Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi irányelvre az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról

(COM(2011) 593 végleges – 2011/0254 (NLE))

2012/C 143/22

Előadó: Richard ADAMS

2011. szeptember 28-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Euratom-Szerződés 31. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat tanácsi irányelvre az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról.

COM(2011) 593 végleges – 2011/0254 (NLE).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2012. február 3-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. február 22–23-án tartott, 478. plenáris ülésén (a február 22-i ülésnapon) 118 szavazattal 1 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Következtetések

1.2   Ajánlások

2.   A javasolt irányelv háttere

2.1   Az ionizáló sugárzás a környezetben mindenhol jelen van. A Földön mindenki ki van téve bizonyos fokú természetes háttérsugárzásnak, amelyet a kőzetekben, a talajokban, az élelmiszerekben és a levegőben természetes módon található radioaktív anyagok bocsátanak ki. Mivel a kőzettípusok különböznek, így a földből jövő sugárzás mértéke és a radioaktív anyagok (ezek közé tartozik pl. a radon) is különbözőek; a sugárterhelés tehát helyfüggő. A kozmikus sugárzás is érezteti a hatását. Nagyobb magasságban és magasabb szélességi fokokon a kozmikus sugarak intenzívebbek, így a repülőgépek személyzete és a rendszeres utasai nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Mindenki ki van téve emberi tevékenység következtében keletkezett sugárzásnak is. Az ilyen mesterséges források között a legjelentősebb az ionizáló sugárzás miatti orvosi sugárterhelés. Ipari eljárások is okozhatnak munkahelyi sugárterhelést, ilyen például a hegesztések vizsgálatára alkalmazott ipari radiográfia, és az atomerőművek kibocsátásából is származik lakossági sugárterhelés. Az atomfegyverek próbarobbantásainak és a gyengített urániumot tartalmazó lövedékek katonai használatának következtében a környezetben is nyomokban megmarad bizonyos fokú radioaktivitás.

2.2   A sugárzást számos területen alkalmazzák, így az egészségügyben, a kutatásban, az építőiparban és más területeken. A sugárzás veszélye abban rejlik, hogy képes az élő sejtekben molekulákat ionizálni, és ezáltal biokémiai változást előidézni. Az ilyen változás egy bizonyos szintje fölött az élő sejt elhalhat, vagy az általa hordozott genetikai információ (DNA) visszavonhatatlanul átalakulhat. A fent leírt lehetőség már a károsodási mechanizmus pontos feltárása előtt tagállami védelmi és szabályozó intézkedések gyors elfogadásához vezetett, és ezzel párhuzamosan, a kezdetektől fogva az EU egészére érvényes közös intézkedések kerültek kidolgozásra az Euratom-Szerződés hatálya alatt.

2.3   A megfelelő védelmi intézkedések meghatározása során az európai jogalkotás mindig követte az ICRP ajánlásait, amely 2007-ben új, részletes útmutatást adott ki a sugárzással szembeni védelmi igényekről. Ez az új iránymutatás figyelembe veszi az elmúlt 20 év fejleményeit, így az emberi tevékenység következtében keletkezett sugárzás forrásainak elterjedését és a természetes források, pl. a radongáz hatásaival kapcsolatban folyamatban lévő kutatásokat. Az irányelv azt a célt tűzi ki, hogy a jelenlegi tudományos ismeretek alapján magas szintű védelmet biztosítson a munkavállalók, a betegek és általában a lakosság számára az ionizáló sugárzás káros egészségügyi hatásaival szemben. Új területekre, így a környezetvédelem területére is kiterjeszti a szabályozást.

2.4   Nagy jelentőségű munkáról van szó, amelynek 110 cikke és 16 melléklete összesen több mint 100 oldalnyi szöveget jelent. A tervezet tulajdonképpen öt létező irányelvet (1) dolgoz át és foglal egyetlen irányelven belül egységes szerkezetbe. Kötelező előírásokat vezet be a beltéri radonterheléssel szembeni védelemmel, az építőanyagok felhasználásával, a nukleáris létesítményekből származó radioaktív szennyező anyagok kibocsátásai által okozott környezeti hatás mérésével, valamint a balesetek esetén keletkező környezeti károk megelőzésével kapcsolatban.

2.5   Összefoglalva: Az európai polgárok azáltal fognak profitálni ebből az új irányelvből, hogy hatékonyabb egészségügyi védelemben részesülnek az ionizáló sugárzással szemben, mégpedig elsősorban a következő területeken:

2.6   A szabályozási követelményeket harmonizálják majd az uniós tagállamokban, és a nemzetközi szabványokhoz igazítják őket. A fukusimai válság kapcsán a nukleáris biztonságra irányuló kiemelt figyelemre való tekintettel a javaslat nagyobb kihívásokat támasztó követelményeket ajánl a sugárterhelési veszélyhelyzetek kezelésére.

2.7   Az irányelv kiegészíti az ivóvízben található radioaktív anyagokról szóló irányelvet, amelyről az EGSZB a közelmúltban véleményt fogadott el. (2)

2.8   A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által jóváhagyott és nemzetközi konszenzuson alapuló nemzetközi alapvető biztonsági előírások részletesek, de nem kötelező érvényűek, teret hagynak a nemzeti kapacitások globális különbözőségeinek. Az irányelv ennél tovább megy, mivel egységes szabványokat ír elő a tagállamok számára, ugyanakkor belső piaci szabályokat is figyelembe vesz. Az irányelv széles körű konzultáció nyomán jött létre, amelyben részt vett az Euratom-Szerződés 31. cikke szerinti szakértőcsoport, a NAÜ, az európai sugárvédelmi hatóságok vezetőit tömörítő HERCA és a Nemzetközi Sugárvédelmi Társaság (IRPA), valamint egyéb érdekeltek is.

