19.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 17/97


A Régiók Bizottsága véleménye – Európa kulturális fővárosai (2020–2033)

2013/C 17/15

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

határozottan támogatja a kezdeményezés folytatását, amely az európai kulturális gazdagságot annak teljes sokszínűségében kifejezésre juttatja, és a polgárok bevonása révén ösztönzi egy közös európai kulturális térség hosszú távú fejlődését;

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a pályázó városok a helyi és regionális erőforrásokra építve specifikus kulturális programot dolgozzanak ki, és ennek erős európai vetületet adjanak. Egy ilyen program kidolgozásának alapja egy fenntarthatóan hatékony stratégiai irányultság kell, hogy legyen, és a programnak a kezdeményezés egyéves tartamán túlmutatva hosszú távon pozitív hatást kell kifejtenie a kulturális ágazatra és az érintett helyszínre;

amellett száll síkra, hogy a kulturális programnak mind az előkészítésébe, mind pedig a végrehajtásába bevonják az összes társadalmi, vallási és etnikai–kulturális csoportot. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, hogy javuljanak a kulturális életben való részvételük esélyei;

újfent megerősíti a kulturális fővárosok környéke, illetve a tágabb értelemben vett régió bevonásának szükségességét, hogy lehetővé váljon a növekedést mutató és gyakran a tagállamok határain is átnyúló földrajzi területek együttműködése;

utal azokra az előnyökre, amelyek a Régiók Bizottságának fontos szerepéből adódnak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban. Ezért a Régiók Bizottsága legalább egy választott tagjának jelölése és részvétele ésszerűnek és szükségesnek tűnik az európai testületben.

Előadó

Elisabeth VITOUCH (AT/PES), Bécs városi önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról

COM(2012) 407 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános háttér

1.

síkra száll az „Európa kulturális fővárosa” kezdeményezés mellett, amelyet az EU egyik legnagyratörőbb, legátfogóbb és leghatékonyabb intézkedésének tart a kultúra terén, és amely kifejezésre juttatja a helyi, regionális, nemzeti és európai kulturális fejlődés sokféleségét és közös vonásait;

2.

határozottan támogatja a kezdeményezés folytatását, amely az európai kulturális gazdagságot annak teljes sokszínűségében kifejezésre juttatja, és a polgárok bevonása révén ösztönzi egy közös európai kulturális térség hosszú távú fejlődését;

3.

utal azokra az előnyökre, amelyek a Régiók Bizottságának fontos szerepéből adódnak ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban. Ezért a Régiók Bizottsága legalább egy választott tagjának jelölése és részvétele ésszerűnek és szükségesnek tűnik az európai testületben;

4.

üdvözli a javaslat Európai Bizottság által történő előkészítését, és elégedettségét fejezi ki az RB „Az »Európa kulturális fővárosa« kezdeményezés jövője” című saját kezdeményezésű véleményében (1) kiemelt a helyi és regionális szempontok messzemenő figyelembevétele miatt, ami megkönnyíti a helyi és regionális önkormányzatok tevékeny részvételét;

5.

utal arra, hogy az Európai Unió az EUMSZ 6. cikkének értelmében a kultúra területén csak a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedéseket illetően rendelkezik hatáskörrel, és az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése értelmében köteles tiszteletben tartani a tagállamok kulturális és nyelvi sokféleségét, és gondoskodni Európa kulturális örökségének megőrzéséről és további gyarapításáról;

6.

megállapítja, hogy a javaslat összhangban áll a szubszidiaritás elvével. A Régiók Bizottsága ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ennek a ténynek és a hatáskör jellegének a javasolt eljárásra nézve is (például az európai testület összetételét, a kijelölést, a követelményeket illetően) következményekkel kell járnia, hogy megfelelően tükrözze a szerződések szellemét;

