Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Kettős adóztatás az egységes piacon

2011. november 11-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Kettős adóztatás az egységes piacon

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és szociális kohézió” szekció 2012. március 7-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. március 28–29-én tartott, 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) 135 szavazattal 1 ellenében, 10 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.1 A kettős adóztatás komoly akadályt jelent a határokon átnyúló tevékenységek számára, ekként korlátozza az egységes piac hatékony működését, és negatív következményekkel jár a beruházásokra és a foglalkoztatásra. A kettős adóztatás visszafogja a beruházásokat és veszélyezteti a versenyképességet, így hátrányosan befolyásolja a gazdasági növekedést és az Európa 2020 stratégia céljainak elérését.

1.2 Az EGSZB számos véleményében kifejezésre juttatta a kettős adóztatás felszámolásának jelentőségét. Támogatta a kettős adóztatás elkerülésére irányuló intézkedések felgyorsítását célzó javaslatokat, és síkra szállt az adminisztratív eljárások határokon átnyúló helyzetekben történő egyszerűsítésének megerősítése, illetve egy olyan belső piac ösztönzése mellett, ahol tisztességes verseny uralkodik.

1.3 Ennek fényében az EGSZB támogatja a kettős adóztatás felszámolására irányuló kezdeményezéseket a különböző adórendszerek hatékony összekapcsolásának ösztönzése révén, ahogyan azt az Európai Bizottság közleménye (1) is felvázolja.

1.4 Emellett az EGSZB úgy véli, hogy a kettős adóztatás megszüntetését olyan módon kell megvalósítani, amely arányos az elérni kívánt célokkal, és tiszteletben tartja az egyes tagállamok szuverenitását.

1.5 Az EGSZB továbbá úgy gondolja, hogy a kettős adóztatással összefüggő kérdések aránytalanul nagyobb mértékben hatnak ki az egyénekre és a kis- és középvállalatokra, amelyek általában nem rendelkeznek elegendő forrással az ilyen problémák kezeléséhez. A fentiek figyelembevételével – bár támogatja közleményt – az EGSZB egyben azt is hangsúlyozza, hogy a kettős adóztatás kezelését célzó javaslatoknak összhangban kell állniuk azokkal az intézkedésekkel, amelyek a polgárok kettős adóztatását kezelik, illetve az egyénekre és kkv-kra vonatkozó megoldásokat is magukban kell foglalniuk.

1.6 Az EGSZB egyetért azzal, hogy a kettős adóztatással foglalkozó uniós fórum létrehozása ugyanazokon az elveken alapuljon, mint az igencsak hatékony közös transzferárfórum. Ugyanakkor javasolja, hogy a fórumot első lépésként tekintsék egy uniós európai bizottsági megfigyelőközpont létrehozása felé. Egy ilyen megfigyelőközpont felállítását az EGSZB már javasolta a polgárok előtt álló, határokon átnyúló akadályok felszámolása kezelésének eszközeként. (2) Ennek érdekében a megfigyelőközpont funkcióit egy olyan szereppel lehetne tovább bővíteni, amely a polgárok, kkv-k, valamint nagyvállalatok kettős adóztatásának felszámolására irányuló erőfeszítések folyamatos hatékonyságát vizsgálja.

1.7 Az EGSZB azt ajánlja, hogy a kettős adóztatással foglalkozó uniós fórum a szervezett civil társadalom képviselőit is foglalja magában.

1.8 Az EGSZB szintén támogatja egy olyan magatartási kódex létrehozását, amely lehetővé tenné, hogy közös értelmezési és alkalmazási módot találjanak az adóügyi koncepciók vonatkozásában a különböző tagállamok között, a kettős adóztatás helyzeteinek elkerülése és az olyan esetek számának csökkentése érdekében, amelyekben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény nem hatékony. Ez segítene elkerülni a választottbírósághoz való fordulás eseteit is.

1.9 Bár az EGSZB támogatja egy hatékony vitarendezési mechanizmus kivitelezhetőségének vizsgálatát, annak fontosságát is hangsúlyozza, hogy az erőfeszítések annak biztosítására irányuljanak, hogy csak korlátozott mértékben legyen szükség a választottbírósági eljárás igénybevételére.

