INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokolása

A vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) fontos szerepet töltenek be a növekedésben és a foglalkoztatásban az Unióban. Ha az Unió teljesíteni kívánja az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó prioritásait, akkor a versenyképességnek központi szerepet kell betöltenie.

Jóllehet szabályozási eszközök állnak az Unió rendelkezésére, beleértve az intelligens jogalkotást és az uniós vállalkozásokat sújtó bürokratikus terhek csökkentését, egyes piaci hiányosságokat uniós szintű közfinanszírozással lehet hatékonyan kiküszöbölni.

Ez már jelenleg is zajlik. A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) finanszírozza az ezzel kapcsolatos fellépést. A pénzügyi támogatás folytatásának és kidolgozásának szükségességével a Bizottság „Az Európa 2020 költségvetése” című közleménye[1] foglalkozott. A Bizottság most egy, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME) tesz javaslatot, amelynek finanszírozására összesen 2,5 milliárd eurót szán a 2014 és 2020 közötti időszakban.

Általános összefüggések

Az uniós vállalkozások előtt az a kihívás áll, hogy globális szinten versenyképesnek kell lenniük. Működésüket azonban olyan piaci hiányosságok akadályozzák, amelyek gyengítik versenyképességüket a világ többi részén működő versenytársaikkal szemben. Ennek következtében az uniós kkv-k kisebb munka és erőforrás-termelékenységet , és lassúbb növekedést mutatnak, mint például amerikai versenytársaik, továbbá kevésbé tudnak olyan sikeresen alkalmazkodni a változó keretfeltételekhez, mint az európai nagyvállalatok. A kkv-k nehézségeit súlyosbította a közelmúltban bekövetkezett gazdasági és pénzügyi válság, valamint az áruk és erőforrások árának növekedése.

Bár az említett piaci hiányosságok felszámolása elsősorban a tagállamok és a régiók feladata, egyes területeken egyértelmű lehetőség van uniós hozzáadott érték megvalósítására. Például az Unió segíthet az egységes piac erősítésével, a nemzeti intézkedések koherenciájának és összehangolásának támogatásával, a legjobb gyakorlatok terjesztésével elérhető ösztönző hatások kiváltásával vagy a méretgazdaságosság megteremtésével. Az egységes piac zavartalan működésének biztosításán túl az EU szerepet játszik a vállalkozási környezet javításában is, aminek célja erős, diverzifikált uniós ipar és globális szinten versenyképes kkv-k létrehozása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony gazdaság követelményeihez való alkalmazkodás mellett.

A program célja, hogy kezelje a vállalkozások, különösen a kkv-k növekedését korlátozó főbb piaci hiányosságokat az Unióban. A versenyképességet és a vállalkozókedvet illetően az uniós vállalkozások előtt továbbra is az alábbi főbb kihívások állnak:

– a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás nehézségei azon kkv-k esetében, amelyek nehezen képesek igazolni hitelképességüket és hozzáférni kockázati tőkéhez;

– gyenge vállalkozókedv – az európai polgároknak csupán 45 %-a szeretne önfoglalkoztató lenni, például az Egyesült Államokban ez az arány 55 %;

– az induló vállalkozásoknak és a növekedésnek nem kedvező vállalkozási környezet, amelyet a szabályozási környezet változatlan széttöredezettsége és a túlzott bürokrácia jellemez;

– a kkv-k korlátozott képessége arra, hogy alkalmazkodjanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, energia- és erőforrás-hatékony gazdaság követelményeihez, mivel pénzügyi lehetőségeik és szaktudásuk korlátozott;

– a kkv-k korlátozott képessége arra, hogy olyan piacokra is kijussanak, amelyek országuk határain kívül vannak, az egységes piacon belül és azon kívül egyaránt.

Ezek a nehézségek azt jelentik, hogy nem jön létre elég vállalkozás, és azok, amelyek elindulnak, gyakran nem életképesek vagy rosszul teljesítenek az új vállalkozások termelékenysége és életképessége szempontjából. Makroszinten azt láthatjuk, hogy csökken az uniós gazdaság versenyelőnye.

Az Európa 2020 stratégiával összhangban ennek a programnak a célja az európai vállalkozások fellendüléséhez szükséges feltételek megteremtése, valamint annak biztosítása, hogy a kkv-k minél jobban kihasználják az egységes piacban rejlő óriási lehetőségeket, illetve ösztönzésük arra, hogy azon túlra tekintsenek. Különleges erőfeszítést kell tenni a kkv-k fejlődésének elősegítése érdekében, ugyanis ezek a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés egyik fő forrását képezik, a magánszférában a munkahelyek több mint 67 %-át és a teljes uniós forgalom több mint 58 -át biztosítva.

Külön figyelmet kell fordítani az idegenforgalmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások versenyképességének javítására, hogy kihasználják a Lisszaboni Szerződéssel az Uniónak biztosított új hatásköröket, mivel ez az ágazat jelentősen hozzájárul az Unió GDP-jéhez és az ágazatban nagy arányban tevékenykednek kkv-k.

A javaslat célkitűzései

A program a következő általános célkitűzéseket kívánja megvalósítani:

· az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

· a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

A program keretében támogatott tevékenységek céljai a következők:

· Az uniós vállalkozások, beleértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességét és fenntarthatóságát biztosító keretfeltételek javítása a végrehajtás koherenciájának és összehangolásának, illetve az uniós szintű tájékozott politikai döntéshozatal támogatásával. A gazdasági és szabályozási környezet javítása összehasonlító elemzésekkel, a legjobb gyakorlatok terjesztésével és ágazati kezdeményezésekkel valósítható meg. Kidolgoznak egy kkv-kra vonatkozó politikát és támogatják a kkv-k versenyképességét az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) és az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban. Az uniós fellépések keretében megerősítik a „gondolkozz először kicsiben” elv alkalmazását az uniós és tagállami szintű politikai döntéshozatalban, azonosítják és terjesztik a legjobb gyakorlatokat az SBA végrehajtásának előmozdítása érdekében, és támogatják a kkv-kat az egységes piacban rejlő lehetőségek kiaknázásában. Megerősítik azokat a gazdasági ágazatokat – beleértve a gyártóipart és a szolgáltatásokat – és azokat a kiválasztott ágazatokat, amelyekben nagy a kkv-k aránya.

