27.7.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 225/174

A Régiók Bizottsága véleménye – Jogalkotási javaslatok a közös agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika reformjára a 2013 utáni időszakra

2012/C 225/14

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

—	úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslatai távolról sem elegendőek a KAP mélyreható reformjához, amely pedig az európai mezőgazdaság fenntartása és az európai vidéki területek megóvása szempontjából megkerülhetetlen;

—	úgy véli, hogy az Európai Bizottság stratégiai hibát követ el azzal, hogy az utólagos válságkezelést részesíti előnyben az előremutató piacszabályozással szemben;

—	arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondolja át újra a különböző kvótarendszerek megszüntetését;

—	úgy véli, hogy létfontosságú az élelmiszerláncon belüli erőviszonyok kiegyenlítése a termelők javára;

—	úgy véli, hogy a mezőgazdasági ágazat szempontjából alapvető jelentőségű az Európai Unió kereskedelmi politikájának felülvizsgálata;

—	alapvetőnek tartja a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztását, de úgy ítéli meg, hogy az Európai Bizottság javaslata nem elég a kis és közepes méretű gazdaságok versenyképesebbé tételéhez;

—	arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fokozatos csökkentés alsó küszöbértékét szállítsa le 100 000 euróra, a maximális értéket pedig gazdaságonként 200 000 euróban állapítsa meg;

—	azt kéri, hogy készüljön előzetes menetrend az európai szintű teljes konvergencia megvalósításáról;

—	kéri, hogy a tagállamok az éves nemzeti plafon 10 %-nak megfelelő mértékben igénybe vehessék a hátrányos természeti adottságú területek támogatásainak rendszerét;

—

lényegesnek tartja, hogy egyrészt az EMVA keretében megfelelő forrásokat biztosítsanak a helyi infrastruktúrafejlesztésre a vidéki területeken, másrészt, hogy a vidéki települések kellően hozzáférhessenek az ERFA keretében a kohéziós politikát szolgáló alapokhoz, egy globális vidékfejlesztési politika keretében;

—	javasolja, hogy a reform keretében fokozottan alkalmazzák a szubszidiaritást, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a tagállamok és a régiók számára;

—	kívánatosnak tartja, hogy az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás bevezetésének lehetősége értelmében a regionális önkormányzatok és a mezőgazdasági termelői csoportosulások területi szerződéseket írhassanak alá;

—	kéri a vidéki területek képviselőinek teljes körű bevonását a partnerségi szerződések kidolgozásába.

Előadó

René SOUCHON (FR/PES), Auvergne régió önkormányzatának elnöke

Referenciaszövegek

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról – COM(2011) 625 final/2

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) – COM(2011) 626 final/2

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról – COM(2011) 627 final/2

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről – COM(2011) 628 final/2

Javaslat tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról

COM(2011) 629 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról – COM(2011) 630 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról – COM(2011) 631 final

I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

A KAP prioritásai

támogatja az Európai Bizottságnak a jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó célkitűzéseit, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdasági tevékenység egész Európa területén való fenntartása, a kiegyensúlyozott regionális fejlesztés, az európai mezőgazdasági ágazatok versenyképessége és a KAP egyszerűsítése tekintetében egyaránt;

úgy véli azonban, hogy az Európai Bizottság javaslatai távolról sem elegendőek a közös agrárpolitika mélyreható reformjához, amely pedig az európai mezőgazdaság fenntartása és az európai vidéki területek megóvása szempontjából megkerülhetetlen, és amelynek – az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek szellemében – szem előtt kell tartania az európai mezőgazdasági üzemek igényeit, és egyenlő elbánást kell biztosítania minden mezőgazdasági termelő számára;

úgy véli, hogy a közös agrárpolitikának a társadalom egészéhez mérten tisztességes életszínvonalat kell biztosítania a mezőgazdaságból élő népesség számára, az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően. E célkitűzéshez piacstabilizációs intézkedéseknek kell társulnia, melyek szabályozott értékesítési árakat garantálnak a termelők számára, s ugyanakkor ésszerű szinten tartják a fogyasztói árakat is;

alapvetőnek tartja a támogatások kiegyensúlyozottabb elosztását, de úgy ítéli meg, hogy az Európai Bizottság javaslata nem elég a kis és közepes méretű gazdaságok és a hátrányos természeti adottságú, valamint a szigeti régiók és egyes meggyengült ágazatok versenyképesebbé tételéhez, és szeretné, ha több kritériumot (közöttük elsősorban a foglalkoztatást) vennének figyelembe a kiegyensúlyozás érdekében;

5.	javasolja, hogy a reform keretében fokozottan alkalmazzák a szubszidiaritást, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a tagállamok és a régiók számára;

különösen fontosnak tartja a gazdálkodókra nézve a közös agrárpolitika végrehajtására vonatkozó adminisztratív szabályok egyszerűsítését, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy ez az egyszerűsítés nem vezethet a figyelembe veendő kritériumok túlzott mértékű egységesítéséhez, ami ellentétes lenne a helyi és regionális sajátosságokkal;

létfontosságúnak tartja, hogy a közös agrárpolitika még nagyobb hangsúlyt fektessen a minőségi mezőgazdasági termékek promóciójára, különös tekintettel a hivatalos minőségi jelzéssel ellátott termékekre. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szorosabban kapcsolja össze a közös agrárpolitikát a minőségpolitikával;

Piacszabályozás

úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt piacszabályozási intézkedések csalódást keltőek, és vitathatatlanul visszalépést jelentenek a közös agrárpolitika fejlődési folyamatában. Jóllehet a piacstabilizáció a Lisszaboni Szerződés egyik eleme, az Európai Bizottság nem javasol semmilyen hatékony mechanizmust a termelés állami szabályozására;

9.	úgy véli, hogy az Európai Bizottság stratégiai hibát követ el azzal, hogy az utólagos válságkezelést részesíti előnyben az előremutató szabályozással szemben, mely utóbbi az áringadozásokkal szembeni küzdelem hatékonyabb és kevésbé költséges módját kínálná;

10.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az új hatástanulmányok eredményeinek ismeretében vizsgálja felül a különféle kvóta-, illetve termelésijog-rendszerek (cukor, tej és a szőlőültetvények telepítéséhez kapcsolódó jogok) megszüntetésére vonatkozó javaslatot, különösen a hátrányos helyzetű területek, ezen belül is a hegyvidéki területek vonatkozásában;

11.	arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tartsa fenn a közösségi preferenciális mechanizmusokat (1) és támogassa az intervenciós és (állami vagy magán) tárolási rendszereket;

12.	úgy véli, hogy a közös agrárpolitika következő időszakára az Európai Bizottság által meghatározott élelmiszerbiztonsági célkitűzések teljesítéséhez alapvető, hogy az élelmiszerláncon belüli erőviszonyok kiegyenlítődjenek a termelők javára;

13.	úgy véli, hogy az Európai Unió kereskedelmi politikájának felülvizsgálata az agrárágazat létérdeke, amely nem válhat az ipari és szolgáltatási szektor harmadik országokba irányuló exportjának fejlesztésére irányuló kizárólagos törekvés áldozatává;

14.

úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap nem alkalmas arra, hogy 2,5 milliárd euróból gazdálkodva ellensúlyozza a kereskedelmi megállapodások agrárszektorra kifejtett hatásait. Nem is feladata, hogy enyhítse a tárgyalás alatt álló kétoldalú kereskedelmi megállapodások előre látható hatásait;

Konvergencia

15.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak – az egyes tagállamok intézményi keretének tiszteletben tartása mellett – minden jogalapja megvan arra, hogy az 1. pillér keretében maguk is részt vegyenek a KAP megvalósításában, tekintettel arra, hogy a regionális szint bevonása elősegítheti a támogatások hatékonyabb célba juttatását, a mezőgazdaság társadalmi, környezeti, agronómiai és területi sajátosságainak megfelelően, így biztosítva a források hatékonyabb felhasználását;

16.	elégedetten nyugtázza, hogy az Európai Bizottság javaslatai elhagyták a történelmi referenciákat, amelyek egyenlőtlen és igazságtalan támogatáselosztási rendszert képviseltek a mezőgazdasági termelők között;

17.

ennek ellenére úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt támogatáselosztási rendszer még mindig meglehetősen egyenlőtlen az új tagállamok, főként a balti államok rovására, amelyek a legkevesebb közvetlen támogatást kapják az Európai Unióban, és sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem tűz ki határidőt a tagállamok közötti konvergencia megvalósítására. A konvergenciához kapcsolódó feltételek és menetrend kialakításakor figyelembe kell venni az egyes tagállamokban jelentkező termelési költségeket;

18.	azt szeretné, ha az egyes tagállamokon belül az alapkifizetések konvergenciája fokozatosan, de ésszerű határidőn belül megvalósulna, figyelembe véve az egyes tagállamok eltérő kiinduló helyzetét is, és ha előzetes menetrend készülne az európai szintű teljes konvergencia megvalósításáról is;

Fokozatos csökkentés és maximalizálás

19.

úgy véli, hogy a megszabott maximális küszöbértékek és a fokozatos csökkentés mértékei továbbra is túl magasak. ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fokozatos csökkentés alsó küszöbértékét szállítsa le 100 000 euróra, a maximális értéket pedig gazdaságonként 200 000 euróban állapítsa meg, a ténylegesen kifizetett és bejelentett bérek levonása után, az említett bérekbe beleértve a gazdálkodó által végzett munka díját is;

20.	arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az említett fokozatos csökkentésből felszabaduló forrásokat olyan intézkedésekre és fellépésekre lehessen felhasználni, melyeket az adott tagállam határoz el saját területére vonatkozóan;

Termeléshez kötött támogatás

21.	úgy véli, hogy egyes érzékenyebb termelési ágazatok, illetve bizonyos számú régió számára létfontosságú a termeléshez kötött támogatások megmaradása a megfelelő termelési és értékteremtési szintek fenntartásához;

22.

annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy amikor a tagállamok a termeléshez kötött támogatás termelőknek történő nyújtásáról döntenek, maguk határozhassák meg, melyek azok a mezőgazdasági ágazatok, amelyek problémákkal néznek szembe, és gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okok miatt különleges jelentőségük van. Ezenkívül arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy a hátrányos természeti adottságú és szigeti területek, illetve a legkülső régiók esetében erősítse meg a termeléshez kötött támogatás rendszerét, a rendeletjavaslatban említett ágazatok mellett figyelembe véve a hivatalos minőségi jelzéssel ellátott termékeket előállító mezőgazdasági alágazatokat, például a biogazdálkodást is;

23.

úgy értékeli, hogy a mezőgazdasági piac stabilizálására szolgáló európai stratégiák tartalommal való megtöltése céljából, anélkül, hogy mesterséges támogatási rendszereket hoznának létre a második pillér keretében, célszerű lenne olyan kockázatkezelési intézkedések meghozatala, amelyeket ki kell venni a vidékfejlesztés köréből;

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok

24.

szükségesnek tartja az Európai Bizottság által a környezetbarátabbá tétel érdekében javasolt változtatások végrehajtását az európai mezőgazdaság termelési modelljében, ugyanakkor úgy véli, hogy a „zöld terv” túlságosan merev ahhoz, hogy testreszabott megoldásokat tegyen lehetővé a regionális és helyi szint számára, és optimálisan hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez;

25.

úgy véli, hogy az európai mezőgazdaság fenntarthatóbb termelési modellekre való átállását és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását a mezőgazdasági innováció fokozott támogatására irányuló erőfeszítéseknek kell kísérniük. Az innovatív fenntartható gazdaságra irányuló uniós politika több szinergiát követel meg a fenntartható agrár- és halászati, az éghajlatvédelmi és energiaügyi, valamint a regionális és a kutatási politika között. Az RB ebben az összefüggésben hangsúlyozza az élelmiszerrel kapcsolatos kutatások jelentőségét, valamint a bioalapú ágazat innovatív alkalmazásaiban rejlő lehetőségeket;

26.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság által javasolt intézkedések túl általános jellegük miatt alkalmatlanok céljuk megvalósítására, ezért a szubszidiaritás nagyobb fokú érvényesítését kéri, hogy a környezetbarátabbá tételt célzó támogatások végrehajtása a lehető legszorosabban igazodjon a helyi agronómiai, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági realitásokhoz, és hogy a célzott agrár-környezetvédelmi intézkedések kezelésében a kezdeményezés a helyi és regionális önkormányzatok kezébe kerüljön, lehetőséget biztosítva nekik, hogy területi szerződéseket kössenek a gazdálkodókkal, vagy képviselőikkel. Megjegyzi továbbá, hogy valamennyi gazdaság számára ki kellene alakítani a hozzáférés feltételeit az alkalmazható intervenciótípusok széleskörű felülvizsgálata révén, és lehetőséget teremtve e típusok tagállami/regionális szintű kiigazítására;

27.

úgy véli, hogy a tagállamok által elismert agrár-környezetvédelmi tanúsítási rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőknek lehetővé kell tenni, hogy teljes joggal részesülhessenek a környezetbarátabbá tétel címén nyújtott támogatásokban, feltéve, hogy az adott tanúsítási rendszerek előírásai kellően szigorúak, és hogy azokat az Európai Bizottság hivatalosan is elismeri, így biztosítva egy valamennyi tagországra érvényes alapfeltétel-rendszert;

28.

úgy véli, hogy az ökológiai jelentőségű területté, azaz nem termő területekké alakítandó mezőgazdasági földek arányát tekintve a gazdaságonként meghatározott 7 %-os küszöbérték bizonyos esetekben magasnak tűnhet, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tanúsítson rugalmasságot a kérdésben, a régiókra bízva a rendelkezés végrehajtásának módozatait, a helyi sajátosságoknak megfelelően, beleértve ebbe annak lehetőségét, hogy az ökológiai jelentőségű területek közé bekerülhessenek az állandó legelőterületek;

29.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alkalmas eszközök segítségével tegyen javaslatot egy európai szintű „fehérjeterv” megvalósítására a hüvelyes-, valamint fehérjenövény-kultúrák fejlesztésének elősegítése érdekében, hogy ennek révén biztosítsa az európai gazdaságok autonómiáját a fehérjeellátás terén, csökkentse a nitrogéntartalmú szintetikus műtrágyák használatát, és javítsa a talajok termőképességét;

30.	arra kéri az Európai Bizottságot, hogy módosítsa az állandó legelőknek/gyepterületeknek a javaslatban szereplő meghatározását, és tartsa meg a jelenlegi definíciót, melynek értelmében nem kell, hogy a területen túlsúlyban maradjon a gyep;

Hátrányos természeti adottságú területek

31.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye kötelezővé az összes tagállam számára a hátrányos természeti adottságú területek támogatási rendszerét. Ez a rendszer így a támogatások önálló, 3. szintjét alkothatná, amely kiegészítené az alapkifizetéseket és a környezetbarátabbá tételt célzó támogatásokat;

32.	kéri, hogy a tagállamok az éves nemzeti plafon 10 %-nak megfelelő mértékben igénybe vehessék a hátrányos természeti adottságú területek támogatásainak rendszerét;

33.

kéri, hogy a hátrányos természeti adottságú területek meghatározásába épüljenek bele a területi kohézióval és a területfejlesztéssel kapcsolatos kritériumok is, figyelembe véve az elzártság, az infrastruktúrákhoz való hozzáférés, illetve az ökoszisztémák érzékenységének szempontját is, a Régiók Bizottsága korábbi ajánlásainak megfelelően (2);

Tevékenység megkezdése

34.	úgy véli, hogy az Európai Bizottság azon javaslata, amely az alapkifizetéseket kiegészítő, specifikus támogatást vezetne be a fiatal mezőgazdasági termelőknek, helyes irányba mutat, de önmagában nem elegendő, és fakultatív intézkedésként kell kialakítani;

35.	aktívabb szerepvállalásra kéri az Európai Bizottságot a tevékenységkezdés ösztönzésében;

36.

