A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia /* COM/2012/0179 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia 1. Bevezetés Ez a közlemény bemutatja az elektronikus
közbeszerzés (e-közbeszerzés)[1]
stratégiai fontosságát, továbbá meghatározza azokat a főbb intézkedéseket,
amelyek segítségével a Bizottság elő kívánja segíteni a teljesen
elektronizált közbeszerzés alkalmazására való áttérést az Unió területén. Az e-közbeszerzés jelentősen
leegyszerűsítheti a közbeszerzési eljárásokat, kevesebb hulladékot
eredményez, továbbá az egységes piacon belüli verseny ösztönzése által
eredményesebbé teheti a közbeszerzést (alacsonyabb árak, jobb minőség).
Emellett hozzájárulhat az európai gazdaság előtt álló legfontosabb kihívások
közül az alábbi két feladat megoldásához is: a költségvetési megszorítások
közepette maximalizálni kell a közkiadások hatékonyságát, továbbá meg kell
találni a gazdasági növekedés új forrásait. Az e-közbeszerzés alkalmazására áttért
ajánlatkérő hatóságok és ajánlatkérők rendszerint 5–20 % közötti
megtakarításról számolnak be; a tapasztalatok emellett azt mutatták, hogy a
beruházási költségek rövid időn belül megtérülhetnek. Tekintettel a teljes
uniós közbeszerzési piac méretére, a megtakarítások mértékének minden további 5 %-kal
történő emelkedése mintegy 100 milliárd EUR hasznot eredményezhet az
államháztartások számára. Az e-közbeszerzés a fentiek mellett a
környezetvédelem szempontjából is jelentős haszonnal jár azáltal, hogy
csökken a papírfogyasztás és a szállítás mértéke, valamint visszaesik a
dokumentumok megőrzését szolgáló költséges tárolóhelyek iránti igény és a
járulékos energiafogyasztás is. Az e-közbeszerzéshez kapcsolódó gazdasági és
környezetvédelmi előnyök ennélfogva kiegészítik egymást, és ezáltal
hozzájárulnak az EU 2020 stratégia fenntartható növekedésre vonatkozó
célkitűzéseinek megvalósulásához. Ezenfelül az európai digitális menetrend[2] és a 2011–2015
közötti e-kormányzati cselekvési terv[3]
is kihangsúlyozza az egységes piacon rendelkezésre álló elektronikus
közbeszerzési kapacitások összekapcsolásának fontosságát. Az Unió az előbbiekben felsorolt
vitathatatlan előnyök dacára elmarad mind a saját maga számára
meghatározott, mind pedig a nemzetközi célkitűzésektől. Az
e-közbeszerzést a nagyratörő politikai célkitűzések ellenére továbbra
is az uniós közbeszerzési eljárások csupán 5–10 %-ában alkalmazzák[4].
Összehasonlításképp, Koreában már létrejött a teljesen online közbeszerzés
piaca, ami 2007-től kezdődően évi 4,5 milliárd USD összegű
(az évi közbeszerzési kiadások teljes összegének mintegy 8 %-a)
megtakarítást eredményezett[5];
Brazíliában a közbeszerzési eljárások 80 %-a elektronikus úton valósul
meg. Az Európai Uniónak most kell cselekednie annak érdekében, hogy kihasználja
az e-közbeszerzésben rejlő előnyöket, valamint hogy elkerülje a
versenyképesség elveszítését. A Bizottság a 2011. évi egységes piaci
intézkedéscsomagban[6]
meghatározott, az uniós közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogi keret[7]
korszerűsítésére nagyratörő, ugyanakkor realisztikus javaslatot
nyújtott be. Az említett javaslatok egyik célkitűzése arra irányul, hogy 2016
közepére menjen végbe az e-közbeszerzésre való teljes áttérés az Unió területén[8]. A
végleges cél a minden szakaszában elektronizált közbeszerzés megvalósítása, ami
azt jelenti, hogy az értesítéstől (e-értesítés) kezdve a fizetésig
(e-fizetés) minden szakasz elektronikus eljárásokon keresztül bonyolítható le[9]. Ez
maximalizálni fogja az e-közbeszerzés általi hatékonyságnövekedést a
közszférában, valamint lehetővé teszi az európai társaságok –
elsősorban a kkv-k – számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák az egységes
piacban rejlő előnyöket. 2. A fejlődést szolgáló változás –
gazdasági érvek az e-közbeszerzés mellett Az uniós közbeszerzési piac volumene
jelentős: a jelenlegi irányelvek hatálya alá tartozó szerződések
értéke mintegy 447 milliárd EUR-t tesz ki, míg az áruk, szolgáltatások és
építési beruházások uniós közbeszerzésének teljes piaci értéke több mint 2,4
billió EUR[10].
Az elektronikus közbeszerzés által jelentős mértékben növelhető e
hatalmas volumenű piac hatékonysága: ·
az e-közbeszerzés hozzájárulhat a közbeszerzési
lehetőségek átláthatóságának növeléséhez és elősegítheti az ezekhez
való hozzáférést különösen a kkv-k számára, így ösztönözve a több tagállamra
kiterjedő versenyt, az innovációt és az egységes piac növekedését.
Csökkentheti továbbá a hibaarányt, például azáltal, hogy elkerülhetővé
válik a papíron benyújtott információknak a közbeszerzési eljárás
különböző szakaszaiban történő ismételt kódolása az informatikai
rendszerekben; ·
az e-közbeszerzés emellett a költségek
jelentős csökkenését eredményezheti, egyrészt a közszféra által az áruk,
szolgáltatások és építési beruházások ellenértékeként fizetett összegek
csökkentése, másrészt a közszféra és a gazdasági szereplők számára
felmerülő ügyleti költségek csökkentése által (ideértve a közbeszerzési
eljárás időtartamának lerövidítését is). Az elért megtakarítások
hozzájárulhatnak a költségvetési konszolidációhoz vagy átcsoportosíthatók a
növekedést elősegítő kezdeményezések támogatására. Az Európai Bizottság szolgálatai által
elvégzett gazdasági szimuláció azt mutatta, hogy a közbeszerzés területét
érintő árcsökkenés[11]
jelentős makrogazdasági hatással járhat. A szimuláció során feltételezett
árcsökkentések teljes mértékben megfelelnek a meglévő e-közbeszerzési
rendszer által elért mértéknek, és öt évet követően a GDP 0,1–0,2 %-os
emelkedését eredményezhetik[12].
