INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

E javaslat célja, hogy a tagállamok és az Unió közötti, a polgári védelem terén folyó megerősített együttműködést megkönnyítő polgári védelmi mechanizmusról[1], valamint a természeti és ember okozta katasztrófák elleni védelem biztosítása érdekében a mechanizmus keretébe tartozó fellépésekhez finanszírozást nyújtó polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról[2] szóló tanácsi határozatok helyébe lépjen.

A 2007–2009-es időszakra vonatkozó polgári védelmi jogszabályok átfogó értékelését[3] követően, és figyelemmel a múltbeli veszélyhelyzetek tanulságaira, ez a javaslat egyetlen jogi aktusba foglalja a két tanácsi határozatot. A pénzügyi rendelkezéseket a Bizottság 2011. június 29-i, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[4] kifejtett, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keretre irányuló javaslatok összefüggésében kell értékelni.

A Szerződés polgári védelemről szóló új 196. cikke alapján a mechanizmus célja a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatása, összehangolása és kiegészítése, javítva az Unión belüli és kívüli bármilyen természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra szolgáló rendszerek hatékonyságát. A konkrét célkitűzések közé tartozik a) a katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése a katasztrófák hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint a megelőzés kultúrájának megteremtése útján, b) az Unió katasztrófákra való reagálásra történő felkészültségének fokozása, c) a gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások elősegítése súlyos katasztrófák esetén.

A javaslat a 2010. évi, „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe” című bizottsági közleményre[5], valamint a 2009. évi, „A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepció” című közleményre[6] épül.

A javaslat hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez, valamint az uniós polgárok biztonságának fokozásához és a természeti és ember által okozott katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség kiépítéséhez, amelyek fontos részét képezik a Stockholmi Programnak[7] és az Unió belső biztonsági stratégiájának[8]. Ezenkívül a katasztrófák megelőzését szolgáló intézkedések támogatásával és előmozdításával az Unió polgári védelmi politikája csökkentené az uniós gazdaság katasztrófákból eredő költségeit, ezáltal a növekedés előtt álló akadályokat is. A polgárok, anyagi javak és a környezet magasabb szintű védelme minimalizálná a katasztrófák – valószínűleg a legkiszolgáltatottabb régiókat és embereket sújtó – hátrányos társadalmi, gazdasági és környezeti hatását, és így hozzájárulna a fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedéshez.

A javaslat jelentősen hozzájárul az egyszerűsítéshez is. Az új határozat egyetlen szövegbe vonja össze a mechanizmus működésére, valamint a tevékenységeinek finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek korábban külön határozatokban szerepeltek. Emellett egyszerűsíti a meglévő, a segítség szállításának összevonására és társfinanszírozására vonatkozó eljárásokat (pl. a jelenlegi szabályok szerinti, szisztematikus 50 %-os visszatérítés elkerülésével, valamint a több tagállamot érintő szállítási műveletekre vonatkozóan vezető állam kijelölésével), ezáltal jelentősen csökkenti a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheit. Egyszerűsített szabályokat határoz meg a mechanizmus harmadik országokbeli katasztrófák esetén történő aktiválására is.

A megerősített mechanizmus hozzá fog járulni a szolidaritási klauzula megvalósításához, amelyre vonatkozóan az Európai Bizottság és a főképviselő javaslatot fog előterjeszteni 2012-ben.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az uniós szintű polgári védelmi együttműködést két jogi aktus szabályozza: (1) a Tanács 2007/779/EK, Euratom határozata (2007. november 8.) a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról (átdolgozás)[9], valamint (2) a Tanács 2007/162/EK, Euratom határozata (2007. március 5.) a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról[10]; ez a határozat mindkettőt hatályon kívül helyezi.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Különös figyelmet fordítottak a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szoros koordinációjának biztosítására, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és pénzügyi eszközök keretében végrehajtott tevékenységekkel való összhangra, különösen az igazságügy, a szabadság, a biztonságpolitika – ideértve a konzuli támogatást és a kritikus infrastruktúrák védelmét –, a környezet – különösen az árvizek kezelése és a súlyos balesetek veszélyének ellenőrzése –; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; az egészségügy; a tengeri szennyezés; a külkapcsolatok és a fejlesztéspolitika területén.

Az egyéb uniós pénzügyi eszközökkel való összhangot több olyan rendelkezés biztosítja, amely egyértelműen meghatározza az eszköz hatályát és kizárja a kettős finanszírozást.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

Hatásvizsgálati jelentés készült a szakpolitikai opciók és azok hatásainak vizsgálata céljából, amely jelentés átfogja egy előzetes értékelés valamennyi fontos vonatkozását[11]. A hatásvizsgálati folyamatot egy 21 bizottsági szolgálat bevonásával működő hatásvizsgálati irányítócsoport kísérte figyelemmel, és anyagokat szolgáltatott hozzá egy külső tanulmány is.

Konzultáció az érdekeltekkel

A Bizottság 2010. évi katasztrófareagálási közleményét[12] megelőző, az érdekelt feleknek szervezett rendezvények sora mellett három célzott konzultációt[13] folytattak le az érdekeltekkel.

Érdekeltek továbbá a veszélyhelyzetek kezelése terén tevékenykedő szereplők, a humanitárius közösség, az ENSZ szervei, a kutatási, belső biztonsági, környezeti, külpolitikai és más kapcsolódó szakpolitikai területek.

Az érdekelt felek minden észrevételét teljes mértékben figyelembe vették, és azok bekerültek a hatásvizsgálati jelentésbe.

Hatásvizsgálat

Az azonosított fő problémák: (1) az uniós polgári védelmi együttműködés nem eléggé proaktív és eseti jellegű mechanikája korlátozza az európai katasztrófareagálás hatékonyságát, eredményességét és koherenciáját, (2) a kritikus reagálási kapacitások hiánya (kapacitásbeli hiányosságok), (3) a korlátozott szállítási megoldások és a nehézkes eljárások hátráltatják az optimális reagálást, (4) korlátozott felkészültség a képzés és a gyakorlatok során, és (5) a megelőzési szakpolitikák integrációjának hiánya.

A hatásvizsgálat több szakpolitikai opciót értékelt:

A segítségnyújtás rendelkezésre állása: (1) a kapacitások önkéntes összevonása uniós finanszírozás nélkül; (2) a kapacitások önkéntes összevonása korlátozott uniós társfinanszírozással; és (3) önkéntes összevonás magasabb szintű uniós társfinanszírozással; valamint a lehetőségek szélesebb köre (a tevékenység megszüntetésétől az uniós polgári védelmi erőig);

A kapacitásbeli hiányosságok kezelése: (1) az uniós fellépés mellőzése; (2) a tagállamok támogatása a hiányzó kapacitás kialakítása terén; (3) a hiányosságok uniós szintű kapacitással való pótlása;

A szállítás korlátozott logisztikai és pénzügyi forrásainak kezelése: (1) az eddigi rendszer megszüntetése; (2) a szakpolitika változatlanul hagyása; (3) a legsürgősebb, prioritást jelentő szükségleteket érintő társfinanszírozás plafonjának növelése; és (4) a maximális társfinanszírozás egységes növelése;

A szállításra vonatkozó rendelkezések egyszerűsítése: (1) a szakpolitika változatlanul hagyása; (2) a jelenlegi szállítási rendelkezések egyszerűsítése;

Felkészültség: (1) nem készül új uniós jogszabály; nem emelik az uniós finanszírozást; (2) általános uniós felkészültségi szakpolitikai keret kötelező rendelkezések nélkül, valamint további uniós finanszírozás; (3) a nemzeti képzés uniós finanszírozása, melynek feltétele, hogy a képzési központok megfeleljenek bizonyos minimumkövetelményeknek;

Megelőzés: (1) nem készül új uniós jogszabály, nem emelik az uniós finanszírozást; (2) általános uniós megelőzési szakpolitikai keret kötelező rendelkezések nélkül, plusz kiegészítő uniós finanszírozás; (3) a nemzeti katasztrófakockázat-kezelési tervek elkészítése egy bizonyos határidőre.

E javaslattal együtt a hatásvizsgálat is benyújtásra kerül.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

A szöveg a polgári védelmi szakpolitika négy fő elemén alapuló szerkezetet követ: megelőzés, felkészültség, reagálás és külső dimenzió, valamint a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó fejezet.

(a) Célkitűzések, tárgy és hatály

Az egyik változás a mechanizmus hatályának hozzáigazítása az Szerződés új 196. cikkéhez, amely a katasztrófavédelem integrált megközelítését támogatja. Az általános célkitűzéssel az 1. cikk foglalkozik, melyet további részletek követnek a konkrét célkitűzések formájában, és az előrehaladás mérésére szolgáló mutatók támasztják alá (3. cikk).

A katasztrófákra való reagálást segítő fellépések hatálya (2. cikk) az Unión belülre és kívülre is kiterjed. A megelőzési és felkészültségi intézkedések az Unióra, valamint a 28. cikkben említett bizonyos harmadik országokra vonatkoznak.

(b) Megelőzés

A javaslat új fejezetet iktat be a megelőzésre vonatkozóan, az uniós megelőzési szakpolitikai keret fontosságának növelése céljából, valamint azért, hogy hatékonyan hozzákapcsolja azt a felkészültségi és reagálási fellépésekhez.

Az 5. cikk meghatározza a Bizottság feladatait, amelyek a 2009. évi megelőzési közleményen és tanácsi következtetéseken alapulnak.

A kockázatértékeléssel kapcsolatos, folyamatban lévő munkára építve és a mechanizmuson belüli hatékony együttműködés biztosítása érdekében a tagállamoknak 2016 végéig be kell nyújtaniuk kockázatkezelési terveiket (6. cikk). Ezek fontos tervezési eszközök, és hozzájárulnak az Unió belső biztonsági stratégiájában[14] felvázolt következetes kockázatkezelési politikához.

(c) Felkészültség

A fő hangsúly a felkészültségi fellépésekre került, a reagálás tervezésének javítása, az uniós reagálási kapacitás javítása, valamint a nagy léptékű katasztrófákra való felkészültség általános szintjének javítása céljából. A rendelkezések a 2010. évi katasztrófareagálási közleményben és az európai katasztrófavédelmi képzésről szóló tanácsi következtetésekben[15] foglalt javaslatokon alapulnak. A fő változások közé a következők tartoznak:

· Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) létrehozása és igazgatása. Az ERC a jelenlegi megfigyelési és tájékoztatási központra (MIC) fog épülni, amelyet meg kell erősíteni a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti kapacitás biztosítása érdekében (a 7. cikk a) pontja);

· A reagálási műveletekre vonatkozó koherens tervezési keret kialakítása referencia-forgatókönyvek készítése, a meglévő kapacitások feltérképezése és az azok bevetésére vonatkozó készenléti tervek kidolgozása útján. Keresni fogjuk a természetbeni segítségnyújtás és a humanitárius segítségnyújtás közötti szinergiákat is; (10. cikk).

· Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás kialakítása azon előzetesen azonosított kapacitások önkéntes összevonása útján, amelyeket a tagállamok rendelkezésre bocsátanak a mechanizmus keretébe tartozó műveletek céljára. Hangsúlyt kap a kapacitások jobb láthatóságának szükségessége is (11. cikk).

· A reagálási kapacitások hiányosságainak azonosítása és megszüntetése kiegészítő, uniós finanszírozású kapacitások fejlesztésének támogatása útján, ahol ezt költséghatékonyabbnak tartották a tagállamok egyéni befektetéseinél. Különleges nyomonkövetési eljárást írnak elő, a Bizottság pedig köteles kétévente beszámolni a Tanácsnak és a Parlamentnek az előrehaladásról (12. cikk).

· A jelenlegi uniós felkészültségi fellépések hatályának kiterjesztése a képzés terén, többek között képzési hálózat létrehozása és a képzési program diverzifikációja útján. A Bizottság is adhat iránymutatást az uniós és nemzetközi polgári védelmi képzésre vonatkozóan (13. cikk).

· Szakértői csoportok kiküldése az érintett állam vagy az ENSZ és ügynökségei kérésére, hogy tanácsot adjanak a megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozóan (a 13. cikk (2) bekezdése).

· Annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a tagállamok segítséget kapjanak a veszélyhelyzet-reagálási kapacitásoknak az EU-n belüli logisztikai csomópontokban való előzetes elhelyezéséhez (a 7. cikk f) pontja).

(d) Reagálás

A javasolt változások célja a hatékonyabb és gyorsabb reagálás biztosítása a következők útján:

· Kapacitások ideiglenes előzetes elhelyezése megnövekedett kockázatot jelentő helyzetek esetén (a 15. cikk (2) bekezdése).

· Veszélyhelyzet-reagálási tervre irányuló javaslat és a kapacitások bevetésére irányuló kérelem (a 15. cikk (3) bekezdésének c) pontja).

· Annak előírása a tagállamok számára, hogy biztosítsák az érkező segítség támogatását a fogadó ország részéről, ahogyan arra a fogadó ország nyújtotta támogatásról szóló tanácsi következtetések[16] felhívtak (a 15. cikk (6) bekezdése).

(e) A polgári védelmi műveletek külső dimenziója:

Az Unión kívüli műveletek esetében a javaslat a következők segítségével mozdítja elő a nemzetközi polgári védelmi munka összhangját:

· Az ENSZ vagy ügynökségei, illetve valamely vonatkozó nemzetközi szervezet kérésére segítségnyújtás a mechanizmus útján (a 16. cikk (1) bekezdése).

· A Bizottság részéről az Európai Külügyi Szolgálatnak nyújtott tájékoztatás annak érdekében, hogy a polgári védelmi művelet összhangban állhasson az érintett ország és az EU közötti általános kapcsolatokkal (a 16. cikk (3) bekezdése).

· Azon esetek egyértelműsítése, amelyekben konzuli támogatás útján segítséget lehet nyújtani, figyelemmel a közeljövőbeli, a képviselettel nem rendelkező uniós polgárok konzuli védelmére vonatkozó összehangolási és együttműködési intézkedésről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (a 16. cikk (7) bekezdése).

(f) A pénzügyi támogatásra vonatkozó rendelkezések

A pénzügyi rendelkezések egy új fejezetben szerepelnek. A támogatható tevékenységek (20–23. cikk) általános, megelőzési és felkészültségi, reagálási és szállítási csoportokba sorolva szerepelnek, és magukban foglalják a fentebb javasolt új tevékenységek támogatását. A szállítás támogatásához kapcsolódó, a jelenlegi eszköz szerinti rendelkezések módosulnak, egyszerűsödnek és felülvizsgált finanszírozási feltételek kerülnek bevezetésre a teljes elszámolható költség akár 85 %-áig, egyes korlátozott esetekben, bizonyos feltételek teljesülése esetén pedig akár 100 %-áig növelve a társfinanszírozás mértékét.

Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy egy tagállam vezető szerepet játsszon a több tagállamot érintő műveletekre vonatkozó uniós finanszírozás igénylése során, és hogy egy segítséget kérő érintett tagállam kérhesse a szállítási költségek társfinanszírozását is.

Változnak a pénzügyi beavatkozás típusai is, hogy lehetővé váljon a kiadások megtérítése és a pénzalapok létrehozása. Támogatások és közbeszerzés esetén nem lesz szükséges a veszélyhelyzeti reagáláshoz kapcsolódó műveletek szerepeltetése a Bizottság éves munkaprogramjában (25. cikk). E határozat pénzügyi rendelkezéseit 2014. január 1-től kellene alkalmazni, mivel azok a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez kapcsolódnak.

(g) Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikke.

(h) A szubszidiaritás elve

A javaslat céljait az önállóan eljáró tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani.

A mechanizmust azért hozták létre, mert a súlyos katasztrófák meghaladhatják bármely tagállam reagálási képességeit, és az érintett tagállam nem tud egyedül megküzdeni a helyzettel. Az e téren való uniós fellépés jelentős transz-/multinacionális elemmel rendelkező helyzetek kezelését foglalja magában, amelyek szükségszerűen átfogó összehangolást és a nemzeti szinten túlmutató koncentrált fellépést igényelnek. A megelőzéssel és kockázatkezeléssel kapcsolatos közös munka a tapasztalatcserének és a megerősített uniós szintű koherenciának köszönhetően gyorsabban fejlődhet.

Tekintetbe véve az emberi életben bekövetkezett veszteségek, valamint a környezeti, gazdasági és anyagi károk csökkentéséhez kapcsolódó előnyöket, a javaslat egyértelműen uniós többletértéket teremt. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hatékonyabban működjenek közre a mechanizmus keretében nyújtott uniós támogatásban, és hogy élvezzék a fokozottabb összehangolás és együttműködés előnyeit. A javaslat javítaná a nagy léptékű katasztrófákra való felkészültség szintjét, és koherensebb katasztrófakockázat-kezelési szakpolitikát hozna létre. A gyorsreagálási kapacitás útján koherensebb és hatékonyabb reagálás lenne biztosított, amely készen áll arra, hogy bárhol segítsen, ahol szükséges.

A javaslat emellett méretgazdaságosságra törekszik, mint például költséghatékony logisztikára és szállításra, a kapacitások önkéntes összevonása útján történő koherens és hatékony reagálásra, valamint a szűkös erőforrások hatékonyabb felhasználására az uniós finanszírozású kapacitások megosztása útján.

(i) Az arányosság elve

A javaslat nem terjed túl azon, ami a célkitűzések eléréséhez szükséges. Foglalkozik a múltbeli beavatkozások azonosított hiányosságaival, és a Tanácstól és az Európai Parlamenttől származó felhatalmazásokon alapul.

Az Unióra és a tagállamokra nehezedő adminisztratív teher korlátozott, és nem lép túl a felülvizsgálat céljainak eléréséhez szükséges mértéken. A kapacitásokra vonatkozó tanúsítási és nyilvántartásba vételi eljárás egyszerű, és a veszélyhelyzet kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) útján fogják végrehajtani[17]. A tagállamok csak arra kötelesek, hogy – az előzetes tervezéshez és a forgatókönyvek kidolgozásához kapcsolódó munkával való összhang biztosítása érdekében – tájékoztassák a Bizottságot a kockázatkezelési tervek elkészítéséről.

A finanszírozás iránti kérelmek benyújtásához a költségvetési rendeletben előírtakon túl nem szükséges speciális formátum. Különös figyelmet fordítottak annak biztosítására, hogy a súlyos katasztrófák esetén követendő eljárások biztosítsák a szükséges rugalmasságot és lehetővé tegyék a sürgős fellépést.

(j) A jogi aktus típusának megválasztása

Európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleménye[18] folyó árakon 513 millió EUR költségvetési kötelezettségvállalást irányoz elő az uniós polgári védelmi szakpolitikára, a következők szerint: 276 millió EUR-t az Unión belüli és 237 millió EUR-t az Unión kívüli műveletekre.

2011/0461 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az uniós polgári védelmi mechanizmusról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 196. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Figyelemmel arra, hogy az elmúlt évek során jelentősen nőtt a természeti és ember okozta katasztrófák száma és súlyossága, valamint egy olyan helyzetben, amelyben a jövőbeli katasztrófák valószínűleg még szélsőségesebbek és összetettebbek lesznek, messzire nyúló és hosszabb távú következményekkel járva, ami különösen az éghajlatváltozásból és a számos természeti és technológiai veszély lehetséges kölcsönhatásából ered, egyre fontosabb a katasztrófavédelem integrált megközelítése. Az Uniónak támogatnia kell, össze kell hangolnia és ki kell egészítenie a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseit, hogy javuljon a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra szolgáló rendszerek hatékonysága.

(2) A közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal[19] átdolgozott, a polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat[20] polgári védelmi mechanizmust hozott létre. E mechanizmus finanszírozását a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló, 2007. március 5-i 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat[21] biztosította, amely rendelkezett a nyújtandó pénzügyi támogatásról, mind a súlyos veszélyhelyzetekre való reagálás hatékonyságának javításához való hozzájárulásként, mind a veszélyhelyzetek minden típusára vonatkozó megelőzési és felkészültségi intézkedések javítása érdekében, ideértve a polgári védelem területén közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló, 1999. december 9-i 1999/847/EK tanácsi határozat[22] értelmében korábban hozott intézkedések folytatását is. A pénzügyi eszköz 2013. december 31-én hatályát veszti.

(3) Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében biztosítandó, az Unión belül vagy kívül bekövetkező valamennyi természeti és ember által okozott katasztrófával – ideértve a terrorcselekményeket és a technológiai, radiológiai és környezeti baleseteket, tengeri szennyezést és az akut egészségügyi veszélyhelyzeteket – szembeni védelemnek elsősorban az emberekre kell vonatkoznia, de a környezetre és a tulajdonra, köztük a kulturális örökségre is. Az ilyen katasztrófák mindegyike esetén kérhető polgári védelmi és más veszélyhelyzeti segítségnyújtás az érintett ország reagálási képességeinek kiegészítése céljából.

(4) A polgári védelmi mechanizmus az európai szolidaritás látható kifejezését jelenti azáltal, hogy gyakorlati és gyors hozzájárulást biztosít a katasztrófák megelőzéséhez és az azokra való felkészültséghez, valamint a súlyos katasztrófákra és azok fenyegető közelségére való gyors reagáláshoz. Következésképpen ez a határozat nem érintheti a tagállamoknak az e határozat hatálya alá tartozó kérdésekkel kapcsolatos két- vagy többoldalú szerződésekben előírt jogait és kötelezettségeit, sem a tagállamoknak az emberek, a környezet és a tulajdon területükön belüli védelmére vonatkozó felelősségét.

(5) A mechanizmusnak kellően figyelembe kell vennie a vonatkozó uniós jogszabályokat és a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és ki kell aknáznia a releváns uniós kezdeményezésekkel, mint például az európai Föld-megfigyelési programmal (GMES), a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programmal (EPCIP) és a közös információmegosztási környezettel (CISE) fennálló szinergiákat.

(6) A mechanizmusnak általános szakpolitikai keretet kell tartalmaznia a katasztrófák kockázatának megelőzését szolgáló uniós fellépésekre vonatkozóan, amelynek célja a katasztrófák elleni védelem és a velük szembeni ellenálló-képesség magas szintjének elérése a katasztrófák hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint a megelőzés kultúrájának megteremtése útján. A kockázatkezelési tervek alapvető fontosságúak a katasztrófavédelem integrált, a kockázatmegelőzést, a felkészültséget és a reagálási fellépéseket összekapcsoló megközelítésének biztosításához. A mechanizmusnak tehát általános keretet kell tartalmaznia a kockázatkezelési tervek közlésére és végrehajtására vonatkozóan.

(7) A megelőzés kulcsfontosságú a katasztrófák elleni védelem terén, és további cselekvést igényel, ahogyan arra a 2009. november 30-i tanácsi következtetések és a Bizottság „A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepció” című közleményéről[23] szóló, 2010. szeptember 21-i európai parlamenti állásfoglalás is felhívtak.

(8) A kockázatok uniós szinten történő, a nemzeti kockázatértékelési erőfeszítésekből merítő áttekintése az európai reagálási, felkészültségi és megelőzési fellépések optimális összehangolását figyelembe vevő, fejlett forgatókönyv-készítés és veszélyhelyzeti tervezés formájában többletértéket teremthet.

(9) Az észlelő és korai figyelmeztető rendszerek továbbfejlesztéséhez való hozzájárulásával az Uniónak segítenie kell a tagállamokat a katasztrófákra való reagálás átfutási idejének minimalizálásában és az uniós polgárok riasztásában. Ezeknek a rendszereknek tekintetbe kell venniük a már meglévő és a jövőbeli információs forrásokat és rendszereket, és ezeken kell alapulniuk.

(10) A mechanizmusnak tartalmaznia kell egy általános szakpolitikai keretet, amely az Unión belüli polgári védelmi rendszerek, személyzet és a polgárok felkészültségi szintjének folyamatos javítását célozza. Ennek – az európai katasztrófavédelmi képzéssel foglalkozó európai eszközről szóló, 2008. november 14-i tanácsi következtetésekben foglaltak szerint – részét képezik uniós és tagállami szintű, a katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészültségre és reagálásra vonatkozó képzési programok és egy képzési hálózat.

(11) A további előkészítő intézkedések közé tartozik a szükséges egészségügyi erőforrásokkal kapcsolatos információk összegyűjtése és az új technológiák alkalmazásának ösztönzése. A Szerződés 346. cikke értelmében egyetlen tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel.

(12) A polgári védelmi gyorsreagálási képesség fejlesztéséhez való hozzájárulás érdekében uniós szinten végzik az egy vagy több tagállam olyan erőforrásaiból álló további polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozási modulok kifejlesztését, amelyeknek célja, hogy teljes mértékben együttesen működtethetők legyenek. A modulokat tagállami szinten kell megszervezni, és azok vezetése és irányítása is a tagállamok hatásköre.

(13) A mechanizmusnak lehetővé kell tennie a segítségnyújtási beavatkozások mozgósítását és összehangolásuk elősegítését. A megerősített együttműködést uniós rendszerre kell alapozni, amely egy veszélyhelyzet-reagálási központból, a tagállamoktól származó, előzetesen rendelkezésre bocsátott kapacitások önkéntes összevonásával létrejövő európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitásból, képzett szakértőkből, a Bizottság által irányított, veszélyhelyzet kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszerből, valamint a tagállamokban található kapcsolattartási pontokból áll. Ennek keretet kell biztosítania az ellenőrzött veszélyhelyzeti információ összegyűjtéséhez, annak a tagállamok számára történő továbbadásához, és a beavatkozások során levont tanulságok megosztásához.

(14) A katasztrófareagálási műveletek tervezésének javítása és a kulcsfontosságú kapacitások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében referencia-forgatókönyveket kell kidolgozni a katasztrófák fő típusaira vonatkozóan, fel kell térképezni a tagállamokban rendelkezésre álló legfontosabb meglévő kapacitásokat, készenléti terveket kell kidolgozni a kapacitások bevetésére, és a tagállamoktól származó, előzetesen rendelkezésre bocsátott kapacitások önkéntes összevonásával létrejövő Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitást kell kialakítani. A veszélyhelyzeti tervezés felhasználható lenne annak meghatározására is, hogy vannak-e olyan hiányosságai a tagállamokban rendelkezésre álló veszélyhelyzet-reagálási kapacitásnak, amelyek megszüntethetők lennének Unió-szerte megosztott, uniós támogatással kifejlesztett kapacitásokkal.

(15) Ami az Unión kívüli katasztrófareagálási támogatási tevékenységeket illeti, a mechanizmusnak elő kell segítenie és támogatnia kell a tagállamok és az egész Unió által végrehajtott fellépéseket, hogy előmozdítsa az összhangot a nemzetközi polgári védelmi munka terén. Az ENSZ-nek, amennyiben jelen van, átfogó összehangoló szerepe van a harmadik országokban végzett mentési műveletekben. A rendelkezésre álló erőforrások felhasználásának maximalizálása és a munkavégzés szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében a mechanizmus keretében biztosított segítségnyújtást az ENSZ-szel és más illetékes nemzetközi szereplőkkel együtt kell koordinálni. A polgári védelmi segítségnyújtás mechanizmus útján történő javított koordinációja előfeltételt képez az általános koordinációs erőfeszítés támogatásához és a globális mentési erőfeszítésekhez való átfogó uniós hozzájárulás biztosításához. Súlyos katasztrófák esetén, ahol mind a mechanizmus, mind pedig a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet[24] keretében segítséget nyújtanak, a Bizottság biztosítja az átfogó uniós reagálás hatékonyságát, egységességét és kiegészítő jellegét, tiszteletben tartva a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzust[25].

(16) Az uniós szintű gyorsreagálási képesség kifejlesztésének támogatása érdekében javítani kell a megfelelő szállítóeszközök hozzáférhetőségén. Az Uniónak támogatnia kell és ki kell egészítenie a tagállamok erőfeszítéseit azáltal, hogy elősegíti a tagállamok szállítási erőforrásainak összevonását, és ahol szükséges, bizonyos feltételekkel hozzájárul további szállítóeszközök finanszírozásához.

(17) A segítségnyújtási beavatkozásokat teljes helyi koordináció mellett kell végezni a hatékonyság maximalizálása, valamint a szenvedő népesség segítséghez való hozzáférésének biztosítása érdekében. A Bizottságnak megfelelő logisztikai támogatást kell nyújtania a kiküldött szakértői csoportok számára.

(18) A mechanizmus a harmadik országokban bekövetkezett súlyos veszélyhelyzetek esetén az uniós polgároknak nyújtott konzuli segítség támogatására is alkalmazandó, ha ezt egy tagállam konzuli hatóságai igénylik a saját állampolgáraikra vonatkozóan, vagy a vezető állam vagy a segítségnyújtást koordináló tagállam igényli valamennyi uniós polgár számára. A vezető állam fogalma a vezető állam elvének konzuli ügyekben történő alkalmazására vonatkozó európai uniós iránymutatásoknak megfelelően értendő[26].

(19) Ha helyénvalónak vélik katonai kapacitások felhasználását a polgári védelmi műveletek támogatásában, a katonasággal való együttműködésnek meg kell felelnie a Tanács vagy annak illetékes szervei által meghatározott módszereknek, eljárásoknak és kritériumoknak, melyek a polgári lakosság védelméhez szükséges katonai kapacitásoknak a mechanizmus rendelkezésére bocsátására vonatkoznak.

(20) Lehetővé kell tenni az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) tartozó, az Európai Gazdasági Térségben (EGT) is tagsággal rendelkező országok, a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek részvételét is.

(21) E határozat egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel, és különösen a vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell gyakorolni[27].

(22) E határozat célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így az a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt, és figyelemmel a mechanizmus működéséből adódóan az emberi életek elvesztésének és a károknak a csökkentése vonatkozásában bekövetkező előnyökre, az Unió szintjén jobban megvalósítható. Ha egy súlyos veszélyhelyzet meghaladja egy érintett tagállam reagálási képességeit, akkor ennek az államnak képesnek kell lennie a mechanizmushoz folyamodni a saját polgári védelmi és egyéb veszélyhelyzet-reagálási erőforrásai kiegészítése érdekében. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően tehát az Unió elfogadhat intézkedéseket. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a határozat nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(23) Ez a határozat nem érinti a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1717/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[28] [frissíteni a 2014–2020-as időszakra, amint elfogadásra kerül] hatálya alá tartozó tevékenységeket, az egészségügyre vonatkozó uniós cselekvési programokat érintő uniós jogszabályok alapján elfogadott közegészségügyi intézkedéseket, sem pedig a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1926/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatból[29] [frissíteni a 2014–2020-as időszakra, amint elfogadásra kerül] eredő fogyasztói biztonsági intézkedéseket.

(24) A koherencia érdekében nem tartoznak e határozat hatálya alá a Biztonság és a szabadságjogok védelme általános program keretében a 2007–2013-as időszakra [frissíteni a 2014–2020-as időszakra, amint elfogadásra kerül] a Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése egyedi program létrehozásáról szóló, 2007. február 12-i 2007/124/EK, Euratom tanácsi határozat[30] hatálya alá tartozó, vagy a közrend fenntartásával, valamint a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos fellépések. Ez a határozat nem alkalmazandó a humanitárius segítségnyújtásról szóló, 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet[31] hatálya alá tartozó tevékenységekre.

(25) E határozat rendelkezései nem érinthetik a nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzetek esetére konkrét veszélyhelyzeti intézkedéseket meghatározó, jogilag kötelező aktusoknak az Euratom-Szerződés alapján való elfogadását.

(26) A terrorcselekmények vagy nukleáris vagy radiológiai balesetek által okozott katasztrófákat illetően a mechanizmusnak csak a polgári védelem körébe tartozó felkészültségi és reagálási fellépéseket kell átfognia.

(27) Ez a határozat vonatkozik a tengeri szennyezés megelőzése, az arra való felkészültség és reagálás terén végrehajtott tevékenységekre, kivéve az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [frissíteni, amint elfogadják az új aktust] hatálya alá tartozó fellépéseket.

(28) Annak érdekében, hogy a Bizottság biztosíthassa e határozat végrehajtását, a Bizottság finanszírozhat az előkészítéshez, nyomon követéshez, ellenőrzéshez, pénzügyi ellenőrzéshez és értékeléshez kapcsolódó olyan tevékenységeket, amelyek szükségesek a program irányításához és célkitűzéseinek teljesítéséhez.

(29) A költségek Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz keretében történő megtérítését és a közbeszerzési szerződések és támogatások odaítélését az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel[32] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban kell végrehajtani. A polgári védelmi fellépések különleges jellegének következtében helyénvaló előírni, hogy támogatások a magánjog hatálya alá tartozó személyek számára is odaítélhetők legyenek. Fontos továbbá az említett rendelet szabályainak betartása, különösen a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elve tekintetében.

(30) Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben bírságok alkalmazását. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és csalások megakadályozása érdekében, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált támogatások behajtására az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[33], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel[34], továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[35] összhangban.

(31) A 2014–2020 közötti időszakra a határozat pénzügyi referenciaösszeget állapít meg, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési kérdésekben folytatott együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2012.XX.YY-i intézményközi megállapodás [17]. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során a költségvetési hatóság számára elsődleges hivatkozási alapként szolgál. Ezt a referenciaösszeget részben a 2014–2020-as időszakra vonatkozó pénzügyi keret 3., „Biztonság és uniós polgárság” című fejezetéből, részben pedig 4., „Globális Európa” című fejezetéből finanszírozzák.

(32) E határozat pénzügyi rendelkezéseit 2014. január 1-től kell alkalmazni, mivel azok a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez kapcsolódnak.

ELFOGADTÁK EZT A HATÁROZATOT:

I. FEJEZET

Célkitűzés, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Általános célkitűzés és tárgy

(1) Az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: a mechanizmus) célja, a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatása, összehangolása és kiegészítése, javítva a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra szolgáló rendszerek hatékonyságát.

(2) A mechanizmus által biztosítandó, az Unión belül vagy kívül bekövetkező valamennyi természeti és ember által okozott katasztrófával – ideértve a terrorcselekményeket és a technológiai, radiológiai és környezeti baleseteket, tengeri szennyezést és az akut egészségügyi veszélyhelyzeteket – szembeni védelem elsősorban az emberekre vonatkozik, de a környezetre és a tulajdonra is, beleértve a kulturális örökséget is.

(3) Az uniós beavatkozás fokozza a tagállamok súlyos katasztrófákkal kapcsolatos megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitását, minimalizálva az emberi és anyagi veszteségeket. E határozat célkitűzését a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

(4) Ez a határozat az általános szabályokat és a mechanizmus keretében odaítélt pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó szabályokat állapítja meg.

(5) A mechanizmus nem érinti a tagállamok azon felelősségét, hogy a területükön megvédjék az embereket, a környezetet és a tulajdont a katasztrófáktól, és hogy megfelelő képességeket ruházzanak a veszélyhelyzeteket kezelő rendszereikre ahhoz, hogy azok megfelelően tudják kezelni az olyan nagyságrendű és természetű katasztrófákat, amelyekre ésszerűen számítani lehet és fel lehet készülni.

(6) A mechanizmus nem érinti az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség meglévő, vonatkozó jogszabályaiban vagy a hatályos nemzetközi szerződésekben előírt kötelezettségeket.

(7) Ez a határozat nem alkalmazandó az [1717/2006/EK rendelet; az 1257/96/EK rendelet; az 1406/2002/EK rendelet és az egészségügyet, belügyeket és igazságügyet érintő cselekvési programokra vonatkozó uniós jogszabályok] keretében végrehajtott fellépésekre.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a határozat az Unión és a 28. cikkben említett országokon belüli bármilyen katasztrófát érintő megelőzési és felkészültségi intézkedésekre alkalmazandó.

(2) Tekintet nélkül a katasztrófa jellegére, ez a határozat alkalmazandó az Unión belül vagy kívül bekövetkezett súlyos katasztrófák közvetlen káros következményeinek kezeléséhez való segítségnyújtásra irányuló fellépésekre is, amennyiben e határozattal összhangban segítségnyújtás iránti kérelem érkezik.

(3) E határozat figyelembe veszi az Unió elszigetelt, legkülső és egyéb régióinak és szigeteinek katasztrófa esetén felmerülő sajátos szükségleteit.

3. cikk

Konkrét célkitűzések

(1) A mechanizmus támogatja, összehangolja vagy kiegészíti az Unió és a tagállamok közötti megerősített együttműködést, a következő konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében:

a)      a katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése a katasztrófák hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint a megelőzés kultúrájának megteremtése útján;

b)      az Unió katasztrófareagálásra való felkészültségének fokozása;

c)      a gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások elősegítése súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott konkrét célkitűzések elérése felé való előrehaladást olyan mutatókkal kell értékelni, amelyek többek között a következőkre vonatkoznak:

a)      a katasztrófamegelőzési keret megvalósítása terén történt előrehaladás, amelyet a 4. cikkben meghatározott katasztrófakezelési tervekkel rendelkező tagállamok számával mérnek;

b)      a katasztrófákra való felkészültség szintjének javítása terén történt előrehaladás, amelyet a mechanizmus keretében történő veszélyhelyzeti beavatkozásokra rendelkezésre álló reagálási kapacitások számával és azok együttes működtethetőségének fokával mérnek;

c)      a katasztrófákra való reagálás fejlesztése terén történt előrehaladás, amelyet a mechanizmus keretében történő beavatkozások sebességével és összehangoltságának fokával, valamint azzal mérnek, hogy a nyújtott segítség mennyire felel meg a helyszíni igényeknek.

A mutatókat kell használni adott esetben a nyomon követésre, az értékelésre és a teljesítmény felülvizsgálatára.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

(1) „katasztrófa”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet;

(2) „súlyos katasztrófa”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet, és amely a mechanizmus keretében történő segítségnyújtás iránti kérelmet tehet szükségessé;

(3) „reagálás”: súlyos katasztrófa során vagy azt követően, annak közvetlen káros következményei kezelése érdekében a mechanizmus keretében végrehajtott bármely fellépés;

(4) „felkészültség”: az emberi és anyagi erőforrások felkészültségének és képességének olyan – előzetesen meghozott intézkedések eredményeként elért – szintje, amely biztosítja a veszélyhelyzetre való hatékony és gyors reagálást;

(5) „megelőzés”: minden olyan fellépés, amely a katasztrófák következtében az embereket, a környezetet vagy a tulajdont fenyegető kockázatok csökkentését vagy a kár mérséklését célozza;

(6) „korai előrejelzés”: időben történő és hatékony információszolgáltatás, amely lehetővé teszi a kockázatok elkerülését vagy csökkentését célzó intézkedések meghozatalát, és biztosítja a hatékony válaszadásra való felkészültséget;

(7) „modul”: a tagállamok képességeinek előre meghatározott feladatokra és igényekre orientált, önellátó és autonóm módon való megszervezése, vagy a tagállamok emberi és anyagi erőforrások kombinációjából álló, mobil operatív csoportja, amelyet beavatkozási képessége vagy azon feladatok alapján lehet azonosítani, amelyeket képes elvégezni;

(8) „kockázatértékelés”: a kockázatok azonosításának, a kockázatelemzésnek és a kockázatértékelésnek a nemzeti szintű értékelések céljából végzett átfogó, ágazatközi folyamata;

(9) „kockázatkezelési terv”: tervezési eszköz, amelyet egy tagállam a kockázatok előre jelzése, a hatásaik becslése, a kockázatok és hatásaik költséghatékony csökkentését, az azokhoz való alkalmazkodást és azok enyhítését célzó intézkedések kidolgozása, kiválasztása és végrehajtása céljából, valamint a különféle ágazat- vagy veszélyspecifikus kockázatkezelési eszközöknek a közös, átfogó tervben való egyesítésére vonatkozó keret megállapítása céljából készít el;

(10) „a fogadó ország nyújtotta támogatás”: a segítségnyújtásban részesülő ország és a tranzitországok által a felkészültségi és reagálási szakaszban a nemzetközi segítség célba jutásának és felhasználásának előre látható akadályai megszüntetése érdekében végrehajtott minden tevékenység;

(11) „reagálási kapacitás”: segítség, amely kérelemre nyújtható a mechanizmus útján, ideértve a modulokat, felszereléseket, segélyszállítmányokat, szakértelmet és szolgáltatásokat.

II. FEJEZET

Megelőzés

5. cikk

Megelőzési fellépések

A megelőzési célkitűzések és fellépések teljesítése érdekében a Bizottság:

a)           lépéseket tesz a katasztrófakockázatokra vonatkozó tudásalap bővítése és az ismeretek, a bevált gyakorlatok és az információk megosztásának elősegítése érdekében;

b)           támogatja és előmozdítja a tagállamok általi kockázatértékelést és a kockázatok tagállamok általi feltérképezését;

c)           létrehozza és rendszeresen frissíti azon természeti és ember által előidézett kockázatoknak az áttekintését, amelyek az Uniót fenyegethetik, figyelemmel az éghajlatváltozás jövőbeli hatására is;

d)           előmozdítja és támogatja a tagállamok kockázatkezelési terveinek kidolgozását és megvalósítását – ideértve a tervek tartalmára vonatkozó iránymutatásokat – és szükség esetén megfelelő ösztönzést biztosít;

e)           felhívja a figyelmet a kockázatok megelőzésének fontosságára, és támogatja a tagállamokat a nyilvánosság tájékoztatása, az oktatás és a figyelemfelhívás terén;

f)            támogatja a tagállamokat és a 28. cikkben említett harmadik országokat a súlyos katasztrófák megelőzésében;

g)           a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósításához szükséges további megelőzési feladatokat vállal.

6. cikk

Kockázatkezelési tervek

(1) A mechanizmuson belüli hatékony együttműködés biztosítása érdekében a tagállamok megküldik kockázatkezelési terveiket a Bizottságnak.

(2) A kockázatkezelési tervek figyelembe veszik a nemzeti kockázatértékeléseket és más vonatkozó kockázatértékeléseket, és összhangban állnak az adott tagállamban hatályos más vonatkozó tervekkel.

(3) A tagállamok legkésőbb 2016 végéig biztosítják, hogy a kockázatkezelési terveik elkészüljenek, és azok legfrissebb változatát megküldjék a Bizottságnak.

III. FEJEZET

Felkészültség

7. cikk

A Bizottság általános felkészültségi fellépései

A Bizottság a következő felkészültségi fellépéseket hajtja végre:

a)           a Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) létrehozása és irányítása, amely a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti kapacitást biztosít, valamint – a mechanizmus céljai érdekében – a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére áll;

b)           a veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszer (CECIS) irányítása, az ERC és a tagállamok kapcsolattartási pontjai közötti kommunikáció és információmegosztás biztosítására;

c)           a katasztrófákra vonatkozó észlelő, korai figyelmeztető és riasztási rendszerek fejlesztéséhez való hozzájárulás a gyors reagálás lehetővé tétele, és az e rendszerek egymással, valamint az ERC-vel és a CECIS-szel való összeköttetésének előmozdítása érdekében. E rendszereknek figyelembe kell venniük a meglévő és a jövőbeli információs, nyomonkövetési és észlelési forrásokat és rendszereket, és ezekre kell épülniük;

d)           az arra való képesség megteremtése és fenntartása, hogy a lehető leggyorsabban lehessen mozgósítani és útnak indítani olyan szakértői csoportokat, amelyek felelősek:

– a segítséget kérő államban felmerült szükségletek értékeléséért,

– szükség szerint a helyszíni veszélyhelyzeti segítségnyújtási műveletek összehangolásának előmozdításáért, valamint szükség és lehetőség szerint a segítséget kérő állam illetékes hatóságaival történő kapcsolattartásért;

– a segítséget kérő állam megelőzési, felkészültségi és reagálási fellépésekre vonatkozó szakértelemmel való támogatásáért;

e)           a mechanizmus keretében bevetett szakértői csoportok, modulok és más reagálási kapacitások, valamint a helyszínen lévő más szereplők számára nyújtott logisztikai támogatás és segítség nyújtására vonatkozó képesség létrehozása és fenntartása;

f)            a tagállamok segítése abban, hogy az Unión belüli logisztikai csomópontokban előzetesen veszélyhelyzet-reagálási eszközöket helyezzenek el;

g)           bármilyen más, a mechanizmus keretében szükséges támogatási vagy kiegészítő intézkedés megtétele a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzés teljesítése érdekében.

