A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A költségvetés végrehajtásának a bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzését követő értékelése a folyó túlzotthiány-eljárások keretében

1. Áttekintés

A fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előfeltételét jelentő rendezett államháztartás fontossága a 2007 utáni pénzügyi és gazdasági válság kezdete óta előtérbe került. A nem kellően prudens költségvetési politikák az egyre szélesedő makrogazdasági egyensúlytalansággal együtt azt eredményezték, hogy számos tagállam kiszolgáltatottá vált a 2008 óta tapasztalható pénzügypiaci zavaroknak. A hatályos uniós koordinációs és felügyeleti mechanizmusok nem voltak elég erősek és átfogók ahhoz, hogy megakadályozzák egyes tagállamok sebezhetővé válását és ennek más országokra átgyűrűző hatását.

E hiányosság kezelése céljából a Bizottság 2010 szeptemberében átfogó jogalkotási csomagot terjesztett elő a költségvetési felügyelet erősítése és annak érdekében, hogy a szakpolitikai felügyeletet kiterjesszék a makrogazdasági egyensúlytalanságokra. Az úgynevezett hatos jogszabálycsomagot (Six Pack) a Tanács és a Parlament 2011 novemberében véglegesen elfogadta és az 2011. december 13-án hatályba lépett. A szabályrendszer a gazdasági és költségvetési felügyelet eszközeinek számottevő megerősítését jelenti.

A csomag központi eleme a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának és a túlzott hiány esetén követendő eljárást magában foglaló korrekciós ágának megerősítése. A jelenlegi helyzetben, amikor 23 tagállammal szemben folyik túlzotthiány-eljárás, a korrekciós ág új rendelkezései különös jelentőséget kapnak. Az euróövezeti tagállamokra vonatkozóan mostantól főszabályként pénzügyi szankciókat alkalmaznak, amennyiben a nemzeti hatóságok nem tesznek eredményes intézkedéseket a Tanács által a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése alapján hozzájuk címzett ajánlásoknak való megfelelés érdekében. A költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU rendelet[1] előírja a Bizottság számára, hogy tegyen ajánlást a Tanácsnak pénzbírság kivetésére azon euróövezeti tagállam esetében, amellyel összefüggésben a Szerződés 126. cikke (8) bekezdésének megfelelően megállapítást nyert, hogy nem tett eredményes intézkedéseket a túlzott költségvetési hiány megszüntetése céljából. Ez az új szabály bármely olyan euróövezeti tagállamra alkalmazandó, amelyre vonatkozóan a Tanács a hatos csomag hatálybalépése után a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése szerinti határozatot hoz.

A költségvetési fegyelem megerősített szabályainak szigorú alkalmazása döntő jelentőségű az euróval mint stabil és erős valutával szembeni bizalom szempontjából és elválaszthatatlanul hozzátartozik az államadósság-válság megoldásához. A Bizottság idejekorán jelezte, hogy a jogszabálycsomag által biztosított új eszközöket kezdettől fogva szigorúan alkalmazni fogja. A Bizottság szolgálatainak 2011. november 10-én közzétett, 2011. őszi előrejelzése alapján átfogó értékelés készült a költségvetés végrehajtásáról a folyamatban lévő túlzotthiány-eljárásokkal összefüggésben. A jelenleg a túlzott hiány esetén követendő eljárás alá tartozó 23 tagállam közül öt részesül vagy részesült pénzügyi támogatásban[2]. Miközben a támogatási programban részt vevő országok költségvetésének alakulását a megfelelő programdokumentumok rendelkezéseinek figyelembevételével kell vizsgálni, a Bizottság szolgálatai által a támogatásban nem részesülő 18 tagállamra vonatkozóan a 126. cikk (7) bekezdése szerinti megfelelő tanácsi ajánlások végrehajtásának állásáról elvégzett értékelés megállapította, hogy az országok többségében kellő előrelépés történt a szakpolitikák terén a túlzott költségvetési hiány időben és fenntartható módon történő kiigazítása felé.

