A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a Horvátország uniós tagságra való felkészültségéről szóló átfogó ellenőrzési jelentés főbb megállapításai

1.         Bevezetés

2011 júniusában lezárultak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal. A Bizottság kedvező véleménye, az Európai Parlament hozzájárulása és a Tanács Horvátország felvételéről szóló határozata után 2011. december 9-én aláírták a csatlakozási szerződést (HL L 112., 2012.4.24.) Horvátország ratifikálta a csatlakozási szerződést, és – amennyiben ezt az összes tagállam is megteszi – 2013. július 1-jén az Európai Unió tagjává válik. Csatlakozó országként Horvátország aktív megfigyelői státusszal rendelkezik a csatlakozás előtt átmeneti időszakban.

A tárgyalások folyamán Horvátország számos kötelezettséget vállalt, amelyeket legkésőbb a csatlakozás időpontjáig teljesítenie kell, feltéve, hogy nem állapodtak meg különleges átmeneti szabályokban.

A 2011 októberében közzétett stratégiai dokumentumban és jelentésben, valamint a Horvátország csatlakozási felkészültségéről szóló, 2012. áprilisi ellenőrzési jelentésben[1] a Bizottság kiemelte a Horvátország által a csatlakozás felé tett előrelépéseket. A Bizottság számos olyan területet is azonosított, amelyeken még van tennivaló a tagsági követelmények maradéktalan teljesítéséhez. Horvátország cselekvési tervet dolgozott ki az áprilisi monitoring jelentés megállapításainak nyomon követésére. A cselekvési tervet jelenleg hajtják végre, és már számos intézkedést fogadtak el. Külön megemlíthető, hogy haladt a Brodosplit szerkezetátalakítása, valamint a 3.Maj és Brodotrogir privatizációjával és átszervezésével kapcsolatos megállapodásokról folytatott tárgyalások. Folytatódott az igazságügyi reformstratégia és cselekvési terv végrehajtása, és jelenleg véglegesítik a felülvizsgált stratégiát. A kormány új végrehajtási jogszabályokat javasolt a Parlamentnek. Egyre jobb eredményeket sikerült felmutatni a korrupció és szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint megtették az első lépéseket az összeférhetetlenségi bizottság létrehozására. Az alapvető jogok területén módosították az új diszkriminációellenes törvényt, és elfogadták az ombudsmanról szóló új törvényt. Intenzívebbé váltak a tárgyalások Bosznia-Hercegovinával a határigazgatást érintő rendezetlen kérdések megoldása érdekében. Haladás történt a szolgáltatásokról szóló irányelvhez való közelítésben, valamint a szakképzettségek kölcsönös elismerése terén. 2012 júliusától eltörölték a mobil szolgáltatásokra bevezetett díj/adó intézkedést.

A csatlakozási okmány 36. cikke előírja, hogy a Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során tett valamennyi kötelezettségvállalást, különös figyelmet fordítva a versenypolitikára, az igazságszolgáltatásra és az alapvető jogokra, valamint a szabadságra, biztonságra és a jogérvényesülésre. Az okmány előírja továbbá, hogy a Bizottság 2012 őszén átfogó ellenőrzési jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

E közlemény a Horvátország által a 2011. október és 2012. szeptember közötti időszakban tett csatlakozási előkészületeket értékelő átfogó ellenőrzési jelentés főbb megállapításait foglalja össze, továbbá általánosságban értékeli, hogy Horvátország mennyire készült fel a tagságra, valamint kiemeli azokat a területeket, amelyeken Horvátországnak további erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy 2013. július 1-jén készen álljon a tagságra.

A jelentés a tagság – 1993-as koppenhágai Európai Tanács által meghatározott – politikai és gazdaság kritériumai, valamint az uniós vívmányok elfogadásának és végrehajtásának követelménye alapján értékeli Horvátország felkészültségét.

Az értékelés a Bizottság által gyűjtött és elemzett információkon, köztük a Horvátország által szolgáltatott, valamint a tagállamok, nemzetközi és civil társadalmi szervezetek által a Bizottsággal folytatott rendszeres kapcsolattartás során megosztott információkon alapul. Az értékelés alapját képezik továbbá a Bizottság frissített ellenőrző táblázatokban szereplő megállapítása is; e táblázatok munkaeszközként szolgálnak a Horvátország által a tárgyalások során vállalt kötelezettségek részletes nyomon követésére.

A Bizottság e jelentéssel segítséget is kíván nyújtani Horvátország tagságra való további felkészüléséhez.

2.         A koppenhágai kritériumoknak való megfelelés – a megállapítások összefoglalása

2.1       Politikai kritériumok

Horvátország továbbra is teljesíti a politikai kritériumokat. A politikai kritériumokban felölelt valamennyi területen (demokráciát, jogállamiságot, valamint az emberi jogok és a kisebbségek védelmének biztosítását szolgáló stabil intézmények) folytatódott a munka, és Horvátország kezd kézzel fogható eredményeket felmutatni.

A 2011 decemberében tartott parlamenti választások pluralista környezetben, hatékonyan és átláthatóan mentek végbe. Javítani kell a szavazói listák kezelését, és ezzel kapcsolatban meg is kezdték a tennivalókat. A közigazgatás terén további erőfeszítésekre van szükség a közszolgálat szakszerűségének javításához. A vonatkozó jogi keretet be kell fejezni és hatékonyan végre kell hajtani ahhoz, hogy modern, megbízható, átlátható és polgárközpontú közszolgálat jöjjön létre. A közigazgatás közelmúltbeli jelentős átszervezésének fényében, valamint az uniós tagsághoz kapcsolódó további felelősségek figyelembe vételével Horvátországnak haladéktalanul foglalkoznia kell az átfogó ellenőrzési jelentésben feltárt igazgatási kapacitási korlátokkal, valamint biztosítania kell, hogy azok ne befolyásolják az uniós tagságra való felkészülés befejezését.

Az igazságszolgáltatás területén további erőfeszítéseket tettek az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének, elszámoltathatóságának, pártatlanságának és szakmai hozzáértésének megerősítésére. Továbbra is függetlenül működik a megreformált állami bírói tanács és az állami ügyészi tanács. Mindkét testület átlátható, egységes és objektív kritériumok alapján jelöli ki az igazságügyi tisztviselőket. Erőfeszítésekre van szükség működésük javításához, különösen annak érdekében, hogy eleget tehessenek kibővült feladatköreiknek, ideértve a vagyonnyilatkozatok szisztematikus és pontos ellenőrzését, valamint a fegyelmi eljárások proaktív alkalmazását is. Javítani kell az új bírák és ügyészek kiválasztási és kinevezési eljárásait. Horvátország folytatta az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését célzó különböző intézkedések végrehajtását. Csökkent ugyan a régi bűnügyi esetek ügyhátraléka, az elmúlt másfél évben viszont nőtt az elhúzódó polgári ügyek száma. Aggasztó a megoldatlan – többnyire polgári, kereskedelmi, szabálysértési és végrehajtási – ügyek számában mutatkozó növekvő tendencia. A parlamentnek el kell fogadnia a kormány által 2012 júliusában elfogadott felülvizsgált végrehajtási jogszabályokat, és azt a további konkrét eredmények felmutatása érdekben végre kell hajtani.

Ami a szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelmet illeti, megvan a megfelelő jogi és intézményi keret, és további végrehajtási eredmények mutatkoznak. A bűnüldöző szervek továbbra is proaktívan működnek, különösen a magasabb szintű ügyekben. Figyelmet kell fordítani a helyi szintű korrupcióra, különösen a közbeszerzésben. Horvátország számos megelőző jogi intézkedés révén megerősítette a megelőző intézkedések eredményeit. Ugyanakkor nem hajtotta végre teljes mértékben az összeférhetetlenségi jogszabályokat, és felülbírálta az állami vállalatok felügyeleti és igazgatótanácsában való tagságra vonatkozó feltételekről szóló korábbi rendelkezéseket. Megtették az első lépéseket az összeférhetetlenségi bizottság felállítására azzal, hogy a Parlament 2012 augusztusában szándéknyilvánítási felhívást tett közzé a bizottság tagjainak kiválasztására. A bizottságot haladéktalanul létre kell hozni, és annak működésbe kell lépnie. Figyelmet igényel az információhoz való hozzáférésről szóló jogszabályok hatálya és végrehajtása. Horvátország előrehaladott állapotban van a rendőrségi együttműködés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén. Folytatódtak a nemzeti jog uniós vívmányokhoz való közelítését, valamint az EU-n belüli szervezett bűnözés elleni küzdelem jövőbeni kihívásaival való megbirkózást célzó tevékenységek.

Ami az emberi jogokat és a kisebbségvédelmet illeti, az emberi jogokat továbbra is általánosságban kellően tiszteletben tartják, de még figyelmet kell fordítania a leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű személyek jogaira. A Splitben és Zágrábban szervezett meleg büszkeségnapi felvonulások nagyobb incidensek nélkül zajlottak, és a horvát kormány szilárd elkötelezettséget vállalt zökkenőmentes szervezésük mellett.

