A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-jei 259/93/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelet végrehajtásáról A veszélyes hulladékok és egyéb hulladékok keletkezése, kezelése és országhatárokat átlépő szállítása az Európai Unió tagállamaiban, 2007–2009 /* COM/2012/0448 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ
EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló
és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és
ellenőrzéséről szóló, 1993. február 1-jei 259/93/EGK tanácsi
rendelet végrehajtásáról, valamint a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i
1013/2006/EK rendelet végrehajtásáról
A veszélyes hulladékok és egyéb hulladékok keletkezése, kezelése és
országhatárokat átlépő szállítása az Európai Unió tagállamaiban, 2007–2009
TARTALOMJEGYZÉK 1........... Bevezetés....................................................................................................................... 4 2........... A tagállamok jelentései................................................................................................... 4 3........... A veszélyes hulladék keletkezése.................................................................................... 5 4........... A tagállamokból kifelé történő
hulladékszállítás................................................................ 6 5........... A tagállamokba irányuló
hulladékszállítás......................................................................... 7 6........... Illegális szállítmányok,
ellenőrzések és végrehajtási intézkedések...................................... 9 7........... A végrehajtás helyzetére vonatkozó
általános következtetések....................................... 10 8........... Következő lépések....................................................................................................... 11 Az EU tagállamaiban a veszélyes hulladékok és egyéb
hulladékok keletkezésével, kezelésével és szállításával kapcsolatos
fejlemények,
2007–2009 1. Bevezetés A veszélyes hulladékok országhatárokat
átlépő szállítását és ártalmatlanítását az 1989. március 22-i Bázeli
Egyezmény szabályozza, amelynek az Európai Unió (EU) is részes fele. Az Európai Unió az Európai Szabadkereskedelmi
Társulás (EFTA) országaival, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezettel (OECD), valamint az egyezményben részes egyéb harmadik országokkal
együtt rendszert hozott létre a hulladékok uniós határokon belüli szállításának
felügyeletére és ellenőrzésére. Az egyezményt a hulladékszállításról szóló
1013/2006/EK rendelet[1] ülteti át az uniós jogba. A tagállamok minden naptári évben olyan
jelentést nyújtanak be az előző naptári évre vonatkozóan az Egyezmény
Titkárságának, amely jogi rendelkezésekkel, végrehajtással és környezetvédelmi
intézkedésekkel foglalkozik. A jelentést kérdőív formájában
kiegészítő információkkal együtt a Bizottságnak is megküldik[2].
A Bizottság a tagállamok által benyújtott jelentések alapján háromévente
jelentést készít[3]. Ez a jelentés a
szállítási korlátozásokkal, az ellenőrzéssel, az illegális szállítmányok
elleni intézkedésekkel és a pénzügyi fedezettel foglalkozik. A Bizottság első, 2006-ban közzétett
jelentése az 1997–2000 közötti éveket ölelte fel[4]. A második, 2009-ben
megjelent jelentés a 2001–2006 közötti évekre vonatkozott[5].
Ez a harmadik végrehajtási jelentés, amely a 2007–2009 közötti évekről
számol be. A tagállamoknak a 2007–2009 közötti évekre vonatkozó bázeli és a
bizottsági kérdőívre adott válaszairól részletes információk találhatók az
e jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum B. és E.