· A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében: Az ezzel kapcsolatos tevékenységek közé tartozik az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, valamint a vállalkozói készségek és magatartásformák fejlesztése főként az új vállalkozók, a fiatalok és a nők körében, valamint az, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

· A kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában: A növekedést segítő pénzügyi eszközök, köztük a tőkehitel- és kölcsöngaranciákat nyújtó új tőke- és hitelfinanszírozási platformok megkönnyítik a kkv-k számára a finanszírozási források elérését. Először is, egy tőkefinanszírozási eszköz a növekedési szakasz befektetéseihez, amely üzleti alapon nyújt visszatérítendő tőkefinanszírozást elsődlegesen kockázati tőke formájában a kkv-knak, pénzügyi közvetítőkön keresztül. Másodszor egy hitelfinanszírozási eszköz, amely közvetlen vagy más kockázatmegosztó konstrukciókat kínál pénzügyi közvetítőkön keresztül a kkv-knak nyújtott kölcsönökre.

· Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása: A növekedésorientált vállalkozástámogatási szolgáltatásokat az Enterprise Europe Network hálózaton keresztül nyújtják, amelynek célja, hogy elősegítse a terjeszkedést az egységes piacon és azon túl. Ez a program üzleti támogatást nyújt a kkv-knak az Unión kívüli piacokon is. Támogatásban részesül a nemzetközi ipari együttműködés is, aminek célja elsősorban az EU és a főbb kereskedelmi partnerországai között a szabályozási és üzleti környezet tekintetében fennálló különbségek mérséklése.

Uniós hozzáadott érték

Az uniós szintű fellépés hozzáadott értéke az alábbi öt főbb forrásra támaszkodik:

· az egységes piac erősítése a piaci széttöredezettség megszüntetésével olyan területeken, mint például a kockázatitőke-befektetések, a határokon átnyúló kölcsönnyújtás és hitelezés javítása, valamint az olyan tájékoztatási és szervezeti korlátok lebontásával, amelyek megakadályozzák a kkv-kat abban, hogy kihasználják az egységes piac jelentette lehetőségeket. Például a pénzügyi eszközök fő célja az lesz, hogy javítsák a kkv-k finanszírozáshoz jutását egy olyan piaci szegmensben, amelyre nem terjednek ki a tagállamok intézkedései, mivel azok az egyes országokon belüli beruházásokra és támogatásra korlátozódnak. A középpontban a nemzetközi terjeszkedést célzó növekedésorientált vállalkozások bővülésének finanszírozása, a határokon átnyúló tevékenységek, valamint a határokon átnyúló kkv-finanszírozási piac kialakítása áll. Ezt a szerepet csak egy uniós szintű program tudja betölteni.

· demonstráció és ösztönző hatások az iparági és szakpolitikai legjobb gyakorlatok terjesztése révén. A jelenlegi program keretében a vállalkozókedv és a kkv-k nemzeti, regionális és helyi ösztönzésének legjobb példáit kiválaszthatják az Európai Vállalkozások Díjára. A díjak célja a közigazgatási hatóságok által végrehajtott legjobb intézkedések jutalmazása, például az egyszerűsítés, és az adminisztrációs terhek csökkentése terén. Minden évben mintegy 400 projekt vett részt a nemzeti versenyekben, és körülbelül 56-ot választanak ki egy adott országban arra, hogy részt vegyenek az európai versenyben, ahol az európai zsűri hat nyertest díjaz. A 250 nemzeti induló között már 30-nál több díjnyertes van, akiket egész Európában legjobb gyakorlatokat alkalmazóként mutatnak be. A készségek és ismeretek határokon átnyúló átadása hozzájárul a tagállamok politikáinak összehangolásához, új partnerségeket hoz létre, és csökkenti az európai gazdaságok közötti különbségeket. Az európai nemzeti és helyi kormányzatoknak lehetősége van bemutatni sikeres kezdeményezéseiket a Bizottság és az uniós elnökség által minden évben megszervezett SBA-konferencián. A konferencia kiemelt rendezvénnyé vált a jó gyakorlatok megosztásának előmozdítására az Unióban és azon túl. A Budapesten megrendezett legutóbbi SBA-konferencián például 340 résztvevő jelent meg az uniós tagállamokból és 30 az Unión kívüli országokból. A munkaértekezleteken 28 legjobb gyakorlatot mutattak be. A pénzügyi eszközök tekintetében az Európai Beruházási Alap (EIF) szerepe elősegíti a legjobb gyakorlatok folyamatos megosztását mind a garanciák, mind a kockázati tőke területén, míg az ösztönző hatás elismerten különösen magas a kockázati tőke esetében.