Ugyanakkor azonban az értékelésből az is kiderült, hogy néhány tagállamban egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy nem történik meg időben és fenntartható módon a kiigazítás, konkrétan Belgiumban, Cipruson, Magyarországon, Máltán és Lengyelországban, mely országokban a túlzott hiány megszüntetésére megállapított határidő lejárta küszöbön állt vagy közeledett, vagyis 2011, illetve 2012 volt. Ki kell emelni, hogy az értékelés szerint az említett öt ország közül négyben – Magyarországon, Lengyelországban, Belgiumban és Cipruson – a bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzése lezárásának időpontjáig (2011. október 24.) elfogadott költségvetési erőfeszítés nem éri el a Tanács által ajánlott erőfeszítés mértékét, hacsak nem kerül sor további intézkedésekre. Málta és Magyarország esetében, ahol a túlzott hiány megszüntetésére megállapított határidő 2011 volt, megállapították, hogy ha nem kerül sor további intézkedésekre annak érdekében, hogy a hiány az előrejelzés időszakában a GDP 3 %-a alatt maradjon, az államháztartási hiány kiigazítása nem történik meg a Tanács által kért fenntartható módon.

Az értékelésre és a hatos jogszabálycsomag küszöbön álló hatálybalépésére tekintettel Olli Rehn, a gazdasági ügyekért, a monetáris politikáért és az euróért felelős alelnök 2011. november 11-én levelet intézett az érintett tagállamokhoz. Ezeket a tagállamokat felkérték arra, hogy a 2012. évi költségvetés és/vagy a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetését biztosító kiegészítő intézkedések elfogadását kezeljék sürgősségi alapon. Amennyiben nem kerül sor korrekciós intézkedések elfogadására, a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében további, szankciók kivetésének lehetőségét is magukban foglaló lépések válnak elkerülhetetlenné.

A kiegészítő intézkedésekre való felszólítás megismétli a fiskális politikáról szóló 2011. október 4-i tanácsi következtetésekben foglaltakat is, melyek tartalmazzák a tagállamok felkérését arra, hogy maradéktalanul teljesítsék a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében vállalt kötelezettségeiket és meghatározzák, hogy azoknak a túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamoknak, amelyeknek a kiigazítás terén számottevő hiányosságaik vannak, arra kell törekedniük, hogy legkésőbb a 2012. évi költségvetésekbe beépített konkrét intézkedésekkel hajtsák végre a kiigazítást.

November közepe óta mind az öt tagállam, amelynek esetében a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő 2011 vagy 2012, és ahol a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése szerint a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése veszélynek van kitéve, intézkedéseket fogadott el és jelentett be. A legtöbb esetben ezek a kiegészítő intézkedések elegendőnek tekinthetők a túlzott hiány megszüntetésének megfelelő, a tanácsi ajánlásokkal összhangban lévő pályára történő visszaállításához. Ez a helyzet Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország esetében. Mindazonáltal, bár további erőfeszítésekre került sor Magyarországon is, a Bizottság értékelése szerint ezek az erőfeszítések még mindig nem biztosítanak megfelelő előrelépést a túlzott hiány fenntartható módon történő megszüntetése felé.

A közlemény felvázolja a bizottsági értékelés fő elemeit. Mindenekelőtt a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése alapján és az említett öt tagállam által ezt követően 2012. január 9-ig elfogadott költségvetési kezdeményezéseket figyelembe véve ismerteti a Bizottság e tagállamok költségvetésének végrehajtására vonatkozó aktuális álláspontját a túlzotthiány-eljárás keretében. A jelen közleménnyel együtt közzétett öt országspecifikus bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb és átfogó értékelés található.

Értékelése alapján a Bizottság ajánlást tesz a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy Magyarország esetében gyorsítsa fel a túlzott hiány esetén követendő eljárást. Ezért a Bizottság e közleménnyel párhuzamosan a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése szerinti tanácsi határozat meghozatalára irányuló ajánlást fogad el, annak megállapítása céljából, hogy a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlásra válaszul nem került sor eredményes intézkedésre a túlzott költségvetési hiány megszüntetése érdekében.

Az eredményes intézkedések megtételének elmulasztásáról szóló tanácsi határozat alapján a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban egy későbbi szakaszban Magyarország esetében – amelynek pénzneme nem az euró – a túlzott költségvetési hiány megszüntetésére vonatkozó, a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti új tanácsi ajánlásra irányuló ajánlást fogad el. Ezt az ajánlást a Tanács az eredményes intézkedések megtételének elmulasztásáról szóló tanácsi határozat meghozatalát követő két hónapon belül elfogadja. Az eredményes intézkedés elmulasztását megállapító tanácsi határozatot követően a Bizottság az 1084/2006/EK tanácsi rendelet előírásaival összhangban Magyarország vonatkozásában mérlegelheti továbbá egy, a Kohéziós Alap keretében tett kötelezettségvállalások felfüggesztésére irányuló javaslat előterjesztését a Tanácsnak.

