(1)

A közös halászati politika hatálya kiterjed a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacait érintő intézkedésekre. A halászati és akvakultúra-termékek piacainak közös szervezése (közös piacszervezés) a közös halászati politika szerves része, és támogatnia kell annak célkitűzéseit. Mivel a közös halászati politika felülvizsgálata folyamatban van, a közös piacszervezést ennek megfelelően kell kiigazítani.

(2)

A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletet (4) felül kell vizsgálni, figyelembe véve a jelenleg hatályos rendelkezések végrehajtásában tapasztalt hiányosságokat, az Unió és a világ piacain tapasztalt folyamatokat, valamint a halászati és akvakultúra-tevékenységek fejlődését.

(2a)

A halászat különösen fontos szerepet játszik az Unió part menti – és azon belül a legkülső – régióinak gazdasági életében. Tekintettel arra, hogy e régió halászainak megélhetést biztosít, lépéseket kell tenni a piaci stabilitás támogatása, valamint a kínálat és a kereslet jobb összehangolása érdekében. [Mód.1]

(3)

A közös piacszervezés rendelkezéseit az Unió nemzetközi kötelez ettségeit, elsősorban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendelkezéseit betartva kell megvalósítani. A hal és a kagyló közjó. Mivel a halászat nem hasonlítható más iparágakhoz, olyan intézkedésekkel kell szabályozni, amelyek a piaci követelményektől függetlenül megfelelnek a környezeti és az ökoszisztémával kapcsolatos kritériumoknak. [Mód. 2]

(3a)

Mivel a WTO jelenleg hatályos kereskedelmi rendelkezései kielégítő módon működnek, bármely új javaslatnak a jelenlegi helyzet fenntartására kell törekednie. A Bizottságnak ugyanakkor annak érdekében, hogy az uniós és az importált termékek egyenlő feltételekkel versenyezzenek, biztosítania kell, hogy a harmadik országokból behozott halászati és akvakultúra-termékek maradéktalanul tiszteletben tartsák a fenntartható halászati gyakorlatokat és az uniós jog rendelkezéseit. [Mód. 3]

(4)

A közös piacszervezésnek segítenie kell a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését.

(5a)

Tekintettel az Unióba behozott halászati és akvakultúra-termékek nagy mennyiségére, valamint arra, hogy e termékek a teljes uniós fogyasztás jelentős hányadát teszik ki, elengedhetetlen, hogy a közös piacszervezés egy olyan kereskedelmi és vámpolitika részévé váljon, amelynek célja az import szabályozása, valamint az import által az uniós termelők részére az első értékesítéskor kifizetett árakra és tevékenységük nyereségességére gyakorolt hatás mérséklése. [Mód. 4]

(5b)

Meg kell valósítani a közös halászati politika és a közös kereskedelempolitika közötti lehető legnagyobb mértékű összhangot, melyben egyrészt a többoldalú WTO-tárgyalások során, másrészt a kétoldalú és regionális kereskedelmi megállapodások kapcsán a közös kereskedelempolitikát a közös halászati politika célkitűzéseinek szolgálatába kell állítani. [Mód. 5]

(5c)

Az Unióba behozott halászati és akvakultúra-termékek vámügyi és egészségügyi ellenőrzéséért felelős valamennyi nemzeti hatóság számára biztosítani kell a feladataik megfelelő elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrást. [Mód. 6]

(6)

Fontos, hogy a közös piacszervezés irányítása a közös halászati politika megfelelő irányítására vonatkozó elvekre épüljön.

(6a)

A közös piacszervezés sikere érdekében a fogyasztókat – értékesítési és oktatási kampányok révén – mindenképpen tájékoztatni kell a halfogyasztás fontosságáról és a rendelkezésre álló rengeteg halfajról, valamint ki kell emelni számukra annak jelentőségét, hogy megértsék a címkéken szereplő információkat; [Mód. 7]

(7)

A termelői szervezetek kulcsszerepet játszanak a KHP és a közös piacszervezés megfelelő alkalmazásában. Ezért meg kell erősíteni célkitűzéseiket azért, és biztosítani kell számukra az ahhoz szükséges pénzügyi támogatást hogy a KHP célkitűzései által meghatározott kereteken belül eljárva jelentőségteljesebb szerepet tölthessenek be a mindennapi halászati gazdálkodásban. Biztosítani kell továbbá, hogy tagjaik fenntartható módon végezzék a halászati és akvakultúra-tevékenységeket, javítsák termékeik piaci forgalmazását nagyobb bevételre tegyenek szert, és gyűjtsék az akvakultúrára vonatkozó gazdasági információkat. E célok megvalósítása során a termelői szervezeteknek figyelembe kell venniük, hogy az Unión – kiváltképp a legkülső régiókban – belül igen változatos feltételek között működik a halászati és az extenzív akvakultúra-ágazat, különösen a kisüzemi halászat. Lehetővé kell tenni a tagállamok és a regionális kormányok számára, hogy felelősséget vállaljanak e célkitűzések megvalósításáért, szorosan együttműködve a termelői szervezetekkel a gazdálkodási kérdésekben, ideértve adott esetben a kvóták kiosztását és a halászati erőkifejtés irányítását az egyes halászterületek szükségleteinek megfelelően. [Mód. 8].

