15.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/81

1.1

Az EGSZB méltányolja, hogy az Európai Parlament módosításai a jogok széles körére kitérnek, különös hangsúlyt fektetve a nemek közötti egyenlőség kérdéseire, a bevándorlók jogaira, a fogyatékkal élők integrációja biztosításának szükségességére és a kisebbségek jogaira.

1.2

Az EGSZB támogatja az arra való utalást, hogy az Uniónak holisztikus megközelítés alapján kell foglalkoznia az emberi jogokkal és az alapvető szabadságjogokkal, beleértve ezek oszthatatlanságát (1). Ennek alapján az EGSZB arra hív fel, hogy nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak; az ILO-egyezményekben rögzített munkaügyi normák védelme ma már egyre inkább a demokrácia fejlesztésének fontos pillére.

1.3

Az EGSZB támogatja a munkához, valamint az igazságos és méltányos munkafeltételekhez való jog beépítését, ideértve az alapvető munkaügyi normák és a vállalatok társadalmi felelősségének előmozdítása kapcsán a szakszervezetek alakítását és a hozzájuk való csatlakozást is (2). Az utóbbit illetően konkrét hivatkozást kell beilleszteni az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekre (3). Az EGSZB támogatja emellett a szabad vállalkozáshoz való jog előmozdítását.

1.4

Mindezek alapján a nemzetközi munkaügyi normák bevezetésének elősegítése kapcsán konkrétan meg kell említeni az egyesülési szabadságot és a kollektív szerződéshez való jogot, valamint a szociális partnerek és a szociális párbeszéd támogatását.

1.5

Az EGSZB örömmel veszi tudomásul, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a független civil társadalom kialakulása, amely hozzájárul majd a demokratizálódáshoz és a jó kormányzás folyamataihoz, így a belső elszámoltathatósághoz is (4). A civil szervezetek szerepét ennek megfelelően kiemelten kell kezelni, és a rendelettel alá kell támasztani (nemzeti, regionális és nemzetközi szinten), beleértve e szervezetek politikai párbeszédbe való közvetlen bevonását is a programozási folyamat során (5).

1.6

Az EGSZB fenntartja, hogy erősíteni kell a partnerországokban működő uniós delegációk kapacitását, mivel ezek a delegációk egyre inkább igénylik a szakértelmet az emberi jogok és a demokrácia támogatása terén, illetve a civil társadalmi fejlődéssel kapcsolatos ismereteket (6). Emellett a delegációknak döntő szerep jut majd az EU más külkapcsolati eszközeivel – például a Fejlesztési Együttműködési Eszközzel vagy az Európai Fejlesztési Alappal – való összhang biztosítása terén a civil társadalomnak nyújtott nemzeti szintű támogatásokat illetően.

1.7

Az EGSZB támogatja a kedvezményezettek számára kellően hozzáférhető és az adminisztratív terhek csökkentéséhez vezető, rugalmasabb eljárásokra való felhívást (különösen a vészhelyzetek vonatkozásában) (7).

1.8

Végül pedig az EGSZB megismétli, hogy szükségesnek tartja, hogy bevonják az eszköz programozási folyamatába is, különösen az éves és többéves stratégiai tervezés, valamint a félidős értékelések és felmérések esetében.

2.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a Tanács felkérésére az alábbi véleményt készítette az Európai Bizottságnak a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozására irányuló rendeletjavaslatáról  (8).

2.2

A javaslatot az Európai Parlament (EP) jelenleg az együttdöntési eljárás keretében, első olvasatban vizsgálja (9).

2.3

Ennek keretében az EP már számos módosítást javasolt, amelyeket megvitat majd a Tanáccsal. A javasolt rendelet végső elfogadására a tervek szerint 2013-ban kerül majd sor, és 2014-ben fog hatályba lépni.

2.4

A rendelet a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének (EIDHR) – az EU emberi jogokat és demokráciát védő harmadik országokbeli tevékenységeket támogató, célzott pénzügyi eszközének – jelenlegi jogi alapját (10) kívánja felváltani.

2.5

Az EGSZB nemrég dolgozott ezen a témakörön: 2009-ben saját kezdeményezésű véleményt fogadott el az EIDHR-ről, (11) melyben áttekintette az eszközt és konkrét ajánlásokat fogalmazott meg.

2.6

Jelen véleményében az EGSZB ezekre az ajánlásokra szeretne építeni, további ajánlásokat fogalmazva meg a rendeletjavaslattal kapcsolatban, és figyelembe véve az EP által nemrégiben benyújtott módosításokat.

3.1

Az EGSZB korábbi véleményéhez hasonlóan (12) itt is megismétli, hogy – általában véve az Európai Unió politikáiban és a rendelkezésre álló tematikus eszközöknek, például a demokrácia és az emberi jogok szóban forgó új eszközének az alkalmazásán keresztül is – nagyobb súlyt kell kapniuk a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak. Ezek a jogok gyakran valóban jó kiindulópontot jelenthetnek a polgári és politikai jogok támogatásához. Ahogy az Európai Bizottság rámutatott (13), a globalizáció és a közelmúlt eseményei, például az „arab tavasz” megmutatták, hogy az egyenlőtlenségek, a megkülönböztetés és a kizsákmányolás az emberi jogok teljes támogatása előtt álló új kihívások. Az ILO-egyezményekben rögzített munkaügyi és kapcsolódó jogok védelme ezért minden eddiginél fontosabb pillér ebben a tekintetben. Mindezek alapján ebben a rendeletben konkrétan meg kell említeni az egyesülési szabadságot és a kollektív szerződéshez való jogot, valamint a szociális partnerek és a szociális párbeszéd támogatását (14) a nemzetközi munkaügyi normák bevezetésének elősegítése kapcsán. (15) Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyt helyez a szabad vállalkozás jogának, mint a gazdasági és szociális jogok egyik fő elvének támogatására.

