A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Küzdelem digitális korunk bűnözésével: Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozása

1.           BEVEZETÉS: A HATÁROK NÉLKÜLI BŰNÖZÉSRE ADOTT EURÓPAI VÁLASZ

Az internet elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen részévé vált társadalmunknak és gazdaságunknak. A fiatal európai polgárok nyolcvan százaléka az online közösségi hálózatok segítségével tart kapcsolatot egymással és a világgal[1], továbbá megközelítőleg 8 billió USD cserél gazdát évente az elektronikus kereskedelemben[2]. Ahogyan azonban egyre inkább a világháló válik hétköznapi életünk és üzletkötéseink terepévé, a bűnözés is folyamatosan terebélyesedik – naponta több mint egymillió ember válik a számítástechnikai bűnözés áldozatává világszerte[3]. Az interneten zajló bűnöző tevékenység a lopott hitelkártyák árusításától (akár mindössze egy euróért) a személyazonosság-lopásig és a gyermekek szexuális zaklatásáig, valamint intézmények és infrastruktúrák elleni súlyos informatikai támadásokig terjed.

A számítástechnikai bűnözés jelentős összköltséggel jár a társadalom számára. Egy nemrégiben napvilágot látott jelentés szerint a számítástechnikai bűnözés áldozatai évi körülbelül 388 milliárd USD veszteséget szenvednek el világszerte, így a bűnözés ezen ága nyereségesebb mint a marihuána, a kokain és a heroin világkereskedelme együttvéve[4]. Bár az ilyen információkat óvatosan kell kezelni, mivel a számítógépes bűnözés eltérő meghatározási módjai különféle költségbecsléseket eredményezhetnek, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a számítástechnikai bűnözés a bűnöző tevékenységek rendkívül nyereséges és alacsony kockázattal járó válfaja, amely egyre elterjedtebbé és veszélyesebbé válik. Egy olyan időszakban, amikor a gazdasági növekedés előmozdítása élvez elsőbbséget, a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a polgárok és a vállalkozások bizalmát a biztonságos online kommunikáció és kereskedelem iránt. E küzdelem elősegíti továbbá az Európa 2020 stratégiában[5] megfogalmazott növekedési célokat és az európai digitális menetrendet[6].

Az elmúlt években bekövetkezett digitális forradalom fő mozgatórugója az interneten élvezett szabadság. A nyílt világhálón nem léteznek nemzeti határok, és egységes világméretű irányítási struktúra. Az online szabadság előmozdítása és védelme ugyan összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával, eközben azonban arra is törekednünk kell, hogy védelmet nyújtsunk a polgároknak az e nyitottságot kihasználni igyekvő bűnbandákkal szemben. Egyetlen bűnözési forma sem annyira nemzetközi mint a számítástechnikai bűnözés, amely összehangolt, együttműködő, és nemzeti határokon átívelő stratégia elfogadását követeli meg a bűnüldöző hatóságoktól, amelybe a polgárokat és az érdekelt magánfeleket is be kell vonni. Ez az a terület, ahol az EU komoly hozzáadott értéket biztosíthat, és ezt meg is fogja tenni.

Az Európai Unió különféle kezdeményezéseket dolgozott ki a számítástechnikai bűnözés leküzdése érdekében. Ezek felölelik a gyermekek online szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2011. évi irányelvet, valamint az információs rendszerekkel szembeni támadásokról szóló, 2012 folyamán elfogadandó irányelvet, amely előtérbe helyezi a számítástechnikai bűnelkövetési eszközök – különösen a botnetek[7] – alkalmazásának szankcionálását. Az Europol fokozza a számítástechnikai bűnözéssel szembeni tevékenységét, kulcsszerepet játszva a nemrégiben lefolytatott „Operation Rescue” műveletben, amelynek során a rendőrség – a világ bűnüldöző szervei által valaha lefolytatott egyik legkiterjedtebb ilyen típusú nyomozást követően – letartóztatott 184, gyermekkel szemben szexuális bűncselekményekkel gyanúsított elkövetőt, és gyermekek zaklatásának több mint 200 áldozatát azonosította. Annak köszönhetően leplezték le a feltételezett elkövetők személyazonosságát és tevékenységét, hogy az Europol elemzői feltörték a hálózat kulcsfontosságú központi szerverének biztonsági kódját.