(7a)

A termelői szervezetek verseny- és életképességének erősítése érdekében egyértelműen meg kell határozni a létrehozásukra vonatkozó megfelelő kritériumokat, különösen a tagok minimális számát és hivatalos elismerésüket illetően. [Mód. 9]

(8)

A különböző kategóriák gazdasági szereplőit egyesítő ágazatközi szervezetek segíthetnek az értékláncon belüli forgalmazási tevékenységek összehangolásában és az egész ágazatot érintő intézkedések kidolgozásában.

(9)

Helyénvaló meghatározni a termelői és ágazatközi szervezetek tagállamok általi elismerésének, az általuk elfogadott szabályok kiterjesztésének és a kiterjesztésből adódó költségek megosztásának közös feltételeit. A szabálykiterjesztési eljárást a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

(10)

Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek a fenntartható halászati és akvakultúra-tevékenységek bevezetésére ösztönözhessék tagjaikat, a célkitűzéseik eléréséhez szükséges intézkedéseket is tartalmazó termelési és értékesítési tervet kell kidolgozniuk, és azt be kell nyújtaniuk az adott tagállam illetékes hatóságának.

(10a)

A közös halászati politika jelenleg folyamatban lévő reformjának célkitűzései közé tartozik a véletlenszerű és járulékos fogások egészének kirakodása és a visszadobások csökkentése. E célkitűzések megvalósítása érdekében szélesebb körben kell alkalmazni a szelektív halászfelszereléseket, amelyek megakadályozzák a méreten aluli halak kifogását. [Mód. 165]

(11)

A halászati tevékenységek kiszámíthatatlansága miatt célszerű létrehozni az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek tárolására szolgáló mechanizmust, amely javíthatja a piac stabilitását és növelheti a termékekkel elérhető nyereséget, elsősorban hozzáadott érték létrehozása révén. E mechanizmusnak az egységes piac megvalósítása érdekében hozzá kell járulnia az uniós helyi piacok stabilizálásához és konvergenciájához.

(11a)

A legkülső területek távoli fekvésére és földrajzi elszigeteltségére való tekintettel az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 349. cikke értelmében lehetőség van az ilyen régiók sajátosságait figyelembe vevő, speciális cselekvési program kidolgozására. [Mód. 11]

(11b)

A Bizottságnak támogató intézkedéseket kell meghatároznia a nők akvakultúra-ágazatbeli termelői szervezetekben való részvételének elősegítésére. [Mód. 12]

(12)

A termelői szervezetek létrehozhatnak egy közös alapot szervezeteknek uniós pénzügyi támogatásban kell részesülniük az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból a termelési és értékesítési tervek, valamint a tárolási mechanizmus finanszírozására. [Mód. 13]

(13)

Az árak Unión belüli változatosságának figyelembevétele érdekében minden egyes termelői szervezetnek jogot kell biztosítani arra, hogy javaslatot tegyen a tárolási mechanizmust aktiváló intervenciós árra vonatkozóan. Ez az intervenciós ár nem vezethet a minimumárak versenykorlátozó rögzítéséhez.

(14)

Mivel a halállomány közös erőforrás, fenntartható és hatékony felhasználása bizonyos esetekben jobban megvalósítható olyan szervezetek által, amelyek tagjai különböző tagállamokból és különböző régiókból tevődnek össze. Ezért lehetővé ösztönözni kell , hogy transzregionális és transznacionális szinten – adott esetben bioföldrajzi régiók alapján termelői szervezetek, valamint a termelői szervezetek transznacionális társulásainak létrehozását is, amelyekre szintén társulásai jöhessenek létre. E szervezeteknek olyan partnerségeknek kell lenniük, amelyek célja közös és kötelező erejű szabályok kidolgozása, illetve egyenlő feltételek biztosítása a halászat területén működő valamennyi érintett fél számára. E szervezetek létrehozása során biztosítani kell, hogy továbbra is az e rendelet által megállapított versenyszabályok vonatkoznak vonatkozzanak rájuk, és hogy tiszteletben tartsák az egyes tengerparti közösségek, valamint az általuk a múltban kizsákmányolt halászterületek és vizek közötti kapcsolatok fenntartásának szükségességét .[Mód. 14]

(15)

A közös forgalmazási előírások alkalmazásának lehetővé kell tennie a piac fenntartható termékekkel való ellátását, a halászati és akvakultúra-termékek belső piaca által nyújtott lehetőségek teljes körű kiaknázását, valamint a tisztességes versenyre épülő kereskedelem elősegítését, ami elősegíti a termelés jövedelmezőségének növelését.

