Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Kreatív Európa program létrehozásáról

(COM(2011) 785 final – 2011/0370 (COD))

2012/C 181/07

Főelőadó: Dumitru FORNEA

2011. november 30-án az Európai Parlament és 2011. december 15-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdése és 166. cikkének (4) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Kreatív Európa program létrehozásáról

COM(2011) 785 final – 2011/0370 (COD).

Az EGSZB Elnöksége 2011. december 6-án megbízta az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságát a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28–29-én tartott 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Dumitru FORNEA személyében, továbbá 168 szavazattal 1 ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A kreatív iparágakat az ipari fejlődési új szakaszával összhangban kell megközelíteni, és nem önmagukban kell tekinteni rájuk, hanem más szolgáltatásokkal és gyártási folyamatokkal összefüggésben. Ebben az összefüggésben az iparban és a szolgáltatói ágazatban végbemenő újító folyamatok katalizátoraként kell őket felfogni.

1.2   A kultúra és a kreativitás ágazatainak fontos helyet kell betölteniük az Európa 2020 stratégiában, mivel egy új típusú növekedéshez járulnak hozzá az EU-ban, ezenkívül fontos hangsúlyoznunk, hogy a kreatív iparágak jelenlegi fejlődési folyamatai Európa egészében üdvözlendőek, és nem szorítkozhatnak néhány országra vagy néhány régióra.

1.3   Az EGSZB hangsúlyozza a gazdasági aspektusok jelentőségét a „Kreatív Európa” programban, és egyetért azzal a nézettel, hogy e programnak támogatnia kell a kulturális és kreatív ágazat valamennyi szereplőjét gazdasági függetlenségi törekvéseiben. Úgy tűnik azonban, hogy a program túlságosan a versenyképesség általános célkitűzésére összpontosít, viszont nem szentel megfelelő figyelmet a nyelvi és kulturális sokszínűség népszerűsítésére irányuló célkitűzésnek Európában.

1.4   Az EGSZB erőteljesen támogatja az idetartozó költségvetés növelésére irányuló javaslatot és úgy véli, hogy meg kell tartani a Kreatív Európa programra szánt, összese 1,8 milliárd eurós költségvetési keretet. Ez jelentős növekedést jelentene, de viszonylag szerény összeget jelent az EU költségvetésével, illetve azokkal a forrásokkal összehasonlítva, amelyeket egyes tagállamok a kultúra támogatására fordítanak.

1.5   A Kultúra és a MEDIA program egyesítése akkor fogadható el, ha a javasolt cselekvési területeket világosan meghatározzák és státuszukat szavatolják. Ezt akkor lehet elérni, ha pontosan meghatározzuk, jogalap szerint osztályozva, azokat a százalékarányokat, amelyek a költségvetésben az egyes cselekvési területekhez tartoznak, valamint a számukra meghatározott minimális hányadokat. A nagyobb átláthatóság és érthetőség érdekében szintén kívánatos éves cselekvési vonalak meghatározása.

1.6   Az EGSZB úgy véli, hogy a Kreatív Európa keretprogram sikere nagymértékben a MEDIA és a Kultúra terület közötti együttműködéstől függ, és ezzel egyidejűleg egy átfogó megközelítés kidolgozásától, amely hozzájárul a közös cselekvési vonalak ösztönzéséhez az Európai Unió által finanszírozott különböző programok között (1).

1.7   AZ EGSZB megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre pontosan meghatározott adatok azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság milyen módon kívánja bevonni az érdekelt felek képviselőit a végrehajtási folyamatokba. A 7. cikk nem világos (2). Arra van szükség, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférést megkönnyítsék minden magánjog hatálya alá tartozó szervezet számára, amely kulturális vagy kreatív tevékenységet folytat, és így a rendelet hatálya alá tartozik. Az ezekben az ágazatokban tevékenykedő szociális gazdasági szervezeteknek, valamint a többi érintett civil szervezetnek szintén hozzá kellene tudniuk férni ehhez az ösztönző mechanizmushoz.

