INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Ezt a javaslatot a 2014-2020 közötti időszak pénzügyi tervének „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” közleményben meghatározott valamennyi javasolt pénzügyi eszköze összefüggésében kell vizsgálni[1]. A közlemény meghatározza a 4. költségvetési fejezet (Globális Európa) szerinti uniós külső fellépési eszközök költségvetési keretét, beleértve az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA) is. Ennek alapján a Bizottság az új IPA jogszabályi kereteit meghatározó rendelettervezetet, valamint az eszköz lehetséges forgatókönyveit bemutató hatásvizsgálatot nyújt be.

Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a Szerződés 2. cikkében említett uniós értékeket és elkötelezett azok érvényesítése mellett.

Az elmúlt 50 év során az Unió egyidejűleg folytatta az integrációt és a bővítést, a kezdeti 6 tagállamból mára 27 lett, és a kevesebb mint 200 milliós lakosság 500 milliósra nőtt. Az Unió 2004-ben történt ötödik bővítése után végzett felülvizsgálat[2] megállapította, hogy a legutóbbi bővítés nagyobb jólétet hozott valamennyi uniós állampolgár számára és Európát a világgazdaság erősebb szereplőjévé tette; az Unió intézményi és jogi keretei illetve közös szakpolitikái alapvető szerepet játszanak a siker biztosításában; a vállalkozók és az állampolgárok egyértelmű előnyöket élveztek, és a kibővített Unió jobban felkészült a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére.

Az Unió bővítése folytatásának érveit legutóbb a 2010. december 14-i tanácsi következtetések is felidézték: „A bővítés erősíti a békét, a demokráciát és a stabilitást Európában, az EU stratégiai érdekeit szolgálja, továbbá segíti az Uniót a gazdaságélénkítés és a fenntartható növekedés szempontjából kulcsfontosságú területekre vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósításában”. A tanácsi következtetések megerősítették, hogy a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Unió egyszerre tudja végrehajtani a bővítési menetrendet és fenntartani az integráció mélyítésének lendületét.

Jelenleg az Unió 5 tagjelölt országgal[3] és 4 potenciális tagjelölttel[4] folytat tárgyalásokat. 2014-ig a tervek szerint csak Horvátország válhat tagállammá. A társadalmi-gazdasági mutatók alapján a bővítésben érintett országok Izland kivételével jóval az Unió átlaga alatti szinten vannak, sőt még a leggyengébb tagállam szintje alatt is. Ez az alacsony társadalmi-gazdasági fejlettségi szint jelentős beruházásokat követel meg ahhoz, hogy ezek az országok az Unió szintjéhez közelebb kerüljenek, vállalni tudják a tagsággal járó kötelezettségeket, és el tudják viselni az egységes piac versenye által támasztott nyomást. Ezen felül ezeknek az országoknak fel kell készülniük az olyan globális kihívásokkal való szembenézésre, mint az éghajlatváltozás, valamint igazodniuk kell az Európai Unió erőfeszítéseihez ezen összetett kérdés kezelése érdekében. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló EU 2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzése között szerepelnek az éghajlatváltozás kezelésére és a megújuló energiára vonatkozó célok. Az Unió bízik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású növekedési modellben, és ezt a külső kapcsolatokban meg kell jeleníteni a bővítési folyamatok során is.

Ráadásul a nyugat-balkáni országok a volt Jugoszlávia felbomlása után létrejött viszonylag fiatal államok. A politikai stabilitás, a demokrácia elveinek teljes körű érvényesítése, az emberi jogok és a jó kormányzás biztosítása – amelyek mindegyike az Unió alapvető értéke – még erősítésre szorul.

Ezek az országok egyedül nem tudják fenntartani azokat az erőfeszítéseiket és fedezni azokat a költségeket, amelyek az uniós csatlakozás kritériumainak a teljesítéséhez szükségesek. A legtöbbjük egyedül nem tudja finanszírozni azokat az intézményi reformokat és állami beruházásokat, amelyek társadalmuk és gazdaságuk stabilizálásához szükségesek és a fenntartható növekedés pályájára állítják őket.

Jelenleg a bővítésben érintett országok számára az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) nyújt technikai és pénzügyi támogatást[5]. Ez az eszköz 2013 végén szűnik meg. A jövőbeli csatlakozások érdekében az Uniónak folyatnia kell a technikai és pénzügyi támogatás nyújtását a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek számára, hogy ki tudjanak lábalni nehéz helyzetükből és fenntartható módon tudnak fejlődni.

Az új előcsatlakozási eszköznek továbbra is a bővítési politika végrehajtására kell összpontosítania, ami az Unió külső fellépéseinek egyik központi prioritása, ezáltal hozzájárul a stabilitás, a biztonság és a jólét előmozdításához Európában. Ennek érdekében az új eszköznek fenn kell tartania azt az általános politikai célkitűzést, hogy támogatást nyújt a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek számára az uniós tagságra történő felkészülésük, intézményeik és gazdaságuk európai uniós normákhoz és politikákhoz történő fokozatos közelítése során az egyedi igényeiknek és a saját bővítési menetrendjüknek megfelelően. Erősíteni kell a koherenciát a pénzügyi támogatás és az előcsatlakozási stratégia végrehajtása során elért átfogó eredmény között.

Ezenkívül a jövőbeli előcsatlakozási támogatást az eddigieknél még inkább stratégiai alapon, hatékonyabb és célzottabb módon kell nyújtani, amelynek célja ezen országok tagságra való felkészültségének javulását biztosító fenntartható eredmények és hatások elérése. Az új eszköznek rugalmasabban kell működnie, és több egyéb támogatóktól vagy magánszektorból származó pénzeszközt kell kiaknáznia innovatív finanszírozási eszközök révén, ugyanakkor egyszerűsítve és csökkentve a pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatos adminisztratív terheket.

Összhang egyéb szakpolitikákkal

A bővítési folyamat kiterjeszti az Unió belső politikáit a kedvezményezett országokra. Ez hozzájárul többek között a belső piac, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és a transzeurópai energia- és közlekedési hálózatok bővítéséhez, a foglalkoztatási lehetőségek javításához, a készségek fejlesztéséhez, az oktatáshoz és a társadalmi befogadáshoz, a szegénység csökkentéséhez, a környezet védelméhez és az országhatárokon átterjedő levegő- és vízszennyezés csökkentéséhez, a közös agrárpolitika és a közös halászati politika reformjával történő összehangoláshoz, az energiaforrások diverzifikálását[6], az energiahatékonyság elérését, a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség és a kockázatmegelőzés és –kezelés javítását, valamint a tengerpolitikák, a tudományos kiválóság és az európai digitális menetrend egységesebb és stratégiaibb szemléletét célzó erőfeszítésekhez. Ezenkívül az uniós éghajlatpolitikájához és jogszabályaihoz történő konvergencia jelentős hasznot hoz a kedvezményezett országok számára az éghajlatváltozás hatásaira nagyon érzékeny régióban végrehajtott, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlesztés és létrehozott zöldebb munkahelyek révén.

A tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelöltekkel kötött stabilizációs és társulási megállapodások és más megállapodások révén az Unió aktívan ösztönzi a bővítésben érintett országokat versenyjogi rendszerek létrehozására. A jövőbeli előcsatlakozási támogatást a kutatási és innovációs kapacitás valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) erősítésének szentelik, ami viszont elősegíti az Innovatív Unió létrehozását, támogatja az Európa 2020 stratégia többi célkitűzését, valamint az Unió műszaki előírásainak és szabványainak való megfelelést számos más szakpolitika (pl. közegészségügy, élelmiszerbiztonság és éghajlat-politika és környezetvédelem, beleértve a biológiai sokféleséget és az ökoszisztémát) terén.

Európa biztonságosabbá tétele a Stockholmi Programban meghatározottak szerint kiemelt helyet foglal el az Unió terveiben. Az előcsatlakozás pénzügyi támogatásának megerősített stratégiai irányultsága hozzájárul a bővítésben érintett országok támogatásához a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzése és kezelése, valamint a bűnüldözési, határvédelmi és migrációkezelési képességeik erősítése érdekében.

A bővítés révén az Unió nagyobb súllyal és erővel tud véleményt nyilvánítani nemzetközi fórumokon. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Unió rendelkezésére állnak azok az azon eszközök, amelyek révén még nagyobb globális súlyt lesz képes elérni. E lehetőség egyik példája az a szerep, amelyet az Unió játszott az ENSZ Közgyűlése Koszovóról szóló határozatának elfogadásában. Az ötödik bővítés új lendületet adott az EU keleti és déli szomszédaihoz fűződő kapcsolatainak, és új kezdeményezések lehetőségének feltérképezéséhez vezetett a Balti-tenger és a Fekete-tenger régióinak vonatkozásában. A Nyugat-Balkán országai és Törökország csatlakozási folyamata kapcsán tovább növekszik az Unió érdekeltsége és befolyása a Földközi-tenger és a Fekete-tenger régióiban, valamint a Duna medencéjében. Amennyiben Törökország szerepe saját régiójában a csatlakozási folyamat mellett és az Unióval egyeztetve erősödik, az mindkét fél súlyát növelheti a világpolitikában, nem utolsó sorban a Közel-Keleten és a Dél-Kaukázusban. Közös fellépéssel az EU és Törökország erősíthetik energiabiztonságukat, kezelhetik a regionális konfliktusokat és megelőzhetik, hogy etnikai vagy vallási különbségek mentén törésvonalak alakuljanak ki, valamint erősíthetik együttműködésüket a tengerügyi kérdésekben, különös tekintettel a Fekete-tengerre. Izland és az EU együtt fontos szerepet játszhatnak az Északi-sarkvidék energiával, környezetvédelemmel, éghajlatváltozással, tengeri ügyekkel és biztonsággal kapcsolatos kérdéseiben.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

A jövőbeli előcsatlakozási támogatásról az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

Az új Előcsatlakozási Támogatási Eszközre vonatkozó javaslat az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultáción alapul, amely a Bizottság által 2010. december 6–7. között Brüsszelben szervezett „IPA: fenntartható eredmények és hatás” című konferencián kezdődött. Ezt egy sor, az érdekelt felekkel tartott konzultáció követte 2011 első felében, amely segítséget nyújtott az előzetes értékeléshez a jövőbeli Előcsatlakozási Támogatási Eszköz előkészítése során. Ezek a konzultációk az alábbiakat tartalmazták:

· Online felmérés, amelyre 338 válasz érkezett az alábbiaktól: a tagállamok képviselői; a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek IPA támogatásból részesülő közigazgatásai és nem állami érdekelt felei; bizottsági tisztviselők; donorok és nemzetközi finanszírozó intézmények; egyéb nemzetközi szervezetek; civil szervezetek, kutatók, szakértők és érdekcsoportok.

· Egy sor fókuszcsoport, különösen egy magas szintű munkacsoport; bizottsági tisztségviselőkből és külső érdekelt felekből álló négy vegyesbizottság; a határokon átnyúló együttműködés, regionális fejlesztés, humánerőforrás-fejlesztés és vidékfejlesztés IPA támogatásával foglalkozó három speciális fókuszcsoport; a Bizottságot az előcsatlakozási támogatás végrehajtásában segítő technikai bizottság tagállamokbeli képviselőivel tartott két ülés; valamint a nyugat-balkáni országok hatóságaival tartott ülés, amelyen a nyugat-balkáni régión belüli jövőbeli határokon átnyúló együttműködés lehetőségeit tárgyalták meg.

· Konzultációk az alábbiakkal: a központban és a kedvezményezett országok uniós küldöttségeiben dolgozó bizottsági tisztségviselők; a kedvezményezett országoknak technikai segítséget vagy szakpolitikai támogatást nyújtó eszközök; a nemzeti IPA-koordinátorok irodái a kedvezményezett országokban; multilaterális és bilaterális donorok; nemzetközi és regionális szervezetek (ENSZ ügynökségek, Regionális Együttműködési Tanács, EBESZ stb.); és civil szervezetek (Európai Stabilitási Kezdeményezés, Nemzetközi Válságcsoport, Nyílt Társadalom Alapítvány stb.) uniós szinten.

· A Bizottság a magyar elnökséggel együttműködésben munkaülést szervezett május 10–11. között Zágrábban, ahol a konzultációk előzetes eredményeit bemutatták valamennyi IPA érdekelt fél számára és megtárgyalták velük.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáción kifejtett álláspontok értékelése azt mutatta, hogy támogatják az alábbiakat:

– az eszközök folytatása hasonló szintű erőforrásokkal mind az intézményi fejlesztés, mind a társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében;

– a támogatás kialakítása az egyes országok igényeinek és jellemzőinek megfelelően;

– az ágazati alapú megközelítés erősítése olyan koherens hosszú távú tervezési folyamattal, amelynek az eredménye a donorok összehangolására és a magánszektor beruházásainak az irányítására szolgáló stratégiai eszköz;

– többéves tervezés bevezetése a következő többéves pénzügyi keret időtartamára, félidős értékeléssel, és további többéves programozás kialakítása az átmeneti támogatási és intézményépítési cselekvések számára is; a kedvezményezettek jobb bevonásával a programozásba, amelyet az IPA összehangolásáért felelős erősebb nemzeti hatóságok irányítanak;

– a jó teljesítmény megjutalmazása az abszorpció és a stratégiai célok elérése alapján; a feltételrendszerek szigorúbb és következetesebb alkalmazása országos, ágazati stratégiai és projekt szinten;

– különböző szintű támogatásokhoz való hozzáférés, amely nem függ a tagjelölt/potenciális tagjelölt státuszától, de függ a végrehajtási készségtől, a támogatás decentralizált irányításának fokozatos bevezetésével együttesen alkalmazva;

– a jelenlegi alkotóelem struktúra felülvizsgálata, beleértve a szakpolitikai területek közötti jobb összehangolást;

– a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott együttműködés folytatása, a nemzetközi pénzügyi szervezetek és egyéb donoralapok jobb kiaknázása,

– a nyomon követés és értékelés háromszintű megközelítésének elfogadása, amely az előrehaladást i. a csatlakozáshoz vezető úthoz; ii. a nemzeti stratégiákhoz és iii. a program, ágazat és intézkedés szintjén elért eredményekhez képest értékeli.

Belső konzultáció a jövőbeli előcsatlakozási támogatásról

A Bizottságon belül a 2013 utáni új IPA-ra való felkészülés során kiterjedt megbeszéléseket tartottak a támogatás irányításában részt vevő négy szolgálaton – a Bővítési Főigazgatóság; a Regionális Politikai Főigazgatóság; a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága; és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság – belül és azok között, valamint az izlandi, a nyugat-balkáni és a törökországi uniós küldöttséggel vagy összekötő irodával.

Nyilvános konzultáció valamennyi külső fellépési eszközről

A jövőbeli előcsatlakozási támogatás is témája volt az Unió külső fellépéseinek jövőbeli finanszírozásáról szóló szélesebb körű nyilvános konzultációnak, amelyet a Bizottság 2010. november 26. és 2011. január 31. között tartott. A konzultáció egy online kérdőíven alapult, amelyet a Bizottság és az érintett Európai Külügyi Szolgálatok által készített „Milyen finanszírozásra van szükség az Unió külső fellépéseiben 2013 után?” című háttéranyaggal együtt küldtek el. A kapott 220 válasz tükrözi a külső fellépésekben részt vevők széles körű és eltérő struktúráját és véleményét.

A kifejezetten a fejlesztési támogatásra vonatkozó válaszok közül az alábbiak érintik az előcsatlakozási támogatást is:

· A válaszadók többsége megerősítette, hogy az uniós támogatás jelentős hozzáadott értéket hoz létre a külső fellépés pénzügyi eszközei által támogatott fő szakpolitikai területeken[7]. Az uniós hozzáadott értéket sok válaszadó említette a jövő fő hajtóerejeként: az Uniónak ki kell aknáznia a globális jelenlétéből, széles körű szakértelméből, államok feletti jellegéből, együttműködést elősegítő szerepéből és a méretgazdaságosságból adódó komparatív előnyeit.

· Majdnem minden válaszadó támogatott egy differenciáltabb megközelítést, amelyet megalapozott kritériumok és hatékony adatgyűjtés alapján, a kedvezményezett ország helyzete szerint alakítanak ki az uniós pénzügyi eszközök hatásának növelésére szolgáló eszközként.

· Az eszközök egyszerűsítése témájában a földrajzi és tematikus eszközök között egyensúly tekintetében a vélemények megoszlottak az Unió tematikus programjainak a felülvizsgálata és a számuk lehetséges csökkentése vonatkozásában. A válaszadók jelentős többsége támogatta az uniós eszközök nagyobb földrajzi szempontú rugalmasságát a régiók közötti kihívásokra adott válaszként.