(16)

A halászati és akvakultúra-termékek folyamatosan bővülő választéka miatt a fogyasztóknak feltétlenül meg kell adni a fogyasztókat a megalapozott döntések lehetővé tétele érdekében egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell többek között a termékek fő jellemzőire vonatkozó alapvető tájékoztatás egy bizonyos kötelező minimumát. A termékdifferenciálás érdekében figyelembe kell venni az önkéntes alapon nyújtható további tájékoztatás lehetőségét is eredetére, illetve előállítási módszerére és idejére vonatkozóan. [Mód. 15]

(16a)

Mind az Unión belülről, mind az azon kívülről származó halászati termékekre vonatkozó ökocímke használata lehetővé teszi a halászati termékek ökológiai fenntarthatóságával kapcsolatos egyértelmű tájékoztatást. Ezért szükséges, hogy a Bizottság megvizsgálja a halászati termékekre az Unió egészében alkalmazandó ökocímkére vonatkozó minimumkritériumok kidolgozásának lehetőségét. [Mód. 16]

(16b)

Az európai fogyasztók védelme érdekében az e rendeletben meghatározott kötelezettségek nyomon követéséért és betartatásáért felelős tagállami hatóságoknak – a szereplőknek a fogások hamis címkézésétől való elrettentése érdekében – teljes körűen ki kell használniuk a rendelkezésre álló technológiát, a DNS-teszteket is ideértve. [Mód. 17]

(16c)

Tekintettel arra, hogy a piacon hozzáférhető halászati és akvakultúra-termékek közötti választás során a fogyasztók számára fontos a termékek tág értelemben vett eredete és származási helye, különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a feltüntetett információk a lehető legpontosabbak, legegyértelműbbek és legteljesebbek legyenek. [Mód. 18]

(16d)

A közös halászati politika – különösen annak a közös piacszervezésre és a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezései – és a közös kereskedelempolitika közötti összhang biztosítása érdekében el kell kerülni a halászati és akvakultúra-termékek vámszempontból preferenciális származásának túlságosan széles körű meghatározását és az általánosan alkalmazott meghatározások alóli kivételeket, mivel azok megnehezítenék a termékek nyomon követését, és zavart idéznének elő azzal kapcsolatban, hogy egy adott termék honnan és milyen körülmények közül származik. [Mód. 19]

(17)

Az EUMSZ 101. cikkében említett, a megállapodásokra, döntésekre és magatartásokra vonatkozó versenyszabályoknak vonatkozniuk kell a halászati és akvakultúra-termékek termelésére és forgalmazására is, amennyiben alkalmazásuk nem akadályozza a közös piacszervezés működését vagy nem veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében ismertetett célok elérését.

(17a)

Gondoskodni kell arról, hogy az uniós piacra belépő importált termékekre ugyanazon feltételek és forgalmazási előírások vonatkozzanak, mint amelyeknek az uniós termelőknek kell megfelelniük. [Mód. 20]

(18)

A halászati és akvakultúra-termékek sajátosságainak – többek között az ágazati szegmentációnak, és annak a ténynek, hogy a hal közös erőforrás, valamint a jelentős mennyiségű behozatalnak (melyekre ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az uniós halászati és akvakultúra-termékekre) – a figyelembe vételével célszerű meghatározni a halászati és akvakultúra-termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó versenyszabályokat. Az egyszerűsítés érdekében az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (5) vonatkozó rendelkezéseit célszerű belefoglalni e rendeletbe. Az 1184/2006/EK rendeletet ezért a továbbiakban nem indokolt alkalmazni a halászati és akvakultúra-termékekre. [Mód. 21]

(19)

Javítani kell a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacaira vonatkozó gazdasági információk színvonalát.

(20)

A termelői- és ágazatközi szervezetek megfelelő működésének biztosítása és a megfelelő közös piaci előírások létrehozásaelismerésére vonatkozó feltételek és követelmények kiegészítése és módosítása, a termelési és forgalmazási tervek kiegészítése és módosítása, a közös forgalmazási előírások meghatározása és módosítása, a kötelező információk kiegészítése és módosítása, valamint a fogyasztók érdekében a 24., a 33., a 41. és a 46. cikk tekintetében a jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell átruházni, a pénzügyi támogatás, a belső szabályaik, a termelési és forgalmazási tervek tartalma és a közös forgalmazási előírások meghatározása és módosítása tekintetében. [Mód. 22] Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. Amikor a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat készít elő és szövegez, biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, megfelelő időben és módon történő továbbítását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(22)

Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása - a termelői- és ágazatközi szervezetek elismerésére a tagállamok által alkalmazott határidők és eljárások tekintetében; az elismerés megadásáról vagy visszavonásáról szóló döntésekre vonatkozó tájékoztatás formátuma, határidejei és eljárásai tekintetében; a tagállami ellenőrzések gyakorlati módszereinek gyakoriságára és tartalmára vonatkozó szabályok tekintetében; a szabályok kiterjesztése esetén a tagállamok által követendő eljárások tekintetében; a termelési és forgalmazási terv termelői szervezet általi benyújtása és a tagállam általi jóváhagyása eljárásának és határidejének tekintetében; és az intervenciós árak tagállam általi közzététele tekintetében - egységes feltételek mellett történjék, indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni.

(22a)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a halászati és akvakultúra termékek piacának közös szervezését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és e célok a további közös fellépés szükségességénél fogva uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

A 104/2000/EK tanácsi rendeletet a jogi bizonyosság érdekében hatályon kívül kell helyezni, azonban az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló rendelet hatályba lépéséig továbbra is alkalmazni kell néhány előírását.