3.2

Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít ennek a tematikus eszköznek, amely az emberijog-sértési esetek kezelésekor, illetve a valódi demokrácia elősegítése és fenntartása érdekében függetlenségénél fogva alapvetően fontos a civil szervezetek autonómiájának és kezdeményezési jogának megőrzéséhez. Ahogyan az Európai Bizottság A demokrácia és a fenntartható fejlődés gyökerei: Európa együttműködése a civil társadalommal a külkapcsolatokban című közelmúltbeli közleménye (16) igen helyesen megállapította: „Az erős civil társadalom minden demokratikus rendszer elengedhetetlen részét képezi és önmagában is értéket jelent. Megtestesíti és erősíti a pluralizmust, továbbá hozzájárul a hatékonyabb szakpolitikákhoz, a méltányos és fenntartható fejlődéshez, valamint az inkluzív növekedéshez. Fontos tényező a béke előmozdításában és a konfliktusmegoldásban. A polgárokat foglalkoztató kérdések megfogalmazásával és a részvételi demokráciát előmozdító kezdeményezésekben való szerepvállalásukkal a civil társadalmi szervezetek tevékenyen részt vesznek a közügyekben.” Az EGSZB kéri ezért, hogy a rendelet kezelje kiemelten a civil szervezetek támogatását – beleértve e szervezetek országos, regionális és globális szintű politikai párbeszéd-mechanizmusokban való részvételének támogatását is – a szóban forgó eszköz programozási folyamatai alatt.

3.3

Az EGSZB kiemeli, hogy tovább kell lépni a külső fellépésekre szolgáló különböző uniós pénzügyi eszközök – így például a jelen vélemény tárgyát képező eszköz, a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (földrajzi és tematikus programok) és az EFA – civil szervezeteket támogató programjainak egy koherensebb kerete felé. Erősebb belső koordinációs mechanizmusokat szorgalmazunk tehát a programozási fázisok alatt az érintett szervek – például az EKSZ, a DEVCO és maguk a tagállamok – között. Ez különösen érvényes az egyes országok szintjén, ahol az EU-delegációknak kulcsszerepet kell játszaniuk a különböző civilszervezet-támogatási programok közötti összhang és e programok komplementer jellegének biztosításában. Az EGSZB ennek megfelelően üdvözli A civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés uniós ütemtervei  (17) országszintű kidolgozására irányuló kezdeményezést, amelynek aktiválnia és biztosítania kell a strukturált párbeszédet és a stratégiai együttműködést, fokozva az uniós fellépések összhangját és hatását.

3.4

Emiatt tehát alapvetően fontos, hogy a delegációk szintjén megfelelő kapacitás álljon rendelkezésre, és ezáltal lehetővé váljon a civil szervezetekkel való teljes körű kapcsolattartás és együttműködés, a különböző szereplőknek, illetve az érintett szervezetek specifikus szerepének a megértése, és mindezek révén a stratégiaibb közreműködés biztosítása. Maga az európai bizottsági közlemény is kijelenti, hogy „rendszeres és részvételen alapuló adatgyűjtés ajánlott, amely lefedi a szereplők szerteágazó csoportját, és kiterjed a nemzeti/ágazati szinten működő hálózatokra és platformokra is” (18). Az EGSZB teljes mértékben támogatja ezt a megközelítést, és megismétli, hogy szükség van a független és reprezentatív civil szervezetekhez kapcsolódó inkluzív és átlátható párbeszéd rendszereinek országos szinten történő támogatására.

3.5

Végül pedig az EGSZB még egyszer felajánlja, hogy részt venne az eszköz programozási szakaszában is, különösen az éves és többéves stratégiai tervezés, valamint a félidős értékelések és felmérések esetében. Ily módon átadhatja annak a munkának az eredményeit, amelyet azon harmadik országokbeli civil társadalmi partnereivel folytat, amelyekkel speciális kapcsolatokat épített ki (India–EU kerekasztal, az euromediterrán térség, AKCS-országok, Latin-Amerika stb.). Szeretné emellett, ha az eszköz félidős felülvizsgálata és értékelései kapcsán is kikérnék a véleményét.

3.6

Az EGSZB aktív szerepet kíván játszani a folyamatban, melynek során saját tapasztalataira és a konzultációs „hálózataira” támaszkodik (gazdasági és szociális partnerek a világ minden táján, illetve gazdasági és szociális tanácsok, ahol léteznek ilyenek, és reprezentatív jellegűek).

3.7

Az EGSZB a választási utókövetések során a civil társadalmat illetően is fontos szerepet tölthet be a demokratikus rendszerek megszilárdítása szempontjából.

3.8

Az EGSZB három évvel ezelőtt alakított egy bizottságot az EIDHR nyomon követésére, melynek feladata, hogy (i) teljesítse a pénzügyi eszközök kapcsán bevezetett új eljárások során felmerülő sürgős konzultációs felkéréseket, illetve hogy (ii) nyomon kövesse az EIDHR programozását és végrehajtását. Ennek a monitoringbizottságnak az is feladata, hogy elemezze a harmadik országokban való fellépést szolgáló egyéb uniós eszközöket, emellett hatékony együttműködést alakított ki az Európai Bizottsággal és a Parlamenttel. A jelenlegi bizottság az EGSZB egy olyan, strukturáltabb felépítésű albizottságává fejlődhet, amely együtt tud működni a harmadik országbeli civil szervezetek számára a különféle uniós pénzügyi eszközök keretében elérhető különböző támogatási programokkal.