Szakvélemények felhasználása

A Bővítési Főigazgatóság két szakértői tanulmányt rendelt meg a támogatások logikájának értékelése és a jelenlegi IPA programok tanulságainak levonása (IPA metaértékelés) céljából, illetve a 2013 utáni jövőbeli előcsatlakozási támogatás előzetes értékelésének elkészítése érdekében. Mindkét tanulmány elérhető a Bővítési Főigazgatóság honlapján az alábbi címen: http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/phare/evaluation/interim_en.htm

Hatásvizsgálat

Az előcsatlakozási eszközről szóló javaslat előkészítésének részeként a Bizottság elvégzett egy hatásvizsgálatot, amely az alábbi lehetőségeket vette figyelembe:

1. lehetőség - „Az eszköz változatlanul hagyása”

2. lehetőség - „A meglévő szabályozás módosítása” az alábbi alternatívákkal:

– 2.1. allehetőség - „Hatókör csökkentése és a végrehajtási intézkedések fenntartása”, amely a csatlakozási kritériumok teljesítéséhez szükséges jogi és intézményi változtatásokra összpontosít anélkül, hogy jelentős forrásokat kötne le a társadalmi-gazdasági fejlődést célzó állami beruházás társfinanszírozására.

– 2.2. allehetőség - „Az alkotóelem struktúra megtartása és a beruházásokra történő nagyobb összpontosítás” a kedvezményezett országokban nagyobb társadalmi-gazdasági hatás elérése, illetve a strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapok kezelésére történő felkészülésük felgyorsítása érdekében.

– 2.3. allehetőség - „A hatókör megtartása és a végrehajtási intézkedések kiigazítása”, amely mind a csatlakozási kritériumok teljesítését, mind a társadalmi-gazdasági fejlődés támogatását magában foglalja. Ezenkívül a jelenlegi IPA létrehozási és végrehajtási módok szempontjainak a kiigazítását.

3. lehetőség - „Új eszköz kidolgozása”. Ez a lehetőség nem került részletes elemzésre.

A különböző lehetőségek gazdasági hatását felmérték abból a szempontból, hogy a lehetőség milyen valószínűséggel i. késlelteti vagy gyorsítja fel a bővítést, és van ezáltal pozitív gazdasági hatása a belső piac bővítésére; ii. tartja szinten vagy csökkenti az Unió és a tagállamok biztonsági kérdésekkel és kockázatokkal, határellenőrzéssel és illegális migrációval kapcsolatos költségeit; iii. szűkíti vagy javítja a jobb gazdasági integráció lehetőségeit, pl. a transzeurópai hálózatok jobb integrációja révén; iv. van negatív vagy pozitív hatása a donorok és a befektetők bizalmára a kedvezményezett országokban.

A különböző lehetőségek társadalmi hatását felmérték abból a szempontból, hogy milyen várható hatása van a szegénységre és a kirekesztésre a bővítésben érintett országokban a csatlakozás felé történő haladás kapcsán, valamint a jobb gazdasági feltételek megteremtésére és az ezeket a kérdéseket kezelni képes politikai intézkedések létrehozására. Azt is figyelembe vették, hogy a csatlakozás késedelme illetve a csatlakozással kapcsolatos kockázatok következtében milyen veszély fenyegeti a kedvezményezett országokban az igazságszolgáltatás területén a jogokat és a jogállamiságot.

A különböző lehetőségek környezeti hatását felmérték abból a szempontból, hogy milyen valószínűséggel merülnek fel környezeti költségek, amennyiben a bővítés késedelmet szenved vagy veszélybe kerül amiatt, hogy a kedvezményezett országok alacsonyabb környezetvédelmi szintet alkalmaznak versenyelőnyök elérése érdekében és/vagy késedelmesen hajtják végre az uniós környezetvédelmi vívmányok átvételéhez szükséges költséges beruházásokat.

Az értékelés eredménye szerint a 2.1. lehetőségnek várhatóan negatív hatásai vannak minden szempontra. A 2.2. és 2.3. lehetőség az 1. lehetőséghez képest várhatóan – az egyes szempontok esetében különböző mértékű – pozitív hatással jár. Az értékelés szerint a 2.3. lehetőség alapján nyújtandó támogatás végrehajtásának javított feltételei, amelyek növelik a támogatás koncentráltságát, hatékonyságát, eredményességét, áttételes és közvetlen hatását, összességében nagyobb pozitív hatással járnak, mint a 2.2. lehetőség szerinti társadalmi-gazdasági fejlődést célzó növelt beruházások.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A bővítési politika az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkén alapul, amely kimondja, hogy „az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.”

Az előcsatlakozási pénzügyi támogatás jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkének (2) bekezdése.

Az új Előcsatlakozási Támogatási Eszközről szóló javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvével.

A szubszidiaritás tekintetében az uniós szintű fellépés jelentős hozzáadott értékkel jár számos tényező kapcsán:

– Az Unió egymást követő fordulókban történő bővítés természeténél fogva közös feladat, amelyet csak uniós szinten lehet végrehajtani. Csak az együttesen cselekvő tagállamok tudnak dönteni az új tagjelöltek csatlakozási kérelméről. Az uniós költségvetésből nyújtott előcsatlakozási támogatás célja, hogy segítsen a tagjelölt országoknak/potenciális tagjelölteknek felkészülni a jövőbeli tagságra: Az IPA célja, hogy az országok a csatlakozás előtt „kipróbálhassák” a tagságból adódó kötelezettségeket (például a csatlakozás utáni uniós alapok kezeléséért felelős intézmények létrehozása és/vagy az uniós vívmányok és uniós szabványok átvétele). Egyetlen más multilaterális vagy bilaterális eszköz sem tud ilyen átfogó eszközrendszert nyújtani, és mindenképpen csak az Unió tudja meghatározni, milyen fajta támogatásra van szükség az uniós vívmányok átvételére történő felkészüléshez.

– 27 tagállam cselekszik a közös politikák és stratégiák mentén, de csak az Unió rendelkezik a globális kihívások kezeléséhez szükséges kritikus súllyal. Az egyes tagállamok fellépése korlátozott és szétaprózott lehet, és olyan projekteket tartalmaz, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy fenntartható eredményt érjenek el az adott területen. A tagállamok munkájának egyszerűsítése az Unió révén lehetővé teszi a jobb összehangolást és hatékonyabbá teszi az Unió munkáját.

– Az utóbbi évek során az uniós tagállamok csökkentették a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek számára nyújtott bilaterális támogatás szintjét, elismerve, hogy az összehangolt uniós szintű fellépés hatékonyabb. 2009-ben az Unió által a bővítésben érintett országok számára nyújtott teljes pénzügyi támogatásnak nagyjából a fele az Unió költségvetéséből származott. A multilaterális donorszervezetek nagy része fokozatosan megszüntette támogatását, a többiek pedig az uniós prioritásokhoz igazítják programjaikat. Az Unióval történő együttműködés olcsóbb is. Az igazgatási költségek alacsonyabbak, mint a bilaterális segítséget nyújtó legfontosabb donorok átlagos igazgatási költségei.

– Az előcsatlakozási támogatás az Unió jövőjébe tett beruházás, amely támogatja a szomszédos országok stabilitását és jólétét, és biztosítja a tagjelölt országok képességét, hogy csatlakozáskor érvényesítsék az uniós vívmányokat, beleértve az Unió strukturális, kohéziós, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, tengerügyi és halászati alapjainak kezelését és szakpolitikáit. A technikai segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás felgyorsítja a felkészülés folyamatát, és létrehozza a társadalom, a jogrendszer és a gazdaság átalakításához szükséges ösztönzőket. Az ilyen támogatás elősegíti az Unió belső politikái célkitűzéseinek a teljesítését, lehetőséget teremt az uniós vállalkozások számára, és kézzelfogható megtérülést biztosít. Az előcsatlakozási támogatás révén megvalósuló intenzív részvétel és szorosabb partnerség nélkül az Uniónak bizonyosan többet kellene költenie az illegális migráció leküzdésére, az Unió külső határainak a biztosítására, az energiaellátás biztonságának szavatolására, a biztonságos és higiénikus élelmiszerbehozatalra a polgárai számára, illetve az éghajlatváltozás és a szennyezés hatásainak leküzdésére.

Az arányosság elvének megfelelően a javasolt rendelet nem lépi túl a célkitűzései eléréséhez szükséges mértéket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

A 2011. júniusi „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében az Európai Bizottság 14 110 100 000 EUR (jelenlegi árakon) összeg odaítélését javasolta az új Előcsatlakozási Támogatási Eszköz számára a 2014–2020 közötti időszakra.

A javaslat részletes várható pénzügyi hatását a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza. Az alábbi táblázat mutatja az indikatív éves költségvetési kötelezettségvállalásokat*.

Előcsatlakozási eszköz || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2014-2020

1898.0 || 1935.9 || 1974.6 || 2014.1 || 2054.4 || 2095.5 || 2137.4 || 14110.1

*Jelenlegi árakon, millió EUR-ban

A kiszámíthatóság biztosítása érdekében az „Erasmus mindenkinek” program keretében harmadik országokban zajló felsőoktatási tevékenységek finanszírozását az EU külső fellépési célkitűzéseinek megfelelően 2 többéves allokáció formájában bocsátják rendelkezésre, melyek csak az első 4 illetve a fennmaradó 3 évre terjednek ki. Ez a finanszírozás az IPA többéves indikatív stratégiai dokumentumaiban jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. Nagy horderejű előre nem látható körülmények vagy jelentős politikai változások esetén ezek az összegek az uniós külső fellépés prioritásaival összhangban módosíthatók. Az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról szóló …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] (a továbbiakban: „Erasmus mindenkinek” rendelet) rendelkezései alkalmazandók e források felhasználásakor.

A ciprusi török közösség pénzügyi támogatása tovább folytatódik a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdésének tervezett kiigazításáig. A pénzügyi támogatást továbbra is a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról szóló, 2006. február 27-i 389/2006/EK tanácsi rendelet szabályozza. A ciprusi török közösség támogatásának pénzügyi szükségleteit az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre elkülönített teljes keretből fedezik.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Egyszerűsítés

A Bizottság számára az új rendelettel kapcsolatban a többéves pénzügyi kereten belüli egyéb programokhoz hasonlóan az az egyik prioritás, hogy egyszerűbbé tegyék a szabályozási környezetet, a kedvezményezett országok és régiók, a civil társadalmi szervezetek, kkv-k stb. pedig könnyebben hozzáférhessenek az uniós támogatásokhoz.

Ez a javaslat elsősorban a fő szakpolitikai területek alkotóelem struktúrájának racionalizálása révén törekszik az egyszerűsítésre. Ez az eszköz jogszabályi kereteinek és a jövőbeli végrehajtási szabályainak egyszerűsítését eredményezi a rendelkezések racionalizálása révén. Az alkotóelem struktúra egyszerűsítése kapcsán az egyes szakpolitikai területeken a támogatáshoz való nem differenciált hozzáférés következtében a kedvezményezett országokat nem kell többé külön nevesíteni az eszköz jogalapjában. Ennek eredményeképpen nem lesz többé szükség egy nehézkes folyamaton végigmenni a kedvezményezett státuszában történt változás átvezetéséhez, ami csökkenti a pénzügyi támogatásra vonatkozó politikai döntés és a helyszíni megvalósítás közti szakadékot. Hasonlóan, amikor egy új ország az uniós csatlakozás potenciális tagjelöltjévé válik, jelentősen egyszerűsödnek az eljárási követelmények, amiket teljesíteni kell ahhoz, hogy az adott ország a támogatás kedvezményezettjei közé bekerüljön.

Különböző bizottsági szolgálatok feladata lesz továbbra is a különböző szakpolitikai területeket célzó támogatások irányítása és végrehajtása. A helyszíni koordináció, kommunikáció és végrehajtás azonban tovább javul számos szempont egyszerűsítése révén, beleértve a végrehajtás terén az előrelépés alakulásának szorosabb közös nyomon követését a kedvezményezett országokban, valamint kevesebb számú eljárást az akkreditációhoz és az irányítási hatáskörök átruházásához. A Bizottság fellépéseinek nagyobb koherenciája is jelentősen csökkenti a kedvezményezett országok koordinációval kapcsolatos költségeit és terheit a Bizottság által használt különböző kommunikációs csatornák és eljárások kapcsán.

A javaslat azt is előirányozza, hogy a támogatás odaítélésére vonatkozó stratégiai döntéseket a jelenlegi évenként felülvizsgált, hároméves gördülő indikatív stratégiai dokumentumokon alapuló rendszer helyett átfogó, adott országra vagy országcsoportra vonatkozó stratégiák révén hozzák meg, amelyek az új pénzügyi keret teljes időtartamát (2014–2020) lefedik és félidőben felülvizsgálatra kerülnek. Ez csökkenti valamennyi érintett érdekelt fél adminisztratív terhét, amelyet az egyes dokumentumok éves felülvizsgálata és abból következő esetleges módosítása okoz. Hasonlóképpen, a többéves programozás bevezetése kevesebb adminisztrációt és gyorsabban megvalósuló támogatást jelent mindenki számára az átmeneti és a kapacitásépítő támogatások esetében is.

A támogatások odaítélése ágazati alapú megközelítésének a bevezetése azokban az ágazatokban, ahol ennek a feltételei adottak, szintén hozzájárul az egyszerűsítéshez. Ez a megközelítés amellett, hogy elősegíti a támogatás javuló eredményességét és növekvő hatását, alacsonyabb számú projekt/szerződés finanszírozását eredményezi, ezért csökkenti a projekt/szerződés kezelésével kapcsolatos adminisztratív terhet. Amennyiben a feltételek lehetővé teszik, az ágazati megközelítés költségvetési támogatás alkalmazásával is járhat, ami megint csak csökkenti a projekt támogatáshoz képest az adminisztratív terheket.

Külön végrehajtási szabályok fognak részletesen rendelkezni a közös nyomon követés és az akkreditációs eljárásokról. E szabályok további egyszerűsítésre fognak törekedni a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek közötti határokon átnyúló együttműködés területén azáltal, hogy a programozást és a végrehajtást még jobban összhangba hozzák a strukturális alapok megközelítésével.

Az új rendelet végrehajtása során az egyszerűsítés és a rugalmas eljárások lehetővé teszik a végrehajtási intézkedések gyorsabb elfogadását és hamarabb megkezdődhet az uniós támogatás nyújtása. Ezen felül a rendkívül lényeges, külső fellépésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó költségvetési rendelet felülvizsgálata is hozzájárul majd a civil társadalmi szervezetek és kisvállalkozások részvételének ösztönzéséhez, például a szabályok egyszerűsítésével, a részvétel költségeinek csökkentésével és a szerződés-odaítélési eljárások felgyorsításával. E rendelet végrehajtása során, a Bizottság az új költségvetési rendeletben meghatározott egyszerűsített eljárásokat alkalmazza.

A javaslat egyedi rendelkezéseinek részletes magyarázata

A jelenlegi javaslat és a kapcsolódó jövőbeli végrehajtási szabályok összességében az eszköz létrehozása és a végrehajtási módozatai alábbi felülvizsgálatát irányozzák elő (az egyszerűsítéshez kapcsolódó, fent már említettek mellett):

1. A támogatás egységesebb, határozottabban stratégiai alapú és eredményorientáltabb végrehajtása az alábbiak révén:

· A szakpolitikai területek szelektív kezelése többéves átfogó, az adott országra (és több kedvezményezettre) vonatkozó stratégiai dokumentumok révén, amelyek a bővítési stratégia politikai prioritásait tükrözik, és mindegyik kiválasztott politikai terület esetében tartalmazzák az összes szükséges intézményfejlesztést, az uniós vívmányoknak való megfelelést és a beruházási intézkedéseket. A hatókör az igényfelmérésen alapul majd és az ország helyzetéhez igazítják.

· Az elfogadott ágazati stratégiák (társ)finanszírozásának a megerősítése, ami az egyedi projektekkel ellentétben hozzájárul a politikai célkitűzésekhez, ezáltal elmozdul a tisztán támogatásból finanszírozott projektek felől, és növeli az ágazati szintű támogatásból finanszírozott támogatás részarányát (beleértve a ténylegesen meghatározott feltételek alapján a kiválasztott szakpolitikai területek számára nyújtott ágazati költségvetési támogatást). Az uniós vívmányoknak való megfelelés érdekében nyújtott támogatás azonban – amennyiben átfogó ágazati stratégiák nem fedik le – továbbra is rendelkezésre fog állni projekt támogatás vagy más végrehajtási módozat révén, mint például adott célra szolgáló eszközök.