Egy másik tanulmányban közölt óvatos, hozzávetőleges számítások szerint az
e-közbeszerzésre való teljes áttérés évi 50–75 milliárd EUR megtakarítását
tenne lehetővé[13]. Európa-szerte számos példa akad a már
működő, sikeres e-közbeszerzési megoldásokra:[14] ·
az e-közbeszerzés bevezetését követően a
portugál kórházak az általuk kötött közbeszerzési szerződésekben 18 %-os
árcsökkenést értek el. Mindent összevetve az e-közbeszerzésre történő
áttérés Portugáliában a becslések szerint mintegy 650 millió EUR megtakarítást
eredményezett az első évben. Ez az összeg az 1,2 milliárd EUR-t is
elérhette volna abban az esetben, ha valamennyi ajánlatkérő hatóság teljes
mértékben áttért volna az elektronikus közbeszerzés alkalmazására. A lehetséges
megtakarítások így a teljes közbeszerzési költségek 6–12 %-át teszik ki. A
megtakarításokat leginkább a nagyobb versenyből (több ajánlat az adott
közbeszerzési eljárásban) adódó alacsonyabb árak eredményezték, ugyanakkor az
adminisztratív költségek is csökkentek; ·
Az XchangeWales elnevezésű walesi
e-közbeszerzési program már a bevezetését követő harmadik évben 58 millió
GBP megtakarítást eredményezett (2011. december). A program bevezetésével járó
beruházási költségek megtérüléséhez csupán egy évre volt szükség. Mára a
programnak köszönhetően körülbelül 15 millió oldallal kevesebb papír
felhasználására került sor, ami 101 tonnányi szén-dioxid-kibocsátásnak felel
meg. Eddig 56 000 beszállító regisztrált a rendszerben, az elektronikus
eljárás keretében odaítélt szerződések összértéke 18 milliárd GBP; ·
Az UGAP (Union des groupements d’achats publics)
elnevezésű francia központi közbeszerzési szervezet becslései szerint az
e-közbeszerzésre való fokozatos áttérés 10 %-kal csökkentette a
beszerzőkre háruló adminisztratív terheket (például az ajánlatok gyorsabb
vizsgálata és a dokumentumokhoz való könnyebb hozzáférés által) és további 10 %-kal
a részt vevő jogi szolgálatokra háruló adminisztratív terheket (mivel az
e-közbeszerzés kevesebb jogi ellenőrzést tesz szükségessé). A rendszer
alkalmazásával járó költségek a már eddigiekben elért haszonnal összehasonlítva
annak ellenére elenyészők, hogy a személyzet képzése és a belső
munkamódszerek átalakítása anyagi erőfeszítésekkel járt; ·
Egy Hollandiában végzett, 400 helyi hatóságra
kiterjedő tanulmányból kiderül, hogy az e-közbeszerzési eljárások
alkalmazására való áttérés az eljárási költségek terén több mint 8 500 EUR
megtakarítást eredményezett közbeszerzési eljárásonként. A megtakarítást a
hirdetmények közzétételétől az ajánlatok benyújtásáig tartó szakaszban
alkalmazott elektronikus eljárás eredményezte, azaz az eredmények
kiszámításakor még nem vették figyelembe az automatikus értékelést, amely a
felmérés idején nem volt elérhető az online felületen, de mára további
jelentős megtakarításokhoz vezet. A fenti költségmegtakarítás eléréséhez
többek között az alábbi két tényező bizonyult kulcsfontosságúnak: a szükséges
időtartam csökkenése – az ajánlatkérő hatóságok átlagosan legfeljebb
három napot, míg az ajánlattevők legfeljebb egy napot takarítottak meg
eljárásonként; a nyomtatási és postaköltségek csökkenése (a becslések szerint 2 350
EUR közbeszerzési eljárásonként); ·
a közbeszerzési területen tevékenykedő
vezetők részvételével nemrégiben végzett norvég felmérés azt mutatta, hogy
senki nem venné fontolóra a papíralapú, manuális közbeszerzési eljárások
alkalmazásához való visszatérést. A felmérés megállapítja, hogy az
e-közbeszerzési eljárások alkalmazása növeli a külföldi cégek és a kkv-k
részvételét (a válaszadók 22 %, illetve 30 %-a szerint), az egyes
közbeszerzési eljárásokban nagyobb számú benyújtott ajánlatot eredményez (a
válaszadók 74 %-a szerint), csökkenti a beszerzési költségeket (a
válaszadók 70 %-a szerint) és több mint 10 %-kal csökkenti az egyes
közbeszerzési eljárásokra fordított időt (a válaszadók 73 %-a
szerint). A fenti eredmények a korlátozott méretű minta okán ugyan nem
tekinthetők teljes mértékben reprezentatívnak, mégis jól mutatják az
e-közbeszerzés által elérhető előnyöket. Az e-közbeszerzési megoldások alkalmazása
elkerülhetetlenül együtt jár bizonyos beruházási költségekkel, ugyanakkor a
tapasztalatok azt mutatták, hogy ezek viszonylag rövid időn belül
megtérülnek. A működő rendszerek emellett igen hatékony eszköznek
bizonyultak a kkv-k (köztük a határokon túli kkv-k) részvételének támogatása
terén is, mivel a kkv-k számára az elektronikus eljárás (szemben a hagyományos
papíralapú eljárással) megkönnyítette a közbeszerzési lehetőségekről
való értesülést és az eljárásokban történő részvételt. 3. Az akadályok leküzdése – további
teendők Az e-közbeszerzés melletti gazdasági érvek
kényszerítőek, emellett mára az e-közbeszerzéshez szükséges
kulcstechnológiák is széles körben rendelkezésre állnak. Mindamellett továbbra
is számos nehézség akadályozza a teljesen elektronizált közbeszerzések
alkalmazására történő áttérést az Unióban. Az elektronikus
közbeszerzésről szóló, 2010-ben kiadott zöld könyvre adott válaszok[15] az
alábbi két fő okot tették felelőssé az áttérés elhúzódásáért: 1. az érdekeltek egyes
csoportjainak tétlensége. Nehézségekbe ütközik a vonakodó
ajánlatkérők és ajánlattevők meggyőzése arról, hogy
változtassanak bevett szokásaikon, valamint arról, hogy az előre jelzett
előnyök számukra is elérhetők, és a beruházások ésszerű
időn belül megtérülnek; 2. a piac szétaprózódása,
ami az Unióban (de néha egy adott tagállamon belül) alkalmazott különböző,
egyes esetekben műszakilag összetett rendszerek széles skálájából adódhat
és a gazdasági szereplők/ajánlattevők számára megnövekedett
költségeket eredményezhet. A kihívás tehát abban áll, hogy meg kell
győzni az érdekelteket az új elektronikus megoldások felkarolásáról,
továbbá biztosítani kell, hogy a bevezetett rendszerek Unió-szerte
megkönnyítsék a szélesebb körű hozzáférést az említett értékes piacokhoz.
