29.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/61

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról

(COM(2011) 778 final – 2011/0389 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről

(COM(2011) 779 final – 2011/0359 (COD))

2012/C 191/12

Előadó: Peter MORGAN

2011. december 13-án az Európai Parlament és 2012. január 26-án az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról

COM(2011) 778 final – 2011/0389 (COD).

2011. december 15-én az Európai Parlament és 2012. január 26-án az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről

COM(2011) 779 final – 2011/0359 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2012. április 17-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. április 25-én és 26-án tartott, 480. plenáris ülésén (az április 26-i ülésnapon) 110 szavazattal 18 ellenében, 63 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB a könyvvizsgálati politikáról szóló zöld könyv tárgyában készített véleményének (1) következményeként várta a könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelv (2) naprakésszé tételét. Kiderült, hogy az Európai Bizottság az irányelv egy részének frissítését, illetve a fennmaradó rész kapcsán rendelet kibocsátását javasolja.

1.2   Az EGSZB támogatja az irányelv-tervezetet, amely összhangban van a zöld könyvről készített véleményével. A rendeletnek ezenkívül sok olyan területe van, amellyel az EGSZB egyetért.

1.3   Úgy tűnik, hogy a rendeleti forma alkalmazásának célja kettős: egyrészt alapvető változtatások végrehajtása a könyvvizsgálati piacon, másrészt pedig a vállalatok könyvvizsgálatára vonatkozó eljárások, valamint az igazgatóság és az auditbizottság közötti kapcsolatok meglehetősen részletes leírása.

1.4   Az EGSZB-nek azt az ajánlását, hogy a vállalatirányításról szóló javaslatokat és a könyvvizsgálat reformját hangolják össze, csupán kismértékben vették figyelembe. Nincsen szó arról sem, hogy a jog szerinti könyvvizsgálóknak és az auditbizottságoknak miként kellene javítaniuk az érdekeltekkel és a részvényesekkel való kommunikációt.

1.5   Az Európai Bizottság alapvető változtatásokat javasol a könyvvizsgálati piacon azzal, hogy kötelezővé teszi a jog szerinti könyvvizsgálók hat év után történő rotálását, illetve hogy strukturális intézkedéseket vezet be a nem könyvvizsgálati szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek célja, hogy korlátozzák bizonyos cégek piaci részesedését egyes tagállamokban.

1.6   A könyvvizsgálati piacon uralkodó helyzet rendelettel való szabályozása helyett az EGSZB azt javasolta, hogy utalják ezt a kérdést a versenyhatóságokhoz. Ezek a hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy átfogó gazdasági értékelést hajtsanak végre, és megfelelő megoldásokat alakítsanak ki. Az elmúlt hónapok során az Egyesült Királyságban az ott kialakult helyzet miatt az ország versenyhatóságához fordultak. Amint azt az EGSZB a könyvvizsgálati zöld könyvről készült véleményében is körvonalazta, arra szeretné ösztönözni Németországot és Spanyolországot, hogy hasonlóképpen járjanak el. Mindemellett az EGSZB felismeri, hogy a szóban forgó rendelet elősegíti a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának következetesebbé válását Európában, ami a pénzügyi stabilitás és a belső piac megerősítése szempontjából az EGSZB számára alapvetőnek tűnik.

1.7   A könyvvizsgálati zöld könyvről készült véleményében az EGSZB nem támogatta a jog szerinti könyvvizsgálók kötelező rotációját. Ehelyett 6–8 évente kötelező pályáztatást ajánlott a könyvvizsgálói szerződésekre. Az új javaslatok megfelelő átgondolása után az EGSZB fenntartja ezt az álláspontját, de üdvözli a rendelet más szempontjait. Mivel a fő könyvvizsgáló partnert hét év után kell rotálni, az EGSZB azt javasolja, hogy a kötelező pályáztatásra is hétévente kerüljön sor.

1.8   Fent említett véleményében az EGSZB kifejezésre juttatta igen egyértelmű álláspontját a nem könyvvizsgálati szolgáltatásokról: a könyvvizsgáló cégek jog szerinti könyvvizsgálati ügyfeleik számára nem nyújthatnak olyan szolgáltatásokat, amelyek összeférhetetlenséget, azaz olyan helyzeteket eredményezhetnek, amelyekben a jog szerinti könyvvizsgálónak a saját munkáját kell ellenőriznie. A jog szerinti könyvvizsgálók azonban könyvvizsgálati ügyfeleiken kívül más társaságoknak szabadon nyújthatnak bármiféle nem könyvvizsgálati szolgáltatást. A szerzett tapasztalatból mind a könyvvizsgálati, mind a nem könyvvizsgálati ügyfelek számára nagyobb előnyök származnának.

1.9   Az EGSZB nem ért egyet azzal a javaslattal, hogy könyvvizsgáló cégek csak könyvvizsgálattal foglalkozzanak. El kellene vetni azt a formulát, amelyet annak meghatározására javasolnak, hogy mikor kellene megtiltani egy könyvvizsgáló cég számára, hogy nem könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtson. Az Európai Bizottságot a három országban kialakult piaci erőfölény esetleges kockázatai aggasztják. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság ezzel a néhány esettel közvetlenül, vagy a megfelelő illetékes hatóságokon és/vagy versenyhatóságokon keresztül foglalkozzon.

1.10   Mint minden EGSZB-véleményben, itt is tekintettel kell lenni a kkv-k helyzetére. Ha egy kkv részvényeit tőzsdén jegyzik, akkor közérdeklődésre számot tartó jogalanynak minősül, és így a rendelet kiterjedt és feltétel nélküli rendelkezéseket ír elő számukra, amelyeket pedig egyértelműen a bankok könyvvizsgálatához alakítottak ki. A 4.1.1. pont tartalmazza a londoni tőzsdén jegyzett cégek elemzését. London más uniós országok tőzsdéinél előrébb jár a kisvállalatok saját tőkéjének részvények kibocsátásával történő emelése terén. A részvénytőke rugalmasabb a bankkölcsönöknél. A londoni tőzsdén jegyzett cégek felének mentességet kellene biztosítani ez alól a rendelet alól, vagy lehetővé kellene tenni az attól való eltérést, mint ahogy az összes többi jegyzett európai kkv számára is.