(23a)

Az 1184/2006/Ek rendeletet ennek megfelelően kell módosítani,

a)

szakmai szervezetek;

b)

forgalmazási előírások;

c)

a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok;

d)

versenyszabályok;

e)

a piacra vonatkozó ismeretek gyűjtésével kapcsolatos szabályok;

ea)

a külső dimenzió. [Mód. 23]

a)

életképes és fenntartható halászati tevékenység folytatásának ösztönzése a tagok által, teljes összhangban a …/20XX/EU rendeletben (11) védelmi politikájával és az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal jogszabályokban meghatározott, a védelemre, gazdálkodásra és kiaknázásra vonatkozó politikával ; [Mód. 30]

aa)

tagjaik termelésének megtervezése, valamint tanácsadás a tagállamok és a regionális hatóságok számára a halászati gazdálkodást érintő kérdésekben, valamint az uniós hajók által kialakított bevált gyakorlatok megosztása; [Mód. 31]

ab)

hozzájárulás az élelmiszer-ellátáshoz, valamint a munkahelyek megtartása és újak teremtése a part menti és a vidéki területeken, ideértve azokat a képzési és együttműködési programokat is, amelyek a fiatalokat az ágazatban való elhelyezkedésre ösztönzik, és a halászattal foglalkozók számára tisztességes életszínvonalat biztosítanak; [Mód. 32]

b)

kereskedelmi állományokból származó a nem kívánt fogások kezelése elkerülése, minimálisra csökkentése, illetve lehető legjobb felhasználása anélkül, hogy e fogások számára jelentős piac alakulna ki ; [Mód. 33]

ba)

a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászati gyakorlatok felszámolásának elősegítése a tagok szükség szerinti belső ellenőrzése révén; [Mód. 34]

bb)

a halászat környezeti hatásának csökkentése, többek között a halászeszközök szelektivitásának javítását, az erőkifejtés ellenőrzését és a nem kívánt vagy nem engedélyezett fogások elkerülését célzó végrehajtási intézkedések révén; [Mód. 35]

bc)

a tagjai számára az erőforrásokhoz való hozzáférésre biztosított jogok kezelése a …/20XX/EU rendelet (12) IV. fejezetében szereplő rendelkezéseknek megfelelően; [Mód. 36]

c)

a feltételek javítása a tagok halászati termékeinek forgalomba hozatalához;

d)

a piacok stabilizálása;

e)

a termelők nyereségességének és a halászati szereplők bevételeinek javítása; [Mód. 37]

ea)

a halászati termékek nyomon követhetőségének biztosítása, és a fogyasztók egyértelmű és átfogó tájékoztatáshoz való hozzáférésének javítása a tengeri ökoszisztémák és a halászati erőforrások védettségi állapotának jobb megértése, valamint a fogyasztóknak a fogyasztásra alkalmas fajok széles skálájáról való tájékoztatása érdekében; [Mód. 38]

eb)

az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának előmozdítása a halászati termékek értékesítésének javítása és árainak növelése érdekében [Mód. 39]

a)

tagjaik halászati tevékenységének tervezése , többek között a halászati tevékenységek szelektivitását javító intézkedések kidolgozása és végrehajtása, valamint tanácsadás a tagállamok és a regionális hatóságok számára a fent említett gazdálkodási tervekre vonatkozóan. ; [Mód. 42]

b)

a kereskedelmi állományok nem kívánt fogásainak lehető legjobb hasznosítása az alábbi módokon és segítségnyújtás tagjaik számára a nem kívánt fogások elkerülése és minimálisra csökkentése érdekében :

c)

a termelés piaci igényekhez való hozzáigazítása;

d)

a kínálat szervezése és a tagok termékeinek forgalmazása;

e)

a halászati termékek átmeneti tárolásának a 35. és 36. cikkel összhangban történő irányítása;

f)

a tagok tevékenységének az adott termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala;

fa)

a termelés és a piac minőségének, ismeretének és átláthatóságának javítása; a tervezési és irányítási tevékenységek javítását célzó tanulmányok készítése és a fenntartható halászati termékek népszerűsítését célzó szakmai programok támogatása; [Mód. 46]

fb)

a tengeri ökoszisztémák és a halászati erőforrások védettségi állapotával kapcsolatos információk önkéntes megküldése az illetékes tagállami hatóságoknak, a megfelelőnek ítélt gyakorisággal és módon; [Mód. 47]

fc)

tagjaik halászati lehetőségeinek kollektív igazgatása; [Mód. 48]

fd)

a halászati termékekkel kapcsolatos egyértelmű és átfogó tájékoztatás fogyasztó általi elérhetőségének támogatása. [Mód. 49]

a)

a tagok életképes és gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható akvakultúra-tevékenységének és a szerves akvakultúra előnyeinek megvalósítása előmozdítása fejlődési lehetőségeik biztosítása révén; a tagállamokkal és a regionális hatóságokkal szoros együttműködésben, a 2008. június 17-i,a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008/56/EK irányelvvel (13) és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (14) összhangban, az egyes tagállamokban vagy azok részeiben kidolgozott jogi keretek között; [Mód. 151]