1.10 Az EGSZB amellett foglal állást, hogy teljes körűen tanulmányozzák az adóztatás kettős elmaradásának jelenségét, valamint annak gazdasági és szociális következményeit, ideértve azokat a következményeket is, amelyek az e jelenség felszámolására irányuló intézkedések révén keletkezhetnének.

1.11 Végezetül az EGSZB hangsúlyozza, hogy valamennyi javaslatot alapos szociális és gazdasági értékelések alapján kell felmérni, és hogy a szóban forgó értékeléseknek az egyes tagállamokra gyakorolt hatást is be kell mutatniuk.

2.1 A kettős adóztatás jogbizonytalanságot eredményez, amely akadályozza a polgárok és vállalatok gazdasági tevékenységét. Magasabb összesített adóterhet, ballasztnak tekinthető jóléti veszteségeket és szükségtelenül magas adminisztratív terheket eredményez, továbbá hátrányos hatást gyakorol a beruházásokra és az egységes piac működésére, ami gátolja a versenyképességet és a foglalkoztatást. Az Európai Bizottság által folytatott konzultáció rámutat a kettős adóztatás problémájának jelentőségére, hiszen a bejelentett esetek több mint 20 %-ában 1 millió eurón felüli összegről van szó a társasági adófizetők esetében, és az esetek több mint 35 %-ában 100 000 eurón felüli összegről az egyéni adófizetők esetében.

2.2 Az Európai Bizottság által előterjesztett közlemény (3) kiemeli a kettős adóztatás (4) megszüntetésének mint olyan eszköznek a jelentőségét, amely biztosítja az egységes piac hatékonyságát és az Európa 2020 stratégia keretében felvázolt célok megvalósítását.

2.3 A közlemény – az euróövezet erősebb gazdaságpolitikai keretét biztosítani hivatott eszközként – az adóztatás nagyobb mértékű összehangolását sürgeti. Ezt az egységes piaci intézkedéscsomag (5) vázolja fel, amely hangsúlyozza az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló akadályok és a vállalatokra nehezedő, adózással kapcsolatos adminisztratív terhek megszüntetésének fontosságát. Ez utóbbi kihívással jelenleg az Európai Bizottság közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló javaslata foglalkozik. (6) A közlemény arra is utal, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatékony hálózatára van szükség a tagállamok között, és kiemeli az öröklés kettős adóztatásával kapcsolatos kérdések kezelésének jelentőségét.

2.4 A közlemény a kettős adóztatáshoz kapcsolódó akadályok kezelésére összpontosít, és megjegyzi, hogy e kérdés még nagyobb jelentőséggel bír a gazdasági válság ideje alatt. A közlemény megállapítja, hogy a kettős adóztatás megszüntetése és az adóztatás kettős elmaradásának célzott kezelése – dinamikus perspektívából szemlélve – adóbevételi forrásokhoz juttathatja a kormányokat.

2.5 A közlemény elismeri, hogy míg egyes tagállamok már jelenleg is kezelik a kettős adóztatás kérdését egyoldalú, kétoldalú és többoldalú megállapodások működtetése révén, az EU-Szerződés nem kötelezi a tagállamokat a kettős adóztatás felszámolására.

2.6 A közlemény egy sor olyan területet sorol fel, amelyeket az Európai Bizottság már megvizsgált a kettős adóztatás kezelésének eszközeként. A következők tartoznak ide: az anyavállalatokról és leányvállalatokról szóló irányelv, a kamat- és jogdíjbevételekről szóló irányelv, a választottbírósági egyezmény, a közös transzferárfórum, a forrásadó-mentességi eljárásokról szóló ajánlás és a közös konszolidált társaságiadó-alapról szóló javaslat.