Továbbra is kiemelt prioritást élvez a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem, amelynek legfontosabb jogi eszköze az Európa Tanács számítástechnikai bűnözéssel szembeni egyezménye[8]. A számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelem az Unió szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni szakpolitikájának körén belül[9] kapott helyet, és szerves részét képezi azoknak az erőfeszítéseknek, hogy átfogó uniós stratégiát dolgozzunk ki a kiberbiztonság erősítésére. Az EU a nemzetközi partnerekkel is szorosan együttműködik, például a kiberbiztonsággal és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó, jelenleg működő EU-USA munkacsoport keretében.

E fejlődéstől eltekintve még mindig több akadály gátolja a számítástechnikai bűncselekmények hatékony felderítését, és az elkövetők európai szintű üldözését. Az említett akadályok közé tartoznak többek között az alábbiak: a joghatósági határok, a hírszerzési információk megosztására vonatkozó kapacitások elégtelensége, a számítástechnikai bűnelkövetők eredetének felkutatása terén jelentkező technikai nehézségek, az eltérő nyomozati és igazságügyi szakértői kapacitások, a szakképzett munkatársak hiánya, valamint a kiberbiztonságért felelős egyéb érdekeltekkel folytatott együttműködés következetlensége. A Stabilitási Eszköz révén az Unió a számítástechnikai bűnözéshez kapcsolódó, gyorsan változó transznacionális fenyegetéseket is kezeli azokban a fejlődő és átalakuló országokban, ahol gyakran nem állnak rendelkezésre a szervezett bűnözés e formájával szembeni küzdelemhez szükséges kapacitások.

Az említett kihívásokra válaszul a Bizottság jelezte, hogy a belső biztonsági stratégia egyik prioritásaként Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot kíván létrehozni[10]. Miután a Tanács kérésére[11] elkészítette az e központ létrehozására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt[12], a Bizottság az Europol keretén belül működő Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központra tesz javaslatot, amely a számítástechnikai bűnözéssel szembeni európai küzdelem központjának szerepét tölti majd be. E közlemény merít a megvalósíthatósági tanulmányban felvázolt azon elképzelésekből, amelyek a Számítástechnikai Bűnözéssel Foglalkozó Európai Központ legfontosabb feladataira vonatkoznak, elmagyarázza, hogy miért az Europolon belül kell elhelyezni a központot, és hogy milyen módon hozható létre. A forrás-vonzatokat azonban tovább kell vizsgálni, és a központ teljes körű működésének megkezdése előtt kell azokat megállapítani. E központ létrehozása adott esetben meg fog jelenni az Europol jogalapjának soron következő felülvizsgálatában.

2.           A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BŰNÖZÉS ELLENI EURÓPAI KÖZPONT LÉTREHOZÁSÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Annak érdekében, hogy a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (a továbbiakban: a központ) – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – hozzáadott értéket biztosíthasson, azt javasoljuk, hogy a központ fókuszáljon a számítástechnikai bűnözés következő főbb területeire:

i.             a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett számítástechnikai bűncselekmények, különösen azok, amelyek bűncselekményekből származó tetemes nyereséget érnek el (pl. az online csalás);

ii.            azok a számítástechnikai bűncselekmények, amelyek súlyos kárt okoznak áldozataiknak, így például a gyermekek szexuális kizsákmányolása; továbbá

iii.           azok a számítástechnikai bűncselekmények (köztük a számítógépes támadások), amelyek az Unión belüli kritikus infrastruktúrát és információs rendszereket érintik[13].

A számítástechnikai bűnözés folyamatosan változó jellegére figyelemmel, arra is hatáskört kell biztosítani, hogy a központ eljárhasson a tagállamok kérésére válaszul, és felléphessen az Uniót érő új számítástechnikai fenyegetések által okozott sürgősségi helyzetekben.

