Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Málta 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Málta 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó stabilitási programjáról szóló tanácsi véleményről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2],

tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira[3],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)       Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)       A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[4], melyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)       A Tanács 2011. július 12-én ajánlást fogadott el Málta 2011. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményt nyilvánított Málta 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programjáról.

(4)       A Bizottság 2011. november 23-án elfogadta a második éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció második európai szemeszterét. A Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján 2012. február 14-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést[5], amelyben Máltát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra kerül sor.

(5)       Az Európai Tanács 2012. március 2-án jóváhagyta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaság hitelezésének normál feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(6)       Az Európai Tanács 2012. március 2-án arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(7)       Málta 2012. április 30-án benyújtotta a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját, 2012. április 23-án pedig előterjesztette 2012. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)       Az 1466/97/EK rendelet szerinti 2012. évi stabilitási program elemzése alapján a Tanács úgy véli, hogy a költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv a potenciális növekedésre vonatkozó bizottsági becsléssel összehasonlítva – különösen a stabilitási program későbbi éveiben – optimista. A programban felvázolt költségvetési stratégia célja a túlzott hiány 2011-re történő tervezett megszüntetése után a hiány fokozatos csökkentése 2015-ig a GDP 0,3 %-ára. A program megerősíti a strukturális egyensúlyi pozícióként meghatározott korábbi középtávú költségvetési célt, amelyet a programidőszakon túl kell elérni. A középtávú költségvetési cél megfelelően tükrözi a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait. Fennáll annak a kockázata, hogy a hiány alakulása a célul kitűzöttnél rosszabb lehet a következőkből eredően: i. alacsonyabb bevétel, tekintettel a némileg optimista makrogazdasági forgatókönyvre; ii. a folyó elsődleges kiadások esetleges túllépése; és iii. a nemzeti légitársaság (Air Malta) jelenleg zajló szerkezetátalakítása, valamint az energiaszolgáltató (Enemalta) pénzügyi helyzete. Az (újraszámított) strukturális költségvetési egyenleg[6] alapján a középtávú költségvetési cél elérésére irányuló éves előrelépés a tervek szerint összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott, a GDP 0,5 %-át jelentő referenciaértékkel. A költségvetési célok között szereplő egyszeri intézkedések Bizottság általi azonosítását figyelembe véve a középtávú költségvetési cél felé történő átlagos előrelépés némileg magasabb (a GDP 0,75 %-a), de megoszlása nem egyenletes, például 2012-ben nincs előrelépés, majd 2013-ban 1,25 %-os. A programban szereplő adatok alapján az állami kiadások növekedési rátája – figyelembe véve a bevételi oldali diszkrecionális intézkedéseket is – az egész programidőszakban összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktumban a kiadásokra meghatározott referenciaértékkel. A költségvetési célokkal összefüggő kockázatok azonban azt jelzik, hogy a középtávú költségvetési cél irányába ható átlagos korrekció a szükségesnél lassúbb lehet. A bruttó államadósság, miután 2011-ben a GDP 72 %-ával elérte a legmagasabb szintet, a programban tervezettek szerint csökkenni kezd és 2015-ben a GDP 65,3 %-a lesz (ez még mindig meghaladja a GDP 60 %-át kitevő referenciaértéket). A programban szereplő tervek alapján Málta elegendő előrelépést tesz ahhoz, hogy megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumban az adósságcsökkentésre vonatkozóan meghatározott referenciaértéknek az átmeneti időszak (2015) végén, de ezt az értékelést kockázatok övezik, mivel az adósságarány az esetleges magasabb hiány és SFA-tételek miatt a tervezettnél magasabb lehet. Málta középtávú költségvetési kerete továbbra is nem kötelező erejű, ami viszonylag rövid költségvetési tervezési horizontot eredményez. A program szerint a máltai kormány az éves költségvetési eljárás reformját tervezi, beleértve az ütemezést és az alkotmányba ágyazott költségvetési szabály bevezetését, monitoring és kiigazítási mechanizmusokat, összhangban az euróövezeti irányítási keret legújabb változásaival.

