Értesítés egyes Kínai Népköztársaságból származó szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2011/C 373/10

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2011. november 7-én nyújtotta be be az EUROFER (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes szerves bevonatú acéltermékek uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 70 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező terméket egyes szerves bevonatú acéltermékek alkotják, például síkhengerelt termékek ötvözött vagy ötvözetlen acélból (kivéve a rozsdamentes acélt), legalább az egyik oldalon festve, lakkozva vagy műanyaggal bevonva, az olyan, úgynevezett szendvicspanelek kivételével, amelyeket épületekben alkalmaznak, és két külső fémlemezből állnak, köztük stabilizáló magként szigetelőanyaggal, és kivéve azon termékeket, melyek végső bevonata cinkpor tartalmú (olyan, cinkben gazdag festék, amely legalább 70 tömegszázalék cinket tartalmaz.) (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 7210 70 80, ex 7212 40 80, ex 7225 99 00 és ex 7226 99 70 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – az érintett ország nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, a panaszos a Kínai Népköztársaságból származó behozatal vonatkozásában a rendes értéket két piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben Kanada és Dél-Afrika árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes értéknek a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportárral való összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyíték azt mutatja, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által eladott mennyiségre, az általa kialakított árszintre és az általa képviselt piaci részesedésre, és emiatt jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben e feltételezés beigazolódik, a vizsgálat fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

5.1.1.1.   Az érintett ország vizsgálatban való részvételre felkért exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amennyiben nem veszik fel őket a mintába –, szeretnének-e kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kapni, amelyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezhetik a következő b) szakasz szerint.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival is, és felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A kitöltött kérdőívnek információt kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről az érintett ország hazai piacán és a vizsgált termék értékesítéséről az Európai Unió számára.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra (6) nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasznak megfelelően kérdőívet vagy egyéb igénylőlapot kell kérniük, amelyet a következő mondatban és az alábbi 5.1.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozandó, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy azok eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz vagy legalább az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak azonban tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, amennyiben például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni vizsgálat túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – az érintett országból történő behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság Kanadát vagy Dél-Afrikát szándékozza kiválasztani erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országokat e célra.

5.1.2.2.   A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország  (7) exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt ilyen irányú kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha a fent említett kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (8) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók – akár alternatívaként is – igényelhetnek egyéni elbánást is. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az alaprendelet (9) 9. cikke (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

a)   Piacgazdasági elbánás (MET)

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld az érintett országbeli, mintába való felvételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének és a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártók mindegyikének, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül kitöltött igénylőlapot kell benyújtania.

b)   Egyéni elbánás

Egyéni elbánás igényléséhez a mintába felvett, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó együttműködő exportáló gyártóknak – eltérő rendelkezés hiányában – a piacgazdasági elbánást igénylő nyomtatványt, az egyéni elbánásra vonatkozó szakaszokat megfelelően kitöltve, a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 21 napon belül kell benyújtaniuk.

5.1.3.   A független importőrökre  (10) irányuló vizsgálat  (11)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, a vállalatukra vagy vállalataikra vonatkozó következő információknak a Bizottság rendelkezésére bocsátásával:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába történő esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításai a rendelkezésre álló tényeken alapulnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban – a fentiekben igényeltektől eltérő – releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, az importőröket a vizsgált termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek is. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítésére vonatkozóan tartalmaz információt.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Káron a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár, a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tárgyilagosan meg kell vizsgálni a dömpingelt behozatalok mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint e behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1.   Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül). Azokat az uniós gyártókat, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, a Bizottság arra kéri fel, hogy ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak szerkezetéről és pénzügyi helyzetéről, a vállalat(ok) tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által az adott féllel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi beadványt – beleértve az ebben az értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és az érdekelt felek által szolgáltatott olyan levelezést, amellyel kapcsolatban bizalmas adatkezelést kértek – „Limited” (13) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is csatolniuk kell, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információkat benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információkat.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokhoz, a kitöltött kérdőívekhez csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt azonban papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, azonnal tájékoztatnia kell erről a Bizottságot. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalának vonatkozó részein: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. Megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően fogja kezelni.

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömpingen egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló terméknek” az érintett ország belföldi piacán alkalmazott, összehasonlítható ára alapján állapítják meg. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékhez minden tekintetben hasonlít, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely a termékkel nagyfokú hasonlóságot mutat.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, mely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokon keresztül – az Unió piacára exportálja.

(4)  Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettejüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. Személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(7)  Bár ebben az albekezdésben csak a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás igényléséről esik szó, a Bizottság felkér minden exportáló gyártót, hogy az egyéni dömpingkülönbözet és az egyéni dömpingellenes vám megállapítására irányuló vizsgálatban vegyenek részt és teljes mértékben működjenek együtt abban az esetben is, ha úgy vélik, hogy nem tesznek eleget a piacgazdasági elbánáshoz vagy az egyéni elbánáshoz szükséges feltételeknek. Ilyen esetben a Bizottság a Világkereskedelmi Szervezet Fellebbezési Testületének DS 397 (EK – kötőelemek) jelentésében és különösen annak 371–384. pontjaiban kifejtett megfontolások alapján gyűjt információkat (lásd: http://www.wto.org). Ugyanakkor az a tény, hogy a Bizottság beszerzi ezeket az információkat, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelentés következtetéseit bármilyen módon alkalmazni fogja ebben a vizsgálatban.

(8)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntéseket és költségeket a piaci feltételek szerint alakítják ki, jelentős állami beavatkozás nélkül; ii. a cégek egyetlen átlátható alapvető könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot garantálnak és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(9)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, amely lehetővé teszi az intézkedések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(10)  Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(11)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(12)  Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(13)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1255/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(14)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.