Recommendation for a COUNCIL RECOMMENDATION on the National Reform Programme 2011 of Lithuaniaand delivering a Council opinionon the updated Convergence Programme of Lithuania, 2011-2014
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Litvánia 2011. évi nemzeti reformprogramjáról
és a Litvánia 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó aktualizált
konvergenciaprogramjáról szóló tanácsi véleményről AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke
(2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére, tekintettel a költségvetési egyenleg
felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák
felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK
tanácsi rendeletre[1] és
különösen annak 9. cikke (3) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság ajánlására[2], tekintettel az Európai Tanács
következtetéseire, tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság
véleményére, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott
konzultációt követően, mivel: (1)
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta az
Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és
növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a
gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú
területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében,
hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén
rejlő lehetőségeit. (2)
A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok
és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló
ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot[3], amelyek együtt alkotják az „integrált
iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és
foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat. (3)
A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az
első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az
EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és
elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első
európai szemeszterét. (4)
Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács
2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság
éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció
és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget
élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság
helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való
csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a
növekedés felgyorsítása érdekében. Felszólította a tagállamokat, hogy ezeket a
prioritásokat konkrét intézkedések formájában építsék majd be stabilitási vagy
konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba. (5)
Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is
felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy
vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási
vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba
beépíthessék. (6)
Litvánia 2011. április 28-án benyújtotta a
2011–2014 közötti időszakra vonatkozó, 2011. évi aktualizált
konvergenciaprogramját, valamint 2011. évi nemzeti reformprogramját. A
kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére
egyidejűleg került sor. (7)
A litván gazdaság lassan kilábal a súlyos gazdasági
válságból, melynek során a GDP 17 %-kal visszaesve a csúcsról mélypontra
került, miközben a hazai kereslet összeomlását a globális kereskedelem pangása
is súlyosbította. A munkaerőpiac gyorsan reagált a válságra, a
munkanélküliség rekordmagasságba emelkedett, a 2008. eleji 4,2 %-os
csekély mértékről 2010 közepére elérte a 18,3 %-os csúcsot. A
valutatanácsi megállapodás iránti szilárd elkötelezettség, amelyet
jelentős költségvetési konszolidáció támasztott alá, a magánszektor
béreinek kiigazításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának erősítését
célzó intézkedésekkel együtt hozzájárult a gazdaság stabilizálásához. A
globális gazdasági élénkülésnek és a gazdaság visszanyert versenyképességének
eredményeként az export meglódult és a gazdaság 2010-ben újra növekedni
kezdett. 2011-ben az élénkülés a hazai kereslet növekedésével új lendületet
kapott. Továbbra is kétszámjegyű marad azonban a munkanélküliség, bár
várhatóan gyorsan csökken. (8)
Az 1466/97/EK tanácsi rendeletnek megfelelően
az aktualizált konvergenciaprogram értékelése alapján a Tanács véleménye
szerint a 2011. évi konvergenciaprogramot alátámasztó makrogazdasági
forgatókönyv megalapozott. Miközben 2011-re némileg optimistább növekedési
feltételezéseken alapul, nagyjából összhangban van a Bizottság 2012-re
vonatkozó legújabb előrejelzéseivel. A program tervei szerint a hiány a
Tanács által megállapított 2012-es határidőre a 3 %-os
referenciaérték alá kerül, de ezt 2012-re vonatkozóan nem támasztják alá
kellő mértékben intézkedésekkel. Az erősödő gazdasági lendület
2011-ben a programban tervezettnél jobb költségvetési eredményekhez vezethet.
