|
8.4.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 109/6 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján
2011/C 109/03
Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE
„HOLSTEINER KATENSCHINKEN”/„HOLSTEINER SCHINKEN”/„HOLSTEINER KATENRAUCHSCHINKEN”/„HOLSTEINER KNOCHENSCHINKEN”
EK-sz.: DE-PGI-0005-0713-14.07.2008
OFJ ( X ) OEM ( )
1. Név:
„Holsteiner Katenschinken”/„Holsteiner Schinken”/„Holsteiner Katenrauchschinken”/„Holsteiner Knochenschinken”
2. Tagállam vagy harmadik ország:
Németország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:
3.1. A termék típusa:
|
1.2. osztály |
Húskészítmények |
3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés alkalmazandó:
A továbbiakban együttesen Holsteiner Katenschinken elnevezéssel illetett Holsteiner Katenschinken/Holsteiner Schinken/Holsteiner Katenrauchschinken/Holsteiner Knochenschinken csontozatlan sonkából készül. A sonkát kerekre vágják (Hamburger Rundschnitt), kézzel sózzák, majd lassú hideg füstölésnek vetik alá bükkfa használatával. A teljes előállítási folyamat a nyersanyag átvételétől az egész sonkák érleléséig az érintett földrajzi területen történik, és legalább 4 hónapig tart. Az érlelési időszak végét követően a felszeletelt sonka sötétvörös színű és enyhén márványos megjelenésű. Kellemes és természetes, főként bükkfa jellegű füstölt illattal és ízzel rendelkezik. Zsíros része enyhén mogyorós ízű. A Holsteiner Katenschinken tapintásra sima és tömör (szilárd).
A felhasznált disznófajtától függően a kész sonka tömege 7,5 és 19 kg közötti lehet. A maximális víztartalom 68 %.
A felhasznált alapanyagok a következők: disznósonka, füst, só, nátrium-nitrit, nitrátsó, fűszerek. A lassú hideg füstöléshez kizárólag bükkfát használnak.
A Holsteiner Katenschinkent egészben vagy a vevő kérésére szeletelve értékesítik. A vágott sonkát vákuumcsomagolásos kiszerelésben is érlelik, majd érlelés után értékesítik (felsál, dió, rózsa, frikandó).
3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):
A Holsteiner Katenschinken előállítása során tetszőleges helyről származó disznók hátsó combját használják fel.
3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):
—
3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:
A teljes előállítási folyamatnak a nyersanyag átvételétől az egész sonkák érleléséig az érintett földrajzi területen kell megtörténnie.
3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:
—
3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:
Az áru (egész sonka, darabolt sonka vagy szeletelt sonka) címkézése során a Holsteiner Katenschinken megjelölést tüntetik fel a csomagoláson. A Schutzgemeinschaft Schleswig-Holsteinischer Schinkenhersteller e.V. (schleswig-holsteini sonkatermelők védegylete) tagjai számára védjegy használatát teszi lehetővé a Holsteiner Katenschinken egész sonka, darabolt sonka vagy szeletelt kiszerelésének csomagolásán. A Holsteiner Katenschinken sonkát olyan üzemek is előállíthatják, amelyek nem tagjai a védegyletnek, amennyiben teljesítik az előírásokban meghatározott feltételeket.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása:
A földrajzi terület Schleswig-Holstein szövetségi tartomány egészét magában foglalja.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel:
5.1. A földrajzi terület sajátosságai:
A Holsteiner Katenschinken nagy hagyományokkal rendelkezik a Schleswig-Holstein régióban, és a helyi kultúra szerves részét képezi.
A Holsteiner Katenschinken történelmi fejlődése több tényező együtthatásának eredménye. Schleswig-Holsteinben a következő tényezők határozzák meg a speciális elkészítési folyamatot és a Holsteiner Katenschinken ebből eredő különleges minőségét:
|
— |
A Schleswig-Holsteinben uralkodó időjárási viszonyok kedveztek a nagyrészt tölgyes és bükkös erdők fejlődésének. Ezek terméseit, a makkot és a bükkmakkot disznóhizlalásra használták fel. Korábban a disznótenyésztés és erdőgazdálkodás voltak a mezőgazdaság fő húzóágazatai. |
|
— |
A bükkfát nem házépítésre használták, hanem lassú égése miatt a házon belüli nyitott tűzhelyekben tüzelték el. A Schleswig-Holsteinben bőségesen rendelkezésre álló faanyag és a gazdasági sajátosságok miatt speciális háztípus alakult ki. A „Hallenhaus“ nem rendelkezett kéménnyel. A nyitott tűzhely fölött füstölték a sonkát és más hústermékeket, mivel ez volt az ekkor rendelkezésre álló kevés számú tartósítási módszer egyike. Schleswig-Holsteinben ez volt az egyeduralkodó és leginkább elterjedt háztípus a régió legkorábbi településeitől kezdve a középkoron át az iparosodásig. |
|
— |
A „Hallenhaus“ ház kialakítása szolgált később mintául a füstölőkunyhók (Räucherkaten) építéséhez, ami szervesen kapcsolódik a Holsteiner Katenschinken hideg füstölési folyamatának hagyományához és fejlődéséhez, és a fogyasztók is összekapcsolják ezzel a sonkaspecialitással. |
|
— |
A levegő folyamatosan magas páratartalma miatt a friss levegőn szárítás Schleswig-Holsteinben nem lehetséges, mivel a sonka nagyon gyorsan penészedhet. Ez volt az oka, hogy kialakult a Holsteiner Katenschinken különleges füstölési eljárása. |
|
— |
A füstölési folyamatot megelőző pácolást az tette lehetővé, hogy a só – tengeri só vagy magas sótartalmú növények égetéséből származó hamu formájában – már a korai időszaktól kezdve rendelkezésre állt. A növekvő igényt az „Ochsenweg“ és „Salzstrasse“ kereskedelmi útvonalak felhasználásával is ki lehetett elégíteni. |
|
— |
Az iparosodás XIX. század közepén történő megindulásával a hús iránti növekvő kereslet következtében a schleswig-holsteini sonkafüstölés túllépett az önellátás szintjén, és kereskedelmi méreteket öltött. |
|
— |
A tradicionális füstölési módszer a schleswig-holsteini hagyományokban is mélyen gyökerezik. A disznóvágás és füstölés hagyományosan a hideg évszakokban végzett munka. |
5.2. A termék sajátosságai:
A Holsteiner Katenschinken előállításához használt nyers sonkát kizárólag kézzel sózzák, száraz pácolási folyamat során. Folyamatosan alacsony hőmérséklet mellett a sonkát 3–8 héten keresztül a pácolóhelyiségben érlelik, és hetente sózzák kézzel. A sonkákat sózóasztalon dörzsölik be a pácsókeverékkel és azokat pácolókádban vagy polcokon érlelik. A pácolás során a só és fűszerek a sonka felületéről lassan bekerülnek a sonka belsejébe.