· méretgazdaságosság azokon a területeken, ahol a tagállamok önállóan nehezen tudnák elérni a szükséges kritikus tömeget. Például a külföldön működő kkv-k támogatásának terén az európai hozzáadott érték a nemzeti erőfeszítések összefogásával, valamint olyan szolgáltatások létrehozásával jön létre, amelyekből nemzeti szinten hiányozna a kritikus tömeg (például a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének támogatásával). A jelenlegi program keretében támogatott China IPR SMEs Helpdesk (információs szolgálat a szellemitulajdon-jogokat Kínában érvényesíteni kívánó kis- és középvállalkozások számára) olyan tanácsadást nyújt, amely egyébként elérhetetlen lenne a kisebb tagállamokban működő kkv-k számára[2]. Egyébként az Unió beavatkozásával megelőzhetők a párhuzamos erőfeszítések, és ösztönözhető az együttműködés a tagállamok között és a koordináció az Unión kívüli érintett országokkal. Az idegenforgalom esetében egyértelmű hozzáadott értéket jelent az uniós szintű kezdeményezés főként az alábbi területeken: a tudásbázis egységesítése páneurópai felmérések és tanulmányok segítségével, amelyek célja a keresleti és kínálati oldal jobb megértése, ami nélkül nem lehetne az uniós adatokat összehasonlítani és összehangolni[3]; közös nemzetközi „Európa, az otthonunk” stratégiák kidolgozása a kiváló minőségű és fenntartható idegenforgalmi úti célok támogatására[4]; azoknak a legjobb gyakorlatoknak a meghatározása, amelyekből egyes konkrét ágazatok profitálhatnak, mint például a tengeri és vízparti turizmus. és az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása, amit könnyebben meg lehetne valósítani a tagállamok közötti együttműködéssel, mint önállóan az egyes országokban.

· a nemzeti intézkedések koherenciája és összehangolása a legjobb gyakorlatok európai szintű megosztásával és összehasonlító elemzésekkel. A jelenlegi program keretében támogatott összehasonlítások sikerének egyik legjobb példája a vállalkozásindítási eljárások egyszerűsítését célzó intézkedés. 2008 óta ellenőrzik országonként és évenként a helyzetet és az előrehaladást az egyszerűsítés három szempontja alapján (amelyekre vonatkozóan a Versenyjogi Tanács az összehasonlítást kötelezően előírta): egy korlátozott felelősségű társaság elindításához szükséges átlagos időtartam, adminisztratív költségek és eljárások. A fellépés félévente sorra kerülő szakértői egyeztetésekből állt („Nemzeti Vállalkozásindítási Koordinátorok hálózata”), ahol a szakértőket a tagállamok nevezték ki. Ennek célja az volt, hogy kidolgozzanak egy mérési módszertant, nyomon kövessék az előrehaladást, és támogassák azt a jó gyakorlatok és az információk megosztásával. 2002 óta a regisztrálási idő 70 %-kal csökken, míg a költségek összege több mint a felére esett. Az intézkedés sikere nyomán a célokat a kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) 2001. februári felülvizsgálata során felülvizsgálták.

· az uniós intézményeknél rendelkezésre álló páratlan szaktudás:

– Ez érvényes az EU pénzügyi intézményeire, az Európai Beruházási Bankra (EIB) és az Európai Beruházási Alapra (EIF), amelyek páratlan tapasztalattal rendelkeznek a kkv-barát finanszírozási programok tervezésének és végrehajtásának terén. Az EIF több mint tízéves tapasztalata páratlanul értékes eszközt jelent. Az alap 2007 óta fejt ki befektetési tevékenységet 19 CIP-támogatású kockázati tőke alapban – gyakran főbefektetői szerepben –, és eddig összesen több mint 1,4 milliárd euró összegű beruházást hajtott végre növekedésorientált kkv-kban. A korábbi teljesítményt illetően, az EU elsőgenerációs kockázati tőkéjének (ETF vállalkozásindítási konstrukció az 1998–2000 közötti növekedési és foglalkoztatási kezdeményezés keretében) több mint 98 %-át a kedvezményezettek már visszafizették, illetve a legvégén vissza kell fizetniük, ilyenek voltak például a Skype (internetprotokollon keresztüli hangtovábbító telefonrendszer), a Vertaris (papír-újrahasznosítás) és a Solaire Direct (fényelektromos rendszerek).

– Az Enterprise Europe Network érzékelhető eredményeket ért el a kkv-k nemzetközivé tétele (a belső piacon és azon túl) hangsúlyozott elősegítésével úgy, hogy tájékoztatást nyújtott az uniós ügyekről és lehetőséget teremtett a döntéshozatal befolyásolására. A hálózat szerepe különösen fontos a kkv-kat sújtó érintő információs aszimmetria kiküszöbölésében és a határokon átnyúló tevékenységekkel összefüggő tranzakciós költségek mérséklésében. Az Enterprise Europe Network értékét a megosztott módszertanok, az alkalmazott instrumentumok és eszközök, és a regionális/nemzeti hatóságok által megbízott és (társ-)finanszírozott minősített szolgáltatók jelentik.

Koherencia más politikákkal és programokkal

Alapvető fontosságú, hogy a kkv-k specifikus érdekeit és körülményeit figyelembe vegyék valamennyi uniós politika és finanszírozási program kialakítása során. A jövőbeni pénzügyi keretet úgy fogják megtervezni, hogy a szabályok egyszerűsítésével, a részvétel költségeinek csökkentésével, a szerződéskötési folyamatok felgyorsításával és az uniós támogatások kedvezményezettjeinek dolgát megkönnyítő egyablakos ügyintézés biztosításával az elősegítse a kisvállalkozások részvételét a finanszírozási programokban.

Az Európa 2020 céljainak megvalósításában játszott fontos szerepe miatt a kkv-k üzleti környezetének javítása az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezése közül hatban említésre kerül: „Iparpolitika a globalizáció korában”, „Innovatív Unió”, „Mozgásban az ifjúság”, „Európai digitális menetrend”, „Erőforrás-hatékony Európa”, „Új készségek és munkahelyek menetrendje”. Az új programban kiemelten fontos az „Iparpolitika a globalizáció korában” című kiemelt kezdeményezés, amely az európai versenyképességgel, a kis- és középvállalkozások létrehozásával és növekedésével, valamint a vállalkozói kultúra támogatásával foglalkozó új stratégiai megközelítést vázolt fel.