Az e-közbeszerzéssel kapcsolatos cselekvési terv 2010-es értékelése[16] azt
mutatta, hogy az elektronikus közbeszerzés alkalmazásához szükséges technológia
már használatra kész állapotban van, de az e-közbeszerzés elfogadtatása további
intézkedéseket igényel. Az említett akadályok felszámolására az Európai
Bizottság számos fellépést, köztük jogalkotási és nem jogalkotási
intézkedéseket tervez. Ezeket az alábbi fejezetben foglaljuk össze. 3.1. Hatékony jogi keret kidolgozása Az ebben a közleményben meghatározott
stratégia az Európai Bizottság által 2011 decemberében elfogadott, a tervek
szerint a jelenleg hatályos jogszabályi keretet felváltó jogalkotási javaslatok
e-közbeszerzésről szóló rendelkezéseire épül. Az említett javaslatok
feltehetőleg lényegi változtatások nélkül kerülnek majd elfogadásra. Ez a
feltételezés ugyanakkor nem érinti a jogalkotási eljárás eredményét, amelyet az
e-közbeszerzési rendszereket alkalmazó valamennyi szervezet köteles majd
figyelembe venni. A hagyományos ágazatot érintő javaslat[17]
értelmében a teljesen elektronizált kommunikációs eszközökre való áttérés
fokozatosan menne végbe. Az elektronikus eszközök alkalmazása az átültetésre
nyitva álló határidő lejártával a közbeszerzési folyamat egyes szakaszaiban,
meghatározott szereplők számára lenne kötelező: pl. e-értesítés a TED[18]
felületén és a közbeszerzési hirdetmények elektronikus elérhetőségének
biztosítása. A központi beszerző szervek számára az említett
határidőre szintén kötelező a teljesen elektronizált kommunikációs
eszközök alkalmazására való áttérés, ideértve az ajánlatok elektronikus
benyújtását (e-benyújtás) is. A többi ajánlatkérő hatóság az átültetésre
nyitva álló határidő elteltét követő legfeljebb két éven belül köteles
áttérni valamennyi közbeszerzési eljárás elektronikus kommunikációs eszközök
alkalmazásával történő lebonyolítására. E kötelezettség alól csak
kellően indokolt esetben adható mentesség. A javaslat továbbá ésszerűsített
rendelkezéseket tartalmaz bizonyos elektronikus eljárások és eszközök, mint
például a dinamikus beszerzési rendszerek (Dynamic Purchasing Systems – DPS),
az elektronikus árverések (e-árverések) és az elektronikus katalógusok
(e-katalógusok) szabályozásának vonatkozásában. További változás, hogy az e-CERTIS
az átültetési határidő lejártát követő második év után megbízott
elszámolóházzá válna. A CERTIS rendszerében kerülnek majd megőrzésre a
közbeszerzési eljárás folyamán az ajánlattevők értékeléséhez adott esetben
szükséges tanúsítványok és nyilatkozatok, továbbá ez a felület fogja
tartalmazni a valamennyi tagállamra vonatkozó egyenértékűségi
követelményeket. Ezáltal biztosítani lehet a nagyobb átláthatóságot és
jogbiztonságot, különös tekintettel a tagállamok által esetlegesen előírt
tanúsítványokra és nyilatkozatokra a határokon átnyúló ajánlattételek esetében[19]. A szolgáltatási ágazatot érintő javaslat
e-közbeszerzésre vonatkozó rendelkezései[20] igen hasonlóak a hagyományos ágazatot
érintő javaslat megfelelő rendelkezéseihez. A koncessziós
szerződésekről szóló javaslat[21] szintén tartalmaz az elektronikus
kommunikációs eszközök alkalmazására vonatkozó követelményeket, ugyanakkor a
kétéves helyett ötéves áttérési időszakot határoz meg. Ha a Bizottság
javaslatai 2012 végére (vagyis az Európai Tanács 2012. január 30-án megtartott
informális ülésén jóváhagyott időpontig) elfogadásra kerülnek, elvileg a
javaslatok által érintett közbeszerzési eljárások túlnyomó része 2016
közepétől elektronikus eszközök alkalmazásával kerülhet lebonyolításra. Nem utolsósorban a javaslatok támogatják az információk és a bevált
gyakorlati megoldások megosztását, valamint a fokozottabb együttműködést a
belső piaci információs rendszeren (Internal Market Information System –
IMI), azaz az EGT illetékes hatóságai közötti gyors és egyszerű kommunikációt
lehetővé tevő biztonságos online alkalmazáson keresztül. A
jövőre nézve megvizsgálható a belső piaci információs rendszer és az
e-CERTIS közötti szinergiák lehetősége. Az e-közbeszerzés alkalmazásának fokozatos
bevezetése valamennyi érdekelt fél számára kellő időt biztosít a
működési nehézségek felszámolására, ugyanakkor biztosítja az áttérés
gyorsabb megvalósulását, valamint azt, hogy a tagállamok ennek során egységes
általános ütemtervet kövessenek. A cél az elektronikus és a papíralapú eljárás
hosszabb ideig tartó, mind az ajánlatkérők, mind a gazdasági
szereplők számára jelentős költségnövekedést eredményező
párhuzamos működésének elkerülése. A Bizottság nyomatékosan felszólítja a
tagállamokat a szükséges előkészítő munka lehető leggyorsabb megkezdésére,
hogy ezáltal biztosítható legyen az említett előírások kellő
időben történő teljesítése. A Bizottság a 3.5 fejezetben
meghatározottaknak megfelelően nyomon követi és nyilvánosan közzéteszi
majd a tagállamok által elért eredményeket. A Bizottság javaslatai ösztönzik az
elektronikus közbeszerzési rendszerek közötti átjárhatóságot, továbbá olyan
rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek biztosítják azt, hogy az
ajánlattevők az ajánlatok különböző rendszereken keresztül
történő benyújtása során ne szembesüljenek technikai nehézségekkel. E
célból a Bizottságnak felhatalmazást kell adni arra, hogy meghatározott
területeken felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhasson el bizonyos
technikai szabványok alkalmazásának kötelezővé tételére. Ehhez a megfelelő
szabványügyi testületek munkája és az elektronikus közbeszerzésekkel foglalkozó
szakértői csoport által kiadott ajánlások szolgálhatnak alapul (lásd a 3.2.
