Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

Litvánia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról és a Litvánia 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2],

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2) A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[3], amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3) A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4) Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba.

(5) Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék.

(6) Litvánia 2011. április 28-án benyújtotta a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(7) A litván gazdaság lassan kilábal a súlyos gazdasági válságból, melynek során a GDP 17 %-kal visszaesve a csúcsról mélypontra került, miközben a hazai kereslet összeomlását a globális kereskedelem pangása is súlyosbította. A munkaerőpiac gyorsan reagált a válságra, a munkanélküliség rekordmagasságba emelkedett, a 2008. eleji 4,2 %-os csekély mértékről 2010 közepére elérte a 18,3 %-os csúcsot. A valutatanácsi megállapodás iránti szilárd elkötelezettség, amelyet jelentős költségvetési konszolidáció támasztott alá, a magánszektor béreinek kiigazításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítését célzó intézkedésekkel együtt hozzájárult a gazdaság stabilizálásához. A globális gazdasági élénkülésnek és a gazdaság visszanyert versenyképességének eredményeként az export meglódult és a gazdaság 2010-ben újra növekedni kezdett. 2011-ben az élénkülés a hazai kereslet növekedésével új lendületet kapott. Továbbra is kétszámjegyű marad azonban a munkanélküliség, bár várhatóan gyorsan csökken.

(8) Az 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye szerint a 2011. évi konvergenciaprogramot alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. Miközben 2011-re némileg optimistább növekedési feltételezéseken alapul, nagyjából összhangban van a Bizottság 2012-re vonatkozó legújabb előrejelzéseivel. A program tervei szerint a hiány a Tanács által megállapított 2012-es határidőre a 3 %-os referenciaérték alá kerül, de ezt 2012-re vonatkozóan nem támasztják alá kellő mértékben intézkedésekkel. Az erősödő gazdasági lendület 2011-ben a programban tervezettnél jobb költségvetési eredményekhez vezethet. Ha azonban a 2011 végén kifutó átmeneti konszolidációs intézkedéseket nem hosszabbítják meg, és nem egészítik ki jelentős tartós jellegű intézkedésekkel, fennáll annak a kockázata, hogy a javuló makrogazdasági kilátások ellenére a 2012. évi költségvetési célokat nem sikerül teljesíteni. A 2010–2012 közötti átlagos éves költségvetési erőfeszítés jóval a GDP 2,25 %-át kitevő – a túlzotthiány-eljárás keretében 2010. február 16-án tett tanácsi ajánlásban meghatározott – mérték alatt marad. Mivel a gazdasági növekedés és az adóbevételek a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlás időszakában vártnál lényegesen magasabbak, a szükséges költségvetési erőfeszítés végrehajtása a programban előirányzottnál gyorsabb hiánycsökkentést és a középtávú célkitűzés felé való előrelépést tenne lehetővé. A GDP 0,5 %-át kitevő strukturális többlet elérésére irányuló középtávú célkitűzést a tervek szerint nem érik el a programidőszakon belül.

(9) Tekintettel a túlzotthiány-eljárás keretében 2012-re meghatározott cél eléréséhez és a középtávú célkitűzés felé való előrelépéshez szükséges jelentős kiigazításra, és az uniós strukturális alapok felhasználásának előreütemezéséhez szükséges társfinanszírozás biztosítására, valamint a gazdaságban a produktív beruházások arányának növelésére, a további konszolidációs intézkedések megállapítása kihívást fog jelenteni. Az állami szektor hatékonyságának javítása további teret teremthet a kiadásoknak a közszolgáltatások minőségét nem veszélyeztető kiigazításához. További reform hiányában az elöregedéssel összefüggő kiadások növekedésének mértéke a következő néhány évtizedben az uniós átlag fölötti lesz. A kormány 2010 júniusában jóváhagyta a társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer átfogó reformjának általános koncepcióját. A javaslat magában foglalta a nyugdíjkorhatár jelentős emelését, a nyugdíjszámítás módjának módosítását és az állami nyugdíjak beépítését a társadalombiztosítás általános rendszerébe. E javaslatok valamennyi elemének jóváhagyása és sikeres megvalósítása alapvető az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából és hozzájárulhat a munkaerő-kínálat növeléséhez azáltal, hogy az idősebb munkavállalók számára erősebb ösztönzést biztosít a munkavállaláshoz, miközben biztosítja a nyugdíjak megfelelőségét. Emellett az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága erősebb költségvetési keretet is szükségessé tesz. Mindenekelőtt a válságot megelőzően a költségvetési keret nem akadályozta meg a kiadási célok ismétlődő jelentős módosítását és a váratlan bevételekből finanszírozott prociklikus kiadásnövekedést. A fellendüléshez kapcsolódó bevételekből finanszírozott túlzott kiadásnövekedés okozta a válság idején kialakuló jelentős költségvetési egyensúlytalanságot. Ez hozzájárult a gazdaság túlhevüléséhez is.

