Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről /* COM/2011/0895 végleges - 2011/0439 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A javaslat háttere ·
A javaslat indokai és célkitűzései Az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedést célzó Európa 2020 stratégia [COM(2010) 2020] három összekapcsolódó
és egymást kölcsönösen megerősítő prioritáson nyugszik: a tudáson és
innováción alapuló gazdaság kialakítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású,
erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése; és a
magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézió által jellemzett
gazdaság kialakításának ösztönzése. A közbeszerzés az említett célkitűzések
eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszközként kulcsszerepet játszik az
Európa 2020 stratégiában azáltal, hogy az innováció érdekében fejleszti a
gazdasági környezetet és az üzleti feltételeket, valamint ösztönzi a zöld
közbeszerzés szélesebb körű alkalmazását azzal, hogy támogatja az
erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé
történő elmozdulást. Az Európa 2020 stratégia
ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési politikának biztosítania kell a
források lehető leghatékonyabb felhasználását, és azt, hogy a beszerzési
piacokat Európa-szinten nyitottan kell tartani. Mindezen kihívások dacára
a jelenlegi közbeszerzési jogszabályokat felül kell vizsgálni és modernizálni
kell annak érdekében, hogy jobban illeszkedjenek az alakulóban lévő
politikai, társadalmi és gazdasági környezethez. Ez nemcsak az állami hatóságok
beszerzéseit érinti, hanem a közüzemek olyan üzemeltetői által odaítélt
szerződéseket is, amelyeknek saját beszerzési rendszerük van. Az Európai Bizottság az
„Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés
serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, 2011. április 13-i
közleményében az uniós intézmények által 2012 vége előtt elfogadandó
tizenkét kulcsfontosságú intézkedés között említette a felülvizsgált és
modernizált közbeszerzési jogi kereteket, annak érdekében, hogy rugalmasabbá
váljon a szerződések odaítélése, valamint hogy a közbeszerzési
szerződések jobban felhasználhatók legyenek a többi politika támogatására. Ennek a javaslatnak két
egymást kiegészítő célkitűzése van: ·
A kiadások hatékonyságának növelése a lehető
legelőnyösebb közbeszerzési eredmények biztosítása érdekében. Ez különösen
a meglévő közbeszerzési szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá
tételét foglalja magában. A racionalizált,
hatékonyabb eljárások minden gazdasági szereplő számára előnnyel
járnak és lehetővé teszik a részvételt a kkv-k és a határokon túli
ajánlattevők számára. ·
Annak lehetővé tétele, hogy a beszerzők
megfelelőbben alkalmazhassák a beszerzést az olyan közös társadalmi célok
támogatására, mint például a környezetvédelem, a nagyobb erőforrás- és
energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem, az innováció, a
foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítése, valamint a
lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű
szociális szolgáltatások nyújtásához. ·
Háttér-információk A közbeszerzés fontos szerepet tölt be az
Európai Unió általános gazdasági teljesítményében. Európában a hatóságok a
GDP-nek körülbelül a 18%-át költik el árubeszerzésre, építési beruházásra,
illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó beszerzésre. A
megrendelések mennyiségét tekintve a közbeszerzés hatékony mozgatórugóként
használható az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdító
egységes piac eléréséhez. A közbeszerzési irányelvek
jelenlegi generációja – azaz a 2004/17/EK[1]és a
2004/18/EK irányelv[2]
– az 1971-ben a 71/305/EGK irányelvvel elkezdődött hosszú fejlődés
eredményét jelenti. Az átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárások
garantálásával az említett irányelvek elsősorban azt szándékozzák
biztosítani, hogy az egységes piac gazdasági szereplői a közbeszerzési
szerződésekért folyó verseny során teljes körűen élhessenek minden
alapvető szabadsággal. Egy átfogó gazdasági
értékelés bebizonyította, hogy a közbeszerzési irányelvek jelentős
mértékben elérték a célkitűzéseiket. Nagyobb fokú átláthatóságot és
magasabb szintű versenyt eredményeztek, valamint az alacsonyabb árakon
keresztül mérhető megtakarításokat valósítottak meg. Az érdekeltek azonban
kifejezték a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatával kapcsolatos igényüket
a szabályok egyszerűsítése, illetve azok hatékonyságának és
eredményességének növelése érdekében, valamint annak érdekében, hogy azok
alkalmasabbá váljanak az alakuló politikai, társadalmi és gazdasági környezet
kezelésére. A racionalizált, hatékonyabb eljárások növelik az ajánlatkérők
rugalmasságát, minden gazdasági szereplő számára előnnyel járnak, és
lehetővé teszik a részvételt a kkv-k és a határokon túli ajánlattevők
számára. A továbbfejlesztett beszerzési szabályok azt is lehetővé teszik
az ajánlatkérők számára, hogy megfelelőbben alkalmazhassák a
beszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem,
a nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni
küzdelem, az innováció és a társadalmi befogadás elősegítése és a
lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű
szociális szolgáltatások nyújtásához. Ezeket az irányokat megerősítették
az Európai Bizottság által az érdekeltekkel 2011 tavaszán lefolytatott
konzultáció eredményei, amelyen az érdekeltek jelentős többsége támogatta
a beszerzési irányelvek felülvizsgálatára irányuló javaslatot, annak érdekében,
hogy az említett irányelveket jobban hozzáigazítsák a beszerzők és a
gazdasági szereplők előtt álló kihívásokhoz. ·
Hatályos rendelkezések a javaslat által
szabályozott területen A javaslat az állami szervek
beszerzéseiről szóló javasolt új irányelvvel együtt a 2004/17/EK és a
2004/18/EK irányelv helyébe lép, mint az Európai Unió közbeszerzési jogi
kereteinek fő elemei. Az irányelvet kiegészítik az említett jogi
keretek további elemei: ·
a 2009/81/EK irányelv[3] különös szabályokat állapít meg
a honvédelmi és az érzékeny biztonsági beszerzések terén, ·
a 92/13/EGK irányelv[4]pedig
közös előírásokat határoz meg a nemzeti felülvizsgálati eljárásokra
vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós országban gyors és
hatékony jogorvoslati eszköz álljon rendelkezésre azokban az esetekben, amikor
az ajánlattevők úgy vélik, hogy a szerződéseket tisztességtelenül
ítélték oda. ·
Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és
célkitűzéseivel A jelen kezdeményezés az Európa 2020 – Az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját [COM(2010) 2020]
és az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseit, így az Európai digitális menetrend
[COM(2010) 245], az Innovatív Unió [COM(2010) 546], az Integrált iparpolitika a
globalizáció korában [COM(2010) 614], az Energia 2020 [COM(2010) 639] és az
Erőforrás-hatékony Európa [COM(2011) 21] elnevezésű kezdeményezéseket
hajtja végre. Megvalósítja továbbá az egységes piaci
intézkedéscsomagot [COM(2011) 206], különösen annak tizenkettedik
kulcsintézkedését, „A közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata és
korszerűsítése” címűt. A jelen kezdeményezés a Bizottság 2011. évi
munkaprogramjának egyik stratégiai kezdeményezése. 2. Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat ·
Konzultáció az érdekeltekkel A konzultáció módja, a legfontosabb
célterületek és a válaszadók köre Az Európai Bizottság 2011. január 27-én zöld
könyvet adott ki Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról —
Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé címmel[5], amellyel széleskörű
nyilvános konzultációt indított el az arra irányuló jogszabályi változásokkal
kapcsolatos lehetőségekről, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá
tegyék a szerződések odaítélését, valamint hogy a közbeszerzési
szerződések felhasználhatóbbak legyenek az egyéb szakpolitikák
támogatására. A zöld könyv célja az volt, hogy meghatározza a reformok néhány
fő területét, és hogy megkérdezze az érdekeltek véleményét a jogszabályi
változások konkrét lehetőségeiről. Az érintett kérdések között
szerepelt az eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igénye,
a közbeszerzés stratégiai felhasználása az egyéb politikák célkitűzéseinek
támogatására, a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférésének
javítása, valamint a részrehajlás, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni
küzdelem. A nyilvános konzultáció
2011. április 18-án zárult le, és tekintélyes mennyiségű visszajelzés
született. Összesen 623 válasz érkezett az érdekelt csoportok széles
körétől, ideértve a tagállamok központi hatóságait, a helyi és regionális
közbeszerzőket és azok társulásait, a vállalkozásokat, az ipari
szövetségeket, a tudományos szakembereket, a civil társadalmi szervezeteket
(beleértve a szakszervezeteket is) és az egyes polgárokat. A válaszok többsége
az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, valamint kisebb
mértékben Belgiumból, Olaszországból, Hollandiából, Ausztriából, Svédországból,
Spanyolországból és Dániából származik. A konzultációk eredményeit
egy összefoglaló jelentésben[6] összegezték, majd 2011.
június 30-án egy nyilvános konferencián[7]
bemutatták és megvitatták őket. Az észrevételek és felhasználásuk rövid
ismertetése Az érdekeltek
jelentős többsége értékelte az Európai Bizottság kezdeményezését a
jelenlegi közbeszerzési politika felülvizsgálatára. A zöld könyvben tárgyalt
különféle témák közül az érdekeltek különösen nagy hangsúlyt fektettek az
eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igényére. Az
érdekeltek minden csoportja egyetértett abban is, hogy a közüzemekre vonatkozó
beszerzési szabályok továbbra is lényegesek. A válaszadók nyilvánvaló többsége
azon a véleményen volt, hogy a közüzemek üzemeltetőire vonatkozóan különös
szabályok szükségesek, és hogy a közüzemek üzemeltetőire vonatkozó
eltérő szabályok megfelelően tükrözik a közüzemi beszerzések különös
jellegét. Hasonlóan, a válaszadók
nyilvánvaló többsége egyetértett abban, hogy a közüzemi szabályozás alá
eső szervek meghatározásának kritériumai (az érintett szervek által
végzett tevékenységek, jogi helyzetük, ha magánvállalatok, a különleges vagy
kizárólagos jogok megléte) továbbra is megfelelőek és megtartandóak. Több
válaszadó véleménye egyezik abban, hogy a magánvállalatok nyereségszerző
és kereskedelmi szellemisége nem tekinthető elégségesnek ahhoz, hogy
garantálja az objektív és tisztességes beszerzést, ha az említett vállalatok
különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek. A közbeszerzésnek az Európa 2020 stratégia
társadalmi céljainak eléréséhez való stratégiai alkalmazásával kapcsolatban az
érdekeltek vegyes nézeteket vallottak. Több érdekelt - különösen a
vállalkozások - általánosságban idegenkedett attól az elképzeléstől, hogy
a közbeszerzést egyéb politikák célkitűzéseinek támogatására használják.
Más érdekeltek viszont - különösen a civil társadalmi szervezetek -
határozottan a szóban forgó stratégiai alkalmazás mellett foglaltak állást, és
támogatták az Európai Unió közbeszerzési politikájának alapelveire vonatkozó
nagy horderejű változásokat. ·
Szakértői vélemények összegyűjtése és
felhasználása A zöld könyvvel kapcsolatos konzultáción felül
az Európai Bizottság 2010-2011-ben elvégezte az Unió közbeszerzési jogszabályai
hatásának és hatékonyságának átfogó értékelését, melynek során széles körű
bizonyítékokra és új, független kutatásokra támaszkodott. A tanulmányok elsősorban a beszerzési eljárások költségét
és hatékonyságát, a határokon átnyúló beszerzést, a kkv-k beszerzési piacokhoz
való hozzáférését és a beszerzés Európán belüli stratégiai alkalmazását
vizsgálták. A közüzemi beszerzésekre tekintettel az értékelés megvizsgálta,
hogy a közüzemi ágazatok jobban ki vannak-e téve a versenynek most, mint a
beszerzési rendszer elfogadásának idején. Az értékelés eredményei
azt mutatták, hogy a közüzemi ágazatokhoz való hozzáférés liberalizálására
vonatkozó jogi tevékenység még nem változott át kitartó vagy hatékony
versenynyomássá a piaci fölénnyel bíró szereplőkkel szemben. Több közüzemi
ágazatban továbbra is megfigyelés tárgya marad a magas szintű piaci
koncentráció és az erőtlen verseny. Az értékelés arra a következtetésre
jutott, hogy a feltételek nem fejlődtek olyan szintre, hogy a versenyt
megfelelően erősnek lehessen tekinteni ágazati szinten, amely
megengedné, hogy ezeket az ágazatokat kivonjuk a közüzemi beszerzési irányelv
hatálya alól. Az irányelv indokolása továbbra is általános érvényű marad,
különös felmentések azonban adhatók a beszerzési szabályok alkalmazása alól, az
esetek egyedi, mélyreható elemzése alapján. ·
Hatásvizsgálat A hatásvizsgálat és annak összefoglalása
áttekintést nyújt az öt alapvető problémakör (adminisztratív szervezés,
hatály, eljárások, stratégiai beszerzés és a beszerzési piacokhoz való
hozzáférés) esetében meglévő lehetőségekről. A különböző
lehetőségekkel kapcsolatos előnyök és hátrányok elemzése alapján
meghatározták az előnyben részesített lehetőségek csomagját, amely
várhatóan optimalizálni fogja a különböző megoldások közötti szinergiákat,
ami megtakarításokat tesz lehetővé, mivel egy bizonyos fajta intézkedés
semlegesíti a valamely másik intézkedéssel együtt járó költségeket (például a
stratégiai közbeszerzési intézkedések által esetlegesen előidézett
fokozott eljárási követelményeket részben semlegesíthetik a közbeszerzési
eljárások továbbfejlesztett megtervezésével kapcsolatos megtakarítások). Ezek
az előnyben részesített lehetőségek képezik a jelen javaslat alapját. A Hatásvizsgálati Testület
értékelte a hatásvizsgálati jelentés tervezetét, és kérte annak módosítását,
különösen az érintett jogi keret egyes elemeinek meghatározásával, a szóban
forgó lehetőségek leírásával, a kiválasztott főbb intézkedések alaposabb
költség-haszon elemzésével és az érintettek nézeteinek szisztematikus
integrálásával kapcsolatban, mind a problémák meghatározása körében, mind a
hatások elemzésének kiegészítéseként. Az említett fejlesztési javaslatokat
belefoglalták a végleges jelentésbe. A Hatásvizsgálati Testületnek a jelentésre
vonatkozó véleményét a jelen javaslattal, valamint a végleges hatásvizsgálati
jelentéssel és annak összefoglalásával együtt tesszük közzé. 3. A javaslat jogi elemei ·
Jogalap A javaslat az Európai Unió
működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (1) bekezdésén,
valamint 62. és 114. cikkén alapul. ·
A szubszidiaritás elve Amennyiben a javaslat nem tartozik az Unió
kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve alkalmazandó. A tagállamok az alábbi okból nem tudják
kielégítően elérni a javaslat célkitűzéseit: Bizonyos értékhatárok felett a beszerzési
eljárások összehangolása a közüzemi beszerzések belső piacának
megvalósításával kapcsolatban fontos eszköznek bizonyult. Ez biztosítja a
gazdasági szereplők szerződéseihez való hatékony és egyenlő
hozzáférést a belső piacon. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvekkel és
a közbeszerzési irányelvek korábbi generációjával kapcsolatos tapasztalat azt
mutatta, hogy az Európa-szintű közbeszerzési eljárások biztosítják az
átláthatóságot és az objektivitást a közbeszerzés terén, ami jelentős
megtakarításokkal és jobb közbeszerzési eredményekkel jár, ez pedig a közüzemek
üzemeltetőinek, azok ügyfeleinek, és végül az európai adófizetőknek
is javára válik. Ezt a célkitűzést nem
lehetne megfelelően elérni a tagállamok intézkedése útján, ami
elkerülhetetlenül eltérő követelményeket és valószínűleg egymással
ellentétes eljárási rendszereket eredményezne, így növelné a szabályozás
bonyolultságát, és indokolatlan akadályokat gördítene a határokon átnyúló
tevékenységek elé. A javaslat ezért megfelel
a szubszidiaritás elvének. ·
Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének,
mivel nem lépi túl azon célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amely a
belső piac megfelelő működését európai szinten összehangolt
közbeszerzési eljárások útján kívánja biztosítani. Továbbá
a javaslat egy „eszköztár”-megközelítésen alapul, vagyis maximális
rugalmasságot enged a tagállamoknak, hogy az eljárásokat és az eszközöket saját
helyzetükhöz igazítsák. A jelenlegi közbeszerzési
irányelvekkel összevetve a javaslat csökkenti az eljárás lefolytatásával
kapcsolatos adminisztrációs terheket mind az ajánlatkérők, mind a
gazdasági szereplők számára; azokban az estekben, amelyekben új
követelményekről rendelkezik (például a stratégiai közbeszerzés körében),
az említett követelményeket kompenzálják az egyéb területeken
megszűnő korlátozások. ·
A jogi aktus típusának megválasztása Mivel a javaslat az EUMSZ 53. cikkének (1)
bekezdésén, valamint 62. és 114. cikkén alapul, az áruk és a szolgáltatások
beszerzésére egyaránt vonatkozó rendelkezések tekintetében a Szerződés
alapján nem megengedett a rendelet alkalmazása. A javasolt aktus ezért az
irányelv. A hatásvizsgálati folyamat során a nem
jogalkotási lehetőségeket a hatásvizsgálatban részletesen ismertetett
okokból elvetették. 4. Költségvetési vonzatok A javaslatnak nincsenek költségvetési
vonzatai. 5. További információk ·
Meglévő jogszabályok hatályon kívül
helyezése A javaslat elfogadása hatályos jogszabály (a
2004/17/EGK irányelv) hatályon kívül helyezéséhez vezet. ·
Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék A javaslat tartalmaz egy felülvizsgálati
záradékot a küszöbértékek gazdasági hatásairól. ·
Átültető intézkedések és magyarázó
dokumentumok A javaslat
olyan területre vonatkozik, amelyen az uniós jogszabályok célja az
összehangolás, és amelyen jelentős hatásuk van számos nemzeti jogágra. A
koordinációs célzat ellenére több rendelkezés teljes harmonizációt eredményez,
és a javaslat számos jogi kötelezettséget tartalmaz. A tagállamok további
nemzeti rendelkezésekkel egészítik ki az uniós szabályozást, így válik a
rendszer működőképessé. Ebben az
összefüggésben a Bizottság számos tényezőt azonosított, amelyekre
vonatkozóan szükséges a tagállamok magyarázata mind az átültető
intézkedések hibátlan megértése, mind a közbeszerzési szabályok összességének
nemzeti szintű működése tekintetében: –
az átültető és a végrehajtási intézkedéseket
különböző intézményi szinteken fogadták el (nemzeti / szövetségi,
regionális, helyi); –
a különböző szabályozási szintek mellett több
tagállamban a kérdéses ágazat vagy az érintett beszerzési típus is szerepet
játszott a szabályok létrehozásában; –
az általános vagy speciális közigazgatási
intézkedések kiegészítik a fő jogi keretet, néhány esetben pedig
egybeesnek azzal. Csak a
tagállamok képesek megmagyarázni, hogyan tudják a különböző intézkedések
átültetni az uniós irányelveket a közbeszerzési ágazatban, és hogy ugyanezek az
intézkedések milyen kölcsönhatásban állnak egymással. Ezért a jelen
irányelv különböző részei és a nemzeti átültető intézkedések
megfelelő részei közötti viszonyt tisztázó dokumentumokat az átültető
intézkedésekkel együtt kell közölni; különösen érvényes ez az egyeztető
táblázatokra, amelyek a nemzeti intézkedések elemzésének operatív eszközei. ·
Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért
hatályának az Európai Gazdasági Térség egészére ki kell terjednie. ·
A javaslat részletes magyarázata 1.) A közbeszerzési eljárások
egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele A javasolt irányelv a
hatályos közbeszerzési irányelvek által megállapított eljárási rend
egyszerűsítéséről és rugalmasabbá tételéről rendelkezik. E
célból az alábbi intézkedéseket tartalmazza: A hatály pontosítása: A „beszerzés” alapvető fogalma, amely a
javasolt irányelv címében is szerepel, újonnan került bevezetésre a
közbeszerzési jog hatályának és céljának pontosabb meghatározása, valamint a
küszöbök alkalmazásának lehetővé tétele érdekében. Az irányelv hatályát
meghatározó egyes kulcsfontosságú fogalmak meghatározásait (mint például a
közjogi intézmény, az építési beruházásra és a szolgáltatásra irányuló
közbeszerzési szerződések, a vegyes szerződések) a Bíróság ítélkezési
gyakorlatát figyelembe véve felülvizsgálták. Ugyanakkor a javaslat arra
törekszik, hogy fenntartsa a folytonosságot a Bíróság ítélkezési gyakorlatában
az évek során kialakult fogalmak között, amelyek jól ismertek a gyakorlati
szakemberek körében. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a korábbi
irányelvekből ismert szóhasználattól vagy kifejezéstől való kisebb
eltérések nem feltétlenül utalnak lényegi változásra, hanem pusztán a szövegek
egyszerűsítésének eredményét is jelenthetik. A különleges, illetve
kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának
meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a jelen irányelv értelmében
nem ajánlatkérő szervek és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak
az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos
tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok,
amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a
megfelelő nyilvánosságot, és amelyben az említett jogok megadása objektív
kritériumok, nevezetesen az uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv
alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Az úgynevezett elsőbbségi és nem
elsőbbségi szolgáltatások („A” és „B” szolgáltatások) közötti hagyományos
megkülönböztetés megszűnik. Az értékelés eredményei azt bizonyították,
hogy már nem indokolt, hogy a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazása a
szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szorítkozzon. Az is világossá vált azonban, hogy a szokásos beszerzési
rendszer nem alkalmazkodik azokhoz a szociális szolgáltatásokhoz, amelyekhez
különös szabályokra van szükség (lásd lejjebb). Az értékelés eredményeit
követően az irányelv hatálya a szabályozott ágazatok tekintetében
nagyrészt változatlan marad. A kőolaj és a földgáz feltárására irányuló
beszerzés azonban kikerült a hatály alól, mivel erről a szektorról az a
megállapítás született, hogy olyan mértékű versenynyomás alatt áll, ami
már nem teszi szükségessé az irányelv által biztosított beszerzési fegyelmet.
Ebben a tevékenységi szektorban a versenyhelyzetet a jelen irányelv 30. cikke[8] alóli 4 felmentési kérelem összefüggésében
vizsgálták. A vonatkozó földrajzi piacot mind a négy
esetben világméretűnek találták, ami megfelel továbbá az egyesülési esetek
sikeres gyakorlatának is[9].
Mindannyiszor arra a következtetésre jutottak, hogy a feltárási piac nem
erősen koncentrált. Eltekintve az állami tulajdonú vállalatoktól, a piacot
három nemzetközi, vertikálisan integrált, magántulajdonban lévő
szereplő (BP, ExxonMobil és Shell), valamint néhány további „nagyobb”
vállalat jelenléte határozza meg, de még a három legnagyobb vállalat piaci
részesedése is jóval egy százalék alatt marad. Mindezek miatt következetesen
úgy találták, hogy ezek a versenynek való közvetlen kitettség jelei, továbbá,
hogy a piacra jutást liberalizálják a szénhidrogén-engedélyezési irányelv[10] rendelkezései. Ezért
helyénvaló, hogy egyszerűsítsük a jogi helyzetet és csökkentsük a minden
érintettre (ajánlatkérők, tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai
Parlament és a Tanács) nehezedő adminisztrációs terheket azáltal, hogy elkerüljük
annak szükségességét, hogy a 30. cikk határozatait a maradék 23 tagállam
mindegyikére külön-külön elfogadják. Eszköztár-megközelítés: A tagállami rendszerek az eljárás három alapvető formáját
biztosítják, amelyek jelen vannak a hatályos irányelvekben: a nyílt és a
meghívásos eljárást, valamint a pályázati felhívást követő tárgyalásos
eljárást. Ezenkívül alapeljárásként vagy bizonyos feltételektől
függően rendelkezhetnek az innovációs partnerségről, az innovatív
beszerzéssel kapcsolatos eljárás új formájáról (lásd lejjebb). Az ajánlatkérők számára továbbá
rendelkezésére fog állni az összevont elektronikus beszerzés céljaira szánt hat
különböző módszer és eszközrendszer: a keretmegállapodások, a dinamikus
beszerzési rendszerek, az elektronikus árlejtések, az elektronikus katalógusok,
a központi beszerző szervek és a közös beszerzés. A
hatályos irányelvhez képest az említett eszközöket továbbfejlesztették és
egyértelműbbé tették az elektronikus közbeszerzés elősegítése
céljából. Az elektronikus beszerzés támogatása Jelentős megtakarítások és jobb beszerzési eredmények
érhetők el, ha a beszerzők használják az elektronikus kommunikációt
és tranzakciós feldolgozást, ami a hulladékot és a hibákat is csökkenti. A
javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat az elektronikus beszerzésre való
átállás megvalósításában, ami lehetővé tenné, hogy a szállítók online
beszerzési eljárásokban vegyenek részt a belső piacon. E célból a javasolt
irányelv rendelkezik a felhívások elektronikus formában történő
kötelező továbbításáról, arról, hogy a beszerzési dokumentációnak
elektronikus formában elérhetőnek kell lennie, valamint minden beszerzési
eljárás tekintetében előírja, hogy egy kétéves átmeneti időszakon
belül át kell állni a teljes mértékben elektronikus úton történő
kommunikációra, különösen az elektronikus benyújtásra. Racionalizálja
és továbbfejleszti a Dinamikus Beszerzési Rendszereket és az elektronikus
katalógusokat, vagyis azokat a teljes mértékben elektronikus beszerzési
eszközöket, amelyek különösen alkalmasak a központi beszerző szervek által
végzett rendkívül összetett beszerzések megvalósítására. Az elektronikus
beszerzési eszköz azt is lehetővé tenné az ajánlatkérő szervek
számára, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják azokat a hibákat,
amelyek általában a közbeszerzési szabályok félreértéséből vagy helytelen
értelmezéséből adódnak. Az eljárások
modernizálása: A javaslat
rugalmasabb és felhasználóbarátabb megközelítést biztosít a közbeszerzési
eljárások egyes fontos jellemzőivel kapcsolatban. A részvételre és az
ajánlatok benyújtására vonatkozó határidők lerövidültek, ami gyorsabb és
racionalizáltabb beszerzést tesz lehetővé. Az ajánlattevők
kiválasztása és a szerződés odaítélése közötti különbségtétel, amely
gyakran hibák és félreértések forrása, rugalmasabbá vált, lehetővé téve az
ajánlatkérők számára, hogy a legpraktikusabb sorrendről az odaítélési
feltételek megvizsgálása alapján döntsenek – a kiválasztási feltételek
megvizsgálása előtt –, és hogy odaítélési feltételként figyelembe vehessék
a szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét és
minőségét. Az elegendően
kompetitív piacokon megítélt szerződések felmentési eljárásai (a jelenlegi
30. cikk határozatai) egyszerűsödtek és modernizálódtak. Számos
felmentést, különösen a gyakorlatban fontos csoporton belüli és közös
vállalatokra vonatkozó felmentéseket áttekintettük és tisztáztuk. A szerződések
módosítása azok tartama alatt egyre inkább lényeges és problémás kérdéssé vált
a gyakorlati szakemberek számára. A szerződések módosításáról szóló külön
rendelkezés átveszi az ítélkezési gyakorlatban kialakult alapvető
megoldásokat, és gyakorlatias megoldással szolgál azon előre nem látható
körülményekkel kapcsolatban, amelyek miatt egy közbeszerzési szerződést
módosítani kell annak tartama alatt. 2.) A közbeszerzés stratégiai alkalmazása
az új kihívásokra válaszul A javasolt irányelv a felhatalmazó
megközelítésen alapul: az ajánlatkérők rendelkezésére bocsátja azokat
az eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hozzájárulhassanak az Európa
2020 stratégiai céljainak eléréséhez azáltal, hogy vásárlóerejüket olyan áruk
és szolgáltatások beszerzésére használják, amelyek támogatják az innovációt,
tiszteletben tartják a környezetet és harcolnak az éghajlatváltozás ellen,
eközben pedig javítják a foglalkoztatási, a közegészségügyi és a szociális
feltételeket. Az életciklus-költségek
meghatározása: A javaslat megadja
a beszerzőknek a lehetőséget, hogy az odaítélésről a
megvásárolandó termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások
életciklus-költségei alapján döntsenek. Az életciklus egy termék, egy építési
beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes szakaszát magában
foglalja, a nyersanyag-beszerzéstől, illetve az erőforrások
előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig. A figyelembe
veendő költségek a közvetlen pénzügyi kiadásokon kívül a külső
környezettel kapcsolatos költségeket is tartalmazzák, ha azok pénzben
kifejezhetők és igazolhatók. Amennyiben kifejlesztettek egy közös uniós
módszert az életciklus-költségek kiszámítására, az ajánlatkérők kötelesek
azt használni. Termelési folyamat: Az ajánlatkérők a műszaki leírásban és
az odaítélési feltételekben a termelési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó
összes tényezőre utalhatnak, mindaddig, amíg a termelési folyamat olyan
aspektusaira utalnak, amelyek szorosan kapcsolódnak a beszerzés tárgyát
képező termékek vagy szolgáltatások előállításának, illetve
nyújtásának folyamatához. Ez kizárja a beszerzés tárgyát képező termékek,
építési beruházások vagy szolgáltatások előállításának folyamatához nem
kapcsolódó követelményeket, mint például a vállalkozó teljes tevékenységére
vonatkozó általános társadalmi szerepvállalási követelményeket. Címkék: Az ajánlatkérők előírhatják, hogy az
építési beruházások, az árubeszerzések vagy szolgáltatások meghatározott
címkékkel legyenek ellátva, amelyek tanúsítják azok környezeti, szociális vagy
egyéb tulajdonságait, feltéve, hogy ezekkel egyenértékű címkéket is
elfogadnak. Ez vonatkozik például az európai vagy a nemzeti, illetve nemzetközi
ökocímkékre, valamint azokra a címkékre, amelyek tanúsítják, hogy a termékkel
kapcsolatban nem alkalmaztak gyermekmunkát. A szóban forgó tanúsítási
rendszereknek a szerződés tárgyához kapcsolódó tulajdonságokra kell
vonatkozniuk, és azokat tudományos információ alapján kell összeállítani, egy
nyílt és átlátható eljárás során kell megállapítani, valamint minden érdekelt
fél számára hozzáférhetővé kell tenni őket. A kötelező
szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok megsértésének
szankcionálása: A javasolt
irányelv szerint az ajánlatkérő kizárhatja a gazdasági szereplőket az
eljárásból, ha az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai
vagy a nemzetközi munkajogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek
megsértését észleli. Ezenkívül az ajánlatkérők kötelesek lesznek
elutasítani az ajánlatokat, ha megállapították, hogy azok kirívóan alacsony
ellenszolgáltatást tartalmaznak, mivel sértik az Unió szociális, munkaügyi vagy
környezetvédelmi jogszabályait. Szociális
szolgáltatások: Az uniós
közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése
bebizonyította, hogy a szociális, az egészségügyi és az oktatási
szolgáltatásokat olyan sajátos tulajdonságok jellemzik, amelyek miatt nem
alkalmasak arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésének szokásos
eljárásait alkalmazzák rájuk. Az említett szolgáltatásokat jellemzően
sajátos környezetben nyújtják, amely a különböző igazgatási, szervezeti és
kulturális feltételeknek köszönhetően tagállamonként lényegesen
eltérő. A szóban forgó szolgáltatások a természetük miatt csak nagyon
korlátozott határokon átnyúló dimenzióval bírnak. A tagállamoknak ezért
széleskörű mérlegelési lehetőséget kell kapniuk a szolgáltatók
kiválasztásának megszervezéséhez. A javaslat ezt oly módon veszi figyelembe,
hogy az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződésekkel
kapcsolatban külön szabályokat állapít meg, egy magasabb, 1 000 000 EUR
értékhatár mellett, és pusztán az átláthatóság és az egyenlő bánásmód
alapelveinek tiszteletben tartását írja elő. A szóban forgó
szolgáltatásokra vonatkozó, külföldi gazdasági szereplőknek odaítélt
szerződések értékének mennyiségi elemzése alapján az ezen érték alatti
szerződéseknek általában nincs határokon átnyúló érdekeltségük, különösen
a közüzemi ágazatokra vonatkozó beszerzések tekintetében. Innováció: Az
„Európa 2020 - az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”
című dokumentumban központi szerepet játszik a kutatás és az innováció. A
beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy innovatív termékeket és
szolgáltatásokat vásárolhassanak a jövőbeli fejlődés elősegítése
és a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása érdekében.
