Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Románia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról és a Románia 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) A Tanács 2009. május 6-án határozatot (2009/459/EK) fogadott el, amellyel a Szerződés 143. cikkének rendelkezései szerint hároméves időszakra középtávú pénzügyi támogatást bocsát Románia rendelkezésére. Az ezt kísérő, 2009. június 23-án aláírt egyetértési megállapodás és későbbi kiegészítései meghatározzák a gazdaságpolitikai feltételeket, amelyek alapján a pénzügyi támogatást folyósították. A tanácsi határozatot 2010. március 16-án módosította a 2010/183/EU határozat. Miután Románia sikeresen végrehajtotta a programot, és tekintettel a folyó fizetési mérlegnek a Románia termék- és munkaerőpiacán fennmaradó, az országot a nemzetközi árváltozásokra érzékennyé tévő strukturális gyengeségek miatti részleges kiigazítására, a Tanács 2011. május 12-én határozatot (2011/288/EU) hozott, amellyel a Szerződés 143. cikkének rendelkezései szerint hároméves időszakra középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatást bocsát Románia rendelkezésére. Az ezt kísérő egyetértési megállapodást [2011. júniusban] írják alá.

(2) Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(3) A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[3], amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(4) A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(5) Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(6) Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(7) Románia 2011. május 2-án benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8) 2002 és 2008 között a román gazdaság erőteljesen bővült, a reál-GDP átlagosan 6,3 %-os növekedése mellett, a potenciális növekedés szintjét meghaladóan. A gazdasági növekedést elsősorban a hazai kereslet ösztönözte, mivel a hitelezés és a bérek jó alakulása fellendítette a magánfogyasztást és a beruházást. Ezt a fellendülést a külföldi tőkebeáramlás is hajtotta, amely túlfűtöttséghez és fenntarthatatlan külső és költségvetési egyensúlytalanságokhoz vezetett. A folyó fizetési mérleg hiánya 2007-ben érte el a GDP 13,6 %-át kitevő csúcsot, és csak elhanyagolható mértékben csökkent 2008-ban, a GDP 11,4 %-ára. A magas külső finanszírozási igényt a prociklikus költségvetési politika gerjesztette, mivel a – főként a folyó kiadások tekintetében – visszatérő költségvetési csúszások eredményeként az államháztartási hiány a GDP 1,2 %-át kitevő 2005. évi értékről 2008-ban a GDP 5,7 %-ára emelkedett. A pénzügyi válság és az abból következő globális gazdasági visszaesés a befektetők körében fokozta a kockázatkerülést, ami a Romániába irányuló tőkeáramlás jelentős szűküléséhez vezetett. A munkaerő-piaci részvétel a kedvező gazdasági feltételek ellenére nem emelkedett; a foglalkoztatási arány igen kis mértékben változott a fellendülés éveiben. Ezután a foglalkoztatási arány 2010-re 63,3 %-ra zuhant, a munkanélküliségi ráta pedig a 2008. évi 5,8 %-ról 2010-ben 7,3 %-ra emelkedett a gazdasági visszaesés következtében. A munkanélküliség továbbra is különösen magas a roma népesség körében. Mindezek ismeretében és az akut finanszírozási igények tükrében a román hatóságok 2009. májusban nemzetközi és uniós pénzügyi támogatást kértek.