8. cikk

Modulok

(1) A tagállamok modulok kifejlesztésén dolgoznak, különösen annak érdekében, hogy megfeleljenek a mechanizmus keretében megfogalmazott, elsőbbséget élvező beavatkozási vagy támogatási szükségleteknek.

(2) A modulok egy vagy több tagállam erőforrásaiból állnak.

A modulok képesek előre meghatározott feladatokat elvégezni az elismert nemzetközi iránymutatásoknak megfelelően a reagálási területen, ezért nagyon rövid határidővel útnak indíthatók, valamint meghatározott időtartamig képesek önellátóan és önállóan működni.

A modulok más modulokkal együttesen működtethetők (interoperábilisak). Képzéseken és gyakorlatokon mennek keresztül annak érdekében, hogy teljesítsék az együttes működtethetőség követelményét, és a működésükért felelős személy felügyelete alatt állnak.

A modulok képesek segítséget nyújtani más uniós szerveknek és/vagy nemzetközi intézményeknek, különösen az ENSZ-nek.

(3) A Bizottság támogatja a modulok együttes működtethetőségét javító erőfeszítéseket, figyelembe véve a tagállami és nemzetközi szintű bevált gyakorlatokat.

9. cikk

A Bizottság általános felkészültségi fellépései

(1) A tagállamok előzetesen kijelölik azokat a modulokat vagy más kapacitásokat a hatáskörrel rendelkező szolgálataikon, és különösen a polgári védelmi vagy más veszélyhelyzeti szolgálataikon belül, amelyek a beavatkozáshoz rendelkezésre állhatnak, vagy nagyon rövid idő alatt létrehozhatóak, és a segítségnyújtás iránti kérelmet követően általában 12 órán belül útnak indíthatók. Figyelembe kell venniük, hogy a modulok vagy más kapacitások összetétele a súlyos katasztrófa típusától és különleges szükségleteitől függhet.

(2) A tagállamok előzetesen azonosítják azokat a szakértőket, akiket a 7. cikk d) pontjában meghatározott szakértői csoportok részeként útnak lehet indítani.

(3) A tagállamok mérlegelik, hogy szükség szerint az illetékes szolgálatok útján rendelkezésre álló más beavatkozási segítséget is rendelkezésre bocsássanak-e, így például az adott katasztrófára szakosodott személyzetet és felszerelést, többek között a 16. cikk (7) bekezdésének céljára, valamint mérlegelik olyan erőforrások igénybevételének a lehetőségét, amelyek nem kormányzati szervezetek és más megfelelő szervezetek útján biztosíthatók.

(4) A tagállamok megfelelő biztonsági garanciák mellett információval szolgálnak azokról az érintett katonai kapacitásokról, amelyeket végső esetben a mechanizmus keretében nyújtott segítség részeként fel lehet használni, mint például a szállítási és a logisztikai vagy egészségügyi támogatásról.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal a szakértőkre, modulokra és az (1)–(4) bekezdésben említett más beavatkozási támogatásra vonatkozó fontos információkat, és szükség esetén haladéktalanul frissítik azokat.

(6) A tagállamok kijelölik a kapcsolattartási pontokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

(7) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a más tagállamokból érkező segítség fogadó országok nyújtotta támogatásának biztosítása érdekében.

(8) A tagállamok – ha igénylik, a Bizottság támogatásával – meghozzák az általuk szolgáltatott segítségnyújtás időben történő szállításának biztosításához szükséges intézkedéseket.

10. cikk

A műveletek tervezése

(1) A Bizottság és a tagállamok együtt dolgoznak annak érdekében, hogy javítsák a mechanizmus keretébe tartozó reagálási műveletek tervezését. Ebből a célból:

a)      a Bizottság a tagállamokkal együttműködve referencia-forgatókönyveket készít az Unión belül és kívül bekövetkező katasztrófákra vonatkozóan, figyelembe véve a 6. cikkben említett kockázatkezelési terveket;

b)      a tagállamok azonosítják és feltérképezik azokat a legfontosabb meglévő kapacitásokat, amelyeket az e forgatókönyvekre való, a mechanizmus szerinti reagálás céljára elérhetővé lehet tenni, és tájékoztatják azokról a Bizottságot;

c)      a Bizottság a tagállamokkal együttműködve készenléti terveket dolgoz ki ezeknek a kapacitásoknak a bevetésére, ideértve a szállítást is, és a veszélyhelyzetekből és gyakorlatokból levont tanulságok alapján felülvizsgálja azokat.

(2) Az Unión kívüli reagálási műveletek tervezése során a Bizottság és a tagállamok azonosítják és biztosítják az Unió és a tagállamok által nyújtott természetbeni segítség és a humanitárius segélyhez biztosított finanszírozás közötti szinergiákat.

11. cikk

Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás

(1) A tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonásával Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás jön létre.

(2) Referencia-forgatókönyvek alapján a Bizottság a tagállamokkal együttműködve meghatározza az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitáshoz szükséges kapacitások típusát és számát (a továbbiakban: kapacitási célok).

(3) A Bizottság minőségi követelményeket határoz meg az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás céljára szánt kapacitásokra vonatkozóan. A tagállamok felelősek ezek minőségének biztosításáért.

(4) A Bizottság a tagállamok által az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás számára rendelkezésre bocsátott kapacitások tanúsítására és nyilvántartásba vételére eljárást dolgoz ki és folytat le.

(5) A tagállamok önkéntes alapon azonosítják és nyilvántartásba veszik az általuk az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás céljára szánt kapacitásokat. A két vagy több tagállam által biztosított nemzetközi modulok nyilvántartásba vételét az összes érintett tagállam közösen végzi.

(6) Az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitáson belül nyilvántartásba vett kapacitások a Bizottság ERC útján közölt kérelmére rendelkezésre állnak a mechanizmus keretében végzett veszélyhelyzeti reagálási műveletekre. A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot az olyan kényszerítő erejű okokról, amelyek megakadályozzák, hogy egy konkrét veszélyhelyzetben rendelkezésre bocsássák ezeket a kapacitásokat.

(7) Bevetés esetén a kapacitások a tagállamok rendelkezése és irányítása alatt maradnak. A különböző kapacitások összehangolását a Bizottság az ERC útján biztosítja. A kapacitások, amikor nem vetik be azokat a mechanizmus keretében végzett műveletekben, rendelkezésre állnak a tagállamok nemzeti céljaira.

(8) A tagállamok és a Bizottság biztosítják az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás beavatkozásai megfelelő láthatóságát.

12. cikk

A kapacitásbeli hiányosságok kezelése

(1) A Bizottság nyomon követi a kapacitási célok terén történő előrehaladást, és a tagállamokkal együttműködve azonosítja az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás hiányosságait.

(2) A Bizottság támogatja a tagállamokat a kapacitásbeli hiányosságok kezelésében és azoknak a legmegfelelőbb és a leginkább költséghatékony módon való megszüntetésében, többek között az alábbiak útján:

a)      az érdekelt tagállamok támogatása az olyan reagálási kapacitások kidolgozásában, amelyek nem vagy nem elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásból; vagy

b)      ahol költséghatékonyabb, olyan reagálási kapacitások kidolgozása uniós szinten, amelyek közös pufferként szolgálhatnak a közös kockázatokkal szemben.

(3) Az e cikknek megfelelően kidolgozott valamennyi kapacitás az érdekelt tagállam ellenőrzése és irányítása alatt áll. A Bizottság sablonokat dolgoz ki a Bizottság és az érintett tagállamok közötti megállapodásokhoz. A kapacitásokat kezelő tagállamok felelősek a kapacitások nemzeti eljárásoknak megfelelő nyilvántartásba vételéért.

(4) Ezek a kapacitások az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás részét képezik. A kapacitások a Bizottság ERC útján közölt kérelmére rendelkezésre állnak a mechanizmus keretében végrehajtott veszélyhelyzet-reagálási műveletekhez. Amikor nem használják őket a mechanizmus keretében, akkor ezek a kapacitások rendelkezésre állnak az azokat kezelő tagállamok nemzeti céljaira.

(5) A tagállamok és a Bizottság biztosítják az e cikkel összhangban kidolgozott kapacitások megfelelő láthatóságát.

(6) A Bizottság kétévente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kapacitási célok elérése terén történt előrehaladásról és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás fennmaradó hiányosságairól.

(7) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja az e kapacitások fejlesztésére, kezelésére, fenntartására, valamint a mechanizmus útján valamennyi tagállam részére történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó következő szabályokat:

a)      a tagállamoknak az olyan reagálási kapacitások kidolgozása terén való támogatására vonatkozó szabályok, amelyek egyébként nem vagy nem elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásból;

b)      az olyan reagálási kapacitások uniós szintű kidolgozásának szabályai, amelyek közös pufferként szolgálhatnak a közös kockázatokkal szemben;

c)      az a) és b) pontban említett kapacitások kezelésére és fenntartására vonatkozó szabályok;

d)      az arra vonatkozó szabályok, hogy az a) és b) pontban említett kapacitásokat hogyan kell valamennyi tagállam rendelkezésére bocsátani a mechanizmus útján.

(8) Ezeket a végrehajtási aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

13. cikk

Képzés, levont tanulságok és az ismeretek terjesztése

(1) A Bizottság a következő feladatokat végzi el a képzés, a levont tanulságok és az ismeretek terjesztése terén:

a)      egy képzési program és egy képzési hálózat létrehozása a polgári védelmi és más veszélyhelyzet-kezelési személyzet számára a katasztrófamegelőzésről, a katasztrófákra való felkészültségről és reagálásról, a modulok és a 8., 9. és 11. cikkben említett más kapacitások összehangolási kompatibilitásának és komplementaritásának javítása céljából, valamint a 7. cikk d) pontjában említett szakértők kompetenciájának javítása útján. A programnak ki kell terjednie közös tanfolyamokra, gyakorlatokra és a szakértők cseréjének olyan rendszerére, amelynek révén az egyéneket más tagállamokba küldhetik;

b)      iránymutatás kidolgozása az uniós és nemzetközi polgári védelmi képzésre vonatkozóan, beleértve a megelőzésre, felkészültségre és reagálásra vonatkozó képzést;

c)      munkaértekezletek, szemináriumok és kísérleti projektek szervezése és támogatása a megelőzés, felkészültség és reagálás legfontosabb vonatkozásait illetően;

d)      a mechanizmus keretében lefolytatott beavatkozásokból, gyakorlatokból és képzésekből szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos program létrehozása, beleértve a releváns megelőzési, felkészültségi és reagálási vonatkozásokat, e tapasztalatok terjesztése és adott esetben megvalósítása;

e)      az új technológiák bevezetésének és alkalmazásának ösztönzése és bátorítása a mechanizmus céljai érdekében.

(2) Egy tagállam, harmadik ország, az ENSZ vagy annak ügynökségei kérésére a Bizottság szakértői csoport helyszíni bevetése útján támogathatja a megelőzési és felkészültségi intézkedésekre vonatkozó tanácsadást.

IV. FEJEZET

Reagálás

14. cikk

Értesítés az Unión belüli súlyos katasztrófákról

(1) Az Unión belüli olyan súlyos katasztrófa bekövetkezte vagy annak fenyegető közelsége esetén, amely határokon átnyúló hatásokat vált ki vagy ilyen hatások kiváltására alkalmas, az a tagállam, amelyben a katasztrófa bekövetkezett vagy valószínűleg bekövetkezik, késedelem nélkül értesíti a Bizottságot és a potenciálisan érintett tagállamokat.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az értesítési kötelezettséget már teljesítették az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség vonatkozó jogszabályai vagy hatályos nemzetközi szerződések értelmében.

(2) Az Unión belüli olyan súlyos katasztrófa vagy annak fenyegető közelsége esetén, amely egy vagy több tagállam részéről segítségkéréssel járhat, az a tagállam, amelyben a veszélyhelyzet bekövetkezett vagy valószínűleg bekövetkezik, késedelem nélkül értesíti a Bizottságot abban az esetben, ha esetleges segítségnyújtás iránti kérelem várható az ERC-n keresztül, azért, hogy a Bizottság szükség szerint tájékoztathassa a többi tagállamot, és mozgósíthassa illetékes szolgálatait.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett értesítést adott esetben a CECIS-en keresztül kell megküldeni.

15. cikk

Reagálás az Unión belüli súlyos katasztrófákra

(1) Ha az Unión belül súlyos katasztrófa következik be vagy annak közelsége fenyeget, a tagállam segítséget kérhet az ERC-n keresztül. A kérelmet a lehető legpontosabban kell megfogalmazni.

(2) Megnövekedett kockázat esetén a tagállam kérhet olyan segítséget is, amely reagálási kapacitások ideiglenes, előzetes elhelyezéséből áll.

(3) A segítségnyújtás iránti kérelem kézhezvételét követően a Bizottság a megfelelő módon és késedelem nélkül:

a)      továbbítja a kérelmet más tagállamok kapcsolattartási pontjaihoz;

b)      összegyűjti a katasztrófával kapcsolatos megerősített információkat, és továbbítja azokat a tagállamoknak;

c)      a helyszíni szükségletek és az előre kidolgozott készenléti tervek alapján reagálási tervet javasol, és felkéri a tagállamokat, hogy a tervnek megfelelően konkrét kapacitásokat vessenek be az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásból;

d)      elősegíti a csapatok, szakértők, modulok és az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás részét képező egyéb beavatkozási támogatás mozgósítását;

e)      a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósításához szükséges további feladatokat vállal.

(4) Az a tagállam, amelyhez segítségnyújtás iránti kérelmet intéztek, a lehető legrövidebb időn belül eldönti, hogy képes-e a szükséges segítség nyújtására, és erről tájékoztatja a segítséget kérő tagállamot a CECIS útján, megjelölve az általa biztosítható segítség mértékét és feltételeit. Az ERC folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat.

(5) A segítségnyújtási beavatkozások irányításáért a segítséget kérő tagállam a felelős. A segítséget kérő tagállam hatóságai iránymutatásokat hoznak, és szükség esetén kijelölik a beavatkozási modulokra vagy más kapacitásokra bízott feladatok határait. E feladatok végrehajtásának részleteit a segítséget nyújtó tagállam által kijelölt felelős személy határozza meg. A segítséget kérő tagállam kérheti szakértői csoport bevetését is, hogy az támogassa az értékelését, elősegítse a helyszíni koordinációt (a tagállamok csapatai között), technikai tanácsokat adjon, vagy szükség szerint bármilyen más feladat elvégzése útján segítsen.

