Az egységes piac jobb irányítása

Bevezetés

A válság megmutatta, hogy az Európai Uniónak tennie kell gazdasági modelljének javításáért és versenyképességének helyreállításáért. Ehhez együttesen van szükség a rendezett államháztartásra, mélyreható szerkezeti reformokra és célzott beruházásokra. Az Európai Unió Európa 2020 stratégiája – a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésére irányul – ebben az egységes piac kulcsszerepet játszik.

Az egységes piac a gazdasági növekedés kulcsfontosságú hajtóereje. Az általa nyújtott előnyök kiaknázása érdekében azonban szabályait megfelelően kell végrehajtani és érvényesíteni. Bár a Bizottság ennek érdekében partnerségben együttműködik a tagállamokkal, a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy még sok javítanivaló van. Az átlagos átültetési deficit ismét nőtt, a 2009. évi 0,7%-ról 2012 februárjára 1,2%-ra, és a tagállamoknak az átültetésre meghatározott határidő lejárta után egyre hosszabb időbe (átlagosan 8 hónapba) telik, hogy az irányelveket átültessék a nemzeti jogba. A kötelezettségszegési eljárások időtartama tovább nőtt, átlagosan 25,5 hónapra[1]. A jogszabályok gyakran még azokban az esetekben sem működnek jól a gyakorlatban, amikor helyesen ültetik át őket a nemzeti jogba. A vállalkozások és polgárok gyakran nem értik jogaikat, és sok nehézséggel találkoznak, amikor megpróbálják gyakorolni azokat[2].

Ha a gyakorlatban jobban működővé tesszük a rendelkezésünkre álló eszközöket, azzal gyorsan tudjuk fokozni a növekedést és a munkahelyteremtést. Amint az a Bizottság által a mai napon elfogadott közleményből kiderül, a szolgáltatási irányelv jobb végrehajtása például becslések szerint további, mintegy 1,8 %-os GDP-növekedést eredményezhet az Európai Unióban[3]. Számítások szerint az uniós jogszabályok hatékonyabb átültetése harmadával csökkentené az adminisztratív terheket, ami közel 40 milliárd EUR általános költségcsökkentést eredményezne[4].  

Az Európai Tanács 2012. márciusi ülése elismerte az egységes piac irányítása megerősítésének, valamint megvalósítása és érvényesítése javításának szükségességét. Az Európai Parlament hasonló véleményt fogalmazott meg[5]. Erre válaszul e közlemény az egységes piac hatékony növekedésének elősegítése melletti elkötelezettség megújítására szólít fel. A közlemény különösen az alábbiakra tesz javaslatot:

· különösen ambiciózus cselekvés-sorozat a legnagyobb növekedési potenciált hordozó kulcsfontosságú területeken való gyors előrehaladás érdekében (I. rész);

· konkrét intézkedések az egységes piac „irányítási ciklusának“, azaz az egységes piaci szabályok megalkotási, végrehajtási, alkalmazási és érvényesítési módjának további javítása érdekében (II. rész).

1. Mobilizáció: erőfeszítéseink összpontosítása, hogy gyors előrehaladást érjünk el a legnagyobb növekedési potenciált hordozó területeken 1.1. Összpontosítás a kulcsfontosságú területekre

E gazdasági válság által sújtotta időkben szükséges, hogy a szűkös erőforrásokat a legfontosabbra összpontosítsuk: meghozzuk azokat az intézkedéseket, amelyek az egységes piacban rejlő teljes növekedési potenciál felszabadításához szükségesek azokon a területeken, ahol e potenciál a legjelentősebb. A Bizottság úgy határozott, hogy a Szerződés szabályainak való megfelelés szoros figyelemmel kísérése és kikényszerítése mellett a gazdasági mutatók alapján rendszeresen meghatározza és figyelemmel kíséri a „kulcsfontosságú területeket”. A tagállamoknak és a Bizottságnak konkrét fellépésekről és célértékekről kell megállapodniuk az egységes piac e területeken történő működésének gyors javítása érdekében.

Napjaink európai gazdaságának elemzése alapján a Bizottság álláspontja szerint a figyelmet 2012-2013-ban a kulcsfontosságú szolgáltatási ágazatokra és a hálózatos iparágakra kell összpontosítanunk. A szolgáltatási ágazaton belül különös figyelmet kell fordítani a nagy- és kiskereskedelemre, az üzleti szolgáltatásokra, az építőipari és pénzügyi közvetítési szolgáltatásokra. Sokat nyerhetnénk továbbá egy jobban működő digitális egységes piac, valamint az energia- és közlekedési ágazatban működő erősebb egységes piac révén. E közlemény melléklete részletesen ismerteti, hogyan történt e kulcsfontosságú területek kiválasztása, és mely jogalkotási aktusoknak kell különleges figyelmet szentelni ezeken a területeken. A területek és jogszabályok jegyzékét rendszeresen felülvizsgáljuk majd a lehetséges kiigazítások meghatározása céljából.

Az egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt, a növekedés fellendítését és a fogyasztói és üzleti bizalom erősítését célzó kulcsfontosságú cselekvések gyors megvalósítását is prioritásnak kell tekinteni, különösen az egységes piac jobb működésére ható horizontális előnyeik és a növekedéshez való potenciális hozzájárulásuk fényében.

E kulcsfontosságú területeken a gyors előrehaladás érdekében különleges erőfeszítésekre van szükség annak biztosításához, hogy a szabályok megfelelő módon kerüljenek végrehajtásra (1.2 pont). A Bizottság továbbá élni fog az európai szemeszter által nyújtott lehetőséggel az egységes piac e területeken való működésének folyamatos figyelemmel kísérése érdekében, valamint uniós és nemzeti szinten is új cselekvéseket határoz meg (1.3 pont)

1.2. Ambiciózus célértékek kitűzése a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében

Az elmúlt években a fent említett kulcsfontosságú területeken fontos jogszabályok elfogadására került sor (lásd a mellékletet). Most arra kell összpontosítanunk, hogy a gyakorlatban is megvalósítsuk őket. A Bizottságnak és a tagállamoknak ezért egyesíteniük kell erejüket a szabályok gyors átültetése és hathatós végrehajtása érdekében.

Azon irányelvek esetében, amelyek átültetésére majd csak a jövőben kerül sor, a Bizottság megerősíti az átültetéshez nyújtott segítségét. Többek között informális kétoldalú kapcsolatot alakít ki nemzeti tisztségviselőkkel, szakértői csoportokat hoz létre és online fórumokat biztosít a nemzeti szakértők számára a legjobb gyakorlatoknak az átültetési folyamat lehető legkorábbi szakaszában történő megvitatására és kicserélésére. Rendszeresen ellenőrizni fogja a megfelelést, és támogató intézkedéseket hoz annak elősegítésére, hogy a szabályok valamennyi tagállamban a gyakorlatban is működjenek.

