13.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 363/6

1.1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 31. cikke értelmében az autonóm vámtételek felfüggesztését és az autonóm vámkontingenseket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá. 1998-ban a Bizottság közleményt (1) adott ki, amely meghatározza a Tanácsnak benyújtandó bizottsági javaslatok elkészítése során a Bizottság által követendő irányadó elveket és eljárásokat.

1.2.

Ez a felülvizsgált közlemény figyelembe veszi a Vám 2013 cselekvési program célkitűzéseit, valamint az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és az autonóm kontingensekről rendezett, 2010. szeptember 23–24-i isztambuli konferenciát követően a tagállamok által kifejezett igényeket és észrevételeket. A felülvizsgálat hatálya korlátozott és kétirányú: pontosítja egyrészt az autonóm vámtételek felfüggesztésével és az autonóm kontingensekkel kapcsolatos rendszerek elveit, másrészt a tagállamok és a piaci szereplők által egy ilyen autonóm intézkedés alkalmazása során követendő eljárást.

1.3.

A Bizottság által 2012 során végrehajtani tervezett, az autonóm vámtételek felfüggesztésének és a kontingenseknek az uniós gazdaságra gyakorolt hatására vonatkozó hatástanulmányt követően jövőben e közlemény számottevő módosítására lehet szükség. A tanulmány a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) gyakorolt hatásra is kiterjed majd.

1.4.

Az irányadó elvek megállapítása során a Bizottság célkitűzése az volt, hogy meghatározza az ebben az ágazatban folytatott uniós politika mögött meghúzódó gazdasági megfontolásokat. Mindez a Bizottság által meghatározott átláthatósági szabályokkal is összhangban van.

1.5.

A Bizottság követni szándékozik az ebben a közleményben meghatározott általános politikát, valamint az ennek megfelelő, a vámtételek felfüggesztésére és a kontingensekre vonatkozó, 2012 második felében hatályba lépő adminisztratív szabályokat.

2.1.1.

Az EUMSZ 28. cikke kimondja, hogy az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja közös vámtarifa bevezetését a tagállamok harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban.

1968 óta az Unió a közös vámtarifa fő alkotóelemét (2) az ipara hatékonyságának és nemzetközi szintű versenyképességének fokozására megalkotott intézkedések egyikeként alkalmazza.

2.1.2.

Az Unión belüli iparfejlesztés előmozdításán felül az e tarifarendszerben rögzített vámtételek célja az Unió ipari termelési kapacitásának erősítése, és ezáltal az uniós gyártók harmadik országbeli szállítókkal folytatott versengésének megkönnyítése.

Ezért az uniós rendelkezésekben előírt eltérések kivételével az e tarifában megállapított vámokat minden szabad forgalomba került termék után meg kell fizetni. E vámok megfizetése minősül tehát a főszabály szerinti helyzetnek.

2.2.1.

Az EUMSZ 31. cikke alapján jóváhagyott felfüggesztések kivételt jelentenek a főszabály alól az intézkedés érvényességi ideje alatt, korlátlan (vámtétel felfüggesztése) vagy korlátozott mennyiségre (vámkontingens) vonatkozóan. Mindkét intézkedés lehetővé teszi a harmadik országból behozott árukra vonatkozó vámok teljes vagy részleges eltörlését (a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámokat, illetve az egyedi vámtételeket a szóban forgó vámtételek felfüggesztése és a kontingensek nem érintik). Azokra az árukra, amelyekre dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámok vonatkoznak, felfüggesztés vagy kontingens általában nem állapítható meg. A behozatali tilalmak és korlátozások hatálya alá tartozó áruk (pl. egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről [CITES]) nem részesülhetnek vámtétel-felfüggesztésben vagy kontingensben.

2.2.2.

A vámtétel-felfüggesztésről vagy kontingensről szóló megállapodás alapján behozott áruk szabadon mozgathatók az Unión belül; ha tehát egy vámtétel-felfüggesztést vagy kontingenst megállapítottak, bármelyik tagállam bármely piaci szereplője részesülhet abból. Az egyik tagállam kérelmére válaszul megadott vámtétel-felfüggesztésnek vagy kontingensnek az összes többi tagállamra nézve következményei lehetnek, ezért szoros és kiterjedt együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között, hogy valamennyi uniós érdeket figyelembe vegyék. Az autonóm vámkontingenseket a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben egy központi vámkontingens-adatbázisban kezeli. Ezeket a vámkontingenseket rendszerint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308a–308c. cikkével összhangban lévő, érkezési sorrendben történő kiszolgálás módszere alapján kezelik.