Ha azonban a 2011 végén kifutó átmeneti konszolidációs intézkedéseket nem
hosszabbítják meg, és nem egészítik ki jelentős tartós jellegű
intézkedésekkel, fennáll annak a kockázata, hogy a javuló makrogazdasági
kilátások ellenére a 2012. évi költségvetési célokat nem sikerül teljesíteni. A
2010–2012 közötti átlagos éves költségvetési erőfeszítés jóval a GDP 2,25 %-át
kitevő – a túlzotthiány-eljárás keretében 2010. február 16-án tett tanácsi
ajánlásban meghatározott – mérték alatt marad. Mivel a gazdasági növekedés és
az adóbevételek a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlás
időszakában vártnál lényegesen magasabbak, a szükséges költségvetési
erőfeszítés végrehajtása a programban előirányzottnál gyorsabb
hiánycsökkentést és a középtávú célkitűzés felé való előrelépést
tenne lehetővé. A GDP 0,5 %-át kitevő strukturális többlet elérésére
irányuló középtávú célkitűzést a tervek szerint nem érik el a
programidőszakon belül. (9)
Tekintettel a túlzotthiány-eljárás keretében
2012-re meghatározott cél eléréséhez és a középtávú célkitűzés felé való
előrelépéshez szükséges jelentős kiigazításra, és az uniós
strukturális alapok felhasználásának előreütemezéséhez szükséges
társfinanszírozás biztosítására, valamint a gazdaságban a produktív beruházások
arányának növelésére, a további konszolidációs intézkedések megállapítása
kihívást fog jelenteni. Az állami szektor hatékonyságának javítása további
teret teremthet a kiadásoknak a közszolgáltatások minőségét nem
veszélyeztető kiigazításához. További reform hiányában az elöregedéssel
összefüggő kiadások növekedésének mértéke a következő néhány
évtizedben az uniós átlag fölötti lesz. A kormány 2010 júniusában jóváhagyta a
társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer átfogó reformjának általános
koncepcióját. A javaslat magában foglalta a nyugdíjkorhatár jelentős
emelését, a nyugdíjszámítás módjának módosítását és az állami nyugdíjak beépítését
a társadalombiztosítás általános rendszerébe. E javaslatok valamennyi elemének
jóváhagyása és sikeres megvalósítása alapvető az államháztartás hosszú
távú fenntarthatósága szempontjából és hozzájárulhat a munkaerő-kínálat
növeléséhez azáltal, hogy az idősebb munkavállalók számára erősebb
ösztönzést biztosít a munkavállaláshoz, miközben biztosítja a nyugdíjak
megfelelőségét. Emellett az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága
erősebb költségvetési keretet is szükségessé tesz. Mindenekelőtt a
válságot megelőzően a költségvetési keret nem akadályozta meg a
kiadási célok ismétlődő jelentős módosítását és a váratlan
bevételekből finanszírozott prociklikus kiadásnövekedést. A fellendüléshez
kapcsolódó bevételekből finanszírozott túlzott kiadásnövekedés okozta a
válság idején kialakuló jelentős költségvetési egyensúlytalanságot. Ez
hozzájárult a gazdaság túlhevüléséhez is. (10)
A litván munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb
az Unióban. A jelenlegi probléma annak biztosítása, hogy ez a gyors növekedés
ne váljon strukturálissá. Az igen szigorú munkajogi előírások és a
szociális támogatási rendszerben gyökerező, a munkavállalást hátráltató
tényezők veszélyeztetik a munkaerőpiac működését. Az e téren
tett intézkedések, ha megfelelően finanszírozott, aktív munkaerő-piaci
politikákkal kapcsolódnak össze, segítenek csökkenteni a jelentős
munkanélküliség strukturálissá válásának kockázatát, és visszaszorítják a
nagyméretű árnyékgazdaságot. (11)
Az állami tulajdonú vállalatok Litvániában a GDP
mintegy 18 %-át adják. Továbbra is jellemzőek rájuk a hatékonysági
problémák és a nem kielégítő pénzügyi eredmények. Az állami vállalatok
sikeres reformja előmozdítaná a versenyt és javítaná az üzleti környezetet
is. Litvánia 2010-ben öt fő területen indított el reformot. A reform átláthatósági
iránymutatást ad az állami vállalatok számára, megteremtve a kormányzati
elszámoltathatóság alapját. A hatékonyság javításáról szóló 2010. decemberi
kormányhatározat további hiteles keretet biztosított a reformhoz. Ezek azonban
továbbra is csak keretek és iránymutatások, és a határozatból hiányzik számos,
eredetileg javasolt kulcsfontosságú intézkedés, amely biztosította volna a
szabályozói és tulajdonosi funkciók elválasztását. (12)
A litván gazdaság energiaintenzitása uniós szinten
az egyik legmagasabb. Ez nagymértékben a háztartások fűtésével függ össze,
mivel a problémát nagyrészt a rosszul karbantartott többlakásos házak okozzák.