Ami a kisebbségek és a kulturális jogok tiszteletben tartását és védelmét illeti, tovább javult a kisebbségek védelme ilyen célú intézkedések – többek között a nemzeti kisebbségek jogairól szóló sarkalatos törvény – végrehajtása révén. A kisebbségek állami közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való foglalkoztatása azonban továbbra is elmarad a törvényben meghatározott követelményektől. Az alkotmánnyal összhangban a 2011 decemberében tartott parlamenti választásokon 8 képviselőt választottak a nemzeti kisebbségek soraiból. Horvátországban azonban továbbra is ösztönözni kell a kisebbségekkel, különösen a horvátországi szerb kisebbséggel szembeni toleranciát, és intézkedéseket kell tenni a fenyegetés, megkülönböztetés, ellenségeskedés vagy erőszak továbbra is potenciális áldozatainak védelmére. A roma kisebbség különösen nehéz életkörülményekkel szembesül, és továbbra is kihívások elé kerül az oktatás, a szociális védelem, az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és személyes okmányokhoz való hozzáférés terén.

A menekültek visszatérésének kérdései tekintetében javult a helyzet, és lassabb ütemben ugyan, de folytatódott a lakhatási programok végrehajtása. Tovább kell fejleszteni a menekültek tartós visszatérésének feltételeit.

A háborús bűncselekmények tekintetében Horvátország továbbra is együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY), és foglalkozik a háborús bűncselekmények eseteivel. Fokozni kell a háborús bűncselekmények büntetlenségének kezelésére tett erőfeszítéseket, mivel a bűncselekmények nagy részében még nem emeltek sikeresen vádat. Intézkedéseket kell tenni a tanúvédelem és a tanúk tárgyalásokon való megjelenésének elősegítése érdekében, különösen a szakosodott bírói tanácsokhoz továbbított ügyekben. A regionális együttműködés tekintetében Horvátország párbeszédet folytatott a szomszédos országokkal a rendezetlen bilaterális kérdések megoldására. A horvát parlament 2011. októberi, az európai értékek Délkelet Európában történő előmozdításáról tett nyilatkozata hangsúlyozta, hogy Horvátország szilárd elkötelezettséget vállal amellett, hogy támogatja a térség országainak EU felé vezető útját. Horvátország bilaterális és regionális szinten továbbra is részt vesz a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos együttműködésben, és továbbra is jól együttműködik az igazságszolgáltatási hatóságokkal, különösen az ügyészekkel. Horvátország továbbra is aktívan hozzájárul a szarajevói nyilatkozattal kapcsolatos folyamathoz. 2012 áprilisában nemzetközi donorkonferenciát tartottak Szarajevóban a célból, hogy finanszírozást biztosítsanak a régió valamennyi olyan menekültje helyzetének tartós megoldására, akiket a volt Jugoszláviában a 90-es években zajló fegyveres konfliktusok miatt telepítettek át. Horvátországnak el kell különíteni a szükséges további finanszírozást.

A térségbeli megbékélési folyamat fontos részeként átfogó jelleggel felül kell vizsgálni az eltűnt személyek ügyeit.

Ami a bilaterális kapcsolatokat illeti, megkezdődött a Horvátország és Szlovénia közötti nemzetközi határrendezési eljárás, és a választott bíróság 2012. április 13-án tartotta első eljárási ülését. Még konkrét előrelépésre van szükség a Szerbiával, Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával való határdemarkáció kérdésében.

2.2       Gazdasági kritériumok

Horvátország gazdasága 2011 közepén ideiglenesen stabilizálódott, majd az év végén újra recesszióba lépett. 2012 első felében folytatódott a gazdasági visszaesés. A munkanélküliség, az államháztartási hiány és államadósság 2011-ben a már egyébként is magas szintről még tovább nőtt. A külső eladósodottság magas szintje továbbra is a gazdaság egyik legsebezhetőbb pontjának számít.

A gazdasági kritériumokat illetően Horvátország működő piacgazdaság. A sürgős strukturális reformok szigorú végrehajtása lehetővé tenné Horvátország számára, hogy rövid távon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

A piacgazdaság alapjait illetően változatlanul széles körű a politikai egyetértés. A jelenlegi megszorításokat figyelmbe véve nagyjából megfelelő volt a makroökonómiai politika. Az alacsony inflációs nyomásnak köszönhetően a központi banknak sikerült megőriznie az árfolyam és a pénzügyek stabilitását, miközben viszonylag alkalmazkodó makrogazdasági politikát tartott fenn. A bankszektor továbbra is jól tőkésített. A költségvetést illetően a hatóságok a közkiadások racionalizálása útján igyekeztek feltartóztatni a hiány növekedését. A folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is alacsony, mivel az importok újbóli megugrását ellensúlyozta az exportok növekedése. A bruttó külső adósság nagyon magas szinten stabilizálódott.

Egyes területeken lassan haladtak a strukturális reformok, így például a privatizáció és a veszteséges vállalatok szerkezetalakítása terén, máshol azonban szinte semmilyen előrelépés nem tapasztalható. Ez különösen igaz a munkaerőpiacok területén, ahol a már egyébként is alacsony foglalkoztatás és részvétel tovább csökkent, a reformok nagyon gyerekcipőben járnak, és azokat sürgősen fel kell gyorsítani. A befektetési környezetet továbbra is szenved a súlyos szabályozási terhektől, hosszadalmas eljárásoktól, a jogi környezet bizonytalanságaitól, az igazgatási határozatok kiszámíthatatlanságtól, és a nem adójellegű terhek sokaságától. Az állami költségvetés viszonylag magas részét kitevő szociális transzferek továbbra sem jól célzottak. Lehetne még javítani a költségvetési folyamatot, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy középtávon biztosítani kell a költségvetés fenntarthatóságát. A közkiadások hatékonyságának javítása továbbra is kihívást jelent.

2.3       A tagsággal járó kötelezettségek felvállalásának képessége

Ami a tagsággal járó kötelezettségek felvállalásának képességét illeti, Horvátország további haladást tett az EU-jogszabályok elfogadásában és végrehajtásában, és most fejezi be a jogharmonizációt. A Bizottság azonban talált olyan kérdéseket, amelyek további figyelmet igényelnek. A horvát hatóságoknak minden szükséges intézkedést – többek között a vívmányok végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás tekintetében – meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy az ország 2013. július 1-jére teljes mértékben felkészült legyen a tagságra.

A csatlakozási okmány 36. cikkével összhangban, e szakaszban külön figyelmet fordítunk a versenypolitikára, az igazságszolgáltatásra és az alapvető jogokra, valamint a szabadságra, a biztonságra és a jog érvényesülésére.

8. fejezet: Versenypolitika

Horvátország általánosságban teljesíti a csatlakozási tárgyalásokból fakadó versenypolitikai kötelezettségvállalásokat és követelményeket, és várhatóan képes lesz a csatlakozástól kezdve végrehajtani a vívmányokat. Sürgős figyelmet kell fordítani a nehézségekkel küzdő hajógyárak privatizációjáról szóló szerződések aláírására.

Horvátország nagyjából közelítette jogszabályait a trösztellenes intézkedések, összefonódások és az állami támogatások területén. Fenntartotta erőfeszítéseit annak érdekében is, hogy a jogszabályok érvényesítésének mérlege pozitív legyen. A horvát versenyhivatal teljes mértékben működik és szervezetileg független; a hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi feladatát. Működésbe lépett az összefonódások és állami támogatások ellenőrzésének megfelelő rendszere.

A trösztellenes intézkedések és összefonódások területén 2011. október 1-je óta a horvát versenyhivatal 29 határozatott hozott és 25 véleményt bocsátott ki. A hivatal továbbra is értékeléseket készített a kormány számára a jogszabálytervezetekről, valamint egyéb szakértői véleményeket is biztosított.

Az állami támogatások területén a horvát versenyhivatal 30 határozatot, melyből 13 állami támogatási rendszereket, 17 pedig egyedi támogatási intézkedéseket érintett.

Horvátország acéliparra vonatkozó jelentéstételi kötelezettsége tekintetében a tárgyalások során meghatározott követelményeknek megfelelően, 2011. december 15-én és 2012. június 18-án benyújtották az első jelentéseket a Bizottságnak.

A Sisak még nem fizette vissza a kapott támogatást. 2011 októberében a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy bezárják és értékesítik az acélművet, aminek következtében a termelés teljes leállt. A CMC Sisak tulajdonosai egy új befektetően, az olasz Danieli csoportnak adták el az acélművet.

A jelentés friss információt tartalmaz egy másik acélmű, a Željezara Split elleni csődeljárásról is.

