22.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/110

1.1

Az EGSZB a rendeletjavaslat elfogadását ajánlja. Egyetért továbbá azzal, hogy a rendelet hatálybalépése után két évvel értékelni kell annak hatásait. Szintén hasznos lesz öt év elteltével is visszatérni a kérdésre, megvizsgálva, milyen akadályok nem hárultak még el az Európai Unión belüli radioaktívanyag-fuvarozás zökkenőmentes és biztonságos működése elől.

1.2

Az EGSZB a hatásvizsgálati jelentésben javasolt opciók közül a másodikat támogatja, mely szerint rendeletre van szükség harmonizált szabályokkal, hatékonyabb szerepet szánva az illetékes hatóságok számára.

1.3

A tagállamoknak biztosítaniuk kellene a nyilvántartásba-vételi kritériumok összehangoltságát.

1.4

A rendelet hatálybalépésekor már kész, tesztelt és működő webalapú nyilvántartásba-vételi rendszerrel kell rendelkezni.

1.5

Az EGSZB megítélése szerint egy új ügynökség létrehozása – a 3. opcióban szereplő feltételek mellett – növelné a vállalkozások adminisztratív terheit, és összességében véve gyengítené a rendelet hatását.

1.6

Az EGSZB megjegyzi, hogy a fuvarozóktól megkövetelt biztosítási fedezet mértéke tagállamonként eltérő. Mivel a jogalap miatt a nyilvántartásba-vételi eljárás nem szólhat a biztosítási fedezetről, az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy harmonizálják az idevonatkozó biztosítási rendszereiket.

1.7

A rendeletben foglalt fogalommeghatározásoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az IAEA definícióival, különös tekintettel a „fuvarozók” fogalmára, miközben az Euratom-jogszabályoknak, különösen pedig a 96/29/Euratom irányelvnek is meg kell felelniük.

1.8

A kérelmezőnek lehetőséget kell adni a kérelmében szereplő adatok javítására vagy kiegészítésére, ahelyett hogy azt alaposabb vizsgálat nélkül elutasítanák (5. cikk (7) és (10) bekezdés).

2.1

A javaslat célja a radioaktívanyag-fuvarozókra vonatkozó nemzeti bejelentési és engedélyezési eljárások egyetlen nyilvántartási rendszerrel való felváltása, ami a mostanáig elért magas szintű sugárzásvédelem fenntartása mellett hozzá fog járulni az eljárás egyszerűsítéséhez, az adminisztratív terhek csökkentéséhez és a belépési korlátok megszüntetéséhez.

2.2

Európai szinten a radioaktívanyag-fuvarozókra az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti szállítási jogszabályok, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) szerinti sugárzással kapcsolatos szempontokra vonatkozó, többek között a munkavállalók és a lakosság egészségének védelmével kapcsolatos jogszabályok vonatkoznak.

2.3

Az EUMSZ szerinti jogszabályokat a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyszerűsítette, amely valamennyi szárazföldi szállítási módra kiterjed.

2.4

A Tanács 96/29/Euratom irányelve (1996. május 13.) megállapítja a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírásokat. Az Euratom-Szerződés 30. cikke szerint ezek az alapvető előírások a következők:

A 33. cikk értelmében a tagállamoknak az alapvető előírások betartásának biztosítására megfelelő rendelkezéseket kell megállapítaniuk.

2.5

A munkavállalók és a lakosság egészségének védelme, valamint munkájuk célzottabbá tétele érdekében a tagállami hatóságoknak tudniuk kell, hogy mely személyeket, szervezeteket vagy vállalkozásokat ellenőrizzenek. Ezért az irányelv 3. és 4. cikke előírja a tagállamok számára az ionizáló sugárzás veszélyével járó egyes gyakorlati eljárások bejelentését és előzetes engedélyezését, vagy egyes gyakorlati eljárások betiltását.