2.1.        Az alapvető funkciók, és a számítástechnikai bűnözés elleni európai központtól elvárt teljesítések

A központnak az alábbi négy alapfunkciót kell ellátnia:

a)           A számítástechnikai bűnözésre vonatkozó európai információs központként szolgál

Az információelemzési feladatkör biztosítaná, hogy – a rendelkezésre álló rendőrségi adatokat kibővítve – a nyilvános, magán és nyílt források legszélesebb köréből összegyűjtsék a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó információkat. E tevékenység várhatóan fokozatosan megszünteti a kiberbiztonságért és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemért felelős szervek rendelkezésére álló adatok hiányosságait. Az összegyűjtött információk a számítástechnikai bűnözési tevékenységekre, módszerekre és a gyanúsítottakra vonatkoznának. Az információelemzés arra szolgál, hogy bővítse a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó ismereteket, és javítsa annak megelőzését, felderítését és büntetőeljárás alá vonását is, továbbá ösztönözze a bűnüldöző hatóságok, a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport szakemberei és az információs és kommunikációs technológiák (IKT) magánszektorbeli biztonsági szakértői közötti kapcsolatokat. Az információk megosztása szükségessé teszi a különböző felek közötti titoktartási megállapodások és szabályok tiszteletben tartását.

Az információelemzési feladatkör a számítástechnikai bűncselekmények bejelentése és az információmegosztás javítása terén is hasznos szerepet töltene be. A Bizottság szeretné, ha a tagállamok kötelezővé tennék a súlyos számítástechnikai bűncselekményeknek a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára történő bejelentését[14]. Ez lehetővé tenné, hogy a nemzeti rendőrségi szolgálatok következetesebb tájékoztatást nyújtsanak a központnak a súlyos számítástechnikai bűncselekményekről, az pedig ezt követően megismertethetné ezeket az információkat, hogy a más tagállamokbeli kollégák értesüljenek arról, ha ugyanazon az ügyön dolgoznak, és felhasználhassák egymás információit a nyomozás során.

Az a cél, hogy idővel annyira részletes helyzetképet kapjunk az európai számítástechnikai bűnözésről, hogy magas színvonalú stratégiai jelentéseket készíthessünk a tendenciákról és a fenyegetésekről, valamint a bűnözésre vonatkozó átfogó adatokból nyerjünk tájékoztatást, továbbá különböző forrásokra támaszkodó adatbázis révén javítsuk az operatív hírszerzés működését.

b)           A számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos szakértelem összefogása a tagállamok kapacitásépítésének támogatása céljából

A számítástechnikai bűnözés visszaszorítása érdekében a központnak szakértői és képzési segítséget kell nyújtania a tagállamok számára. Ennek során kiemelt hangsúlyt kap a bűnüldözés, de az igazságszolgáltatás személyzete számára is képzést kell nyújtani. Az igények alapos felmérését követően egységesíteni lehetne az Europol, a CEPOL és a tagállamok meglévő kezdeményezéseit, hogy erősítsük azok koordinációját és a kölcsönösen kiegészítő jellegét. A képzés a technikai szakértelem elmélyítésétől, a rendőrtisztek, ügyészek és bírák számítástechnikai bűncselekményeket érintő ügykezelési kapacitásának tágabb értelemben vett fejlesztéséig terjedne.

Számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos segélyszolgálatot kellene létrehozni a bevált módszerek és ismeretek megosztása céljából, valamint azért, hogy választ adjon a tagállamokból, a nemzetközi bűnüldöző hatóságoktól, az igazságszolgáltatástól, a magánszektorból és a civil társadalmi szervezetektől – például informatikai támadások vagy az internetes csalás új formáinak megjelenése esetén – érkező megkeresésekre.

A segélyszolgálatnak támogatnia kell a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó szakértői csoportok – így az Európai Unió számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó munkacsoportja – valamint a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem szakértőinek tevékenységeit, és tanácsot kell adnia számukra. Emellett együttműködést kell kialakítania a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó, fejlődőben lévő kiválósági központokkal – így a 2CENTRE-al –, valamint a kutatókkal.