Általános megjegyzések

7.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a pályázó városok a helyi és regionális erőforrásokra építve specifikus kulturális programot dolgozzanak ki, és ennek erős európai vetületet adjanak. Egy ilyen program kidolgozásának alapja egy fenntarthatóan hatékony stratégiai irányultság kell, hogy legyen, és a programnak a kezdeményezés egyéves tartamán túlmutatva hosszú távon pozitív hatást kell kifejtenie a kulturális ágazatra és az érintett helyszínre;

8.

amellett száll síkra, hogy a kulturális programnak mind az előkészítésébe, mind pedig a végrehajtásába bevonják az összes társadalmi, vallási és etnikai–kulturális csoportot. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, hogy javuljanak a kulturális életben való részvételük esélyei;

9.

ismételten megerősíti azt a nézetét, hogy a társadalmi és területi kohézióhoz kapcsolódva különösen a kultúrák közötti párbeszéd járulhat ahhoz hozzá, hogy közvetítse a magán-, a társadalmi és a polgári élet olyan alapvető értékeit, mint a szolidaritás, a felelősség, a tolerancia és a tisztelet (2). A súlypontok ilyen értelemben történő meghatározása lehetővé teszi az egyénnek, illetve a különböző társadalmi csoportoknak, hogy eltérő kulturális hátterük ellenére is kommunikáljanak egymással, és európai értékek alapján együtt éljenek;

10.

a kezdeményezésben a helyi és regionális kulturális és kreatív gazdaság fenntarthatóan hatékony támogatását is látja, és egyben hangsúlyozza az európai művészeti és kulturális alkotás, illetve ezek közvetítésének és fogadtatásának belső értékét;

11.

aláhúzza egy többéves alapos előkészítési idő, illetve a szakmai támogatás (ajánlások kidolgozása, értékelés és nyomon követés) szükségességét, valamint annak fontosságát is, hogy a kezdeményezés továbbra is egész évre szóljon. A Régiók Bizottsága ebben az összefüggésben üdvözli azt az újítást, hogy az értékelést maga az érintett város végzi, azonban munkáját közösségi szinten segítik;

12.

támogatja a jelenlegi kétlépcsős kiválasztási eljárást, amelynek első lépcsője egy tagállamok közötti rotációs rendszeren alapul. Ez egyenlő esélyeket biztosít a városok és régiók számára az EU összes tagállamában, és a programot megvalósító helyszínek földrajzi egyensúlyáról is gondoskodik az EU-n belül;

13.

utal annak jelentőségére, hogy a kulturális fővárosok hosszú távú stratégiát kövessenek. Ennek sikere többek között az összes szint politikai támogatásától, az összes területen megvalósított jó kormányzástól, a művészetileg független intendánsok kinevezésétől, valamint a megfelelő pénzügyi források megbízható, több évre biztosított rendelkezésre bocsátásától függ;

14.

külön erőfeszítéseket ajánl annak érdekében, hogy a kiválasztási eljárás keretében a városok és régiók széles spektrumát bírják pályázásra megfelelő intézkedések segítségével;

15.

támogatja, hogy az intézkedést mint az Európai Unió egyik kezdeményezését ismertebbé tegyék. Ez a kijelölt kulturális főváros kommunikációs stratégiájának kötelező része kellene, hogy legyen;

16.

újfent megerősíti a kulturális fővárosok környéke, illetve a tágabb értelemben vett régió bevonásának szükségességét, hogy lehetővé váljon a növekedést mutató és gyakran a tagállamok határain is átnyúló földrajzi területek együttműködése;

17.

szeretné, hogy az Európai Bizottság ösztönözze az Európa kulturális fővárosai által a transznacionális és határokon átnyúló együttműködéseik során szerzett tapasztalatoknak a hasznosítását, mivel ezek a kulturális fővárosok egyrészt transznacionális párost alkotnak, másrészt pedig egyre több, „kulturális fővárosokra” vonatkozó tervezet lényeges alkotóeleme a határokon átnyúló együttműködés;

