2012. –Együttes miniszteri határozat a határozott idejű szerződésekről: 2-391/0022/17.02.2012, Hivatalos Közlöny B 414/23.02.2012 – Együttes miniszteri határozat a nagy felelősséggel járó tisztségekről: Hivatalos Közlöny 465/B/24.02.2012. – Együttes miniszteri határozat a jogászokról: Hivatalos Közlöny 498/B/28.02.2012. – Együttes miniszteri határozat a független hatóságok szaktudósairól: Hivatalos Közlöny 498/B/28.02.2012.

l) a 4038/2012. számú törvény 3. és 21. cikkének módosítása oly módon, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a lejárt adótartozások és társadalombiztosítási járuléktartozások meghosszabbított részletfizetésének feltételei: részletfizetés csak a meglévő késedelmes összegekre alkalmazható, magánszemélyek esetében 10 000 EUR alatti, vállalkozások esetében 75 000 EUR alatti összegekre. A meghosszabbított részletfizetést kérelmező adóalanyok valamennyi pénzügyi beszámolójukat az adóhatóság rendelkezésére bocsátják; || TELJESÍTVE.

m) keretjogszabály a másodlagos/kiegészítő állami nyugdíjalapok működésének részletes felülvizsgálatával a nyugdíjkiadások stabilizálása, a vonatkozó alapok költségvetési semlegességének garantálása és a rendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében. || TELJESÍTVE.

2. cikk (8) bekezdés. Görögország 2012. március végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket: ||

a) a másodlagos/kiegészítő nyugdíjrendszereknek az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal konzultálva kialakított reformja, amelyet a hosszú távú fenntarthatóság tekintetében a Gazdaságpolitikai Bizottság validált. A járulékalapú új másodlagos rendszer paraméterei a nemzeti pénztárfelügyelet értékelése szerint biztosítják a hosszú távú biztosításmatematikai egyensúlyt; || TELJESÍTVE.

b) a gyógyszertárak haszonkulcsának kiigazítása és regresszív haszonkulcs bevezetése azzal a céllal, hogy az általános haszonkulcs 15% alá csökkenjen; || TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. A parlament elfogadta a 4052/2012. törvényt. A hatóságok a 4052/2012. törvénynek megfelelően szeptember végéig megszüntették a gyógyszertárak 6, 7 és 8%-os haszonkulcsát a 200 EUR feletti gyógyszerekre. Ebből adódóan a 200 EUR feletti gyógyszerekre csak 30 EUR alkalmazandó.

c) a szociális programok folyamatban lévő funkcionális felülvizsgálatának a meghatározott programok részletesebb felülvizsgálatát is magában foglaló második szakaszának elvégzése abból a célból, hogy mérsékelhető legyen a túlzott fragmentáció, lehetőség legyen a megtakarítások elérésére és növelhető legyen a hatékonyság; || FOLYAMATBAN. A szociális programokról szóló OECD-jelentés még nem végleges és a görög hatóságokkal sem egyeztették. Ennek ellenére a megállapítások egy részét felhasználták a szociális programokra vonatkozó szakpolitikák módosítására.