2.7 A közlemény azt is megállapítja, hogy bár ezek az erőfeszítések fontosak voltak, nem működnek megfelelően hatékony módon. Ennek eredményeképp a közlemény a következő lehetséges megoldásokra utal, anélkül azonban, hogy kidolgozná ezek részleteit:

2.8 Végezetül az Európai Bizottság felvázolja a további teendőket. A Bizottság többek között:

3.1 Az EGSZB a kettős adóztatás megszüntetése mellett száll síkra, amelyet a beruházások és így a munkahelyteremtés, illetve a gazdasági tevékenység kerékkötőjének tekint. Az EGSZB számos véleményében kifejezésre juttatta a kettős adóztatás felszámolásának jelentőségét. Támogatta a kettős adóztatás elkerülésére irányuló intézkedések felgyorsítását célzó javaslatokat, és síkra szállt az adminisztratív eljárások határokon átnyúló helyzetekben történő egyszerűsítésének megerősítése, (9) illetve olyan közös elvek elfogadása mellett, amelyek egy tisztességes versenyt biztosító belső piacot ösztönöznek. (10)

3.2 Az EGSZB támogatta az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy felszámolja vagy legalábbis csökkentse az olyan nyereség jogi és gazdasági kettős vagy többszörös megadóztatását, amelyet a leányvállalatok az anyavállalat székhely szerinti országában osztanak el. (11) Ez további megerősítésre került azáltal, hogy az EGSZB támogatta a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslatot mint a társasági adókra vonatkozó elvek nagyobb mértékű összehangolásának eszközét, megjegyezve ugyanakkor, hogy az irányelvtervezet részleteiben még további konkretizálásra szorul. (12)

3.3 Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a KKTA alkalmazása során olyan megközelítést valósítsanak meg, amely valamennyi tagállamban bevételsemlegességet biztosít, és fontosnak tartja, hogy a KKTA bevezetése ne tegye Európát kevésbé rugalmassá és versenyképessé a közvetlen külföldi tőkebefektetések vonzása terén. Amennyiben szükséges, ezeket a kérdésköröket hatásvizsgálatokkal is alá kell majd támasztani.

3.4 Az EGSZB azt javasolja, hogy ezeket a célokat elsősorban a különféle nemzeti adóügyi joghatóságok közötti megerősített koordináció és hatékonyabb együttműködés révén érjék el, amihez maguk az adóhatóságok közötti, valamint az adóhatóságok és az adófizetők közötti hatékonyabb kommunikáció is hozzátartozik. Az ezeken a területeken elért eredmények arányosnak tekinthetők az elérni kívánt célokkal, és nem sértik a különböző nemzeti adóügyi joghatóságok szuverenitását. Ezek a megfontolások összhangban állnak a tagállamok közvetlenadó-rendszereinek a belső piacon való összehangolásáról szóló európai bizottsági közleménnyel. (13)

3.5 A fentiekre való tekintettel az EGSZB támogatja a meglévő eszközök erősítésére irányuló törekvéseket és a kettős adóztatás felszámolását célzó, a közleményben felvázolt további erőfeszítéseket a különféle adórendszerek hatékony együttműködésének biztosítása és annak tanúsítása érdekében, hogy az adóterhek a gazdasági szereplőket csak egyszer és az általuk elvárt módon sújtják.

3.6 Az EGSZB továbbá rámutat, hogy míg a kettős adóztatás felszámolása alapvető feltétele az egységes piac hatékonysága biztosításának, a javaslatoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott jogalap korlátain belül az adózási akadályok hatékony felszámolására és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatékonyságának biztosítására kellene összpontosítaniuk. Ebben az értelemben a kettős adóztatás felszámolására irányuló erőfeszítéseket oly módon kellene végrehajtani, hogy ne sérüljön az egyes tagállamok költségvetési szuverenitása.

4.1 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kettős adóztatással összefüggő kérdések nagymértékben kihatnak az egyénekre, illetve a kis- és középvállalatokra. A nagyvállalatok rendszerint rendelkeznek elegendő pénzügyi és humán erőforrással ahhoz, hogy kezeljék a kettős adóztatás és az ehhez kapcsolódó választottbírósági eljárás problémáit, az egyének és a kkv-k azonban híján vannak ezeknek a forrásoknak, gyakran éppen a jogi és adminisztratív gyakorlatokkal kapcsolatos információk és ismeretek vonatkozásában. (14) Az örökösödési adók speciális problémákat jelentenek a kettős adóztatás által érintett polgárok számára. Az Európai Bizottság által előterjesztett közlemény a társasági, elsősorban a nagyvállalatokat érintő kettős adóztatás felszámolására összpontosít, ugyanakkor ezen túlmenően a polgárokat és kkv-kat sújtó specifikus problémák megoldásával is foglalkozhatna.