úgy véli, hogy a tevékenységkezdés problémája döntő részben a termőföldekhez és a bankhitelekhez való hozzáférés nehézségeivel függ össze, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – a szubszidiaritási elv tiszteletben tartása mellett – ösztönözze a tagállamokat földhitel- és banki garancia rendszerek kialakítására;

Aktív mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági kistermelő

37.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosabban határozza meg az aktív mezőgazdasági termelő fogalmát, megelőzve azt, hogy olyan fizikai vagy jogi személyek részesülhessenek a közvetlen kifizetésekből, amelyek nem vesznek részt semmilyen mezőgazdasági üzem üzemeltetésében, illetve tevékenységeiben;

38.

helyénvalónak tartja az Európai Bizottság javaslatát, amely elismerné az önálló mezőgazdasági kistermelői státuszt, miután a mezőgazdaság az Európai Unió számos országában igen jelentős foglalkoztatási tényező, és úgy véli, hogy ez a rendszer hozzájárulna a közös agrárpolitika leegyszerűsítéséhez, de azt szeretné, ha a támogatás minimális küszöbértéke 1 000 euróban kerülne megállapításra;

Vidékfejlesztés

39.	üdvözli a strukturális alapokat összefogó – az EMVA-t is magába foglaló – Közös Stratégiai Keretre irányuló javaslatot;

40.

úgy véli, hogy a közös stratégiai keret létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy a kohéziós politika területén alkalmazott övezetfelosztást kiterjesszük a vidékfejlesztési politikára. Ez a kiterjesztés a társfinanszírozási szintek jobb harmonizációja irányába mutatna. Következésképpen kéri az Európai Bizottságot e kiterjesztés következményeinek a tanulmányozására;

41.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság azon törekvése, amely a vidékfejlesztést be kívánja illeszteni az Európa 2020 stratégiába, és az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap mellett az új Közös Stratégiai Keretbe is, lehetőséget teremtene a vidéki területek harmonikus és integrált fejlődésének megvalósítására. Több uniós tagállamban a „vidék” fogalma nemcsak mezőgazdaságot jelent, hanem kisvállalkozási tevékenységek helyszínét és lakóhelyet is;

42.

ebből következően lényegesnek tartja, hogy egyrészt az EMVA keretében megfelelő forrásokat biztosítsanak a helyi infrastruktúrafejlesztésre a vidéki területeken, másrészt, hogy a vidéki települések kellően hozzáférhessenek az ERFA keretében a kohéziós politikai alapokhoz, egy globális vidékfejlesztési politika keretében;

43.

úgy véli, hogy a hátrányos helyzetű területek meghatározásához közös és uniós szinten összehasonlítható objektív kritériumokat kell alapul venni. Úgy véli, hogy ehhez a hátrányos helyzetű területek új meghatározását kell alapul venni, amelyet ugyanakkor további kritériumokkal kell bővíteni ahhoz, hogy európai szinten meg lehessen válaszolni a vidéki területek igényeit és sajátosságait;

44.

megállapítja, hogy a kitűzött hat prioritás kevéssé tűnik összeillőnek, és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 11 tematikus célkitűzésével sincs összhangban. Ez az új struktúra nem kapcsolódik a jelenlegi rendelet négy tengely köré szerveződő struktúrájához, és nem is segíti elő a Közös Stratégia Kerethez tartozó többi alappal kialakítandó integrált megközelítés létrejöttét;

45.	ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai szintű vidékfejlesztési stratégiát, melyet az egyes tagállamok a regionális szintű partnerségi szerződések keretében saját igényeikhez igazíthatnak;

46.	támogatja az 1. pillér forrásainak a 2. pillérbe történő, maximum 10 %-os mértékű átcsoportosításának lehetőségét;

47.

üdvözli, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet közösen alkalmazandó szabályokat határoz meg az EMVA, az ERFA, az ESZA, a Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap tekintetében, és ezt lényeges áttörésnek tekinti a szóban forgó alapok közötti, közösen megvalósított integrált területi megközelítések biztosítását illetően;

48.

létfontosságúnak tartja, hogy a vidékfejlesztésről szóló rendelet hozzájáruljon a nem mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás dinamizálásához a vidéki régiókban, de ugyanilyen fontosnak tartja azt is, hogy valamennyi strukturális alap vegye figyelembe a mezőgazdasági problematikákat, ugyanakkor aggódik az Európai Unió által a vidéki övezeteknek biztosított támogatás nagyságrendje miatt, amelyre az új ERFA-rendelet nem tér ki;

49.	nem tartja célszerűnek egy kockázatkezelési mechanizmus beépítését a vidékfejlesztési politikába, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza ezt az intézkedést a rendeletből, inkább az első pillérhez tartozó szabályozási intézkedésekre helyezve a hangsúlyt;

50.

határozottan üdvözli, hogy a LEADER-rendelkezések hatályát egy olyan új közösségi szinten irányított helyi fejlesztési megközelítés révén kiterjesztették a többi alapra is, amely biztosítja majd a helyi fejlesztési stratégiák integrált megvalósítását, és a legmegfelelőbb alapok támogatásában részesül;

51.

felhívja a figyelmet arra a különleges szerepre, amelyet a városkörnyéki területeken élő termelők játszanak az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére irányuló megoldások népszerűsítésében, úgy véli továbbá, hogy a városkörnyéki mezőgazdasági területek olyan egyedi előnyökkel és hátrányokkal rendelkeznek, amelyek indokolnák külön tematikus alprogramok kidolgozását a számukra a 2. pillér keretén belül;

Kormányzás

52.

létfontosságúnak tekinti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok társfinanszírozóként és az irányító hatóságok partnereiként központi szerepet játsszanak a vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet végrehajtásában, mivel úgy véli, hogy a térségi projektek az európai források felhasználásának hatékonyabb és célratörőbb módját kínálják;

53.	úgy véli, hogy egy többszintű – európai, nemzeti, regionális – kormányzási keret felállítása elengedhetetlen feltétele a 2013 utáni közös agrárpolitika sikeres átalakításának;

54.	kéri a vidéki területek képviselőinek teljes körű bevonását a partnerségi szerződések kidolgozásába;

55.

úgy véli, hogy az egyes specifikus területekre – pl. a hegyvidéki területekre és a szigeti régiókra – vagy ágazatokra szabott tematikus alprogramok kidolgozásának lehetősége figyelemreméltó javaslat, amely azonban csak abban az esetben jelenthet valódi többletértéket, ha az alprogramok szerepelnek a strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben is, kiterjesztendő a területfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozásokat minden uniós finanszírozási eszközre, valamint biztosítandó, hogy ezeket az alprogramokat a helyi és regionális önkormányzatok támogassák;

56.

kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok egy képviselője kapjon helyet a Vidékfejlesztési Bizottságban, amely az Európai Bizottság munkáját hivatott segíteni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során. Kéri továbbá, hogy általánosabb szinten vizsgálják felül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság konzultatív csoportjainak összetételét, hogy e csoportok jobban képviseljék a vidék világát;

Költségvetés

57.

úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretben a KAP mint integrált politika számára a 2014-től 2020-ig tartó időszakra előirányzott 435,6 milliárd eurós költségvetést reálértékben meg kell erősíteni mind az első, mind pedig a második pillér esetében, tekintettel azokra a jelentős kihívásokra, amelyekkel a következő években az agrár-élelmiszeripari ágazat szembesülni fog;

58.	ugyanakkor aggodalommal tekint az államadósságok európai szintű válságának kontextusára, illetve e válságnak a jövőbeli közös agrárpolitika költségvetésében mutatkozó esetleges hatásaira. Ezért úgy véli, hogy az új KAP számára ambiciózus finanszírozást kellene fenntartani.

II. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2011) 626 final/2

1. módosítás

A 21. cikk (3) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

3. A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán azonban nem szerepelhetnek a Bizottság által a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott intézkedésekkel kizárt termékek. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között a szezonális jelleg, a termények elérhetősége vagy környezetvédelmi megfontolások. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű termékeket.

Indokolás

A közösségi preferenciarendszer alkalmazásáról van szó, melynek értelmében előnyt élveznek az európai termékek a harmadik országokból származókkal szemben.

2. módosítás

Új pont betoldása a 101. cikk elé

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	A Régiók Bizottsága módosítása

Indokolás

Több szakértői tanulmány is azt mutatja, hogy egyes területeken a telepítési jogokra (Tanulmány a szőlőtermesztésen belüli ültetési jogok liberalizációjának társadalmi-gazdasági és területi hatásairól. AREV–MOISA-tanulmány, 2012. március) vonatkozó szabályozás és a kvótarendszer felszámolása a termelés koncentrálódásával fog járni, aminek az Európai Bizottság nem mérte fel kellőképpen gazdasági, területi és környezeti következményeit.

3. módosítás

A 108. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Szakmaközi szervezetek

(1) A tagállamok – kérelem alapján – az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazatban elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)	egy vagy több ágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b)	az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

meghatározott céllal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében az árakra, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, valamint nemzeti szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii)	a termékek forgalomba hozatalának jobb koordinációja, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,

iii)	az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása,

iv)	a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása,

azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre,

vi)	az állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítása,

vii)	olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

viii)

az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása,

ix)	kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

x)	egészséges fogyasztási minták előmozdítása, és a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás,

xi)	promóciós tevékenységek végrehajtása, mindenekelőtt harmadik országokban.

Szakmaközi szervezetek

(1) A tagállamok – kérelem alapján – az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazatban elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)	egy vagy több ágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b)	az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

meghatározott céllal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

ii)	a termékek forgalomba hozatalának jobb koordinációja, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén;

iii)	az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása,

iv)	a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása,

vi)	az állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítása,

vii)	olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

viii)

ix)	kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

x)	egészséges fogyasztási minták előmozdítása, és a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;

xi)	promóciós tevékenységek végrehajtása, .

Indokolás

Elengedhetetlen, hogy a piac rendelkezzen különböző tényezőkön alapuló referenciárakkal, bár ennek természetesen nem szabad kötelező érvényűnek lennie. A közösségi mezőgazdasági termékek promócióját nem kellene harmadik országokra összpontosítani, hiszen arra a belső piacon is nagy szükség van, ahol nagy nyomást okoznak a kínálatra a harmadik országokból behozott termékek.

4. módosítás

A 112. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a)	a minőség javítása;

b)	a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése;

c)	a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése;

d)	az alkalmazott termeloeszközökre alapozott rövid és hosszú távú elorejelzések készítésének lehetővé tétele.

A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ágazatban az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a)	a minőség javítása;

b)	a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése;

c)	a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése;

d)	az alkalmazott termelőeszközökre alapozott rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele.

Indokolás

A közösségi szabályozásnak minden lehetséges eszközt biztosítania kell ahhoz, hogy valamennyi ágazatra vonatkozzanak ezek az intézkedések, annál is inkább, mivel ezek a kérdések minden ágazatot érintenek, nem csupán néhányat közülük, és alapvetőek a termelői szervezetek, azok képviseleti szervei és a szakmaközi szervezetek feladatainak szempontjából minden egyes ágazatban.

5. módosítás

A 117. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Általános szabályok

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, egy vagy több mezőgazdasági terméknek az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető, amennyiben az érintett piacok irányítása, és különösen a szóban forgó termékek kereskedelmének felügyelete céljából az engedélyek szükségesnek tűnnek.

(2) Amennyiben valamely, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok az engedélyt bármely kérelmezőnek kiadják, a kérelmező Unión belüli székhelyétől függetlenül.

(3) Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

Általános szabályok

(3) Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

Indokolás

A minőségi normáknak feltételként vonatkozniuk kell a forgalomba hozott európai termékekre, és így magukban kell foglalniuk az élelmiszerbiztonsági, a nyomonkövethetőségi és minden, az állat- és növényegészségüggyel, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos, a közösségi termékekre nézve kötelező előírást. Ezeknek a normáknak általánosságban vonatkozniuk kell a külpolitikára és különösen a harmadik országokkal kötött megállapodásokra.

6. módosítás

A 131. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Védintézkedések

(1) A Bizottság a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. február 26-i 260/2009/EK tanácsi rendelettel (3) és az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 7-i 625/2009/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó védintézkedéseket hoz.

(2) Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa, illetve a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban az Unióba történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3) A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtási aktusok útján, valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére hozhatja meg. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek.

(4) A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján visszavonhatja vagy módosíthatja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott uniós védintézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

Védintézkedések

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

Indokolás

Olyan rugalmas ellenőrzési eljárásokat kell kialakítani az uniós határokon, amelyekkel azonnal feltárhatók és kiszűrhetők azok az importtermékek, amelyek esetleg sértik az uniós termékekkel szembeni tisztességes versenyt, vagy zavart okozhatnak a belső piacon.

7. módosítás

A 144. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

(1) A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az e rendelet 143. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

Ezen belül a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások, továbbá az ezen rendelet 106. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 107. cikke szerinti elismert termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amely mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatos, és amely nem köti ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a szóban forgó megállapodás, döntés, illetve összehangolt magatartás kizárja a versenyt vagy veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését.

(2) A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és azután, hogy meghallgatta az érintett vállalkozásokat vagy az ilyen vállalkozások által alkotott társulásokat, valamint bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely meghallgatását célszerűnek ítélte meg, a Bizottság – az Európai Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy –végrehajtási aktusok révén – kötelezően kihirdetendő határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja, hogy mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás esetén teljesülnek az (1) bekezdés szerinti feltételek.

A Bizottság a fent említettek meghatározását saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, illetve valamely érdekelt vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának a kérésére végzi el.

(3) A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetése az érintett felek nevének és a határozat főbb tartalmi elemeinek feltüntetésével történik. A kihirdetés során figyelemmel kell lenni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekére.

A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

Ezen belül a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni a

mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások, továbbá az ezen rendelet 106. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 107. cikke szerinti elismert termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amely mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatos, és amely nem köti ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a szóban forgó megállapodás, döntés, illetve összehangolt magatartás kizárja a versenyt vagy veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését.

Indokolás

Az élelmiszeripari lánc első szakaszának kapcsolatai és szerződéses tárgyalásai kivételt kell hogy képezzenek a versenyszabályok alól, főként mivel a tej-, illetve a zöldség- és gyümölcságazatot ugyanazzal az egységes közös piacszervezéssel szabályozzák (utóbbi esetében a COM(2011) 626. sz. dokumentum 105 cikke (2) és (3) bekezdésének módosítása miatt). Véleményünk szerint ez a kivétel teljesen összhangban van a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdésében szereplő kivétellehetőségekkel és a módosított 144. cikk (2) és (3) bekezdésében szereplő garanciákkal. Egyébként pedig meg kell engedni, hogy bizonyos feltételek mellett az értékesítés során figyelembe vehető referenciaértékeket alakítsanak ki a piaci árakra vonatkozóan. Ezek figyelembe veszik a termelési költségeket, a kínálatot, a keresletet, az árak alakulását, és egyéb történelmi, strukturális vagy konjunkturális tényezőket, melyek az árakat befolyásolják. Ezek nem kötelező érvényűek, hanem kiindulópontot jelenthetnek a szereplők számára adás-vételi döntéseik meghozatalában.