1.11   Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a 14. cikk (2) bekezdése szigorúan korlátozza azt, amit az érdekcsoportok egyébként elvárhattak volna a jog szerinti könyvvizsgálattól, és emiatt felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet kell betöltenie a könyvvizsgálatnak.

1.12   A rendelet az ágazatban érvényben levő etikai, könyvvizsgálati és minőségi standardokat is megcsonkítja, és nem utal a megfelelő standardok kialakítására. Vajon az-e az Európai Bizottság célja, hogy háttérbe szorítsa az ezzel foglalkozó testületeket?

1.13   Összefoglalásként az EGSZB teljes mértékben támogatja a módosított irányelvet, és a rendeletben is sok pártolható részt talál. Az EGSZB-nek komoly aggályai vannak a rendelet kkv-kra való alkalmazhatósága kapcsán, és javasolja, hogy a radikálisabb javaslatokat jobban fontolják meg.

2.   Bevezetés

2.1   Jelen vélemény két párhuzamos európai bizottsági javaslatra reagál: egy rendeletre, amely a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatának és pénzügyi beszámolójának színvonalát igyekszik emelni, illetve egy irányelvre, amely a jog szerinti könyvvizsgálat egységes piacának javítására törekszik. Ezek a javaslatok „A könyvvizsgálati politikáról: a válság tanulságai” című zöld könyvön  (3) alapuló széles körű konzultációt követően kerültek kialakításra. Az EGSZB teljes mértékben megválaszolta a zöld könyv kérdéseit – jelen vélemény ezeken a válaszokon alapul.

2.2   Jelenleg van hatályos, a könyvvizsgálatról szóló irányelv (2006/43/EK) (4). Az Európai Bizottság annak egy új irányelvvel történő módosítását, illetve a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatának egy új rendelettel történő megerősítését javasolja. Ennek következtében a javaslat arról szól, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket töröljék a 2006/43/EK irányelvből, (5) és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát az új rendelet szabályozza.

2.3   Mindazt, amit az EGSZB elmondana a könyvvizsgálat társadalmi feladatáról, a pénzügyi válság idején betöltött szerepéről, a könyvvizsgálati szolgáltatások piacáról stb., már közölte az Európai Bizottság zöld könyvére összeállított válaszában. Jelen vélemény az új jogalkotási tervezetekben foglalt részletes javaslatokra koncentrál.

3.   Az EGSZB álláspontja az irányelvről

3.1   A jog szerinti könyvvizsgálatról szóló irányelv fő módosításai a következők:

3.1.1

A jog szerinti könyvvizsgálatról szóló irányelv és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó sajátos követelményekről szóló további jogi eszköz egyértelmű kapcsolódása;

3.1.2

A jog szerinti könyvvizsgálat fogalmának meghatározása az új számviteli irányelv figyelembevétele érdekében;

3.1.3

A tulajdonosi szabályok módosítása;

A tagállamok már nem írhatják elő, hogy egy könyvvizsgáló cég tőkéjének minimális hányadát jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek birtokolják, feltéve hogy csak az érintett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek rendelkeznek befolyással a könyvvizsgálói jelentés kiadására. A tagállamok számára azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy ilyen külső tőkerészesedés megfelelőségéről a nemzeti körülmények figyelembevételével döntsenek.

3.1.4

Útlevél könyvvizsgáló cégek számára;

3.1.5

Útlevél jog szerinti könyvvizsgálók számára, valamint a jog szerinti könyvvizsgálók más tagállambeli jóváhagyására vonatkozó feltételek könnyítése

3.1.6

Az illetékes hatóságok együttműködési kötelezettsége a képzési követelményekkel és a különbözeti vizsgával kapcsolatban;

3.1.7

Könyvvizsgálati standardok és könyvvizsgálói jelentés;

3.1.8

Az illetékes hatóságokra vonatkozó új szabályok;

Az EGSZB támogatja a független nemzeti szabályozó és felügyeleti szervként és az EÉPH nemzeti partnereként működő tagállami illetékes hatóságok létrehozását. Az EGSZB azonban azt szeretné, hogy azokban a tagállamokban, ahol a könyvvizsgálókat felügyelő független szervek (ideértve a könyvelői és könyvvizsgálói kamarákat is) már jól működnek, e szervek működtetéséről ne mondjanak le, hanem egyenrangúként vegyék be őket a felügyelet új keretébe.

3.1.9

A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kijelölését befolyásoló szerződéses feltételek tilalma;

3.1.10

A kis- és középvállalkozások jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó különös szabályok.

3.2   Az EGSZB mindezeket a módosításokat támogatja. Legtöbbjük összhangban van a könyvvizsgálati zöld könyvről készült EGSZB-véleménnyel.

4.   Az EGSZB álláspontja a rendeletről

A következő rész a rendelet felépítését követi. Annak fontos bekezdéseit átvettük vagy összefoglaltuk, majd pedig szükség szerint hozzáfűztük az EGSZB véleményét.

I. CÍM:   TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

4.1    1–3. cikk: Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

„A rendelet a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálókra, valamint a vizsgált jogalanyokra vonatkozik. Rögzíti például a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál kötelezően létrehozandó auditbizottsággal kapcsolatos szabályokat. A pénzügyi szektor fejlődésével új típusú pénzügyi intézmények jönnek létre az uniós jog szerint, így indokolt a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok meghatározásának kiterjesztése a befektetési vállalkozásokra, a pénzforgalmi intézményekre, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, valamint az alternatív befektetési alapokra.”