4.2 Az EGSZB elismeri a közös transzferárfórum hatékonyságát azon a téren, hogy megpróbálja kezelni transzferárazás kettős adóztatásának problémáját, és arra számít, hogy a kettős adóztatással foglalkozó uniós fórum is hasonló keretek között működik majd. A közös transzferárfórum, amely az OECD transzferárazásra vonatkozó iránymutatásainak keretében működik, és konszenzus alapján kidolgozott, nem jogalkotási jellegű megoldásokat javasol az Európai Bizottságnak a transzferárazással kapcsolatos uniós gyakorlatokhoz kapcsolódó gyakorlati problémák kezelésére, már számos eredményt elért, ideértve a kapcsolt uniós vállalatok transzferárazási dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex, az előzetes árazási megállapodásokra vonatkozó uniós iránymutatások, valamint az alacsony hozzáadott értékkel bíró, csoporton belüli szolgáltatásokra vonatkozó iránymutatások kidolgozását is. E fórum hatékonysága részben a tagállamok és vállalatok széles körű fórumbeli képviseletének köszönhető.

4.3 Az EGSZB ezért reméli, hogy a kettős adóztatással foglalkozó uniós fórum is ugyanezen az elven alapul majd, biztosítva valamennyi érintett érdekelt hatékony részvételét, ideértve a szervezett civil társadalmat is.

4.4 Az EGSZB támogatja egy kettős adóztatással foglalkozó uniós fórum létrehozását, azonban megjegyzi, hogy a közlemény kevés részlettel szolgál a fórum funkcióival kapcsolatban. Az EGSZB azt javasolja, hogy a kettős adóztatással foglalkozó uniós fórumot első lépésként és előzményként tekintsék egy megfigyelőközpont létrehozása felé. A fórum megfigyelőközponttá való alakítása összhangban áll az EGSZB-nek a határokon átnyúló akadályok felszámolásával kapcsolatban tett ajánlásaival, amelyek keretében az EGSZB egy uniós megfigyelőközpont felállítására utalt, amelynek célja az lenne, „hogy folyamatosan részletes és gyakorlati információkat nyerjünk a meglévő adózási akadályokról és ezek alakulásáról”, ideértve a kettős adóztatást is. (15)

4.5 Az Európai Bizottság felügyelete alatt álló adóügyi megfigyelőközpont funkcióit tovább lehetne bővíteni úgy, hogy azok a vállalatok – kkv-k és nagyvállalatok – előtt álló adóakadályok vizsgálatára is kiterjedjenek, valamint egy olyan szerepkört is magukban foglaljanak, amely a kettős adóztatás felszámolására irányuló erőfeszítések folyamatos hatékonyságát vizsgálja. Ennek érdekében a megfigyelőközpontra fontos szerep hárulhatna a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazási területének és hatályának bővítését, valamint a háromoldalú helyzetek lehetséges kezelési módjainak vizsgálatát illetően, továbbá a kormányok arra történő ösztönzése terén, hogy a kettős adóztatás alóli mentesség olyan mechanizmusait dolgozzák ki, amelyek nem sértik az adószuverenitást.

4.6 Az EGSZB egy olyan magatartási kódex kidolgozását is támogatja, amely rögzíti azokat az elveket, amelyekről a kormányok előzetesen meg tudnak egyezni. A magatartási kódex lehetővé teszi majd a kettős adóztatás elkerüléséről szóló tagállamok közötti egyezményekben szereplő olyan fogalmak közös értelmezését, amelyek gyakran félreértésekhez és vitákhoz vezetnek.

4.7 Az EGSZB azonban úgy véli, hogy a magatartási kódex a gyakorlatban csak akkor tekinthető hatékonynak, ha egyfajta „csoportnyomást” képes kifejteni, azaz a tagállamok tudatában vannak annak, hogy pellengérre állíthatják őket.