· Az átmeneti és intézményépítési támogatás (pl. közigazgatási reform, igazságszolgáltatási rendszer reformja stb.) politikai célkitűzései esetében is rendszerezettebb többéves programozás, amely támogatja a kapcsolódó ágazati stratégiák eredményes végrehajtását és végső soron a kapcsolódó célkitűzések elérését.

· A pénzügyi támogatás közvetlenebb feltételeként előírásként szerepel a kormányzás javítása és a növekvő szerepvállalás a kedvezményezett országok részéről. Rugalmassági elemek bevezetése a felmerülő igények kielégítése és a teljesítmény javítását szolgáló ösztönzők biztosítása érdekében.

2. A támogatás rugalmasabb és személyre szabottabb végrehajtása az igények kezelése érdekében az alábbiak révén:

· A támogatáshoz való nem differenciált hozzáférés lehetővé tétele (függetlenül a tagjelölt vagy potenciális tagjelölt státuszától), habár különböző hatókörrel vagy intenzitással, az igények illetve a technikai és igazgatási kapacitás alapján. A kedvezményezett országok igényei képezik az ágazatok/szakpolitikai területek támogatásának a kiinduló pontját.

· Előirányzatként szerepel a pénzügyi támogatás progresszívebb, fokozatos megközelítése, a Bizottság vagy a kedvezményezett ország általi irányítást alkalmazva a Bizottság általi előzetes ellenőrzéssel vagy anélkül, a csatlakozási státusztól/kilátásoktól, a támogatás ágazati/szakpolitikai területétől, az igazgatási, technikai és irányítási kapacitástól függően. A csatlakozásra való felkészülés során az adott ágazatokban a cél továbbra is az, hogy létrehozzák azokat az irányítási struktúrákat és eljárásokat, amelyeknek a csatlakozás után működniük kell.

· A különböző irányítási fázisokban az elért eredmények politikai prioritásokhoz kötése az elért eredményekről szóló jelentésekben leírtak szerint, a tárgyalási referenciaértékek elérése vagy a társulási megállapodások végrehajtásának nyilvántartása.

· A prioritások közötti rugalmasság növelése a támogatás eredményorientáltabb végrehajtása érdekében, ami lehetővé teszi a juttatások szakpolitikai területek közötti átcsoportosítását, a költségvetési rendelet által megengedett esetekben a források következő évre történő átvitelének lehetőségével.

3. A támogatás hatékonyabb és eredményesebb végrehajtása az alábbiak révén:

· Innovatív pénzügyi eszközök további meghatározása és alkalmazása, amelyek további magán forrásokat tudnak mozgósítani, és lehetőségek felkutatása a szinergiák kiaknázására a belső szakpolitikák céljára kialakított innovatív pénzügyi eszközök révén, az uniós költségvetés ilyen eszközökre történő felhasználása esetében érvényes összehangolt megközelítés és összehangolt szabályok alapján.

· Az ágazati szintű támogatás megerősített irányultságának további részeként a stratégiai szintű együttműködés növelése más támogatókkal és nemzetközi és más pénzügyi intézményekkel, megállapodás a politikai prioritásokról és az egyértelműbb munkamegosztásról.

· A regionális programok/projektek támogatásának folytatása, amelyek hozzáadott értéket hoznak létre a tudás és tapasztalatok cseréjének ösztönzése, a politikák összehangolása, a közös prioritások megállapítása és a kölcsönös bizalom építése révén. A regionális programok is képesek fokozni a politikák eredményességét, pl. a közlekedés, energiaügy, környezetvédelem, éghajlatváltozás, statisztika, szervezett bűnözés elleni küzdelem és a migrációs kérdések területén.

· Az ikertámogatás beszerzési szabályainak az egyszerűsítése és a bevont szakértők alkalmassága megerősítésére használt mechanizmusok bevezetése, a felmerülő igények teljesítése érdekében az adott célra létrehozott eszköz forrásai lehívásának a lehetőségét is biztosítva.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Mivel a felvételüket kérő államok státuszára vonatkozó, mérlegelési jogkörön alapuló politikai döntéseket más szinten kell meghozni, a javasolt rendelet mellékletében meghatározott kedvezményezett országok jegyzékének a módosítását javasoljuk annak érdekében, hogy az ilyen döntéseket felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén hozzák meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően, mivel az ilyen módosítások ténylegesen nem érintik a rendelet lényeges elemeit.

Azt is javasolták, hogy a Bizottságot felhatalmazáson alapuló hatáskörökkel ruházzák fel a javasolt rendelet végrehajtásának egységes feltételei meghatározására a részletes szabályok elfogadása érdekében, különös tekintettel az igazgatási struktúrákra és eljárásokra. Az ilyen szabályokra a közös végrehajtási rendelet által létrehozott külső fellépésekre vonatkozó uniós eszközök végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások kiegészítése érdekében van szükség. A szabályoknak figyelembe kell venniük a korábbi előcsatlakozási támogatások igazgatásából és végrehajtásából levont tanulságokat és azokat kedvezményezett országok helyzetének alakulásához kell igazítani.

2011/0404 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

A jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[9],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[10],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[11], a Bizottság meghatározza az Unió külső fellépési eszközeinek a költségvetési keretét, beleértve az előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA).

(2) Mivel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet[12] 2013. december 31-én hatályát veszti és az Unió külső fellépéseinek eredményesebbé tétele érdekében, a 2014–2020 közötti időszakban is fenn kell tartani a külső támogatás tervezésének és végrehajtásának a keretét. Az Unió bővítési politikáját továbbra is egy konkrét pénzügyi eszköznek kell támogatnia. Az előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA II) ezért meg kell újítani.

(3) Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke úgy rendelkezik, hogy bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékeit.

(4) Egy uniós csatlakozás iránti kérelmet benyújtott európai állam csak akkor válhat az Unió tagjává, ha megállapították, hogy teljesíti a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét biztosító intézmények stabilitására vonatkozó koppenhágai kritériumokat, ha a gazdasága eléggé fejlett ahhoz, hogy el tudja viselni az egységes piac versenye által támasztott nyomást, ha vállalni tudják nemcsak a szerződésekből eredő jogokat, hanem a kötelezettségeket is, továbbá feltéve, hogy a csatlakozás nem haladja meg az Uniónak az új tag integrálására vonatkozó képességét. Ezek a kritériumok az olyan intézmények stabilitásával kapcsolatosak, amelyek garantálják a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogok tiszteletét, a kisebbségek tiszteletét és védelmét, a gazdaság fejlődését, amelynek elegendőnek kell lennie az egységes piac versenye által támasztott nyomás elviseléséhez, valamint a képességet a Szerződések szerinti jogok mellett az azokban meghatározott kötelezettségek vállalásához.

(5) A csatlakozási folyamat objektív kritériumokon és valamennyi felvételt kérelmező államra érvényes egyenlő elbánás elvén alapul. A csatlakozásra való felkészülésben elért haladás függ attól, hogy a felvételt kérelmező állam milyen mértékben hajlandó és képes vállalni a politikai, intézményi, jogi, igazgatási és gazdasági rendszereinek az Unió szabályaihoz, szabványaihoz, politikáihoz és gyakorlatához történő igazítása által megkövetelt reformokat.

(6) Az Európai Tanács tagjelölt ország státuszt biztosított Izland, Montenegró, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország számára. Megerősítette Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint Koszovó[13] európai perspektíváját, amelyeket potenciális tagjelölteknek tekintenek.

(7) E rendelet szerinti pénzügyi támogatást kapnak az ezen rendelet mellékletében felsorolt tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek („a kedvezményezett országok”) függetlenül a státuszuktól.

(8) Az e rendelet szerinti támogatást az Unió által az egyes kedvezményezett országokra meghatározott bővítési politika kereteinek megfelelően kell nyújtani, és azt tükröznie kell a Bizottság éves bővítési csomagjának, amely tartalmazza az elért eredményekről szóló jelentést és a bővítési stratégiát, valamint a stabilizációs és társulási megállapodásoknak és az európai vagy csatlakozási partnerségeknek. A támogatásnak korlátozott számú szakpolitikai területre kell összpontosítania, amelyek segítenek a kedvezményezett országoknak a demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősítésében, az igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszer reformjában, az alapvető jogok tiszteletben tartásában, a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdításában. Ezenkívül elő kell segítenie gazdasági és társadalmi fejlődésüket, támogatva az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési tervet az Európa 2020 stratégiával összhangban és fokozatosan közelítve a koppenhágai kritériumokhoz. Erősíteni kell a koherenciát a pénzügyi támogatás és az előcsatlakozási stratégia végrehajtásában elért átfogó eredmény között.

(9) A tagjelölt országoknak és a potenciális tagjelölt országoknak felkészültebbeknek kell lenniük az olyan globális kihívásokra, mint a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás, és igazodniuk kell az Unió által ezen összetett kérdés kezelésére tett erőfeszítésekhez. Az e rendelet szerinti uniós támogatásnak hozzá kell járulnia ahhoz a célhoz, hogy az Unió költségvetéséből éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre fordított arány legalább 20 %-ra növekedjen.

(10) A Bizottság és a tagállamok biztosítják támogatásuk összehangolását, koherenciáját és kiegészítő jellegét, különösen a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációk és a vonatkozó információk gyakori cseréje révén.

(11) A csatlakozási folyamat és az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatás és technikai segítségnyújtás közötti koherencia biztosítása és a csatlakozási terv célkitűzéseinek a végrehajtása érdekében a Bizottságnak az eszköz alkalmazására vonatkozó közös stratégiai keretet kell létrehoznia. Ennek a keretnek többek között meg kell határoznia az e rendelet által támogatható főbb intézkedések jegyzékét és a támogatási összegek odaítélésének kritériumait. A közös stratégiai keretnek egy adott országra vagy országcsoportra vonatkozó stratégiai dokumentumok referenciakeretét kell alkotnia.

(12) A támogatás célkitűzéseit a Bizottság által a vonatkozó uniós többéves pénzügyi keret időtartamára létrehozott, egy adott országra vagy országcsoportra vonatkozó együttműködési stratégiai dokumentumokban kell meghatározni a kedvezményezett országokkal partnerségben, egyedi igényeik és a bővítési menetrend alapján. A stratégiai dokumentumoknak meg kell határozniuk a támogatás szakpolitikai területeit és, a költségvetési hatóság előjogainak a sérelme nélkül, rögzíteniük kell politikai területenként a juttatott indikatív támogatási összegeket éves bontásban, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások becsült értékét. Megfelelő rugalmasságot kell beépíteni a felmerülő igények kielégítése és a teljesítmény javítását szolgáló ösztönzők biztosítása érdekében. A stratégiai dokumentumoknak biztosítaniuk kell a koherenciát és összhangot a kedvezményezett országok nemzeti költségvetésben tükrözött erőfeszítéseivel, és figyelembe kell venniük a más donorok által nyújtott támogatást. A belső és külső fejlődés figyelembe vétele érdekében a stratégiai dokumentumokat megfelelően felül kell vizsgálni.

(13) Az Unió érdekében áll, hogy segítsen a kedvezményezett országoknak rendszereik reformjában, azoknak az Unió rendszereihez történő igazítása érdekében. Mivel e rendelet célkitűzését a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az 5. cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(14) Annak érdekében, hogy e rendelet a Tanács által hozott politikai döntések eredményét gyorsan tükrözhesse, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást kell adni a Bizottság részére a kedvezményezett országok e rendelet mellékletében található jegyzékének aktualizálása vonatkozásában.

(15) Míg az Unió külső fellépési eszközeinek a végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a .../.../EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] (továbbiakban „a közös végrehajtási rendelet”) határozza meg, a Bizottság számára ezen rendelet végrehajtásának egységes feltételeit – különösen az igazgatási struktúrák és eljárások tekintetében – létrehozó részletesebb szabályok elfogadására vonatkozó felhatalmazást is kell adni. Ezeknek a szabályoknak figyelembe kell venniük a múltbeli előcsatlakozási támogatások irányításával és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, és igazodniuk kell a kedvezményezett országok helyzetének alakulásához.

(16) Az ilyen felhatalmazások alapuló jogi aktusok tekintetében különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő egyeztetéseket folytasson le az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is. Továbbá a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, idejében és megfelelő módon történő megküldését.

(17) A támogatás esetében továbbra is az előcsatlakozási folyamat során bevált struktúrákat és eszközöket kell igénybe venni. Az előcsatlakozási alapoknak a Bizottság általi közvetlen igazgatásáról a kedvezményezett országokra átruházott decentralizált igazgatására történő átmenetet fokozatosan és az egyes kedvezményezett országok kapacitásával összhangban kell végrehajtani.

(18) Az IPA közös stratégiai keretével és a stratégiai dokumentumokkal kapcsolatos végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek[15] megfelelően kell gyakorolni. E végrehajtási aktusok sajátosságait – és különösen azok politikaorientáló jellegét vagy pénzügyi vonzatait – figyelembe véve e végrehajtási aktusok elfogadására elvileg a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve a kevés költséggel járó technikai jellegű végrehajtási intézkedések esetében.

(19) Az e rendelet szerint elfogadott bizottságnak az előző Előcsatlakozási Támogatási Eszköz végrehajtására, valamint a ciprusi török közösségnek nyújtott pénzügyi támogatás végrehajtására vonatkozó illetékességgel is kell rendelkeznie.

(20) Amennyiben egy kedvezményezett ország megszegi az Unió alapjául szolgáló elveket, vagy nem teljesíti az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban rögzített kötelezettségvállalásokat, vagy nem ér el megfelelő eredményeket a csatlakozási kritériumok teljesítésében, a Tanács a Bizottság javaslatára megfelelő intézkedéseket hozhat a helyzet orvoslására.

(21) Az e rendelet szerint nyújtott támogatás célkitűzései és tárgya miatt az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával konzultálni kell az elfogadása előtt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Általános célkitűzés

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (a továbbiakban: IPA) célja az e rendelet mellékletében felsorolt tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek támogatása az uniós tagság érdekében az ország uniós értékekhez való közelítéséhez, valamint az uniós szabályokkal, normákkal, politikákkal és gyakorlatokkal történő fokozatos összhangba hozásához szükséges megfelelő politikai, intézményi, jogi, igazgatási, társadalmi és gazdasági reformok végrehajtásában.

2. cikk Konkrét célkitűzések

(1) Az e rendelet szerinti támogatásnak az alábbi konkrét célkitűzések elérésre kell törekednie az egyes kedvezményezett országok igényeinek és saját bővítési tervüknek megfelelően:

a)      A politikai reformok támogatása, többek között:

i.        a demokratikus intézmények és a jogállamiság erősítése, beleértve annak érvényesítését;

ii.       az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdítása és védelme, a kisebbségi jogok kiemelt tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, sajtószabadság és jószomszédi viszonyok előmozdítása;

iii.      a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem;

iv.      közigazgatási reform és jó kormányzás;

v.       a civil társadalom és a társadalmi párbeszéd fejlődése;

vi.      megbékélés, béketeremtés és bizalomépítő intézkedések.

b)      A fenntartható, intelligens és inkluzív növekedést célzó gazdasági, társadalmi és területi fejlődés és reformok támogatása, többek között az alábbiak révén:

i.        a gazdaságban és a gazdasági kormányzásban az uniós színvonal elérése;

ii.       az Unión belüli versenykényszerrel és piaci erőkkel való megbirkózáshoz szükséges gazdasági reformok a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi célokra irányuló törekvések fenntartása mellett;

iii.      a foglalkoztatás elősegítése és az humántőke fejlesztése;

iv.      társadalmi és gazdasági befogadás, különösen a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok tekintetében;

v.       a fizikai tőke fejlesztése, az uniós és regionális hálózatokkal fenntartott kapcsolatok javítása.

c)      A kedvezményezett országok azon képességének a javítása, hogy teljesíteni tudják a tagsággal járó kötelezettségeket az uniós vívmányokhoz, a strukturális, kohéziós, mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokhoz, valamint az uniós szakpolitikákhoz való fokozatos közelítés, azok elfogadásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása révén.

d)      Regionális integráció és területi együttműködés a kedvezményezett országok, a tagállamok és adott esetben harmadik országok részvételével az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, […/EU] rendelet[16] keretében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott konkrét célkitűzések elérésében elért eredményeket olyan mutatókkal kell mérni, amelyek többek között az alábbiakra vonatkoznak:

– a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, az igazságügyi rendszer és az igazgatási kapacitás szintje területén elért eredmények;

– a gazdasági reformok előrehaladása; a társadalmi és gazdasági fejlődés stratégiáinak az alapossága és eredményessége, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén elért eredmények, beleértve az IPA által támogatott állami beruházások révén elérteket;

– a jogszabályok összhangba hozása a közösségi vívmányokkal; az Unióval kapcsolatos intézményi reform előrehaladása, beleértve az e rendelet szerint nyújtott támogatás decentralizált igazgatása felé történő átmenetet;

– a regionális és területi együttműködési kezdeményezések megfelelősége és a kereskedelmi forgalom alakulása.

