A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Növekedés Görögországban

1.           Bevezetés

Görögország olyan gazdasági és társadalmi válságon megy keresztül, amely példa nélküli Európában a modern időkben. A válság átvészeléséhez és a sikeres gazdaság újjáépítéséhez a lakosság és a politikai vezetők együttes nemzeti kötelezettségvállalására van szükség – csak Görögország tud más utat választani magának a jövőben. A válság mögött meghúzódó okok sok éven keresztül gyülemlettek fel, és ezeknek a negatív tendenciáknak a megfordításához időre van szükség. Egy ilyen méretű válság kezeléséhez mélyreható változásokra van szükség Görögországban, hogy egy új, dinamikus és versenyképes görög gazdaság jöhessen létre, amely képes elősegíteni a fenntartható növekedést és a munkahelyteremtést, támogatni a társadalmi kohéziót, valamint megfelelni a görög polgárok elvárásainak.

Görögországnak nem egyedül kell szembenéznie ezzel a hatalmas kihívással. Az európai uniós és az euróövezeti tagságának köszönhetően támogatásra és konkrét segítségre számíthat. Görögország támogatása az előtte álló erőfeszítések során hosszú távú szolidaritást követel meg az EU többi országától. A többi tagállam és az uniós intézmények egyértelműen kifejezték azon szándékukat, hogy segíteni akarnak Görögországnak, és azt szeretnék, hogy az ország az euróövezet tagja maradjon – olyan mértékű segítségnyújtás révén, amely néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A Görögországnak nyújtott teljes segítségnyújtási csomag összege, beleértve az EU-tól és a pénzintézetektől származó hiteleket, a magánszektorbeli állampapír-állománnyal kapcsolatos adósságleírásokat, valamint az EU strukturális és egyéb alapjaitól származó támogatásokat, 380 milliárd EUR. Ez a görög GDP 177%-ának felel meg. Ez a támogatási szint példa nélküli (a háború utáni újjáépítést célzó amerikai Marshall-terv átutalásai a kedvezményezett országok GDP-je körülbelül 2,1%-ának feleltek meg).

1. táblázat Az elmúlt években Görögországnak nyújtott uniós és nemzetközi támogatás

Az uniós és nemzetközi támogatás különböző formái ≈ 380 milliárd EUR || Másképpen kifejezve: (2011. évi adatok alapján) || Összehasonlításképpen:

Pénzügyi támogatás (hitelek) 240 milliárd EUR || · az EU GDP-jének 3%-a · a görög GDP 177%-a · 33 600 EUR lakosonként Görögországban || ·  A teljes Marshall-terv (1948–1951) – ≈ 13 milliárd USD (85% támogatás, 15% hitel) – ≈ az amerikai GDP 5%-a – ≈ a kedvezményezett országok GDP-jének 2,1%-a

A magánszektor bevonása (adósságleírás): 100 milliárd EUR

Uniós finanszírozás a 2007–2013 közötti időszakra (támogatások): > 40 milliárd EUR (beleértve az EU strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapból származó 20 milliárd EUR-t, valamint a közös agrárpolitika keretében nyújtott 20 milliárd EUR-t)

A válság rávilágított az uniós tagállamok egymásrautaltságára, különösen azokéra, amelyek a közös valutát, az eurót használják. Ilyen magas fokú gazdasági, társadalmi és politikai integráció csak akkor működhet, ha annak valamennyi tagja teljes mértékben eleget tud tenni kötelezettségvállalásainak. Görögországnak szüksége van az EU-ra a válságból való kilábaláshoz – és az EU-nak egy jól működő és dinamikus Görögországra van szüksége, amely teljes mértékben eleget tesz tagállami feladatainak, elősegítve, hogy az uniós szakpolitikák az ország teljes területén érvényesüljenek.

A válság alatt a Bizottság folyamatosan támogatta Görögországot, közvetlen támogatást nyújtott és segítette a kapcsolattartást a többi tagállammal, az uniós intézményekkel és a nemzetközi közösséggel, hogy példa nélküli megoldásokat dolgozzanak ki és tartós eredményeket érjenek el a gyakorlatban. Bizottság-szerte minden lehetőséget kihasználva munkacsoportokat mozgósítottak, amelyek aktívan együttműködnek a görög hatóságokkal Brüsszelben és Athénban. A szükséges technikai segítségnyújtás biztosításához a Bizottság 2011 júliusában egy Görögországgal foglalkozó munkacsoportot hozott létre külön erre a célra. A Bizottság feladata ezenfelül a kötelezettségvállalások és az előrehaladás fokozottabb nyomon követése. Ahogy az ehhez a közleményhez tartozó melléklet is rávilágít, kézzelfogható eredmények kezdenek kialakulni, és a munka során ígéretes irányvonalakat határoztak meg.

A Bizottság azért adja ki most ezt a közleményt, mert több hónapos bizonytalanságot követően kialakult a görögországi helyreállítás terv átfogó kerete. Görögország fontos lépéseket tett az államháztartási hiány csökkentése érdekében, és új fiskális és gazdaságpolitikát fogadott el. A második gazdasági kiigazítási programról szóló megállapodás, valamint a magánszektor adósságcsökkentési műveletének közelmúltbeli sikere lehetőséget teremt arra, hogy egy új lendület segítségével felgyorsuljanak a létfontosságú strukturális reformok.

Ez a közlemény az olvasók széles körének érdeklődésére is számot tarthat:

· A görög polgárokéra, mert rávilágít, hogy egy igazságosabb, a társadalmi kohéziót erősítő, megbízható és hatékony rendszer alakulhat ki a jelenlegi válságot követően. Görögország képes erre a változásra és számos értékes eszközzel rendelkezik, amelyekre építhet – azonban a Görögország számára jelenleg nyújtott példa nélküli támogatás csak akkor hozhat eredményeket, ha a görög polgárok kiállnak a program és egy új jövő építése mellett.

· Görögország demokratikus intézményeinek érdeklődésére, amelyek elfogadták a második gazdasági kiigazítási programot és elkötelezettek annak végrehajtása mellett. Ez a közlemény hangsúlyozza, hogy kedvezőbb légkört kell teremteni, és kiemeli a program legelső intézkedéseinek teljes körű végrehajtása esetén gyorsan elérhető előnyöket.

· A többi uniós tagállam, uniós intézmény és nemzetközi partnereink érdeklődésére, akik példa nélküli támogatást nyújtanak Görögország számára, és akik biztosítékot akarnak arra vonatkozóan, hogy hozzájárulásukat megfelelő célokra fordítják, és olyan módon, hogy kizárható legyen a problémák megismétlődése.

A közlemény célja azon pozitív hatás hangsúlyozása, amelyet a második gazdasági kiigazítási program[1] teljes körű és hatékony végrehajtása idézhet elő azáltal, hogy megteremti a növekedés, a befektetés és a társadalmi megújulás alapjait. Ez a közlemény meghatározza azon módszereket, amelyek révén maximalizálni lehet a rövid távon várt eredmények hatását gyors cselekvés és uniós támogatás segítségével[2].

Bár Görögországnak az átalakítás és a kiigazítás hosszú folyamatával kell szembenézni, ezen fellépések végrehajtása el fogja indítani a helyreállítási folyamatot. A programnak és a következő hónapokban bekövetkező jelentős változások várható eredményeinek a széles közvéleménnyel való megismertetésére is szükség lesz az emberek meggyőzéséhez, hogy a most hozott áldozatok és erőfeszítések valódi eredményeket fognak hozni a jövőben.

2.           TÖRTÉNELMI LEHETŐSÉG EGY SZEBB JÖVŐ ÉPÍTÉSÉRE

A második gazdasági kiigazítási program teljes körű és időben történő végrehajtása prioritás kell, hogy legyen Görögország számára. A programban szereplő reformintézkedések célja a görög gazdaság növekedési és munkahely-teremtési potenciáljának helyreállítása, valamint az olyan értékromboló szabályozás és a korrupció és bürokrácia lehetőségeinek megszüntetése, amelyek megakadályozzák, hogy a görög polgárok és üzleti vállalkozások termelékeny tevékenységeket folytassanak. Jelenleg a túlszabályozás és a gyenge teljesítményt nyújtó közigazgatás eredménytelenséghez és számos esetben járadékvadászathoz vezet.

A növekedést gátló legszembetűnőbb akadályok megszüntetése viszonylag rövid idő alatt jelentősen javíthatja a polgárok és a vállalatok helyzetét. Középtávon a görög közigazgatás és igazságszolgáltatási rendszer mélyrehatóbb reformjára van szükség, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá váljanak az eljárások, jóval hatékonyabb és igazságosabb legyen az adóbeszedési rendszer, valamint a befektetési és az új üzleti tevékenységek számára csökkenjen a bürokrácia és erősödjön a jogbiztonság.

A második gazdasági kiigazítási program keretében elfogadott reformok célja egy igazságosabb társadalom kialakítása, amelyben a lakosság valamennyi szegmense méltányos részt vállal a kiigazítás okozta terhekből, és egyaránt részesül a reform előnyeiből. A görög gazdaságban kialakult komoly egyensúlytalanságok hatása a legkevésbé tehetőseket érintette különösen súlyosan, és ezáltal még sürgetőbbé tette a reformok szükségességét. Többé nem tolerálhatóak azok az anyagi érdekeltségek – sem a közigazgatásban, sem azon kívül –, amelyek visszaéltek a korrupciónak teret engedő, nehezen átlátható és bürokratikus rendszerben betöltött pozíciójukkal. Ezek a változások azonban a teljes lakosság előnyére fognak válni és annak valamennyi tagja hatékonyabb kormányzást érdemel.

2.1.        Mindez megvalósítható

Görögország már számottevő előrelépést ért el azáltal, hogy jelentősen csökkentette államháztartási hiányát kiadáscsökkentő és adózással kapcsolatos intézkedések segítségével. A költségvetési hiányt, amely 2009-ben a GDP majdnem 16%-a volt, tavaly a GDP 9,25%-ára csökkentették. A parlament számos új jogszabályt fogadott el, és a második kiigazítási program hatálybalépéséhez szükséges valamennyi előzetes intézkedést megtették. A közelmúltbeli tapasztalatok szerint a kormány akkor képes eredményt elérni, ha annak teljes rendszere az egyértelmű célkitűzések megvalósítására összpontosít.

A második gazdasági kiigazítási program egyértelműen kijelöli a gazdasági megújulás útját. Ez a program történelmi átalakulást fog eredményezni, korszerű gazdasággal és irányítási struktúrákkal megerősítve Görögországot, hogy az magabiztosan tudjon szembenézni a jövővel. Görögországnak számos erőssége van, amelyekre építhet – hajózási ágazata, idegenforgalmi potenciálja, egyetemei és az általánosságban véve jól képzett munkaereje, valamint elhelyezkedése, amely révén Délkelet-Európa logisztikai és energiaellátó központjává válhat.

A főbb intézkedések korai végrehajtása meghatározó módon hozzájárulhat a növekedéshez és munkahelyteremtéshez, a versenyképesség növeléséhez és a befektetések ösztönzéséhez. Az eredmények viszonylag rövid időn belül kézzelfoghatóak és láthatóak lesznek a polgárok és az üzleti vállalkozások számára. Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása lendületet ad majd a reformfolyamatnak, és határozottan kifejezésre juttatja, hogy Görögország elkötelezte magát a reform mellett. Hozzájárul ahhoz, hogy Görögország kilépjen az ördögi körből és egy pozitív visszacsatolásokkal járó folyamat indulhasson el, ahol a reform melletti elkötelezettség a bizalom és a növekedés megújulásához vezet, és ez ösztönzi a további fejlődést.

Mindamellett, hogy a második gazdasági kiigazítási programot teljes egészében végre kell hajtani, a Bizottság közleményében három átfogó területet emel ki, ahol 2012 végére ígéretes eredmények várhatók, amennyiben a görög hatóságok 2012-ben intézkedéseket tesznek ezeken a területeken. Ezek a következők:

· A költségvetési kiadások és bevételek ellenőrzés alá vonása, hogy az államháztartás hosszú távon fenntarthatóvá váljék.

· A reálgazdaság számára való hitelnyújtás beindítása a bankok feltőkésítése, valamint a kkv-knak megfizethető kölcsönökhöz való hozzásegítése révén.

· Az üzleti szféra növekedés-ösztönző potenciáljának felszabadítása – sürgős szükség van az üzleti környezet és a munkaerőpiac radikális átalakítására, hogy Görögország ismét olyan országgá váljon, amely bizalmat teremt a hazai és külföldi befektetők számára a befektetésekhez és a munkahelyteremtéshez.

2.1.1.     A költségvetési kiadások ellenőrzés alá vonása – a növekedés és munkahelyteremtés előfeltétele

A program célja, hogy a gazdaságot középtávon dinamikusabbá és igazságosabbá tegye. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a növekedés és foglalkoztatás elősegítésére tett kísérletek mindaddig kudarcra vannak ítélve, ameddig az államadósság nem kerül fenntartható pályára és a versenyképesség nem áll helyre. A fenntarthatóság eléréséhez további erőfeszítésekre van szükség 2013-ban és 2014-ben, hogy Görögország államadósságának aránya 2020-ig a GDP körülbelül 117%-ára csökkenjen. A célzott kiadáscsökkentésre való összpontosítás mérsékelni fogja a reálgazdaságra gyakorolt rövid távú hatást. A hiány csökkentése javítani fogja továbbá a görög cégek likviditását, mivel a kormány kevesebb hazai és külföldi megtakarítást fog elnyelni. Ez növelni fogja Görögország hitelességét a piacokon és lehetővé teszi számára, hogy megfizethető áron finanszírozza saját magát a hivatalos finanszírozási időszak végén, amely könnyíteni fogja a finanszírozási feltételeket az üzleti vállalkozások számára. Az adórendszer és az adóigazgatás reformja, ahogy azt az alábbi 2.3.2. pont rögzíti, szintén döntő fontosságú a költségvetési kiadások ellenőrzés alá vonásához.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 1. paragrafusával)

A görög hatóságoknak a meglévő költségvetési rések megszüntetését célzó intézkedéseket kell meghatározniuk 2013-ra és 2014-re. Ezeknek az intézkedéseknek a kiadásokra vonatkozó megtakarításokra kell összpontosítaniuk.

2.1.2.     A reálgazdaság számára való hitelnyújtás beindítása a bankok feltőkésítése, valamint a kkv-nak való segítségnyújtás révén

A görög bankrendszernek jelentős mértékű betétkiáramlást kellett elviselnie, amely korlátozta a likviditáshoz való hozzáférést és az eszközök értékromlását eredményezte. Ez a reálgazdaság számára való hitelnyújtás mértékének csökkenését okozta.

Ennek a problémának a megoldása és a görög üzleti vállalkozásoknak nyújtott likviditás áramlásának helyreállítása a gazdasági fellendülés előfeltétele. A görög bankrendszer feltőkésítéséhez pénzügyi forrásokat biztosító második gazdasági kiigazítási programnak kettős célja van: a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint a reálgazdaság finanszírozásának lehetővé tétele a bankok számára.

A görög kkv-k jelenleg nagy kihívást jelentő működési feltételekkel állnak szemben: 10-ből 6 cég nyeresége csökkent 2011-ben összehasonlítva a 2010. évi számokkal, és 150 000 munkahely szűnt meg. Ezek a kemény adatok alátámasztják a kkv-k támogatását célzó gyors és célzott cselekvés szükségességét – a kkv-k fenntartását és fejlesztését célzó uniós támogatást a közlemény a későbbiekben ismerteti.

E veszély elhárítása érdekében döntő fontosságú valamennyi rendelkezésre álló forrás, nevezetesen az EU strukturális alapjainak[3] a mozgósítása a foglalkoztatást és a fenntartható növekedést támogató új tevékenységeket célzó likviditás biztosításához. Több mint 4 milliárd EUR már jelenleg is rendelkezésre áll likviditási segítségnyújtásként a kkv-k számára az EU strukturális alapjaiból, pénzügyi tervezési eszközök és támogatások formájában. Ezenkívül egy, a kkv-k számára fenntartott garanciaalapot is létrehoztak 500 millió EUR értékben az EU strukturális alapjaiból, amelynek összegét meg lehet többszörözni, hogy további 1 milliárd EUR-t szabadítsanak fel az EBB-től származó hitelek formájában a görög bankok számára, a görög kkv-knak szóló továbbkölcsönzés érdekében.

Jelenleg azonban ez a pénz nem jut el a görög kkv-khoz a befektetés iránti csökkent kereslet, a jelenlegi körülmények között a kkv-knak szánt hitelekkel kapcsolatos magas kockázat, valamint amiatt, hogy a kkv-k emiatt nehezen jutnak hozzá a bankok által nyújtandó szükséges társfinanszírozáshoz. A görög hatóságoknak végre kell hajtaniuk a kkv-k számára a forgótőke társfinanszírozásának lehetővé tételét biztosító uniós jogszabállyal kapcsolatos változtatásokat.

Ezen akadályok megszüntetése azonnali prioritás. Számos olyan, az EU strukturális alapjaiból társfinanszírozott projekt és rendszer létezik továbbá, amelyeket a vállalkozói készségek fejlesztése, illetve annak érdekében hoztak létre, hogy támogatást nyújtsanak vállalkozások indításához, valamint hozzáférést biztosítsanak a mikro-finanszírozási eszközökhöz.

Intézkedések 2012-ben:

A bankok feltőkésítését 2012 szeptemberéig végre kell hajtani, biztosítva a bankok üzleti önállóságát.

Az elkövetkező 8 hónapban a görög bankszektornak és közigazgatásnak fel kell gyorsítania a kkv-k finanszírozására már jelenleg is rendelkezésre álló 4 milliárd EUR kifizetését. A forgótőke társfinanszírozását lehetővé tévő uniós jogszabály-módosításokat a görög jogszabályokban is végre kell hajtani.

Az EBB-nek folyósítania kell a kkv-k számára fenntartott garanciaalap által fedezett hiteleket a kkv-k számára, a cél 160 millió EUR kifizetése 2012-ben, további 400 millió EUR 2013 végéig és további 440 millió EUR 2015 előtt. 2012 folyamán emellett az EBB további 440 millió EUR-t biztosít a kkv-knak, amelyet a görög hatóságok garantálnak.

Nagyobb pénzügyi támogatást kell biztosítani a vállalkozók képzésére (az új innovatív termékekre és szolgáltatásokra összpontosítva), beleértve a mentorálást, a coachingot és a tanácsadást.

2.1.3.     Az üzleti szféra növekedés-ösztönző potenciáljának felszabadítása

A válságból való végleges kilábaláshoz a görög termelő ágazat növekedésére van szükség. Becslések szerint a termék- és szolgáltatáspiacok reformja hosszú távon a görög GDP 13,5%-os növekedését eredményezheti.[4] A vállalkozásokat visszafogó bürokrácia és korrupció felszámolása kibontakoztathatja a kihasználatlan növekedési potenciált többek között olyan ágazatokban, mint az idegenforgalom, a kikötői szolgáltatások és az élelmiszer-feldolgozás. Ez elő fogja segíteni a gazdaság egyensúlyának visszaállítását egy erősebb befektetési és exportteljesítmény irányába, valamint határozott váltást idézhet elő a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába. Ebben a pontban nyolc olyan cselekvési terület szerepel, amelyek kapcsán fejlődést lehet és kell elérni 2012 vége előtt[5].