Ami Horvátország hajóépítő iparra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségét illeti, 2012. január 16-án Horvátország benyújtotta első féléves jelentését a nehézségekkel küzdő horvát hajógyárak szerkezetátalakításáról, a Csatlakozási Okmány VIII. mellékletében előírtaknak megfelelően. A jelentés adatokat tartalmaz az életképesség helyreállítását célzó intézkedésekről, a felhasznált támogatásról, a saját hozzájárulásról és a termelőkapacitásról, követve a végrehajtás ellenőrzésének a Horvátország és a Bizottság között született megállapodás szerinti módszertanát. A jelentés részletekkel szolgál a tulajdonjogot szabályozó megállapodások tekintetében is, a tengerészet területét érintő kisajátítás összefüggésében. 2012. július 16-án Horvátország benyújtotta második féléves jelentését a horvát hajóépítő-ipar szerkezetátalakításáról. Továbbá, Horvátország benyújtotta első jelentését a szerkezetátalakítás alatt álló hajógyárak éves termeléséről.

2012 márciusában elfogadták a Brodosplit hajógyárra tett ajánlatot, és Horvátország jelezte, hogy hamarosan aláírják a privatizációs szerződést. A Kraljevica és a Brodotrogir hajógyárak felvásárlására tett ajánlatokat a kormány elutasította, a 3.Maj hajógyárra tett ajánlatot pedig a potenciális beruházó visszavonta. A kormány úgy döntött, hogy a Kraljevica ellen csődeljárást indít, valamint a 3.Maj és a Brodotrogir számára pedig új privatizációs és szerkezetátalakítási megoldást keres.

Horvátországnak – a Bizottság 2012 augusztusi jóváhagyó határozatát követően – alá kell írnia a Brodosplit privatizációs szerződését, és egyúttal sürgősen megoldást kell találnia a 3.Maj és a Brodotrogir esetében, hogy a csatlakozás időpontjáig teljesíthesse a csatlakozási okmány mellékletében foglalt, a hajógyárak szerkezetátalakítására vonatkozó követelményeket.

Horvátország a meglévő állami támogatásokat illetően a Bizottság rendelkezésére bocsájtott egy tizenegy támogatási intézkedésből álló jegyzéket, és szeretné, ha azt a csatlakozás időpontjában meglévő támogatásként vennék figyelembe. A csatlakozási okmány ezen intézkedések közül hetet tartalmaz. Horvátországnak további információt kell biztosítania a többiről, hogy a Bizottság befejezhesse értékelését.

23. fejezet: Igazságszolgáltatás és alapvető jogok

Az igazságszolgáltatás és alapvető jogok területén Horvátország általánosságban eleget tesz a csatlakozási tárgyalásokból fakadó kötelezettségvállalásoknak és követelményeknek, és várhatóan képes lesz a csatlakozás bekövetkeztétől végrehajtani az uniós vívmányokat, a csatlakozási okmány VII. mellékletében meghatározott 10 területen felvázoltak szerint. Ugyanakkor fokozott erőfeszítésekre van szükség a jogállamiság megszilárdításához, a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszer megszilárdítása, valamint a korrupció hatékony megelőzése és az ellene való küzdelem révén. A háborús bűncselekmények bíróság elé állítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a kisebbségek védelme folyamatos figyelmet kíván.

1) Az igazságügyi reformstratégiája és cselekvési terve hatékony végrehajtásának további biztosítása

Az igazságügyi reformstratégia és a cselekvési terv végrehajtása általánosságban a meghatározott határidőkön belül történt, ideértve a jogszabályok finomhangolását számos területen. Munkacsoportokat hoztak létre, amelyek az egyes jogszabályok továbbfejlesztésével és a jogi aktusok koordinációjának fokozásával foglalkoznak. A humán erőforrás tervezését – ideértve az igazságszolgáltatás hosszú távú szükségleteit is – még javítani kell. Az igazságszolgáltatás költségvetése stabil maradt, körülbelül 337 millió EUR, ami a GDP 0,7 %-át teszi ki. Az igazságügyi reformstratégia végrehajtásának ellenőrzésére 2012 februárjában tanácsot hoztak létre, amelynek munkája főleg a bírósági eljárások hatékonyságára irányul. 2011 októberében módosították az állami bírói tanácsról szóló törvényt, hogy még inkább lehetővé tegyék a bírósági személyzet igény szerinti áthelyezését.

2) Az igazságszolgáltatás függetlenségének, elszámoltathatóságának, pártatlanságának és szakértelmének további erősítése

Folytatódott az igazságszolgáltatás függetlenségének, elszámoltathatóságának, pártatlanságának és szakértelmének megerősítése érdekében 2010 és 2011 során hozott különféle intézkedések végrehajtása. Továbbra is függetlenül működik a megreformált állami bírói tanács és az állami ügyészi tanács.

Mindkét testület átlátható, egységes és objektív kritériumok alapján jelöli ki az igazságügyi tisztviselőket. 2011 óta 63 bírát neveztek ki. Előrelépéseket tettek a bírák és ügyészek kinevezését szolgáló átmeneti rendszer végrehajtása terén, ideértve a szóbeli meghallgatások értékelésének nagyobb átláthatóságát, figyelemmel arra, hogy valamennyi jelölt egyenlő elbánásban részesüljön. Ez fontos az átmeneti rendszer végrehajtásának utolsó hónapjaiban, 2012 decemberéig. Az átmeneti rendszer végrehajtásából levont tanulságokat alkalmazni kell a 2013 januárjában működésbe lépő, igazságügyi tisztviselők képzését biztosító állami intézeten keresztül történő új kijelölési rendszer végrehajtására E tapasztalatot is figyelembe kell venni a bírák más pozíciókba történő áthelyezésére vonatkozó kiválasztási eljárás fejlesztéséhez. Az igazságszolgáltatási tisztviselők állami képzési intézetébe elsőként beiratkozottak most fejezik be a második tanévet. A második évi – 55 jelentkezőt érintő – beiratkozás azonban jelentősen késett, a jelentkezőket ugyanis csak júliusban választották ki a szeptemberben kezdődő programra.

Az állami bírói tanács megkezdte a bírák vagyonnyilatkozati rendszerének végrehajtását. A bírósági tisztviselők által elkövetett jogsértések esetében fegyelmi intézkedéseket hoznak. Az állami bírói tanács és az állami ügyészi tanács egyaránt proaktívabbá vált. A fegyelmi eljárások új rendszerének végrehajtását azonban hatékonyabbá kell tenni.

Az állami bírói tanács és az állami ügyészi tanács számára további igazgatási erőforrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyabban működhessenek, valamint függetlenül és elszámoltatható módon kell végezniük kibővült feladatkörüket, ideértve a vagyonnyilatkozatok szisztematikus és pontos ellenőrzését és a fegyelmi eljárások proaktívabb alkalmazását is.

Módosítani kell a másodlagos jogot a bírák mentelmi jogának korlátozása érdekében, tehát e téren teljessé kell tenni a jogi keretet és a magatartási kódex alkalmazására vonatkozóan további iránymutatást kell adni.

Az igazságügyi akadémia továbbra is jól működik. Folytatódtak a szakképzési programok, ideértve a bevezető képzést is. Felgyorsult az uniós jogi képzés. Az igazságügyi akadémia európai programokban való részvétele fokozódott, és Horvátország egyetértési megállapodást írt alá a Bizottsággal az uniós polgári és büntetőjogi programokban való részvételről. A költségvetési korlátok (2011-hez képest közel 28 %-os csökkenés a 2012-es költségvetésben) azonban kihatottak az akadémia működésére. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a bírákat teljes mértékben felkészítsék az uniós jog és ítélkezési gyakorlat alkalmazásáról a csatlakozás bekövetkeztétől.

3) Az igazságszolgáltatás hatékonyságának további növelése

Horvátország folytatta az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését célzó különböző intézkedések végrehajtását. 2012 első felében a bűntetőügyek esetében az ügyhátralék körülbelül 12 %-kal tovább csökkent, az elhúzódó polgári ügyek száma pedig mintegy 5 %-kal esett vissza. Ugyanakkor nagyobb erőfeszítésre van szükség a megoldatlan polgári és kereskedelmi ügyek számának további csökkentéséhez. 2012 első felében valamivel több új esetet (844,218) vettek fel a rendszerbe, mint amennyit megoldottak (836,160).

A végrehajtási ügyek száma ugyancsak nőtt – kb. 5 %-kal – 2012 első felében, a pénzügyi követelések FINA pénzügyi ügynökség által vezetett végrehajtási rendszere viszont jól működött. 2012 júliusában a kormány új végrehajtási jogszabályok tervezeteit terjesztette a parlament elé, amelyek már nem rendelkeznek állami végrehajtók bevezetéséről. Az új rendszernek elfogadása után bizonyítania kell, hogy képes biztosítani a bírósági és végrehajtási határozatok végrehajtását, valamint a végrehajtási ügyhátralék csökkentését. További figyelmet kell fordítani arra, hogy a magasabb szintű bíróságok, köztük a Legfelsőbb Bíróság, megfelelően fel legyenek készülve az ügyek fellebbvitelével járó aránytalan növekedés kezelésére. 2012. január 1-jén működésbe lépett az új közigazgatási igazságszolgáltatási rendszer, a szükséges személyzet kinevezése során azonban bizonyos késedelem történt. Horvátországnak folytatnia kell a hatékonyságra irányuló azonnali és rövid távú intézkedések végrehajtását, különösen az ügykezelés arányának javulása és a régi ügyek számának csökkentése érdekében.