Annak ellenére, hogy már 2004-ben stratégiát vezettek be ennek megoldására,
kevés beruházásra került sor. Emellett gyorsan növekedett a
gépkocsi-tulajdonosok száma, miközben az energiával és közlekedéssel
összefüggő adóbevételek a GDP-hez és a munkával kapcsolatos adókhoz
(amelyek jóval magasabbak az uniós átlagnál) képest visszaestek. Az alacsony
energiaadó-kulcsok – többek között a szállítójárművek regisztrációs és
gépjárműadója esetében – kezelése hozzájárulna a rövid távú költségvetési
konszolidációhoz, és ösztönözné a hatékonyabb energiafelhasználást is. (13)
Bár Litvánia üzleti szabályozási kerete általában
kedvező, hiányosságok vannak a vállalkozásindítás feltételei, az építési
engedélyek kiadásának időigényessége és költségei, és a
befektetővédelem terén. E területek szabályozásának fejlesztése segítené a
munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzését. A versenypolitika reformja tovább
javítaná a környezetet, de az előrelépés lassú, különösen az
energiaágazatban és az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazatban. Az energiaellátás
függetlenségére irányuló nemzeti stratégia kidolgozása hozzájárulna az ellátási
biztonsággal kapcsolatos aggályok kezeléséhez és támogatná a
villamosenergia-termelés terén érvényesülő fokozottabb versenyt. Az uniós
villamosenergia- és gázpiacra vonatkozó jogszabályok harmadik csomagjának
végrehajtása fokozná a versenyt a lakossági energiapiacon. Az élelmiszer-kiskereskedelmi
ágazatban Litvánia 2009-ben törvényt fogadott el a kiskereskedelmi
vállalkozások tisztességtelen magatartásának tilalmáról. Mindazonáltal továbbra
sem megfelelő mértékű a verseny az élelmiszer-kiskereskedelmi
ágazatban, részben szerkezete miatt és a piacszabályozás hatékonysági problémái
következtében. Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok koncentrációja továbbra is
erősödő tendenciát mutat, a négy legnagyobb áruházlánc értékesítése
2008-ban elérte a teljes forgalom 72 %-át. (14)
Litvánia számos kötelezettségvállalást tett az Euró
Plusz Paktum[4]
keretében. A költségvetés fenntarthatóságának erősítése érdekében Litvánia
törvényeket fogad el annak érdekében, hogy nehéz gazdasági helyzet esetére
megkönnyítse az államkincstári tartalékalapok növelését, és előmozdítsa a
felelősségteljes antiinflációs költségvetési politikát. Számos fontos
intézkedést jelentettek be a nyugdíj- és a társadalombiztosítási reformmal
összefüggésben is. A foglalkoztatással kapcsolatos intézkedések a foglalkoztatás
élénkítésére, az illegális és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemre
és rugalmas foglalkoztatási megállapodások előmozdítására
összpontosítanak. Több kötelezettségvállalás történt az üzleti környezet
javítása érdekében, a felügyeletek fejlesztése, az átláthatóság javítása és a
vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése céljából. Ezek a
kötelezettségvállalások a Paktum mind a négy területéhez kapcsolódnak.
Összességében tükrözik a konvergenciaprogramban és a nemzeti reformprogramban
körvonalazott reformmenetrendet. Egy sor foglalkoztatással kapcsolatos
intézkedés – végrehajtása esetén – örvendetes hozzájárulást jelentene a
munkaerő iránti kereslet növeléséhez. Ezeket a kötelezettségvállalásokat
megvizsgálták és figyelembe vették az ajánlásokban. (15)
A Bizottság értékelte a konvergenciaprogramot és a
nemzeti reformprogramot, valamint az Euró Plusz Paktum keretében tett
vállalásokat[5].