d) elektronikus gyógyszerfelírási rendszer alkalmazása valamennyi gyógyászati beavatkozás során (gyógyszerek, beutalók, diagnózisok és sebészeti beavatkozások), mind a nemzeti egészségbiztosítási rendszer, mind pedig az EOPYY-val és a társadalombiztosítási alapokkal szerződésben álló szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások esetében; a nemzeti egészségbiztosítási rendszer létesítményei és a magánszolgáltatók által készített részletes havi könyvvizsgálati jelentés; alacsonyabb költségmegosztási mérték hozzárendelése a referenciaárnál jóval olcsóbb (a referenciaár 60 %-ánál alacsonyabb árú) generikus gyógyszerekhez (más uniós tagállamok tapasztalatai alapján); a társadalombiztosítási alapok gyógyszerfelírásról szóló éves jelentésének közzététele; kötelezettségvállalások nyilvántartásának bevezetése valamennyi kórházban; || TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. Elfogadásra került a 4052/2012. törvény és a vonatkozó miniszteri rendelet. Az elektronikus gyógyszerfelírás aránya meghaladja a 90 %-ot. A beutalók és diagnosztikai tesztek elektronikus felírási rendszere létezik ugyan, de elterjedtsége egyelőre korlátozott és még nem integrálódott a többi elektronikus felírási rendszerrel. A hatóságok a svéd hatóságokkal együttműködve dolgoznak az elektronikus felírási rendszer tökéletesítésén. A hatóságok november közepéig beolvasztják az elektronikus diagnosztikai rendszert az elektronikus gyógyszerfelírási rendszerbe. TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. Az EOPYY napi hozzáféréssel rendelkezik az elektronikus felírási adatokhoz és képes azokról jelentést készíteni. A hatóságok október elején megosztották az első, nagyon egyszerű jelentést. TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. Lényegében a legolcsóbb generikus gyógyszerek esetében alacsonyabb a költségmegosztás, mivel – ahogy az a 4052/2012. törvényből és a vonatkozó miniszteri rendeletből kiderül – minden egyes nemzetközi szabadneves gyógyszercsoporton belül csak a legolcsóbb gyógyszer árát térítik, az összes többi esetében a beteg fizeti meg az árkülönbözetet. Más szavakkal: a legolcsóbb generikus gyógyszer ára a költségtérítés referencia-ára. A hatóságok ATC-4-es szinten belső referenciaár-rendszert vezettek be, november közepén közzétéve a pozitív jegyzéket. TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. A hatóságok adatokat állítanak elő és elemzik azokat. A hatóságok szeptember végén elkészítették az első jelentéstervezetet. A jelentés szerkezete és tartalma jelentős javításra szorul. TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. A legtöbb (bár nem az összes) kórházhoz belső ellenőrt rendeltek ki. A tevékenységükről szóló jelentést november végéig kell megküldeni a Bizottságnak.

e) elmozdulás afelé, hogy a nemzeti egészségbiztosítási rendszerben bevezessék a gyógyszerek és gyógyászati termékek új, központosított beszerzési rendszerét a gyógyszerkészleteket koordináló bizottságon keresztül, a specifikációs bizottság támogatása, továbbá a gyógyászati felszerelésekre, valamint gyógyszerekre alkalmazott egységes kódrendszer alkalmazása mellett; || FOLYAMATBAN. Számos pályázati eljárást indítottak a kórházakban használt gyógyszerek és gyógyászati eszközök beszerzésére, ezek jelentős megtakarítást eredményezhetnek.

f) a pótköltségvetések előterjesztési és jóváhagyási eljárásának egyszerűsítésére irányuló jogszabályok elfogadása a kiadások ellenőrzésének erősítéséhez; a teljes államháztartásra kiterjedő, a kötelezettségvállalásokat tartalmazó nyilvántartások létrehozásának folytatása; || RÉSZBEN TELJESÍTVE. Az első negyedévben kidolgozták a középtávú költségvetési stratégia aktualizálásának adminisztratív menetrendjét. Elfogadásra került a középtávú költségvetési stratégia. A pótköltségvetés benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárások egyszerűsítését célzó jogszabályok elfogadása folyamatban van, a hatóságokkal való egyeztetés szakaszában. TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. Márciusban kiadásra került a beruházási költségvetés kötelezettségvállalási nyilvántartásaira vonatkozó utasítás. Júliusban a központi kormányzat szervezeteinek 72 %-a jelentett le adatokat a kötelezettségvállalási nyilvántartáson keresztül – ezzel teljesült a vonatkozó strukturális referencia-célérték (a felméréseken, illetve a kötelezettségvállalási nyilvántartásokon keresztül jelentett adatok közötti eltérésekre vonatkozó, másik célérték esetében csupán csekély volt az elmaradás).

g) a szociális programok folyamatban lévő funkcionális felülvizsgálatának lezárása; || FOLYAMATBAN. A szociális programokról szóló OECD-jelentés még nem végleges és a görög hatóságokkal sem egyeztették. Ennek ellenére a megállapítások egy részét felhasználták a szociális programokra vonatkozó szakpolitikák módosítására.

h) a központi közbeszerzési hatóság tagjainak kinevezése; || TELJESÍTVE.

i) azoknak az alapoknak az azonosítása, amelyeknél az átalányösszegű nyugellátás nincs összhangban a befizetett járulékkal, és a kifizetések kiigazítása; || NEM TELJESÜLT. A kiegészítő nyugdíjak kiszámítására szolgáló biztosításmatematikai képlet kidolgozásának technikai része novemberben zárul le. A miniszteri határozat decemberig elfogadásra kerül.