(aa)

annak biztosítása, hogy az akvakultúrában felhasznált, halászati eredetű takarmánytermékek fenntartható módon kezelt halászatból származzanak; [Mód. 52]

b)

hozzájárulás az élelmiszer-ellátáshoz, valamint magas szintű élelmiszer-minőségi és -biztonsági normák betartása, egyúttal hozzájárulva a tengerparti és vidéki területeken a foglalkoztatáshoz; [Mód. 53]

c)

annak ellenőrzése, hogy a tagok tevékenysége összhangban van-e a …/20XX/EU rendelet (15) 51. cikkében említett nemzeti stratégiai tervekkel;

d)

a feltételek javítása a tagok akvakultúra-termékeinek forgalomba hozatalához;

da)

a piacok stabilizálása; [Mód. 54]

e)

a termelők nyereségességének és az ágazat munkavállalói jövedelmének javítása , munkafeltételeik javítása mellett; [Mód. 55]

ea)

a környezetbarát és fenntartható akvakultúra-termékek és tevékenységek folyamatos javítását elősegítő programok, valamint szakmai továbbképzés és szakképzés és olyan fellépések elvégzése, amelyek az akvakultúra-tevékenységekkel foglalkozók számára tisztességes életszínvonalat biztosítanak, illetve a termelési lánc teljes hosszában mérséklik és a minimálisra csökkentik a káros hatásokat; [Mód. 56]

eb)

a termelői szervezet tagjainak érdekét szolgáló és az ágazat működését fejlesztő vagy javító bármely egyéb tevékenység elősegítése az e cikkben nem meghatározott célkitűzések termelői szervezetek általi elérése érdekében; [Mód. 57]

ec)

az akvakultúra-termékekre vonatkozó tájékoztatás elérhetőségének megkönnyítése a fogyasztók számára; [Mód. 58]

ed

lehetőség szerint az IKT alkalmazása a termékek lehető legjobb árának biztosítása érdekében. [Mód. 59]

a)

a felelősségteljes, extenzív és fenntartható akvakultúra előmozdítása, elsősorban a környezetvédelem, az állategészség és állatjóllét szempontjaiból; [Mód. 61]

aa)

tagjaik akvakultúra-tevékenységei irányításának megtervezése; [Mód. 62]

b)

a termelés piaci igényekhez való hozzáigazítása;

c)

a kínálat szervezése , az árak stabilizálása és a tagok termékeinek forgalmazása; [Mód. 63]

ca)

az akvakultúra-termékek átmeneti tárolásának a 35. és 36. cikkel összhangban történő irányítása; [Mód. 64]

d)

a tagok tevékenységének az adott termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala;

e)

környezeti információk gyűjtése, valamint információk gyűjtése a forgalomba hozott termékekről, ezen belül az első eladásokra vonatkozó gazdasági információkról, valamint a termelési előrejelzésekről; [Mód. 65]

ea)

a termelés és a piac minőségének, ismeretének és átláthatóságának javítása; a tervezési és irányítási tevékenységek javítását célzó tanulmányok készítése és a fenntartható akvakultúra-termékek népszerűsítését célzó szakmai programok támogatása; [Mód. 66]

eb)

az akvakultúra-termékekkel kapcsolatos egyértelmű és átfogó tájékoztatás fogyasztó általi elérhetőségének támogatása; [Mód. 67]

ec)

az akvakultúra-termékek népszerűsítése a tanúsításban – különösen a védett eredetmegjelölésekben és a fenntarthatósági eredményekben – rejlő lehetőségek kihasználásával. [Mód. 68]

a)

a tag termelői szervezetek 7. és 10. cikkben meghatározott céljai közül bármelyeknek a fenntarthatóbb és hatékonyabb megvalósítása; [Mód. 69]

b)

a tagsággal rendelkező termelői szervezetek közös érdekeit szolgáló tevékenységek összehangolása és fejlesztése , ideértve a fogyasztóknak szánt termékek marketingjének javítását is ; [Mód. 70]

ba)

valamennyi olyan intézkedés betartása, amelynek célja az egyes tagállamok esetében az egyes halállományokra vagy halászterületekre vonatkozó halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának biztosítása. [Mód. 71]

a)

az uniós halászati és akvakultúra-termékek piaci rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeinek javítása;

b)

az uniós halászati és akvakultúra-termékek forgalomba hozatalának és piaci rendelkezésre bocsátásának fokozottabb összehangolása.