A tagállamok:

· informálisan benyújtják a Bizottságnak a tervezett átültető intézkedések bizonyos speciális szempontjait, ha azt a tagállamok vagy a Bizottság megfelelőnek látják, annak érdekében, hogy a Bizottság segítségnyújtása az átültetési időszak alatt a lehető leghatékonyabb legyen és biztosítsa a gyors átültetést;

· az irányelvek átültetése vonatkozásában „zéró toleranciára” vállalnak kötelezettséget, vagyis arra, hogy az átültetési deficit[6] és a megfelelési deficit[7] 0 %-os célértékeit teljesítik;

· online magyarázatot nyújtanak arról, hogyan ültették át a nemzeti jogba a szabályokat, és azok hogyan működnek a gyakorlatban[8].

A Bizottság a rendeletek tekintetében is intenzívebbé teszi a megfelelő végrehajtás biztosítására irányuló erőfeszítéseket. Ezen túlmenően a Bizottság a már bizonyos ideje a nemzeti jogba ültetett és végrehajtott jogszabályok esetében mélyreható vizsgálatokat végez e szabályok végrehajtásának és nemcsak jogi, hanem gyakorlati és gazdasági értelemben vett, gyakorlatban való működésének ellenőrzésére is. E vonatkozásban szakértői ellenőrzéseket is javasolhat.

Azokban az esetekben, amikor a problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a legerélyesebben élni fog jogérvényesítési jogkörével, és felszólítja a tagállamokat a vele való együttműködésre, hogy az Unióval szembeni jogsértés minél hamarabb megszűnjön. A tagállamoknak különösen a következőkre kell törekedniük:

· a folyamatban való aktív részvételre és gyors információnyújtásra annak érdekében, hogy a gyors megfeleléssel lehetővé tegyék, hogy a jogsértési eljárások átlagos hosszát a 18 hónapos politikai célkitűzésre csökkentsék[9];

· az indokolással ellátott véleményeknek való gyors megfelelésre annak érdekében, hogy az egységes piac hatékony működésének anélkül lehessen biztosítani, hogy az esetet az Európai Bíróság elé kellene terjeszteni;

· az Európai Bíróság ítéleteinek való megfelelés folyamatának felgyorsítására. A politikai célkitűzésnek a teljes megfelelés átlag 12 hónapon belüli elérésének kell lennie[10]. 

1.3. Figyelemmel kísérés és kiigazító intézkedések meghatározása az európai szemeszter keretében

Tekintettel az egységes piacnak a fenntartható növekedésben játszott kulcsszerepére, a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy használjuk fel az európai szemeszter által nyújtott alkalmat az egységes piac működésének figyelemmel kísérésére, az állam- és kormányfők szintjén az egyenrangú felek által egymásra gyakorolt nyomás növelésére, valamint az európai és nemzeti szinten fennmaradó akadályok leküzdésére irányuló intézkedések bemutatására.

A Bizottság e célból éves jelentést készít az egységes piac integrációjáról. E jelentés bemutatja az egységes piac integrációjának állapotáról szóló elemzést, és megvizsgálja – különösen a kulcsfontosságú területeken és a piaci kulcsszereplők, így az üzleti vállalkozások és a fogyasztók esetében – az egységes piac gyakorlati működését. A lehetséges mértékig konkrét teljesítménymérő referenciaértékek felhasználásával méri majd, hogy mennyire működik jól az egységes piac ezeken a területeken.

A Bizottság ennek alapján azonosítja majd a főbb szakpolitikai kihívásokat és határozza meg a cselekvési prioritásokat a következő évre mind uniós, mind nemzeti szinten. A cselekvések egyaránt lehetnek jogalkotási és nem jogalkotási jellegű kezdeményezések. Különös figyelmet szentelünk majd annak, hogy a kkv-k terheit a lehető legkisebbre csökkentsük[11]. A szükséges esetekben a felmérések túlnyúlnak a meglévő szabályok körén, az egységes piacban rejlő teljes potenciál – elsősorban a legjobb gyakorlatok ösztönzése révén történő – kiaknázása érdekében.  

Az éves jelentés az éves növekedési jelentés részét képezi majd, hogy azt a Tanács és az Európai Parlament megvitassa és az Európai Tanács tavaszi ülése jóváhagyja. Az éves jelentés hozzájárul majd az ország-specifikus ajánlások meghatározásához, amelyek az európai szemeszter folyamatába illeszkedve az egyes tagállamokban végzett mélyrehatóbb teljesítmény-elemzéseken alapulnak.

Az egységes piacban rejlő teljes potenciál felszabadítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak rövid időn belül haladást kell elérniük a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező területeken. A melléklet felsorolja e kulcsfontosságú területeket és a hozzájuk tartozó, különleges figyelmet igénylő jogalkotási aktusokat.

A Bizottság:

· konkrét lépéseket tesz annak elősegítése érdekében, hogy e kulcsfontosságú területeken időben, helyesen és hatékony módon kerüljenek végrehajtásra az uniós szabályok;

· éves jelentést készít az egységes piac integrációjáról az egységes piac gyakorlati működésének figyelemmel kísérése, valamint további, uniós és nemzeti szintű cselekvések meghatározása céljából;

· lehetséges kiigazítások meghatározása céljából rendszeresen felülvizsgálja a kulcsfontosságú területek és jogalkotási aktusok jegyzékét.

A növekedési potenciállal rendelkező területekhez tartozó jogalkotási aktusok tekintetében a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk a következőkre:

· az átültetési határidők betartása és az átültetés helyes végrehajtása (0 %-os átültetési és megfelelési deficit);

· bizonyos, az átültető intézkedések tervezeteit érintő témák informális benyújtására a Bizottság számára, továbbá online magyarázatok nyújtására a szabályok átültetéséről, valamint arról, hogy az átültető intézkedések elfogadását követően ezek a szabályok hogyan működnek a gyakorlatban;

· arra, hogy minden erőfeszítést megtesznek a kötelezettségszegési eljárások átlagos időtartamának 18 hónapra történő csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a Európai Bíróság ítéleteinek átlagosan 12 hónapon belül teljes mértékben megfeleljenek.

A Bizottság rendszeresen mérni kívánja az e kötelezettségvállalásoknak való megfelelést.

 

2. Eredményesség: tegyük az egységes piacot hatékonyabbá a vállalkozások és a polgárok számára

Az egységes piac jelentős változáson ment keresztül az elmúlt 20 évben. Szükséges, hogy irányításának módja lépést tartson e fejlődéssel. Az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk annak érdekében, hogy javítsuk a szabályok uniós és nemzeti szintű meghozatalának, átültetésének, végrehajtásának és érvényesítésének módját[12]. Eljött az ideje, hogy a legjobb gyakorlatokat összesítsük és megvonjuk mérlegüket annak biztosítására, hogy az egységes piac szabályai az Európai Unió egészében eredményesen működjenek:

2.1. Az intelligens szabályozás elvének alkalmazása az egységes piaci szabályok megalkotása és végrehajtása során

Ahhoz, hogy az egységes piac jól működjön a gyakorlatban, az kell, hogy jogi kerete uniós és nemzeti szinten egyaránt a legmagasabb színvonalú legyen. A szabályokat úgy kell megalkotni, a nemzeti jogba átültetni és végrehajtani, hogy ténylegesen és eredményesen „működjenek“ azok számára, akiket céloznak. Ezért alapvető fontosságú, hogy az EU valamennyi intézménye és tagállama betartsa az intelligens szabályozás megteremtését célzó, meglévő ajánlásokat[13], és a lehető legalacsonyabb szinten tartsa az adminisztratív terheket – különös tekintettel a kkv-kat és minkrovállalkozásokat terhelő terhekre –, összhangban a „gondolkozz először kicsiben“ alapelvvel[14].

A szabályok uniós szinten történő elfogadása előtt az illetékes hatóságoknak mindenekelőtt azt kell ellenőrizniük, hogy a szabályok tervezete legalább az alábbi követelményeknek eleget tesz-e: i. a szabályoknak világosnak, könnyen érthetőnek és egyértelműnek kell lenniük; ii. a szabályoknak szándékolt hatásukat anélkül kell elérniük, hogy szükségtelenül nagy terheket rónának a vállalkozásokra, a polgárokra vagy a közigazgatásokra (a „túlszabályozás“ elkerülése); iii. azokban az esetekben, amikor a vállalkozásoknak és a polgároknak meghatározott eljárásoknak kell eleget tenniük, azt gyorsan és elektronikus úton tehessék meg; iv. a szabályoknak garantálniuk kell a vállalkozások és polgárok információhoz és segítséghez jutását, valamint szükség esetén a gyors és hathatós jogorvoslathoz való hozzáférést.

Ezen alapelveknek való megfelelés eléréséhez az érdekelteket a lehető legnagyobb mértékben be kell vonni a jogalkotás és végrehajtás valamennyi szakaszába. Ezért az egyes területeken[15] kidolgozott legjobb gyakorlatokat mindenki számára elérhetővé kell tenni.

A Bizottság a maga részéről biztosítja, hogy az egységes európai piaccal kapcsolatos minden jogszabály-javaslat minimális adminisztrációs költséggel működtethető és érvényesíthető legyen. A szükséges esetekben, vagyis olyankor, amikor nincs szükség további mérlegelésre a javasolt uniós szabályok végrehajtása során, irányelv helyett rendeletre tesz javaslatot. A fent említett alapelvek teljes mértékű betartását közös jogalkotóként a Tanácsnak és a Parlamentnek is biztosítania kell napi munkája során.

Amikor a jogszabály európai uniós szinten elfogadásra került, a tagállamokra hárul a feladat, hogy biztosítsák: nemzeti végrehajtási intézkedéseik összhangban vannak az intelligens szabályozás fent említett alapelveivel. 

2.2. Az informatikai eszközök intelligensebb felhasználása a vállalkozások és polgárok tájékoztatása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy jobban ki tudják használni jogaikat és lehetőségeiket

Ahhoz, hogy az egységes piac a gyakorlatban jól működjön, az szükséges, hogy a vállalkozások és polgárok ismerjék jogaikat és lehetőségeiket, és képesek legyenek eredményesen élni azokkal. Az elmúlt években e szükségletek kielégítésére számos eszköz és rendszer kidolgozására került sor, de még többet érhetünk el azáltal, ha jobban építünk arra, amivel már rendelkezünk, intelligensebb módon használjuk fel az információs technológiát és jobban összekapcsoljuk a kezdeményezéseket nemzeti és uniós szinten.

A Bizottság továbbra is gondoskodik arról, hogy az egységes piaccal kapcsolatos jogokról szóló gyakorlati információ és segítségnyújtás egyetlen kapun – az Európa Önökért portálon – keresztül elérhető legyen. A tagállamoknak is fokozniuk kell arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a szabályok területükön való gyakorlati működéséről felhasználóbarát módon nyújtsanak információt, és a nemzeti és uniós szintű információk kölcsönös felhasználhatóságának biztosítása érdekében együtt kell működniük a Bizottsággal. A Bizottság 2013-ban cselekvési tervet nyújt be, amely az egységes piaccal kapcsolatos jogokról történő minőségi információ-szolgáltatás teljessé tétele, valamint nemzeti és uniós szinten e jogokkal kapcsolatos tudatosság elmélyítése érdekében meghatározandó konkrét lépéseket és célértékeket foglal majd magában.    

E-kormányzási eljárásoknak is rendelkezésre kell állniuk mindazon esetekben, amikor a vállalkozásoknak és polgároknak az egységes piachoz kapcsolódó jogaik gyakorlásához adminisztratív formaságoknak kell eleget tenniük, különösen határokon átnyúló ügyekben[16].

Végezetül azokban az esetekben, amikor az igazgatásoknak határokon átnyúló vonatkozásban kell egymással együttműködniük, az együttműködést többek között olyan online eszközökkel kell megkönnyíteni, mint a Bizottság által más területekre is kiterjeszteni szándékozott belső piaci információs rendszer (IMI). Az új IMI rendelet – amelyet a Bizottság reményei szerint az Európai Parlament és Tanács rövid időn belül elfogad – nagymértékben hozzájárul a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak mindenben megfelelő igazgatási együttműködéshez[17].

2013 januárjától minden újonnan megalkotott jogszabályban következetesen elő kell írni a hatóságok közötti és hatóságokkal történő kommunikáció során teljesítendő, a tájékoztatásra és az informatikai eszközök használatára vonatkozó kötelezettséget.

Ezzel egy időben, továbbá az erőforráshoz kapcsolódó költségek kézben tartása céljából a Bizottság következetes stratégia kimunkálásán dolgozik majd a meglévő eszközök továbbfejlesztése érdekében, hogy azokkal több szakpolitikai területen, párhuzamos alkalmazások létrehozása nélkül legyen kielégíthető valamennyi tájékoztatási, e-kormányzási és adminisztratív együttműködési szükséglet[18]. Továbbra is szorgalmazni fogja ezen a területen a legjobb gyakorlatok kicserélését, valamint figyelemmel kíséri az előrehaladást.

2.3. Gyors és eredményes problémamegoldás és jogorvoslat biztosítása

Túl sok olyan probléma, amellyel a vállalkozások és a polgárok az egységes piac működése során szembesülnek, megoldatlan marad, vagy csak magas idő- vagy költségráfordítással oldódik meg. Ahhoz, hogy az egységes piaci jogszabályok érvényesítését hatékonyabbá tegyük, tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a meglévő mechanizmusokat és jobb szinergiákat kell elérni közöttük. Lépéseket kell tennünk a problémák hatékony, nemzeti szintű megoldása érdekében, ha csak lehetséges, informális eszközök alkalmazásával. Ugyanakkor az állampolgárok és a vállalkozások bármikor jogosultak panaszukkal a Bizottsághoz fordulni. A Bizottság a Szerződések őreként kiemelten kezeli az uniós jog megsértésének legsúlyosabb eseteit.

A jogérvényesítés eredményesebbé, a vállalkozások és polgárok igényeinek jobban megfelelővé tétele érdekében a Bizottság különösen az alábbi intézkedések meghozatalát irányozza elő:

Először: nemzeti szinten lennie kell egyetlen könnyen hozzáférhető, első szintű segítségnyújtó szolgálatnak, ahova a vállalkozások és polgárok fordulhatnak, ha problémával szembesülnek, amikor az egységes piac által kínált jogokkal és lehetőségekkel élni próbálnak. Ilyen segítségnyújtó szolgálat kiépíthető lenne a meglévő SOLVIT-központok továbbfejlesztésével, a több tagállamban már kidolgozott bevált gyakorlatok alapján. Az ilyen segítségnyújtó szolgálathoz („második generációs SOLVIT-központok“) forduló vállalkozások és polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy gyors és informális megoldást találjanak problémájukra, vagy ha ez nem lehetséges, gyors tanácsot kapjanak arról, hova fordulhatnak segítségért és jogorvoslatért. A Bizottság ennek érdekében kezdeményezni fogja a SOLVIT-központokról szóló ajánlás 2012 végéig megtörténő megújítását és ezt támogató intézkedéseket hoz[19]. Törekedni fog a SOLVIT-hálózattal megvalósuló együttműködés további elmélyítésére is, például azáltal, hogy panaszokat továbbít feléjük, és szisztematikusabban követi nyomon a megoldatlan eseteket.