· A költség-versenyképesség helyreállítása

A görög munkaerőpiac korszerűsítésére irányuló erőfeszítések részeként intézkedésekre van szükség a fajlagos munkaköltségek gyors kiigazításának elősegítéséhez a munkanélküliség elleni küzdelem, valamint a görög gazdaság költség-versenyképessége helyreállításának érdekében. Ahogy azt a második gazdasági kiigazítási programban jóváhagyták, e stratégiának a nominális fajlagos munkaköltség 15%-os csökkentését kell célul kitűznie a vállalkozások körében a 2012–2014 közötti időszakban. Az ilyen jellegű intézkedéseknek tekintetbe kell vennie a szociális párbeszéd eredményét, és nem választhatóak el a munkaerő-piaci intézmények megerősítését, a béralku minden szinten való megkönnyítését, valamint a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet célzó erőfeszítésektől.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.1. paragrafusával)

A bérmegállapítási rendszerrel kapcsolatos nemzeti kollektív szerződés felülvizsgálatára vonatkozó menetrendet kell kidolgozni 2012. július végéig, a szociális partnerekkel történő konzultációt követően. A görög hatóságoknak továbbá a bérköltségeket terhelő társadalombiztosítási járulékokat csökkentő intézkedéseket kell életbe léptetnie, a költségvetés szempontjából semleges módon.

· Az exporttevékenység elősegítése

Görögországban átlagosan 20 napot vesz igénybe a kiviteli vámkezelés és a vámeljárások elvégzése – míg az uniós átlag 10 nap. A becslések szerint az ebből származó teljes exportérték 10%-kal kevesebb, mint amennyi egyéb körülmények között lenne[6]. Az aránytalan mértékű és gyakran szükségtelen dokumentációs és eljárási követelményeket meg kell szüntetni.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.2. paragrafusával)

El kell végezni a kiviteli vámkezelés és vámeljárások szisztematikus felülvizsgálatát, amely megszünteti a túlzott ellenőrzéseket és összehangolja az egységes piac többi részén alkalmazott gyakorlatokat érintő ellenőrző rendszereket. Amint az egyszerűsítés folyamatban van, az abból származó előnyöket maximalizálni lehet az IKT-megoldásokra való átállás eljárásainak kifejlesztésével. Emellett arra is törekedni kell, hogy az exportőrök képesek legyenek azonosítani az ígéretes piacokon kínálkozó lehetőségeket.

· Új beruházások ösztönzése

A különböző hatóságok által támasztott szabályozási és adminisztratív előírások lassítják az új létesítményekre és projektekre irányuló beruházásokat és növelik ezek költségeit. A földhasználati és a környezetvédelmi engedélyezési szabályokat gyakran említik a beruházás útjában álló akadályként. Az energiaágazatban, a forgalmazási és logisztikai, valamint a közlekedési ágazatban tevékenykedő vállalatok a leginkább érintettek. Vitás ügyekben a problémákat súlyosbítja, hogy számos adminisztratív és jogi lépés halasztó hatállyal bír, és a közigazgatás alapvető szolgáltatásai nem rendelkeznek elegendő alkalmazottal vagy kellő szakértelemmel. Az ingatlan-nyilvántartás hiánytalanná tétele szintén elő fogja segíteni a beruházásokat azáltal, hogy védelmet biztosít a befektetők számára a földtulajdon kapcsán kialakuló jogviták ellen. A készségekhez való hozzáférés az erőteljes kutatási és innovációs igényekkel rendelkező külföldi beruházók számára is problémát jelent, a közoktatási rendszer és a tudásalapú gazdaság igényei közötti ellentmondás miatt.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.2. paragrafusával)

A közelmúltban elfogadott jogszabályokat, amelyek célja egyes szakmákra és gyártási tevékenységekre, valamint a projektek és tevékenységek környezetvédelmi engedélyezésére vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása, teljes körűen alkalmazni kell.

További lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy könnyebben lehessen új vállalkozást létrehozni – az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban meghatározott uniós célkitűzésnek megfelelően 3 nap alatt, legfeljebb 100 EUR költséggel. Görögországnak szintén létre kell hoznia a szolgáltatási irányelv által előírt egyablakos ügyintézést.

· A közbeszerzés korszerűsítése

A közbeszerzés a görög GDP 12%-át teszi ki. A görög közbeszerzési szerződések ajánlattevői az uniós átlagnál kétszer többet várnak a szerződések odaítélésére (közel 1 évet). Az eljárások nem hatékonyak és erőforrás-igényesek: a közszféra kétszer annyi munkaórát fektet be a folyamatban lévő eljárásokba. Átlagosan minden egyes eljárás kapcsán két fellebbezést nyújtanak be. Ez a helyzet hátrányosan érinti a közszféra beszállítóit, továbbá növeli a költségeket. Hátráltatja a közszolgáltatások biztosításához szükséges áruk és szolgáltatások beszerzését, valamint akadályozza az uniós pénzeszközökből finanszírozott munka befejezését.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 2.6. paragrafusával)

Az év végéig radikálisan át kell alakítani a közbeszerzés jogi szabályozását, és az újonnan létrehozott központi közbeszerzési hatóságnak teljes mértékben működőképessé kell válnia. A közbeszerzés magasabb szakmai színvonalú és átláthatóbb adminisztrációjának tervezetét kell kidolgozni és végrehajtani számos, nagy kiadásokkal dolgozó minisztériumban, mielőtt a bevált gyakorlatokat kiterjesztik a kormány más részeire is. Ezenfelül az elektronikus közbeszerzés kifejlesztése, valamint a központi beszerző szervek és a standard árubeszerzésekre és szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződések szélesebb körű használata segítségével a közbeszerzés egységessé tételét célzó lépések jelentős megtakarításokat hozhatnak.

· A verseny beindítása és az árak felszabadítása

Az árak a gazdasági visszaesés ideje alatt is magasak maradtak a görög gazdaság számos ágazatában – fokozva a csökkenő jövedelemmel rendelkező fogyasztók és üzleti vállalkozások gazdasági nehézségeit. Határozott fellépésre van szükség azon számos szabályozási akadály megszüntetéséhez, amelyek gátolják a versenyt és az új belépők megjelenését. Ez magában foglalja azon meglévő szabályozások megváltoztatásához szükséges erőfeszítéseket, amelyek védett bevételi forrásokat vagy a versenytől védett szabályozott szakmákat hoznak létre. Élesebb versenyre és rugalmas árképzésre is szükség van annak biztosításához, hogy a munkaerőköltségek csökkentése az árak csökkenését eredményezze, enyhítve ezáltal a rendelkezésre álló jövedelemre gyakorolt hatást, valamint biztosítva, hogy a termelési költségek csökkentése a görög társadalom egésze számára előnyökkel jár.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.2. paragrafusával)

A szabályozott szakmákról szóló 2011-es törvény teljes körű végrehajtását az év vége előtt be kell fejezni, az egyetértési megállapodásban szereplő további liberalizációs intézkedésekkel együtt. A szakmai képesítések elismeréséről szóló uniós szabályok hatékony végrehajtását is el kell végezni. A kiválasztott gazdasági ágazatokban a szabályozási környezet állapotfelmérése őszig befejeződik, és ez a versenyellenes és szükségtelen terhekkel járó jogszabályok hatályon kívül helyezésének alapjául fog szolgálni.

· Versenyképes energiaágazat

Görögország nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól (a lignit teszi ki a villamosenergia-termelésének jelentős részét). A legtöbb sziget továbbra is elszigetelt, és dízelgenerátoroktól és fűtőolajjal működő erőművektől függ. A villamosenergia-termelés általános hatékonysága Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. Az energiaágazatot néhány alacsony termelékenységű állami tulajdonú vállalat uralja, amelyek még mindig kvázi monopolhelyzetben vannak a piacon. Az átvitelirendszer-üzemeltetők szétválasztását is végre kell hajtani. Az ipari fogyasztók panaszkodnak, hogy versenyképességüket veszélyezteti, hogy Európában a legmagasabb energiaárat kell fizetniük.

A villamosenergia– és gázhálózatok korszerűsítésre szorulnak. A földgáztárolók és csővezeték-hálózatok fejlesztése, valamint a földgázforrásokat diverzifikáló új vezetékprojektekbe történő beruházások lehetővé teszik Görögország számára, hogy kihasználja stratégiai földrajzi helyzetét, utat biztosítva az európai gázpiac számára. A nagyobb szigetek villamosenergia-hálózatainak összekapcsolása a szárazfölddel és a kisebb szigetekkel előfeltétele a szélenergia-termelő és fotovoltaikus energiát előállító létesítmények széles körű telepítésének.

A szárazföldi átviteli hálózat megerősítése szintén alapvető fontosságú a megújuló energiát előállító létesítményeknek a hazai piacra való integrálásához, valamint lehetővé teszi az Európa többi részébe irányuló fontos villamosenergia-export lehetővé tételéhez. Görögország természetes folyosó a Kaszpi-medencéből és a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből származó gáz számára. A TEN-E program és a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontos szerepet tölthet be az erre a területre vonatkozó összpontosítás és finanszírozási erőfeszítések kapcsán. Egy nyitott és működőképes energiaágazat, valamint annak infrastruktúrájához és hálózataihoz való megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása előfeltétele annak, hogy az ilyen jellegű befektetéseket vonzó célponttá tegyék a magánberuházók számára. Az olyan projektek, mint például a Helios, kiindulópontok lehetnek a megújuló energiaforrások ténylegesen integrált európai piacának létrehozásához, miközben ezzel egyidejűleg segítik a görög gazdaság helyreállítását.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.2. paragrafusával)

Az állami gáz- és villamosenergia-ipari vállalatok idei privatizálása egy hatalmas új piacra való belépés lehetőségét kínálja a magánszektor befektetőinek, valamint a hatékonyságjavulás révén növeli a jelentős költségmegtakarítási lehetőségeket a korábban állami tulajdonban lévő vállalatok számára.

A gáz- és villamosenergia-átviteli rendszerek üzemeltetésének elválasztása a termelési és ellátási tevékenységektől fokozni fogja az ágazat átláthatóságát, továbbá elősegíti a versenyt az új piaci szereplők megjelenése révén.

A technikai segítségnyújtás segíteni fogja a megújuló energiaforrások támogatására kidolgozott görög programok reformját, valamint javítja a Görögország bőséges nap- és szélenergia-forrásainak fejlesztését célzó befektetési környezetet.

· Hatékony közlekedési szolgáltatások

A görög közlekedési ágazat jelentős változásokon ment keresztül egy vasúti szabályozó létrehozása, a közúti fuvarozás megindítása és az autóbusszal történő alkalmi személyszállítás liberalizálása révén.

Ugyanakkor még sok a tennivaló. A közigazgatási akadályok és a nem megfelelő igazgatás megakadályozza a kikötők és repülőterek hatékony kihasználását, és ez negatív hatást gyakorol a gazdaság két legfontosabb ágazatára: a logisztikai és az idegenforgalmi ágazatra. A repülőtér-irányítás és a légiforgalmi szolgáltatás terén rövid időn belül jelentős többletkapacitást és alacsonyabb üzemeltetői költségeket lehetne elérni, és ez jelentősen növelné az idelátogató turisták számát. A vasúti tevékenységeket fejleszteni lehet a görög piacra belépő uniós személyszállítási üzemeltetőkre vonatkozó keret létrehozásával, továbbá a nemzetközi áruszállítással kapcsolatos eljárások megkönnyítésével.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.2. paragrafusával)

Véglegesíteni kell a közlekedésről szóló szakpolitikai dokumentumot (határideje: 2012. június), amely meghatározza a teljes közlekedési ágazat stratégiai és szabályozási keretét. A Görög Polgári Légiforgalmi Hatóság szabályozási és üzemeltetési funkcióit külön kell választani, és finanszírozást kell biztosítani a korszerű légiforgalmi irányítási berendezésekhez, a szakképzett légiforgalmi irányítók toborzásához és a korszerű résidőkiosztáshoz szükséges szoftverekre vonatkozó szerződések megkötéséhez. A vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban eljáró független engedélyező hatóságok létrehozását végre kell hajtani. A X. folyosón áthaladó teherforgalmat elősegítő határátlépési eljárásokat és megállapodásokat felül kell vizsgálni és a határok lezárását meg kell szüntetni.

· A privatizációs program sikeres megvalósítása

A második gazdasági kiigazítási programban meghatározott 50 milliárd EUR értékű privatizációs terv célja, hogy az országot vonzóvá tegye a közvetlen külföldi befektetések számára, új szereplőket hozzon be a piacra, fokozza a versenyt, valamint segítse az államadósság visszafizetését. Amennyiben a programot hosszú távú stratégiai szemlélettel hajtják végre, lehetővé teszi majd a gazdaság azon kulcsfontosságú vállalkozásainak hatékonyabb irányítását, amelyek jelenleg állami tulajdonban vannak.

A vasutak, kikötők és repülőterek esetében következetesebb szabályozási keretre van szükség a privatizációra való felkészítés során. Ennek a keretnek egyértelműen meg kell határoznia a hatóságok és az infrastruktúra működtetőinek feladatait, megkülönböztetés-mentes módon hozzáférést kell biztosítania a létesítményekhez, elő kell segítenie az átfogó közlekedési rendszerbe illeszkedő infrastruktúra-fejlesztést, továbbá biztosítania kell a strukturális és kohéziós alapok hatékony felhasználását és a TEN-T prioritások végrehajtását.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 2.1. paragrafusával)

Az infrastruktúrához kapcsolódó eszközökre vonatkozó szilárd szabályozási és intézményi keretet kell létrehozni – ezek értékesítését eddig technikai akadályok és a használatukra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos bizonytalanság késleltette. El kell végezni az állami tulajdonban lévő ingatlanok teljes körű leltárba vételét. Az állami földtulajdon nyilvántartásba vételét szintén fel kell gyorsítani. Biztosítani kell a tervezett bevételek megvalósítását a költségvetési számlák finanszírozási réseinek elkerülése érdekében, valamint meg kell erősíteni az államadósság fenntarthatóságát szolgáló privatizáció hitelességét.

2.2.        A válság társadalmi hatásának kezelése

A fent említett három cselekvési terület mellett a görögországi társadalmi helyzet gyors romlása is sürgős válaszadást igényel. A munkanélküliség jelentősen megnövekedett a válság kezdete óta, különösen a fiatalok körében,, és a szegénység mértéke elfogadhatatlanul magas. A gazdasági kiigazítási programokat azzal a céllal hozták létre, hogy a gazdaság reformja révén visszafordítsák ezt a folyamatot, hogy a jövőbeli növekedés és munkahelyteremtés előnyeit mindenki élvezhesse.

A munkaerőköltségek további csökkentése és a termelékenység fokozása a görög gazdaság versenyképességének helyreállítása érdekében alapvető fontosságú. Ezeket a szükséges lépéseket a társadalmi igazságosságot és a legveszélyeztetettebb csoportok segítését biztosító erőteljes intézkedéseknek kell kísérnie.

Ezek a megfontolások tükröződnek a program felépítésében, például a szociális programok felülvizsgálatában, amely célja, hogy azok megfelelőbben összpontosítsanak a kedvezményezettekre és hatékonyabb védelmet biztosítsanak a kiszolgáltatott személyek számára, annak biztosítása révén, hogy a nyugdíjak mértékének csökkentése célzottan történik és védik a kisnyugdíjasokat, a szociális segélyekkel való visszaéléssel szembeni fellépés, az egészségügy költségeinek az ellátás minőségét nem veszélyeztető módon való csökkentése, az adórendszer igazságosabbá tétele, és az adócsalás elleni küzdelem révén.

2.2.1.     A fiatalok foglalkoztatásának és képzésének elősegítése

A Bizottság aktívan együttműködik a görög hatóságokkal az ifjúsági munkanélküliség rendkívül magas mértékének kezelése érdekében. Többek között átgondolják az EU strukturális alapjainak Görögországban való felhasználását, és azt, hogyan segítsenek a görög hatóságoknak a pénzeszközök átcsoportosításában azon projektek számára, amelyek a legrövidebb időn belül a legnagyobb változást eredményezik a növekedés és a foglalkoztatás terén.

Cselekvési tervet hoznak létre az egyértelműen elsőbbséget élvező célcsoportokra és szakpolitikai célkitűzésekre való összpontosítás érdekében. Az Európai Szociális Alapból származó körülbelül 200–250 millió EUR összegű uniós finanszírozást átcsoportosítása révén a strukturális alapok meglévő programjai keretén belül olyan támogató intézkedések számára lehetne elkülöníteni, amelyek azonnali eredményeket nyújthatnak azon fiatalok számára, akik nem találnak munkát.

Ezek az intézkedések magukba foglalhatják az első munkatapasztalat megszerzésének vagy a rövid távú munkavállalás támogatását a magánszektorban vagy helyi közösségekben, a tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy a szakmai gyakorlat lehetőségeinek kibővítését a diákok és diplomások számára, az átképzés és továbbképzés ösztönzését a növekedési és fejlődési útvonal részeként, a vállalkozói készségek, beleértve a szociális vállalkozói szellem fejlesztését, valamint külföldi tanulmányi és képzési időszakokat, például a Leonardo vagy az Erasmus programok keretében.

Intézkedések 2012-ben:

A fiatalok foglalkoztatását – beleértve a képzéseket és a vállalkozói készségek fejlesztését – ösztönző cselekvési tervet 2012 vége előtt véglegesíteni kell és végre kell hajtani.

2.2.2.     Aktív munkaerő-piaci politikák

Az állami foglalkoztatási szolgálatokat meg kell erősíteni, hogy azok megfelelőbb és személyre szabottabb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az egyre növekvő számú munkanélküli számára. Az aktív munkaerő-piaci politikákba való hatékonyabb és célzottabb befektetésre van szükség a munkahelyteremtő fellendülés támogatásához, és a munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságának szisztematikusabb értékelését is el kell végezni. A legveszélyeztetettebb csoportoknak (alacsony képzettségű munkanélküliek, iskolából kimaradók, időskorú munkavállalók, tartósan munkanélküli személyek, migránsok és a kisebbségek tagjai stb.) prioritást kell élvezniük. A készségfejlesztésre irányuló erőfeszítéseket azon ágazatok és klaszterek igényeinek meghatározására és kielégítésére kell összpontosítani, amelyek a jövőbeni növekedés fő mozgatórugói lehetnek.

Az EU strukturális alapjai rövid távú munkaerő-toborzásra vonatkozó különböző rendszereket támogathatnak, amelyek különösen a hátrányos helyzetű csoportok igényeire összpontosítanak. Ezek a válság által leginkább sújtott személyek számára átmeneti gazdasági segítséget biztosíthatnak, valamint lehetőséget nyújthatnak arra, hogy fejlesszék készségeiket és a munkaerőpiacon tudjanak maradni.

Görögország ezenfelül kiaknázhatja a szociális gazdaságban rejlő jelenleg kihasználatlan potenciált, az Európai Szociális Alap támogatása révén, amely fontos támogatást nyújt az új munkahelyek teremtéséhez, és kezelheti a szociális szolgáltatások iránti egyre növekvő igényt.

Intézkedések 2012-ben:

Az Európai Szociális Alap rendelkezésre álló forrásainak hatékonyabb felhasználása a szociális gazdaságot és szociális vállalkozásokat támogató teljes mértékben működőképes keret létrehozása, valamint a védelemre szoruló csoportok összetett integrációs igényeinek kezelése érdekében.