Bizonyos előrelépés történt a bíróságok fizikai infrastruktúrájának fejlesztésében és számítógépes felszereltségük javításában. A bíróságok ésszerű átszervezése keretében folytatódik a bíróságok összevonása. Folyamatban van az integrált ügykezelési rendszer 33 települési bíróságra történő kiterjesztése. Amint befejeződik, a rendszer szinte az összes horvátországi bíróságra ki fog terjedni. A rendszert azonban valamennyi bíróságra – ideértve a legfelső kereskedelmi bíróságot is, valamint szabálysértési ügyek esetében a legfelső szabálysértési bíróságot is – alkalmazni kell. Ezen túlmenően további fejlesztésekre van még szükség a statisztikai adatgyűjtés és elemzés, valamint az eljárások átfogó időtartamának ellenőrzése terén. Általánosságban a szabálysértési bíróságoknak jobb felszerelésre és helyiségekre van szükségük. További erőfeszítésekre van szükség a bírák mobilitásának fokozására, valamint a tevékenységük értékelését szolgáló kritériumrendszer kidolgozására.

4) A hazai háborús bűnökkel kapcsolatos eljárások kezelésének további javítása

Horvátország folytatta a hazai háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek feldolgozását. Megkezdődött a büntetlenség kezelésére irányuló stratégia végrehajtása, és számos, nemzeti és regionális szinten prioritásként azonosított kérdést megválaszoltak, további letartóztatásokkal, vádemelésekkel és bírósági ítéletekkel. A bűncselekmények többségében azonban még nem emeltek vádat. A bírósági eljárások esetében továbbra is kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznak, és még több (87) ügyet utaltak a négy szakbíróság elé. Intézkedések hoztak annak érdekében, hogy egyes bíróságokon emelt szintű tanúvédelmi szolgáltatásokkal biztosítsák a tanúk védelmét. A háborús bűncselekmények adatbázisát frissíteni kell ahhoz, hogy analitikusabb információkeresést tegyen lehetővé, és azt a megyei ügyészeknek hatékonyan használniuk kell. A bíróságoknak tovább kell szakosodniuk a háborús bűncselekményeket érintő eljárásokon, a kijelölt bírák szakképzése révén, és fel kell készülniük a növekvő ügyszámra. Horvátországnak folyamatos figyelmet kell szentelnie a tanúvédelem kérdésének és a tanúk háborús bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott eljárásokban történő megjelenésének, különösen a szakkamarákhoz áthelyezett esetekben. Folytatni kell a vádlott távollétében (in absentia) hozott ítéletek felülvizsgálatát. A volt Jugoszláv Néphadsereg, a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Szerb Köztársaság igazságügyi szervei által hozott bizonyos jogi aktusok érvénytelenségéről szóló, 2011 októberében elfogadott törvény kétségeket vetett fel a háborús bűncselekményekkel kapcsolatban Szerbiával folytatott jövőbeni bilaterális együttműködés tekintetében. A törvényt az elnök eljárási okokból megtámadta az Alkotmánybíróság előtt. Horvátország kapcsolatba lépett Szerbiával a törvény esetleges kedvezőtlen hatásainak orvoslására, és a két ország technikai tárgyalásokat kezdett az e területen folytatott együttműködésről szóló megállapodásról.

További erőfeszítésekre van szükség a büntetlenség kérdésének megoldására, különösen azért, mert az esetek többségében még nem született jogerős ítélet, vagy további vizsgálatra van szükség. Horvátországnak folyamatos figyelmet kell szentelnie a tanúvédelem kérdésére és a tanúk háborús bűncselekményeket érintő eljárásokban történő megjelenésére, különösen a külön tanácsokhoz áthelyezett esetekben.

5) Hatékony, eredményes és pártatlan nyomozások, vádemelések és bírósági ítéletek alapján tartós eredmények biztosítása a jövőben is a szervezett bűnözéssel és korrupcióval kapcsolatos, valamennyi szinten – köztük a magas szinten – elkövetett ügyek terén, továbbá az érzékeny területeken, például a közbeszerzések terén

A szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kerete továbbra is megfelelő, a végrehajtás terén tovább javul a teljesítmény. A bűnüldözési szervek továbbra is proaktívak, különösen a magasabb szintű ügyekben. A fejlemények között megemlíthetjük, hogy elmarasztaló ítéletet hoztak egy állami tulajdonban lévő vállalat egykori igazgatója, egy polgármester, és egy megyei bíró ellen hivatali visszaélés miatt, valamint korrupció ügyében vádat emeltek egy politika párt ellen. Míg a bűnüldözési szervek továbbra is az összetettebb, magasabb szintű ügyekre összpontosítanak, a kezelt ügyek száma összességében csökken.

Figyelmet kell fordítani a helyi szintű korrupcióra, különösen a közbeszerzésben. A vagyoni eszközök lefoglalására és elkobzására vonatkozó jogi keretet általánosságban jobban kell végrehajtani.

További figyelmet kell azokra az esetekre, mikor az ügyész büntetőügyben nem emel vádat. A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a feljelentések ügyész általi elutasításáról szóló határozatok független ellenőrzéseit.

A rendőrségben számos magas rangú tisztviselőt neveztek ki. A rendőrségről szóló törvény végrehajtását biztosítani kell, különösen a rendőrség politikától való mentesítése és a rendőrség professzionalizmusának növelése tekintetében.

6) További eredmények felmutatása a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelem keretében hozott megelőző intézkedések megerősítése terén

Horvátország számos jogi aktussal – például a politikai pártok és választási kampányok finanszírozásával, az információhoz való hozzáféréssel és a közbeszerzéssel kapcsolatban – javította eredményeit a korrupció elleni küzdelem terén hozott megelőző intézkedések megerősítése terén. Horvátország ugyanakkor nem hajtotta végre hatékonyan az összeférhetetlenség megelőzését szolgáló összes jogi eszközt.

A politikai pártok és a választási kampányok finanszírozását illetően megerősítették a felügyeleti szervet, azaz az Állami Választási Bizottságot, és a 2011. decemberi általános választásokon nagyobb nehézségek nélkül alkalmazták az új szabályokat, mindössze néhány hiányosságot jelentettek. Munkacsoportot hoztak létre azzal a céllal, hogy a levont tapasztalatok alapján készítse elő a 2013-ra tervezett helyi választásokat. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség a politikai pártok finanszírozásának hatékony ellenőrzéséhez, a választási időszakon túlmenően is.

Új szabályokat alkalmaznak az információhoz való hozzáférésre, és a bíróságok ezzel kapcsolatosan már meg is kapták az első fellebbezéseket. A törvény végrehajtásáért felelős adatvédelmi ügynökség által végzett általános ellenőrzés azonban nehézkes, mivel 2011-ben az érintett intézményeknek még a fele sem nyújtott be jelentést az ügynökségnek. 2011-ben a minősített adatok esetében nem végezték el a közérdekűség vizsgálatát. A közigazgatási bíróság jelenleg azt a gyakorlatot követi, hogy megerősíti az ilyen adatok létezését, és megtagadja az azokhoz való hozzáférést. A minősített adatok tekintetében ki kell alakítani a közérdekűség-vizsgálat alkalmazásának gyakorlatát, többek között jogszabály módosítások révén.

A 2012 januárja óta hatályos új közbeszerzési törvény nagyobb fokú átláthatóságot biztosít, ideértve a szerződések tényleges végrehajtásával kapcsolatos információk közzétételét is. E jogszabály hatékony végrehajtása kulcsfontosságú.

2011-ben továbbfejlesztett és szigorúbb összeférhetetlenségi jogszabályt fogadtak el; az új összeférhetetlenségi bizottságot azonban még nem jelölték ki, és ez késleltette a jogszabály végrehajtását. Megtették az első lépéseket a bizottság felállítására azzal, hogy a Parlament 2012 augusztusában szándéknyilvánítási felhívást tett közzé a bizottság tagjainak kiválasztására. A vagyonnyilatkozatok és igazolatlan vagyonok ellenőrzését meg kell erősíteni és hatékonyan végre kell hajtani.

Felülbírálták az állami vállalatok felügyeleti és igazgatótanácsában való tagságra vonatkozó kritériumokról szóló korábbi jogszabályok rendelkezéseit. Horvátországnak erős rendszert biztosítania kell az állami tulajdonban lévő vállalatokat érintő korrupció megelőzésére. Késedelem nélkül létre kell hozni az összeférhetetlenségi bizottságot. Meg kell erősíteni a politikai felelősségvállalás és a korrupcióval szembeni zéró tolerancia fogalmát.