A sózás után a sonkákat kefével megtisztítják vagy lemossák, és szabályozott hűtött környezetben pörkölik. A sonka a pörkölés során tovább érik.
Mielőtt a sonkákat a füstölőkamrába akasztanák, száradni hagyják a felületet. A füstölési folyamat több hétig is eltarthat. Ez hagyományos füstölőkunyhóban vagy modern füstölőkamrában is történhet. A Holsteiner Katenschinken jellegzetes ízét a bükkfa tüzelőanyagként való használata okozza, ahogyan a bükkfát szálfa vagy forgács formájában lassan izzítva égetik el.
Az érlelési időszak végét követően a felszeletelt sonka sötétvörös színű és enyhén márványos megjelenésű. Kellemes és természetes, főként bükkfa jellegű füstölt illattal és ízzel rendelkezik. A zsíros rész enyhén mogyorós ízű. A Holsteiner Katenschinken tapintásra sima és szilárd.
5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti, vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:
A Schleswig-Holsteinben fennálló, korábban említett különleges tényezők – időjárási körülmények, egyedi házforma nyitott tűzhellyel, a szükséges nyersanyagok rendelkezésre állása és gazdasági fejlődés – alakították ki és segítették elő a Holsteiner Katenschinken bükkfán történő speciális hideg füstölési eljárással történő előállításának hagyományát, és adtak különleges jelentőséget e terméknek Schleswig-Holstein kulturális életében. A Holsteiner Katenschinken így regionális specialitássá vált, amelyet a származási helyével való szoros kapcsolat miatt nagy becsben tartanak.
A Holsteiner Katenschinken nagy hagyományra visszatekintő és a tartomány határain túl is jól ismert tipikus helyi specialitás, amely különösen a régión belül áll nagy becsben.
A Holsteiner Katenschinken évszázadok óta kiváló hírnévnek örvend. A legrégebbi írásos említés 1608-ból származik, amikor IV. Christians dán királynak, a korabeli uralkodónak küldtek sonkát a régióból. A régióból származó sonkák és szalonnák minőségét és magas piaci értékét már az 1742-ben kiadott Zedlers’s Universallexikon (Zedler-féle univerzális lexikon) is megemlíti, összehasonlítva azt a vesztfáliai, pomerániai és dániai füstölt termékekkel.
A régióból származó sonka és szalonna a 18. században a nyugat-indiai gyarmati kereskedelem idején a legkeresettebb exportáruk voltak, amelyekért cserébe cukrot és rumot szállítottak vissza a Karib-tengeri szigetekről.
A helyi gasztronómiai kínálatban a Holsteiner Katenschinken mindig is különösen ízletes regionális specialitásként szerepelt. A Holsteiner Katenschinken több évtizede az egész év során szerepel a regionális ételeket kínáló éttermek és fogadók étlapján, és a helyi konyhákon az itt termelt spárga mellé leggyakrabban rendelt hagyományos kísérő étel.
A turisztikai célú hirdetésekben és különböző médiumokban megjelenő hírekben is hangsúlyos szerepet játszik a Holsteiner Katenschinken. A hagyományos, sonkafüstölős parasztházak megtekintése a buszos és egyéni utazások turisztikai programjának szerves részét képezi. Számos szezonális sonkafesztivál is elősegíti a Holsteiner Katenschinken ismertségének növelését.
Ezen túlmenően Schleswig-Holstein szövetségi tartomány már évtizedek óta a Holsteiner Katenschinken sonkát mutatja be kiemelkedő helyi specialitásként a Berlinben megrendezett „Nemzetközi Zöld Hét” mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásár keretében.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére:
A teljes specifikáció megtalálható:
Markenblatt 51. sz. 2007. december 21., 7a-aa rész, 23771. o.
http://publikationen.dpma.de/DPMApublikationen/dld_gd_file.do?id=221
(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.