szakaszt). Emellett az európai digitális menetrend keretében iránymutatásokat
dolgoznak ki a szabványoknak az IKT-rendszerek közbeszerzése során történő
alkalmazásáról[22]. A jogalkotási javaslatok ugyan nem írják
elő az elektronikus aláírások (e-aláírások) kötelező használatát,
mégis nagyobb egyensúly megteremtésére törekednek az ezt az eszközt használni
kívánó közigazgatási szervek számára lehetővé tett rugalmasság és az
e-aláíráson alapuló megoldások határon átnyúló interoperabilitásának fokozása
között. Ha a közigazgatási szervek előírják az elektronikus aláírásra
vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló 1999/93/EK irányelvben
meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírás használatát, kötelesek
elfogadni a 2009/767/EK bizottsági határozatban foglalt, a megbízható
szolgáltatókat tartalmazó jegyzékben említett minősített elektronikus
tanúsítványon alapuló e-aláírásokat. A javaslat ennélfogva támogatja a
szolgáltatási irányelv keretében kidolgozott koncepciót. A Bizottság jelenleg azzal a céllal vizsgálja
az elektronikus azonosításra, hitelesítésre és aláírásra vonatkozó
keretszabályozást, hogy erősíthető legyen a bizalom és a biztonság,
valamint, hogy biztosítható legyen az említett rendszerek Unió-szerte
történő egyszerű használata és átjárhatósága. A jogalkotási
javaslatot a tervek szerint 2012 második negyedévének végén fogják benyújtani. Kulcsintézkedések: (1)
Az Európai Parlament és
a Tanács megállapodnak az elektronikus közbeszerzésre való
teljes áttérést előíró, új jogszabályi keretről. Határidő: a jogszabályi keret elfogadása 2012
végére. (2)
Amennyiben szükséges, az
Európai Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével harmonizálnia kell a technikai feltételeket. Határidő: az új irányelvek elfogadását
követően. (3)
Az Európai Bizottság
javaslatot tesz az elektronikus azonosításra,
hitelesítésre és aláírásra vonatkozó új jogszabályi keretre. Határidő: 2012. második negyedéve. 3.2. A bevált eljárásokon alapuló
gyakorlati megoldások támogatása A nemrégiben benyújtott jogalkotási javaslatok
megteremtették az e-közbeszerzés sikeres uniós megvalósításának szükséges
előfeltételeit, ugyanakkor további intézkedésekre van szükség. Emellett
számos nem jogalkotási, kísérő intézkedésre van szükség, amelyek célja a
tagállamok támogatása a teljesen elektronizált közbeszerzésre való áttérés
során, valamint a folyamatot jelenleg akadályozó gyakorlati nehézségek
felszámolása. Az IT-technológia mára alkalmassá vált az
elektronikus közbeszerzési eljárások új generációjának bevezetésére. A
magánszektorban már alkalmazott új paradigmák elérhetők lesznek az állami
beszerzők számára is, ami egyszerűbbé és ésszerűbbé teszi a
beszerzési folyamatot, anélkül, hogy közben veszélybe kerülnének a közbeszerzés
során támogatandó közérdekek (pl. átláthatóság, verseny, kkv-k bevonása,
határon átnyúló pályázatok, stb.). Elismerve az e-közbeszerzésben rejlő
lehetőséget, a Bizottság jogalkotási javaslatai az egyszerűsítés
elvén alapulnak, melynek elsődleges szerepét az e-közbeszerzési megoldások
gyakorlati alkalmazása során is meg kell őrizni. Az említett megoldásoknak
meg kell teremteniük a teljesítmény, a költséghatékonyság és a
hozzáférhetőség közötti optimális egyensúlyt, miközben természetesen
tekintettel kell lenniük az uniós jog rendelkezéseire is. A rendszereket úgy
kell kialakítani, hogy a Small Business Act kisvállalkozói intézkedéscsomaggal
és a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvvel összhangban, biztosítsák a kkv-k
átfogó részvételét a közbeszerzési piacon. Különösen fontos, hogy az ajánlatok
elektronikus benyújtásának (e-benyújtás) szakaszát úgy alakítsák ki, hogy az
minél könnyebben elérhető legyen, továbbá fel kell számolni azokat az
akadályokat, amelyek az új szereplőket bizonyos platformok esetében
jelenleg gyakran visszatartják a hosszadalmas nyilvántartásba vételi vagy
hitelesítési eljárásban való részvételtől, melynek során olyan eszközöket
és forrásokat kell alkalmazniuk, amelyek csak az adott tagállamban
elérhetők. A felsorolt akadályok leküzdésére a Bizottság
létrehozta az e-TEG (e-Tendering Expert Group) szakértői csoportot,
melynek feladata az elektronikus közbeszerzésnek a szerződés odaítélését
megelőző szakaszára vonatkozó alapkoncepció kidolgozása, amely
egyúttal a legjobb megoldások kifejlesztésének alapjául szolgál. A cél olyan
megoldások támogatása, amelyek optimális egyensúlyt teremtenek az egyszerű
kezelhetőség és más szempontok (pl. a biztonság) között. Az e-TEG egyik
legfontosabb feladata az ajánlatok elektronikus benyújtására (e-benyújtás)
vonatkozó hatékony modell kidolgozása, hiszen jelenleg ez a terület akadályozza
leginkább az elektronikus közbeszerzés széles körű alkalmazását. A folyamatban
lévő, például a CEN BII munkaértekezlet által végzett szabványosítási
munkákat a jövőben az e-TEG csoport veszi át. Az említett alapkoncepció referenciamodellként
történő használatával az e-TEG továbbá az uniós intézmények és tagállamok
által végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat fog benyújtani azzal a
céllal, hogy az e-közbeszerzésre szolgáló platformok lehetővé tegyék a
határokon átnyúló hozzáférést, továbbá ezeket valamennyi gazdasági
szereplő, így különösen a kkv-k könnyedén igénybe vehessék. Az ajánlások
mindamellett nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy olyan megoldásokat
dolgozzanak ki, amelyek nemzeti követelményeiknek a leginkább megfelelnek,
valamint amelyek integrálhatók a meglévő platformokba. Ezzel párhuzamosan a Bizottság tanulmányt
készíttet a jelenlegi európai e-közbeszerzési gyakorlatok értékelésére. A
tanulmány eredményeként kiadásra kerül majd az esetleírásokat tartalmazó ún.
„Golden Book”, amely a meglévő e-közbeszerzési platformok különböző
kritériumok mentén (pl. hozzáférhetőség, egyszerű használat és
költséghatékonyság) történő vizsgálata alapján a legjobb alkalmazási
gyakorlatokat fogja tartalmazni. Az elvégzett vizsgálatok eredményei annak
támogatására szolgálnak majd, hogy az e-közbeszerzéssel kapcsolatos
infrastrukturális beruházásokat végrehajtó tagállamok és a közigazgatási
szervek terjesszék és átvegyék az ilyen bevált gyakorlati megoldásokat. Kulcsintézkedések: (4)
Az e-TEG
szakértői csoport ajánlásokat tesz a leginkább bevált, a határokon átnyúló hozzáférést és az
akadálymentes használatot valamennyi vállalkozás számára biztosító e-közbeszerzési
rendszerek támogatására. Határidő: 2013 eleje. (5)
Az Európai Bizottság
közzéteszi a legjobb e-közbeszerzési gyakorlatokra
vonatkozó jelentését. Az
Európai Bizottság a jelentés eredményeire támaszkodva Unió-szerte támogatja a
legjobb gyakorlati megoldásokat. Határidő: 2013 közepe. 3.3. Az e-közbeszerzéssel
kapcsolatos infrastruktúra létrehozásának támogatása A Bizottság a több tagállamot érintő
e-közbeszerzési megoldásokat a PEPPOL (Pan-European Public Procurement On-Line
– összeurópai online közbeszerzés)[23]
kísérleti projekt keretében támogatja, melynek finanszírozását részben a
versenyképességi és innovációs program (Competitiveness and Innovation
Programme – CIP) biztosítja. A PEPPOL feladata nem egy e-közbeszerzési platform
létrehozása, hanem a tagállamokban működő platformok
összekapcsolásához szükséges, átjárhatóságot biztosító hidak kiépítése. A
Bizottság a projekt 2012 közepére tervezett lezárását követően több, a
PEPPOL keretében kidolgozott interoperábilis megoldás fennmaradásának
támogatását tervezi. Emellett a versenyképességi és innovációs program
keretében jelenleg futó új pályázatra a közszolgáltatások átfogó,
összefüggő és ismét felhasználható elemeinek kidolgozására irányuló, az öt
jelenlegi CIP-kísérleti projekt (köztük a PEPPOL)[24]
keretében végzett tevékenységek eredményeinek szintetizálására és kiegészítésére
épülő javaslatok benyújtását várják. A többéves pénzügyi keret
részeként a Bizottság javaslatot tett az európai összekapcsolódási eszköz
(Connecting Europe Facility – CEF)[25]
létrehozására. Az eszköz célja a határokon átnyúló közszolgáltatások
nyújtásához szükséges infrastruktúra (pl. a közérdekeket szolgáló digitális
szolgáltatások nyújtásához elengedhetetlen alapvető infrastruktúra)
létrehozásához szükséges beruházások támogatása. Az említett infrastruktúrák
létrehozására javasolt költségvetés összege mintegy 2 milliárd EUR, és az
e-közbeszerzés az érintett kulcsfontosságú szolgáltatások egyike. A jelenlegi
becslések szerint az európai összekapcsolódási eszköz keretében finanszírozott
projektek elindulása 2014–2015-ben várható. Ezenkívül a Bizottság a javasolt közös
stratégiai kereten (Common Strategic Framework – CFS) belül működő
strukturális alapokat az európai összekapcsolódási eszköz beruházásainak
kiegészítésére és az elektronikus közbeszerzésnek az európai közigazgatásokban
történő alkalmazása támogatására fogja felhasználni. Kulcsintézkedések: (6)
Az Európai Bizottság támogatja a PEPPOL által
kidolgozott elemek fenntartható alkalmazását 2012 közepétől. (7)
Az Európai Bizottság az európai összekapcsolódási eszközön keresztül Európa-szerte
finanszírozza és támogatja az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos
infrastrukturális fejlesztéseket.