részében. A hulladék keletkezésére, kezelésére és szállítására vonatkozó
kvantitatív adatokat a munkadokumentum A. részében szereplő táblázatok és
ábrák foglalják össze. Megjegyzendő, hogy a Bázeli Egyezmény az
egyezményben részes országokba irányuló és onnan kifelé történő szállítás
esetében a „behozatal” és a „kivitel” kifejezést használja. Az uniós jog
szerint ezek a kifejezések kizárólag az Európai Unió egészébe irányuló vagy
onnan kifelé történő szállítás esetében alkalmazandók. Ebben a jelentésben
azonban a könnyebb olvashatóság kedvéért a kifejezések idézőjelben
szerepelnek, és alkalmanként általánosságban a hulladékszállításra
használatosak. A munkadokumentumban mindkét kifejezés ugyanabban az értelemben
szerepel, ahogyan azt a Bázeli Egyezményben is használják. Az 1013/2006/EK rendelet 60. cikkének (2) bekezdése
értelmében a Bizottság 2007. július 12-től számított 5 éven
belül felülvizsgálja a 12. cikk (1) bekezdése c) pontjának
(hasznosításra szánt hulladék szállításával szembeni kifogások, ha az nincs
összhangban a küldő ország nemzeti jogszabályaival) végrehajtását,
ideértve ennek a környezetvédelemre és a belső piac működésére
való hatását is. E felülvizsgálatra készülve 2010-ben a Bizottság a 12. cikk
(1) bekezdése c) pontjának alkalmazására vonatkozóan információkat
kért a tagállamoktól. Három kisebb eset kivételével, amikor a rendelkezés
alkalmazása nem volt egyértelműen releváns, a tagállamok nagyrészt azt a
választ adták, hogy ezt a rendelkezést még nem használták. Következésképpen a 12. cikk (1) bekezdésének
c) pontjában foglalt rendelkezésnek eddig semmilyen hatása nem volt a
környezetvédelemre és a belső piac működésére. A Bizottság továbbra
is figyelemmel kíséri e rendelkezés alkalmazhatóságát, és a rendelet valamely
későbbi felülvizsgálatának keretében megfelelő lépéseket tehet. 2. A tagállamok
jelentései E jelentés elkészítésekor a tagállamok
többsége már választ adott a 2007–2009 közötti évekre vonatkozó bázeli és
bizottsági kérdőívre. A 2009. évi jelentéseket ugyan 2010. december 31-ig
be kellett volna nyújtani a Bizottságnak, de határidő-hosszabbítást
engedélyeztek. A bázeli jelentések kvantitatív adatainak elemzésére kijelölt
záró időpont 2011. július 15-e volt. Adminisztratív okokból
Görögország (2009), Ciprus (2008 és 2009) és Málta (2007) bázeli jelentéseit a
záró időpont után nyújtották be, így ezeket nem lehetett figyelembe venni.
A tagállami válaszoknak a szolgálati munkadokumentum B. és E. részébe
történő beillesztésére záró időpontként 2011. november 30-át
jelölték ki. A Cseh Köztársaság a megadott időpontig nem küldte be a 2008-ra
vonatkozó bizottsági kérdőívet, Hollandia pedig a 2009-re vonatkozó
bizottsági kérdőívvel maradt adós. Franciaországból egyetlen 2007–2009
közötti évekre vonatkozó jelentés sem érkezett. A hiányzó adatokat a szolgálati
munkadokumentum 1. táblázata foglalja össze. Jogsértési eljárásokat eddig
nem indítottak, a Bizottság azonban EU Pilot kérvényeket nyújtott be a hiányzó
jelentések ügyeinek kivizsgálására. A vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel
kapcsolatos elengedhetetlenül fontos adminisztratív adatok és információk
általában véve teljesek és pontosak voltak. A legtöbb tagállam számos olyan
intézkedésről számolt be, amelyek a hulladék keletkezésének megakadályozására
irányultak. A hulladékszállítás csökkentésére irányuló intézkedések említése
kevésbé fordult elő. A veszélyes hulladékok és egyéb hulladékok
keletkezésének, szállításának és ártalmatlanításának emberi egészségre és
környezetre gyakorolt hatásáról kevesebb információt közöltek, vagy több
esetben nem állt rendelkezésre adat. Az illegális szállítmányokra vonatkozóan
néhány tagállam több esetről is beszámolt, míg mások csak néhány esetet
említettek, vagy nem tettek ilyenről említést. Kevés olyan esetet
