13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/164

—

üdvözli a reaktív és ad hoc jellegű megközelítés helyett az integráltabb, hatékonyabb és optimálisabb mechanizmusra való áttérést;

—

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok gyakran kulcsfontosságú szerepére a krízishelyzetek kezelésének folyamatában, ezért helyénvaló volna bevonni őket a kockázatok értékelésére szolgáló tervek és a kockázatkezelési tervek kidolgozásába;

—

úgy véli, hogy a tagállamok hatóságaival egyetértésben az EU-nak növelnie kell a regionális és helyi szinten alkalmazott tisztviselők számára biztosított oktatási programok számát, hogy veszélyhelyzet esetén hatékony reakciót biztosítsanak;

—

határozott véleménye, hogy az EU-nak létre kell hoznia egy platformot, amelyet a tagállamok, valamint helyi és regionális önkormányzataik a katasztrófák elleni küzdelemmel kapcsolatos információik és tapasztalataik megosztására használhatnak fel;

—

hangsúlyozza, hogy pontosítani és konkretizálni kellene a határozatban szereplő definíciókat és a súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége kapcsán benyújtandó segélykérelmeket;

—

úgy véli, hogy a kockázatkezelési tervek kidolgozásához – tartalmuk összehasonlíthatóságát biztosítandó – szabványosított modellt kellene alkalmazni;

—

meggyőződése, hogy ütemtervet kell bevezetni a tervek tagállamok általi benyújtására és rendszeres aktualizálására.

Előadó

Adam BANASZAK (PL/EA), Kujávia-Pomeránia vajdaság regionális közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanács határozatra az uniós polgári védelmi mechanizmusról

COM(2011) 934 final

1.

megelégedéssel fogadja, hogy a javaslat a megoldások optimalizálásának és a katasztrófareagálás koherenciájának biztosítását célzó európai bizottsági politikából ered, valamint hogy hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és az uniós polgárok biztonságának fokozásához a Stockholmi Programnak és az Unió belső biztonsági stratégiájának a keretében;

2.

megállapítja, hogy az új javaslatok a polgári védelemre vonatkozó szabályozás elvégzett értékelésére és a múltbeli veszélyhelyzetek tanulságaira épülnek;

3.

örömmel fogadja, hogy a szóban forgó javaslat az Európai Bizottság újabb lépése a javasolt jogi szabályozások egyszerűsítése és ésszerűsítése irányába, valamint hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan egyetlen jogalkotási javaslatban egyesíti az uniós szintű polgári védelmi együttműködést jelenleg szabályozó két jogi aktust: a Tanács 2007/779/EK, Euratom határozatát (2007. november 8.) a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról és a Tanács 2007/162/EK, Euratom határozatát (2007. március 5.) a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról;

4.

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok gyakran kulcsfontosságú szerepére a krízishelyzetek kezelésének folyamatában, ezért a polgári védelemre vonatkozó jogi szabályozásnak többek között arra kell törekednie, hogy az információk azokhoz a felekhez is eljussanak, akiknek helyi és regionális szinten kell biztosítaniuk a veszélyhelyzetekre való reagálást;

5.

hangsúlyozza, hogy a polgári védelem megerősített mechanizmusa hozzá fog járulni a szolidaritási klauzula megvalósításához. Méltányolja, hogy különös figyelmet fordítottak a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szoros koordinációjának biztosítására, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és pénzügyi eszközök keretében végrehajtott tevékenységekkel való összhangra, különösen az igazságügy, a szabadság és a biztonságpolitika területén. Az egyéb uniós pénzügyi eszközökkel való összhangnak ki kell zárnia a kettős finanszírozást;

6.