2.9   Az irányelv jogalapja az Euratom-Szerződés. Az EGSZB – némi együttérzéssel – nyugtázza azokat az aggályokat, amelyek azzal kapcsolatban merültek fel, hogy a szerződés, amelyet 1957 óta nem módosítottak, még mindig alkalmas jogalapot képez-e környezetvédelmi kérdések kezelésére. Ugyanakkor kevés az esélye annak, hogy az Euratom-Szerződést a közeljövőben felülvizsgálják, míg a környezetvédelemmel kapcsolatos aggályok valósak és megoldásra várnak. Megjegyzendő, hogy az Euratom-Szerződés 37. cikke 1957-ben úttörő jellegű elsődleges jognak számított a környezeti hatás és az emberek védelmének tekintetében tett kötelező érvényű, határokon átnyúló kötelezettségvállalásokat illetően.

3.   A javasolt irányelv összefoglalása

3.1   Egy ilyen jellegű, összetett irányelv esetében nem helyénvaló, és egy EGSZB-vélemény szükséges korlátainak kontextusában hely hiányában sem lehetséges, hogy részletes összefoglalót adjunk. Ugyanakkor az európai bizottsági megközelítés rövid, címszavas elemzése a vonatkozó fejezetcímekkel együtt áttekintést nyújthat.

4.   Általános megjegyzések

4.1   Az EGSZB megjegyzi, hogy a jelen irányelv kidolgozásakor az ionizáló sugárzás veszélyeivel kapcsolatos legfrissebb tudományos elemzésekre támaszkodtak, és üdvözli az emberek és a környezet egészségügyi védelmi igényeinek kezelésére, meghatározására és kibővítésére irányuló megközelítést.

4.2   Az Európai Bizottság öt jelenleg hatályos irányelvnek egy egységes irányelvbe való átdolgozásáról és konszolidálásáról döntött. Ennek a döntésnek gyakorlati és kedvező operatív kihatásai lesznek, és következetes, koherens és egységes megközelítést tesz lehetővé a biztonság területén.

4.3   A korábbi irányelvek végrehajtását és nemzeti jogba való átültetését vizsgáló számos összehasonlító elemzés különféle hiányosságokra derített fényt. Itt nem az átültetés, hanem az alkalmazás hiányosságáról van szó, ami érinti például az oktatásra és képzésre fordított forrásokat, a nyilvánosság figyelmét felkeltő programok biztosítását, a helyi szakemberek elismerését vagy a lakosság arról való tájékoztatását, hogy miként viselkedjen balesetek során.

4.4   Az EGSZB javasolja, hogy a nemzeti átültetésre vonatkozó jogalkotásból adódó megnövekedett igények kielégítése és a meglévő hiányosságok orvoslása céljából az Európai Bizottság a nemzeti szintre történő átültetés jogi és gyakorlati nehézségeit megvitató workshopok szervezésével könnyítse meg a nemzeti hatóságok munkáját. Az illetékes nemzeti hatóságok szerepének kiegészítéseképpen ösztönözni kellene a jogszabályok alkalmazását konkrét intézkedések révén ellenőrző és értékelő civil társadalmi megfigyelőközpontok igénybevételét is.

4.5   Az EGSZB sajnálja, hogy bár az irányelv átfogóan foglalkozik a természetes és civil eredetű sugárzási forrásokkal, a katonai létesítményekből származó sugárzáskibocsátás kivételt képezhet, mivel az Euratom-Szerződés csak civil helyzetekre vonatkozik. (3)

4.6   Az EGSZB üdvözli, hogy az irányelv rendelkezik a polgárok ahhoz való jogáról, hogy minél kisebb mértékben legyenek kitéve az emberi tevékenység (például az olyan biztonsági eszközök, mint a teljes testet átvilágító röntgenszkennerek egyre terjedő használata) következtében keletkezett sugárterhelésnek, és lépéseket ír elő ennek biztosítása érdekében.

4.7   Bár határozottan támogatja, hogy új kérdésként felmerül a környezet védelme, az EGSZB megjegyzi, hogy a kötelező érvényű mennyiségi szabályok meghatározása előtt formalizálni kell a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) valamennyi függőben lévő kritériumát (és alkalmazási iránymutatását). Ezek a kritériumok tudományos konszenzuson alapulnak azokkal az egyedi kritériumokkal kapcsolatban, amelyeket ebben az esetben alkalmazni kell, hogy közös kiindulási alapot biztosítsunk valamennyi tagállam számára.

(1)  HL L 180., 1997.7.9., 22–27. o.

HL L 346., 2003.12.31., 57–64. o.

HL L 349., 1990.12.13., 21–25. o.

HL L 357., 1989.12.7., 31–34. o.

HL L 159., 1996.6.29., 1–114. o.

(2)  HL C 24., 2012.1.28., 122. o.

(3)  Az Európai Unió Bíróságának 2005. 04. 12-i C-61/03. sz. ügyben hozott ítélete.