INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat okai és céljai

A Bizottság 1217/2009/EK tanácsi rendeletben[1] meghatározott végrehajtási hatásköreinek a kiigazítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 290. és 291. cikke által a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatáskörök tekintetében bevezetett különbségtételnek megfelelően.

- Háttér-információk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 290. és 291. cikke két bizottsági jogi aktust különböztet meg:

- Az EUMSZ 290. cikke lehetővé teszi, hogy a jogalkotó felhatalmazást adjon a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. A Bizottság által ily módon elfogadott jogi aktusokat a Szerződés által használt terminológia „felhatalmazáson alapuló jogi aktusként” említi (EUMSz. 290. cikkének (3) bekezdése).

- Az EUMSz. 291. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok nemzeti jogukban elfogadják a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Az ilyen jogi aktusok végrehajtási hatásköröket ruházhatnak a Bizottságra abban az esetben, ha végrehajtásuknak egységes feltételek szerint kell történnie. A Bizottság által ily módon elfogadott jogi aktusokat a Szerződés által használt terminológia „végrehajtási aktusként” említi (EUMSz. 291. cikkének (4) bekezdése).

- Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az EUMSz. 290. és 291. cikke.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Tárgytalan.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekeltekkel

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

- Hatásvizsgálat

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra, szakértői vélemények összegyűjtésére és felhasználására, illetve hatásvizsgálatra nem volt szükség, mivel az 1217/2009/EK tanácsi rendelet és a Lisszaboni Szerződés összehangolására irányuló javaslat olyan intézményközi kérdés, amely valamennyi tanácsi rendeletet érinteni fog. Ezenkívül az 1217/2009/EK tanácsi rendeletnek az alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján történő egyszerűsítésére és kiigazítására irányuló módosítások hatálya korlátozott.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javaslat összefoglalása

Az 1217/2009/EK tanácsi rendeletben foglalt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatásköreinek azonosítása és e jogi aktusok elfogadására vonatkozó megfelelő eljárások megállapítása.

Továbbá az egyszerűsítés és az 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján a javaslat módosítja, illetve törli az említett rendelet egyes rendelkezéseit.

- Jogalap

Az EUMSz. 43. cikke.

- A szubszidiaritás elve

A mezőgazdasági politika az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy ameddig az EU nem hoz jogszabályt e területen, az tagállami hatáskörben marad. A mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) 1965 óta létezik, és jelenlegi szabályait az 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján indokolt egyszerűsíteni és kiigazítani.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének.

- A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: rendelet csak rendelettel módosítható.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ennek az intézkedésnek nincsenek az uniós költségvetés kiadásait növelő vonzatai.

5. KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK

- Egyszerűsítés és kiigazítás az 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján

Amint az az alábbiakban bővebben kifejtésre kerül, a rendelet egyes rendelkezései az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendelet[2] elfogadásának idejére nyúlnak vissza, és ezek a rendelkezések már nem illeszkednek az FADN jelenlegi környezetéhez és felépítéséhez.

Így például az FADN alapján kidolgozott jelentéseket már nem kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mezőgazdasági termékek árának éves rögzítése céljából. Elavult tehát az a jelenlegi rendelkezés, amelynek értelmében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak évente jelentéseket kell benyújtani. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a többi intézmény, valamint a nagyközönség megfelelő hozzáférést kapjon az FADN alapján kidolgozott adatokhoz és jelentésekhez, a szóban forgó információkat nyilvános honlapon közzé kell tenni.

A Bizottság azt sem kéri a tagállamoktól, hogy egy könyvelőiroda kiválasztása céljából az adatszolgáltató mezőgazdasági üzemeknek jutassák el a könyvelőirodák jegyzékét, hiszen a legtöbb mezőgazdasági üzemnek van saját könyvelője/könyvelőirodája, aki/amely eljuttatja az adatokat az FADN-be, vagy pedig az adatok összegyűjtése közvetlenül a kapcsolattartó iroda, illetve annak szerződéses képviselőjén keresztül történik. Ezenkívül az adatszolgáltatási űrlapok továbbításával járó kiadások költségvetési ellenőrzése külön költségvetési eljárás keretében történik, és ezért már nem a szóban forgó rendeletben lenne a helye.

Mivel a rendeletben említett mindkét adatfelvételre, azaz egyrészről a mezőgazdasági üzemek jövedelmének meghatározására, másrészről a mezőgazdasági üzemek üzleti tevékenységeinek elemzésére, lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, helyénvaló a kétfajta adatfelvételre alkalmazandó rendelkezéseket összevonni.

A rendelet I. melléklete tartalmaz egy jegyzéket, amely minden egyes tagállamra vonatkozóan felsorolja a körzeteket. A jegyzéket az érintett tagállam kérésére a Bizottság módosíthatja. A körzeteket felsoroló, a körzetenként kiválasztandó üzemek számát is tartalmazó hasonló jegyzék található a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapításához adatokat szolgáltató üzemek kiválasztásáról szóló, 2009. december 18-i 1291/2009/EU bizottsági rendelet[3] mellékletében is. Tekintettel az említett rendelet I. mellékletének meglehetősen technikai jellegére, valamint a körzeteket tartalmazó ilyen listák rugalmas kiigazítása iránti igényre, a javaslat törli az említett rendelet szóban forgó I. mellékletét és a Bizottságot feljogosítja arra, hogy a továbbiakban felhatalmazáson alapuló jog aktusok útján meghatározza a körzetek jegyzékét.

2011/0416 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[4],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

rendes jogalkotási eljárás keretében[6],

mivel:

1. Az 1217/2009/EK tanácsi rendelet[7] hatásköröket ruház a Bizottságra az említett rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében.

2. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében az 1217/2009/EK rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 290. és 291. cikkével.

3. Az 1217/2009/EK rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek a kiegészítése, illetve módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tagállamonkénti körzeteket tartalmazó jegyzék összeállítására, a gazdasági méretre és az adatszolgáltató üzemek körzetenkénti számára vonatkozó küszöbérték meghatározására, az adatszolgáltató üzemkénti meghatározással kapcsolatos további szabályok elfogadására, az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv további tartalmai elemeinek meghatározására, a tagállami nemzeti információs hálózati bizottságok tevékenységével kapcsolatos további szabályok elfogadására, a tagállami kapcsolattartó irodák feladataival kapcsolatos további szabályok elfogadására, valamint az adatszolgáltatási űrlapon feltüntetendő számviteli adatokkal kapcsolatos szabályok elfogadására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

4. Az 1217/2009/EK rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) keretében alkalmazandó átalánydíjjal kapcsolatos szabályok elfogadása tekintetében. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[8] megfelelően kell gyakorolni.

5. Az egyszerűsítés és az 1217/2009/EK rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján ki kell igazítani, illetve törölni kell az említett rendelet egyes rendelkezéseit.

6. Az 1217/2009/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének értelmében az FADN-adatokon alapuló jelentéseket évente kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, elsősorban a mezőgazdasági termékek árainak éves rögzítése céljából. A gyakorlatban azonban a szóban forgó jelentéseket már nem kell benyújtani az említett intézményeknek a mezőgazdasági termékek árának rögzítése céljából. Annak érdekében, hogy a többi intézmény és a nagyközönség egyszerű és megfelelő módon hozzáférhessen az FADN alapján kidolgozott éves elemző jelentésekhez, rendelkezni kell arról, hogy a meghatározott ágazatokat lefedő jelentések közzétételre kerüljenek egy erre a célra létrehozott honlapon.

7. Az FADN keretében az adatszolgáltató üzemek kiválasztása a tagállamok szerinti körzeteket tartalmazó jegyzék alapján történik. E jegyzéket jelenleg az 1217/2009/EK rendelet I. melléklete rögzíti. Ilyen jegyzék megtalálható továbbá a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapításához adatokat szolgáltató üzemek kiválasztásáról szóló, 2009. december 18-i 1291/2009/EU bizottsági rendelet[9] mellékletében is. Az egyszerűsítés érdekében helyénvaló elkerülni, hogy az említett jegyzékből több is rendelkezésre álljon. Tekintettel a körzeteket tartalmazó jegyzék természetére, valamint a módosítások hatékony alkalmazása iránti igényre, az 1217/2009/EK rendelet I. mellékletét el kell törölni és a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazítsa a szóban forgó jegyzéket. Amíg a Bizottság összeállítja a körzeteket tartalmazó szóban forgó jegyzéket, az 1217/2009/EK rendelet alkalmazásában az 1291/2009/EU rendelet mellékletében szereplő jegyzéket kell alkalmazni.

8. Az 1217/2009/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése megállapítja az adatszolgáltató üzemek maximális számát. Az említett rendelkezés célja, hogy az FADN-adatok összegyűjtésére vonatkozóan költségvetési korlátot határozzon meg. Mivel e célkitűzésről gondoskodik az Unió költségvetésének éves előkészítésével és elfogadásával kapcsolatos eljárás, az 1217/2009/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében meghatározott korlátra már nincs szükség.

9. Az 1217/2009/EK rendelet II. fejezete tartalmazza a mezőgazdasági üzemek jövedelmének meghatározásával, a III. fejezet pedig a mezőgazdasági üzemek üzleti tevékenységének elemzésével kapcsolatos szabályokat. Mivel mindkét típusú adatfelvételre lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak, valamint a szóban forgó szabályok egyszerűsítése érdekében helyénvaló a mindkét típusú adatfelvételre alkalmazandó rendelkezéseket összevonni.

10. Az 1217/2009/EK rendelet olyan további rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek már nem tükrözik az említett rendelet által leképezett helyzetet. Így a Bizottság nem kéri a tagállamoktól, hogy egy könyvelőiroda kiválasztása céljából az adatszolgáltató mezőgazdasági üzemeknek jutassák el a könyvelőirodák jegyzékét, hiszen a legtöbb mezőgazdasági üzemnek van saját könyvelője/könyvelőirodája, aki/amely eljuttatja az adatokat az FADN-be, vagy pedig az adatok összegyűjtése közvetlenül a kapcsolattartó iroda, illetve annak szerződéses képviselőjén keresztül történik. A Bizottság továbbá már nem kéri a nemzeti bizottságok által jóváhagyott, az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv megvalósításáról szóló jelentéseket sem.

11. Az 1217/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1217/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az e rendelet értelmében összegyűjtött adatok elsődlegesen a Bizottság által készített, az uniós mezőgazdaság és agrárpiacok helyzetéről, valamint az uniós gazdaságok jövedelméről szóló jelentések alapjául szolgálnak. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.”

2. A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) Az a) pontban az „üzemvezető” helyébe „mezőgazdasági termelő” lép.

b) A b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) mezőgazdasági üzemosztály: olyan mezőgazdasági üzemek egy csoportja, amelyek a mezőgazdasági üzemeknek a gazdálkodási jelleg és gazdasági méret alapján megállapított uniós tipológiája szerint azonos kategóriákba tartoznak;”

c) A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d) körzet: egy tagállam területe vagy annak egy része, amelyet az adatszolgáltató üzemek kiválasztása céljából lehatároltak;”

3. A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 3. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamonkénti körzeteket tartalmazó jegyzék összeállítása céljából.

A körzeteket tartalmazó említett jegyzék Bizottság általi összeállításáig az 1291/2009/EU bizottsági rendelet* mellékletében meghatározott körzetek alkalmazandók.

* HL L 347., 2009.12.24., 14. o.”

4. A II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„ADATOK A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK JÖVEDELMÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSÉHEZ”

5. A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„ 4. cikk

E fejezetet kell alkalmazni a mezőgazdasági üzemek jövedelmének évente történő meghatározásához és üzleti tevékenységének elemzéséhez szükséges számviteli adatok összegyűjtésére.

Az említett adatok rendszeres és egyedi adatfelvétel útján kerülnek összegyűjtésre.”

6. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1. cikk (2) bekezdésében említett adatfelvételi terület azokat a mezőgazdasági üzemeket érinti, amelyek gazdasági mérete a mezőgazdasági üzemek uniós tipológiája szerint meghatározott gazdasági méretosztály egyik alsó határértékének euróban kifejezett küszöbértékével egyenlő vagy annál nagyobb.”

b) A (3) bekezdést el kell hagyni.

c) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a gazdasági méretre és az adatszolgáltató üzemek körzetenkénti számára vonatkozó küszöbérték meghatározása, valamint az adatszolgáltató üzemkénti meghatározással kapcsolatos további szabályok elfogadása céljából.”

7. A rendelet a következő 5a. cikkel egészül ki:

„ 5a. cikk

(1) Minden egyes tagállam az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló tervet dolgoz ki. Az említett tervnek lehetővé kell tenni, hogy az adatfelvételi területről reprezentatív számviteli mintát lehessen kapni.

Az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv meghatározza különösen az adatszolgáltató üzemek üzemosztályok szerinti eloszlását és az érintett üzemek kiválasztásának részletes szabályait.

A szóban forgó tervet a mezőgazdasági üzemek uniós tipológiájának megfelelően összeállított legfrissebb statisztikai adatok alapján kell kidolgozni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv további tartalmai elemeinek meghatározása céljából.”

8. A 6. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A nemzeti bizottság felelős az adatszolgáltató üzemek kiválasztásáért. E célból feladatkörébe tartozik különösen az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv jóváhagyása.”

b) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatos további szabályok elfogadása céljából.”

9. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1) Valamennyi tagállam kapcsolattartó irodát jelöl ki, amelynek feladata:

a) a nemzeti bizottság, a regionális bizottságok és a könyvelőirodák tájékoztatása a rájuk vonatkozó szabályozási keretről és e keret megfelelő végrehajtásának biztosítása;

b) az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv kidolgozása és a nemzeti bizottsághoz jóváhagyás céljából történő benyújtása, majd ezt követően a Bizottságnak történő továbbítása;

c) az alábbiak összeállítása:

i. az adatszolgáltató üzemek jegyzéke;

ii. adott esetben azoknak a könyvelőirodáknak a jegyzéke, amelyek a 10. cikkben meghatározott szerződési feltételekkel összhangban hajlandóak és képesek a gazdaságok adatszolgáltatási űrlapjait kitölteni;

d) a gazdaságok könyvelőirodák által beküldött adatszolgáltatási űrlapjainak összegyűjtése;

e) annak ellenőrzése, hogy a gazdaságok adatszolgáltatási űrlapjait megfelelően töltötték-e ki;

f) a megfelelően kitöltött adatszolgáltatási űrlapok megfelelő formátumban és a megadott határidőn belül való továbbítása a Bizottságnak;

g) a nemzeti bizottság, a regionális bizottságok és a könyvelőirodák részére a 17. cikkben meghatározott információk iránti kérelem továbbítása, valamint a Bizottság részére az ezekre adott válaszok továbbítása.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kapcsolattartó irodák feladataival kapcsolatos további szabályok elfogadása céljából.”

10. A 8. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A megfelelően kitöltött minden egyes adatszolgáltatási űrlapon szereplő számviteli adatoknak olyannak kell lenniük, hogy lehetséges legyen:

- az adatszolgáltató üzem jellemzése termelési tényezőinek fő elemei alapján;

- a mezőgazdasági üzem különböző jövedelemfajtáinak felbecslése;

- szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel az adott információk valódiságának ellenőrzése.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 19a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokon feltüntetendő számviteli adatok típusára vonatkozó szabályok, az említett adatok feltüntetésének formai követelményei, valamint a vonatkozó meghatározások és útmutatások tekintetében.”

11. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Annak a mezőgazdasági termelőnek, akinek az üzemét beválasztják az adatszolgáltatást végző mezőgazdasági üzemek közé, eljuttatja a számviteli adatokat egy olyan könyvelőirodának, amely hajlandó kitölteni gazdaságának adatszolgáltatási űrlapját a 10. cikkben meghatározott szerződési feltételek szerint.”

12. A 10. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállam felügyelete alatt a tagállam által kijelölt illetékes hatóság szerződést köt valamennyi könyvelőirodával. E szerződés keretében a könyvelőiroda vállalja, hogy a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban kitölti a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat.”

b) A (2) bekezdést el kell hagyni.

13. A III. fejezetet el kell hagyni.

14. A 18. cikket el kell hagyni.

15. A 19. cikk a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) a tagállamoknak fizetendő átalánydíj a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok megadott határidőn belül történő továbbításáért;”.

b) A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdés a) pontjában említett átalánydíjra vonatkozó szabályokat. E végrehajtási aktusok elfogadására a 19b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kerül sor.”

16. A rendelet a következő 19a. és 19b. cikkel egészül ki:

„19a. cikk

(1) E cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

(2) A Bizottság a 3. cikkben, az 5. cikk (4) bekezdésében, az 5a. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást [2013. január 1-jétől kezdődően] határozatlan időre kapja.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikkben, az 5. cikk (4) bekezdésében, az 5a. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozattal megszűnik az abban megjelölt felhatalmazás. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 3. cikk, az 5. cikk (4) bekezdése, az 5a. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (5) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése és a 8. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

19b. cikk

(1) A Bizottság munkáját a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat Bizottsága segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet* szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

* HL L 55., 2011.2.28., 13. o.”

17. Az I. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [2013. január 1-jétől] kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt […]-án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS | FinancSt/1193974 EM/nh/ 4.1.2011 |

DÁTUM: 2011. 10. 14. |

1. | KÖLTSÉGVETÉSI MEGNEVEZÉS: 05. cím: Mezőgazdaság és vidékfejlesztés | ELŐIRÁNYZATOK: Kötelezettségvállalási: 57 292,3 millió EUR Kifizetési: 55 269,1 millió EUR |

2. | CÍM: Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 1217/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról |

3. | JOGALAP: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése. |

4. | CÉLKITŰZÉSEK: A Bizottságra az 1217/2009/EK tanácsi rendelettel ruházott, felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási hatáskörök azonosítása, továbbá a szóban forgó jogi aktusok elfogadására alkalmazandó eljárás megállapítása (a tanácsi rendelet hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez). |

5. | PÉNZÜGYI HATÁSOK | 12 HÓNAPOS IDŐSZAK (millió EUR) | FOLYÓ PÉNZÜGYI ÉV [2011] (millió EUR) | KÖVETKEZŐ PÉNZÜGYI ÉV [2012] (millió EUR) |

5.0 | KIADÁSOK - AZ EK-KÖLTSÉGVETÉS TERHÉRE (VISSZATÉRÍTÉSEK/INTERVENCIÓK) - A NEMZETI HATÓSÁGOK TERHÉRE - EGYÉB | - | - | - |

5.1 | BEVÉTELEK - AZ EK SAJÁT FORRÁSAI (LEFÖLÖZÉSEK/VÁMOK) - NEMZETI SZINTŰ BEVÉTELEK | - | - | - |

[2013] | [2014] | [2015] | [2016] |

5.0.1 | BECSÜLT KIADÁSOK | - | - | - | - |

5.1.1 | BECSÜLT BEVÉTELEK | - | - | - |

5.2 | SZÁMÍTÁS MÓDJA: |

6.0 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS VONATKOZÓ ALCÍMÉBEN SZEREPLŐ ELŐIRÁNYZATOKBÓL? | IGEN NEM |

6.1 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS ALCÍMEI KÖZÖTTI ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL? | IGEN NEM |

6.2 | SZÜKSÉG LESZ-E PÓTKÖLTSÉGVETÉSRE? | IGEN NEM |

6.3 | SZÜKSÉG LESZ-E ELŐIRÁNYZATOK BEVEZETÉSÉRE A JÖVŐBENI KÖLTSÉGVETÉSEKBE? | IGEN NEM |

ÉSZREVÉTELEK: E javaslat célja a tanácsi rendelet hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez, ezért nincs hatással a költségvetési kiadásokra. |

[1] HL L 328., 2009.12.15., 27. o.

[2] HL 109., 1965.6.23., 1859. o.

[3] HL L 347., 2009.12.24., 14. o.

[4] HL C […]., […]., […]. o.

[5] HL C […]., […]., […]. o.

[6] HL C […]., […]., […]. o.

[7] HL L 328., 2009.12.15., 27. o.

[8] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[9] HL L 347., 2009.12.24., 14. o.