jelentettek, amelyek során az ártalmatlanítás nem a tervek szerint folyt, és
egyik tagállam sem számolt be a veszélyes hulladékok és egyéb hulladékok
országhatárokat átlépő szállítása és ártalmatlanítása során
előforduló balesetekről. A tagállamok között szállított hulladék
összmennyiségeinek összevetésekor ellentmondásra derült fény a különböző
tagállamok által ugyanazokra a szállítmányokra bejelentett mennyiségek között,
amelyeknek azonosnak kellene lenniük. A veszélyes hulladékot illetően az
összes „kivitel” a tagállamok között több, mint az összes „behozatal” (2009-ben
például a különbség 27% volt). Az egyéb bejelentett hulladékok esetében a
„behozatal” több, mint a „kivitel” (2009-ben például a különbség 36% volt). A
Bizottság a tagállamokkal együttműködésben arra törekszik, hogy javítsa a
bejelentett adatok minőségét. 3. A
veszélyes hulladék keletkezése A Bázeli Egyezmény kérdőívében minden
országtól adatokat kérnek a veszélyes hulladékok és „egyéb hulladékok” összes
mennyiségéről. Az „egyéb hulladékok” ebben az összefüggésben a
háztartásokból gyűjtött hulladékokat, illetve a háztartási hulladékok
égetéséből származó maradékokat jelentik, amelyek különleges megfontolást
igénylő és a Bázeli Egyezmény szerint a veszélyes hulladékokkal azonos
módon ellenőrizendő két hulladékkategóriát képviselnek (az Y46,
illetve az Y47 tétel). A veszélyes hulladékokat a hulladékáramok, illetve
összetevők jegyzékének (az Y1–18, illetve az Y19–45 tétel) és egyes
veszélyességi jellemzőknek megfelelően határozzák meg. Ugyanakkor, ha
a nemzeti jog egy adott hulladékot veszélyesnek ítél meg, az egyezmény
alkalmazásában az is az arra vonatkozó fogalommeghatározás körébe tartozik. E jelentés elkészítésekor a veszélyes hulladék
teljes mennyiségére vonatkozó 2009. évi adatok még hiányosak voltak. 11 ország
akkor még nem nyújtott be a keletkező veszélyes hulladék 2009. évi
teljes mennyiségére vonatkozó adatokat. 2008-ra vonatkozóan négy (Ciprus,
Franciaország, Olaszország, Spanyolország), 2007-re vonatkozóan pedig három
(Franciaország, Olaszország, Svédország) érték hiányzott. A hiányzó adatok
pótlására a korábbi évek alapján becsléseket végeztek. 2009-ben az EU-27 országaiban[6]
körülbelül 77 millió tonna veszélyes hulladék keletkezett, amelyből 58
millió tonna az EU-15 országoknak tulajdonítható[7].
2000–2008 között az EU-27 országaiban keletkező veszélyes hulladék
összmennyisége 46%‑kal nőtt. Ugyanebben az időszakban az EU-15
országaiban keletkező veszélyes hulladék mennyisége 57%-kal emelkedett. A 2009-ben
keletkező veszélyes hulladék mennyisége kicsivel alacsonyabb, mint a 2008. évi
érték (az EU-27 és az EU-15 esetében is 8%-kal). 2009-ben az Európai Unió
egészében (EU-27) az egy főre eső összes keletkező veszélyes
hulladék évente 154 kg volt, az EU-12 országainak[8]
éves átlaga pedig kicsivel magasabb, 186 kg volt. Az Unióban
keletkező veszélyes hulladék mennyiségében megfigyelhető ingadozások
az ugyanazon időszak gazdasági tevékenységében bekövetkező
ingadozásokkal függhetnek össze. A 2007–2009 közötti időszakban
keletkező veszélyes hulladék mennyiségét tekintve évi mintegy 19 millió
tonnával Németország állt az élen, amelyet Olaszország[9],
Észtország[10], Franciaország, az
Egyesült Királyság és Lengyelország követett. Az Egyesült Királyságban a
keletkező veszélyes hulladék mennyisége 2009-ben jelentősen visszaesett.
A lengyelországi mennyiség 2007–2008 között jelentős mértékben nőtt. Az egy főre jutó keletkező veszélyes
hulladékot tekintve, a 2007–2009 közötti időszakban Észtország,
Finnország, Hollandia, Svédország, Portugália és Németország számadatai voltak
a legmagasabbak. A legalacsonyabb egy főre eső mennyiséget
Lettországban, Romániában, Litvániában és Görögországban mérték. A Bázeli Egyezmény hatálya alá eső
hulladékra vonatkozó Y-kódokat a tagállamok igen eltérően alkalmazták.