1.8   Gyorsabb alkalmazások és online-eljárások kifejlesztésével egyszerűsíteni kell az adminisztratív eljárásokat a programok nyomon követésének és irányításának biztosítása érdekében (3). Emellett javítani kell a kommunikáció, a végrehajtás, valamint az időközi és záró jelentések elkészítésének eljárásait és technikai lehetőségeit, illetve biztosítani kell a program támogatásainak kedvezményezettjeivel kapcsolatos ügyiratok hatékonyabb kezelését.

1.9   Mivel a rendelet formája igen rugalmas és nyitott, a javasolt komitológia nem garantálja, hogy a tagállamok elégséges ellenőrzéssel rendelkeznek majd a program végrehajtási folyamata során. Változtatni kell a komitológiai eljárásokon annak érdekében, hogy a tagállamok szakértői rendszeresen összeülhessenek a kiválasztott projektek megvitatása céljából. Ugyanígy egyszerűsített eljárásra van szükség a cselekvési vonalak speciális paramétereinek kiigazítására egy rendszeres értékelést követően.

1.10   Egyébiránt a rendelet formájának nyitottsága és rugalmassága miatt a program útmutatójára kiemelt szerep hárul, mivel ez adja majd meg pontosan, hogy milyen cselekvésekre van szükség, milyen feltételeket kell majd végrehajtani, valamint a társfinanszírozás szintjeit stb. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az útmutatót nyitott és átlátható keretek között dolgozza ki, és kinyilvánítja részvételi szándékát ebben a folyamatban.

1.11   Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy – a tagállamok specifikus regionális körülményeire való tekintettel – kezeljék rugalmasabban az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a Kultúra és a MEDIA program kapcsolattartó pontjait vonják össze a Kreatív Európa irodáiban. Hangsúlyozza, hogy fontos a földrajzi közelség megtartása a két ágazat szereplőivel, valamint a Kultúra és a MEDIA terület sajátos tapasztalatainak megőrzése, mivel a kettő között jelentős különbségek vannak a realitások illetve a keretükben végezett tevékenységekkel kapcsolatos viselkedési szabályok tekintetében. Az új Kreatív Európa irodákat a Kultúra és a MEDIA kapcsolattartó pontok mostanáig összegyűjtött tapasztalatainak alapján kell létrehozni.

1.12   Bár a javasolt pénzügyi mechanizmus jó irányba tett lépésnek számít, népszerűsíteni kell annak érdekében, hogy változtatni lehessen azon, ahogyan a pénzügyi intézmények a kulturális és a médiaágazat vállalkozóira tekintenek, és ahogy értékelik őket. Az eszköznek kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséget kell biztosítania, működése pedig nem károsíthatja a támogatást biztosító segélyező mechanizmusokat.

1.13   A szellemi tulajdon kulcsfontosságú tényező a kreativitásnak, illetve a kulturális és kreatív tartalmak létrehozásának ösztönzésében, valamint az alkotók javadalmazásában és a foglalkoztatási lehetőségek kiszélesítésében e tevékenységek során. Ebben az összefüggésben az EGSZB kiemeli a szellemi tulajdonjog hatékony alkalmazásának fontosságát, mind az Európai Unió szintjén, mind pedig globális szinten.

1.14   A Kreatív Európa programon keresztül finanszírozott projektek kiválasztása és megvalósítása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az EU demokráciával, emberi és munkavállalói jogokkal, illetve társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elveit és értékeit. Emellett mechanizmust kell létrehozni annak megakadályozására, hogy az ezzel az eszközzel finanszírozott projektek megvalósításának folyamatában erőszak és megkülönböztetés nyerjen teret.

2.   Az Európai Bizottság rendeletjavaslata

2.1   A vizsgált rendelet a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan létrehozza a kulturális és kreatív ágazatok támogatását célzó „Kreatív Európa” elnevezésű programot. A program kizárólag olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogat, amelyek lehetséges európai hozzáadott értéket képviselnek, és hozzájárulnak az Európai 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

2.2   Általános célkitűzései között szerepel az európai kulturális és nyelvi sokféleség megőrzése és elősegítése, valamint a kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzése céljából.