A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése néhány olyan tagállamban is költségvetési kiigazítási hiányosságokra mutatott rá, amelyekre vonatkozóan a túlzott hiány megszüntetésére kitűzött határidő 2013. Ezekben a tagállamokban haladéktalanul kezelni kell az említett problémákat, különösen a 2012. évi európai szemeszter keretében az aktualizált stabilitási vagy konvergenciaprogramokban benyújtandó költségvetési terveik kidolgozása során.

A Bizottság továbbra is nyomon követi a költségvetés végrehajtását valamennyi túlzotthiány-eljárás alá vont tagállamban, többek között a jelen közlemény által érintett öt országban. A következő átfogó értékelésre a Bizottság szolgálatainak 2012. tavaszi előrejelzésével összefüggésben kerül sor.

2. Országspecifikus elemzések 2.1. Belgium

A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően kibocsátott, 2009. december 2-i ajánlásában a Tanács felkérte Belgiumot, hogy 2012-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt és a 2010–2012 közötti időszak során gondoskodjon a GDP 0,75 %-ának megfelelő éves átlagos költségvetési erőfeszítésről . A bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzése a 2011-es államháztartási hiányt a GDP 3,6 %-ára becsülte, majd – feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – 2012-re a GDP 4,6 %-ára, 2013-ra pedig a GDP 4,5 %-ára. A strukturális egyenlegnek a 2010–2012 közötti időszakra becsült –0,1 %-os átlagos éves változása jelentősen elmarad a Tanács által ajánlott költségvetési erőfeszítéstől. Így az államháztartási hiány előre jelzett pályája a becsült költségvetési erőfeszítéssel együtt nem volt összhangban a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetésével.

A 2011. őszi előrejelzés lezárásának időpontját követően a belga kormány megállapodásra jutott a 2012. évi költségvetési javaslatáról, amelyet 2011. december 21-én hivatalosan a parlament elé terjesztett. A belga hatóságok által 2012. január 9-ig hivatalosan bejelentett intézkedések Bizottság általi értékelése alapján a becslések szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,9 %-a lesz, majd 2013-ban megközelíti a 2,75 %-ot (lásd az 1. táblázatot). Ezért – a 2012. január 9-ig bejelentett valamennyi intézkedés figyelembevételével – úgy tűnik, hogy a belga hatóságok eredményes intézkedéseket tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése érdekében. A jelen közleménnyel együtt Belgiumra vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés található.

A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Belgiummal szemben folyó, túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Belgium költségvetésének alakulását.

1. táblázat: Belgium – a költségvetési előrejelzések összehasonlítása, államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

|| 2011 || 2012 || 2013

BIZ 2011. ősz || –3,6 || –4,6 || –4,5

Nemzeti hatóságok || –3,6 || –2,8 || –1,8*

BIZ 2012. január || –4,1** || –2,9 || –2¾

Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti hatóságok előrejelzései (2011. december 21.) és a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszik a kormány által a 2012. évi költségvetés-tervezetben bejelentett intézkedéseket. * A stabilitási program 2011. áprilisi aktualizált változata szerint a 2013-ra kitűzött cél a GDP –1,8 %-a volt; a 2012. évi költségvetés-tervezet jelenleg nem tartalmaz 2013-ra vonatkozó célkitűzést. ** A vártnál alacsonyabb bevételekre és a Dexia bank megmentéséhez kapcsolódó további költségekre vonatkozó új információk figyelembevételével módosítva. Forrás: a Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések

2.2. Ciprus

A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően 2010. július 13-án kibocsátott ajánlásában a Tanács felkérte Ciprust, hogy 2012-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt és a 2011–2012 közötti időszak során gondoskodjon legalább a GDP 1,5 %-ának megfelelő éves átlagos költségvetési erőfeszítésről. A bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzése az államháztartási hiányt 2011-re a GDP 6,7 %-ára, 2012-re pedig a GDP 4,9 %-ára becsülte, majd – feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – 2013-ra a GDP 4,7 %-ára. Emellett a strukturális egyenlegnek a 2011–2012 közötti időszakra becsült, a GDP 0,7 %-át kitevő átlagos éves változása jelentősen elmarad a Tanács által ajánlott költségvetési erőfeszítéstől. Így az államháztartási hiány előre jelzett pályája a becsült költségvetési erőfeszítéssel együtt nem volt összhangban a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetésével.