A javaslat e célból rendelkezik az innovációs partnerségről, amely új,
innovatív termékek, építési beruházások és szolgáltatások kialakítására, majd
megvásárlására irányuló új, különleges eljárás; a megvétel feltétele, hogy a
termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott
teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítsék. Ezenkívül a javaslat továbbfejleszti és egyszerűsíti a
versenypárbeszéd eljárását, és lehetővé teszi a határokon átnyúló közös
beszerzést, amely az innovatív beszerzés egyik fontos eszköze. 3.) Jobb hozzáférés a
piachoz a kkv-k és az induló vállalkozások számára A kis- és
középvállalkozások (kkv-k) hatalmas potenciált képviselnek a munkahelyteremtés,
a növekedés és az innováció területén. A beszerzési piacokra való könnyű
bejutás segítheti őket e potenciál felszabadításában, miközben
lehetővé teszi az ajánlatkérők számára szállítói bázisuk
bővítését, ami azzal a pozitív hatással járna, hogy nagyobb lenne a
verseny a közbeszerzési szerződésekért. Annak érdekében, hogy a
közbeszerzési szerződéseket a lehető legjobban hozzáférhetővé
tegyék a kkv-k számára, az Európai Bizottság 2008-ban kiadta „A legjobb
gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való
részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentumot[11]. A javaslat erre a dokumentumra épül, és konkrét intézkedéseket
tartalmaz a kkv-k piaci hozzáférésének útjában álló akadályok felszámolására. A tájékoztatási kötelezettségek
egyszerűsítése: Előre
látható tehát, hogy az ajánlatkérők alkalmazhatják a javasolt
közbeszerzési irányelvben meghatározott kiválasztási szempontokat, és az is,
hogy ha ezt megteszik, akkor kötelező alkalmazniuk azokat a
rendelkezéseket, amelyek nevezetesen a legkisebb forgalomra vonatkozó
követelmények felső küszöbértékével kapcsolatosak, valamint azokat a
rendelkezéseket, amelyek az öntanúsításra vonatkoznak. Jobb hozzáférés a keretmegállapodásokhoz: A hatályos irányelvek alapján jelenleg nincs korlátozva a közüzemi
ágazatban megkötött keretmegállapodások időtartama. Ez a piac
versenytársak előli elzárásához vezethet. A javaslat a megállapodások
időtartamát négy évre korlátozza (a megfelelően indokolt esetek
kivételével), ezzel javítja a hozzáférést az üzleti lehetőségekhez és
elősegíti a versenyt, többek között a kkv-k számára. Az alvállalkozók
közvetlen kifizetése: A tagállamok
továbbá hozhatnak olyan rendelkezést, amely szerint az alvállalkozók kérhetik,
hogy az ajánlatkérő közvetlenül nekik fizessen azokért az árukért, építési
beruházásokért és szolgáltatásokért, amelyeket a szerződés teljesítése
körében nyújtottak a fővállalkozónak. Ez a lehetőség az
alvállalkozóknak - amelyek sok esetben kkv-k - hatékony módszert biztosít a
kifizetésükkel kapcsolatos érdekeik védelméhez. 4) Megbízható eljárások A kockázatos pénzügyi
érdekek, valamint az állami és magánszektor kölcsönhatása a közbeszerzést a
tisztességtelen üzleti magatartás, azaz az összeférhetetlenség, a részrehajlás
és a korrupció egyik kockázati területévé tette. A javaslat továbbfejleszti az
ilyen kockázatokkal szembeni meglévő biztosítékokat, és gondoskodik a
további védelemről. Összeférhetetlenség: A javaslat tartalmaz egy külön rendelkezést az
összeférhetetlenségről, amely az ajánlatkérőnek vagy a beszerzési
szolgáltatóknak az eljárásban részt vevő alkalmazottait érintő
tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenségi helyzetekre
vonatkozik, valamint az ajánlatkérő vezetőségének tagjaival
kapcsolatos összeférhetetlenségre, akik akkor is befolyással lehetnek egy
beszerzési eljárás eredményére, ha abban hivatalosan nem vesznek részt. Mivel
különbségek mutatkoznak az ajánlatkérők és a vállalkozások döntési
folyamataiban, helyénvaló, hogy az ilyen intézkedéseket csak az előbbiek
által végrehajtott beszerzésekre korlátozzuk. Jogellenes magatartás: A javaslat külön rendelkezést tartalmaz a részvételre jelentkezők
és az ajánlattevők jogellenes magatartása ellen, mint például a
döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására tett kísérletek ellen vagy az
ellen, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására
irányuló megállapodást kössenek; az ilyen résztvevőket ki kell zárni az
eljárásból. Az ilyen jellegű jogellenes
tevékenységek sértik az Európai Unió alapelveit, és a verseny súlyos torzulását
eredményezhetik. Tisztességtelen
előnyök: A piaci konzultációk
az ajánlatkérők számára olyan hasznos eszközt jelentenek, amely által
információt szerezhetnek a piac szerkezetéről, adottságairól és
kapacitásáról, és ezzel egyidejűleg a piaci szereplők tájékozódhatnak
a beszerzők beszerzési projektjeiről és követelményeiről. A
piaci szereplőkkel előzetesen létesített kapcsolatok azonban nem
vezethetnek tisztességtelen előnyökhöz vagy a verseny torzulásához. A
javaslat ezért külön rendelkezést tartalmaz az olyan résztvevők
indokolatlan előnyben részesítésével szembeni garanciákról, akik tanácsot
adtak az ajánlatkérőnek, vagy részt vettek az eljárás
előkészítésében. 5.) Irányítás Nemzeti felügyeleti
testületek: Az értékelés
bemutatta, hogy nem minden tagállam kíséri következetesen és rendszeresen
figyelemmel a beszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez
veszélyezteti az uniós jog hatékony és egységes alkalmazását. Ezért a javaslat
úgy rendelkezik, hogy a tagállamok jelöljenek ki egy nemzeti hatóságot, amely a
közbeszerzési jog felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel.
Egyetlen egy, átfogó feladatokkal felruházott testület fog gondoskodni a
fő végrehajtási problémák áttekintéséről, és ez az egy testület javasolhatja
a szerkezeti problémák megfelelő orvoslását. A szóban forgó testület
megfelelő helyzetben lesz ahhoz, hogy azonnali visszajelzést adjon a
politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti
jogban és a gyakorlatban, ezáltal hozzájárulva a megoldások gyors
megtalálásához és a beszerzési eljárások tökéletesítéséhez. Tudásközpontok: Az
ajánlatkérők sok esetben nem rendelkeznek megfelelő belső
szakértelemmel az összetett beszerzési projektek lebonyolításához. Az igazgatási szervezetek által nyújtott megfelelő
független szakmai támogatás jelentős mértékben javíthatná a beszerzési
eredményeket, a közbeszerzők tudásalapjának és szakszerűségének
növelése, valamint a vállalkozásoknak - elsősorban a kkv-knak -
történő segítségnyújtás által. A javaslat ezért kötelezi a tagállamokat,
hogy gondoskodjanak olyan támogató struktúrákról, amelyek jogi és gazdasági
tanácsot, iránymutatást, képzést és segítséget nyújtanak a beszerzési eljárások
előkészítésében és lebonyolításában. Támogató struktúrák vagy mechanizmusok
már nemzeti szinten is léteznek, bár nagyon eltérő módon
szerveződnek, és az ajánlatkérő hatóságok és szervek érdekeltségének
különböző területeit érintik. A tagállamok ezért alkalmazhatják majd az
említett mechanizmusokat, építhetnek az általuk biztosított szakértelemre, és
elősegíthetik a szolgáltatásaikat mint olyan alkalmas és modern eszközt,
amely képes megfelelő támogatást nyújtani az ajánlatkérő hatóságoknak
és szerveknek, valamint a gazdasági szereplőknek. A korrupció és a
részrehajlás elleni küzdelem megerősítése érdekében az ajánlatkérő
szervek kötelesek lesznek a megkötött szerződések szövegét eljuttatni a
felügyeleti testületnek, amely így meg tudja vizsgálni e szerződéseket a
gyanús minták vonatkozásában, és a jogos köz- vagy magánérdekeket nem veszélyeztető
mértékig hozzáférést biztosít az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz. A
jogos üzleti érdekek védelmének nyilvánvaló problémái és a verseny torzulásának
elkerülése érdekében ezt a kötelezettséget nem kell kiterjeszteni az e
szektorokban működő (köz- vagy magán-) vállalkozásokra. Mindazonáltal
el kell kerülni az aránytalan adminisztratív terhek keletkeztetését, ezért a
megkötött szerződések teljes szövegének továbbítására vonatkozó
kötelezettség továbbra is a viszonylag nagy értékű szerződésekre korlátozódik.
A javasolt értékhatár megfelelő egyensúlyt teremt az adminisztratív terhek
növelése és a nagyobb fokú átláthatóság biztosítása között: az árukra és
szolgáltatásokra alkalmazandó 1 000 000 EUR-s, illetve az építési beruházásokra
alkalmazandó 10 000 000 EUR-s értékhatár mellett ez a kötelezettség a Hivatalos
Lapban közzétett valamennyi közbeszerzés 10-20 %-át érintené. A felügyeleti testületekre
és a tudásközpontokra vonatkozó követelmények előreláthatóan nem
jelentenek majd további pénzügyi terhet a tagállamoknak. Ha egyes költségek
várhatóan át is szervezik vagy finomítják a meglévő mechanizmusok és
struktúrák tevékenységeit, azokat semlegesíteni fogja a perköltségek csökkenése
(mind az ajánlatkérők, mind a vállalkozások esetében), a szerződések
annak köszönhető késedelmes hozzárendelésével kapcsolatos költségek
csökkenése, hogy nem megfelelően alkalmazták a közbeszerzési szabályokat,
vagy rosszul készítették elő a beszerzési eljárásokat, valamint az azzal
összefüggő költségek csökkenése, hogy az ajánlatkérők részére
történő tanácsadás jelenleg széttagoltan és szakszerűtlen módon
történik. Igazgatási együttműködés: A javaslat rendelkezik a hatékony együttműködésről is, amely
lehetővé teszi a nemzeti felügyeleti testületek számára, hogy megosszák egymással
az információkat és a legjobb gyakorlatokat, valamint, hogy
együttműködjenek a Belső Piaci Információs Rendszeren (Internal
Market Information System - IMI) keresztül. 2011/0439 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
IRÁNYELVE a vízügyi, energiaipari, közlekedési és
postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők
beszerzéseiről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1)
bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus
tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően[12], tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[13], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
Azoknak az eredményeknek a tükrében, amelyek az
uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése
keretében születtek[15],
helyénvalónak tűnik a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai
szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérőkre vonatkozó
beszerzési szabályok fenntartása, mivel a nemzeti szervek továbbra is
különböző módszerekkel befolyásolhatják az említett ajánlatkérők
magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való
részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti
testületeikben való képviseletet. Az említett ágazatokban alkalmazott
beszerzési eljárások további szabályozásának szükségességét másrészt
főként az indokolja, hogy a tagállamok által az adott
szolgáltatásnyújtáshoz szükséges hálózatoknak történő szállításra, e
hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott,
különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege
zárt. (2)
A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai
ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzések
verseny előtt történő megnyitásának biztosítása érdekében
rendelkezéseket kell kidolgozni a bizonyos érték feletti szerződésekre
vonatkozó közbeszerzési eljárások összehangolására. Ez
a koordináció az Európai Unió működéséről szóló szerződés
alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának
és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó
elveknek, mint például az egyenlő bánásmódnak, a megkülönböztetés
tilalmának, a kölcsönös elismerésnek, az arányosságnak és az átláthatóságnak a
biztosításához szükséges. Tekintettel az említett koordináció által érintett
ágazatok jellegére, a koordinációnak – a fenti elvek alkalmazásának garantálása
mellett – meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és
maximális rugalmasságot kell lehetővé tennie. (3)
Az olyan közbeszerzések esetében, amelyek nem érik
el az uniós összehangoló rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő
értéket, helyénvaló felidézni a Bíróság által kialakított ítélkezési
gyakorlatot, amely szerint a Szerződés szabályai és elvei alkalmazandók. (4)
A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020
stratégiában[16],
mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik
piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a
vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004.
március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] és az építési beruházásra, az
árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések
odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv[18]
alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások
hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások
közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők
jobban felhasználhassák a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására.
Szükség van ezenkívül az alapfogalmak és koncepciók tisztázására a nagyobb
jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának jól
megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok
beépítésére. (5)
Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell
illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és
végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének
céljából. Az irányelv tisztázza, hogy az ajánlatkérők hogyan járulhatnak
hozzá a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődés
elősegítéséhez úgy, hogy eközben szerződéseikkel biztosítják a
legjobb ár-érték arányt. (6)
Helyénvaló, hogy a beszerzés fogalma vagy annak
meghatározása, hogy miből áll az egyetlen beszerzés, minél közelebb legyen
a közbeszerzésről szóló […] […] európai parlamenti és tanácsi irányelvben[19] szereplő fogalmakhoz,
különös tekintettel a jelen irányelv által szabályozott ágazatok
jellegzetességeire. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott
projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési
beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének –
megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és
szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek
lehetnek például az ajánlatkérő átfogó előzetes tervezése és
koncepciója, az, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen
gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy más logikus módon
kapcsolódnak egymáshoz, és egy rövid intervallumon belül valósítják meg
őket. (7)
A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a
beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai
ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly
biztosítása érdekében az érintett ajánlatkérőket nem a jogállásuk alapján,
hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról,
hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel
szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. Az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 345. cikkével összhangban azt is
biztosítani kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok ne
sérüljenek. (8)
A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma
központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a
szervezetek, amelyek a jelen rendelkezések értelmében nem ajánlatkérő
szervek és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya
alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok,
amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a
megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív
kritériumok, nevezetesen az uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv
alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz
belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i
98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20], a villamos energia belső
piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv[21],
a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a
szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló,
1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22], a szénhidrogének kutatására,
feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és
felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[23]
és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az
1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[24]. (9)
Az ivóvízágazatban működő
ajánlatkérők más, vízzel kapcsolatos tevékenységekkel is foglalkozhatnak,
mint a vízépítési projektek, az öntözés, a termőföld-lecsapolás, valamint
a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektek. Ilyen esetekben az ajánlatkérőknek képesnek kell
lenniük arra, hogy minden, vízzel kapcsolatos tevékenységükre vonatkozóan
alkalmazzák a jelen irányelvben előírt beszerzési eljárásokat, tekintet
nélkül arra, hogy a vízkörforgás melyik részéről van szó. Az
árubeszerzésre vonatkozóan javasolt beszerzési szabályok azonban alkalmatlanok
a víz vásárlására, figyelembe véve azt az igényt, hogy a vizet a felhasználási
helyhez közeli forrásokból szükséges beszerezni. (10)
Helyénvaló, hogy a kőolaj és a földgáz
feltárására irányuló beszerzés kikerüljön a hatály alól, mivel erről a
szektorról következetesen az a megállapítás született, hogy olyan mértékű
versenynyomás alatt áll, ami már nem teszi szükségessé az EU közbeszerzési
szabályai által biztosított beszerzési fegyelmet. (11)
Olyan szerződések odaítélésére is sor
kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben
különböző előírások alá tartozó követelmények teljesítését célozzák.
Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egyetlen szerződés
többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező
tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy az ilyen
szerződésre mely jogrend lesz alkalmazandó. A szerződés fő
tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott
szerződés révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet
az ajánlatkérő a szerződési érték becslése és az ajánlattételhez
szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Bizonyos
esetekben, például ha valamely berendezés egyetlen darabját olyan tevékenységek
végzése céljából vásárolják meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás
mértékének becslését lehetővé tévő információ, objektív alapon
lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerződés fő
tárgyát. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról. (12)
Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt
magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy
eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva
a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő
bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni
az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében.
Mivel különbségek mutatkoznak az ajánlatkérők és a vállalkozások döntési
folyamataiban, helyénvaló, hogy az ilyen intézkedéseket csak az előbbiek
által végrehajtott beszerzésekre korlátozzuk. (13)
A résztvevők által a beszerzési eljárásban
tanúsított jogellenes magatartás, mint például a döntéshozatali folyamat
helytelen befolyásolására vagy arra tett kísérletek, hogy más
résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást
kössenek, az uniós jog alapelveinek megsértését, és a verseny súlyos torzulását
eredményezheti. A gazdasági szereplőknek ezért
be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy ilyen
jogellenes tevékenységekben nem vesznek részt, és amennyiben ez a nyilatkozat
hamisnak bizonyul, kizárják őket a részvételből. (14)
A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján
(1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó
ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i
94/800/EK tanácsi határozat[25]mindenekelőtt
a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodását (a
továbbiakban: a „Megállapodás”) hagyta jóvá. A
Megállapodás célja, hogy a közbeszerződési szerződések vonatkozásában
kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek többoldalú keretrendszerét alakítsa
ki a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának és bővítésének elérése
érdekében. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb
vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében
az ajánlatkérők úgy teljesítik az említett megállapodások alapján fennálló
kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok
gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások részes felei. (15)
A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott,
külön lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre
vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított
értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy
megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett
értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok
időszakos felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai
műveletek útján korrigálják az euró értékének a külön lehívási joghoz
viszonyított ingadozásával. Az értékhatárok többszörözésének elkerülése
érdekében helyénvaló továbbá, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak
sérelme nélkül, hogy minden ajánlatkérőre ugyanazok az értékhatárok
vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy mely ágazatban működnek. (16)
Az értékelés eredményei jelezték, hogy felül kell
vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni a jelen irányelv
teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében
az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették
(például a szállodai és a jogi szolgáltatásokra, amelyek különösen nagyarányú
határon átnyúló forgalma különösen nagyarányú). (17)
A szolgáltatások egyéb kategóriái jellegüknél fogva
korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek
nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi
és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó
szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző
kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen
eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló beszerzési
szerződések esetében külön szabályrendszert kellene kialakítani magasabb,
1 000 000 EUR-s értékhatárral. Az ilyen ágazatokban végzett beszerzések
vonatkozásában az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás
általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha
konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon
átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra
irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra
kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér
jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel
a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy
a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon
szervezhessék meg. Az irányelv előírásai figyelembe veszik ennek
szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód
alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak róla, hogy az
ajánlatkérők képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek
alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió
szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális
szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott
feltételek[26].
A tagállamok és/vagy az ajánlatkérők továbbra is jogosultak maguk nyújtani
az említett szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális
szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések
megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen
szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő által korábban meghatározott
feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt
adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer
megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az
átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét. (18)
Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem
vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra
megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell
azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a
beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak. (19)
Jelentős a jogi bizonytalanság azzal
kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben
vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok
- sőt az ajánlatkérők is - eltérően értelmezik az Európai Unió
Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Mivel az esetjog azonos mértékben
vonatkozna a hatóságokra is, amikor az ezen irányelv hatálya alá tartozó
ágazatokban működnek, helyénvaló gondoskodni arról, hogy ez az irányelv és
a(z) [közbeszerzésről] szóló [ …/…/EU] irányelv ugyanazokat a szabályokat
írja elő. (20)
Indokolt kizárni egyes olyan,
szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló
szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda,
amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési
beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy
azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan
szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló
szerződéseket, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt
oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott
tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott
ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne
vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve
közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő
szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében,
amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és
amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás
nélkül szerződéseket nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása
tekintetében, valamint az említett közös vállalatok és az azokat alkotó
ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében. (21)
Helyénvaló továbbá tisztázni az összefüggést a
hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezések és az olyan
rendelkezések között, amelyek a kapcsolt vállalkozások vagy a közös vállalatok
számára odaítélt szerződéseket szabályozzák. (22)
Ezt az irányelvet sem az 5–11. cikkben említett
tevékenység folytatására irányuló szerződésekre, sem ilyen tevékenységek
folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a
tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki
van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Indokolt tehát fenntartani az ezen irányelv által
szabályozott valamennyi ágazatra alkalmazandó eljárást, amely lehetővé
teszi a versenypiac jelenlegi vagy jövőbeli megnyitása hatásainak
figyelembevételét. Az ilyen eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az
érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást
kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a
közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását. (23)
A versenynek való közvetlen kitettséget objektív
szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi
jellemzőit. Ezt az értékelést azonban korlátozza
az alkalmazandó határidők rövidsége, és az, hogy a Bizottság számára
hozzáférhető információkon kell alapulnia – vagy a már meglévő
forrásokból, vagy a 28. cikk alkalmazásával összefüggésben nyert információkból
–, ami nem egészíthető ki időigényesebb módszerekkel, ideértve nevezetesen
az érintett gazdasági szereplők körében végzett közvélemény-kutatást. A
versenynek való közvetlen kitettség értékelése, amely ezen irányelvvel
összefüggésben elvégezhető, következésképpen nem sérti a versenyre
vonatkozó jogszabályok bevett alkalmazását. (24)
Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét
megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtását és alkalmazását
úgy kell tekinteni, mint amely megfelelő alapot biztosít annak
feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabad a belépés. Ezeket a megfelelő jogszabályokat a Bizottság által
frissíthető mellékletben kell megjelölni. Indokolt, hogy ez a melléklet
ettől kezdve hivatkozzon a földgáz belső piacára vonatkozó közös
szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[27], a villamos energia belső
piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvre[28]
és a 94/22/EK irányelvre. (25)
A kutatás és az innováció - ideértve az
öko-innovációt és a társadalmi innovációt is - a jövőbeni növekedést
befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és az „Európa 2020 - az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című
dokumentumban központi szerepet kapott. Az
ajánlatkérőknek a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon
kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az
innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a
közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett
jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a források
gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint
szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök
eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív
termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a
fenntartható gazdasági növekedést. Ez az irányelv várhatóan hozzá fog járulni
az innovációs beszerzések megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az
Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy
külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérők
számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új,
innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd
megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat,
illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek
megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes
legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, ösztönözve az innovatív
megoldás kialakítását, a piac kizárása nélkül. (26)
A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a
pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon
kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az
esetekre kell korlátozódnia, amelyekben a közzététel vagy nem lehetséges - az
Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően vis
maior miatt -, vagy kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem
idézne elő nagyobb versenyt, nem utolsósorban azért, mert objektíve
egyetlen egy olyan gazdasági szereplő van, aki képes teljesíteni a
szerződést. Az objektív kizárólagosságnak csupán
azon esetei indokolhatják a pályázati felhívás nélküli tárgyalásos eljárás
alkalmazását, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő
idézte elő a jövőbeni közbeszerzési eljárásra tekintettel, és
amelyekben nincsenek olyan megfelelő helyettesítők, amelyek
elérhetőségét alaposan meg lehetne vizsgálni. (27)
Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs
eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét,
és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési
eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard
eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök
használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen
rendelkezni kell azoknak a minimális időszakoknak a csökkentéséről,
amelyek során elektronikus eszközöket használnak, azzal a feltétellel azonban,
hogy kompatibilisek az uniós szinten elképzelt sajátos átviteli móddal.
Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus
tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az
ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő
hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját. (28)
Erőteljes tendencia mutatkozik az európai
közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a
méretgazdaságosság elérése céljából, ideértve az alacsonyabb árakat és ügyleti
költségeket, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé
tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt
vevő ajánlatkérők száma vagy az adott idő alatti volumen és
érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a
beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni
az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése
végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és
középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében. (29)
A keretegyezmények alkalmazása hatékony
közbeszerzési technikává válhat Európa-szerte; szükség van azonban a verseny
erősítésére a keretegyezmények segítségével végrehajtott beszerzések
átláthatóságának és hozzáférhetőségének javítása által. Ezért helyénvaló
az említett egyezményekre alkalmazandó rendelkezések módosítása, nevezetesen
úgy, hogy mini-versenyeket írunk elő az egyezményen alapuló bizonyos
szerződések elnyeréséért, valamint, hogy korlátozzuk a keretegyezmények
időtartamát. (30)
A megszerzett tapasztalatok fényében szükség van a
dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok korrigálására is, hogy az
ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák a szóban forgó eszközben
rejlő lehetőségeket. A rendszereket
egyszerűsíteni kell, különösen azáltal, hogy meghívásos eljárás formájában
működtetik őket, így kiküszöbölve az előzetes ajánlatok
szükségességét, amelyeket az említett rendszerekkel kapcsolatos egyik
legjelentősebb teherként emlegetnek. Így a részvételi kérelmet benyújtó és
a kiválasztási kritériumoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő
számára meg kell engedni, hogy részt vehessen a dinamikus beszerzési rendszeren
keresztül lebonyolított beszerzési eljárásokban. Ez a beszerzési technika
lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok különösen széles
körével rendelkezzen, és ezáltal - széles körű versenyen keresztül -
biztosíthassa a pénzek optimális felhasználását. (31)
Ezenkívül folyamatosan olyan új elektronikus
beszerzési technikákat fejlesztenek ki, mint például az elektronikus
katalógusok. E technikák segítik a verseny növelését
és a közbeszerzések racionalizálását, különösen a pénzbeli és időbeli
megtakarítások szempontjából. Meg kell azonban határozni néhány szabályt annak
biztosítása érdekében, hogy az új technikák betartsák a jelen irányelv
szabályait, valamint az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a
megkülönböztetés tilalmának alapelveit. Különösen azokban az esetekben, amikor
valamely keretmegállapodás alapján újból megnyitották a versenyt, vagy amikor
dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak, és megfelelő garanciákat
nyújtanak a nyomon követhetőség, az egyenlő bánásmód és a
kiszámíthatóság biztosításához, az ajánlatkérőknek meg kell engedni, hogy
egyes konkrét beszerzésekkel kapcsolatban ajánlatokat hozzanak létre a korábban
továbbított elektronikus katalógusok alapján. Azoknak a követelményeknek
megfelelően, amelyeket az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó
szabályokban határoztak meg, az ajánlatkérőknek meg kell szüntetniük a
gazdasági szereplők azon beszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének
indokolatlan akadályait, amelyekben az ajánlatokat elektronikus katalógus
formájában kell benyújtani, és amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és a
megkülönböztetés tilalma általános elveinek betartását. (32)
A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák
a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az
a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat
kössenek más ajánlatkérő szervek vagy egyéb ajánlatkérők nevében.
Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny
fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Rendelkezni
kell tehát az ajánlatkérők által igénybe vett központi beszerző
szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres
közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók
igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az
ajánlatkérők nevében és érdekében előkészítik és irányítják a
beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat,
amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven
keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérők között a jelen irányelv
szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására
vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi
beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési
eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel
tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő folytatja le
az eljárás bizonyos részeit - például egy keretszerződés alapján újból
megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi
szerződéseket ítél oda -, továbbra is felel az általa lebonyolított
szakaszokért. (33)
Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen
alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására,
mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus
feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti
költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát
ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző
szervek számára, és emellett az egész Unióban elő kell segíteni a
konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell
állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus
kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi
beszerzési eljárásban alkalmazni kell. (34)
A szerződéseknek a különböző
tagállamokból származó ajánlatkérők által történő odaítélése jelenleg
sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok
összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/17/EK
irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a
gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag
bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A
különböző tagállamokból származó ajánlatkérők érdekeltek lehetnek az
együttműködésben és a szerződések közös odaítélésében annak
érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban
rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az
előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon
innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen
ajánlatkérő által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az
egységes piac ajánlatkérői közötti együttműködés megkönnyítése
érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell
megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a
különböző tagállamokban lévő ajánlatkérők a nemzeti vagy uniós
jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös
közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni. (35)
A közbeszerzők által kidolgozott műszaki
leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti
megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások
sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő
szintű verseny alakulhasson ki. Ennek
megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy
elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő
mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek
kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint
kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit
tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi
követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé
teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását,
valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak
hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérőnek el
kell bírálnia a más egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat, amelyek
megfelelnek az ajánlatkérő követelményeinek és a biztonság tekintetében
egyenértékűek. Az egyenértékűség bizonyításához az
ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik
személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási
eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is
megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen
tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége
azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére. (36)
Lehetővé kell tenni, hogy azok az
ajánlatkérők, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb
jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy
szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint
például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely
más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a
szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve
a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen
továbbá, hogy az említett követelményeket objektíve igazolható kritériumok
alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt
vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a
gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint
elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és
elérhető legyen. (37)
Minden olyan beszerzés esetében, amelyet személyek
általi felhasználásra szánnak - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő
alkalmazottai általi felhasználásra -, az ajánlatkérőnek - a
megfelelően indokolt esetektől eltekintve - olyan műszaki
leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők
számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó
számára alkalmas kialakítást. (38)
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) beszerzési
piacon való részvételének ösztönzése érdekében kifejezetten elő kell írni
a szerződések homogén vagy heterogén részekre történő felosztásának
lehetőségét. Ha a szerződéseket részekre
osztották, az ajánlatkérők - például a verseny fenntartása vagy az ellátás
biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a
számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be;
ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát
is. (39)
Amennyiben összeegyeztethető az egészséges
kereskedelmi gyakorlat biztosításának célkitűzésével, megengedve a
maximális rugalmasságot, helyénvaló rendelkezni a [2004/18/EK] közbeszerzési
irányelv alkalmazásáról az olyan követelmények tekintetében, amelyek a
gazdasági és pénzügyi képességeket és az okirati bizonyítékokat érintik. Előre látható tehát, hogy az ajánlatkérők
alkalmazhatják a [2004/18/EK] irányelvben meghatározott kiválasztási
szempontokat, és az is, hogy ha ezt megteszik, akkor kötelező alkalmazniuk
azokat a rendelkezéseket, amelyek nevezetesen a legkisebb forgalomra vonatkozó
követelmények felső küszöbértékével kapcsolatosak, valamint azokat a
rendelkezéseket, amelyek az öntanúsításra vonatkoznak. (40)
Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések
olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve
amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket
korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás
vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a
társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten
ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Lévén, hogy azok az
ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül
férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen
ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a [2004/18/EK]
irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A [2004/18/EK] irányelv 55.
cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat
az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Továbbá
biztosítani kell az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy
kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik
megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a
fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a
súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok
vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését. (41)
Ha az ajánlatkérők az előbb említett
kizárási követelményeket kötelezően alkalmazzák vagy választják,
alkalmazniuk kell a [2004/18] irányelvet arra a lehetőségre vonatkozóan,
hogy a gazdasági szereplők olyan szabálykövetési intézkedéseket
fogadhatnak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések
következményeinek orvoslása és a jogellenes magatartás további
előfordulásának hatékony megakadályozása. (42)
Az ajánlatkérők a beszerzési szerződés teljesítésének
tartamára előírhatják a környezetgazdálkodási intézkedések vagy programok
alkalmazását. A környezetgazdálkodási rendszerek,
függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan uniós jogi
eszközök alapján, mint például a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi
vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének
lehetővé tételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet[29],
igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés
teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Azoknak az intézkedéseknek
a leírását, amelyeket a gazdasági szereplő a környezetvédelem azonos
szintjének biztosítása céljából hajtott végre, a nyilvántartásba vett
környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként a bizonyíték egy
formájaként kell elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplőnek nincs
hozzáférése a szóban forgó környezetvédelmi vezetési rendszerekhez, vagy az
adott határidőn belül nincs lehetősége azok megszerzésére. (43)
A szerződéseket olyan objektív szempontok
alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a
megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az
ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az
esetekben is, amikor az ajánlatkérőknek olyan kiváló minőségű
építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük,
amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek. Ennek eredményeképpen az
ajánlatkérők számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség”
alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben
műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával
szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat. (44)
Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést,
meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján
elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a
legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától,
mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta
teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott –
tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban
szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a
választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan
választási szabadságot az ajánlatkérőre és biztosítaniuk kell a hatékony
verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük,
amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk
hatékony ellenőrzését. (45)
Az Európa 2020 stratégia a fenntartható
fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes
mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések
miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező
előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív
beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos
célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti
járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának
előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv[30])
és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi
energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv[31])
ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az
életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók
terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az
ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek
meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek
függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek
meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még
inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés
támogatását célzó alkalmazását. (46)
Az említett ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell
egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza
az ajánlatkérőket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020
stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az
ajánlatkérők meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot
és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló
módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és
megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára
elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában
foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa
során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a
fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi
ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok
pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy
szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek
kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így
kialakított módszert kötelezővé kell tenni. (47)
Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki
leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi
termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy
egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával
kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok
kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi
megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők
számára lehetővé kell tenni, hogy – bizonyos mértékig – az adott termelési
vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek
munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a
gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a
jellemzők csak emberi erőforrások (például a termelési folyamatban
részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés
teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek,
ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására
vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az
említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden
esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül
befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a
munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő
kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvvel[32]
összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne
diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió
által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli
gazdasági szereplőket. (48)
A szolgáltatási szerződések és az építési
beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni
az ajánlatkérőknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével
megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát
odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés
teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági
értékére. (49)
Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan
alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások,
áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag,
gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon
alapulnak. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges hátrányokat a szerződések
teljesítése során, az ajánlatkérőket kötelezni kell arra, hogy
magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat
jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az
ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő
jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az
esetekben, amelyekben az ajánlatkérő megállapította, hogy a kirívóan
alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy
környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem
tartásának eredménye. (50)
A szerződések teljesítésének feltételei akkor
felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett
hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és
feltüntették őket a pályázati felhívásként kiadott hirdetményben vagy a
közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen
olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a
különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a
munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének
védelme. Megemlíthetők például a szerződés teljesítése során
alkalmazandó azon követelmények, amelyek a hosszú ideje munka nélkül lévők
alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó
intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására irányulnak - akkor is,
ha azokat nem ültették át a nemzeti jogba -, valamint a nemzeti jog által előírtnál
több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányulnak. (51)
Azokat a – mind nemzeti, mind pedig uniós
szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket,
amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak,
alkalmazni kell a szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok
és azok alkalmazása megfelel az uniós jognak. Olyan
esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló a szerződés
teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók
szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996.
december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[33] állapítja
meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött
munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a
nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem
tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének
minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági
szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló
eljárásból. (52)
Az időtartamokra, időpontokra és
határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június
3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet[34]
alkalmazandó az ebben az irányelvben szereplő határidők
kiszámítására. (53)
Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési
gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek
esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új
beszerzési eljárást tesz szükségessé. Akkor van
szükség új közbeszerzési eljárásra, ha a lényeges változtatásokat hajtanak
végre az eredeti szerződésben, különösen annak hatályát és a felek jogait,
illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemitulajdon-jogok
megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát
tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit.
Különösen ez a helyzet, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az
eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban. (54)
Az ajánlatkérők olyan külső
körülményekkel szembesülhetnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem
láthattak előre. Ilyen esetben szükség van
bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést – új közbeszerzési eljárás
nélkül – az említett körülményekhez igazítsák. Az előreláthatatlan
körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő -
figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét
és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az
odaítélés előkészítése során elköltött források és a szerződés
várható értéke közötti megfelelő kapcsolat biztosításának igényét - az
eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére sem tudott
megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás
a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal,
hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat
valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés
fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt
hatás. (55)
Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság
elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli
megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres
ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális
változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső
átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen
jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új
közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes
szerződés tekintetében. (56)
Az ajánlatkérőknek az egyedi
szerződésekben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy
felülvizsgálati záradékok útján rendelkezzenek a szerződések
módosításáról, ezek a záradékok azonban nem biztosíthatnak a számukra korlátlan
döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell
határoznia, hogy az eredeti szerződésben milyen mértékben lehet
rendelkezni a módosításokról. (57)
Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem
kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok
végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az említett
irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami
a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet,
amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen
testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a
különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb
megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési
szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot
a vállalkozások és az ajánlatkérők számára, és hozzájárulnának az egyenlő
versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió
által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák felismerésének
és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti
hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen
nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a
közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és
figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika
eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében. (58)
A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti
hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és
ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és
időszerű információkkal kell rendelkeznie, különösen a közbeszerzési
jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy
azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális
gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a
megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony
küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára
biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések
szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a
felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető
mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.