Ezzel egy időben intézkedéseket kell hozni annak biztosítására is, hogy a belső piacon felmerülő minden jogi vonatkozású probléma esetére gyors és eredményes, könnyen elérhető problémamegoldási mechanizmusok álljanak rendelkezésre. A Bizottság e célból intenzívebbé teszi az informális problémamegoldás terén fennálló hiányosságok azonosítására és leküzdésére, valamint azok gyakorlati működésének figyelemmel kísérésére irányuló erőfeszítéseit. Így különösen aktívan együtt kíván működni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a minőségi alternatív vitarendezési és közvetítő eszközök hatékony alkalmazása és gyakorlati működtetése érdekében[20], valamint a határokon átnyúló panaszok kezelését biztosító, az egész Európai Unióra kiterjedő online platform létrehozása érdekében[21]. A Bizottság mérlegel egy, a kettős adóztatással kapcsolatos problémák megoldásának megkönnyítésére hivatott kezdeményezést is.

Az egységes piac mindennapos működése szempontjából meghatározó a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működésének hatékonysága és minősége. A tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra is, hogy biztosítják a gyors és hathatós bírósági jogorvoslat lehetőségét, beleértve a kis értékű követelések európai eljárása alkalmazásának elősegítését[22]. A Bizottság folytatja az e-Justice portál fejlesztését, azzal a céllal, hogy javítsa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést szerte az Európai Unióban. Ezen felül megfelelő kárpótlást is biztosítani kell azokban az esetekben, amikor a vállalkozások vagy polgárok az uniós jogaik megsértése miatt kárt szenvednek el.

A nemzeti hatóságoknak közös piacfelügyeleti és összehangolt közös végrehajtási intézkedéseket kell hozniuk, mint például a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelést biztosító ellenőrző akciók. 

Végezetül a „Szerződés őreként” a Bizottság biztosítani fogja a rendelkezésére álló eszközök (a pert megelőző szakaszában alkalmazandó eljárás és a kötelezettségszegési eljárás) hatékony és gyors alkalmazását a növekedés és a munkahelyteremtés akadályainak megszüntetése érdekében. A Bizottság figyelmét és szigorát azokra a rendszerszintű problémákra összpontosítja majd (mint a jogszabályok késedelmes vagy helytelen átültetése), amelyek gazdaságilag hátrányos hatást fejtenek ki az egységes piac működésére.

2.4. Jobb figyelemmel kísérés, összehangolás és ellenőrzés

Napjainkig az egységes piac jó gyakorlati működtetésének felelőssége gyakran nagyszámú szolgálat és fórum között oszlik meg minden szinten, a tagállamokban és a Bizottságon belül egyaránt. A számos tagállamban már kidolgozott bevált gyakorlatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a legjobb eredményeket ott érik el, ahol a nemzeti igazgatáson belül egyetlen fórum van, amely nemzeti szinten az egységes piaci működésének felügyeletéért és figyelemmel kíséréséért felelős[23]. A Bizottság ezért azt ajánlja, hogy e jó gyakorlatot mindenütt kövessék. Az ilyen nemzeti koordinációs fórumoknak („egységes piaci központok”) mindenekelőtt az alábbi feladatokat kell ellátniuk:

· kísérjék figyelemmel az egységes piaci szabályok határidőre történő átültetését és eredményes végrehajtását (és tartsák a kapcsolatot e témában az illetékes nemzeti parlamenti szervekkel);

· biztosítsák a polgárok és vállalkozások tájékoztatását a vonatkozó nemzeti szabályokról és eljárásokról (a meglévő eszközökkel és érintett hálózatokkal együttműködésben, mint például az Enterprise Europe Network vállalkozásfejlesztési hálózat és az Európai Fogyasztói Központok hálózata);

· biztosítsanak iránymutatást és segítsék elő a bevált gyakorlatok alkalmazását az illetékes igazgatások körében;

· kutassanak fel és gyűjtsenek adatokat és bizonyítékokat az országukban az egységes piac eredményes működését akadályozó problémákról és akadályokról, és

· járjanak el kapcsolattartóként az EU intézményeivel való kapcsolatokban.

E fórumokat fel lehet ruházni az első szintű segítségnyújtásért viselt felelősséggel azokban az esetekben, amikor jogok megsértésére kerül sor (vö. fent).

A Bizottság azáltal, hogy a már meglévő belső piaci tanácsadó bizottság számára új mandátumot ad az egységes piac integrációjával és irányításával kapcsolatos kérdések megvizsgálására, valamint az online platformok felhasználása révén létrehozza e nemzeti fórumok európai hálózatát. Természetesen a tagállamok jogkörébe tartozik, hogy döntsenek egy ilyen fórum intézményi felépítéséről és a meglévő struktúrákhoz való illeszkedéséről.

Az egységes piaci szabályok megalkotása, nemzeti jogba való átültetése, végrehajtása és érvényesítése módjának további javítása érdekében a tagállamoknak egymással és a Bizottsággal is együtt kell működniük az alábbiak biztosítása céljából:

· az egységes piac jogi kerete a legmagasabb színvonalú legyen és eredményesen működjön a gyakorlatban;

· felhasználóbarát információ álljon rendelkezésre az egységes piachoz fűződő jogokról és arról, hogyan lehet azokat gyakorolni;

· a vállalkozások és a polgárok az egységes piachoz fűződő jogaik gyakorlásához szükséges adminisztratív előírásoknak elektronikus úton is eleget tudjanak tenni;

· azon igazgatások, amelyeknek kommunikálniuk kell egymással, elektronikus összeköttetéssel rendelkezzenek;

· hatékony első szintű segítségnyújtó központok működjenek nemzeti szinten, ahova a vállalkozások és polgárok fordulhatnak, ha az egységes piacon problémával szembesülnek („második generációs SOLVIT központok“);

· gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre az egységes piaccal kapcsolatos mindennemű probléma esetén;

· jöjjön létre a nemzeti „egységes piaci központok“ hálózata az egységes piac működésének javítását célzó erőfeszítések figyelemmel kísérése és felügyelete céljából.

A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az ezen intézkedésekkel kapcsolatos előrehaladást, és rendszeresen méri a teljesítményt.