8. módosítás

A 155. cikk (5) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

Indokolás

Úgy véljük, hogy az állati betegségek elleni küzdelemre, azok megelőzésére és felszámolására szolgáló elismert tagállami programokat a száj- és körömfájás elleni küzdelem intézkedéseihez hasonlóan 60 %-os társfinanszírozásban kell részesíteni.

COM(2011) 625 final/2

9. módosítás

A 9. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Nem részesülhet közvetlen kifizetésben az a természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, akinek, illetve amelynek az esetében a következők egyike fennáll:

a)	a legutolsó pénzügyi évben a közvetlen kifizetések éves összege nem éri el mezőgazdasági tevékenységekből származó éves teljes bevétele 5 %-át, vagy

b)	mezőgazdasági területe főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott terület, és a szóba forgó területen nem végezte el a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően a tagállamok által meghatározott minimumtevékenységeket.

mezőgazdasági területe főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott terület, és a szóban forgó területen nem végezte el a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően a tagállamok által meghatározott minimumtevékenységeket.

10. módosítás

A 11. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	A Régiók Bizottsága módosítása
Az e rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőnek egy adott naptári évben nyújtandó közvetlen kifizetések összegét a következőképpen kell csökkenteni:	Az e rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőnek egy adott naptári évben nyújtandó közvetlen kifizetések összegét a következőképpen kell csökkenteni:

Indokolás

Mivel az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás kapcsolódik a termeléshez, a támogatások méltányos elosztásának jegyében a fokozatos csökkentés és maximalizálás tekintetében egyaránt indokolt figyelembe venni ezeket a kifizetéseket.

11. módosítás

A 14. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A pillérek közötti rugalmasság

(1) 2013. augusztus 1-jét megelőzően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e rendelet II. mellékletében a 2014–2019 közötti naptári évekre meghatározott éves nemzeti felső határok 10 %-áig terjedő összeget rendelkezésre bocsátanak a(z) […/…/EU] rendelet [vidékfejlesztésre vonatkozó rendelet] szerint az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre nyújtott kiegészítő támogatásként.

Az ennek megfelelő összeg így már nem használható fel közvetlen támogatás nyújtására.

Az első albekezdésben említett döntésről a Bizottságot az ugyanabban az albekezdésben említett időpontig értesíteni kell.

A második albekezdésnek megfelelően bejelentett százalékérték változatlan az első albekezdésben említett évek esetében.

A pillérek közötti rugalmasság

Indokolás

Amennyiben a vidékfejlesztésre utalnak ki forrásokat, célszerű lenne a második pillérben meghatározott kritériumok alapján felosztani azokat. Erre rugalmas rendszert kell biztosítani. Például amennyiben meghatároznak egy olyan regionális területet, mint a „Lombard síkság”, nemzeti maximummal, az ahhoz tartozó régiók számára előnyös lehet forrásaik egy részét az egyes vidékfejlesztési programokra fordítani, az ágazati politikák végrehajtása érdekében.

12. módosítás

A 22. cikk (3) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

3. A (2) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élő tagállamok a felső határnak a szóban forgó bekezdés alkalmazását követően fennmaradó részét arra kell felhasználniuk, hogy a támogatási jogosultságok értékét növeljék azokban az esetekben, amikor az alaptámogatási rendszer keretében egy mezőgazdasági termelő birtokában lévő, a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított támogatási jogosultságok értéke nem éri el a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. december 31-én a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértékét.

Ebből a célból az érintett mezőgazdasági termelő minden egyes támogatási jogosultságának nemzeti vagy regionális egységértékét meg kell növelni az egységes támogatási rendszer keretében a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámolt támogatási jogosultságok értéke és a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. december 31-én a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértéke közötti különbségnek megfelelő résszel.

A növekmény kiszámításánál a tagállamok figyelembe vehetik a 73/2009/EK rendelet 52. cikke, 53. cikkének (1) bekezdése és 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a 2013. naptári évre nyújtott támogatást is, feltéve, hogy a tagállam úgy döntött, hogy az érintett ágazatokra az e rendelet IV. címe alapján nem alkalmazza a termeléstől függő önkéntes támogatást.

Az első albekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a mezőgazdasági termelő akkor rendelkezik 2013. december 31-én támogatási jogosultságokkal, ha azoknak a szóban forgó termelő részére történő kiosztására vagy végleges átcsoportosítására az említett időpontig sor került.

3 A (2) bekezdésben meghatározott lehetőséggel élő tagállamok a felső határnak a szóban forgó bekezdés alkalmazását követően fennmaradó részét arra kell felhasználniuk, hogy a támogatási jogosultságok értékét növeljék azokban az esetekben, amikor az alaptámogatási rendszer keretében egy mezőgazdasági termelő birtokában lévő, a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított támogatási jogosultságok értéke nem éri el a 73/2009/EK rendelet szerinti egységes támogatási rendszer keretében 2013. a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok – beleértve a különleges jogosultságokat is – összértékét.

Indokolás

A 22. cikk (3) bekezdésének (utolsó bekezdés) módosítása. A 2014-es jogcímek meghatározásakor gondoskodunk a jogcímek átruházására szolgáló mechanizmusokról a már nem aktív és az aktív lakosság között. A december 31-i dátum csalásokat tehet lehetővé. Célszerű a jogosultságokat a 2013. évi összevont kérelem kifizetésére felhasznált jogcímek portfóliójának alapján megállapítani.

13. módosítás

A 22. cikk (5) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	A Régiók Bizottsága módosítása
A 2019. igénylési évtől egy tagállamon vagy a 20. cikk alkalmazása esetén régión belül a támogatási jogosultságok egységértékének meg kell egyeznie.	A 2019. igénylési évtől egy tagállamon vagy a 20. cikk alkalmazása esetén régión belül a támogatási jogosultságok egységértékének meg kell egyeznie.

Indokolás

Az Európai Bizottság a tagállami előírások közelítésére tesz javaslatot, de nem szabja meg sem a tagállami feltételek közelítésének határidejét, sem a közelítés mikéntjét.

14. módosítás

Új pont betoldása a 29. cikk elé

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	A Régiók Bizottsága módosítása

15. módosítás

Új pont betoldása a 29. cikk elé

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	A Régiók Bizottsága módosítása

16. módosítás

A 29. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Általános szabályok

1. Az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer keretében támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőnek a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható hektárterületén az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös alábbi mezőgazdasági gyakorlatokat kell folytatnia:

három különböző növénykultúra termesztése a szántóterületen abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő szántóterülete meghaladja a 3 hektárt és azt az év jelentős részében nem teljes egészében (ültetett vagy természetes) fű termesztésére, parlagon hagyott területként vagy víz alatt fekvő növények termesztésére használja,

b)	mezőgazdasági üzemében a meglévő állandó gyepterület fenntartása, valamint

c)	mezőgazdasági területén ökológiai jelentőségű terület megléte.

Általános szabályok

b)	mezőgazdasági üzemében a meglévő állandó gyepterület fenntartása, valamint

c)	mezőgazdasági területén ökológiai jelentőségű terület megléte.

17. módosítás

A 29. cikk (4) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(4) Azok a mezőgazdasági termelők, akik az ökológiai termelés tekintetében megfelelnek a 834/2007/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, automatikusan jogosultak az e fejezetben említett támogatásra.

Az első albekezdés csak a mezőgazdasági üzem azon egységeire alkalmazandó, amelyeket a 834/2007/EK rendelet 11. cikkének megfelelően ökológiai termelésre használnak.

