15.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/104

1.1

Az EGSZB helyesli és támogatja az Európai Bizottság irányelvjavaslatát, mely a digitális jogok közös jogkezelő szervezeteinek irányítására és a zeneművekkel kapcsolatos jogoknak több területre érvényes engedélyezésére vonatkozik az egységes piacon belül.

1.2

Megfelelőnek tartja az irányelv hatályát – tekintettel a zene jelentőségére az online kulturális tartalmak piacán –, melynek segítségével jobban megismerhetjük a jogkezelés határokon átívelő módját, mely a későbbiekben modellként vagy legalábbis ötletadóként szolgálhat minden multimédiás tartalom és könyv online értékesítéséhez.

1.3

Az EGSZB tekintetbe vette a hatáselemzést (1), illetve a szakmai körök és a fogyasztók reakcióit is; egyetért azzal az állásponttal, mely szerint egységes jogi keretet kell teremteni a jogkezelő szervezetek számára, illetve Európai Engedélyezési Útlevelet kell létrehozni az online felhasználású zeneművek tekintetében.

1.4

Felhívja a figyelmet arra, hogy a közös jogkezelő szervezeteknek átmenetileg támogatásra van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a terjesztés határokon átnyúló formájához, amely technikai és anyagi problémákat jelent számukra, aminek az EGSZB tudatában van.

1.5

Helyesli a javasolt jogalapot (EUMSZ 50. és 54. cikke), mely a letelepedés szabadságáról és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról rendelkezik a belső piacon. A szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazása kapcsán figyelembe kellene venni, hogy a közös jogkezelő szervezetek nonprofit szervezetek, és sajátságaik révén különböznek a vállalatoktól.

1.6

Az alkotótevékenységet végzők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel megélhetésük bizonytalan, jövedelmük pedig rendszertelen. A közös jogkezelő szervezetek segítséget nyújthatnak számukra kulturális tevékenységek szervezésében, támogatva a gyengébb repertoárokat és a kezdő művészeket. Mivel a közös jogkezelő szervezetek működése a szolidaritás elvére épül, segítséget nyújtanak a nehéz helyzetben levő szerzőknek, és támogatják az új tehetségeket a kibontakozásban. Ennélfogva a közös jogkezelő szervezetek jelentős mértékben hozzájárulnak az európai kulturális élet fejlődéséhez és magához a kulturális gazdasághoz is.

2.1

Az Európai Bizottság megítélése szerint a szerzői jogokkal kapcsolatos jelenlegi közösségi vívmányok a szerzői és szomszédos jogok meghatározására, a kivételekre és korlátozásokra, illetve a vonatkozó rendelkezésekre szorítkoznak.

2.2

A szerzői jogi (2) irányelv és a kapcsolódó jogi aktusok nagyon kevés rendelkezése foglalkozik a közös jogkezeléssel, és egyik sem teremti meg a közös jogkezelő szervezetek működésének keretét. Bár irányításukra és átláthatóságukra vonatkozóan már vannak kötelező normák, melyeket tovább alakítanak, ez a Bíróság ítélkezési gyakorlatának és az Európai Bizottság határozatainak köszönhető.

2.3

A jog azonban tagállamonként változik a gyakorlatban; a jogkezelő szervezetekre vonatkozó szabályok is eltérnek egymástól, de főként a beszedett bevételek felhasználásának ellenőrzésével és a jogosultak számára történő elosztásával kapcsolatos módozatok és gyakorlatok térnek el jelentősen a gyakorlatban és vannak gyakran híján az átláthatóságnak. Egyes országokban még olyan gyakorlatokat is megfigyeltek, amelyek már-már a társadalmi javakkal való visszaélésnek minősíthetők.

2.4

A javaslat célja, hogy „megfelelő jogi keretet teremtsen a közös jogkezelő szervezetek által a jogtulajdonosok nevében végzett közös jogkezelés számára azáltal, hogy:

2.5

Csupán egy európai szintű megfelelő jogi aktus (jelen esetben egy irányelv) teheti lehetővé a kitűzött célok elérését a szubszidiaritás és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett.