(59)
Nem biztos, hogy minden ajánlatkérő rendelkezik
megfelelő belső szakértelemmel a gazdaságilag vagy műszakilag
összetett szerződések lebonyolításához. Ilyen
körülmények közepette a megfelelő szakmai támogatás hatékonyan
kiegészítené a felügyeleti és az ellenőrzési tevékenységeket. Ez a
célkitűzés egyrészt az ajánlatkérők számára műszaki segítséget
nyújtó, ismeretmegosztó eszközök (tudásközpontok) útján is elérhető;
másrészt a vállalkozásoknak - nem utolsósorban a kkv-knek - adminisztrációs
segítségnyújtásban kellene részesülniük, különösen akkor, ha határokon átnyúló
alapon vesznek részt valamely közbeszerzési eljárásban. (60)
A nyomon követési, felügyeleti és támogatási
struktúrák vagy mechanizmusok nemzeti szinten már léteznek, és természetesen
alkalmazhatók a közbeszerzés nyomon követésének, végrehajtásának és
ellenőrzésének biztosítására, valamint az ajánlatkérők és a gazdasági
szereplők számára szükséges támogatás megadására. (61)
A következetes tanácsadás és gyakorlat
biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony
együttműködésre van szükség. A felügyeletre,
végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt
szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az
együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által
kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási
pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az
uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából. (62)
A gyors technikai, gazdasági és szabályozási
fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel
kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a jelen irányelv több, nem
alapvető fontosságú eleme tekintetében. Sőt,
a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés érdekében a Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy módosítsa a küszöbértékek számítási módszereinek
műszaki eljárásait, valamint arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja a
küszöbértékeket; a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozásokkal kapcsolatban
uniós szinten jogszabályi változások következhetnek be, amelyeknek
tükröződniük kell a jelen irányelv szövegében; az elektronikus átvételre
szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit a technológiai
fejlődésnek és az igazgatási igényeknek megfelelően naprakészen kell
tartani; arra is fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy kötelezővé tegyen
bizonyos műszaki szabványokat az elektronikus kommunikációra vonatkozóan a
technikai formátumok, folyamatok és továbbítás interoperabilitásának
biztosítása érdekében az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával
lebonyolított közbeszerzési eljárások során, figyelembe véve a technológiai
fejlődést és az igazgatási igényeket; arra is fel kell hatalmazni a
Bizottságot, hogy dolgozza át a hirdetményekben szerepeltetendő
információk kötelező tartalmát, hogy az tükrözze az igazgatási igényeket
és a jogszabályi változásokat mind nemzeti, mind uniós szinten; az Unió azon
jogalkotási aktusainak listáját, amelyek közös módszereket alakítanak ki a 77.
cikk (3) bekezdésében említett életciklus-költségek kiszámítására; a 70. és a
79. cikkben említett nemzetközi szociális és környezetvédelmi megállapodások
jegyzékét és az Unió jogszabályainak a 27. cikk (3) bekezdésében említett
listáját, amelyek végrehajtása feltételezi a szabad bejutást egy bizonyos
piacra, valamint a 4. cikk (4) bekezdésében említett II. mellékletet, amely a
különleges vagy kizárólagos jogok értékelésénél figyelembe veendő
jogalkotási aktusok listáját tartalmazza, rövid úton módosítani kell annak
érdekében, hogy szerepeljenek benne az ágazati alapon elfogadott intézkedések.
Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a
jegyzékek folyamatos naprakészen tartására. (63)
Különösen fontos, hogy a Bizottság
előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten –
megfelelő konzultációkat folytasson. A
Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és
kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon
továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a
Tanácshoz. (64)
Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek
biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a IX.
mellékletben hivatkozott adatok elküldésének és közzétételének, illetve a
hirdetmények kidolgozásának és továbbításának eljárásait illetően; a
hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok, feldolgozási
és továbbítási szabványok, valamint a felügyeleti testületek által a
végrehajtási és a statisztikai jelentés összeállításához használandó közös
sablon kialakítását illetően. Az említett hatáskört a Bizottság
végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011.
február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[35] megfelelően
kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett
végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem
a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára
nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, az
említett jogi aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által
megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják. El
kell fogadni továbbá olyan határozatokat, amelyek megállapítják, hogy egy adott
tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek a szabad hozzáférésű
piacokon, olyan körülmények között, amelyek biztosítják az ilyen intézkedés
végrehajtásának egyenlő feltételeit. Ezért végrehajtási hatáskört kell a
Bizottságra ruházni az eljárás részletes végrehajtási rendelkezéseinek
tekintetében is a 28. cikkben előírtak szerint, arra vonatkozóan, hogy a
27. cikk alkalmazandó-e, továbbá a határozatok tekintetében. Az említett
hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek
gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és
általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[36] megfelelően
kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett
végrehajtási jogi aktusok elfogadásához. (65)
Mivel a jelen irányelv célkitűzését, azaz a
tagállamok bizonyos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását a tagállamok nem tudják
megfelelő módon teljesíteni, és ezért azok uniós szinten jobban
megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló
szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének
megfelelően. Az említett cikkben foglalt
arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél
eléréséhez szükséges mértéket. (66)
Ezért a 2004/17/EK irányelvet hatályon kívül kell
helyezni. (67)
A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó
dokumentumokról szóló, [dátum]-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban
a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló
értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot,
amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi
eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a
jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. CÍM: HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS
ÁLTALÁNOS ELVEK I. FEJEZET: Tárgy és fogalommeghatározások 1. cikk: Tárgy és hatály 2. cikk:
Fogalommeghatározások 3. cikk: Vegyes
beszerzések és több tevékenységre kiterjedő beszerzések II. FEJEZET: Személyi hatály: az érintett
tevékenységek és szervezetek meghatározása 1. SZAKASZ: SZERVEZETEK 4. cikk: Ajánlatkérők 2. SZAKASZ: TEVÉKENYSÉGEK 5. cikk: Gáz és hő 6. cikk: Villamos energia 7. cikk: Víz 8. cikk: Közlekedési
szolgáltatások 9. cikk: Kikötők és
repülőterek 10. cikk: Postai
szolgáltatások 11. cikk: Kőolaj és
földgáz kitermelése, valamint szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása
vagy kitermelése III. FEJEZET: Anyagi
hatály 1. SZAKASZ: ÉRTÉKHATÁROK 12. cikk: Értékhatárok 13. cikk: A beszerzés
becsült értékének kiszámítási módszerei 14. cikk: Az értékhatárok
felülvizsgálata 2. SZAKASZ: KIZÁRT
SZERZŐDÉSEK ÉS TERVPÁLYÁZATOK 1. alszakasz Valamennyi
ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és energiaipari
ágazatok speciális kizárásai 15. cikk: Harmadik
személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt
szerződések 16. cikk: Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától
eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő
folytatására odaítélt vagy szervezett szerződések és tervpályázatok 17. cikk: Védelem és
biztonság 18. cikk: Nemzetközi
szabályok értelmében odaítélt szerződések és megszervezett tervpályázatok 19. cikk: Különös
kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében 20. cikk: Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés
céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt
szerződések 2. alszakasz: Különleges kapcsolatok
(ellenőrzött szervezetek, együttműködés, kapcsolt vállalkozások és
közös vállalatok) 21. cikk: A hatóságok
közötti kapcsolat 22. cikk: Kapcsolt
vállalkozás számára odaítélt szerződések 23. cikk: Közös vállalat
vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára
odaítélt szerződések 24. cikk: Információközlés 3. alszakasz: Különleges
helyzetek 25. cikk: Kutatási és
fejlesztési szolgáltatások 26. cikk: Különleges
szabályozás hatálya alá tartozó szerződések 4. alszakasz: A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk vonatkozó
eljárási szabályok 27. cikk: A
versenynek közvetlenül kitett tevékenységek 28. cikk: Eljárás
annak megállapítására, hogy a 27. cikk alkalmazandó-e IV. FEJEZET: Általános elvek 29. cikk: Beszerzési
elvek 30. cikk: Gazdasági
szereplők 31. cikk: Fenntartott
szerződések 32. cikk: Titoktartás 33. cikk: A kommunikációra
vonatkozó szabályok 34. cikk: Általános
kötelezettség az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazására 35. cikk: Nómenklatúra 36. cikk:
Összeférhetetlenség 37. cikk: Jogellenes
magatartás II. CÍM: A
SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. FEJEZET: Eljárások 38. cikk: A Kormányzati
Közbeszerzési Megállapodásra (GPA) és az egyéb nemzetközi szerződésekre
vonatkozó feltételek 39. cikk: Az eljárások
kiválasztása 40. cikk: Nyílt eljárás 41. cikk: Meghívásos
eljárás 42. cikk: Pályázati
felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárás 43. cikk: Innovációs
partnerség 44. cikk: A pályázati
felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása II. FEJEZET: Az
elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei 45. cikk:
Keretmegállapodások 46. cikk: Dinamikus
beszerzési rendszerek 47. cikk: Elektronikus árlejtések 48. cikk: Elektronikus
katalógusok 49. cikk: Központosított
beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek 50. cikk: Kiegészítő
beszerzési tevékenységek 51. cikk: Alkalmi közös
beszerzés 52. cikk: Különböző
tagállamok ajánlatkérőinek közös beszerzése III. FEJEZET: Az
eljárás menete 1. SZAKASZ:
ELŐKÉSZÍTÉS 53. cikk: Előzetes
piaci konzultációk 54. cikk: Műszaki
leírás 55. cikk: Címkék 56. cikk: Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök 57. cikk: Műszaki
leírások közlése 58. cikk: Változatok 59. cikk: A
szerződések részekre osztása 60. cikk: A határidők
megállapítása 2. SZAKASZ: KÖZZÉTÉTEL ÉS
ÁTLÁTHATÓSÁG 61. cikk: Időszakos
előzetes tájékoztató 62. cikk: A
minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények 63. cikk: Ajánlati/részvételi
felhívások 64. cikk: Tájékoztató az
eljárás eredményéről 65. cikk: A hirdetmények
közzétételének formája és módja 66. cikk: Nemzeti
szintű közzététel 67. cikk: A közbeszerzési
dokumentumok elektronikus elérhetősége 68. cikk: Ajánlattételre
vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások; a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívások 69. cikk: A
minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az
ajánlattevők tájékoztatása 3. SZAKASZ: A
RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA ÉS A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE 70. cikk: Általános elvek 1. alszakasz: Minősítés
és minőségi kiválasztás 71. cikk: Minősítési
rendszerek 72. cikk: A minőségi
kiválasztás szempontjai 73. cikk: Más jogalanyok
kapacitásaira való támaszkodás 74. cikk: A kizárások
alkalmazása és a [2004/18 irányelvet felváltó] irányelvben előírt kiválasztási
szempontok 75. cikk:
Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási standardok 2. alszakasz: A
szerződés odaítélése 76. cikk: A szerződés
odaítélésének szempontjai 77. cikk: Az
életciklus-költségek meghatározása 78. cikk: A szerződés odaítélésének akadályai
79. cikk: Kirívóan
alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok IV. fejezet: A
szerződés teljesítése 80. cikk: A
szerződések teljesítésének feltételei 81. cikk: Alvállalkozás 82. cikk: A
szerződések módosítása azok tartama alatt 83. cikk: A
szerződések felmondása III. CÍM: KÜLÖNÖS
KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK I. FEJEZET: Szociális
és egyéb meghatározott szolgáltatások 84. cikk: A
szerződések odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások
esetében 85. cikk: A hirdetmények
közzététele 86. cikk: A
szerződések odaítélésének elvei II. FEJEZET:
Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra vonatkozó szabályok 87. cikk: Általános
rendelkezések 88. cikk: Alkalmazási kör 89. cikk: Hirdetmények 90. cikk: A tervpályázatok
megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság 91. cikk: A
bírálóbizottság döntései IV. CÍM: IRÁNYÍTÁS 92. cikk: Végrehajtás 93. cikk: Közfelügyelet 94. cikk: A
szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések 95. cikk: Nemzeti
jelentéstétel 96. cikk: Segítségnyújtás
az ajánlatkérőknek és a vállalkozásoknak 97. cikk: Igazgatási
együttműködés V. CÍM:
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ
RENDELKEZÉSEK 98. cikk: A felhatalmazás
gyakorlása 99. cikk: Sürgősségi
eljárás 100. cikk: Bizottsági
eljárás 101. cikk: Átültetés 102. cikk: Hatályon kívül
helyezés 103. cikk: Felülvizsgálat 104. cikk: Hatálybalépés 105. cikk: Címzettek MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET: A 2. cikk 8. pontjának a)
alpontjában említett tevékenységek jegyzéke II. MELLÉKLET: A 4. cikk
(2) bekezdésében említett uniós jogszabályok jegyzéke III. MELLÉKLET: A 27. cikk
(3) bekezdésében említett uniós jogszabályok jegyzéke IV. MELLÉKLET: Az
ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint
pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges
eszközökre vonatkozó követelmények V. MELLÉKLET: A 38.
cikkben említett nemzetközi egyezmények jegyzéke VI. MELLÉKLET A része: Az időszakos
előzetes tájékoztatóban feltüntetendő információk (61. cikk) VI. MELLÉKLET B része: A
nem pályázati felhívásként alkalmazott időszakos előzetes tájékoztató
felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetményben
feltüntetendő információk (61. cikk (1) bekezdés) VII. MELLÉKLET: Elektronikus
árlejtés esetén a dokumentációban feltüntetendő információk (47. cikk (4)
bekezdés) VIII. MELLÉKLET: Egyes műszaki leírások
meghatározása IX. MELLÉKLET: A közzététel jellemzői X. MELLÉKLET: A minősítési rendszer
meglétéről szóló hirdetményben feltüntetendő információk (39. cikk
(2) bekezdés b) pont és 62. cikk) XI. MELLÉKLET: Az
ajánlati/részvételi felhívásban feltüntetendő információk (63. cikk) XII. MELLÉKLET: Az eljárás
eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (64.
cikk) XIII. MELLÉKLET: A 68. cikkben említett, ajánlattételre vagy tárgyalásban való
részvételre vonatkozó felhívás és a szándék megerősítésére vonatkozó
felhívás tartalma XIV. MELLÉKLET: A
70. és 79. cikkben említett nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezmények
jegyzéke XV. MELLÉKLET: A 77.
cikk (3) bekezdésében említett uniós jogszabályok jegyzéke XVI. MELLÉKLET: A
szerződés tartama alatti szerződésmódosításokról szóló hirdetményben
feltüntetendő információk (a 82. cikk (6) bekezdés) XVII. MELLÉKLET: A 84.
cikkben említett szolgáltatások XVIII. MELLÉKLET: A
szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződésekre
vonatkozó hirdetményekben feltüntetendő információk (85. cikk) XIX. MELLÉKLET: A
tervpályázati kiírásban feltüntetendő információk (89. cikk (1) bekezdés) XX. MELLÉKLET: A tervpályázati eljárás
eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (89. cikk (1) bekezdés) XXI. MELLÉKLET:
Megfelelési táblázat I. CÍM
HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK I. FEJEZET
Tárgy és fogalommeghatározások 1. cikk
Tárgy és hatály (1)
Ez az irányelv szabályokat állapít meg az
ajánlatkérők közbeszerzési szerződések megkötése érdekében
lefolytatott beszerzési eljárásaira a 4. cikkben leírtak szerint, valamint
tervpályázati eljárásaira vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 12.
cikkben rögzített értékhatárokat. (2)
Ezen irányelv értelmében
beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több
ajánlatkérő által történő megvásárlása vagy más formában történő
megszerzése az említett ajánlatkérők által kiválasztott gazdasági
szereplőktől, feltéve, hogy az építési beruházást, árukat vagy
szolgáltatásokat az 5-11. cikkekben hivatkozott
tevékenységek folytatására szánták. Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek
számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatásmegrendelések
összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül
történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik. 2. cikk
Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi
fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. 1.
„Ajánlatkérő szerv”: állami, regionális vagy
helyi önkormányzat, közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen
önkormányzat, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás; 2.
„Regionális önkormányzat”: az 1059/2003/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 alá tartozó
közigazgatási egység minden közigazgatási szerve[37]; 3.
„Helyi önkormányzat”: az 1059/2003/EK rendeletben
meghatározott NUTS 3 alá tartozó és annál kisebb közigazgatási egység minden
közigazgatási szerve; 4.
„Közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a
következők mindegyike jellemző: a) amely kifejezetten olyan közérdekű
célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy
kereskedelmi jellegű; e bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény
a szokásos piaci feltételek között működik, profitorientált és a
tevékenysége során felmerült veszteségeket maga viseli, akkor az nem olyan
közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; c) amelyet többségi részben az állam,
regionális vagy helyi önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz;
vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek
olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amelynek
tagjai többségét az állam, regionális vagy helyi önkormányzat, vagy egyéb
közjogi intézmény nevezi ki; 5.
„Közvállalkozás”: bármely vállalkozás, amely felett
az ajánlatkérő szervek közvetlen vagy közvetett módon jelentős
befolyást gyakorolnak, a vállalkozásban birtokolt tulajdonjoguk, pénzügyi
részesedésük vagy a vállalkozást irányító szabályok által; 6.
„Különleges vagy kizárólagos
jogok”: az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy
közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy az 5–11.
cikkben említett tevékenységek gyakorlását egy vagy több szervezet számára
tartják fenn, és jelentősen befolyásolják más szervezetek e tevékenységek
végzésére vonatkozó lehetőségeit; 7.
„Árubeszerzésre, építési beruházásra és
szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: a 4. cikk (3) bekezdésében
meghatározott, egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági
szereplő által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek
tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, árubeszerzés
vagy szolgáltatásmegrendelés; 8.
„Építési beruházásra irányuló
szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike: a) az I. melléklet szerinti tevékenységek
valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és
kivitelezése együtt; b) építmény kivitelezése, illetve tervezése
és kivitelezése együtt; c) az építmény típusa vagy tervezése felett
meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő által megállapított
követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon
történő kivitelezése; 9.
Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok
olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely
gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére; 10.
„Árubeszerzésre irányuló szerződés”: olyan
szerződés, amelynek tárgya termékek adásvétele, lízingje, bérlete vagy
részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló
szerződés mellékesen telepítési és üzembe helyezési műveletekre is
kiterjedhet; 11.
„Szolgáltatásra irányuló szerződés”: a 8.
pontban említett szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló
szerződés; 12.
„Gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy
jogi személy, vagy szerződő fél, illetve e személyek és/vagy szervek
csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények
kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja; 13.
„Ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági
szereplő; 14.
„Részvételre jelentkező”:
meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs
partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy
meghívást kapó gazdasági szereplő; 15.
„Közbeszerzési dokumentumok”: minden olyan
dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés vagy az eljárás elemeinek
leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében
hivatkozik, ideértve a hirdetményt, a pályázati felhívásként alkalmazott
előzetes tájékoztatót vagy a minősítési rendszer meglétéről
szóló hirdetményt, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses
feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által
benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó
kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot; 16.
„Központosított beszerzési tevékenység”: az egyik
alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység: a) ajánlatkérőknek szánt áruk
beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése; b) ajánlatkérőknek szánt építési
beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre irányuló beszerzési
szerződések odaítélése vagy ilyen keretmegállapodások kötése; 17.
„Járulékos beszerzési tevékenység”: támogatás
nyújtása a beszerzési tevékenységekhez, különösen az alábbi formákban: a) az ajánlatkérők számára az építési
beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre irányuló
közbeszerzési szerződések odaítélését, illetve ilyen keretmegállapodások
kötését lehetővé tevő technikai infrastruktúra; b) a beszerzési eljárások lefolytatásával és
tervezésével kapcsolatos tanácsadás; c) beszerzési eljárások előkészítése és
kezelése az érintett ajánlatkérő nevében és számlájára; 18.
„Központi beszerző szerv”: olyan
ajánlatkérő szerv a 2. cikk 1. pontja vagy a [2004/18/EK] irányelv 2.
cikkének 1. pontja értelmében, amely központosított és – adott esetben –
járulékos beszerzési tevékenységet végez; 19.
„Közbeszerzési szolgáltató”: közjogi vagy magánjogi
szerv, amely járulékos beszerzési tevékenységet ajánl a piacon; 20.
„Írásbeli” vagy „írásban”:
bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható,
reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított
és tárolt adatokat is; 21.
„Elektronikus út”: elektronikus
eszköz alkalmazása olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális
tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken,
rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik; 22.
„Életciklus”: egy termék, egy építési beruházás
vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy
egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a
szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a
nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az
átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig; 23.
„Tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé
teszi az ajánlatkérő számára – főként a város- és területrendezés,
építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy
tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás
után egy bírálóbizottság választott ki. 3. cikk
Vegyes beszerzések és több tevékenységre kiterjedő beszerzések (1)
Azokat a szerződéseket, amelyeknek két- vagy
többféle beszerzés a tárgya (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), az
arra a beszerzési fajtára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell
odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző. Azon vegyes szerződések esetében, amelyek a
III. cím I. fejezete körébe tartozó szolgáltatásokból és egyéb
szolgáltatásokból, illetve szolgáltatásokból és árukból állnak, a
szerződés fő tárgyát az adott szolgáltatások vagy áruk értékének
összevetése alapján kell megállapítani. Azon vegyes szerződések esetében, amelyek
árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződésekből és
koncessziós szerződésekből állnak, a szerződés azon részét,
amely a jelen irányelv hatálya alá tartozó szerződést képezi, ezen
irányelv rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni. Ha a szóban forgó
szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, ezen
irányelv alkalmazását az említett szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani. (2)
Ha egy szerződés többféle tevékenységre
irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó
szabályok határozzák meg azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogrend lesz
alkalmazandó. Az egyetlen szerződés odaítélése és a több
önálló szerződés odaítélése közötti választásnak azonban nem lehet az a
célja, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a
[2004/18/EK] irányelv alkalmazási köréből. (3)
Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a
szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik tevékenység
pedig a [2004/18/EK] irányelv hatálya alá tartozik, és lehetetlen objektíven
megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a
szerződés, a szerződést a fent említett [2004/18/EK] irányelvvel
összhangban kell odaítélni. (4)
Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a
szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik és a másik
tevékenység pedig sem ezen irányelv, sem a [2004/18/EK] irányelv vagy a
2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[38] hatálya alá nem tartozik, és
lehetetlen objektíven megállapítani, hogy a szerződés mely tevékenységre
irányul elsősorban, a szerződést ezen irányelvvel összhangban kell
odaítélni. II. FEJEZET
Személyi hatály: az érintett tevékenységek és szervezetek
meghatározása 1. szakasz
Szervezetek 4. cikk
Ajánlatkérők (1)
A 2. cikk 5. pontja értelmében vett meghatározó
befolyás vélelmezendő az ajánlatkérő szerv részéről a
következő esetek bármelyikében, amikor az említett szerv közvetlenül vagy
közvetve: a) a vállalkozás jegyzett tőkéjének
többségével rendelkezik; b) a vállalkozás által kibocsátott
részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik; c) a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó
vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti. (2)
Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak
meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben az
említett jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, nem tartoznak a
2. cikk 6. pontja szerinti különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ide tartoznak: a) a pályázati felhívással induló
közbeszerzési eljárások a [2004/18/EK] irányelvnek, a(z) [... irányelvnek
(koncessziók)], vagy a jelen irányelvnek megfelelően; b) az Unió más, a II. mellékletben felsorolt
jogalkotási aktusai alapján végrehajtott eljárások, amelyek objektív
kritériumok alapján megfelelő előzetes átláthatóságot biztosítanak az
engedélyek megadásához. (3)
Ezt az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell
alkalmazni: a) amelyek ajánlatkérő szervek vagy
közvállalkozások, és az 5–11. cikkben említett tevékenységek valamelyikét
folytatják; b) amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő
szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak,
amely az 5–11. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes
hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek. (4)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós
jogszabályok a II. mellékletben közzétett listájának módosítása tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok
hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek
bizonyul. 2. szakasz
Tevékenységek 5. cikk
Gáz és hő (1)
A gázt és hőt illetően ezt az irányelvet
a következő tevékenységekre kell alkalmazni: a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre
bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára
szolgáltatás teljesítése a gáz vagy hő előállítása, szállítása vagy
elosztása terén; b) gáz vagy hő szállítása ilyen
hálózatok számára. (2)
Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok
részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként
működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem
tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi
következő feltétel teljesül: a) a gáznak vagy hőnek az érintett
szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e cikk
(1) bekezdésében, vagy a 6–8. cikkben említett tevékenységtől eltérő
tevékenység végzésének; b) a nyilvános hálózat részére történő
szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a
tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem
haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át. 6. cikk
Villamos energia (1)
A villamos energiát illetően ezt az irányelvet
a következő tevékenységekre kell alkalmazni: a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre
bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára
szolgáltatás teljesítése a villamos energia előállítása, szállítása vagy
elosztása terén; b) villamos energia szállítása ilyen
hálózatok számára. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a villamos
energia szállítása magában foglalja a villamos energia termelését és
nagykereskedelmét. (2)
Villamos energia szállítása olyan hálózatok
részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként
működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem
tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi
következő feltétel teljesül: a) az érintett szervezet azért állít
elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az e cikk (1)
bekezdésében, vagy az 5., 7. és 8. cikkben említett tevékenységtől
eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; b) a nyilvános hálózat részére történő
szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában
foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl a szervezet
össz-energiatermelésének 30 %-át. 7. cikk
Víz (1)
Ezt az irányelvet a következő tevékenységekre
kell alkalmazni: a) olyan rögzített hálózatok rendelkezésre
bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára
szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása
terén; b) ivóvíz szállítása ilyen hálózatok
számára. (2)
Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre,
illetve tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben
említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek
a következők egyikével kapcsolatosak: a) vízépítési projektek, öntözés vagy
termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz
mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló
létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; b) szennyvízelvezetés vagy -kezelés. (3)
Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek
a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő
ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1)
bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő
feltétel teljesül: a) az érintett szervezet azért állít
elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, az 5-8. cikkekben említett
tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; b) a nyilvános hálózat részére történő
szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában
foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl a szervezet által
előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át. 8. cikk
Közlekedési szolgáltatások Ezt az irányelvet alkalmazni kell a lakosság
számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal,
autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást
nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos
tevékenységekre. A közlekedési szolgáltatások esetében akkor
lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam
illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az
útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a
szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik. 9. cikk
Kikötők és repülőterek Ezt az irányelvet alkalmazni kell egy
földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyek
célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más
terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi
fuvarozók részére. 10. cikk
Postai szolgáltatások (1)
Ezt az irányelvet a következő tevékenységek
ellátására kell alkalmazni: a) postai szolgáltatások; b) postai szolgáltatásoktól eltérő
szolgáltatások, feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan szervezet nyújtja, amely
a (2) bekezdés b) pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve,
hogy a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek a (2) bekezdés b)
pontjában szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek. (2)
Ezen irányelv alkalmazásában és a 97/67/EK irányelv
sérelme nélkül: a) „postai küldemény": végleges,
szállítandó formájában megcímzett küldemény, tömegétől függetlenül. A
levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok,
hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem
rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől
függetlenül; b) „postai szolgáltatások”: olyan
szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását,
szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ide tartoznak mind a 97/67/EK
irányelvnek megfelelően létrehozott egyetemes szolgáltatás hatálya alá
tartozó, mind az oda nem tartozó szolgáltatások; c) „a postai szolgáltatásoktól eltérő
szolgáltatások”: a következő területeken végzett szolgáltatások: i. postaszolgálat-irányítási
szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő
szolgáltatások, például a „mailroom management services”); ii. elektronikus postával összefüggő
és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű
szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő
biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott
elektronikus levelek továbbítását); iii. az a) pontban nem szereplő postai
küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó
szolgáltatások; iv. a közös közbeszerzési szójegyzékben
(CPV) a 66100000-1 és 66720000-3 közötti hivatkozási számok alatt és a 19. cikk
c) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai
pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő
átutalásokat; v. bélyeggyűjtői szolgáltatások; vi. logisztikai szolgáltatások (a fizikai
kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő
szolgáltatások). 11. cikk
Kőolaj és földgáz kitermelése, valamint szén vagy más
szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a
tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból
történő hasznosításával kapcsolatosak: a) kőolaj vagy földgáz
kitermelése; b) szén vagy más szilárd
tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése. III. fejezet: Anyagi
hatály 1. szakasz
ÉRTÉKHATÁROK 12. cikk
Értékhatárok Ezt az irányelvet olyan beszerzésekre kell
alkalmazni, amelyek a 15–20. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 27.
cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek
kizárva, és amelyek becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke eléri a
következő értékhatárt: a) 400 000 EUR az árubeszerzésre és
szolgáltatásnyújtásra, valamint tervpályázatokra irányuló szerződések
esetében; b) 5 000 000 EUR az építési
beruházásra irányuló szerződések esetében; c) 1 000 000 EUR a XVII.
mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra
irányuló szerződések esetében. 13. cikk
A beszerzés becsült értékének
kiszámítási módszerei (1)
Valamely beszerzés becsült értékének kiszámítását
az ajánlatkérő által megbecsült teljes - hozzáadottérték-adó nélküli -
fizetendő összegre kell alapozni, amelybe beleértendő az opció és a
szerződés megújításának minden formája. Ha az ajánlatkérő díjakat vagy kifizetéseket
biztosít a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek, a
szerződés becsült értékének kiszámításakor köteles ezeket figyelembe
venni. (2)
A beszerzések becsült értékének kiszámításához
használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzés
kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól. Ennek
megfelelően egy egyedi beszerzés nem osztható tovább úgy, hogy az
megakadályozza, hogy az adott projekt a jelen irányelv hatálya alá tartozzon,
kivéve, ha azt objektív okok indokolják. (3)
A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a
pályázati felhívást elküldték, illetve azokban az esetekben, amikor ilyen
értesítésről nem rendelkeztek, abban a pillanatban, amikor az
ajánlatkérő megindítja a szerződéses beszerzési eljárást, különösen a
tervezett beszerzés elengedhetetlen tulajdonságainak meghatározása útján. (4)
A keretmegállapodásokra és a dinamikus beszerzési
rendszerekre tekintettel a figyelembe veendő érték a megállapodás vagy a
rendszer teljes tartamára tervezett összes szerződés maximális -
hozzáadottérték-adó nélküli - becsült értéke lesz. (5)
Az innovációs partnerség esetében a figyelembe
veendő érték a tervezett partnerség szakaszai során végbemenő kutatási
és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén
kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési
beruházások maximális - hozzáadottérték-adó nélküli - becsült értéke lesz. (6)
A 12. cikk alkalmazásában az építési beruházásra
irányuló szerződések esetében az ajánlatkérőnek a becsült érték
kiszámításakor figyelembe kell vennie mind az építési beruházás értékét, mind
azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az
ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok
szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez. (7)
Ha egy javasolt építési beruházás vagy
szolgáltatásbeszerzés olyan szerződéseket eredményezhet, amelyeket
ugyanabban az időpontban, külön részek formájában ítélnek oda, figyelembe
kell venni az említett részek teljes becsült értékét. Ha a részek együttes értéke megegyezik a 12.
cikkben megállapított értékhatárral, illetve azt meghaladja, minden egyes rész
odaítélésére a jelen irányelvet kell alkalmazni. (8)
Ha egy hasonló áruk beszerzésére vonatkozó javaslat
olyan szerződéseket eredményezhet, amelyeket ugyanabban az
időpontban, külön részek formájában ítélnek oda, a 12. cikk alkalmazásakor
figyelembe kell venni az említett részek teljes becsült értékét. Ha a részek együttes értéke megegyezik a 12.
cikkben megállapított értékhatárral, illetve azt meghaladja, minden egyes rész
odaítélésére a jelen irányelvet kell alkalmazni. (9)
Az ajánlatkérők a jelen irányelvben foglalt
eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó
szerződéseket, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli
becsült értéke az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál,
az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon
odaítélt részek együttes értéke ezen irányelv alkalmazása nélkül nem haladja
meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20 %-át, amelyekre a javasolt
építési beruházást, a hasonló áruk javasolt beszerzését vagy szolgáltatások
javasolt igénybevételét felosztották. (10)
Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló
olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy
amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült
értékét a következők alapján kell kiszámítani: a) vagy az előző tizenkét hónap
vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú
szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést
követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli
változások figyelembevételével kiigazított összértéke; b) vagy az első szállítást követő
12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb –
folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke. (11)
Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés
esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy
részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának
alapjául vett érték a következő: a) határozott időtartamú szerződés
esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a
szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama
meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló
összérték; b) határozatlan időtartamú
szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem
határozható meg, a havi érték 48-szorosa. (12)
A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés
becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a
következő összegeket kell figyelembe venni: a) biztosítási szolgáltatások esetén a
fizetendő biztosítási díjat és a díjazás egyéb módjait; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások
esetén a díjakat, jutalékokat, kamatot és a díjazás egyéb módjait; c) tervezési feladatokat is magukban foglaló
szerződések esetén a fizetendő díjakat és jutalékokat, valamint a
díjazás egyéb módjait. (13)
Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés
esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült szerződési
érték kiszámításának alapja a következő: a) határozott időtartamú szerződés
esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a
szerződés teljes időtartamára szóló összérték; b) határozatlan időtartamú vagy 48
hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa. 14. cikk
Az értékhatárok felülvizsgálata (1)
A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően
kétévente megvizsgálja, hogy a 12. cikk a) és b) pontjában megállapított
értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban
előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat. A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban
megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja az
említett értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos
felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget
érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR)
kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon
felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a
legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben
kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében. (2)
A Bizottság 2014. január 1-től
kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a (12) cikk a) és
b) pontjában említett, e cikk (1) bekezdése alapján módosított, a monetáris
unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett
nagyságát. Ezzel egy időben a Bizottság megállapítja az
értékhatároknak a (12) cikk c) pontjában említett, a monetáris unióban
tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett
nagyságát. A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban
megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása
- az alkalmazandó értékhatárokkal összhangban - e pénznemeknek a január
1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap
utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban
kifejezett átlagos napi értékén alapul. (3)
Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált
értékhatárokat és azok nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a
felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai
Unió Hivatalos Lapjában. (4)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra
vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés 2. albekezdésében előírt módszertant
minden olyan módszertani változásra alkalmazza, amelyet a Kormányzati
Közbeszerzési Megállapodás határoz meg az értékhatároknak a (12) cikk a) és b)
pontjában említett felülvizsgálatára, és az e cikk (2) bekezdésében említett, a
monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében
kifejezett meghatározására tekintettel. Arra is felhatalmazást kap, hogy a 98. cikk
szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 12. cikk a) és b)
pontjában említett értékhatárok módosítása érdekében, amennyiben az szükséges. (5)
Abban az esetben, ha szükséges a 12. cikk a) és b)
pontjában említett értékhatárok módosítása, de idő hiányában a 98. cikkben
foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, a 99. cikkben előírt eljárás
alkalmazandó a jelen cikk (4) bekezdésének 2. albekezdése értelmében elfogadott
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra. 2. szakasz
Kizárt
szerződések és tervpályázatok 1.