2.3   Egyedi célkitűzései a következők:

2.4   A program felépítése a következő:

3.   Általános megjegyzések

3.1   2008-ban a kulturális és kreatív ágazatok az európai munkaerő 3,8 %-át foglalkoztatták, és az Európai Unió GDP-jének 4,5 %-át szolgáltatták. Az EGSZB meggyőződése, hogy a Kreatív Európa keretprogram elő fogja segíteni az Európa 2020 stratégia megvalósítását, és egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az innovációnak, a kreativitásnak és a kultúrának alapvető szerepet kell játszania az európai polgárok korszerű képzésében, és ezáltal hozzá kell járulnia a vállalkozói szellem fejlesztéséhez, az intelligens és fenntartható növekedéshez, valamint az Európai Unió társadalmi befogadásra irányuló célkitűzéseinek megvalósításához.

3.2   A kultúra nemzeti és európai szakpolitikákban játszott szerepének újraértékeléséhez vezető politikai tényezőt a kultúra és a gazdaság közötti összetett kapcsolat révén kellene meghatározni, valamint annak viszonylatában, hogy a kulturális és kreatív iparágak hogyan járulnak hozzá a tagállamok fejlődéséhez, a társadalmi kohézió megerősítéséhez, illetve az európai térséghez való tartozás érzésének megszilárdításához. Következésképpen fontos, hogy az új pénzügyi támogatási program választ adjon a digitális korszakban működő kulturális és kreatív ágazatok szükségleteire, mégpedig pragmatikusabb és teljesebb körű fellépés révén.

3.3   A kulturális ágazat nem homogén, és néhány olyan működési módot vonultat fel, mely egészen sajátos. Például a zenei produkciókkal és a hanghordozókkal kapcsolatos tevékenységek tisztán gazdasági modellt követnek, és olyan környezetben zajlanak, melyek gyökeresen eltérnek az előadóművészetétől. Ezért is szükséges, hogy a Kreatív Európa program cselekvési területei révén rugalmas megközelítést tegyen lehetővé, melynek köszönhetően a rendeletjavaslatban meghatározott potenciális kedvezményezettek számára könnyebbé válik a hozzáférés és a hatékony felhasználás.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság már közzétette a kulturális és kreatív iparágakkal kapcsolatos nézeteit abban a véleményében, melyet ugyanezen címmel 2010. októberi plenáris ülésén fogadott el, Claudio Cappellini előadó és Jörg Lennardt társelőadó gondozásában. A szöveg „A kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadítása” című zöld könyvre vonatkozó konzultáció keretében került kidolgozásra.

4.2   Jelen vélemény, mely a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot vizsgálja, nem foglalkozik újra a zöld könyvről szóló véleményben már felvetett kérdésekkel, hanem úgy kívánja segíteni az Európai Bizottságot, hogy közvetlen megjegyzéseket fogalmaz meg a 2011. november 23-án közzétett COM(2011) 785 final dokumentum szövegéhez.

4.3   Ezen ágazatok aktív működtetői üdvözlik, hogy a program költségvetése 1,8 milliárd euróra emelkedik a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan, még akkor is, ha ezt a növekedést a kedvezményezett országok számának növekedése és az általa lefedett kreatív iparágak spektrumának kiszélesítése összefüggésében kell vizsgálni. A rendelet nem határozza meg egyértelműen a „kreatív iparágak” kifejezést, és helyénvaló lenne, ha a szöveg további pontosítással szolgálna a fellépési területekről és az érintett szereplőkről.

4.4   A kulturális és audiovizuális ágazat szereplői a jelenlegi Kultúra 2007–2013, MEDIA és MEDIA Mundus programok egyetlen, Kreatív Európa című keretprogramban történő egyesítését az Európai Bizottság pozitív és konstruktív kezdeményezésének tartják. Nagyobb figyelmet kellene fordítani azonban arra, ahogyan e két elem – a politika vagy az általános jellegű folyamat – mindegyike átültetésre kerül a keretprogramba, mivel tekintetbe kell venni ezen ágazatok sajátos jellemzőit, amelyek a főbb szereplők, a pénzügyi logika, a termelési és az elosztási rendszerek tekintetében eltérnek egymástól.