2.6

Az EGSZB egyetért a javaslat céljaival és az azok eléréséhez tervezett többi jogi rendelkezéssel. Helyesli továbbá az irányelvhez választott jogalapot, azaz az EUMSZ 50. és 51–54. cikkét, valamint azt a tényt, hogy a javaslat nem jár semmilyen költségvetési vonzattal.

3.1

Az EGSZB már korábban is kifejtette véleményét (3) azokról az alapvető szabályokról, amelyeket kötelező érvényűvé kellene tenni a kollektív jogkezelés és a jogkezelő szervezetek működése terén annak érdekében, hogy biztosított legyen a beszedett bevételek méltányos elosztása a szerzők és más jogtulajdonosok számára, illetve a kezelés átlátható működése, melyet a jogkezelő szervezetek tagjai és egy könyvvizsgálattal foglalkozó független közigazgatási vagy igazságügyi hatóság ellenőrizne, amelynek időszaki jelentést kellene közzétennie az egyes jogkezelő szervezetek tevékenységéről, ahogyan az már több tagállamban történik.

3.2

Az irányelvtervezet szellemének összhangban kell lennie a „szerzői jogi” irányelv szellemével, mely szerint a szerzői és szomszédos jogok harmonizációjának magas szintű védelmen kell alapulnia. Védelmük ugyanis hozzájárul az alkotó tevékenység fenntartásához és fejlődéséhez a szerzők, az előadóművészek, az előállítók, az ipar és a nagyközönség érdekében.

3.3

Az a döntés, hogy a zenei piacot jogalkotási javaslatban szabályozzák, a zenének az európai piac egyéb kulturális szolgáltatásokhoz viszonyított fontosságának, valamint technikai okoknak is tulajdonítható, mivel a zene nem igényel nyelvi alkalmazkodást.

3.4

Talán előnyösebb lett volna két irányelvtervezetet közzétenni, egy általános hatályút a közös jogkezelő szervezetekről és egy másikat az online zeneforgalmazás több területre érvényes engedélyezéséről.

3.5

Mindazonáltal az EGSZB elfogadja az egyetlen irányelvet, tekintettel a közös jogkezelő szervezetek alapvető szerepére a zeneértékesítésben; ők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy kezeljék az engedélyeket és összegyűjtsék a jogdíjakat a jogosultak számára, illetve gondoskodjanak azok elosztásáról. A jogosultaknak azonban, akik szabadon úgy döntöttek, hogy jogaik kezelését egy közös jogkezelő szervezetre bízzák, továbbra is lehetőségük kell, hogy legyen arra, hogy ellenőrizni tudják azok felhasználását, illetve a pénzgazdálkodás átlátható és tisztességes voltát.

3.6

Az EGSZB úgy véli, hogy a közös jogkezelő szervezetek által kívánt önkéntes normák nem lennének elégségesek ahhoz, hogy nyílt, egyértelmű és egységes kezelési szabályokat garantáljanak a szerzők és a jogtulajdonosok számára. A nem kötelező erejű szabályok (soft law) a gyakorlatban hozzájárulnának a területi szabályok túlzott sokszínűségének és szerepének állandósításához, amelyek széttöredezetté teszik az online kulturális tartalmak forgalmazásának európai piacát.

3.7

Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelv a megfelelő jogi aktus, mivel egységesíti a jogot, miközben lehetővé teszi, hogy a tagállamok nemzeti körülményeik és sajátosságaik figyelembevételével kiigazításokat végezzenek a végrehajtás során.

3.8

A jogkezelő szervezeteket illetően az EGSZB teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy „a közös jogkezelés valamennyi ágazatában át kell alakítani a tagok és a felhasználók részére nyújtott szolgáltatásokat, figyelemmel a hatékonyság, a pontosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelményeire”. Ezek a követelmények teljesen természetesen illeszkednek az európai digitális menetrend és az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést” célzó Európa 2020 stratégia, valamint „A szellemitulajdon-jogok egységes piaca”, illetve az „Egységes keret az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások digitális egységes piacába vetett bizalom megerősítésére” című európai bizottsági közlemények, továbbá „Az audiovizuális művek európai unióbeli online terjesztéséről szóló zöld könyv” nyomon követésének keretébe.