a)

az uniós joggal összhangban álló szerződésminták készítése,

b)

az uniós halászati és akvakultúra-termékek megkülönböztetésmentes módon történő népszerűsítése a tanúsításban rejlő lehetőségek kihasználásával, elsősorban az eredetmegjelölések, a minőségi tanúsítványok, a földrajzi megjelölések és a fenntarthatósági eredmények formájában, biztosítva az uniós termékek importált termékekhez képest történő egyértelmű azonosítását ;[Mód. 73]

c)

a halászati és akvakultúra-termékek termelése és forgalmazása vonatkozásában az uniós jogszabályokban vagy a nemzeti jogrendszerben meghatározottaknál szigorúbb szabályok meghatározása,

d)

a termelés és a piac színvonalának, ismeretének és átláthatóságának fokozása, valamint szakmai továbbképzési és szakképzési programok biztosítása a termékek minőségére és nyomon követhetőségére, az élelmiszer-biztonságra és a K+F-re vonatkozó kezdeményezések támogatása érdekében; [Mód. 74]

e)

kutatási és piaci tanulmányok készítése, valamint eljárások – többek között informatikai és hírközlési technológiák – kidolgozása a piac működésének optimalizálására;

f)

a mennyiség, minőség és ár tekintetében a piaci követelményeket és a fogyasztói igényeket kielégítő, fenntartható kínálat biztosításához szükséges információk biztosítása és kutatások végzése;

fa)

a jelenleg nem forgalmazható, egészséges halállományokból származó, jelentős tápanyagértékkel rendelkező fajok népszerűsítése a fogyasztók körében; [Mód. 75]

g)

a tagok tevékenységének az adott termelői szervezet által megállapított szabályok követése tekintetében történő ellenőrzése, valamint a szabálykövetést biztosító intézkedések meghozatala.

a)

a saját területén vagy annak egy részén gazdasági értelemben kellő mértékben aktív, elsősorban tagjainak száma és értékesíthető termékeinek mennyisége alapján;

b)

valamely tagállam nemzeti jogszabályai értelmében jogi személy, az adott ország területén letelepedett és ott található hivatalos székhelye;

c)

képes a 7. és 10. cikk szerinti célkitűzések megvalósítására;

d)

betartja a VI. az V . fejezetben meghatározott versenyszabályokat; [Mód. 76] és

e)

egy adott piacon csak akkor kerülhet gazdasági erőfölénybe, ha az a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges. [Mód. 77]

ea)

tagságuk, irányításuk és finanszírozásuk forrása tekintetében átláthatóságot biztosítanak. [Mód. 78]

a)

adott területen az uniós hajók által halászott vagy területeken az alábbi tevékenységek közül legalább kettőben jelentős részt vállal: az uniós hajók által halászott vagy a tagállamokban akvakultúrában tenyésztett halászati és akvakultúra-termékek vagy az azok feldolgozásával készült termékek előállítása, forgalmazása és feldolgozása; előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának jelentős arányát képviselik ; [Mód. 82]

b)

halászati és akvakultúra-termékek vagy az azok feldolgozásával készült termékek előállításához, feldolgozásához vagy értékesítéséhez kapcsolódó tevékenységben a csoport maga nem vesz részt;

c)

a csoport egy tagállam nemzeti jogszabályai értelmében jogi személy, valamint annak a tagállamnak a területén letelepedett és hivatalos székhellyel rendelkezik;

d)

képes végrehajtani a 15. cikk szerinti célkitűzéseket;

e)

figyelembe veszi a fogyasztók érdekeit; és

f)

nem akadályozza a közös piacszervezés megfelelő működését.

a)

az elismerés 17. és 18. cikkben említett feltételeinek módosítása vagy kiegészítése érdekében. A szabályok a termelői és ágazatközi szervezetek belső működésére, társulási szabályaikra, a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekre, tagjaik kötelezettségeire és szabályaik – többek között a büntetések – alkalmazásának érvényesítésére vonatkozhatnak; [Mód. 91]

b)

a tagállamok által a 20. cikk és a 21. cikk (1) bekezdésének megfelelően végrehajtandó ellenőrzések gyakoriságára, tartalmára és gyakorlati módszerére vonatkozó szabályok meghatározása érdekében. [Mód. 92]

a)

a tagállamok által a termelői és ágazatközi szervezetek 17. és 18. cikk alapján történő elismerésével kapcsolatban alkalmazandó határidőkre és eljárásokra, valamint az ilyen elismerések 19. cikk alapján történő visszavonására vonatkozóan;

b)

a tagállamok által az elismerésről vagy visszavonásról szóló döntéseik tekintetében a 22. cikk alapján a Bizottságnak küldött tájékoztatás tekintetében alkalmazandó formátumra, határidőkre és eljárásokra vonatkozóan;

ba)

a tagállamok által a 20. cikknek megfelelően végrehajtandó ellenőrzések gyakoriságára, tartalmára és gyakorlati módszerére vonatkozó szabályok meghatározása érdekében. [Mód. 93]

a)

a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása a termelésben és forgalmazásban – adott esetben a kisüzemi és a kisipari ágazatot is beleértve– reprezentatívnak számít egy tagállamban, és kérelmet nyújt be az illetékes nemzeti hatóságnak; [Mód. 96]

b)

a kiterjeszteni kívánt szabályok a termelői szervezetek 8. cikk a), b), c), d) és e) pontjaiban meghatározott intézkedéseire vonatkozhatnak;

ba)

a vállalkozások közötti szabad versenyre irányadó szabályok érvényben maradnak. [Mód. 97]