A központnak segítenie kell a tagállamok azon erőfeszítéseit is, hogy közösen elfogadott szabványokon alapuló, számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos bejelentési alkalmazást fejlesszenek és építsenek ki, hogy a különféle szereplőktől (vállalatok, nemzeti/kormányzati hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportok, polgárok stb.) érkező bejelentéseket a nemzeti bűnüldöző hatóságokhoz, azoktól pedig a központhoz irányítsák.

A központnak részt kell vennie a büntető igazságszolgáltatás szereplői és a bűnüldözési terület bevált módszereinek cseréjében, és elő kell azt segítenie. A súlyos számítástechnikai bűnelkövetőkkel szembeni tagállami büntetőeljárások javítása érdekében alapvetően fontos, hogy hatékonyan bevonjuk az igazságszolgáltatás személyzetét a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelembe.

c)           Támogatásnyújtás a tagállamok számítástechnikai bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásaihoz

A központnak műveleti támogatást kell nyújtania számítástechnikai bűncselekmények ügyében folyatott nyomozásokhoz, például ösztönözve közös számítástechnikai bűnügyi nyomozócsoportok felállítását, és a folyamatban lévő nyomozások során az operatív információk cseréjét.

Emellett magas szintű kriminalisztikai segítséget (létesítmények, tárolás, eszközök) és kódfejtési szakértelmet kell biztosítania a számítástechnikai bűnügyekben folytatott nyomozásokhoz.

d)           Az európai számítástechnikai bűnügyi nyomozók közös szócsövévé kell válnia, amely átfogja a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területét

Idővel a központ az európai számítástechnikai bűnügyi nyomozók képviseletét ellátó gyűjtőszervként járhat el, amely kifejezésre juttatja közös álláspontjukat az IKT-ágazattal és az egyéb magánszektorbeli vállalkozásokkal, valamint a kutatókkal, a felhasználói egyesületekkel és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott megbeszéléseken, amelyek témája a számítástechnikai bűnözés jobb megelőzésének módja, és a célzott kutatási tevékenységek összehangolása.

A központ természetes kapcsolódási felületet jelentene az Interpol számítástechnikai bűnözés ügyében folytatott tevékenységeihez, valamint a nemzetközi rendőrségek számítástechnikai bűnözés elleni egységeihez. Emellett összehangolhatná az internet szabályozásával kapcsolatos, folyamatban lévő kezdeményezésekben és az ENSZ számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyitott szakértői csoportjában való részvételt.

A központnak a tájékoztatási kampányok folytatása során együtt kell működnie az olyan szervezetekkel is, mint az INSAFE-hálózat[15]. Ha a központ elemzése szerint változás következett be a számítástechnikai bűnözésben, erre reagálva frissíteni kell a kampányokat, hogy ösztönözzék az elővigyázatos és biztonságos online magatartást.

2.2.        Elhelyezés

Amint a megvalósíthatósági tanulmány is igazolta, a számítástechnikai bűnözés elleni európai központot az Europol részeként, annak meglévő struktúráin belül kell elhelyezni.

Ez különböző előnyökkel jár. A tagállamok és az egyéb érdekeltek, köztük az Interpol és a nemzetközi bűnüldöző hatóságok elismerik az Europol szerepét. A hivatal már jelenleg is megbízatással rendelkezik a számítógépes bűnözés kezeléséhez[16]. Az Europol legfontosabb tevékenysége, hogy valamennyi polgár érdekében hozzájáruljon a biztonságosabb Európa megteremtéséhez, azáltal, hogy a bűnüldözési operatív információk cseréje és elemzése révén támogatást nyújt az uniós bűnüldöző hatóságoknak.

2.3.        A központ forrásvonzatai

A megvalósíthatósági tanulmány megvizsgálta az eltérő forrásvonzatokat. Ezek további elemzést igényelnek[17], különösen azon egyéb feladatok fényében, amelyeket esetleg szintén az Europolnak kell ellátnia a jövőben, továbbá az uniós ügynökségek személyzeti kérdéseinek tágabb összefüggései között. Ezt az értékelést különösen az Europol jogalapjának felülvizsgálata kapcsán, és a Belső Biztonsági Alapra irányuló bizottsági javaslatra vonatkozó jelenlegi vita összefüggésében kell elvégezni. Mindazonáltal az már egyértelműnek látszik, hogy nemzeti szakértőket kell kirendelni tagállamokból.