3.9

„A jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló 2005/737/EK bizottsági ajánlás felhívta a tagállamokat arra, hogy mozdítsák elő az olyan szabályozási környezetet, amely a jogszerű online zeneszolgáltatás nyújtása érdekében megfelel a szerzői és szomszédos jogok kezelésének, valamint, hogy fejlesszék a közös jogkezelő szervezetek irányítására és átláthatóságára vonatkozó előírásokat.”

3.10

Az ajánlások azonban nem kötelező erejű normák; az irányelvjavaslat orvosolja ezt a hiányosságot.

3.11

Sőt, „ez a javaslat kiegészíti a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvet, amelynek célja a letelepedés szabadságát és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását biztosító jogi keretek kialakítása. A közös jogkezelő szervezetekre a 2006/123/EK irányelv, mint közös kezelő szolgáltatások nyújtóira vonatkozik.” Az EGSZB felveti a kérdést, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelvet teljes egészében értelemszerűen alkalmazni kell-e a közös jogkezelő szervezetekre. Alaposabban tanulmányozni kellene az ilyen, nonprofit szervezetek sajátosságait.

3.12

Az irányelvtervezet kidolgozása tehát teljes összhangban van a jelenlegi jogszabályokkal és a belső piac fejlesztését célzó programokban vázolt kilátásokkal, illetve megfelel azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeknek a tagállamok aláírói. Az EGSZB egyetért a javasolt rendelkezésekkel.

3.13

Az Európai Bizottsághoz hasonlóan az EGSZB is – korábbi véleményeivel teljes összhangban – egy olyan irányítási és átláthatósági keretet részesít előnyben, mely kodifikálná a fennálló alapelveket és kidolgozottabb keretet teremtene az irányításra és az átláthatóságra vonatkozó szabályok terén, növelve a közös jogkezelő szervezetek feletti ellenőrzés lehetőségeit. Csak akkor biztosítható a jó kormányzás tiszteletben tartása, ha az egész tagság, egy független hatóság vagy intézmény évente megvizsgálja az irányítást.

3.14

Mindazonáltal az EGSZB megkérdőjelezi, hogy az Európai Unióban jelenleg működő számos közös jogkezelő szervezet műszaki felkészültsége megfelelő-e ahhoz, hogy nehézségek nélkül tudják kezelni a több területre érvényes engedélyezést.

3.15

Egy másik fontos probléma a repertoár-összevonás; az Európai Bizottság „európai útlevelet” javasol, amely jelentősen megkönnyítené ezt az összevonást, és ennek következtében az engedélyek kiadását.„Ez közös szabályokat fektetne le (…) és versenynyomást fejtene ki a közös jogkezelő szervezetekre, hogy hatékonyabb engedélyezési gyakorlatokat alakítsanak ki.” Az EGSZB egyetért ezzel a megközelítéssel.

3.16

Helyesli továbbá a jogalapot: az EUMSZ 50. cikkét (az EKSZ korábbi 44. cikke) a letelepedéshez való jogra vonatkozóan, valamint az EUMSZ 53. (korábbi 47.) és 62. (korábbi 55.) cikkét, mely utóbbi az EUMSZ 51–54. cikkére utal a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozóan.

4.1

A szerzői és szomszédos jogok a jogtulajdonosok és örököseik méltányos vagy arányos díjazása révén a WIPO tagországainak védelemben részesített jogaitól, illetve jogszabályaitól függően 50–95 éves időszakra vonatkozóan segítik a művészi alkotómunkát. Ez a díjazás megfelelő anyagi biztonságot kellene, hogy biztosítson számukra ahhoz, hogy folytathassák az alkotómunkát. A gyakorlatban – a zenei ágazatban csakúgy, mint a többiben – nagyon kevés szerző tud megélni a jogdíjából, főként a közös jogkezelő szervezetek működése miatt, melyet átláthatatlannak tartanak, valamint azért, mert a termékek előállítását és a forgalmazást nemzeti kereteken túllépő oligopóliumok ellenőrzik.