4.8 Az EGSZB egy hatékony vitarendezési mechanizmus kivitelezhetőségének vizsgálatát is támogatja a kettős adóztatás legjobb felszámolási módjainak meghatározása érdekében. Elismeri, hogy a kölcsönös segítségnyújtási eljárások lezárása, amelyek keretében országok közösen oldják meg a felmerülő kérdéseket, igen hosszú időt vesz igénybe, és a választottbíráskodási egyezményen – amelyet ugyancsak hosszadalmas eljárási folyamat jellemez – is akad még javítanivaló. Ez kiugróan magas költségekkel és bizonytalansággal jár a vállalkozásokra nézve.

4.9 Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozza, hogy az erőfeszítéseknek annak biztosítására kellene irányulniuk, hogy csak korlátozott mértékben legyen szükség a választottbírósági eljárás igénybevételére, a hangsúlyt tehát a közleményben felvázolt magatartási kódex kidolgozására kellene helyezni, valamint egyértelmű és átlátható iránymutatások biztosítására, amelyek így a viták rendezésének elsődleges és hatékony eszközeként szolgálnának.

4.10 A kettős adóztatással foglalkozó uniós fórum fontos szerepet tölt be e tekintetben az olyan adóegyezmények ösztönzőjeként, amelyek valamennyi megoldatlan kettős adóztatási ügyben a kölcsönös egyetértési eljárás kötelező vitarendezési eljárással történő lefolytatását írják elő.

4.11 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az adóztatás kettős elmaradásának jelenségét teljes körűen tanulmányozzák. Az EGSZ továbbá ajánlja e jelenség gazdasági és szociális következményeinek vizsgálatát, ideértve azokat is, amelyek az adóztatás kettős elmaradásának felszámolására irányuló intézkedések révén keletkezhetnének.

4.12 Az EGSZB ismételten felhívja a figyelmet egy alapos szociális és gazdasági hatásvizsgálat fontosságára, annak meghatározása érdekében, hogy a közleményben felvázolt javaslatok bármelyikének elfogadása milyen mértékben járhat hátrányos gazdasági és szociális következményekkel. (16) Egy ilyen hatásvizsgálatnak kimerítőnek kellene lennie, és a javaslat által érintett összes tagállamra ki kellene terjednie.

4.13 Összefoglalásképpen az EGSZB várakozással tekint az elé, hogy az Európai Bizottság további javaslatokat vizsgál meg és terjeszt elő a kettős adóztatás tekintetében, ideértve:

Kelt Brüsszelben, 2012. március 28-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON

(2) Lásd az EGSZB következő tárgyban készült véleményét: Az uniós polgárok előtt álló, határokon átnyúló adózási akadályok megszüntetése, HL C 318., 2011.10.29., 95. o.

(4) Kettős adóztatásról akkor beszélünk, ha kettő (vagy több) adóztató ország ugyanarra az adóköteles bevételre vagy tőkére hasonló adót vet ki.

(7) Ld. az EGSZB véleményét az alábbi tárgyban: Javaslat tanácsi irányelvre a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (átdolgozás) (HL C 143., 2012.22.5., 46. o.), COM(2011) 714 final.

(8) A Bizottság ajánlása (2011. december 15.) az öröklés kettős adóztatatása tekintetében nyújtott adókedvezményről (2011/856/EU).

(11) Lásd az EGSZB következő tárgyban alkotott véleményét: Javaslat tanácsi irányelvre a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló, 90/435/EGK irányelv módosításáról, HL C 32., 2004.2.5., 118. o.

(12) Lásd az EGSZB véleményét a következő tárgyban: Javaslat tanácsi irányelvre a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA), HL C 24., 2012.1.28., 63. o.

(14) Az Európai Bizottságnak a kettős adóztatásról szóló egyezményekre és a belső piacra vonatkozó konzultációról készített összefoglaló jelentése szerint a kettős adóztatás problémáival szembesülő egyének 69 %-a keresett jogorvoslatot a kettős adóztatás felszámolása céljából, míg a vállalatok esetében ez az arány 85 % volt.