Ezeket a mutatókat adott esetben a teljesítmény nyomon követésére, értékelésére és felülvizsgálatára kell alkalmazni.

3. cikk Szakpolitikai területek

(1) Az e rendelet szerinti támogatásnak főleg az alábbi szakpolitikai területekre kell vonatkoznia:

a)      az uniós tagsághoz vezető átmeneti folyamat és kapacitásépítés;

b)      regionális fejlesztés;

c)      foglalkoztatás, szociálpolitika és humánerőforrás fejlesztés;

d)      mezőgazdaság és vidékfejlesztés;

e)      regionális és területi együttműködés.

(2) Az (1) bekezdésben említett szakpolitikai területeken nyújtott támogatásnak segítenie kell a kedvezményezett országokat az 1. és 2. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések elérésében.

(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában említett szakpolitikai területeken nyújtott támogatás többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alapra és a növekedést és munkahelyteremtést célzó beruházások céljára vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, ÉÉÉÉ/HH/NNNN-i XXXX/201X európai parlamenti és tanácsi rendeletben[17], a Kohéziós Alapról szóló, ÉÉÉÉ/HH/NNNN-i XXXX/201X európai parlamenti és tanácsi rendeletben[18], az Európai Szociális Alapról szóló, ÉÉÉÉ/HH/NNNN-i XXXX/201X európai parlamenti és tanácsi rendeletben[19], az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, ÉÉÉÉ/HH/NNNN-i XXXX/201X európai parlamenti és tanácsi rendeletben[20], valamint az Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapból (EVFMA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, ÉÉÉÉ/HH/NNNN-i XXXX/201X európai parlamenti és tanácsi rendeletben[21] megállapított intézkedéstípusokat finanszírozhat.

(4) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szakpolitikai területen nyújtott támogatás különösen több országot érintő vagy horizontális intézkedéseket, valamint határokon átívelő, több államot érintő és régiók közötti együttműködési intézkedéseket finanszírozhat.

4. cikk Koherencia, összeegyeztethetőség és összehangolás

(1) Az e rendelet szerint pénzügyi támogatás összhangban áll az Unió szakpolitikáival. Megfelel azon megállapodásoknak, melyeket az Unió és a tagállamok a kedvezményezett országokkal kötöttek, valamint teljesíti Unió által aláírt multilaterális megállapodásokban rögzített kötelezettségvállalásokat.

(2) A Bizottság, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank biztosítja az e rendelet szerint nyújtott támogatás és az Unió, a tagállamok és az Európai Beruházási Bank által nyújtott támogatás közötti koherenciát.

(3) A Bizottság és a tagállamok biztosítják a vonatkozó támogatási programjaik összehangolását a támogatás végrehajtása eredményességének és hatékonyságának növelése és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében, a külső támogatás területén történő operatív összehangolás erősítésére és a szakpolitikák és eljárások összehangolására vonatkozó megalapozott elveknek megfelelően. Az összehangolás magában foglalja a támogatási folyamat különböző fázisai során tartott rendszeres konzultációkat és a vonatkozó információk gyakori cseréjét különösen helyi szinten, és a tagállamok és az Unió programozási folyamataiban fontos lépést jelent.

(4) A támogatás végrehajtása során az eredményesség és a hatékonyság fokozása és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság a tagállamokkal folytatott kapcsolattartás révén megteszi azokat a szükséges lépéseket, amelyek biztosítják a megfelelő összehangolást és együttműködést a multilaterális és regionális szervezetekkel és intézményekkel, mint például a nemzetközi pénzügyi intézmények, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ügynökségei, alapjai és programjai és az Unión kívüli donorok.

(5) A támogatás előkészítése, végrehajtása és nyomon követése során a rendelet értelmében a Bizottság elvben a kedvezményezett országok partnereként jár el. A partnerségbe, ahol indokolt, hatáskörrel rendelkező nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, gazdasági és szociális partnereket, a civil társadalmat és egyéb nem állami szereplőket is bevonnak.

II. CÍM STRATÉGIAI TERVEZÉS

5. cikk IPA közös stratégiai keret

(1) A Bizottság közös stratégiai keretet hoz létre az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz számára. Az IPA közös stratégiai keret a bővítési politika szakpolitikai prioritásait az e rendelet alapján támogatásban részesülhető főbb intézkedésekké alakítja.

(2) Az IPA közös stratégiai keret többek között az alábbiakat tartalmazza:

a)      a támogatási összegek kedvezményezett országok, valamint több országot érintő és területi együttműködési intézkedések számára történő juttatására vonatkozó kritériumok;

b)      az IPA által finanszírozható intézkedések típusai;

c)      az IPA irányításának és végrehajtásának horizontális elvei.

(3) A Bizottság elfogadja az IPA közös stratégiai keretet és annak esetleges módosításait a 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárásának megfelelően.

6. cikk Stratégiai dokumentumok

(1) Az e rendelet szerinti támogatás nyújtása a Bizottság által az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal partnerségben a vonatkozó uniós többéves pénzügyi keret időtartamára létrehozott, egy országra vagy több országra vonatkozó indikatív stratégiai dokumentumok (a továbbiakban: stratégiai dokumentumok) alapján történik.

(2) A stratégiai dokumentumok a 3. cikkben említett, az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásban részesülő szakpolitikai területek megfelelő ötvözetét állapítják meg az igényeket és a prioritásokat tükrözve, a 2. cikkben említett célkitűzéseknek, az 5. cikkben említett közös stratégiai keretnek megfelelően, és adott esetben a nemzeti stratégiákkal összhangban.

(3) A stratégiai dokumentumok tartalmazzák az uniós támogatási összegek indikatív felosztását a szakpolitikai területek között, adott esetben éves bontásban, az 5. cikkben említett IPA közös stratégiai keretben meghatározott kritériumokkal összhangban. A támogatási összegek indikatív felosztásának megfelelően figyelembe veszi az igényeket, az abszorpciós és igazgatási kapacitásokat. Lehetővé teszi a felmerülő igények kezelését és tartalmazza a kedvezményezett országok teljesítményének javítására vonatkozó ösztönzőket tekintettel a stratégiai dokumentumokban meghatározott célkitűzésekre.

(4) A stratégiai dokumentumokat félidőben felül kell vizsgálni és adott esetben módosítani kell. A Bizottság javaslatára bármikor módosítani lehet őket.

(5) A Bizottság a stratégiai dokumentumokat és azok esetleges módosításait a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében meghatározott vizsgálati eljárással összhangban fogadja el.

III. CÍM VÉGREHAJTÁS

7. cikk Általános keret

Az e rendelet szerinti uniós támogatásokat a közös végrehajtási rendelet 2. és 3. cikkében említett programok és intézkedések révén kell végrehajtani, az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit meghatározó egyedi szabályoknak megfelelően, különösen az igazgatási struktúrák és eljárások tekintetében, amelyeket a Bizottság e rendelet 10. és 11. cikkével összhangban fogad el. A végrehajtás főszabály szerint éves és többéves, országspecifikus vagy több országra vonatkozó programok formájában történik, amelyeket a 6. cikkben említett többéves indikatív stratégiáknak megfelelően hoztak létre és alakítottak ki a kedvezményezett országok és/vagy adott esetben a Bizottság.

8. cikk Keretmegállapodások és kiegészítő megállapodások

(1) A Bizottság és a kedvezményezett országok keret-megállapodásokat kötnek a támogatás végrehajtására vonatkozóan.

(2) A támogatás végrehajtására kiegészítő megállapodás köthető a Bizottság és a kedvezményezett ország vagy szükség esetén annak végrehajtó hatóságai között.

9. cikk Több eszközt érintő rendelkezések

(1) Kellően indokolt körülmények esetén, valamint az uniós finanszírozás koherenciájának és hatékonyságának biztosítása és a regionális együttműködés támogatása érdekében a Bizottság dönthet úgy, hogy a 7. cikk szerinti programokra és intézkedésekre azok az országok, területek és régiók is jogosultak, amelyek egyébként az 1. cikk alapján nem lennének jogosultak finanszírozásra, amennyiben a végrehajtandó program vagy intézkedés globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű.

(2) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap hozzájárul a kedvezményezett országok és a tagállamok közötti, e rendelet szerint létrehozott határokon átnyúló együttműködési programokhoz vagy intézkedésekhez. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által nyújtott támogatás összegét az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke alapján kell meghatározni. E hozzájárulás felhasználása során jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazzák.

(3) Adott esetben az IPA hozzájárulhat az Európai Regionális Fejlesztési Alap által [az európai területi együttműködési cél érdekében nyújtott támogatásra vonatkozó különös rendelkezésekről] szóló, …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint létrehozott és végrehajtott, több államot érintő és interregionális együttműködési programjaihoz, amelyekben az IPA kedvezményezett országok részt vesznek.

(4) Adott esetben az IPA hozzájárulhat az Európai Szomszédsági Eszköz létrehozásának általános rendelkezésekről szóló, …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint létrehozott és végrehajtott, határokon átnyúló együttműködési programjaihoz, amelyekben az IPA kedvezményezett országai részt vesznek.

IV. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. cikk Hatáskör-átruházás a Bizottságra

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 11. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékletének módosítására, és kiegészítse a közös végrehajtási rendeletet az e rendelet végrehajtásának egységes feltételeit létrehozó egyedi szabályokkal.

11. cikk A Bizottságra ruházott jogkörök gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának hatáskörét a Bizottságra ruházzák az e cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2) A hatáskörök Bizottságra történő átruházása e rendelet érvényességi időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

12. cikk Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az IPA-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) A 3. cikk b) és c) pontjában említett szakpolitikai területekhez tartozó és a kedvezményezett országok által közvetve végrehajtott programok esetében a Bizottság munkáját a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, …-i …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] 143. cikkében említett alapok koordinációs bizottsága segíti. A 3. cikk d) pontjában említett szakpolitikai területekhez tartozó és a kedvezményezett országok által közvetve végrehajtott programok esetében a Bizottság munkáját az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, …-i …/…/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[23]. cikkében említett Vidékfejlesztési Bizottság segíti. Ilyen esetekben a IPA-bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell a más bizottságok által adott véleményről.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett bizottságok hatáskörrel rendelkeznek az egy Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK rendelet[24] szerinti jogi aktusok és kötelezettségvállalások tekintetében. Ezen felül az IPA-bizottság hatáskörrel rendelkezik a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének ösztönzését elősegítő pénzügyi támogatási keret létrehozásáról és az Európai Újjáépítési Ügynökségről szóló, 2000. december 5-i 2667/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2006. február 27-i 389/2006/EK tanácsi rendelet[25] 3. cikkének végrehajtására vonatkozóan.

13. cikk Az uniós támogatás felfüggesztése

A kedvezményezett országokkal és -régiókkal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokban a támogatás felfüggesztésével kapcsolatban megállapított rendelkezések sérelme nélkül, amennyiben egy kedvezményezett ország nem tartja be a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a kisebbségi jogok és az alapvető szabadságjogok elveit vagy az Unióval kötött vonatkozó megállapodásokban vállalt kötelezettségeket, vagy amennyiben a csatlakozási kritériumok teljesítésében történt előrelépés nem kielégítő, akkor az Unió felkérheti a kedvezményezett országot, hogy konzultációk keretében találjon mindkét fél számára elfogadható megoldást, a különösen sürgős eseteket kivéve. A Tanács, amennyiben a kedvezményezett országgal folytatott konzultációk nem vezetnek mindkét fél számára elfogadható megoldáshoz, vagy az egyeztetést elutasítják, illetve különösen sürgős esetekben, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 215. cikke (1) bekezdésével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat, amelyek magukban foglalhatják a támogatás teljes vagy részleges felfüggesztését. Az Európai Parlamentet az ezzel összefüggésben meghozott határozatról haladéktalanul, teljes körűen tájékoztatni kell.

14. cikk Pénzügyi referenciaösszeg

(1) A 2014-től 2020-ig terjedő időszakra e rendelet végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 14 110 100 000 millió EUR (jelenlegi árakon). A pénzügyi referenciaösszeg legfeljebb 3%-át a kedvezményezett országok és az uniós tagállamok közötti határokon átnyúló együttműködési programokra különítik el.

(2) Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi az Unió többéves pénzügyi keretében meghatározott határokon belül.

(3) Az „Erasmus mindenkinek” rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső finanszírozási eszközökből (Fejlesztési Együttműködési Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Partnerségi Eszköz és az Európai Fejlesztési Alap) együttesen 1 812 100 000 EUR indikatív összeget különítenek el az EU-n kívüli országokba irányuló/országokból érkező tanulási mobilitással kapcsolatos fellépésekre, valamint ezen országok hivatalaival/intézményeivel/szervezeteivel való együttműködésre és szakpolitikai párbeszédre. E források felhasználásakor az „Erasmus mindenkinek” rendelet rendelkezései alkalmazandók.

A finanszírozás 2 többéves allokáción keresztül lesz elérhető, melyek kizárólag az első 4, illetve a fennmaradó 3 évre terjednek ki. Ez a finanszírozás ezen eszközök többéves indikatív programozásában jelenik majd meg, az érintett országok megállapított igényeivel és prioritásaival összhangban. Nagy horderejű előre nem látható körülmények vagy jelentős politikai változások esetén ezek az összegek az uniós külső fellépés prioritásaival összhangban módosíthatók.

15. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

– Albánia

– Bosznia-Hercegovina

– Izland

– Koszovó*

– Montenegró

– Szerbia

– Törökország,

– Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

*Az 1244/99 sz. ENSZ BT határozat értelmében

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Igazgatási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA)

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[26]

Bővítés

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

x (A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[27]

¨ (A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A bővítési politika általános célkitűzése az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének a végrehajtása, amely európai perspektívát ajánl valamennyi európai államnak, amely tiszteletben tartja az Unió alapvető értékeit és elkötelezett azok érvényesítése iránt.

A bővítési politika előmozdítja a stabilitást, a biztonságot és a jólétet Európában, és növeli az Unió súlyát a nemzetközi színtéren.

A bővítési politika elősegíti a demokrácia és a jogállamiság megerősítését Európában. Javítja a gazdasági lehetőségeket és növeli az Unió súlyát a globális kihívások kezelésében, mint például az éghajlatváltozás, a versenyképesség és a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete, és elősegíti az Európa 2020 stratégiai céljainak a kezelését szolgáló közös erőfeszítések érdekében történő mozgósítást. A csatlakozási folyamat erősen ösztönzi a politikai és gazdasági reformokat.

A bővítési folyamat által elért szorosabb integráció szintén segíti az Uniót célkitűzései elérésében számos olyan területen, amelyek kulcsfontosságúak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez szükséges gazdasági reform érdekében, beleértve az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem, a katasztrófákkal szembeni ellenállóképesség területeit és az éghajlatváltozás kezelését célzó erőfeszítéseket. Az új tagsági kérelmek mutatják az Unió vonzerejét és a stabilitás, biztonság és jólét területén játszott szerepét.

Az Unió bővítési politikája lehetővé tesz egy olyan gondosan irányított folyamatot, amelynek során a tagjelöltek és potenciális tagjelöltek saját politikai és gazdasági reformjaik ütemében, valamint a tagságból fakadó, koppenhágai kritériumok szerinti kötelezettségek vállalásának a képessége szerint közelítenek az Unióhoz. A nyugat-balkáni országokban a regionális együttműködés továbbra is kulcsfontosságú, és a stabilizációs és társulási folyamat központi elemét képezi.

Miután a Tanács határozatot hoz egy felvételét kérő állam csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, az uniós vívmányokra vonatkozó megnyitott és lezárt fejezetek a felvételét kérő állam európai normák teljesítése felé tett előrehaladását tükrözik.

Az elmúlt öt év során a kibővített Unió megmutatta, hogy képes együttműködni az előtte álló fontos kihívások kezelésében. Ezen időszak alatt a bővítésben érintett országok reformjainak az előrehaladása lehetővé tette számukra a csatlakozási folyamat egymást követő fázisainak teljesítését.

Az Unió bővítési folyamatának előrehaladási ütemét nagy részben az határozza meg, hogy a felvételre váró államok milyen mértékben tudják vállalni a tagsággal járó kötelezettségeket. Ehhez hitelt érdemlő és meggyőző tartós reformokra, valamint jogszabályi és intézményi hozzáigazítására van szükség. Amint az érintett országok teljesítik a meghatározott előírásokat, köztük a demokráciával, jogállamisággal és alapvető jogokkal és szabadságokkal kapcsolatosakat, az EU elkötelezett amellett, hogy együtt dolgozzon velük a folyamat következő szintjére lépés érdekében.