(6) A segítséget kérő tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket az érkező segítség fogadó ország általi támogatásának biztosítása érdekében.

16. cikk

Az Unión kívüli súlyos katasztrófákra való reagálás következetességének előmozdítása

(1) Az Unión kívül bekövetkező súlyos katasztrófa vagy annak fenyegető közelsége esetén az érintett ország, az ENSZ és ügynökségei, vagy egy releváns nemzetközi szervezet segítséget kérhet az ERC-n keresztül.

(2) A Bizottság a következő fellépések útján támogatja a segítségnyújtás következetességét:

a)      folyamatos párbeszéd fenntartása a tagállamok kapcsolattartási pontjaival annak érdekében, hogy a mechanizmus révén hatékony és koherens európai veszélyhelyzet-reagálási hozzájárulást nyújtsanak a segítségnyújtásra irányuló erőfeszítések összességéhez, különösen az alábbiak révén:

– a tagállamok haladéktalan tájékoztatása a segítségnyújtás iránti teljes kérelemről;

– a helyzet és a szükségletek közös értékelésének támogatása, technikai tanácsadás és/vagy a segítségnyújtás helyszíni összehangolásának elősegítése egy szakértői csoport helyszíni jelenléte útján;

– az adott értékelések és elemzések megosztása valamennyi érintett szereplővel;

– a tagállamok és más szereplők által kínált segítség áttekintése;

– tanácsadás a szükséges segítségnyújtás jellegéről, hogy garantálják a segítségnyújtás összhangját a felmért szükségletekkel;

– segítség abban, hogy megoldják a segítségnyújtás megvalósításának gyakorlati nehézségeit az olyan területeken, mint a tranzit és a vám;

b)      a helyszíni szükségletek és az előre kidolgozott készenléti tervek alapján haladéktalanul reagálási terv javaslása, és a tagállamok felkérése arra, hogy a tervnek megfelelően konkrét kapacitásokat vessenek be az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitásból;

c)      kapcsolattartás az érintett harmadik országgal az olyan technikai részleteket illetően, mint például a segítségnyújtás iránti pontos igények, a felajánlások elfogadása, valamint a segítség helyi fogadásának és elosztásának gyakorlati kérdései;

d)      kapcsolattartás vagy együttműködés az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalával (UNOCHA), valamint a segítségnyújtásra irányuló erőfeszítések összességéhez hozzájáruló más szereplőkkel a szinergiák maximalizálása, a komplementaritásra törekvés, valamint az átfedések és lefedetlen területek elkerülése céljából;

e)      kapcsolattartás valamennyi érintett szereplővel, különösen a mechanizmus keretében folytatott segítségnyújtási beavatkozás záró szakaszában, a zökkenőmentes átadás megkönnyítése céljából.

(3) A Bizottság (2) bekezdésben meghatározott szerepének sérelme nélkül és tiszteletben tartva azt, hogy adott esetben elengedhetetlen az azonnali műveleti reagálás a mechanizmus útján, az aktiváláskor a Bizottság tájékoztatja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy biztosítsa a polgári védelmi művelet összhangját az érintett ország és az Unió közötti általános kapcsolatokkal.

(4) A helyszínen adott esetben biztosítani kell az uniós küldöttséggel való kapcsolattartást, hogy az utóbbi elősegíthesse az érintett ország kormányával való kommunikációt. Az uniós küldöttség szükség esetén logisztikai támogatást nyújt a (2) bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett polgári védelmi szakértői csoportoknak.

(5) Az a tagállam, amelyhez segítségnyújtás iránti kérelmet intéztek, haladéktalanul eldönti, hogy képes-e a szükséges segítség nyújtására, és erről tájékoztatja az ERC-t a CECIS útján, megjelölve az általa biztosítható segítség mértékét és feltételeit. Az ERC folyamatosan tájékoztatja a tagállamokat.

(6) Az e cikk szerinti beavatkozások akár önálló segítségnyújtási beavatkozásként, akár valamely nemzetközi szervezet által irányított beavatkozás részeként is végrehajthatók. Az uniós koordinálást teljes mértékben integrálni kell – ha jelen van – az UNOCHA által végzett átfogó koordinációval, és tiszteletben kell tartani az UNOCHA vezető szerepét.

(7) Harmadik országokbeli súlyos katasztrófák esetén a mechanizmus támogathatja az uniós polgárok számára nyújtott konzuli segítséget is, amennyiben azt a következők kérik:

a)      egy tagállam konzuli hatóságai a saját állampolgárai számára;

b)      a vezető állam vagy a segítségnyújtást összehangoló tagállam valamennyi uniós polgár számára.

Ez a támogatás különösen akkor kérhető, ha az Unió képviselettel nem rendelkező polgárai számára van szükség erre a 2012/X/EU tanácsi irányelv[36] szerint.

(8) A Bizottság szükség szerint eseti alapon további feladatokat vállalhat a segítségnyújtás következetességének biztosítása érdekében.

(9) A mechanizmus révén végzett koordinálás nem érinti a tagállamok és az érintett ország kétoldalú kapcsolatait, sem pedig a tagállamok és az ENSZ közötti együttműködést. E kétoldalú kapcsolatok arra is felhasználhatók, hogy hozzájáruljanak a mechanizmus keretében végzett koordinációhoz.

(10) A Bizottság e cikkben említett szerepe nem érinti a tagállamok hatáskörét és felelősségét saját egységeik, moduljaik és más támogatásuk tekintetében, beleértve a katonai kapacitásokat is. A Bizottság által a következetesség érdekében kínált támogatás különösen nem terjed ki arra, hogy utasításokat adjanak a tagállamok olyan egységei, moduljai számára vagy más támogatásai tekintetében, amelyeket önkéntes alapon vetnek be a központi szintű és helyszíni koordinációnak megfelelően.

(11) Törekedni kell az Unió egyéb eszközeivel, különösen az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott fellépésekkel való szinergiákra.

(12) Az (1) bekezdésben említett módon veszélyhelyzeti segítséget nyújtó tagállamok folyamatosan, teljes körűen tájékoztatják tevékenységeikről az ERC-t.

(13) A tagállamoknak a mechanizmus keretében folytatott beavatkozásban részt vevő helyszíni egységei és moduljai a (2) bekezdés a) pontjának második francia bekezdésében említett módon szoros kapcsolatot tartanak fenn az ERC-vel és a helyszínen lévő szakértői csoportokkal.

17. cikk

Helyszíni támogatás

(1) A Bizottság az Unión belül bekövetkező súlyos katasztrófa esetén a 15. cikk (5) bekezdésével összhangban, vagy a 13. cikk (2) bekezdésében említett, megelőzési és felkészültségi szakértelem iránti kérelem esetén a küldetés sajátosságaitól függően a tagállamok, a Bizottság és az egyéb uniós szolgálatok és ügynökségek, az UNOCHA vagy más nemzetközi szervezetek által rendelkezésre bocsátott szakértőkből álló szakértői csoportot állíthat össze, nevezhet ki és küldhet ki.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazandó abban az esetben is, ha a Bizottság egy szakértői csoportnak a 16. cikk (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdésében említett módon való helyszínre küldésével támogatja a helyzet és a szükségletek közös értékelését és/vagy a segítségnyújtás helyszíni koordinációjának elősegítését.

(3) A szakértők kiválasztására és kinevezésére vonatkozó eljárás a következő:

a)      A tagállamok saját felelősségi körükben olyan szakértőket jelölnek ki, akik bevethetők szakértői csoportok tagjaként.

b)      A Bizottság képesítésük és szakmai tapasztalatuk alapján – beleértve a mechanizmussal kapcsolatosan elvégzett képzés szintjét, a mechanizmus keretében folytatott korábbi missziók során szerzett tapasztalatokat és más nemzetközi segítségnyújtási munkát – választja ki a szakértőket és a csoportok vezetőjét. A kiválasztás más szempontokat – köztük a nyelvismeretet – is figyelembe vesz annak érdekében, hogy a csoport egészében véve rendelkezzen egy adott helyzetben szükséges képességekkel.

(4) A szakértői csoportok bevetésük során előmozdítják a tagállami beavatkozási csoportok közötti összehangolást, és kapcsolatot tartanak a segítséget kérő tagállam illetékes hatóságaival. Az ERC szoros kapcsolatot tart fenn a szakértői csoportokkal, valamint iránymutatásokat és logisztikai és egyéb támogatást nyújt számukra.

(5) A Bizottság adott esetben bevetheti a logisztikai támogatási és segítségnyújtási képességet a szakértői csoportok, tagállami modulok és a mechanizmus keretében bevetett más reagálási kapacitások támogatása érdekében.

18. cikk

Szállítás

(1) A Bizottság az alábbiak révén támogathatja a tagállamokat a felszereléshez és szállítási erőforrásokhoz való hozzáférésben:

a)      a tagállamok által rendelkezésre bocsátható felszerelésre és szállítási erőforrásokra vonatkozó információk nyújtása és cseréje az ilyen felszerelés és szállítási erőforrások összevonásának elősegítése céljából;

b)      segítségnyújtás a tagállamok számára az egyéb források – például a kereskedelmi piaci szereplők – által esetleg rendelkezésre bocsátható szállítási erőforrások azonosítása tekintetében, és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése;

c)      segítségnyújtás a tagállamok számára az egyéb források – például a kereskedelmi piaci szereplők – által rendelkezésre bocsátható felszerelés azonosításában.

(2) A Bizottság kiegészítheti a tagállamok által biztosított szállítási szolgáltatásokat a súlyos katasztrófákra való gyors reagálás biztosításához szükséges további szállítási erőforrások rendelkezésre bocsátása révén.

V. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

19. cikk

Költségvetési források

(1) Az e határozat végrehajtásához szükséges pénzügyi referenciaösszeg folyó áron a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan 513 000 000 EUR.

Folyó áron 276 000 000 EUR a pénzügyi keret 3., „Biztonság és uniós polgárság” című fejezetéből, folyó áron 237 000 000 EUR pedig a 4., „Globális Európa” című fejezetéből származik.

(2) A veszélyhelyzet-reagálási fellépések kedvezményezettjei általi visszatérítésekből származó előirányzatok a költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdése értelmében vett címzett bevételnek minősülnek.

(3) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi források fedezhetik a program irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrzési, pénzügyi ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat is.

Az ilyen kiadások körébe tartozhatnak különösen a tanulmányok, szakértői találkozók, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek – ideértve az Európai Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikációt –, amennyiben ezek e határozat általános célkitűzéseihez kapcsolódnak, az információfeldolgozásra és ‑cserére összpontosító informatikai hálózatokkal (többek között azoknak az ágazatközi adatcsere előmozdítását szolgáló meglévő vagy jövőbeli rendszerekkel való összekapcsolásával és a kapcsolódó berendezésekkel) összefüggő kiadások, és minden más technikai és adminisztratív segítségnyújtásra fordított kiadás, amely a Bizottságnál a program irányítása tekintetében felmerül.

20. cikk

Támogatható általános fellépések

A következő általános fellépések jogosultak pénzügyi támogatásra:

a)      tanulmányok, felmérések, modellezés és forgatókönyv-készítés az ismeretek, bevált gyakorlatok és információk megosztásának megkönnyítése, valamint a megelőzés, a felkészültség és a hatékony reagálás javítása érdekében;

b)      képzés, gyakorlatok, munkaértekezletek, alkalmazottak és szakértők cseréje, hálózatok kialakítása, demonstrációs projektek és technológiaátadás a megelőzés, a felkészültség és a hatékony reagálás javítása érdekében;

c)      nyomonkövetési, elemzési és értékelési fellépések;

d)      a nyilvánosság tájékoztatása, oktatás, a tudatosságot növelő, valamint ahhoz kapcsolódó terjesztési tevékenységek a katasztrófák uniós polgárokra gyakorolt hatásának a minimálisra való csökkentése érdekében, valamint az ahhoz való hozzájárulás céljából, hogy az uniós polgárok hatékonyabban védjék magukat;

e)      a mechanizmus összefüggésében végrehajtott beavatkozások és gyakorlatok során szerzett tapasztalatokkal kapcsolatos program létrehozása, többek között a megelőzéshez és a felkészültséghez kapcsolódó területekre vonatkozóan;

f)       kommunikációs tevékenységek és intézkedések a megelőzés, felkészültség és reagálás terén végzett európai polgári védelmi munka láthatóságának előmozdítása érdekében.

21. cikk

Támogatható megelőzési és felkészültségi fellépések

A következő megelőzési és felkészültségi fellépések jogosultak pénzügyi támogatásra:

a)      kockázatkezelési tervek és a kockázatok egész Unióra kiterjedő áttekintésének elkészítése;

b)      az ERC által biztosított funkciók fenntartása, összhangban a 7. cikk a) pontjával, a súlyos katasztrófa esetén adandó gyors reagálás elősegítése érdekében;

c)      gyors beavatkozási kapacitás kifejlesztése és fenntartása a tagállamok olyan képzett szakértőinek hálózata útján, akik rövid határidővel rendelkezésre tudnak állni, hogy segítsenek az ERC nyomonkövetési, tájékoztatási és összehangolási feladataiban;

d)      a CECIS és eszközök létrehozása és fenntartása az ERC és a tagállamok kapcsolattartói, valamint az egyéb résztvevők között a mechanizmus keretében folytatott kommunikáció és információcsere lehetővé tétele érdekében;

e)      a katasztrófákra vonatkozó észlelő, korai figyelmeztető és riasztási rendszerek fejlesztéséhez való hozzájárulás a gyors reagálás lehetővé tétele, és az e rendszerek egymással, valamint az ERC-vel és a CECIS-szel való összeköttetésének előmozdítása érdekében. E rendszereknek figyelembe kell venniük a meglévő és a jövőbeli információs, nyomonkövetési és észlelési forrásokat és rendszereket, és azokra kell építeniük;

f)       a mechanizmus keretébe tartozó reagálási műveletek tervezése, többek között referencia-forgatókönyvek kidolgozása, a kapacitások feltérképezése és készenléti tervek útján;

g)      az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás létrehozása és fenntartása a 11. cikkben említettek szerint.

Az e pont szerinti fellépésekhez való uniós pénzügyi hozzájárulást kapacitástípusonként meghatározott egységköltség formájában nyújtják, és nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 25 %-át;

h)      az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás hiányosságainak azonosítása és megszüntetése a 12. cikkel összhangban.