18.

a kezdeményezést az európai szomszédságpolitikához, illetve a többi európai államhoz fűződő kapcsolatokhoz való lehetséges hozzájárulásnak tekinti, mivel nemcsak az EU-n belüli kulturális együttműködést erősíti, hanem ezen túlmenően az EU és a keleti és déli szomszédos országok közötti kapcsolatok elmélyítését is a jólét, stabilitás és biztonság ösztönzése céljából az EU külső határain. Ennek megfelelően nemcsak a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok városainak, hanem az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok városainak is lehetőséget kellene biztosítani a kezdeményezésben való részvételre;

19.

ajánlja a szinergiák lehető leghatékonyabb hasznosítását az összes rendelkezésre álló pénzügyi forrás optimális kiaknázása érdekében. Ebben az összefüggésben az RB egy olyan megbízható mechanizmus kidolgozása mellett száll síkra, amely lehetővé teszi a kezdeményezés kölcsönös támogatását az EU különféle támogatási programjainak keretében;

20.

üdvözli azt a lehetőséget, hogy megfelelő városjelölt hiányában eltekinthessenek a jelöléstől;

Konkrét cikkekhez fűzött észrevételek

5. cikk – Követelmények

21.

egyetért azzal, hogy részletes, átlátható és érthető kiválasztási követelményeket dolgozzanak ki, amelyek a potenciális pályázóknak nagyobb biztonságot nyújtanak az előkészületek során, és jobb célirányossággal hosszú távú stratégiák követését is lehetővé teszik;

22.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy új, tartósan ható intézkedéseket hozzanak a különböző társadalmi csoportok kulturális tevékenységekben való aktív és passzív részvételének elősegítése érdekében, különös tekintettel a fiatalokra, a perifériára szorult vagy hátrányos helyzetben lévő csoportokra, illetve a kisebbségekre. Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy a kínált programok a fogyatékkal élők és az időskorúak számára is hozzáférhetőek legyenek;

23.

utal arra, hogy a követelmények még közvetett módon sem vezethetnek oda, hogy az Európai Unió befolyást gyakoroljon a kulturális programok tartalmára.

6. cikk – Európai testület és 11. cikk – Kijelölés

24.

hangsúlyozza, hogy az európai testületnek nagy jelentősége van e kezdeményezés szempontjából, és kritikusan szemléli a testület tagjainak kinevezése tekintetében az Európai Bizottság által javasolt újításokat. Különösen a testület tagjainak előválogatását, illetve az érintett tagállamból kikerülő tagok részvételének teljes kizárását utasítja el;

25.

hangsúlyozza, hogy fennáll az a potenciális veszély – többek közt éppen a kinevezésnek a határozatjavaslatban is szereplő új módjával, vagyis azzal összefüggésben, hogy az eddigi, Tanács általi kinevezés helyett az Európai Bizottság által történjen a kinevezés –, hogy a tagállamok a kezdeményezéssel szimbolikus és materiális értelemben kevésbé tudnak azonosulni, és annak elfogadottsága csökken;

26.

ezért lényegében azt javasolja, hogy az európai testület eddigi tagválogatási eljárását – módosított formában – tartsák meg. Emellett a kulturális főváros kijelölésének a jövőben is a Tanács részéről kellene megtörténnie;

10. cikk – A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó rendelkezések

27.

amellett emel szót, hogy a kezdeményezés a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városainak pályázatai mellett más európai államok (EFTA-országok) és az európai szomszédsági politika partnerországai számára is nyitott legyen;

28.