Figyelembe vette nemcsak a programok Litvánia fenntartható költségvetési és
társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem
azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak,
tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok
beépítésével kell megerősíteni az Európai Unió átfogó gazdasági
kormányzását. Ennek ismeretében a Bizottság úgy véli, hogy a 2012. évi
költségvetési célok teljesítését biztosító intézkedéseket pontosabban meg kell
határozni. További lépésekre is szükség van a nyugdíjrendszer reformja terén,
az államháztartás fenntarthatóságának javítása és a munkával töltött évek
meghosszabbításának ösztönzése, a munkaerőpiac működésének javítása,
az állami vállalatokra vonatkozó reformcsomag végrehajtása, az
energiahatékonyság javítása, az alacsony energiaadók kezelése és egyes
ágazatokban a verseny erősítése érdekében. (16)
Ezen értékelés fényében és figyelembe véve a 2010.
június 2-i, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126.
cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást, a Tanács megvizsgálta
Litvánia 2011. évi aktualizált konvergenciaprogramját, és arról alkotott
véleményét[6] az
alábbi ajánlás, és különösen annak (1) és (2) pontja tükrözi. Figyelembe véve
az Európai Tanács 2011. március 25-i következtetéseit, a Tanács megvizsgálta
Litvánia nemzeti reformprogramját, AJÁNLJA, HOGY Litvánia a 2011–2012-es
időszakon belül tegyen intézkedéseket a következők érdekében: (1)
A túlzott hiány megszüntetése céljából fogadjon el
további tartós jellegű költségvetési intézkedéseket a 2012. évi
költségvetés elfogadásának idejéig. Érvényesítse az adóelőírásokat és
teljes mértékben használja ki a gazdaság élénkülését a hiánycsökkentés további
gyorsításához és biztosítsa a középtávú költségvetési célkitűzés felé való
előrelépést évente legalább a GDP 0,5 %-ának megfelelő
mértékben. Erősítse meg a költségvetési keretet, mindenekelőtt
érvényesíthető és kötelező felső kiadási határértékek
megállapításával a középtávú költségvetési keretben. (2)
Fogadja el a nyugdíjrendszer reformjára vonatkozóan
javasolt végrehajtási jogszabályokat. A munkaerő-piaci részvétel
erősítése érdekében szüntesse meg a nyugdíjkorhatárt elérők, vagy
ahhoz közeledők esetében a munkavállalást hátráltató fiskális
tényezőket. (3)
A munkajogi törvénynek a szabályozás nagyobb
rugalmasságát és a határozott idejű szerződések jobb alkalmazását
biztosító módosításával erősítse a munkaerőpiac rugalmasságát.
Módosítsa a vonatkozó jogszabályokat, mindenekelőtt a pénzbeni szociális
ellátásokra vonatkozó törvényt, annak biztosításához, hogy a szociális
ellátások rendszere ne tartalmazzon a munkavállalást hátráltató tényezőket. (4)
2011 végéig hajtsa végre az állami tulajdonú
vállalatokra irányuló reformcsomag valamennyi elemét, biztosítva a szabályozó
és tulajdonosi funkciók elválasztását, egyértelmű vállalati célokat,
megerősített átláthatóságot és a kereskedelmi, valamint nem kereskedelmi
tevékenységek elkülönítését. (5)
A holdingalap gyors végrehajtása révén javítsa az
épületek energiahatékonyságát és tegyen lépéseket az energiafelhasználás
adóztatása felé való elmozdulás érdekében, kezdve az utasszállító járművek
regisztrációs és gépjárműadójával. (6)
Tegyen lépéseket a vállalkozásindítás feltételeinek
javítása, az építési engedélyek kiadásának egyszerűsítése, valamint az
energia- és a kiskereskedelmi ágazatban a verseny erősítése céljából. Kelt a
Tanács részéről az
elnök [1] HL L 209., 1997.8.2., 1. o. [2] HL C [...]., [...], [...]. o. [3] A 2011. évre érvényben tartotta a Tanács 2011. május
19-i 2011/308/EU határozata. [4] Az Euró Plusz Paktum keretében tett
kötelezettségvállalások további részletei a SEC(2011) 723 számú dokumentumban
találhatók. [5] SEC(2011) 723. [6] Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3)
bekezdésében előírtaknak megfelelően.