Következtetés

Az egységes piac az Európai Unió növekedésének hajtóereje, egyúttal azonban a tagállamok strukturális reformok végrehajtása iránti elkötelezettségének fokmérője is. Ahhoz, hogy az egységes piac teljes mértékben beváltsa a hozzá fűzött reményeket, a reformfolyamatok uniós szintű szorgalmazása mellett változtatni kell irányításának megközelítésén. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb szinten meg kell erősíteni a politikai ellenőrzést, kerülni kell mindennemű mesterséges különbségtételt a között, mi történik az EU szintjén és mi a tagállamok szintjén, és hatékonyabb eszközöket kell kifejleszteni annak biztosítására, hogy az egységes piac valóban a tőle elvárt előnyöket nyújtsa a polgárok és a vállalkozások számára.

A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket e cselekvések végrehajtása és az e közleményben javasolt célértékeknek való megfelelés érdekében.

A Bizottság partnerségben együttműködik a tagállamokkal e törekvésük támogatásában, és az e közleményben meghatározott egyéb intézkedések mellett a 2013. évi növekedési jelentés részeként elkészíti az első jelentést az egységes piac integrációjáról és e közleményben foglaltak végrehajtásáról.

Melléklet

Különös figyelmet igénylő kulcsfontosságú területek és jogalkotási aktusok

Az egységes piac hozzájárul Európa növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez. Az elemzések ugyanakkor rámutatnak arra, hogy az egységes piac létrehozásából származó előnyök jóval nagyobbak lehetnének, ha megszüntetnénk a fennmaradó akadályokat és határokon átnyúló korlátokat. A helyzet azonban ágazatonként eltérő[24]. Gyors előrehaladás elérése érdekében a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy olyan ágazatokra és horizontális kérdésekre összpontosítsunk, ahol valószínűsíthető, hogy a további piaci integráció (és ennélfogva az egységes piac jobb működése) szerte az Unióban a legnagyobb eredményt hozza a növekedés és munkahelyteremtés tekintetében.

A gazdasági elemzés alapján meghatározott kulcsfontosságú területek a 2012-2013 időszakra a következők: a szolgáltatási ágazat (beleértve a kis- és nagykereskedelmet, az üzleti szolgáltatásokat, az építőipart és a pénzügyi közvetítési szolgáltatásokat), a közlekedés, a digitális gazdaság és az energiaágazat. E felsorolást ki kell egészíteni az egységes piaci intézkedéscsomagban foglalt kulcsfontosságú cselekvésekkel, mivel azokat a növekedés és a munkahelyteremtés serkentését, valamint a bizalom növelését célzó olyan kulcsfontosságú intézkedésekként azonosították, amelyek horizontális hatást fejtenek ki az egységes piac jobb működésére.

E melléklet ismerteti, hogyan határozta meg a Bizottság a kulcsfontosságú területeket a 2012-2013 időszakra. Bemutatja az e területeket érintő legfontosabb jogszabályok jegyzékét is, amelyek esetében különös erőfeszítést kell tenni a jogszabály határidőre történő átültetése, megfelelő végrehajtása és szigorú érvényesítése érdekében.

1.         Az egységes piac működésének javítását elősegíteni hivatott kulcsfontosságú területek meghatározásának módszertana és kritériumai

A kulcsterületek meghatározására a Bizottság a 27 tagból álló Európai Unió valamennyi tagországa minden egyes gazdasági ágazatának teljesítményét összehasonlította az EU legjobban teljesítő tagállama által képviselt, elérhetőnek tekintett teljesítmény-szinttel[25]. Egy ilyen összehasonlító elemzés az egységes piacban rejlő, még kiaknázatlan lehetőségek ágazatonkénti kezdeti felmérésére nyújt lehetőséget.

Az ágazatok négy kritérium vagy négy „teszt” alkalmazásával kerülnek azonosításra:

· A termelés összehasonlító elemzése: Ez a teszt az áruk és szolgáltatások termelése során használt inputokat is tartalmazó mennyiségi kulcs-mutatók készletét alkalmazza azon ágazatok meghatározására, amelyek a legjobban teljesítő jelentős gazdaság teljesítményével való összehasonlításban a legmagasabb kiaknázatlan növekedési potenciált hordozzák. A mutatók többek között a munka termelékenységére, az innovációra, a foglalkoztatás növekedésére vonatkozó és fenntarthatósági kritériumokat foglalnak magukban;

· Gazdasági jelentőség: Ez a teszt azt elemzi, hogy az adott ágazat eléggé jelentékeny-e gazdasági méret szempontjából ahhoz, hogy el nem hanyagolható hatást gyakoroljon a növekedésre, ha potenciálja kiaknázatlanságának alap okait megoldanánk;

· Dinamikus tényezők: E teszt célja annak elemzése, hogy az ágazat már kezeli-e potenciálja kiaknázatlanságának okait, az elemzés olyan tényezők alapján történik, mint az ágazat foglalkoztatás-növelő képessége és a munkatermelékenység lehetséges konvergálása a referencia-értékhez;

· Egységes piaci tényezők: E teszt annak kiderítését célozza, hogy van-e bizonyíték arra, hogy az egységes piac működésében elért javítások folytán valóban hasznosítható a kiaknázatlan potenciál. Olyan kérdéseket vizsgál, hogy vannak-e a tagállamok között eltérő jogszabályok/szabályozások, eltérő fogyasztói elégedettség, a verseny (hiánya), a nemzeti piacok közötti integráció (hiánya), a kereslet hosszú távú csökkenése és a meglévő szakpolitikai kezdeményezések. 

E négy tesztnek az Európai Unió gazdaságát alkotó (az Európai Közösségeken belüli gazdasági tevékenységek általános ipari osztályozása szerinti nómenklatúra[26] által meghatározott) 67 gazdasági ágazatra történő alkalmazását követően úgy tűnik, az alábbi területek nyújtanák a legnagyobb növekedési potenciált, ha az egységes piac jobban működne:

· Szolgáltatások (beleértve a kis- és nagykereskedelmet, az üzleti szolgáltatásokat és az építőipart)

· Pénzügyi (közvetítői) szolgáltatások

· Közlekedés (vasúti, közúti, légi és tengeri)

· Digitális gazdaság (beleértve a szélessávú szolgáltatások kiépítését és az e-kereskedelmet)

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az energiaágazatot – a gazdaság többi ágazata számára alapvető szolgáltatást nyújtó és működésüket lehetővé tevő stratégiai szerepe miatt – az egységes piac szakpolitikái között kulcsfontosságú piacnak kell tekinteni.

A kulcsfontosságú területek meghatározása során alkalmazott módszertan rendszeresen felülvizsgálatra kerül, többek között az európai szemeszter keretében.

2.         A kulcsfontosságú jogalkotási aktusok jegyzéke 

Az egységes piac javítása érdekében az összes fent említett kulcsfontosságú területen már elfogadásra kerültek jogalkotási aktusok, vagy elfogadásuk folyamatban van. Az alábbiakban adjuk közre az e területeket érintő kulcsfontosságú jogalkotási aktusok jegyzékét, azaz azon jogalkotási aktusokat, amelyeket megfelelően kell végrehajtani, a nemzeti jogba átültetni és érvényesíteni annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piac növekedési potenciálja ezekben az ágazatokban teljes mértékben kiaknázható legyen.

