A Tanács következtetései a tanulási célú mobilitás referenciaértékéről

a tanulási célú mobilitásról 2011. október 17–19-én Sopotban rendezett elnökségi konferencia eredményeire,

a tanulási célú mobilitás hozzájárul a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához a kulcskompetenciák és -készségek elsajátítása révén, ideértve főként a nyelvi kompetenciákat és az interkulturális megértést, továbbá a szociális és állampolgári készségeket, a vállalkozói készséget, a problémamegoldó készségeket és általában véve a kreativitást is. A tanulási célú mobilitás azon túl, hogy értékes tapasztalatot jelent az érintetteknek, az oktatás általános minőségének javításához is hozzájárulhat, különösen az oktatási intézmények közötti szorosabb együttműködés révén. Emellett az európai identitás és polgárságtudat megerősítését is elősegíti,

ezért az oktatásra és képzésre vonatkozó uniós szakpolitika fő stratégiai célkitűzései közé tartozik az, hogy a mobilitás mindenki, így a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok számára is a lehető legszélesebb körben elérhető legyen, és hogy előrelépés történjen a mobilitás útjában álló, még meglévő akadályok felszámolása terén,

(20) Ahogyan az oktatás és a képzés termén folytatott európai együttműködés 2009. évi stratégiai keretrendszerében is szerepel, ez a referenciaszint az európai átlagteljesítményre vonatkozik, és nem tekintendő az egyes országok által elérendő konkrét célértéknek, hanem olyan kollektív célkitűzés, amelynek eléréséhez a tagállamok felkérést kapnak, hogy járuljanak hozzá (Lásd a 7. lábjegyzetet.).

(21) Lásd a fiatalok mobilitásáról szóló, 2008. novemberi tanácsi következtetéseket (Lásd a 6. lábjegyzetet.).

(23) Ez szerepel az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés 2009. évi stratégiai keretrendszerében is (Lásd a 7. lábjegyzetet.).

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ÁTLAGTELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ REFERENCIASZINT

(„európai referenciaérték”)

A TANULÁSI CÉLÚ MOBILITÁS TERÉN

A tagállamok 2009-ben megállapodtak arról, hogy az európai átlagteljesítményre vonatkozó referenciaszinteket („európai referenciaértékek”) kell megállapítani – az elért eredmények nyomon követésének és a kihívások meghatározásának eszközeként, valamint hozzájárulva a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz –, támogatandó az általuk 2009. május 12-én elfogadott, az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló tanácsi következtetésekben (1) foglalt célkitűzéseket. Eddig öt európai referenciaértékről született megállapodás, és a Bizottság felkérést kapott, hogy nyújtson be javaslatot további – köztük a tanulási célú mobilitásra vonatkozó – referenciaértékekre.

A tagállamok megvizsgálták a 2011. május 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumot (2), és egyetértettek a tanulási célú mobilitás alábbi referenciaértékével, amely két fő területet – a felsőoktatást és az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzést – különböztet meg.

A tanulási célú mobilitásnak az alább szereplő két területre vonatkozó európai referenciaértéke kiegészíti a 2009 májusában elfogadott referenciaértékeket. A referenciaértékeket kizárólag összevethető adatokra célszerű alapozni, és figyelembe kell venni az egyes tagállamok eltérő helyzetét. A referenciaértékek nem tekintendők az egyes országok által 2020-ig elérendő konkrét célértékeknek. A tagállamok arra kapnak felkérést, hogy vizsgálják meg nemzeti prioritásaik alapján és a változó gazdasági körülmények figyelembevételével, hogyan és milyen mértékben tudnak a nemzeti intézkedésekkel hozzájárulni az alább szereplő területekre vonatkozó európai referenciaértékek együttes eléréséhez.

Ezenfelül a fiatalok általános mobilitását illetően ki kell dolgozni egy mutatót, amely a formális és a nem formális tanulást is magában foglalja, hogy a tanulási célú mobilitás referenciaértéke a jövőben a fiatalok bármilyen jellegű mobilitására kiterjedhessen.

A tanulási célú mobilitás fizikai mobilitást jelent, és az egész világon megvalósuló mobilitást figyelembe kell venni.

I. A TANULÁSI CÉLÚ MOBILITÁS REFERENCIAÉRTÉKE

1. Tanulási célú mobilitás a felsőoktatásban

A felsőoktatási hallgatók tanulási célú mobilitásban való részvételének növelése céljából:

2020-ra az újonnan végzett diplomásoknak EU-átlagban legalább 20 %-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, felsőoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi vagy képzési tapasztalattal (a szakmai gyakorlatokat is ideértve), amelynek során legalább 15 ECTS-kreditet szerez, illetve amely legalább három hónapig tart.

Az ennél rövidebb időszakokat a nemzeti mobilitás szintjének mérésénél lehet figyelembe venni, amennyiben az adott tagállam elismeri azt valamely minőségi mobilitási rendszer keretében, és azokat külön regisztrálják.

A minőség és a bolognai rendszerrel való konvergencia biztosítása érdekében a tagállamok és a Bizottság felkérést kapnak, hogy működjenek együtt az érintett bolognai fórumokkal az ECTS-kreditek számára vonatkozó összehangolt küszöbérték és a minimális tanulmányi időszak meghatározása érdekében.

A tagállamok felkérést kapnak, hogy teljes mértékben ismerjék el a külföldi tanulmányi időszakokat.

2. Tanulási célú mobilitás az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzés során (I-VET)

Az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzésben részt vevő diákok tanulási célú mobilitásban való részvételének növelése céljából:

2020-ra az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzésben végzett 18–34 éveseknek az EU-ra kivetítve átlagosan legalább 6 %-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett, legalább kéthetes (3) vagy ennél rövidebb és az Europassban rögzített, az első szakképesítés megszerzését szolgáló képzéshez kapcsolódó tanulmányi vagy gyakorlati képzési tapasztalattal (ideértve a munkahelyi gyakorlatot is).

A minőség biztosítása érdekében a tagállamokat ösztönözzük, hogy használják az olyan releváns eszközöket, mint az Europass vagy az ECVET- és az EQAVET-rendszerek.

A referenciaértéket – ideértve meghatározását és célszintjét is – szükség esetén 2015 végéig felül kell vizsgálni/módosítani kell.

II. A FIATALOK ÁLTALÁNOS TANULÁSI CÉLÚ MOBILITÁSA

A tanulási célú mobilitás ezen globális mutatója lehetővé teszi a fiatalok bármilyen külföldi tanulmányi tapasztalatának rögzítését, és vonatkozik a formális oktatási és képzési rendszerek bármelyik szintjén megvalósuló, bármilyen időtartamú tanulási célú mobilitásra, csakúgy, mint a nem formális környezetben megvalósuló tanulási mobilitásra, ideértve az ifjúsági cseréket és az önkéntes tevékenységeket is.

(1) Lásd a 7. lábjegyzetet.

(2) 10697/11.

(3) = 10 munkanap.