j) a gyógyszeripari nagykereskedői haszonkulcs csökkentése annak érdekében, hogy az 5 %-os felső határhoz közelítsen; || TELJESÍTVE. A parlament elfogadta a 4052/2012. törvényt.

k) az átfogó és egységes egészségügyi információs rendszer (e-egészségügyi rendszer) megvalósításához szükséges pályázati eljárások; || TELJESÍTVE ÉS FOLYAMATBAN. Meghirdették a pályázati eljárásokat, de a folyamat még nem zárult le.

l) a 2012-re és 2013-ra tervezett privatizáció valamennyi jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadójának kinevezése. || RÉSZBEN TELJESÍTVE. Az EKSZ tanácsadóinak kinevezése továbbra is függőben van.

2. cikk (9) bekezdés Görögország 2012. június végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket: ||

a) az állami kiadási programok felülvizsgálatának lezárása. A felülvizsgálat külső technikai támogatás igénybevételével készül és a következőkre összpontosít: a nyugdíjak és szociális transzferek (az alapszintű szociális védelem megőrzését biztosító módon); a védelmi kiadások csökkentése az ország védelmi képességének sérelme nélkül; valamint a központi és helyi közigazgatás szerkezeti átalakítása; emellett a kórházak gyógyszer- és működési kiadásainak, valamint a pénzbeli szociális ellátásoknak a további racionalizálása is meghatározásra kerül; || FOLYAMATBAN. A KEPE által az államháztartási kiadásokról készített, konkrét eredményeket tartalmazó felülvizsgálatot a kormány felhasználta a költségvetési csomag keretében elfogadott intézkedések részeként.

b) olyan adóügyi reform elfogadása, amely egyszerűsíti az adórendszert, megszüntet egyes mentességeket és preferenciális rendszereket, szélesíti az adóalapokat, mindezek által pedig lehetővé teszi az adókulcsoknak az adófizetési morál javulásával párhuzamos, fokozatos csökkentését. Ez a reform a személyi jövedelemadóra, a társasági adóra és a héára, a vagyonadókra, valamint a társadalombiztosítási járulékokra terjed ki, és a relatív adóterhet a közvetett adók segítségével tartja szinten; || NEM TELJESÜLT. AZ ELÉRT FEJLŐDÉS: Széles körű és részletes viták a PIT és CIT jövedelemadó-reform fő paramétereiről és költségvetési hatásairól. Jogszabálytervezet a PIT-ről, a CIT-ről, a szankciókról, stb. köröztetés alatt, nagy valószínűséggel 2012. december végéig törvénybe iktatásra kerül.

c) az ingatlanok jogi értékének felülvizsgálata a piaci árakhoz való közelítésük érdekében; || NEM TELJESÜLT. AZ ELÉRT FEJLŐDÉS: A Görög Nemzeti Bank szerint az ingatlanárak 2011. és 2012. évi zuhanása de facto 80 %-kal csökkentette az árak és a jogi értékek közötti különbségeket. Ezért a hatóságok arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy dinamikus eljárással, időben aktualizálják és a piaci árakhoz közelítsék a jogi értékeket. A Pénzügyminisztérium kezdeményezte a jogi értékek felülvizsgálatát célzó szabványos eljárás kidolgozását és végrehajtását. Módosítás került megszövegezésre, hogy a vonatkozó felelősség a tőkeadókkal foglalkozó igazgatósághoz kerüljön. Ez az új eljárás csökkenti a politikai interferenciákat az ingatlanok árának adózási célú megállapítása során.

d) az adóhivatalokban a készpénzes és csekkel történő fizetések megszüntetése és banki átutalással való kiváltása annak érdekében, hogy a személyzet a felszabaduló időben nagyobb hozzáadott értékű munkákra (auditok, adóbehajtás és az adófizetőknek nyújtott tanácsadás) összpontosíthasson; || NEM TELJESÜLT. AZ ELÉRT FEJLŐDÉS: Azonosították a szükséges intézményi változtatásokat és az e feladat teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozatala folyamatban van. Befejezendő 2012 decemberéig. Folyamatban van az értékelt tartozások bankrendszeren keresztül történő kifizetése, ennek határideje október vége. Ez a részletfizetési terv hatálya alá tartozó adósságokat fogja magában foglalni (jelenleg – a válság miatt – az adósságok többsége ide tartozik).