Az Európai Bizottság 2014–2015-től kezdődően projekteket
indít. (8)
Az Európai Bizottság
támogatja a strukturális alapok igénybevételét az
e-közbeszerzés Európa-szerte
történő alkalmazásának előmozdítására a 2014–2020 közötti időszakra
vonatkozó közös stratégiai keretnek megfelelően. 3.4. Terjesztési stratégia Az egyes érdekeltek részéről
tapasztalható tétlenség (ld. a 3. fejezetet) felszámolására a Bizottság átfogó
terjesztési stratégia kidolgozását tervezi, amelynek keretében mind az
ajánlatkérők, mind pedig az ajánlattevők tájékoztatást kapnak az
e-közbeszerzésben rejlő előnyök és lehetőségek optimális
kiaknázásáról. A stratégia többek között a következő eszközökre támaszkodik
majd: ·
az Európai Vállalkozói Hálózat – az európai kkv-k
célzott tájékoztatása azokról a lehetőségekről, amelyeket az
e-közbeszerzés az uniós közbeszerzési eljárásokban való részvételükre nézve
jelent; ·
a Bizottság igénybe fogja venni a régiók és városok
évente megrendezett európai nyílt napjainak/európai hetének keretében
szervezett hálózatépítés, valamint a hálózatépítésre szolgáló programok
(Urbact/INTERREG) és a gyakorlatban bevált egyéb eszközök kínálta
lehetőségeket annak érdekében, hogy felhívja a helyi és regionális
hatóságok figyelmét az e-közbeszerzés előnyeire, továbbá az e-közbeszerzés
területét érintő legjobb gyakorlati megoldásokra. A Bizottság tervei között szerepel továbbá egy
évente megrendezésre kerülő magas szintű konferencia az e-közbeszerzés
témájában, amelyen az érdekeltek széles köre kapna lehetőséget az
e-közbeszerzéssel kapcsolatos legújabb fejleményekről folytatandó
eszmecserére. Az első konferenciára 2012 közepén kerülne sor. Kulcsintézkedések: (9)
Az Európai Bizottság széles körű terjesztési stratégiát kíván végrehajtani, melynek célja a közigazgatási
hatóságok, valamint a társaságok tájékoztatása az e-közbeszerzés által nyújtott
lehetőségekről és előnyökről. (10)
Az Európai Bizottság évente megrendezésre kerülő konferenciát tervez az e-közbeszerzés
témájában, az első
konferenciát 2012 közepén tartják. 3.5. Az e-közbeszerzés
alkalmazásának és a tervezett előnyök megvalósulásának nyomon követése Többek között a változások nyomon követése és
a változásokkal járó hatások mérése jelentik a szükséges előfeltételt
ahhoz, hogy az uniós és tagállami döntéshozók figyelemmel kísérhessék és
irányíthassák az elektronikus közbeszerzés elterjedését. A hagyományosról az
elektronikus eljárásokra történő áttérés optimalizálásához szükséges
megbízható és összevethető információkhoz való hozzáférés az uniós, a
tagállami és a helyi politikai döntéshozók közös érdeke. Ezért olyan mutatók
kidolgozására van szükség, amelyek alapján átfogó kép adható mind az
e-közbeszerzés elterjedéséről, mind az ezáltal elért hatékonyságnövekedésről. E fontos feltétel teljesítésére a Bizottság
olyan tanulmány elkészítésére adott megbízást, amelynek célja az
e-közbeszerzésre vonatkozó, Unió-szerte átfogóan alkalmazható mutatók
kidolgozása. A projekt aktuális információkkal szolgál majd az elért
eredményekről, továbbá megteremti az uniós e-közbeszerzés használatára és
gazdasági hatására vonatkozó jelentéstételi rendszer fogalmi alapjait. Az
említett jelentéstételi rendszer előfeltétele, hogy az e-közbeszerzési
platformok az e-közbeszerzésre való áttérést követően homogén mutatókat
generáljanak. Az így nyert adatok összegyűjtését és különböző
szinteken történő feldolgozását követően az Unió területét
érintő valamennyi közbeszerzés vonatkozásában megfelelő
részletességű és megközelítőleg valós idejű információk fognak
rendelkezésre állni. A teljesen elektronizált úton megvalósuló
közbeszerzés Unió-szerte történő alkalmazására vonatkozó célkitűzés
eléréséhez vezető folyamatos előrelépés támogatására a Bizottság az
e-közbeszerzés elterjedésének és gazdasági hatásainak intenzív nyomon
követését, továbbá 2013 közepére az e-közbeszerzésről szóló jelentés
közzétételét tervezi. A jelentés egyrészt az elért előrelépésekre és a
fennmaradt nehézségekre vonatkozó megállapításokat, másrészt a küszöbön álló
feladatokat érintő ajánlásokat tartalmaz majd. Az említett tanulmány
keretében kidolgozott mutatókat a jelentés esetében is alkalmazni kell. Kulcsintézkedések: (11)
Az Európai Bizottság
kidolgozza a közbeszerzési kiadások valós idejű nyomon
követésére alkalmas elektronikus rendszerek alapjait. Határidő:
2013 közepe. (12)
Az Európai Bizottság az e-közbeszerzésre vonatkozó éves jelentést tesz közzé. Határidő: az első jelentés
2013 közepére készül el. 4. Jó példával az élen járni Az Európai Bizottság jelentős közbeszerzőként
elismeri, hogy maga is felelősséggel tartozik a lehető
legkedvezőbb ár-érték arány eléréséért, valamint annak biztosításáért,
hogy saját közbeszerzési eljárásai maximálisan hatékonyak és eredményesek
legyenek. Ez az e-közbeszerzésben rejlő lehetőségek bővítését is
magában foglalja. Az európai digitális menetrend[26] és az
elektronikus kormányzásról szóló 2010-es cselekvési terv[27]
értelmében az Európai Bizottság megbízást kapott arra, hogy a 2011–2015-ös
időszakban hajtsa végre a nagyratörő e-Bizottság cselekvési tervet,
amely egy teljesen elektronizált közbeszerzési rendszert, a közszférára
vonatkozó információs stratégiát és az átláthatóságra vonatkozó politikai
intézkedéseket foglal magában. A Bizottság az e-Bizottság cselekvési terv
elfogadását 2012 második félévének végére várja. A Bizottság időközben mind a
szerződés odaítélését megelőző, mind pedig a szerződés
odaítélését követő szakaszok tekintetében kísérleti projekteket
(e-Tendering[28]
és e-Prior[29]
projektek) hajt végre. E projektek integrálásával átfogó megoldás kerül
kidolgozásra, amely a közbeszerzési lánc valamennyi szakaszát lefedi. Az –
ISA-program[30]
keretében végrehajtott – e-Prior projektnek köszönhetően az Európai
Bizottság Informatikai Főigazgatósága (DIGIT) 2009 óta alkalmazza az
elektronikus számlázást, amely a hagyományos papíralapú számlázással
összehasonlítva az alábbi jelentős előnyökkel jár: jobb
adatminőség; gyorsabb adatfeldolgozási idő; nincs szükség
adatbevitelre vagy a mellékletek szkennelésére, ami jelentős mértékben
csökkenti az emberi tévedésből fakadó hibák lehetőségét. Emellett a 2012.