18. módosítás

A 30. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A növénytermesztés diverzifikálása

(1) Annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek a szántóterülete meghaladja a 3 hektárt és azt az év jelentős részében nem teljes egészében (ültetett vagy természetes) fű termesztésére, parlagon hagyott területként vagy árasztásos növénytermesztésére használja, a szántóterületen legalább három különböző növénykultúrát kell termesztenie. Ezek közül egyik sem teheti ki a szántóterület kevesebb mint 5 %-át, valamint a fő szántóföldi növénykultúra kiterjedése nem haladhatja meg a szántóterület 70 %-át.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a „szántóföldi növénykultúra” fogalmának meghatározására, valamint az egyes szántóföldi növénykultúrák arányának pontos kiszámításával kapcsolatos alkalmazási szabályokra vonatkozóan.

A növénytermesztés diverzifikálása

19. módosítás

A 32. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatható hektárterületük – az állandó gyepterületű terület kivételével – legalább 7 %-a ökológiai jelentőségű terület, mint például parlagon hagyott terület, terasz, tájképi elem, védelmi sáv, illetve a 25. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített terület legyen.

A mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy támogatható hektárterületük legalább 7 %-a ökológiai jelentőségű terület, mint például parlagon hagyott terület, terasz, tájképi elem, védelmi sáv, illetve erdősített terület legyen.

Indokolás

A mezőgazdasági üzemek szintje sem agronómiai, sem környezetvédelmi szempontból nem adekvát az ökológiai jelentőségű területek arányának meghatározása szempontjából, és korlátozza a mezőgazdasági termelők lehetőségeit. Ezt az arányt egy termelői csoport vagy kisebb mezőgazdasági régiók szintjén kell rögzíteni úgy, hogy a közös felosztási rendszer a kívánt átlagos globális arányt eredményezze.

20. módosítás

A 33. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

33. cikk

Pénzügyi rendelkezések

1. A tagállamok a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ 30 %-át az e fejezetben említett támogatás finanszírozására fordítják.

33. cikk

Pénzügyi rendelkezések

1. A tagállamok a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ 30 %-át az e fejezetben említett támogatás finanszírozására fordítják.

Indokolás

Ha a környezetbarátabbá tétel (greening) finanszírozási szintjeit differenciálnák, az nagyobb rugalmasságot és szubszidiaritást garantálna.

21. módosítás

A 34. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Általános szabályok

(1) A tagállamok támogatást nyújthatnak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult azon mezőgazdasági termelőknek, akiknek a mezőgazdasági üzeme részben vagy teljesen hátrányos természeti adottságú területeken található, amelyeket a tagállamok a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban jelölnek ki.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett támogatást nyújtanak minden olyan terület esetében, amely az említett bekezdés alkalmazási körébe esik vagy – adott esetben – objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján úgy, hogy a támogatást a(z) …/…/EU rendelet [vidékfejlesztésről szóló rendelet] 33. cikke (1) bekezdésében említett egyes területekre korlátozzák.

(3) A (2) bekezdés és a pénzügyi fegyelem, a támogatás fokozatos csökkentése és maximalizálása, a 7. cikkben említett lineáris csökkentés, valamint a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 65. cikke alapján kiszabott csökkentések és kizárások alkalmazásának sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett támogatás nyújtására évente kerül sor az azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárok után, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek, a támogatás kifizetésére pedig az érintett mezőgazdasági termelő birtokában lévő, a szóban forgó hektárokhoz tartozó támogatási jogosultságok aktiválását követően kerülhet sor.

(4) Az (1) bekezdésben említett hektáronkénti támogatás a 35. cikk alkalmazásából eredő összeg és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek.

(5) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az e fejezetben említett támogatást az e bekezdésben meghatározott feltételekkel regionális szinten alkalmazzák.

Ebben az esetben a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok – például a természeti korlátok jellemzői és az agronómiai körülmények – alapján meghatározzák a régiókat.

A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján osztják fel a régiók között a 35. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felső határokat.

A regionális szintű támogatás a harmadik albekezdésnek megfelelően kiszámított regionális felső határ és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett azon területeken elhelyezkedő támogatható hektárszám hányadosaként kerül kiszámításra, amelyek esetében a tagállamok e cikk (2) bekezdésének megfelelően támogatás nyújtásáról döntöttek.

Általános szabályok

(5) A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az e fejezetben említett támogatást az e bekezdésben meghatározott feltételekkel regionális szinten alkalmazzák.

A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján osztják fel a régiók között a 35. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felső határokat.

Indokolás

Lehetővé teszi a régiónként eltérő alkalmazást, a 20. cikkben foglaltak értelmében.

22. módosítás

A 35. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	A Régiók Bizottsága módosítása
A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ legfeljebb 5 %-át a 34. cikkben említett támogatás finanszírozására fordítják.	A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy a II. mellékletben megállapított éves nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át a 34. cikkben említett támogatás finanszírozására fordítják.

Indokolás

A 2007–2013 közötti időszakban a hátrányos helyzetű térségeknek nyújtott támogatás 12,6 milliárd eurót tesz ki. A javasolt összeg megkétszerezése – ami a nemzeti plafonok 10 %-át jelentené, vagyis 31,7 milliárd eurót – jelentős kiegyensúlyozást jelentene a hátrányos helyzetű vagy a hátrányos természeti adottságú terület szempontjából.

23. módosítás

A 36. cikk (1) és (2) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

1. A tagállamok éves támogatást nyújtanak az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer szerinti támogatásra jogosult fiatal mezőgazdasági termelőknek

2. E fejezet alkalmazásában „fiatal mezőgazdasági termelő”:

a)	olyan természetes személy, aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először kezd gazdálkodni, vagy aki az alaptámogatási rendszer keretében a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 73. cikkének (1) bekezdésében említett kérelem első benyújtását megelőző öt évben már gazdálkodott, és

b)	aki az a) pontban említett kérelem benyújtásának időpontjában nem töltötte be a 40. életévét.

1. A tagállamok éves támogatást nyújtan az 1. fejezetben említett alaptámogatási rendszer szerinti támogatásra jogosult, mezőgazdasági termelőknek.

2. E fejezet alkalmazásában „ mezőgazdasági termelő”:

a)	olyan természetes személy, aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először kezd gazdálkodni, vagy aki az alaptámogatási rendszer keretében a(z) …/…/EU rendelet [horizontális rendelet] 73. cikkének (1) bekezdésében említett kérelem első benyújtását megelőző öt évben már gazdálkodott

24. módosítás

A 38. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1) A tagállamok az e fejezetben megállapított feltételekkel termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére. Termeléstől függő támogatás a következő ágazatoknak és termékek után nyújtható: gabonafélék, olajnövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, héjas gyümölcsűek, burgonyakeményítő, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, valamint rövid rotációs idejű sarjerdő.

(1) A tagállamok termeléstől függő támogatást nyújthatnak a következő ágazatoknak és termékek után: gabonafélék, olajnövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, héjas gyümölcsűek, burgonyakeményítő, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, valamint rövid rotációs idejű sarjerdő.

Indokolás

A termeléshez kötött támogatás gazdasági és területi szempontból is szükséges az érintett alágazatok megfelelő termelési szintjének biztosításához.

25. módosítás

A 38. cikk (4) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(…)

4. Termeléstől függő támogatás csak az érintett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható.

(…)

4. Termeléstől függő támogatás csak az érintett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható.

Indokolás

A termeléshez kötött támogatás gazdasági és területi szempontból is szükséges az érintett alágazatok megfelelő termelési szintjének biztosításához.