úgy véli, hogy a Melina Mercouri díj mellett, amellyel az EU minden kulturális főváros felkészüléséhez hozzájárul pénzügyileg, meg kellene vizsgálni az egyéb uniós alapokkal lehetséges komplementaritásokat és az innovatív pénzügyi támogatások igénybevételének lehetőségeit, többek között az Európai Beruházási Bank (EBB) révén;

29.

a tagállamok városaival való egyenlő kezelés érdekében kéri, hogy a 2020-tól 2033-ig terjedő időszakban a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok számára rendezett versenyben minden város csak egyszer vegyen részt.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

3. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városai nyílt pályázat keretében szintén pályázhatnak az Európa kulturális fővárosa címre; e nyílt pályázatok lebonyolítására háromévente, a mellékletben szereplő naptárral összhangban kerül sor, az éppen érintett két tagállamban folyó pályázatokkal párhuzamosan.

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városaira vonatkozó különös rendelkezéseket a 10. cikk határozza meg.

A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok városai nyílt pályázat keretében szintén pályázhatnak az Európa kulturális fővárosa címre; e nyílt pályázatok lebonyolítására háromévente, a mellékletben szereplő naptárral összhangban kerül sor, az éppen érintett két tagállamban folyó pályázatokkal párhuzamosan.

Az tagjelölt és potenciális tagjelölt országok ezen városai okra vonatkozó különös rendelkezéseket a 10. cikk határozza meg.

Indokolás

Nem tűnik ésszerűnek, hogy támogatási programtól vagy kezdeményezéstől függően különböző legyen a résztvevői kör, ezért a részt vevő államok körének kibővítését javasoljuk.

2.   módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az Európa kulturális fővárosa címért folyó pályázaton csak városok vehetnek részt. A pályázó városok bevonhatják a környező térségeket. A pályázatokat azonban a vezető város neve alatt kell benyújtani, és sikeres pályázat esetén ez a város kapja meg a címet.

Az Európa kulturális fővárosa címért folyó pályázaton csak városok vehetnek részt. A pályázó városok bevonhatják a környező térségeket vagy régiót. A pályázatokat azonban a vezető város neve alatt kell benyújtani, és sikeres pályázat esetén ez a város kapja meg a címet.

Indokolás

A közvetlen környezet mellett a szélesebb értelemben vett „régió” bevonására is lehetőséget kell teremteni.

3.   módosítás

5. cikk (5) b) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, valamint a társadalom peremére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben. Lehetőség szerint külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a tevékenységek hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára is;

új és fenntartható lehetőségek kialakítása a polgárok széles rétegei, különösen a fiatalok, valamint a társadalom peremére szorult és a hátrányos helyzetű emberek, köztük a kisebbségek számára, hogy megjelenjenek vagy részt vegyenek kulturális tevékenységekben. Lehetőség szerint k Külön figyelmet kell fordítani arra is, hogy ezek a tevékenységek hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára is;

Indokolás

A fogyatékossággal élők és az időskorúak hozzáférését nem kellene eleve korlátozni.

4.   módosítás

6. cikk (1)–(3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.

Létrejön egy független szakértőkből álló európai testület (a továbbiakban: európai testület) a kiválasztási és ellenőrzési eljárások lefolytatására.

2.

Az európai testület tíztagú. A tagok uniós polgárok. Mindannyian független szakértők, akik jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a városok kulturális szférája, kulturális fejlesztése vagy Európa valamely kulturális fővárosának szervezése terén. Évente megfelelő számú munkanapot az európai testületnek kell szentelniük.

A Bizottság a pályázati felhívás megszervezését követően előválogatás keretében kialakítja a lehetséges testületi tagok névsorát. Ezt követően az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez három-három szakértőt a névsorból. A Régiók Bizottsága kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez egy szakértőt.

Mindegyik intézmény és szerv törekszik arra, hogy az általa kinevezett szakértők szaktudása a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse egymást, és kiválasztásukra kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás szerint kerüljön sor.

Az európai testület kijelöli elnökét.

3.