4.1.1   A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok definíciójába a hitelintézeteken, biztosítókon és az összes többi, pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégen kívül az összes többi, közjogi tőzsdén jegyzett vállalat is beletartozik. Az EGSZB úgy véli, hogy a rendelet által támasztott követelmények eltúlzottak a kkv-k szempontjából. A kkv-kat a foglalkoztatottak száma, a bevétel és/vagy a mérlegfőösszeg határozza meg. A rendelet a nagyvállalatok meghatározásához a piaci tőkeértéket használja, az EGSZB pedig azt javasolja, hogy a kkv-k jog szerinti könyvvizsgálat tekintetében történő meghatározásakor is ez legyen a mérce. Mentességet vagy eltérést a legfeljebb 120 millió eurós piaci tőkével rendelkező vállalatok számára lenne szabad engedélyezni. A londoni tőzsdén jegyzett vállalatok elemzését ld. alább. A piaci tőkeérték megoszlása más uniós tőzsdéken is hasonló. Ugyanígy kellene kezelni azokat a pénzügyi területen működő kkv-kat is, amelyek tevékenysége kis valószínűséggel bír rendszerszintű jelentőséggel.

Társult vállalatok saját tőkealapja

(Átváltási árfolyam: £1 = EUR 1,20)

 

Fő piac: 985 vállalat

Saját tőke értéke: EUR 2 336 055 m

AIM piac: 1 122 vállalat

Saját tőke értéke: EUR 85 107 m

Nagyságrend (EURm)

Vállalatok száma

Vállalatok %-os aránya

Piaci érték %-os aránya

Vállalatok száma

Vállalatok %-os aránya

Piaci érték %-os aránya

2 400 felett

116

11,8

86,2

1

0,1

4,2

1 200-2 400

87

8,8

6,4

6

0,5

13,1

600-1 200

91

9,2

3,4

16

1,4

16

300 – 600

106

10,6

2

34

3

15,4

120 – 300

169

17,2

1,4

92

8,2

20,4

60 – 120

101

10,3

0,4

133

11,9

13

30– 60

79

8

0,2

200

17,4

9,9

12 – 30

88

8,9

0,1

229

20,4

5,3

6 – 12

40

4,1

0

156

13,9

1,5

0 - 6

61

6,1

0

240

21,4

0,9

Egyéb

47

4,7

 

15

1,3

 

> 120

569

57,7

99,4

149

13,2

69,3

< 120

369

37,5

0,6

958

85,4

30,7

< 60

268

27,2

0,2

825

73,5

17,7

< 30

189

19,2

0,1

625

55,7

7,8

Forrás: a londoni tőzsde weboldala / statisztikák

4.2    4. cikk: Nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok

„a)

az egyes tagállamokban a tíz legnagyobb piaci tőkeértékű részvénykibocsátó, valamint minden olyan részvénykibocsátó, amely a megelőző három naptári évben 1 000 000 000 EUR-t meghaladó átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett;

b) és c)

minden olyan jogalany, amelynek mérlegfőösszege a mérleg fordulónapján meghaladta az 1 000 000 000 EUR-t.”

4.2.1   Ezek a fogalommeghatározások a 10. cikk (5) bekezdéséhez kapcsolódnak.

II. CÍM:   KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ JOGALANYOK JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

I. FEJEZET:   Függetlenség és az összeférhetetlenség elkerülése

4.3    5–8. cikk

4.3.1   Az EGSZB elviekben támogatja ezt a négy cikket.

4.4    9. cikk: Könyvvizsgálói díjak

„(2)   Ha a jog szerinti könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére a 10. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújt, az ilyen szolgáltatások díja legfeljebb a vizsgált jogalany által a jog szerinti könyvvizsgálatért fizetett díjak 10 %-a lehet.

(3)   Ha egy jog szerinti könyvvizsgálat alá vont, közérdeklődésre számot tartó jogalanytól kapott díjak összege meghaladja a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló teljes éves díjbevételének 20 %-át, vagy két egymást követő évben 15 %-át, akkor a könyvvizsgáló ezt közli az auditbizottsággal.

Az auditbizottság mérlegeli, hogy a könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt elvégezteti-e a könyvvizsgálói megbízás minőség-ellenőrzését más jog szerinti könyvvizsgálóval.

Ha egy jog szerinti könyvvizsgálat alá vont, közérdeklődésre számot tartó jogalanytól kapott díjak összege két egymást követő évben eléri vagy meghaladja a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló teljes éves díjbevételének 15 %-át, akkor a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tájékoztatja az illetékes hatóságot erről a helyzetről.”

4.4.1   Az EGSZB támogatja az átláthatóságot célzó javaslatokat. A (2) bekezdésben említett 10 %-os korlát azonban önkényes. Az EGSZB azt javasolja, hogy a könyvvizsgálathoz kapcsolódó szolgáltatásokat (lásd alább, a 10.2. pontban) foglalják a könyvvizsgálati tervbe (lásd alább, a 4.16.2. pontban), és áraikat az általános könyvvizsgálat keretében, önkényes korlátok nélkül állapítsák meg.

4.5    10. cikk: A nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma

„(1)   A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló a vizsgált jogalany részére könyvvizsgálati szolgáltatásokat és kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújthat.

(2)   Kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások az alábbiak:

a)

az évközi pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata vagy ellenőrzése;

b)

bizonyosság nyújtása a vállalatirányítási nyilatkozatokkal kapcsolatban;

c)

bizonyosság nyújtása a társadalmi szerepvállalás kérdéseivel kapcsolatban;

d)

bizonyosság nyújtása vagy igazolás a pénzügyi intézmények szabályozói részére történő adatszolgáltatásról;

e)

az adójogszabályok betartásának igazolása;

f)

a könyvvizsgálati munkával kapcsolatos egyéb jog szerinti feladat.