Több olyan tagállam volt, amely az Y-kódok szintjén nem adott meg adatot a
veszélyes hulladék keletkezéséről. Egyes tagállamok jelentésében kizárólag
a háztartásokból összegyűjtött hulladékok (Y46) és a háztartási hulladékok
égetéséből származó maradékok (Y47) szerepelnek. 4. A
tagállamokból kifelé történő hulladékszállítás Ciprus, Franciaország, Görögország és Málta
kivételével valamennyi tagállam nyújtott be információkat a bejelentett
hulladékok kifelé irányuló szállításáról (a Bázeli Egyezmény értelmében vett
„kivitelről”) a 2007–2009 közötti időszak mindhárom évére
vonatkozóan. 2009-ben a tagállamokból (EU-27) kifelé
szállított bejelentett hulladék összmennyisége körülbelül 11,4 millió tonnát
tett ki; ebből 7,2 millió tonna volt veszélyes hulladék. Az EU-12 a kifelé
szállított bejelentett hulladék összmennyiségét tekintve csupán 2%-ot, külön a
veszélyes hulladékokra vonatkozó ugyanezen értékeket tekintve pedig 3%-ot
képvisel. A bejelentett hulladék tagállamokból kifelé
történő szállítása egyenletesen bővült. 2001–2009 között a
tagállamokból kifelé szállított bejelentett hulladék összmennyisége 80%‑kal
nőtt. A veszélyes hulladék szállításában 2007-ig növekvő tendenciát
lehet megfigyelni. 2001–2007 között a tagállamokból kifelé szállított veszélyes
hulladék mennyisége 150%-kal nőtt. A tagállamokból kifelé szállított
veszélyes hulladék mennyisége 2007 óta kissé mérséklődött (2007–2009
között 9%-os csökkenés). A 2007–2009 közötti időszakban a
veszélyes hulladék legnagyobb „exportőre” Hollandia volt (2009-ben 2,8
millió tonnával), utána Olaszország, Belgium, Franciaország és Írország
következett. Míg Hollandiában 2006–2009 között a veszélyes hulladék kifelé
történő szállítása 14 %-kal visszaesett, addig Olaszország ugyanebben
az időszakban 64%-os növekedésről számolt be. A veszélyes hulladékok
kifelé történő szállításának kg/fő mértékegységben kifejezett értékét
tekintve, a 2007–2009-es időszakban a tagállamok között Hollandia és
Luxemburg állt az élen, utánuk pedig Írország és Belgium következett. A 2007–2009 közötti időszakban a bejelentett
hulladék kifelé történő szállításában a legnagyobb összmennyiséget
elérő tagállam szintén Hollandia volt (2009-ben körülbelül 3 millió
tonnával), amelyet Olaszország, Németország, Ausztria és Belgium követett. A
bejelentett hulladék kifelé történő szállításának kg/fő
mértékegységben kifejezett értékét tekintve a tagállamok között Luxemburg,
Hollandia, Ausztria, Írország és Belgium állt az élen. 2009-ben az Unióban található veszélyes
hulladéknak több mint 90%-át a származási országban kezelték. 40%-nál magasabb
„kiviteli” arányt Luxemburgban, Szlovéniában, Írországban, Hollandiában,
Belgiumban és Dániában lehetett megfigyelni. Az „Y1–Y18” csoport számít a legfontosabb
hulladékkategóriának: 2009-ben az EU-27 országokból kiszállított bejelentett
hulladék összmennyiségéből mintegy 38%-ot tett ki. Az „Y19–Y45” kategória 13%-os
arányt, az egyéb hulladék kategóriája (Y46–Y47) (azaz a vegyes háztartási
hulladék és az égetési maradékok kategóriája) pedig körülbelül 10%-os arányt
képviselt. Kisebb mennyiségeket (mintegy 1%-ot) az Y1–Y45 vegyes kategóriáiba
sorolták be. A szállítások körülbelül 35%-át sorolták be nemzeti vagy uniós
osztályokba. Ez a statisztika 2007 és 2008 esetében hasonló értéket mutat. 2009-ben csupán a hulladék 3%-át szállították
osztályozás nélkül. Az ezt megelőző években (2005–2008) ez az arány 7–14%
között változott. A 2007–2009 közötti időszakban legnagyobb mennyiségben
osztályozás nélküli hulladékot kifelé szállító tagállamok: Németország,
Franciaország, Svédország, Dánia, az Egyesült Királyság és Írország. Vegyes
Y-kódokat csak ritkán és kis mennyiségek esetében alkalmaztak. 2008–2009 között
Ausztriából nagy mennyiségű (2008-ban 0,6 millió tonna, 2009-ben
pedig 1,8 millió tonna) bejelentett nem veszélyes hulladékot szállítottak
ki. Dánia, Franciaország, Szlovénia és Olaszország számolt be olyan hulladék
kifelé történő szállításáról, amelyek „veszélyes, nemzeti meghatározás”
osztályozást kaptak. A tagállamokból kifelé szállított[11]
veszélyes hulladék többségét hasznosítási művelet keretében kezelték. A 2007–2009
közötti időszakban az EU-15 és az EU-27 országaiból kifelé szállított
hulladék esetében a hasznosítás aránya 72–77% között volt. Az EU-12 országaiból
kifelé szállított hulladék hasznosítási aránya a 2007–2009 közötti
időszakban még ennél is magasabb, 85–89% közötti értéket ért el. 2009-ben az EU-27 országaiból hasznosításra
kiszállított veszélyes hulladék több mint 40%‑a Hollandiából származott.