4.2

A gyakorlatban az engedéllyel rendelkező felhasználók által fizetendő összegek többségét nemzeti vagy nemzetközi jogkezelő szervezetek szedik be, majd újraosztják arra jogosult tagjaiknak:

4.3

Ugyanakkor a jogtulajdonosok tényleges részesedése például Franciaországban általában a zeneipar bevételeinek 9–10 %-át teszi ki, mind a CD-eladások, mind pedig az online forgalmazás esetében, holott az online terjesztés költségei jóval alacsonyabbak, mint az offline forgalmazásé. A produkciós társaságok – különösen a „nagyok” – az offline bevételek mintegy 50 %-át és az online bevételek több mint 60 %-át kapják; a közös jogkezelő szervezetek működési költségei gyakran nagyon magasak, és a csatlakozás arra kötelezi a jogtulajdonosokat, hogy minden művükre vonatkozóan kizárólagos jogokat adjanak a szervezet számára. Emellett a gyártók gyakran felszámlázzák a szerzőknek a reklám- vagy egyéb költségeket, ami tovább csökkenti azok részesedését.

4.4

Az EGSZB megállapítja, hogy az irányelvtervezet a választott jogalappal összhangban megfelel a belső piaci harmonizáció igényének, és egyúttal a jogtulajdonosoknak a gazdálkodás átláthatóságával, méltányosságával és ellenőrzésével, valamint a közös jogkezelő szervezetek tagjainak a méltányos díjazással kapcsolatos igényeinek – utóbbiak közül túl soknak az az érzése, hogy soha sem kap semmit, miközben néhány tag kapja az oroszlánrészt (4); arra is rámutat, hogy a vezető zenei kiadók és forgalmazók által kikényszerített egyenlőtlen szerződések érvényesek maradnak és továbbra is megakadályozzák, hogy a szerzők és más jogtulajdonosok többsége méltányos díjazást kapjon munkájáért. Az EGSZB szerint ezért a jogalkotási tervezet kiegészítésre szorul, ha azt akarjuk, hogy a szerzők és alkotók megfelelő javadalmazása révén ténylegesen támogatni tudjuk a kultúrát, illetve az irodalmi és művészeti alkotásokat.

4.5

Végezetül olyan „minimális szintű” rendelkezésekről van szó, amelyek jelentős mozgásteret hagynak a tagállamoknak az átültetéshez, hogy minél inkább meg tudjanak felelni a szerzők és az alkotók elvárásainak, illetve minél jobban elő tudják mozdítani a kultúra ügyét és forgalmazását. Az EGSZB ezért nem osztja egyes törvényhozó testületek nézeteit, melyek szerint az irányelvtervezet nem tartja tiszteletben a szubszidiaritást, mivel túlzottan előíró és részletekbe menő. Emellett annak átgondolására kéri az Európai Bizottságot, hogy a szerzők miképpen profitálhatnának ténylegesen az online zenei terjesztés költségeinek csökkentéséből, mivel a többletbevételeket egyetlen piaci szereplő szerzi meg magának, aki így reméli ellensúlyozni az offline forgalmazás bevételeinek csökkenését. A főbb szereplők ugyanis az egyenlőtlen szerződések és az online kereskedelemmel szemben rendkívül represszív jogszabályok iránti intenzív lobbizás révén a „szűk kínálatú” gazdaság megőrzésére törekednek az internettel szemben, mely korlátlan tömegterjesztést tesz lehetővé nagyon alacsony költségek mellett.

4.6

Az előadóknak jobban ellenőrzésük alatt kellene tartaniuk műveik online promócióját és az általuk generált jövedelmet. Képesnek kellene lenniük arra, hogy bizonyos műveket közvetlenül, ingyenesen vagy alacsony költséggel terjesszenek promóciós céllal. A szerzők munkájához ma már új finanszírozási forrásokat tesz lehetővé az internet, ilyen például a hallgatók felkérése a jövőbeni produkciók finanszírozására. Az irányelvnek tehát több ellenőrzési lehetőséget és választási opciót kellene biztosítania a szerzők számára.