A 2011. őszi előrejelzés lezárásának időpontját követően a ciprusi parlament 2011. december 16-án elfogadta a 2012. évi költségvetési törvényt és a kiegészítő konszolidációs intézkedéscsomagot. A 2012. évi költségvetés és a kísérő intézkedések értékelése alapján a Bizottság előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,7 %-ára, majd 2013-ban 1,8 %-ára csökken (lásd a 2. táblázatot). A jelen közleménnyel együtt Ciprusra vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés található.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a ciprusi hatóságok eredményes intézkedéseket tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése érdekében. Mindenekelőtt a ciprusi hatóságok kiadásoldali konszolidációs stratégiát határoztak meg és óvatos makrogazdasági feltételezéseken alapuló 2012. évi költségvetést fogadtak el, valamint a hiány csökkentését elősegítő intézkedéseket tettek. A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Ciprussal szemben folyó, túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Ciprus költségvetésének alakulását.

2. táblázat: Ciprus – a költségvetési előrejelzések összehasonlítása, államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

|| 2011 || 2012 || 2013

BIZ 2011. ősz || –6,7 || –4,9 || –4,7

Nemzeti hatóságok || || > –2,5 || > –1,0

BIZ 2012. január || || –2,7 || –1,8

Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti hatóságok előrejelzései (2011. december) és a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszik a kormány által a 2012. évi költségvetés-tervezetben elfogadott intézkedéseket és a kormány által 2011 decemberében elfogadott kiegészítő konszolidációs intézkedéseket. Forrás: A Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések

2.3. Magyarország

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (7) bekezdésének[3] megfelelően kibocsátott, 2009. július 7-i ajánlásában a Tanács felkérte Magyarországot, hogy 2011-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt és a 2010–2011 közötti időszak során összesen legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő költségvetési erőfeszítésről gondoskodjon. A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése azzal számolt, hogy Magyarország az átmeneti intézkedéseknek köszönhetően 2011-ben a GDP 3,6 %-ának megfelelő többletet ér el, majd 2012-ben – feltételezve, hogy további konszolidációs lépésekre nem kerül sor – a hiány várhatóan a GDP 2,8 %-a lesz, ismét átmeneti jellegű intézkedések végrehajtása következtében, 2013-ban pedig a GDP 3,7 %-a. Mivel átmeneti intézkedések révén nem javul a mögöttes költségvetési pozíció, az előrejelzés 2010–2011-re a strukturális költségvetési egyenleg számottevő, összesen a GDP 2,75 %-át kitevő romlását becsülte, szemben a Tanács által javasolt javulással. Következésképpen az államháztartási hiány előre jelzett pályája a becsült költségvetési erőfeszítéssel együtt nem volt összhangban a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetésével.

A 2011. őszi előrejelzés lezárását követően a jóváhagyott 2012. évi költségvetés a tervezethez képest további kiadás- és bevételoldali intézkedéseket tartalmazott. Emellett a magyar hatóságok tovább pontosították strukturálisreform-programjukat és 2011. december 15-én kiegészítő konszolidációs intézkedéseket fogadtak el. Ugyanezen a napon a kormány és a banki ágazat megállapodást kötött a bajba jutott jelzáloghitelesek részére biztosított támogatási programok terheinek megosztásáról.

A 2011. őszi előrejelzést követő említett intézkedések Bizottság általi értékelése alapján az előrejelzés szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 2,75 %-a, 2013-ban pedig 3,25 %-a lesz (lásd a 3. táblázatot), még a makrogazdasági forgatókönyvben bekövetkező romlással összefüggő esetleges negatív hatások és az emelkedő kötvényhozamok figyelembevétele nélkül is. Ezért – a magyar hatóságok által 2011 végéig hivatalosan bejelentett valamennyi intézkedés alapján – még mindig nem biztosított a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése irányába tett megfelelő előrelépés.

Ennek ismeretében a Bizottság nem megfelelő intézkedések megállapításáról szóló, a Szerződés 126. cikkének (8) bekezdése szerinti tanácsi határozat meghozatalára irányuló ajánlást fogadott el. A jelen közleménnyel együtt Magyarországra vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés található.