7) A kisebbségek védelmének további erősítése, többek közt a nemzeti kisebbségek jogairól szóló sarkalatos törvény hatékony végrehajtásával

Folytatódott a nemzeti kisebbségek jogairól szóló sarkalatos törvény végrehajtása. 2011 decemberében nyolc nemzeti kisebbségi parlamenti képviselőt választottak meg. A kormány lépéseket tett a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozóan a kisebbségek foglalkoztatásával kapcsolatos 2011 májusi terv megvalósítása terén. A kisebbségek állami közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való foglalkoztatása azonban továbbra is elmarad a nemzeti kisebbségek jogairól szóló sarkalatos törvényben meghatározott követelményektől. Jóllehet ezt részben indokolja, hogy az általános gazdasági válság miatt viszonylag alacsony az új felvételek száma, több erőfeszítést – többek között fokozott ellenőrzési erőfeszítéseket – kellene tenni e terv megfelelő végrehajtásának biztosítására.

Horvátországban továbbra is ösztönözni kell a kisebbségekkel, különösen a szerb kisebbséggel szembeni toleranciát, és megfelelő intézkedéseket kell tenni azon személyek védelmére, akik továbbra is fenyegetés, megkülönböztetés, ellenségeskedés vagy erőszak áldozataivá válhatnak. A roma kisebbség különösen nehéz életkörülményekkel szembesül, és továbbra is kihívások elé kerül az oktatás, a szociális védelem, az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatás és személyes okmányokhoz való hozzáférés terén.

8) A menekültek visszatérésével kapcsolatos rendezetlen kérdésék további megválaszolása

Lassabb ütemben ugyan, de folytatódott a visszatérő menekülteknek szóló lakhatási programok végrehajtása. A körülbelül 2350 fennmaradó kérelem feldolgozására irányuló 2011 márciusi terv alapján 2012 augusztusára 259 ügyet rendeztek, amelyek közül 139 család vehette át a kulcsokat. 2012 augusztusáig 1305 lakhatási ügyben született jóváhagyó határozat, ami meghaladja a lakhatási referenciaértéket. Még 106 lakásfelújítási kérelem ügyében van fellebbezés van függőben. A nyugdíjjogosultságok érvényesítéséről szóló határozat végrehajtása folytatódott. Továbbá, Horvátország a régió más országaival együtt továbbra is részt vesz a szarajevói folyamatban, amelynek terén különösen a fontosabb regionális lakásprojektek kapcsán történnek előrelépések. A lakhatást elősegítő programok kedvezményezettjei számára biztosított, kedvezményes feltételek melletti új vásárlási lehetőségeket korlátozottan használták ki, és nem történt jelentős előrelépés a 15 nem kedvezményezett befektetési ügy tekintetében. Tovább kell fejleszteni a menekültek tartós visszatérésének feltételeit.

9) Az emberi jogok még hatékonyabb védelme

Az emberi jogokat továbbra is általánosságban megfelelően tiszteletben tartják. A meglévő jogi rendelkezéseket azonban határozottabban kell alkalmazni. Az általános ombudsman és a szakosodott ombudsmanok továbbra is fontos szerepet töltenek be az emberi jogok védelmében. Az ombudsman ajánlásainak nyomon követését viszont biztosítani kell. Az alkotmánybíróság eljárási okok miatt visszavonta az Ombudsmani Hivatalnak az Emberi Jogi Központtal, valamint a nemek közötti egyenlőséggel, a gyermekekkel és a fogyatékkal élőkkel foglalkozó három szakombudsmannal való összevonásáról szóló törvényt. 2012 júliusában új jogszabályt fogadtak el, amely többé nem helyezi kilátásba a hivatalok összevonását. Az ombudsmani hivatalokat meg kell erősíteni, hogy tovább javuljon az emberi jogok védelmét szolgáló rendszer. Ez magában foglalja megfelelő finanszírozás és irodahelyiségek biztosítását, valamint közös adatbázis létrehozását.

Horvátország további eredményeket ért el a megkülönböztetés-mentességről szóló törvény és a gyűlölet által motivált bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályok végrehajtása terén. További fejlődésre van szükség, figyelmet fordítva arra, hogy alkalmazzák a visszatartó erejű szankciókat. A parlament 2012 szeptemberében módosította a megkülönböztetés-mentességről szóló törvényt. A Splitben és Zágrábban szervezett meleg büszkeségnapi felvonulások nagyobb incidensek nélkül zajlottak, és a horvát kormány szilárd elkötelezettséget vállalt zökkenőmentes szervezésük mellett. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyek továbbra is támadások és fenyegetések céltáblái. A jogi segítségnyújtás igénybevételének javítása és az NGO jogi segítségnyújtóként betöltött szerepének előmozdítása érdekében javítani kell az ingyenes jogi segítségnyújtás jogi keretét.

10) A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel folytatott teljes mértékű együttműködés fenntartása

Horvátország továbbra is együttműködik a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY). Nem történt konkrét előrelépés az ICTY Ügyészségi Hivatala által kért hiányzó katonai dokumentumok felderítését, illetve azok sorsának meghatározását célzó horvátországi vizsgálatok tekintetében. A bíróság elutasította Horvátország azon kérését, amely szerint amicus curiaeként kíván közreműködni a Gotovina tábornok és Markač tábornok ügyében hozott 2011. április 15-i ítélet ellen benyújtott fellebbezésben. Az ICTY főügyésze pozitív jelentést bocsátott ki Horvátország ICTY-vel való együttműködéséről.

24. fejezet: Jogérvényesülés, szabadság és biztonság

Horvátország általánosságban eleget tesz a csatlakozási tárgyalásokból fakadó vállalásoknak és kötelezettségeknek a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén, és várhatóan készen áll majd arra, hogy a csatlakozás bekövetkeztétől végrehajtsa az uniós vívmányokat. Fokozott erőfeszítésekre van szükség a migráció, a vízumpolitika, a határigazgatás, a szervezett bűnözés elleni küzdelem – ideértve az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelmet is – területén, hogy Horvátország a csatlakozás időpontjára befejezhesse a tagságra való felkészülését.

A migráció területén Horvátország tovább közelítette jogszabályait az uniós vívmányokhoz, és e területen szinte teljesen befejeződött a felkészülés. A letartóztatott illegális migránsok száma 2011-ben 3461-re nőtt. Ugyanebben az időszakban 552 kísérő nélküli illegális kiskorút azonosítottak (számuk majdnem duplája az előző évinek). A visszafogadás területén jó az együttmüködés a régió más országaival; 2012 áprilisában hatályba lépett a Bosznia-Hercegovinával kötött megállapodás. 2012 márciusában hasonló megállapodást írtak alá Németországgal. Haladnak a kiskorúak és egyéb kiszolgáltatott helyzetű illegális bevándorlók számára épülő jezevo-i létesítmény munkálatai. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy megkezdődhessen két további, illegális bevándorlókat befogadó központ megépítése. Ami a jogszerű migrációt illeti, 2012 januárjában hatályba lépett az új idegenrendészeti törvény, ami tovább közelítette e terület nemzeti jogszabályait az uniós jogszabályokhoz. Haladéktalanul folytatni kell az új migrációs stratégia kidolgozását.

Horvátországnak végre kell hajtania a kísérő nélküli kiskorúakról szóló jogi keretszabályozásnak azáltal, hogy megfelelő segítséget fejleszt ki számukra, valamint a csatlakozás előtt meg kell kezdenie az új befogadóközpontok építését. Az egyre több, különösen a határmenti területeken országba belépő migránsra tekintettel alternatív ideiglenes megoldásokat lehet fontolóra venni.

A menekültügy területén Horvátország majdnem befejezte a jogharmonizációt. Az előkészületeknek megfelelő intézményi kapacitást kell biztosítaniuk e területen, kellő számú és képzett személyzet tekintetében, figyelembe véve, hogy az országban egyre nő a menedékkérők száma.

2012 márciusában végrehajtó jogszabályt fogadtak el a menedékjogi eljárás során biztosított ingyenes jogi segítségnyújtásról. 2012 januárjától a közigazgatósági bíróságok felelősek a másodfokú menedékjogi ügyekért. Három hónapos átmeneti időszak után 2012 márciusában befejezte munkáját a menekültügyi bizottság. Betöltötték az új bíróságok bírói és igazgatási álláshelyeinek kezdeti számát, és megkezdődött a személyzet menekültügyi képzése. A menekültek továbbra is nehézségekbe ütköznek, amikor a gyakorlatban is élni kívánnak a nemzeti jog által számukra biztosított jogokkal. Folytatni kell a közigazgatási bíróságok bíráinak és alkalmazottainak felvételét és képzését. A menedékkérők száma 2010 és 2011 között rohamosan nőtt (290-ről 807-re). A helyi NGO-k támogatásával a Belügyminisztérium felgyorsította erőfeszítéseit annak érdekében, hogy bizonyos szolgáltatásokat nyújtson a menedékkérőknek, de biztosítani kell az összes többi minisztérium részvételét. Folytatódott a felkészülés a dublini rendelet és az Eurodac-rendelet végrehajtására, többek között a belügyminisztériumi és határrendészeti alkalmazottak megfelelő képzésével. Horvátországnak biztosítania kell, hogy a menekültek maximálisan élvezhessék jogaikat.