2.2.3.     Befektetés az oktatásba és a képzésbe

A növekedés újraindítása és a Görögország versenyképessége által nyújtott előnyök teljes körű kiaknázása érdekében fejleszteni kell a szakmai alapképzés relevanciáját, minőségét és vonzerejét. Az üzleti vállalkozások és az oktatási intézmények közötti együttműködést ösztönözni kell annak biztosítása érdekében, hogy az oktatást és képzést befejező fiatalok rendelkezzenek a gazdaság által megkövetelt készségekkel és kompetenciákkal – a foglalkoztathatóság és a vállalkozói készség vonatkozásában egyaránt. Ennek magába kell foglalnia az általános és a szakképzés közötti rugalmas átjárhatóság, valamint a szakmai alapképzésből a továbbtanuláshoz és a felsőoktatáshoz vezető út kialakítását.

2.3.        A korszerű közigazgatás kiépítése

A görögországi reform első lépéseként a görög közigazgatás korszerűsítését kell végrehajtani. Görögország jelenleg nem rendelkezik elégséges kapacitással a szakpolitikai intézkedések végrehajtásához, a közpénzek kezeléséhez, az adók beszedéséhez, a piacoknak a verseny előtt való megnyitásához, a közbeszerzés hatékony és innovatív működéséhez, a beszállítók kifizetéséhez, vagy a polgárok számára megfelelő időben történő bírósági felülvizsgálatához. A minden szinten meglévő összetettség és az átláthatatlanság lehetőséget ad a korrupcióra, amely aláássa a polgárok rendszerbe vetett bizalmát és csökkenti a rendszer hatékonyságát. Ezen elemek kiigazítása alapot teremt a görög polgárok és az állam közötti, az átláthatóságra, bizalomra és szolidaritásra épülő társadalmi szerződés újbóli létrehozásához. A hivatalos statisztikák iránti bizalom újbóli megteremtése a társadalmi szerződés szerves részét képezi.

2.3.1.     Közigazgatási reform

A görög közszolgáltatás szerkezeteinek és munkamódszereinek gyökeres és átfogó reformon kell átesniük. A legfontosabb szakpolitikai hatásköröket egyértelműen meg kell határozni az elszámoltathatóság biztosítása és a tehetetlenség leküzdése, valamint az egyes politikák különböző aspektusaira vonatkozó felelősségi köröknek a különböző minisztériumok és ügynökségek közötti szétaprózásának megszüntetése érdekében. Az összetett reformfolyamatok végrehajtásához a minisztériumok közötti szoros koordinációs kapacitásra van szükség. Reformokat kell továbbá végrehajtani az egyes görög minisztériumok és közszolgáltatási szervek működésének és szervezeti felépítésének fejlesztéséhez. A központi közigazgatás reformja által a következetesség és a hatékonyság érdekében felállított elveket regionális és helyi szinteken is teljes körűen alkalmazni kell.

Az EU kézzelfogható módon támogatja a görögországi közigazgatás reformprogramját, különösen az Európai Szociális Alapból származó 505 millió EUR-s költségvetésen keresztül. A közigazgatás reformja továbbá a második gazdasági kiigazítási program[7] központi aspektusát képezi.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 2.6. paragrafusával)

A 2012 elején létrehozott magas szintű irányítócsoportnak, amelynek feladata a közigazgatási reformok végrehajtásának felügyelete és nyomon követése, a lehető leghamarabb meg kell kezdeni működését a miniszterelnök irányítása alatt. Ki kell alakítani a minisztériumok közötti koordináció stabil struktúráját. Horizontális struktúrákat kell létrehozni valamennyi minisztériumban, amelyek létrehozzák a közös szabályok szerint működő költségvetési/pénzügyi ellenőrzés, a belső ellenőrzés vagy az emberierőforrás-menedzsment vonatkozó eljárásait.

Sürgősen meg kell határozni és végre kell hajtani a regionális és helyi szintű közigazgatási reform ütemtervét és lépéseit. Az Európai Szociális Alap által támogatott közigazgatási reformprogram végrehajtásának felgyorsítása kulcsszerepet játszik az időszerű eredmények elérésében.

2.3.2.     Adóreform, adóigazgatás és államháztartás-irányítás

A görög adórendszert sürgősen át kell alakítani. A közvetett és közvetlen adók – beleértve az ingatlanadót – kialakításának javítása támogatná a stabilitást és növekedést. A nagyobb adómentességek, különleges szabályok és preferenciális rendszerek az adóalap nagyságának csökkentésével együtt azt eredményezték, hogy a rendszer összetetté vált és nehéz volt annak irányítása és az annak való megfelelés. A rendszer bonyolultságának fokozásával ezek a mentességek és kivételek alkalmat adnak a nagymértékű adókerülésre vagy visszaélésre, továbbá adókerülést és korrupciót eredményezhetnek, amely hatalmas bevételkiesést okoz az államnak és veszélyezteti a vállalkozások életképességét. Az adóreformnak éppen ezért javítania kell az adójogszabályok, az adóigazgatás és az adózási fegyelem minőségét.

A szakadatlan erőfeszítéseket a görög adóigazgatásra kell összpontosítani, hogy ezáltal növekedjen a valamennyi társadalmi csoport adótartozásainak behajtására irányuló kapacitás. Hatékony intézkedések kellenek az irányítási keretrendszer és az adóigazgatás függetlensége mértékének javításához. A nemzeti költségvetési számvitel javítása terén elért fejlődést fenn kell tartani. Az ezeken a területeken tapasztalt hiányosságok kritikus tényezők voltak a görög pénzügyi helyzet romlásában. Az adóigazgatás javítása és az adócsalás mértékének csökkentése szintén fontos annak biztosításához, hogy a kiigazítás terhének elosztása igazságos legyen.

Másfelől, a görög adóigazgatásnak sürgősen vissza kell téríteni az exportáló vállalatok által befizetett, 700 millió EUR összegű héa-adóelőleget. Ezen visszatérítéseknek az egyes adóhivatalnokok által elvégezhető diszkrecionális ellenőrzések miatti késleltetése roppant hátrányosan érinti a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.

A közpénzek átlátható irányítására, valamint a csalás és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó kapacitást fokozni kell.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 2.3. és 2.4. paragrafusával)

Az adórendszer átfogó reformja körültekintő előkészítést igényel a következő hónapokban a hatékonyságának és növekedésbarát jellegének fokozása érdekében.

Az adótartozás behajtására irányuló erőfeszítéseket, valamint a jelentős vagyonnal rendelkező személyekre irányuló ellenőrzéseket erősíteni kell, és ezzel egyidejűleg alapvetően egyszerűsíteni kell az adózás jogi és eljárási kereteit, a biztosított technikai segítségnyújtásra támaszkodva.

Egy, az állami bevételekre és a közkiadásokra is kiterjedő, csalás elleni stratégiát kell elfogadni.

2.3.3.     Az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja

Annak érdekében, hogy a nagyobb fokú költségvetési fegyelem keretein belül képes legyen fenntartani az egyetemes hozzáférést és az egészségügyi ellátás minőségét, Görögországnak meg kell találnia annak módját, hogy fedezni tudja a ráfordítás költségeit, valamint növelje a rendszer általános hatékonyságát. Ennek célja a közegészségügyi szolgáltatások általános minőségének fokozása, beleértve a jogosultsággal kapcsolatos egyenlőtlenségek kezelését, valamint a rendszer irányítását és igazgatását érintő töredezettség csökkentését.

Az egészségügyi szolgáltatások és termékek felelősségteljesebb felhasználása segíteni fog, különösen az orvosi berendezésekkel és gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos kiadások és hulladékok csökkentése révén. Ezt a gyógyszerrendelési rendszerek és az egészségügyi közbeszerzés átláthatóbbá és szakmailag megalapozottabbá tételével lehet elérni (Görögország bevezeti az elektronikus gyógyszerrendelést, és a közelmúltban tartotta a gyógyszerkészítmények első e-árverését). Az egészségügyi rendszer fenntarthatósága érdekében fontos az emberierőforrás-szükségletek hosszú távon való egyensúlyban tartása, különösen összpontosítva az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek és nővérek képzésére és megtartására.

Görögország 2010-ben az egyik legambiciózusabb nyugdíjreformot fogadta el az EU-ban. Ezek a reformok megalapozzák a görög nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát.

Mivel a születéskor várható élettartam jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben – 2010-ben 78,4 év volt a férfiak, és 82,8 év a nők esetében (az EU-27-re vonatkozó adatok 2008-ban: 76,4 és 82,4 év), a népesség elöregedésének az egészségügyi és nyugdíjrendszerekre gyakorolt hatásának kiemelt helyen kell szerepelnie a reformfolyamat során.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 2.7. és 2.8. paragrafusával)

Görögországnak az alábbiakra irányuló átfogó intézkedéscsomagot kell kidolgoznia: i. az egészségügyi rendszer irányításának erősítése a töredezettség és az igazgatási költségek csökkentésével párhuzamosan; ii. a gyógyszerkiadások csökkentése a gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos árképzés, rendelés és az árvisszatérítés terén végzett változtatások, valamint a generikus gyógyszerkészítmények ösztönzése révén; iii .a közbeszerzés központosítása; iv. átfogó és egységes e-egészségügyi rendszer kialakítása az egészségügyi rendszer nyomon követésének, átláthatóságának és hatékonyságának fokozása érdekében; valamint v. a hosszú távú munkaerő-szükségletek meghatározását célzó emberi erőforrással kapcsolatos tervezési eszköz létrehozása. Ezekre a lépésekre van szükség a szolgáltatások és kiadások igazságosságát, egyenlőségét, hatékonyságát biztosító, valóban nemzeti egészségügyi szolgálathoz.

A nyugdíjrendszer reformját a másodlagos és kiegészítő nyugdíjrendszer reformja, valamint a rokkantsági nyugdíjak kapcsolatos csalások elleni küzdelem által kell véglegesíteni.

2.3.4.     Igazságszolgáltatási reform

A görög igazságügyi hatóságok reformjára is szükség van, mivel a nemzetközi szabványok szerint az rendkívül alacsony hatékonyságú. A polgároknak és az üzleti vállalkozásoknak bízniuk kell abban, hogy az igazságszolgáltatási rendszer hatékony megoldásokat nyújt és tiszteletben tartja jogaikat. A rendszert bonyolult eljárások jellemzik, amelyek az ügyek lezárásának jelentős (jóval az OECD-átlag feletti) késedelmét eredményezik, jelentős mértékű ügyhátralékkal, a görög lakosság méretéhez képest relatív nagyszámú bíróságok és bírák száma ellenére. A második gazdasági kiigazítási programban meghatározott igazságügyi reformintézkedések jelentős mértékben hozzájárulhatnak a gazdasági fellendüléshez a magánfogyasztás, a külföldi befektetések és a hazai vállalkozói készségek ösztönzése révén.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.5. paragrafusával)

Görögországnak törekednie kell i. a bíróságokon meglévő ügyhátralék felszámolására (az adózási, polgári és kereskedelmi ügyek esetében); ii. a magánszemélyek és vállalkozások arra való ösztönzésére, hogy olyan alternatív vitarendezési módszereket alkalmazzanak, mint a mediáció, hogy ezáltal csökkentsék a bírósági tisztviselők munkaterhét; iii. az e-igazságszolgáltatási alkalmazásának bevezetésére; iv. a görög polgári törvénykönyv felülvizsgálatára; valamint v. egy korrupcióellenes stratégia elfogadására és végrehajtására.

2.3.5.     A belső koordináció javítása

A második gazdasági kiigazítási program teljes menetrendet határoz meg, amelyet a görög hatóságoknak végre kell hajtaniuk. Ez magába foglalja a "kritikus tömeget" is, amelyre ahhoz van szükség, hogy Görögországban a strukturális reform állandósult pályára lépjen.

Jelenleg azonban nincs olyan központ a görög kormányon belül, amely a reformfolyamatok koordinálását és nyomon követését végzi. Szükség van egy ilyen mechanizmusra ahhoz, hogy a reformfolyamat jó úton haladjon, valamint a teljes folyamat átlátható és hatékony kormányzati ellenőrzésének biztosításához. Ez alapul szolgálna a folyamat kormányzati és parlamenti ellenőrzéséhez, továbbá segítené a kedvezőtlen alakulások korrekcióját. A strukturális reformok meghatározására és végrehajtására irányuló önálló kapacitás létrehozását is elősegítené.

A technikai segítségnyújtás a hivatalos statisztikák minőségének javítását is szolgálja, amely érdekében létrehozták a közös átfogó statisztikai görög cselekvési tervet (JOSGAP).

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 5. paragrafusával)

A strukturális reformok nyomon követését és összehangolását szolgáló mechanizmust kell kialakítani, amelynek 2012 végéig működőképessé kell válnia.

3.           az európai unió segítséget tud nyújtani

3.1.1.     Az uniós alapok felhasználása

Az uniós alapokon keresztül rendelkezésre álló források jelentős gazdasági erőtartalékot jelentenek[8]. Több mint 20 milliárd EUR-t különítettek el a 2007–2013 közötti időszakra a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból, és további 21 milliárd EUR-t a közös agrárpolitika keretében. Ennek ellenére a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapban elkülönített összeg kevesebb mint felét költötték el eddig, és még van mit javítani a vidékfejlesztési alapok felhasználása terén. Ez jelentős mértékű kihasználatlan kapacitást jelent, amelyet a kereslet és beruházás ösztönzésére, valamint munkahelyteremtésre lehet használni rövid távon, miközben lefektetjük a jövőbeli fenntartható növekedést biztosító alapokat.

A görög hatóságokkal közösen a Bizottság számos olyan prioritást élvező projektet nevezett meg, amelyek azonnali lendületet adhatnak a növekedésnek és munkahelyteremtésnek. A Bizottság szintén javaslatot tett egy kockázatmegosztó eszköz létrehozására, a nagyobb infrastrukturális projektekbe történő magánberuházások növelése érdekében. Ez az eszköz létfontosságú katalizátorként fog működni olyan kulcsfontosságú projektek esetében, mint az autópálya-koncessziók és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jelentősebb beruházások.

Intézkedések 2012-ben (vö. az egyetértési megállapodás 4.3. paragrafusával)

Görögországnak továbbra is a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználására, a jelentősebb projektkérelmek benyújtására és a nem célzott de minimis állami támogatások felhasználásának fokozatos csökkentésére vonatkozó célkitűzések elérésére kell törekednie. Az uniós alapok kezelésének egyszerűsítését célzó erőfeszítéseket folytatni kell a felesleges adminisztratív terhek megszüntetése révén, a végrehajtási keret stabilitásának biztosításával párhuzamosan.

A kockázatmegosztó eszköz technikai előkészítésének gyorsan kell haladnia, hogy az eszköz a lehető leghamarabb aktiválható legyen azt követően, hogy az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodást ért el.

Görögországnak véglegesíteni kell az autópálya-kojncessziók gazdasági életképességének biztosításához szükséges szerkezetátalakítással kapcsolatos megállapodást.

Jelentős mértékben és gyorsabban kell növelni a szerződéses projektek – és különösen a 181 prioritást élvező projekt – számát annak biztosítása érdekében, hogy 2015 vége előtt befejeződjenek.

3.1.2.     Technikai segítségnyújtás/a Görögországgal foglalkozó munkacsoport

Az Európai Bizottság az e célból létrehozott, Görögországgal foglalkozó munkacsoporton keresztül – amely Barroso elnöknek tartozik jelentéstételi kötelezettséggel – továbbra is támogatja Görögországot a kihívást jelentő reformok végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtás kidolgozásában és mobilizálásában.

A munkacsoport jelenleg is szorosan együttműködik a görög hatóságokkal a szükségletek meghatározása és a többi tagállamtól és nemzetközi szervezettől származó szakértelem mozgósítása céljából az alábbi területeken: strukturális alapok felhasználása, adóigazgatás/állami pénzügyi igazgatás, beleértve a csalás, a csempészet és a korrupció elleni küzdelmet, a közigazgatás reformja, üzleti környezet, igazságszolgáltatási reform és az egészségügyi reform. Számos tagállam kiveszi a részét a munkából azáltal, hogy vezető szakértőket biztosít tanácsadás céljából a görög hatóságok számára.

A Bizottság rendszeres beszámolót készít a második gazdasági kiigazítási program végrehajtásáról, valamint a Görögországgal foglalkozó munkacsoport munkájáról.

4.           Következtetés

Görögország gazdasági átalakulása nem fog máról holnapra végbemenni, de jelentős előrelépések már 2012-ben is várhatóak. Az alapvető strukturális reform és az évek során felhalmozódott egyensúlytalanságok kiigazítása időt vesz igénybe, azonban a jelen közleményben szereplő fellépések megnyitják az utat a fellendülés előtt, és egy dinamikusabb, korszerűbb, innovatívabb, fenntarthatóbb és igazságosabb Görögország létrehozásához vezetnek.

Az ország számos kihívással áll szemben. Görögországnak át kell alakítania közigazgatásának jelentős részét, és az országot vonzóvá kell tenni a befektetők és az üzleti élet szereplői számára. Végre kell hajtania a gazdasági egyensúly újbóli megteremtését – a versenyen és hozzáadott értékű, innovatív termékeken és szolgáltatásokon alapuló termelékenyebb tevékenységek irányába. A görög munkaerőpiacon reformot kell végrehajtani a humán tőke mobilizálása és fejlesztése, több és jobb foglalkoztatási lehetőségek biztosítása, valamint a versenyképesség helyreállítása érdekében. A hatékony és tartalmas szociális párbeszédhez szükséges feltételek megőrzése hozzájárul a reformfolyamat sikerességéhez.

Görögország már nagymértékű fejlődést ért el azáltal, hogy jelentősen csökkentette a költségvetési egyensúlytalanságokat, megfékezve a kiadásokat és a növekvő mértékű adóbevételeket. A második gazdasági kiigazítási program keretet biztosít ennek az átalakulásnak a folytatásához. Ez lehetővé fogja tenni Görögország számára, hogy új fejezetet nyisson a nem fenntartható szakpolitikák és romló versenyképesség által jellemzett éveket követően, határozott lépések segítségével, amelyek az államháztartás hiányát és az adósság mértékét fenntartható irányba terelik, valamint felszabadítják a görög gazdaságban rejlő lehetőségeket. A program teljes körű végrehajtása, többek között a meglévő uniós támogatási eszközök mobilizálásán keresztül, megteremti az alapokat a jövőbeni növekedéshez, foglalkoztatáshoz és társadalmi kohézióhoz, helyreállítja a Görögországba vetett bizalmat belföldön és külföldön, valamint igazságosabb társadalmat teremt azok számára, akiket leginkább sújtott a válság. E folyamat sikere végső soron Görögországtól függ. Az EU többi tagállama és az európai intézmények által a válság során tanúsított szolidaritás nagyon konkrétan megnyilvánul az átalakulási folyamat támogatására rendelkezésre bocsátott jelentős pénzügyi támogatás és szakértelem révén. E közlemény felvázolja azon legfontosabb intézkedéseket, amelyeket végre kell hajtani az elkövetkező hetekben és hónapokban, annak szemléltetésére, hogy egy kedvezőtlen helyzetet visszájára lehet fordítani és azt valódi változás követheti, amely valamennyi görög polgár javára válik.

MELLÉKLET

A Bizottság e mellékletben részletesebben ismerteti az uniós szintű támogatások mértékét:

– Az 1. szakasz felvázolja a válság Görögországra gyakorolt hatását.

– A 2. szakasz részletes áttekintést ad az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatásról és kifejti, hogy az általános szabályokat miként igazították Görögország sajátos helyzetéhez.

– A 3. szakasz kifejti, hogy a kulcsfontosságú uniós szakpolitikák miként segíthetik a növekedést és a foglalkoztatást Görögországban, valamint felvázolja az ország előtt álló feladatokat az ezekben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében. Az eredmények valamennyi területen javulni fognak, amint végrehajtják a második gazdasági kiigazítási program strukturális reformjait és az kezdi éreztetni a hatását a gazdaságban.