2.2.3.

Az Európai Unió bővítése, a technikai haladás és a hagyományos nemzetközi kereskedelmi útvonalak változásai megváltoztatták a gazdasági hátteret egy fokozottan globalizált gazdaságban. Fontos annak biztosítása, hogy a vámtételek felfüggesztésével az Európai Unióban letelepedett vállalatok fenn tudják tartani a teljes foglalkoztatottságot, és be tudják szerezni a magas uniós hozzáadott értékű, bonyolult technológiájú termékek gyártásához szükséges alkatrészeket akkor is, ha a tevékenység főként alkatrészek összeszereléséből áll.

2.3.1.

Az EUMSZ 31. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg. Ez magában foglalja a vámtételek módosítását és felfüggesztését is.

2.3.2.

A vámtételek felfüggesztését és a kontingenseket rendszeresen felül kell vizsgálni, fenntartva a lehetőséget a valamely érintett fél által kért törlésre. Ha egy vámtétel felfüggesztésének fenntartása mögött tartós igény húzódik meg arra vonatkozóan, hogy az Uniót csökkentett vagy nulla vámtétel mellett bizonyos termékekkel ellássák (pl. az igényelt egyedi termék nem áll rendelkezésre [vámtétel felfüggesztése]vagy túlságosan kis mennyiségű [vámkontingens]ahhoz, hogy az unióbeli termelés beindításához szükséges beruházások indokoltak legyenek), a Bizottság kivételes jelleggel javasolhatja a közös vámtarifa módosítását. Ezzel kapcsolatban a Bizottság a tagállamok kérelmére vagy saját kezdeményezése alapján jár el.

2.3.3.

Ezenkívül, mivel a vámtételek felfüggesztése kivételt jelent a közös vámtarifa szerinti általános szabály alól, a felfüggesztést – az eltérésekhez hasonlóan – következetesen kell alkalmazni.

2.3.4.

A megkülönböztetés elkerülése érdekében a vámtételek felfüggesztését minden uniós importőr és harmadik országbeli szállító számára biztosítani kell. Ez azt jelenti, hogy a következők nem kaphatnak vámtétel-felfüggesztést vagy kontingenst:

2.4.1.

A Bizottság úgy véli, hogy a vámoknak sajátos gazdasági funkciójuk van. Az autonóm vámtételek felfüggesztése, amely arra irányul, hogy egy ideig teljes egészében vagy részben eltörölje e vámok hatását, csak akkor nyújtható, ha a termékek az Unión belül nem elérhetők. Autonóm vámkontingens olyan árukra nyitható, amelyeket az Unióban nem gyártanak elegendő mennyiségben.

2.4.2.

Ezenkívül, mivel a vámok hozzájárulnak az Unió tradicionális saját forrásaihoz, a megadott gazdasági indokokat az Unió általános érdekével összefüggésben kell értékelni.

2.4.3.

A vámtétel-felfüggesztések és a kontingensek rendszere a múltban igen hatékony szakpolitikai eszköznek bizonyult az Európai Unióban folyó gazdasági tevékenységek támogatására, a Bizottsághoz eljuttatott kérelmek folyamatosan növekvő száma pedig azt mutatja, hogy ez a jövőben is így lesz. Jelenleg a szóban forgó intézkedések a költségvetésben szereplő tradicionális saját források mintegy 5–6 %-ára vonatkoznak.

2.4.4.

Ha a vállalkozások bizonyos ideig alacsonyabb költségen szerezhetnek be árut, ez ösztönözheti a gazdasági tevékenységet az Unión belül, javulhat az érintett vállalkozások versenyképessége, sőt, ezek a vállalkozások megőrizhetik a munkahelyeket vagy újabb munkahelyeket teremthetnek, korszerűsíthetik struktúráikat stb. 2011-ben kb. 1 500 autonóm felfüggesztés és kontingens van hatályban, míg az uniós gazdaság közelmúltbeli visszaesése alatt a Bizottság a kérelmek növekedését tapasztalta. Ez is mutatja, hogy az Unió ipara számára mennyire fontos ez a politika.

2.5.1.