A vízumpolitika tekintetében mérsékelten előrehaladott a jogharmonizáció, és folytatódnia kell ahhoz, hogy az ország teljes mértékben megfeleljen a vízumkövetelményekről és úti okmányokról szóló uniós vívmányoknak. 2012 januárjában hatályba lépett az új idegenrendészeti törvény; a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokat még nem fogadták el. Ami a vízumkövetelményeket illeti, Horvátország teljes mértékben közelítette szabályozását az EU 539/2001/EK rendeletében szereplő pozitív listájához. További közelítésre van szükség az egységes vízumkiadási eljárás és az uniós vízumkódex területén. Még nem hangolták össze teljes mértékben az uniós listával azon országok listáját, melyek állampolgárainak vízumra van szükségük a Horvátország területére történő belépéshez. A kormány határozatot fogadott el az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Kazahsztán állampolgáraira vonatkozó vízumrendszer ideiglenes liberalizálásáról az átutazás vagy 90 napot meg nem haladó tartózkodás esetében, a 2012. április 1. és október 31. közötti időszakban, ami nincs összhangban az európai vívmányokkal; a határozat novembertől nem alkalmazandó. A biometrikus útlevelek megfelelnek az uniós előírásoknak; a 2003 előtt kiállított régi személyi igazolványokat még mindig használják, de 2012 augusztusában a kormány határozatot fogadott el arról, hogy azokat érvényes úti okmányként nem lehet felmutatni.

A külső határok és Schengen tekintetében mérsékelt ütemben folytatódott az uniós vívmányokkal való jogharmonizáció, és ennek folytatódnia is kell ahhoz, hogy Horvátország felkészülhessen az EU külső határain végzett ellenőrzés átvételére. 2011 végén módosították az államhatár ellenőrzéséről szóló törvényt és annak végrehajtási jogszabályát. 2012 áprilisában felülvizsgálták az integrált határigazgatási cselekvési tervet. Megkezdte működését a zadari nemzeti tengerészeti központ; ugyanakkor még biztosítani kell összekapcsolódását a vonatkozó minisztériumokkal. Megerősítették a Frontex-szel való együttműködést, ami magában foglalja Horvátország különféle tevékenységekben és közös műveletekben való részvételét. A szomszédos országokkal rendszeres koordinációs üléseket tartanak, és a határokon közös járőrözéseket végeznek; e tevékenységeket meg kell erősíteni Szerbiával és Montenegróval. Szerbiával közös kapcsolattartó pontot hoztak létre a Bajakovo-Batrovci határátkelőhelyen, amely teljes mértékben működőképes. 2011 decemberében sor került az első koordinációs találkozóra Bosznia-Hercegovina hatóságaival az államhatár ellenőrzéséről szóló kölcsönös megállapodás végrehajtása érdekében. Haladás történt a kishatárforgalomról szóló kétoldalú megállapodások uniós vívmányokkal való összehangolása érdekében mindkét előbbi országgal, valamint Montenegróval folytatott tárgyalások terén, amelyeket a csatlakozásig le kell zárni. A szabad átutazásról szóló, Bosznia-Hercegovinával kötött megállapodást („Neum-megállapodás”) a csatlakozás előtt összhangba kell hozni az uniós vívmányokkal.

Szinten teljesen sikerült elérni a határrendészetre vonatkozó 2011-re kitűzött személyzeti célértékeket. 2011-ben 308 új tisztviselőt vettek fel. Így 2012 májusában a határrendészet személyzeti állománya összesen 6017 főt számlált, amelyből 4647-et a jövőbeni külső határokon alkalmaznak. A schengeni normák eléréséhez folytatni kell a személyzeti felvételt. Folytatódott az alap- és szakképzés; biztosítani kell a közös alaptanterv programjának való teljes megfelelést, a határrendészet tantervébe pedig szisztematikusan szakképzéseket kell belefoglalni.

Részben végrehajtották a belső határigazgatásról szóló cselekvési tervet; egyes 2011-re tervezett, a technikai felszerelés beszerzésével és az infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységeket 2012-re halasztottak. Megfelelően ellenőrizni kell az területeken mutatkozó késedelmeket, és azokkal foglalkozni kell, különös tekintettel a Neurn-folyosóra. Be kell fejezni a Neum-folyosó határátkelőhelyeinek megépítését, hogy azok a csatlakozástól működőképessé váljanak. A nemzeti határellenőrzési információs rendszer telepítése folytatódott, de az új rendszert még nem vezették be az összes határátkelőhelyen. 2012 augusztusától 81 határátkelőhelyen működött. Folytatni kell a felkészülést és kapcsolódó képzést.

Erőfeszítéseket kell tenni a minisztériumközi megállapodás megkötésére, valamint a munkafelvétel, a felszerelések beszerzése és a képzések folytatására, hogy a zadari nemzeti tengerészeti központ teljes mértékben működőképessé válhasson. Folytatódott az ügynökségek közötti együttműködés a belső határigazgatás területén, de még hiányzik a közös kockázatelemzés. Horvátországnak foglalkoznia kell a belső határigazgatásról szóló cselekvési terv végrehajtásában mutatkozó – különösen az infrastruktúrához kapcsolódó – késedelmekkel. Valamennyi bilaterális megállapodást össze kell hangolni az uniós vívmányokkal még a csatlakozás előtt.

Horvátország folytatta a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területét érintő jogharmonizációt, és a felkészülés majdnem teljes. 2011 októberében megállapodást írtak alá Montenegróval a büntetőítéletek kölcsönös végrehajtásáról, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal a kiadatásról. A nemzetközi magánjogról szóló új törvény előkészítése céljából munkacsoportot hoztak létre, amely számos alkalommal ülésezett. Haladás történt a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózattal folytatott együttműködés terén; e tekintetben jelenleg fejlesztik a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatát.

Horvátországnak meg kell erősítenie az igazságügyi együttműködés intézményközi koordinációját.

Ami a rendőrségi együttműködést és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet illeti, folytatódtak a nemzeti jog uniós vívmányokhoz való közelítését, valamint az EU-n belüli szervezett bűnözés elleni küzdelem jövőbeni kihívásaival való megbirkózást célzó tevékenységek. E tekintetében Horvátország előrehaladott állapotban van, de a régióban végbemenő szervezett bűnözés jelentette fontos kihívások miatt ébernek kell maradnia.

Számos bilaterális megállapodást írtak alá a rendőrségi együttműködés és a szervezett bűnözés területén; a Bulgáriával és Lengyelországgal között megállapodásokat ratifikálták. Továbbra is jó az együttműködés a FRONTEX-szel. Két új összekötő tisztviselőt neveztek ki az Europolhoz és Bosznia-Hercegovinához. Folytatódtak a műszaki előkészületek és a személyzeti képzés a nemzeti területre való belépéskor kiegészítő információ kérésével (SIReNE) foglalkozó hivatal, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) nemzeti hivatalának létrehozása céljából. A SIS-hivatalra vonatkozó szabályozás azonban még mindig hiányzik. Határozatot kell hozni a SIReNE-hivatal helyszínéről, személyzetéről és költségvetési allokációjáról.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem jogi kerete és az illetékes intézményék egyaránt hatékonyan hozzájárultak e jelenség megfékezéséhez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten, és figyelembe véve az e területen az uniós előírásokhoz való közelítés magas szintjét. Folytatódtak a rendőrség teljesítményének fejlesztését célzó képzés és tevékenységek. A kormány úgy döntött, hogy nem vizsgálja felül a jelenleg hatályos rendőrségi törvényt; a rendőrségi törvényt végrehajtó jogszabály részben még hiányzik, és haladéktalanul ki kell dolgozni. A Belügyminisztériumnak számítógépes támogatást kell kifejlesztenie humánerőforrás-gazdálkodási stratégiája átlátható végrehajtásának biztosítására. További eredmények születtek a szervezett bűnözéssel, valamint a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben.

Meg kell erősíteni a vagyoni eszközök lefoglalására és elkobzására vonatkozó jogi keret végrehajtását, valamint a bűnügyi és pénzügyi vizsgálatok közötti koordinációt. A lefoglalt vagy elkobzott javak összmennyiség viszonylag alacsony, és e tekintetében további erőfeszítésekre van szükség. Működik a határigazgatás területén jelentkező korrupció elleni küzdelmet célzó ellenőrző rendszer. A PNUSKOK spliti regionális hivatalának felszerelését és helyszínét még fel kell fejleszteni; a hivatal újonnan felvett személyzete számára működési iránymutatást és szakképzést kell biztosítani. Még jobban meg kell erősíteni a közigazgatás elleni bűncselekmények eseteit másodfokon felülvizsgáló szervet.