1.           A válság hatása Görögországban

Visszatekintve, mára világosan látszik, hogy Görögország elmúlt évtizedben tapasztalt, erőteljes, átlagosan 4%-os éves GDP növekedése nem volt fenntartható. E növekedés a termelékenységet nem tükröző reálbér-növekedésen, a hitelállomány túlzott növekedésén, az alacsony reálkamatlábakon, valamint a laza költségvetési politikán alapult. A rövid távú teljesítmény elfedte a görög gazdaságban meglévő számos súlyos hiányosságot, különösen az alacsony versenyképességet és termelékenységet, a kedvezőtlen üzleti környezetet, a magán- és az állami szektor alacsony mértékű beruházásait, a bonyolult és idejétmúlt adórendszert, valamint az igazságszolgáltatás nem hatékony rendszerét.

Veszélyes egyensúlytalanságok alakultak ki ebben az időszakban. A kereslet fellendülésével párosuló gyenge külső versenyképesség a külső egyensúlyhiány gyors növekedéséhez vezetett. A versenyképesség 2000-től 2009-ig 10-20%-kal romlott. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008-ra a GDP 14 %-ra emelkedett. A költségvetési egyensúlytalanság nőtt és tartósan magas maradt, mivel a túlköltekezést nem kompenzálták magasabb bevételek. A költségvetési hiány az euró bevezetése óta következetesen meghaladta a GDP 3%-át és 2009-ben a GDP közel 16%-ára szökött fel.

Ezek az egyensúlytalanságok az országot nagyon sebezhetővé tették a globális gazdasági visszaeséssel szemben és az államadósság igen jelentős növekedéséhez vezettek, a görög gazdaság finanszírozási képességét fenyegetve. Az államadósság, amely 2000-ben körülbelül a GDP 100%-át tette ki, 2009-re a GDP 129%-ára nőtt. A kötvények hozama rekordszintet ért el, mivel a piacok elvesztették a görög gazdaságba és kormányba vetett bizalmukat, hogy képes lesz az adósság megfizetésére, ezzel kiváltva az államadósság-válságot.

A problémák súlyosbodtak és a korrekciós válaszok késtek amiatt, hogy a kormány költségvetési előrejelzései és a hivatalos görög statisztikák nem tárták fel a probléma valós mértékét. 2009-ben, amikor az októberben hivatalba lépett kormány hivatalosan elismerte a probléma nagyságát, az államadósságra vonatkozó előrejelzéseket GDP-arányosan 6 százalékponttal módosították felfelé.

A gyors gazdasági kiigazítás következményeivel szembesülve Görögország jelenleg egy nagyon mély recesszió közepén tart. A GDP a válság kezdete óta több mint 11%-kal esett és 2012-ben várhatóan tovább csökken. A gazdasági tevékenység csökkenése részben elkerülhetetlen volt a válság előtti fenntarthatatlan növekedés miatt. A külső kereslet ugyanakkor a vártnál gyengébb, és a strukturális reformok nem kielégítő végrehajtása, a politikai és szociális instabilitás, valamint a tőkekiáramláshoz kapcsolódó likviditási hiány szintén hozzájárultak a gazdasági válság elmélyüléséhez. Az, hogy 2014-ig sikerül-e visszatérni a pozitív növekedéshez, kritikus mértékben függ a következő hetekben és hónapokban meghozandó intézkedésektől.

A válság társadalmi hatása súlyos. A munkanélküliség drámai mértékben emelkedett az elmúlt két évben, jelenleg 17,7%-on áll (2011-re vonatkozó éves átlag). A legutóbbi előrejelzések mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta 2012-ben és 2013-ban 20% felé emelkedhet, mielőtt csökkenne. A hosszú távú munkanélküliség a munkaerő 9,1%-ára nőtt és nem valószínű, hogy már elérte volna a csúcspontját. A elmúlt időszakban az aktív kereső nélküli háztartások száma Görögországban olyan erőteljesen nőtt, mint szinte sehol másutt Európában. Ez a fiatalokat különösen súlyosan érinti. Az ifjúsági munkanélküliség 2011 novemberében 48%-os volt, kétszer olyan magas, mint két évvel korábban. 2011 harmadik negyedévében a 15-24 éves munkanélküliek mintegy 45%-a volt tartósan munkanélküli, szemben a két évvel korábbi 30%-kal.

Már a válságot megelőzően is Görögországban volt az egyik legmagasabb a szegénységi küszöb alatt élők aránya az Európai Unióban, és a súlyos gazdasági visszaesés súlyosbította a szegénységet, valamint a társadalomból és a lakhatásból való kirekesztettséget és csökkentette a rendelkezésre álló jövedelmet. A hajléktalanság növekszik a gyermekes családok és fiatalok, valamint a növekvő számú illegális migránsok körében, ami tovább fokozza a nyomást.

2.           Hogyan segíti az Európai Unió Görögországot?

2.1.        Az első és a második gazdasági kiigazítási program – gazdasági reformprogramok

Az EU és a nemzetközi közösség 2010-ben gyorsan közbelépett, hogy segítséget nyújtson Görögországnak, miután a válság valódi mértéke nyilvánvalóvá vált. A támogatás két ambiciózus gazdasági kiigazítási program formáját öltötte, amely nagymértékű pénzügyi támogatást biztosított azzal a feltétellel, hogy átfogó és tartós intézkedéseket hoznak az államháztartás stabilizációja, a pénzügyi stabilitás helyreállítása és a növekedést elősegítő strukturális reformok végrehajtása érdekében.

Az első gazdasági kiigazítási programot 2010 májusában indították és egy 110 milliárd EUR összegű hitelcsomagra vállalt kötelezettséget, amelyből 73 milliárd EUR kifizetésére került sor. A második gazdasági kiigazítási programról 2012 márciusában született megállapodás egy 130 milliárd EUR összegű hitelcsomaggal, az első programból még kifizetésre nem került összegeken felül.

Az első gazdasági kiigazítási programnak köszönhetően már nagyon jelentős költségvetési konszolidáció ment végbe. A válság kezdete óta végrehajtott intézkedések összege összesen több mint a GDP 20%-a, amely az uniós tagállamok körében valaha is tapasztalt egyik legnagyobb költségvetési kiigazítás. Ez olyan szigorú, de szükséges intézkedéseket követelt meg, mint a közszférában a bérek és a nyugdíjak visszafogása, az adók emelése, valamint a munkaerő-piaci reformok, beleértve a fiatalokra és a tartósan munkanélküliekre vonatkozó külön minimálbér bevezetését.

Az első gazdasági kiigazítási program ambiciózus céljainak megvalósítása terén elért haladás vegyes képet mutat, bár jelentős erőfeszítések történtek. A költségvetési hiányt sikerült lefaragni az elmúlt évben a GDP 9,25%-ára a 2009-es 16%-ról, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya 4 százalékponttal esett 2009 és 2011 között, hogy alig haladta meg a GDP 10%-át.

Ebben az összefüggésben a bankszektornak nyújtott állami támogatás – valamint az Európai Központi Bank és a Nemzeti Központi Bank beavatkozásai – hozzájárultak a görög gazdaság stabilizálásához, biztosítva a rendszer további működését és elkerülve a pénzügyi összeomlást, amely még nagyobb veszélynek tenné ki a szélesebb értelemben vett gazdaságot, beleértve a betéteseket.

2012 februárjában megállapodás született a Görögországra vonatkozó új és ambiciózus második gazdasági kiigazítási programról. 2013–2014 folyamán további, körülbelül a GDP 5,5%-át kitevő költségvetési kiigazításra lesz szükség az államadósság fenntarthatóbb pályára állítása érdekében. A költségvetési kiigazítás főleg csökkentéseket foglal magában a költségvetés kiadási oldalán a görög gazdaság potenciális növekedésére gyakorolt negatív hatás korlátozására. A megtakarítások elsősorban a szociális juttatások ésszerűsítéséből és célirányosabbá tételéből származnak majd, megőrizve eközben a legkiszolgáltatottabbak alapszintű szociális védelmét.

A második gazdasági kiigazítási program nagyobb jelentőséget biztosít a növekedést ösztönző strukturális reformoknak. A növekedést elősegítő adóreform – amelyet az elkövetkező hónapokban kell előkészíteni – egyszerűsíti és hatékonyabbá teszi az adórendszert a vállalkozások és egyének adómegfelelési költségeinek csökkentésével, valamint egyes mentességek és preferenciális rendszerek megszüntetésével. A reform érinti a közvetlen és közvetett adózás valamennyi területét (személyi jövedelemadó, társasági adó, héa és a vagyonadók, valamint a munkáltatók társadalombiztosítási járulákai). Az adóalap kiszélesítésével a reform lehetővé teszi a munkabérre vonatkozó magas marginális adókulcsok csökkentését. Ez az egyik kulcsfontosságú terület, ahol a Bizottság az IMF-fel és több tagállammal együttműködve technikai segítséget nyújt a görög hatóságoknak, hogy felülvizsgálják az elavult rendszert és felváltsák azt egy magas szinten teljesítő, modern adórendszerrel.

Amint az adócsalás elleni küzdelem és a méltányosabb adórendszer kezdik meghozni a várt eredményeket, azok segíteni fognak a kiigazítási program szélesebb társadalmi elfogadottságában. A programok tervezésében mindig is fontos szempont volt a társadalmi méltányosság. Ez tükröződik a nyugdíjreformokban, az egyéb szociális programok, a munkaerőpiac és az egészségügyi ellátás reformjában, valamint az adócsalás elleni küzdelemben, ahol külön erőfeszítések irányultak a lakosság legkiszolgáltatottabb részének védelmére.

A programot úgy tervezték, hogy biztosítsa az adósság fenntarthatóságát és segítsen egy új görög gazdaság felépítésében. A program célja, hogy segítsen Görögországnak visszanyerni a versenyképességét az elkövetkező években és gyorsan reagálni a munkanélküliség elfogadhatatlanul magas szintjére a munkaerőköltségek jelenlegi fenntarthatatlan szintjének csökkentésével, valamint korszerűbb, rugalmasabb munkaerőpiac létrehozásával. A termék- és szolgáltatáspiacokat is átalakítják a verseny és az árak rugalmasságának növelése érdekében, valamint annak elősegítésére, hogy az alacsonyabb költségek élénkítsék a mindenki javát szolgáló gazdasági növekedést. A program átalakítja az üzleti környezetet is, javítva a keretfeltételeket a vállalkozói készség és az innovatív projektek számára, amely a görög gazdaság jövőbeni dinamizmusának előfeltétele.

2.2.        Támogatás az EU költségvetéséből

A 2007–2013 közötti időszakban Görögország széleskörű pénzügyi támogatásban részesül az uniós költségvetésből. Az uniós pénzeszközök segítik a gazdasági megújulást a gazdaság számos ágazatában és azt, hogy a polgárok gyorsabban visszatérhessenek a munka világába. Összesen több mint 20 milliárd EUR áll rendelkezésre az uniós strukturális alapokból: ez igen komoly beruházási alapot állít a görögországi növekedés és munkahelyteremtés szolgálatába.

Táblázat: Hogyan segíti az uniós finanszírozás a görög gazdaságot és társadalmat

Finanszírozási források az uniós költségvetésből || A rendelkezésre álló és folyósított összegek

Strukturális alapok és a Kohéziós Alap || előírányzott összeg: 20,2 milliárd EUR; már folyósított összeg: 8,4 milliárd EUR

Mezőgazdaság: Közvetlen kifizetések és piaci intervenciók Vidékfejlesztés || Kb. 2,4 milliárd EUR évente; 17 milliárd EUR a teljes időtartamra előirányzott összeg: 3,9 milliárd EUR ; már folyósított összeg: 1,7 milliárd EUR

Európai Halászati Alap || előirányzott összeg: 210 millió EUR; már folyósított összeg: 70 millió EUR

Kutatási keretprogram || Legfeljebb 1 milliárd EUR ítélhető oda görög szervezeteknek az időszakra vonatkozó pályázati felhívások alapján

A versenyképességi és innovációs keretprogram || 14 millió EUR került kifizetésre idáig görög kedvezményezetteknek

Az egész életen át tartó tanulás programja és a Fiatalok lendületben program || előirányzott összeg: 188 millió EUR, ≈ már folyosított összeg: 108 millió

Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram (SOLID) || előirányzott összeg: 228 millió EUR, ≈ már folyósított összeg: 70 millió

Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz (Progress Microfinance) || 8,75 millió EUR előirányozva kiemelt kölcsönre és 0,8 millió EUR előirányozva egy görög mikrohitel-szolgáltató garanciájára

Az eddigi intézkedések

Miközben bőven áll rendelekezzésre uniós finanszírozás a növekedést ösztönző görögországi projektek számára, a strukturális alapok teljes kihasználása még nem valósult meg teljes mértékben. Ez a különböző adminisztratív nehézségeknek tudható be, amelyek megakadályozzák, hogy a pénzügyi támogatás elérje a reálgazdaságot, ahol arra szükség van.

Erre válaszul a Bizottság konkrét lépésekre tett javaslatot a strukturális alapok kezelésének egyszerűsítésére és ésszerűsítésére és azok felhasználásának meggyorsítására, azaz a beruházások fellendítése érdekében. Számos intézkedést ezek közül megvalósítottak és már vannak eredmények is.

Keret: Hogyan segítette a Bizottság Görögországot abban, hogy a legnagyobb mértékben kihasználja a strukturális alapokból származó finanszírozást

A Bizottság több javaslatot tett kohéziós politikája végrehajtásának egyszerűsítésére és annak rugalmassabbá tételére. Ezek a változások elhárították a beruházások előtt az adminisztratív akadályokat és megkönnyítették a pénzeszközök átprogramozását a növekedés fő prioritásainak támogatására. 2008-ben tettek rá javaslatot, 2009-ben lépett hatályba.

A Bizottság szintén javasolta az előfinanszírozás növelését az uniós strukturális alapok által támogatott programok esetében kifizethető előlegek emelésével. Ez lehetővé tette a pénzösszegek sokkal gyorsabb áramlását a kiemelt projektek felé – a Görögországnak kifizetett előlegek teljes összege kb. 1,5 milliárd EUR. Végrehajtották 2009-ben

A Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő projektek küszöbértékét felemelték 25 millió EUR-ról 50 millió EUR-ra, megkönnyítve a projektek megvalósítását, annak biztosítása mellett, hogy a forrásokat megfelelően használják fel. Végrehajtották 2010 júniusában

85%-os korábbi emelést követően a Bizottság javasolta a strukturális alapokból származó uniós társfinanszírozási ráta további 10%-kal való növelését Görögországban. Ez a változás azt jelenti, hogy a kulcsfontosságú projektek több támogatást kapnak az uniós költségvetésből és nem szenvednek késedelmet a jelenlegi görögországi költségvetési konszolidáció miatt. A megnövelt társfinanszírozásnak és a küszöbérték felemelésének együttes hatása nagyon jelentős: kb. 958 millió EUR valamennyi strukturális alap esetében. 2011 augusztusában tettek rá javaslatot, 2011 decemberében lépett hatályba.

A Bizottság módosította az uniós jogszabályokat, amely lehetővé teszi a forgótőke társfinanszírozását a vállalkozások számára, amellyel jelentős lendületet adnak a kkv-knak. Végrehajtották 2011 novemberében: ezt a jogszabály-módosítást a görög hatóságoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk.

A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Beruházási Bankkal, hogy a görög kkv-k számára égetően szükséges hitel biztosítása érdekében számos, a strukturális alapok által támogatott pénzügyi eszközt felszabadítson, beleértve a JEREMIE-t, az ETEAN vállalkozási alapot, valamint az európai Progress mikrofinanszírozási eszközt.

A Bizottság segítségével a kkv-k számára európai uniós garanciaalapot hoztak létre a közelmúltban, megtámogatva 500 millió euróval a strukturális alapokból. Működésének megkezdését követően, ez 1 milliárd EUR további likviditást biztosít a bankoknak a kkv-knek nyújtandó hitelezésre. A garanciaalap működőképessé tétele és az Európai Beruházási Bankkal való együttműködés kiemelt prioritás, hogy likviditás áramoljon a reálgazdaságba.

2011-ben tettek rá javaslatot, 2012 márciusában írták alá.

A Bizottság javasolta egy kockázatmegosztó finanszírozási eszköz létrehozását a nagyszabású infrastrukturális projektek támogatására a közlekedési, energia- és környezetvédelmi ágazatban. A kockázatmegosztó eszköz által támogatott hitelek lehetővé teszik a meglévő beruházási projektek befejezését és segítik új projektek létrehozását és működtetését. Így támogatás nyújtható olyan kiemelt projekteknek, mint például a főbb autópálya-koncessziók, amelyek a transzeurópai hálózatok 1400 km-nyi szakaszát érintik majd, valamint az alapvetően fontos hulladékgazdálkodási projektek. 2011 októberében tettek rá javaslatot, politikai megállapodás 2012 májusában várható.

A következő lépések

A görög hatóságokkal együttműködve a Bizottság összeállította a fontos ágazatok magas beruházási értékű 181 kiemelt fontosságú társfinanszírozott projektjének listáját. E projektekre összesen mintegy 11,5 milliárd EUR áll rendelkezésre az uniós strukturális alapokból. A cél látható eredményeket produkálni, valamint fellendíteni a gazdaságot, növelni a versenyképességet és a foglalkoztatottságot.

Egy erre kijelölt akciócsoport működik együtt a görög kormánnyal, hogy meghatározzák, milyen módon lehetséges átcsoportosítani a forrásokat a kiemelt fontosságú projektek támogatására, például az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre és a kkv-k támogatására.

A 2000–2006-os programozási időszak több száz fontos projektje maradt befejezetlen, amelynek az a kockázata, hogy az ezekre a projektekre juttatott pénzösszegeket vissza kell fizetni az uniós költségvetésbe. Sürgős lépésekre van szükség a görög hatóságok részéről, annak biztosítására, hogy ezek a projektek a kitűzött határidőig befejeződjenek.

Sürgető és prioritást élvez, hogy a kkv-k garanciaalapja teljes mértékben működőképes legyen a likviditásnak a reálgazdaságba történő áramoltatása érdekében.

Többet kell tenni még azon pénzeszközök felszabadítása érdekében is, amelyek kifizetésre kerültek a bankrendszer felé, azonban még nem folyósították hitel formájában a kkv-knak. A bankok folyamatban lévő feltőkésítése segít ebben a tekintetben.

A májusban várható hivatalos megállapodást követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az előkészületeket a kockázatmegosztó eszköz alkalmazására. A finanszírozást a strukturális alapok meglévő előirányzatain belül kell biztosítani, amelyek esetében jelentős tőkeáttételre van szükség. A kockázatmegosztó eszközt az EBB irányítja, és a Bizottság elkötelezett aziránt, hogy az EBB-vel együttműködési megállapodás formájában a lehető leghamarabb véglegesíti a működtetésre vonatkozó rendelkezéseket.