(3)   A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthat a vizsgált jogalany részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat. Nem könyvvizsgálói szolgáltatások az alábbiak:

a)

minden esetben összeférhetetlenséget eredményező szolgáltatások:

i.

a könyvvizsgálathoz nem kapcsolódó szakértői szolgáltatások, adótanácsadás, általános vezetési és egyéb tanácsadási szolgáltatások;

ii.

könyvvitel, valamint számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások készítése;

iii.

belső ellenőrzési vagy kockázatkezelési eljárás kialakítása és végrehajtása, valamint kockázattal kapcsolatos tanácsadás;

iv.

értékelési szolgáltatások, méltányossági állásfoglalások, természetbeni hozzájárulásról szóló jelentések készítése;

v.

aktuáriusi és jogi szolgáltatások, ideértve a peres ügyek megoldását is;

vi.

pénzügyi informatikai rendszerek kialakítása és végrehajtása közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára;

vii.

részvétel a könyvvizsgálati ügyfél belső ellenőrzésében, valamint a belső könyvvizsgálati feladatkörrel összefüggő szolgáltatások nyújtása;

viii.

közvetítői vagy kereskedési, befektetési tanácsadási vagy befektetési banki szolgáltatások;

b)

esetleg összeférhetetlenséget eredményező szolgáltatások:

i.

humánerőforrás-szolgáltatások;

ii.

támogatói nyilatkozat kiadása befektetők részére egy vállalkozás értékpapírjainak kibocsátásával összefüggésben;

iii.

pénzügyi informatikai rendszerek kialakítása és végrehajtása;

iv.

az eladói vagy vevői oldalon nyújtott átvilágítási szolgáltatások lehetséges egyesülés vagy felvásárlás esetén.”

4.5.1   A zöld könyv kapcsán készített véleményében az EGSZB kijelentette, hogy a jog szerinti könyvvizsgálóknak nem lenne szabad olyan szolgáltatásokat nyújtaniuk az általuk vizsgált jogalany részére, amelyek összeférhetetlenséget eredményeznének. Bár a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt szolgáltatások természetét meg kellene vitatni, az EGSZB támogatja a rendelet szándékát.

4.5.2   Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy adódik olyan körülmény, amelyben nagyon is lenne értelme annak, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló az a) pont alatti lista i–v. alpontjaiban felsorolt valamely szolgáltatást nyújtsa az általa vizsgált jogalanynak. Mindig előállhat elkerülhetetlen esemény (vis maior), a vállalati katasztrófákat nem lehet kizárni. A b) lista egyes szolgáltatásait az auditbizottság vagy az illetékes hatóság jóváhagyásával nyújtani lehet. Ugyanígy lehetővé kellene tenni, hogy hasonló jóváhagyás alapján különleges körülmények fennállása esetén az a) lista egyes szolgáltatásait is nyújtani lehessen.

„(5)   Ha egy könyvvizsgáló cég éves könyvvizsgálati bevételének több mint egyharmada nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól származik, és a könyvvizsgáló cég olyan hálózathoz tartozik, amelyben a tagok összesített éves könyvvizsgálati bevétele az Unión belül meghaladja az 1 500 millió EUR-t, akkor teljesítenie kell az alábbi feltételeket:

a)

közérdeklődésre számot tartó jogalany részére sem közvetlenül, sem közvetetten nem nyújthat nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat;

b)

nem lehet olyan hálózat tagja, amely az Unión belül nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt;

e)

a könyvvizsgáló cég sem közvetlenül, sem közvetetten nem birtokolhatja a (3) bekezdésben felsorolt szolgáltatásokat nyújtó jogalany tőkéjének vagy szavazati jogainak 5 %-ot meghaladó részét.”

4.5.3   Az EGSZB érti, hogy a fenti rendelkezések célja egyrészt annak a problémának a megoldása, hogy az Egyesült Királyságban, Németországban és Spanyolországban a „négy nagy” könyvvizsgáló cég (minden országban más) „domináns” piaci pozícióval bír, másrészt pedig az, hogy megakadályozza a jövőben ilyen pozíciók kialakítását. A zöld könyv kapcsán készített véleményében az EGSZB azt javasolta, hogy a piaci erőfölénnyel kapcsolatos problémákat utalják a versenyhatóságokhoz. Az Egyesült Királyságban már folyik vizsgálat. Az EGSZB azt javasolja, hogy Németország és Spanyolország is tegyen hasonló lépéseket, már a szóban forgó rendeletjavaslat elfogadását megelőzően.

4.5.4   Az EGSZB nem támogatja azt, hogy a cégek kizárólag könyvvizsgálattal foglalkozzanak. Véleményünk szerint egy ilyen változásnak káros hatása lehet a könyvvizsgálattal foglalkozó szakemberek és a jog szerinti könyvvizsgálat minőségére. Az EGSZB fenntartja azt az álláspontját, hogy a könyvvizsgálók számára lehetővé kell tenni, hogy a jog szerinti könyvvizsgálati ügyfeleiken kívül bármely jogalanynak bármilyen nem könyvvizsgálati szolgáltatást nyújtsanak.

4.5.5   A zöld könyv kapcsán összeállított véleményében az EGSZB kijelentette, hogy támogatja egyes nem könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtását olyan jog szerinti könyvvizsgálati ügyfelek részére, amelyek kkv-k. A kisvállalkozások jobb minőségben részesülnek, jobb szolgáltatást kapnak és magasabb ár-érték arányt érnek el, ha egyetlen tanácsadót használnak. Az EGSZB fenntartja ezt az álláspontját.