A Bizottság úgy véli, hogy mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről fokozott erőfeszítésre és kötelezettségvállalásra van szükség ahhoz, hogy elérjük, hogy az egységes piac a benne rejlő teljes potenciál kihasználásával működjön. Az alábbiakban felsorolt valamennyi jogalkotási aktus esetében magyarázatot nyújtunk arra, hogyan szándékozik a Bizottság együttműködni a tagállamokkal a megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében. Szükség esetén a Bizottság élni fog jogérvényesítési jogkörével a szabályoknak való teljes megfelelés biztosítása érdekében.  

Kulcsfontosságú terület || Jogalkotási aktus || Javasolt cselekvés

Szolgáltatások || Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról || A szolgáltatási irányelv végrehajtása és alkalmazása terén jelentkező, a szolgáltatásokról szóló közleményben azonosított hiányosságok kiküszöbölése érdekében a Bizottság több fronton fejt majd ki erőfeszítéseket, beleértve a kétoldalú megbeszéléseket, a tagállamok kisebb csoportjainak körében tartott partneri felülvizsgálati értekezleteket és az ország-specifikus ajánlásokat.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 2008/6/EK irányelve a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról || Hét tagállam nem ültette át a postai szolgáltatásokról szóló irányelvet (az átültetés határideje 2012 vége). A legtöbb tagállam jogszabály-tervezeteket nyújtott be informális ellenőrzésre. Az irányelv megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság módszeres megfelelőség-ellenőrzést végez az elfogadott jogszabályok körében. Ezen felül a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok európai csoportja (ERGP) folytatni fogja az információk és legjobb gyakorlatok cseréjét. 

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK irányelve a szakmai képesítések elismeréséről || A Bizottság a nemzeti koordinátorok csoportján belül folytatni fogja az irányelv megfelelő végrehajtásáról és gyakorlati működéséről folyó megbeszélést, ösztönözve többek között a legjobb gyakorlatok cseréjét. A nemzeti koordinátorok csoportja továbbra is figyelemmel kíséri a teljesítést, többek között a teljesítményellenőrzések eredményeinek nyomon követésével.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről || A Bizottság megerősített segítséget nyújt a 2013. március 16-i határidő előtt történő önkéntes átültetéshez. Kétszer szólította fel a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az átültetést célzó intézkedések meghozatala terén. Ezen túlmenően, létrehozásra került egy a késedelmes fizetésekkel foglalkozó szakértői csoport, valamint az Unió egészében tájékoztató kampányt indítanak.

Pénzügyi (közvetítői) szolgáltatások || Javaslat: az Európai Parlament és Tanács irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről (a tőkemegfelelési irányelv) – COM(2011) 453, 2011.7.20. || A Bizottság támogatja a „Your Question on Legislation” nevű informatikai eszköz aktív használatát, segítve ezzel a tagállamokat az irányelv átültetésében. Az átültetés megkönnyítése érdekében megbeszéléseket szerveznek a tagállamokkal és az Európai Bankhatósággal. A Bizottság munkaértekezleteket szervez és végrehajtja a jogszabályok módszeres megfelelőség-ellenőrzését.

Javaslat az Európai Parlament és Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletére (a tőkemegfelelési rendelet) – CÖM(2011) 452, 2011.7.20. || A Bizottság az irányelv átültetésének segítése érdekében támogatja a „Your Question on Legislation” nevű informatikai eszköz aktív használatát. Az átültetés megkönnyítése érdekében megbeszéléseket szerveznek a tagállamokkal és az Európai Bankhatósággal.

Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 260/2012/EU rendelete az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (a SEPA-átállás határidejének kitűzéséről szóló rendelet). || A SEPA-Tanács hatáskörébe tartozó technikai munkaértekezletek kerülnek megrendezésre.  A Bizottság a pénzforgalmi bizottságon, valamint az eurórendszeren keresztül, az EKB-val való szoros együttműködésben figyelemmel kíséri a tagállamok kísérő intézkedéseit (pl. tájékoztató kampányokat). A technikai kérdéseket megvitatják a piaci résztvevőkkel (pl. a fizetési rendszerekkel foglalkozó piaci szakértői csoporton belül). Évente mérik az új pénzforgalmi szabványok bevezetését a közigazgatásoknál (és ezt a mérést interneten közzéteszik).

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) || A gyűjtőirányelv (omnibus) tervezete (2012. május 16-i COM(2012) 217 final javaslat) 2013. június 30-ig meghosszabbítja az átültetés határidejét. A Bizottság informatikai eszközt dolgoz ki a Szolvencia II irányelv tagállamok általi átültetésének figyelemmel kísérésére és végrehajtásának nyomon követésére. A tagállamok és az EIOPA részvételével 2013 második felében szeminárium kerül megrendezésre a Szolvencia II irányelv tagállamok általi átültetéséről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 2008/48/EK irányelve a fogyasztói hitelmegállapodásokról || A Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok az irányelv technikai szempontjait összehangoltabb módon alkalmazzák. Az átültetés határideje 2010. május 12. volt, a Bizottság jelenleg végzi az átültetés módszeres ellenőrzését. A 2013. évi végrehajtási jelentés előkészítése keretében jelenleg folyamatban van egy gazdasági és egy jogi tanulmány elkészítése.

Közlekedés || A 2006. május 17-i 2006/38/EK irányelvvel módosított, 1999. június 17-i 1999/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról || A két fő átültetési dátum 2008 és 2013. A Bizottság az új díjfizetési rendszert megvalósító tagállamok esetében már a korai szakaszban fokozza a kétoldalú találkozók intenzitását. 2013-ban együtt fog működni az érintett bizottsággal az egységesebb végrehajtást célzó iránymutatások kidolgozásában.

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelve a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról || A két fő átültetési időpont 2006 és 2012. október. Az útdíjjal foglalkozó bizottság fokozott intenzitással végzi munkáját. A Bizottság az EUMSZ 258. cikke és az 1992/62/EK irányelv 7h. cikke alapján szigorúbb nyomon követést valósít meg, és támogatja a legjobb gyakorlatok szakértői csoportokon és ennek szentelt webhelyeken keresztül megvalósuló cseréjét.

Első vasúti jogszabály-csomag: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/12/EK irányelve a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/13/EK irányelve a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. február 26-i 2001/14/EK irányelve a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról || A Bizottság ad-hoc találkozókat szervez valamennyi tagállam részére, amelyen magyarázatot nyújt az első vasúti jogszabály-csomag végrehajtási módjához.

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelvére (átdolgozás) – COM(2010) 475, 2010.9.17. || A Bizottság az átültetéshez nyújtott segítség keretében végrehajtási szabályokat fogad el az irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

Negyedik vasúti jogszabály-csomag: Jogalkotási javaslat az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról szóló 881/2004/EK rendelet felülvizsgálatáról és a típusengedélyezésről, valamint a vasúttársaságok tanúsításáról szóló biztonsági és átjárhatósági irányelvek módosításáról Jogalkotási javaslat a vasúti piachoz való hozzáférésről, amely magával vonja a vasúti piachoz való hozzáférésről szóló meglévő jogszabályok (az első vasúti jogszabály-csomag és azt követő módosításai) megfelelő módosítását A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK rendelet felülvizsgálata || A javaslat (2012 vége előttre tervezett) elfogadását követően a Bizottság tanulmány elkészítését tervezi a javasolt intézkedések (a költségek és a vasúti járművek engedélyezési idejének csökkentése, az új vasúti vállalkozások piacra jutásának megkönnyítése) megvalósítási hatékonyságának értékelésére. Ebben az összefüggésben a 1370/2007 módosított rendelet végrehajtását is vizsgálja. Különösen elemzi a tervezett új szabály piaci hatását – az új szabály célja a versenytárgyalásos eljárások alkalmazása a vasúti közszolgáltatási szerződések odaítélése során. A Bizottság munkaértekezleteket szervez a legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása érdekében.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 2009/12/EK irányelve a repülőtéri díjakról || A Bizottság eseti alapon elvégzi a megfelelőség ellenőrzést, és 2013-ban jelentést készít a tagállamok által megvalósított átültetés helyzetéről.