Ezenfelül Görögország támogatásban részesül az Európai Progress mikrofinanszírozási eszközből is. A közelmúltban sikerült megállapodást elérni az Európai Progress mikrofinanszírozási eszköz értelmében egy görög mikrohitel-szolgáltató, a Pancretan Cooperative Bank Ltd (PCB) számára nyújtandó garanciára vonatkozóan, amely lehetővé teszi a PCB-nek, hogy mintegy 6 millió EUR összegben kínáljon mikrohitelt görög mikrovállakozásoknak (az induló vállalkozásokra és az új hitelfelvevőkre összpontosítva). További 8,75 millió EUR összegű kiemelt kölcsön várhatóan lehetővé teszi a PCB-nek, hogy megfeleljen számos mikrovállalkozás igényeinek, amelyek nehézségekkel néznek szembe a finanszírozáshoz jutás terén a hitelszűke miatt, valamint a görög bankszektor által alkalmazott szigorúbb jogosultsági követelmények miatt. Az másfélszeres tőkeáttétellel, ez a kiemelt kölcsön várhatóan mintegy 13 millió EUR mikrohitelt eredményez a mikorvállalkozásoknak.

Intézkedések történtek az eljárások egyszerűsítésére a görög közigazgatásban, valamint a projektek kiválasztásának és végrehajtásának meggyorsítására. Például ésszerűsítették és lerövidítették a régészeti engedélyek és környezetvédelmi engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat, az egyetértési megállapodással összhangban.

A strukturális alapok felhasználának gyorsítása és hatásuk maximailzálása érdekében azonban még sok a tennivaló az adminisztratív akadályok eltörlése és az igazgatás ésszerűsítése terén, az uniós társfinanszírozású összes kapcsolódó intervenció közötti jobb koordinációra és szinergiára való törekvés mellett. A szerződések odaítélésével és a földterületek kisajátításával kapcsolatos eljárások lerövidítéséhez és egyszerűsítéséhez szükséges jogszabályok elfogadása fel fogja gyorsítani az uniós társfinanszírozású projektek végrehajtását. Megállapodás született számos további eljárás egyszerűsítéséről, beleértve az új projektek végrehajtásának felgyorsítását, valamint a kifizetésre vonatkozó eljárások ésszerűsítését. A felülvizsgált eljárások áprilistól kerülnek bevezetésre.

2.3.        Egyéb támogatás Görögországnak az EU költségvetéséből

A Görögországnak az uniós költségvetésből a növekedésre és a foglalkoztatásra nyújtott támogatás nem korlátozódik a strukturális alapokra. Egyéb uniós programok széles köre veszi ki a részét a görög gazdaság modernizálásából, munkalehetőségeket teremtve és javítva a versenyképességet.

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és halászat

Görögország kb. 2,4 milliárd EUR-ban részesül évente a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen kifizetések révén, ezen felül hozzávetőlegesen 70 millió EUR-t kap a piachoz kapcsolódó kiadásokra.

Továbbá 3,9 milliárd EUR áll rendelkezésre a vidéki térségek fejlesztésének támogatására. A strukturális alapokat illetően, az EMVA-ra vonatkozó társfinanszírozási arányt 10%-kal növelték a Bizottság javaslata alapján. Ez kb. 567 millió EUR-s megtakarítást eredményez az ország költségvetésében.

2011 decemberéig 1,7 millió EUR kifizetésére került sor a vidékfejlesztés finanszírozására, támogatva több mint 8 000 fiatalt abban, hogy mezőgazdasági termelői tevékenyéget kezdjenek Görögország vidéki területein. Ezeket a pénzeszközöket a gazdasági növekedés támogatására használták fel a vidéki területeken, a mezőgazdasági ágazatban történő közvetlen kifizetések révén, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítése terén. A pénzeszközök segítik a vidéki gazdaság diverzifikálását is, például a turizmus, a kisvállalkozások és a környezetvédelem előmozdításával.

Az Európai Halászati Alap hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, főleg az akvakultúra és a feldolgozás területén. Az Alap támogatja a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtását mind a szigeteken, mind Görögország part menti területein, különösen a távoli területeken, ahol magas a munkanélküliség. Az uniós források segítenek a munkahelyek fenntartásában és fejlesztésében a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának támogatásával, valamint a part menti környezet minőségének javításával, például az ökoturizmus, valamint a természeti és építészeti környezet megőrzésének támogatása révén.

Kutatás, innováció és vállalkozás

A kutatás és technológiafejlesztés területén Görögországnak nyújtott uniós támogatás a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban részt vevő görög szervezeteknél felmerülő költségekhez való hozzájárulás formáját ölti. A 2007 és 2011 közötti időszakban összesen 622 millió EUR-t ítéltek oda görög szervezeteknek és további több száz milliót ítélhetnek oda a következő pályázatokon 2013-ig.

A görög szervezetek különösen sikeresek voltak az információs és kommunikációs technológiák területén, amely kb. 211 millió EUR-t tesz ki a görög szervezeteknek odaítélt pénzeszközökből. Ez a finanszírozás élvonalbeli kutatásokat fog támogatni, amelyek erősítik majd a görög gazdaság versenyképességét a technológiailag fejlett ágazatokban. A görög kutatók kb. 50 millió EUR-ban részesültek a Marie Curie programból. Ez lehetővé tette a görög kutatóknak az együttműködést az Unió más részein dolgozó partnereikkel és kiváló kutatókat vonzott Görögországba.

2007-től 2011-ig a görög kedvezményezettek több mint 14 millió EUR támogatásban részesültek a vállalkozási és innovációs programból. Ezeket a pénzeszközöket arra használták fel, hogy létrehozzák az európai vállalkozási hálózat (Enterprise Europe Network) központjait Görögországban, amely ingyenes szolgáltatásokat kínál a vállalkozások számára Görögországban, valamint arra, hogy különböző projekteket támogassanak az ökoinnovációk növekedési potenciáljának felszabadítása érdekében.

Az Intelligens energia – Európa II program 10 millió EUR összegű támogatást biztosított a görög kedvezményezettek számára olyan projektek finanszírozására, amelyek lebontják az akadályokat a megújuló energia és az energiahatékonyság piaci elterjedése előtt. Emellett a görög projektgazdák hozzáférnek az Európai Energiahatékonysági Alap által kínált finanszírozási konstrukciókhoz, amelyek az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos beruházási projektekre vonatkoznak városokban és régiókban.

Oktatás

A görög oktatási rendszer reformját és az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelmet körülbástyázták az Európai Szociális Alap által biztosított nagyszabású támogatással, valamint a görög szervezeteknek és polgároknak az egész életen át tartó tanulás programja által biztosított átfogó segítségnyújtással. A görög szervezetek kb. 165 millió EUR-ban fognak részesülni ebben az időszakban és már több mint 94 millió EUR értékű támogatást ítéltek oda, hogy segítse az egyetemi hallgatók, tanárok és oktatók külföldi tanulmányait és készségfejlesztését. Csak 2009–2010-ben közel 8000 egyetemi hallgató és tanár vett részt a programban. A program megkönnyítette a görög és más tagállamok oktatási és képzési intézményei közötti együttműködést, amely segíteni fog a görög oktatási rendszer fejlesztésében. Több ezer fiatal vett részt a Fiatalok lendületben program által finanszírozott projektekben, amely hozzájárul foglalkoztathatóságuk és mobilitásuk fokozásához. Ebben az időszakban kb. 23 millió EUR áll majd Görögország rendelkezésére ennek a programnak a révén, amelyből 13,6 millió EUR már kifizetésre került.

Uniós belügyek

A Bizottság jelentős pénzügyi támogatást nyújtott a menekültügyi, a migrációs és a határigazgatási rendszerekhez, valamint a nagyszámú illegális migráns és menedékkérő okozta nyomás humanitárius következményeinek kezelésére. Görögország két tervet fogadott el ezen a területen: egy cselekvési tervet migráció és a menekültügyi kérdések kezelésére, amely konkrét intézkedéseket határoz meg a menekültügy és a visszatérés terén, valamint egy „Schengen-Görögország” cselekvési tervet, amely a határigazgatás hiányosságainak kezelésére határoz meg konkrét intézkedéseket. Valamennyi érintett területen előrehaladás volt tapasztalható, még ha nem is egyenlő mértékben. Most az a fontos, hogy az eddigi eredmények alapján további előrelépés történjen. A hatékony és eredményes görögországi migrációs és menekültügyi politika valamennyi uniós tagállam érdekeit szolgálja.

Görögország a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram (SOLID) egyik fő kedvezményézettje. Összesen 228 millió EUR-t különítettek el a 2010–2012 közötti időszakra, hogy segítse Görögországot a külső határok hatékony ellenőrzésének végrehajtásában, az illegális migránsok visszatérésében, valamint a hiteles menekültügyi politika kialakításában. Lépéseket fontolgatnak e finanszírozás felhasználásának javítása érdekében, többek között a társfinanszírozási arány megemelése révén.

2.4.        Technikai segítségnyújtás/a Görögországgal foglalkozó munkacsoport

Az uniós költségvetésből származó pénzügyi támogatáson felül, az EU átfogó technikai segítséget is nyújt a görög hatóságoknak. 2011 júliusában a görög kormány kérésére a Bizottság egy erre kijelölt munkacsoportot hozott létre, hogy technikai segítséget nyújtson a görög hatóságoknak a gazdasági kiigazítási program végrehajtásában és támogassa a görög közigazgatás modernizálását, valamint az uniós finanszírozás felhasználását[9].

A munkacsoport oly módon támogatja Görögországot, hogy mobilizálja a tagállamokban és az európai vagy nemzetközi szervezeteknél rendelkezésre álló szakértelmet. A munkacsoport létrehozása óta részt vesz a technikai segítségnyújtás munkafolyamatainak kialakításában és elindításában. Jelenleg több mint 20 technikai segítségnyújtási projekttel kapcsolatosan működik együtt a görög hatóságokkal 9 különböző szakpolitikai területen. Egyes munkafolyamatokat már megkezdtek, míg számos közülük készen áll a beindításra. Ezenfelül tájékozódó célú megbeszélések folynak számos más projekttel kapcsolatosan.

A munkacsoport működésének első hónapjaiban többek között a nemzeti adóhatóságok különböző területein dolgozó szakértők összesen 200 munkanapnyi rövid távú athéni kiküldetését koordinálta, akik technikai segítséget nyújtottak, valamint képzéseket és szemináriumokat tartottak, amelynek keretében többek között 20 megbeszélésre került különböző adóigazgatási témákban. A Bizottság az IMF-fel is megállapodást kötött az állami pénzügyi irányítás és az adóigazgatás területén való megerősített technikai segítségnyújtásra vonatkozóan, ennek értelmében az IMF pénzügyi hozzájárulást nyújt három tanácsadó (kettő adóigazgatási szakértő és egy államháztartás-igazgatási szakértő) 2013 decemberéig történő kiküldetéséhez, valamint kb. 900 munkanapnyi rövid idejű kiküldetéshez.

Ez a technikai segítségnyújtás számos, a program sikere szempontjából kulcsfontosságú területre koncentrál majd. Elősegíti majd a kiszámítható és fenntartható szabályozási környezetet, amely támogatja a vállalkozások által vezérelt növekedést, valamint arányos és konzisztens módon kezeli a piaci hiányosságokat. A technikai segítségnyújtási program céljai közé tartozik a jogszabályi és adminisztratív követelmények hatékony és méltányos végrehajtására való képesség javítása, valamint az adóigazgatás reformjának és az adócsalás elleni küzdelemnek, az állami pénzügyi irányításnak és a közigazgatás reformjának támogatása is.

Az EU segíti Görögországot független és megerősített nemzeti statisztikai hatóság létrehozásában is, és prioritásnak tekinti, hogy az e célt szolgáló cselekvési terv (JOSGAP) révén jó minőségű államháztartási statisztikai adatok álljanak rendelkezésre. A terv egyéb statisztikai területek fejlesztését, valamint a nemzeti statisztikai hatóság szervezetének átalakítását is támogatja. Kijelölték az ott tartózkodó magas rangú tanácsadót és megszervezték a szakértők tartós technikai segítségnyújtását, az államháztartás területén állandó jelleggel és a nemzeti számlák területén és egyéb statisztikai területeken pedig eseti alapon. Már most eredményekkel szolgáltak ezek – a Nemzeti Statisztikai Hatóság új irányítása által is elősegített – előrelépések: a deficitre és az adósságra vonatkozóan egymást követően három bejenetést adtak ki, amelyeket az Eurostat is megerősített.  Ezt az előrehaladást fenn kell tartani és növelni kell a görög statisztikai kapacitást.

3.           A kulcsfontosságú politikák kihasználása a növekedés és munkahelyteremtés érdekében

3.1.        Strukturális reformok a vállalkozások és beruházások támogatására

A görög termék- és szolgáltatási piac potenciáljában rejlő lehetőségek kiaknázásához folyamatos erőfeszítésekre és erős politikai elkötelezettséget van szükség annak érdekében, hogy felszámolják a bonyolult jogszabályok és nem hatékony adminisztratív struktúrák labirintusát. A túl merev szabályok és az aránytalan és részletekbe menő ellenőrzések hozzájárulnak a zárt piacokhoz és a verseny lelassulásához. Ezek a tényezők érthetőbbé teszik, hogy Görögország miért teljesít következetesen rosszul a nemzetközi rangsorban a vállalkozásbarát környezet és a korrupció területén.

A siker érdekében a görög kormánynak pártfogolnia kellene a vállalkozások ügyét és az üzleti szférában inkább partnert kellene látnia, mint veszélyforrást. Az üzleti szférának a maga részéről a szabályozási és költségvetési követelményeknek való megfeleléssel kell viszonoznia ezt a bizalmat.

A görög hatóságok számos nyilvánvaló – habár nem könnyű – lépést tehetnek meg azon nehéz feltételek javítására, amelyek között a görög vállalkozások jelenleg működnek. E reformok közül néhány esetében az eredményekhez időre lesz szükség. A gyors és határozott intézkedések azonban egyértelmű jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy Görögország elkötelezett a vállalkozások számára előnyösebb környezet biztosítása mellett.

A felülvizsgált egyetértési megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások jó kiindulópontot nyújtanak a reformhoz, amely a közigazgatás teljes átalakítását igényli, hogy az a görög üzleti szférát inkább segítse, mintsem akadályozza. A reformfolyamat folytatódhat azokon a területeken, ahol sürgősen szükség van reformra, mint például az export, vámügy és közbeszerzés.

Exportkönnyítés és -ösztönzés

A görög gazdaság hagyományosan kevésbé nyitott, mint számos egyéb hasonló méretű gazdaság; többet importál (a GDP 33%-a), mint exportál (a GDP 22%-a) és a kettő közötti rést hitelfelvétellel finanszírozza. Az országnak most lépéseket kell tennie gazdaságának kiegyensúlyozására és támogatnia kell a sikeres exportágazat kialakulását.

Gyors lépéseket lehet tenni az adminisztratív eljárások és akadályok eltávolítására, amelyek szükségtelenül megnehezítik az áruk egy másik országba történő szállítását. A kiviteli vámkezelés és a vámalakiságok jelenlegi rendszere jelentős akadályt jelent a vállalkozások számára – és majdnem biztos, hogy elriaszt számos kisebb potenciális exportőrt a külföldi piacok felkutatásától.

A kiviteli vámkezelés felesleges igazolásokkal és okmányokkal kapcsolatos papírmunkával jár, amelyeket számos különböző minisztériumnak és ügynökségnek kell benyújtani. Görögországban átlagosan 20 napot vesz igénybe az áruszállítmányokra vonatkozó kiviteli vámkezelés elvégzése – ugyanez az EU-ban átlagosan 10 nap. A görög exportszállítmányok 90%-a esetében fizikai és okmányellenőrzést alkalmaznak, míg ez az arány az Európai Unióban átlagosan 5%.

Az improduktív dokumentációs követelmények gyors eltörlése és a vámeljárások átalakítása kiküszöbölheti ezeknek a nettó költségeknek nagy részét. A technikai segítségnyújtás által támogatott erőfeszítések jelenleg is folyamatban vannak, hogy ésszerűsítsék és automatizálják a kiviteli vámkezelést és a vámalakiságokat. Ezt a munkát sürgősen el kell végezni.

Ezeket az erőfeszítéseket kormánystratégiával, valamint az összes érintett minisztérium/ügynökség reformjával/koordinálásával kellene megtámogatni, hogy segítse az exportőröket értékesítési stratégiájuknak a külföldi piacok felé történő kiszélesítésében. Az erőfeszítéseknek különösen arra kell összpontosítaniuk, hogy segítsék az új exportőröket az ígéretes piacokon kínálkozó lehetőségeket megtalálni

Miközben az áruk és feldolgozóipari termékek exportja rövid távú prioritás, ahhoz kapcsolódóan, hogy Görögország hagyományosan kkv-alapú gazdaság és a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos feldolgozó tevékenységeken alapul, a további, középtávú kezdeményezéseknek arra kell irányulniuk, hogy növeljék a szolgáltatások exportját és javítsák az ország potenciálját a turisztikai ágazatban.

Versenypolitika és piacra jutás

A versenyképesebb piacok és kevésbé diszkrecionális állami támogatás Görögország javát szolgálja majd. Például a nagyobb verseny az energiapiacokon segíti a fogyasztókat, javítja az ellátás biztonságát és segít a környezetvédelmi célok elérésében. Ehhez hasonlóan a gyógyszeriparban nagyobb versenyre van szükség a lejárt szabadalmú gyógyszerek piacán az olcsóbb generikus gyógyszerekhez való hozzájutás érdekében, amely segíthet kordában tartani az egészségügy költségvetését.

A célzott állami támogatási politika segítheti a görög gazdaság fellendülését, miközben egyúttal minimálisra csökkenti a támogatás jelentette megterhelést az állami forrásokra, feltéve, ha az állami kiadások azokra a területekre irányulnak, amelyek hosszú távon segítik a növekedést és előmozdítják a munkahelyteremtést. A görög kormány megállapodott, hogy létrehoz egy központi egységet az állami támogatás ellenőrzésére és megvizsgálására vonatkozóan, mielőtt a potenciális támogatási intézkedéseket bejelenti a Bizottságnak. A Bizottság kész biztosítani a szükséges technikai segítségnyújtást a görög hatóságoknak annak érdekében, hogy ezt a célkitűzést megvalósítsák.

Fontos kezdeményezések folynak a piacra jutás javítása, a versenyre és a versenyképesebb árképzésre való ösztönzés érdekében. A szabályozott szakmákról szóló 2011-es törvény (3919/2011-es törvény) teljes körű alkalmazása felszámolhat számos olyan korlátozó rendelkezést, amelyek az egyes szakmák gyakorlásához való jogra, illetve ezek gyakorlásának módjára vonatkoznak. Ez a törvény most kerül végrehajtásra és a közös érdekű korlátozások bevezetésére vonatkozó javaslatok most vannak alapos elbírálás alatt. A munkacsoport koordinálja a technikai segítségnyújtást, biztosítva a görög hatóságok számára a jogi szakértelmet a másodlagos jogszabályok kiigazításához, amely támogatja a szabályozott szakmák liberalizációját, ezen intézkedések hatásainak elemzéséhez, valamint bizonyos jogi szakmák, különösen az ügyvédek szervezetének felülvizsgálatához.

A szakpolitikai keret szigorú állapotfelmérésének számos kulcságazatban be kell fejeződnie az ősz folyamán. Ennek elő kell készítenie a talajt a jogi fellépés számára, amely 2013 elején eltörli az olyan szabályozási rendelkezéseket, amelyek akadályozzák a versenyt és az árak rugalmasságát.

Átlátható és hatékony közbeszerzési piac

A görög közbeszerzési piac rendkívül eredménytelen, amely hátrányos mind a szállító, mind pedig az állami ajánlatkérő számára, amely nem képes a közszolgáltatási feladatainak teljesítéséhez szükséges beszerzéseket megtenni. A szerződések odaítélése lassú, költséges és, nem átlátható, továbbá rossz közbeszerzési eredményekhez vezet. Az eljárásokat gyakran felfüggesztik peres ügyek miatt. A közbeszerzés sok kis szerződés és a számtalan beszerző cég között oszlik el, akik nem képesek szükségleteik meghatározására és az eljárások hatékony megszervezésére.