4.7

Az EGSZB üdvözli a 38. cikket, amely kéri a tagállamokat, hogy írjanak elő szankciókat a nemzeti jogukba átültetett rendelkezések betartásának biztosítása érdekében.

4.8

A II. cím az irányelv első fejezetét érinti, olyan szervezeti és működési szabályokat tartalmaz, amelyek a közös jogkezelő szervezetek valamennyi típusára vonatkoznak. Az átláthatósággal és a tájékoztatással kapcsolatos követelményeket, amelyekre az EGSZB kiemelt hangsúlyt fektet, a II. cím 5. fejezete (17–20. cikk) tárgyalja kielégítő módon.

4.9

Kiegészítő rendelkezések erősítik tovább az átláthatóság követelményét. A 8. cikk a felügyeleti feladatokat tárgyalja, a körültekintő és megbízható vezetés biztosítását kínálva a tagoknak, és az EGSZB támogatja az e célból előírt rendelkezéseket. A IV. cím a vitarendezéssel (34–40. cikk), köztük a panasztételi eljárásokkal (37. cikk) kapcsolatban hatékonyan kiegészíti a közös jogkezelő szervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket, amennyiben lehetővé teszi a tagok számára, hogy jogaik hibásnak vélt kezelésével szemben kifogást emelhessenek.

4.10

A kisebb közös jogkezelő szervezetek több területre érvényes engedélyezés alóli felmentésére javasolt néhány kritériummal kapcsolatban az EGSZB megjegyzi, hogy fennáll a piaci koncentráció kockázata, mely a kisebb piaci szereplők hátrányára torzíthatja a versenyt, például a kis lélekszámú országok vagy bizonyos nemzeti kisebbségek esetében, akiknek az európai kultúrához történő hozzájárulásához különleges támogatási intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy részt tudjanak venni az európai engedélyezési piacon. Az EGSZB úgy véli, hogy e kulturális sokszínűséggel kapcsolatos megfontolások miatt és összhangban az EUMSZ 107. cikkével a kisebb közös jogkezelő szervezeteknek állami támogatásban kellene részesülniük ezekben az országokban annak érdekében, hogy közvetlenül reklámozni tudják katalógusaikat európai szinten, illetve maguk végezhessék a több területre érvényes engedélyezést.

4.11

Az összeférhetetlenség elkerülését, a kezelés átláthatóságának és hatékonyságának biztosítását, valamint a közös jogkezelő szervezetek tagjainak tájékoztatását célzó rendelkezések megfelelőek, különösen a 9. cikk, mely a közös jogkezelő szervezetet ténylegesen vezető személyek kötelezettségeit írja elő.

4.12

A II. cím (21–33. cikk) a zeneművek online terjesztésével kapcsolatos európai engedélyezésre vonatkozik. A 21. cikk (Több területre érvényes engedélyezés a belső piacon) kimondja, hogy az illetékes hatóságok (lásd a 39. cikkben történő meghatározásukat) hatékonyan felülvizsgálják a III. cím rendelkezéseinek betartását.

4.13

A 22. cikk (A több területre érvényes engedélyek feldolgozására vonatkozó kapacitás) a 2. fejezet központi rendelkezéseire vonatkozik. A több területre érvényes engedélyt kiadó közös jogkezelő szervezeteknek képesnek kell lenniük elektronikus úton, átlátható és hatékony módon feldolgozni az engedélyek kezeléséhez szükséges adatokat, biztosítani a felhasználók felé történő számlázást, a szerzői jogokból származó bevételek beszedését és annak a jogtulajdonosok közötti felosztását. Az EGSZB helyesli a (2) bekezdésben részletezett feltételeket és azok minimális jellegét, azonban kiemeli, hogy nehézségeket okoz majd a gyakorlatban annak felmérése, hogy érvénytelenítő jellegűek vagy sem.