(9)       Málta az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából továbbra is komoly kockázatokkal szembesül, mivel az előrejelzés szerint az elöregedéssel kapcsolatos kiadások hosszú távon növekedni fognak és jelentős mértékben meghaladják az uniós átlagot. Az idősebb munkavállalók, különösen a nők rendkívül alacsony aktivitási rátája; a viszonylag alacsony nyugdíjba vonulási életkor; és a korengedményes nyugdíjazás igénybevételének elterjedtsége növeli a kihívást. 2010 decemberében a független nyugdíj-munkacsoport további nyugdíjreformra vonatkozó javaslatokat nyújtott be, amelyek tartalmazták például a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti kapcsolat megteremtését, valamint a nyugdíjrendszer kiegészítő pilléreinek bevezetését. Erről konzultáció folyt az érdekeltekkel, de a kormány még nem hozta nyilvánosságra álláspontját. Emellett a nemzeti reformprogram nem tartalmaz az aktív időskorra vonatkozó, átfogó stratégiát. Bár figyelembe kell venni, hogy Málta intézkedéseket vezetett be a feketemunka megakadályozására, elterjedtsége indokolatlan nyomást jelenthet az államháztartás fenntarthatóságára.

(10)     A máltai gazdaság szerkezetátalakítása a képesítések munkaerő-piaci kereslete és kínálata közötti eltolódásokhoz vezetett, amelyet a felsőoktatásbeli részvétel alacsony aránya és a korai iskolaelhagyás magas szintje felerősített. Tartós eredmények elérése érdekében fenn kell tartani az oktatási rendszer és a munkaerő-piaci igények összekapcsolásának javítására irányuló erőfeszítéseket. Málta várhatóan 2012 végéig a korai iskolaelhagyás megakadályozására irányuló stratégiát terjeszt elő. Emellett a jelenséggel kapcsolatos információ gyűjtéséhez és elemzéséhez nem áll rendelkezésre átfogó rendszer.

(11)     Máltán továbbra is alacsony a nők és az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvétele. Az ország intézkedéseket tesz a nők bevonására a munkaerőpiacra, azonban a nemek közötti foglalkoztatásbeli különbségek és a gyermekvállalás különösen nehéz helyzetbe hozza nőket, főként azért, mert nincsenek megfizethető gyermekgondozási létesítmények és nem állnak rendelkezésre napközik; mindez összekapcsolódik a családbarát intézkedések, például a rugalmas munkaidő és a távmunka kismértékű alkalmazásával.

(12)     Málta továbbra is egyike azon kevés uniós tagállamoknak, ahol általános bérindexálási rendszer működik. Bár a mechanizmusnak vannak olyan jellemzői, amelyek esetleg enyhítik hatását, magában hordozza az ár-bér spirál kockázatát, különösen azért, mert az importárak beletartoznak az indexbe, és – különösen a munkaintenzív ágazatokban – gátolhatják a versenyképességet A hatóságok felülvizsgálatot végeztek, de az eredmények még nem állnak rendelkezésre és még nem kezdődött meg a konkrét reformjavaslatokról folytatandó eszmecsere.

(13)     Az energiaellátás Máltán változatlanul is szinte teljes mértékben az importált olajtól függ, és a megújuló energiaforrások hozzájárulása továbbra is elenyésző. A magas villamosenergia-árak rontják a kis- és középvállalkozások versenyképességét. Az energiahatékonyság terén fennálló hiányosságok kezelése kettős előnnyel járna: javítaná a versenyképességet és lehetővé tenné az energia- és éghajlat-politikai célok elérését. Ezeken a területeken számos kezdeményezésre került sor, például a fotovoltaikus energia termelésének ösztönzése és szélerőművek fejlesztése, villamosenergia-rendszerösszekötő létrehozása Szicíliával és az üzemanyag-takarékos gépjárművek használatának előmozdítása. Azonban ezeknek a kezdeményezéseknek az esetleges hatását még korai lenne megítélni és végrehajtásuk szoros nyomon követést igényel.

(14)     A gazdaság méretéhez képest a banki rendszer igen nagy Máltán, az összes eszköz körülbelül a GDP 800 %-át teszi ki. Az ágazat puszta méretéből adódik, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos zavarok aránytalanul nagy hatást gyakorolhatnak a hazai gazdaságra. A világméretű gazdasági visszaesés növelte a problémás hitelek arányát, ez azonban nem kapcsolódott össze nagyobb tartalékképzéssel. Mindenekelőtt az ingatlanpiacnak való jelentős kitettség – a belföldi rezidensek összes hitelének több mint felét ingatlanhitelek teszik ki – a sérülékenység forrása, különösen mivel az ingatlanárak további csökkenését nem lehet kizárni, miközben jelenleg az ingatlan-túlkínálat jellemző.