csatlakozik az uniós tagállamok, régiók és helyi önkormányzatok közötti szolidaritás, együttműködés, koordináció és támogatás alapelvéhez a polgári védelem területén, és osztja az Európai Bizottság felfogását, mely szerint a szorosabban integrált uniós katasztrófaelhárítási kapacitások céljának eléréséhez az ad hoc intézkedések helyett időben megtervezett intézkedéseket kell hozni, a képzésre és gyakorlatokra vonatkozó intézkedések integrált politikáját kell folytatni, figyelembe kell venni a katasztrófamegelőzés több szintet átfogó jellegét (pl. a természeti környezet védelme, éghajlatváltozás, árvizek, tűzveszély, biztonság, egészségvédelem és regionális politika), valamint hogy tovább kell könnyíteni az érintett országok közötti együttműködést;

7.

felhívja ezért a figyelmet arra, hogy a tagállamok hatóságaival egyetértésben az EU-nak növelnie kell a regionális és helyi szinten alkalmazott tisztviselők számára biztosított oktatási programok számát, hogy veszélyhelyzet esetén kielégítő és mindenekelőtt hatékony első reakciót biztosítsanak;

8.

egyetért azzal, hogy az egyes tagállamok alapvető feladatai közé tartoznak a polgári védelem megvalósításával összefüggő intézkedések, valamint hogy a mechanizmus nem érintheti a tagállamoknak az emberek, a környezet és a tulajdon területükön belüli védelmére vonatkozó elsődleges felelősségét katasztrófák esetén. Az uniós polgári védelmi mechanizmus fő céljaként a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatását, összehangolását és kiegészítését kell meghatározni;

9.

hangsúlyozza, hogy súlyos veszélyhelyzetek fellépése esetén fontos a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal való együttműködés megerősítése a polgári védelem támogatását szolgáló beavatkozások területén;

10.

úgy véli, hogy az EU-nak fel kell tárnia a források területén mutatkozó konkrét hiányosságokat, és pontosan meg kell határoznia, hogy miként segítheti a tagállamokat a felkészültségük javítása érdekében tett erőfeszítéseikben, különös tekintettel a helyi és regionális önkormányzatokra. A tagállamoknak és az EU-nak törekedniük kell a meglévő források kihasználására, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az újabb pénzügyi és adminisztratív terhek, a helyi és regionális önkormányzatok vonatkozásában is;

11.

határozott véleménye, hogy az EU-nak létre kell hoznia egy platformot, amelyet a tagállamok, valamint helyi és regionális önkormányzataik a katasztrófák elleni küzdelemmel kapcsolatos információik és tapasztalataik megosztására használhatnak fel;

12.

hangsúlyozza, hogy az EU támogatásával a tagállamoknak már a katasztrófareagálás korai szakaszába be kell vonniuk a helyi és regionális önkormányzatokat, felhasználva a kohéziós politikában alkalmazott többszintű kormányzás rendszerét;

13.

támogatja a javaslatot, hogy konkrét célkitűzéseket fogalmazzanak meg a katasztrófákkal kapcsolatos megelőzéssel és reagálási felkészültséggel, valamint a gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások elősegítésével kapcsolatban súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége esetén;

14.

úgy véli, hogy az említett mechanizmus működésének egyszerűsítését és javítását célzó újabb intézkedéseknek a jogi szabályozás és az eljárások további egyszerűsítéséből (e tekintetben a javaslat nagy előrelépést jelent), illetve ezek átláthatóvá és egyértelművé tételéből kell kiindulniuk, mivel így korlátozhatók az adminisztratív terhek. Megjegyzi, hogy egy szabványosított modell hasznos lehetne az egyes kockázatkezelési tervek kidolgozásához. Ennek hiánya növeli az egyes tervek közti ellentmondások kockázatát is. Ha semmiféle iránymutatás nem áll rendelkezése a tervek hatályát és alapvető tartalmát illetően, az növeli a kidolgozás költségeit, megnehezíti az összehasonlítást, és ami a legfontosabb, megkérdőjelezi, hogy van-e értelme ilyen tervek benyújtását megkövetelni a tagállamoktól;