4.6    11. cikk: A jog szerinti könyvvizsgálat előkészítése és a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérése

4.6.1   Ezeket a rendelkezéseket az EGSZB támogatja.

II. FEJEZET:   Bizalmasság és szakmai titoktartás

4.7    12. és 13. cikk

4.7.1   Ezeket a rendelkezéseket az EGSZB támogatja.

III. FEJEZET:   A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése

4.8    14. cikk: A jog szerinti könyvvizsgálat hatóköre

„(2)   A 22. és 23. cikkben említett beszámolási követelmények sérelme nélkül a jog szerinti könyvvizsgálat hatóköre nem terjed ki sem a vizsgált jogalany jövőbeli életképességére, sem annak hatékonyságára és eredményességére, ahogyan a vezetés vagy az ügyviteli szerv a jogalany ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben igazgatja majd.”

4.8.1   Az EGSZB felhívja a figyelmet a fenti bekezdésre, az ugyanis szigorúan korlátozza azt, amit az érdekcsoportok egyébként elvárhattak volna a jog szerinti könyvvizsgálattól, és emiatt felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet kell betöltenie a könyvvizsgálatnak.

4.9    15. cikk: Szakmai szkepticizmus

„A jog szerinti könyvvizsgálónak az audit során mindvégig szakmai szkepticizmussal kell élnie. A szakmai szkepticizmus az olyan szakember hozzáállása, aki kételkedik, számít az olyan körülményekre, amelyek tévedésből vagy csalásból eredő hibás állításra utalhatnak, továbbá kritikai értékelésnek veti alá a könyvvizsgálati bizonyítékokat.”

4.9.1   Amint a zöld könyv kapcsán készült véleményében is tette, az EGSZB most is támogatja a szakmai szkepticizmus hangsúlyozását.

4.10    16–20. cikk

4.10.1   Az EGSZB támogatja a nemzetközi könyvvizsgálati standardok alkalmazását és a 16–20. cikkek többi rendelkezését.

IV. FEJEZET:   Könyvvizsgálói jelentés

4.11    21. cikk: A jog szerinti könyvvizsgálat eredményei

„A jog szerinti könyvvizsgáló a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit az alábbi jelentésekben mutatja be:

—

a 22. cikk szerinti könyvvizsgálói jelentés;

—

az auditbizottsághoz címzett, a 23. cikk szerinti kiegészítő jelentés.”

4.12    22. cikk: Könyvvizsgálói jelentés

„(2)   A könyvvizsgálói jelentés írásban készül. A könyvvizsgálói jelentés legalább:

k)

meghatározza azokat a területeket, amelyeken fennáll annak a kockázata, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak, ideértve a kritikus számviteli becsléseket vagy az értékelési bizonytalanság területeit;

l)

nyilatkozatot tartalmaz a vizsgált jogalany helyzetéről, különösen arról, hogy a jogalany képes-e a kötelezettségeit belátható időn belül teljesíteni, és ezáltal biztosított-e tevékenységének folyamatossága;

m)

értékeli a jogalany belső ellenőrzési rendszerét és azon belül a jog szerinti könyvvizsgálat során feltárt jelentős belső ellenőrzési hiányosságokat, továbbá a könyvviteli és számviteli rendszert;

o)

jelzi és ismerteti a számviteli szabályok, a jogszabályok, a létesítő okiratok megsértését, valamint a számviteli politikai döntéseket és a jogalany irányítása szempontjából jelentős egyéb ügyeket;

q)

Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végezte, a jelentésben azonosítani kell a könyvvizsgálói megbízást teljesítő csoport valamennyi tagját, továbbá meg kell állapítani azt, hogy valamennyi tag teljes mértékben megőrizte függetlenségét, és a vizsgált jogalanyhoz nem fűződött közvetlen vagy közvetett érdeke;

t)

könyvvizsgálói záradékot tartalmaz, amely egyértelműen tartalmazza a jog szerinti könyvvizsgálók arról alkotott véleményét, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályrendszernek megfelelően készültek-e;

u)

hivatkozik minden olyan kérdésre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgálók nyomatékosan felhívták a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adtak volna;

(4)   A könyvvizsgálói jelentés terjedelme legfeljebb négy oldal, vagy szóközök nélkül 10 000 karakter.”

4.12.1   Ez a jelentés a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok éves jelentéseinek és beszámolóinak részeként jelenleg közétett könyvvizsgálói záradék helyébe lép. A (2) bekezdés 23 elemet jelöl meg (a)-tól (w)-ig, amelyeket a 4 oldalas jelentésnek tartalmaznia kell. A könyvvizsgálati zöld könyvről szóló véleményében az EGSZB kritizálta a könyvvizsgálói záradékok üres és sablonos tartalmát, amely csak kevés eltérést mutat cégenként és ágazatonként. Ez a jelentés többre derít majd fényt, ami talán kellemetlenségeket is okoz majd a vizsgált jogalanyoknak.

4.12.2   Követelmény a könyvvizsgálói csoport megnevezése. A közérdeklődésre számot tartó legnagyobb jogalanyok esetében ez emberek százait is jelentheti. Egy nagyon nagy vállalatról készített jelentés terjedelmét és hatályát illetően természetesen el kell, hogy térjen egy százszor kisebb cégről készített jelentéstől. Úgy tűnik, hogy egy sor követelmény nincs összhangban a nemzetközi számviteli standardokkal. A rendelet nem említi ezeket a standardokat.

4.13    23. cikk – Az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentés

„(1)   A kiegészítő jelentés a vizsgált jogalany közgyűlése részére akkor adható át, ha a vizsgált jogalany ügyvezető vagy ügyviteli szerve úgy dönt.”

4.13.1   Az EGSZB szerint valószínűtlen, hogy a vizsgált jogalanyok teljes egészében nyilvánosságra hoznák ezt a jelentést. Úgy véli, hogy azt – az alkalmazottak bevonására irányuló különböző nemzeti rendszereket tiszteletben tartva – a vállalat szociális partnereinek kellene eljuttatni.