(10) A litván munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb az Unióban. A jelenlegi probléma annak biztosítása, hogy ez a gyors növekedés ne váljon strukturálissá. Az igen szigorú munkajogi előírások és a szociális támogatási rendszerben gyökerező, a munkavállalást hátráltató tényezők veszélyeztetik a munkaerőpiac működését. Az e téren tett intézkedések, ha megfelelően finanszírozott, aktív munkaerő-piaci politikákkal kapcsolódnak össze, segítenek csökkenteni a jelentős munkanélküliség strukturálissá válásának kockázatát, és visszaszorítják a nagyméretű árnyékgazdaságot.

(11) Az állami tulajdonú vállalatok Litvániában a GDP mintegy 18 %-át adják. Továbbra is jellemzőek rájuk a hatékonysági problémák és a nem kielégítő pénzügyi eredmények. Az állami vállalatok sikeres reformja előmozdítaná a versenyt és javítaná az üzleti környezetet is. Litvánia 2010-ben öt fő területen indított el reformot. A reform átláthatósági iránymutatást ad az állami vállalatok számára, megteremtve a kormányzati elszámoltathatóság alapját. A hatékonyság javításáról szóló 2010. decemberi kormányhatározat további hiteles keretet biztosított a reformhoz. Ezek azonban továbbra is csak keretek és iránymutatások, és a határozatból hiányzik számos, eredetileg javasolt kulcsfontosságú intézkedés, amely biztosította volna a szabályozói és tulajdonosi funkciók elválasztását.

(12) A litván gazdaság energiaintenzitása uniós szinten az egyik legmagasabb. Ez nagymértékben a háztartások fűtésével függ össze, mivel a problémát nagyrészt a rosszul karbantartott többlakásos házak okozzák. Annak ellenére, hogy már 2004-ben stratégiát vezettek be ennek megoldására, kevés beruházásra került sor. Emellett gyorsan növekedett a gépkocsi-tulajdonosok száma, miközben az energiával és közlekedéssel összefüggő adóbevételek a GDP-hez és a munkával kapcsolatos adókhoz (amelyek jóval magasabbak az uniós átlagnál) képest visszaestek. Az alacsony energiaadó-kulcsok – többek között a szállítójárművek regisztrációs és gépjárműadója esetében – kezelése hozzájárulna a rövid távú költségvetési konszolidációhoz, és ösztönözné a hatékonyabb energiafelhasználást is.

(13) Bár Litvánia üzleti szabályozási kerete általában kedvező, hiányosságok vannak a vállalkozásindítás feltételei, az építési engedélyek kiadásának időigényessége és költségei, és a befektetővédelem terén. E területek szabályozásának fejlesztése segítené a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzését. A versenypolitika reformja tovább javítaná a környezetet, de az előrelépés lassú, különösen az energiaágazatban és az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban. Az energiaellátás függetlenségére irányuló nemzeti stratégia kidolgozása hozzájárulna az ellátási biztonsággal kapcsolatos aggályok kezeléséhez és támogatná a villamosenergia-termelés terén érvényesülő fokozottabb versenyt. Az uniós villamosenergia- és gázpiacra vonatkozó jogszabályok harmadik csomagjának végrehajtása fokozná a versenyt a lakossági energiapiacon. Az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban Litvánia 2009-ben törvényt fogadott el a kiskereskedelmi vállalkozások tisztességtelen magatartásának tilalmáról. Mindazonáltal továbbra sem megfelelő mértékű a verseny az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban, részben szerkezete miatt és a piacszabályozás hatékonysági problémái következtében. Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok koncentrációja továbbra is erősödő tendenciát mutat, a négy legnagyobb áruházlánc értékesítése 2008-ban elérte a teljes forgalom 72 %-át.