(15)     Málta számos vállalást tett az Euró Plusz Paktum keretében. A vállalások és a 2011-ben előterjesztett vállalások végrehajtása a versenyképesség javításához, a foglalkoztatás előmozdításához és az államháztartás fenntarthatóságának erősítéséhez kapcsolódik. A Bizottság értékelte az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásokat. Az ajánlás figyelembe veszi ennek az értékelésnek az eredményeit.

(16)     Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Málta gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és értékelte a 2012. évi stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Málta fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásai tükröződnek az alábbi 1–6. ajánlásokban.

(17)     A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta Málta 2012. évi stabilitási programját. Véleményét[7] mindenekelőtt az 1. ajánlásban foglaltak tükrözik,

AJÁNLJA, hogy Málta a 2012–2013 közötti időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

1.           További tartós intézkedésekkel erősítse meg a költségvetési stratégiát 2012-ben, hogy biztosítsa megfelelő előrelépést a középtávú költségvetési cél irányába, és egyszeri intézkedések alkalmazása nélkül tartsa a hiányt a GDP 3 %-a alatt. Ezután folytassa a megfelelő ütemű költségvetési konszolidációt, hogy elegendő előrelépést érjen el a középtávú költségvetési cél irányába, beleértve a kiadási szint betartását, illetve a 2013 utáni hiánycélok alátámasztására irányuló konkrét intézkedések pontos meghatározásával haladjon az adósságcsökkentés referenciaértékének való megfelelés irányába, miközben készen áll arra, hogy csúszások esetén további intézkedéseket tegyen. Legkésőbb 2012 végéig alkossa meg a kötelező erejű, szabályalapú, többéves költségvetési keretet. Erősítse az adóelőírások betartását és az adóelkerülés elleni küzdelmet, és szorítsa vissza a társasági adózás terén az eladósodás irányába ható ösztönzőket.

2.           Haladéktalanul tegyen intézkedéseket a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében, beleértve i. a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének a jelenlegi jogszabályokhoz képest történő jelentős felgyorsítását, ii. a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam közötti közvetlen kapcsolat megteremtését és iii. a nyugdíjcélú magánmegtakarítások ösztönzésére irányuló intézkedéseket. Tegyen intézkedéseket az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételének fokozása érdekében, és tegye kevésbé vonzóvá a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét.

3.           Tegyen lépéseket a korai iskolaelhagyás magas szintjének csökkentése érdekében. Folytassa az oktatási rendszerre irányuló szakpolitikai erőfeszítéseket a munkaerőpiac által igényelt készségeknek való megfelelés biztosításához. Biztosítson több és megfizethetőbb gyermekgondozási létesítményt és napközit a nemek közötti foglalkoztatási különbségek csökkentése, és egyúttal a gyermekvállalás által a nők foglalkoztatására gyakorolt hatás enyhítése céljából.

4.           A szociális partnerekkel egyeztetve és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően tegye meg a bértárgyalás és a bérindexálás rendszerének reformjához szükséges további lépéseket annak érdekében, hogy jobban tükrözze a munkaerő termelékenységének alakulását, és csökkentse az importárak indexre gyakorolt hatását.

5.           Annak érdekében, hogy Málta olajimporttól való-függősége csökkenjen, fokozza az energiahatékonyság elősegítésére irányuló erőfeszítéseket és növelje a megújuló energiaforrásokból termelt energia arányát a jelenlegi ösztönző mechanizmusok gondos nyomon követésével és az infrastruktúra további fejlesztésének előtérbe helyezésével, többek között a Szicíliával létrehozandó villamosenergia-rendszerösszekötő megvalósításával.

6.           A banki ágazat erősítése érdekében tegyen intézkedéseket az ingatlanpiacnak való jelentős kitettségből eredő esetleges kockázatok enyhítése céljából. Tegyen intézkedéseket a hitelek leírásából fakadó veszteségre vonatkozó rendelkezések további erősítésére.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               COM(2012) 321 végleges.

[3]               P7_TA(2012)0048 és P7_TA(2012)0047.

[4]               A 2012. április 26-i 2012/238/EU tanácsi határozat.

[5]               COM(2012) 68 végleges.

[6]               A Bizottság szolgálatai által a programban megadott információk alapján a közös módszertannak megfelelően újraszámított, egyszeri és ideiglenes intézkedésektől mentes, ciklikusan kiigazított egyenleg.

[7]               Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.