Az Európai Bizottság a bővítési stratégia pénzügyi pilléreként a belső szakpolitikák és tematikus kérdések valamennyi dimenzióját magában foglaló, egyetlen integrált előcsatlakozási eszközt javasol.

A cél annak biztosítása, hogy a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok teljes mértékben felkészültek legyenek a későbbi csatlakozásra. Hangsúlyt kap a jó kormányzás, az igazgatási kapacitás, a társadalmi-gazdasági fejlődés, a regionális együttműködés, a közösségi vívmányok átvétele és alkalmazása, és a belső politikák csatlakozás utáni kezelésére történő felkészülés. A megvalósítása a kedvezményezettekkel egyeztetett nemzeti/több kedvezményezettet érintő programok révén történik, és tükrözi a strukturális alapokat, a Kohéziós Alapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA), beleértve a közjavak előállításának középpontba helyezését.

Szükség esetén továbbra is rendelkezésre állnak majd a bővítési országok számára a politikai és a pénzügyi válsághoz kapcsolódó eszközök (makroszintű pénzügyi támogatás, Stabilitási Eszköz).

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

... sz. konkrét célkitűzés

(a) A politikai reformok támogatása

(b) A fenntartható, intelligens és inkluzív növekedést célzó gazdasági, társadalmi és területi fejlődés és reformok támogatása

(c) A kedvezményezett országok azon képességének a javítása, hogy vállalni tudják a tagsággal járó kötelezettségeket az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítés, azok elfogadásának, végrehajtásának és érvényesítésének támogatása révén beleértve az uniós strukturális, kohéziós, mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok végrehajtására és kezelésére történő felkészülést.

(d) Regionális integráció és területi együttműködés

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

04.06 Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) — Humánerőforrás fejlesztés

05.05 Előcsatlakozási intézkedések a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén

13.05 Strukturális politikákkal kapcsolatos előcsatlakozási tevékenységek

22.02 Bővítési folyamat és stratégia

22.04.02 Tájékoztatási és kommunikációs programok nem tagállamok számára

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatások

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az érintett célcsoportokra.

Az új előcsatlakozási eszköz továbbra is a bővítési politika végrehajtására összpontosít, ami az Unió külső fellépéseinek egyik központi prioritása, ezáltal hozzájárul a stabilitás, a biztonság és a jólét előmozdításához Európában. Ennek érdekében az új eszköz folytatja azt az általános politikai célkitűzést, miszerint támogatást nyújt a tagjelölt és potenciális tagjelöltek számára az uniós tagságra történő felkészülésük, nemzeti rendszereik/gazdaságuk európai uniós normákhoz és politikákhoz történő fokozatos közelítése során egyedi igényeiknek és saját bővítési tervüknek megfelelően.

Az elérendő eredmények és hatások tekintetében az új eszköz az alábbiakat kezeli: i. fejlettségi különbségek/kihívások a kedvezményezett országokban, ii. ezek saját forrásokból történő leküzdésének korlátozott képessége, és gyenge közintézményi és/vagy igazgatási kapacitás a kedvezményezett országokban, és iii. a kedvezményezett országok közötti különbségek csökkentése az alábbiak elérése révén:

i.          jobban működő demokratikus intézmények, különösen a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának, és a kisebbségek befogadásának a biztosítása; a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítása; a közigazgatás reformja és modernizációja;

ii.          uniós normák a gazdaság és a gazdasági kormányzás területén; nagyobb felkészültség az Unióban fellépő piaci erőkkel folytatott versenyre; magasabb foglalkoztatottság, egyre képzettebb humánerőforrások és alacsonyabb társadalmi különbségek; jobb innovációs képesség;

iii.         a törvények fokozatos közelítése az elfogadott és érvényesített uniós vívmányokhoz; az Unió strukturális, mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapjai végrehajtásának és irányításának fokozottabb képessége; nagyobb részvétel kiválasztott uniós programokban és ügynökségekben;

iv.         magasabb szintű gazdasági integráció a régióban, beleértve a határokon átnyúló energia- és közlekedési hálózatokat, szorosabb és megerősített szomszédsági kapcsolatok a kedvezményezett országok között és az Unióval.

Az ezekben a konkrét politikai célkitűzésekben elért eredmények is hozzájárulnak a szélesebb uniós politikai keretek megvalósításához, mint az Európa 2020 stratégia, az uniós éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag és az Innovatív Unió.

1.4.4. Az eredmények és hatások mutatói

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az új eszköz konkrét célkitűzéseinek elérésében elért eredményeket az alábbi főbb makromutatókkal lehet értékelni:

· a csatlakozási referenciaértékek felé történő előrehaladás során elért eredmények (megnyitott/lezárt fejezetek), vagy pozitív eredmények a társulási megállapodás végrehajtásában, amit többek között a pozitív elért eredményekről szóló jelentések tükröznek vagy elismert nemzetközi szervezetek által felmérések alapján olyan területekre összeállított mutatók, mint a kormányzás eredményessége; a politikai stabilitás és az erőszakmentesség; jogállamiság,

· a társadalmi-gazdasági fejlődés, amit olyan hatásmutatók mérnek, mint az UNDP humán fejlettségi indexe, ami a jólét általános mérőszáma; a munkanélküliségi mutatók; a beáramló közvetlen külföldi befektetés; a kereskedelmi mérlegek;

· a regionális együttműködés és integráció, amit a biztonság és stabilitás érzékelt szintjét (tendenciáját); a politikai, gazdasági és kulturális kölcsönhatásokat tükröző felmérésen alapuló mutatók mérnek.

Többek között az alábbi célok és mérföldkövek kapcsolódhatnak ezekhez a makromutatókhoz: uniós tagságra vonatkozó kérelem kézhezvétele, a kérelem Bizottság általi pozitív elbírálása vagy tagjelölt ország státusz megadására vonatkozó ajánlás, nyílt csatlakozási tárgyalásokra vonatkozó javaslat, tárgyalási fejezetek megnyitása vagy ideiglenes lezárása, a csatlakozási tárgyalások általános lezárása, a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés mértéke, vízummentességi és visszafogadási megállapodás hatályba lépése, IPA támogatásra vonatkozó igazgatási jogkör átruházása, IPA támogatás igazgatására vonatkozó előzetes ellenőrzések megszüntetése, vámügyi/kereskedelmi megállapodások hatályba lépése és kereskedelmi korlátok/technikai akadályok megszüntetése, részvétel regionális kezdeményezésekben, kétoldalú kérdések megoldása, a transzeurópai hálózatok integrációjának előrehaladása.

Operatív szinten az elért eredmények a jövőbeli előcsatlakozási eszközhöz meghatározott i–iv. konkrét célkitűzéseknek megfelelő operatív célkitűzésekhez viszonyítva mérhetők. Az operatív célkitűzések az alábbiakat tartalmazzák:

(a) a demokrácia és az igazságügyi rendszer, valamint az emberi jogok és a megkülönböztetésmentesség érzékelt szintjének javítása; a lezáratlan bírósági ügyek és az alapvető jogok megsértése számának csökkentése; a bűnüldözés kapacitásának és általában az igazgatási kapacitásnak a növelése, a személyi állomány fluktuációjának a csökkentése;

(b) alapos és eredményes társadalmi és gazdasági fejlődési stratégiák kialakítása; a készségek és a képzettség szintjének növelése és a munkaerő-piaci szolgáltatások erősítése; az állami beruházások támogatása; az Unió strukturális, kohéziós és vidékfejlesztési alapjai irányítási struktúráinak létrehozása a csatlakozás időpontjára, az irányítás akkreditációjának és átruházásának az elvégzése;

(c) a jogalkotási keretek javítása; a jogszabályoknak a közösségi vívmányokkal való összhangba hozása; az intézmények és az érvényesítési struktúrák létrehozása és erősítése; csatlakozás az uniós programokhoz és a részvétel elmélyítése;

(d) magasabb szintű együttműködés ösztönzése.

Az operatív célkitűzéseket az egyes kedvezményezettek helyzetéhez kell igazítani, és a megállapított kihívások alapján a programozási dokumentumokban kerülnek meghatározásra

Az előzetes értékelés rámutatott arra, hogy részletes iránymutatásra és kapacitásépítésre van szükség a kedvezményezett országokban az operatív szintű előrehaladás értékeléséhez szükséges adatok rendszerezett gyűjtéséhez. Az előző bővítések ahhoz vezettek, hogy nagyobb prioritást kapott a programszintű nyomon követés és értékelés, illetve a „tényalapú” politikai döntéshozatal az új tagállamokban. A teljesítményen, valamint a feltételek és az igények teljesítésén alapuló forráselosztás felé történő elmozdulásnak is hasonló tendenciákat kell ösztönöznie a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban.

Az éghajlati szempontok érvényesítése kapcsán nyomonkövetési rendszer kerül kialakításra, amely meghatározza, mely programok segítik elő az éghajlatpolitikai fellépést és az energiahatékonyságot, hogy az Unió egyértelműen meg tudja határozni az ilyen kérdésekre fordított összegeket. Egyértelmű referenciaértékek, nyomonkövetési és jelentéstételi szabályok kerülnek kialakításra. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások nyomon követése az OECD módszertanán alapul („riói egyezmény indikátorai”). A Bizottság e szempontok érvényesítése iránti nagyobb elkötelezettségével összhangban az OECD DAC indikátort is használni fogják a biológiai sokféleség és az elsivatagosodás szempontjainak érvényesítésében elért eredmények nyomon követésére.

A jövőbeli nyomon követésnek és értékelésnek figyelembe kell vennie, hogy az eredmények és a hatások a kedvezményezett országok között eltérnek különbségeik, a csatlakozáshoz vezető úton mutatkozó eltérő szükségleteik és helyzetük miatt. Mivel az eszköz továbbra is a politikai tárgyalási folyamattal és a csatlakozásra kiható más támogatásokkal párhuzamosan működik, nehéz lesz meghatározni a kizárólag ebből az eszközből származó eredményeket, kivéve a konkrét tevékenységek szintjén. A jövőbeli program sok „eredménye” – mint a csatlakozás politikai kritériumainak a teljesítésében elért eredmények – a természeténél fogva nehezen mérhető; bizonyos mértékig az eszköz célkitűzései ugyanúgy elérhetők a kedvezményezettnek adott státusz révén, mint az uniós pénzügyi támogatás eredményeképpen.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A támogatás kedvezményezettjei a nyugat-balkáni uniós tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, Izland és Törökország.

1999-ben az EK meghatározta az Unió és a Nyugat-Balkán államok közötti kapcsolatok jövőképét, amelyben az előző regionális megközelítést felváltotta egy új eszköz, a stabilizációs és társulási folyamat (SAP). Az SAP amellett, hogy politikai és gazdasági stabilitásra és regionális együttműködésre törekszik, fokozatosan bővítési eszközöket vont be annak érdekében, hogy a régió országait közelebb hozza az Unió értékeihez és normáihoz.

Az Európai Tanács 2000. júniusi feirai ülésén elismerte, hogy az SAP-ban résztvevő nyugat-balkáni államok „potenciális tagjelöltek”. Ezen országok európai perspektíváját megerősítette az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki ülése, amely jóváhagyta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért” című dokumentumot. Ez a cselekvési program az Unió régióval kapcsolatos politikájának a sarokköve. A 2010. június 2-án Szarajevóban az Unió és a Nyugat-Balkán között tartott miniszteri ülésen az Unió megerősítette elkötelezettségét a Nyugat-Balkán európai perspektívája iránt, és kiemelte, hogy ezeknek az államoknak a jövője az Unióban van.

Az eredetileg az SAP-ban résztvevő országok közül Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és nemrégiben Montenegró kapott tagjelölti státuszt, míg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó[28] és Szerbia potenciális tagjelöltek. A további uniós csatlakozási kilátásokkal rendelkező országok között van Törökország, amely már 1987-ben kérelmezte a tagságot és 1999-ben kapta meg a kérelmező státuszt; és Izland, amely 2009-ben kérelmezte a tagságot és 2010-ben kapta meg a tagjelölt státuszt.

A csatlakozás három fő követelményét az Európai Tanács 1993-ban Koppenhágában tartott ülésének következtetései (az úgynevezett „koppenhágai kritériumok”) határozzák meg. Ezek az alábbiak:

i. a demokráciát, a jogállamiság érvényesülését, az emberi jogok tiszteletét, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása;

ii. működő piacgazdaság meglétét; azon képesség megszerzését, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel; továbbá

iii. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalására való képesség.

Az 1995. decemberben Madridban tartott Európai Tanács ülése is utalt arra, hogy szükséges „megteremteni a [csatlakozni szándékozó] országok fokozatos, harmonikus integrációjának feltételeit, különösen a piacgazdaság fejlesztésén, igazgatási struktúráik kiigazításán, valamint stabil gazdasági és monetáris környezet létrehozásán keresztül”.

A leendő tagoknak teljesíteniük kell a koppenhágai kritériumokat a tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtt. A kedvezményezettek csatlakozási kritériumokhoz való igazodása jelentős erőfeszítéseket követel meg az állami beruházások és az alapos szaktudáshoz és szakértelemhez való hozzáférés tekintetében. Az uniós támogatás célja, hogy segítse a tagjelölteket a fenti kritériumok teljesítésében.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A bővítési politika a külső fellépés része, és hozzájárul a globális kihívásokkal, a globális válaszokkal és a globális vezető szereppel kapcsolatos közös célkitűzések teljesítéséhez.

Az Unió egymást követő fordulókban történő bővítés természeténél fogva közös feladat, amelyet csak uniós szinten lehet végrehajtani. Csak az együttesen cselekvő tagállamok tudnak dönteni az új tagjelöltek csatlakozási kérelméről. Az uniós költségvetésből nyújtott előcsatlakozási támogatás célja, hogy segítsen a tagjelölt országoknak/potenciális tagjelölteknek felkészülni a jövőbeli tagságra: Az IPA célja, hogy az országok a csatlakozás előtt „kipróbálhassák” a tagságból adódó kötelezettségeket (például a csatlakozás utáni uniós alapok irányításáért felelős intézmények létrehozása és/vagy az uniós vívmányok és uniós szabványok átvétele). Egyetlen más multilaterális vagy bilaterális eszköz sem tud ilyen átfogó eszközrendszert nyújtani, és mindenképpen csak az Unió tudja meghatározni, milyen fajta támogatásra van szükség az uniós vívmányok átvételére történő felkészüléshez.

Az előcsatlakozási támogatás az Unió jövőjébe tett beruházás, amely támogatja a szomszédos országok stabilitását és jólétét, és biztosítja a tagjelölt országok képességét, hogy csatlakozáskor érvényesítsék az uniós vívmányokat. A technikai segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás felgyorsítja a felkészülés folyamatát, és létrehozza a társadalom, a jogrendszerek és a gazdaság átalakításához szükséges ösztönzőket. Az ilyen támogatás elősegíti az Unió belső politikái célkitűzéseinek a teljesítését, lehetőséget teremt az uniós vállalkozások számára, és kézzelfogható megtérülést biztosít. Az előcsatlakozási támogatás révén megvalósuló intenzív részvétel és szorosabb partnerség nélkül az Uniónak bizonyosan többet kellene költenie az illegális migráció leküzdésére, az Unió külső határainak a biztosítására, az energiaellátás biztonságának szavatolására, a biztonságos és higiénikus élelmiszerbehozatalra a polgárai számára, az éghajlatváltozás és a szennyezés leküzdésére, a katasztrófák határokon átnyúló hatásainak a kezelésére és az alacsony katasztrófákkal szembeni ellenállóképességgel rendelkező országokkal vállalt uniós szolidaritásra.

Az utóbbi évek során az uniós tagállamok csökkentették a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek számára nyújtott bilaterális támogatás szintjét, elismerve, hogy az összehangolt uniós szintű fellépés hatékonyabb. 2009-ben az Unió által a bővítésben érintett országok számára nyújtott teljes pénzügyi támogatásnak nagyjából a fele az Unió költségvetéséből származott. A multilaterális donorszervezetek nagy része fokozatosan megszüntette támogatását, a többiek pedig az uniós prioritásokhoz igazítják programjaikat. Megjegyzendő, hogy az előcsatlakozási támogatás konkrét fejlesztési célkitűzései és hatása miatt hivatalos uniós fejlesztési támogatásként kerül elszámolásra.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A 2011. februárban elvégzett IPA félidős metaértékelés, amely főleg az IPA stratégiai keretére (többéves indikatív tervezési dokumentumok) és programozására (főleg technikai segítségnyújtási és intézményépítési elem) összpontosított, értékelte a támogatás logikáját és a támogatás (tényleges vagy várható) teljesítményét, különösen relevanciája, hatékonysága, eredményessége, hatása és fenntarthatósága szempontjából.