26. módosítás

A 38. cikk (5) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Általános szabályok

(2) Termeléstől függő támogatás csak egy tagállam azon ágazatainak vagy régióinak nyújtható, ahol olyan meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok bizonyos nehézségekkel küzdenek, amelyek gazdasági és/vagy társadalmi és/vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve termeléstől függő támogatás nyújtható olyan mezőgazdasági termelőknek is, akik 2013. december 31-én az 1782/2003/EK rendelet III. címe 3. fejezete 2. szakaszának és 71 m. cikkének, valamint a 73/2009/EK rendelet 60. cikkének és 65. cikke negyedik albekezdésének megfelelően biztosított támogatási jogosultsággal rendelkeznek; és akik az e rendelet III. címének 1. fejezetében említett alaptámogatási rendszer keretében a támogatási jogosultságok aktiválásához nem rendelkeznek támogatható hektárterülettel.

(4) Termeléstől függő támogatás csak az érintett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható.

(5) A termeléstől függő támogatás nyújtása éves kifizetés formájában, meghatározott mennyiségi korlátok betartása mellett, rögzített területek és terméshozamok vagy rögzített állatlétszám alapján történik.

(6) Az e cikk értelmében nyújtott termeléstől függő támogatásnak összhangban kell lennie a többi uniós intézkedésekkel és szakpolitikákkal.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)	az e fejezetben említett támogatás nyújtásának feltételei,

b)	az egyéb uniós intézkedésekkel való összhanggal és a támogatáshalmozással kapcsolatos szabályok.

Általános szabályok

(4) Termeléstől függő támogatás csak az érintett régiókban meglévő termelési szint fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható.

(5)

A termeléstől függő támogatás nyújtása éves kifizetés formájában, meghatározott mennyiségi korlátok betartása mellett, rögzített területek és terméshozamok vagy rögzített állatlétszám alapján történik.

Az e cikk értelmében nyújtott termeléstől függő támogatásnak összhangban kell lennie a többi uniós intézkedésekkel és szakpolitikákkal.

(. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 55. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)	az e fejezetben említett támogatás nyújtásának feltételei,

b)	az egyéb uniós intézkedésekkel való összhanggal és a támogatáshalmozással kapcsolatos szabályok.

Indokolás

Lehetővé teszi a régiónként eltérő alkalmazást, a 20. cikkben foglaltak értelmében.

27. módosítás

A 47. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Általános szabályok

(1) Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014-ben a 21. cikk alapján kiosztott támogatási jogosultsággal rendelkeznek és megfelelnek a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményeknek, választhatják azt, hogy az ebben a címben meghatározott feltételekkel egyszerűsített rendszerben, a továbbiakban: mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben vesznek részt.

(2) A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetések felváltják a III. és IV. cím alapján nyújtandó kifizetéseket.

(3) A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők mentesülnek a III. cím 2. fejezetében meghatározott mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása alól.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne kapjanak kifizetést azok a mezőgazdasági termelők, akikről kiderül, hogy az e rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat közzétételi időpontjától kezdve kizárólag azzal a céllal megosztották a mezőgazdasági üzemüket, hogy részesüljenek a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerből. Ez azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazandó, akik mezőgazdasági üzeme a megosztás eredményeképpen jött létre.

Általános szabályok

(2) A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetések felváltják a III. és IV. cím alapján nyújtandó kifizetéseket.

(

Indokolás

Lehetővé teszi a régiónként eltérő alkalmazást, a 20. cikkben foglaltak értelmében.

28. módosítás

A 48. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik részt kívánnak venni a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, 2014. október 15-ig erre vonatkozó kérelmet kell benyújtaniuk.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014. október 15-ig nem kérelmezték részvételüket vagy az említett időpont után úgy döntenek, hogy már nem kívánnak részt venni a szóban forgó rendszerben, vagy kiválasztásra kerültek a …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében nyújtott támogatásra, többé nem jogosultak részt venni a rendszerben.

Azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik részt kívánnak venni a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, 2014. október 15-ig erre vonatkozó kérelmet kell benyújtaniuk.

Azok a mezőgazdasági termelők, akik 2014. október 15-ig nem kérelmezték részvételüket vagy után úgy döntenek, hogy már nem kívánnak részt venni a szóban forgó rendszerben, vagy kiválasztásra kerültek a …/…/EU rendelet [a vidékfejlesztésről szóló rendelet] 20. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében nyújtott támogatásra, többé nem jogosultak részt venni a rendszerben.

COM(2011) 627 final/2

29. módosítás

A 3. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az EMVA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia megvalósításához azáltal, hogy a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) egyéb eszközeit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítve Unió-szerte előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést. Hozzá kell járulnia továbbá ahhoz, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabbá, éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbbá, valamint innovatívabbá váljon.

Indokolás

Az Európai Unió szintjén szükség van egy valódi vidékfejlesztési stratégia kidolgozására. Az Európai Bizottság javaslataiból egyelőre hiányzik egy ilyen stratégia. A vidékfejlesztési stratégiát az egyes tagállamok partnerségi szerződések keretében hajtják végre, alapját a kiegyensúlyozott területfejlesztés törekvésének kell képeznie.

30. módosítás

Az 5. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

(a)	az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben;

(b)	a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között;

(c)	az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban.

(1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre

a)	az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben;

b)	a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az erdészet, valamint a kutatás és az innováció között;

c)	az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

Indokolás

Ez az agrárkutatásra irányuló erőfeszítés mind gazdasági, mind ökológiai szempontból az európai mezőgazdaság hosszú távú és nagyobb versenyképessége irányába mutat. Ez az erőfeszítés megfelel a gazdálkodók és az európai polgárok határozott elvárásának, akik egészséges és minőségi élelmiszereket kérnek, és a környezet megőrzését kívánják. A természeti erőforrások és az éghajlatváltozás nagyobb mértékű figyelembe vétele érdekében az innovációra elkülönített 10 % uniós szinten, évente 1,45 milliárd eurót jelent. Összehasonlításként: az 1. pillérben a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére fordított 30 % 13,6 milliárd eurót jelent. A környezetvédelmi kihívások megválaszolásához a kutatásnak a mezőgazdasági innovációra irányuló nagyobb erőfeszítésére van szükség. Erre a további erőfeszítésre különösen nagy szükség van azon kihívások megoldása érdekében, amelyeket az éghajlatváltozás állít, ugyanis e változás következményeként idővel áttevődnek majd a hagyományos termelővidékek.

31. módosítás

A 5. cikk (2) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(2) a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása, különös tekintettel a következő területekre:

(a)

a szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos ágazatokban működő piacorientált üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálására van szükség;

(b)	a generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban.

(a)	a szerkezetátalakítás megkönnyítése a mezőgazdasági üzemekben;

(b)	a generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági ágazatban;

32. módosítás

Az 5. cikk (6) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(6) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

(a)	segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új kisvállalkozások alapításához és a munkahelyteremtéshez;

(b)	a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

(c)	az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a vidéki térségekben.

(6) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

a)	a diverzifiká, vállalkozás alapítás és a munkahelyteremtés;

b)	a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

c)	az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása és minőségének javítása

vidéki térségekben .

33. módosítás

A 7. cikk módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Vidékfejlesztési programok

1. Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Ezek a programok az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítására irányuló stratégiát a III. címben meghatározott intézkedéseken keresztül hajtják végre, amelyek véghezviteléhez az EMVA-tól kell támogatást igényelni.

2. A tagállamok benyújthatnak egyetlen, a tagállam egész területére vonatkozó programot vagy több regionális programot is.

3. A regionális programokat kidolgozó tagállamok az ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó, önálló költségvetéssel nem rendelkező nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra.

Vidékfejlesztési programok

2. A tagállamok benyújthatnak egyetlen, a tagállam egész területére vonatkozó programot vagy több regionális programot is.

Indokolás

A módosítás lehetővé teszi a közvetlen regionális programozás megtartását a vidékfejlesztés terén, miközben továbbra is alkalmazásra kerülnek bizonyos nemzeti szintű intézkedések (például a 37. cikkben foglalt kockázatkezelési csomag rendelkezései értelmében), garantálandó a hatékonyabb végrehajtást. Minderre azért van szükség, hogy megfelelő mennyiségű erőforrás és egységes végrehajtási szabályok álljanak rendelkezésre, amelyek nem torzítják a versenyt. Annak révén, hogy a nemzeti és regionális programok révén végrehajtott rendelkezések kölcsönösen kizárják egymást, az Európai Bizottság garantálni képes a fellépések és finanszírozások közötti átfedések elkerülését.