A görög kormány vállalta, hogy következetes és ambiciózus menetrendet hajt végre a görög közbeszerzési jogszabályok, struktúrák és gyakorlatok átalakítása érdekében. Ez magában foglalja a szabályok egyszerűsítését, egy közbeszerzési felügyeleti szerv létrehozását, a beszerzéssel foglalkozó szakosított szervek és keretszerződések szélesebb körű alkalmazását, az új beszerzési technikák szélesebb körű használatát, valamint a valamennyi beszerzési pályázatra kiterjedő portál létrehozását, e-beszerzési megoldások kialakítását és az összeférhetetlenségre fordított fokozott figyelmet. A görög kormány vállalta, hogy 2012 közepéig ütemtervet tesz közzé beszerzési jogszabályainak és adminisztrációjának átfogó reformjára vonatkozóan. Az Európai Bizottság technikai segítségnyújtás révén fogja támogatni ezt a fontos projektet.

Az adminisztratív terhek csökkentése és a szabályozás javítására vonatkozó gyakorlatok végrehajtása

A görög szabályozást gyakran ágazati alapon alakították ki, amely nem veszi kellően figyelembe az érdekeltekre és a vállalkozásokra gyakorolt átfogó hatást. A görög vállalkozások a szabályok és adminisztratív gyakorlatok számos olyan példáját említik, amelyek aránytalanul magas költségeket vagy korlátozásokat okoznak. A szabályozás javítására vonatkozó, hamarosan elfogadandó törvény biztosítani fogja a nagyobb fegyelmet a szabályok megalkotásánál az adminisztratív terhek csökkentésével, amelyek akadályozzák a kereskedelmi ügyleteket, valamint a „jobb szabályozás” módszereinek alkalmazásával az új jogalkotási kezdeményezések esetében.

A kötelezettségvállalás, amelynek értelmében a pénzügyminisztériumon belül létrejön egy igazgatóság, amely teljes mértékben felelős a strukturális reformok tervezéséért, igazgatásáért és nyomon követéséért, lehetőséget biztosít az üzlet és vállalkozások az új növekedési stratégia középpontba helyezésére. Ez az igazgatóság az egész reformfolyamat központjaként szolgálhat. Ezt a reformirányítási kapacitást sürgősen létre kell hozni és gondoskodni kell folyamatos fejlesztéséről.

Új beruházások megkönnyítése

Az új létesítményekbe vagy projektekbe való beruházások késedelmet szenvedhetnek és költségekkel járhatnak a számos hatóságot érintő szabályozási és adminisztratív akadályok következtében. A földhasználati és a környezetvédelmi engedélyezési szabályokat gyakran említik a beruházás útjában álló akadályként. Az energiaágazatban, a forgalmazási és logisztikai, valamint a közlekedési ágazatban tevékenykedő vállalatok a leginkább érintettek. Az adminisztratív vagy akár a jogi szakaszban felmerülő vitás ügyekben a problémákat súlyosbítja, hogy számos adminisztratív és jogi lépés halasztó hatállyal bír, a közigazgatás alapvető szolgáltatásai nem rendelkeznek elegendő alkalmazottal vagy kellő szakértelemmel stb.

A görög kormány vállalta számos, a közelmúltban elfogadott jogszabály végrehajtását, amelyek célja egyes szakmákra és gyártási tevékenységekre, valamint a projektek és tevékenységek környezetvédelmi engedélyezése vonatkozó engedélyezési eljárások felgyorsítása. Felül fogják vizsgálni a kisajátítási eljárásokat is, amelyekre bonyolult adminisztratív és jogi eljárások vonatkoztak. A jogi reformmal kapcsolatos előrelépések meggyorsítják a bírósági eljárásokat és csökkentik/megszüntetik a meglévő ügyhátralékot.

A görög kormány lépéseket tett az új vállalatok létrehozásának megkönnyítésére. Ezek az eljárások azonban tovább racionalizálhatók.

Az ingatlan-nyilvántartás hiánytalanná tétele is segíteni fog a beruházások ösztönzésében. Már 83 millió eurót biztosítottak az uniós strukturális alapokból egy IT-infrastruktúra létrehozására az aktív tulajdonjogok digitális nyilvántartásához és az állami tulajdonosi követelések ellenőrzésére, beleértve az erdők körülhatárolását, valamint a városokban a jelzálog- irodák által papíron bejegyzett aktív tulajdonjogok digitalizálását. Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó egyetértési megállapodás specifikus célkitűzéseket állapít meg és előírja, hogy 2020-ig létre kell hozni a teljes kataszteri nyilvántartást és az egész országra kiterjedő, kizárólagosan működő kataszteri hivatalokat. A Bizottság támogatni fogja a görög hatóságok a fenti menetrend betartására irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy hiánytalanná váljon az ingatlan-nyilvántartás, amely biztonságot nyújt és segíthet a beruházások odavonzásában.

Miközben számos különálló intézkedés van folyamatban vagy tervezés alatt a beruházások előtt álló adminisztratív akadályok eltávolítására, van még lehetőség szisztematikus és összehangolt projektre, hogy elhárítsa ezeket az akadályokat.

A vállalkozások támogatása adóreformmal

Az adóigazgatás reformjának előrevitele és az adójogszabályok szükséges reformjai szintén nagymértékben javítanák az üzleti környezetet Görögországban. Az adócsalás elleni küzdelem elengedhetetlen ahhoz, hogy kiegyenlítődjenek a versenyfeltételek azon gazdasági szereplők javára, amelyek betartják az adószabályokat, és akiket hátrányosan érint a tisztességtelen verseny az adócsalók és a társadalombiztosítási járulékot meg nem fizetők részéről. A második gazdasági kiigazítási programra vonatkozó egyetértési megállapodás számos rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a modern, rugalmas és hatékony adóigazgatás kialakítása.

Ezt az erőfeszítést támogatja az IMF/EU cselekvési terv keretében nyújtott technikai segítség, amely a görög hatóságokkal közösen meghatározott kilenc területre terjed ki (audit, adóbeszedés, vitarendezés, kiemelt adófizetők, jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek, magas jövedelmű önfoglalkoztatók, kockázat és bevétel elemzése, adófizetőknek nyújtott szolgáltatások, adóbejelentkezés, adóbevallás, adófizetés érvényre juttatása, szervezés és menedzsment).

Az adójogszabályok egyszerűsítése is kulcsfontosságú szerepet fog játszani az erőfeszítés sikerében. Ezen a területen az erőfeszítések alapulhatnak az első gazdasági kiigazítási program egyetértési megállapodása értelmében meghozott döntésre, amely hatályon kívül helyezi a könyvvezetésre és nyilvántartásra vonatkozó szabályozást és annak a helyébe lényegesen egyszerűbb szabályozást léptet, mivel a jelenlegi szabályoknak nehéz megfelelni, akadályozzák a vállalkozást és komoly visszatartó erőt jelentenek a külföldi beruházások előtt Görögországban.

Az adóigazgatás ésszerűsítésének fel kell gyorsítania a megfelelő héa-visszatérítést és ez különösen a kkv-kat és a görög exportőröket segítheti a likviditásukat érintő adminisztratív terhek megszüntetésével.

Végül az adócsalás elleni jelenlegi erőfeszítések tekintetében a Bizottság kész támogatni Görögországot a Svájccal kötendő adóegyezményre irányuló tárgyalásai során, amely segíthet állampolgárai adótartozásának beszedésében. Egy ilyen egyezménynek teljes mértékben meg kell felelnie a releváns uniós jogszabályi követelményeknek.

3.2.        A kkv-k likviditásának növelése

A kkv-k jelentik a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás fő hajtóerejét Görögországban. Ezek képviselik Görögországban az összes vállalat 99,9%-át, ezen belül a mikrovállalkozások 96,5%-ot tesznek ki. A kkv-k a túlélés súlyos gondjaival küzdenek. 2010 óta 2011-ben tízből hat cég nyeresége csökkent és ugyanebben az évben 150 000 munkahely szűnt meg. A kkv-k görög szövetségének megbízásából a közelmúltban készült felmérés szerint 2012-ben 60 000 kis- és középvállalkozás, és ezzel együtt további 240 000 munkahely fog megszűnni.

A melléklet 2. szakaszában említettek szerint az uniós strukturális alapok széleskörű támogatást nyújtanak a kkv-knak. Több mint 4 milliárd EUR áll rendelkezésre, hogy biztosítsa a likviditást, a forgótőkét és garanciákat a kkv-knak nyújtandó hitelek formájában, valamint további 2 milliárd EUR összeg áll majd rendelkezésre akkv-k számára újonnan létrehozott garanciaalapból. Ezek a források azonban továbbra sem mindig találják meg az utat a reálgazdaság felé. A görög hatóságoknak és a görög bankoknak nagyobb erőfeszítéseket kellene tenniük, hogy nyomon kövessék a meglévő rendszerekből történő kifizetéseket, és együttesen felszámolják a hatékony végrehajtásuk előtt álló akadályokat.

Különösen nagyobb erőfeszítésekre van szükség az eljárások meggyorsítására és az adminisztratív nehézségek megszüntetésére a támogatások jóváhagyásánál (nevezetesen a kifizetések intenzív nyomon követése, a szerződések és a jóváhagyás eljárásainak egyszerűsítése, a jóváhagyás határidejének és az eljárásban részt vevő szereplők számának csökkentése stb.). Ráadásul a releváns jogszabályok és a támogatásra vonatkozó szerződések esetében sürgős kiigazításra van szükség, hogy lehetővé váljon a forgótőke hitelezése. Ezenfelül a késedelmes fizetésről szóló irányelv mielőbbi végrehajtása nagy előny lenne a görög kkv-k számára.

3.3.        A jelentősebb gazdasági ágazatok működésének javítása a privatizáció segítségével

A privatizáció a reformfolyamat kulcsfontosságú részét jelenti. A leginkább kényszerítő ok a görögországi privatizációra az, hogy az eszközöket jobban fel lehet használni a magánszektorban, így fokozva a reálgazdaság versenyképességét. Ezenfelül a sikeresen privatizált és jobban irányított vállalatok „mintaként” fognak szolgálni, amelyek további pozitív externáliákat idéznek elő.

A Hellén Köztársaság Eszközfejlesztési Alapját (Hellenic Republic Asset Development Fund, HRADF) azért hozták létre, hogy az állami tulajdonban levő eszközök felett rendelkezzen. Az alap felkéri az érdekelteket, hogy rendszeresen nyújtsanak be pályázatokat az állami tulajdonban lévő eszközökre vonatkozóan, beleértve az ingatlanvagyonnal és a közüzemi gázszolgáltatások eladásával kapcsolatos legutóbbi pályázatokat. Ez a fejlemény a jó irányba mutat a fenntarthatóság szempontjából és abban a tekintetben, hogy a privatizációs folyamatot megerősíti a felajánlott eszközök nagyobb választéka révén.

Sok eszköz esetében azonban a jelenlegi görögországi piaci feltételek és technikai akadályok nem segítik elő a jelentős előrelépést a privatizáció terén. Ez a bizonytalanság többek között az állami tulajdonú eszközök értékének reális megállapításával kapcsolatos jelenlegi nehézségekből ered. Ráadásul számos megoldásra váró kihívás áll a görög hatóságok, a HRADF és az Európai Bizottság előtt. Ezek magukban foglalják többek között az aranyrészvény-szabályok meglétét a poszt-privatizációs környezetben és az állami tulajdonú vállalatokra vonatkozó állami támogatási intézkedések előzetes vizsgálatának szükségessége. Egyéb megoldandó kérdések közé tartoznak: az állami földtulajdon bejegyzésének meggyorsítása, a földhasználat jogállása, üzleti információ nyújtása az egyéni tulajdonjogokra vonatkozóan, továbbá a földhasználat feltérképezésére/rendezésére való kapacitás a földnyilvántartás révén.

Az eszközöket az értékesítést megelőzően megfelelően „elő kell készíteni”. A privatizáció előtti folyamat magában foglalja a megfelelően auditált beszámolók létrehozását, szerkezetátalakítási menetrendeket, személyi változásokat, pénzügyi tervezést stb. Ezeknek a tényezőknek a figyelembe vételével az eszközök értékének emelkedése általában a privatizáció előtt megy végbe. Emellett az állami vagyoneszközök tulajdonjogának sikeres átruházása megköveteli a megfelelő szabályozási keret és az egyértelmű hosszú távú stratégia kialakítását. Az ilyen keretek meghatározzák a közpolitikai prioritásokat, annak érdekében, hogy elkerüljék a szabályozatlan magánmonopóliumok kialakulását.

A Bizottság szoros kapcsolatot tart mind a HRADF-fal, mind a pénzügyminisztériummal a privatizációs program sikeres megvalósítása érdekében, valamint, hogy segítsen az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályoknak megfelelő intézkedések kialakításában. Ebben a tekintetben a Bizottság kiadott egy útmutatást az állami tulajdonú vállalatok szerkezetátalakításakor vagy privatizációjakor alkalmazandó állami támogatási szabályokról.

Néhány jól meghatározott esetben és anélkül, hogy forrásokat vonnának el a 3.4. szakaszban említett kiemelt fontosságú projektektől, az EU strukturális alapjai szerepet játszhatnak a privatizációs programok támogatásában a technikai segítségnyújtáson keresztül vagy az olyan területeken történő fizikai beruházásokkal, mint az energiaügy vagy a közlekedés, annak érdekében, hogy segítsék az állami tulajdonú eszközök értékesítésének előkészítését először azok működését javítja, ezzel jobb eredményeket nyújtva a felhasználók számára és növelve az eszközök potenciális értékteremtését.

3.4.        A növekedés és munkahelyteremtés az infrastrukturális beruházások fellendítésével

A megfelelő infrastruktúra hiánya a növekedés fő akadálya Görögországban. A jól megcélzott infrastrukturális beruházások jelentősen hozzájárulhatnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Az uniós strukturális alapok jelentősen hozzájárulhatnak ehhez a területhez. A kockázatmegosztó eszköz, elfogadása esetén segíteni fog a jelentős magánberuházások odavonzásában.

A görög hatóságok és a Bizottság által 2011 novemberében meghatározott 181, a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából kiemelt fontosságú projekt közül számos infrastrukturális projekt a közlekedés, a hulladékgazdálkodás vagy az energiaügy területére irányult. Ezek közül több a végrehajtás szakaszában van, míg mások a végrehajtás előtti előkészítés szakaszában állnak. Számos olyan projekt van, amely súlyos akadályokkal szembesül és gyors választ igényel.

A projektek legkésőbb 2015-ig történő teljes körű megvalósítása erősíti majd a görög gazdaság versenyképességét, kedvező hatással lesz olyan más ágazatokra, mint a turizmus és javítja az életminőséget. A strukturális alapok révén mozgósított forrásokat ki kellene egészíteni további állami forrásokkal és magánbefektetésekkel. A projektek teljes körű végrehajtása előtt álló akadályokat el kell távolítani.

Ami a méretet és hatást illeti, a legfontosabb projektek közé az öt autópálya-koncesszió (1 400 km a transzeurópai hálózatokból) tartozik, amelyek jelenleg 3,2 milliárd EUR-t tesznek ki a nemzeti és az uniós kiadásokban. Megvalósulásuk a becslések szerint 30 000 közvetlen és közvetett munkahelyet jelenthet és biztosíthatja a szükséges lendületet a beruházásoknak és foglalkoztatásnak. A projektek közül négy jelenleg leállt, ezeket további késedelem nélkül újra kell indítani. Ezeknek a hálózatoknak a megvalósítása hozzájárulhat az infrastruktúrák korszerűsítéséhez, amely továbbra is kulcsfontosságú tényező az ország fejlődésének fellendítése szempontjából. Ez megerősíti Görögország pozícióját is Délkelet Európában az országot más tagállamokkal és tagjelölt országokkal vagy potenciális tagjelöltekkel összekötő fő folyosók befejezése révén. Hozzájárul majd a jobb közúti biztonsághoz is.

Közlekedési hálózatok

A görög gazdaság és életszínvonal többi tagállamnál nagyobb mértékben függ a kikötői szolgáltatások és tengeri összeköttetések minőségétől és hatékonyságától. A kikötők Görögország külföldi teherforgalmának 85%-át bonyolítják és biztosítják a szigetek ellátásának biztonságát. A görög kikötőkön keresztül bonyolított utasforgalom az egész EU-ban tengeren utazók teljes számának 22%-át teszi ki. A görög kikötőknek megvan a lehetőségük, hogy jelentős részesedéshez jussanak a Kelet-Európa felé áramló nemzetközi kereskedelemben.

A görög kikötők három fő problémája: a szegényes felszerelés és az infrastruktúrákra irányuló tőkebefektetések alacsony szintje, a rendkívül rossz összeköttetés a szárazfölddel (vasút, közút), valamint adminisztratív és működési hiányosságok. A kikötői fejlesztéseket gyakran helyi vagy regionális szinten valósították meg, a nemzeti szintű stratégiai prioritások figyelembevétele nélkül.

Az idegenforgalmi ágazat a görög gazdaság 15%-át teszi ki – amennyiben a más gazdasági ágazatokra gyakorolt közvetett hatást figyelembe veszik – és alapvetően függ a megfizethető és hatékony közlekedési összeköttetésektől. A Görögországgal, különösen a regionális repülőterekkel való légi összeköttetés szempontjából gondot jelent a modern légiforgalmi szolgáltatás hiánya, a szakszerűtlen repülőtér-üzemeltetés(korlátozott üzemeltetési idő, stb.) és a magas repülőtéri díjak. A megfelelő infrastruktúra – például jachtkikötők és körutazások beszállási pontjai – hiánya is negatívan befolyásolja a turizmus minőségét.

Az új TEN-T stratégia magában foglalja Igoumenitsa, Patras, Pireusz és Thesszaloniki kikötőit az európai közlekedési hálózat középpontjában. A kulcsfontosságú vasúti összeköttetés Pireusz és Thesszaloniki, valamint az Athén/Pireusz és Limassol közötti tengeri autópálya a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közlekedési folyosói egyikének részét képezik.

Görögországban a közlekedési rendszert a következőkkel lehet korszerűsíteni:

– Távolsági busz és taxi által bonyolított személyszállítási szolgáltatások megnyitása a fennmaradó korlátozások megszüntetésével.

– Egyablakos adminisztratív szolgáltatások létrehozása a hajókkal kapcsolatos jelentés számára. A hajókra számos kötelező formaság vonatkozik, amelyek késedelmeket okoznak a teher- és személyszállító hajóknak. Ezek az alakiságok is terhelik a hajózási ágazatból származó, valamint az állami forrásokat.

– Megfelelő irányítási modell és a kikötők és repülőterek privatizációjára vonatkozó keret biztosítása, amely kizárja a magánmonopóliumok létrejöttét és nem diszkriminál a felhasználók között, és érvényre juttatja az elszámolások átláthatóságát, valamint az állami hatóságok általi megfelelő felügyeletet. Az új tulajdonosoktól vagy koncessziók jogosultjaitól meg kellene követelni az uniós támogatásban részesülő projektekkel kapcsolatban vállalt kötelezettségek betartását.

A vasúti üzemeltetés javítható:

– a meglévő szolgáltató számára nem szükséges személyszállító járművek lízingjével,

– az uniós személyszállító szolgáltatókra vonatkozó keret létrehozásával, hogy új vállalkozás megindításakor tisztetsséges feltételek mellett versenyezhessenek a meglévő szolgáltatóval,

– a X. folyosón áthaladó teherforgalmat elősegítő határátlépési eljárások és megállapodások felülvizsgálatával és a határok lezárásának megszüntetésével.