3. táblázat: Magyarország – a költségvetési előrejelzések összehasonlítása, államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

|| 2011 || 2012 || 2013

BIZ 2011. ősz || 3,6 || –2,8 || –3,7

Nemzeti hatóságok || 3,9 || –2,5 || –2,2

BIZ 2012. január || 3,5 || –2¾ || –3¼

Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti hatóságok által 2011. szeptember 30-án közzétett és a Bizottság felé 2011. december 15-én megerősített előrejelzések és a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszik a 2012. évi költségvetés-tervezetbe foglalt intézkedéseket és a 2011. december 15-i kiegészítő konszolidációs intézkedéscsomagot. Forrás: A Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések

2.4. Málta

A Szerződés 126. cikke (7) bekezdésének megfelelően kibocsátott, 2010. február 16-i ajánlásában a Tanács felkérte Máltát, hogy 2011-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt, és 2011-ben a GDP 0,75 %-ának megfelelő költségvetési erőfeszítésről gondoskodjon. A bizottsági szolgálatok 2011. november 10-én közzétett 2011. őszi előrejelzése a költségvetési hiányt 2011-re a GDP 3 %-ára becsülte, majd – feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – azzal számolt, hogy 2012-ben a GDP 3,5 %-ára, 2013-ban pedig a GDP 3,6 %-ára szélesedik. Bár a strukturális egyenleg 2011-re becsült változása megfelelt a Tanács által ajánlott költségvetési erőfeszítésnek, az államháztartási hiány előre jelzett pályája nem volt összhangban a túlzott hiány fenntartható módon történő megszüntetésével.

A 2011. őszi előrejelzés lezárását követően a máltai kormány 2011. november 14-én elfogadta 2012. évi költségvetés-tervezetét. A költségvetés Bizottság általi értékelése alapján az államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzéseket módosították a GDP 2,6 %-ára (2012) és 2,9 %-ára (2013) (lásd a 4. táblázatot). A jelen közleménnyel együtt Máltára vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés található.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a máltai hatóságok eredményes intézkedéseket tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése érdekében. Mindenekelőtt a máltai hatóságok által elfogadott 2012. évi költségvetés számos intézkedést tartalmaz a hiány visszaszorítására. A fenti értékelés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Máltára vonatkozó, túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Málta költségvetésének alakulását.

4. táblázat: Málta – a költségvetési előrejelzések összehasonlítása, államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

|| 2011 || 2012 || 2013

BIZ 2011. ősz || –3,0 || –3,5 || –3,6

Nemzeti hatóságok || –2,8 || –2,3 || –1,8

BIZ 2012. január || –3,0 || –2,6 || –2,9

Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A nemzeti előrejelzések a nemzeti hatóságok által a 2012. évi költségvetés bemutatását kiegészítő információkon alapulnak. A nemzeti előrejelzések és a bizottsági szolgálatok 2012. januári értékelése figyelembe veszik a 2012. évi költségvetés-tervezetben szereplő intézkedéseket. Források: a Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések

2.5. Lengyelország

Az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (7) bekezdésének[4] megfelelően 2009. július 6-án kibocsátott ajánlásában a Tanács felkérte Lengyelországot, hogy 2012-ig hiteles és fenntartható módon csökkentse a GDP 3 %-a alá az államháztartási hiányt, és a 2010–2012 közötti időszak során gondoskodjon legalább a GDP 1,25 %-ának megfelelő éves átlagos költségvetési erőfeszítésről. A bizottsági szolgálatok 2011. őszi előrejelzése az államháztartási hiányt 2011-re a GDP 5,6 %-ára, 2012-re pedig a GDP 4,0 %-ára becsülte, majd – feltételezve, hogy nem kerül sor további intézkedésekre – 2013-ban a GDP 3,1 %-ára. Figyelembe véve emellett a makrogazdasági forgatókönyvben a túlzotthiány-eljárás keretében adott ajánlások alapjául szolgáló előrejelzések (vagyis a Bizottság szolgálatainak 2009. tavaszi előrejelzése) és a 2011. őszi előrejelzés között bekövetkezett változást, különösen pedig azt a tényt, hogy Lengyelország esetében felfelé módosították a középtávú növekedési kilátásokat, a strukturális költségvetési egyenleg 2010–2012 közötti becsült átlagos éves változása elmarad a Tanács által ajánlott kiigazítástól. Így az államháztartási hiány előre jelzett pályája és a becsült költségvetési erőfeszítés ebben a szakaszban nem lett volna összhangban a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetésével.

A 2011. őszi előrejelzés lezárását követően az új lengyel kormány 2011. december 8-án elfogadta a módosított 2012. évi költségvetési törvényt. A módosított költségvetés Bizottság általi, a 2011. őszi előrejelzést követő értékelése alapján a becslések szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 3,3 %-a, majd 2013-ban 2,6 %-a lesz (lásd az 5. táblázatot). A jelen közleménnyel együtt Lengyelországra vonatkozóan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebb értékelés található.

