Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2011/C 286/08

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számított hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„TOMATE LA CAÑADA”

EK-sz.: ES-PGI-0005-0664-04.12.2007

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Név:

„Tomate La Cañada”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Az alábbi kereskedelmi típusokhoz tartozó paradicsom (Lycopersicon esculentum Mill.) termése: „Kerek sima”, „bordázott”, „hosszúkás” és „cseresznyeparadicsom”.

—   Kerek sima: Termésének színe erőteljes, igen sötét, gallérja intenzív zöld színű, kitűnő átmeneti színnel rendelkezik.

—   Cseresznyeparadicsom (koktélparadicsomot beleértve): E fajta termése ízével, cukortartalmával és a repedezettséggel szembeni ellenállásával tűnik ki. Szára hosszú, osztott.

—   Bordázott: Termése bordázott, egységes méretű, sötét színű, gallérja igen intenzív zöld színű, íze kiváló.

—   Hosszúkás: Termése egységes méretű, tojásdad alakú, szilárd és kitűnő ízű. A többi fajtától kevésbé savanykás íze és legyezőszerűen szétterülő szárai különböztetik meg.

A „Tomate La Cañada” négy kereskedelmi típusának fizikai-kémiai és érzékszervi jellemzőit az alábbi határértékek határozzák meg:

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

Nem alkalmazandó.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Nem alkalmazandó.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Minden csomagoláson, amelyben az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott paradicsom kiszállításra kerül, el kell helyezni a szabályozó tanács által kiállított, számozott címkét, amelyen kötelezően fel kell tüntetni a „Tomate La Cañada, oltalom alatt álló földrajzi jelzés” feliratot, valamint a „Tomate La Cañada OFJ” logóját.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A földrajzi terület, amelyen a „Tomate La Cañada” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott paradicsom termesztése folyik, a 06.11. számú (Campo de Níjar) és 06.12. számú (Andarax-Almería) hidrogeológiai egységek területeiből tevődik össze, amelyek az Almería tartományon belül (Spanyolország) elhelyezkedő Campo de Níjar és Bajo Andarax járásoknak felelnek meg. Mindkét egység szikesedésre hajlamos vízgyűjtőkből áll, amelyek vizei túlnyomórészt nátrium-kloridos jellegűek. Az ezekről a vízgyűjtőkről származó vízzel öntözött termőtalajok szintén szikesedésre hajlamosak, ily módon a meghatározott földrajzi terület e sajátos jellemzői a termék sajátos jellemzőire is hatással vannak.

A két hidrogeológiai egységet magában foglaló sokszögű terület alapterülete összesen 901 km2.

A meghatározott földrajzi terület Spanyolország délkeleti részén, Almería tartományban található, észak felől jelentős hegyvonulatok (Sierra Nevada és Sierra de Los Filabres) határolják, kicsit délebbre a Sierra Alhamilla és a Sierra Cabrera, nyugaton pedig a Sierra de Gador övezi. Délen és keleten a Földközi-tenger határolja.

A termesztési terület 22 települést foglal magában, néhányat ezek közül részlegesen; ezek a következők: Almería, Huercal de Almería, Pechina, Viator, Gador, Benahadux, Rioja, Santa Fe de Mondujar, Santa Cruz de Marchena, Alsodux, Alhabia, Huécija, Instinción, Illar, Alboloduy, Bentarique, Terque, Alhama de Almería, Níjar, Carboneras, Lucainena de la Torres és Sorbas.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

Talajok: Az Andarax folyó (Almería) partja közelében elterülő mezőktől Níjar mezős vidékéig terjedő sík területek hordalékos talajúak. Másrészről túlnyomórészt a dűnék és a homokos talajok a jellemzőek, amelyek homoktartalma 95 %.

Mély talajokról van szó, amelyek általában mészkőből képződtek, termékenységük alacsony, és erőteljes eróziós folyamatoknak vannak kitéve.

A meghatározott földrajzi terület talaja jellemzően szikes, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy öntözéshez a 06.11. és 06.12. számú, túlnyomórészt nátrium-kloridos vizekkel rendelkező hidrogeológiai egységekből származó, sóban gazdag vizeket használják. A terület két uralkodó talajtípusa a meszes-sós öntéstalaj, a fluvisol (igen sós talajról van szó) és az úgynevezett „salicumulic anthrosol”, amely szintén kifejezetten sós, így a „Tomate La Cañada” termesztéséhez használt talajokra ráillik a sós-nátronos talaj meghatározás.

Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a meghatározott földrajzi területen belül található termőtalajok magas elektromos vezetőképességgel rendelkeznek, amit a terület legtöbb talajának – a klór és a kicserélhető nátrium magas hányada által meghatározott – jelentős sótartalma is tükröz. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott paradicsom termesztését olyan talajon kell folytatni, amelynek vezetőképessége legalább 4,5 dS/m, pH-ja pedig 8,5-nél kisebb.

A kicserélhető nátriumtartalom tekintetében az figyelhető meg, hogy a „Tomate La Cañada” termesztése olyan talajon történik, amelyben a kicserélhető nátriumtartalom magasabb (sós-nátronos talaj), mint más területek talajaiban. Ily módon a „Tomate La Cañada” termesztéséhez használt talajok kicserélhető nátriumtartalma 15 %-nál magasabb, míg más termőterületek ennél alacsonyabb kicserélhető nátriumtartalommal rendelkeznek, amely, mint például Poniente Almeriense járásban, akár 50 %-kal alacsonyabb a „Tomate La Cañada” talajához képest.

Vizek: A „Tomate La Cañada” művelési területének öntözéséhez használt vizek kizárólag a 06.11. és 06.12. számú hidrogeológiai egységekből származnak. Ezek a nátrium-kloridos vizek magas iontartalommal és magas elektromos vezetőképességgel rendelkeznek. Az öntözővizekben túlsúlyban vannak a nátriumionok, a klórionok, a szulfátionok és a kalciumionok, olyannyira, hogy a Cl– ionok és a Na+ ionok koncentrációja sorrendben 40 %, illetve 35 %-kal magasabb a többi termesztési terület öntözővizeihez képest.

A „Tomate La Cañada” termesztése során használt öntözővíz magas elektromos vezetőképességgel rendelkezik, és akár 70 %-kal meghaladja a többi termesztési terület öntözővizeinek vezetőképességét. Hasonlóképpen, a „Tomate La Cañada” termesztése során használt öntözővíz SAR-értéke (nátrium-abszorpciós aránya) megközelítőleg négyszer magasabb, mint a más területeken használt vizeké, ami szintén magyarázatot ad a „Tomate La Cañada” talajainak magas kicserélhető nátriumtartalmára.

A meghatározott földrajzi területen, az OFJ-vel ellátott „Tomate La Cañada” öntözéséhez használt víznek legalább 2,5 dS/m elektromos vezetőképességgel kell rendelkeznie (ez a víz már meglehetősen sósnak tekintendő, ami jelentős veszteséget okoz a termesztés során).

Éghajlat és hegyrajz: Általános szempontból a meghatározott földrajzi terület a száraz (az ariditási index 3 és 6 közötti) és félsivatagi éghajlatú övezethez tartozik, vagyis Európa legszárazabb területéről van szó, amelyet a fagy hiánya és oly kevés csapadék jellemez, hogy szinte száraz sivatagi vidékről beszélhetünk.

E száraz klíma jellemzői az alacsony, 200 és 400 mm közötti átlagos éves csapadékmennyiség, a magas, 16,8 és 18,3 °C közötti éves középhőmérséklet és a légkör nagy párologtató képessége.

A csapadék jellemzően torrenciális esők formájában hullik, egyenlőtlen havi, illetve éves eloszlásban. Ezek a természeti körülmények és a terület hidrogeológiai jellemzői együttesen magyarázatot adnak a felszíni vizek hiányára, aminek következtében mindenképpen szükség van a felszínalatti vízkészletek hasznosítására.

A magas évi középhőmérséklet és az alacsony átlagos éves csapadékmennyiség következtében az evapotranspiráció igen jelentős és a vízelvezetés csekély, ennek köszönhetően az oldható sók a talajban maradnak és növelik annak elektromos vezetőképességét.