Franciaország, Belgium, az Egyesült Királyság és Olaszország szintén nagy
arányban és összmennyiségben szállított ki hasznosításra szánt veszélyes
hulladékot. Görögország, Bulgária, Olaszország és Románia 2009-ben
túlnyomó többségben ártalmatlanításra szállított veszélyes hulladékot. Az
ártalmatlanításra szállított veszélyes hulladék legnagyobb mennyisége Olaszországból
és Hollandiából származik. A 2007–2009 közötti időszakban a
bejelentett kifelé történő hulladékszállítás javarészt más tagállamba
irányult. Az EU-27 országaiból kifelé szállított összes bejelentett hulladék 99%-a
az EU-27 és az EFTA országaiba irányult, 87%-a pedig az EU-15 országain belül
maradt. Noha az EU-12 országokból kifelé szállított hulladék többsége más
tagállamba került, jelentéktelen része azonban nem OECD-országba is eljutott (2009-ben
7%, 2008-ban 11%, 2007-ben azonban 0%). A tagállamokból (EU-27) kifelé
szállított veszélyes hulladék 99%-a az EU-27 és az EFTA országaiba irányult, 95%-a
pedig az EU-15 országain belül maradt. 5. A
tagállamokba irányuló hulladékszállítás Ez a rész 20 tagállam jelentésein alapul,
mivel Ciprus, Franciaország, Görögország, Írország, Málta, Portugália és
Románia a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan nem közölt
információkat. 2009-ben a tagállamokba szállított bejelentett
hulladék összmennyisége körülbelül 12,4 millió tonnát tett ki, ebből 6,7 millió
tonna volt veszélyes hulladék. A tagállamokba szállított veszélyes hulladék
mennyiségének alakulásában 2007-ig jelentős mértékben növekvő
tendencia figyelhető meg. 2001–2007 között a tagállamokba szállított veszélyes
hulladék mennyisége 147%-kal nőtt. E szállítmányok többsége Unión belüli
szállítmány volt, a megfigyelhető növekedés pedig valószínűleg annak
tudható be, hogy egyes tagállamok fejlett berendezésekkel rendelkeznek a
veszélyes hulladékok kezelésére, míg más tagállamokban nincsenek ilyen berendezések. A tagállamokba szállított veszélyes hulladék
mennyisége 2008-ban csökkent, 2009-ben azonban újra nőtt. A 2009. évi
mennyiség alacsonyabb, mint a 2007. évi, de magasabb, mint a 2006. évi
érték. Ez az általános tendencia minden bejelentett hulladék esetében hasonló. 2001–2007
között a tagállamokba szállított bejelentett hulladék összmennyisége 72%-kal
nőtt. A 2007–2009 közötti időszakban a
veszélyes hulladék legnagyobb „importőre” Németország volt (2009-ben 2,7 millió
tonnával), utána Hollandia, Belgium, Olaszország, Franciaország és Svédország
következett. Németország a tagállamokba szállított veszélyes és egyéb
bejelentett hulladék összmennyiségét (2009-ben 7,6 millió tonna) tekintve
is egyértelműen az élen áll. Olaszország, Hollandia, Belgium, Svédország
és Franciaország szintén nagy összmennyiségben „hozott be” veszélyes és egyéb
bejelentett hulladékot a 2007–2009 közötti időszakban. Az EU-12 országai –
a kifelé történő szállításhoz hasonlóan – kisebb szerepet játszanak. Az
EU-12 országaiba szállított veszélyes és egyéb bejelentett hulladék aránya
csupán mintegy 2% volt. A 2007–2009-es időszakban, a befelé irányuló
hulladékszállítás kg/fő mértékegységben kifejezett értékét tekintve, a
veszélyes és a bejelentett hulladékok terén egyaránt Belgium, Hollandia, Svédország
és Németország állt az élen a tagállamok között. A kifelé történő hulladékszállításhoz
hasonlóan itt is az „Y1–Y18” csoport számít a legfontosabb hulladékkategóriának:
2009-ben az EU-27 országokba szállított bejelentett hulladék
összmennyiségéből mintegy 29%-ot tett ki. 2009-ben az EU-27 országaiban az
„Y19–Y45” kategória 12%-os arányt, az egyéb hulladék kategóriája (Y46–Y47)
pedig körülbelül 5%-os arányt képviselt. Ez a megoszlás a 2007–2009 közötti
időszak minden referenciaévében igen hasonló. 2006-ban a hulladéktípusok osztályozásakor még