A vámtételek felfüggesztésének célja, hogy az Unióban működő vállalkozások az Unión belül nem elérhető vagy nem gyártott nyersanyagokat, félkész termékeket, illetve alkatrészeket is felhasználhassanak – a késztermékek kivételével.

2.5.2.

A 2.5.3. és 2.5.4. pont ellenére e közlemény alkalmazásában „készterméknek” olyan áruk minősülnek, amelyek az alábbi jellemzők közül legalább egynek megfelelnek:

2.5.3.

Mivel az uniós gyártók egyre inkább olyan termékek összeszerelésére állnak át, amelyekhez már igen bonyolult technológiájú alkatrészek szükségesek, egyes szükséges alkatrészeket jelentősebb módosítás nélkül használnak fel, amelyek ezért „készterméknek” minősülhetnek. Mindazonáltal a vámtételek felfüggesztése bizonyos esetekben a végtermékhez alkatrészként felhasznált „késztermékekre” is megadható, feltéve, hogy az összeszerelés hozzáadott értéke kellően magas.

2.5.4.

A gyártási folyamat során felhasznált eszköz vagy anyag esetében a vámtételek felfüggesztése mérlegelhető (bár az ilyen termékek általában „késztermékek”), feltéve, hogy a szóban forgó eszköz vagy anyag egyedi, és egyértelműen azonosítható termékek gyártásához szükséges, feltéve továbbá, hogy a vámtételek felfüggesztése az uniós versenytársakat nem veszélyezteti.

3.1.

Az autonóm vámtételek felfüggesztése és a kontingensek fő célja, hogy az uniós vállalkozások anélkül használhassanak fel nyersanyagokat, félkész termékeket, illetve alkatrészeket, hogy meg kellene fizetniük a közös vámtarifában megállapított általános vámokat.

A vámtételek felfüggesztésére vonatkozó kérelmeket először minden esetben a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport küldötteihez kell benyújtani, akik megvizsgálják a kérelem megfelelőségét. Ezután a kérelmeket a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport három ülésén alaposan megvitatják, és intézkedéseket csak a kérelem alapjául szolgáló gazdasági indokok vizsgálata után javasolnak.

A Bizottság január 1-jétől és július 1-jétől kezdődően nyújtja be a kérelmekre vonatkozó javaslatait a Tanácsnak (a javaslatok hathavonta részben frissítik a vámtételek felfüggesztése, illetve a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékek listáját) annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az új kérelmeket, valamint a termékek és a piacok tekintetében fennálló technikai, illetve gazdasági tendenciákat.

3.2.

Általában – ha az Unió érdeke másként nem kívánja, továbbá a nemzetközi kötelezettségek védelme érdekében – a következő helyzetekben nem tesznek javaslatot vámtételek felfüggesztésére, illetve kontingenssel kapcsolatos intézkedésre:

3.3.

Ha a behozni kívánt termékkel azonos, egyenértékű vagy azt helyettesítő terméket bizonyos mennyiségben gyártanak az Unióban, de ez a mennyiség az összes érintett feldolgozó vagy gyártó cég igényének kielégítéséhez nem elegendő, (a rendelkezésre nem álló mennyiség erejéig) vámkontingens vagy a vámtétel részleges felfüggesztése megadható.

Vámkontingensre vonatkozó kérelem önállóan vagy vámtétel-felfüggesztési kérelem vizsgálata nyomán is beadható. Ezzel kapcsolatban – indokolt esetben – az Unióban elérhető gyártókapacitásra gyakorolt esetleges káros hatást is figyelembe kell venni.

3.4.

A behozott és az uniós termékek egyenértékűségét – amennyire lehetséges – objektív kritériumok alapján kell értékelni, kellő figyelemmel az egyes termékek kémiai, fizikai és technikai jellemzőire, funkcióira és kereskedelmi célú alkalmazására, különös tekintettel működési módjukra és jelenlegi vagy jövőbeli elérhetőségükre az uniós piacon.

A behozott és az uniós termékek ára közötti különbséget figyelmen kívül kell hagyni az értékelés során.

3.5.

A mellékletekben foglalt rendelkezésekkel összhangban a vámtételek felfüggesztésére, illetve kontingensekre vonatkozó kérelmeket a behozott áruknak a gyártási folyamataikban történő felhasználására megfelelő felszereléssel rendelkező uniós feldolgozó és gyártó cégek nevében a tagállamoknak kell benyújtaniuk, és a kérelemben meg kell adniuk a vállalatok nevét. A kérelmezőknek jelezniük kell, hogy a közelmúltban potenciális uniós szállítóktól valóban megpróbálták – bár sikertelenül – beszerezni a szóban forgó árukat, illetve azokkal egyenértékű vagy azokat helyettesítő termékeket. A vámkontingensre vonatkozó kérelmek esetében a kérelemben az uniós gyártó(k) nevét is fel kell tüntetni.