Az e ponttal összhangban végrehajtott fellépések egy alapos, kapacitástípusonkénti szükségletelemzésen és költség-haszon elemzésen alapulnak, amely figyelembe veszi a megfelelő kockázatok valószínűségét és hatását. Az e pont szerinti fellépésekhez való uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 85 %-át;

i)       a szükséges logisztikai kapacitás rendelkezésre állásának biztosítása az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás, a szakértői csoportok és a mechanizmus keretében bevetett más csoportok vagy modulok és reagálási kapacitások, valamint a helyszínen lévő más szereplők számára nyújtott technikai segítség és támogatás érdekében;

j)       a tagállamok segítése abban, hogy az Unión belüli logisztikai csomópontokban előre elhelyezzenek veszélyhelyzet-reagálási eszközöket.

22. cikk

Támogatható reagálási fellépések

A következő reagálási fellépések jogosultak pénzügyi támogatásra:

a)      szakértői csoportoknak a szükséges felszereléssel együtt való útnak indítása, összhangban a 17. cikkel;

b)      a 21. cikk g), h) és i) pontjában említett kapacitások súlyos katasztrófák esetén történő bevetése a Bizottság ERC útján közölt kérelmére;

c)      a tagállamok támogatása abban, hogy hozzáférést szerezzenek felszerelésekhez, szállítási erőforrásokhoz és a kapcsolódó logisztikához, a 23. cikkben meghatározottak szerint;

d)      bármilyen más, a mechanizmus keretében szükséges támogatási vagy kiegészítő intézkedés a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzés teljesítése érdekében.

23. cikk

A felszereléssel, szállítási erőforrásokkal és a kapcsolódó logisztikával összefüggő támogatható tevékenységek

(1) A következő tevékenységek jogosultak pénzügyi támogatásra annak érdekében, hogy lehetővé váljon a felszerelésekhez, a szállítási erőforrásokhoz és a kapcsolódó logisztikához való hozzáférés a mechanizmus keretében:

a)      a tagállamok által rendelkezésre bocsátható felszerelésre és szállítási erőforrásokra vonatkozó információk nyújtása és cseréje az ilyen felszerelés és szállítási erőforrások összevonásának elősegítése céljából;

b)      segítségnyújtás a tagállamok számára az egyéb források – köztük a kereskedelmi piaci szereplők – által esetleg rendelkezésre bocsátható szállítási erőforrások azonosítása tekintetében, és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése;

c)      segítségnyújtás a tagállamok számára az egyéb források – köztük a kereskedelmi piaci szereplők – által rendelkezésre bocsátható felszerelés azonosításában;

d)      a súlyos katasztrófákra való gyors reagálás biztosításához szükséges szállítási erőforrások és a kapcsolódó logisztika finanszírozása. Az ilyen fellépések kizárólag az alábbi kritériumok teljesülése esetén jogosultak pénzügyi támogatásra:

· a mechanizmus keretében segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtottak be a 15. és 16. cikknek megfelelően;

· a kiegészítő szállítási erőforrások szükségesek a mechanizmus keretében történő veszélyhelyzeti reagálás hatékonyságának biztosításához;

· a segítségnyújtás megfelel az ERC által azonosított szükségleteknek, és azt az ERC által a műszaki előírásokra, a minőségre, az időzítésre és a teljesítés szabályaira vonatkozóan adott ajánlásoknak megfelelően nyújtják;

· a segítséget kérő ország, az ENSZ vagy annak ügynökségei, illetve egy releváns nemzetközi szervezet a mechanizmus keretében elfogadta a segítséget;

· harmadik országokban bekövetkezett katasztrófák esetén a segítségnyújtás kiegészíti az átfogó uniós humanitárius reagálást, ha van ilyen.

(2) A szállítási erőforrásokra és a kapcsolódó logisztikára vonatkozó uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg a teljes elszámolható költség 85 %-át. A szállítási erőforrásokra és a kapcsolódó logisztikára vonatkozó uniós pénzügyi támogatás a teljes elszámolható költség 100 %-át is fedezheti, ha teljesül valamelyik alábbi feltétel:

a)      a költségek szállítási csomópontokbeli logisztikai műveletekhez kapcsolódnak (ideértve többek között a rakomány be- vagy kirakodását és a raktárbérlést),

b)      a költségek a helyi szállításhoz kapcsolódnak és szükségesek a kapacitások összevonásának vagy a segítség összehangolt nyújtásának a megkönnyítéséhez,

c)      a költségek a 21. cikk g), h) és i) pontjában említett kapacitások szállításához kapcsolódnak.

(3) Több tagállamot érintő szállítási és kapcsolódó logisztikai műveletek esetén az egyik tagállam vezető szerepet játszhat az uniós pénzügyi támogatás egész műveletre vonatkozó kérelmezése terén.

(4) Ha egy tagállam segítséget kér a mechanizmuson keresztül, akkor kérelmezhet uniós pénzügyi támogatást is a területén kívül található kapacitások szállításához.

(5) Ha egy tagállam azt kéri, hogy a Bizottság kössön szerződést szállítási és kapcsolódó logisztikai szolgáltatásokra, a Bizottság kérheti a költségek részleges, az előző bekezdésekben meghatározott finanszírozási mértékek szerinti megtérítését.

24. cikk

Kedvezményezettek

Az e határozat szerint odaítélt támogatásokat a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek számára lehet odaítélni.

25. cikk

A pénzügyi beavatkozás típusai és végrehajtási eljárások

(1) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatás végrehajtását a költségvetési rendeletnek megfelelően valósítja meg.

(2) Az e határozat szerint nyújtott pénzügyi támogatás a költségvetési rendeletben előírt bármely formában nyújtható, különösen támogatás, a költségek megtérítése, közbeszerzés vagy pénzalapokhoz való hozzájárulás formájában.

(3) E határozat végrehajtása érdekében a Bizottság éves munkaprogramokat fogad el a 31. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, kivéve a IV. fejezet szerinti veszélyhelyzeti reagálás körébe tartozó fellépésekre vonatkozóan, amelyeket nem lehet előre látni. Ezekben meghatározzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összegüket. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, az egyes fellépésekhez rendelt összegek megjelölését, valamint egy tervezett végrehajtási menetrendet. A támogatásokra vonatkozóan tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét is.

26. cikk

Az uniós fellépés kiegészítő jellege és következetessége

(1) Az e határozat keretében pénzügyi támogatásban részesülő fellépések más uniós pénzügyi eszközből nem részesülhetnek támogatásban.

A Bizottság biztosítja, hogy az e határozat keretében nyújtott pénzügyi támogatást kérelmezők és az ilyen támogatások kedvezményezettjei tájékoztassák a Bizottságot az egyéb forrásból – ideértve az Unió általános költségvetését is – kapott pénzügyi támogatásokról, valamint az ilyen támogatásra irányuló, folyamatban lévő kérelmeikről.

(2) Törekedni kell az Unió más eszközeivel való szinergiák és kiegészítő jelleg megvalósítására. Harmadik országokban megvalósuló segítségnyújtás esetén a Bizottság biztosítja az e határozat, valamint az 1257/96/EK rendelet keretében finanszírozott fellépések kiegészítő jellegét és koherenciáját.

(3) Ha a mechanizmus keretében történő segítségnyújtás szélesebb körű uniós humanitárius segítségnyújtáshoz járul hozzá, az e határozat keretében pénzügyi támogatásban részesülő fellépéseknek összhangban kell állniuk a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzusban említett humanitárius elvekkel.

27. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

VI. FEJEZET

Általános rendelkezések

28. cikk

Harmadik országok részvétele és nemzetközi szervezetek

(1) A mechanizmus nyitva áll a következők részvétele számára:

(a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban rögzített feltételekkel összhangban, és más európai országok, ha megállapodások és eljárások így rendelkeznek;

(b) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelvei és általános feltételei szerint.

(2) A 20. cikkben és a 21. cikk a)–f) pontjában említett pénzügyi támogatás nyújtható az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok, valamint a mechanizmusban részt nem vevő potenciális tagjelölt országok számára is.

(3) Nemzetközi vagy regionális szervezetek is együttműködhetnek a mechanizmus keretében végzett tevékenységekben, amennyiben az e szervezetek és az Unió közötti vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások ezt lehetővé teszik.

29. cikk

Illetékes hatóságok

E határozat alkalmazása céljából a tagállamok kijelölik az illetékes hatóságokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

30. cikk

Végrehajtási aktusok

(1) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a következő kérdésekre vonatkozóan:

a)      az ERC működése a 7. cikk a) pontjában foglaltak szerint;

b)      a CECIS működése a 7. cikk b) pontjában foglaltak szerint;

c)      a 17. cikkben előírt szakértői csoportokra vonatkozó szabályok, ideértve a szakértők kiválasztásának feltételeit;

d)      a modulok azonosítására vonatkozó feltételek a 8. cikkben foglaltak szerint;

e)      a segítségnyújtási beavatkozáshoz rendelkezésre álló erőforrásokra vonatkozó feltételek a 9. cikkben foglaltak szerint;

f)       az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás önkéntes összevonás formájában való működése a 11. cikkben foglaltak szerint;

g)      az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás hiányosságainak azonosítására és megszüntetésére vonatkozó szabályok a 12. cikkben foglaltak szerint;

h)      a képzési program szabályai a 13. cikkben foglaltak szerint;

i)       a 15. cikk szerinti, Unión belüli beavatkozásokra, valamint a 16. cikk szerinti, Unión kívüli beavatkozásokra alkalmazandó szabályok;

j)       a szállításra vonatkozó szabályok a 18. és a 23. cikkben foglaltak szerint.

(2) Ezeket a végrehajtási aktusokat a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

31. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

32. cikk

Értékelés

(1) A pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységeket végrehajtásuk nyomon követése érdekében rendszeresen ellenőrzik.

(2) A Bizottság értékeli e határozat alkalmazását, és benyújtja az Európai Parlament és a Tanács részére a következőket:

a)      az elért eredményeket és az e határozat végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentést legkésőbb 2017. június 30-ig;

b)      egy közleményt e határozat folyamatos alkalmazásáról legkésőbb 2018. december 31-ig,

c)      egy utólagos értékelést legkésőbb 2021. december 31-ig.

A levont következtetésekhez adott esetben csatolni kell az e határozat módosításaira irányuló javaslatokat.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

33. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 2007/162/EK, Euratom határozat[37] alapján 2014. január 1. előtt kezdeményezett tevékenységeket adott esetben továbbra is azzal a határozattal összhangban kell irányítani.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a korábbi polgári védelmi pénzügyi eszköz keretében végrehajtott fellépések és az e határozatban foglalt előírások szerint végrehajtandó fellépések közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

34. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/162/EK, Euratom és a 2007/779/EK, Euratom határozat hatályát veszti. A 33. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a 2007/162/EK, Euratom határozat 1–14. cikke 2013. december 31-ével bezárólag továbbra is alkalmazandó.

A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat e határozatra történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázat szerint kell értelmezni.

35. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 19–27. cikk (pénzügyi rendelkezések) azonban csak 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

36. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

Kelt Brüsszelben, […] -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

1. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozat || A 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozat || Ez a határozat

az 1. cikk (1) bekezdése || || _

az 1. cikk (2) bekezdése || || az 1. cikk (4) bekezdése

az 1. cikk (3) bekezdése || || _

az 1. cikk (4) bekezdése || || a 2. cikk (3) bekezdése

|| az 1. cikk (1) bekezdése || _

|| az 1. cikk (2) bekezdésének első albekezdése || az 1. cikk (2) bekezdése

|| az 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdése || az 1. cikk (6) bekezdése

a 2. cikk (1) bekezdése || || a 2. cikk (1) bekezdése

a 2. cikk (2) bekezdése || || a 2. cikk (2) bekezdése

a 2. cikk (3) bekezdése || || az 1. cikk (7) bekezdése

|| a 2. cikk (1) bekezdése || _

|| a 2. cikk (2) bekezdése || a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja

|| a 2. cikk (3) bekezdése || a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontja

|| a 2. cikk (4) bekezdése || a 7. cikk d) pontja

|| a 2. cikk (5) bekezdése || a 7. cikk a) pontja

|| a 2. cikk (6) bekezdése || a 7. cikk b) pontja

|| a 2. cikk (7) bekezdése || a 7. cikk c) pontja

|| a 2. cikk (8) bekezdése || a 18. cikk (1) bekezdése

|| a 2. cikk (9) bekezdése || a 18. cikk (2) bekezdése

|| a 2. cikk (10) bekezdése || a 16. cikk (7) bekezdése

|| a 2. cikk (11) bekezdése || _

3. cikk || 3. cikk || 4. cikk

a 4. cikk (1) bekezdése || || 20. cikk

a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja || || a 22. cikk a) pontja

a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja || || a 22. cikk c) pontja és a 23. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontja

a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontja || || a 23. cikk (1) bekezdésének d) pontja

a 4. cikk (3) bekezdése || || a 23. cikk (2) bekezdése

a 4. cikk (4) bekezdése || || a 30. cikk (1) bekezdésének j) pontja

|| a 4. cikk (1) bekezdése || a 9. cikk (1) bekezdése

|| a 4. cikk (2) bekezdése || a 9. cikk (2) bekezdése

|| a 4. cikk (3) bekezdése || a 8. cikk (1) és (2) bekezdése

|| a 4. cikk (4) bekezdése || a 9. cikk (3) bekezdése

|| a 4. cikk (5) bekezdése || a 9. cikk (4) bekezdése

|| a 4. cikk (6) bekezdése || a 9. cikk (5) bekezdése

|| a 4. cikk (7) bekezdése || a 9. cikk (8) bekezdése

|| a 4. cikk (8) bekezdése || a 9. cikk (6) bekezdése

5. cikk || || 24. cikk

|| az 5. cikk (1) bekezdése || a 7. cikk a) pontja

|| az 5. cikk (2) bekezdése || a 7. cikk b) pontja

|| az 5. cikk (3) bekezdése || a 7. cikk c) pontja

|| az 5. cikk (4) bekezdése || a 7. cikk d) pontja

|| az 5. cikk (5) bekezdése || a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja

|| az 5. cikk (6) bekezdése || _

|| az 5. cikk (7) bekezdése || a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontja

|| az 5. cikk (8) bekezdése || a 13. cikk (1) bekezdésének e) pontja

|| az 5. cikk (9) bekezdése || 18. cikk

|| az 5. cikk (10) bekezdése || a 7. cikk e) pontja

|| az 5. cikk (11) bekezdése || a 7. cikk g) pontja

a 6. cikk (1) bekezdése || || a 25. cikk (1) bekezdése

a 6. cikk (2) bekezdése || || a 25. cikk (2) bekezdése

a 6. cikk (3) bekezdése || || a 25. cikk (3) bekezdésének második és harmadik mondata

a 6. cikk (4) bekezdése || || a 25. cikk (3) bekezdésének második és harmadik mondata