a „nem besorolt” hulladék kategóriája volt az uralkodó, amely az Európai Unióba
irányuló összes szállítás 36%-át tette ki. 2007-ben a „nem besorolt” hulladék
aránya 22%, 2009-ben pedig csupán 13% volt. 2009-ben Németországba,
Svédországba, Franciaországba és az Egyesült Királyságba szállítottak
meghatározatlan hulladékot. Németországba nagy mennyiségű (2009-ben 3,2 millió
tonna), „uniós hulladékszállítási rendelet vagy nemzeti nem veszélyes hulladék”
besorolású hulladékot szállítottak be. 2009-re és 2008-ra vonatkozóan Ausztria
bejelentett nem veszélyes hulladék „behozataláról” számol be (2009-ben
körülbelül 142 000 tonna, 2008-ban 96 000 tonna). 2007-re és 2009-re
vonatkozóan Olaszország nagy mennyiségű „veszélyes, nemzeti szintű meghatározás”
osztályozású hulladék „behozataláról” tesz említést (2007-ben körülbelül 295 000
tonna, 2009-ben 705 000 tonna). A tagállamokba szállított hulladék többségét
hasznosítási művelet keretében kezelték. Az utóbbi években azonban
csökkent a hasznosítás aránya. 2004-ben az EU-27 országaiba szállított hulladék
84%-át hasznosítási műveletnek vetették alá, 2009-ben ugyanakkor a
hasznosítás aránya 70%-ot tett ki. Ez tendencia külön az EU-15 országokat
tekintve is hasonló. A hasznosítás arányát az ártalmatlanításhoz
viszonyítva jelentős különbségeket lehet találni a tagállamok között. 2008-ban
és 2009-ben a következő tagállamokba szállított hulladék több mint 40%-át
ártalmatlanítási művelet keretében kezelték: Ausztria, Dánia, Németország
és Spanyolország. A legnagyobb mennyiségű, ártalmatlanítási célra
„behozott” hulladékról 2009-ben Németország (1,5 millió tonna), Hollandia
(135 000 tonna) és Franciaország (102 000 tonna) számolt be. A tagállamokba a 2007–2009 közötti
időszakban szállított veszélyes és egyéb bejelentett hulladék legnagyobb
része más tagállamokból származott. A tagállamokba szállított összes bejelentett
hulladék több mint 97%-a más tagállamból vagy EFTA-országokból, és több mint 84%-a
az EU-15 országaiból származott. Külön a veszélyes hulladékot tekintve, annak
több mint 96%-a származott más tagállamból vagy EFTA-országból, és több mint 80%-a
az EU-15 országaiból. A nem OECD-országból származó hulladék aránya a veszélyes
és a bejelentett hulladékok tekintetében egyaránt minimális volt. 6. Illegális
szállítmányok, ellenőrzések és végrehajtási intézkedések A tagállamok többsége azt közölte, hogy a 2007–2009
közötti időszakban volt példa illegális hulladékszállításra. Míg néhány
tagállam számos esetről is beszámolt, mások csak néhány esetet említettek,
vagy nem tettek ilyenről említést. A legtöbb esetről Németország,
Hollandia, Belgium, az Egyesült Királyság és Ausztria számolt be (ezek a 2007–2009
közötti időszakra vonatkozóan bejelentett esetek több mint 70%-át tették
ki). 2009-re vonatkozóan a tagállamok mintegy 400 illegális
hulladékszállítási esetről tettek említést, amelyek közül néhány esetet
valószínűleg kétszeresen is bejelentettek: egyszer a célország, egyszer
pedig a küldő ország. 2009 esetében a tagállamok által jelentett illegális
szállítmányok körülbelül felének szállítására a tagállamok között került sor,
az esetek másik felében pedig az Unióba irányuló vagy az Unióból kifelé
történő szállítmányokról volt szó. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy
az illegális szállítmányok teljes mennyisége számottevően magasabb, mint a
hivatalosan bejelentett esetek száma. A jelentéstételi időszak (2007–2009)
után például az IMPEL-TFS közös végrehajtási intézkedéseiből az derült ki,
hogy a hulladékot tartalmazó uniós szállítmányok több mint 20%-a nem felelt meg
az 1013/2006/EK rendelet előírásainak[12]. Az illegalitás leggyakoribb oka az volt, hogy
a hulladékszállítást az érintett illetékes hatóságoknak való bejelentés nélkül
vagy az 1013/2006/EK rendeletben foglalt tiltás ellenére hajtották végre.