év elejétől kezdve az Európai Bizottság többi főigazgatósága,
valamint a DIGIT Főigazgatóság keretszerződéseit használó európai
ügynökségek számára is kötelező az e-számlázás (majd fokozatosan az
e-közbeszerzés egyéb eljárásainak) alkalmazása. A következő lépés az elektronikus
benyújtást lehetővé tevő rendszer, a szerződés odaítélését
megelőző szakasz vélhetőleg legproblematikusabb elemének
biztosítása lesz. Az elektronikus benyújtásra vonatkozó megvalósíthatósági
tanulmány és az ehhez kapcsolódó kísérleti alkalmazás a tervek szerint még a 2012.
év végét megelőzően megvalósul. A rendszer a Bizottság szándékai
szerint teljesen interoperábilis lesz a PEPPOL projekt keretében kifejlesztett
infrastruktúrával. Emellett a szoftver, mint nyílt forráskódú megoldás a
jelenlegi állapothoz hasonlóan a jövőben is elérhető lesz a
külső felhasználók és fejlesztők számára. Jelenleg számos ország,
például Görögország, Norvégia és Portugália ajánlatkérő hatóságai tesztelik
az open e-Prior eszköz alkalmazhatóságát. Az Európai Bizottság tervei szerint a teljesen
elektronizált közbeszerzési rendszerre való áttérés, amely magában foglalja
mind a szerződés odaítélését megelőző, mind pedig az azt
követő szakaszt, 2015 júniusára valósul majd meg. Ezzel a Bizottság
teljesíti az európai digitális menetrendben és az elektronikus kormányzásról
szóló cselekvési tervben vállalt célkitűzéseket. A Bizottság magas
szintű informatikai bizottsága (High Level Committee on IT – HLCIT) 2011
decemberében döntött a szükséges előkészítő munka megkezdéséről.
Az Európai Bizottság szoros együttműködésre törekszik az Unió más
intézményeivel, szervezeteivel és ügynökségeivel is, hogy ezáltal támogatást
nyújtson számukra az e-közbeszerzési megoldásoknak a meglévő közbeszerzési
eljárásokba való lehetséges integrálása során. Kulcsintézkedések: (13)
Az Európai Bizottság 2015 közepére (egy évvel a tagállamok számára megszabott
határidőt megelőzően) végrehajtja a
teljesen elektronizált közbeszerzésre való áttérést. (14)
Az Európai Bizottság – a beruházási költségek csökkentése érdekében – elérhetővé teszi e-közbeszerzési megoldásait a saját infrastruktúra kiépítésén dolgozó tagállamok
számára. 5. Az e-közbeszerzés nemzetközi dimenziói A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nemrégiben
kiadott dokumentuma, a kormányzati beszerzési megállapodás (Government
Procurement Agreement – GPA) csak igen korlátozott számú rendelkezést tartalmaz
az e-közbeszerzés vonatkozásában, és csupán azt mondja ki, hogy a feleknek
rendszeres konzultációt kell folytatniuk a területet érintő változások
kapcsán. A közelmúltban elfogadott kormányzati beszerzési megállapodás
ugyanakkor jelzi az irányváltást, hiszen elismeri és ösztönzi az elektronikus
eszközök alkalmazását a közbeszerzés során, az elektronikus úton odaítélt
szerződéseket pedig kifejezetten a megállapodás hatálya alá vonja. Az
elektronikus eszközök használatára általános elvek kerültek meghatározásra,
emellett egyedi szabályok vonatkoznak többek között a hirdetmények elektronikus
közzétételére és az elektronikus árverésekre. Az említett jogi rendelkezések
mellett a joghatóságok képviselőinek az e-közbeszerzési rendszerek kapcsán
folytatott informális konzultációja nagymértékben elősegíti majd a
határokon átnyúló szerződések kapcsán esetlegesen felmerülő
nehézségek elkerülését. A magas minőségű nemzetközi szabványok
általános alkalmazása az elgondolások szerint megteremti a nyitottság és
átjárhatóság szükséges fokát. Tekintettel az e-közbeszerzés egyre
jelentősebb nemzetközi dimenzióira, elengedhetetlen annak biztosítása,
hogy az e-közbeszerzési rendszerek joghatóságtól függetlenül valamennyi
ajánlattevő (és különösen a WTO GPA tagjai) számára nyitottak legyenek. Az
Európai Bizottság ennélfogva törekedni fog arra, hogy kiépítse részvételét a
megfelelő nemzetközi szabványalkotó fórumokon, valamint az e-közbeszerzés
témáját rendszeresen érintse a főbb kereskedelmi partnerekkel folytatott
kétoldalú szabályozási párbeszédek során. Kulcsintézkedések: (15)
Az Európai Bizottság támogatja a szabályozást érintő nemzetközi párbeszédeket a nyílt e-közbeszerzési rendszerekről
és hatékonyan nyomon követi a vonatkozó nemzetközi
szabványalkotó munkát. 6. Következtetés A teljesen elektronizált közbeszerzés
alkalmazására való áttérés elsősorban nem műszaki vagy technológiai
kérdés, hanem egy olyan gazdasági és politikai kihívás, melynek megoldása nem
valósulhat meg a legfelsőbb szintű politikai elkötelezettség nélkül.