A Bizottság 2010. július 29-i 691/2010/EU rendelete a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról || A Bizottság 2012. júniusában ajánlásokat fogad el a teljesítménytervek és célkitűzések végrehajtásáról. A léginavigációs szolgáltatások és hálózati funkciók teljesítményének figyelemmel kísérését, összehasonlító elemzését és vizsgálatát a független teljesítmény-felülvizsgálati szerv támogatásával végzik el. A Bizottság 2012 decemberében a figyelemmel kísérésre vonatkozó ajánlást fogad el, amelyben iránymutatást ad a tagállamoknak a teljesítményterveik megfelelő végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó kötelezettségükről. A Bizottság 2013-ban jelentést ad ki a teljesítménytervek és célkitűzések végrehajtásáról. A második (2015-2019 közötti) referencia-időszakra vonatkozó, az egész Európai Uniót lefedő célkitűzések 2013-ban kerülnek meghatározásra. A teljesítmény-rendeletben előirányzottak szerint a Bizottság 2013 elején (komitológiai eljárás segítségével) módosítja a teljesítményről és a díjfelszámításról szóló rendeleteket, hogy a teljesítményrendszert kiterjessze a „kaputól kapuig“ terjedő teljes tartományra, mind a négy kulcsfontosságú teljesítmény-területen (kapacitás, költség-hatékonyság, biztonság, környezetvédelem) meghatározva a célértékeket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 2010/65/EU irányelve a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről || Az átültetés határideje 2012. május 19. A Bizottság fokozottabban együttműködik a tagállamokkal az egyablakos nemzeti ügyintézés megvalósítása során (amelynek határideje 2015. június 1.). A tagállamok szakértői csoportja (eMS) átültetési útmutatást ad különösen a végrehajtás koordinálása, valamint a részletes technikai kérdések (informatikai rendszerek, folyamatok) tekintetében. A csoport előremozdítja a legjobb gyakorlatokat és bemutatja a végrehajtás eredményeit. Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség műszaki segítséget nyújt a csoport számára. A tagállamok további segítséget kapnak egy, a hetedik keretprogram részét képező kutatási projekt (eMar) keretében. Az eredményeket megosztják az eMS csoporttal, ezáltal a tagállamok segítséget kapnak a megvalósítás előkészítéséhez. A 2012. évi TEN-T pályázati felhívás keretében 2012 novemberére egyablakos nemzeti ügyintézés kialakítására vonatkozó kísérleti projektet terveznek. Egy 17 tagállamból álló konzorcium már jelezte érdeklődését a felhívásra történő ajánlatbenyújtás iránt.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 661/2010/EU határozata a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról (átdolgozás) || A tagállamokat európai koordinátorok támogatják a kiemelt projektek hatékony és határidőre történő végrehajtásában. A TEN-T Napok éves konferenciája lehetőséget kínál a bevált gyakorlatok cseréjére (a következő konferenciára várhatóan 2012 őszén kerül sor).

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 680/2007/EK rendelete a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól || A TEN-T bizottság a pénzügyi prioritásokat meghatározó éves és többéves munkaprogram elfogadására készül. Az ajánlati felhívásokat 2012-ben és 2013-ban teszik közzé, és 2013 után az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz előkészítésére megindul a projektkiválasztási eljárás. Ezzel kapcsolatban a Bizottság információs napot tervez, továbbá nyomon követést és segítséget biztosít a projektsorozat kialakításához.

Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés, amely módosítja a (fent említett) 680/2007/EK rendeletet || A TEN-T 2012. évi munkaprogramja 2012 harmadik negyedévében módosításra kerül az LGTT (a TEN-T hitelgarancia-eszköze) költségvetésének biztosítása érdekében, hogy biztosítsa a finanszírozást a projektkötvények kísérleti időszakában. A Bizottság az EBB-vel együttműködve állapítja meg és választja ki a projekteket a projektkötvények kísérleti szakaszára. A projektkötvény-kezdeményezés kíséreti szakaszára vonatkozó időközi jelentés elkészítéséhez 2013 közepén tanulmányokat készítenek.

Egységes digitális piac || Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól || Az irányelv átültetésének és végrehajtásának mélyreható értékelése folyamatban van (a záró jelentés 2012 augusztusban készül el). A tanulmány eredményei alapján a Bizottság meghozza a megfelelő intézkedéseket. A tagállamok ezen irányelv alapján létrehozott szakértői csoportjának munkája folytatódik, hogy segítsék az online termékek és szolgáltatások jogi és határokon átnyúló kínálatának fejlesztését.

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról – COM(2012) 11, 2012.1.25. || A rendelet elfogadását követően a Bizottság segíti a tagállamokat a megfelelő végrehajtásban és a gyakorlati alkalmazásban.

Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 2011/83/EU irányelve a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről || A Bizottság a tagállamok szakértőinek értekezletei és iránymutatások kidolgozása útján megerősített segítséget nyújt az átültetéshez, hogy segítse a jogérvényesítőket a 2011/83/EU irányelvben meghatározott tájékoztatási követelmények digitális térségben történő megfelelő megvalósításában.

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a közös európai adásvételi jogról – COM(2011) 635 végleges, 2011.10.11. || A rendelet elfogadását követően a Bizottság segíti a tagállamokat a megfelelő végrehajtás biztosításában, és a gyakorlati alkalmazásban.

Energia || Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (villamos energia irányelv) || Az átültetés határideje 2011. március 3. volt. A már bejelentett intézkedések mélyreható elemzése jelenleg folyamatban van. Ugyanakkor 13 tagállam még nem ültette át teljesen az irányevet – a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket. A Bizottság folytatni fogja a nemzeti hatóságokkal – beleértve a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóságokat is – az irányelv megfelelő végrehajtásáról és gyakorlati működéséről szóló megbeszéléseket.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (földgáz-irányelv) || Az átültetés határideje 2011. március 3. volt. A már bejelentett intézkedések mélyreható elemzése jelenleg folyamatban van. Ugyanakkor 12 tagállam még nem ültette át teljesen az irányevet – a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket. A Bizottság folytatni fogja a nemzeti hatóságokkal – beleértve a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóságokat is – az irányelv megfelelő végrehajtásáról és gyakorlati működéséről szóló megbeszéléseket.