Jellemző válaszintézkedés volt például a hulladék visszaszállíttatása a
származási országba, illetve büntetés kiszabása. A tagállamok az illegális szállítmányok
felderítésére szolgáló intézkedésként többek között rendszeres
határellenőrzést, illetve a hulladéktermelő, valamint ‑kezelő
létesítmények rendszeres ellenőrzését, az országhatárokat átlépő
szállítmányok, valamint a hulladéktermelő, illetve ‑kezelő
létesítmények helyszíni ellenőrzését, továbbá nemzeti közutakon
alkalmazott helyszíni ellenőrzéseket alkalmaztak. A legtöbb tagállam a
hulladékszállítmányok ellenőrzéseinek számáról, illetve az ahhoz
kapcsolódó hasznosításról vagy ártalmatlanításról, valamint az ezen
ellenőrzések során ténylegesen felderített illegális szállítmányok mennyiségéről
is részletes adatokkal szolgált. Az elvégzett ellenőrzések és helyszíni
ellenőrzések száma az Unióban tagállamonként igen változó. A helyszíni
ellenőrzések legjobb gyakorlatát 2009-re vonatkozóan Lengyelország mutatta
be, ahol minden, az országba szállított vagy onnan kiszállított 1000 tonna
veszélyes hulladékra megközelítőleg 40 helyszíni ellenőrzés esett. A
tagállamok többségében ez a referenciaérték legalább tízszer alacsonyabb. 7. A
végrehajtás helyzetére vonatkozó általános következtetések Jelentéstétel A 2007–2009
közötti időszakra vonatkozóan a válaszadási arány a bázeli és a bizottsági
kérdőívek esetében is csaknem 100%-os volt. A tagállamok többsége azonban
nem nyújtotta be időben a jelentést. Néhány bázeli jelentés a 2011. július 15-i
záró időpont után érkezett be, ezért a kvantitatív adatok elemzésekor nem
lehetett figyelembe venni. Általában véve a tagállamok elég információt
nyújtottak be a hulladékszállításról, illetve az ahhoz kapcsolódó
adminisztratív kérdésekről, nemzeti rendelkezésekről és
szakpolitikákról. Az adatok minősége A küldő ország által közölt adatok számos
esetben eltérnek a célország által jelentett adatoktól. 2009-ben a veszélyes
hulladék jelentésben közölt „kivitele” és „behozatala” közötti, tagállamok között
megfigyelhető eltérés 27% volt a „kivitel” javára. Ugyanebben az évben az
egyéb bejelentett hulladék jelentésben közölt „kivitele” és „behozatala”
közötti, tagállamok között megfigyelhető eltérés 36% volt, de a
„behozatal” javára. A hulladékok osztályozása Bizonyos veszélyes hulladékok esetében a
megfelelő bázeli kódok hiánya gyakran gátolja az átlátható jelentéstételt.