15.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok azonnal intézkedni tudnak a katasztrófák bekövetkeztekor, mivel teljes mértékben tisztában vannak a helyi földrajzi és társadalmi körülményekkel. Az RB alapvetőnek tartja, hogy a tagállamok a kockázatok értékelésére szolgáló tervek kidolgozásakor és a kockázatkezelési tervekben vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatokat, mivel utóbbiak kompetenciája és ismeretanyaga számos esetben nagyobb, mint a nemzeti szinté, többek között amikor a veszélyek felméréséről van szó;

16.

hozzáteszi, hogy a javaslatban szereplő, szállításra vonatkozó pénzügyi rendelkezések jó irányba mutatnak, és lehetővé kell tenniük több intézkedés rövidebb idő alatt történő megvalósítását, valamint az adott forrásokat felhasználó államok körének bővítését, mivel a nemzetközi kiküldetések esetében a szállítás jelenti az egyik fő költséget;

17.

támogatja az Európai Bizottság azon intézkedéseit, amelyek a megfelelő szállítóeszközök hozzáférhetőségét kívánják javítani az uniós szintű gyorsreagálási képesség kifejlesztésének támogatása érdekében, feltéve, hogy ezen intézkedések potenciális alkalmazásának célja, hatálya és feltételei világosan meg vannak határozva. Kedvezően fogadja annak lehetőségét, hogy a Bizottság kiegészítheti a már biztosított szállítási szolgáltatásokat a súlyos katasztrófákra való gyors reagálás biztosításához szükséges további szállítási erőforrások rendelkezésre bocsátása révén;

18.

kiemeli annak alapvető jelentőségét, hogy a mechanizmus a jellegét tekintve többé ne reaktív és ad hoc, hanem integráltabb, hatékonyabb és optimálisabb legyen. A jelenlegi „ad hoc segítség” elképzelést mindenképpen fel kell váltania a korai tervezésnek és a gyors reagálásnak;

19.

megérti az Európai Bizottság szándékát, hogy tágabb értelemben definiálja az eszközhöz tartozó fogalmakat a polgári védelmi mechanizmus nagyobb rugalmassága és jobb működése érdekében. Mindazonáltal úgy véli, hogy érdemes lenne pontosítani az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra tett javaslat 4. cikkének definícióit, főként a „katasztrófa”, illetve a „súlyos katasztrófa” fogalmak tekintetében, ami lehetővé tenné a jövőben az esetleges szabálytalanságok elkerülését a mechanizmus keretében biztosított támogatási eszközök tagállamok általi használatakor;

20.

osztja az Európai Bizottság nézetét azzal kapcsolatban, hogy javítani kell a hozzáférést a kritikus reagálási kapacitásokhoz, növelni kell a szállítási lehetőségeket, valamint meg kell könnyíteni az optimális reagálást elősegítő eljárásokat és jobban kell integrálni a megelőzési politikákat;

21.

értékeli az Európai Bizottságnak a veszélyhelyzetekre való reagálási kapacitás javítását célzó erőfeszítéseit intenzívebb képzések és gyakorlatok szervezése, valamint készenléti tervek elkészítése által;

22.

amellett száll síkra, hogy az eljárás a polgári védelem négy alapvető politikáján: a megelőzésen, a felkészültségen, a reagáláson és a külső dimenzión alapuljon, pénzügyi rendelkezésekkel egészítve ki azokat;

23.

támogatja az olyan intézkedések bevezetését, amelyek integrált katasztrófavédelem alkalmazására ösztönzik a tagállamokat és a harmadik országokat;

24.

hangsúlyozza, hogy az olyan károk megelőzésére, amelyeket katasztrófák okoznak az emberek, vagyontárgyak és a környezet számára, intézkedéseket kell foganatosítani egy kockázatokkal kapcsolatos tudásbázis létrehozása és folyamatos aktualizálása érdekében, a tudás, a tapasztalatok és az információk cseréje mellett. Szintén szükségesnek tartja a veszélyek megelőzésével kapcsolatos tudatosság elmélyítését, valamint a tagállamok és a harmadik országok támogatását az intézkedések meghozatala során, különös tekintettel a kockázatkezelési tervek előkészítésére;