A Bizottság ezért felszólítja a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy
adják egyértelmű politikai jelét amelletti elkötelezettségüknek, hogy
szembe kívánnak nézni az említett kihívással. Ennek keretében törekedjenek a
felülvizsgált közbeszerzési jogszabálycsomag elfogadására még a 2012. év végét
megelőzően, hogy a teljesen elektronizált közbeszerzés alkalmazására
való áttérés az Unióban a 2016. év közepére sikeresen megvalósulhasson. [1] Az
elektronikus közbeszerzés azt jelenti, hogy az állami szervezetek áruk
beszerzése, szolgáltatások megrendelése vagy építési beruházásokra irányuló
ajánlatkérés során elektronikus kommunikációt használnak, és a tranzakciókat
elektronikus úton bonyolítják le. [2] COM(2010) 245. [3] COM(2010) 743, 2010. december 15. [4] A 2005. november 24-én kiadott manchesteri miniszteri
nyilatkozat értelmében 2010-re „az európai közigazgatások mindegyike alkalmassá
válik arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárását elektronikusan bonyolítsa”,
valamint „a közbeszerzésre vonatkozó uniós értékhatár feletti közbeszerzések
legalább 50 %-a elektronikus úton valósul meg”: http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment/docs/pdf/manchester_declaration.pdf. [5] További
információkért lásd: http://www.pps.go.kr/english/. [6] Az egységes piaci intézkedéscsomag számos intézkedést határoz meg az
európai gazdaság fellendítésére és a munkahelyteremtésre. [7] 2011. december 20-i javaslatok: COM(2011) 895 végleges; COM(2011) 896
végleges és COM(2011) 897 végleges. [8] A javaslat értelmében az e-közbeszerzés alkalmazása legkésőbb az
átültetési határidő leteltét követő második év végére válna
kötelezővé, ami a jelenlegi elfogadási ütemterv szerint lehetővé
teszi a 2016. év közepére megvalósuló végrehajtást. [9] A közbeszerzési eljárás két fő szakaszból áll: a szerződés
odaítélését megelőző, valamint az azt követő szakaszból. Az
odaítélést megelőző szakasz a közbeszerzési eljárás valamennyi, a
szerződés odaítélését megelőző alszakaszát magában foglalja
(hirdetmény közzététele, ajánlati dokumentáció beszerzése, ajánlatok
benyújtása, ajánlatok értékelése, szerződés odaítélése). Az odaítélést
követő szakasz a közbeszerzési eljárás valamennyi, a szerződés
odaítélését követő alszakaszát magában foglalja (megrendelés, számlázás és
fizetés). [10] Lásd az Európai Bizottság közbeszerzési mutatókról szóló
2010. évi jelentését: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/indicators2010_en.pdf. [11] Az
e-közbeszerzésre áttért ajánlatkérő hatóságok és szervek általában
5–20 %-os, főként az árcsökkenésből eredő megtakarításokról
számoltak be. [12] Lásd: Vogel, Lukas: Macroeconomic effects of cost
savings in public procurement [A közbeszerzés területét érintő
árcsökkenés makrogazdasági hatásai], Economic Papers, 389. sz., Európai
Bizottság, Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság, 2009. november: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication16259_en.pdf. [13] Lásd: E-procurement - Public procurement worth two
trillion euros needs smarter spending [E-közbeszerzés – A kétbillió euró
értékű közbeszerzési területen ésszerűbb költekezésre van szükség],
Deutsche Bank Research, 2011. február. Lásd: http://www.dbresearch.de/PROD/DBR_INTERNET_DE-PROD/PROD0000000000269867.PDF. [14] Az Európai
Bizottság az említett példákról a különböző közigazgatási szervekkel és
érdekelt felekkel felvett közvetlen kapcsolat útján szerzett tudomást. [15] Az elektronikus közbeszerzés Európai Unión belüli
alkalmazásának kiterjesztéséről szóló zöld könyvre adott válaszok
összefoglalása az alábbi címen érhető el: http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/e-procurement/synthesis_en.pdf. [16] A cselekvési terv, továbbá az ahhoz kapcsolódó
dokumentáció, ideértve a 2010-ben kiadott értékelést, az alábbi címen
érhető el: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/documents/index_en.htm. [17] A
közbeszerzésről szóló európai parlamenti és tanács irányelvre vonatkozó
bizottsági javaslat (COM(2011) 896 végleges). [18] TED
(Tenders Electronic Daily) a „Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához”
c. kiadvány online változata, amelyen uniós közbeszerzési hirdetmények jelennek
meg. [19] Az e-CERTIS-re vonatkozó részletesebb információk az
Europa portál alábbi weboldalán találhatók: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/e-certis/index_en.htm. [20] A vízügyi,
energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzéseiről szóló európai parlamenti és tanácsi
irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat (COM(2011) 895 végleges). [21] A
koncessziós szerződések odaítéléséről szóló európai parlamenti és
tanácsi irányelvre vonatkozó bizottsági javaslat (COM(2011) 897 végleges). [22] „IKT-szabványosítás
és a közbeszerzés közötti kapcsolatra vonatkozó útmutatás” – intézkedés az
európai digitális menetrend keretében. [23] http://www.peppol.eu/ [24] Lásd: http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/projects/index_en.htm. [25] A transzeurópai hálózatok közös finanszírozási eszközét biztosító
európai összekapcsolódási eszközre vonatkozó javaslat 2011-ben került
benyújtásra. Lásd „Az integrált európai infrastruktúrára vonatkozó
intézkedéscsomag” c. bizottsági közleményt (COM(2011) 676). Lásd továbbá az
európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és
tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot (COM(2011) 665). [26] COM(2010) 245, 2010. május 19. [27] COM(2010) 743, 2010. december 15. [28] https://etendering.ted.europa.eu/ [29] Az e-PRIOR projekt az Európai
Bizottságon belül kifejlesztett megoldás. Nyílt forráskódú megoldásként
külső felhasználók számára is elérhetővé tették („Open e-PRIOR”).
Lásd: https://joinup.ec.europa.eu/software/openeprior/description. [30] http://ec.europa.eu/isa/