e) az állami szektor azon úgynevezett speciális béreinek átlagosan 12%-kal történő csökkentése, amelyekre az új bértábla nem alkalmazandó. Ez 2012. július 1-jétől lép életbe és a cél legalább 205 millió EUR megtakarítása (nettó, az adókra és társadalombiztosítási járulékokra gyakorolt hatás figyelembevételét követően); || TELJESÍTVE. A kormány novemberben elfogadta a speciális bérrendszerekben végrehajtandó csökkentéseket, ezeket az omnibusz-törvény vezette be (C.1/13-39 bekezdés). Bár ezeknek a csökkentéseknek november helyett már júniusban életbe kellett volna lépniük, visszamenőleges hatállyal, 2012. augusztus 1-jétől vezették be őket.

f) a központi közbeszerzési hatóság végrehajtási rendeletét előíró határozatok; a központi közbeszerzési hatóság megkezdi működését, hogy a központi közbeszerzési hatóság létrehozásáról szóló törvényben és az Európai Bizottsággal 2010 novemberében egyeztetett cselekvési tervben rögzítetteknek megfelelően betöltse mandátumát, elérje célkitűzéseit és gyakorolja kompetenciáit és jogköreit. || NEM TELJESÜLT. Az elért fejlődés: A központi közbeszerzési hatóság igazgatósági tagjainak kinevezésére, a központi közbeszerzési hatóság személyzetével kapcsolatos álláspontok kialakítására vonatkozó határozatok, valamint a központi közbeszerzési hatóság működési szabályairól (PD 122/2012; FEK A 215/5.11.2012) és a központi közbeszerzési hatóság szervezetéről (PD 123/2012; FEK A 216/5.11.2012) szóló elnöki rendeletek mind elfogadásra kerültek. A központi közbeszerzési hatóság pénzügyi szabályairól szóló elnöki rendelet novemberben készül el. TELJESÍTVE. Kinevezésre kerültek az igazgatóság tagjai és különböző görög közszektorbeli szervezetektől 7 fő (5 jogász és 2 mérnök) került át a hatósághoz (2012. szeptember közepével). A központi közbeszerzési hatóság szervezetéről szóló elnöki rendelettel összhangban további személyzetet kell kirendelni a hatósághoz annak érdekében, hogy az teljes egészében működőképessé váljon. A központi közbeszerzési hatóság jelenleg a görög kereskedelmi államtitkárság helyiségein osztozik, 2012 során később költözik át egy új épületbe. A görög hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a központi közbeszerzési hatóság új épületbe költözésére megfelelő időben kerüljön sor. Szeptember közepéig a központi közbeszerzési hatóság 27 elutasító határozatot hozott az egészségügyi szektorban tervezett, hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás ellen.

2. cikk (10) bekezdés. Görögország 2012. szeptember végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket: ||

a) az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott elsődleges többletcéllal összhangban lévő költségvetés-tervezet 2013-ra; || TELJESÍTVE.

b) a központi kormányzati szinten gyakran vásárolt áruk és szolgáltatások központosított beszerzésére, illetve keretszerződéseire vonatkozó szabályok és eljárások, kötelezve a minisztériumokat és központi kormányzati szerveket az e csatornákon keresztüli beszerzésre, a regionális szervek számára pedig választható lehetőségként jelölve meg azt. || NEM TELJESÜLT.

[1]               HL L 113., 2012.4.25., 8. o.

[2]               „Görögország gazdasági kiigazítási programja – 2012. november”, European Economy–Occasional Paper. Felhívjuk az olvasó figyelmét, hogy ez a dokumentum tartalmazza a makrogazdasági, pénzügyi, költségvetési és strukturális reformok alakulásának részletesebb értékelését.

[3]               A gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló tájékoztató és az egyedi gazdaságpolitikai feltételekről szóló egyetértési megállapodás, 2012. március.

[4]               A Tanács 2011/734/EU határozata (átdolgozás) (HL L 296., 2011.11.15., 38. o.).

[5]               A strukturális egyenleg az egyszeri és ideiglenes intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított éves egyenlegként határozható meg.

[6]               A ciklikusan kiigazított költségvetési egyenleg ezzel egyenértékű számai a becslések szerint a GDP -1,3 %-a 2012-ben, a GDP 0,7 %-a 2013-ban és a GDP 0,4 %-a 2014-ben.