A becsült forrásigények vizsgálatakor a Bizottság az alábbi három megfontolást tartja irányadónak: először is azt feltételezzük, hogy a számítástechnikai bűnözés tömeges növekedésével szemben az ilyen ügyek teljes száma kismértékben fog emelkedni; másodsorban a tagállamok erősítik a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó saját kapacitásukat, harmadrészt pedig a központ csak a számítástechnikai bűncselekmények bizonyos csoportjával foglalkozik majd.

2.4.        Irányítás

A központ Europolon belüli elhelyezése miatt fontossá válna, hogy a legfontosabb érdekeltek részt vegyenek a központ stratégiai irányításában. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az Europol irányítási struktúráján belül hozzák létre a központ programtestületét, amelynek elnöki tisztségét a központ vezetője töltené be. Ez az eszköz lehetőséget adna a többi érdekeltnek – így az Europolnak, a CEPOL-nak, az EU számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó munkacsoportja által képviselt tagállamoknak, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (ENISA), és a Bizottságnak –, hogy további felesleges adminisztratív teher létrehozása nélkül rendelkezésre bocsássák saját szaktudásukat. A testület felléphetne a központ számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos tevékenységei során elért eredmények elszámoltathatóságának ösztönzése érdekében, így biztosítaná, hogy az említett tevékenységeket a partneri kapcsolatok keretében, az összes érdekelt többletértéket jelentő szaktudásának elismerése és megbízatásának tiszteletben tartása mellett végezzék.

2.5.        Együttműködés a legfontosabb szereplőkkel

A központnak biztosítani kell a számítástechnikai bűnözéssel szembeni koordinált ellenlépéseket azáltal, hogy megteremti az uniós ügynökségek közötti együttműködés lehetőségét, és emellett ellátja az egyetlen európai kapcsolattartó pont szerepét is.

a)           Tagállamok

A legfontosabb cél a tagállamok támogatása a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem során. A központ számítástechnikai bűnözéssel szembeni segélyszolgálata és szolgáltatásai – így az összpontosítottabb fenyegetés-elemzés és a jobb tájékozottságon alapuló operatív támogatás – Európa-szerte hasznot hajt majd a számítástechnikai bűnügyi nyomozók számára. Az EU számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó munkacsoportja biztosítaná a tagállamok szempontjainak megjelenítését a központ programtestületében. Ezenfelül a tagállamoknak tovább kell folytatniuk a számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelem nemzeti struktúrájának kiépítéséhez szükséges beruházásokat, hogy megfelelő interfésszel rendelkezzenek a központtal való kapcsolattartáshoz.

b)           Az európai ügynökségek és az egyéb szereplők

Az érintett ügynökségeket, nevezetesen az Eurojustot a CEPOL-t és az ENISA-t, valamint a CERT-EU-t közvetlenül bevonnák a központ tevékenységeibe. Szerepük nem csupán a programtestületben való részvételre korlátozódna, hanem adott esetben – és megbízatásaik figyelembe vétele mellett – az operatív együttműködésbe is bekapcsolódnának.

c)           A nemzetközi partnerek

A központnak értékes tárgyalópartnerré kell válnia a számítástechnikai bűnügyekkel foglalkozó nemzetközi partnerek számára ahhoz, hogy a számítástechnikai bűnözésre vonatkozó információk európai központjává fejlődhessen. Törekednie kell arra, hogy az Interpollal és stratégiai partnereinkkel világszerte fenntartott partnerség keretében javítsa a számítástechnikai bűnözéssel szembeni küzdelem során tett válaszlépések összehangolását, továbbá, hogy a virtuális tér továbbfejlesztése során figyelembe vegyék a bűnüldözési szempontokat.

d)           A magánszektor, a kutatók és a civil társadalmi szervezetek

A magánszektor és a bűnüldöző hatóságok közötti bizalomépítés kiemelt fontosságú a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemben. A központnak – az Europol munkáját összekapcsolva a meglévő és az új partnerekkel – megbízható hálózatokat és információcserére szolgáló platformokat kell kialakítani az iparági és egyéb partnerekkel, így a kutatókkal és a civil társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartáshoz. Ezeknek elő kell mozdítaniuk az érdekelt csoportok közötti információmegosztást a kérdések széles körét illetően, beleértve a számítástechnikai fenyegetésekre vonatkozó korai figyelmeztetést, a számítógépes támadásokra és a számítástechnikai bűnözés egyéb válfajaira adott együttműködő, munkacsoport-szerű válaszlépéseket.