„(2)   A kiegészítő jelentés részletesen és konkrétan ismerteti az elvégzett jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit, ezen belül legalább:

f)

jelzi és ismerteti a lényeges bizonytalansággal kapcsolatos megítéléseket, amelyek kétségessé tehetik azt, hogy a jogalany képes a vállalkozás folytatására;

g)

részletesen meghatározza, hogy a könyvvitel, a számvitel, valamennyi auditált dokumentum, az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások és az esetleges kiegészítő jelentések megfelelőnek ítélhetők-e;

h)

jelzi és részletesen ismerteti az előírások megsértésének valamennyi esetét, ideértve a nem lényeges eseteket is, amennyiben azok az auditbizottság számára fontosnak tekinthetők feladatai ellátásához;

i)

értékeli az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások különböző tételeire alkalmazott értékelési módszereket, valamint azok változásának hatását;

j)

részletesen ismerteti a vállalkozás folytatásának értékeléséhez felhasznált garanciákat, támogatói nyilatkozatokat és vállalásokat;

k)

igazolja a leltározás és egyéb fizikai ellenőrzés során való jelenlétet;

n)

jelzi, hogy minden kért magyarázatot és dokumentumot rendelkezésre bocsátottak-e.”

4.13.2   Ez a jelentés azon a hosszabb jelentési típuson alapul, amelyet a könyvvizsgáló cégek Németországban alkalmaznak. Az EU egészére kiterjedő használata javítaná mind a jog szerinti könyvvizsgálat minőségét, mind pedig a vizsgálat jogalanyának auditra adott reakcióját. Az EGSZB támogatja ezt a jelentést.

4.14    24. cikk – A jog szerinti könyvvizsgálat auditbizottság általi felügyelete, 25. cikk – A közérdeklődésre számot tartó jogalany felügyeleteihez szóló jelentés

4.14.1   A 24. és 25. cikk összhangban van az EGSZB könyvvizsgálati zöld könyvről készült véleményével.

V. FEJEZET:   A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által készített átláthatósági jelentés és nyilvántartás

4.15    26–30. cikk

4.15.1   Az V. fejezet összhangban van az EGSZB könyvvizsgálati zöld könyvről készült véleményével.

III. CÍM:   A JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK KIJELÖLÉSE A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ JOGALANYOKNÁL

4.16    31. cikk – Auditbizottság

„(1)   Az auditbizottság az ügyviteli szerv nem ügyvezető tagjaiból és/vagy a vizsgált jogalany felügyelő bizottságának tagjaiból és/vagy a vizsgált jogalany részvényesi közgyűlése által kinevezett tagokból áll.

Az auditbizottság legalább egy tagjának a könyvvizsgálat terén, egy másik tagjának pedig a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén kell szaktudással rendelkeznie. Összességében az auditbizottság tagjainak a vizsgált jogalany ágazatával kapcsolatos szaktudással kell rendelkezniük.

Az auditbizottság tagjainak többsége független kell, hogy legyen. Az auditbizottság elnöke független, kinevezése az auditbizottság tagjainak feladata.”

4.16.1   Az (1) bekezdés teljesen összhangban áll az EGSZB könyvvizsgálati zöld könyvről készült véleményével, mivel az „összességében” kifejezés nem jelenti azt, hogy „valamennyi”.

4.16.2   Az (5) bekezdés az auditbizottság hatásköreit részletezi. Az EGSZB két további hatáskört javasol: a könyvvizsgálói terv jóváhagyását, ideértve a könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, valamint a kapcsolódó költségvetési keretek jóváhagyását.

4.17    32. cikk: A jog szerinti könyvvizsgálók kijelölése

„(2)   Az auditbizottság ajánlást nyújt be a jog szerinti könyvvizsgálók kijelölésére. Az ajánlásnak legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, amelyek egyikét az auditbizottság kellő megalapozottsággal támogatja.

(3)   Az auditbizottság ajánlása a vizsgált jogalany által szervezett kiválasztási eljárást követően készül, amelyre az alábbi feltételek vonatkoznak:

a)

a vizsgált jogalany bármely jog szerinti könyvvizsgálót felkérhet arra, hogy tegyen ajánlatot akkor, ha a felkért könyvvizsgálók legalább egyikének az előző naptári évben az érintett tagállamban található nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól származó könyvvizsgálói díjbevétele a teljes bevétele legfeljebb 15 %-ának felel meg;

b)

a vizsgált jogalany szabadon megválaszthatja a felkért jog szerinti könyvvizsgáló(k) megkeresésének módját;

c)

a vizsgált jogalany a pályázati dokumentációt készít, amelynek alapján a vizsgált jogalany a jog szerinti könyvvizsgálók által benyújtott ajánlatokat értékeli;

d)

a vizsgált jogalany a kiválasztási eljárást szabadon határozhatja meg, és az érdekelt pályázókkal az eljárás során közvetlenül tárgyalhat;

f)

a vizsgált jogalany a jog szerinti könyvvizsgálók által benyújtott ajánlatokat a pályázati dokumentációban előzetesen meghatározott kiválasztási szempontok alapján értékeli;

g)

a vizsgált jogalanynak igazolnia kell az illetékes hatóság felé, hogy a kiválasztási eljárást tisztességesen folytatta le.

(5)   Ha az ügyviteli vagy felügyelő szerv javaslata az auditbizottság ajánlásától eltér, a javaslatban indokolni kell az auditbizottság ajánlásától való eltérést.

(6)   Hitelintézet vagy biztosítóintézet esetében az ügyviteli vagy felügyelő szerv javaslattervezetet nyújt be az illetékes hatóságnak.

(10)   Annak elősegítésére, hogy a vizsgált jogalany ellássa a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölésére irányuló kiválasztási eljárás megszervezésével kapcsolatos feladatait, az EBH, az EBFH és az EÉPH iránymutatást ad ki.”