A 96/26/Euratom irányelv minden olyan gyakorlati eljárásra vonatkozik, amely mesterséges forrásból vagy természetes sugárforrásból eredő ionizáló sugárzás kockázatával jár, ideértve a szállítást is.

2.6

Mivel a szállítási műveletek gyakran határokon átnyúló jellegűek, előfordulhat, hogy a fuvarozónak valamennyi érintett tagállamban igazodnia kell ezekhez a bejelentési és engedélyezési eljárásokhoz. A tagállamok ezenfelül eltérő rendszerekben hajtják végre ezeket az eljárásokat, ezáltal megbonyolítják magukat a szállítási műveleteket és az engedélyezési eljárásokat is.

2.7

Ez a rendelet a 96/29/Euratom tanácsi irányelv által létrehozott tagállami bejelentési és engedélyezési rendszereket egy európai fuvarozó-nyilvántartási rendszer révén egységes nyilvántartással váltja fel. A fuvarozóknak egy központi webes felületen kell felvételüket kérelmezniük. Ezeket a kérelmeket az illetékes nemzeti hatóságok vizsgálják meg, és ha a kérelmező eleget tesz az alapvető biztonsági előírásoknak, kiállítják a nyilvántartásba-vételi igazolást. A rendszer ugyanakkor lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az országukban működő fuvarozók jobb felügyeletét.

2.8

A rendelet differenciált („fokozatos”) megközelítést fogad el, azáltal, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárásból kizárja azokat a fuvarozókat, amelyek kizárólag „engedményes küldeménydarabokat” szállítanak. Másfelől a tagállamokra bízza, hogy támasztanak-e további nyilvántartásba-vételi követelményeket a hasadóanyagok és a nagy aktivitású radioaktív anyagok fuvarozóival szemben.

2.9

A fizikai védelemre, a biztosítékokra és a harmadik személyek felelősségére vonatkozó egyéb uniós és tagállami jogszabályok és nemzetközi szabályok továbbra is alkalmazandók, különös tekintettel a 2008/68/EK irányelvre.

2.10

A rendelet erőforrásokat szabadítana fel a jelenleg ezekkel az adminisztratív eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságoknál, mivel egy kérelmet csak egyetlen illetékes hatóság vizsgálna meg.

3.1

Az EGSZB a hatásvizsgálati jelentésben javasolt opciók közül a másodikat támogatja, mely szerint rendeletre van szükség harmonizált szabályokkal, hatékonyabb szerepet szánva az illetékes hatóságok számára.

3.2

Rendelettel egy lépéssel tovább lehetne menni, mint ajánlással, az ugyanis a) közvetlenül alkalmazandó, harmonizált szabályokat javasolna, például egy közös fuvarozó-nyilvántartási rendszert, amely megszüntetné a tagállamokban alkalmazott különféle bejelentési és engedélyezési rendszereket, és b) egyetlen „karcsúsított” eljárás keretében, de differenciált megközelítést alkalmazva biztosítana hozzáférést az EU–27 fuvarozási piacához. Az Európai Bizottság biztonságos online nyilvántartásba-vételi rendszert hozna létre a szükséges adatcsere biztosításához.

3.3

Bár úgy tűnik, hogy az ECORYS – az Európai Bizottság számára háttértanulmányt készítő független szakértői csoport – által elemzett opcióknak általánosságban véve igen csekély hatásuk van, egy ilyen kis méretű ágazatban ez is számít. A hatásokat öt kategóriába sorolták: az állami szektor kiadásai és díjai, szabályozási hatások, szállítás, biztonság és környezet, valamint társadalmi hatások.

3.4

A kis- és középvállalkozások várhatóan arányosan élvezhetik az említett opciók révén elérhető összes megtakarítás előnyeit: minél magasabbak az általános megtakarítások, annál többet takaríthatnak meg ezek a vállalkozások is, melyek az eljárások bonyolultsága és a magas költségek miatt manapság gyakran kívül rekednek a piacon.