alszakasz
Valamennyi ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és
energiaipari ágazatok speciális kizárásai 15. cikk
Harmadik személyek részére
történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések (1)
Ez az irányelv nem alkalmazható a harmadik
személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt
szerződésekre, feltéve, hogy az ajánlatkérő semmiféle különleges vagy
kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy
bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek az
ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy
adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát. (2)
Az ajánlatkérők a Bizottságot és a nemzeti
felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve
tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá
tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai
Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok
jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan
szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk
továbbításakor felhívják a figyelmet. 16. cikk
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó
tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik
országban történő folytatására odaítélt vagy szervezett szerződések
és tervpályázatok (1)
Ez az irányelv nem alkalmazható olyan
szerződésekre, amelyeket az ajánlatkérő az 5–11. cikkben leírt
tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek
valamely harmadik országban történő, az Unión belüli hálózat vagy
földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között
történő folytatására ítél oda, sem az ilyen céllal szervezett
tervpályázatokra. (2)
Az ajánlatkérők a Bizottságot és a nemzeti
felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a
tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá
tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai
Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem
tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek
során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot,
amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a
figyelmet. 17. cikk
Védelem és biztonság (1)
A védelem és a biztonság területén odaítélt
szerződések és az e területeken megszervezett tervpályázatok
vonatkozásában ez az irányelv nem alkalmazható: a) azokra a szerződésekre, amelyekre a
2009/81/EK irányelv[39]
alkalmazandó; b) azokra a szerződésekre, amelyekre a
2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó. (2)
Ez az irányelv csak az első bekezdésben
említett szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazható, amennyiben a
tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a 39.
cikk (1) bekezdésében meghatározott beszerzési eljárásban. 18. cikk
Nemzetközi szabályok értelmében
odaítélt szerződések és megszervezett tervpályázatok Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a közbeszerzési
szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő az ezen
irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike alapján
létrejött beszerzési eljárás szerint köteles odaítélni, illetve megszervezni: a) egy tagállam és egy vagy több
harmadik ország által a Szerződés alapján kötött, és valamely projektnek
az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó
árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi
megállapodás; b) csapatok állomásoztatására vonatkozó
és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi
megállapodás; c) valamely nemzetközi szervezet egyedi
eljárása; d) valamely nemzetközi szervezet vagy
nemzetközi finanszírozó intézmény által a teljes mértékben az e szervezet vagy
intézmény által finanszírozott közbeszerzési szerződésekre és
tervpályázatokra vonatkozóan előírt beszerzési szabályok; azon
szerződések vagy tervpályázatok esetében, amelyeket jelentős
mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi
finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó beszerzési
eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük a Szerződéssel. Az 1. albekezdés a) pontjában említett minden
megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 100.
cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal. 19. cikk
Különös kizárások a szolgáltatásra
irányuló szerződések esetében Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a
szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya: a) a föld, meglévő épületek vagy
egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással
történő megvásárlása vagy bérlése. Az adásvételi vagy bérleti
szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely
formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések
azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak; b) választottbírói és békéltetési
szolgáltatás; c) az értékpapírok és egyéb pénzügyi
eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos
pénzügyi szolgáltatás, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
értelmében[40],
valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott
műveletek; d) munkaviszony; e) vasúti vagy földalatti (metró)
személyszállítási szolgáltatás; f) a műsorszolgáltatóknak
odaítélt műsorszolgáltatási idő. Az első bekezdés (f) pontjában említett
műsorszolgáltatás magában foglal bármilyen elektronikus hálózat
segítségével történő bármilyen átvitelt és elosztást. 20. cikk
Bizonyos ajánlatkérők által víz
vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy
tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések Ez az irányelv nem alkalmazható a
következőkre: a) víz vásárlására irányuló
szerződésre akkor, ha azt a 7. cikk (1) bekezdésében említett, ivóvízzel
kapcsolatos tevékenységek egyikét vagy mindkettőt folytató
ajánlatkérő ítéli oda; b) az olyan ajánlatkérők által
odaítélt szerződésekre, amelyek maguk is aktívak az energiaipari ágazatban
olyan módon, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében vagy
a 11. cikkben említett ellátó tevékenységet folytatják: i. energiaellátás; ii. tüzelőanyag-ellátás
energiatermelés céljából. 2.
alszakasz
Különleges kapcsolatok (ellenőrzött szervezetek, együttműködés,
kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok) 21. cikk
A hatóságok közötti kapcsolat (1)
Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi
személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az
alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) az ajánlatkérő szerv olyan
ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz
az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol; b) az érintett jogi személy tevékenységeinek
legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az
általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik; c) az ellenőrzött jogi személyben
nincsenek magánjogi érdekeltek. Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés
a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi
személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha
döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind
stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében. (2)
Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan
ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv,
szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon
ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek,
feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek
odaítélték a közbeszerzési szerződést. (3)
Az olyan ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol
ellenőrzést egy jogi személy felett az (1) bekezdés értelmében, az alábbi
feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása
nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más
ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz: a) az ajánlatkérő szervek az érintett
jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt
ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorolnak közösen; b) az érintett jogi személy tevékenységeinek
legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az
általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik; c) az ellenőrzött jogi személyben
nincsenek magánjogi érdekeltek. Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő
úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak
valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) az ellenőrzött jogi személy
döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek
képviselőiből állnak; b) az említett ajánlatkérő szervek
ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi
személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; c) az ellenőrzött jogi személynek
nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó
hatóságok érdekeitől; d) az ellenőrzött jogi személy az
ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges
költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik. (4)
A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött
megállapodás nem tekinthető „építési beruházásra, árubeszerzésre vagy
szolgáltatásra irányuló szerződésnek” a jelen irányelv 2. cikkének 7.
pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) a megállapodás a részt vevő
ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek
célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek
kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett; b) a megállapodást kizárólag a közérdekkel
kapcsolatos megfontolások vezérlik; c) a részt vevő ajánlatkérő
szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci
teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot; d) a megállapodás az építési beruházások,
szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem
tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek
között; e) egyik érintett ajánlatkérő szervben
sincsenek magánjogi érdekeltek. (5)
A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett
részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás
megkötésekor kell igazolni. Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások
alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra
bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő
szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni
a verseny számára. 22. cikk
Kapcsolt vállalkozás számára odaítélt
szerződések (1)
E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a
vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv[41] követelményei szerint
összevonják az ajánlatkérő beszámolójával. (2)
Az említett irányelv hatálya alá nem tartozó
szervezetek esetében „kapcsolt vállalkozás” bármely olyan vállalkozás, amely: a) felett az ajánlatkérő közvetlenül
vagy közvetve, ezen irányelv 2. cikkének 5. pontja és 4. cikkének (1) bekezdése
értelmében meghatározó befolyást gyakorolhat; b) meghatározó befolyást gyakorolhat az
ajánlatkérő felett; c) az ajánlatkérővel közösen egy másik
vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál,
pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva. (3)
A 21. cikk ellenére és feltéve, hogy teljesülnek a
(4) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazható olyan
szerződésekre, amelyeket: a) valamely ajánlatkérő egy kapcsolt
vállalkozásnak ítél oda, vagy b) valamely, kizárólag
ajánlatkérőkből álló, az 5-11. cikk szerinti tevékenység végzése
céljából létrehozott közös vállalat ítél oda egy olyan vállalkozásnak, amely az
említett ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik. (4)
A 3. bekezdést: a) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre
akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás
előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a e
szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből
származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik; b) árubeszerzésre irányuló
szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az áruszállítások tekintetében a
kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának
legalább 80 %-a ilyen árubeszállítások azon vállalkozások részére történő
teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik; c) építési beruházásra irányuló
szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások
tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó
átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen építési beruházások azon
vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a
vállalkozás kapcsolódik. (5)
Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának
vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az
előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a
vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja,
hogy a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett forgalmi adatok
valószínűsíthetőek. Amennyiben egynél több, az ajánlatkérőhöz
kapcsolt vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, árut szállít,
illetve építési beruházást kivitelez, a fenti százalékokat az e kapcsolt
vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, áruszállításokból, illetve
építési beruházásokból származó összforgalom figyelembevételével kell
kiszámítani. 23. cikk
Közös vállalat vagy közös vállalatban
tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések A 21. cikk ellenére és feltéve, hogy a közös
vállalatot azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven
keresztül végezze, valamint a közös vállalatot létrehozó alapító okirat kiköti,
hogy a vállalatot alkotó ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn
keresztül a vállalat tagjai maradnak, ez az irányelv nem alkalmazandó olyan
szerződésekre, amelyeket: a) 1.1. valamely, kizárólag
ajánlatkérőkből álló, az 5–11. cikk szerinti tevékenység végzése
céljából létrehozott közös vállalat ítél oda ezen ajánlatkérők
valamelyikének, vagy b) valamely ajánlatkérő ítél oda
egy olyan közös vállalatnak, amelynek tagja. 24. cikk
Információközlés Az ajánlatkérők a 22. cikk (2) és (3)
bekezdése, valamint a 23. cikk alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot és a
nemzeti felügyeleti testületet kérésére a következőkről
tájékoztatják: a) az érintett vállalkozások vagy közös
vállalatok neve; b) az érintett szerződések jellege
és értéke; c) olyan bizonyítékok, amelyeket a
Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület szükségesnek ítél arra
vonatkozóan, hogy a szerződést elnyerő vállalkozás vagy közös
vállalat és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel-e a 22. vagy a 23.
cikk követelményeinek. 3. alszakasz
Különleges helyzetek 25. cikk
Kutatási és fejlesztési szolgáltatások (1)
Ezt az irányelvet alkalmazni kell a közös
közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 73000000-2 és 73436000-7 közötti
hivatkozási számok alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra
(kivéve a 73200000-4, 73210000-7 és 73220000-0-t), feltéve, hogy mindkét
következő feltétel teljesül: a) a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél
jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, b) a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes
mértékben az ajánlatkérő fizeti meg. Ez az irányelv nem alkalmazandó a közös
közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 73000000-2 és 73436000-7 közötti
hivatkozási számok alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra
(kivéve a 73200000-4, 73210000-7 és 73220000-0-t), ha az első albekezdés
a) vagy b) pontjában említett feltételek valamelyike nem teljesül. (2)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon az (1) bekezdésben
szereplő CPV hivatkozási számok módosítása tekintetében, hogy kifejezze a
CPV-nómenklatúrában bekövetkezett változásokat, feltéve, hogy az ilyen
módosítások nem járnak a jelen irányelv hatályának módosításával. 26. cikk
Különleges szabályozás hatálya alá
tartozó szerződések (1)
A 27. cikk sérelme nélkül az Osztrák Köztársaság és
a Németországi Szövetségi Köztársaság – engedélyezési feltételek vagy más
megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 2002/205/EK és a
2004/73/EK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi
szervezet: a) tartsa be a megkülönböztetésmentesség és
a versenyen alapuló beszerzés elveit az árubeszerzésre, építési beruházásra és
szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése során, különösen
azon információkat illetően, amelyeket a szervezet a beszerzési
szándékaival kapcsolatban a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát; b) tájékoztassa a Bizottságot a 93/327/EGK
bizottsági határozatban[42]
előírt feltételek szerint az odaítélt szerződésekről. (2)
A 27. cikk sérelme nélkül az Egyesült Királyság –
engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén –
biztosítja, hogy a 97/367/EGK határozatban említett ágazatokban
működő valamennyi szervezet alkalmazza az (1) bekezdés a) és b)
pontjait az említett tevékenység Észak-Írországban történő végzésére
megítélt szerződések tekintetében. (3)
A (1) az (2) bekezdés nem alkalmazandó a
kőolaj vagy földgáz feltárása céljából megítélt szerződésekre. 4. alszakasz
A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk
vonatkozó eljárási szabályok 27. cikk
A versenynek közvetlenül kitett
tevékenységek (1)
Az 5–11. cikkben említett tevékenység folytatására
irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha a 28. cikk
alapján kérelmet benyújtó tagállam vagy ajánlatkérő bizonyítani tudja,
hogy abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység
közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés
nem korlátozott; az olyan tervpályázatok sem tartoznak ezen irányelv hatálya alá,
amelyeket az adott földrajzi területen ilyen tevékenység folytatására
szerveztek. A verseny ilyen értékelése, amelyet a Bizottság számára
hozzáférhető információk tükrében és ezen irányelv alkalmazásában
végeznek, nem sérti a versenyre vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (2)
Az (1) bekezdés alkalmazásában, az arra vonatkozó
kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek,
olyan szempontok alapján kell eldönteni, amelyek megfelelnek a Szerződés
versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek, mint például az érintett áruk vagy
szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások
megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az
érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója. Az földrajzi referenciapiac, amelynek alapján a
versenynek való kitettséget értékeljük, magában foglalja azt a területet,
amelyen az érintett vállalkozások a termékek vagy szolgáltatások keresletében
és kínálatában szerepet játszanak, amelyen a versenyfeltételek kellően
homogének, és amelyet meg lehet különböztetni a szomszédos területektől
különösen azon az alapon, hogy azokon a területeken a versenyfeltételek
érzékelhetően eltérőek. Az értékelés
figyelembe veszi mindenekelőtt az érintett termékek és szolgáltatások
természetét és jellemzőit, a belépési akadályok vagy a fogyasztói
preferenciák meglétét, a vállalkozás piaci részesedében észrevehető
különbségeket az érintett terület és a szomszédos területek között, vagy a
lényeges árkülönbségeket. (3)
Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor
tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a
tagállam végrehajtotta és alkalmazza a III. mellékletben felsorolt közösségi
jogszabályok rendelkezéseit. Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető
az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett
piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad. 28. cikk
Eljárás annak megállapítására, hogy a
27. cikk alkalmazandó-e (1)
Ha egy tagállam, vagy ha az érintett tagállam jogalkotása
úgy rendelkezik, egy ajánlatkérő, úgy ítéli meg, hogy a 27. cikk (2) és
(3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján egy adott tevékenység
közvetlenül ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem
korlátozott, kérelmet nyújthat be annak megállapítására, hogy ezen irányelv nem
alkalmazandó az említett tevékenység folytatására irányuló szerződés
odaítélésére vagy tervpályázat szervezésére. A kérelemhez csatolni kell egy, az érintett
tevékenység tekintetében illetékes, független nemzeti hatóság által elfogadott,
indokolt és megalapozott állásfoglalást. Ebben az állásfoglalásban alaposan
elemezni kell a 27. cikk (1) bekezdésének lehetséges alkalmazhatóságát az
érintett tevékenységre, az említett cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően. Az érintett tagállam vagy ajánlatkérő
tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, mindenekelőtt
bármely törvényről, rendeletről, közigazgatási intézkedésről
vagy egyezményről, amely a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított
feltételeknek való megfelelést érinti. (2)
Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően
benyújtott kérelmet követően a Bizottság az e cikk (4) bekezdésében
megállapított időszakon belül végrehajtási határozatot fogadhat el,
amelyben megállapítja, hogy az 5–11. cikkben említett tevékenység a 27. cikkben
meghatározott feltételek értelmében közvetlenül ki van-e téve versenynek. Az
említett végrehajtási határozatot a 100. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó
bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az érintett tevékenység folytatására irányuló
szerződések és az olyan tervpályázatok, amelyeket ilyen tevékenység
folytatására szerveztek, nem tartoznak többé ezen irányelv hatálya alá az
alábbi esetek bármelyikében: a) a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében
előírt időszakon belül az e bekezdés első albekezdésében
említett végrehajtási határozatot fogadott el, megállapítva a 27. cikk (1)
bekezdésének alkalmazhatóságát; b) a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében
előírt időszakon belül nem fogadott el az e bekezdés első
albekezdésében említett végrehajtási határozatot. (3)
A (2) bekezdésben említett végrehajtási határozat
elfogadására a következő időszakok állnak rendelkezésére: a) 90 munkanap, ha a 27. cikk (3)
bekezdésének első albekezdése alapján vélelmezhető az adott piacra
történő szabad belépés; b) 130 munkanap, az a) pontban említett
esetektől eltérő esetben. Az említett határidők az (1) bekezdés
szerinti kérelem Bizottsághoz történő beérkezését követő első
munkanapon kezdődnek, vagy ha a kérelemmel együtt benyújtott információk
hiányosak, akkor az összes információ beérkezését követő első
munkanapon. Az első albekezdésben meghatározott
határidőket a Bizottság meghosszabbíthatja a kérelmet benyújtó tagállam
vagy ajánlatkérő egyetértésével. A Bizottság előírhatja az
érintett tagállam vagy ajánlatkérő, vagy az e cikk (1) bekezdésében
említett független nemzeti hatóság, illetve bármely illetékes nemzeti hatóság
számára, ideértve a 93. cikkben említett felügyeleti testületet is, hogy egy
alkalmas határidőn belül adjanak át minden szükséges információt vagy
egészítsék ki, illetve tisztázzák a benyújtott információkat. Ha a válaszok
későn érkeznek vagy nem teljesek, az első albekezdésben előírt
határidőket fel kell függeszteni az információkérésben előírt határidő
lejárta és az összes megfelelő információ beérkezése közötti időre. (4)
Ha egy tevékenység tekintetében egy adott
tagállamban már folyik az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás, az
ugyanabban a tagállamban, ugyanarra a tevékenységre vonatkozó további kérelmek
az első kérelemre vonatkozóan megnyitott határidő lejártáig nem
tekinthetőek új eljárásnak, és az első kérelemmel összefüggésben kell
őket kezelni. (5)
A Bizottság végrehajtási jogi
aktust fogad el, amelyben megállapítja az (1)–(4) bekezdés alkalmazásának
részletes szabályait. Ez a végrehajtási jogi aktus
meghatározza legalább: a) a (3) bekezdés első albekezdésében
előírt határidők első és utolsó napjának az Európai Unió
Hivatalos Lapjában történő tájékoztatási célú közzétételét, ideértve
az említett határidők esetleges meghosszabbítását és felfüggesztését,
jelen cikk (3) bekezdésének megfelelően; b) a 27. cikk (1) bekezdése lehetséges
alkalmazhatóságának közzétételét e cikk (2) bekezdése második albekezdésének b)
pontja szerint; c) az e cikk (1) bekezdése szerinti kérelmek
formai, tartalmi és egyéb jellemzőire vonatkozó végrehajtási
rendelkezéseket; d) az e cikk (3) bekezdése szerinti
határidőkre vonatkozó rendelkezéseket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 100.
cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően
kell elfogadni. IV. FEJEZET
Általános elvek 29. cikk
Beszerzési elvek Az ajánlatkérők a gazdasági
szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik,
továbbá átlátható és arányos módon járnak el. A beszerzést nem szabad azzal a céllal
megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól,
vagy mesterségesen korlátozza a versenyt. 30. cikk
Gazdasági szereplők (1)
Azok a részvételre jelentkezők vagy
ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti
tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység
végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés
odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek
kellene lenniük. A szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra
irányuló szerződések esetében azonban, valamint a szolgáltatásokat vagy
beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre
irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető,
hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses
szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és
megfelelő szakképesítését. (2)
Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek
ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. Az ajánlatkérők nem
állapíthatnak meg a közbeszerzési eljárásokban való részvételre vonatkozó olyan
külön feltételeket e csoportok számára, amelyek az egyéni részvételre
jelentkezőkre nem érvényesek. Az említett
csoportok számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy
meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a
részvételre jelentkezés benyújtása érdekében. Az ajánlatkérők a szerződés csoport
által történő teljesítésére vonatkozó külön feltételeket állapíthatnak
meg, feltéve, hogy ezek a feltételek objektív okokkal indokolhatók és
arányosak. E feltételek a csoport számára előírhatják, hogy meghatározott
társasági formát hozzon létre, miután a szerződést elnyerte, amennyiben ez
az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges. 31. cikk
Fenntartott szerződések A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való
részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági
szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és
hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy
úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahely-teremtési
programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek,
gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a
fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló. Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a cikkre. 32. cikk
Titoktartás (1)
Az ajánlatkérők jogosultak a gazdasági
szereplők számára olyan követelményeket előírni, amelyek célja az
ajánlatkérők által a beszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott
információk bizalmas jellegének megvédése, ideértve az olyan információkat,
amelyeket a minősítési rendszer működésével kapcsolatban bocsátottak
rendelkezésre, függetlenül attól, hogy ez a minősítési rendszer meglétéről
szóló hirdetmény keretében történt-e a pályázati felhívás eszközeként. (2)
Ha a jelen irányelv, vagy az információ
megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és
az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre,
valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv
64. és 69. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel
kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő nem hozhat
nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott
adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ideértve, de nem
kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas
vonatkozásait. 33. cikk
A kommunikációra vonatkozó szabályok (1)
Az ajánlatkérők minden kommunikáció és információcsere
esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhatnak, kivéve, ha a
jelen irányelv 46., 47., 48. cikke, 49. cikkének (4) bekezdése, 65. cikkének
(2) bekezdése, vagy 67. cikke alapján kötelező az elektronikus út
alkalmazása: a) a (3), (4) és (5) bekezdés szerinti
elektronikus eszközök; b) posta vagy fax; c) az (6) bekezdésben említett esetekben és
körülmények között a telefon; d) az említett eszközök kombinációja. A tagállamok a jelen irányelv 46., 47., 48.
cikkében, 49. cikkének (4) bekezdésében, 65. cikkének (2) bekezdésében, vagy
67. cikkében meghatározottaktól eltérő helyzetekben is kötelezővé
tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazását. (2)
A választott kommunikációs eszközöknek széles
körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági
szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését. Az ajánlatkérők a kommunikáció, az
információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok
sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések
bizalmasságának megőrzését. Csak azután
vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az
ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt. (3)
Az elektronikus úton történő kommunikációhoz
használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk
kell a megkülönböztetésmentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a
széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai
termékekkel együttműködő-képesnek kell lenniük, továbbá nem
korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési
eljáráshoz. Az elektronikus átvételhez használt, a jelen bekezdés első
albekezdésével összhangban lévőnek minősülő eszközök
műszaki adatait és jellemzőit a IV.
melléklet tartalmazza. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV.
mellékletben említett műszaki adatoknak és jellemzőknek a technikai
fejlesztések vagy adminisztratív okok miatti módosítása tekintetében. A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és
továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen
határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a
98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes
konkrét technikai standardok kötelező használatának előírására,
legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az
elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében. (4)
Az ajánlatkérők szükség esetén megkövetelhetik
olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem általánosan elérhetők, feltéve,
hogy alternatív hozzáférési utat kínálnak. Az ajánlatkérők a következő esetek
bármelyikében megfelelő alternatív hozzáférési utat kínálónak
tekintendők: a) elektronikus úton korlátlan és teljes
körű közvetlen hozzáférést kínálnak az említett eszközökhöz a hirdetmény
IX. melléklet szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére
vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától. A hirdetmény, illetve a
szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt
az internetcímet, amelyen ezek az eszközök elérhetőek; b) biztosítják, hogy az ajánlatkérő
székhelyétől eltérő tagállamokban székhellyel rendelkező
ajánlattevők hozzáférhessenek a beszerzési eljáráshoz ideiglenes
vezérjelek használatával, amelyeket online, külön ellenszolgáltatás nélkül
bocsátanak rendelkezésükre; c) alternatív csatornát tartanak fenn az
ajánlatok elektronikus benyújtása számára. (5)
Az ajánlatok elektronikus továbbításához és
átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések
elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell
alkalmazni: a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések
elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az
adatvédelmi kódolást és a dátumbélyegzést is beleértve – az érdekelt felek
rendelkezésére kell bocsátani; b) a hitelesítésre és az elektronikus
aláírásra szolgáló eszközöknek és módszereknek meg kell felelniük a IV.
melléklet követelményeinek; c) az ajánlatkérőknek meg kell
határozniuk az adott beszerzési eljárás különböző szakaszaiban az
elektronikus kommunikációs eszközökkel szemben elvárt biztonsági szintet; a
biztonsági szintnek arányosnak kell lennie a kapcsolódó kockázatokkal; d) ha az 1999/93/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvben[43]
meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, az
aláírás érvényességi ideje alatt az ajánlatkérők kötelesek elfogadni a
2009/767/EK bizottsági határozatban[44]
előírt megbízható szolgáltatók listájában szereplő minősített
elektronikus tanúsítvánnyal kísért aláírásokat, függetlenül attól, hogy azokat
biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták-e létre, a következő
feltételek teljesülése esetén: i. létre kell hozniuk a kívánt
elektronikus aláírási formátumot a 2011/130/EU bizottsági határozat[45] alapján, és életbe kell
léptetniük a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az említett
formátumokat technikailag elő tudják állítani; ii. ha egy ajánlatot olyan minősített
tanúsítvány segítségével írtak alá, amely szerepel a megbízható szolgáltatók
listájában, nem alkalmazhatnak további követelményeket, amelyek akadályozhatják
az ajánlattevőket az említett aláírások használatában. (6)
A részvételi jelentkezések továbbítására a
következő szabályokat kell alkalmazni: a) a közbeszerzési eljárásban való
részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; utóbbi
esetben a jelentkezés beérkezésére megállapított határidő lejárta
előtt azt írásban meg kell erősíteni; b) az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy
a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton
erősítsék meg, amennyiben ez jogi bizonyítás céljából szükséges. A b) pont alkalmazásában az ajánlatkérőnek
fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként alkalmazott hirdetményben, vagy a
szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, hogy a faxon elküldött
részvételi jelentkezéseket postán vagy elektronikus úton is meg kell
erősíteni, valamint fel kell tüntetnie az ilyen információk elküldésére
vonatkozó határidőt. (7)
7. A közbeszerzési eljárásokhoz elektronikusan
feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a
megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban
megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat. 34. cikk
Általános kötelezettség az elektronikus kommunikációs
eszközök alkalmazására A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy
legkésőbb két évvel a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési
eljárást elektronikus kommunikációs eszközök - különösen elektronikus benyújtás
- útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban. Nem érvényes ez a
kötelezettség azokban az esetekben, amikor az elektronikus eszközök
használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség,
amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban a (3)
bekezdés értelmében. Az ajánlatok benyújtására egyéb kommunikációs eszközt
használó ajánlatkérők felelőssége, hogy a beszerzési dokumentációban
feltüntessék, hogy a gazdasági szereplőkkel kicserélendő információk
sajátos jellege miatt az elektronikus út alkalmazásához olyan különleges
eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles
körben rendelkezésre valamennyi tagállamban. A következő esetekben úgy
tekintendő, hogy az ajánlatkérőnek jogos indoka van arra, hogy ne
írja elő az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási
folyamat során: a) a műszaki leírás megjelenítése
a beszerzés speciális természete miatt nem lehetséges az általánosan használt alkalmazások
által támogatott fájlformátumok segítségével; b) a műszaki leírás
megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazásokra védett
engedélyezési rendszer vonatkozik, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket
letöltésre vagy távoli használatra hozzáférhetővé tenni; c) a műszaki leírás
megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazások olyan
fájlformátumokat használnak, amelyeket semmilyen nyilvános vagy letölthető
alkalmazás nem tud kezelni. 35. cikk
Nómenklatúra (1)
A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra
tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott
„Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t)” kell alkalmazni[46]. (2)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. és a XVI.
mellékletben szereplő hivatkozási számok alkalmazása tekintetében minden
olyan esetben, amikor a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett, a jelen irányelv
hatályának módosításával nem járó változásokat meg kell jeleníteni ebben az
irányelvben. 36. cikk
Összeférhetetlenség (1)
A tagállamok a 2. cikk 1. pontja szerinti
ajánlatkérők tekintetében kötelesek bizonyos szabályokat előírni a
jelen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások - beleértve az
eljárás megtervezését és előkészítését, a közbeszerzési dokumentáció
összeállítását, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők
kiválasztását, valamint a szerződés odaítélését - lefolytatása során
felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és
azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny
torzulása, és hogy biztosítsák az ajánlattevőkkel való egyenlő
bánásmódot. Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a
helyzeteket magában foglalja, amelyekben a személyek fenti (2) bekezdésben említett
kategóriáinak közvetve vagy közvetlenül személyes érdekeltsége
fűződik a közbeszerzési eljárás végeredményéhez, ami láthatóan
hátrányosan befolyásolhatja feladataik pártatlan és objektív ellátását. E cikk alkalmazásában
személyes érdekeltséget jelent a részvételre jelentkezőkkel vagy az
ajánlattevőkkel meglévő bármilyen családi vagy érzelmi kapcsolat,
gazdasági, politikai vagy egyéb közös érdekeltség, ideértve az összeférhetetlen
szakmai érdekeltségeket is. (2)
Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell
alkalmazni a személyeknek legalább az alábbi kategóriáit érintő
összeférhetetlenségre: a) az ajánlatkérő szerv, a
közbeszerzési szolgáltatók, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításában
részt vevő egyéb szolgáltatók alkalmazottai; b) az ajánlatkérő szerv vezetője,
valamint az ajánlatkérő szerv döntéshozó testületeinek tagjai, akik, bár
nem feltétlenül vesznek részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában,
ettől függetlenül befolyásolhatják az eljárás eredményét. (3)
A tagállamok mindenekelőtt azt biztosítják,
hogy a) a (2) bekezdés a) pontjában említett
alkalmazottak kötelesek legyenek közölni a részvételre jelentkezőkkel vagy
az ajánlattevőkkel kapcsolatos összeférhetetlenséget, amint arról tudomást
szereznek, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv korrekciós
intézkedéseket hozhasson. b) a részvételre jelentkezőknek és az
ajánlattevőknek a beszerzési eljárás kezdetekor be kell nyújtaniuk egy
nyilatkozatot a (2) bekezdés b) pontjában említett személyekkel fennálló minden
olyan kiváltságos kapcsolatukról, amely ezeket a személyeket valószínűleg
összeférhetetlenségi helyzetbe hozza; az
ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a 94. cikkben említett egyedi
jelentésben, hogy volt-e olyan részvételre jelentkező vagy
ajánlattevő, aki nyilatkozatot nyújtott be. Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő
szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni. Az említett intézkedések azzal járhatnak, hogy az érintett
alkalmazottat kizárják az adott közbeszerzési eljárásban való
részvételből, vagy átszervezik a kötelességeit és a feladatait. Ha az
összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett
részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból. Ha kiváltságos viszonyra derül fény, az
ajánlatkérő szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a 93. cikk szerint
kijelölt felügyeleti szervet, valamint köteles megfelelő intézkedéseket
tenni annak érdekében, hogy az odaítélési folyamatot ne befolyásolják
jogtalanul, valamint hogy biztosítsák a részvételre jelentkezőkkel és az
ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot. Ha
az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett
részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból. (4)
A jelen a cikk alapján hozott összes intézkedést
dokumentálni kell a 94. cikkben említett egyedi jelentésben. 37. cikk
Jogellenes magatartás A részvételre jelentkezők az eljárás
kezdetekor kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy az alábbiak egyikét sem tették,
illetve teszik meg: a) nem befolyásolják jogtalanul az
ajánlatkérő döntéshozatali folyamát, vagy nem szereznek meg olyan bizalmas
információt, amely jogosulatlan előnyöket biztosítana számukra a
közbeszerzési eljárásban; b) nem kötnek a verseny torzítására
irányuló megállapodást a többi részvételre jelentkezővel és
ajánlattevővel, vagy c) nem szolgáltatnak szándékosan olyan
félrevezető információt, amely lényegesen befolyásolhatja a kizárásra, a
kiválasztásra vagy a szerződés odaítélésére vonatkozó döntéseket. II. CÍM
A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. FEJEZET
Eljárások 38. cikk
A Kormányzati Közbeszerzési
Megállapodásra (GPA) és az egyéb nemzetközi szerződésekre vonatkozó
feltételek (1)
Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati
Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének III.,
IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak
rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében
felsorolt nemzetközi szerződések, a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja
értelmében vett ajánlatkérők e megállapodások aláíróinak építési beruházásait,
áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé
kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit,
szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal,
hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az
ajánlatkérők betartják az említett megállapodásokat. (2)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e lista
módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi egyezmények vagy
meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások
szükségesnek bizonyulnak. 39. cikk
Az eljárások kiválasztása (1)
Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy
szolgáltatás megrendelésére vonatkozó szerződések odaítélésekor az
ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseihez igazított eljárásokat
alkalmazza, feltéve, hogy, a 42. cikk sérelme nélkül, ezen irányelvnek
megfelelően pályázati felhívást tettek közzé. A tagállamok kötelesek úgy rendelkezni, hogy az
ajánlatkérők alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott nyílt,
meghívásos, vagy pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárást. (2)
A pályázati felhívás az alábbi módok egyikén
tehető meg: a) időszakos előzetes tájékoztató
útján a 61. cikknek megfelelően, ha a szerződést meghívásos vagy tárgyalásos
eljárásban ítélik oda; b) minősítési rendszer meglétéről
szóló hirdetmény útján a 62. cikknek megfelelően, ha a szerződést
meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, illetve innovációs partnerségben ítélik
oda; c) ajánlati/részvételi felhívás útján a 63.
cikknek megfelelően. Az a) pontban említett esetben azok a gazdasági
szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az időszakos
előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra,
hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a „szándék
megerősítésére vonatkozó felhívás” segítségével a 68. cikknek
megfelelően. (3)
A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az
ajánlatkérő csak a 42. cikkben kifejezetten megemlített különleges
esetekben és körülmények között alkalmazhatja a pályázati felhívás közzététele
nélküli tárgyalásos eljárást. 40. cikk
Nyílt eljárás (1)
A nyílt eljárásokban bármely érdekelt gazdasági
szereplő ajánlatot tehet a pályázati felhívás alapján. Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a
hirdetmény feladásának napjától számított 40 nap. Az ajánlathoz csatolni kell a minőségi
kiválasztáshoz kért információkat. (2)
Amennyiben az ajánlatkérő időszakos
előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem a pályázati felhívás
eszközeként alkalmaznak, az ajánlatok beérkezésének ezen cikk (1) bekezdésének
2. albekezdése szerinti minimális határideje 20 napra csökkenthető,
feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül: a) az időszakos előzetes
tájékoztató a VI. melléklet A. részének I. szakaszában előírt adatok
mellett a VI. melléklet A. részének II. szakaszában előírt valamennyi
adatot tartalmazza, amennyiben ezek az utóbbi adatok a időszakos
előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre állnak; b) az időszakos előzetes
tájékoztatót a hirdetmény elküldése előtt legalább 45 nappal és legfeljebb
12 hónappal közzétételre megküldték. (3)
Ha az ajánlatkérők által megfelelően
indokolt sürgősségi helyzet kivitelezhetetlenné teszi a jelen cikk (1)
bekezdésének második albekezdésében megállapított határidőt, a hirdetmény
elküldésének időpontjától számított legalább 20 napos határidőt is
meghatározhatnak. (4)
Az ajánlatkérő öt nappal csökkentheti az
ajánlatok beérkezésére az (1) bekezdés 2. albekezdésében előírt
határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 33. cikk (3), (4) és (5)
bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani. 41. cikk
Meghívásos eljárás (1)
A meghívásos eljárások során a pályázati felhívás
alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával
bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét. A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális
határideje általános szabályként a hirdetmény, vagy a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított legalább 30 nap,
és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb. (2)
Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek
ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az
ajánlatkérő meghívott. Az ajánlatkérő a 72. cikk (2) bekezdésében
szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az
alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban
való részvételre. Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló
határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre
jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják,
feltéve, hogy minden részvételre jelentkezőnek ugyanannyi ideje van
ajánlata benyújtására. Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok
beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő kitűz egy
határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás
elküldésének időpontjától számított 10 napnál. 42. cikk
Pályázati felhívás közzétételével
induló tárgyalásos eljárás (1)
A pályázati felhívás közzétételével induló
tárgyalásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi
kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági
szereplő kérelmezheti részvételét. A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális
határideje általános szabályként a hirdetmény, illetve ha időszakos
előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított legalább 30 nap,
és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb. (2)
Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt
a tárgyalásokon, amelyeket a kért információk értékelését követően az
ajánlatkérő meghívott. Az ajánlatkérő a 72.
cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően
korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát,
akiket meghív az eljárásban való részvételre. Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló
határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre
jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják,
feltéve, hogy minden részvételre jelentkezőnek ugyanannyi ideje van
ajánlata benyújtására. Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok
beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő kitűz egy
határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás
elküldésének időpontjától számított 10 napnál. 43. cikk
Innovációs partnerség (1)
A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az
ajánlatkérők alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs
partnerséget. A tagállamok úgy határozhatnak, hogy az
innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba, vagy hogy
alkalmazását bizonyos fajta beszerzések esetében korlátozzák. Bármely gazdasági szereplő kérheti a
részvételét az innovációs partnerségekben a 39. cikk (2) bekezdésének b) és c)
pontjában említett olyan pályázati felhívás esetében, amelynek célja egy
strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy
építési beruházás kifejlesztése, és az eredményként létrejövő áruk, szolgáltatások
vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy
azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek. (2)
A partnerség a kutatási és innovációs folyamat
lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség
szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által
elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő
részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az
ajánlatkérő minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a
partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok
tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat. (3)
A szerződést a pályázati felhívás
közzétételével induló tárgyalásos eljárás 42. cikkben leírt szabályai szerint
kell odaítélni. A részvételre jelentkezők kiválasztása során
az ajánlatkérőnek kiemelt figyelmet kell fordítania az
ajánlattevőknek a kutatás és a fejlesztés, vagy az innovatív megoldások terén
meglévő kapacitásával és tapasztalatával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő a 72. cikk (2) bekezdésében
szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az
alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban
való részvételre. Csak azok a gazdasági
szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő által meghatározott - a
létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló
kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését
követően az ajánlatkérő meghívott. A szerződés kizárólag
a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda,
a 76. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban. (4)
A partnerség felépítésének, különösen a
különböző szakaszok tartamának és értékének tükröznie kell a javasolt
megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív
megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát.