4.17.1   Ezek az iránymutatások a könyvvizsgálói megbízás időtartamától függetlenül hasznosak lehetnek a közérdeklődésre számot tartó nagy jogalanyoknak, azonban – jelenlegi formájukban – rendkívül korlátozóak a kkv-k számára. Gyakran elő fog fordulni, hogy a kkv-k nem követik az (a) pontban leírt eljárást, hanem rendszerint kicsi és közepes cégeket bíznak meg majd. A (b) és (d) pontban döntési szabadságot látnak majd. A kkv-k általában nem fognak formális pályázati dokumentációt készíteni, gyakran nem kívánnak majd élni a versenytárgyalási eljárás eszközével, és nem érzik magukat arra kötelezve, hogy információkat szolgáltassanak a hatóságok számára. Az (5) bekezdés nem vonatkozik a kkv-kra. Ezek a szabályokat bankok és nem kkv-k számára tervezték. Ügyeik intézése érdekében a kkv-k nem fogják a (10) bekezdésben idézett intézménysereg iránymutatásait igénybe venni.

4.17.2   Követelmény, hogy az ajánlati felhívást legalább egy kevésbé jelentős cégnek is el kell küldeni. Ez ugyan a kevésbé jelentős cégek számára hozzáférést biztosíthat a nagyobb ügyfelekhez, azonban ezek a cégek még egyértelműen számos megoldatlan kérdés előtt állnak, mivel valamennyiükre igaz, hogy csak néhány esetben rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy reagáljanak a felhívásokra.

4.18    33. cikk – A könyvvizsgálói megbízás időtartama

„(1)   A közérdeklődésre számot tartó jogalany a jog szerinti könyvvizsgálót az első megbízás keretében legalább kétéves időtartamra jelöli ki. A közérdeklődésre számot tartó jogalany a megbízást csak egyszer hosszabbíthatja meg. A két megbízás együttes időtartama legfeljebb hat év lehet. Amennyiben a hatéves folyamatos megbízás időtartama alatt két jog szerinti könyvvizsgáló kapott megbízást, az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek megbízásának időtartama nem haladhatja meg a kilenc évet.”

4.18.1   A könyvvizsgálati zöld könyvről készült véleményében az EGSZB nem támogatta a jog szerinti könyvvizsgálók kötelező rotációját. Ehelyett 6–8 évente kötelező újrapályáztatást ajánlott a könyvvizsgálói szerződésekre. Az új javaslatok megfelelő átgondolása után az EGSZB fenntartja ezt az álláspontját, de üdvözli a rendelet egyéb aspektusait.

4.18.2   Mivel a fő könyvvizsgáló partnert hét év után kell rotálni (lásd a (4) bekezdést alább), az EGSZB azt javasolja, hogy a kötelező újrapályáztatásra is hétévente kerüljön sor. Felmerül a kérdés, hogy a mindenkori jog szerinti könyvvizsgáló tevékenységi idejét is hét évben határozzák-e meg. Számos tagállamban a jog szerinti könyvvizsgálót minden évben újból kinevezik, és a rendeletnek lehetőséget kell biztosítania ennek a gyakorlatnak a folytatására. Rugalmasan kellene tehát kezelni a tevékenységi időt a hétéves időszakon belül, de hét évi folyamatos tevékenységet követően kötelező újrapályáztatást kellene előírni. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kötelező újrapályáztatás esetén ügyelni kell az eljárás átláthatóságára és a hitelintézetek esetében arra, hogy az illetékes hatóság jóváhagyja az eredményt.

„(4)   A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzéséért felelős fő könyvvizsgáló partner hét év leteltét követően beszünteti részvételét a könyvvizsgálatban. A jog szerinti könyvvizsgáló megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust alakít ki a jog szerinti könyvvizsgálatban részt vevő legmagasabb beosztású munkatársakra vonatkozóan.”

4.18.3   Ezt a rotációt az EGSZB támogatta a könyvvizsgálati zöld könyvről készített véleményében, a csapat többi tagjának fokozatos rotációját azonban a jog szerinti könyvvizsgáló belátására kell bízni.

4.19    34. cikk – A jog szerinti könyvvizsgálók felmentése és lemondása

IV. CÍM:   A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ JOGALANYOK JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLATÁT VÉGZŐ KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE

I. FEJEZET:   ILLETÉKES HATÓSÁGOK

4.20    35–39. cikk

4.20.1   Az EGSZB támogatja az illetékes hatóságokról szóló rendelkezéseket.

II. FEJEZET:   Minőségbiztosítás, vizsgálat, piacfelügyelet, készenléti tervezés és az illetékes hatóságok feladatainak átláthatósága

4.21    40–44. cikk

„Az illetékes hatóságok feladatai közé tartoznak az alábbiak:

—

a végzett jog szerinti könyvvizsgálatok minőségbiztosítási ellenőrzése;

—

a nem megfelelő jog szerinti könyvvizsgálatának felderítésére, helyesbítésére és megelőzésére irányuló vizsgálat;

—

a fejlemények figyelemmel kísérése a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások piacán;

—

a nagy könyvvizsgáló cégek folyamatos működését fenyegető veszélyek figyelemmel kísérése, ideértve a nagyfokú koncentrációból eredő kockázatokat, valamint annak előírása a nagy könyvvizsgáló cégek számára, hogy készenléti tervet dolgozzanak ki az ilyen veszélyek kezelésére;”

4.21.1   Az a javaslat, hogy az illetékes hatóságok készenléti tervek kidolgozása céljából együttműködjenek az egyes joghatóságokhoz tartozó legnagyobb cégekkel, összhangban áll az EGSZB könyvvizsgálati zöld könyvről szóló véleményével.