(9) Az EU-IMF kiigazítási program sikeres végrehajtását követően és a pozitív eredmények megszilárdítása érdekében sor került a 2011–2013 közötti időszakra vonatkozó, EU-IMF elővigyázatossági program megtárgyalására a hatóságokkal. Az új program folytatja a 2009–2011 közötti időszak programja keretében megkezdett költségvetési konszolidációt, a költségvetés-irányítási reformokat és a pénzügyi stabilitás megőrzését. Emellett erős hangsúlyt helyez a Románia növekedési potenciáljának felszabadításához, a munkahelyteremtés elősegítéséhez és az uniós források felhasználásának fokozásához szükséges termékpiaci (az energia- és közlekedési ágazatban) és munkaerő-piaci strukturális reformokra. Románia jó úton halad afelé, hogy 2011-ben elérje a GDP 4,4 %-át kitevő (az ESA szerint a GDP 5 %-a alatti) pénzforgalmi szempontú hiánycélt. Ez megfelelő alapot teremtene ahhoz, hogy 2012-re elérje a GDP 3 %-a alatti hiánycélt, bár a Bizottság szolgálatainak 2011. tavaszi gazdasági előrejelzése alapján további intézkedéseket kell hozni. A hatóságok lépéseket tettek az új program strukturálisreform-célkitűzéseinek elérése és a pénzügyi stabilitás további fenntartása érdekében is.

(10) Az 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a programban szereplő előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági feltételezések megalapozottak. A konvergenciaprogram arra törekszik, hogy a túlzott hiányt a Tanács által 2010. február 16-i ajánlásában meghatározott 2012. évi határidőig megszüntesse. A főként kiadásokon alapuló tervezett konszolidáció mellett a program 2013-ban a GDP 2,6 %-át, 2014-ben pedig a GDP 2,1 %-át kitevő államháztartási hiányt céloz meg. A Bizottság szolgálatai által újraszámított strukturális egyenleg alapján a középtávú célkitűzést nem érik el a programidőszakban. A konszolidációs stratégia az időszak elejére ütemezettnek tűnik, a strukturális javulás 2011-re és 2012-re koncentrálódik. Ezzel ellentétben 2013-ban és 2014-ben nem javul a strukturális egyenleg. Az előirányzott hiánypálya 2011-ben és 2012-ben megfelelő, 2013-ban és 2014-ben viszont nem az. A költségvetési célok fő kockázatai végrehajtási kockázatok, az állami tulajdonú vállalkozásoknak a költségvetés számára komoly függő kötelezettséget jelentő hátralékai, és a Bizottság (Eurostat) által Románia túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti bejelentésével kapcsolatosan kifejezett fenntartások[4].

(11) Románia 2011. május 2-án benyújtott nemzeti reformprogramjában és konvergenciaprogramjában megtette az Euró Plusz Paktum[5] szerinti vállalásait. E kötelezettségvállalások a középtávú pénzügyi támogatási program részeként teljesültek vagy teljesülnek, és nagyjából megfelelőek a Paktum keretében a meglévő kihívások kezelésére.

(12) A Bizottság értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásokat[6]. Figyelembe vette nemcsak a programok Románia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását.

(13) Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010. február 16-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Románia 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, és arról alkotott véleményét[7] az alábbi ajánlás tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Románia nemzeti reformprogramját,

AJÁNLJA, HOGY Románia:

Hajtsa végre a 2010/183/EU tanácsi határozattal módosított 2009/459/EK tanácsi határozatban meghatározott intézkedéseket a 2011/288/EU tanácsi határozatban meghatározott, és a 2009. június 23-i egyetértési megállapodásban és későbbi kiegészítéseiben, valamint a [2011. június]-i egyetértési megállapodásban és későbbi kiegészítéseiben részletezett intézkedésekkel együtt.

Kelt

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               HL C [...]., [...], [...]. o.

[3]               A 2011. évre érvényben tartotta a Tanács 2011. május 19-i 2011/308/EU határozata.

[4]               Az Eurostat a túlzotthiány-eljárásban benyújtott román adatok minőségével kapcsolatosan fejezte ki fenntartását a következők miatt: i) néhány állami vállalat államháztartási hiányra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalanságok, ii) beszámolás az ESA95 „egyéb követelések/tartozások” kategóriáiban, iii) bizonyos pénzügyi tranzakciók természete és hatása és iv) államháztartáson belüli áramlások konszolidálása.

[5]               Az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalások további részleteit a SEC(2011) 731 dokumentum tartalmazza.

[6]               Lásd SEC(2011) 731.

[7]               Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.