3.5

A jelenlegi helyzethez képest egy rendelettel évi 13,6 millió eurós megtakarítást lehetne elérni többek között azáltal, hogy lehetővé válna a fuvarozói engedélyek kölcsönös elismerése. Egy ilyen megközelítés csökkentené a fuvarozók, felhasználók és gyártók adminisztratív terheit, és erőforrásokat szabadítana fel a hatóságoknál. Ezeket az erőforrásokat eztán, legalábbis részben, a megfelelőség ellenőrzésére lehetne fordítani – ennek hiánya is szerepel a fent említett problémák között.

3.6

Mivel a rendelet kötelező érvénnyel bír, ez az opció valóban hozzájárul a célok eléréséhez – azaz a rendszer egyszerűsítéséhez, az átláthatóság megteremtéséhez és a belső piac működését gátló akadályok elhárításához, mindezt magas fokú biztonság fenntartása mellett.

3.7

Az EGSZB megítélése szerint egy új ügynökség létrehozása – a 3. opcióban szereplő feltételek mellett – növelné a vállalkozások adminisztratív terheit, és összességében véve gyengítené a rendelet hatását.

4.1

A rendeletben foglalt fogalommeghatározásoknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük az IAEA definícióival, különös tekintettel a „fuvarozók” fogalmára, miközben az Euratom-jogszabályoknak, különösen pedig a 96/29/Euratom irányelvnek is meg kell felelniük.

4.2

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a rendelet hatálybalépése után két évvel értékelni kell annak hatásait. Szintén hasznos lesz öt év elteltével is visszatérni a kérdésre, megvizsgálva, milyen akadályok nem hárultak még el az Európai Unión belüli radioaktívanyag-fuvarozás zökkenőmentes és biztonságos működése elől.

4.3

A tárgyalt javaslattervezet révén közös és egységes rendszer alakítható ki az uniós radioaktívanyag-fuvarozók nyilvántartására. A rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében az a fuvarozó, aki már rendelkezik radioaktív anyagok használatára vagy mozgatására és szállítására vonatkozó nyilvántartásba-vételi igazolással, további nyilvántartásba vétel nélkül szállíthat ilyen anyagokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az érdekeltekkel együtt vizsgálja meg, hogy a szállítási nyilvántartásba-vételi igazolással rendelkezők számára hozhatók-e átmeneti intézkedések.

4.4

A 3. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a kiemelt egészségügyi kockázatot jelentő anyagokra vonatkozóan további nyilvántartásba-vételi követelményeket támasszanak. Az EGSZB kéri, hogy ezek közé az anyagok közé vegyék fel a többoldalú jóváhagyás mellett szállítható anyagokat is.

4.5

Az EGSZB megjegyzi, hogy a fuvarozóktól megkövetelt biztosítási fedezet mértéke tagállamonként eltérő. Mivel a jogalap miatt a nyilvántartásba-vételi eljárás nem szólhat a biztosítási fedezetről, az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy harmonizálják az idevonatkozó biztosítási rendszereiket.

4.6

Előzetesen hozzáférhető, tesztelt és működő webalapú nyilvántartásba-vételi rendszernek kell a fuvarozók rendelkezésére állnia. Ez biztosítékot jelentene a piaci szereplők és az illetékes hatóságok számára, csakúgy mint a hatálybalépést megelőző átmeneti időszak meghosszabbítása, a 4.3. pontban említett konkrét átmeneti intézkedések függvényében.

4.7

A kérelmezőnek lehetőséget kell adni a kérelmében szereplő adatok javítására vagy kiegészítésére, ahelyett hogy azt alaposabb vizsgálat nélkül elutasítanák (5. cikk (7) és (10) bekezdés).

4.8

A tagállamoknak biztosítaniuk kellene a nyilvántartásba-vételi kritériumok összehangoltságát.