Lengyelország esetében a túlzotthiány-eljárással összefüggő értékelésben figyelembe kell venni a hatos jogszabálycsomagnak a rendszerszintű nyugdíjreformok költségvetési hatására vonatkozó rendelkezéseit. Mindenekelőtt, ha a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest fennálló túlzott hiány egy ilyen nyugdíjreform hatását tartalmazza, a reform költségvetést terhelő teljes nettó közvetlen költségét figyelembe veszik, amennyiben i. a hiány lényegesen és folyamatosan csökken és megközelíti a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ii. a bruttó államadósság aránya nem haladja meg a GDP 60 %-át, és iii. megmarad a költségvetés általános fenntarthatósága.

A Bizottság által a 2011. őszi előrejelzést követően bejelentett/elfogadott intézkedések figyelembevételével becsült, a GDP 3,3 %-át kitevő hiány a referenciaértékhez közelinek tekinthető, és az adósság-GDP arány fenntartható módon a GDP 60 %-a alatt van. Az 1177/2011/EU tanácsi rendeletnek[5] megfelelően ez lehetővé teszi a rendszerszintű nyugdíjreform költségének figyelembevételét. Feltételezve, hogy a Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzéséhez képest nem kerül sor további szakpolitikai változásokra, az adósságarány nagyjából stabil marad és 2020-ra elérheti a GDP 56 %-át. A lengyel hatóságok becslése szerint az említett nyugdíjreform közvetlen nettó költsége 2012-ben körülbelül a GDP 0,6 %-a lesz.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a lengyel hatóságok eredményes intézkedéseket tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése érdekében. A fenti értékelést (többek között az 1999-ben bevezetett rendszerszintű nyugdíjreform közvetlen nettó költségét is) figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy jelenleg nincs szükség további lépésekre a Lengyelországra vonatkozó túlzott hiány esetén követendő eljárásban. A Bizottság a Szerződéssel, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban továbbra is szorosan nyomon követi Lengyelország költségvetésének alakulását.

5. táblázat: Lengyelország – a költségvetési előrejelzések összehasonlítása, államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

|| 2011 || 2012 || 2013

BIZ 2011. ősz || -5,6 || -4,0 || -3,1

KP 2011 || -5,6 || -2,9 || -2,5

A 2012. évi költségvetési törvény tervezete || n.a. || -2,9* || n.a.

BIZ 2012. január || -5,6 || -3,3 || -2,6

Megjegyzések: BIZ 2011. ősz – A Bizottság szolgálatainak 2011. őszi előrejelzése. KP 2011 – a konvergenciaprogram 2011. áprilisi aktualizált változata. BIZ 2012. január – a Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése. A Bizottság szolgálatainak 2012. januári értékelése figyelembe veszi a kormány által a 2012. évi költségvetési törvény tervezetében elfogadott intézkedéseket. * A 2012. évi költségvetési törvény tervezetében megadott költségvetési egyenleg kiszámítása a pénzforgalmi elszámoláson alapuló nemzeti módszerrel történt, amely nem hasonlítható össze közvetlenül az ESA 95 eredményszemléletű elszámolási módszerrel. Forrás: a Bizottság szolgálatai, nemzeti előrejelzések

[1]               HL L 306., 2011.11.23., 5. o.

[2]               Görögország, Írország, Portugália, Románia és Lettország. A Lettország számára biztosított fizetésimérleg-támogatás 2012. január 20-án ér véget.

[3]               A 2009. december 1-jén hatályba lépett EUMSZ megfelelő cikke a 126. cikk.

[4]               A 2009. december 1-jén hatályba lépett EUMSZ megfelelő cikke a 126. cikk.

[5]               Lásd az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontját. A rendelet módosítja azokat a feltételeket, amelyek alapján a kötelező tőkefedezeti pillér nemzeti nyugdíjrendszerbe való bevezetésének a költségvetést terhelő költségét figyelembe lehet venni annak értékelésekor, hogy megfelelő előrelépés történt-e a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése felé. A túlzotthiány-eljárás alá vont azon tagállamok esetében, amelyeknél a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékhez képest fennálló túlzott hiány egy ilyen nyugdíjreform hatását tartalmazza, a reform költségvetést terhelő teljes nettó közvetlen költségét figyelembe veszik, amennyiben i. a hiány lényegesen és folyamatosan csökken és megközelíti a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, ii. a bruttó államadósság aránya nem haladja meg a GDP 60 %-át, és iii. megmarad a költségvetés általános fenntarthatósága.