A kérelmezőknek azokat az információkat is meg kell adniuk, amelyek segítségével a Bizottság az e közleményben megállapított kritériumok alapján ellenőrizni tudja kérelmüket. Gyakorlati okokból nem vehetők figyelembe azok a kérelmek, amelyekben a beszedetlen vámok becsült összege éves szinten nem éri el a 15 000 EUR-t. A vállalkozások csoportot alakíthatnak, hogy elérjék ezt az értékhatárt.

3.6.

A vámkontingensek aktuális egyenlege naponta elérhető az interneten az EUROPA portálon a következő címen: http://ec.europa.eu/taxation_customs/common/databases/index_en.htm, ahol a „quota” (kontingensek) szóra kell kattintani.

A vámtételek felfüggesztésére és a kontingensekre vonatkozó előírásokat tartalmazó konszolidált mellékletek, az új kérelmek listája és a tagállamok felelős hatóságainak címe szintén elérhető lesz ezen a szerveren.

4.1.1.

A kérelmeket minden tagállamban egy központi hivatalba továbbítják. A hivatalok címe a következő linken keresztül érhető el: http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/susp/faq/faqsusp.jsp?Lang=en#Who. A tagállamok feladata annak biztosítása, hogy a kérelmek megfeleljenek az e közleményben foglalt feltételeknek, és a kérelmekben szereplő adatok minden lényeges vonatkozásban pontosak legyenek. A tagállamok kizárólag az e közleményben megállapított feltételeknek megfelelő kérelmeket küldik meg a Bizottságnak.

4.1.2.

A kérelmeket kellő időben kell a Bizottsághoz továbbítani, figyelembe véve az értékelési eljárás lezárásához és a vámtételek felfüggesztéséhez, illetve a kontingens közzétételéhez szükséges időt. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.1.3.

A kérelmeket elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani az I. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A kérelmek adminisztrációjának és hatékony feldolgozásának meggyorsítása érdekében a kérelmező nyelvén elkészített kérelemhez annak (és valamennyi csatolmányának) angol, francia vagy német nyelvű fordítását is ajánlott mellékelni.

4.1.4.

Minden kérelemhez nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a kérelem tárgya nem tartozik kizárólagos kereskedelmi megállapodás hatálya alá (lásd e közlemény II. mellékletét).

4.1.5.

A vámtételek felfüggesztésére és kontingensekre vonatkozó kérelmeket a Bizottság a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport véleményének segítségével vizsgálja meg. A csoport fordulónként legalább háromszor ülésezik (lásd e közlemény V. mellékletét), ülésein – a követelmények és a vizsgált termékek jellege szerint – megvitatja a Bizottsághoz beérkezett kérelmeket.

4.1.6.

A közlemény 3.3. pontjában leírt eljárás nem mentesíti a kérelmezőt azon kötelezettsége alól, hogy egyértelműen megjelölje, milyen típusú intézkedést kér (vámtétel felfüggesztését vagy kontingenst); a kontingensre vonatkozó kérelmek esetében a tervezett mennyiség is a kérelem részét képezi.

4.1.7.

A termék leírását a Kombinált Nómenklatúrában használt megnevezésekkel és szóhasználattal, vagy ha ez nem alkalmazható, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által használt nevekkel, a nemzetközi szabadnevekkel, az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC) által, illetve a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzékében (ECICS) használt vagy a színjegyzék (CI) szerinti névvel kell elkészíteni.

4.1.8.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti mértékegységeket kell használni, ha pedig a Kombinált Nómenklatúrában nem létezik a szükséges mértékegység, akkor a mértékegységek nemzetközi rendszere (SI) szerinti kiegészítő mértékegységeket kell megadni. Amennyiben a kérelemben szereplő áruk leírására vizsgálati módszerek és előírások szükségesek, ezeknek nemzetközileg elismerteknek kell lenniük. A márkanevek, belső vállalati minőségi előírások, termékleírások, cikkszámok vagy más hasonló fogalmak nem elfogadhatók.