4.5   A kulturális ágazat szereplői mindenekelőtt a programban szereplő közfinanszírozási típusokat, hozzáférési feltételeket és támogathatósági kritériumokat kísérik majd figyelemmel. Jórészt ezektől a paraméterektől függ majd az új keretprogramban javasolt intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásuk és támogatásuk mértéke.

4.6   Szakmai szempontból úgy tűnik, hogy az audiovizuális ágazatban általános elégedettség uralkodik a jelenlegi MEDIA program hatékonyságát illetően, ahogyan a Kreatív Európa keretprogramban előirányzott új politikákkal kapcsolatban is. Az ágazat szakmai szereplői az általa nyújtott támogatásnak és az audiovizuális piacon betöltött jelentőségének köszönhetően méltányolják a MEDIA programot. Az új keretprogramban megfogalmazott médiaág alig tér el a jelenlegi programtól. Az új rendelet szövege mindazonáltal pontosabb lehetne, mellékletek formájában részletezhetné az egyes cselekvési irányvonalakat, valamint a megvalósításukhoz előirányzott költségvetést.

4.7   Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság a Kultúra és a MEDIA program irányítási eljárásainak egyszerűsítését kezdeményezi az átalánydíjak nagyobb mértékű alkalmazásával, partnerségi keretmegállapodások és elektronikus eljárások használatával, továbbá az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) munkaeszközeinek reformjával.

4.8   Megfelelő intézkedéseket kell hozni a következő cél eléréséhez: „az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül egyenlőbb versenyfeltételek biztosítása az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi és nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével” (4).

4.9   Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a prioritást kapó intézkedések közé kell sorolni a művészek mobilitásának, a kultúrák közötti párbeszédnek és a művészi oktatásnak az elősegítését, továbbá a szóban forgó rendelet rendelkezéseinek más, ezt a szektort érintő uniós szövegekkel történő összehangolását és az olyan eszközökön alapuló mechanizmusok kifejlesztését, amelyek arra ösztönzik a művészeket, hogy a hazájukon kívül rendezett kulturális eseményeken vagy turnékon vegyenek részt.

4.10   A rendeletjavaslat kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra és az önálló művészekre. A szakszervezetek ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a rendelet egyszerű szolgáltatóknak tekinti a kulturális termékek létrehozóit, az ágazat egyéni szereplőit és vállalkozásait, és úgy vélik, hogy a pénzügyi támogatásoknak a szociális védelmi normák alá rendelése racionális szükségszerűség, amely megszüntetné az e terület projektjeire jellemző rövid távú szerződéseknek tulajdonítható bizonytalansági tényezőket.

Az új rendeletjavaslat kihívásai és gyenge pontjai

Általánosságban:

Operatív szempontból:

(1)  Itt olyan programokról van szó, mint amelyeket a rendeletjavaslat 13 cikkének 1 b) pontjában említenek részletesen.

(2)  A rendeletjavaslat 7. cikke hivatkozik arra a mechanizmusra, amely elősegíti „az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek finanszírozáshoz” való hozzáférését.

(3)  Az eljárás jelenlegi formájában igen merésznek tűnik abból adódóan, hogy a teljes dokumentációt el kell küldeni postán, míg a válaszok néha csak 3–4 hónappal később érkeznek meg.

(4)  A rendeletjavaslat 3. cikke (2) bekezdésének d) pontja.

(5)  Idézhetjük például az IFCIC-et (Institut pour le financement du cinéma et des industries culturelles – A filmművészet és a kulturális iparágak finanszírozásának intézete) Franciaországban, vagy Spanyolországban az Audiovisual SGR-t, egy a spanyol kulturális miniszter kezdeményezésére 2005-ben az ICAA (Filmművészeti és audiovizuális művészetek intézete) részvételével létrehozott szervezetet, valamint azokat a szervezeteket, amelyek az audiovizuális termékek gyártási jogait kezelik Spanyolországban.