A partnerség eredményeként létrejövő áru,
szolgáltatás vagy építési beruházás megvásárlására irányuló szerződés
értékének és tartamának megfelelő határok között kell maradnia, figyelembe
véve a költségek - ideértve az innovatív megoldás kifejlesztése során felmerült
költségeket is - megtérítésének, valamint a megfelelő nyereség elérésének
igényét. Az ajánlatkérő nem élhet az innovációs
partnerséggel a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából. 44. cikk
A pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos
eljárás alkalmazása Az ajánlatkérők pályázati felhívás
közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak a következő
esetekben: a) amennyiben előzetes pályázati
felhívást követően nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő
ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés
eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen; b) ha valamely szerződés kizárólag
kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja, és nem
nyereségszerzésre vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére irányul,
és amennyiben az ilyen szerződés odaítélése nem sérti azoknak a
későbbi szerződéseknek a versenytárgyalás alapján történő
odaítélését, amelyek kifejezetten ezeket a célokat szolgálják; c) ha a beszerzés célja egy
műalkotás létrehozása vagy megszerzése; d) ha az alábbi okok valamelyike miatt
az építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét
gazdasági szereplő képes teljesíteni: i. technikai okokból nincs verseny; ii. szabadalmak,
szerzői jogok vagy egyéb szellemitulajdon-jogok védelme; iii. más kizárólagos
jogok védelme. Ez a kivétel csak akkor
alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési
lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen
korlátozták a közbeszerzés paramétereit; e) amennyiben feltétlenül szükséges, ha
a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a
meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje
nem tartható be. A rendkívüli sürgősség
indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az
ajánlatkérőnek betudhatók; f) árubeszerzésre irányuló
szerződések esetében a korábbi nyertes szállító általi olyan
kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk,
illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve
felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az
ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki
jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely
összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban
aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; g) olyan új építési munkákat, illetve
szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a nyertes
ajánlattevőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek,
illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi
szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások
megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 39.
cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda; h) árutőzsdén vagy egyéb hasonló
piacokon - például villamosenergia-tőzsdén - jegyzett és vásárolt áruk
esetében; i) előnyös vásárlások esetében,
amennyiben az árubeszerzésnél alkalom nyílik egy nagyon rövid ideig fennálló,
különösen előnyös lehetőség kihasználására, amelynél az ár a rendes
piaci áraknál lényegesen alacsonyabb; j) akár az üzleti tevékenységét végleg
beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás
felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség
keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló
eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő
árubeszerzés esetében; k) szolgáltatásnyújtásra irányuló
szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés a jelen irányelv
rendelkezései szerint szervezett tervpályázatot követően jön létre, és az
alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének
kell odaítélni; az utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a
tárgyalásokra. Az a) pont alkalmazásában akkor nem
tekintendő megfelelőnek egy ajánlat, ha: a) szabálytalan vagy elfogadhatatlan,
és b) egyáltalán nem releváns a
szerződés szempontjából, mivel nem képes teljesíteni az
ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit. Az ajánlatok különösen akkor tekintendők
szabálytalannak, ha nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, vagy ha
az ajánlott árak védve vannak a rendes versenymechanizmusoktól; Az ajánlatok különösen akkor tekintendők
elfogadhatatlannak, ha: a) késve érkeztek; b) olyan ajánlattevők nyújtották
be őket, akik nem rendelkeznek a szükséges képesítésekkel; c) az áruk meghaladja az
ajánlattevő által a közbeszerzési eljárás megindítása előtt
meghatározott költségvetést, d) az árat kirívóan alacsonynak
találták a 79. cikk rendelkezései szerint. E cikk (1) bekezdése g) pontjának
alkalmazásában az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési
beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek
szerint azokat oda fogják ítélni. Amint az első projektre ajánlati
felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az
ajánlatkérő a 12. és a 13. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe
veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült
összköltségét. II. FEJEZET
Az elektronikus és az összetett beszerzés
technikái és eszközei 45. cikk
Keretmegállapodások (1)
Az ajánlatkérők keretmegállapodásokat
köthetnek, amennyiben alkalmazzák a jelen irányelvben előírt eljárásokat. A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő
és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodást jelent,
amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre
irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az
előirányzott mennyiségekre vonatkozóan. A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a
négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával –
indokolt kivételes eseteket. (2)
A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a
jelen bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított
eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak az ajánlati
felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, vagy ha a
minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak
pályázati felhívásként, az ajánlati felhívásban egyértelműen e célból
megjelölt ajánlatkérők és a keretmegállapodásban eredetileg is részes fél
gazdasági szereplők között alkalmazhatók. A keretmegállapodáson alapuló szerződések
semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított
feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben. Az ajánlatkérő nem élhet vissza a
keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása
céljából. (3)
Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen
gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló
szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell
odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az
ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő
gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve. (4)
Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egynél
több gazdasági szereplővel kerül sor, az az alábbi módok valamelyikén
teljesíthető: a) a keretmegállapodás feltételei szerint -
a verseny újbóli megnyitása nélkül -, amennyiben a keretmegállapodás az
érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi
feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket,
amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő
gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az érintett építési
beruházásokat, szolgáltatásokat és árukat; ez utóbbi feltételeket fel kell
tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban; b) amennyiben nincs az érintett építési
beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltétel
meghatározva a keretmegállapodásban, a versenynek a keretmegállapodásban
félként szereplő gazdasági szereplők közötti újbóli megnyitása útján.
(5)
A (4) bekezdés b) pontjában említett versenynek
ugyanazokon a feltételeken kell alapulnia, mint amelyeket a keretmegállapodás
odaítélésekor alkalmaztak, illetve ha szükséges, akkor pontosabban
megfogalmazott feltételeken, továbbá adott esetben a keretmegállapodás
dokumentációjában említett egyéb feltételeken, az alábbi eljárással összhangban: a) az ajánlatkérő minden
odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés
teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel; b) az ajánlatkérő meghatároz egy
határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes
szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása,
figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának
összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő; c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani,
és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell
maradnia; d) az ajánlatkérő minden egyes
szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a
keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján
a legjobb ajánlatot nyújtotta be. 46. cikk
Dinamikus beszerzési rendszerek (1)
A ajánlatkérők azon gyakori beszerzések
lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló
formában – megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott
követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben
elektronikus folyamatként kell működtetni, amely érvényességi ideje alatt
bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely
megfelel a kiválasztás szempontjainak. (2)
A szerződések dinamikus beszerzési rendszerben
történő odaítélése érdekében az ajánlatkérő a meghívásos eljárás
szabályait követi. A kiválasztási szempontoknak
megfelelő összes részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe;
a rendszerbe felvehető részvételre jelentkezők száma nem korlátozható
a 72. cikk (2) bekezdésének megfelelően. A dinamikus beszerzési
rendszerrel összefüggésben mindennemű kommunikációt elektronikus úton kell
elvégezni, a 33. cikk (2)-(6) bekezdéseinek megfelelően. (3)
A szerződések dinamikus
beszerzési rendszer alapján történő odaítélése céljából az
ajánlatkérő: a) pályázati felhívást tesz közzé, amelyben
egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz; b) az ajánlattételhez szükséges
dokumentációban feltünteti legalább az előirányzott beszerzések jellegét
és becsült mennyiségét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált
elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és
leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt; c) a 67. cikkel összhangban korlátlan és
teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges
dokumentációhoz és a kiegészítő dokumentumokhoz a rendszer érvényességének
idejére. (4)
Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer
működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági
szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett
feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. Az ajánlatkérők
a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését kötelesek az azok
beérkezésétől számított 10 napon belül véglegesíteni. Az ajánlatkérő az első albekezdésben
említett gazdasági szereplőt a lehető leghamarabb értesíti, hogy
felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe. (5)
A 68. cikkel összhangban az ajánlatkérő a
dinamikus beszerzési rendszer minden egyes közbeszerzése tekintetében minden
megfelelő résztvevőt felhív arra, hogy nyújtsa be ajánlatát. Az ajánlatkérő annak az ajánlattevőnek
ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési
rendszerről szóló hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó
felhívásban, illetve ha a minősítési rendszer meglétéről szóló
hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati felhívásban
megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette. E
szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban
pontosítani is lehet. (6)
Az ajánlatkérők a pályázati felhívásban jelzik
a dinamikus beszerzési rendszer működésének tartamát. A működés
tartamában bekövetkezett minden változásról az alábbi formanyomtatványok
felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot: a) ha a működés időtartama a
rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszere
vonatkozó pályázati felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány; b) ha megszűnik a rendszer, a 64.
cikkben említett, tájékoztató az eljárás eredményéről. (7)
Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a
dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem
számolható fel. 47. cikk
Elektronikus árlejtések (1)
Az ajánlatkérők elektronikus árlejtéseket is
alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat
egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be. E célból az ajánlatkérők egy
ismétlődő elektronikus folyamatot (elektronikus árlejtést)
alkalmaznak, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után
történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek
alkalmazásával történő rangsorolását. (2)
A nyílt, a meghívásos és a pályázati felhívással
induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a
szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a
szerződési feltételek pontosan meghatározhatók. Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árlejtés
megtartható a 45. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti keretmegállapodás
felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 46. cikkben
említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő
szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is. (3)
Az elektronikus árlejtés a következő
feltételek valamelyikén alapul: a) kizárólag az árakon, amennyiben a
szerződést a legalacsonyabb költség alapján ítélik oda, b) az árakon és/vagy az ajánlattételhez
szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein,
amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint
ítélik oda. (4)
Az elektronikus árlejtés tartása mellett döntő
ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a hirdetményben, a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívásban, vagy, amennyiben a minősítési
rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az
ajánlati felhívásban. Az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak legalább a
VII. mellékletben meghatározott információt tartalmaznia kell. (5)
Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árlejtést
tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal vagy szempontokkal
és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok
teljes körű első értékelését. Egy ajánlat akkor tekinthető elfogadhatónak,
ha azt megfelelő ajánlattevő nyújtotta be és összhangban van a
műszaki leírással. Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó
ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy
vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások
szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az
elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az
elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal
kezdődhet meg. (6)
Amennyiben a szerződést a gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlat
tekintetében a 76. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt
súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni
kell. A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során
alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új
árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás
megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia
kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából
megállapított valamennyi szempontnak a pályázati felhívásként alkalmazott
tájékoztatóban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő
súlyozását. E célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott
értékre kell csökkenteni. Amennyiben a változatok
benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell
előírni. (7)
Az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés
minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul annyi információval
kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor
meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő a
benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet,
feltéve, hogy ezt jelezték a dokumentációban. Bármikor bejelentheti az árlejtés
bármely konkrét szakaszában résztvevők számát is. Az elektronikus árlejtés
egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét. (8)
Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtést a
következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le: a) az előre megadott napon és
időpontban; b) abban az esetben, ha nem kap több olyan
új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó
követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő
telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés
lezárásáig; c) ha az előzetesen megállapított árlejtési
szakaszok befejeződtek. Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy
az elektronikus árlejtést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban
megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árlejtésben
való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árlejtési
szakasz ütemtervét. (9)
Az elektronikus árlejtés lezárása után az
ajánlatkérő a szerződést a 76. cikkel összhangban, az elektronikus árlejtés
eredményei alapján ítéli oda. 48. cikk
Elektronikus katalógusok (1)
Amennyiben az ajánlatkérők előírják, hogy
a 33. cikkel összhangban elektronikus kommunikációs utat kell alkalmazni,
előírhatják, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában
nyújtsák be. A tagállamok a közbeszerzések bizonyos fajtái
esetében kötelezővé tehetik az elektronikus katalógusok használatát. Az elektronikus katalógus
formájában benyújtott ajánlatokhoz az ajánlatot kiegészítő egyéb
dokumentumok mellékelhetők. (2)
Az elektronikus katalógusokat a részvételre
jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek egy konkrét közbeszerzési
eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az ajánlatkérő által
megállapított műszaki leírással és formátummal összhangban. Ezenkívül az elektronikus katalógusoknak meg kell
felelniük az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek,
valamint az ajánlatkérő által a 33. cikkel összhangban meghatározott
további előírásoknak is. (3)
Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus
formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az
ajánlatkérők kötelesek: a) közölni ezt a hirdetményben, a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer
meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az
ajánlati vagy tárgyalási felhívásban; b) az ajánlattételhez szükséges
dokumentációban a 33. cikk (5) bekezdése szerint feltüntetni az elektronikus
katalógussal, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás
műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt. (4)
Ha az ajánlatok elektronikus formában történő
benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel kerül sor
keretmegállapodás megkötésére, az ajánlatkérők rendelkezhetnek úgy, hogy a
verseny egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megnyitása a
frissített katalógusok alapján menjen végbe. Ilyen
esetben az ajánlatkérők az alábbi alternatív módszerek egyikét
alkalmazzák: a) felhívják az ajánlattevőket, hogy a
szóban forgó konkrét szerződés követelményeihez igazítva ismételten
nyújtsák be elektronikus katalógusaikat; b) tájékoztatják az ajánlattevőket,
hogy a már benyújtott katalógusokból tervezik összegyűjteni azokat az
információkat, amelyek a szóban forgó konkrét szerződéshez igazított
ajánlatok létrehozásához szükségesek; feltéve, hogy e módszer alkalmazását
bejelentették a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban. (5)
Ha az ajánlatkérők a (4) bekezdés b) pontjának
megfelelően újból megnyitják a versenyt, meg kell határozniuk azt az
időpontot, amikor a szóban forgó konkrét szerződéshez igazított
ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését tervezik, és
lehetőséget kell adni az ajánlattevőknek az információk
összegyűjtésének megtagadására. Az ajánlatkérőknek megfelelő időt
kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között. A szerződés odaítélése előtt az
ajánlatkérők átadják az összegyűjtött információkat az érintett
ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjanak neki az így létrehozott
ajánlat helyességének megtámadására vagy megerősítésére. (6)
Az ajánlatkérők dinamikus beszerzési
rendszeren alapuló szerződéseket is odaítélhetik e módszerrel, amennyiben
a dinamikus beszerzési rendszerben való részvételre irányuló felhívást az
ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak
megfelelő elektronikus katalógus kíséri. A
katalógust utólag kell kitölteniük a részvételre jelentkezőknek, akkor,
amikor tájékoztatják őket az ajánlatkérő azzal kapcsolatos
szándékáról, hogy az ismertetett információgyűjtés útján alakítsanak ki
ajánlatokat. Az információgyűjtést a (4) bekezdés b) pontja, valamint az
(5) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni. 49. cikk
Központosított beszerzési
tevékenységek és központi beszerző szervek (1)
Az ajánlatkérők valamely központi
beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhetnek meg építési
beruházást, vásárolhatnak árukat és/vagy rendelhetnek meg szolgáltatásokat. (2)
A tagállamok kötelesek biztosítani annak
lehetőségét, hogy az ajánlatkérők igénybe vehessenek olyan
központosított beszerzési tevékenységeket, amelyeket egy másik tagállamban
létrehozott központi beszerző szervek kínálnak. (3)
A központosított beszerzési tevékenységek
igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő akkor
teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési
eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv önállóan
folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől
az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének
befejezéséig. Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárás vagy az
abból eredő szerződések teljesítésének egyes szakaszait az érintett
ajánlatkérő bonyolítja le, az általa lefolytatott szakaszok tekintetében
továbbra is az ajánlatkérő felel a jelen irányelv szerinti kötelezettségek
teljesítéséért. (4)
A központi beszerző szerv által lebonyolított
összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök
alkalmazásával kell elvégezni, a 33. cikk előírásaival összhangban. (5)
Az ajánlatkérők a jelen
irányelvben szereplő rendelkezések alkalmazása nélkül kiválaszthatnak egy
központi beszerző szervet a központosított beszerzési tevékenységek
nyújtására, ideértve azt az esetet is, amikor a központi beszerző szerv
ennek elvégzéséért díjazásban részesül. (6)
A központi beszerző szerv
gondoskodik a központi beszerzési tevékenységei során általa kötött
szerződések, keretmegállapodások vagy dinamikus beszerzési rendszerek
teljesítése során megvalósított összes ügylet dokumentálásáról is. 50. cikk
Kiegészítő beszerzési
tevékenységek A kiegészítő beszerzési tevékenységek szolgáltatóit
a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásoknak megfelelően kell
kiválasztani. 51. cikk
Alkalmi közös beszerzés (1)
Egy vagy több ajánlatkérő megállapodhat egyes
konkrét beszerzések közös megvalósításáról. (2)
Ha az érintett közbeszerzési eljárásokat egyetlen
ajánlatkérő önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati
felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy
szerződések teljesítésének befejezéséig, az adott ajánlatkérő
kizárólagos felelősséggel tartozik a jelen irányelv szerinti
kötelezettségek teljesítéséért. Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárásokat vagy az
azokból eredő szerződéseket a részt vevő ajánlatkérők közül
egynél több folytatja le, illetve teljesíti, az általuk lefolytatott szakaszok
tekintetében továbbra is az adott ajánlatkérők felelnek a jelen irányelv
szerinti kötelezettségek teljesítéséért. 52. cikk
Különböző tagállamok
ajánlatkérőinek közös beszerzése (1)
Az I. cím III. fejezete 2. szakasza 2.
alszakaszának sérelme nélkül: különböző tagállamok ajánlatkérői közösen
is odaítélhetnek szerződéseket a jelen cikkben leírt valamely módon. (2)
Több ajánlatkérő egy másik tagállamban
lévő központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhet
meg építési beruházást, vásárolhat árukat és/vagy rendelhet meg
szolgáltatásokat. Ilyen esetben a közbeszerzési eljárást a központi
beszerző szerv helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezései szerint kell
lefolytatni. (3)
Több, különböző
tagállamokban lévő ajánlatkérő közösen is odaítélhet egy
szerződést. Ilyen esetben a részt vevő ajánlatkérők
megállapodást kötnek, amely megállapítja: a) a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó
nemzeti rendelkezéseket; b) a közbeszerzési eljárás belső
megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a felelősség megosztását,
a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és
a szerződések megkötését. Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti
meghatározásakor az ajánlatkérők bármely olyan tagállam nemzeti
rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy résztvevő
működik. (4)
Ha több, különböző tagállamokban lévő
ajánlatkérő létrehozott egy közös jogalanyt, ideértve az 1082/2006/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet[47]
szerinti európai regionális együttműködési csoportosulást, vagy más, az
uniós jog által létrehozott jogalanyt, a részt vevő ajánlatkérőknek a
közös jogalany illetékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról,
hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályait alkalmazzák: a) annak a tagállamnak a nemzeti
rendelkezéseit, amelyben a közös jogalany székhelye található; b) annak a tagállamnak a nemzeti
rendelkezéseit, amelyben a közös jogalany a tevékenységét végzi. A megállapodás létrehozható határozatlan
időre, ha azt a közös jogalany létesítő okiratában rögzítik,
határozott időre vagy a szerződések meghatározott fajtáira, illetve
egy vagy több egyedi szerződés odaítélésére. (5)
Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná
az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó
nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani: a) ha az eljárást egy ajánlatkérő
bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, ennek az ajánlatkérőnek a
nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni; b) ha az eljárást nem egy ajánlatkérő
bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, és i. építési beruházásra irányuló
szerződésről van szó, az ajánlatkérők annak a tagállamnak a
nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az építési beruházások többsége
végbemegy; ii. szolgáltatásnyújtásra
vagy árubeszerzésre irányuló szerződésről van szó, az
ajánlatkérők annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák,
amelyben az szolgáltatások vagy az áruk nagyobb részét nyújtják; c) ha az alkalmazandó nemzeti jog nem
határozható meg az a) vagy a b) pontok alapján, az ajánlatkérők azon
ajánlatkérő helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák,
amely a költségek legnagyobb részét viseli. (6)
Ha nincs olyan szerződés, amely a (4) bekezdés
szerint meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, az olyan közös
jogalanyok által lebonyolított közbeszerzési eljárásokra vonatkozó nemzeti
jogot, amelyeket a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérők
hoztak létre, az alábbi szabályok szerint kell megállapítani: a) ha az eljárást a közös jogalany illetékes
szerve folytatja le vagy irányítja, annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései
alkalmazandók, amelyben a jogalany székhelye található; b) ha az eljárást a jogalany valamely tagja
bonyolítja le vagy irányítja a jogalany nevében, az (5) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott szabályok alkalmazandók; c) ha az alkalmazandó nemzeti jog nem
határozható meg az (5) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, az ajánlatkérők
a jogalany székhelye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák. (7)
Egy vagy több ajánlatkérő egyedi
szerződéseket egy másik tagállamban lévő ajánlatkérővel, illetve
azzal közösen kötött keretmegállapodás alapján is odaítélhet, amennyiben a
keretmegállapodás olyan különös rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott
ajánlatkérőt, illetve ajánlatkérőket feljogosítják az egyedi szerződések
odaítélésére. (8)
Azokra a döntésekre, amelyek a
szerződések határokon átnyúló közbeszerzés keretében történő
odaítéléséről szólnak, az alkalmazandó nemzeti jog alapján rendelkezésre
álló szokásos felülvizsgálati mechanizmusok vonatkoznak. (9)
A felülvizsgálati mechanizmusok
hatékony működésének érdekében a tagállamok biztosítják a 92/13/EGK tanácsi irányelv[48]szerinti,
más tagállamban lévő felülvizsgálati testületek által hozott
határozatoknak a hazai jogrendszerben történő teljes körű
végrehajtását, amennyiben ezek a határozatok a területükön létrehozott olyan
ajánlatkérőket is érintenek, amelyek részt vesznek az adott határokon
átnyúló közbeszerzési eljárásban. III. FEJEZET
Az eljárás menete 1. szakasz: Előkészítés 53. cikk
Előzetes piaci konzultációk (1)
A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az
ajánlatkérők piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy
felmérjék a piac szerkezetét, adottságait és kapacitását, valamint hogy
tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és
követelményeikről. E célból az ajánlatkérők tanácsot kérhetnek,
illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől,
harmadik személyektől vagy piaci szereplőktől, feltéve, hogy a
tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a
megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését. (2)
Ha egy részvételre jelentkező,
ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve
ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás tanácsot adott az
ajánlatkérőnek, vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás
előkészítésében, az ajánlatkérő köteles megfelelő intézkedéseket
tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre
jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a
részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás
előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból
származó releváns információ közlése a többi részvételre jelentkezővel és
ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére megállapított
megfelelő határidők. Az érintett
részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az
eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének
tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák. Az ilyen kizárást megelőzően biztosítani
kell a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek annak
lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás
előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 94. cikkben
előírt egyedi jelentésben. 54. cikk
Műszaki leírás (1)
A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott
műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A
leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru
kívánt tulajdonságait. E tulajdonságok utalhatnak a kért építési
beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2.
cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos
folyamatára. A műszaki leírásnak meg
kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok
átruházására. Minden olyan beszerzés esetében, amelynek a
tárgyát személyek általi felhasználásra szánják - akár a nagyközönség, akár az
ajánlatkérő alkalmazottai általi felhasználásra -, a megfelelően
indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell
megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való
hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást. Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező
hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat -
amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való
hivatkozással kell megállapítani. (2)
A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést
kell garantálnia valamennyi gazdasági szereplő számára a beszerzési
eljáráshoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a
közbeszerzés verseny előtti megnyitását. (3)
Az uniós joggal összeegyeztethető
kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást
az alábbi módok valamelyikén kell kidolgozni: a) a teljesítmény, illetve a funkcionális
követelmények alapján - ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is -
feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé
tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását,
az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését; b) a
műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a
következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák
tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk
felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti
szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások,
nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott
egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti
szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki
leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek
kell követnie; c) az a) pontban
említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e
teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés
feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki
leírásra történő hivatkozással; d) egyes jellemzők
tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő
hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett
teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő
hivatkozással. (4)
A szerződés tárgya által indokolt esetek
kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy
forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra
vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy
termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen
hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a
szerződés tárgyának (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és
érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy
azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie. (5)
Ha az ajánlatkérő él a (3)
bekezdés b) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás
lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az
ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk és szolgáltatások nem
felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő
ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve az 56. cikkben említett
bizonyítási eszközt is - bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások
egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott
követelményeknek. (6)
Ha az ajánlatkérő él a
teljesítmény, illetve a funkcionális követelményekkel kapcsolatos műszaki
leírás megállapításának a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, árubeszerzésre,
szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel
valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai
műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi
szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott
műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa
megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely
megfelelő eszközzel - ideértve az 56. cikkben említett bizonyítási eszközt
is - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő áru, szolgáltatás
vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve
funkcionális követelményeinek. 55. cikk
Címkék (1)
Amennyiben az ajánlatkérők valamely építési
beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi,
szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg az 54. cikk (3)
bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális
követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési
beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva,
feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül: a) a címkére vonatkozó követelmények csak
olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához
kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező
építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek
meghatározására; b) a címke követelményeit tudományos adatok
alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható,
megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak; c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás
keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a
kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és
környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett; d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára
hozzáférhetők. e) a címkére vonatkozó kritériumokat a
címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél
határozza meg. A meghatározott címkét előíró
ajánlatkérők minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni,
amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére
vonatkozó követelményeket. A címkével nem
rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó
műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási eszközt is
kötelesek elfogadni. (2)
Ha a címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és
e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem
kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérők a műszaki
leírást az adott címke részletes leírására vagy szükség esetén annak a
szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek
meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják. 56. cikk
Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási
eszközök (1)
Az ajánlatkérők megkövetelhetik, hogy a
gazdasági szereplők a műszaki leírásnak való megfelelés
bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati
jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt. Ha az ajánlatkérők előírják egy konkrét
műszaki leírásnak való megfelelőséget igazoló, elismert szerv által
készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérőknek az ezzel
egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell
fogadniuk. (2)
Az ajánlatkérők az (1) bekezdésben
említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket – például a gyártó
műszaki dokumentációját – is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági
szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy
vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott
határidőn belül történő megszerzésére. (3)
Az elismert szervek e cikk (1) bekezdésének
értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és
ellenőrző szervek, amelyeket a 765/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet[49]
szerint akkreditáltak. (4)
A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára
kérésre hozzáférhetővé tenni minden információt, amely az említett
műszaki követelményeknek való megfelelőség bizonyítására az 52. cikk
(6) bekezdésének, az 55. cikk (1)-(3) bekezdésének és a jelen cikknek
megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a
tájékoztatást a 96. cikkel összhangban adják. 57. cikk
Műszaki leírások közlése (1)
Az ajánlatkérő kérésre a szerződés
megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátják az
árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló
szerződéseikben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat
a műszaki leírásokat, amelyeket olyan szerződésekhez kíván
alkalmazni, ahol a pályázati felhívás egy időszakos előzetes
tájékoztató. Az említett műszaki leírásokat
elektronikus úton, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést
biztosítva bocsátják rendelkezésre, ellenszolgáltatás nélkül. (2)
Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt
gazdasági szereplők rendelkezésére álló olyan dokumentumokon alapulnak,
amelyeket elektronikus úton, korlátlan és teljes körű közvetlen
hozzáférést biztosítva bocsátottak rendelkezésre, ellenszolgáltatás nélkül,
elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás. 58. cikk
Változatok (1)
Az ajánlatkérő figyelembe veheti az
ajánlattevő által benyújtott és az ajánlatkérő által megállapított
minimumkövetelményeknek megfelelő változatokat. Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges
dokumentációban meghatározza, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását, és ha
igen, a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és
azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Ha a változatokat
engedélyezték, az ajánlatkérők arról is kötelesek gondoskodni, hogy a
kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó minimumkövetelményeknek
megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is
alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok. (2)
Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló
szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérők,
amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely
változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres,
inkább szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne, mint
árubeszerzésre irányulót, vagy inkább árubeszerzésre irányuló szerződést
eredményezne, mint szolgáltatásnyújtásra irányulót. 59. cikk
A szerződések részekre osztása (1)
A szerződések homogén vagy heterogén részekre
oszthatók. A 13. cikk (7) bekezdése alkalmazandó. Az ajánlatkérők az ajánlati/részvételi
felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha
minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati
felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban feltüntetik, hogy az
ajánlatoknak egy vagy több részre kell-e korlátozódniuk. (2)
Az ajánlatkérők korlátozhatják az egy
ajánlattevőnek odaítélhető részek számát – akkor is, ha jelezték az
összes részre vonatkozó ajánlatok benyújtásának lehetőségét –, amennyiben
a maximális számot közölték a ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívásban. Az ajánlatkérők kötelesek
meghatározni és feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban a különböző
részek odaítélésének objektív, megkülönböztetésmentes szempontjait, ha a
kiválasztott odaítélési szempontok alkalmazása azzal járna, hogy egy
ajánlattevőnek a maximális számnál több részt ítélnének oda. (3)
Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az
ajánlattevőnek, az ajánlatkérők úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden
egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú
szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak. Az ajánlatkérők a közbeszerzési
dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és
ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés
keretében. Az ajánlatkérők először minden egyes
rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább
megfelelnek a 76. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is
odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden
egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 76. cikk szerint
megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére
tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérők a
közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket
alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek
átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. (4)
Az ajánlatkérők előírhatják, hogy minden
vállalkozó azon gazdasági szereplő irányítása alatt működjön,
amelynek a teljes projekt koordinálását magában foglaló részt vagy ennek
lényeges részeit odaítélték. 60. cikk
A határidők megállapítása (1)
A részvételi jelentkezések és az ajánlatok
beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő
különös figyelmet fordít a szerződés összetettségére és az ajánlatok
elkészítéséhez szükséges időre, a 39-44. cikkekben megállapított minimális
határidők sérelme nélkül. (2)
Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín
megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni
megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg
kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő
értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról. 2. szakasz
Közzététel és átláthatóság 61. cikk
Időszakos előzetes
tájékoztató (1)
Az ajánlatkérők a tervezett közbeszerzésekkel
kapcsolatos szándékaikat időszakos előzetes tájékoztató közzététele
útján közölhetik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a
lehető leghamarabb közzé kell tenni. A szóban
forgó tájékoztatóknak a VI. melléklet A részének I. szakaszában
meghatározott információt kell tartalmazniuk. A
tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a
IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Ha a
tájékoztatót az ajánlatkérők közzéteszik felhasználói oldalukon, az
időszakos előzetes tájékoztató közzétételéről értesítést
küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően. (2)
Amennyiben a pályázati felhívás meghívásos, vagy
pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárások tekintetében időszakos
előzetes tájékoztató útján történik, a hirdetmény az alábbi
követelményeknek kell, hogy megfeleljen: a) konkrétan megjelöli az odaítélendő
szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy
szolgáltatást; b) tartalmazza azt, hogy a szerződést
pályázati felhívásról szóló hirdetmény további közzététele nélküli meghívásos
vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági
szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék; c) a VI. melléklet A. részének I.
szakaszában meghatározott információn kívül tartalmazza a VI. melléklet A.
részének II. szakaszában meghatározott információt is; d) legfeljebb 12 hónappal az előtt a
nap előtt tették közzé, amelyen a szándék megerősítésére vonatkozó
felhívást elküldték. 62. cikk
A minősítési rendszer meglétéről szóló
hirdetmények Ha az ajánlatkérő a 71. cikkel
összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a X.
mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési
rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési
lehetőséget. Ha a minősítési rendszer
működésének időtartama három évnél hosszabb, a hirdetményt évente
közzé kell tenni. Ha a minősítési rendszer alkalmazása rövidebb időtartamra
szól, elegendő az első hirdetmény. 63. cikk
Ajánlati/részvételi felhívások Az ajánlati/részvételi felhívások valamennyi
eljárás tekintetében használhatók pályázati felhívásként. A hirdetményeknek a
XI. mellékletben meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 65. cikknek
megfelelően kell őket közzétenni. 64. cikk
Tájékoztató az eljárás eredményéről (1)
Az ajánlatkérő a szerződés
odaítélésétől vagy a keretmegállapodás megkötésétől számított két
hónapon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről. A hirdetménynek a XII. mellékletben meghatározott
információt kell tartalmaznia, és a 65. cikknek megfelelően kell azt
közzétenni. (2)
Ha az adott szerződésre vonatkozó pályázati
felhívást időszakos előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és
az ajánlatkérőnek nem áll szándékában több szerződést odaítélni az
időszakos előzetes tájékoztató által érintett 12 hónapos időszak
alatt, ezt a tényt fel kell tüntetni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. A 45. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások
esetében az ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló
minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési
eljárás eredményéről. Az ajánlatkérő minden
egyes, dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről
hirdetményt küld a szerződés odaítélésétől számított két hónapon
belül. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az
esetben az egyes negyedévek végétől számított 2 hónapon belül küldi meg az
összevont hirdetményeket. (3)
A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és
közzétételre szánt adatokat a IX. melléklettel összhangban kell közzétenni.
Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó
információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a
jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené
egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes
üzleti érdekeit, ideértve annak a gazdasági szereplőnek az érdekeit, aki
számára a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők
közötti tisztességes versenyt. Kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra („K+F
szolgáltatások”) irányuló szerződések esetében a szolgáltatások jellegére
és mennyiségére vonatkozó adatok köre az alábbiakra korlátozható: a) a „K+F szolgáltatások” megjelölés, ha a
szerződést a 44. cikk b) pontjának értelmében pályázati felhívás
közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ítélték oda; b) legalább annyira részletes adatok, mint
amelyek a pályázati felhívásként alkalmazott hirdetményben szerepeltek. (4)
A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és
közzétételre nem szánt adatok egyszerűsített formában és a IX.
melléklettel összhangban csak statisztikai célokra tehetők közzé. 65. cikk
A hirdetmények közzétételének formája és módja (1)
A 61-64. cikkben említett hirdetményeknek
szabvány-formanyomtatványok formájában - ideértve a helyesbítésekre vonatkozó
szabvány-formanyomtatványokat is - kell tartalmazniuk a XI., X., VI. A, VI. B
és XII. mellékletekben meghatározott információkat. A Bizottság meghatározza ezeket a
szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi
aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak
megfelelően kell elfogadni. (2)
A 61-64. cikkben említett hirdetményeket a IX.
mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani
a Bizottságnak, valamint közzétenni. A hirdetményeket
az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A hirdetmények
Bizottság általi közzétételének költségeit az Európai Unió viseli. (3)
A 39. cikk (2) bekezdése értelmében vett pályázati
felhívást teljes terjedelmében, az Európai Unió valamely, az ajánlatkérő
által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez
az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A
többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását
kell közzétenni. (4)
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a 62. cikk (2)
bekezdésében említett, a pályázati felhívás eszközeként alkalmazott
időszakos előzetes tájékoztatók, a 46. cikk (3) bekezdésében
említett, dinamikus beszerzési rendszert létrehozó pályázati felhívások,
valamint 39. cikk (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően a pályázati
felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről szóló
hirdetmények teljes szövegének, valamint összefoglalásának közzétételét
megismételjék: a) időszakos előzetes tájékoztatók
esetében 12 hónapig vagy a 64. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az eljárás
eredményéről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a
tényt, hogy a pályázati felhívás által érintett 12 hónapos időszak alatt
további szerződéseket nem ítélnek oda; b) a dinamikus beszerzési rendszert
létrehozó pályázati felhívások esetében a dinamikus beszerzési rendszer
érvényességének ideje alatt; c) a minősítési rendszer
meglétéről szóló hirdetmények esetében érvényességük ideje alatt. (5)
Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a
hirdetmények feladásának időpontját. A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek
a hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e
közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a
közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül. (6)
Az ajánlatkérő közzétehet olyan, építési
beruházási, árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződésre vonatkozó
hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított
közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó hirdetményeket
a IX. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással
összhangban, elektronikus úton továbbították a Bizottságnak. 66. cikk
Nemzeti szintű közzététel (1)
A 61-64. cikkben említett hirdetmény és az abban
szereplő adatok a 65. cikk szerinti közzétételt megelőzően
nemzeti szinten nem tehetőek közzé. (2)
A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem
tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy egy felhasználói oldalon közzétett
hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük
a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói
oldalon történő közzétételének az időpontját. (3)
Az időszakos előzetes
tájékoztató a felhasználói oldalon az ebben a formában történt
közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő
feladása előtt nem tehető közzé; és tartalmaznia kell e feladás
időpontját. 67. cikk
A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége (1)
Az ajánlatkérő – a hirdetmény 65. cikkel
összhangban történő közzétételének vagy a szándék megerősítésére
vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától – elektronikus úton korlátlan
és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a beszerzési dokumentációhoz. Abban az esetben, ha pályázati felhívásként a
minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak, ezt a
hozzáférést minél hamarabb meg kell adni, de legkésőbb akkor, amikor az
ajánlati vagy a tárgyalási felhívást elküldik. A hirdetmény, illetve az
említett felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez
a dokumentáció elérhető. (2)
Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és
bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információt, feltéve, hogy
kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti
egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal
bocsátja rendelkezésre. A 40. cikk (3) bekezdésében említett gyorsított nyílt
eljárás esetében ez az időtartam négy nap. 68. cikk
Ajánlattételre vagy tárgyalásban való
részvételre vonatkozó felhívások; a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívások (1)
A meghívásos eljárásban, az innovációs partnerség
keretében, valamint a pályázati felhívás közzétételével induló tárgyalásos
eljárás során az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a
kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való
részvételre. Amennyiben a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja
szerint időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati
felhívásként, az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel azokat
a gazdasági szereplőket, akik kifejezték az érdeklődésüket, hogy
erősítsék meg a szándékukat. (2)
Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia
kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges
dokumentáció és minden egyéb kiegészítő dokumentum elektronikus úton
közvetlenül elérhető. Ezenkívül tartalmaznia
kell a XIII. mellékletben meghatározott információt. 69. cikk
A minősítést kérelmezők, a
részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása (1)
Az ajánlatkérő a lehető leghamarabb
tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a
keretmegállapodás megkötésével, a szerződés odaítélésével vagy a dinamikus
beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve
a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát
képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás
újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének
mellőzésére vonatkozó döntések indokát. (2)
Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő a
lehető legrövidebb időn belül - de legfeljebb az írásbeli kérelem
kézhezvételét követő 15 napon belül - tájékoztatást ad: a) a sikertelen jelentkezőnek
jelentkezése elutasításának indokairól; b) a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata
elutasításának indokairól, beleértve – az 54. cikk (5) és (6) bekezdésében
említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének,
illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás,
árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális
követelményeknek; c) minden olyan ajánlattevőnek, aki
elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és
relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a
keretmegállapodás részes feleinek nevéről; d) minden olyan ajánlattevőnek, aki
elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és
párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról. (3)
Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, az (1)
bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás
megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó
információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információ közlése
akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel,
vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági
szereplő törvényes üzleti érdekeit, beleértve azon gazdasági szereplő
érdekeit, amelynek, illetve akinek a szerződést odaítélték, vagy sértené a
gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt. (4)
Minősítési rendszert létrehozó és működtető
ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a
minősítésre vonatkozó döntésükről. Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától
számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, az ajánlatkérő a
kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a
kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és kérelme elfogadásának
vagy elutasításának időpontjáról. (5)
Azon kérelmezőket, amelyek minősítését
elutasítják, a lehető leghamarabb – mindenképpen a döntéshozataltól
számított legfeljebb 15 napon belül – tájékoztatni kell erről a
döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak a 71. cikk (2) bekezdésében
említett minősítési szempontokon kell alapulniuk. (6)
Minősítési rendszert létrehozó és
működtető ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő
minősítését csak a 71. cikk (2) bekezdésben említett minősítési
szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés
megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen – a minősítés várható
megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy
indokaival együtt – írásban kell közölni a gazdasági szereplővel. 3. szakasz
A
résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése 70. cikk
Általános elvek (1)
A beszerzési eljárás során a résztvevők
kiválasztásánál a következő együttes szabályok alkalmazandók: a) az ajánlatkérők, miután a 72. cikk
(1) bekezdésének és a 74. cikk (2) bekezdésének megfelelően felállították
az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők kizárásának szabályait
és szempontjait, kizárják azokat a gazdasági szereplőket, amelyek megfelelnek
ezeknek a szabályoknak és szempontoknak; b) az ajánlatkérők az
ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket a 72. és a 74. cikk
szerint megállapított objektív szabályoknak és szempontoknak megfelelően
választják ki; c) meghívásos eljárás, pályázati felhívással
induló tárgyalásos eljárás és innovációs partnerség esetén az ajánlatkérők
a 72. cikk (2) bekezdésével összhangban szükség szerint csökkenthetik a
kiválasztott részvételre jelentkezők számát jelen bekezdés a) és b)
pontjainak megfelelően. (2)
Ha a pályázati felhívás eszköze egy minősítési
rendszer meglétéről szóló hirdetmény volt, az olyan egyedi
szerződésekre irányuló beszerzési eljárások résztvevőinek
kiválasztása céljából, amelyekre a pályázati felhívás vonatkozik, az ajánlatkérők: a) a 71. cikk szerint minősítik a
gazdasági szereplőket; b) alkalmazzák az így minősített
gazdasági szereplőkre az (1) bekezdés olyan rendelkezéseit, amelyek
vonatkoznak a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra, valamint az innovációs
partnerségre. (3)
Ha meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra, illetve
innovációs partnerségre választanak ki résztvevőket, a minősítésre
vonatkozó határozat kialakításakor, vagy a feltételek és a szabályok
naprakésszé tételéről az ajánlatkérők: a) nem alkalmazhatnak egyes gazdasági
szereplők esetében olyan igazgatási, műszaki vagy pénzügyi
jellegű feltételeket, amelyeket más gazdasági szereplők esetében nem
alkalmaznak; b) nem követelhetnek meg olyan vizsgálatokat
vagy bizonyítékokat, amelyek ismételten a már rendelkezésre álló objektív
bizonyítékot szolgáltatják. (4)
Az ajánlatkérők a 76. és 79. cikkekben
lefektetett szempontok alapján, és figyelemmel az 58. cikkre, igazolják, hogy a
kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek az
ajánlatokra alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és odaítéli a
szerződést. (5)
Az ajánlatkérők határozhatnak úgy, hogy nem
ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek,
ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon
eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a
XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi
rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek. (6)
A nyílt eljárásokban az ajánlatkérők szabadon
úgy dönthetnek, hogy az ajánlatokat a kiválasztási szempontok ellenőrzése
előtt megvizsgálják, feltéve, hogy betartják a 70-79. cikkek vonatkozó
rendelkezéseit, ideértve azt a szabályt, hogy a szerződés nem
ítélhető oda olyan ajánlattevőnek, amelyet a 74. cikk szerint ki
kellett volna zárni, vagy amely nem felel meg az ajánlatkérő által a 72.
cikk (1) bekezdése és a 74. cikk szerint meghatározott kiválasztási
szempontoknak. (7)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98.
cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIV. mellékletben
szereplő lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi
egyezmények vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e
módosítások szükségesnek bizonyulnak. 1. alszakasz
Minősítés és minőségi kiválasztás 71. cikk
Minősítési rendszerek (1)
Az ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági
szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és
működtethet. A minősítési rendszert létrehozó és
működtető ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági
szereplők bármikor kérhessék minősítésüket. (2)
Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző
minősítési fokozatokból állhat. Az ajánlatkérő objektív szabályokat és
szempontokat állít fel a minősítést kérelmező gazdasági
szereplők kizárására és kiválasztására, valamint a minősítési
rendszer működtetésére vonatkozóan, többek között a rendszerbe való
feliratkozással, szükség esetén a minősítések rendszeres frissítésével és
a rendszer tartamával kapcsolatban. Amennyiben e szempontok és
szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, az 54-56. cikk rendelkezéseit
kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők. (3)
Az (2) bekezdésben említett felkérést kérésre
hozzáférhetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára: Az említett
frissített szempontokról és szabályokról értesíteni kell az érdekelt gazdasági
szereplőket. Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy
bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel
saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e
szervezetek vagy szervek nevét. (4)
A minősített gazdasági szereplőkről
írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya
alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható. (5)
Ha minősítési rendszer meglétéről szóló
hirdetményt alkalmaznak a pályázati felhívás eszközeként, a minősítési
rendszer alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásokra
vonatkozó egyedi szerződéseket meghívásos vagy tárgyalásos eljárás
keretében kell odaítélni, amelyben minden ajánlattevőt és résztvevőt
azok közül a részvételre jelentkezők közül választanak ki, amelyeket már
minősítettek ilyen rendszerrel. (6)
Bármilyen díjnak, amelyet a minősítési
kérelemmel vagy egy, a rendszer alapján már elnyert minősítés
frissítésével vagy megőrzésével kapcsolatban felszámítanak, arányosnak
kell lennie a felmerült költségekkel. 72. cikk
A minőségi kiválasztás szempontjai (1)
Az ajánlatkérő objektív szabályokat és
szempontokat állíthat fel az ajánlattevők és a részvételre
jelentkezők kizárására és kiválasztására; ezeknek a szabályoknak és
szempontoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük az érdekelt gazdasági
szereplők számára. (2)
Ha az ajánlatkérőnek megfelelő egyensúlyt
kell biztosítania a beszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljáráshoz
szükséges források között, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás vagy az
innovációs partnerség során olyan objektív szabályokat és szempontokat állíthat
fel, amelyek tükrözik ezt a törekvést és lehetővé teszik az
ajánlatkérő számára, hogy csökkentse az ajánlattételre vagy a tárgyalásra
meghívandó részvételre jelentkezők számát. A
kiválasztott részvételre jelentkezők számát azonban annak
figyelembevételével kell meghatározni, hogy a megfelelő verseny
biztosított legyen. 73. cikk
Más jogalanyok kapacitásaira való
támaszkodás (1)
Ha a minősítést kérelmező gazdasági
szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és
szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági
szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és
szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén
más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhat, függetlenül attól, hogy milyen a
közte és az említett jogi személyek közötti kapcsolat jogi természete. Ebben az esetben a gazdasági szereplő bizonyítja az
ajánlatkérőnek, hogy az említett források a minősítési rendszer
érvényességi ideje alatt hozzáférhetőek lesznek a számára, például úgy,
hogy ezzel a céllal létrehoz egy vállalkozást az említett szervezetekből.
A gazdasági és pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérők
megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok
egyetemlegesen feleljenek a szerződés teljesítéséért. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági
szereplők 30. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport
tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására. (2)
Ha a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás,
vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az
ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és
szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő
gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai
képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy
bizonyos szerződés tekintetében más szervezetek kapacitásaira is
támaszkodhat, függetlenül attól, hogy milyen a közte és az említett jogi
személyek közötti kapcsolat jogi természete. Ebben az esetben a gazdasági
szereplő bizonyítja az ajánlatkérőnek, hogy a szükséges források
hozzáférhetőek lesznek a számára, például úgy, hogy ezzel a céllal
létrehoz egy vállalkozást az említett szervezetekből. A gazdasági és
pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérők megkövetelhetik, hogy a
gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemlegesen feleljenek a
szerződés teljesítéséért. Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági
szereplők 30. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport
tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására. (3)
Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra
irányuló szerződés, illetve valamely árubeszerzésre irányuló
szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembe helyezési műveletek
esetén az ajánlatkérők előírhatják, hogy bizonyos kritikus fontosságú
feladatokat maga az ajánlattevő, vagy olyan ajánlat esetében, amelyet a
30. cikk szerint a gazdasági szereplők egy csoportja nyújtott be, a
csoport egyik tagja végezzen el. 74. cikk
A kizárások alkalmazása és a [2004/18/EK irányelvet felváltó]
irányelvben előírt kiválasztási szempontok (1)
Az egy minősítési rendszerben minősítést
kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó
objektív szabályok és szempontok, valamint a nyílt, a meghívásos és a
tárgyalásos eljárás, vagy az innovációs partnerség során a részvételre
jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó
objektív szabályok és szempontok tartalmazhatják a [2004/18/EK
irányelvet felváltó] irányelv 55. cikkében felsorolt kizárási
alapokat az ott előírt feltételek esetén. Ha az ajánlatkérő egy ajánlatkérő szerv,
ezek a szempontok és szabályok tartalmazzák a [2004/18/EK
irányelvet felváltó] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdésében
felsorolt kizárási alapokat az ott előírt feltételek esetén. (2)
Az (1) bekezdésben említett szempontok és szabályok
tartalmazhatják a [2004/18/EK irányelvet felváltó]
irányelv 56. cikkében megállapított kiválasztási szempontokat az ott
előírt feltételek esetén, nevezetesen az éves forgalomra vonatkozó
követelmények határértékeit illetően, amint azt az említett cikk (3)
bekezdésének 2. albekezdése előírja. (3)
Jelen cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában,
a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv 57–60. cikkei alkalmazandók. 75. cikk
Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási
standardok (1)
Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő
bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló
(ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó
szabványokat is), független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor
olyan szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló
minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia, amelyek a tanúsítvány
tekintetében illeszkednek az európai szabványsorozathoz. Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más
tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott
egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól a gazdasági szereplőktől,
amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs
lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő
megszerzésére, az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az egyenértékű
minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is. (2)
Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési
rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független
szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi
környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet[50]
45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre,
illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain
alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más
tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott
egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól a gazdasági szereplőktől,
amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs
lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő
megszerzésére, az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az egyenértékű
környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is. (3)
A tagállamok kötelesek a 97. cikknek
megfelelően a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni
minden olyan információt, amely a jelen cikk (1) és (2) bekezdésben említett
minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként
bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos. 2. alszakasz
A szerződés odaítélése 76. cikk
A szerződés odaítélésének
szempontjai (1)
Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó
nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme
nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok
valamelyike alapján ítéli oda: a) a gazdaságilag legelőnyösebb
ajánlat; b) a legalacsonyabb költség. A költségeket az ajánlatkérő választása
szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági
megközelítés, például – a 77. cikkben meghatározott feltételek szerint az
életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelhetik. (2)
Az 1. bekezdés a) pontja értelmében az
ajánlatkérő szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a
szóban forgó beszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján
kell meghatározni. Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja
szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés
tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint: a) a minőség, ideértve a műszaki
értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a
hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást,
a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget; b) a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az
építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott
szerződés teljesítésével megbízott személyzet szervezete, képesítése és
tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a
szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az
ajánlatkérő hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérőnek
ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi
szintet biztosítanak; c) a vevőszolgálat és a technikai
segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a
teljesítési határidő, az alkatrészekkel kapcsolatos vállalások és az
ellátás biztonsága; d) az igényelt építési beruházások, áruk
vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata,
illetve ezek – 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más
szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4)
bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett
folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az
igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának,
illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik. (3)
A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a
szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és
a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb
ajánlaton kell alapulnia. (4)
Az odaítélési kritériumok nem ruházhatnak korlátlan
választási szabadságot az ajánlatkérőre. E kritériumok kötelesek
biztosítani a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek
kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők
által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az
ajánlatkérőnek az ajánlattevők által megadott információk és
benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az
ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak. (5)
Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az
ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat
meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív
súlyozását. Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem
megadása mellett kifejezhetők tartományként. Amennyiben a súlyozás objektív
okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek csökkenő fontossági
sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat. A relatív súlyozást és a
fontossági sorrendet szükség szerint a pályázati felhívásként használt
hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, az ajánlati
vagy tárgyalási felhívásban, vagy a dokumentációban határozzák meg. 77. cikk
Az életciklus-költségek meghatározása (1)
Az életciklus-költségek meghatározása egy termék,
szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa
során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig: a) belső költségek, ideértve a
megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például
az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez
(például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket,
valamint b) az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó
külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük
meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok
és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a
klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat. (2)
Abban az esetben, ha az ajánlatkérők a
költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer
segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az
életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott
módszernek teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét: a) a módszer kidolgozása tudományos adatok
alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és
megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul; b) ismétlődő vagy folyamatos
alkalmazásra hozták létre; c) valamennyi érdekelt fél számára
hozzáférhető. Az ajánlatkérőnek lehetővé kell tennie a
gazdasági szereplők – ideértve a harmadik országbeli gazdasági
szereplőket is – számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más
módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel
az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az
ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel. (3)
Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként –
ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi
aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt
a módszert kell alkalmazni, ha a 76. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési
szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel. Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok felsorolása a XV. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk
szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista
frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok
hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek
bizonyul. 78. cikk
A szerződés odaítélésének
akadályai Az ajánlatkérők nem kötik meg a
szerződést a sikeres ajánlattevővel, ha az alábbi feltételek
valamelyike teljesül: a) az ajánlattevő nem tudja átadni a
74. cikk (3) bekezdése szerint előírt igazolásokat és iratokat; b) az ajánlattevő által a 37. cikk
értelmében tett nyilatkozat hamis; c) az ajánlattevő által a 36. cikk (3)
bekezdésének b) pontja értelmében tett nyilatkozat hamis. 79. cikk
Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást
tartalmazó ajánlatok (1)
Az ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a
gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében,
ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) a felszámított ár vagy költség több mint
50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve
költségei; b) a felszámított ár vagy költség több mint
20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó
ajánlat árai, illetve költségei; c) legalább öt ajánlatot benyújtottak. (2)
Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek
kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő akkor is
kérhet ilyen magyarázatot. (3)
Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok
mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak: a) a gyártási folyamat, a nyújtott
szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága; b) a választott műszaki megoldások vagy
az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk
leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló
kivételesen előnyös feltételek; c) az ajánlattevő által kínált áru,
szolgáltatás vagy építési beruházás eredetisége; d) az Unió szociális, munkaügyi vagy
környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi
szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított
kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha
ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések
betartása; e) az ajánlattevő állami támogatások
megszerzésére vonatkozó lehetősége. (4)
Az ajánlatkérő az ajánlattevővel
folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot,
ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony
szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket. Az ajánlatkérő köteles elutasítani az
ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony
ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy
környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi
szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított
kötelezettségeknek. (5)
Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy
az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az
ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az
alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az
ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn
belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107.
cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az
ajánlatot az említett körülmények között elutasító ajánlatkérő erről
a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot. (6)
A tagállamok a 97. cikknek megfelelően
kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden
olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és
környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal
kapcsolatos. IV. FEJEZET
A szerződés teljesítése 80. cikk
A szerződések teljesítésének
feltételei Az ajánlatkérő szerv különleges
feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan,
feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az
ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt
szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak. Tartalmazhatnak
arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők irányozzanak elő
kompenzációt az áringadozásból (fedezeti ügylet) eredő olyan árnövekedési
kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések
teljesítésére. 81. cikk
Alvállalkozás (1)
A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő
kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az
ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy
ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve
harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a
javasolt alvállalkozókat. (2)
A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az
alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az
ajánlatkérő az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az
alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített
szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat
vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást
emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra
vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni. (3)
Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a fő
gazdasági szereplő felelősségét. 82. cikk
A szerződések módosítása azok
tartama alatt (1)
Ha egy árubeszerzésre, szolgáltatásra vagy építési
beruházásra vonatkozó szerződés rendelkezéseit lényegesen módosítják annak
tartama alatt, az a jelen irányelv értelmében a szerződés új odaítélését
jelenti, ezért az irányelv rendelkezéseivel összhangban új odaítélési eljárást
kíván. (2)
Egy szerződés módosítása annak tartama alatt
akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a
szerződés lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez
képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés
sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi
feltételek valamelyike teljesül: a) a módosítás olyan feltételeket vezet be,
amelyek alapján - ha az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -,
az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő
részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a szerződés más
ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség; b) a módosítás a vállalkozó javára
megváltoztatja a szerződés gazdasági egyensúlyát; c) a módosítás jelentősen
megváltoztatja a szerződés hatályát, amely így olyan árukat,
szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg
nem szerepeltek benne. (3)
A szerződéses partner felváltása az (1)
bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő. Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes
abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges
jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy
fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely
megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak,
feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása,
és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza. (4)
Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke
pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1)
bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 12. cikkben
megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál
kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés
általános jellegét. Több egymást követő
módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő
módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani. (5)
A szerződésmódosítások nem tekintendők
lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban
világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási
lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a
lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a
feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról
nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét. (6)
Az (1) bekezdéstől eltérően nincs szükség
új közbeszerzési eljárásra a lényeges módosítások esetében, ha az alábbi
feltételek mindegyike teljesül: a) olyan körülmények miatt merült fel a
módosítás igénye, amelyet egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő
nem láthatott előre; b) a módosítás nem változtatja meg a
szerződés általános jellegét; Az ajánlatkérők kötelesek ezekről a
módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
A hirdetménynek a XVI. mellékletben meghatározott
információt kell tartalmaznia, és a 65. cikk rendelkezéseinek megfelelően
kell azt közzétenni. (7)
A vállalkozó teljesítésének hiányosságai esetén az
ajánlatkérők az alábbi esetekben nem vehetik igénybe a szerződés
módosításának eszközét: a) amennyiben a módosítások célja a
vállalkozó teljesítményében jelentkező olyan hiányosságok, illetve e
hiányosságok olyan következményeinek orvoslása, amelyek a szerződéses
kötelezettségek végrehajtása révén orvosolhatók; b) amennyiben a módosítások célja az
áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre
a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött. 83. cikk
A szerződések felmondása A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy
az ajánlatkérőknek - az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által
meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen az építési
beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló szerződés
felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike
teljesül: a) a 21. cikkben szereplő
kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 21.
cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a
magánszféra; b) a szerződés módosítása a 82.
cikk értelmében új szerződés odaítélését jelenti; c) az Európai Unió Bírósága a
Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely
tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei
teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő a
szóban forgó szerződést a Szerződések és a jelen irányelv szerinti
kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda. III. CÍM
KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK I. FEJEZET
Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások 84. cikk
A szerződések odaítélése a
szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében A szociális és a XVII. mellékletben felsorolt
egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket a jelen
fejezetnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződések értéke
megegyezik a 12. cikk c) pontjában szereplő értékhatárral, illetve azt
meghaladja. 85. cikk
A hirdetmények közzététele (1)
Az az ajánlatkérő, amely szerződést kíván
odaítélni a 84. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát
hirdetményben teszi közzé. (2)
Az az ajánlatkérő, amely szerződést ítélt
oda a 84. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, az eredményt az eljárás
eredményéről szóló tájékoztatóban teszi közzé. (3)
Az (1) és (2) bekezdésekben említett
hirdetményeknek a XVIII. mellékletben említett információt kell tartalmazniuk,
a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően. A
Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási
jogi aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak
megfelelően kell elfogadni. (4)
Az (1) és (2) bekezdésben említett hirdetményeket a
65. cikknek megfelelően teszik közzé. 86. cikk
A szerződések odaítélésének elvei (1)
A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat
kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések
odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági
szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű
betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérők figyelembe
vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait. (2)
A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az
ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének,
folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és
átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők
különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását
és felhatalmazását, valamint az innovációt. A
tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a
szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani. II. FEJEZET
A TERVPÁLYÁZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 87. cikk
Általános rendelkezések (1)
A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak
összhangban kell lenniük a jelen fejezettel, és e szabályokat a pályázaton való
részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani. (2)
A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható: a) valamely tagállam területére vagy
területének egy részére tett hivatkozással; b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak
a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek
természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük. 88. cikk
Alkalmazási kör (1)
Ez a fejezet az olyan tervpályázatokra
alkalmazandó, amelyeket egy szolgáltatási szerződésre vonatkozó beszerzési
eljárás részeként szerveztek, feltéve, hogy a szerződés becsült,
hozzáadottérték-adó nélküli értéke, beleértve a résztvevők számára
teljesített bármilyen lehetséges pénzdíjat vagy kifizetést, a 12. cikk (a)
pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb. (2)
Ez a fejezet minden olyan tervpályázatra
alkalmazandó, amelyeknél a résztvevők számára teljesített pénzdíjak és
kifizetések összértéke, beleértve a szolgáltatási szerződés becsült,
hozzáadottérték-adó nélküli értékét - amelyet a 44. cikk (k) pontja alapján
lehet meghatározni, ha az ajánlatkérő a pályázati kiírásban nem zár ki
ilyen odaítélést - a 12. cikk (a) pontjában előírt értékkel azonos vagy
annál nagyobb. 89. cikk
Hirdetmények (1)
Az az ajánlatkérő, amely tervpályázatot kíván
szervezni, ezt a szándékát pályázati kiírásban teszi közzé. Ha a 44. cikk k)
pontja szerint a későbbiekben szolgáltatás megrendelésére irányuló
szerződést is oda kívánnak ítélni, ezt jelezni kell a tervpályázat
hirdetményében. Az az ajánlatkérő, amely tervpályázatot szervezett, ennek
eredményét hirdetményben teszi közzé. (2)
A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a XIX.
mellékletben meghatározott információkat, a tervpályázat eredményéről
szóló hirdetménynek pedig a XX. mellékletben meghatározott információkat,
szabvány-formanyomtatványok formájában. A Bizottság
meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A
végrehajtási jogi aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági
eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A tervpályázat eredményéről szóló hirdetményt
a tervpályázat lezárásától számított két hónapon belül el kell juttatni a
Bizottsághoz. Ha a tervpályázat
kimenetelével kapcsolatos információk közlése akadályozná a jogérvényesítést
vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos –
magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti
érdekeit, ideértve annak a gazdasági szereplőnek az érdekeit, aki számára
a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti
tisztességes versenyt, az ilyen információkat nem
szükséges közzétenni. (3)
A 65. cikk (2)-(6) bekezdése a tervpályázatokhoz
kapcsolódó hirdetményekre is vonatkozik. 90. cikk
A tervpályázatok megszervezésének
szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság (1)
Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő az
ezen irányelvhez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza. (2)
Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban
vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérőnek világos és
megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A
részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek
kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre. (3)
A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől
független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat
résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a
bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a
résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű
szakképesítéssel. 91. cikk
A bírálóbizottság döntései (1)
A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és
alakítja ki véleményét. (2)
A pályázók által benyújtott terveket és projekteket
a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott
szempontok alapján vizsgálja meg. (3)
A bírálóbizottság a tagjai
által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az
egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben
feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket. (4)
A névtelenséget a
bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig
kell tiszteletben tartani. (5)
A pályázókat szükség esetén fel
lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében
válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített
kérdésekre. (6)
A bírálóbizottság tagjai és a
pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell
készíteni. IV. CÍM
IRÁNYÍTÁS 92. cikk
Végrehajtás A 92/13/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a
tagállamok kötelesek az ajánlatkérők által hozott határozatok
felülvizsgálatára alkalmazott rendszert kiegészítő, hatékony,
elérhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítani a jelen irányelv
helyes alkalmazását. 93. cikk
Közfelügyelet (1)
A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független
testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és
felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a
Bizottságot. A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérőre
kiterjed. (2)
A végrehajtási tevékenységekben részt vevő
illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A
közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást
és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben
lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót
közzé kell tenni. Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a
következőket: a) a kis- és középvállalkozások (kkv-k)
közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát, amennyiben ez az arány 50
%-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a
beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól; b) átfogó rálátást kell biztosítania a
fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások
tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi
befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők
hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt. c) központosított adatokkal kell szolgálnia
a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén
megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is.
ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő
szabálytalanságokat is. (3)
A felügyeleti testület az alábbi feladatokért
felel: a) a közbeszerzési szabályoknak az
ajánlatkérők, különösen a központi beszerző szervek által
történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete; b) jogi tanácsadás az ajánlatkérőknek a
közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési
szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban; c) saját kezdeményezésű
véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és
alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő
kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres
problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának
vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve; d) átfogó és gyakorlati
figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel
kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos
szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről
való megfelelő jelentéskészítésre; e) az illetékes nemzeti intézmények -
ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt
jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra; f) az állampolgárok és a vállalkozások
által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával
kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az
illetékes ajánlatkérőknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek
figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell
indokolniuk annak mellőzését; g) olyan döntések ellenőrzése,
amelyeket a nemzeti bíróságok és hatóságok hoztak az Európai Unió Bírósága
által a Szerződés 267. cikke alapján kiadott rendelkezést követően,
vagy olyan megállapítások ellenőrzése, amelyeket az Európai
Számvevőszék tett az uniós közbeszerzési szabályok megsértéséről az
Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület
az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz
az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül
vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak. Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a
jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 92/13/EGK irányelv által létrehozott
rendszer szerinti gyakorlását. A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti
testületet, hogy határozza meg a nemzeti jog szerinti illetékes joghatóságot az
ajánlatkérők olyan szerződésszegést érintő döntéseinek
felülvizsgálatára, amelyet a felügyeleti testület ellenőrzési és jogi
tanácsadási tevékenységének végzése közben fedeztek fel. (4)
A felügyeleti testület – a Bizottság által a
tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra
vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül –
különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az
Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke alapján, valamint az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel
kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a
jelen irányelv bármilyen megsértéséről a közvetlenül vagy közvetve az Unió
által finanszírozott szerződések odaítélésére vonatkozó beszerzési
eljárások tekintetében. A Bizottság a felügyeleti testület elé
terjesztheti mindenekelőtt az olyan egyedi esetek kezelését, ahol a
szerződést még nem kötötték meg, vagy még lefolytatható a felülvizsgálati
eljárás. Megbízhatja a felügyeleti testületet az
olyan intézkedések végrehajtásához szükséges ellenőrzési tevékenységekkel
is, amelyeknek a tagállamok elkötelezték magukat annak érdekében, hogy
orvosolják az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott
alapelvek megsértését. A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv
számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós
költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos
megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek
nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési
szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a
nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok
kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait. (5)
A felügyeleti testület által annak biztosítása
érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az
ajánlatkérők döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és az
Európai Unió működéséről szóló szerződés általános alapelveivel,
nem helyettesítik a Bizottság intézményes szerepét, mint a Szerződés
védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy
valamely egyedi eset kezelését a felügyeleti testület elé terjeszti, fenntartja
magának a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel
összhangban. (6)
Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti
felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét,
amennyiben az adott szerződés értéke legalább: a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre
vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében; b) 10 000 000 EUR az építési
beruházások esetében. (7)
Az információhoz való hozzáférést szabályozó
nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és
uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen
teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben
említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való
hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a
jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené –
magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti
érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes
versenyt. A közzétehető részekhez való hozzáférést
ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45
napon belül kell biztosítani. A valamely szerződéshez hozzáférést kérő
jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett
kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára
lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát. (8)
A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak
tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)–(7) bekezdés szerint
elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást. 94. cikk
A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi
jelentések (1)
Az ajánlatkérő minden egyes szerződés és
keretmegállapodás tekintetében, valamint minden alkalommal, amikor egy
dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, megőrzi a megfelelő
adatokat. Ezek az adatok lehetővé teszik
számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a
következőkkel kapcsolatos döntéseket: a) a gazdasági szereplők
minősítése és kiválasztása, valamint a szerződések odaítélése; b) a pályázati felhívás közzététele nélküli
tárgyalásos eljárás alkalmazása, a 44. cikknek megfelelően; c) az I. cím II. és III. fejezetében
előírt eltérések értelmében a II. cím II–IV. fejezete alkalmazásának
mellőzése. Az ajánlatkérő dokumentálja az összes
közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat
elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő a
közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszát dokumentálja, ideértve a gazdasági
szereplőkkel folytatott kommunikációt és a belső tanácskozásokat, az
ajánlatok elkészítését, az esetleges párbeszédet vagy tárgyalást, a
kiválasztást és a szerződés odaítélését. (2)
Az adatokat a szerződés odaítélésének
időpontjától számított legalább négy éven keresztül meg kell őrizni
annak érdekében, hogy ezen időszak alatt az ajánlatkérő a
Bizottságnak vagy a nemzeti felügyeleti testületnek – kérésükre – meg tudja
adni a szükséges felvilágosítást. 95. cikk
Nemzeti jelentéstétel (1)
A 93. cikknek megfelelően létrehozott vagy
kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31.
napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a
Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján. (2)
Az (1) bekezdésben említett jelentésnek
tartalmaznia kell a 12. cikkben megállapított értékhatárok alatt odaítélt olyan
szerződések összértékét, az 5-11. cikkekben említett tevékenységcsoportok
szerinti bontásban, amelyek, ha az értékük meghaladná a küszöbértéket, ezen
irányelv hatálya alá tartoznának. (3)
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez a jelentés
tartalmazza az odaítélt szerződéseknek legalább a számát és az értékét az
5-11. cikkekben említett tevékenységcsoportok szerinti bontásban, és minden
olyan információt, amely a Megállapodás megfelelő alkalmazásáról való
meggyőződéshez szükséges. Tartalmaznia kell
a pályázati felhívás nélküli tárgyalásos eljárás során odaítélt
szerződések számát és értékét is, a 44. cikkben említett körülmények, és
az 5-11. cikkekben említett tevékenységcsoportok szerinti bontásban. Meg kell neveznie a sikeres szerződő fél
tagállamát vagy harmadik országát. (4)
Az éves jelentésnek ezenfelül az 5-11. cikkekben
említett minden tevékenység tekintetében tartalmaznia kell az érintett
tevékenységet gyakorló ajánlatkérők listáját, megjelölve minden
ajánlatkérő egyedi azonosítószámát, ha ilyen számról a nemzeti
jogszabályok rendelkeznek. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen
közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában az említett
ajánlatkérők listáját. (5)
A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett
éves végrehajtási és statisztikai jelentéshez szükséges
szabvány-formanyomtatványt. A végrehajtási jogi
aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak
megfelelően kell elfogadni. (6)
Az (5) bekezdésben hivatkozott jogi aktusok
biztosítják, hogy: a) az adminisztráció egyszerűsítése
érdekében a statisztikai adatok mintavételi alapon gyűjthetőek
legyenek, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a statisztikák
reprezentativitását; b) a szolgáltatott információ bizalmas
jellegét tiszteletben tartsák. 96. cikk
Segítségnyújtás az
ajánlatkérőknek és a vállalkozásoknak (1)
A tagállamok kötelesek az ajánlatkérők számára
technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások
előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács,
iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A
tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő
megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel
kapcsolatban. (2)
A gazdasági szereplők – különösen a kkv-k –
közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen
irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése
érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség
álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti
segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását. (3)
A valamely más tagállam
közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplők számára
egyedi igazgatási támogatást kell biztosítani. Ennek a támogatásnak legalább az
érintett tagállam közigazgatási követelményeire, valamint az elektronikus
beszerzéssel kapcsolatos lehetséges kötelezettségekre ki kell terjednie. A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt
gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás
kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban
vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi
kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési
területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése
során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell. (4)
Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a tagállamok
kijelölhetnek egy vagy több szervet vagy igazgatási struktúrát. A tagállamok
gondoskodnak az e szervek és struktúrák közötti megfelelő koordinációról. 97. cikk
Igazgatási együttműködés (1)
A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak
egymásnak, és a hatékony együttműködés érdekében intézkedéseket hoznak az
56., 75., és 79. cikkben említett kérdésekben történő információcsere
biztosítására. Gondoskodnak az egymásnak
szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről. (2)
Az összes érintett tagállam illetékes hatósága az
információcsere során betartja a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvben[51]
és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[52] szereplő, a személyes
adatok védelméről szóló jogszabályokat. (3)
E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több
kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről
tájékoztatják a többi tagállamot, a felügyeleti szerveket és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a
kapcsolattartó pontok jegyzékét. A szóban forgó kapcsolattartó pontok
koordinálásáért a felügyeleti testület felel. (4)
Az információcsere a
XXX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[53] [az Európai Parlament és a Tanács
javaslata a belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósuló
közigazgatási együttműködésről szóló rendeletről („IMI
rendelet”) COM(2011)522] alapján létrehozott belső piaci információs
rendszeren keresztül történik. A tagállamok a
lehető legrövidebb határidőn belül továbbítják a más tagállamok által
kért információkat. V. CÍM
FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK, VÉGREHAJTÁSI
HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 98. cikk
A felhatalmazás gyakorlása (1)
A Bizottság az e cikkben meghatározott
feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadására. (2)
A Bizottság a 4., 35., 33., 38., 25., 65., 77., 85.
és 95. cikkben említett felhatalmazást határozatlan időre kapja
[....-tól][a jelen irányelv hatálybalépésének napja]. (3)
Az Európai Parlament vagy a
Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 35., 33., 38., 25., 65., 77., 85. és 95.
cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti
az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió
Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon vagy a
határozatban megjelölt egyéb napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már
hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4)
A Bizottság a felhatalmazáson
alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg
értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5)
A 98. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két
hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem
emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai
Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt
arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az
említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik. 99. cikk
Sürgősségi eljárás (1)
A jelen cikk alapján elfogadott felhatalmazáson
alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és mindaddig
alkalmazandók, amíg a (2) bekezdés szerint kifogást nem emelnek ellenük. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgősségi
eljárás alkalmazásának indokait. (2)
Az Európai Parlament vagy a Tanács a 98. cikk (5)
bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi
aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai
Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés
kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi
aktust. 100. cikk
Bizottsági eljárás (1)
A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi
határozattal[54]
létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a
182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. (2)
Az e cikkre történő hivatkozáskor a
182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. 101. cikk
Átültetés (1)
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
ennek az irányelvnek legkésőbb 2014. június 30-ig megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a
Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a
rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz
hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A
hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2)
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak
azokat a főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által
szabályozott területen fogadnak el. 102. cikk
Hatályon kívül helyezés A 2004/17/EK irányelv 2014. június 30-ával
hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre való
hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásnak tekintendők, és a XXI.
mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell őket
értelmezni. 103. cikk
Felülvizsgálat A Bizottság felülvizsgálja a 12. cikkben
megállapított értékhatárok alkalmazása által a belső piacra gyakorolt
gazdasági hatásokat, és ezekről 2017. június 30-ig jelentést tesz az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Megállapodás alapján
alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a
jelentést adott esetben jogalkotási javaslat követi a jelen irányelvben
meghatározott értékhatárok módosítására. 104. cikk
Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 105. cikk
Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a
címzettjei. Kelt Brüsszelben, 2011.12.20.-án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök I. MELLÉKLET
A 2. CIKK 8. PONTJÁNAK a) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT
TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében
különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni. NACE(1) || CPV-kód F. ÁGAZAT || ÉPÍTŐIPAR Osztály || Csoport || Alcsoport || Tárgy || Megjegyzések 45 || || || Építőipar || Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok || 45000000 || 45.1 || || Építési terület előkészítése || || 45100000 || || 45.11 || Épületbontás, földmunka || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – épületek és egyéb szerkezetek bontása, – építési területek megtisztítása, – földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb., – bányászati terület előkészítése: – takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése. Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: – építési terület lecsapolása, – mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása. || 45110000 || || 45.12 || Talajmintavétel, próbafúrás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20, – vízkútfúrás, lásd 45.25, – aknamélyítés, lásd 45.25, – olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20. || 45120000 || 45.2 || || Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés || || 45200000 || || 45.21 || Általános építési és mélyépítési munkák || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – valamennyi építménytípus építése – mélyépítési munkák: – hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók, – nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek, – városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek, – kiegészítő városi munkák, – előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20, – saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt, – stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23, – épületgépészeti szerelés, lásd 45.3, – befejező építés, lásd 45.4, – építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20, – építési projektirányítás, lásd 74.20. || 45210000 kivéve: – 45213316 45220000 45231000 45232000 || || 45.22 || Tetőszerkezet- és tetőépítés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – tetőszerkezet-építés, – tetőfedés, – víz és nedvesség elleni szigetelés. || 45261000 || || 45.23 || Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése, – vasútépítés, – repülőtéri kifutópályák építése, – stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, – útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – előzetes földmunkák, lásd 45.11. || 45212212 és DA03 45230000 kivéve: – 45231000 – 45232000 – 45234115 || || 45.24 || Vízi létesítmény építése || Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: – vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb., – védőgátak és töltések, – kotrás, – felszín alatti munkálatok. || 45240000 || || 45.25 || Egyéb építési szakmunkák || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: – alapzat építése, a cölöpverést is beleértve, – vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés, – nem saját gyártású acélelemek felállítása, – acélhajlítás, – falazás és kőrakás, – állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve, – kémények és ipari kemencék építése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32. || 45250000 45262000 || 45.3 || || Épületgépészeti szerelés || || 45300000 || || 45.31 || Villanyszerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben: – elektromos vezetékek és szerelvények, – távközlési rendszerek, – elektromos fűtési rendszerek, – lakossági antennák, – tűzriasztók, – betörésvédelmi riasztók, – felvonók és mozgólépcsők, – villámhárítók stb. || 45213316 45310000 kivéve: – 45316000 || || 45.32 || Szigetelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben, Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22. || 45320000 || || 45.33 || Víz-, gáz-, fűtésszerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: – csővezetékek és szaniterberendezések, – gázszerelvények, – fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák, – sprinklerrendszerek. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31. || 45330000 || || 45.34 || Egyéb épületgépészeti szerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése, – máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe. || 45234115 45316000 45340000 || 45.4 || || Befejező építés || || 45400000 || || 45.41 || Vakolás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat. || 45410000 || || 45.42 || Épületasztalos-munka || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése, – belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43. || 45420000 || || 45.43 || Padló- és falburkolás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: — – kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok, – parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, – szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve, – mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok, – tapéta. || 45430000 || || 45.44 || Festés és üvegezés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – az épületek belső és külső festése, – mélyépítési szerkezetek festése, – üveg, tükör stb. szerelése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – ablakok beillesztése, lásd 45.42. || 45440000 || || 45.45 || Egyéb befejező építés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – magán úszómedencék építése, – tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák, – egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70. || 45212212 és DA04 45450000 || 45.5 || || Építési eszköz bérlése, személyzettel || || 45500000 || || 45.50 || Építési eszköz bérlése, személyzettel || Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32. || 45500000 (1) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.), a 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet. II.
MELLÉKLET
A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során
adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben
a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv értelmében
nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. A következő
felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az
Európai Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások
szerepelnek, amelyek nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok
körébe. a) földgázberendezések üzemeltetésére
vonatkozó engedély megadása a 98/30/EK irányelv 4. cikke alapján; b) új villamosenergia-termelő
létesítmények építésére vonatkozó engedély vagy ajánlati felhívás a 96/92/EK
irányelv rendelkezéseivel összhangban; c) nem fenntartott vagy nem
fenntartandó postai szolgáltatással kapcsolatos engedélyek megadása a 97/67/EK
irányelv 9. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban; d) szénhidrogének kitermelését magában
foglaló tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadása a 94/22/EK
irányelvvel összhangban; e) az 1370/2007/EK rendelet szerinti
közszolgáltatási szerződések, amelyek odaítélése a rendelet 5. cikke (3)
bekezdésének megfelelően versenytárgyalási eljárás alapján történt. III. MELLÉKLET
A 27. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE A. GÁZ VAGY HŐ SZÁLLÍTÁSA, ILLETVE
ELOSZTÁSA 2009/73/EK irányelv B. VILLAMOS ENERGIA
ELŐÁLLÍTÁSA, SZÁLLÍTÁSA VAGY ELOSZTÁSA 2009/72/EK irányelv IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁSA, SZÁLLÍTÁSA VAGY
ELOSZTÁSA – D. AJÁNLATKÉRŐK A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK
TERÜLETÉN Vasúti áruszállítás A Tanács 91/440/EGK irányelve[55] (1991. július 29.) a közösségi
vasutak fejlesztéséről Vasúti személyszállítás E. AJÁNLATKÉRŐK A VÁROSI VASÚTI
SZOLGÁLTATÁSOK, A VILLAMOSSAL, TROLIBUSSZAL VAGY AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK
TERÜLETÉN – F. AJÁNLATKÉRŐK A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK
TERÜLETÉN 97/67/EK irányelv G. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ FELTÁRÁSA ÉS
KITERMELÉSE 94/22/EK irányelv H. SZÉN VAGY MÁS SZILÁRD TÜZELŐANYAG
FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE – I. AJÁNLATKÉRŐK A TENGERI VAGY BELVÍZI
KIKÖTŐI, ILLETVE EGYÉB TERMINÁLLÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN – J. AJÁNLATKÉRŐK A REPÜLŐTÉRI
LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN – IV.
MELLÉKLET
AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK,
VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ
SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Az ajánlatok, részvételi jelentkezések,
minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és
projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek –
műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell
legalább a következőket: a) az ajánlatok, részvételi
jelentkezések, minősítés iránti kérelmek beérkezésének, valamint a tervek
és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható; b) ésszerű módon biztosítható,
hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e
követelmények szerint továbbított adatokhoz; c) amennyiben az említett hozzáférési
tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű
felderíthetősége; d) csak az arra jogosult személyek
állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok
megnyitásának időpontját; e) a minősítési eljárás, a
beszerzési eljárás vagy a tervpályázat különböző szakaszai folyamán a
benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra
jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges; f) az arra jogosult személyek
egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően
biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz; g) az e követelményeknek
megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére
jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők, és h) az ajánlatok hitelesítésének meg
kell felelnie az ebben a mellékletben megállapított követelményeknek. V. MELLÉKLET
A 38. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE A következő országokkal vagy
országcsoportokkal kötött megállapodások: –
Albánia (HL L 107., 2009.4.28.) –
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (HL L 87.,
2004.3.20.) –
CARIFORUM (HL L 289., 2008.10.30.) –
Chile (HL L 352, 2002.12.30.) –
Horvátország (HL L 26., 2005.1.28.) –
Mexikó (HL L 276., 2000.10.28., L 157. 2000.6.30.) –
Montenegró (HL L 345., 2007.12.28.) –
Dél-Korea (HL L 127., 2011.5.14.) –
Svájc (HL L 300., 1972.12.31.). VI.
MELLÉKLET
A. RÉSZ
AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(61. cikk) I. MINDEN ESETBEN FELTÜNTETENDŐ
INFORMÁCIÓK 1.
Az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak
a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja),
címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme,
amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3. a) Árubeszerzésre
irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások vagy a
szállítandó áruk jellege és mennyisége, illetve értéke; (nómenklatúra szerinti
hivatkozási szám(ok)). b) Építési beruházásra irányuló
szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások jellege és
terjedelme, az építmény vagy a részek általános jellemzői az építményre
való hivatkozással (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló
szerződések esetében: az előirányzott egyes szolgáltatáskategóriákban
tervezett összes beszerzés (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). 4. A hirdetmény vagy e
hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló
hirdetmény feladásának időpontja. 5. Bármely más lényeges
információ. II. ABBAN AZ ESETBEN FELTÜNTETENDŐ
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, HA A HIRDETMÉNYT VERSENYFELHÍVÁSKÉNT HASZNÁLJÁK VAGY AZ AZ
AJÁNLATOK BENYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK LERÖVIDÍTÉSÉRE IRÁNYUL (61.
CIKK (2) BEKEZDÉSE) 6. Utalás arra, hogy az
érdeklődést tanúsító gazdasági szereplőknek jelezniük kell az
ajánlatkérő felé érdeklődésüket a szerződés vagy
szerződések iránt. 7. Az az e-mail vagy
internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum
korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen
hozzáférhető. 8. Adott esetben annak
feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e
fenn, vagy hogy annak teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára
tartják-e fenn. 9. Az ajánlati, illetve
tárgyalási felhívásra benyújtott ajánlatok beérkezésének határideje. 10. A szállítandó áruk jellege és
mennyisége, vagy az építmény általános jellege, vagy a szolgáltatáskategória,
valamint ismertetés, feltüntetve, hogy várható(k)-e keretmegállapodás(ok).
Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és az
ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az
esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében
szintén a későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. Annak
feltüntetése, hogy adásvételről, bérletről, haszonbérletről,
pénzügyi lízingről vagy részletvételről, illetve ezek bármilyen
kombinációjáról van-e szó. 11. Építési beruházás esetén a
beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és
szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének
NUTS-kódja; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt
mindegyik rész esetében meg kell adni. 12. Szállítási vagy teljesítési
határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés
időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje. 13. Az a cím, amelyre az
érdeklődő vállalkozásoknak továbbítaniuk kell írásbeli
szándéknyilatkozatukat. 14. A szándéknyilatkozatok
beérkezésének határideje. 15. A benyújtandó jelentkezés,
illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei. 16. A szállítóktól megkövetelt
gazdasági és műszaki feltételek, valamint pénzügyi és műszaki
biztosítékok. 17. a) a szerződésre vagy
szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás tervezett kezdőnapja
(amennyiben ismert); b) a közbeszerzési eljárás fajtája
(meghívásos vagy tárgyalásos); c) a konzultációval kapcsolatos
dokumentációért fizetendő összeg nagysága és a fizetési feltételek. 18. Adott esetben, a
szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek. 19. Adott esetben az alábbiakra
vonatkozó utalás: a) az ajánlatok vagy a részvételi
jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása; b) e-megrendelés használata; c) e-számlázás használata; d) e-fizetés elfogadása. 20. A jogorvoslatért felelős
és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A
jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos
információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma,
faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 21. Amennyiben már ismert, a
szerződés odaítélésénél alkalmazandó, a 76. cikkben említett feltételek:
„a legalacsonyabb költség” vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”.
Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező
szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági
sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges
dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a 61. cikk (2) bekezdésében
említett, szándék megerősítésére vonatkozó, illetve az ajánlati vagy
tárgyalási felhívásban. B. RÉSZ
A NEM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS ELŐZETES
TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ
HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(61. cikk (1) bekezdés) 1.
Az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak
a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja),
címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme,
amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). 4.
A „felhasználói oldal” internetcíme (URL). 5.
Az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon
történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja. VII.
melléklet
ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ESETÉN A DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(47. CIKK (4) BEKEZDÉS) Az elektronikus
árlejtés mellett döntő ajánlatkérők legalább a következő
részleteket tüntetik fel a dokumentációban: a) azon összetevők, amelyek értéke
elektronikus árlejtés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők
számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban
kifejezhetők; b) a benyújtható értékek esetleges
felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó
dokumentációból következik; c) az elektronikus árlejtés során az
ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a
rendelkezésre bocsátás időpontja; d) az elektronikus árlejtés menetére
vonatkozó lényeges információk; e) az ajánlattevők árlejtésen való
részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt
minimális eltérések; f) a felhasznált elektronikus
eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki
előírásokkal kapcsolatos lényeges információk. VIII. MELLÉKLET
EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA Ezen irányelv alkalmazásában: 1.
a „műszaki leírás” az alábbiak egyikét
jelenti: a) szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre
irányuló közbeszerzési szerződések esetében a dokumentációban szereplő
azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében
megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a
környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a
valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek
számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a
megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a
biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a
terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a
csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy
szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási
folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra
vonatkozó követelményeket; b) építési beruházásra irányuló
közbeszerzési szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak
az összessége, amelyek különösen a közbeszerzési dokumentációban szerepelnek,
és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt
jellemzőit, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt
rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi és
éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonala, a valamennyi
követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára
való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a
megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek,
beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a
vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést,
a használati utasítást, valamint az építmény teljes életciklusának szakaszaiban
alkalmazott gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a
tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára,
ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési
eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki
feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy
különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok
vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; 2.
„szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület
által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki
leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák
valamelyikébe tartozik: a) nemzetközi szabvány: valamely nemzetközi
szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető
szabvány; b) európai szabvány: valamely európai
szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető
szabvány; c) nemzeti szabvány: valamely nemzeti
szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető
szabvány; 3.
„európai műszaki tanúsítvány”: valamely termék
meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki
elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető
követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott
üzembehelyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai
műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv
bocsátja ki; 4.
„közös műszaki leírás”: olyan műszaki
leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy az
európai szabványosításról [valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv,
a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a
2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv módosításáról] szóló [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 9.
és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos
Lapjában közzétettek; 5.
„műszaki referencia”: európai szabványügyi
szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak
megfelelően kidolgozott bármely, az európai szabványoktól eltérő
referencia. IX. MELLÉKLET
A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI 1.
A hirdetmények közzététele A 61., 62., 63., 64., 85. és 89. cikkben említett
hirdetményeket az ajánlatkérőknek meg kell küldeniük az Európai Unió
Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell
közzétenni: a) A 61., 62., 63., 64., 85. és 89. cikkben
említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala, illetve – a
61. cikk (1) bekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett
időszakos előzetes tájékoztató esetében – az ajánlatkérő teszi
közzé. Ezenkívül az ajánlatkérők ezeket az
információkat az interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett „felhasználói
oldalon” is közzétehetik. b) Az Európai Unió Kiadóhivatala a 65. cikk
(5) bekezdésének második albekezdésében említett visszaigazolást küld az
ajánlatkérőnek. 2.
Kiegészítő, illetve további információk
közzététele a) Az ajánlatkérők a dokumentációt és a
kiegészítő dokumentumokat teljes egészében közzéteszik az interneten. b) A felhasználói oldal tartalmazhat a 61.
cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztatókat, a
folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a
megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó
információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó
pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet. 3.
A hirdetmények elektronikus továbbításának
formátuma és eljárásai A Bizottság által a hirdetmények elektronikus
feladásához létrehozott formátum és eljárás a „http://http://simap.eu.int”
internetcímen érhető el. X. MELLÉKLET
A MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN
FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(39. cikk (2) bekezdés b) pont és 62. cikk) 1.
Az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak
a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja),
címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme,
amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak
teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn. 4.
A minősítési rendszer célja (a rendszer révén
beszerzendő áruknak, szolgáltatásoknak, illetve építési beruházásoknak
vagy azok kategóriáinak leírása – nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).
Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg
árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés
fő helyszínének NUTS-kódja. 5.
A gazdasági szereplők által a rendszernek
megfelelően történő minősítésük céljából teljesítendő
feltételek és az egyes feltételek vizsgálatának a módszerei. Amennyiben e
feltételek és vizsgálati módszerek leírása terjedelmes és az érdekelt gazdasági
szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapul, elegendő a
fő feltételek és módszerek összefoglalása és az e dokumentumokra
történő hivatkozás. 6.
A minősítési rendszer érvényességének
időtartama és az időtartam meghosszabbításának alaki követelményei. 7.
Utalás arra a tényre, hogy a hirdetmény pályázati
felhívásnak minősül. 8.
Az a cím, ahonnan a minősítési rendszerre
vonatkozó további információ és dokumentumok beszerezhetők (amennyiben
eltér az 1. pontban említett címtől). 9.
A jogorvoslati és adott esetben békéltetési
eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó
határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a
szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez
az információ beszerezhető. 10.
Amennyiben már ismert, a szerződés
odaítélésénél alkalmazandó, a 76. cikkben említett feltételek: „a
legalacsonyabb költség” vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg
kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező
szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét,
amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban,
vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásban. 11.
Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás: a) az ajánlatok vagy a részvételi
jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása; b) e-megrendelés használata; c) e-számlázás használata; d) e-fizetés elfogadása. 12.
Bármely más lényeges információ. XI. MELLÉKLET
AZ AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(63. cikk) A. NYÍLT ELJÁRÁS 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak
teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn. 4.
A szerződés jellege (árubeszerzés, építési
beruházás vagy szolgáltatás, adott esetben annak feltüntetése, hogy
keretmegállapodásról vagy dinamikus beszerzési rendszerről van-e szó),
leírás (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak
feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi
lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e. 5.
Építési beruházás esetén a beruházás fő
helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a
szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja. 6.
Árubeszerzés és építési beruházás esetén: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége
(nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)), annak feltüntetése, hogy vannak-e
további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók
gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges
meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén –
amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi
pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő
szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege
(nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók
néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot. Amennyiben az építési beruházásra irányuló
szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik,
a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás
arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni. c) Építési beruházásra irányuló
szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés
céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja, 7.
Szolgáltatás esetén: a) a szállítandó áruk jellege és mennyisége,
annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és,
amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült
idő, valamint az esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható
szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra
vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése; b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések
alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn; c) a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
rendelkezésre való hivatkozás; d) annak feltüntetése, hogy jogi
személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős
természetes személyek nevét és szakképesítését; e) Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatásnyújtók
tehetnek-e ajánlatot a szóban forgó szolgáltatás egy részére. 8.
Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy
engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása. 9.
Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a
szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben
lehetséges, a kezdés határideje. 10.
Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a
dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes
körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető. 11. a) Dinamikus beszerzési
rendszer alkalmazása esetén az ajánlatok, illetve előzetes ajánlatok
beérkezésének határideje; b) az a cím, amelyre az ajánlatokat küldeni
kell; c) az ajánlat nyelve
vagy nyelvei. 12. a) Adott esetben az
ajánlatok felbontásán való részvételre felhatalmazott személyek; b) az ajánlatok felbontásának napja, ideje
és helye. 13. Adott esetben, a kikötött
óvadék és biztosítékok. 14. A finanszírozás és fizetés
főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre
történő hivatkozások. 15. Adott esetben, a
szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által
létrehozandó gazdasági társasági forma. 16. A szerződést elnyerő
gazdasági szereplőtől megkövetelt minimális gazdasági és műszaki
követelmények. 17. Az ajánlati kötöttség
időtartama. 18. Adott esetben, a
szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek. 19. A szerződés odaítélésének
az 76. cikkben említett szempontjai: a „legalacsonyabb költség”, illetve a
„gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell jelölni a gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását,
vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem
szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. 20. Adott esetben, a
szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak
vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó
hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő
közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára
(számaira) való utalás. 21. A jogorvoslati és adott esetben
békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra
vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség
esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe,
amelytől ez az információ beszerezhető. 22. A hirdetmény ajánlatkérő
általi feladásának időpontja. 23. Bármely más lényeges
információ. B. MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett
munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető. 4.
A szerződés jellege (árubeszerzés, építési
beruházás illetve szolgáltatásmegrendelés; adott esetben annak feltüntetése,
hogy keretmegállapodásról van-e szó); leírás (nómenklatúra szerinti hivatkozási
szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre,
bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek
bármilyen kombinációjára kérték-e. 5.
Építési beruházás esetén a beruházás fő
helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a
szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja. 6.
Árubeszerzés és építési beruházás esetén: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége
(nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e
további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók
gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges
megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben
lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati
felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások
jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli
hivatkozási szám(ok)). b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók
néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot. Amennyiben az építési beruházásra irányuló
szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részből
áll, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és
tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre
ajánlatot tenni. c) Az építmény rendeltetésére vagy a
szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is
magában foglalja. 7.
Szolgáltatás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége.
Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és,
amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült
idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések
esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra
vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. b) Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések
alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn. c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
rendelkezésre való hivatkozás. d) Annak feltüntetése, hogy jogi
személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős
természetes személyek nevét és szakképesítését. e) Annak jelzése, hogy
a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére. 8.
Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy
engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása. 9.
Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a
szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje. 10.
Adott esetben, a szerződést elnyerő
gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági
forma. 11. a) A részvételi
jelentkezések beérkezésének határideje; b) az a cím, amelyre a részvételi
jelentkezéseket küldeni kell; c) a részvételi
jelentkezés nyelve vagy nyelvei. 12. Az ajánlati felhívás
feladásának határnapja. 13. Adott esetben, a kikötött
óvadék és biztosítékok. 14. A finanszírozás és fizetés
főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre
történő hivatkozások. 15. A gazdasági szereplő
helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki
feltételekre vonatkozó információk. 16. A szerződés odaítélésének
a 76. cikkben említett szempontjai: „legalacsonyabb költség”, illetve a „gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását,
vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem
szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel
azokat az ajánlati felhívásban. 17. Adott esetben, a
szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek. 18. Adott esetben, a
szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak
vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó
hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele
időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való
utalás. 19. A jogorvoslati és adott
esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati
eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve
szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail
címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 20. A hirdetmény ajánlatkérő
általi feladásának időpontja. 21. Bármely más lényeges
információ. C. TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak
teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn. 4.
A szerződés jellege (építési beruházás,
árubeszerzés vagy szolgáltatás; adott esetben annak feltüntetése, hogy
keretmegállapodásról van-e szó); leírás (nómenklatúra szerinti hivatkozási
szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre,
bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek
bármilyen kombinációjára kérték-e. 5.
Építési beruházás esetén a beruházás fő
helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a
szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja. 6.
Árubeszerzés és építési beruházás esetében: a) A szállítandó áruk jellege és mennyisége
(nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e
további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók
gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges
megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben
lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati
felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások
jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli
hivatkozási szám(ok)). b) Annak feltüntetése, hogy a szállítók
néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot. Amennyiben az építési beruházásra irányuló
szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik,
a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás
arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni. c) Építési beruházásra irányuló
szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés
céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja. 7.
Szolgáltatás esetében: a) A teljesítendő szolgáltatások
jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre
vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására
rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma.
Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az
igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett
ütemezése. b) Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések
alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn. c) A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
rendelkezésre való hivatkozás. d) Annak feltüntetése, hogy jogi
személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős
természetes személyek nevét és szakképesítését. e) Annak jelzése, hogy
a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére. 8.
Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy
engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása. 9.
Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a
szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje. 10.
Adott esetben, a szerződést elnyerő
gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági
forma. 11. a) A részvételi
jelentkezések beérkezésének határideje; b) az a cím, amelyre a részvételi
jelentkezéseket küldeni kell; c) a részvételi
jelentkezés nyelve vagy nyelvei. 12. Adott esetben, a kikötött
óvadék és biztosítékok. 13. A finanszírozás és fizetés
főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre
történő hivatkozások. 14. A gazdasági szereplő
helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki
feltételekre vonatkozó információk. 15. A szerződés odaítélésének
a 76. cikkben említett szempontjai: „legalacsonyabb költség”, illetve a
„gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag
legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását,
vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem
szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel
azokat a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban. 16. Adott esetben, az
ajánlatkérő által már kiválasztott gazdasági szereplők neve és címe. 17. Adott esetben, a
szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek. 18. Adott esetben, a
szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak
vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó
hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele
időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való
utalás. 19. A jogorvoslati és adott
esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati
eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve
szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail
címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 20. A hirdetmény ajánlatkérő
általi feladásának időpontja. 21. Bármely más lényeges
információ. XII. MELLÉKLET
AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(64. cikk) I. Az Európai Unió
Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt információk[56] 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési
beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés és a
nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)); adott esetben annak feltüntetése, hogy
keretmegállapodásról van-e szó). 4.
A termékek, az építmények vagy a teljesítendő
szolgáltatások jellegének legalább összefoglaló megjelölése. 5. a) A pályázati felhívás
formája (minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény; időszakos
tájékoztató; ajánlati felhívás). b) A hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos
Lapjában történő közzététele időpontja(i) és hivatkozási száma(i). c) Előzetes
pályázati felhívás nélkül odaítélt szerződések esetében a 44. cikk
vonatkozó rendelkezésének feltüntetése. 6. A közbeszerzési eljárás
(nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos). 7. A beérkezett ajánlatok száma,
az alábbiak feltüntetésével: a) azon gazdasági szereplők által
benyújtott ajánlatok száma, amelyek kis- és középvállalkozások; b) a külföldről érkezett ajánlatok
száma; c) az elektronikusan benyújtott ajánlatok
száma. Több szerződés odaítélése esetén (részek,
több keretmegállapodás), ezt az információt minden egyes
szerződés-odaítélésre meg kell adni. 8. A szerződés(ek)
odaítélésének időpontja. 9. A 44. cikk i) pontja szerinti
előnyös vásárlások esetében fizetett ár. 10. Minden egyes
szerződésodaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és
NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy a) a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás-e, b) a szerződést konzorciumnak ítélték-e
oda. 11. Adott esetben annak
feltüntetése, hogy a szerződés alvállalkozás tárgyát képezte-e, illetve
képezheti-e. 12. A szerződés odaítélésekor
figyelembe vett kifizetett ár vagy a legmagasabb és a legalacsonyabb
ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat árai. 13. A jogorvoslati és adott
esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati
eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve
szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail
címe, amelytől ez az információ beszerezhető. 14. Nem kötelező adatok: –
a szerződés harmadik személyeknek
alvállalkozásba kiadott, illetve kiadható része és annak értéke, –
szerződés-odaítélési szempontok. II. Nem közzétételre szánt adatok 15. Az odaítélt szerződések
száma (amennyiben valamely szerződést egynél több szállító között
osztottak fel). 16. Az egyes odaítélt
szerződések értéke. 17. A termék vagy szolgáltatás
származási országa (közösségi vagy nem közösségi eredetű; utóbbi esetben
harmadik országok szerint lebontva). 18. Mely szerződés-odaítélési
szempontot alkalmazták (gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat; legalacsonyabb
költség)? 19. A szerződést olyan
ajánlattevőnek ítélték-e oda, aki az 58. cikk (1) bekezdésének
megfelelően többváltozatú ajánlatot nyújtott be? 20. Zártak-e ki ajánlatot azon az
alapon, hogy a 79. cikk szerint kirívóan alacsony összegű
ellenszolgáltatást tartalmazott? 21. A hirdetmény ajánlatkérő
általi továbbításának napja. XIII. MELLÉKLET
a 68. cikkben említett, ajánlattételre
vagy TÁRGYALÁSBAN való részvételre vonatkozó felhívás és a szándék
megerősítésére vonatkozó felhívás tartalma 1.