(a)

az ágazatközi szervezet bonyolítja az alábbi tevékenységek közül legalább kettőnek minimum a 65 %-át: az érintett termék előállítása, forgalmazása vagy feldolgozása az előző évben a tagállam egy vagy több meghatározott területén, valamint kérelmet nyújt be az illetékes nemzeti hatóságnak;

(b)

a többi gazdasági szereplőre kiterjeszteni kívánt szabályok az ágazatközi szervezeteknek a 16. cikk a)–f) pontjában meghatározott intézkedéseire vonatkoznak, és nem okoznak semmilyen kárt az érintett tagállam vagy az Unió más gazdasági szereplőinek.

a)

teljesülnek a 26. és 27. cikk rendelkezései;

b)

teljesülnek a versenyszabályokra vonatkozó VI. fejezet rendelkezései;

c)

a kiterjesztés nem veszélyezteti a kereskedelem szabadságát;

d)

az intézkedés nem veszélyezteti a Szerződés 39. cikkének célkitűzéseit.

a)

az érintett termékeket a termelői szervezet eladásra felkínálta, de nem sikerült rá vevőt találni a 36. cikkben említett intervenciós áron;

b)

a termékek megfelelnek a 39. cikkben elfogadott forgalmazási előírásoknak, minőségük emberi fogyasztásra megfelelő;

c)

a termékeket stabilizálták és feldolgozták, valamint azokat – akár hajón, akár szárazföldi létesítményben – fagyasztás, sózás, szárítás, illetve adott esetben forralás és pasztőrözés útján tárolják. A fenti eljárásokat filézés és darabolás, illetve – megfelelő esetekben – fejezés is kiegészítheti;

d)

a tárolt termékek később visszakerülnek az emberi fogyasztásra szánt termékek piacára;

da)

a II. mellékletben felsorolt halászati termékek tárolását célzó finanszírozás minimális és maximális időtartamát egyértelműen rögzíteni kell. [Mód. 106]

a)

a termelés és kereslet alakulását;

b)

a piaci árak stabilizálását;

c)

a piacok konvergenciáját;

d)

a termelők jövedelmét; és

e)

a fogyasztók érdekeit.

(-1)

A termelői szervezetek és társulásaik színvonalának javítása érdekében történő tervek kialakítását, átalakítását és végrehajtását az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból támogatják. [Mód. 108]

(1)

A termelői szervezetek közös alapot hozhatnak létre, amely kizárólag Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap az alábbi intézkedések finanszírozására használható: [Mód. 109]

(1a)

A KPSZ-ban említett eszközök, többek között a közös alap támogatását az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében határozzák meg, a megállapított társfinanszírozási arányok sérelme nélkül. [Mód. 110]

a)

a halászati termékeknek a …/20XX/EU rendelet (17) 15. cikkének (3) ( 2 ) bekezdésében meghatározott védelmi referenciaméretekkel összhangban lévő minimális forgalmazási méretek, amelyek figyelembe veszik a legmérvadóbb tudományos szakvéleményeket; [Mód. 112]

aa)

minőség, méret vagy tömeg és kiszerelés szerinti osztályozás; [Mód. 113]

b)

a konzervtermékekre vonatkozó előírások, összhangban a védelmi követelményekkel és a nemzetközi kötelezettségekkel.

a)

az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlament és tanácsi rendelet (18);

b)

a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet (19); valamint

c)

az 1224/2009/EK rendelet.

a)

a faj kereskedelmi megnevezését;

b)

a termelési módszert, különösen a következő kifejezésekkel: „… halászott …” vagy „… édesvízben halászott …” vagy „… tenyésztett …” , a halászatból származó termékek esetében beleértve a halászeszköznek a 404/2011/EU végrehajtási rendelet XI. mellékletében meghatározott típusát ;[Mód. 167]

c)

konkrét halállomány és az a területet terület , ahol a terméket halászták vagy tenyésztették;[Mód. 118]

d)

a frissen értékesítendő termékek esetében a halászati termék kirakodásának vagy az akvakultúra-termék lehalászásának napját;[Mód. 119]

e)

hogy a termék friss vagy kiolvasztott friss áruként közvetlenül értékesített, fagyasztott termékek esetében a „kiolvasztott termék ” kifejezést, amit a minőség-ellenőrzési besorolás igazol az 1169/2011/EU rendelet V. és VI. mellékletének, valamint a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 68. cikke (3) és (4) bekezdésének sérelme nélkül . [Mód. 120]

a)

a faj kereskedelmi megnevezését;

b)

a termelési módszert, különösen a következő kifejezésekkel: „… halászott …” vagy „… édesvízben halászott …” vagy „… tenyésztett …”;

c)

a területet, ahol a terméket halászták vagy tenyésztették; [Mód. 121]

a)

az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21);

b)

a tartósított szardínia forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról szóló, 1989. június 21-i 2136/89/EGK tanácsi rendelet (22);

c)

a konzerv tonhal és bonitó forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról szóló, 1992. június 9-i 1536/92/EGK tanácsi rendelet (23);

ca)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (24). [Mód. 122]

a)

a faj tudományos neve a FishBase információs rendszerben; [Mód. 124]

b)

a faj neve a tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein;

c)

az a ) és b) pontban meghatározott néven felül a faj minden más helyileg vagy regionálisan elfogadott vagy engedélyezett neve, ha van ilyen. [Mód. 125]

a)

tengerben halászott termék esetében:

b)

édesvízben halászott termék esetében a származási tagállamra tagállam vagy harmadik országra ország víztestére történő utalás, ahonnan a termék származik , [Mód. 131]

c)

akvakultúra-termék esetében utalás arra a tagállamra vagy harmadik országra, ahol a termék végső, legalább 3 hónapos művelési vagy tenyésztési fázisát elvégezték.