34. módosítás

A 8. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

1. A tagállamok vidékfejlesztési programjaikba olyan, az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósításához hozzájáruló tematikus alprogramokat is belefoglalhatnak, amelyek célja, hogy konkrétan meghatározott igényeket elégítsenek ki, különösen a következők vonatkozásában:

(a)	fiatal mezőgazdasági termelők;

(b)	a 20. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett mezőgazdasági kisüzemek;

(c)	a 33. cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki területek;

(d)	rövid ellátási láncok.

Az egyes tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és művelettípusok indikatív jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

(a)

(b)	a 20. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett mezőgazdasági kisüzemek;

(c)	a 33. cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki területek;

(d)	rövid ellátási láncok

Az egyes tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és művelettípusok indikatív jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

35. módosítás

A 21. cikk (3) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az (1) bekezdés alapján megvalósuló beruházások abban az esetben támogathatók, ha a kapcsolódó műveletek a vidéki térségekben található települési önkormányzatok és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kerülnek végrehajtásra (amennyiben léteznek ilyen tervek), és összhangban vannak a helyi fejlesztési stratégiával, amennyiben létezik ilyen.

Az (1) bekezdés alapján megvalósuló beruházások abban az esetben támogathatók, ha a kapcsolódó műveletek a vidéki térségekben található települési önkormányzatok és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kerülnek végrehajtásra, összhangban vannak helyi fejlesztési stratégiával.

Indokolás

A beruházásoknak mindenképpen összhangban kell állniuk a vidéki térségekben található települési önkormányzatok és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó tervekkel, hogy biztosítható legyen a beruházások hatékony felhasználása és az önkormányzatok fejlesztésébe való integrációjuk.

36. módosítás

A 29. cikk (2) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, illetve mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak ítélhetők oda, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek mezőgazdasági földterületen történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások közül egy vagy több teljesítéséből állnak. Amennyiben az a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából kellően indokolt, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetésekben egyéb gazdálkodók vagy azok csoportjai is részesülhetnek.

Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, illetve mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak ítélhetők oda, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás. Amennyiben az a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából kellően indokolt, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetésekben egyéb gazdálkodók vagy azok csoportjai is részesülhetnek.

Indokolás

Az intézkedések „mezőgazdasági földterületekre” való korlátozása törlendő, mivel ez fontos környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célokat veszélyeztetne nagymértékben. Ez vonatkozik például az olyan földterületek legeltetésére, amelyek nem tekinthetők mezőgazdasági földterületeknek, valamint agrár-környezetvédelmi intézkedések foganatosítására tófelületeken, lápokban és part menti övezetekben.

37. módosítás

A 46. cikk (2) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

2. Kizárólag a következő kiadások támogathatók:

(a)	ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

(b)	új gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

(c)	az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, megvalósíthatósági tanulmányokhoz, szabadalmak és licencek megszerzéséhez kapcsolódó költségek.

2. Kizárólag a következő kiadások támogathatók:

(a)	ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

(b)	új gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

(c)

az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, megvalósíthatósági tanulmányokhoz, szabadalmak és licencek megszerzéséhez kapcsolódó költségek.

38. módosítás

A 64. cikk (4) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A Bizottság – a (2) bekezdésben említett összeg levonása után és a pénzeszközöknek a(z) DP/2012/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett átcsoportosítását is figyelembe véve – végrehajtási aktus útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegek tagállamonkénti éves bontását. Az éves bontás meghatározása során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

(a)	a 4. cikkben említett célkitűzésekhez kapcsolódó objektív kritériumok; továbbá

(b)	múltbeli teljesítmény.

(a)	a 4. cikkben említett célkitűzésekhez kapcsolódó objektív kritériumok;

(b)	múltbeli teljesítmény

39. módosítás

A 64. cikk (6) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdésében említett eredményességi tartalék elosztása céljából a(z) HR/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően az EMVA javára beszedett, rendelkezésre álló címzett bevételeket hozzá kell adni a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 18. cikkében említett összegekhez. E bevételeket a tagállamok számára az EMVA-ból származó támogatás teljes összegéből való részesedésük arányában kell kiosztani.

COM(2011) 628 final

40. módosítás

A 34. cikk (1) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A Bizottság a program jóváhagyására vonatkozó határozat elfogadását követően a teljes programozási időszakra vonatkozóan egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak. Ez a kezdeti előfinanszírozási összeg az érintett programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás 4 %-át jelenti. A költségvetési lehetőségektől függően az összeg folyósítását legfeljebb három részletben lehet teljesíteni. Az első részlet az érintett programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás 2 %-át jelenti.

A Bizottság a program jóváhagyására vonatkozó határozat elfogadását követően a teljes programozási időszakra vonatkozóan egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak. Ez a kezdeti előfinanszírozási összeg az érintett programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás %-át jelenti. A költségvetési lehetőségektől függően az összeg folyósítását legfeljebb három részletben lehet teljesíteni. Az első részlet az érintett programhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás 2 %-át jelenti.

Indokolás

A vidékfejlesztési intézkedések (EMVA) nagy jelentőségére és széles körű hatékonyságára való tekintettel meg kellene tartani az eddig az EMVA adott vidékfejlesztési programban való részvételére folyósított kezdeti előfinanszírozási összeg 7 %-os mértékét. A pénzügyi rendeletjavaslat 34. cikkének (1) bekezdése már csak egy 4 %-os előfinanszírozási összeget irányoz elő. A programok likviditásának ilyen egyértelmű romlása nem kívánatos késedelmekhez vezetne a vidékfejlesztési programok végrehajtását illetően, illetve további jelentős előfinanszírozási terheket vonna maga után.

41. módosítás

A 43. cikk (4) bekezdésének módosítása

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az e cikk szerinti csökkentések és felfüggesztések nem sérthetik a(z) CR/xxx/EU rendelet 17., 20., és 21. cikkét.

A(z) CR/xxx/EU rendelet 17., és 20. cikkében említett felfüggesztések alkalmazása az e cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik

Az e cikk szerinti csökkentések és felfüggesztések nem sérthetik a(z) CR/xxx/EU rendelet 17. cikkét.

A(z) CR/xxx/EU rendelet 17. cikkében említett felfüggesztések alkalmazása az e cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás szerint történik.

Indokolás

A strukturális alapokra (ideértve az EMVA-t és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot is) vonatkozó Közös Stratégia Keret (KSK) az EMVA-intézkedések vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy lehetőség van csökkentésekre, amennyiben az előzetes feltételeket nem tartják be (17. cikk). Továbbá egy teljesítéshez kötött 5 %-os tartalékot is visszatartanak, amelynek kifizetését a célkitűzések elérésétől teszik függővé (18., 20. és 21. cikk). Ezek a szabályozások elutasítandók, mivel érdemleges haladás elérése nélkül igen nagy mértékben megnövelik a bürokráciát. Ez az elutasítás megfelel az RB strukturális alapokra vonatkozó Közös Stratégia Keretről szóló véleményében megfogalmazott álláspontnak is.

Kelt Brüsszelben, 2012. május 4-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO

(1) „A KAP jövője 2013 után”, Régiók Bizottsága, René Souchon, 2010. CdR 127/2010 fin.

(2) „A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodó termelőknek nyújtott támogatás”, Régiók Bizottsága, Luis Durnwalder, 2010. CdR 314/2009 fin.

(3) HL L 84 2009.3.31., 1. o.

(4) HL L 185 2009.7.17., 1. o.