Az európai testület tagjainak kinevezése három évre szól. Ettől eltérően azonban az e határozat alapján létrejövő első testület esetében a testületi tagok fokozatos cserélődése érdekében az Európai Parlament három évre, a Tanács egy évre, a Bizottság két évre nevezi ki a maga három szakértőjét, a Régiók Bizottsága pedig egy évre nevezi ki a maga szakértőjét, hogy a testületi tagok fokozatosan cserélődjenek, és így ne vesszen el a tapasztalat és a know-how, amire valamennyi tag egyidejű cseréjekor sor kerülne.

1.

Létrejön egy független szakértőkből álló európai testület (a továbbiakban: európai testület) a kiválasztási és ellenőrzési eljárások lefolytatására.

2.

Az európai testület tíz tizenegy tagú. A tagok uniós polgárok. Mindannyian független szakértők, akik jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a városok kulturális szférája, a helyi, regionális vagy városi szintű kulturális fejlesztése vagy Európa valamely kulturális fővárosának szervezése terén. Évente megfelelő számú munkanapot Kellő időt kell tudniuk szentelni az európai testületnek kell szentelniük.

A Bizottság a pályázati felhívás megszervezését követően előválogatás keretében kialakítja a lehetséges testületi tagok névsorát. Ezt követően a Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez három-három szakértőt a névsorból tagot. A Régiók Bizottsága kiválaszt és saját eljárásának megfelelően kinevez egy szakértőt tagot. Egy, az érintett tagállamból való tag kinevezésére az Európai Bizottsággal egyeztetve kerül sor. A 10. cikk szerinti államok pályázatai esetében ezt a tagot egy, az Európai Bizottság által kinevezett további tag pótolja.

Mindegyik intézmény és szerv törekszik arra, hogy az általa kinevezett szakértők tagok szaktudása a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse egymást, és kiválasztásukra kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás szerint kerüljön sor.

Az európai testület kijelöli elnökét.

3.

Az európai testület Európai Parlament, Tanács, Európai Bizottság és Régiók Bizottsága által kinevezett tagjainak kinevezése három négy évre szól. Ettől eltérően azonban az e határozat alapján létrejövő első testület esetében a testületi tagok fokozatos cserélődése érdekében az Európai Parlament három évre, a Tanács egy két évre, a Bizottság két pedig három évre nevezi ki a maga három szakértőjét tagjait, a Régiók Bizottsága pedig egy évre nevezi ki a maga szakértőjét, hogy a testületi tagok fokozatosan cserélődjenek, és így ne vesszen el a tapasztalat és a know-how, amire valamennyi tag egyidejű cseréjekor sor kerülne.

Indokolás

Az RB a testületi tagok Európai Bizottság általi előválogatását kritikusan szemléli. Alapvetően azt javasolja, hogy kissé megváltoztatott formában tartsák fenn az eddigi rendszert. Emellett nagyon bevált az is, hogy az érintett tagállam a kiválasztást végző testületben képviseltesse magát.

5.   módosítás

10. cikk (1), (2) és (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó rendelkezések

1.

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városai közötti verseny megszervezése a Bizottság feladata.

2.

A Bizottság hat évvel a cím viselése évének kezdetét megelőzően pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívásra valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt ország városai jelentkezhetnek, amennyiben az adott ország részt vesz a Kreatív Európa programban vagy az azt követő, a felhívás közzététele idején a kultúra támogatására irányuló uniós programokban.

Mindazonáltal a tagállami városokkal szembeni méltányosság jegyében minden város csak egyszer vehet részt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok városainak versenyében a 2020–2033 közötti időszak folyamán, és az a város, amely már részt vett egy ilyen versenyben, nem vehet részt ugyanebben az időszakban későbbi, a 3. cikk (2) bekezdésében az új tagállamokra vonatkozóan meghatározott szabályok szerinti versenyben sem.

Továbbá szintén a tagállamokkal szembeni méltányosság jegyében, minden tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ország csak egyszer viselheti a címet a 2020–2033 közötti időszak folyamán. Ezért azon országok városai, amelyeknek már odaítélték a címet, nem vehetnek részt ugyanebben az időszakban későbbi versenyekben.