Az Európai Parlament és Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről || Az irányelv átültetése valamennyi tagállamban megtörtént; jelentős számú panasz vizsgálata van azonban folyamatban, ami esetleges megfelelési problémákra utal.  Az irányelv végrehajtása rendszeresen megvitatásra kerül a tagállamokkal, kétoldalú megbeszélések és összehangolt cselekvés keretében egyaránt. A Bizottság jelenleg dolgozik egy jelentés elkészítésén, amely a tagállamok által nemzeti célelőirányzataik megvalósításában elért előrehaladásra összpontosít, ugyanakkor szélesebb értelemben vett végrehajtási kérdésekkel is foglalkozik majd. A javasolt energiahatékonysági irányelv célja, hogy tovább pontosítsa a 2006/32/EK irányelv egyes előírásait, hogy megkönnyítse annak végrehajtását.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) || Átültetési határidők: 2012. július 9. és 2013. január 9. (előírástól függően). A határidő lejártát követően a Bizottság módszeres átültetés-ellenőrzést végez. A végrehajtáshoz segítséget nyújtanak az útmutató dokumentumok, a tagállamokkal rendezett rendszeres kétoldalú találkozók, és a szakértői csoportok találkozói.

Az Európai Bizottság által az I. egységes piaci intézkedéscsomag keretében javasolt intézkedések, amelyek prioritásként történő kezelésére az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalt és amelyek átültetéséhez és/vagy végrehajtásához a Bizottság megerősített segítséget nyújt:

1. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai kockázatitőke-alapokról, 2011.12.7. – COM(2011) 860 végleges, 2011/0417 (COD)

2. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló rendelet módosításáról, 2011.12.19., COM(2011) 883 végleges, 2011/0435 (COD)

3. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködés végrehajtásáról, 2011.4.13., COM(2011) 215 végleges, 2011/0093 (COD)

4. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói AVR-irányelv), 2011.11.29., COM(2011) 793 végleges 2011/0373 (COD) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről (fogyasztói OVR-rendelet), 2011.11.29., COM(2011) 794 végleges 2011/0374 (COD)

5. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 2011.6.1., COM(2011) 315 végleges 2011/0150 (COD)

6. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról, 2011.10.19., COM(2011) 665 végleges 2011/0302 (COD) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, 2011.10.19., COM(2011) 0658 végleges – 2011/0300 (COD) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, 2011.10.19., COM(2011)0650 végleges – 2011/0294 (COD) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, 2011.10.19., COM(2011) 0657 végleges – 2011/0299 (COD)

7. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról, 2012.6.4., COM(2012) 238

8. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai szociális vállalkozási alapokról, 2011.12.7., COM(2011) 862 végleges 2011/0418 (COD)

9. Javaslat: A Tanács irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK irányelv módosításáról, 2011.4.13., COM(2011) 169 végleges 2011/0092 (CNS)

10. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről, Brüsszel, 2012.3.21., COM(2012) 131 final 2012/0061 (COD) Javaslat: a Tanács rendelete a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról, 2012.3.21., COM(2012) 130 final 2012/0064 (APP)

11. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, 2011.10.25., COM(2011) 684 végleges 2011/0308 (COD)

12. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közbeszerzésről, 2011.12.20., COM(2011) 896 végleges 2011/0438 (COD)

[1]       A „Making the Single Market deliver - Annual governance check-up 2011” (Az egységes piac megvalósítása – Éves irányítási felülvizsgálat 2011) című bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2012) 25 final, 2012.2.24.

[2]       Lásd például a „The Single Market through the lens of the people: A snapshot of citizens' and businesses' 20 main concerns" (Az egységes piac az emberek szemével: A polgárok és vállalkozások 20 fő aggálya) című, 2011. augusztus 16-i, bizottsági szolgálati munkadokumentumot (SEC(2011) 1003 végleges).

[3]       Közlemény a szolgáltatási irányelv végrehajtásáról: „A partnership for new growth in services 2012-2015”, COM(2012) 261.

[4]       A független érdekképviselőkből álló, adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2011. november 15-i jelentése.

[5]       Az Európai Parlament 2011. április 6-i állásfoglalása „Irányítás és partnerség az egységes piacon” (2010/2289INI) és az Európai Parlament 2010. május 20-i állásfoglalása „Az egységes piac megteremtése a fogyasztók és a polgárok számára” (2010/2011INI).

[6]       Az átültetési deficit azon irányelvek számát méri, amelyeket nem ültettek át határidőre a nemzeti jogba.

[7]       A megfelelési deficit azon irányelvek számát méri, amelyek esetében a tagállam ellen meg nem felelés miatt kötelezettségszegési eljárás van folyamatban.

[8]       Tekintettel a növekedés szempontjából fennálló jelentőségükre, a Bizottság úgy véli, hogy a tagállamoknak a mellékletben foglalt új jogszabályok esetében el kellene fogadniuk, hogy továbblépjenek a magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatban tükrözött megállapodáson (2011/C 369/02).   

[9]       Attól a naptól számítva, amikor a Bizottság hivatalos levélben értesítést küld, a pert megelőző szakasz lezárulásáig.

[10]     Figyelembe véve, hogy bizonyos bonyolult esetekben indokolt lehet a hosszabb végrehajtási időszak (lásd a C-278/01 Bizottság kontra Spanyolország ügyet, 2003. november 25., különösen a 43. és azt követő pontok). Vö. A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek:

[11]     Vö. a Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez”, COM(2011) 803 végleges, 2011.11.23.

[12]     Lásd a Bizottság 2009. június 29-i 2009/524/EK ajánlását az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről, valamint az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez: Együtt egy újfajta növekedésért” című közleményét, COM(2011) 206 végleges, 2011.4.14.

[13]     Lásd az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című bizottsági közleményt, COM(2010) 543 végleges, 2010.10.8., valamint a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodást (2003/C 321/01).

[14]     Vö. jelentés: „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez”, mint fent.

[15]     Pl. a lakossági energiafórum.

[16]     E célból a tagállamoknak tovább kell fejleszteniük az egyablakos ügyintézés rendszerét, vö. a mai napon a szolgáltatások megvalósításáról elfogadott jelentéssel. Vö. Javaslat:

[17]     Vö. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről, COM(2011) 522.

[18]     Lásd még az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/922/EK határozatát az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök programjáról.

[19]     Vö. „Reinforcing effective problem-solving in the single market – Unlocking SOLVIT’s potential at the occasion of its 10th anniversary” (A hatékony problémamegoldás erősítése az egységes piacon – a SOLVIT-ban rejlő lehetőségek felszabadításáról a SOLVIT 10. születésnapja alkalmából) című, 2012. február 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2012) 33 final.

[20]     Vö. a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről – COM(2011) 793 végleges.

[21]     Vö. Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztói jogviták online rendezéséről – COM(2011) 794 végleges.

[22]     Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről.

[23]     Vö. az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről szóló, 2009. június 29-i 2009/524/EK bizottsági ajánlással.

[24]             Termékpiac monitoring, Európai Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (2010b).

[25]             Az ajánlott módszertan és számszerűsített eredményeinek átfogó bemutatását a Bizottság számára a BEPA technikai felügyelete mellett a London Economics és a PWC által jelenleg készített, a „mi lenne, ha nem lenne EU” („cost of non-Europe”) című tanulmány ismerteti majd, amely várhatóan 2012 őszén kerül közzétételre.

[26]     NACE osztályozás, 2 számjegyű szint