A központnak emellett hozzá kell járulnia a jelentős digitális eszközökkel rendelkező magánszektorbeli vállalkozások (pl.: bankok és online kiskereskedők) szélesebb körű erőfeszítéseihez, amelyek a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre és az azzal szembeni védelem javítására, valamint a fejlődő technológiák terén jelentkező sebezhetőség minimálisra csökkentésére irányulnak.

A bűnüldöző hatóságoknak és a magánszektornak egyaránt érdekében áll, hogy jobb, és valós idejű képet kapjanak a számítástechnikai bűnözés helyzetéről, hogy az új elkövetési módok fokozott felderítése és a számítástechnikai bűnözők gyors letartóztatása révén kíséreljék meg hatékonyabban felszámolni a számítástechnikai bűnözői hálózatokat.

3.           A SZÁMÍTÁSTECHNIKAI BŰNÖZÉS ELLENI EURÓPAI KÖZPONT KIALAKÍTÁSÁNAK ÜTEMTERVE

3.1.        Tevékenységek 2013 végéig

A kiinduló operatív kapacitás elérése érdekében a Bizottság – az Europollal szorosan együttműködve – feltérképezi majd, hogy milyen emberi és pénzügyi erőforrásokra lehet szükség a központ végrehajtási csoportjának felállításához a jelenlegi uniós pénzügyi keret végéig. A végrehajtási csoport feladatai közé tartozna például a központ feladatkörére és szervezeti felépítésére vonatkozó tervezet elkészítése, valamint a központ teljesítményének értékelésére szolgáló mutatók kidolgozása. A társult érdekeltek pontosabban meghatározzák a programtestület szerepét és működését, és megállapodnak arról.

Az adatelemzési feladatkör teljes körű megvalósítása érdekében a központ végrehajtási csoportjának kapcsolatokat kell kiépítenie a CERT-EU előzetes szervezési csoportjával, és adott esetben az ENISA-val (figyelembe véve azok korlátozott erőforrásait). A számítástechnikai bűncselekmények bejelentésének javítása érdekében, felmérést fogunk végezni, hogy átjárhatósági térképet állítsunk össze a számítástechnikai bűncselekmények bejelentésére szolgáló, meglévő online tagállami rendszerekről.

Számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó segélyvonalat kell létrehozni, amelyet a kérdéssel foglalkozó, biztonságos online közösségi platform biztosítása révén támogathatnánk. A központ és a programtestület koordinálásával átvizsgálhatnák és egységesíthetnék az Europol, a CEPOL, és a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó európai képzési és oktatási csoport jelenlegi képzési tevékenységeit. El kell végezni a képzési igények elemzését, és ennek során figyelembe kell venni a bírák és ügyészek igényeit is. Az említett felülvizsgálat alapján számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó alaptanfolyamot tarthatnánk, amely nyitott lenne az igazságszolgáltatás tagjai számára.

Ezenfelül pontosabban fel kell mérni a szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat, amelyeket a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó határozatokban kell biztosítani, Ez az elemzés hozzájárul majd a központ további fejlesztéséhez.

4.           KÖVETKEZTETÉS

Mivel a szervezett bűnözés a virtuális térre is kiterjeszti a tevékenységét, a bűnüldözésnek is lépést kell ezzel tartani. Az EU elláthatja a tagállamokat és az iparágat azokkal az eszközökkel, amelyekkel leküzdhetik a korszerű és folyton változó számítástechnikai bűnözés fenyegetését, amely természetéből adódóan nem ismer határokat. Amennyiben biztosíthatók a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások, a számítástechnikai bűnözés elleni központ a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem európai központjává fog válni azáltal, hogy összefogja a szaktudást, támogatja a bűnügyi nyomozásokat, és elősegíti az EU egészére kiterjedő megoldásokat, miközben Unió-szerte felhívja a figyelmet a számítástechnikai bűnözéssel összefüggő kérdésekre. Ebben a minőségében a központ hozzájárulna a nyitott internet és a törvényes digitális gazdaság megoltalmazásához, valamint az internetet használó európai polgárok és vállalkozások védelméhez.