(14) Litvánia számos kötelezettségvállalást tett az Euró Plusz Paktum[4] keretében. A költségvetés fenntarthatóságának erősítése érdekében Litvánia törvényeket fogad el annak érdekében, hogy nehéz gazdasági helyzet esetére megkönnyítse az államkincstári tartalékalapok növelését, és előmozdítsa a felelősségteljes antiinflációs költségvetési politikát. Számos fontos intézkedést jelentettek be a nyugdíj- és a társadalombiztosítási reformmal összefüggésben is. A foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések a foglalkoztatás élénkítésére, az illegális és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre és rugalmas foglalkoztatási megállapodások előmozdítására összpontosítanak. Több kötelezettségvállalás történt az üzleti környezet javítása érdekében, a felügyeletek fejlesztése, az átláthatóság javítása és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése céljából. Ezek a kötelezettségvállalások a Paktum mind a négy területéhez kapcsolódnak. Összességében tükrözik a konvergenciaprogramban és a nemzeti reformprogramban körvonalazott reformmenetrendet. Egy sor foglalkoztatással kapcsolatos intézkedés – végrehajtása esetén – örvendetes hozzájárulást jelentene a munkaerő iránti kereslet növeléséhez. Ezeket a kötelezettségvállalásokat megvizsgálták és figyelembe vették az ajánlásokban.

(15) A Bizottság értékelte a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett vállalásokat[5]. Figyelembe vette nemcsak a programok Litvánia fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ennek ismeretében a Bizottság úgy véli, hogy a 2012. évi költségvetési célok teljesítését biztosító intézkedéseket pontosabban meg kell határozni. További lépésekre is szükség van a nyugdíjrendszer reformja terén, az államháztartás fenntarthatóságának javítása és a munkával töltött évek meghosszabbításának ösztönzése, a munkaerőpiac működésének javítása, az állami vállalatokra vonatkozó reformcsomag végrehajtása, az energiahatékonyság javítása, az alacsony energiaadók kezelése és egyes ágazatokban a verseny erősítése érdekében.

(16) Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010. június 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta Litvánia 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, és arról alkotott véleményét[6] az alábbi ajánlás, és különösen annak (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta Litvánia nemzeti reformprogramját,

AJÁNLJA, HOGY Litvánia a 2011–2012-es időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében:

(1) A túlzott hiány megszüntetése céljából fogadjon el további tartós jellegű költségvetési intézkedéseket a 2012. évi költségvetés elfogadásának idejéig. Érvényesítse az adóelőírásokat és teljes mértékben használja ki a gazdaság élénkülését a hiánycsökkentés további gyorsításához és biztosítsa a középtávú költségvetési célkitűzés felé való előrelépést évente legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékben. Erősítse meg a költségvetési keretet, mindenekelőtt érvényesíthető és kötelező felső kiadási határértékek megállapításával a középtávú költségvetési keretben.

(2) Fogadja el a nyugdíjrendszer reformjára vonatkozóan javasolt végrehajtási jogszabályokat. A munkaerő-piaci részvétel erősítése érdekében szüntesse meg a nyugdíjkorhatárt elérők, vagy ahhoz közeledők esetében a munkavállalást hátráltató fiskális tényezőket.

(3) A munkajogi törvénynek a szabályozás nagyobb rugalmasságát és a határozott idejű szerződések jobb alkalmazását biztosító módosításával erősítse a munkaerőpiac rugalmasságát. Módosítsa a vonatkozó jogszabályokat, mindenekelőtt a pénzbeni szociális ellátásokra vonatkozó törvényt, annak biztosításához, hogy a szociális ellátások rendszere ne tartalmazzon a munkavállalást hátráltató tényezőket.

(4) 2011 végéig hajtsa végre az állami tulajdonú vállalatokra irányuló reformcsomag valamennyi elemét, biztosítva a szabályozó és tulajdonosi funkciók elválasztását, egyértelmű vállalati célokat, megerősített átláthatóságot és a kereskedelmi, valamint nem kereskedelmi tevékenységek elkülönítését.

(5) A holdingalap gyors végrehajtása révén javítsa az épületek energiahatékonyságát és tegyen lépéseket az energiafelhasználás adóztatása felé való elmozdulás érdekében, kezdve az utasszállító járművek regisztrációs és gépjárműadójával.

(6) Tegyen lépéseket a vállalkozásindítás feltételeinek javítása, az építési engedélyek kiadásának egyszerűsítése, valamint az energia- és a kiskereskedelmi ágazatban a verseny erősítése céljából.

Kelt

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 1. o.

[2]               HL C [...]., [...], [...]. o.

[3]               A 2011. évre érvényben tartotta a Tanács 2011. május 19-i 2011/308/EU határozata.

[4]               Az Euró Plusz Paktum keretében tett kötelezettségvállalások további részletei a SEC(2011) 723 számú dokumentumban találhatók.

[5]               SEC(2011) 723.

[6]               Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően.