INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE 1.1. Bevezetés

E javaslat az Európai Tanács 2011. június 23-24-i ülésén megfogalmazott felhívás teljesítéséhez szükséges jogi keretet biztosítja, amely felhívás szerint az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) továbbfejlesztése elsőbbséget élvez annak érdekében, hogy 2013-ra működőképessé váljon, és lehetővé tegye a tagállamok határellenőrzést végző hatóságai, valamint a Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség[1] (Frontex) – a továbbiakban: az Ügynökség – számára az operatív információk megosztását és együttműködésük javítását.

Az EUROSUR célja a schengeni külső határok ellenőrzésének szigorítása. Az EUROSUR – annak érdekében, hogy csökkentse a tengeri halálesetek és az EU-ba észrevétlenül bejutó illegális bevándorlók számát, valamint hogy a határokon átnyúló bűncselekmények, például az emberkereskedelem, és kábítószer-csempészet megelőzésével fokozza a belső biztonságot – létre fog hozni egy olyan mechanizmust, amelynek révén a tagállamok határfelügyeleti hatóságai megosztják műveleti információikat, illetve együttműködnek egymással és az Ügynökséggel.

Az EUROSUR jelenleg folyó tesztelése és fokozatos bevezetése a 2008. évi bizottsági közleményben kiadott menetrenddel összhangban zajlik.[2]

1.2. Jogalap

E jogalkotási javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének d) pontján alapul, amelynek értelmében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedésre vonatkozóan.[3]

Az EUROSUR bevezetésére a tagállamok külső határainak igazgatását megerősíteni célzó politika részeként került sor. Az EUROSUR ezért olyan új szakpolitikai eszköznek minősül, amely ésszerűsíti az együttműködést és lehetővé teszi a határőrizetre vonatkozóan a tagállamok közötti és az Ügynökséggel való – uniós szinten jelenleg még nem létező – rendszeres információcserét.

Elfogadását követően az EUROSUR-ról szóló jogalkotási aktus a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság és Írország nem vesznek részt, de amelyek négy társult országban (Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) alkalmazandók. A schengeni államok elkötelezettek a külső határok ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok megtartása mellett.

1.3. A jogalkotási javaslat célkitűzése és tartalma

A jogalkotási javaslat célkitűzése, hogy javítsa a tagállamok és az Ügynökség helyzetismeretét és reagálási képességét a külső szárazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése során (1. cikk).

Ez közös keret megteremtésével érhető el (4. cikk), amely egyértelműen meghatározza az EUROSUR gerincét alkotó tagállami nemzeti határőrizeti koordinációs központok (5. cikk) és Ügynökség (6. cikk) feladatait és hatáskörét. Az erőforrások és a személyzeti ügyek hatékony és eredményes kezelését biztosító központok és az Ügynökség közötti kommunikációt a kommunikációs hálózaton keresztül kell bonyolítani (7. cikk), amely a nem minősített érzékeny információk és a minősített információk cseréjét egyaránt lehetővé teszi.

A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség közötti együttműködés és információcsere „helyzetképek” segítségével történik (8. cikk), amelyek nemzeti (9. cikk) és uniós szinten (10. cikk), valamint a határok előtti területekre vonatkozóan (11. cikk) is kialakításra kerülnek. E három helyzetképnek – melyek közül az utóbbi kettőt az Ügynökség kezeli – hasonló a szerkezeti felépítése a közöttük zajló információáramlás elősegítése érdekében.

Általános szabályként a helyzetképek nem tartalmaznak személyes adatokat, hanem inkább rendkívüli eseményekre és személytelen tárgyakra, pl. hajók felderítésére és nyomon követésére vonatkozó információk cseréjéből állnak. Kivételes esetekben a tagállamok által az Ügynökség számára nyújtott adatok tartalmazhatnak személyes adatokat, feltéve, hogy a 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelet feltételei teljesülnek.[4] Személyes adatokat csak a szomszédos tagállamok oszthatnak meg egymással a horizontális uniós adatvédelmi jogi keret által meghatározott feltételek szerint, amennyiben e személyes adatok a szomszédos külső határszakaszokról alkotott nemzeti helyzetkép részét alkotják.

Az Ügynökség továbbá szolgáltatást nyújt a megfigyelési eszközök közös alkalmazásához (12. cikk), figyelemmel arra, hogy az ilyen szolgáltatások költséghatékonyabb módon nyújthatók európai szinten. Ilyen szolgáltatás az érintett európai űrprogramok – többek között a már működő globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) – támogatásával nyújtható.

Az EUROSUR-on belül arra a megközelítésre esett a választás, hogy maximálisan ki kell használni azokat a meglévő adatokat, képességeket és rendszereket, amelyek a többi uniós ügynökségnél rendelkezésre állnak (17. cikk). Ennek érdekében az Ügynökség a megfigyelési eszközök közös alkalmazásához nyújtott szolgáltatás terén szorosan együttműködne az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel, a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos információcsere érdekében pedig az EUROPOL-lal.

A 2002/59/EK irányelv alapján a SafeSeaNet rendszer által a tengeri forgalomra vonatkozóan nyújtandó adatok tekintetében 2013-ban a Bizottság az irányelv módosítására vonatkozó megfelelő javaslatot kíván tenni. A tervek szerint a SafeSeaNet rendszer releváns adatai nem csupán a tengerbiztonság,, a tengerhajózási biztonság, valamint a tengeri környezet védelmének céljából lesznek hozzáférhetők, és így ezek az EUROSUR-keretben alkalmazott megfigyelési eszközök részét képezhetik.

A külső határokon zajló események alaposabb ismerete csak korlátozott értékkel bír, amennyiben az nem párosul az uniós tagállamok magasabb szintű reagálási képességével a külső határaikon jelentkező kihívásokkal szemben. A tagállamok ezért a külső határaikat határszakaszokra osztják fel (13. cikk), amelyekhez – a rendkívüli események száma és kockázatelemzés alapján – hatásszinteket rendelnek (14. cikk). A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség a megállapított hatásszinttől függően tesz ellenintézkedéseket a szóban forgó határszakaszt érő hatás csökkentése érdekében (15. cikk).

Az EUROSUR sikeréhez elengedhetetlen a szomszédos harmadik országokkal való együttműködés. A tagállamok és a szomszédos harmadik országok között már meglévő, vagy kiépíteni tervezett regionális hálózatoknak ezért a nemzeti koordinációs központokon keresztül az EUROSUR-hoz kell kapcsolódniuk (vö. a 9. cikk (2) bekezdésének h) pontját és a 18. cikket). Figyelembe véve, hogy a tagállamok és az Ügynökség már javában folytatják az EUROSUR különböző elemeinek nemzeti és európai szinten való kiépítését, az EUROSUR várhatóan 2013 második felében kezdi meg működését (21. cikk). Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja technikai támogatást nyújt az Ügynökség számára az EUROSUR technikai továbbfejlesztéséhez.

Mivel az EUROSUR-t nem azzal a céllal hozzák létre, hogy személyes adatok gyűjtését, tárolását, illetve határokon átnyúló cseréjét szabályozó rendszerként működjön, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintéséről szóló, 2010-ben kiadott bizottsági közlemény nem tárgyalta[5]. Ám ahogy az a csatolt hatásvizsgálatban részletesebben kifejtésre kerül, az említett közleményben meghatározott elvek alapján elemezték az EUROSUR fejlesztését. Ez különösen érvényes a szükségesség elvére, amelynek értelmében a minimálisra korlátozták annak lehetőségét, hogy az EUROSUR-t személyes adatok cseréjére használják fel, a költséghatékonyság elvére, amelynek alapján a legegyszerűbb technikai megoldások felhasználó, fokozatos megközelítési módra esett a választás, valamint a szakpolitikák kialakítása során alkalmazandó alulról felfelé építkező megközelítésre, amelynek megfelelően a Bizottság 2008-tól tagállami szakértőkkel szoros együttműködésben végzi a különböző technikai megoldások értékelését és az elkészített tanulmányok megállapításainak és ajánlásainak közös érvényesítését.

Ezt a javaslatot vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy biztosítsák, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az alapvető jogokkal, nevezetesen az emberi méltósággal, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmával, a szabadsághoz és biztonsághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a visszaküldés tilalmával, a megkülönböztetés tilalmával, és a gyermekek jogaival. Különös figyelmet fordítottak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 4. cikkére és a 19. cikke (2) bekezdésére, amely szerint senki nem toloncolható ki olyan államba, ahol komolyan fenyegeti az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, vagy más embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá őket. E rendelet 18. cikkének (2) bekezdése kifejezetten megtiltja az olyan harmadik országgal folytatott információcserét, amely ezen információkat olyan személyek vagy csoportok azonosítására használhatná fel, amelyeket komolyan fenyeget az a veszély, hogy kínzásnak, embertelen és megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá őket, illetve az alapvető jogaikat bármely más módon megsérthetik.

Emellett az Alapjogi Charta 24. cikke is jelentőséggel bírt, mivel az illegális migránsok és az emberkereskedelem áldozatai között nagy számban vannak gyermekek. Az 1. cikk (3) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak és az Ügynökségnek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai, a sürgős orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyek különleges szükségleteire. Az Alapjogi Charta személyes adatok védelméről szóló 8. cikke is különös jelentőséggel bír, mivel az adatok megosztása személyes adatokat is érinthet, amely esetben az adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni és teljes mértékben betartani.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK

Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely e javaslat hatáselemzését végzi, részletes áttekintést nyújt a 2008 és 2011 között megtartott konzultációkra vonatkozóan, valamint részletesen bemutatja az EUROSUR keretét éppúgy, mint a különböző szakpolitikai lehetőségeket és a bevezetésükkel járó költségeket.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdésének d) pontja.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az EUROSUR különböző elemeit elsősorban az Ügynökség és a tagállamok hajtják végre (megosztott igazgatás) a 2008-as EUROSUR-ütemterv alapján (COM(2008)68final).

A nemzeti koordinációs központok felállításához 2012–2013 között a Külső Határok Alap, míg 2014–2020 között a tervezett Belső Biztonsági Alap részeként a külső határokra és a vízumügyre irányuló pénzügyi támogatási eszköz nyújt a tagállamok számára támogatást.

Másrészről az Ügynökség a saját költségvetéséből oldja meg az EUROSUR kommunikációs hálózatának és egyéb horizontális elemeinek, – pl. az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép – kialakítását, és szükség esetén ezt egészíti ki a Belső Biztonsági Alap keretében nyújtott támogatás (közvetlen vagy közvetett centralizált pénzügyi igazgatás).

A 2012-2013 közötti időszakban a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának biztosítása céljából tervezett szolgáltatás kialakítását a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban nyújtott finanszírozás támogatja.

A 2012–2013 közötti időszakban a szomszédos harmadik országokban hozott intézkedésekhez a fejlesztési együttműködési eszközön belül a menekültügyre és migrációra vonatkozó tematikus program nyújt támogatást.

2011/0427 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az európai határőrizeti rendszer (a továbbiakban: EUROSUR) létrehozása a tagállamok, valamint a Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete[6] alapján létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) – a továbbiakban: az Ügynökség – közötti információcsere és operatív együttműködés megerősítése érdekében szükséges. Az EUROSUR biztosítja e hatóságok és az Ügynökség számára a helyzetismeretük és reagáló képességük javításához szükséges infrastruktúrát és eszközöket az Európai Unió tagállamainak külső határain zajló illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés nyomon követése és megelőzése, valamint a migránsok életének védelme során.

(2)       A tagállamoknak nemzeti határőrizeti koordinációs központokat kell létrehozniuk az egymás közötti és az Ügynökséggel való együttműködés és információcsere javítása érdekében. Az EUROSUR megfelelő működése érdekében alapvetően fontos, hogy a nemzeti jogszabályok alapján a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság a nemzeti koordinációs központokon keresztül folytasson együttműködést.

(3)       E rendelet nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az általuk létrehozott nemzeti határőrizeti koordinációs központok feladatkörébe utalják a légi határok őrizetével és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekkel kapcsolatos információcsere és együttműködés koordinálását is.

(4)       Ez a rendelet a külső határok integrált határigazgatása európai modelljének és az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának részét képezi. Az EUROSUR azáltal, hogy a különböző uniós ágazatok közigazgatási szervei közötti információcserén keresztül tágabb keretet biztosít a tengeri helyzetismerethez, hozzájárul az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezet (CISE) fejlesztéséhez is.

(5)       A 2007/2004/EK rendelet 2. cikkének i) pontja szerint az Ügynökségnek biztosítania kell az EUROSUR fejlesztéséhez és működéséhez, valamint adott esetben a CISE fejlesztéséhez szükséges segítséget – beleértve a rendszerek interoperabilitásának elősegítését is.

(6)       E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen az emberi méltóságot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetésmentességet, valamint a gyermekek jogait. E rendeletet a tagállamoknak e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(7)       A személyes adatoknak az EUROSUR kommunikációs hálózatán keresztül történő cseréjét a nemzeti és uniós jogszabályi rendelkezések alapján, valamint a vonatkozó különleges adatvédelmi előírások betartásával kell lebonyolítani. Azon esetekben, amelyekre vonatkozóan a speciálisabb jogi aktusok, mint pl. a 2007/2004/EK rendelet, nem nyújtanak teljes adatvédelmi rendszert, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[7], a személyes adatok feldolgozására vonatkozó, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[8], valamint – a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében – a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat[9] alkalmazandó.

(8)       Mivel az EUROSUR bevezetését a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és így az intézkedés – léptéke és hatása miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló Szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosság elvével összhangban e rendelet nem lépi túl a célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket.

(9)       Az EUROSUR kiépítésének fokozatos földrajzi kiszélesítése érdekében a nemzeti koordinációs központok kijelölésére és működtetésére vonatkozó kötelezettségnek három egymást követő szakaszban kell eleget tenni: először a déli tengeri külső határoknál és a keleti szárazföldi külső határoknál elhelyezkedő tagállamokban, a második szakaszban a szárazföldi vagy tengeri külső határokkal rendelkező többi tagállamban, a harmadik szakaszban pedig a fennmaradó többi tagállamban.

(10)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címe alapján a schengeni vívmányokra épül, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően a rendelet elfogadását követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(11)     Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[10]. összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(12)     Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozatnak[11]. megfelelően nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(13)     Izland és Norvégia tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodásban[12] foglaltak szerint.

(14)     Svájc tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásban[13] foglaltak szerint.

(15)     Liechtenstein tekintetében e rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyvben[14] foglaltak szerint.

(16)     E rendelet végrehajtása nem sérti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és nem érinti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi Egyezményéből, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményből, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményből, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéből és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvéből, a menekültek jogállásáról szóló egyezményből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményből és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökből fakadnak.

(17)     E rendelet végrehajtása nem érinti a 2010. április 26-i 2010/252/EU tanácsi határozatban[15] a külső tengeri határoknak az Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizetére vonatkozóan lefektetett szabályokat,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet a tagállamok és az Európai Unió külső határokra vonatkozó helyzetismeretének és reagálási képességének javítása érdekében létrehozza a tagállamok és az Ügynökség közötti információcsere és együttműködés közös keretét (a továbbiakban: európai határőrizeti rendszer (EUROSUR)).

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a tagállamok külső szárazföldi és tengeri határainak őrizetére kell alkalmazni, beleértve az illegális határátlépések észlelésére, felderítésére, beazonosítására, nyomon követésére, megelőzésére, illetve feltartóztatására tett intézkedéseket.

(2) E rendelet nem vonatkozik a feltartóztatást követően hozott operatív, eljárási és jogi intézkedésekre.

(3) E rendelet alkalmazása során a tagállamok és az Ügynökség köteles tiszteletben tartani az alapvető jogokat, beleértve az adatvédelmi előírásokat is. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek, az emberkereskedelem áldozatai, a sürgős orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyek különleges szükségleteire.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a)           „helyzetismeret”: határokon átnyúló tevékenységek észlelésének, felderítésének, beazonosításának, nyomon követésének és megértésének képessége annak érdekében, hogy az új információk és már meglévő tudás egyesítésével alapos indokokkal támasszák alá az ellenőrzési intézkedéseket.

b)           ”reagálási képesség”: a határokon átnyúló illegális mozgások elleni fellépésre való képesség, beleértve a szokatlan helyzetekre való megfelelő reagáláshoz szükséges eszközöket és ütemtervet.

c)           „helyzetkép”: grafikus felület, amely a különböző hatóságok, szenzorok, platformok és egyéb források által biztosított olyan valós idejű adatok, információk, és hírszerzési információk megjelenítésére szolgál, amelyeket más hatóságokkal megosztanak a kommunikációs és információs csatornákon keresztül a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó helyzetismeret kialakítása és reagálási képesség támogatása érdekében.

d)           „határokon átnyúló bűnözés”: a tagállamok külső határain elkövetett minden súlyos vagy szervezett bűncselekmény, pl. emberkereskedelem, kábítószer- és fegyvercsempészet, és egyéb jogellenes tevékenységek.

e)           „külső határszakasz”: egy tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze, illetve annak egy része, a nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint, illetve a nemzeti koordinációs központ vagy egyéb illetékes nemzeti hatóság meghatározása alapján.

f)            „határok előtti területek”: A tagállamok külső határán túl elhelyezkedő földrajzi terület, amely nem tartozik nemzeti határőrizeti rendszer felügyelete alá.

II. CÍM

KERET

I. FEJEZET

Alkotóelemek

4. cikk

Az EUROSUR keret

(1) A határőrizettel kapcsolatos információcseréhez és együttműködéshez a tagállamok és az Ügynökség az EUROSUR keretet alkalmazza, amely az alábbi elemekből áll:

a)      nemzeti határőrizeti koordinációs központok;

b)      nemzeti helyzetképek

c)      kommunikációs hálózat;

d)      európai helyzetkép;

e)      a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép

f)       a megfigyelési eszközök közös alkalmazása

(2) A nemzeti koordinációs központok a kommunikációs hálózaton keresztül biztosítják a nemzeti helyzetképekből az Ügynökség számára az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép létrehozásához és fenntartásához szükséges valamennyi információt,

(3) Az Ügynökség a nemzeti koordinációs központok számára korlátlan hozzáférést biztosít az európai helyzetképhez és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képhez a kommunikációs hálózaton keresztül.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt elemek létrehozása és fenntartása a mellékletben leírt alapelvekkel összhangban történik.

5. cikk

Nemzeti koordinációs központ

(1) Valamennyi külső szárazföldi és tengeri határral rendelkező tagállam köteles nemzeti határőrizeti koordinációs központot kijelölni, működtetni és fenntartani, amely koordinálja a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel való információcserét. A tagállam értesíti a központ létesítéséről a Bizottságot, amely haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és az Ügynökséget.

(2) A nemzeti koordinációs központ egyablakos ügyintézést biztosít a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel való információcseréhez és együttműködéshez a 16. cikk sérelme nélkül.

(3) A nemzeti koordinációs központ az alábbi feladatokat látja el:

a)      biztosítja az időszerű információk cseréjét és az együttműködést a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatósággal és az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságokkal, valamint az egyéb nemzeti koordinációs központokkal és az Ügynökséggel;

b)      hozzájárul az erőforrások és a személyzeti ügyek hatékony és eredményes kezeléséhez;

c)      kialakítja és rendszeresen frissíti a nemzeti helyzetképet a 9. cikkel összhangban;

d)      támogatja valamennyi nemzeti határőrizeti tevékenység tervezését és végrehajtását;

e)      a nemzeti határőrizeti rendszert igazgatja, adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

f)       rendszeresen méri a nemzeti határőrizeti tevékenységek hatását;

g)      koordinálja a tagállamok közötti operatív intézkedéseket az Ügynökség hatáskörének sérelme nélkül.

(4) A nemzeti koordinációs központ a hét minden napján, napi 24 órán át működik.

6. cikk

Az Ügynökség

(1) Az Ügynökség a következő feladatokat látja el:

a)      igazgatja a kommunikációs hálózatot az EUROSUR számára a 7. cikkel összhangban;

b)      kialakítja és rendszeresen frissíti az európai helyzetképet a 10. cikkel összhangban;

c)      kialakítja és rendszeresen frissíti a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet a 11. cikkel összhangban;

d)      elősegíti a megfigyelési eszközök közös alkalmazását a 12. cikkel összhangban.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az Ügynökség a hét minden napján, napi 24 órán át működik.

7. cikk

A kommunikációs hálózat

(1) Az Ügynökség kommunikációs hálózatot létesít és tart fenn a kommunikációs és elemző eszközök biztosítása érdekében, valamint hogy lehetővé tegye a nem minősített érzékeny és a minősített információknak az Ügynökség és a nemzeti koordinációs központok közötti, illetve azok egymás közötti biztonságos, közel valós idejű cseréjét. A hálózat a hét minden napján, napi 24 órán át működik, és az alábbiakat teszi lehetővé:

a)      közel valós idejű, két- és többoldalú információcsere;

b)      audio- és videokonferencia;

c)      a nem minősített érzékeny információk biztonságos kezelése, tárolása, feldolgozása;

d)      az EU-minősített adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a RESTREINT UE/EU RESTRICTED („EU KORLÁTOZOTT”) szintig vagy az ezzel egyenértékű nemzeti minősítési szintekig, annak biztosításával, hogy a minősített adatok kezelése a kommunikációs hálózat különálló, és megfelelően hitelesített részében történjen;

(2) Az Ügynökség technikai támogatást nyújt és biztosítja, hogy a kommunikációs hálózat interoperábilis az Ügynökség által irányított minden egyéb kommunikációs és információs rendszerrel.

(3) Az Ügynökség és a nemzeti koordinációs központok a nem minősített érzékeny információk, és a minősített információk kommunikációs hálózaton belüli cseréjét, feldolgozását és tárolását a Bizottság belső eljárási szabályzatának módosításáról szóló 2001/844/EK bizottsági határozatban meghatározott vagy azokkal egyenértékű alapelveket és közös szabványokat alkalmazó szabályoknak és előírásoknak megfelelően végzik[16].

(4) A kommunikációs hálózatot igénybe vevő tagállami hatóságok, ügynökségek és egyéb szervek biztosítják, hogy a minősített információk kezelését az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályok és előírások betartása mellett végzik.

II. FEJEZET

Helyzetismeret

8. cikk

Helyzetképek

(1) A nemzeti helyzetképek, az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása információk gyűjtésén, kiértékelésén, összevetésén, elemzésén, értelmezésén, összeállításán, megjelenítésén és terjesztésén keresztül történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett képek a következő rétegekből állnak:

a)      az illegális migrációval, határokon átnyúló bűncselekményekkel és válsághelyzetekkel kapcsolatos esetekre vonatkozó információkat tartalmazó eseményréteg;

b)      a saját eszközök állapotára és helyzetére, valamint a műveleti területekre vonatkozó információkat és környezeti adatokat tartalmazó műveleti réteg;

c)      a stratégiai információkat, elemző dokumentumokat, hírszerzési, valamint képi és földrajzi adatokat tartalmazó elemzési réteg.

9. cikk

Nemzeti helyzetkép

(1) A nemzeti helyzetkép kialakítását és rendszeres frissítését a nemzeti koordinációs központ végzi annak érdekében, hogy olyan hatékony, pontos és időszerű információkat biztosítson a határőrizetért nemzeti szinten felelős valamennyi hatóság számára, amelyek az érintett tagállam külső határain történő illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés megelőzése szempontjából relevánsak.

(2) A nemzeti helyzetkép az alábbi forrásokból összegyűjtött információkat tartalmazza:

a)      a nemzeti határőrizeti rendszer, adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban;

b)      a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságok által működtetett álló és mobil szenzorok;

c)      határőrizeti őrjáratok és egyéb felügyeleti missziók;

d)      helyi, regionális és egyéb koordinációs központok;

e)      egyéb érintett nemzeti hatóságok és rendszerek;

f)       az Ügynökség;

g)      egyéb tagállamok és harmadik országok nemzeti koordinációs központjai;

h)      harmadik országokkal kialakított regionális hálózatok, mint pl. a SEAHORSE atlanti hálózat, a SEAHORSE földközi-tengeri hálózat, a balti-tengeri térség határellenőrzési együttműködési hálózata, a CoastNet, a Fekete-tengeri Határkoordinációs és Információs Központ és a külső szárazföldi határoknál felállított egyéb regionális hálózatok;

i)       hajójelentési rendszerek, pl. az automatikus hajóazonosítási rendszer (AIS) és a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS). Az e rendszerekből származó adatokat nemzeti szinten az illetékes nemzeti hatóságoktól és a halászati felügyelő központoktól kell beszerezni;

j)       egyéb érintett európai és nemzetközi szervezetek;

k)      egyéb források.

(3) A nemzeti helyzetkép eseményrétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      az illegális migrációval foglalkozó alréteg, amely a migránsok illegális határátlépésével kapcsolatos, az érintett tagállam külső határainál és azok közelében bekövetkező rendkívüli eseményekre, a tiltott határátlépések elősegítésére, valamint az illegális migrációval kapcsolatos bármely egyéb releváns eseményre – pl. illegális határátlépést megkísérlő személyek felkutatására és megmentésére irányuló misszióra – vonatkozó információkat tartalmaz;

b)      a határokon átnyúló bűnözéssel foglalkozó alréteg, amely az érintett tagállam külső határainál vagy azok közelében történő emberkereskedelemre, kábítószer-, és egyéb tiltott áruk csempészetére, valamint bármely egyéb súlyos vagy szervezett bűncselekményre vonatkozó információkat tartalmaz;

c)      a válsághelyzetekkel foglalkozó alréteg, amely olyan természeti vagy ember által előidézett katasztrófákra, balesetekre, és bármely más, az érintett tagállam külső határainál és azok közelében előforduló válsághelyzetekre vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a külső határok ellenőrzésére;

d)      az egyéb eseményekkel foglalkozó alréteg, amely olyan információkat tartalmaz, amelyek az érintett tagállam külső határainál és azok közelében lévő azonosítatlan és gyanús platformokra, illetve személyekre, valamint bármely egyéb, a külső határok ellenőrzésére jelentős hatást gyakorló eseményre vonatkoznak;

(4) A nemzeti helyzetkép eseményrétegén belül minden egyes rendkívüli eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendelnek az „alacsony” és „közepes” szinttől a „magas” hatásszintig. Minden „közepes” és „magas” hatásszintű eseményről tájékoztatni kell az Ügynökséget.

(5) A nemzeti helyzetkép műveleti rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      a saját eszközökkel foglalkozó alréteg, amely a saját eszközök helyzetére, idejére, menetére, sebességére, állapotára és típusára, valamint a bevetési tervre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a műveleti terület földrajzi koordinátáit, a járőrözési ütemterveket és a kommunikációs kódokat. Amennyiben a saját eszközök olyan többcélú misszióban kerülnek bevetésre, amelynek katonai feladatok is a részét képezik, a nemzeti koordinációs központ dönthet úgy, hogy az ilyen jellegű információkat nem osztja meg a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel, kivéve, ha a saját eszközök egy szomszédos tagállammal közös határszakaszon kerülnek bevetésre.

b)      a műveleti területekkel foglalkozó alréteg, amely a misszióra, helyszínre, állapotra, időtartamra, valamint a műveletekben érintett hatóságokra vonatkozó információkat tartalmaz.

c)      a környezeti információkkal foglalkozó alréteg, amely az érintett tagállam külső határainak terepfeltételeire és időjárási viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz, vagy hozzáférést biztosít azokhoz.

(6) A nemzeti helyzetkép elemzési rétege az alábbi alrétegekből áll.

a)      a tájékoztatási alréteg, amely az illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés elemzése szempontjából releváns fejleményeket és mutatókat tartalmazza.

b)      az analitikai alréteg, amely az érintett tagállam szempontjából releváns elemző jelentéseket, kockázatminősítési trendeket, regionális monitorrendszert és tájékozató közleményeket nyújt;

c)      a hírszerzési kép alrétege, amely migráns profilokat, útvonalakat, a külső szárazföldi és tengeri határszakaszokhoz rendelt hatásszintekre vonatkozó információkat, valamint az illegális határátlépés elősegítésére vonatkozó elemzést tartalmaz.

d)      a képi és földrajzi adatokat tartalmazó alréteg, amely referenciaképeket, háttértérképeket, a hírszerzési információk megerősítésére vonatkozó értékeléseket, változáselemzéseket (Föld-megfigyelési rendszer által készített képeket), valamint felderített változásokat, földrajzi hivatkozással ellátott adatokat és határátjárhatóságot mutató térképeket tartalmaz.

(7) Az elemzési rétegben szereplő információk és a nemzeti helyzetkép műveleti rétegében szereplő környezeti információk az európai helyzetképből, és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képből származó adatokra épülhetnek.

(8) A műveleti rétegben a saját eszközökre vonatkozó információk „EU Restricted” (EU korlátozott) minősítés alá esnek.

(9) A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs központjai közvetlenül és közel valós időben megosztják egymással a szomszédos külső határszakaszok helyzetképét az alábbiakra vonatkozóan:

a)      az illegális migrációval és a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos minden esemény, valamint az eseményrétegben szereplő egyéb jelentős események;

b)      a műveleti rétegben szereplő saját őrjáratok helyzete, amennyiben az őrjárat elsődleges feladata az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése;

c)      a szomszédos külső határszakaszokon másnap szolgálatot teljesítő őrjáratok stratégiai terve, ütemterve és kommunikációs kódjai;

d)      az elemzési rétegben szereplő taktikai kockázatelemzési jelentés.

10. cikk

Európai helyzetkép

(1) Az európai helyzetkép kialakítását és rendszeres aktualizálását az Ügynökség végzi annak érdekében, hogy a tagállamok külső határain történő illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése szempontjából releváns információkat és elemzéseket biztosítson a nemzeti koordinációs központok számára.

(2) Az európai helyzetkép az alábbi forrásokból gyűjtött információkat tartalmazza:

a)      nemzeti helyzetképek, beleértve a 9. cikk (8) bekezdése alapján szerzett alapinformációkat;

b)      az Ügynökség;

c)      egyéb érintett európai és nemzetközi szervezetek;

d)      egyéb források.

(3) Az európai helyzetkép eseményrétege az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)      illegális migrációval és határokon átnyúló bűnözéssel, valamint válsághelyzetekkel kapcsolatos rendkívüli események, és a nemzeti helyzetkép eseményrétegében szereplő egyéb események, amelyek hatásszintje a nemzeti koordinációs központ minősítése alapján közepes vagy magas;

b)      illegális migrációval és határokon átnyúló bűnözéssel, valamint válsághelyzetekkel kapcsolatos rendkívüli események, továbbá a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képben szereplő egyéb események, amennyiben ezek a tagállamok külső határaira mérsékelt vagy jelentős hatást gyakorolnak;

c)      Az Ügynökség által koordinált közös művelet műveleti területén bekövetkező, illegális migrációval és a határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események.

(4) Az Ügynökség azt a hatásszintet alkalmazza az európai helyzetképben, amelyet az adott rendkívüli eseményre vonatkozóan a nemzeti helyzetképben a nemzeti koordinációs központ megállapított.

(5) A európai helyzetkép műveleti rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      a saját eszközökkel foglalkozó alréteg, amely az Ügynökség közös műveleteiben résztvevő vagy azokban az Ügynökség rendelkezésére álló eszközök helyzetére, idejére, menetére, sebességére, állapotára és típusára, valamint a bevetési tervre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a műveleti területet, a járőrözési ütemterveket és a kommunikációs kódokat;

b)      a műveletekkel foglalkozó alréteg, amely az Ügynökség által koordinált közös műveletekre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a megbízatást, a helyszínt, az állapotot, az időtartamot, a tagállamokra és egyéb érintett szereplőkre vonatkozó információkat, napi és heti helyzetjelentéseket, statisztikai adatokat és a média számára készült tájékoztatási csomagokat.

c)      a környezeti információkkal foglalkozó alréteg, amely a tagállamok külső határainak terepfeltételeire és időjárási viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz.

(6) Az európai helyzetkép elemzési rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)      a tájékoztatási alréteg, amely az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés elemzése szempontjából releváns fejleményeket és mutatókat tartalmazza;

b)      az analitikai alréteg, amely átfogó és alkategóriára vonatkozó kockázatminősítési térképekkel, kockázatminősítési trendekkel, regionális monitorrendszerrel, tájékozató közleményekkel, valamint a kockázatminősítésekre vonatkozó korrelációs mutatókkal és a Frontex Kockázatelemzési Hálózatból származó mutatókkal szolgál;

c)      a hírszerzési kép alréteg, amely migráns profilokat, útvonalakat, a külső szárazföldi és tengeri határszakaszokhoz rendelt hatásszintekre vonatkozó információkat, valamint embercsempészetre vonatkozó elemzést tartalmaz;

d)      a képi és földrajzi adatokkal foglalkozó alréteg, amely referenciaképeket, háttértérképeket, a hírszerzési információk megerősítésére vonatkozó értékeléseket, változáselemzéseket (Föld-megfigyelési rendszer által készített képeket), valamint felderített változásokat, földrajzi hivatkozással ellátott adatokat és határátjárhatóságot mutató térképeket tartalmaz.

(7) Az európai helyzetkép műveleti rétegében a saját eszközökre vonatkozó információk „EU Restricted” (EU korlátozott) minősítés alá esnek.

11. cikk

A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép

(1) A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítását és rendszeres aktualizálását az Ügynökség végzi, annak érdekében, hogy határok előtti területekre vonatkozóan a tagállamok és a szomszédos harmadik országok külső határain történő illegális migráció és határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés megelőzése szempontjából releváns információkat és elemzéseket biztosítsanak a nemzeti koordinációs központok számára.

(2) A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép az alábbi forrásokból összegyűjtött információkból áll:

a)      nemzeti koordinációs központok;

b)      a bevándorlási összekötő tisztviselők által rendelkezésre bocsátott információk és jelentések;

c)      az Ügynökség;

d)      egyéb érintett európai és nemzetközi szervezetek;

e)      harmadik országok;

f)       egyéb források.

(3) A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép tartalmazhat a légi határok őrizete és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzések szempontjából lényeges információkat.

(4) A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép eseményrétege a határok előtti területeken történő minden rendkívüli eseményre, válsághelyzetre, és bármely olyan eseményre vonatkozó információkat tartalmaz, amelyek a tagállamok külső határainál történő illegális migrációra és határokon átnyúló bűnözésre mérsékelt vagy jelentős hatást gyakorolhat.

(5) Az Ügynökség a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép eseményrétegében minden egyes eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendel. Az Ügynökség tájékoztatja a nemzeti koordinációs központokat a határok előtti területeken bekövetkezett minden olyan rendkívüli eseményről, amelyek hatásszintje közepes vagy magas.

(6) A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép műveleti rétege ugyanolyan szerkezetű, mint az európai helyzetképen belül: a határok előtti területen működő eszközökre, illetve az ott folyamatban lévő műveletekre vonatkozó információkat és környezeti adatokat tartalmaz.

(7) A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép elemzési rétege ugyanolyan szerkezetű, mint az európai helyzetképen belül: stratégiai információkat, elemző dokumentumokat és szolgáltatásokat, hírszerzési, valamint képi és földrajzi adatokat tartalmaz a határok előtti területekre vonatkozóan.

12. cikk

A megfigyelési eszközök közös alkalmazása

(1) Az Ügynökség megkönnyíti a tagállamok számára a megfigyelési eszközök – pl. a műholdak és hajójelentési rendszerek – közös alkalmazását annak érdekében, hogy a nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség számára rendszeres, megbízható és költséghatékony módon biztosíthassanak a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó felügyeleti információkat.

(2) Az Ügynökség – kérésre – a nemzeti koordinációs központok rendelkezésére bocsáthat a kérelmet benyújtó tagállam külső határaira és határai előtti területekre vonatkozó információkat, amelyek alábbi forrásokból származnak:

a)      azon kijelölt harmadik országbeli kikötők és tengerpartok szelektív megfigyelése, amelyek kockázatelemzés, illetve hírszerzés során illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés céljaira felhasznált hajók berakodási vagy átjárási pontjaként kerültek beazonosításra;

b)      olyan hajó nyílt tengeren való nyomon követése, amely esetében fennáll a gyanú, illetve megállapításra került, hogy illegális migráció, illetve határokon átnyúló bűncselekmény céljaira használják fel azt;

c)      kijelölt tengeri területek megfigyelése olyan hajók felderítése, azonosítása és nyomon követése érdekében, amelyek esetében fennáll a gyanú, illetve megállapításra került, hogy illegális migráció, illetve határokon átnyúló bűncselekmény céljaira használják fel azokat;

d)      kijelölt tengeri területeken és külső szárazföldi határterületeken a megfigyelési- és járőrtevékenységek optimalizálása érdekében végzett környezeti vizsgálat;

e)      olyan kijelölt külső szárazföldi határ előtti területek szelektív megfigyelése, amelyekről kockázatelemzés, illetve hírszerzés során megállapították, hogy az illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei lehetnek.

(3) Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett tájékoztatást az alábbi rendszerek, szenzorok és platformok segítségével nyert adatok egyesítésével és elemzésével végzi:

a)      hajójelentési rendszerek, mint pl. az automatikus hajóazonosítási rendszer (AIS), valamint a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS), az adott jogszabályi korlátozások között;

b)      műholdképek;

c)      hordozó platformra – ezen belül pilótával rendelkező és pilóta nélküli légi járművekre – szerelt szenzorok.

(4) Az Ügynökség visszautasíthatja a nemzeti koordinációs központ kérelmét technikai vagy pénzügyi korlátozásokra, vagy más alapos indokokra való hivatkozással.

(5) Az Ügynökség saját kezdeményezésre igénybe veheti a (2) bekezdésben említett megfigyelési eszközöket a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képpel kapcsolatos információk összegyűjtéséhez.

III. FEJEZET

Reagálási képesség

13. cikk

A külső határszakaszok meghatározása

A külső szárazföldi és tengeri határait minden egyes tagállam határszakaszokra osztja, ahol helyi vagy regionális központ biztosítja az erőforrások és a személyzet hatékony és eredményes igazgatását.

14. cikk

A külső határszakaszok hatásszintjének megállapítása

(1) Az Ügynökség által végzett kockázatelemzés alapján és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az Ügynökség a következő hatásszintekkel minősíti a tagállamok valamennyi külső szárazföldi és tengeri határszakaszát:

a)      alacsony hatásszint, amennyiben a kérdéses határszakaszon történő illegális migrációval és határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentéktelen hatást gyakorolnak a határbiztonságra;

b)      közepes hatásszint, amennyiben a kérdéses határszakaszon történő illegális migrációval és határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események mérsékelt hatást gyakorolnak a határbiztonságra;

c)      magas hatásszint, amennyiben a kérdéses határszakaszon történő illegális migrációval és határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentős hatást gyakorolnak a határbiztonságra.

(2) A nemzeti koordinációs központ rendszeresen értékeli, hogy szükséges-e bármely határszakasz hatásszintjének kiigazítása. Az érintett külső határszakasznál megváltozott feltételekre vonatkozó érdemi információk rendelkezésre bocsátása mellett a nemzeti koordinációs központ felkérheti az Ügynökséget a hatásszint megváltoztatására.

(3) Az Ügynökség biztosítja a külső határokhoz rendelt hatásszintek képi megjelenítését az európai helyzetképben.

15. cikk

A hatásszinteknek megfelelő reagálás

(1) A tagállamok az alábbi módon biztosítják, hogy a külső határszakaszokon végzett felügyeleti- és járőrtevékenységek megfeleljenek az adott hatásszinteknek:

a)      amennyiben egy külső határszakasz alacsony hatásszintűnek minősül, a helyi vagy regionális koordinációs központ kockázatelemzés alapján rendszeres felügyeletet szervez és biztosítja, hogy a nyomon követéshez, azonosításhoz és feltartóztatáshoz elegendő járőr álljon készenlétben a határ menti területen;

b)      amennyiben egy külső határszakasz közepes hatásszintűnek minősül, a nemzeti koordinációs központ további személyzet és erőforrás ideiglenes átcsoportosításával támogatja a helyi vagy regionális koordinációs központot;

c)      amennyiben egy külső határszakasz magas hatásszintűnek minősül, a nemzeti koordinációs központ biztosítja, hogy a helyi vagy regionális koordinációs központ minden szükséges támogatást megkapjon nemzeti szinten, beleértve a tájékoztatást, az erőforrásokat és a személyzetet. A 2007/2004/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban a nemzeti koordinációs központ az Ügynökségtől is kérhet támogatást.

(2) A nemzeti koordinációs központ haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökséget az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott nemzeti szintű intézkedésekről.

(3) Amennyiben egy másik tagállam vagy harmadik ország határszakaszával szomszédos külső határszakasz közepes vagy magas hatásszintűnek minősül, a nemzeti koordinációs központ a szomszédos ország nemzeti koordinációs központjával együtt koordinálja a meghozott intézkedéseket.

(4) Amennyiben egy nemzeti koordinációs központ kérelmet nyújt be az (1) bekezdés c) pontja szerint, az Ügynökség különösen az alábbi támogatásban részesítheti az említett központot:

a)      elsőbbségi elbánásban részesíti a megfigyelési eszközök közös alkalmazása terén;

b)      európai határőrcsapatok kiküldését koordinálja a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;

c)      biztosítja az Ügynökség rendelkezésére álló technikai eszközök kiküldését a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;

d)      koordinálja a tagállamok által felajánlott egyéb támogatásokat.

(5) Az Ügynökség kockázatelemzési jelentéseiben kiértékeli a megállapított hatásszinteket és az ezeknek megfelelően hozott nemzeti és uniós szintű intézkedéseket.

IV. CÍM

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

16. cikk

A feladatok átruházása a tagállamok egyéb központjaira

(1) A tagállamok megbízhatnak műveleti döntések meghozatalára jogosult regionális, helyi, funkcionális és egyéb központokat azzal, hogy saját hatáskörüknek megfelelően biztosítsák a vonatkozó helyzetismeretet és reagálási képességet – beleértve az 5. cikk (3) bekezdésének b), d) és e) pontjában említett feladatok ellátását is.

(2) A tagállam (1) bekezdésben említett döntése nem befolyásolja a nemzeti koordinációs központnak a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott együttműködésre és információcserére irányuló képességét.

(3) Előre meghatározott esetekben, a nemzeti koordinációs központ engedélyezheti az (1) bekezdésben említett központ számára, hogy egy másik tagállam vagy harmadik ország regionális vagy nemzeti koordinációs központjával kommunikáljon, illetve információt cseréljen, azzal a feltétellel, hogy a kommunikációról, illetve információcseréről rendszeresen beszámol a saját nemzeti koordinációs központjának.

17. cikk

Az Ügynökség együttműködése harmadik felekkel

(1) Az Ügynökségnek hasznosítja a más uniós ügynökségeknél és szervezeteknél rendelkezésre álló meglévő információkat, képességeket és rendszereket, az ezekre vonatkozó jogi szabályozás keretein belül.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban, az Ügynökség különösen az alábbi szervezetekkel működik együtt:

a)      az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol), a kábítószerek tengeri felderítésének operatív elemzőközpontjával (MAOC-N) és a kábítószerek elleni küzdelem földközi-tengeri koordinációs központjával (CeCLAD-M), hogy a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozóan információkat cseréljen az európai helyzetkép kialakítása érdekében;

b)      az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel, és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának biztosítása során;

c)      az Európai Bizottsággal és olyan uniós ügynökségekkel, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kezeléséhez lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára;

d)      olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép rendszeres aktualizálásához lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára.

(3) Az Ügynökség és a (2) bekezdésben említett szervezetek közötti információcseréhez a 7. cikkben említett hálózatot, illetve egyéb olyan kommunikációs hálózatokat kell igénybe venni, amelyek teljesítik az információk hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére és integritására vonatkozóan előírt kritériumokat.

(4) Az Ügynökség és a (2) bekezdésben említett szervezetek közötti együttműködés szabályozása munkamegállapodások keretében történik, a 2007/2004/EK rendelettel és az adott szervezet jogalapjával összhangban. A minősített információk kezelésére vonatkozóan e megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az érintett uniós ügynökségeknek és szervezeteknek az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelniük.

(5) A (2) bekezdésben említett ügynökségek és központok az EUROSUR keretében kapott információkat jogszabályi keretük határain belül és az alapvető jogok tiszteletben tartásával használhatják fel.

18. cikk

Szomszédos harmadik országokkal való együttműködés

(1) Az illegális migráció és határokon átnyúló bűnözés megelőzése érdekében a szomszédos harmadik országokkal folytatott információcsere és együttműködés egy vagy több tagállam, illetve egy vagy több érintett szomszédos harmadik ország között megkötött két- vagy többoldalú megállapodás alapján történhet. A tagállamok nemzeti koordinációs központjai kapcsolattartó pontként szolgálnak a 7. cikkben említett hálózat és a regionális hálózatok között, illetve a szomszédos harmadik országokkal folytatott információcsere számára.

(2) Tilos e cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti információcsere olyan harmadik országgal, amely ezen információkat olyan személyek vagy csoportok azonosítására használhatná fel, amelyek esetében fennáll a komoly veszélye annak, hogy kínzásnak, embertelen és megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik őket alá, illetve az alapvető jogaikat bármely más módon megsérthetik.

(3) Az e cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (2) bekezdésének h) pontja szerinti információcserét a szomszédos harmadik országokkal kötött két- és többoldalú megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően kell lebonyolítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett megállapodások, illetve az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdése h) pontjában említett hálózatok keretében csak akkor oszthatók meg információk harmadik országokkal, ha ehhez valamennyi olyan tagállam előzetes hozzájárulást nyújtott, amely az EUROSUR keretében információt biztosított, és az említett megállapodásokban és hálózatokban nem vesz részt.

(5) A harmadik országokkal való minden olyan információcserét, ahol az információkat a megfigyelési eszközök közös alkalmazását biztosító szolgáltatás révén nyerték, az említett eszközöket és rendszereket szabályozó törvények és rendeletek alapján, valamint a 95/46/EK határozat és a 45/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

19. cikk

Kézikönyv

Az Európai Bizottság, szoros együttműködésben a tagállamokkal és az Ügynökséggel, az EUROSUR végrehajtásához és igazgatásához technikai és operatív iránymutatást, ajánlásokat és bevált módszereket nyújtó gyakorlati kézikönyvet (a továbbiakban: kézikönyv) bocsát rendelkezésre. Az Európai Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

20. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) Az Ügynökség biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak olyan eljárások, amelyekkel a külső határokon elérni kívánt megfelelő helyzetismeretre és reagálási képességre irányuló célkitűzések tekintetében nyomon követhető az EUROSUR technikai és operatív működése.

(2) Az Ügynökség 2015. október 1-jén, majd azt követően két évenként jelentést nyújt be az EUROSUR működéséről.

(3) 2016. október 1-jén, majd azt követően minden negyedik évben az Európai Bizottság átfogó értékelést nyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EUROSUR-ról. Ezen értékelés összeveti a célokat az elért eredményekkel, értékeli az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát, e rendeletnek a tagállamokban történő, illetve az Ügynökség általi alkalmazását, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az említett értékeléshez szükség esetén e rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell csatolni.

(4) A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat. Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (3) bekezdésben említett értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazandóság

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) E rendeletet 2013. október 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az 5. cikk (1) bekezdését az Unió déli tengeri és keleti szárazföldi külső határainál elhelyezkedő tagállamokra vonatkozóan (Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Spanyolország) 2013. október 1-jétől kell alkalmazni.

(4) Az 5. cikk (1) bekezdését a külső szárazföldi és tengeri határokkal rendelkező többi tagállamra vonatkozóan (Belgium, Németország, Hollandia és Svédország) 2014. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, […] -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

Melléklet

Az EUROSUR keret különböző elemeinek kialakítása, működtetése és fenntartása a következő alapelvek figyelembe vételével történik:

(a)          Az érdekközösségek elve: A nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség az EUROSUR hálózaton belüli információmegosztáshoz és együttműködéshez külön érdekközösségeket alakítanak ki. A különböző nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség információcseréjének megszervezéséhez érdekcsoportokat vesznek igénybe a közös célok, elvárások és érdekek mentén.

(b)          A következetes irányítás és a meglévő szerkezetek felhasználásának elve: Az Ügynökség biztosítja az EUROSUR keret különféle elemei közötti koherenciát, beleértve a nemzeti koordinációs központok számára történő iránymutatást és támogatást, valamint az információ és a technológia interoperabilitásának elősegítését. Az EUROSUR keretén belül a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a már meglévő rendszereket és képességeket. E tekintetben az EUROSUR létrehozása teljes összhangban történik az EU tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információmegosztási környezetre (CISE) irányuló kezdeményezéssel, hozzájárulva ezáltal az uniós ágazatközi információcsere koordinált és költséghatékony megközelítéséhez és élvezve annak előnyeit.

(c)          Az információmegosztás és az információvédelem elve: Az EUROSUR keretén belül rendelkezésre álló adatokat elérhetővé kell tenni valamennyi nemzeti koordinációs központ és az Ügynökség számára, hacsak nem állapítottak meg külön korlátozásokat e tekintetben, illetőleg nem jött létre ilyen irányú megállapodás. A nemzeti koordinációs központok garantálják a nemzeti és európai szinten kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését. Az Ügynökség garantálja az európai szinten kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését

(d)          A szolgáltatásorientált megközelítés és a szabványosítás elve: A különféle EUROSUR-képességeket szolgáltatásorientált megközelítéssel kell alkalmazni. Az Ügynökség biztosítja, hogy az EUROSUR-keret – amennyire csak lehetséges – nemzetközileg elfogadott szabványokra épüljön.

(e)          A rugalmasság elve: A szervezet, az információ és a technológia úgy kerül kialakításra, hogy lehetővé tegye az EUROSUR érdekelt felei számára a változó helyzetekhez való rugalmas és rendezett reagálást.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – Rendelet az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[17]

Jelenleg 3a. fejezet, 18. cím – Belügyek

Jövőbeli többéves pénzügyi keret: 3. cím (Biztonság és uniós polgárság)

A javaslat/kezdeményezés típusa

þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul (belügyi finanszírozás a 2014-2020 közötti időszakban)

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[18]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.3. Célkitűzések 1.3.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Az Európai Tanács 2011. június 23-24-i következtetéseiben megállapította, hogy „az európai határőrizeti renszer (EUROSUR) továbbfejlesztése elsőbbséget élvez annak érdekében, hogy 2013-ra működöképessé váljon, és lehetővé tegye a tagállamok határellenőrzést végző hatóságai számára az operatív információk megosztását és együttműködésük javítását”.

A Bizottság 2011. évre vonatkozó munkaprogramjában meghatározottak szerint[19] „az EUROSUR célja a schengeni külső határok, különösen a déli tengeri és keleti szárazföldi külső határok ellenőrzésének szigorítása. Az EUROSUR – annak érdekében, hogy csökkentse a tengeri halálesetek és az EU-ba észrevétlenül bejutó illegális bevándorlók számát, valamint hogy a határokon átnyúló bűncselekmények, például a terrorizmus, az emberkereskedelem, a fegyver- és kábítószer-csempészet stb. megelőzésével fokozza a belső biztonságot – létre fog hozni egy olyan mechanizmust, amelynek révén a tagállamok határfelügyeleti hatóságai (határőrség, parti őrség, rendőrség, vámhatóság és a flották) megosztják műveleti információikat, illetve együttműködnek egymással és a Frontexszel.”

Az uniós tagállamok, az EU külső határaival foglalkozó Frontex, és az Európai Bizottság 2008 óta szorosan együttműködnek az EUROSUR-keret meghatározásán és kialakításán. Az EUROSUR elemeinek tesztelése és fokozatos kiépítése 2011 óta folyik kísérleti jelleggel a Frontex költségvetési forrásainak felhasználásával. Ezzel párhuzamosan a tagállamok 2008 óta a Külső Határok Alapot veszik igénybe az EUROSUR nemzeti elemeinek – pl. a nemzeti koordinációs központok és a nemzeti határőrizeti rendszerek – kialakításához.

Ezért az érintett tevékenységalapú költségvetés-tervezési tevékenységek a következők:

18.02 – Szolidaritás, külső határok, visszatérés, vízumpolitika, a személyek szabad mozgása – 1. célkitűzés: Az integrált külső határigazgatási rendszer tovább fejlesztésével és a határellenőrzések magas szinvonalának további emelésével – beleértve a SIS II kiépítését és a Külső Határok Alapból nyújtott pénzügyi támogatást – a személyek számára a belső határok határellenőrzés nélkül történő átlépésének lehetővé tétele, a határok biztonságának előmozdítása és az illegális migráció megakadályozása.

Az EUROSUR egyidejű fejlesztése és bevezetése jelentős mértékben lecsökkenti a létrehozásához szükséges időt, és lehetővé teszi az EUROSUR különböző elemeinek tesztelését és átalakítását, mielőttt 2013 végén működőképessé válna.

Az EUROSUR fejlesztésére, tesztelésére és fokozatos bevezetésére irányuló munkálatok a 2008. évi bizottsági közleményben kiadott menetrend alapján folynak.[20] Az említett ütemtervet a Bel- és Igazságügyi Tanács a 2008. júniusi és 2010. februári következtetéseiben jóváhagyta, valamint a Stockholmi Program és a Stockholmi Program végrehajtásáról szóló cselekvési terv is elfogadta.

1.3.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Az EUROSUR-nak két konkrét célkitűzése van, nevezetesen a tagállami határellenőrzési hatóságok és a Frontex helyzetismeretének és reagáló képességének jelentős megnövelése annak érdekében, hogy a legjobb forgatókönyv esetén az illegális migrációhoz használt új útvonalak és módszerek létrehozásukat követően rövid időn belül azonosításra és felszámolásra kerüljenek.

1.3.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.         A helyzetismeret azt méri, hogy a hatóságok mennyire képesek a határokon átnyúló mozgásokat felderíteni és az ellenőrzési intézkedéseket alapos indokokkal alátámasztani. Ez a következő operatív célkitűzések nemzeti és uniós szinten történő megvalósításával érhető el:

a.         Az ügynökségek közötti jobb együttműködés a bűnüldözés területén végrehajtott szerkezeti ésszerűsítésekkel és rendszerek összekapcsolásával;

b.         Az adatfúzió és a modern technológiai képességek együttes alkalmazása a határokon átnyúló mozgások, különösen a (kis) hajók felderítése és nyomon követése érdekében;

c.         Ágazatközi információcsere egyéb olyan tengerpolitikai szereplőkkel, mint pl. a közlekedés, a vámhatóság, a halászati felügyelet és katonai védelem;

d.         Szomszédos harmadik országokkal való jobb információcsere.

2.         A reagálási képesség a határokon átnyúló illegális mozgások elleni fellépéshez szükséges időt, valamint a szokatlan helyzetekben való megfelelő reagáláshoz szükséges időt és eszközöket is méri. Ezért az alábbi operatív célkitűzéseket kell nemzeti és uniós szinten megvalósítani:

a.         Adatok, információk és hírszerzési adatok közel valós időben történő és – szükség esetén – biztonságos cseréje, amellyel a járőrtevékenységen alapuló megközelítéstől egy kockázatelemzésen alapuló, még inkább hírszerzésközpontú megközelítés felé való elmozdulás történik;

b.         A személyzeti ügyek és az erőforrások hatékony kezelése, beleértve a szenzorokat és az őrjáratokat is;

c.         A határőrizeti tevékenységek hatásmérése és hatásértékelése, amellyel a kockázat elemzés új alapokra kerül, a prioritások átrendeződnek.

A problémákat, célkitűzéseket és intézkedéseket összekötő táblázat

Konkrét célkitűzések || Tervezett intézkedések

1a – Szerkezeti ésszerűsítések és rendszerek összekapcsolása nemzeti szinten. 2a – A személyzeti ügyek és erőforrások hatékony kezelése. 2c – Hatásmérés. || A nemzeti koordinációs központ és a Frontex Helyzetelemző Központ létrehozása (FSC).

2a - Adatok, információk és hírszerzési adatok közel valós időben történő cseréje. || A nemzeti koordinációs központokat és a Frontexet összekötő EUROSUR-hálózat kiépítése. A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása.

1d - Szomszédos harmadik országokkal való jobb információcsere. || Az EUROSUR összekapcsolása a tagállamok és a szomszédos harmadik országok között már kiépített regionális hálózatokkal.

1b - Az adatfúzió és a modern technológiai képességek együttes alkalmazása a határokon átnyúló mozgások felderítése és nyomon követése érdekében. 1c - Ágazatközi információcsere egyéb tengerpolitikai szereplőkkel || A megfigyelési eszközök közös alkalmazását biztosító szolgáltatás uniós szinten történő bevezetése.

1.3.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Frontex biztosítja, hogy rendelkezésre álljanak azon módszerek, amelyekkel összehasonlítható az EUROSUR működése a fő politikai célkitűzésekkel, figyelemmmel az alábbi mutatókra:[21]

Hatásmutatók[22]

A schengeni határokat felderítetlenül átlépő illegális migránsok számának csökkenése;

A tengerben életüket vesztő migránsok számának csökkenése;

A határokon átnyúló bűnözés, különösen a külső határokon keresztül zajló kábítószer-csempészet csökkenése.