A meghatározott földrajzi terület éghajlati jellemzőinek részét képezi a félsziget klímáját formáló általános légköri cirkuláció hatása, ugyanakkor szintén meghatározó a terület Spanyolországon belüli elhelyezkedése: a régió az ország délkeleti csücskében található, azaz a lehető legtávolabb a félsziget éghajlatának alakításában részt vevő légtömegek útvonalától, egyszersmind kitéve a nagy afrikai sivatag éghajlatformáló erőinek.

Mindehhez társulnak a helyi körülmények, amelyekre hatást gyakorol, hogy a területet észak felől nagy hegyvonulatok – a Sierra Nevada és a Sierra de Los Filabres és ezektől kicsit délebbre a Sierra Alhamilla és a Sierra Cabrera – zárják el, míg nyugat felől a Sierra de Gador határolja, amely hegységek elszigetelik a térséget az északi hatásoktól, illetve a nyugati és északi szelektől; ehhez járul még, hogy a területet délen és keleten a Földközi-tenger övezi.

Annak következtében, hogy a térség el van zárva az északi légtömegek elől, továbbá a földrajzi szélességnek és a Földközi-tenger hatásának köszönhetően a terület kivételes hőmérsékleti viszonyokkal rendelkezik. A relatív páratartalom éves átlaga 73 %, ami annak köszönhető, hogy a páratartalom az év folyamán szabályosan oszlik el, így nem mindig következik be a pára kicsapódása, ezért a területen jellemzően kevés a ködös napok száma.

Nettó besugárzás: A meghatározott földrajzi terület napsütéses óráinak száma az országban a legmagasabb, évi átlagban 3 040 óra, míg a felhős napok száma Spanyolországban a legalacsonyabb, évente átlagosan 35 napon van borult idő. Az éves átlagos besugárzás az üvegházban 137,58 W/m2.

5.2.   A termék sajátosságai:

A paradicsom termésének fényessége (L): Figyelembe véve a komplementer színek elméletén alapuló, háromdimenziós derékszögű színtért modellező Hunter L-féle műszeres mérés szerinti ΔEab színkülönbséget, a „Tomate La Cañada” L-értéke (fényessége) a paradicsomtermések esetén gyakori, 25 és 28 közötti értéknél magasabb.

Kerek, sima paradicsom: Az L értéke 42 és 46,5 közötti (a színskála 7-es és 10-es értékei közötti termések).

Hosszúkás paradicsom: Az L értéke 42,3 és 45 közötti (a színskála 8-as és 9-es értékei közötti termések).

Cseresznyeparadicsom: Az L értéke 38 és 40 közötti (a színskála 10-es és 11-es értékei közötti termések).

Bordázott paradicsom: Az L értéke 45 és 49 közötti (a színskála 2-es és 3-as értékei közötti termések).

Likopintartalom: A meghatározott földrajzi területen termesztett paradicsomfajták likopintartalma a szakirodalomban fellelhető adatok alapján jóval magasabb, mint az ugyanezen kereskedelmi típusokba tartozó, más területeken termesztett paradicsomoké.

Kerek, sima paradicsom: 21–25,8 mg/100 g száraz tömeg.

Hosszúkás paradicsom: 10,8–13,2 mg/100 g száraz tömeg.

Cseresznyeparadicsom: 31,6–38,4 mg/100 g száraz tömeg.

Bordázott paradicsom: 35,4–44 mg/100 g száraz tömeg.

C-vitamin-tartalom: A meghatározott földrajzi területen termesztett paradicsomfajták C-vitamin-tartalma a szakirodalomban fellelhető adatok alapján jóval magasabb, mint az ugyanezen kereskedelmi típusokba tartozó, más területeken termesztett paradicsomoké.

Kerek, sima paradicsom: 153–195 mg/100 g nedves tömeg.

Hosszúkás paradicsom: 142–186 mg/100 g nedves tömeg.

Cseresznyeparadicsom: 62–102 mg/100 g nedves tömeg.

Bordázott paradicsom: 130–155 mg/100 g nedves tömeg.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A „Tomate La Cañada” minőségét és sajátos jellemzőit (fényesség, C-vitamin-tartalom, likopintartalom) befolyásoló tényezők az öntözővizek (nátrium-kloridos, kizárólag Campo de Níjar és Andarax Almería hidrogeológiai egységeiből származó vizek), a talaj mint táplálékforrás (sós-nátronos, a fent említett sós vizekkel öntözött talajok), valamint a terület különleges és sajátos környezeti körülményei (besugárzás, hőmérséklet és páratartalom).

a)   C-vitamin

A sós vizekkel történő öntözés növeli a C-vitamin-koncentrációt.