III. FEJEZET:   Az illetékes hatóságok közötti együttműködés, kapcsolat az európai felügyeleti hatóságokkal

4.22    45–56. cikk

„a)

A rendelet előírja, hogy az illetékes hatóságok az Unió egészére kiterjedő együttműködése az EÉPH keretében történjen, amely így felváltja a Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületei Európai Csoportja (EGAOB) égisze alatti, az Unió egészére kiterjedő együttműködési mechanizmust.

Az EÉPH több kérdést illetően ad útmutatást, pl. a könyvvizsgálói jelentés és az auditbizottsághoz címzett kiegészítő jelentés tartalmi és formai követelményeire, az auditbizottság felügyeleti tevékenységére, valamint a minőségbiztosítási ellenőrzésre vonatkozóan.

b)

Az EÉPH égisze alatt »önkéntes« páneurópai könyvvizsgálati minőségi tanúsítást terveznek bevezetni, amelynek célja, hogy javítsa valamennyi olyan könyvvizsgáló cég láthatóságát, elismertségét és hírnevét, amely kapacitással bír a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kiváló minőségű könyvvizsgálatára.”

4.22.1   Az EGSZB egyetért ezzel a javaslattal.

IV. FEJEZET:   Együttműködés harmadik országbeli könyvvizsgálókkal, valamint nemzetközi szervezetekkel és szervekkel

4.23    57–60. cikk

„Az illetékes hatóságok és az EÉPH az információk cseréjéről harmadik országbeli illetékes hatóságokkal csak abban az esetben köthetnek együttműködési megállapodást, ha a közölt információk tekintetében szakmai titoktartási garanciák vannak érvényben, és tiszteletben tartják az adatvédelmi szabályokat.”

4.23.1   Az EGSZB támogatja a IV. fejezetben foglalt javaslatokat.

V. CÍM:   KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS INTÉZKEDÉSEK

4.24    61. cikk – Közigazgatási szankciók és intézkedések

4.25    62. cikk – Szankcionálási hatáskör

„1.   Ezt a cikket a rendelet megsértésének a mellékletben felsorolt eseteiben kell alkalmazni.

2.   Az illetékes hatóságok jogosultak legalább az alábbi közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazására:

b)

az illetékes hatóságok internetes oldalán közzétett nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős személyt és a jogsértés jellegét;

f)

közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének legfeljebb kétszereséig;

g)

természetes személy esetén legfeljebb 5 000 000 EUR összegű közigazgatási pénzbírság;

h)

jogi személy esetében közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig;”

4.26    63. cikk – A szankciók hatékony alkalmazása

„(1)   A közigazgatási szankciók és intézkedések típusának meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között:

a)

a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)

a felelős személy felelősségének mértékét;

c)

a felelős személy pénzügyi erejét;

d)

a felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét.”

4.27    64. cikk – A szankciók és intézkedések közzététele

„Az e rendelet megsértéséért alkalmazott közigazgatási intézkedést vagy szankciót indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni, ezen belül legalább a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek azonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását.”

4.28    65. cikk – Fellebbezés

4.29    66. cikk – A jogsértések jelentése

4.29.1   A könyvvizsgálati zöld könyvről szóló véleményében az EGSZB egy szakmai fegyelmi testület létrehozását mérlegelte minden egyes tagállamban. Az EGSZB támogatja ezeket a javaslatokat, azok ugyanis gondoskodnak a jogsértők pellengérre állításáról visszaélések esetén.

VI CÍM:   FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK, JELENTÉSKÉSZÍTÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4.30    68–72. cikk

4.30.1   A javaslat átmeneti szabályokat vezet be a könyvvizsgáló cégek rotációjára vonatkozó kötelezettség hatálybalépésével, a könyvvizsgáló cég kiválasztási eljárásának kötelező megszervezésével, valamint a kizárólag könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cégek létrehozásával kapcsolatban.

4.31    I. MELLÉKLET: A jog szerinti könyvvizsgálók vagy fő könyvvizsgáló partnerek által elkövetett jogsértések

A vizsgált jogsértések alapvetően eljárásbeli és adminisztratív jellegűek, és a következő területekhez kapcsolódnak: összeférhetetlenség és szervezeti vagy működési követelmények, a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése, könyvvizsgálói jelentés, közzétételi szabályok, a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál való kijelölése, valamint minőségbiztosítás. Nem világos, hogy egy könyvvizsgálói mulasztás (mint legutóbb, amikor nem vették észre, hogy a J. P. Morgan hűtlenül kezelte az ügyfelek pénzét) hogyan kezelhető e rendelkezések keretében.

4.32    II. MELLÉKLET: A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok által elkövetett jogsértések

A vizsgált jogsértések a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölésével kapcsolatosak.

Kelt Brüsszelben, 2012. április 26-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON

(1)  HL C 248., 2011.8.25., 92. o.

(2)  HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

(3)  COM(2010) 561 final.

(4)  HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

(5)  Lásd a 4. lábjegyzetet.

MELLÉKLET

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleményéhez

A vélemény alábbi szövegrésze a Közgyűlés által elfogadott módosító indítvány szerint módosult, ugyanakkor a leadott szavazatok több mint egynegyedét megkapta (eljárási szabályzat 54. cikk (4) bekezdés):

3.1.8.   pont

3.1.8    Az illetékes hatóságokra vonatkozó új szabályok;

Az EGSZB támogatja a független nemzeti szabályozó és felügyeleti szervként és az EÉPH nemzeti partnereként működő tagállami illetékes hatóságok létrehozását. Az EGSZB azonban azt szeretné, hogy azokban a tagállamokban, ahol a könyvvizsgálókat felügyelő független szervek már jól működnek, e szervek működtetéséről ne mondjanak le, hanem vonják be őket a felügyelet új keretébe.

A módosító indítványról tartott szavazás eredménye:

Mellette

:

88

Ellene

:

60

Tartózkodott

:

37