3.

A tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra a 4. cikkben meghatározott feltételeket és az 5. cikkben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

Az egyéb tagjelölt és potenciális tagjelölt országokra vonatkozó rendelkezések

1.

A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok városai közötti verseny megszervezése a Bizottság feladata.

2.

A Bizottság hat évvel a cím viselése évének kezdetét megelőzően pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A felhívásra valamennyi tagjelölt és potenciális tagjelölt ország városai jelentkezhetnek, amennyiben az adott ország részt vesz a Kreatív Európa programban vagy az azt követő, a felhívás közzététele idején a kultúra támogatására irányuló uniós programokban.

Mindazonáltal a tagállami városokkal szembeni méltányosság jegyében minden város csak egyszer vehet részt a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok, az európai szomszédságpolitika partnerországai és az EFTA-országok városainak versenyében a 2020–2033 közötti időszak folyamán, és az a város, amely már részt vett egy ilyen versenyben, nem vehet részt ugyanebben az időszakban későbbi, a 3. cikk (2) bekezdésében az új tagállamokra vonatkozóan meghatározott szabályok szerinti versenyben sem.

Továbbá szintén a tagállamokkal szembeni méltányosság jegyében, minden tagjelölt vagy potenciális tagjelölt ezen országok csak egyszer viselhetik a címet a 2020–2033 közötti időszak folyamán. Ezért azon országok városai, amelyeknek már odaítélték a címet, nem vehetnek részt ugyanebben az időszakban későbbi versenyekben.

3.

A tagjelölt és potenciális tagjelölt Ezekre az országokra a 4. cikkben meghatározott feltételeket és az 5. cikkben meghatározott követelményeket kell alkalmazni.

Indokolás

Nem tűnik ésszerűnek, hogy támogatási programtól vagy kezdeményezéstől függően különböző legyen a résztvevői kör, ezért a részt vevő államok körének kibővítését javasoljuk. Lehetőséget kellene biztosítani a túl magas pénzügyi ráfordítások testre szabott megoldások révén való elkerülésére.

6.   módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság, figyelembe véve az európai testület ajánlásait, végrehajtási jogi aktusok révén hivatalosan kijelöli Európa kulturális fővárosait. A kijelölésről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

A Bizottság, figyelembe véve az európai testület ajánlásait, végrehajtási jogi aktusok révén hivatalosan kijelöli Európa kulturális fővárosait. A kijelölésről a Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

(1)

Az Európai Bizottság az érintett tagállamokkal egyetértésben jelöl egy várost az Európa kulturális fővárosa címre. Erről legkésőbb a szóban forgó rendezvény várható kezdete előtt négy évvel értesíti az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

Az értesítésben a jelölést az európai testület jelentéseire utalva meg kell indokolni.

A jelölésnél figyelembe kell venni az európai testület által kibocsátott ajánlásokat.

(2)

Az Európai Parlament legkésőbb a jelölések beérkezését követően három hónappal állásfoglalást juttathat el az Európai Bizottsághoz.

(3)

A Tanács az Európai Parlament véleményének, valamint az európai testület jelentésein alapuló indoklások nyomán megfogalmazott bizottsági ajánlásnak a figyelembevételével kijelöli a szóban forgó városokat európai kulturális fővárossá arra az évre, amelyre azokat jelölték.

Indokolás

A Tanács általi kijelölés a kulturális fővárossá való kijelölés jelentősége miatt indokolt. Az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdése egyértelműen előirányozza, hogy különleges és kellően indokolt esetekben a Tanácsra végrehajtási hatásköröket lehet ruházni.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 30-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Ramón Luis VALCÁRCEL SISO


(1)  CdR 191/2011 fin.

(2)  CdR 191/2011 fin.