A Bizottság megszervezheti a technikai segítségnyújtást a görög hatóságok megsegítésére, hogy azok igazodjanak a bevált gyakorlathoz, a többi tagállambeli partnereikkel együttműködve. Kész technikai segítséget nyújtani légiforgalmi szolgáltatás számára, továbbá adott esetben finanszírozást biztosítani a korszerű berendezések beszerzéséhez.

Hajózás

A hajózás a görög gazdaság hagyományosan jelentős pillére. A különböző tényezők (alacsony fuvardíjak, az erre létrehozott minisztérium megszüntetése) befolyásolták a hajótulajdonosok döntéseit, hogy hajóik idegen lobogók alatt közlekedjenek. Amennyiben ez a tendencia folytatódik, a hajókon való foglalkoztatáson és az adóbevételeken kívül a part menti hajózási társaságokban is hatással lehet a foglalkoztatásra. A gazdasági válság érintette a görög part menti hajózási ágazatot. A vállalatok minimális haszonnal vagy haszon nélkül működnek, még abban az esetben is, ha rendelkeznek szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződéssel. Egyes esetekben ez érintette a hálózati lefedettséget és a szolgáltatások minőségét, különösen (de nem kizárólagosan) a kisebb szigetek felé, amelyek úgy érzik, hogy ez súlyosan veszélyezteti növekedési lehetőségeiket. Tengeri potenciálja teljes mértékben való kihasználása és a növekedés tengeri lehetőségeinek kiaknázása érdekében Görögországnak alkalmasabb adminisztratív szerkezetet kell kialakítania a teljes hajózási ágazatban.

IKT és szélessávú infrastruktúra

Görögország még mindig lemaradásban van az uniós átlaghoz képest a szélessáv elterjedtsége terén, főleg az e-szolgáltatások fejlesztésének hiánya miatt. Az erőfeszítéseket a nemzeti jelentőséggel bíró projektek befejezésére kellene összpontosítani, a szélessávú hálózatok több városra történő kiterjesztése, valamint annak érdekében, hogy nagy sebességű széles sávú kapcsolatot (optikai szál) biztosítsanak további középületek számára, – megtakarításokat eredményezve ezáltal a távközléssel kapcsolatos állami kiadások terén, – valamint a polgárok számára.

A szélessáv elterjedése terén a növekedés az e-szolgáltatások kínálatának bővítésétől függ. A hangsúlyt az egyetértési megállapodásban kiemelt ágazatokra kell fektetni. Az IKT használata várhatóan jelentős előnyöket nyújt mind a polgárok, mind az államháztartás számára az olyan területeken, mint az egészségügyi ellátás (pl. elektronikus gyógyszerfelírás, az egészségügyi minisztérium és az állami kórházak közötti interoperabilitás), az ingatlan-nyilvántartás (pl. az ingatlan-tulajdonjog további digitalizálása) és a közbeszerzés (pl. e-közbeszerzés). A vállalati szektorban a digitális szolgáltatások által kínált lehetőségeket teljes mértékben ki kellene használni, például segítve a kkv-kat, hogy kihasználják az internet előnyeit a nemzetközi piacokra való bejutás érdekében.

3.5.        A jövőbeli növekedés forrásai

3.5.1.     Az energiaágazat potenciáljának kihasználása a növekedés és munkahelyteremtés érdekében

Az energiapolitika Görögországban rendelkezik azzal a potenciállal, hogy jelentősen hozzájáruljon az ország gazdasági fellendüléséhez. Ezenfelül az a régió többi részével összekapcsolt energetikai infrastruktúrák fejlesztése növeli az energiaágazat versenyképességét és termelékenységét Görögországban.

Az energia területén Görögország óriási kihívásokkal néz szembe. Görögország nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól (a lignit teszi ki a villamosenergia-termelés jelentős részét). A legtöbb sziget továbbra is elszigetelt, és dízelgenerátoroktól és fűtőolajjal működő erőművektől függ. A villamosenergia-termelés általános hatékonysága Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. Az energiaágazatot néhány alacsony termelékenységű állami tulajdonú vállalat uralja, amelyeket még szét kell választani. Az ipari fogyasztók panaszkodnak, hogy versenyképességüket veszélyezteti, hogy Európában az egyik legmagasabb energiaárat kell fizetniük. Különösen az építési ágazatban vannak nagy lehetőségek az energiahatékonyság javítására.

Görögországnak lehetősége van arra, hogy a fenntartható energiatermelés élharcosa legyen. Kevés európai ország rendelkezik a megújuló energiaforrások ilyen széles körével. bőséges szél és napfény, továbbá víz-, geotermikus energia és biomassza kínál lehetőséget arra, hogy az ország a villamosenergia-termelés környezetbarát élvonalába kerüljön. Görögország stratégiai földrajzi elhelyezkedése, valamint a partmenti szénhidrogén tartalékok feltárása lehetőséget nyújt arra, hogy az ország gázelosztó központtá fejlődjön. Az uniós liberalizációs intézkedések végrehajtásával és a privatizációs erőfeszítésekkel versenyképesebb ágazat alakulhat ki.

A potenciál elérése érdekében, a görög energiafogyasztók javára, azonban az ellátásbiztonságra és az éghajlatra vonatkozó uniós célok támogatása érdekében is, a következő intézkedésekre lesz majd szükség:

A gáz- és villamosenergia-ágazat privatizációja lehetőséget nyújt a hatékonyságuk növelésére. A privatizációs folyamatot gyorsan le kell zárni, miközben egyúttal meg kell teremteni a versenyképes piacok kialakításának kereteit a közeljövőben. A jól működő keret révén, beleértve mind a gáz, mind a villamos energia piacának megfelelő szétválasztását és teljes megnyitását, új befektetési lehetőségek adódnak a nagy és kis energiatermelők számára. Ez biztosítja, hogy a görög energiaágazat dinamikus, versenyképes ágazattá válik, gazdasági hasznot hajtva a gazdaság valamennyi más ágazatának.

A villamosenergia– és gázhálózatok korszerűsítésre szorulnak. A földgáztárolók és csővezeték-hálózatok fejlesztése lehetővé teszik Görögország számára, hogy kihasználja stratégiai földrajzi helyzetét, utat biztosítva az európai gázpiac számára. A nagyobb szigetek villamosenergia-hálózatainak összekapcsolása a szárazfölddel és kisebb szigetekkel előfeltétele a szélenergia-termelő és fotovoltaikus energiát előállító létesítmények széles körű telepítésének. A szárazföldi átviteli hálózat megerősítése szintén alapvető fontosságú a megújuló energiát előállító létesítményeknek a hazai piacra való integrálásához, valamint az Európa többi részébe irányuló jelentős villamosenergia-export lehetővé tételéhez. Görögország természetes folyosó a Kaszpi-medencéből és a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből származó gáz számára.

A TEN-E program és az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fontos szerepet tölthet be az erre a területre vonatkozó összpontosítás és finanszírozási erőfeszítések révén. Amennyiben egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy az energiaágazat a görög gazdaság nyitott és működőképes ágazata és az infrastruktúráihoz való hozzáférés a hálózathoz való megkülönbözetés-mentes hozzáférésen alapul, ez szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az ilyen jellegű befektetéseket a magántőke számára vonzó célponttá tegyék.

A megújuló energiaforrások széles körű elterjedtségéhez a támogatási rendszer átfogó reformjára van szükség. A szükséges beruházás odavonzása érdekében a keretnek meg kell felelnie a költséghatékonyság és a pénzügyi stabilitás elveinek. A komparatív előnyök kihasználása érdekében Görögország különös hangsúlyt fektet a nap- és szélenergia-forrásokra. A befekteetői bizalom helyreállításával a versenyképes megújuló energiaágazat tovább fejlődhet az értéklánc teljes hosszán. Az ágazat hozzájárulása a gazdasági növekedéshez tovább erősödhet a HELIOS kezdeményezéssel. A kezdeményezésnek néhány nagyméretű fotovoltaikus létesítménnyel kell elindulnia, kezdetben a hazai fogyasztás céljából, azonban a projekt bővítésével és amint az átviteli kapacitás rendelkezésre áll, törekedni kell az Európa egyéb országaiba irányuló exportra, támogatva más tagállamokat az Európa 2020 stratégia céljainak költséghatékonyan történő megvalósításában.

A köz- és magánépületek felújítása kritikus az energiahatékonyság céljainak elérése szempontjából, ugyanakkor munkahelyeket is teremt. Az „Exoikonomo” támogatási program keretében a háztartások számára rendelkezésre álló forrásokat nem használják ki teljes mértékben és ezért a programot hozzáférhetővé kellene tenni a kkv-k számára. További eszközökre van szükség az erőfeszítések támogatása érdekében a középületek, a városi közlekedés és a helyi energiainfrastruktúra terén. Ebből a szempontból a javasolt kockázatmegosztó eszköz segíthet a beruházások kockázatának csökkentésében az épület- átalakítási ágazatban és így munkahelyeket teremthet és fellendítheti a növekedést helyi szinten.

3.5.2.     A fenntartható növekedés elősegítése – környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

A szilárdhulladék-gazdálkodás jelentős mértékben hozzájárulhat a görög állampolgárok életminőségéhez és a gazdasági tevékenység fejlődéséhez. A hatályos jogszabályok végrehajtása több ezer munkahelyet teremthet Görögországban és lényegesen növelheti a hulladékágazat éves forgalmát. A szilárdhulladék-gazdálkodás terén történt előrelépés szintén megkönnyíti az uniós környezetvédelmi jogszabályok betartását és elkerülni a potenciálisan költséges jogsértési eljárásokat.

Annak ellenére, hogy Görögország nagymértékben részesült az uniós strukturális alapokból alapvető infrastruktúrájára ebben az ágazatban, az még mindig lemaradásban van, különösen a szilárdhulladék- és a szennyvízgazdálkodást illetően. E területen talán minden más ágazatnál nagyobb szükség van arra, hogy sürgős lépéseket tegyenek az uniós vívmányok tiszteletben tartása és a szükséges infrastruktúrának az uniós normákkal összhangban történő létrehozása érdekében.

Az uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeinek és az Európai Bíróság ítéleteinek való megfelelés érdekében Görögországnak sürgősen:

a)           hulladékgazdálkodási létesítményeket (mechanikus-biológiai szennyvíztelepek, hulladéklerakók) kell megépítenie, valamint be kell zárnia és rehabilitálnia kell az összes fennmaradó illegális és ellenőrizetlen hulladéklerakó telepet (a rehabilitációs folyamathoz társfinanszírozás áll rendelkezésre); valamint

b)           számos települési települési szennyvíztisztító (UWWT) telepet kell megépítenie (különös figyelmet kell fordítani az Attica régióra, azonban más nagyobb városi agglomerációkra is, mint Thesszaloniki, Patras, stb).

Ezenfelül biztosítani kell a két bírósági ítéletnek való teljes megfelelést (az egyik ítélet egy nyugat-atticai, Thriassio Pedio területén megépítendő városi szennyvíztisztító telepre vonatkozik, amely egy uniós strukturális alapokból társfinanszírozott projekt, a másik ítélet pedig a városi szennyvíz összegyűjtésének és kezelésének hiányára vonatkozik öt kelet-atticai agglomerációban).

A gyártói felelősségre vonatkozó jogi egyértelműség (amely jelenleg hiányzik a görög jogszabályokból) olyan eszközöket biztosíthat Görögországnak, amellyel összegyűjtheti a szükséges forrásokat a szelektív hulladékgyűjtésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó programok végrehajtása számára. A hulladéklerakókra kivetett adók létrehozásában vagy árazásában történt előrelépés is hozzájárulhat az erőforrás-hatékonyság növeléséhez, akárcsak az ösztönző rendszerek alkalmazása a megelőzés és szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel érdekében (a „szennyező fizet” elvén alapuló rendszerek).

A fent említetteknek megfelelően a Görögországra vonatkozó új KHV-jogszabályoknak (környezeti hatásvizsgálat) ésszerűbb és hatékonyabb eljárásokhoz kellene vezetniük. A környezetvédelmi engedélyekről szóló új jogszabályt belefoglalták az egyetértési megállapodásba és a középtávú pénzügyi stratégiai keretbe. Ezt a jogszabályt 2011 szeptemberében fogadták el és a végrehajtási határozatokat 2012-ben fogják elfogadni (az elsőt 2012 januárjában fogadták el és az olyan projektek osztályozásával kapcsolatos, amelyekre nézve kötelező a környezetvédelmi értékelés/engedély). Az új törvény várhatóan csökkenti az engedélyek kiadásához szükséges időt, főleg amiatt, hogy egyedi határidőket vezet be minden egyes adminisztratív lépésre és az engedélyezési eljárás szakaszaira vonatkozóan. Ez a gyakorlat a többi tagállam tapasztalatain alapul.

Az EMVA támogatja a vidéki térségek fenntartható fejlődését Görögország egész területén különféle agrár-környezetvédelmi intézkedések révén. 720 millió EUR összeg már kifizetésre került erre a célra.

3.5.3.     Innovatív, tudásalapú gazdaság építése

Az elmúlt évtizedben Görögországban a kutatási-fejlesztési intenzitás a GDP 0,6%-án (2007) stagnált és rendkívül alacsony magán kutatási-fejlesztési intenzitás jellemezte, amely kissé nőtt a 2000. évi 0,15%-ról 0,17%-ra 2007-ben, a legfrissebb rendelkezésre álló hivatalos adatok szerint. Abszolút értékben azonban a teljes kutatás-fejlesztési beruházások jelentősen nőttek 2001–2007 között.

A görög kutatási és innovációs rendszer mögött álló fő hajtóerő az uniós kohéziós politika. A jelenlegi, 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozóan a fő nemzeti operatív program mellett több regionális program tartalmaz a kutatást, az innovációt és a vállalkozások versenyképességét támogató intézkedéseket. A „Versenyképesség és vállalkozás” központi program teljes költségvetése 1,5 millió EUR, amelyből az uniós kohéziós politika 1,3 millió EUR-t biztosít. Az operatív programnak 3 stratégiai célkitűzése van a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozóan, amelyből a Kutatás és Innováció a legnagyobb beavatkozási területek egyike. Alacsony azonban az uniós strukturális alapok pénzeszközeinek felhasználása a kutatás céljára és jelenleg elégtelenek az ösztönzők a forrásoknak a magánszektorban, a gazdaság átalakítására való ösztönzés érdekében történő felhasználására.

A magánszektor aránya alacsony a teljes K+F kiadások terén, ami tükrözi, hogy az üzleti szférában alacsony a kereslet a kutatási eredményekre épülő tudás iránt. Az üzleti szféra alacsony felvevőképessége egyszerre oka és okozata a tudásra vonatkozó kis keresletnek. A pénzügyi rendszernek az innováció és kockázatos befektetések finanszírozásával kapcsolatos vonakodásából adódóan korlátozott a tőkéhez való hozzáférés, különösen az új cégek esetében, és ez az egyik tényező, amely megakadályozza a források mobilizálását a K+F számára.

A 2011-es kutatási és innovációs eredménytábla alapján Görögország a közepes újítók közé tartozik és teljesítménye az átlag alatt van. Viszonylagos erőssége a humánerőforrásban, a kapcsolatépítésben, valamint a vállalkozói szellemben és újítókban rejlik, míg a viszonylagos gyengesége a finanszírozás és támogatás, a vállalati beruházások és a szellemi tulajdon területén tapasztalható. Magas növekedés figyelhető meg a közösségi formatervezési minták terén, miközben viszonylagos hanyatlás tapasztalható a nem K+F innovációs kiadások és a tudásintenzív szolgáltatások exportja esetében.

A közös szabadalmaztatási bejelentéseken keresztül megnyilvánuló technológiai együttműködés igen mérsékelt az uniós átlaghoz képest. Az összes szabadalom több mint 65%-át egyetlen feltaláló jelenti be, azaz kevesebb mint 35%-ot jelentenek be közösen. Ezekből 7,4% közös szabadalom nem uniós ország részvételével – ez az alacsony szám bizonyítja, hogy szükség van az együttműködés erősítésére, valamint a kutatások és az innovációs tevékenységek nemzetközibbé tételére.

Előretekintve, a fő kihívások:

– a K+F-fel kapcsolatos megfelelő és hatékony állami beruházások biztosítása, valamint az uniós strukturális alapok hatékonyabb felhasználása egy sor klaszterre és technológiai platformra való összpontosítással.

– a K+F-szereplőkre vonatkozó integrált jogszabályi keret kialakításának véglegesítése és annak végrehajtása. Ennek magában kell foglalnia az Európa 2020 stratégia kiemelt céljának meghatározását a K+F beruházásokra vonatkozóan, többéves költségvetési programozással társítva;

– a strukturális alapok sokkal hatékonyabb és növekedést ösztönző módon történő felhasználása a magánbefektetések elősegítésével a K+F területén, egy intelligens specializációs stratégia alátámasztására.

3.5.4.     A Görögországban, mint turisztikai és kulturális célpontban rejlő lehetőségek kihasználása

Görögország komparatív előnnyel rendelkezik a kultúra és idegenforgalom területén, amelyek jelentős potenciált jelentenek a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. A műemlékek és régészeti lelőhelyek jelentik azokat a pólusokat, amelyek körül most gazdasági tevékenységeket lehet kialakítani. Fontos egy stratégia gyors kialakítása a kultúra, vállalkozói készség, oktatás, egészségügyi és gasztronómiai ágazatok közötti több szinergia feltárása és fejlesztése, valamint az új technológiákba való befektetés (az IKT Görögország kulturális kincseinek népszerűsítésére való felhasználása) érdekében, az ár-érték arány javításának és Görögországnak magas színvonalú turisztikai célpontként való meghatározásának céljával , ugyanakkor hangsúlyt fektetve a környezetbarát turizmusra.

A turizmus a görög gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazata, mind a gazdasági növekedés, valamint a foglalkoztatás szempontjából. 2011-ben az utazási és idegenforgalmi ágazat közvetlen hozzájárulása az ország GDP-jéhez 12,6 milliárd EUR volt (a teljes GDP 5,6%-a, az uniós átlag 2,9%). Az utazási és idegenforgalmi ágazat közvetlenül 332 000 munkahelyet támogatott, azaz az ország összes munkavállalójának 8%-át (3,2% az EU-ban), illetve 768 000 munkahelyet vagy az összes munkavállaló 18,4%-át, amennyiben a közvetetten támogatott munkahelyeket is hozzáadjuk (8,4% az EU-ban). Ugyanakkor Görögország még mindig nem elég sikeres az ország vonzóvá tételében a feltörekvő piacokról érkező látogatók körében. Az idegenforgalmi szezon a nyári hónapokra koncentrálódik és a turisták viszonylag kevesebb pénzt költenek Görögországban, mint a hasonló célpontokra látogató turisták.

A görög idegenforgalmi ágazat több módon fejleszthető, beleértve:

– A turizmus iránti kereslet fokozásával: A területen meghozott intézkedések elsődleges célkitűzései az idegenforgalmi idény meghosszabbítása, az emberek nyaralásának elősegítése, valamint a turisták számának növelése (főleg az Unión kívülről). Az egész évben tartó enyhe időjárással Görögország jó helyzetben van ahhoz, hogy turistákat fogadjon a főidényen kívül. A turisztikai kereslet az Európai Unió-beli fellendítésére irányuló nagyobb kezdeményezések magukban foglalják a Calypso szociálturisztikai kezdeményezést, az 50 000 turista vagy szezonon kívül kezdeményezés (amelynek célja a szezonális jelleg ellensúlyozása) és az Unión kívüli látogatók odavonzása érdekében létrehozandó honlapot.