Felkérjük a Tanácsot e javaslat jóváhagyására, az Európai Parlamentet és a többi érintett érdekeltet pedig arra ösztönözzük, hogy járuljanak hozzá a központ kialakításához

[1]               Eurostat, Internet Access and Use [Internet hozzáférés és használat], 2010. december 14.

[2]               McKinsey Global Institute „Internet matters: The Net's sweeping impact on growth, jobs, and prosperity” [Internetes kérdések: az internet elsöprő hatása a növekedésre, a foglalkoztatásra és a jólétre]. 2011. májusi jelentés, a 2012. február 8-i állapot szerint.

[3]               Norton Cybercrime Report 2011 [A Norton számítástechnikai bűnözésről szóló 2011. évi jelentése], Symantec, 2011. szeptember 7., a 2012. január 6-i állapot szerint.

[4]               i. m.

[5]               Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020 végleges, 2010. március 3.

[6]               Az európai digitális menetrend – COM(2010) 245 végleges, 2010. augusztus 26.

[7]               Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az információs rendszerek elleni támadásokról COM (2010)517 végleges, 2010. szeptember 30. A botnetek rosszindulatú szoftver által megfertőzött számítógépek hálózatai, amelyek távolról aktiválhatók meghatározott tevékenységek, például számítógépes támadások, elvégzése érdekében.

[8]               Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözéssel szembeni egyezménye, Budapest, 2001. november 23., a Budapesti Egyezményként is ismert. Az egyezményt kísérő dokumentum a számítástechnikai bűnözésről szóló, az informatikai rendszerek révén elkövetett rasszista és idegengyűlölő cselekmények büntetendővé nyilvánításával kapcsolatos kiegészítő jegyzőkönyv.

[9]               A szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni – 2011 és 2013 közötti időszakra vonatkozó európai szakpolitika köre nyolc prioritást ölel fel, amelyek egyike arra irányul, hogy „fokozni kell a küzdelmet a számítástechnikai bűnözés, illetve az ellen is, hogy a szervezett bűnözői csoportok az internetet bűncselekmények céljára használják fel”.

[10]             „Az EU [..] 2013-ra számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó központot fog létrehozni, amelyen keresztül a tagállamok és az EU intézményei képesek lesznek operatív és elemzési kapacitásokat építeni a nyomozásokhoz és a nemzetközi partnerekkel való együttműködéshez”, az alábbi dokumentumban: az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé. COM(2010) 673 végleges, 2010. november 22.

[11]             A Tanács következtetései a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó összehangolt stratégia végrehajtását szolgáló cselekvési tervről, az Általános Ügyek Tanácsának 3010. ülése, Luxembourg, 2010. április 26.

[12]             Feasibility study for a European Cybercrime Centre, Final Report, February 2012. [A számítástechnikai bűnözés elleni európai központra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, zárójelentés, 2012. február]

[13]             A 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelv meghatározása szerint. Ezen irányelv felülvizsgálata jelenleg van folyamatban, a központ figyelembe venné a további fejleményeket.

[14]             Így az információs rendszerek elleni támadásokról szóló, benyújtott irányelvtervezet, COM (2010) 517 végleges, 2010. szeptember 30., 3–7. cikkében felsorolt bűncselekmények.

[15]             A fiatalok számára a biztonságos, felelős internethasználatot népszerűsítő felvilágosító központok európai hálózata

[16]             A Tanács (2009/371/IB) határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról, a 4. cikk (1) bekezdése összefüggésben a melléklettel.

[17]             Az értékelésnek összhangban kell állnia az ügynökségekre vonatkozóan a 2013-as költségvetésben és a következő többéves pénzügyi keretben megállapított személyzeti és költségvetési előírásokkal.