25.

egyetért az Európai Bizottság tervezett intézkedéseivel, amelyekkel a felkészültséget igyekszik biztosítani többek között azáltal, hogy létrehoz egy Veszélyhelyzet-reagálási Központot (ERC) és egy veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszert (CECIS), hozzájárul a katasztrófákra vonatkozó észlelő és korai figyelmeztető rendszerek fejlesztéséhez, illetve szakértői csoportok, modulok és más reagálási kapacitások létrehozásához és fenntartásához, valamint támogatási és kiegészítő intézkedéseket hoz (képzés, tapasztalatok és ismeretek terjesztése). Az RB ugyanakkor úgy véli, pontosítani kell, hogy a tagállamok milyen formában nyújthatnak be kérelmet az ERC-hez. Az a kijelentés, hogy a kérelmet „a lehető legpontosabban kell megfogalmazni”, igencsak homályos. Az ERC működését a már meglévő nemzeti és regionális struktúrákkal is össze kell hangolni;

26.

egyetért az Európai Bizottság által tervezett intézkedésekkel arra az esetre, ha egy tagállam súlyos katasztrófa vagy annak fenyegető közelsége miatt kér segítséget. Különösen hasznosnak tartja a csapatok, szakértők, modulok, és más, nem az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás részét képező beavatkozási támogatás mozgósításának elősegítésével kapcsolatos intézkedéseket;

27.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonásával Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás jöjjön létre. A veszélyhelyzet-reagálási kapacitás minőségi követelményeit a tagállamokkal együttműködésben kell meghatározni. Mindazonáltal az RB felhívja a figyelmet arra, hogy pontosítani kell annak módját, hogy a tagállamok miként tájékoztassák az Európai Bizottságot arról, miért nem tudnak rendelkezésre bocsátani egy konkrét veszélyhelyzetben reagálási kapacitásokat. Azt is tisztázni kell, hogy a reagálási kapacitást nem szükséges rendelkezésre bocsátani egy adott veszélyhelyzetben, ha arra az adott tagállamnak éppen szüksége van;

28.

elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bizottsághoz a reagálási kapacitás rendelkezésre bocsátásának lehetetlenségével kapcsolatban továbbított információkat figyelembe vegyék a kockázatkezelési tervek aktualizálása során;

29.

támogatja az Európai Bizottság intézkedéseit az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás rendszeres értékelésével kapcsolatban. A Kapacitás megfelelő működése hozzájárul a kitűzött specifikus célok megvalósításához;

30.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a szóban forgó határozat keretében megítélt pénzügyi támogatásokat a költségvetési rendeletben előírt formák bármelyikére (különösen támogatás, költségtérítés, közbeszerzés vagy pénzalapokhoz való hozzájárulás formájában) kiterjesszék;

31.

támogatja az Európai Bizottság törekvéseit a szinergiák és az Európai Unió más eszközeivel való komplementaritás kihasználására, illetve olyan intézkedések hozatalára, melyek segítségével kizárható a más pénzügyi eszközökkel egyidejűleg történő támogatás;

32.

célszerűnek tartja, hogy az Európai Bizottság megfelelő intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy a finanszírozási intézkedések végrehajtása során biztosítva legyen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek felelős védelme a csalás, a korrupció és más jogellenes gyakorlatok megelőzésére szolgáló intézkedések alkalmazása által;

33.

ezzel egyidejűleg hangsúlyozza, hogy pontosítani és konkretizálni kellene a határozatban szereplő definíciókat és a súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége kapcsán benyújtandó segélykérelmeket, hogy kizárhatóak legyenek a fogalmak helytelen definíciójából adódó esetleges szabálytalanságok.