A vélt pénzmosási vagy terrorizmus-finanszírozási műveletekre vonatkozó adatok cseréje terén folytatott ügynökségek közötti együttműködést mostanra megkönnyíti a korrupcióval, szervezett bűnözéssel, az ezekhez kapcsolódó pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával foglalkozó hatóságok közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyv mellékletének aláírása. Folytatódott a pénzmosás elleni intézkedésekről, valamint a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemről szóló képzés. Meg kell erősíteni az igazgatási kapacitásokat a pénzmosás elleni küzdelem területén (ld. még 4. fejezet — A tőke szabad áramlása), valamint a bűnüldöző hatóságok pénzügyi vizsgálatokat végző kapacitásait.

A 2011 októberében elfogadott új büntetőtörvénykönyv szétválasztja az emberkereskedelem és a rabszolgaság bűncselekményét, és új kizsákmányolási típusokat vezet be. Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet 2012 februárjában fogadták el; 2012 márciusában új nemzeti bizottságot hoztak létre az emberkereskedelem elleni fellépésre.

Az áldozatok hatékonyabb beazonosítása és védelme érdekében javítani kell az emberkereskedelemmel kapcsolatos jogi szabályozás végrehajtását, valamint a tudatosítást. Az emberkereskedelem elleni új nemzeti bizottság 2012 eleje óta még nem ült össze.

2011-ben mindössze 14 áldozatot azonosítottak (2010-ben hetet). További intézkedéseket kell bevezetni a rehabilitációjuk és kárenyhítésük biztosítására. A bírák, ügyészek és az emberkereskedelemmel foglalkozó egyéb köztisztviselők képzését fejleszteni kell, mivel az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben hozott ítéletek száma nagyon alacsony a szervezett bűnözés egyéb fajtáihoz képest.

Horvátországnak e területen számos lépést kell tenni a csatlakozás előtt, többek között: szabályozási keretet kell bevezetni a SIS-hivatalra, valamint teljes mértékben működőképessé kell tennie a SIReNE-t, fel kell fejleszteni a rendőrségi felszerelést, valamint a PNUSKOK-létesítményeket, növelnie kell a lefoglalt és elfoglalt javak mennyiségét, valamint jobban kell koordinálni a bűnügyi és pénzügyi vizsgálatokat. Az emberkereskedelem elleni küzdelemben figyelmet kell fordítani a vonatkozó jogi keret végrehajtására, és e területen a politikák általános megfogalmazására.

A belső határellenőrzés tekintetében a Tanács határozatot hoz a vonatkozó schengeni vívmányok Horvátországban történő alkalmazásáról, összhangban a schengeni eljárásokkal, valamint figyelembe véve a Bizottság jelentését annak megerősítéséről, hogy Horvátország továbbra is eleget tesz a csatlakozási tárgyalások során tett, a schengeni vívmányok tekintetében releváns vállalásainak.

Az uniós vívmányok egyéb fejezetei

Horvátország eleget tesz a csatlakozási tárgyalásokból fakadó vállalásoknak és követelményeknek, és készen áll majd arra, hogy a csatlakozás bekövetkeztétől végrehajtsa az uniós vívmányokat az alábbi területeken: a munkavállalók szabad mozgása, a társasági jog, a szellemi tulajdonjogok, pénzügyi szolgáltatások, információs társadalom és média, a gazdaság- és monetáris politika, a transzeurópai hálózatok, a tudomány és kutatás, az oktatás és a kultúra, valamint a külpolitika, biztonság- és védelmi politika.

Horvátország általánosságban eleget tesz a csatlakozási tárgyalásokból fakadó vállalásoknak és kötelezettségeknek, és várhatóan készen áll majd arra, hogy a csatlakozás bekövetkeztétől végrehajtsa az uniós vívmányokat az alábbi területeken: az áruk szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a tőke szabad mozgása, közbeszerzés, közlekedéspolitika, energiaügy, adózás, statisztika, szociálpolitika és foglalkoztatás, vállalkozás- és iparpolitika, fogyasztó- és egészségvédelem, vámunió, külkapcsolatok, pénzügyi ellenőrzés, valamint pénzügyi és költségvetési rendelkezések.

E fejezetek esetében azonban további erőfeszítésekre van szükség az alábbi területeken.

Az áruk szabad mozgása területén további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel a horizontális intézkedésekre, valamint a termékekre vonatkozó régi, illetve új megközelítésű jogszabályok terén. Sürgősen figyelmet kell fordítani az importált kőolajtermékek további közbenső tárolása vonatkozásában Horvátország által támasztott követelményekre.

A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel a szolgáltatásokról szóló irányelvhez való közelítésre, valamint a szakképzettségek kölcsönös elismerése terén, a két területen elért eddigi előrelépések ellenére.

A tőke szabad áramlása területén további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel az INA és a Telecom privatizációjáról szóló törvény módosításaira, továbbá a természetvédelmi törvényre, valamint a pénzmosás elleni küzdelemről szóló cselekvési terv végrehajtására.

A közbeszerzés területén további erőfeszítésekre van szükség, különös figyelemmel az új közbeszerzési törvény végrehajtására, főleg helyi szinten, többek között a strukturális alapok jövőbeni igazgatása tekintetében. Továbbá, a jogorvoslatok rendszere tekintetében vannak javítanivalók.

A közlekedéspolitika területén további erőfeszítésekre van szükség, különösen a vasútbiztonsági ügynökség igazgatási kapacitásának megerősítése, valamint a közös balesetvizsgálati testület létrehozása tekintetében.

Az energiaügy területén további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel a belső energiapiac területét érintő jogharmonizáció befejezésére, valamint a versenyképes villamosenergia- és földgázpiac kifejlesztésének biztosítására. Horvátországnak további erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások előmozdítása tekintetében eleget tegyen a 2020-as követelményeknek.

Az adózás területén további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítására, hogy valamennyi vonatkozó IT-rendszer meglegyen, és a csatlakozás napjától kezdve lehetővé tegye az EU-val és más tagállamokkal való információcserét.

A statisztika területén további erőfeszítésekre van szükség, különösen az ESA 95 adattovábbítási program, a GNI-jegyzék, valamint az államháztartási hiánnyal és adóssággal kapcsolatos (túlzotthiány-eljárás) statisztikák területét érintő előkészületek befejezéséhez.

A szociálpolitika és foglalkoztatás területén továbbra erőfeszítésekre van szükség, különösen az esélyegyenlőség területét érintő jogharmonizáció befejezése, a munkaerőpiac strukturális hiányosságainak megoldása, a szociális jólét célzottabbá tétele, valamint az igazgatási kapacitás tekintetében.

A vállalkozás- és iparpolitika területén további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel az üzleti környezet javítására, valamint a kereskedelmi ügyleteket érintő késedelmes kifizetések megelőzésével kapcsolatos jogszabályok közelítésére.

A fogyasztó- és egészségvédelem területén további erőfeszítésekre van szükség, különös tekintettel az orvosi beavatkozással történő reprodukciós eljárásra, ahol be kell fejezni a jogharmonizációt, valamint a vér, szövetek és sejtek tekintetében, amelyek esetében az uniós műszaki követelményekkel összhangban fel kell fejleszteni és át kell szervezni az azokat kezelő létesítményeket, valamint az e területen illetékes nemzeti hatóság személyzeti állományra.

A vámunió területén további erőfeszítésekre van szükség különösen annak biztosítása tekintetében, hogy valamennyi vonatkozó adóügyi informatikai rendszer meglegyen, és a csatlakozás napjától kezdve lehetővé tegye az EU-val és más tagállamokkal való információcserét.

A külkapcsolatok területén további erőfeszítésekre van szükség, különösen Horvátország harmadik országokkal kötött bilaterális befektetési megállapodásainak az uniós vívmányokhoz való közelítése tekintetében.

A pénzügyi ellenőrzés területén további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy központi és helyi szinten egyaránt megszilárduljon az államháztartás belső és külső ellenőrzésének általános működése.

A pénzügyi és költségvetési rendelkezések terén további erőfeszítésekre van szükség, különösen a koordinációs osztály kapacitását kell tovább erősíteni ahhoz, hogy a csatlakozás után hatékonyan koordinálni tudja a saját források teljes rendszerét. Fel kell gyorsítani kell a vámfelügyeleti stratégia modernizációját, hogy az jobban összpontosítson az utólagos ellenőrzésekre.

Horvátország általánosságban eleget tesz a csatlakozási tárgyalásokból fakadó kötelezettségeknek és követelményeknek, és várhatóan készen áll majd arra, hogy a csatlakozás bekövetkeztétől végrehajtsa az uniós vívmányokat az alábbi területeken: versenypolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika, halászat, regionális politika és a strukturális eszközök koordinációja, igazságszolgáltatás és alapvető jogok, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése, valamint környezetvédelem.

Ugyanakkor e fejezetek esetében továbbra is fokozott erőfeszítésekre van szükség az alábbi területeken.

Ami a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést illeti, fokozott erőfeszítésekre van szükség a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés területén.