-a)

a halászati termék kifogásának vagy az akvakultúra-termék lehalászásának napja; [Mód. 134]

a)

környezeti információk;

b)

etikai vagy társadalmi információk;

c)

termeléstechnikai információk;

d)

termelési módszerekkel kapcsolatos információk;

e)

a termék tápértékére vonatkozó információk;

ea)

a termék kirakodási kikötőjére vonatkozó információ; [Mód. 135]

eb)

azon halászati termék kifogásának vagy akvakultúra-termék lehalászásának napja, amelynek esetében ezt az információt a 42. cikk szerint nem kötelező feltüntetni. [Mód. 136]

a)

a 2000/13/EK irányelv;

b)

az 1169/2011/EU rendelet;

c)

az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25);

d)

az 510/2006/EK rendelet;

e)

a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelet (26), valamint

f)

az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (27).

a)

a 42. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 43. és 44. cikkben említett, kötelező tájékoztatásra vonatkozó követelmények kiegészítése és módosítása, biztosítva egyúttal azt, hogy a kötelező információk megadása pontos és átlátható módon történjék;

b)

a 45. cikk (1) bekezdésében említett gazdasági szereplők által önkéntesen szolgáltatott információkra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása, biztosítva egyúttal azt, hogy az önkéntes alapon megadott kötelező információk pontosak, átláthatók és megkülönböztetésmentesek legyenek. [Mód. 138]

a)

szükségesek az EUMSz 39. cikkében meghatározott célkitűzések eléréséhez,

b)

nem vonják maguk után azonos árak alkalmazását;

c)

nem vezetnek semmilyen formában a piac megosztásához az Unión belül,

d)

nem zárják ki a versenyt, és

e)

nem veszélyeztetik az EUMSz 39. cikke célkitűzéseinek elérését.

a)

amelyek szükségesek az EUMSz 39. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához,

b)

amelyek nem tartalmaznak rögzített ár alkalmazására vonatkozó kötelezettséget;

c)

amelyek nem vezetnek a piacok bármilyen módon történő felosztásához az Unión belül;

d)

más kereskedelmi partnerekkel folytatott egyenértékű ügyletekre nem alkalmaznak eltérő feltételeket, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e)

a kérdéses termékek jelentős részénél nem szüntetik meg a versenyhelyzetet; és

f)

nem korlátozzák a versenyt olyan módon, amely nem alapfeltétele a közös halászati politika céljai elérésének.

a)

a halászati és akvakultúra-termékek uniós piacára vonatkozóan az ellátási lánc teljes hosszán gyűjti, elemzi és terjeszti rendelkezésre álló tudást és ismereteket a nemzetközi összefüggésekre is figyelemmel; pénzügyi és gyakorlati támogatást nyújt a nemzeti elektronikus adatbázisok és piacok számára a piaci szereplők és a feldolgozók közötti információcsere koordinációjának javítása érdekében; [Mód. 139]

b)

a halászati és akvakultúra-termékek uniós ellátási láncának teljes hosszán folyamatosan figyelemmel kíséri az árakat és elemzi a piaci folyamatokat , valamint nyilvánosságra hozza e vizsgálatok és elemzések eredményeit ;[Mód. 140]

c)

ad-hoc piaci tanulmányokat készít és módszertant dolgoz ki az árképzés felmérésére;

ca)

az egész Unióra kiterjedő kampányt tervez annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megismerjék az uniós kikötőkben kirakodott halfajták sokaságát, és az Unió polgárai tájékoztatást kapjanak arról, hogy bizonyos fajoknak mikor van szezonja, továbbá népszerűsítő kampányokat indít a bevezetendő új címkézési intézkedésekről; [Mód. 141]

cb)

gondoskodik arról, hogy az alap- és középfokú iskolákban Unió-szerte tájékoztatási kampányokat folytassanak annak érdekében, hogy a fiatal polgárok és tanáraik megismerjék a halfogyasztás kedvező hatásait és a fogyasztásra rendelkezésre álló rengeteg féle halfajt. [Mód. 142]

a)

a halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó, az uniós jogszabályokkal összhangban gyűjtött adatokhoz való hozzáférés megkönnyítése;

b)

a megfelelő piaci információk megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása az érdekeltek valamennyi érdekelt fél számára , ideértve ezen információk fogyasztók számára való hozzáférhető és érthető módon való rendelkezésre bocsátását . [Mód. 143]

+

E rendelet száma és dátuma.