Eredmény- és output-mutatók[23]

A külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó jobb helyzetismeret;

Az ügynökségek közötti jobb együttműködés nemzeti szinten;

A tagállamok közötti és a Frontexszel folytatott együttműködés javulása;

A szomszédos harmadik országokkal folytatott együttműködés javulása.

A kis hajók felderítésére és nyomon követésére irányuló jobb technikai és operatív képesség;

A minősített és nem minősített információk közel valós időben történő cseréjének növekedése;

Figyelmeztető jelzésekre, rendkívüli eseményekre és a külső határokon történő egyéb eseményekre való jobb reagálási képesség.

1.4. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.4.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A 2012-2020 közötti időszakban az EU-nak a határőrizet terén továbbra is számos olyan általános és különleges problémával kell szembe néznie, amellyel az EUROSUR segítségével kell megküzdenie.[24]

Az EU-ra különleges terhet ró a külső határain zajló illegális migráció, amely várhatóan a következő években is folytatódni fog. A tengeri hajózásra alkalmatlan apró csónakok használata drámaian megnövelte a Földközi-tengerben életüket vesztő migránsok számát, amely nagy kihívást jelent a bűnüldöző hatóságok számára, mivel rendkívül nehéz e kis csónakok felderítése, és nyomon követése a nyílt tengeren. A migránsok csempészetével foglalkozó bűnszervezetek gyakran ugyanazokat az útvonalakat és módszereket alkalmazzák az olyan határokon átnyúló bűncselekményekhez, mint az ember- és kábítószer-kereskedelem. A határőrség és a rendőri hatóságok közötti jobb együttműködés jelentősen hozzájárulna a külső határokon elkövetett súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez.

A bűnszervezetek az illegális migrációhoz és a határokon átnyúló bűnözéshez használt útvonalaikat és módszereiket gyakran gyorsabban és rugalmasabban változtatják, mint ahogy a megváltozott helyzetre a tagállamok hatóságai reagálnak. E késedelmes reakció egyik oka, hogy egyes tagállamokban akár hat különböző hatóság is közvetlenül érintett a tengeri határok őrizetében a közöttük zajló együttműködésre és információcserére vonatkozó egyértelmű szabályok és munkafolyamatok nélkül. A koordináció hiánya azonban nem csak az egyes tagállamokon belül, hanem a tagállamok között is tapasztalható, mivel hiányoznak az információcseréhez szükséges megfelelő eljárások, hálózatok, illetve kommunikációs csatornák. A migrációs nyomás komoly kihívást jelent a Földközi-tenger déli partjainál elhelyezkedő harmadik országok számára is. Ezért szorosabb együttműködésre van szükség a származási országokkal és azokkal az országokkal, ahol az illegális migránsok hajóra szállnak.

1.4.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A szubszidiaritás elvével összhangban,[25] az EUROSUR olyan decentralizát megközelítést alkalmaz, amelyben a nemzeti határőrizeti koordinációs központok alkotják az EUROSUR-együttműködés gerincét. A már meglévő nemzeti és európai rendszerek összekapcsolásával és új képességek létrehozásával az EUROSUR lehetővé teszi a tagállamok határellenőrzést végző hatóságai és a Frontex számára a külső határokra vonatkozó jobb helyzetismeret kialakítása érdekében folytatott kommunikációt és információcserét, valódi többletértéket nyújtva ezáltal a határőrizet számára.

A jobb információmegosztás segíti a célpontok – pl. az illegális migrációhoz és határokon átnyúló bűnözéshez használt hajók – pontosabb beazonosítását, és így lehetővé teszi a feltartóztatáshoz rendelkezésre álló eszközök célzottabb, megfelelő időben és költséghatékony módon történő alkalmazását. Ez egy olyan célkitűzés, amelyet a tagállamok egyedül nem tudnak megfelelőképpen elérni, és amely uniós szinten jobban megvalósítható.

1.4.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az EUROSUR kezdeményezés múltbeli – pl.a Frontex által koordinált európai partiőrség-hálózat keretében szerzett –tapasztalatokra épül. A cél továbbá a meglévő határellenőrzési infrastruktúra és a nemzetközi és európai operatív rendszerek, valamint a legújabb technológiai fejlesztések (pl. műholdak alkalmazása) együttes és maximális kihasználása. Az EUROSUR különösen a modern technológia alkalmazásával kapcsolatban hasznosítja a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) keretében végzett számos kutatási projekt eredményeit.[26]

1.4.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A meglévő rendszerek, képességek, és az uniós szinten rendelkezésre álló finanszírozási programok maximális kihasználásával az EUROSUR céja, hogy lehető legjobb koherenciát és szinergiákat biztosítsa az egyéb érintett eszközökkel.

1.5. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

þ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– þ  Pénzügyi hatás 2014-től 2020-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.6. Tervezett igazgatási módszer(ek)[27]

þ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– þ  a Közösségek által létrehozott szervek [28]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

þ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Az EUROSUR különböző elemeit elsősorban a Frontex és a tagállamok hozzák létre (megosztott igazgatás) a 2008. évi EUROSUR ütemterv alapján (COM(2008)68 végleges). A tagállamok számára a nemzeti koordinációs központok felállításához 2012–2013 között a Külső Határok Alap, míg 2014–2020 között a tervezett Belső Biztonsági Alap részeként a külső határokra és a vízumügyre irányuló pénzügyi támogatási eszköz nyújt támogatást. Az EUROSUR hálózat felállítását és az EUROSUR egyéb elemeinek – mint pl. a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép – kialakítását ezzel szemben a Frontex a saját költségvetéséből fedezi, és ezt egészíti ki szükség esetén a Belső Biztonsági Alap keretében nyújtott támogatás (közvetlen vagy közvetett centralizált pénzügyi igazgatás).

A 2012-2013 közötti időszakban a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának biztosítása céljából tervezett szolgáltatás kialakítását a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramban nyújtott finanszírozás támogatja.

A 2012-2013 közötti időszakban a szomszédos harmadik országokban hozott intézkedésekhez a fejlesztési együttműködési eszközön belül a menekültügyre és migrációra vonatkozó tematikus program nyújt támogatást.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az EUROSUR teljes működőképességének elérése után két évvel, majd ezt követően minden évben a Frontex jelentést nyújt be a Bizottságnak az EUROSUR technikai és operatív működéséről, figyelemmel a fent említett mutatókra.[29] Emellett három évvel azután, hogy az EUROSUR rendszer valamennyi tevékenységét megkezdte, majd ezt követően minden negyedik évben a Bizottság átfogó értékelést készít az EUROSUR-ról, amelyben összeveti a célokat az elért eredményekkel, és értékeli az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát. Az első értékelésre várhatóan 2016-ban kerül sor, feltéve, hogy az EUROSUR 2013-tól működőképessé válik. A Bizottságnak az értékelésről szóló jelentéseit az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kell benyújtania, adott esetben az EUROSUR létrehozásáról szóló rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokkal együtt.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

– A csatolt hatásvizsgálatban szereplő költségbecslések a tagállamok, az uniós ügynökségek és a magánszektor által rendelkezésre bocsátott adatok alapján készültek, és az EUROSUR pénzügyi hatásait vizsgáló műszaki tanulmány elkészítésével megbízott külső vállalkozó ellenőrizte azokat (GHK). Ezek az érintett szakpolitikai lehetőségek megvalósítására vonatkozó legjobb költségbecslések a 2008. évi EUROSUR ütemtervben és az azt követő műszaki dokumentumokban megadott leírások alapján. A szolgáltatások alkalmazási körében, szervezeti és irányítási felépítésében, technikai követelményeiben, a szolgáltatások nyújtásának jellegében, illetve az EUROSUR-ütemterv megvalósítási szakaszaiban történő módosítások várhatóan az említett szolgáltatások költségeinek változásához vezetnének.

– Mindez annak köszönhető, hogy a 2008. évi EUROSUR ütemtervben (COM(2008)68végleges) meghatározott különböző elemek és lépések fejlesztése, tesztelése és bevezetése egyidejűleg történik. E megközelítést az indokolja, hogy egy rendszer kifejlesztésének a szokásos menete, miszerint az egyik lépés az azt megelőző lépés eredményére épül, és egy rendszer bevezetésére annak kidolgozását követően kerül sor, ez esetben túlságosan időigényes lenne. Figyelmesen kell eljárni a különböző lépések eredményeinek közös keretbe való foglalásakor. E koherencia leginkább olyan jogszabályokkal érhető el, amelyek egyértelműen meghatározzák az elemek különböző tartalmát, valamint a különböző szereplők feladatait és kötelezettségeit.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az igénybevett különböző finanszírozási programok (pl. a Belső Biztonsági Alap) keretében meghatározott irányítási és ellenőrzési rendszerek kerülnek alkalmazásra. Az EUROSUR különböző elemeinek megfelelő és zökkenőmentes bevezetése érdekében tervezik továbbá külső (pl. külső vállalkozók) és belső (pl. Közös Kutatóközpont) szakértői segítség igénybevételét is.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A nemzeti és európai szinten meghatározott csalás elleni intézkedések teljes mértékben alkalmazandók.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek [30]

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám || Diff. ([31]) || EFTA-országoktól [32] || tagjelölt országoktól [33] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

3a || 18 02 03 02 - Frontex || Diff || NEM || NEM || NEM || NEM

3a || 18 02 06 – Külső Határok Alap || Diff || NEM || NEM || IGEN || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám || Diff./non-diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

3 || 18 02 cc – Belső Biztonsági Alap – Határok és vízumügy || Diff || NEM || NEM || IGEN || NEM

3 || 18 02 05 02 - Frontex || Diff || NEM || NEM || NEM || NEM

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás a 2014-2020 közötti időszakra[34] 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám 3 || Biztonság és uniós polgárság

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Ezt követő évek || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

Belső Biztonsági Alap[35] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 14,107 || 16,111 || 16,111 || 16,411 || 16,411 || 16,411 || 16,411 || || 111,973

Kifizetési előirányzatok || (2) || 1,915 || 3,997 || 7,720 || 12,130 || 15,751 || 16,266 || 16,347 || 37,848 || 1111,973

18 02 03 02[36] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 20,601 || 19,997 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || || 132,048

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 10,301 || 20,299 || 19,144 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 18,290 || 9,145 || 132,048

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[37] || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0

A BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁGHOZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +1b+1c || 34,708 || 36,108 || 34,401 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || || 244,021

Kifizetési előirányzatok || || 12,215 || 24,296 || 26,864 || 30,420 || 34,041 || 34,556 || 34,637 || 46,993 || 244,021

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 34,708 || 36,108 || 34,401 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || || 244,021

Kifizetési előirányzatok || (5) || 12,215 || 24,296 || 26,864 || 30,420 || 34,041 || 34,556 || 34,637 || 46,993 || 244,021

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0

A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referencia összeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 34,708 || 36,108 || 34,401 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || 34,701 || || 244,021

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 12,215 || 24,296 || 26,864 || 30,420 || 34,041 || 34,556 || 34,637 || 46,993 || 244,021

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Ezt követő évek || ÖSSZESEN

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || || 1,778

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0

BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || || 1,778

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || || 1,778

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 34,962 || 36,362 || 34,655 || 34,955 || 34,955 || 34,955 || 34,955 || || 245,799

Kifizetési előirányzatok || 12,469 || 24,550 || 27,118 || 30,674 || 34,295 || 34,810 || 34,891 || 46,993 || 245,799

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN ||

TELJESÍTÉSEK ||

Teljesítések típusa[38] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség ||

Az 1a, 2a és 2c KONKRÉT CÉLKITŰZÉS [39] || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés[40] || Központ || 2,179 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 7,470 || 24 || 52,29 ||

- Teljesítés [41] || Központ || 75,765 || 1 || 11,316 || 1 || 12,164 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 10,457 || 1 || 75,765 ||

Az 1a, 2a és 2c konkrét célkitűzés részösszege || 25 || 18,786 || 25 || 19,634 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 17,927 || 25 || 128,055 ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS [42] || || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés [43] || Hálózat || 33,071 || 1 || 5,969 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 4,517 || 1 || 33,071 ||

- Teljesítés [44] || Kép || 23,212 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 3,316 || 1 || 23,212 ||

A 2a konkrét célkitűzés részösszege || 2 || 9,285 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 7,833 || 2 || 56,283 ||

1d KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[45] || || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| - Teljesítés [46] || Hálózatok || 537,75 || 4 || 951 || 4 || 0 || 4 || 0 || 4 || 300 || 4 || 300 || 4 || 300 || 4 || 300 || 4 || 2,151

|| Az 1d konkrét célkitűzés részösszege || 4 || 0,951 || 4 || 0 || 4 || 0 || 4 || 0,300 || 4 || 0,300 || 4 || 0,300 || 4 || 0,300 || 4 || 2,151

1b és 1c KONKRÉT CÉLKITŰZÉS [47] || || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés [48] || Szolgáltatás || || 1 || 5,686 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 57,532

Az 1b és 1c konkrét célkitűzés részösszege || 1 || 5,686 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 8,641 || 1 || 57,532

ÖSSZKÖLTSÉG || 32 || 37,198 || 32 || 38,688 || 32 || 36,891 || 32 || 37,191 || 32 || 37,191 || 32 || 37,191 || 32 || 37,191 || 32 || 244,021 ||

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év [49] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 1,778

Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 1,778

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[50] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

ÖSSZESEN || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 0,254 || 1,778

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:[51]

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

18 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[52]

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, INT, JED, AL és END a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy [53] || - a központban[54] || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, INT, END - közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END - közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD || 2 AD

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az EUROSUR napi igazgatásának figyelemmel kísérése és felügyelete

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi és a következő többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– þ  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára [55].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– þ  A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[56]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

[2]               COM(2008) 68 végleges, 2008.2.13., (EUROSUR-ütemterv). A 2008-2010 között elért előrehaladással kapcsolatban lásd a SEC(2009)1265 végleges, 2009.9.24., és a SEC(2011)145 végleges, 2011.1.28., dokumentumokat.

[3]               Lásd ezenkívül az EUMSZ 77 cikke (1) bekezdésének c) pontját.

[4]               Vö. 2007/2004/EK rendelet 11c. cikkével, amelyet az 1168/2011/EU rendelet illesztett be a rendeletbe.

[5]               COM(2010) 385 végleges, 2010.7.20.

[6]               HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

[7]               HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[8]               HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[9]               HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

[10]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[11]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[12]             HL L 176., 1999.7.10., 36 o.

[13]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[14]             HL L 160., 2011.6.18., 19. o.

[15]             HL L 111., 2010.5.4., 20. o.

[16]             HL L 317., 2001.12.3., 1. o.

[17]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity-Based Management),

tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[18]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[19]             COM(2010) 623 végleges, 2010.10.27., II. KÖTET, 43, 14.

[20]             COM(2008) 68 végleges, 2008.2.13., („EUROSUR ütemterv”).

[21]             Lásd a csatolt hatásvizsgálat 8. fejezetét.

[22]             A Frontex kockázatelemzési jelentésében és a vonatkozó EUROPOL jelentésekben szereplő 2011-re vonatkozó számadatokhoz viszonyítva. E mutatók olyan, az EUROSUR-on kívüli tényezőktől is függnek, mint pl. a szomszédos harmadik országok politikai és gazdasági helyzetében bekövetkező változások.

[23]             Az EUROSUR létrehozásáról szóló rendeletjavaslathoz csatolt hatásvizsgálatban leírt aktuális helyzethez viszonyítva.

[24]             Lásd a csatolt hatásvizsgálat 3.2 és 3.3 fejezetét.

[25]             Lásd a csatolt hatásvizsgálat 3.5 fejezetét.

[26]             A projektek listáit lásd az 1.5 mellékletben.

[27]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[28]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[29]             Lásd a csatolt hatásvizsgálat 8. fejezetét.

[30]             Ezeket a költségvetési tételeket az EUROSUR különböző elemeinek 2013-ig tartó fokozatos fejlesztéséhez és teszteléséhez használják. Figyelembe véve, hogy a javasolt EUROSUR-rendelet 2013 végén lépne hatályba, a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás a 2014-2020 közötti időszakra korlátozódik. Az EUROSUR fejlesztésére költött 2008-2010 közötti kiadásokról és az EUROSUR becsült költségeiről a 2011-2020 közötti időszakra vonatkozóan a csatolt hatásvizsgálat nyújt áttekintést.

[31]             diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem differenciált előirányzat

[32]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[33]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[34]             A 2011-2020 közötti időszakra becsült költségek összesen a csatolt hatásvizsgálatban kerülnek áttekintésre.

[35]             E költségvetési tétel a következő költségeket fedezi: 1) A nemzeti koordinációs központok műveleti költségeinek 75%-os uniós társfinaszírozását a szárazföldi és tengeri külső határokkal rendelkező 24 tagállamban, amennyiben e költségeket a tagállamok programozzák az uniós költségvetés felhasználásával; 2) A megfigyelési eszközök közös alkalmazásához nyújtott szolgáltatás költségeit, amelyeket szintén a vonatkozó európai űrprogramok– beleértve az operatív globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelést (GMES) is – társfinanszírozásával kell biztosítani, amennyiben lehetséges a 2014-2020 közötti időszakban. 3) Az EUROSUR-nak a tagállamok és a szomszédos harmadik országok között már kiépített regionális hálózatokkal való összekapcsolásának költségeit. 4) Az EUROSUR megvalósításához szükséges minden egyéb költséget.

[36]             A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC), a nemzeti koordinációs központokat és a Frontexet összekötő hálózat, valamint a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép műveleti költségeire vonatkozik. A tervek szerint e becsült összegekből évente 5-10 millió eurót a Frontex költségvetése, míg egy 10-15 millió EUR közötti összeget a Belső Biztonsági Alap fedez. A Frontex által finanszírozandó pontos összegek az éves költségvetési eljárás során kerülnek meghatározásra.

[37]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[38]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[39]             Lásd a 1.4.2 részt: 1a – Szerkezeti ésszerűsítések és rendszerek összekapcsolása nemzeti szinten; 2a - A személyzeti ügyek és erőforrások hatékony kezelése; 2c – Hatásmérés.

[40]             A nemzeti koordinációs központok műveleti költségeinek 75%-os uniós társfinaszírozása a szárazföldi és tengeri külső határokkal rendelkező 24 tagállamban.

[41]             A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) műveleti költségei.

[42]             2a - Adatok, információk és hírszerzési adatok közel valós időben történő cseréje.

[43]             A nemzeti koordinációs központokat és a Frontexet összekötő hálózat műveleti költségei.

[44]             A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép (CPIP) műveleti költségei.

[45]             1d. - Szomszédos harmadik országokkal való jobb információcsere.

[46]             Az EUROSUR összekapcsolása a tagállamok és a szomszédos harmadik országok között már kiépített regionális hálózatokkal.

[47]             1b. - Az adatfúzió és a modern technológiai képességek együttes alkalmazása a határokon átnyúló mozgások felderítése és nyomon követése érdekében; 1c. - Ágazatközi információcsere egyéb tengerpolitikai szereplőkkel.

[48]             A megfigyelési eszközök közös alkalmazásához nyújtott szolgáltatás operatív költségei uniós szinten.

[49]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[50]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[51]             Az alábbi táblázatban említett két tisztviselő szerepel a Belső Biztonsági Alapot létrehozó rendeletjavaslatban.

[52]             AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[53]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[54]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[55]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[56]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.