4.1.9.

A Bizottság elutasíthatja a kérelmet, ha a félrevezető termékleírást a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második üléséig nem javítják ki.

4.1.10.

A vámtételek felfüggesztésére vagy kontingensekre vonatkozó kérelmekhez az érintett intézkedés alapos vizsgálatához szükséges összes dokumentumot csatolni kell (műszaki adatlapok, szórólapok, az értékesítéssel kapcsolatos szakirodalom, statisztikák, minták stb.). Ha szükségesnek ítéli, a Bizottság a vámtétel felfüggesztésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatban további olyan információkat kérhet az érintett tagállamtól, amelyeket a Tanácshoz benyújtandó javaslat kidolgozásához elengedhetetlennek tart.

Hiányzó adatok vagy dokumentumok esetén a kérelmező a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport második üléséig pótolhatja a hiányt; ha a hiányzó adatokat, illetve dokumentumokat eddig az időpontig nem nyújtja be, a Bizottság elutasíthatja a kérelmet. A hiányos kérelmek miatti kifogásokat legkésőbb a harmadik ülésig elő kell terjeszteni.

4.1.11.

Amennyiben valamely információ bizalmas, annak minősítését a titkossági szint meghatározásával együtt (kizárólag bizottsági használatra, a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport tagjainak kizárólagos használatára) egyértelműen fel kell tüntetni. Mindazonáltal a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport elnöke más tagállam vagy bizottsági szolgálat kifejezett kérésére közölheti ezt az információt az adott tagállammal, illetve bizottsági szolgálattal, ehhez azonban meg kell szereznie a szóban forgó információért felelős tagállam képviselőjének kifejezett engedélyét. A gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoportban részt vevő küldöttek és a Bizottság tisztviselői kötelesek minden szükséges óvintézkedést megtenni az információ bizalmas jellegének megőrzésére.

Figyelmen kívül kell azonban hagyni a kérelmet, ha valamely, a vizsgálat vagy mérlegelés szempontjából alapvető információ bármilyen okból nem közölhető (különösen a „bizalmas vállalati információk” védelme érdekében, mint például gyártási eljárások, kémiai képletek vagy összetételek stb.).

4.2.1.

A kérelmeket elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani az egyes tagállamok központi hivatalába (lásd a 4.1.1. pontban megadott linket) a III. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A hivatal megvizsgálja a kérelmeket annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az e közleményben rögzített feltételeknek. A tagállamok saját felelősségi körükben eldöntik, mely kérelmeket továbbítják a Bizottságnak. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.2.2.

Az új kérelmekkel kapcsolatos adminisztratív rendelkezések a hosszabbításra vonatkozó kérelmekre is értelemszerűen alkalmazandók.

4.5.1.

A kifogásokat az egyes tagállamok központi hivatalába (lásd a 4.1.1. pontban megadott linket) kell benyújtani. A hivatal megvizsgálja a kifogásokat, és meggyőződik arról, hogy a kérelmek megfelelnek az e közleményben rögzített feltételeknek. A tagállamok saját hatáskörükben eldöntik, hogy a CIRCA rendszeren keresztül mely kifogásokat terjesztik a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport tagjai és a Bizottság elé.

4.5.2.

A kifogásokat elektronikus úton, szövegszerkesztett formátumban kell benyújtani a IV. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával. A határidőket e közlemény V. melléklete tartalmazza.

4.5.3.

A Bizottság elutasíthatja a kifogást, ha határidőn túl nyújtották be, a formanyomtatványt nem töltötték ki teljesen, a kért mintákat nem bocsátották rendelkezésre, a kapcsolatfelvétel a kifogásoló és a kérelmező vállalat között nem történt meg kellő időben (kb. 15 munkanap), vagy a kifogásolási nyomtatvány félrevezető vagy pontatlan információt tartalmazott.

4.5.4.

Ha a kifogásoló és a kérelmező vállalat nem tud egymással kommunikálni (pl. versenyjogi szabályok), a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatósága jár el pártatlan döntőbíróként; ha célszerű, a Bizottság más szervezeti egységeit is be kell vonni.

4.5.5.

A kérelmező nevében eljáró tagállamnak ügyelnie kell arra, hogy a vállalatok vegyék fel egymással a kapcsolatot, és a Bizottság vagy a gazdasági vámkérdésekkel foglalkozó csoport kérésére bizonyítania is kell a kapcsolatfelvételt.