a 6. cikk (5) bekezdése || || a 25. cikk (3) bekezdésének első mondata

a 6. cikk (6) bekezdése || || _

|| 6. cikk || 14. cikk

7. cikk || || a 28. cikk (1) bekezdése

|| a 7. cikk (1) bekezdése || a 15. cikk (1) bekezdése

|| a 7. cikk (2) bekezdése || a 15. cikk (3) bekezdése

|| a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja || a 15. cikk (3) bekezdésének a) pontja

|| a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja || a 15. cikk (3) bekezdésének b) pontja

|| a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja || a 15. cikk (3) bekezdésének d) pontja

|| a 7. cikk (3) bekezdésének első és harmadik mondata || a 15. cikk (4) bekezdése és a 16. cikk (5) bekezdése

|| a 7. cikk (4) bekezdése || a 15. cikk (5) bekezdése

|| a 7. cikk (5) bekezdése || _

|| a 7. cikk (6) bekezdése || a 17. cikk (4) bekezdésének első mondata

8. cikk || || 26. cikk

|| a 8. cikk (1) bekezdésének első albekezdése || a 16. cikk (1) bekezdése

|| az 8. cikk (1) bekezdésének második albekezdése || a 16. cikk (6) bekezdésének első mondata

|| a 8. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése || _

|| a 8. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése || _

|| a 8. cikk (2) bekezdése || a 16. cikk (3) bekezdése

|| a 8. cikk (3) bekezdése || _

|| a 8. cikk (4) bekezdésének a) pontja || a 16. cikk (2) bekezdésének a) pontja

|| a 8. cikk (4) bekezdésének b) pontja || a 16. cikk (2) bekezdésének c) pontja

|| a 8. cikk (4) bekezdésének c) pontja || a 16. cikk (2) bekezdésének d) pontja

|| a 8. cikk (4) bekezdésének d) pontja || a 16. cikk (2) bekezdésének e) pontja

|| a 8. cikk (5) bekezdése || a 16. cikk (8) bekezdése

|| a 8. cikk (6) bekezdésének első albekezdése || a 17. cikk (1) bekezdése és a (3) bekezdésének b) pontja

|| az 8. cikk (6) bekezdésének második albekezdése || a 17. cikk (4) bekezdésének második mondata

|| a 8. cikk (7) bekezdésének első albekezdése || _

|| az 8. cikk (7) bekezdésének második albekezdése || a 16. cikk (6) bekezdésének második mondata

|| a 8. cikk (7) bekezdésének harmadik albekezdése || a 16. cikk (9) bekezdése

|| a 8. cikk (7) bekezdésének negyedik albekezdése || a 16. cikk (11) bekezdése

|| a 8. cikk (7) bekezdésének ötödik albekezdése || _

|| a 8. cikk (8) bekezdése || a 16. cikk (10) bekezdése

|| a 8. cikk (9) bekezdésének a) pontja || a 16. cikk (12) bekezdése

|| a 8. cikk (9) bekezdésének b) pontja || a 16. cikk (13) bekezdése

9. cikk || || a 16. cikk (6) bekezdése

|| 9. cikk || 18. cikk

10. cikk || || a 19. cikk (3) bekezdése

|| 10. cikk || 28. cikk

11. cikk || || _

|| 11. cikk || 29. cikk

a 12. cikk (1) bekezdése || || a 27. cikk (1) bekezdése

a 12. cikk (2) bekezdése || || _

a 12. cikk (3) bekezdése || || _

a 12. cikk (4) bekezdése || || _

a 12. cikk (5) bekezdése || || _

|| a 12. cikk (1) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének e) pontja

|| a 12. cikk (2) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontja

|| a 12. cikk (3) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének b) pontja

|| a 12. cikk (4) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének c) pontja

|| a 12. cikk (5) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének h) pontja

|| a 12. cikk (6) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének d) pontja

|| a 12. cikk (7) bekezdése || _

|| a 12. cikk (8) bekezdése || _

|| a 12. cikk (9) bekezdése || a 30. cikk (1) bekezdésének i) pontja

13. cikk || 13. cikk || 31. cikk

14. cikk || || 19. cikk

15. cikk || 14. cikk || 32. cikk

|| 15. cikk || 34. cikk

16. cikk || || a 35. cikk (2) bekezdése

17. cikk || 16. cikk || 36. cikk

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat.

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[38]

Érintett szakpolitikai terület és kapcsolódó tevékenység(ek):

23 03 – Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[39]

ü A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

E határozat uniós polgári védelmi mechanizmust hoz létre a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatása, összehangolása és kiegészítése érdekében, javítva a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzésére, az azokra való felkészülésre és reagálásra szolgáló rendszerek hatékonyságát.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

a katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése a katasztrófák hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint a megelőzés kultúrájának megteremtése útján;

2. sz. konkrét célkitűzés

AZ UNIÓ KATASZTRÓFAREAGÁLÁSRA VALÓ FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK FOKOZÁSA;

3. sz. konkrét célkitűzés

A GYORS ÉS HATÉKONY VESZÉLYHELYZET-REAGÁLÁSI BEAVATKOZÁSOK ELŐSEGÍTÉSE SÚLYOS KATASZTRÓFÁK VAGY AZOK FENYEGETŐ KÖZELSÉGE ESETÉN.

Érintett tevékenység(ek) a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretében

23 03 Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolna a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat:

- az uniós polgári védelmi mechanizmus (a továbbiakban: a mechanizmus) útján lehetővé teszi az Unió számára a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatását, összehangolását és kiegészítését a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret során, ideértve különösen a következőket:

a) a katasztrófák hatásainak megelőzését vagy csökkentését szolgáló intézkedések; és

b) az EU katasztrófareagálásra való felkészültségének fokozását – beleértve az uniós polgárok tudatosságának növelését – célzó fellépések;

c) a mechanizmus keretében végrehajtott, katasztrófák esetén való segítségnyújtást szolgáló beavatkozások terén végzett fellépések.

Ez a javaslat lehetővé fogja tenni a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozat hatálya alá tartozó és a polgári védelmi pénzügyi eszköz (2007/162/EK, Euratom) útján finanszírozott, a katasztrófamegelőzés, a felkészültség és a reagálás terén végzett tevékenységek folytatását. Ez magában foglalja egy, a tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott eszközein alapuló Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás létrehozását, egy Európai Veszélyhelyzet-reagálási Központ kialakítását, a szállítási rendszer megerősítését és korszerűsítését, valamint a tagállamok támogatását a nemzeti kockázatkezelési tervek kidolgozása terén.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Konkrét célkitűzés: A katasztrófák elleni védelem magas szintjének elérése a katasztrófák hatásainak megelőzése vagy csökkentése, valamint a megelőzés kultúrájának megteremtése útján

1. a nemzeti kockázatértékeléssel és katasztrófakockázat-kezelési tervvel rendelkező tagállamok száma;

2. a tudásalap fejlesztését célzó tanulmányok és projektek száma és típusa;

3. új technológiák bevezetése

Konkrét célkitűzés: Az Unió katasztrófareagálásra való felkészültségének fokozása

1. a szükséges szintű képzettséggel rendelkező szakértők száma

2. a képzések és gyakorlatok száma, a képzési programban szereplő kurzusok típusa;

3. az uniós képzési hálózaton belüli cserék száma;

4. az önkéntes összevonás (a Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás) céljára rendelkezésre bocsátott eszközök száma és típusa;

5. az önkénes összevonás céljára eszközöket biztosító tagállamok száma;

6. az önkéntesen összevont eszközök uniós társfinanszírozásának összegei;

7. az azonosított, kritikus kapacitásbeli hiányosságok száma és típusa;

8. az uniós társfinanszírozással és anélkül megszüntetett hiányosságok száma és típusa;

9. veszélyhelyzet-reagálási forgatókönyvek kidolgozása a Bizottság által tagállami támogatással, az Unión belülre és kívülre vonatkozóan, lefedve a potenciális súlyos katasztrófák teljes listáját;

10. a tagállamokban rendelkezésre álló eszközök átfogó leltárjának elkészítése a Bizottság által tagállami támogatással, valamint a hiányosságok elemzése

Konkrét célkitűzés: A gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások elősegítése súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége esetén

1. a műveletek sebessége: a segítségnyújtás iránti kérelem és a segítség helyszíni bevetése, valamint az értékelő-/koordináló csoportok teljes működőképessége között eltelő idő;

2. az összevont eszközök közül bevetett eszközök és a további tagállami ad hoc felajánlások aránya;

3. a kielégített sürgős, prioritást jelentő szükségletek aránya;

4. a szállítási támogatások és szolgáltatások száma és mérete;

5. az egyedi támogatási/szolgáltatási kérelmek feldolgozására fordított idő, valamint a pénzügyi műveletek feldolgozására fordított összes idő;

6. a szállítási műveletek uniós társfinanszírozásának összegei (ideértve a műveletenkénti átlagos mértéket);

7. az uniós szállítási társfinanszírozás és a szállítási költségek teljes összegének aránya;

8. a támogatások/szolgáltatások száma és az érintett tagállamoknak odaítélt uniós szállítási társfinanszírozás teljes összege

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az uniós polgári védelmi szakpolitika a határozatlan időre létrejött 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozaton, valamint a 2007/162/EK, Euratom tanácsi határozaton alapul. Az utóbbi biztosítja a mechanizmus keretébe tartozó fellépések finanszírozását, és 2013 végén hatályát veszti.

Az egyszerűsítés érdekében a fent említett két jogalkotási javaslatot egyetlen jogalkotási javaslatba olvasztották össze, amelynek célja az uniós polgári védelmi mechanizmus fejlesztése és további megerősítése a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret időszakában.

Ez a javaslat a polgári védelemre irányadó két jelenlegi jogszabályon, valamint „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe” című, 2010. évi közleményen alapul, és figyelembe veszi a polgári védelmi jogi szabályozás 2007–2009-es időszakra vonatkozó átfogó értékelésében azonosított hiányosságokat.

E javaslat célja az értékelésben azonosított hiányosságok megszüntetését célzó fellépések támogatása. A fő fellépések a következők:

(1) a Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) kialakítása, amely a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti kapacitást biztosít, és – a mechanizmus céljai érdekében – a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére áll;

(2) a nem proaktív és eseti jellegű koordinációtól az előre tervezett, előzetesen megszervezett és kiszámítható uniós polgári védelmi rendszer felé való elmozdulás;

(3) a reagálási kapacitás kritikus hiányosságainak azonosítása és megszüntetése;

(4) a szállítás pénzügyi és logisztikai támogatásának javítása és költséghatékonyabb szállítási műveletek elérése, valamint (5) nemzeti kockázatkezelési tervek és a kockázatok egész EU-ra kiterjedő áttekintése.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU által nyújtott többletérték a következőkben jelenik meg:

- az emberi életben bekövetkezett veszteségek, a környezeti, gazdasági és anyagi károk csökkentése;

- a polgári védelmi tevékenységek hatékonyabb összehangolása, mivel a megfigyelési és tájékoztatási központban minden segítségfelajánlást összevetnek, hogy az érintett állam hatóságai elfogadják azokat;

- költséghatékonyság, mivel az érintett állam által elfogadott segítség a szállítási eljárás útján összevonható más országok segítségével;

- javuló hatékonyság a magasabb szintű felkészültség és koherensebb katasztrófakockázat-kezelési szakpolitika útján;

- következetes és hatékony reagálás egy olyan gyorsreagálási kapacitás létrehozása útján, amely készen áll arra, hogy az EU-n belül és harmadik országokban bárhol segítsen, ha szükséges;

- az EU katasztrófákra való reagálásának jobb láthatósága;

- a szűkös erőforrások hatékonyabb felhasználása az uniós finanszírozású eszközök megosztása útján.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ezek a javaslatok a következőkön alapulnak:

- a mechanizmus által a 2001-es létrehozása óta kezelt veszélyhelyzetek során szerzett tapasztalat;

- a felkészültség és a megelőzés terén 2007 óta közzétett felhívások keretében finanszírozott projektek eredményeképpen szerzett tapasztalat;

- a 2008-ban közzétett, „Pályázati felhívás – Kísérleti projekt az erdőtüzek elleni küzdelem terén folytatott tagállami együttműködés megerősítésére” című felhívás keretében finanszírozott kísérleti projekt eredményeképpen szerzett tapasztalat;

- az EU gyorsreagálási képességére vonatkozó előkészítő intézkedés keretében finanszírozott 17 projekt és 3 szerződés eredményeképpen szerzett tapasztalat;

- az Európai Parlament 2007. szeptember 4-i állásfoglalása az én nyarán bekövetkezett természeti katasztrófákról,

- „Az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről” című közlemény (COM(2008) 130)

- az Európai Parlament 2008. március 11-i nyilatkozata a polgárok korai figyelmeztetéséről súlyos vészhelyzet esetén

- az Európai Parlament 2008. június 19-i állásfoglalása az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről

- „A természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésére irányuló közösségi koncepcióról” című közlemény (COM(2009) 82).

- „A katasztrófákra adott uniós válasz erősítése felé: a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szerepe” című, 2010. október 26-i, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló bizottsági közlemény (COM(2010) 600 végleges), valamint „Az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítéséről” című közlemény (COM(2008) 130 végleges).

- a polgári védelmi mechanizmus és a polgári védelmi pénzügyi eszköz 2007–2009 közötti alkalmazásának értékelése (a Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, SEC(2011) 1311 végleges), amely lefedi a 2011. november 10-én elfogadott, az EU gyorsreagálási képességére vonatkozó előkészítő intézkedést (COM(2011) 696).

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Összhang a következőkkel:

- a Tanács 1257/96/EK rendelete (1996. június 20.) a humanitárius segítségnyújtásról;

- az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról;

- a Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról;

- az Európai Parlament és a Tanács 1717/2006/EK rendelete (2006. november 15.) a Stabilitási Eszköz létrehozásáról.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ü A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Korlátozott időtartamú pénzügyi rendelkezések:

– ü A költségvetési keret a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozik

– ü  A pénzügyi hatás 2014. január 1-től 2020. december 31-ig tart (kifizetések 2022. december 31-ig)

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[40]

ü Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[41]

– ¨  tagállami közigazgatási / közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

X Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás – ENSZ-szervek

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

NA

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az e határozatok alapján pénzügyi támogatásban részesülő fellépéseket és intézkedéseket rendszeresen nyomon kell követni.