4.14

A közös jogkezelő szervezetekre vonatkozó követelmények elengedhetetlenek. A 23. cikk (A több területre érvényes repertoárra vonatkozó információk átláthatósága) kijelenti, hogy „ebbe beleértendők a képviselt zeneművek, a részben vagy egészben képviselt jogok és a képviselt tagállamok”, a 24. cikk (A több területre érvényes repertoárra vonatkozó információk pontossága) pedig előírja a közös jogkezelő szervezet számára, hogy „olyan eljárásokkal kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a jogtulajdonosok és a más közös jogkezelő szervezetek számára, hogy kifogásolják a 22. cikk (2) bekezdésében említett adatok vagy a 23. cikk szerint nyújtott információk tartalmát”. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a közös jogkezelő szervezetnek minden jogi bizonyítékot el kell fogadnia, és ezt követően kellő gondossággal kell elvégeznie a szükséges javításokat.

4.15

Mivel a közös jogkezelő szervezet figyelemmel kíséri, hogyan használja fel a jogokat az a szolgáltató, amelynek részére több területre érvényes engedélyt biztosított, köteles lehetőséget kínálni arra, hogy a jogok tényleges felhasználására vonatkozó jelentést elektronikus úton, az önkéntes szabványok és a hatályos gyakorlatok által elismert módszerrel lehessen benyújtani. Az EGSZB egyetért azzal, hogy megtagadható az egyedi formátumban benyújtott jelentés elfogadása, ha a szervezet lehetővé tette az információcsere terén elfogadott közös szabvány használatával történő jelentést.

4.16

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nyílt és szabad szabványok alkalmazása, köztük az elektronikus számlázásé (25. cikk) megfelelő és minden körülmények között elfogadható megoldás lenne, és ezt itt pontosítani kellene.

4.17

Az EGSZB egyetért a 25. cikkben felsorolt, a számlázással kapcsolatos pontosság és gyorsaság követelményeivel, rögtön a több területre érvényes engedélyezés után, valamint azzal a kötelezettséggel, mely a szolgáltatásnyújtók számára jogorvoslati lehetőséget biztosít a számlával kapcsolatos viták rendezésére. A jogtulajdonosoknak járó kifizetés kritériumai közé tartozik a pontosság és az időben történő teljesítés (26. cikk). Az EGSZB egyetért a jogtulajdonosoknak a kifizetéskor történő tájékoztatására, valamint a kapott tiszteletdíj igazolására vonatkozó részletes követelményekkel.

4.18

Az EGSZB támogatja továbbá a 27., 28. és 29. cikk rendelkezéseit (Másik közös jogkezelő szervezet több területre érvényes engedélyezés terén történő képviseletére vonatkozó kötelezettség), melyek lehetővé teszik, hogy az a közös jogkezelő szervezet, amely nem ad ki vagy nem kínál a saját repertoárjában található zeneművek jogaira vonatkozóan több területre érvényes engedélyeket, felkérhet az irányelv követelményeinek megfelelő másik közös jogkezelő szervezetet arra, hogy kössön vele képviseleti megállapodást e jogok képviseletére.

4.19

Az EGSZB kéri a megfogalmazás pontosítását: kötelező-e vagy sem elfogadni a felkérést a 29. cikk (1) bekezdésében előírt körülmények között?

4.20

Az EGSZB egyetért továbbá a több területre érvényes engedélyezésre vonatkozóan a 30. cikkben (A több területre érvényes engedélyezéshez való hozzáférés), a 31. cikkben (A közös jogkezelő szervezetek leányvállalatai által végzett, több területre érvényes engedélyezés) és a 32. cikkben (Az online szolgáltatások engedélyezési feltételei) előírt rendelkezésekkel.

4.21

Az EGSZB egyetért az eltéréssel (33. cikk), mely szerint a III. címben foglalt követelményeket nem kell alkalmazni azokra a közös jogkezelő szervezetekre, amelyek a szükséges jogok önkéntes összevonása alapján több területre érvényes engedélyt adnak ki zeneművek online jogaira vonatkozóan, amelyekre a műsorszolgáltatónak televízió- és rádióműsoraiban történő felhasználás céljából van szüksége.