A helyzet azonban javult, amióta az országok már használhatják az európai
hulladékjegyzék (ELW)[13] kódjait. A tagállamokat
a jelentéstétel összehangolása érdekében arra ösztönzik, hogy az ELW kódjait is
használják jelentéseikben. Az ELW-kódok következes alkalmazása az Y46 és az Y47
kategória, illetve a bázeli kódok szerint nem osztályozható olyan nem veszélyes
hulladékok esetében is elősegítené a jelentéstétel javulását, amelyek
kivitele az 1013/2006/EK rendelettel összhangban előzetes írásbeli
bejelentési és engedélyezési eljáráshoz kötött. A hulladék keletkezése 2009-ben az EU-27 országaiban körülbelül 77 millió
tonna veszélyes hulladék keletkezett. 2000–2008 között az EU-27 országaiban
keletkező veszélyes hulladék összmennyisége 46%‑kal nőtt. A 2009-ben
keletkező veszélyes hulladék mennyisége kicsivel alacsonyabb, mint a 2008. évi
érték. Hulladékszállítás A 2007–2009 közötti időszakban a
tagállamokból kifelé szállított bejelentett hulladék összmennyisége körülbelül 33,1 millió
tonnát tett ki; ebből 22,9 millió tonna volt veszélyes hulladék. A
tagállamokból kifelé szállított veszélyes hulladék 99%-a az EU-27 és az EFTA
országaiba irányult, 95%-a pedig az EU-15 országain belül maradt. A 2007–2009 közötti időszakban a
tagállamokba szállított bejelentett hulladék összmennyisége körülbelül 37 millió
tonnát tett ki; ebből 20,5 millió tonna volt veszélyes hulladék. A
veszélyes hulladék több mint 96%-a származott más tagállamból vagy EFTA‑országokból,
és több mint 80%-a az EU-15 országaiból. Illegális szállítmányok 2009-re vonatkozóan a tagállamok mintegy 400
illegális hulladékszállítási esetről tettek említést, az ilyen
szállítmányok teljes számát azonban ennél jóval magasabbra becsülik. 2009
esetében a jelentett illegális szállítmányok körülbelül felének szállítására a
tagállamok között került sor, az esetek másik felében pedig az Unióba irányuló
vagy az Unióból kifelé történő szállítmányokról volt szó. Az elvégzett
ellenőrzések és helyszíni ellenőrzések száma az Unióban
tagállamonként igen változó. 8. Következő lépések 2011. január 25-e és április 12-e
között a Bizottság az érdekelt felek részvételével nyilvános konzultációt
tartott arról, hogy hogyan lehet megerősíteni a rendelet
ellenőrzéseit és végrehajtását[14]. Az érdekelt felek
túlnyomó többsége (89%) támogatta az ellenőrzési követelmények
megerősítésére irányuló új uniós jogszabályokat. A javasolt
lehetőségek közül néhány az ellenőrzés tervezésére, követő (upstream)
ellenőrzésre, a tisztviselők képzésére és az üzemeltetők
adatszolgáltatási kötelezettségére irányult egyes olyan esetekben, amikor
ésszerű okkal gyanítható a rendelet megkerülése. A Bizottság jelenleg
folytatja a lehetséges jövőbeli jogalkotási és nem jogalkotási
intézkedések gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak értékelését. [1] HL L 190., 2006.7.12., 1. o. [2] Az 1999/412/EK határozat (HL L 156., 1999.6.23., 37. o.)
és az 1013/2006/EK rendelet 51. cikkének (2) bekezdése. [3] A 259/93/EGK rendelet 41. cikke és az 1013/2006/EK rendelet
51. cikke. [4] A Bizottság jelentése, SEC(2006) 1053, 2006.8.1. [5] A Bizottság jelentése, SEC(2009) 811, 2009.6.24. [6] Az Európai Unió minden jelenlegi tagállama. [7] Az Európai Unióhoz 2004 előtt csatlakozó országok. [8] Az Európai Unióhoz 2004-ben vagy 2007-ben csatlakozó
országok. [9] Olaszország és Franciaország értékei becsléseken
alapulnak. [10] Az észtországi adatok az olajpala-hulladékot is
tartalmazzák, amely a teljes mennyiség 95%-át teszi ki. [11] A tagállamokból „kifelé szállított hulladék” kifejezés az
Unión belüli szállítást is magában foglalja. Az országhatárokon átszállított
hulladék túlnyomó többsége az Unión belül marad. [12] A részletes jelentés a következő oldalon érhető
el: http://impel.eu/projects/enforcement-actions-ii.
[13] A 2000/532/EK bizottsági határozathoz csatolt
mellékletben felsorolt hulladékok (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.). [14] „Az
Ön hangja Európában” weboldal: http://ec.europa.eu/yourvoice/consultations/index_hu.htm, http://ec.europa.eu/environment/waste/shipments/news.htm.