A támogatás logikája (azaz hogyan tervezik és programozzák a támogatást) vonatkozásában az értékelés azt állapította meg, hogy a többéves indikatív tervezési dokumentumok a fő programozási dokumentumok, amelyek megadják a programozási folyamat alapvető irányát és központi elemét, és egyértelműen jobbak, mint a múltbeli előcsatlakozási támogatási programok egyenértékű programozási dokumentumai. Az értékelés azt is megállapította, hogy a többéves indikatív tervezési dokumentumokban rögzített célkitűzések és mutatók minősége és a programozási dokumentumok idővel javultak. Ennek ellenére további javítást ajánlottak.

Az értékelés megállapította, hogy az IPA jó és hasznos eredményeket hozott létre. Az eredményesség az uniós vívmányokkal kapcsolatos területeken volt a legjobb, míg néhány horizontális területet, mint a közigazgatási reform, különösen problémásnak találtak. A kedvezményezett országok pénzügyi szükségletei, különösen az infrastruktúra esetében, egyértelműen meghaladják az IPA (és más donorok) által nyújtott finanszírozás keretét. Ezért a legnagyobb jövőbeli kihívás az IPA források hatékony felhasználása és további finanszírozási források bevonásának a folyamatos elősegítése. Azt is megállapították, hogy a projektek általában megfelelően célozták meg az uniós csatlakozási követelményeket, de az intézményépítési támogatás kevesebb kiemelt ágazatra történő összpontosítása tovább növelhetné az eredményességet és a hatást. Az értékelés megállapította, hogy megfelelő mechanizmusok működtek a támogató szervezetek összehangolása és a támogatás harmonizációja céljából, és a kedvezményezett országok reform iránti felelősségvállalása és igazgatási kapacitása a hatás és fenntarthatóság elérésének meghatározó tényezője volt, amelyet erősíteni kell.

Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a tervezés és programozás többéves/ágazati megközelítése[29] elősegíti a támogatás prioritásainak és sorrendiségének a meghatározását és a támogatók összehangolását, valamint javítja a kedvezményezett országok felelősségvállalását.

Az első nyolc IPA határokon átnyúló együttműködési program kétlépcsős időközi értékelése a Nyugat-Balkánon belüli határokon 2011. májusban fejeződött be. Az értékelés megállapította, hogy az érdekelt felek a program következtében javuló szomszédsági viszonyt érzékelnek, és ezt alapvetőnek tekintik a jövőbeli együttműködés érdekében, valamint azt, hogy a feltételek megértek a magasabb szintű együttműködésre. Az értékelés azt javasolta, hogy a társadalmi-gazdasági elemzést gyakrabban aktualizált statisztikai adatbázissal, az alkalmazott kritériumok jobb magyarázatával, valamint a statisztikai területek jobb hozzáigazításával kell megerősíteni. Azt is javasolták, hogy a pályázati csomag és az értékelési eljárás legyen racionálisabb és egyszerűbb.

A regionális fejlesztési, humánerőforrás és vidékfejlesztési operatív programok előzetes értékelését végezték el a programozási folyamat támogatása és egyszerűsítése érdekében. A programok irányultságát alátámasztó elemzés erősítését, valamint az output, eredmény- és hatásmutatók további javítását valamennyi program esetében javasolták. Az időközi értékelések folyamatban vannak.

A 2013 utáni időszak előcsatlakozási pénzügyi eszközeinek előzetes értékelése azt állapította meg, hogy erős érvek vannak az uniós szintű pénzügyi támogatás folytatása mellett a bővítési folyamat támogatása érdekében. Egyértelmű igény merült fel arra, hogy biztosítsák a jelenlegi eszköz folyamatosságát, mivel az uniós támogatás irányításához szükséges struktúrák és rendszerek létrehozása már folyamatban van. A kedvezményezett országok között fennálló különbségek tükrében (társadalmi-gazdasági értelemben, az intézményeik és közigazgatásuk fejlettsége és csatlakozási kilátásaik tekintetében) a konzultáció egyedibb megközelítést, egyszerűsített végrehajtási szabályokat, nagyobb rugalmasságot és jobb stratégiai irányultságot javasolt a támogatás elosztásában, valamint a többéves programozás rendszerezettebb használatát.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A javaslat külön integrált előcsatlakozási eszközt tartalmaz a bővítési stratégia pénzügyi pilléreként, amely magában foglalja a belső politikák és tematikus kérdések valamennyi dimenzióját. Ennek az az oka, hogy a bővítési politika elsődleges célja segíteni a partnereket a közösségi vívmányok fokozatos átvételében, és az Unió kapcsolatai a tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelölt országokkal gyakorlatilag valamennyi tematikus kérdést (jólét, biztonság, kereskedelem, emberi jogok stb.) lefednek. A koherencia, a hatékonyság, az eredményesség és a hatás érdekében ezért a belső politikákat és a tematikus kérdéseket koherens országstratégiákba kell összefogni, és a kedvezményezett országokkal egyeztetett egy országra vonatkozó, több kedvezményezettet érintő vagy határokon átnyúló programok révén kell azokat elérni. Az uniós politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó tervvel összhangban az a tény, hogy az IPA valamennyi belső politikát lefedi, lehetővé teszi a belső politikák előcsatlakozási országokra gyakorolt külső hatásainak jobb figyelembe vételét az uniós fejlesztési célkitűzések tekintetében. Ez különösen fontos olyan területeken, mint a kereskedelem, az éghajlatváltozás, a migráció és az energiaügy.

Abban az esetben azonban, amikor a fellépés természete ezt garantálja (azaz technikai, globális lefedettségű, szemben az elsősorban csatlakozásra összpontosítókkal), vagy a kedvezményezett ország nem tart be alapvető európai értékeket (mint az emberi jogok tiszteletben tartása), vagy a belső politikai eszköznek különösen fontos külső dimenziója van, más eszközöket is alkalmazhatnak a bővítési régióban (pl. a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze, a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz, a stabilitási és makroszintű pénzügyi támogatási eszköz, az európai összekapcsolódási eszköz, ...).

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

x      Javaslat/kezdeményezés hatálybalépése 2014/01/01-től

x      Pénzügyi hatás 2014/01/01-től 2020/12/31-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[30]

ý Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

ý Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ý         végrehajtó ügynökségek

– ¨         a Közösségek által létrehozott szervek[31]

– ý         tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨         az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

ý Megosztott igazgatás a tagállamokkal Az uniós tagállamok és az IPA kedvezményezett országai közötti határon átnyúló együttműködési programokat az uniós tagállamok irányító hatóságai hajtják végre megosztott irányítás keretében.

ý Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

ý Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás: a közös igazgatásban alapvetően nemzetközi pénzügyi intézmények (mint a EBB, az EBRD, a Világbank, az Európai Tanács Fejlesztési Bankja), valamint adott esetben az ENSZ szakosított ügynökségei vesznek részt.

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A rendelet végső célja annak biztosítása, hogy a támogatást a kedvezményezett országok teljes felelősségével hajtsák végre, decentralizált igazgatással. E célkitűzés azonban fokozatosan fog teljesülni, ahogyan a kedvezményezett országok igazgatási kapacitása fejlődik és az igazgatási hatáskörök átruházásának a feltételei teljesülnek. A kezdeti szakaszban a Bizottság megtartja az igazgatás feletti ellenőrzést és/vagy a végrehajtási feladatokat szakosított szervekre bízza közvetlen vagy megosztott igazgatás mellett, az adott esettől függően. A centralizált igazgatás az elsődleges módszer a több országot érintő programok esetében.

Közös igazgatás szintén alkalmazásra kerül nemzetközi vagy európai pénzügyi intézményekkel végrehajtott intézkedések esetében a további finanszírozás bevonásának érdekében, alapvetően a szükséges társadalmi vagy gazdasági infrastruktúra beruházások érdekében.

Végezetül a megosztott igazgatás továbbra is fennmarad az uniós tagállamok részvételével végrehajtott területi együttműködési célkitűzések esetében.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és értékelésre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és értékelés gyakoriságát és feltételeit.

A nyomonkövetési és értékelési intézkedések a jelenlegi helyzethez képest erősítésre kerülnek az eredmények határozottabb középpontba helyezésével. Konkrét, mérhető és elérhető célkitűzéseket, valamint megfelelő mutatókat határoznak meg.

Az Európai Bizottság nyomonkövetési és értékelési rendszerei már egyre jobban az eredményekre összpontosítanak. Belső személyzetet és külső szakértőket is igénybe vesznek. Az uniós küldöttségeknél és a központban a feladatfelelősök folyamatosan nyomon követik a projektek és a programok végrehajtását különböző módszerekkel, beleértve − amikor lehetséges − a helyszíni látogatásokat. A nyomon követés értékes információkkal szolgál az elért eredményekről, segít a tényleges és lehetséges szűk keresztmetszetek azonosításában, és adott esetben a korrekciós intézkedések időben történő megtételében.

Ezenkívül külső független szakértőket alkalmaznak az Unió külső fellépéseinek különböző kiegészítő rendszerekkel történő értékelésére. Ezek az értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és a folyamatban levő támogatások javításához; emellett levonják a tanulságokat a múltbeli tapasztalatokból a jövőbeli politikák és fellépések megalapozása érdekében. Az alkalmazott eszközök összhangban vannak a nemzetközileg elismert OECD-DAC értékelési kritériumokkal, beleértve az (esetleges) hatást.

A Bizottság a kedvezményezett országokat is támogatja a saját költség-nyomonkövetési és -értékelési kapacitásuk kiépítésében. Az új eszköz keretében a nyomonkövetési és értékelési tevékenységek iránti felelősséget átruházzák a kedvezményezett országokra. Amikor azonban a támogatást a kedvezményezett nevében a Bizottság igazgatja, akkor a Bizottság megtartja az elsődleges felelősséget a nyomon követés és az értékelés tekintetében. Másrészt amikor a kedvezményezett országok igazgatják a támogatást saját felelősséggel (decentralizált igazgatás), a Bizottságnak főleg felügyeleti szerepe van (eltekintve az előzetes és utólagos értékelésektől), és az elsődleges felelősséget a kedvezményezett viseli.

A tervekhez képesti előrehaladásról szóló projektszintű nyomonkövetési jelentés, különösen az alábbiakra vonatkozóan: i. szerződéskötés/támogatás odaítélése és ii. teljesítések. A feladatfelelősök munkáját az eredményorientált nyomonkövetési (ROM) rendszer is segíti, amely a támogatásokból vett minta minőségéről készít eredményközpontú pillanatképet. Erősen strukturált szabvány módszerük révén a ROM szakértők osztályzatokat adnak, amelyek megmutatják a projekt erősségeit és gyengeségeit, továbbá ajánlásokat adnak az eredményesség javítása érdekében.

A nyomon követés mellett projektszintű értékelésre is sor kerülhet az uniós küldöttség vagy a projektért felelős operatív szolgálatok irányításával. A projektszintű értékelések célja a meglévő nyomonkövetési rendszerek kiegészítése, céljuk részletesebb, mélyreható elemzés készítése. Segítenek a projektvezetőknek a folyamatban levő támogatások javításában vagy az eredményeik és a fenntarthatóság megerősítésében.

Az ágazati és programszintű monitoring bizottságok, amelyek társelnökét a kedvezményezett országok és a Bizottság adja, határozzák meg a tervekhez képesti előrehaladás értékelésének a struktúráját. Ezek a bizottságok a nyomonkövetési jelentések és az értékelések megállapításaira támaszkodnak. Az új eszköz keretében a monitoring bizottságok szerepe erősödik a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok esetében annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatás végrehajtása megfelelően illeszkedjen a politikai párbeszédbe, és a bizottságok következtetéseit és ajánlásait rendszeresebben vegyék figyelembe és kövessék nyomon.

A projekt feletti szintű értékeléseket (ágazati, program, stratégiai, tematikus stb. szintű) általában a bizottsági szolgálatok irányítják. Néhány értékelés, különösen az időközi értékelések, amelyek célja a döntéshozatali folyamat támogatása, fokozatosan kerül átruházásra a kedvezményezett országokra a felelősségvállalás és a kapacitásépítés érdekében.

Az értékelések eredményeit vagy az összefoglaló megállapításokat rendszeresen közlik az IPA bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel az IPA éves jelentés részeként, és közzéteszik őket a Bizottság honlapján.

2.2. Igazgatási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

Az IPA operatív környezetét az eszköz célkitűzéseinek elérésével kapcsolatos alábbi kockázatok jellemzik:

– az IPA elsődleges célja decentralizált igazgatási módban történő működés az uniós tagságra történő felkészülés szerves részeként. Ebben magasabb belső kockázatok rejlenek, mivel a végső igazgatásért felelősnek (a Bizottságnak) nincs közvetlen hatásköre a decentralizált igazgatásért felelős végrehajtási struktúrájára;

– a végrehajtási környezetnek a csatlakozási folyamattal együtt járó rendszeres változásai, pl. átmenet centralizált igazgatásról decentralizáltra, majd az előzetes ellenőrzések megszüntetése szokatlanul magas követelményeket támaszt a szervezeti összehangolás, a személyzet alkalmazkodóképessége, oktatása és elbírálása tekintetében, ez viszont rendszeres változásokat igényel a Bizottság részéről a belső ellenőrzés és a szervezeti felépítés területén;

– a különböző belső ellenőrzési struktúrákkal és kapacitásokkal rendelkező lehetséges kedvezményezettek sokszínűsége szétaprózhatja és ezáltal csökkentheti a Bizottság számára a végrehajtás támogatására és nyomon követésére rendelkezésre álló forrásokat;

– a kedvezményezett országokban az intézményi és igazgatási kapacitás hiányosságai hosszan elhúzódó decentralizációs folyamatokhoz vezethetnek, ami veszélyezteti a lekötött források időben történő felhasználását és/vagy nehézségeket és késedelmeket okoz az adott támogatások kialakításában és végrehajtásában;

– a kedvezményezett országokban az előcsatlakozási támogatás eredményeiről és hatásáról rendelkezésre álló adatok gyenge minősége és kis mennyisége megakadályozhatja, hogy a Bizottság be tudjon számolni az eredményekről, illetve azok számon kérhetők legyenek rajta;

– a gazdasági/politikai nehézségek nehéz helyzetekhez és késedelmekhez vezethetek a támogatások kialakításában és végrehajtásában, különösen azokban a kedvezményezett országokban, ahol az intézmények még viszonylag újak és törékenyek;

– a kedvezményezett országokon belüli illetve azok közötti megoldatlan alkotmányos, intézményi és határokkal kapcsolatos kérdések meghiúsíthatják a legfontosabb támogatási projekteket, jelentős támogatási összegek elvesztéséhez vezethetnek;

– az igazgatási előirányzatok hiánya ahhoz vezethet, hogy az eszköz megfelelő igazgatására elégtelen források állnak rendelkezésre.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az IPA-ban részt vevő főigazgatóságok belső ellenőrzési/irányítási folyamatainak a célja indokolt bizonyosságot nyújtani a műveletei eredményességével, hatékonyságával és gazdaságosságával kapcsolatos célkitűzések elérése, a pénzügyi jelentéseinek megbízhatósága és a vonatkozó jogszabályi és eljárási kereteknek történő megfelelés tekintetében.

A műveletei eredményességének, hatékonyságának és gazdaságosságának biztosítása (és az előcsatlakozási környezetében rejlő jelentős kockázatok enyhítése) érdekében, az egész Bizottságot átfogó stratégiai politikai és tervezési folyamat valamennyi eleme, a belső ellenőrzési környezet és a Bizottság belső ellenőrzési normáinak más követelményei mellett a Bővítési Főigazgatóság továbbra is egyedi pénzügyi támogatáskezelési keretet használ valamennyi eszköze működtetésére, amelyet a rendszeresen aktualizált belső ellenőrzési stratégiai dokumentum rögzít (a többi IPA főigazgatóság hasonló vagy kissé módosított ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz, amelyeket az uniós strukturális és mezőgazdasági alapok ellenőrzési keretére történő áttérésre lettek optimalizálva). Ez az alábbiakat tartalmazza:

– azon nemzeti végrehajtó ügynökségek általi decentralizált igazgatás, amelyekre a Bizottság igazgatási hatásköröket ruház át egy szigorú igazgatási normákat meghatározó és azokat többek között átfogó rendszerellenőrzések révén értékelő alapos folyamat után;

– a nemzeti végrehajtási rendszerek által jóváhagyott valamennyi támogatási kérelemnek az Unió küldöttségei által végzett előzetes ellenőrzése, ameddig ezeknek a rendszereknek az értékelése meg nem állapítja, hogy már készek és érettek arra, hogy az ilyen előzetes ellenőrzéseket biztonsággal el lehessen hagyni. A nemzeti ellenőrzési rendszerek eredményeinek ilyen értékelése többek között az alábbiakat foglalja magában: a támogatási kérelmek elutasítási arányának alakulása;

– a nemzeti végrehajtó rendszereknek a Bizottság utalványozója (igazgatója) általi egyértelmű pénzügyi és eredményekkel kapcsolatos elszámoltathatósága, amelyre az utalványozó (igazgató) átruházott felhatalmazást adott, beleértve a szabálytalanságok jelentését, a nemzeti utalványozók által kiadott éves megbízhatósági nyilatkozatot és a nemzeti audithatóságok könyvvizsgálati véleményét;

– alrendszer ellenőrzési program, amelyet a Bizottság könyvvizsgálói végeztek el az igazgatás átruházását követően az igazgatási normáknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése érdekében;

– meghatározott záróelszámolási eljárások, beleértve a nemzeti és a bizottsági könyvvizsgálók által feltárt tranzakciós és rendszerszintű hibák pénzügyi korrekciójára vonatkozó további vizsgálatokat és strukturált politikát;

– az előcsatlakozási támogatás többségére vonatkozó kihelyezett helyszíni igazgatás az uniós küldöttségek által addig, amíg az igazgatási hatásköröket a nemzeti végrehajtó ügynökségekre lehet átruházni;

– az igazgatással kapcsolatos pénzügyi elszámoltathatóság egyértelmű átruházása az uniós küldöttségekre a központban dolgozó közvetve megbízott utalványozóról (igazgatóról) a küldöttségvezetőre átruházott felhatalmazás által történő megbízással;

– megbízhatósági stratégiák létrehozása és éves aktualizálása az uniós küldöttségek részéről a közvetve megbízott tisztségviselőik (igazgatóik) számára, beleértve a részletes kockázatértékelésen alapuló ellenőrzési és audit terveket;

– rendszeres jelentés az uniós küldöttségektől a központ számára (átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő/gazdálkodási jelentés) a támogatás végrehajtásáról és a megbízhatósági stratégiákról, beleértve az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők/küldöttségvezetők által kiadott éves megbízhatósági nyilatkozatot;

– mind a decentralizált végrehajtást felügyelő küldöttségek, mind a kihelyezett küldöttségek rendszeres belső ellenőrzése;

– a véglegesített programok utólagos ellenőrzése az arról történő megbizonyosodás érdekében, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszerek valamennyi szintje megfelel az előírt normáknak;

– a központ és a küldöttségek személyzete számára alapos képzési program nyújtása;

– jelentős támogatás és iránymutatás a központ/küldöttség részéről (interneten keresztül is);

– projekt és program cikluskezelési módszertan, beleértve az alábbiakat:

– minőségtámogatási eszközök a támogatás, annak végrehajtási módszere, finanszírozási mechanizmusa, irányítási rendszere, a végrehajtó partnerek értékelése és kiválasztása stb. megtervezésére;

– program- és projektirányítási, nyomonkövetési és jelentési eszközök az eredményes végrehajtás érdekében, beleértve a projektek rendszeres külső helyszíni nyomon követését;

– jelentős értékelési és ellenőrzési elemek.

A Bővítési Főigazgatóság továbbra is a számviteli és pénzügyi jelentéskészítés legmagasabb színvonalára törekszik annak biztosítása érdekében, hogy külső könyvvizsgálói (Európai Számvevőszék) továbbra is hitelesítő záradékkal lássák el a jelentéseket a Bizottság eredményszemléletű számviteli rendszere (ABAC) valamint olyan külső támogatás-specifikus eszközök használatával, mint a Közös Relex Információs Rendszer (CRIS).

A vonatkozó jogszabályi és eljárási keretnek való megfeleléssel kapcsolatos ellenőrzési módszerek meghatározása az 1.3 pontban található (csalás és szabálytalanságok megelőzésére szolgáló intézkedések).

2.2.3. A tervbe vett ellenőrzések költségei és haszna 2.2.3.1. Az ellenőrzés költségei

Az új IPA eszköz számára javasolt ellenőrzési struktúra nem különbözik lényegesen a jelenlegi eszközre vonatkozótól. Ezért a költségstruktúrája is hasonló lesz. Az eszköz újratervezése azonban várhatóan értékelhető mértékben csökkenti a megfelelés hibáinak valószínűségét. Ehhez hozzá kell járulniuk olyan szempontoknak, mint a rugalmasabb programozás, amely lehetővé teszi az optimalizált projekt kiválasztást és az innovatív finanszírozási eszközök (pl. nemzetközi pénzügyi intézetek és más támogatók kiaknázása) szélesebb körű használata.

Az alább bemutatott ellenőrzési költségek jelenlegi árakon alapulnak az alábbi feltevésekkel:

– az IPA főigazgatóságok jelenlegi állományának a szintje változatlan az időszak során

– egy köztisztviselőre jutó átlagos költség = 127°000 EUR (uniós küldöttségi álláshelyeknél duplája)

– szerződéses alkalmazott átlagos költsége = 64°000 EUR

Az IPA végrehajtását decentralizált igazgatás révén végző országok nemzeti rendszereinek költségei nem szerepelnek benne. Megjegyzendő, hogy az ilyen rendszerek létrehozásával kapcsolatos beruházási és oktatási költségek jelentős részét az IPA operatív kiadásokból finanszírozzák.

Általános IPA igazgatási és ellenőrzési költségek évente (Alkalmazottak: a programhoz vagy a költségvetési gazdálkodáshoz és csalás elleni területhez rendelt munkatársak) Állandó költségek (az operatív kiadások jelenlegi illetve tervezett szintjén) Bővítési Főigazgatóság központjának tisztségviselői Bővítési Főigazgatóság központjának szerződéses alkalmazottai Uniós küldöttségek tisztségviselői Uniós küldöttségek szerződéses alkalmazottai Helyi alkalmazottak költsége, szerződéses alkalmazottak helyi költsége és küldöttségek működtetésének egyéb költségei Más IPA főigazgatóságok tisztségviselői és szerződéses alkalmazottai Más IPA főigazgatóságok külső személyzete az uniós küldöttségeknél Változó költségek (jelenlegi általános éves költség becslése) Szerződéses audit és utólagos ellenőrzések költségei Szerződéses értékelés költségei Szerződéses nyomon követés (ROM) költségei Könyvvizsgálói igazolások (kedvezményezettek szerződései alapján) Helyszíni ellenőrzések és más szerződéses ellenőrzések a pénzügyi folyamatok vizsgálatának részeként        IPA összes éves ellenőrzési költsége || millió EUR 11.2 7.3 9.4 6.5 28.5 2.0 6.0 1.0 3.0 2.0 2.0 0.8 79.7

A táblázatban szereplő költségek igazgatási és ellenőrzési költségek, összegük körülbelül 80 millió EUR, ami a 2014–2020 közötti időszakra tervezett éves kiadás kb. 4 %-a. Tartalmazzák az eszköz teljes igazgatási struktúráját a tervezéstől a programozáson át a végrehajtásig. A szűkebb értelemben vett ellenőrzés csak a műveletek szabályosságára közvetlen hatással levő vizsgálatokat tartalmazza, ennek teljes költsége kb. 30 millió EUR-val kevesebb, azaz nagyjából 50 millió EUR (a 2014-2020 közötti időszakra tervezett éves kiadás kb. 2,5 %-a).

Az utolsó öt sor változó költségeket tartalmaz. Ezek éves értéke azon ellenőrzések intenzitásától függ, amelyeket az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők megbízhatósági stratégiáikban megállapítottak. Ez az intenzitás valamennyi fennálló szerződés alapos kockázatértékelésén alapul, figyelembe véve a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. A táblázatban szereplő éves értékek a jelenlegi gyakorlaton alapulnak.

A változó költségek esetében az egyes szerződéses ellenőrzési intézkedések alábbi hozzávetőleges átlagos egységköltségei érvényesek:

Könyvvizsgálói igazolások:

            Ellenőrzés hozzávetőleges átlagos költsége támogatásonként: a szerződéses érték 0,2 %-a

            Ellenőrzés hozzávetőleges átlagos költsége szolgáltatási szerződésenként: a szerződéses érték 0,1 %-a

Utólagos ellenőrzések:

            Átlagban 22 millió EUR értékű alapul szolgáló ügylet utólagos ellenőrzésének az átlagos költsége (17 millió EUR uniós finanszírozásból): 50 000 EUR (= 2 300 EUR/3 000 EUR ellenőrzött millió eurónként)

Helyszíni ellenőrzések:

            175 millió EUR értékű alapul szolgáló ügylet ellenőrzésének az átlagos költsége: 75 000 EUR (430 EUR ellenőrzött millió eurónként).

2.2.3.2. Az ellenőrzés haszna

Az IPA előtti és az IPA programok ellenőrzési struktúrája rendszeresen a kiadások 2 %-a alatti hibaarányokat eredményezett. 2010 végéig a decentralizált igazgatású befejezett programokból származó visszatéríttetett összegek 29 millió EUR értéket tettek ki a 3 500 millió EUR teljes ellenőrzött összegből (0,82 %).

A decentralizált igazgatás esetében az alkalmazott ellenőrzési struktúra hasznának becslésére szolgáló egyik lehetséges módszer az elutasítási arány mutató értékeinek és tendenciáinak az alkalmazása. Ahogy a nemzeti rendszerek egyre kiforrottabbak lesznek és a beszerzési dokumentumok esetében az előzetes ellenőrzések megszüntetését indokolhatják, az ilyen előzetes ellenőrzés során az uniós küldöttség által elutasított támogatási kérelmek arányának nagyon alacsony szintre kell csökkennie.

Egy csatlakozáshoz most közel kerülő ország (Horvátország) elutasítási arányai 2010-ben 14 % és 20 % között voltak (a támogatási kérelmek típusától függően). Egy olyan országban, amely még messzebb van attól, hogy az előzetes ellenőrzéseket meg lehessen szüntetni (Törökország), ezek az arányok 19 %-tól 60 % feletti értékekig terjedtek.

Támogatási kérelmeket számos okból lehet elutasítani; gyakran, de nem mindig, jogszerűségi és szabályszerűségi kérdések miatt. Feltéve, hogy az elutasítások fele szabálytalanságok alapul, a tapasztalatokból indokoltan arra lehet következtetni, hogy az előzetes ellenőrzés beszerzés-alapú struktúrával lehetővé teszi a hibaszint csökkentését 10 % és 30 % közötti értékről 2 % alá. Ez a számítás nem veszi figyelembe azokat az eltéréseket, amelyek akkor adódhatnak, ha a támogatási kérelmek száma helyett azok értékét használják az elemzésben. Azt azonban kellő bizonyossággal feltételezhetjük, hogy a jelenlegi ellenőrzési struktúra decentralizált igazgatás esetében nagyjából megfelelően kiegyensúlyozott ahhoz, hogy a hibaarány a Bizottság belső ellenőrzési célkitűzése szerinti 2 %-os szint alatt maradjon.

Annak ellenére, hogy az IPA célja a decentralizált igazgatásra történő lehető leggyorsabb átállás, a centralizált igazgatás az összes IPA kiadás jelentős hányadát képezheti, ha az igazgatás átruházása egyszerre több országban késedelmet szenved. Ez történt 2010/11-ben, és valószínűleg 2013-ig így is marad.

2010-ben 350 korrekciót (levonást vagy visszatéríttetést) hajtottak végre a centralizált vagy a Bővítési Főigazgatósággal közös igazgatás alatti projektek esetében mintegy 6 millió EUR értékben. Ez 2010-ben az összes centralizált kifizetés kb. 1 %-a volt, és a pénzügyi folyamatok alapvető ellenőrzésein belül és azokon felül elvégzett további ellenőrzések halmozott haszna közelítő mutatójaként használható.

A decentralizált igazgatáshoz hasonlóan ez összhangban van azzal az elképzeléssel, hogy az IPA esetében jelenleg alkalmazott ellenőrzési struktúra hozzávetőlegesen kiegyensúlyozott a meghatározott belső ellenőrzési célkitűzés eléréséhez.

2.2.3.3. Alkalmazandó szabályok be nem tartásának várható szintje

2006-ig az előcsatlakozási ügyleteket rendszeresen úgy értékelte a Számvevőszék, hogy lényegi hibát nem tartalmaztak (2 % alatti hibaarány), ami alátámasztotta az igazgatás véleményét az alkalmazott ellenőrzési struktúra eredményességéről.

2007 óta az előcsatlakozási ügyleteket már nem ellenőrzi a Számvevőszék egy különálló, teljes mértékben reprezentatív minta alapján. A Számvevőszék értékelésében azóta összevonták az előcsatlakozási mintákat valamennyi más külső támogatási eszköz mintáival. Ezért azóta nem lehetséges külön az előcsatlakozási politikai területre és ellenőrzési struktúrára vonatkozó statisztikai extrapolációt végezni.

Összességében a Számvevőszék megállapította, hogy az azóta eltelt években a külső támogatási eszközök általános hibaaránya 2 % és 5 % közé esett.

Figyelembe véve a fenti 2.2.3.2 pontban leírt elemeket, ezért indokoltan várható, hogy az előcsatlakozási eszközhöz használt ellenőrzési struktúra megfelelő egyensúlyt teremt az ellenőrzések költsége és haszna között, és biztosítja a jövőben a belső ellenőrzési célkitűzésnek megfelelő, azaz az összes kiadás 2 %-át meg nem haladó hibaarány elérését.

Ezenkívül az új eszköz esetében javasolt egyszerűsítési elemek és növelt rugalmasság is erősíti ezt a feltevést, mivel csökkenti a szabályszerűségi hibák valószínűségét.

Ezzel szemben új kockázatok merülnek fel, mivel az elkövetkezendő években viszonylag alacsony igazgatási kapacitással rendelkező országok számára történik igazgatási hatáskör átruházás.

Még ha nehéz is számszerűsíteni az eszköz létrehozásában tett javítások és az újabb kockázatok együttes hatását, jogosan feltehetjük, hogy az általános belső ellenőrzési célkitűzések köre a jelenlegi eredményekhez hasonló lesz.

Következésképpen az ellenőrzési struktúra jól kiegyensúlyozottnak tűnik. A vezetők kockázat-alapú éves megbízhatósági stratégiáiban kifejeződő finomhangolt ellenőrzési tervek révén lehetővé teszi a változó költségek növelését vagy csökkentését a kockázat alakulásának függvényében, biztosítva az állandó költség-haszon egyensúlyt.

Az általános ellenőrzési struktúra viszont várhatóan nagyon érzékeny lesz az állandó ellenőrzési költségek negatív változásaira, különösen mivel ezek a javaslat szerint nem növekednek az általános kiadásokkal.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket

Az adott kockázatok mellett, amelyek között a Bővítési Főigazgatóság működik, a rendszereinek előre kell látniuk az ügyletek esetleges megfelelési hibáinak az előfordulását, és minél hamarabb megelőzési, feltárási és korrekciós ellenőrzéseket kell beépítenie a beszerzési és kifizetési folyamatba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Bővítési Főigazgatóság megfeleléssel kapcsolatos ellenőrzéseiben leginkább a beszerzési ügyletek Bizottság általi jelentős előzetes ellenőrzéseire, valamint a decentralizált kifizetési rendszerek rendszeresen végrehajtott rendszerellenőrzéseire támaszkodik (miközben bizonyos utólagos ellenőrzéseket és vizsgálatokat is végrehajt), amelyek jóval túlmennek a költségvetési rendeletben előírt pénzügyi védőintézkedéseken. A Bővítési Főigazgatóság megfeleléssel kapcsolatos keretrendszere az alábbi főbb elemekből áll:

- Megelőző intézkedések

            - csalással kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kötelező alapképzés a támogatás kezeléséért felelős személyzet számára;

            - iránymutatás nyújtása (interneten keresztül is), beleértve a szerződésekre vonatkozó gyakorlati útmutatót és a Bővítési Főigazgatóság ellenőrzési stratégiai keretében biztosított igazgatási utasításokat;

            - a nemzeti végrehajtó hatóságok előzetes értékelése annak biztosítására, hogy az igazgató hatóságok megfelelő csalás elleni intézkedésekkel előzik meg és tárják fel az uniós források igazgatásával kapcsolatos csalásokat,

            - A kedvezményezett országban működő csalás elleni mechanizmusok előzetes átvilágítása a költségvetés-támogatásra való, az államháztartás irányítására vonatkozó támogathatósági kritérium értékelésének részeként (vagyis aktív elkötelezettség a csalás és a korrupció elleni küzdelem mellett, megfelelő felügyeleti hatóságok, elegendő igazságszolgáltatási kapacitás, valamint hatékony reagálási és szankcionálási mechanizmusok),

            - valamennyi nemzeti kezelésű beszerzési szerződés előzetes ellenőrzése; amelyet el lehet hagyni, amint a nemzeti rendszerek megfelelnek a szigorú igazgatási és ellenőrzési referenciaértékeknek;

- Feltáró és korrekciós intézkedések

            - Bizottsági személyzet által végzett előzetes ellenőrzések,

            - belső és külső ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve az Európai Számvevőszék által végzetteket;

            - utólagos ellenőrzések és visszatéríttetések.

Ezenkívül ha a szabálytalanság szándékosságának (csalásnak) a gyanúja merül fel, a Bővítési Főigazgatóság más intézkedéseket is alkalmazhat, például:

            - a kifizetések határidejének a felfüggesztése és az érintett szervezet értesítése;

            - célzott ellenőrzések (ad hoc/törvényszéki);

            - korai előrejelző rendszer és a szerződések fokozott nyomon követése;

            - szerződés felfüggesztése/felmondása;

            - kizárási eljárás;

            - kifizetési kérelmek nemzeti alapokból történő teljesítésének a felfüggesztése;

            - igazgatás átruházásának felfüggesztése vagy megszüntetése.

A Bővítési Főigazgatóság az OLAF-fal teljes körű partnerségben tevékenykedik a Bizottság azon új csalás elleni stratégiája cselekvési tervének végrehajtása során, amelyet a biztosi testület fogadott el 2011-ben.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik

– Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés] || Diff/nem diff. előirányzat ([32]) || EFTA országokból[33] || tagjelölt országokból[34] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

4. fejezet || 04 01 04 13 Előcsatlakozási eszköz (IPA) – Emberierőforrások-összetevő – Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 04 06 01 Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) — Humánerőforrás fejlesztés || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 05 01 04 03 Előcsatlakozási támogatás a mezőgazdaság és vidékfejlesztés (IPARD) terén – Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 05 05 02 Előcsatlakozási segítségnyújtási eszköz a vidékfejlesztéshez (IPARD) || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 13 01 04 02 Előcsatlakozási eszköz (IPA) – Regionális fejlesztési alkotóelem – Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 13 05 02 Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) – Regionális fejlesztési alkotóelem || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 13 05 03 01 Határokon átnyúló együttműködés (CBC) – Hozzájárulás az 1b. alfejezetből || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 13 05 03 02 Határokon átnyúló együttműködés (CBC), valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok részvétele a strukturális alapok transznacionális és régiók közötti együttműködési programjaiban – Hozzájárulás a 4. fejezetből || Diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 01 04 01 Előcsatlakozási támogatás – Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 01 04 04 A technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) előcsatlakozási eszköze – Igazgatási kiadások || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 01 04 30 Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség – Támogatás a „Bővítés”szakpolitikai terület 4. címsora alá tartozó programokból || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 01 A tagjelölt országoknak nyújtott átmeneti és intézményépítési támogatás || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || IGEN

4. fejezet || 22 02 02 A potenciális tagjelölt országoknak nyújtott átmeneti és intézményépítési támogatás || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || IGEN

4. fejezet || 22 02 03 Ideiglenes polgári közigazgatások a nyugat-balkáni országokban || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 04 01 Határokon átnyúló együttműködés (CBC) az IPA országok között, valamint részvétel az ERFA transznacionális/régióközi programjaiban és az ENPI tengeri medencékre vonatkozó programjaiban || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 04 02 Határokon átnyúló együttműködés (CBC) tagállamokkal || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 06 Technikai Segítségnyújtás és Információcsere (TAIEX) előcsatlakozási eszköz || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 07 01 Regionális és horizontális programok || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 07 02 Az uniós segítségnyújtás eredményeinek értékelése, nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedések || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 10 02 Tájékoztatási és kommunikációs programok harmadik országok számára || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 22 02 07 03 Pénzügyi támogatás a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének előmozdítására || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

4. fejezet || 32 04 11 Energiaközösség || Nem diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

– Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

Az IPA II költségvetésének kialakítása a költségvetési rendelet 41. cikkének megfelelően történik. E jogi eszköz teljes forráselosztása a bővítési politikát szolgálja, a vonatkozó tevékenységek irányítása megosztva történik a DG ELARG, DG REGIO, DG EMPL és DG AGRI között. E szolgálatok mindegyike a saját szakpolitikai területéért (területeiért) vállal felelősséget, a Bővítési Főigazgatóság általános összehangolási szerepének sérelme nélkül.

Ebből a célból az IPA II teljes forráselosztása megosztásra kerül a szakpolitikai területek között, biztosítva a megfelelő szakpolitikai arányokat, összhangban a kedvezményezett országok igényeivel és a négy főigazgatóság közötti közös megállapodással. Amennyiben a stratégiai dokumentumok és a költségvetés hatékony végrehajtása érdekében szükséges, a szakpolitikai területek közötti átcsoportosítás lehetséges az érintett szakpolitikai terület(ek)ért felelős szolgálat(ok) egyetértésével.

Az IPA II szerinti támogatás eredményes és hatékony végrehajtása érdekében az IPA és az IPA II közötti zökkenőmentes átmenet biztosított.

A költségvetési struktúrára vonatkozó részletes javaslatok megvitatása technikai szinten a Költségvetési Főigazgatósággal történik, az IPA-ért felelős főigazgatóságokkal és a Főtitkársággal folytatott szoros konzultáció révén, a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és az igazgatás elveivel fennálló összhang biztosítása érdekében.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 4 || Globális Európa

FŐIGAZGATÓSÁG: AGRI/ELARG/EMPL/REGIO || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

22 02 A tagjelölt országok/potenciális tagjelöltek pénzügyi támogatása 04 06 01 Humánerőforrások 05 05 02 Vidékfejlesztés 13 05 02 Regionális fejlesztés 13 05 03 Határokon átnyúló együttműködés (CBC) 32 04 11 Energiaközösség || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 1842,5 || 1879,4 || 1917,0 || 1955,3 || 1994,4 || 2034,3 || 2075,6 || 13698,6

Kifizetési előirányzatok[35] || (2) || 368,5 || 1112,9 || 1872,2 || 1909,6 || 1947,8 || 1986,8 || 2026,6 || 11224,4

22 02 07 03 Pénzügyi támogatás a ciprusi török közösség gazdasági fejlődésének előmozdítására[36] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm ||

Konkrét programok forrásaiból finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok[37] || || || || || || || ||

22 01 04 01/04/30 04 01 04 13 05 01 04 03 13 01 04 02 || || (3) || 55,4 || 56,5 || 57,7 || 58,8 || 60,0 || 61,2 || 61,8 || 411,4

Az ELARG/AGRI/EMPL/REGIO Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 1898,0 || 1935,9 || 1974,6 || 2014,1 || 2054,4 || 2095,5 || 2137,4 || 14110,1

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 423,9 || 1169,4 || 1929,8 || 1968,4 || 2007,8 || 2048,0 || 2088,5 || 11635,8

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 1842,5 || 1879,4 || 1917,0 || 1955,3 || 1994,4 || 2034,3 || 2075,6 || 13698,6

Kifizetési előirányzatok || (5) || 368,5 || 1112,9 || 1872,2 || 1909,6 || 1947,8 || 1986,8 || 2026,6 || 11224,4

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 55,4 || 56,5 || 57,7 || 58,8 || 60,0 || 61,2 || 61,8 || 411,4

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 1898,0 || 1935,9 || 1974,6 || 2014,1 || 2054,4 || 2095,5 || 2137,4 || 14110,1

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 423,9 || 1169,4 || 1929,8 || 1968,4 || 2007,8 || 2048,0 || 2088,5 || 11635,8

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || Igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: ELARG/AGRI/REGIO/EMPL ||

Ÿ Humánerőforrás || 27,0 || 26,1 || 25,7 || 25,7 || 25,7 || 25,7 || 25,7 || 181,5

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 5,3

ELARG/ AGRI/REGIO/EMPL FŐIGAZGATÓSÁGOK ÖSSZESEN || || 27,7 || 26,8 || 26,5 || 26,4 || 26,4 || 26,4 || 26,4 || 186,8

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 27,7 || 26,8 || 26,5 || 26,4 || 26,4 || 26,4 || 26,4 || 186,8

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1925,7 || 1962,7 || 2001,1 || 2040,6 || 2080,9 || 2122,0 || 2163,9 || 14296,8

Kifizetési előirányzatok || 451,7 || 1196,2 || 1956,3 || 1994,9 || 2034,2 || 2074,4 || 2114,9 || 11822,6

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

Ebben a fázisban a költségek bizonytalanok vagy változóak a programozás közeljövőbeli fázisa miatt, amelynek az eredményeit nem tudjuk előre megítélni. Ezért az egységköltségek becslését ebben a fázisban nem lehet megadni. A teljesítéseket nem lehet számszerűsíteni, mivel az előrehaladást az országok uniós csatlakozás felé vezető úton elért előrehaladásához viszonyítva mérjük. A költségek és egységköltségek becslését az országokra illetve országcsoportokra vonatkozó stratégiai dokumentumok elkészítése és jóváhagyása utáni igényfelmérés alapján fogjuk megadni.

¨      A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

ý      A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után

3.2.3. Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összefoglalás

¨      A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

x      A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Megjegyzés: Az 5. fejezet számai a DG ELARG és az uniós küldöttségek, valamint a DG AGRI/REGIO/EMPL adatait tartalmazzák. A 4. fejezet számai a DG ELARG/EMPL/AGRI/REGIO adatait tartalmazzák.

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 27,0 || 26,1 || 25,7 || 25,7 || 25,7 || 25,7 || 25,7 || 181,5

Egyéb igazgatási kiadások || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 0,8 || 5,3

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 27,7 || 26,8 || 26,5 || 26,4 || 26,4 || 26,4 || 26,4 || 186,8

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[38] nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 49,9 || 50,9 || 52,0 || 53,0 || 54,1 || 55,1 || 55,7 || 370,6

Egyéb igazgatási jellegű kiadások || 5,5 || 5,6 || 5,7 || 5,8 || 5,9 || 6,1 || 6,2 || 40,8

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE nem tartozó előirányzatok részösszege || 55,4 || 56,5 || 57,7 || 58,8 || 60,0 || 61,2 || 61,8 || 411,4

ÖSSZESEN || 83,2 || 83,3 || 84,1 || 85,3 || 86,4 || 87,6 || 88,3 || 598,2

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

¨      A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

ý      A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Megjegyzés: Az 5. fejezet személyzeti számadatai a Bővítési Főigazgatóság és az uniós küldöttségek, a DG AGRI/EMPL/REGIO központ adatait tartalmazzák, valamint a horvátországi küldöttségek fokozatos megszüntetésével kapcsolatos álláshely csökkentéseket.

A 4. fejezet számai a DG ELARG/EMPL/AGRI/REGIO adatait tartalmazzák.

A becslést egész számmal kell megadni (vagy legfeljebb egy tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

· A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

22 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 108,0 || 107,0 || 105,0 || 105,0 || 105,0 || 105,0 || 105,0

04 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 10,9 || 10,9 || 10,5 || 10,5 || 10,5 || 10,5 || 10,5

05 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || 9 || 9

13 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 13 || 13 || 13 || 13 || 13 || 13 || 13

22 01 01 02 (a küldöttségeknél)[39] || 46,0 || 40,0 || 40,0 || 40,0 || 40,0 || 40,0 || 40,0

22 01 05 01 (közvetett kutatás) || na || na || na || na || na || na || na

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || na || na || na || na || na || na || na

Ÿ Külső személyi állomány – teljes munkaidős egyenértékben kifejezve: FTE)[40]

22 01 02 01 (AC, INT, END a „teljes keretből”) || 18,6 || 18,5 || 18,3 || 18,1 || 18,1 || 18,1 || 18,1

04 01 02 01 (AC, INT, END a „teljes keretből”) || - || - || - || - || - || - || -

05 01 02 01 (AC, INT, END a „teljes keretből”) || 2,9 || 2,9 || 2,9 || 2,9 || 2,9 || 2,9 || 2,9

13 01 02 01 (AC, INT, END a „teljes keretből”) || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5

22 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || 17,7 || 17,5 || 17,3 || 17,2 || 17,2 || 17,2 || 17,2

22 01 04 01/04 [41] || - a központban[42] || 102,3 || 100,1 || 98 || 96 || 93,9 || 91,9 || 90

- küldöttségeknél || 399,5 || 400,6 || 401,7 || 402,8 || 403,9 || 404,9 || 405,9

04 01 04 13 a küldöttségeknél || 13,2 || 13,3 || 13,3 || 13,3 || 13,4 || 13,4 || 13,4

05 01 04 03 a küldöttségeknél || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5 || 5

· 13 01 04 02 a küldöttségeknél || 39,7 || 39,8 || 39,9 || 40,0 || 40,1 || 40,2 || 40,3

· 22 01 05 02 (CA, INT, SNE - közvetett kutatás) || · na || na || na || na || na || na || na

· 10 01 05 02 (CA, INT, SNE - közvetlen kutatásban) || · na || na || na || na || na || na || na

· Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || · na || na || na || na || na || na || na

· ÖSSZESEN || 789,3 || 781 || 777,3 || 776,2 || 775,3 || 774,5 || 773,7

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Pénzügyi támogatás tervezése, programozása, irányítása és nyomon követése

Külső személyzet || Pénzügyi támogatás tervezése, programozása, irányítása és nyomon követése

3.2.4. A 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

ý      A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel.

¨      A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

¨      A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[43].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban:

ý      A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

¨      A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N . év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

ý      A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

¨      A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨      a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨      a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[44]

N . év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

..... jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[2]               „A kibővített Unió öt éve – gazdasági eredmények és kihívások” - A Bizottság közleménye a Tanácsnak, a Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az EKB-nak, 2009. február 20.

[3]               Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Montenegró és Törökország.

[4]               Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, valamint Koszovó (az 1244/99 sz. ENSZ BT határozat értelmében).

[5]               A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.).

[6]               A Bizottság közleménye az energiaellátás-biztonságról és a nemzetközi együttműködésről – „Uniós energiapolitika: partnerkapcsolatok fenntartása határainkon túl” COM(2011)539, 2011.9.7.

[7]               azaz a béke és biztonság, a szegénység csökkentése, a humanitárius segítségnyújtás, a bővítésben és szomszédságpolitikában érintett országok stabilitásába és növekedésébe történő beruházás, a globális kihívások kezelése, az uniós és nemzetközi normák és értékek érvényesítésének előmozdítása, a külföldi növekedés és versenyképesség támogatása.

[8]               HL L …

[9]               HL C., .o.

[10]               HL C., .o.

[11]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[12]               HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

[13]               Az 1244/99 sz. ENSZ BT határozat értelmében

[14]               HL L.....

[15]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[16]               HL L …

[17]               Hl L …

[18]             Hl L …

[19]             Hl L …

[20]             Hl L …

[21]             Hl L …

[22]             HL L …

[23]             HL L …

[24]             HL L 210., 2006.7.31., 82-93. o.

[25]             HL L 65., 2006.3.7., 5. o.

[26]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[27]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[28]             Az 1244/99 sz. ENSZ BT határozat értelmében.

[29]             A támogatás tervezésének és programozásának ágazati megközelítése ország ágazati stratégiákon alapul, egyesíti a különböző támogatóktól származó forrásokat, és szélesebb szakpolitikai célkitűzések elérésére törekszik.

[30]             Az irányítási módszerek részletei és hivatkozások a költségvetési rendeletre az alábbi BudgWeb oldalon találhatók: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[31]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[32]             Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[33]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[34]             A tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[35]             Kizárólag az új IPA-eszközzel kapcsolatos kifizetések

[36]             A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdésének tervezett kiigazításáig a ciprusi török közösség támogatásának pénzügyi szükségleteit az előcsatlakozási támogatási eszközre elkülönített teljes keretből fedezik.

[37]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[38]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[39]             Beleértve 5 teljes munkaidős egyenértéket (FTE) az IPA támogatás befejezéséhez és nyomon követéséhez Horvátországban 2014-ben.

[40]             AC= szerződéses alkalmazott; INT=átmeneti alkalmazott („Intérimaire”); AL= helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő; LA = helyi alkalmazott; SNE = kirendelt nemzeti szakértő.

[41]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).          Ez a költségvetési tétel magában foglal 22 teljes munkaidős egyenértéket (FTE) a török ciprusi közösség támogatásának végrehajtásához, nyomon követéséhez és fokozatos megszüntetéséhez. Ez a rendelkezés megszűnik és átkerül a költségvetés vonatkozó fejezetébe, amint a 2014-2020-re vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet 11. cikke (2) bekezdésének tervezett kiigazítása megtörténik.

[42]             Lényegében a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA).

[43]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[44]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.