Ami az élelmiszer-biztonsági, valamint az állat- és növény-egészségügyi politikát illeti, további erőfeszítésekre van szükség az állati melléktermékek ágazatában, a létesítmények felfejlesztése és ellenőrzése területén, különös tekintettel a határállomásokra. Folyamatos figyelmet kell fordítani e területen a közigazgatási kapacitás további megerősítésére.

A halászati ágazatban fokozott erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok összehangolására és a vívmányok végrehajtására a flotta-igazgatás és erőforrás-kezelés, az ellenőrzés és felügyelet, valamint a strukturális intézkedések terén, különösen az irányítási tervek kidolgozása, a megélhetési célú halászat kategóriájának fokozatos megszüntetése, valamint a műholdas hajómegfigyelési rendszer kiépítése tekintetében.

A regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása terén fokozni kell az erőfeszítéseket a kohéziós politika jövőbeni végrehajtását szolgáló igazgatási kapacitás megerősítésére, valamint magas színvonalú és érett projektmenetrend kidolgozására a regionális politikai alapok gyors felhasználása céljából, az Európai Számvevőszék nemrégiben készített jelentése alapján.

A környezetvédelem területén fokozott erőfeszítésekre van szükség a jogszabályok megfelelő végrehajtásához és alkalmazásához. Különösen az éghajlatváltozás területén van szükség sürgős lépésekre ahhoz, hogy a csatlakozás időpontjára Horvátország felkészülhessen a vívmányok végrehajtására. Meg kell erősíteni az igazgatási kapacitást különösen az éghajlatváltozás, az ipari szennyezés ellenőrzése és a kockázatkezelés, a természetvédelem és a vegyi anyagok területén. Szerte az ágazatokban – de különösen a levegőminőség, az ipari szennyezés ellenőrzése és a kockázatkezelés, valamint a víz- és hulladékkezelés terén – növelni kell a beruházásokat. Külön figyelmet kell fordítani a hulladék- és ipari szennyezés ellenőrzése és a kockázatkezelés területén tett vállalások időben történő végrehajtására. Jelentősen javítani kell a projektek környezetvédelmi hatásvizsgálatának minőségét.

2.4       Az uniós vívmányok lefordítása

Horvátországnak biztosítania kell, hogy az uniós vívmányokat lefordítsák horvát nyelvre. A vívmányok közel 144 000 oldalából Horvátország már körülbelül 114 000 oldalt lefordított. A lefordított oldalak körülbelül 50%-át azonban a nemzeti hatóságoknak még lektorálniuk kell, mielőtt azokat benyújtanák az uniós intézményeknek.

Horvátországnak tovább kell erősítenie kapacitásait ahhoz, hogy a csatlakozásig időben befejeződjön a fordítás és lektorálás. A Bizottság arra szólítja fel a horvát hatóságokat, hogy továbbra is figyeljenek e kérdésre, mivel ez elengedhetetlen az uniós jogszabályok végrehajtását illető jogbiztonság biztosításához.

2.5       Uniós támogatási intézkedések

Az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében pénzügyi támogatást nyújtanak Horvátország számára. A 2012. évi IPA-programok összege elérte a 156 millió EUR-t. E támogatás elsősorban az intézményfejlesztésre, valamint az EU közös agrárpolitikájának és kohéziós politikájának végrehajtáshoz szükséges előkészületekre irányul. Emellett Horvátország továbbra is részesül a regionális és horizontális programokból. A csatlakozást követő első évre átmeneti támogatási eszközt fogadtak el Horvátország közigazgatási és igazságszolgáltatási kapacitásának megerősítésére.

3.         Következtetés

A fentiek fényében a Bizottság megerősíti korábbi értékelését, miszerint Horvátország továbbra is eleget tesz a politikai kritériumoknak. Fenn kell tartani az erőfeszítéseket a jogállamiság megszilárdítására a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése, valamint a korrupció és szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem révén. A gazdasági kritériumokat illetően Horvátország működő piacgazdaság. A sürgős strukturális reformok szigorú végrehajtása lehetővé tenné Horvátország számára, hogy rövid távon megbirkózzon az Unión belüli verseny okozta nyomással és piaci erőkkel.

Horvátország további haladást tett az EU-jogszabályok elfogadása és végrehajtása terén, és most fejezi be a jogharmonizációt. Az előrehaladásról készített 2011-es jelentés, majd a Horvátország csatlakozási előkészületeiről szóló ellenőrzési jelentés, valamint az ellenőrzési táblázatok legutóbbi, 2012. áprilisi frissítése óta további haladás történt. A Bizottság beazonosította azokat a területeket, amelyeken további erőfeszítésekre van szükség, és néhány olyan kérdést, amelyek megoldása fokozott erőfeszítéseket igényel. E kérdések különösen az alábbiakhoz kapcsolódnak: (1) előkészületek a jövőbeni uniós strukturális alapokra azok megfelelő igazgatásának biztosítása céljából; (2) a horvát hajóépítő-ipar szerkezetátalakítása; (3) a jogállamiság megszilárdítása azáltal, hogy Horvátország továbbra is teljesíti a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésére irányuló kötelezettségvállalásait, (4) a korrupció megelőzése, valamint az ellene való hatékony küzdelem, valamint (5) a külső határok igazgatása. Az átfogó ellenőrzési jelentésben hangsúlyozott kérdések fontosságának sérelme nélkül, a Bizottság úgy véli, hogy Horvátországnak az elkövetkező hónapokban külön figyelmet kell fordítani az alábbi konkrét tevékenységekre a versenypolitika, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén:

1. A Borodosplit hajógyár privatizációs szerződésének aláírása, valamint a szükséges határozatok meghozatala ahhoz, hogy életképes megoldást találjanak a 3.Maj és Brodotrogir hajógyárra a horvát hajóépítési ipar szerkezetalakításának befejezése érdekében.

2. A 2012-ben kidolgozott, az igazságszolgáltatás hatékonyságának fokozását és a bírósági ügyhátralék csökkentését célzó azonnali intézkedések végrehajtása, valamint előrelépés a rövid-távú intézkedésekkel kapcsolatban.

3. Új végrehajtási jogszabály elfogadása a bírósági határozatok végrehajtásának biztosítására és a végrehajtási ügyhátralék csökkentésére.

4. Az összeférhetetlenségi bizottság létrehozása, hogy az megkezdhesse rendszeres tevékenységét.

5. Az információhoz való hozzáférésről szóló új törvény elfogadása az információhoz való hozzáférés területét szabályozó jogi és igazgatási keret megerősítésére.

6. A kapcsolódó szabályok elfogadásának befejezése a rendőrségi törvény végrehajtásának biztosítására.

7. A határátkelőhelyek megépítésének befejezése a Neum-folyosón.

8. A határrendészet 2012-es munkaerő-felvételi célértékének teljesítése.

9. A migrációs stratégia véglegesítése és elfogadása, a legkiszolgáltatottabb helyzetű migránscsoportok integrációját szolgáló intézkedések egyértelmű meghatározásával.

10. Az uniós vívmányok fordítását és lektorálását végző kapacitás növelése, hogy e feladat a csatlakozásig időben befejeződhessen.

Továbbá, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén Horvátországnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy legkésőbb 2012 végére befejezze a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos jogszabályok közelítését, valamint akkreditálja a közvetlen kifizetések kifizető ügynökségét.

A közigazgatás közelmúltbeli jelentős átszervezésének fényében, valamint az uniós tagsághoz kapcsolódó további felelősségek figyelembe vételével Horvátországnak haladéktalanul lépéseket kell tennie az átfogó ellenőrzési jelentésben feltárt igazgatási kapacitási korlátok megoldására, valamint biztosítania kell, hogy azok ne befolyásolják az uniós tagságra való felkészülés befejezését.

A horvát hatóságok minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy az ország 2013. július 1-jére teljes mértékben készen álljon a tagságra. Ez magában foglalja az uniós vívmányok teljes mértékű lefordítását, időben a csatlakozás előtt.

A Bizottság – az átfogó monitoring jelentésben azonosított kérdésekre összpontosítva – továbbra is nyomon követi a Horvátország által a tárgyalások során vállalt kötelezettségek teljesítését, és amennyiben a körülmények megkövetelik, alkalmazza a csatlakozási okmány 36. cikke alapján rendelkezésre álló eszközöket.

A fenti cikkel összhangban a Bizottság 2013 tavaszán végső ellenőrzési jelentést terjeszt elő Horvátország csatlakozási előkészületeiről.

EU-n belüli gazdaságpolitikai koordinációra való felkészülésének elősegítése céljából Horvátország informális alapon részt vesz a 2013-as európai szemeszterben.

Horvátország várhatóan továbbra is aktív szerepet fog betölteni a nyugat-balkáni térség regionális együttműködésében, és ösztönözzük arra, hogy oldja meg szomszédaival a még rendezetlen bilaterális kérdéseket.

[1]               COM(2012) 186 végleges.