Ily módon az öntözővíz elektromos vezetőképességének növekedésével – amely közvetlenül összefügg a vízben oldott sók koncentrációjával – nő a termés C-vitamin-tartalma.

A meghatározott földrajzi területre jellemző erős napfény, amelynek a növények a betakarításig ki vannak téve, szintén hatással van az érett termés aszkorbinsav-tartalmára (C-vitamin-tartalmára).

b)   Likopin

A sós vizekkel történő öntözés növeli a likopintartalmat. Az öntözővíz elektromos vezetőképességének növekedésével – amely közvetlenül összefügg a vízben oldott sók koncentrációjával – nő az említett négy kereskedelmi típushoz tartozó paradicsomfajta likopintartalma. A 18 és 26 °C közötti hőmérsékletek általában kedveznek a likopin és a karotin szintézisének, ezért a meghatározott földrajzi terület 18 °C-os átlaghőmérséklete elősegíti a likopinszintézist, következésképpen hozzájárul a „Tomate La Cañada” magas likopintartalmához.

A likopin szintézisét és a „Tomate La Cañada” magas likopinszintjét az ozmotikus és sóstressz is előmozdítja, amit a paradicsom termőtalajának magas elektromos vezetőképessége okoz.

c)   A paradicsom termésének fényessége (L)

A Hunter-féle műszeres színkülönbségmérésen alapuló L-értékeket a besugárzás, a hőmérséklet, valamint a sós vizek használata és a sós talajban folyó termesztés befolyásolja.

Ilyenformán a sós vizekkel történő öntözés, valamint a sós talajban folyó termesztés szintén javítja a termés L-értékeit.

Egyenlő koncentráció mellett a Cl– ionok növelik a leginkább az elektromos vezetőképességet, ezeket követik a Ca2+ és a Na+ ionok. Ez a magyarázata a „Tomate La Cañada” termesztéséhez használt talajok nagyobb elektromos vezetőképességének, hiszen más területek talajaiban a Cl– és Na+ ionok lényegesen kisebb koncentrációban vannak jelen.

A növény megfelelő fejlődéséhez és a termés egységes színéhez a paradicsomnak sok besugárzásra, napsütéses napokra és 8–16 óra napfényre van szüksége. A magas besugárzás hatással van a növény virágzására, megtermékenyítésére és vegetatív növekedésére, javítja a víz- és tápanyagfelvételt, ebből következően a termelékenységet.

Mivel a „Tomate La Cañada” termesztése Európa azon területén folyik, ahol a legmagasabb a napsütéses órák száma, a meghatározott földrajzi területen a paradicsom a téli hónapokban éri el optimális színét.

Az üvegházak védik a növényt a tavaszi-nyári túlzott napsütéstől. A kloroplasztok, amelyek a fotoszintézis érdekében közvetlenül befogadják a napenergiát, a napsugarakra merőlegesen helyezkednek el.

Ha a fényenergia túl nagy (tavasszal és nyáron), az üvegházak lehetővé teszik, hogy a kloroplasztok úgy helyezkedjenek el, hogy a beeső sugarak ferde szögben érjék őket, így kevesebb fényt kapnak, ami kihathat a termések színére és érésére.

A hőmérsékletnek a színre gyakorolt hatása szintén ismeretes, ennek megfelelően tehát a meghatározott földrajzi terület 16,8 és 18,3 °C közötti átlaghőmérséklete hozzájárul ahhoz, hogy a paradicsomnak szebb színe legyen.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

A termékleírás teljes szövege elolvasható a következő linken:

http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/export/sites/default/comun/galerias/galeriaDescargas/cap/industrias-agroalimentarias/denominacion-de-origen/Pliegos/Pliego_tomate.pdf

vagy közvetlenül elérhető a mezőgazdasági és halászati hivatal nyitóoldalán keresztül (http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal), a következő útvonalon: „Industrias Agroalimentarias”/„Calidad y Promoción”/„Denominaciones de Calidad”/„Frutas y Hortalizas”; a termékelírás a termékmegjelölés alatt található.

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.