A javasolt új program egy olyan eszközt is tartalmaz, amely más szakpolitikai célkitűzések teljesítésére is használható. Az Enterprise Europe Network lehetőséget nyújt a más programokhoz és kezdeményezésekhez való kapcsolódásokhoz, azok népszerűsítésével, az információk fentről lefelé történő továbbadása és az érintettek válaszainak lentről felfelé történő összegyűjtése tekintetében. Továbbra is tájékoztatást, tanácsot és támogatást nyújt a kkv-knak a környezetvédelmi programok és az előírások betartása tekintetében. Maximalizálni fogja a szinergiát más programokkal. Az új programban javasolt garancianyújtási tevékenységek például az Unió Strukturális Alapjai és a Progress mikrofinanszírozási eszköz keretében támogatott garancianyújtási tevékenységekkel párhuzamosan fog működni. A kockázatitőke-instrumentumok kiegészítik a Horizont 2020 – az új kutatási és innovációs keretprogram – keretében nyújtottakat. A program elkerüli az átfedéseket is más programokkal, különösen a vállalkozói lét népszerűsítése és a készségek területén. Kiemelt figyelmet kap az új program komplementaritása is a javasolt partnerségi eszközzel. Alapvető fontosságú lesz, hogy az Unió külső fellépése kiegészítse az Európában fenntartható növekedést és munkahelyeket biztosító belső menetrend külső dimenzióját.

A program irányítása

Amint azt a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[5] bejelentette, az irányítást nagy részben kiszervezik.

– A pénzügyi eszközöket az Európai Beruházási Bankcsoport fogja működtetni a Bizottság nevében;

– Más intézkedéseket egy végrehajtó ügynökség irányíthat a kedvező tapasztalatok[6] alapján, amelyeket a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal (EACI) kapcsán a jelenlegi többéves pénzügyi keret esetében szereztek. Költség-haszon elemzésre is sor kerül.

A CIP esetében a kiszervezés különösen sikeresnek bizonyult az egyszerűsítés tekintetében, mivel az EACI – szakmai ismereteinek köszönhetően – hatékonyabbá tette és továbbfejlesztette a kkv-kra alkalmazott eljárásokat.

Más jövőbeli kiadási programok kkv-kkal kapcsolatos részeit szintén kiadhatják az EACI-nak. Ezek közé tartozhatnak a Horizont 2020 egyes részei, és ezzel az ügynökség egy egyablakos hivatallá válhat az uniós finanszírozási programokhoz hozzáférni szándékozó kkv-k számára. Egyetlen végrehajtó ügynökség alkalmazása az IT-eszközök és elektronikus portálok hatékonyabb használatát is eredményezheti, ezzel tovább segítve a könnyebb hozzáférést a kkv-k számára.

Egyszerűsítés

A többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: MFF) összefüggésében végrehajtott többi programhoz hasonlóan, a Bizottság számára prioritás ebben a programban is a szabályozási környezet egyszerűsítése és a finanszírozáshoz való hozzáférés lehető legnagyobb megkönnyítése az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k számára. Ez a megközelítés érvényesül a versenyképességi és a kkv-program (COSME) esetében azzal, hogy a programot kizárólag a költségvetési rendelet szabályaira alapozzák, mindenféle derogáció nélkül. Ez egyszerű, koherens és szabványosított adminisztratív eljárásokat biztosít a vállalkozások számára a forráshoz jutás tekintetében.

A költségvetési rendelet módosítása segít könnyebbé tenni a kisvállalkozások számára a részvételt a finanszírozási programokban, például a szabályok egyszerűsítésével, a részvétel költségeinek csökkentésével, a szerződések odaítélésével kapcsolatos eljárások felgyorsításával, valamint az uniós finanszírozás elérhetőségét megkönnyítő egyablakos ügyintézés biztosításával. A javaslat tartalmaz egy új, átalányösszegre épülő rendszert.

Ezek a jellemzők kielégítik azokat az igényeket, amelyeket az érdekelt felek a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) jövőjéről szóló nyilvános konzultációban megfogalmaztak:

· az adminisztratív eljárások és az Enterprise Europe Network folyamatainak egyszerűsítése a pályázatkészítés egyszerűsítése révén;

· az átalányösszegek és átalányfinanszírozás nagyobb mértékű alkalmazása;

· a projektekben foglalkoztatott személyzet megnevezésére vonatkozó követelmény megszüntetése;

· a szerződésekhez benyújtandó adminisztrációs okmányok egyszerűsítése;

· a magánszemély kedvezményezettek bankgarancia-nyújtási kötelezettségének megszüntetése.

A program az új költségvetési rendelet lehető legteljesebb alkalmazásával fog válaszolni ezekre a javaslatokra, továbbá mérlegeli a jelentéstételre vonatkozó előírások további egyszerűsítését, ami az online jelentéstétel fokozottabb alkalmazásával fog járni. Ezen túlmenően, a kkv-k számára a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében valamennyi jövőbeli uniós finanszírozási program részvételi és alkalmassági szabályait a lehető legnagyobb mértékben összehangolják.

A pénzügyi eszköz egy önmagában könnyen használható eszköz a vállalkozások számára, akik egy hétköznapi finanszírozási igénnyel fordulnak a bankhoz vagy a kockázatitőke-alaphoz, és nem projektjavaslattal, mint a támogatás formájában nyújtott finanszírozás esetében. Ami az Európai Beruházási Alap (EIF) vagy más megfelelő pénzügyi intézmények által alkalmazandó pénzügyi eszközöket illeti, a pénzügyi eszközökre vonatkozó adminisztratív követelményeket a tőke- és hitelfinanszírozási platformokra tett bizottsági javaslat és az átdolgozott költségvetési rendelet fogja szabályozni. A szabályokat a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítik, hogy egyensúlyt teremtsenek az egyrészt a közvetítőkre és a kedvezményezettekre háruló jelentéstételi kötelezettségek, másrészt a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás – beleértve az auditálásra vonatkozó előírásokat is – között.

Emellett az EACI által kidolgozott, egyszerűsített eljárásokat a Bizottság átveszi a hasonló típusú projektekhez. Megosztják a legjobb gyakorlatokat, például a támogatási megállapodásokban, szerződésekben és eljárásokban a hivatal által bevezetett egyszerűsítéseket. A további egyszerűsítés kiterjedhet a támogatási megállapodásokra alkalmazandó rugalmasabb végrehajtási módokra, a későbbi módosítások szükségességének megelőzése érdekében.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI; HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekelt felekkel

A CIP 2013. december 31-én megszűnik. Az utódprogram hatásvizsgálati eljárásával összefüggésben a Bizottság egy nyilvános konzultációt szervezett a nagyközönség számára, beleértve köz- és magánszervezeteket és magánszemélyeket. A konzultáció négy lépésből állt:

– online felmérés (beleértve egy kifejezetten a pénzügyi eszközökről végzett felmérést[7]), amely 2010. november 8-tól 2011. február 11-ig tartott;

– nyilvános konferencia 2011. január 25-én;

– találkozók/ülések a tagállamok képviselőivel a Vállalkozási és Innovációs Program (EIP) Bizottságában és a CIP Bizottságok Közös Ülésén;

– a CIP stratégiai tanácsadó testületének ülése 2011. február 2-án.

A konzultáció megerősítette, hogy a jelenlegi program sok része megfelelően működik, valamint azt, hogy a kkv-k támogatását és a kedvező gazdasági környezet megteremtését célzó uniós program fenntartása széles körű támogatást élvez. A kkv-k finanszírozásával kapcsolatos kérdésekről a 2010 szeptemberében és 2011 márciusában megtartott kkv-finanszírozási fórumon is tárgyaltak.

A jelenlegi program értékelése

A jelenlegi CIP keretében értékeléseket végeznek a konkrét programok és a keretprogramot szintjén egyaránt. A javasolt programban az intézkedések nagy része a CIP keretében végrehajtott vállalkozási és innovációs program (EIP) intézkedéseinek folytatása.

Az EIP értékelésének főbb eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze.

Időközi értékelés

Az EIP időközi értékelése[8] megvizsgálta az EIP kezdeti eredményeit, előtérbe helyezve az Enterprise Europe Network felállítását, valamint az EIP-ből és elődprogramjából finanszírozott pénzügyi eszközök hatásait. Az értékelés megerősítette, hogy az EIP célkitűzései hatékonyan kezelték az európai kkv-k előtt álló legfontosabb akadályokat és korlátokat, azaz a szabályozási és adminisztratív terheket, valamint a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférést. Az EIP által támogatott pénzügyi eszközökre a piaci hiányosságok miatt van szükség, kezelni kell az induló és fejlődő kkv-k előtt az Unióban fennálló finanszírozási korlátokat. Az EIP pénzügyi eszközeire mint olyan innovatív megközelítésre tekintettek, amellyel kezelni lehet a kkv-k finanszírozása területén fennálló piaci hiányosságokat.

A továbbfejlesztésre vonatkozó ajánlások:

· standard ellenőrzési mutatók kidolgozása a program végrehajtásában elért eredmények nyilvántartására és jelentésére;

· az Enterprise Europe Network visszajelzési funkciójának javítása;

· az EIP szerkezeti egyszerűsítése az egyes intézkedések és az EIP általános célkitűzései közötti kapcsolódások erősítése érdekében.

Végső értékelés

Az EIP végső értékelése[9] megvizsgálta a program lényegességét, hatékonyságát, eredményességét, használhatóságát és fenntarthatóságát, valamint az azzal kapcsolatos tájékoztatást és tudatosságot, külön figyelemmel a program fő alkotóelemeire: pénzügyi eszközök, Enterprise Europe Network, innováció. Az értékelést az érdekelt felekkel és kedvezményekkel felmérések és személyes beszélgetések formájában folytatott kiterjedt konzultáció követte.

Az értékelés eredményei bizakodásra adtak okot. Úgy tűnik, hogy az EIP jó úton halad afelé, hogy elérje az elvárt hatásokat, európai szinten különösen hatékonyan kezelte a rendeltetése szerinti igényeket, problémákat és kérdésköröket.

Célkitűzései kiemelkedően fontosak a vállalkozások igényei szempontjából, és összhangban vannak az Európa 2020 stratégia céljaival. Az értékelés szerint a program hatékonyan szolgálja a végfelhasználók, különösen a kkv-k érdekeit. Az EIP keretében végrehajtott intézkedések – elsősorban a pénzügyi eszközök – eredményesen hozták létre a valódi piaci gyakorlatba való átültetéshez szükséges feltételeket.

Az alábbi ajánlások születtek arra vonatkozóan, hogy miként lehetne tovább javítani az EIP végrehajtását:

· szisztematikus irányítási folyamatot kell kidolgozni a több területet érintő célkitűzések megvalósítására a programon belül, és a kiemelt célkitűzéseket össze kell kapcsolni az egyes finanszírozott fellépésekkel és intézkedésekkel;

· egyértelműbbé kell tenni a vállalkozáspolitika egyéb elemeihez való kapcsolódást, pl. hivatkozva a kisvállalkozói intézkedéscsomagra vagy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseire;

· fejleszteni kell az ellenőrzési rendszert és a mutatókat, amelyek, amellett, hogy értékes eszközt jelentenek a program teljesítményének értékelésében, még finomhangolást igényelnek.

A jelenlegi programban már nagyobb hangsúlyt kapnak a teljesítménymutatók és a teljesítmény mérése, és ezek kitüntetett helyet fognak kapni az új programban. Ez utóbbi figyelembe fogja venni a fenti ajánlásokat, főként a program beavatkozási logikájának erősítésével, szorosabban összekapcsolva azt az Unió stratégiai prioritásaival.

Hatásvizsgálat

A program eszközeire kiterjedő vizsgálatot elvégezték és azt e bizottsági javaslat melléklete tartalmazza. A hatásvizsgálat négy lehetőséget vázolt fel:

– 1. lehetőség: szokásos ügymenet („business-as-usual”), azaz ugyanazok a versenyképességgel és kkv-kkal kapcsolatos elemek, mint amelyeket az EIP is várhatóan tartalmazni fog 2013-ban;

– 2. lehetőség: valamennyi jelenlegi pénzügyi beavatkozás megszüntetése;

– 3b. lehetőség: a beavatkozás jelenlegi körének fenntartása kiegyensúlyozott költségvetési bővítéssel együtt;

– 3c. lehetőség: koncentrált költségvetési bővítés, a pénzügyi támogatás korlátozása a pénzügyi eszközökre és az Enterprise Europe Network hálózatra.

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a legelőnyösebb lehetőség a szerény költségvetési bővítés, mivel az kiegyensúlyozott megközelítést biztosít a hatékonyság javításának támogatása, a kritikus tömeg, a koherencia és eredményesség, valamint a piaci és szabályozási hiányosságok kezelése szempontjából.

A hatásvizsgálati testület véleménye nyomán a jelentést a következőképpen módosították:

– a szövegben tovább részletezték az értékelés megállapításait és az érdekelt felek nézeteit;

– részletesebben megvizsgálták a társadalmi hatásokat;

– a jelentésben részletesebben értékelték és ismertették a szakpolitikai koherenciát és az összefüggéseket más uniós programokkal.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 173. cikkén és 195. cikkén alapul.

A következő rendelkezéseket tartalmazza:

– az 1. cikk létrehozza a programot;

– a 2. cikk meghatározza az általános célkitűzéseket, a 3. cikk a konkrét célkitűzéseket;

– a 4. cikk ismerteti a program költségvetését;

– az 5. cikk foglalkozik a harmadik országok részvételével;

– a 6., 7., 8. és 9. cikk ismerteti a program intézkedési területeit;

– a 10. cikk meghatározza a végrehajtásra vonatkozó éves munkaprogramot;

– a 11. cikk meghatározza a Bizottság által vállalt támogató intézkedések körét;

– a 12. cikk ismerteti az ellenőrzéssel és értékeléssel kapcsolatos rendelkezéseket;

– a 13. cikk leírja a pénzügyi segítségnyújtás formáit;

– a 14. cikk információkat tartalmaz a pénzügyi eszközök alkalmazásáról;

– a 15. cikk leírja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét célzó rendelkezéseket;

– a 16. cikk megállapítja a bizottságra vonatkozó rendelkezéseket;

– a 17., 18. és 19. cikk ismerteti a felhatalmazó aktusokat, a felhatalmazás gyakorlásának módját és a sürgősségi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket;

– a 20. cikk megállapítja e rendelet hatálybalépésének napját.

A szubszidiaritás és az arányosság elve

A javasolt uniós beavatkozás összhangban áll a Lisszaboni Szerződéssel, mivel kifejezetten szakpolitikai hiányosságokat céloz meg, így különösen a koordináció és az eredményes hálózatépítés hiányát, valamint piaci hiányosságokat is, mint például az információs aszimmetria – ezeket csak uniós szinten lehet kezelni. A vélemények szerint egy összehangolt és egységes politika meghatározása igen hasznos lehet a főbb érdekeltek összehozásában, az ismeretek, ötletek és aggályok megosztásában, valamint a tudatosság növelésében a kormányzatokon belül, azok között, illetve a szélesebb közösségben egyaránt.

A jövőbeli program tervezett intézkedései közül egyik esetében sincs szükség arra, hogy uniós szintű intézkedésekkel váltsák fel a nemzeti kezdeményezéseket, illetve hogy uniós szinten hozzanak kötelező érvényű döntéseket. Az uniós beavatkozás célja, hogy javítsa a nemzeti intézkedések működését azok uniós dimenzióba helyezésével, a koordináció javításával, valamint a magán szereplők vagy közigazgatási szervek határokon átnyúló együttműködése előtt álló akadályok felszámolásával. A nemzeti és regionális szereplők és struktúrák közötti együttműködést „horizontális” hálózatépítéssel, semmint „vertikális” központosítással ösztönzik.

Az uniós fellépésnek arányosnak kell lennie, más szóval az erőfeszítéseket és az igénybe vett eszközöket a céloknak teljes mértékben indokolnia kell. Ebben a tekintetben, figyelembe véve az EU gazdasága előtt álló kihívásokat, az uniós fellépés mértéke és kiterjedése várhatóan kedvező hatásokat fog eredményezni egész Európában a beáramoltató és sokszorosító hatásoknak köszönhetően. A költségvetési korlátok miatt gondosan úgy választották ki az uniós szintű intézkedéseket, hogy azok demonstráltan uniós hozzáadott értéket jelentsenek.

A fenti elemzés alapján levonható a következetés, hogy a vállalkozókedv és a versenyképesség elősegítését célzó javasolt uniós szintű beavatkozás teljes mértékben indokolt, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a kkv-k szükségleteit.

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

A program 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti végrehajtására szánt pénzügyi előirányzat összege 2,522 milliárd euró[10].

2011/0394 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 173. és 195. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A Bizottság 2010 márciusában elfogadta az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleményt[11] (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia). A közleményt az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta. Az Európa 2020 stratégia választ ad a gazdasági válságra, és célja Európa felkészítése a következő évtizedre. A stratégia öt, 2020-ig teljesítendő ambiciózus célkitűzést fogalmaz meg az éghajlatra és energiára, a foglalkoztatásra, az innovációra, az oktatásra és a társadalmi befogadásra vonatkozóan, valamint az Európa dinamikusabbá és versenyképesebbé tételét célzó kulcsfontosságú eszközöket határoz meg. Ezenkívül hangsúlyozza az európai gazdasági növekedés megerősítése mellett a nagyfokú foglalkoztatás, a kis szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás- és energiahatékony gazdaság és a társadalmi kohézió fontosságát is.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások központi szerepet töltsenek be az európai gazdasági növekedésben, a Bizottság 2010 októberében elfogadta az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – a versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című közleményt[12], amelyet az Európai Tanács 2010. decemberi ülésén jóváhagyott. Ez az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése. A közlemény meghatározza azt a stratégiát, amelynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzése az erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázis támogatásának fenntartásával, amit elsősorban a vállalkozások működésének keretfeltételei javításával, valamint az egységes piac számos aspektusának, így többek között a üzletviteli szolgáltatások megerősítésével lehet elérni.

(3) 2008 júniusában a Bizottság elfogadta a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című közleményt[13], amelyet az Európai Tanács 2008 decemberében jóváhagyott. A kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása érdekében a kisvállalkozói intézkedéscsomag (a továbbiakban: SBA) átfogó szakpolitikai keretet biztosít a kkv-k számára, ösztönzi a vállalkozókedvet, és rögzíti a „gondolkozz előbb kicsiben!” elvet a jogalkotásban és a szakpolitikában. Az SBA tíz elvet határoz meg, valamint a kkv-k növekedési és munkahely-teremtési potenciálját növelő szakpolitikai és jogalkotási lépéseket fogalmaz meg. Az SBA végrehajtása hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréshez. A kkv-kkal kapcsolatos intézkedések közül többet már meghatározták a kiemelt kezdeményezésekben.

(4) A Bizottság 2011. februári „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című közleménye[14], amelyet a Versenyképességi Tanács 2011 májusában elfogadott, számba veszi az SBA végrehajtását és felméri a jelenlegi gazdasági környezetben finanszírozáshoz és piachoz egyre nehezebben jutó kkv-k igényeit. Az említett felülvizsgálat áttekinti az SBA első két évének eredményeit, újabb válaszlépéseket vázol fel a gazdasági válságból fakadó, az érdekeltek által tapasztalt kihívásokra, és javaslatokat tesz arra, miként lehetne minél szélesebb körben elterjeszteni az SBA előnyeit, illetve javítani annak végrehajtásán. Emellett egyértelmű szerepekkel ruházza fel az érdekelteket, és az üzleti szervezeteket helyezi az első vonalba.

(5) A 2011. június 29-én elfogadott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatában[15] a Bizottság jogalkotási javaslat- és dokumentumcsomagot határoz meg az Unió 2014 és 2020 közötti költségvetésére vonatkozóan. A többéves pénzügyi keret ismerteti az európai növekedés és munkahelyteremtés fokozására, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, környezettudatosabb gazdaság és a nemzetközileg kiemelkedő Európa megteremtésére irányuló szakpolitikai célok megvalósításának módjait.

(6) Az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképessége és fenntarthatósága javításának, a tudásalapú társadalom előmozdításának és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fejlődésnek az elősegítése érdekében létre kell hozni egy, a vállalkozások versenyképességét és a kkv-kat segítő programot (a továbbiakban: a program).

(7) A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépést érvényesíti az uniós kiadási programokban, és hogy az uniós költségvetés legalább 20 %-át az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordítja. Fontos biztosítani azt, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatmegelőzés kiemelt hangsúlyt kapjon a program előkészítése, megtervezése és megvalósítása során. Az e rendeletben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozással - és katasztrófákkal - szemben ellenállóképes gazdaság és társadalom felé történő elmozdulás ösztönzéséhez.

(8) Az Unió versenyképességi politikájának célja, hogy létrehozza azokat az intézményi és szakpolitikai kereteket, amelyek megteremtik a vállalkozások fenntartható növekedéséhez szükséges feltételeket. A jobb termelékenység fő forrása a fenntartható bevételnövekedés, ami viszont hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez is. A versenyképesség azon is múlik, hogy a vállalatok képesek-e teljes mértékben kihasználni a lehetőségeket, például az európai egységes piacot. Ez különösen fontos a kkv-k számára, amelyek az Unióban működő vállalkozások 99 %-át, a magánszférában a meglévő munkahelyek kétharmadát, valamint az újonnan létrehozott állások 80 %-át adják, valamint az uniós vállalkozások által előállított teljes hozzáadott érték több mint felét biztosítják. A kkv-k a gazdasági növekedés, a foglalkozatás és a társadalmi integráció fő mozgatórugói közé tartoznak.

(9) A versenyképesség az elmúlt években került az uniós politikai döntéshozatal középpontjába az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességét csökkentő piaci, politikai és intézményi hiányosságok miatt.

(10) A programnak ezért kezelnie kell azokat a piaci hiányosságokat, amelyek globálisan érintik az Unió versenyképességét főként olyan problémák miatt, amelyek rontják a vállalkozások versenyképességét a világ többi részén működő társaikkal szemben.

(11) A programnak elsősorban azokkal a kkv-kkal kell foglalkoznia, amelyeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlás[16] határoz meg. Külön figyelmet kell szánni a mikrovállalkozásokra, a kézműipari tevékenységet folytató vállalkozásokra és a szociális vállalkozásokra. Figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozók, az új és lehetséges vállalkozók, és a vállalkozó nők, valamint a specifikus célcsoportok, például a migránsok és a hátrányos társadalmi helyzetben lévő vagy veszélyeztetett vállalkozók, például a fogyatékkal élők sajátos jellemzőire és elvárásaira. A programnak ösztönöznie kell az idősebb állampolgárokat is arra, hogy vállalkozásba kezdjenek, illetve vállalkozók maradjanak, és azt, hogy a vállalkozók kaphassanak második esélyt.