A 68. cikkben előírt, ajánlattételre vagy
tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a
következőket kell tartalmaznia: a) az ajánlatok beérkezésének utolsó napját,
a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy
nyelveit; Innovációs partnerség keretében odaítélt
szerződések esetében azonban ez az információ nem jelenik meg a
tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban, de megjelenik az
ajánlattételre vonatkozó felhívásban. b) a közzétett pályázati felhívásra való
hivatkozást; c) a csatolandó iratok megnevezését; d) a szerződés odaítélésének szempontjait,
ha a pályázati felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről
szóló hirdetményben nem szerepelnek; e) a szerződés-odaítélési szempontok
relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét,
amennyiben a hirdetmény, a minősítési rendszer meglétéről szóló
hirdetmény vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció ezt az információt
nem tartalmazza. 2.
Amennyiben a pályázati felhívás eszköze időszakos
előzetes tájékoztató, az ajánlatkérő a későbbiekben valamennyi
jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban
részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott
szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg
részvételi szándékát. Ennek a felhívásnak legalább a következőket
kell tartalmaznia: a) jelleg és mennyiség, beleértve a
kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és – amennyiben
lehetséges – az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő;
megújítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint – amennyiben
lehetséges – a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra,
árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli
hirdetményei közzétételének várható időpontja; b) az eljárás fajtája: meghívásos vagy
tárgyalásos; c) adott esetben az áruszállítás vagy az
építési beruházás, illetve a szolgáltatások teljesítése megkezdésének vagy
befejezésének időpontja; d) a közbeszerzési dokumentáció iránti
kérelem beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket
küldeni kell, valamint a használandó nyelv vagy nyelvek; e) a szerződést odaítélő szervezet
címe, valamint a dokumentáció és az egyéb iratok megszerzéséhez szükséges
információ; f) a gazdasági szereplőktől
megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi biztosítékok és
adatok; g) az ajánlati felhívás tárgyát képező
szerződés formája: adásvétel, lízing, bérlet, vagy részletvétel, illetve
ezek bármilyen kombinációja; h) a szerződés-odaítélési szempontok és
azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben
az előzetes tájékoztató vagy a dokumentáció, illetve az ajánlati vagy a
tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás ezt az információt nem
tartalmazza. XIV. MELLÉKLET
A 70. ÉS 79. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI
EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE –
87. számú egyezmény az egyesülési szabadság és a
szervezkedési jog védelméről, –
89. számú egyezmény a szervezkedési jog és a
kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról, –
29. számú egyezmény a kényszer- vagy kötelező
munkáról, –
105. számú egyezmény a kényszermunka
felszámolásáról, –
138. számú egyezmény a foglalkoztatás alsó
korhatáráról, –
111. számú egyezmény a foglalkoztatásból és
foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről, –
100. számú egyezmény a férfi és a női
munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő
díjazásáról, –
182. számú egyezmény a gyermekmunka legrosszabb
formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről, –
bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg
védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó
anyagokról, –
a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő
szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli
egyezmény (Bázeli Egyezmény), –
Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan
megmaradó szerves szennyező anyagokról, –
Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben
forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes
tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998.9.10.) és annak három
regionális jegyzőkönyve. XV.
MELLÉKLET
A 77. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 2009/33/EK irányelv XVI. MELLÉKLET
A SZERZŐDÉS TARTAMA ALATTI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOKRÓL SZÓLÓ
HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(82. cikk (6) bekezdés) 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok); 4.
Építési beruházás esetén a beruházás fő
helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a
szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja. 5.
A közbeszerzés módosítás előtti és módosítás
utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az
árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és
terjedelme. 6.
Adott esetben a módosítás miatt az árban
bekövetkezett emelkedés feltüntetése. 7.
Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé
tették a módosítást. 8.
Az eljárást lezáró döntés meghozatalának
időpontja. 9.
Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy
szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme. 10.
Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés
európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal
kapcsolatos-e. 11.
A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért
felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és
címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos
információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma,
faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető. XVII. MELLÉKLET
A 84. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK CPV-kód || Leírás 79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2) || Egészségügyi és szociális szolgáltatások 75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6); || Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások 75300000-9 || Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások 75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0, 75320000-5, 75330000-8, 75340000-1 || Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások 98000000-3 || Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások 98120000-0 || Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások 98131000-0 || Vallási szolgáltatások XVIII. MELLÉKLET
A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződésekre
vonatkozó hirdetményekben feltüntetendő információk
(85. cikk) A rész: Ajánlati felhívás 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A szolgáltatásoknak vagy azok kategóriáinak
meghatározása, és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások
és áruk, ideértve az érintett mennyiségeket, illetve értékeket, a nómenklatúra
szerinti hivatkozási szám(ok)). 4.
A szolgáltatás fő teljesítési helyének
NUTS-kódja. 5.
Adott esetben annak feltüntetése, hogy a
szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak
teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn. 6.
A gazdasági szereplők által, részvételükkel
összefüggésben teljesítendő gazdasági és műszaki feltételek, vagy
adott esetben az az elektronikus cím, amelyen részletes információ
beszerezhető. 7.
Határidő(k), ameddig az ajánlatkérőt
értesíteni kell a részvételi szándékról. 8.
Bármely más lényeges információ. B rész: Tájékoztató az eljárás
eredményéről 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A szolgáltatások, és adott esetben a mellékes
építési beruházások és áruk jellegének és mennyiségének legalább összefoglaló
megjelölése. 4.
Hivatkozás a hirdetménynek az Európai Unió
Hivatalos Lapjában való közzétételére. 5.
A beérkezett ajánlatok száma. 6.
A kiválasztott gazdasági szereplő(k) neve és
címe. 7.
Bármely más lényeges információ. XIX. MELLÉKLET
A TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(89. cikk (1) bekezdés) 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja),
címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme,
amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A projekt leírása (nómenklatúra szerinti
hivatkozási szám(ok)). 4.
A tervpályázat jellege: nyílt vagy meghívásos. 5.
Nyílt eljárás esetében: a projektek beérkezésének
végső határideje. 6.
Meghívásos pályázatok esetében: a) a résztvevők tervezett száma vagy
keretszáma; b) adott esetben, a már kiválasztott
résztvevők neve; c) a résztvevők kiválasztásának
szempontjai; d) a részvételi jelentkezések beérkezésének
határnapja. 7.
Adott esetben, annak feltüntetése, hogy a részvétel
egy meghatározott szakmára korlátozódik-e. 8.
A projektek elbírálási szempontjai. 9.
Adott esetben, a bírálóbizottság kiválasztott
tagjainak neve. 10.
Annak jelzése, hogy a bírálóbizottság döntése az
ajánlatkérőre nézve kötelező-e. 11.
Adott esetben, az odaítélendő díjak száma és
értéke. 12.
Adott esetben, az összes résztvevő részére
történő kifizetések részletei. 13.
Annak jelzése, hogy a díjnyertes résztvevők
jogosultak-e későbbi szerződésekre. 14.
A jogorvoslati és adott esetben békéltetési
eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó
határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a
szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez
az információ beszerezhető. 15.
A hirdetmény feladásának időpontja. 16.
Bármely más lényeges információ XX. MELLÉKLET
A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN
FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK
(89. cikk (1) bekezdés) 1.
Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén
annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog
előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és
internetcíme, amelytől további információt lehet kérni. 2.
Fő tevékenység. 3.
A projekt leírása (nómenklatúra szerinti
hivatkozási szám(ok)). 4.
A résztvevők összlétszáma. 5.
A külföldi résztvevők száma. 6.
A pályázat nyertese(i). 7.
Adott esetben, a díj(ak) feltüntetése. 8.
Egyéb információk. 9.
A tervpályázati kiírásra történő hivatkozás. 10.
A jogorvoslati és adott esetben békéltetési
eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó
határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a
szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez
az információ beszerezhető. 11.
A hirdetmény feladásának időpontja. XXI. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT[57]
Ezen irányelv || 2004/17/EK irányelv || 1. cikk || - || új 2. cikk 1. pont || 1. cikk (1) bekezdés || = 2. cikk 1. pont || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, első albekezdés || = 2. cikk 2. és 3. pont || - || új 2. cikk 4. pont, a) alpont első része || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés, első francia bekezdés || = 2. cikk 4. pont, a) alpont második része || || új 2. cikk 4. pont, b) alpont || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés, második francia bekezdés || = 2. cikk 4. pont, c) alpont || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés, harmadik francia bekezdés || = 2. cikk 5. pont || 2. cikk (1) bekezdés, b) pont, első albekezdés || = 2. cikk 6. pont || 2. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 2. cikk 7. pont || 1. cikk (2) bekezdés, a) pont || kiigazítva 2. cikk 8. pont || 1. cikk (2) bekezdés, b) pont első mondata || kiigazítva 2. cikk 9. pont || 1. cikk (2) bekezdés, b) pont második mondata || = 2. cikk 10. pont || 1. cikk (2) bekezdés, c) pont || kiigazítva 2. cikk 11. pont || 1. cikk (2) bekezdés, d) pont, első albekezdés || módosítva 2. cikk 12. pont || 1. cikk (7) bekezdés, első és második albekezdés || kiigazítva 2. cikk 13. pont || 1. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || = 2. cikk 14. pont || 1. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || módosítva 2. cikk 15. pont || 34. cikk (1) bekezdés || módosítva 2. cikk 16. pont || 1. cikk (8) bekezdés || módosítva 2. cikk 17. pont || || új 2. cikk 18. pont || 1. cikk (8) bekezdés || módosítva 2. cikk 19. pont || || új 2. cikk 20. pont || 1. cikk (11) bekezdés || = 2. cikk 21. pont || 1. cikk (12) bekezdés || = 2. cikk 22. pont || || új 2. cikk 23. pont || 1. cikk (10) bekezdés || = 3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés || || új 3. cikk (1) bekezdés, második albekezdés || 1. cikk (2) bekezdés, d) pont, második és harmadik albekezdés || módosítva 3. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés || || új 3. cikk (2) bekezdés || 9. cikk (1) bekezdés || = 3. cikk (3) bekezdés || 9. cikk (2) bekezdés || = 3. cikk (4) bekezdés || 9. cikk (3) bekezdés || módosítva 4. cikk (1) bekezdés || 2. cikk 1. pont b) alpont, második albekezdés || = 4. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 2. cikk (3) bekezdés, (25) preambulumbekezdés || kiigazítva 4. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || || új 4. cikk (3) bekezdés || 2. cikk (2) bekezdés || = 4. cikk (4) bekezdés || || új 5. cikk || 3. cikk (1) és (2) bekezdés || = 6. cikk (1) bekezdés || 3. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 6. cikk (2) bekezdés || 3. cikk (4) bekezdés || = 7. cikk || 4. cikk || = 8. cikk || 5. cikk (1) bekezdés || = || 5. cikk (2) bekezdés || törölve 9. cikk || 7. cikk b) pont || = 10. cikk (1) bekezdés || 6. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 10. cikk (2) bekezdés, a) pont || 6. cikk (2) bekezdés, a) pont || = 10. cikk (2) bekezdés, b) pont || 6. cikk (2) bekezdés, b) pont || módosítva 10. cikk (2) bekezdés, c) pont || 6. cikk (2) bekezdés, c) pont || kiigazítva 11. cikk a) pont || 7. cikk a) pont || módosítva 11. cikk b) pont || 7. cikk a) pont || = || 8. cikk || törölve || I–X. melléklet || törölve 12. cikk || 16. és 61. cikk || módosítva 13. cikk (1) bekezdés || 17. cikk (1) bekezdés, 17. cikk (8) bekezdés || módosítva 13. cikk (2) bekezdés || 17. cikk (2) bekezdés, 17. cikk (8) bekezdés || módosítva 13. cikk (3) bekezdés || || új 13. cikk (4) bekezdés || 17. cikk (3) bekezdés || = 13. cikk (5) bekezdés || || új 13. cikk (6) bekezdés || 17. cikk (4) és (5) bekezdés || kiigazítva 13. cikk (7) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés a) pont, első és második albekezdés || = 13. cikk (8) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés b) pont, első és második albekezdés || = 13. cikk (9) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés a) pont, harmadik albekezdés & par. (6) bekezdés b) pont, harmadik albekezdés || kiigazítva 13. cikk (10) bekezdés || 17. cikk (7) bekezdés || = 13. cikk (11) bekezdés || 17. cikk (9) bekezdés 9 || = 13. cikk (12) bekezdés || 17. cikk (10) bekezdés || = 13. cikk (13) bekezdés || 17. cikk (11) bekezdés || = 14. cikk || 69. cikk || kiigazítva 15. cikk (1) bekezdés || 19. cikk (1) bekezdés || = 15. cikk (2) bekezdés || 19. cikk (1) bekezdés || Módosítva 16. cikk (1) bekezdés || Art. 20. cikk (1) bekezdés 62. cikk 1. pont || kiigazítva 16. cikk (2) bekezdés || 20. cikk (2) bekezdés || módosítva 17. cikk (1) bekezdés || Art. 22a. cikk || kiigazítva 17. cikk (2) bekezdés || 21. cikk; 62. cikk 1. pont || módosítva 18. cikk || 22. cikk; 62. cikk 1. pont || módosítva 19. cikk a) és b) pont || 24. cikk a) és b) pont || = 19. cikk c) pont || 24. cikk c) pont || módosítva 19. cikk d) pont || 24. cikk d) pont || = 19. cikk e) pont || || új 19. cikk f) pont és második albekezdés || || új 20. cikk || 26. cikk || kiigazítva 21. cikk || || új 22. cikk (1) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 22. cikk (2) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 22. cikk (3) bekezdés || 23. cikk (2) bekezdés || kiigazítva 22. cikk (4) bekezdés || 23. cikk (3) bekezdés, a)–c) pont || kiigazítva 22. cikk (5) bekezdés || 23. cikk (3) bekezdés, második és harmadik albekezdés || kiigazítva 23. cikk || 23. cikk (4) bekezdés || kiigazítva 24. cikk || 23. cikk (5) bekezdés || módosítva 25. cikk (1) bekezdés || 24. cikk e) pont || módosítva 25. cikk (2) bekezdés || || Új 26. cikk (1) és (2) bekezdés || 27. cikk || módosítva 26. cikk (3) bekezdés || || új 27. cikk (1) bekezdés első mondat || 30. cikk, 1. cikk; 62. cikk, 2. pont || kiigazítva 27. cikk (1) bekezdés második mondat || || új 27. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 30. cikk (2) bekezdés || = 27. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || || új 27. cikk (3) bekezdés || 30. cikk (3) bekezdés || = 28. cikk (1) bekezdés || 30. cikk (4) bekezdés első albekezdés; (5) bekezdés első és második albekezdés || módosítva 28. cikk (2) bekezdés || 30. cikk (4) bekezdés második albekezdés; (5) bekezdés negyedik albekezdés; 62. cikk 2. pont || kiigazítva || 30. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés || törölve 28. cikk (3) bekezdés, első és második albekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, első albekezdés || módosítva 28. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés || || új 28. cikk (3) bekezdés, negyedik albekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, első albekezdés második mondat || módosítva 28. cikk (4) bekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, második albekezdés || = 28. cikk (5) bekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, negyedik albekezdés || módosítva 29. cikk || 10. cikk || módosítva 30. cikk (1) bekezdés || 11. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 30. cikk (2) bekezdés || 11. cikk (2) bekezdés || módosítva 31. cikk || 28. cikk || módosítva 32. cikk || 13. cikk || módosítva 33. cikk (1) bekezdés || 48. cikk (1) bekezdés, 64. cikk (1) bekezdés || módosítva 33. cikk (2) bekezdés || 48. cikk (2) és (3) bekezdés, 64. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva 33. cikk (3) bekezdés, első albekezdés || 48. cikk (4) bekezdés, 64. cikk (1) bekezdés || módosítva 33. cikk (3) bekezdés, második albekezdés || 70. cikk (2) bekezdés, f) pont || = 33. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés || || új 33. cikk (4) bekezdés || || új 33. cikk (5) bekezdés || 48. cikk (5) bekezdés, 64. cikk (3) bekezdés || módosítva 33. cikk (6) bekezdés || 48. cikk (6) bekezdés || kiigazítva 33. cikk (7) bekezdés || || új 34. cikk || || új 35. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (13) bekezdés || módosítva 35. cikk (2) bekezdés || 70. cikk (2) bekezdés, c) és d) pont || kiigazítva 36. cikk || || új 37. cikk || || új 38. cikk (1) bekezdés || 12. cikk || módosítva 38. cikk (2) bekezdés || || új 39. cikk (1) bekezdés || 40. cikk (1) és (2) bekezdés || módosítva 39. cikk (2) bekezdés || 42. cikk || = 39. cikk (3) bekezdés || || új 40. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (9) bekezdés a) pont; 45. cikk (2) bekezdés || módosítva 40. cikk (2) bekezdés || 45. cikk (4) bekezdés || módosítva 40. cikk (3) bekezdés || || új 40. cikk (4) bekezdés || || új 41. cikk || 1. cikk (9) bekezdés b) pont; 45. cikk (3) bekezdés || módosítva 42. cikk || 1. cikk (9) bekezdés c) pont; 45. cikk (3) bekezdés || módosítva 43. cikk || || új 44. cikk a) pont || 40. cikk (3) bekezdés, a) pont || = 44. cikk b) pont || 40. cikk (3) bekezdés, b) pont || = 44. cikk c) pont || 40. cikk (3) bekezdés, c) pont || módosítva 44. cikk d) pont || 40. cikk (3) bekezdés, c) pont || módosítva 44. cikk e) pont || 40. cikk (3) bekezdés, d) pont || módosítva 44. cikk f) pont || 40. cikk (3) bekezdés, e) pont || = 44. cikk g) pont || 40. cikk (3) bekezdés, g) pont || módosítva 44. cikk h) pont || 40. cikk (3) bekezdés, h) pont || módosítva 44. cikk i) pont || 40. cikk (3) bekezdés, j) pont || = 44. cikk j) pont || 40. cikk (3) bekezdés, k) pont || kiigazítva 44. cikk k) pont || 40. cikk (3) bekezdés, l) pont || kiigazítva 44. cikk második és harmadik albekezdés || || új 44. cikk negyedik albekezdés || 40. cikk (3) bekezdés, g) pont utolsó mondat || kiigazítva 45. cikk (1) bekezdés, első és második albekezdés || 14. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (4) bekezdés || kiigazítva 45. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés || || Új 45. cikk (2)–(5) bekezdés || 14. cikk (2)–(4) bekezdés, 40. cikk (3) bekezdés, i) pont || módosítva 46. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (5) bekezdés, 15. cikk (1) bekezdés || módosítva 46. cikk (2) bekezdés || 15. cikk (2) bekezdés || módosítva 46. cikk (3) bekezdés || 15. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 46. cikk (4) bekezdés || 15. cikk (4) bekezdés || módosítva 46. cikk (5) bekezdés || 15. cikk (6) bekezdés || módosítva 46. cikk (6) bekezdés || || új 46. cikk (7) bekezdés || 15. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || = 47. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (6) bekezdés, 56. cikk (1) bekezdés || módosítva 47. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 56. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || = 47. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || 56. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || kiigazítva 47. cikk (3) bekezdés || 56. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || kiigazítva 47. cikk (4) bekezdés || 56. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 47. cikk (5) bekezdés || 56. cikk (4) bekezdés || kiigazítva 47. cikk (6) bekezdés || 56. cikk (5) bekezdés || kiigazítva 47. cikk (7) bekezdés || 56. cikk (6) bekezdés || = 47. cikk (8) bekezdés || 56. cikk (7) bekezdés || kiigazítva 47. cikk (9) bekezdés || 56. cikk (8) bekezdés, első albekezdés || = 48. cikk || || új 49. cikk (1) bekezdés || 29. cikk (1) bekezdés || módosítva 49. cikk (2) bekezdés || || új 49. cikk (3) bekezdés || 29. cikk (2) bekezdés || módosítva 49. cikk (4) bekezdés || || új 49. cikk (5) bekezdés || 29. cikk (2) bekezdés || módosítva 49. cikk (6) bekezdés || || új 50. cikk || || új 51. cikk || || új 52. cikk || || új 53. cikk (1) bekezdés || (15) preambulumbekezdés, || módosítva 53. cikk (2) bekezdés || || Új 54. cikk (1) bekezdés || 34. cikk (1) bekezdés || módosítva 54. cikk (2) bekezdés || 34. cikk (2) bekezdés || kiigazítva 54. cikk (3) bekezdés || 34. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 54. cikk (4) bekezdés || 34. cikk (8) bekezdés || = 54. cikk (5) bekezdés || 34. cikk (4) bekezdés || kiigazítva 54. cikk (6) bekezdés || 34. cikk (5) bekezdés || módosítva 55. cikk (1) bekezdés || 34. cikk (6) bekezdés || módosítva 55. cikk (2) bekezdés || 34. cikk (6) bekezdés || kiigazítva 56. cikk (1) bekezdés || 34. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdés || módosítva 56. cikk (2) bekezdés || 34. cikk (4), (5) és (6) bekezdés || módosítva 56. cikk (3) bekezdés || 34. cikk (7) bekezdés || kiigazítva 56. cikk (4) bekezdés || || új 57. cikk || 35. cikk || módosítva 58. cikk (1) bekezdés || 36. cikk (1) bekezdés || módosítva 58. cikk (2) bekezdés || 36. cikk (2) bekezdés || kiigazítva 59. cikk || || új 60. cikk (1) bekezdés || 45. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 60. cikk (2) bekezdés || 45. cikk (9) bekezdés || módosítva || 45. cikk (10) bekezdés || törölve 61. cikk (1) bekezdés || 41. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva 61. cikk (2) bekezdés || 42. cikk (3) bekezdés, 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 62. cikk || 41. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 63. cikk || 42. cikk (1) bekezdés c) pont, 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 64. cikk (1) bekezdés || 43. cikk (1) bekezdés első albekezdés, 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 64. cikk (2) bekezdés || 43. cikk (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés || módosítva 64. cikk (3) bekezdés || 43. cikk (2) és (3) bekezdés || módosítva 64. cikk (4) bekezdés || 43. cikk (5) bekezdés || kiigazítva 65. cikk (1) bekezdés || 44. cikk (1) bekezdés, 70. cikk (1) bekezdés, b) pont || módosítva 65. cikk (2) bekezdés || 44. cikk (2) és (3) bekezdés és (4) bekezdés, második albekezdés || módosítva 65. cikk (3) bekezdés || 44. cikk (4) bekezdés, első albekezdés || kiigazítva 65. cikk (4) bekezdés || || új 65. cikk (5) bekezdés || 44. cikk (6) és (7) bekezdés || módosítva 65. cikk (6) bekezdés || 44. cikk (8) bekezdés || módosítva 66. cikk (1) bekezdés || 44. cikk (5) bekezdés, első albekezdés || módosítva 66. cikk (2) és (3) bekezdés || 44. cikk (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés || kiigazítva 67. cikk (1) bekezdés || 45. cikk (6) bekezdés || módosítva 67. cikk (2) bekezdés || 46. cikk (2) bekezdés || módosítva 68. cikk (1) bekezdés || 47. cikk (1) bekezdés, első mondat || kiigazítva 68. cikk (2) bekezdés || 47. cikk (1) bekezdés, második mondat || kiigazítva 69. cikk (1) bekezdés || 49. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 69. cikk (2) bekezdés || 49. cikk (2) bekezdés, első és második albekezdés || kiigazítva 69. cikk (3) bekezdés || 49. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || = 69. cikk (4), (5) és (6) bekezdés || 49. cikk (3), (4) és (5) bekezdés || = 70. cikk (1) bekezdés || 51. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 70. cikk (2) bekezdés || 51. cikk (2) bekezdés || = 70. cikk (3) bekezdés || 52. cikk (1) bekezdés || = 70. cikk (4) bekezdés || 51. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 70. cikk (5) bekezdés || || új 70. cikk (6) bekezdés || || új 70. cikk (7) bekezdés || || új 71. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (1) bekezdés || = 71. cikk (2) bekezdés || 53. cikk (2) bekezdés || kiigazítva 71. cikk (3) bekezdés || 53. cikk (6) bekezdés || = 71. cikk (4) bekezdés || 53. cikk (7) bekezdés || = 71. cikk (5) bekezdés || 53. cikk (9) bekezdés || kiigazítva 71. cikk (6) bekezdés || || új 72. cikk (1) bekezdés || 54. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva 72. cikk (2) bekezdés || 54. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 73. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (4) és (5) bekezdés || módosítva 73. cikk (2) bekezdés || 54. cikk (5) és (6) bekezdés || módosítva 73. cikk (3) bekezdés || || új 74. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (3) bekezdés, 54. cikk (4) bekezdés || kiigazítva 74. cikk (2) bekezdés || || új 74. cikk (3) bekezdés || 53. cikk (3) bekezdés, 54. cikk (4) bekezdés || módosítva 75. cikk (1) bekezdés || 52. cikk (2) bekezdés || módosítva 75. cikk (2) bekezdés || 52. cikk (3) bekezdés || módosítva 75. cikk (3) bekezdés || || Új 76. cikk (1) bekezdés || 55. cikk (1) bekezdés || módosítva 76. cikk (2) bekezdés || 55. cikk (1) bekezdés, a) pont || módosítva 76. cikk (3) bekezdés || || Új 76. cikk (4) bekezdés || (1) preambulumbekezdés, (55) preambulumbekezdés harmadik bekezdés || módosítva 76. cikk (5) bekezdés || || módosítva 77. cikk || || új 78. cikk || || új 79. cikk (1) bekezdés || 57. cikk (1) bekezdés || módosítva 79. cikk (2) bekezdés || 57. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 79. cikk (3) bekezdés, a) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés a) pont || = 79. cikk (3) bekezdés, b) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés b) pont || = 79. cikk (3) bekezdés, c) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés c) pont || = 79. cikk (3) bekezdés, d) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés d) pont || módosítva 79. cikk (3) bekezdés, e) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés e) pont || = 79. cikk (4) bekezdés, első és második albekezdés || 57. cikk (2) bekezdés || módosítva 79. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés || || Új 79. cikk (5) bekezdés || 57. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 79. cikk (6) bekezdés || || új || 58. cikk 59. cikk || törölve 80. cikk || 38. cikk || módosítva 81. cikk (1) bekezdés || 37. cikk első mondat || = 81. cikk (2) bekezdés || || új 81. cikk (3) bekezdés || 37. cikk második mondat || kiigazítva 82. cikk (1)–(5) bekezdés, (7) bekezdés || || új 82. cikk (6) bekezdés || 40. cikk (3) bekezdés, f) pont || módosítva 83. cikk || || új 84. cikk || || új 85. cikk || || új 86. cikk || || új 87. cikk || 60. cikk || = 88. cikk || 61. cikk || kiigazítva 89. cikk (1) bekezdés || 63. cikk (1) bekezdés, első albekezdés || kiigazítva 89. cikk (2) bekezdés, első és második albekezdés || 63. cikk (1) bekezdés első albekezdés; második albekezdés, első mondat || kiigazítva 89. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 63. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat || módosítva 89. cikk (3) bekezdés || 63. cikk (2) bekezdés || kiigazítva 90. cikk || 65. cikk || = 91. cikk || 66. cikk || = 92. cikk || 72. cikk első albekezdés || kiigazítva 93. cikk (1) bekezdés || 72. cikk második albekezdés || módosítva 93. cikk (2)–(8) bekezdés || || új 94. cikk || 50. cikk || módosítva 95. cikk (1)–(3) bekezdés || 67. cikk || módosítva 95. cikk (4) bekezdés || || új 95. cikk (5) bekezdés || 70. cikk (1) bekezdés, c) pont || kiigazítva 95. cikk (6) bekezdés || 67. cikk (3) bekezdés || módosítva 96. cikk || || új 97. cikk || || új 98. cikk || 68. cikk (3) és (4) bekezdés || módosítva 99. cikk || 68. cikk (5) bekezdés || módosítva 100. cikk (1) bekezdés || 68. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 100. cikk (2) bekezdés || 68. cikk (3) bekezdés || kiigazítva 101. cikk (1) bekezdés || 71. cikk (1) bekezdés || kiigazítva 101. cikk (2) bekezdés || 71. cikk (2) bekezdés || = 102. cikk || 73. cikk || kiigazítva 103. cikk || || új 104. és 105. cikk || 74. cikk; 75. cikk || = || I–X. melléklet || törölve I. melléklet (az első mondat kivételével) || XII. melléklet (kivéve 1. lábjegyzet) || = I. melléklet, első mondat || XII. melléklet 1. lábjegyzete || módosítva II. melléklet || || új III. melléklet, A., B., C., E., F., G., H., I. és J. pont || XI. melléklet || kiigazítva III. melléklet, D. pont || || új IV. melléklet a)–g) pont || XXIV. melléklet b)–h) pont || = IV. melléklet h) pont || || új V. melléklet || || új VI. melléklet || XV. melléklet || módosítva VII. melléklet || 56. cikk (3) bekezdés, a)–f) pont || = VIII. melléklet, kivéve a 4. pont || XXI. melléklet || kiigazítva VIII. melléklet, 4. pont || XXI. melléklet || módosítva IX. melléklet || XX. melléklet || módosítva X. MELLÉKLET || XIV. melléklet || módosítva XI. melléklet || XIII. melléklet || módosítva XII. melléklet || XVI. melléklet || módosítva XIII. melléklet 1. pont || 47. cikk (4) bekezdés || kiigazítva XIII. melléklet 2. pont || 47. cikk (5) bekezdés || kiigazítva XIV. melléklet || XXIII. melléklet || módosítva XV. melléklet || || új XVI. melléklet || XVI. melléklet || módosítva XVII. melléklet || XVII. melléklet || módosítva XVIII. melléklet || || új XIX. melléklet || XVIII. melléklet || módosítva XX. melléklet || XIX. melléklet || módosítva XI. melléklet || XXVI. melléklet || módosítva || XXII. melléklet || törölve || XXV. melléklet || törölve [1] 2004/17/EK irányelv (2004. március 31.) a vízügyi,
energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134.,
2004.4.30., 1. o. [2] 2004/18/EK irányelv (2004. március 31.) az építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló
közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, HL L
134., 2004.4.30., 114. o. [3] 2009/81/EK irányelv (2009. július 13.) a honvédelem és
biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és
szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők
által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról,
valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról, HL L 216.,
2009.8.20., 76. o. [4] 92/13/EGK irányelv (1992. február 25.) a vízügyi,
energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő
vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására
vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról,
HL L 76., 1992.3.23., 14. o. [5] COM(2011)
15. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0015:FIN:HU:PDF [6] http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2011/public_procurement/synthesis_document_en.pdf [7] http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/modernising_rules/conferences/index_en.htm [8] A Bizottság végrehajtási határozata ( 2011. július 28.)
a Grönland és a Feröer szigetek kivételével a dániai olaj- és gázfeltárásnak és
olajkitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban
működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról
szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli
mentesítéséről, HL L 197., 2011.7.29., 20. o.; A Bizottság végrehajtási
határozata ( 2011. június 24.) az olaszországi olaj- és gázfeltárásnak és
olajkitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban
működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról
szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli
mentesítéséről, HL L 166., 2011.6.25, 28. o.; A Bizottság határozata (
2010. március 29.) az angliai, skóciai és walesi olaj- és gázfeltárásnak és
-kitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban
működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról
szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli
mentesítéséről, HL L 84., 2010.03.31., 52. o.; A Bizottság határozata (
2009. július 8.) a hollandiai olaj- és gázfeltárásnak és kitermelésnek a
vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő
ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről,
HL L 181., 2009.07.14., 53.o. [9] Lásd különösen a Bizottság 2004/284/EK határozatát
(1999. szeptember 29.) az egy összefonódást a közös piaccal és az
EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (IV/M.1383 sz.
ügy – Exxon/Mobil) és további határozatokat, többek között a Bizottság határozatát
(2007. május 3.) az egy összefonódást a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerint a
közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (COMP/M.4545 sz. ügy –
STATOIL/HYDRO). [10] Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EGK irányelve
(1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére
vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről, HL L
79., 1996.3.29., 30. o. [11] Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma SEC(2008)
2193. [12] HL C [13] HL C [14] HL C [15] COM(2011) 853 végleges, 2011.6.27. [16] COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3. [17] HL L 134., 2004.4.30., 1. o. [18] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. [19] Lásd e Hivatalos Lap [ ] oldalát. [20] HL L 204., 1998.7.21., 1. o. [21] HL L 27., 1997.1.30., 20. o. [22] HL L 15., 1998.1.21., 14. o. [23] HL L 164., 1994.6.30., 3. o. [24] Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete
(2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról,
valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről, HL L 315., 2007.12.3., 1. o. [25] HL L 336., 1994.12.23., 1. o. [26] SPC/2010/10/8 végleges, 2010.10.6. [27] HL L 211., 2009.8.14., 94. o. [28] HL L 211., 2009.8.14., 55. o. [29] HL L 342., 2009.12.22., 1. o. [30] HL L 120., 2009.5.15., 5. o. [31] HL L 39, 2008.2.13., 1. o. [32] HL L 18., 1997.1.21., 1. o. [33] HL L 18., 1997.1.21., 1. o. [34] HL L 124., 1971.6.8., 1. o. [35] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [36] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [37] HL L 154., 2003.6.21., 1. o. [38] HL L 217., 2009.8.20., 76. o. [39] HL L 217., 2009.8.20., 76. o. [40] HL L 145., 2004.04.30., 1. o. [41] HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2001/65/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.).
módosított irányelv. [42] A Bizottság határozata (1993. május 13.) a földrajzi
területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd üzemanyagok kutatása
vagy kitermelése céljából hasznosító ajánlatkérőknek az általuk odaítélt
szerződésekkel kapcsolatos információk Bizottság számára történő
közlési kötelezettségére vonatkozó feltételek meghatározásáról, HL L 129.,
1993.5.27. 25. o. [43] Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve
(1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi
keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.). [44] HL L 274., 2009.10.20., 36. o. [45] HL L 53., 2011.2.26., 66. o. [46] HL L 340., 2002.12.16., 1. o. [47] HL L 210., 2006.7.31., 19. o. [48] HL L 76., 1992.03.23., 14. o. [49] HL L 218., 2008.8.13., 30. o. [50] HL L 342., 2009.12.22., 1. o. [51] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [52] HL L 201., 2002.7.31., 37. o. [53] HL L […]., […]., […]. o. [54] HL L 185., 1971.8.16., 15. o. [55] HL L 237., 1991.8.24., 25.o. [56] A 6., 9. és 11. pontban szereplő információk nem
közzétételre szánt információnak minősülnek, ha az ajánlatkérő úgy
ítéli meg, hogy a közzététel érzékeny kereskedelmi érdek szempontjából
hátrányos. [57] A „kiigazítva” kifejezés arra utal, hogy a jogszabály
szövegének megfogalmazása megváltozott, azonban a hatályon kívül helyezett
irányelv tartalma nem változott. A hatályon kívül helyezett irányelvek
rendelkezéseinek tartalmi módosítását a „Módosítva” kifejezés jelöli.