– A tudatosság növelése és az úti célok népszerűsítése: A fő intézkedések magukban foglalják a „Kiemelt európai úti célok” (EDEN) kezdeményezést, amely a feltörekvő kis úti célok fenntartható idegenforgalmának fejlesztését, a tematikus kulturális utak (pl. olajfa-út) fejlesztését népszerűsíti, valamint a kerékpáros turizmusra vonatkozó ismeretek bővítését.

– A bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozó platform biztosítása: Az idegenforgalmi tanácsadó bizottság (TAC) az uniós tagállamok idegenforgalmi politikájával foglalkozó képviselőinek vitafórumát alkotja. Görögország hasznára válhatnak a más tagállamokban bevált gyakorlatok.

– Az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, a turisztikai termékek diverzifikálása és a kínált szolgáltatások minőségének javítása, a magasabb jövedelmű turisták megnyerése, mind a görög idegenforgalmi ágazat fejlődésének fő hajtóereje kell, hogy legyen.

3.6.        A közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer megerősítése

3.6.1.     Modern közigazgatás a megújulój gazdaság érdekében

A görög közigazgatás jelenleg nem rendelkezik stabil, összehangolt és megfelelő szerkezetekkel, amelyek biztosítanák a szükséges mértékű felelősségvállalást és elszámoltathatóságot a második gazdasági kiigazítási programban meghatározott és e közleményben szereplő reformok vonatkozásában. A közigazgatást nagyon összetett jogi keret jellemzi, amely negatívan befolyásolja a közszolgáltatás és a gazdaság valamennyi aspektusát. A közigazgatásban uralkodó megközelítés túlzottan a jogszabályok létrehozására és nem azok végrehajtására összpontosít.

Az EU támogatja a görögországi közigazgatás reformprogramját, többek között az Európai Szociális Alap révén biztosított 505 millió EUR-s költségvetés révén. A program legfontosabb célkitűzése a közpolitikák minőségének javítása a keretszabályozás korszerűsítése, valamint a struktúrák és eljárások reformja által. A tervezett műveletek többek között a következők: a tervezéssel és költségvetés-meghatározással foglalkozó egységeknek a szakminisztériumokban való létrehozásával, megszervezésével és működtetésével kapcsolatos vezérprojektek, az adó- és vámhatóságok átszervezése, a görög költségvetési hivatal átszervezése, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló új törvény végrehajtási eljárásainak egységesítése.

Annak biztosítása érdekében, hogy Görögország modern, a megélénkült és dinamikus gazdaság támogatására képes közigazgatással rendelkezzen, javítani kell a közigazgatás hatékonyságát, elszámoltathatóságát és integritását, továbbá egyszerűsíteni kell a döntéshozatali eljárásokat. Az egyetértési megállapodás úgy rendelkezik, hogy a közigazgatás korszerűsítését 2012 decemberéig meg kell valósítani, többek között egy magas szintű, az átalakulást végrehajtó irányítócsoport felállításával (2012 februárjában jött létre), amelynek elnöke a miniszterelnök, és feladata a közigazgatási reformok végrehajtásának felügyelete. 2012 januárjában Franciaország és Görögország – a munkacsoporttal együttműködve – aláírt egy egyetértési megállapodást, amely elősegíti a központi közigazgatás reformjának végrehajtását. A német kormány megkezdte a technikai segítségnyújtást a helyi és regionális szintű közigazgatási reform kapcsán.

A minisztériumok közötti tényleges koordinációt megvalósító, erős döntéshozatali központra van szükség – a második gazdasági kiigazítási program egyetértési megállapodása értelmében ezt 2012 májusáig kell kialakítani. Ez hatékonyabb iránymutatást és stratégiaibb szemléletet fog biztosítani a központi kormányzat egészére vonatkozóan a minisztériumok közötti együttműködés javítása és felgyorsítása, a jelenlegi vertikális és az egyes minisztériumokat elkülönítő szemlélet megszüntetése, valamint a minisztériumok között zajló konfliktusok megoldása révén. Ez a szerkezet döntő fontosságú lesz a növekedést és munkahelyteremtést célzó valamennyi reformfolyamat és az átalakítást végző magas szintű irányítócsoport által hozott döntések végrehajtása kapcsán.

Görögországnak továbbá 2012 vége előtt minden egyes szakminisztérium esetében létre kell hoznia a közigazgatási eljárások (beleértve a kiadást, a belső kontrollt és ellenőrzést, az emberierőforrás-menedzsmentet és az információs és kommunikációs technológiákat) hatékony nyomon követéséhez szükséges szerkezeteket, közös szabályok és harmonizált eljárások alkalmazása révén.

A központi közigazgatás reformját alátámasztó koherencia és hatékonyság elveit regionális/helyi szinten is teljes körűen alkalmazni kell a növekedés és munkahelyteremtés támogatása érdekében a gazdaság valamennyi szintjén. 2012 áprilisában Németország és Görögország a munkacsoporttal közösen együttműködési megállapodást írt alá, beleértve egy, a reformok végrehajtására vonatkozó ütemtervet is, amely az alábbi területeket érinti: a települések és régiók felügyeletének és hatékonyságának javítása a várostervezés és vidékfejlesztés során, valamint a helyi önkormányzatnak a beruházási programok hatékony tervezésére, kialakítására, végrehajtására és nyomon követésére irányuló kapacitásának fokozása és megerősítése.

A pénzeszközök lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása, valamint a gazdaság átláthatóságának fokozása érdekében a csalás és korrupció elleni küzdelem alapvető fontosságú. Görögországnak a Bizottság támogatásával ki kell dolgoznia egy csalás elleni stratégiát, amely lefedi az állami bevételek és kiadások valamennyi aspektusát, beleértve az EU pénzügyi érdekeinek védelmét is. Ez segíteni fogja a bizalom helyreállítását és az igazságos és egyenlő versenyfeltételek megteremtését. Ugyanakkor a csalás és korrupció, valamint a határokon való csempészet elleni hatékony küzdelem is hozzá fog járulni Görögország bevételeinek további stabilizálásához.

Az információtechnológia kormányzati felhasználási szintje jelenleg nagyon alacsony. Ennek a fokozása elősegítené az eljárások felgyorsítását, a folyamatok racionalizálását és a közigazgatás és az üzleti környezet átláthatóságának fokozását. A görög hatóságok megkezdték a projektek végrehajtását számos nagyobb e-kormányzati területen, nevezetesen a vállalati forrástervező rendszerek (ERP), (pénzügy és emberierőforrás-menedzsment), az ügyfélkapcsolat-kezelés és az e-közbeszerzés kapcsán. A görög hatóságok ezeket a projekteket a prioritást élvező alábbi ágazatokban is alkalmazni akarják: pénzügy, közigazgatási reform és egészségügy. Az e-kormányzati szolgáltatások bevezetését a közigazgatási eljárások reformjával összhangban és annak kiegészítéseként kell elvégezni.

A hivatalos statisztikák hitelességének helyreállítása elengedhetetlenül szükséges része a Görögország stabilitását lehetővé tevő társadalmi szerződésnek. 2009 óta ugyan jelentős előrehaladást sikerült elérni, a statisztikák kérdése továbbra is megosztja a görög társadalmat. A statisztikákba vetett bizalom visszaállításához a február 29-én a görög kormány és a Bizottság által aláírt és a Parlament által jóváhagyott, „Kötelezettségvállalások a statisztikába vetett bizalomért” című, közelmúltbeli dokumentumban szereplő cselekvési terv teljes körű végrehajtása szükséges. Ez maga után vonja a statisztikai törvény felülvizsgálatát és a nemzeti statisztikai hatóság számára szükséges pénzügyi és emberi erőforrások biztosítását.

3.6.2.     Az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalom helyreállítása

A rosszul működő igazságszolgáltatás akadályozza a gazdasági fejlődést és aláássa Görögország társadalmi struktúráját. Ez a rendszer lehetővé teszi valamennyi adós számára – beleértve az adóelkerülőket –, hogy tetszés szerint elrejtőzzenek, tudva, hogy csak a legelszántabb hitelezők fognak a nyomukba eredni és bírósági és végrehajtási intézkedésekhez folyamodni. A több százezer elhúzódó bírósági ügy és a tárgyalási időpontokkal kapcsolatos jelentős késések a leginkább látható jelei a görög igazságszolgáltatási rendszer hibás működésének. Ez az igazságtalanság érzését kelti általában véve a görög polgárok körében. A görög hatóságok világosan kinyilvánították azon szándékukat, hogy változtatni akarnak ezen a helyzeten és jelentős erőfeszítéseket akarnak tenni egy hatékony és polgár- és vállalkozásbarát igazságszolgáltatás létrehozása érdekében. Jelenleg folyamatban van az igazságszolgáltatási rendszer átfogó és nagyon szükséges felülvizsgálata. Ezen reformokat azért hozták létre, hogy újból megteremtsék a görög állam és annak intézményei működésébe vetett bizalmat, valamint támogassák a gazdasági fellendülést.

A görög kormány vállalta a közigazgatási bíróságok előtt lévő adózási ügyekkel kapcsolatos lemaradás megszüntetését és a polgári perekkel kapcsolatos lemaradás csökkentését célzó számos célkitűzés teljesítését. Vállalta továbbá az alternatív vitarendezés módszereinek ösztönzését a bíróságok forrásainak felszabadítása és a peren kívüli elhárások kultúrájának kialakítása érdekében, továbbá hogy a problémák és konfliktusok megoldására gazdaságosabb módszereket alkalmazzanak. A Bizottság együtt dolgozik a görög hatóságokkal és az érdekelt felekkel ezen a területen.

Egészen addig, amíg a potenciális befektetők nem vélik úgy, hogy a görög igazságszolgáltatás hatékony, igazságos és érvényt szerez jogaiknak, nagy valószínűséggel nem fognak fontos befektetési döntéseket hozni. Az állammal szembeni adósságok behajtásának hatékony módjaival kapcsolatos további intézkedések és az ingatlannal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó jogi keret egyszerűsítése fokozni fogja a befektetői bizalmat, valamint növeli az állami bevételeket. A korszerű e-igazságszolgáltatási rendszer kialakítása gyorsabbá és átláthatóbb fogja tenni az igazságszolgáltatást, és alkalmazása révén megtakarítást lehet elérni az idő és hatékonyság tekintetében, amely, ahogy az igazságszolgáltatási tisztviselők teljesítményének javulása is, az igazságszolgáltatási rendszert igénybe vevők előnyét fogja szolgálni. Az ítélőbíróságok működésének ésszerűsítése és átszervezése nem csak költségmegtakarítást fog eredményezni, hanem közelebb hozza az igazságszolgáltatást a polgárokhoz azáltal, hogy ezeket a bíróságokat az igazságszolgáltatáshoz való egyablakos hozzáférési pontként hozza létre a legtöbb olyan közös igazságügyi kérdés esetében, amelyekkel a polgárok szembesülnek (pl.: dokumentumok hitelesítése, családjogi és az örökséggel kapcsolatos kérdések stb.).

A fizetésképtelenség korszerű szabályozási rendszere alapvető fontosságú az nem hatékonyan működő vállalkozások piacról való kilépésének elősegítése és az életképes vállalkozások átszervezése szempontjából. A fizetésképtelenséggel kapcsolatos reform az egyik olyan terület, amely fokozottabb figyelmet igényel és a Bizottság készen áll, hogy ebben a tekintetben együtt dolgozzon a görög kormánnyal.

3.7.        A válság társadalmi hatásának kezelése

Már a válságot megelőzően is Görögországban volt a legmagasabb a szegénységi arány az EU-n belül. 2010-ben a szegénységi küszöb alatt élők aránya vagy a társadalmi kirekesztettség aránya a teljes lakosság esetében 27,7% volt, magasabb a 23,5%-os uniós átlagnál. Az aktív keresők szegénységi rátája 2010-ben Görögországban volt a legmagasabb az EU-n belül. A súlyos gazdasági visszaesés növelte a szegénységi szintet és a társadalmi és a lakhatással kapcsolatos kirekesztést, valamint a rendelkezésre álló jövedelmet is befolyásolta (2010-ben 9,3%-kal csökkent). Növekszik a hajléktalanok száma a gyermekes családok és fiatalok, valamint a növekvő számú illegális migránsok körében, ami tovább fokozza a nyomást. Sürgős intézkedésekre van szükség ezeknek a problémáknak a kezeléséhez.

A Bizottság aktívan együttműködik a görög hatóságokkal az ifjúsági munkanélküliség rendkívül magas mértékének kezelése kapcsán. Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatást oda lehessen összpontosítani, ahol arra a legnagyobb szükség van, a finanszírozást át lehet irányítani a fiatalok foglalkoztatását támogató intézkedések erősítésére. Ezek az intézkedések jelenleg az alábbi fellépések támogatását foglalják magukba: az első munkatapasztalat megszerzése, a rövid távú foglalkoztatás támogatása a magánszektorban vagy helyi közösségekben, a tanulószerződéses gyakorlati képzés vagy a szakmai gyakorlat lehetőségeinek kibővítése a diákok és diplomások számára, az átképzés és továbbképzés ösztönzése, a vállalkozói készségek, beleértve a szociális vállalkozói szellem fejlesztése, és külföldi tanulmányi időszakok.

További 200–250 millió EUR áll rendelkezésre az ilyen típusú átcsoportosítás céljából, amely potenciálisan több ezer munkahely létrehozását eredményezheti.

Számos olyan rövid távú prioritás létezik, amely kapcsán azonnali cselekvésre van szükség. Az Európai Szociális Alap segítheti a munkaerőpiac működésének javítását, megerősíti az oktatás/képzés és a munkaerőpiac közötti kapcsolatokat, hozzájárul a humán tőke fejlesztéséhez, és fellép a széles körben elterjedt be nem jelentett munka ellen. Az állami foglalkoztatási szolgálatokat meg kell erősíteni, hogy azok megfelelőbb szolgáltatásokat tudjanak nyújtani az egyre növekvő számú munkanélküli számára. Az aktív munkaerő-piaci politikákba való hatékonyabb és célzottabb befektetésre van szükség, és a munkaerő-piaci intézkedések hatékonyságának szisztematikusabb értékelését is el kell végezni. A legveszélyeztetettebb csoportoknak (alacsony képzettségű munkanélküliek, iskolából kimaradók, időskorú munkavállalók, tartósan munkanélküli személyek, migránsok és a kisebbségek tagjai stb.) prioritást kell élvezniük.

Az EU strukturális alapjait is mobilizálni lehet egy integrált városrehabilitációs stratégia létrehozása és finanszírozása érdekében, amelynek célja a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem.

A társadalmi marginalizáció megelőzése és a kiszolgáltatott csoportok tagjainak a munkaerőpiacra való belépéshez vagy visszatéréshez szükséges készségek nyújtása érdekében a 2011-ben bejelentett, egész életen át tartó tanulásra vonatkozó nemzeti stratégiát végre kell hajtani. Ennek tartalmaznia kell az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés bővítését a nem hagyományos diákok számára a regionális és helyi közösségek, valamint a felsőoktatási intézmények bevonása által.

A foglalkoztatáshoz való jobb hozzáférés, nevezetesen a vállalkozóknak (összpontosítva az új innovatív termékekre és szolgáltatásokra) biztosított jelentősebb pénzügyi támogatás, és a különösen a hátrányos helyzetű csoportok igényeire összpontosító, rövid távú munkaerő-toborzást célzó jövedelempótló támogatások szélesebb körben való alkalmazása révén átmeneti gazdasági segítséget lehet elérni, valamint ez lehetőséget teremthet a válság által leginkább sújtott személyek számára, hogy a munkaerőpiacon tudjanak maradni. A szociális gazdaság kiépítése új foglalkoztatási lehetőségeket is biztosítani fog a társadalmi vállalkozók és innovátorok számára olyan kulcsfontosságú területeken, mint a szociális ellátás, a munkanélküliek számára hasznos szolgáltatások, a helyi és közösségi fejlődés, az élelmiszergyártás, valamint az élelmiszer-értékesítés és az energiahatékonyság.

3.8.        A migráció és a menekültügy kezelése

Görögország schengeni térséghez való csatlakozása biztosítja a görög polgárok számára a többi ország területén való szabad mozgást, illetve a Görögországba utazók szabad mozgását. Ez megerősíti az utazási, idegenforgalmi és üzleti kapcsolatokat, amelyek gazdasági szempontból előnyösek. Az erőteljes illegális migrációs nyomás, amellyel Görögországnak az elmúlt években szembe kellett néznie, és amelyet csak fokozott a jelenlegi gazdasági válság, negatív társadalmi és gazdasági hatással bír, és veszélyezteti a schengeni térség zavartalan működését. Az alkalmanként a migránsokat és menedékkérőket érintő humanitárius helyzet rontja a Görögországról kialakult képet, és nem áll összhangban az ország által régóta tiszteletben tartott emberi jogokkal és vendégszerető magatartásával.

E kérdés megoldása érdekében Görögországnak folytatnia kell menekültügyi és migrációs politikáinak reformját, és hatékonyan kell igazgatnia külső határait. A cselekvés keretei, nevezetesen a migráció és a menekültügy irányítására vonatkozó cselekvési terv és a Schengen-Görögország cselekvési terv már elkészültek. Ezeket most végre kell hajtani a migrációra és menekültügyre vonatkozó normák elfogadása és végrehajtása révén, amelyek összhangban állnak a hatályos uniós jogszabályokkal és Görögország nemzetközi kötelezettségeivel. Görögországnak javítania kell a migránsok és menedékkérők humanitárius helyzetét a görög-török határvidéken és Athénban, valamint fokozni kell az illegális migránsokra és menedékkérőkre vonatkozó befogadóképességet, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra. Kapacitásépítést is végre kell hajtania az önkéntes visszatérés terén, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat. Jelentős a kihasználatlan potenciál, mivel sok olyan Görögorrszágban rekedt migráns van, akiknek nincs reális lehetőségük az integrációra, és szívesen visszatérnének származási országukba.

A Bizottság jelentős pénzügyi támogatást nyújt a menekültügyi, migrációs és határigazgatási rendszerekhez, valamint a nagyszámú illegális migráns és menedékkérő okozta nyomás humanitárius következményeinek kezelésére. Görögország a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” keretprogram (SOLID) egyik fő kedvezményezettje.

[1]               A program teljes szövege az alábbi honlapon található meg: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/occasional_paper/2012/pdf/ocp94_en.pdf

[2]               Ez a közlemény nem módosítja vagy egészíti ki a Görögországgal kapcsolatos hivatalos határozatokat, amelyeket a Szerződés gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó eljárásai keretében fogadtak el.

[3]               Az EU-finanszírozással és a kkv-k likviditásával kapcsolatos további információkat a melléklet 2.2. és 3.2. pontjában találja.

[4]               Foundation of Economic and Industrial Research, negyedéves értesítő, 2/10, 2010.

[5]               Az ezen területekkel kapcsolatos további információkat a melléklet 3. pontjában találja.

[6]               Forrás: Trading on Time:  .

[7]               A közigazgatással kapcsolatos további információkat a melléklet 3.6. pontjában találja.

[8]               Az ezen területekkel kapcsolatos további információkat a melléklet 2.2. és 2.3. pontjában találja.

[9]               MEX/11/0720 A Bizottság kijelöli a Görögországgal foglalkozó Munkacsoportot