A Bizottság elkészíti és benyújtja az Európai Parlament és a Tanács részére a következőket:

- időközi értékelő jelentés legkésőbb 2017. június 30-ig;

- közlemény e határozat folyamatos alkalmazásáról legkésőbb 2018. december 31-ig;

- utólagos értékelő jelentés legkésőbb 2021. december 31-ig.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

További munkaerő biztosítása hiányában a személyzet hiánya annak a kockázatához vezethet, hogy nem lehet

- reagálni a polgári védelmi műveletek számának növekedéséből eredő valamennyi kihívásra, különösen a Veszélyhelyzet-reagálási Központ számára előírt új, szélesebb körű szerep és a politikai kényszerhelyzetek fényében;

- a tevékenységeket fejleszteni/újakat felvenni;

- a megszakítás nélküli rendelkezésre állást biztosító új technológiai rendszerek előnyeit élvezni/azokat fejleszteni;

- megfelelően reagálni a közelgő polgári védelmi veszélyhelyzetekre.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A belső ellenőrzési rendszer kialakítására vonatkozó információk A jogszabálytervezetre vonatkozóan egy meglévő belső ellenőrzési rendszert terveznek használni annak biztosítására, hogy az új eszköz keretében rendelkezésre álló forrásokat helyesen és a megfelelő jogszabályokkal összhangban használják fel. A rendszer jelenlegi kialakítása a következő: 1. A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságán belüli belső ellenőrző rendszer (3 fő), amely az érvényben lévő igazgatási eljárások és a polgári védelem terén hatályos jogszabályok betartására összpontosít. E célból belső ellenőrzési szabványokat használnak; 2. Az eszköz keretében odaítélt támogatások és szerződések ellenőrzése a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának könyvvizsgálói által (6 könyvvizsgáló); 3. A tevékenységek külső partnerek általi értékelése A fellépéseket külső szervezetek is ellenőrizhetik 1. OLAF (csalási esetek); 2. Számvevőszék A jelenlegi ellenőrzési rendszer a tervek szerint megmarad. Az eszköz keretében rendelkezésre álló megnövekedett forrásokhoz kapcsolódóan várható, hogy az eszközből való kifizetések megfelelő ellenőrzése érdekében jobban összpontosítanak a polgári védelemre. A költségek és hasznok becslése A belső ellenőrzés tekintetében a jogszabálytervezethez kapcsolódó tevékenységek becsült költségei: A becslés szerint 19 000 EUR (127 000 EUR*3*0,05), ha a rendelkezésre álló munkaidő 5 %-át fordítják a polgári védelemre. A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságánál pillanatnyilag 6 külső ellenőr van. Amennyiben ők a munkaidejük 5 %-át az új Polgári Védelmi Pénzügyi Eszközből társfinanszírozott/finanszírozott ügyletekre fordítanák, ez azt jelentené, hogy a külső ellenőrzés költsége körülbelül 38 000 EUR-t tenne ki. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellenőrzés előnyeinek meg kell haladniuk a költségeket, és a hatályos szabályok hatékonyabb betartását kell biztosítaniuk. A korábban elvégzett ellenőrzések eredményeképpen a társfinanszírozásra nem jogosult költségek levonása útján csökkent a teljes uniós hozzájárulás. Az alkalmazandó szabályok be nem tartásához köthető kockázat várható szintjének értékelése Ahogyan a jelenlegi eszközből társfinanszírozott projektek korábbi ellenőrzései mutatták, fennáll a források nem megfelelő felhasználásának kockázata. Ezért ésszerű a jelenlegi rendszert javasolni a jövőbeli fellépésekre vonatkozóan. Figyelembe véve a rendelkezésre álló források nagyobb mennyiségét, elő lehetne irányozni a külső ellenőrök számának növelését. A becsült szabályszerűségi szintnek el kell érnie a 98 %-ot (2 %-nál alacsonyabb hibaarány).

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága a Bizottság új, 2011. június 24-én elfogadott csalás elleni stratégiájával (CAFS) összhangban a továbbiakban kidolgozza csalás elleni stratégiáját, hogy biztosítsa többek között azt, hogy:

a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának csalás elleni belső ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben összhangban álljanak a CAFS-szel;

a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatóságának csaláskockázat-kezelési megközelítése a csalási kockázatok azonosítását és az arra adandó megfelelő válaszokat célozza;

az uniós források harmadik országokban való elköltésére használt rendszerek lehetővé tegyék a releváns adatok kinyerését abból a célból, hogy azokat felhasználják a csalási kockázatok kezelésében (pl. kettős finanszírozás esetén);

szükség esetén hálózati együttműködést folytató csoportokat és megfelelő informatikai eszközöket fognak létrehozni az ágazathoz kapcsolódó csalási esetek elemzésére.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám és megnevezés || diff./nem diff. ([42]) || EFTA-országoktól[43] || tagjelölt országoktól[44] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3 || 23 03 01 Polgári védelem az Unióban || Diff. || IGEN || IGEN* || IGEN* || NEM

3 || 23 01 04 02 Polgári védelem – Igazgatási kiadások || Nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

4 || 23 03 06 Polgári védelmi beavatkozások harmadik országokban || Diff. || IGEN || IGEN* || IGEN* || NEM

*

Az eszközben való részvétel nyitva áll a tagjelölt országok és az EGT-országok (Izland, Liechtenstein és Norvégia) számára

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, ezen belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………………………..] || Diff./Nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| || || || || ||

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

Főigazgatóság: ECHO – Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága || || || 2014[45] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 és az azt követő évek || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

23 03 01 Polgári védelem az Unióban || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 36,4 || 37,4 || 38,4 || 38,4 || 39,4 || 40,4 || 41,4 || N/A || 271,8

Kifizetési előirányzatok || 30 || 34 || 34 || 34 || 35 || 35 || 35 || 34,8 || 271.8

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[46] || || || || || || || || ||

23 01 04 02 – Igazgatási kiadások || || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || N/A || 4,2

A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 37 || 38 || 39 || 39 || 40 || 41 || 42 || N/A || 276

Kifizetési előirányzatok || 30,6 || 34,6 || 34,6 || 34,6 || 35,6 || 35,6 || 35,6 || 34,8 || 276

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 4. fejezet – Globális Európa

Főigazgatóság: ECHO – Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága || || || 2014[47] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 és az azt követő évek || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

23 03 06 Polgári védelmi beavatkozások harmadik országokban || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 32 || 33 || 33 || 34 || 34 || 35 || 36 || N/A || 237

Kifizetési előirányzatok || 25 || 30 || 30 || 31 || 31 || 32 || 33 || 25 || 237

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 32 || 33 || 33 || 34 || 34 || 35 || 36 || || 237

Kifizetési előirányzatok || 25 || 30 || 30 || 31 || 31 || 32 || 33 || 25 || 237

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 69 || 71 || 72 || 73 || 74 || 76 || 78 || N/A || 513

Kifizetési előirányzatok || 55 || 64 || 64 || 65 || 66 || 67 || 68 || 64 || 513

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 69 || 71 || 72 || 73 || 74 || 76 || 78 || N/A || 513

Kifizetési előirányzatok || 55 || 64 || 64 || 65 || 66 || 67 || 68 || 64 || 513

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: ECHO – Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága ||

Ÿ Humánerőforrás || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 48,314

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 4,2

A Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága ÖSSZESEN || Előirányzatok || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 52,514

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 7,502 || 52,514

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 és az azt követő évek || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 76,502 || 78,502 || 79,502 || 80,502 || 81,502 || 83,502 || 85,502 || N/A || 565,514

Kifizetési előirányzatok || 62,502 || 71,502 || 71,502 || 72,502 || 73,502 || 74,502 || 75,502 || 64,000 || 565,514

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– ü  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[48] || Teljesítések átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS – Megelőzés[49] ... || || || || || || || || || || || || || || || ||

A megelőzéshez kapcsolódó finanszírozott projektek száma || Támogatási megállapodások || 0.3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 10 || 3 || 70 || 21

Tanulmányok || Szerződések száma || 0,1 || 5 || 0,5 || 5 || 0,5 || 5 || 0,5 || 5 || 0,5 || 5 || 0,5 || 5 || 0,5 || 5 || 0,5 || 35 || 3,5

1. konkrét célkitűzés részösszege || 15 || 3,5 || 15 || 3,5 || 15 || 3,5 || 15 || 3,5 || 15 || 3,5 || 15 || 3,5 || 15 || 3,5 || 105 || 24,5

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS – Felkészültség || || || || || || || || || || || || || || || ||

A felkészültséghez kapcsolódó finanszírozott projektek száma (beleértve a képzést és a gyakorlatokat) || Támogatási megállapodások és szerződések || 0,5 || 50 || 25 || 54 || 27 || 56 || 28 || 58 || 29 || 60 || 30 || 64 || 32 || 62 || 31 || 404 || 202

Korai figyelmeztető rendszerek || Igazgatási megállapodások száma || 0,4 || 5 || 2 || 5 || 2 || 5 || 2 || 5 || 2 || 5 || 2 || 5 || 2 || 5 || 2 || 35 || 14

Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás || Támogatási megállapodások + szerződések száma || 1 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 16 || 19 || 19 || 115 || 115

2. konkrét célkitűzés részösszege || 71 || 43 || 75 || 45 || 77 || 46 || 79 || 47 || 81 || 48 || 85 || 50 || 86 || 52 || 554 || 331

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS – Reagálás[50] ... || || || || || || || || || || || || || || || ||

Szakértők bevetése || Szerződések száma || 0,005 || 200[51] || 1 || 200 || 1 || 200 || 1 || 200 || 1 || 200 || 1 || 200 || 1 || 200 || 1 || 1400 || 7

Az EU-n belüli szállítási műveletek száma || Támogatási megállapodás / szolgáltatási szerződés || 0,250 || 2 || 0,5 || 2 || 0,5 || 2 || 0,5 || 2 || 0,5 || 2 || 0,5 || 2 || 0,5 || 2 || 0,5 || 14 || 3,5

Az EU-n kívüli szállítási műveletek száma || Támogatási megállapodás / szolgáltatási szerződés || 0,3 || 70[52] || 21 || 70 || 21 || 70 || 21 || 70 || 21 || 70 || 21 || 70 || 21 || 70 || 21 || 490 || 147

3. konkrét célkitűzés részösszege || 272 || 22,5 || 272 || 22,5 || 272 || 22,5 || 272 || 22,5 || 272 || 22,5 || 272 || 22,5 || 272 || 22,5 || 1904 || 157,5

ÖSSZKÖLTSÉG || 358 || 69 || 362 || 71 || 364 || 72 || 366 || 73 || 368 || 74 || 372 || 76 || 373 || 78 || 2563 || 513

||

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– ü  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 [53] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 6,902 || 48,314

Egyéb igazgatási kiadások || 0,550 || 0,550 || 0,550 || 0,550 || 0,550 || 0,550 || 0,550 || 3,85

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 7,452 || 7,452 || 7,452 || 7,452 || 7,452 || 7,452 || 7,452 || 52,164

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[54] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 0,6 || 4,2

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 8,052 || 8,052 || 8,052 || 8,052 || 8,052 || 8,052 || 8,052 || 56,364

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek 3.2.3.3. ¨      A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ü  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

23 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 35 || 35 || 35 || 35 || 35 || 35 || 35

XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve) [55]

23 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 36 || 36 || 36 || 36 || 36 || 36 || 36

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy[56] || – a központban[57] || || || || || || ||

– a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, END - közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END - közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 71 || 71 || 71 || 71 || 71 || 71 || 71

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Támogatási megállapodások és szerződések kezelése; a szakpolitikai munka végrehajtása és nyomon követése; igazgatási támogatás.

Külső személyzet || A hét minden napján napi 24 órában működő Veszélyhelyzet-reagálási Központ működésének biztosítása; szükséges helyszíni munka; igazgatási támogatás.

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ü  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Új, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleménynek (COM(2011) 500 végleges) megfelelően.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[58].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Összesen

EFTA-országok hozzájárulása a 230301 + 230306 költségvetési tételekre vonatkozóan[59] || 0,650 || 0,650 || 0,650 || 0,650 || 0,650 || 0,650 || 0,650 || 4,550

A polgári védelmi mechanizmusban való részvétel érdekében hozzájárulási díjat fizető harmadik országok[60] || 0,126 || 0,126 || 0,126 || 0,126 || 0,126 || 0,126 || 0,126 || 0,882

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0,776 || 0,776 || 0,776 || 0,776 || 0,776 || 0,776 || 0,776 || 5,432

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ü  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[61]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

…………. jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

[2]               HL L 71., 2007.3.10., 9. o.

[3]               COM(2011) 696 végleges.

[4]               COM(2011) 500 végleges.

[5]               COM(2010) 600 végleges.

[6]               COM(2009) 82 végleges.

[7]               HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

[8]               COM(2010) 673 végleges.

[9]               HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

[10]             HL L 71., 2007.3.10., 9. o.

[11]             HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[12]             COM(2010) 600 végleges.

[13]             Az érdekelt felekkel tartott általános találkozókra 2011. április 6-án és június 17-én került sor, amelyekre 600 érdekelt felet hívtak meg, és mindkettőn körülbelül 120-an vettek részt. A polgári védelmi főigazgatók 2011. május 23–25-i budapesti találkozója.

[14]             COM(2010) 673 végleges.

[15]             15520/08.

[16]             15874/10.

[17]             A CECIS megkönnyíti a MIC és a nemzeti hatóságok közötti kommunikációt, gyorsabbá és hatékonyabbá téve a katasztrófákra való reagálást.

[18]             COM(2011) 500 végleges.

[19]             HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

[20]             HL L 297., 2001.11.15., 7. o.

[21]             HL L 71., 2007.3.10., 9. o.

[22]             HL L 327., 1999.12.21., 53. o.

[23]             COM(2009) 82 végleges.

[24]             HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

[25]             HL C 25., 2008.1.30., 1. o.

[26]             HL C 317., 2008.12.12., 6. o.

[27]             HL L 55., 2003.2.16., 13. o.

[28]             HL L 327., 2006.11.24., 1. o.

[29]             HL L 404., 2006.12.30., 39. o.

[30]             HL L 58., 2007.2.24., 1. o.

[31]             HL L 163., 1996.7.2., 1. o.

[32]             HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[33]             HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[34]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[35]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[36]             HL L

[37]             HL L 71., 2007.3.10., 9–17. o.

[38]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[39]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[40]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[41]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[42]             Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

[43]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[44]             Tagjelölt országok és adott esetben nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[45]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[46]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy fellépések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[47]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[48]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[49]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)...”) feltüntetett célkitűzés.

[50]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)...”) feltüntetett célkitűzés.

[51]             Évi 20 katasztrófát és katasztrófánként átlag 10 szakértőt tartalmazó becslés alapján.

[52]             EU-n kívüli katasztrófánként 7 légi utat és évi átlag 10 katasztrófát tartalmazó becslés alapján.

[53]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[54]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy fellépések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[55]             AC= szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő.

[56]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[57]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[58]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[59]             A 2011-ben fizetett díjak alapján.

[60]             A 2011-ben (akkor csak Horvátország által) fizetett díjak alapján.

[61]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.