(12) Az Unió versenyképességgel kapcsolatos problémái közül sok érinti a kkv-k forráshoz jutásának bonyolultságát, mivel nehezen tudják igazolni hitelképességüket, illetve csak körülményesen jutnak kockázati tőkéhez. Ez kedvezőtlenül hat az újonnan létrehozott vállalkozások szintjére és minőségére, illetve a meglévők növekedésére. Az Unió számára a javasolt pénzügyi eszközök hozzáadott értékét többek között a kockázati tőke egységes piacának megerősítése és egy páneurópai kkv-finanszírozási piac kialakítása jelenti. Az uniós intézkedéseknek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kkv-kkal kapcsolatban használt pénzügyi eszközökhöz képest. Az intézkedések végrehajtásával megbízott szervezeteknek addicionalitást kell biztosítaniuk, és el kell kerülni, hogy az uniós forrásokból a párhuzamos finanszírozás történjen.

(13) A vállalkozástámogatás egyablakos rendszerével az Enterprise Europe Network igazolta a hozzáadott értékét az európai kkv-k számára azzal, hogy segítette a vállalkozásokat versenyképességük javításában, valamint az egységes piacon belüli és azon kívüli üzleti lehetőségek feltárásában. A módszertanok és munkamódszerek hatékonyabbá tételét, a vállalkozástámogatási szolgáltatások európai dimenzióba helyezését csak uniós szinten lehet megvalósítani. A hálózat különösen segítette a kkv-kat abban, hogy együttműködési és technológiaátadási partnereket találjanak, valamint tanácsot kapjanak a finanszírozási forrásokkal, a szellemi tulajdonnal, és az ökoinnovációval és fenntartható termeléssel kapcsolatos kérdésekben. A hálózat visszajelzéseket gyűjt az uniós jogi szabályozás és a szabványok tekintetében is. Páratlan szaktudása különösen fontos az információs aszimmetria leküzdésében és a határokon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos tranzakciós költségek mérséklésében.

(14) A versenyképességet befolyásolja, hogy a kkv-k nemzetközi tevékenysége korlátozott Európán belül is és kívül is. Egyes becslések szerint jelenleg az uniós kkv-k 25 %-a végez, illetve az elmúlt három évben végzett valamikor kiviteli tevékenységet, és ezeknek csupán 13 %-a exportál rendszeresen az Unió területén kívülre is, illetve mindössze 2 %-uk fektetett be külföldön. Összhangban a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal, amely felkérte az Uniót és a tagállamokat arra, hogy támogassák és ösztönözzék a kkv-kat az Unión kívüli piacok növekedéséből adódó előnyök kiaknázására, az EU több mint húsz külföldi piacon támogatja az európai üzleti szervezetek hálózatát. Az EU pénzügyi segítséget nyújt az EU-Japán Ipari Együttműködési Központnak, hongkongi, malajziai és szingapúri üzleti testületeknek, valamint az Indiában működő Európai Üzleti és Technológiai Központnak, a kínai és thaiföldi uniós kkv-központoknak és a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos kínai kkv-információs szolgálatnak. Európai hozzáadott értéket az adott területen kifejtett nemzeti erőfeszítések összefogásával, az átfedések elkerülésével, az együttműködés előmozdításával, valamint olyan szolgáltatások nyújtásával lehet létrehozni, amelyeknél nemzeti szinten nem érhető el a kritikus tömeg.

(15) Az európai vállalkozások, elsősorban a kkv-k versenyképességének javítása érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak kedvező üzleti környezetet kell teremteniük. Külön figyelmet kell fordítani a kkv-k érdekeire és azokra az ágazatokra, amelyekben a legaktívabbak. Uniós szintű kezdeményezésekre van szükség ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a kkv-k számára, illetve ahhoz, hogy európai szinten meg lehessen osztani az információkat és a tudást.

(16) A versenyképességet befolyásoló másik tényező a viszonylag gyenge vállalkozókedv az Unióban. Az uniós polgároknak csupán 45 %-a (és a nők kevesebb mint 40 %-a) szeretne önálló vállalkozó lenni, szemben az Egyesült Államokban mért 55 %-kal és a Kínában mért 71 %-kal[17]. A demonstráció és az ösztönző hatások, például az európai vállalkozói díjak és a konferenciák, valamint a koherenciát és összehangoltságot fokozó intézkedések, így az összehasonlító elemzések és a legjobb gyakorlatok megosztása nagy európai hozzáadott értéket teremtenek.

(17) A globális verseny, a demográfiai változások, a szűkülő erőforrások és a megjelenő társadalmi tendenciák kihívásokat és lehetőségeket teremtenek néhány ágazat számára. Például a globális kihívásokkal szembenéző és a kkv-k nagy arányával jellemzett, tervezésen alapuló ágazatoknak kell alkalmazkodniuk, hogy kihasználhassák azokat az előnyöket, illetve azokat a lehetőségeket, amelyeket a személyre szabott, inkluzív termékek iránti nagyfokú kereslet jelent. Mivel ezek a kihívások az ezekben az ágazatokban működő összes uniós kkv-ra vonatkoznak, összehangolt uniós erőfeszítésre van szükség.

(18) Amint azt a Bizottság 2010. június 30-i, „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című – az Európai Tanács 2010. októberi következtetéseiben jóváhagyott – közleményében[18], megállapította, az idegenforgalom az Unió gazdaságának fontos ágazata. Ennek az ágazatnak a vállalkozásai lényeges mértékben hozzájárul az Unió bruttó hazai termékéhez (GDP) és a munkahelyteremtéshez, és jelentős potenciállal rendelkeznek a vállalkozói tevékenység fejlesztéséhez, mivel azt főként kkv-k végzik. A Lisszaboni Szerződés elismeri az idegenforgalom jelentőségét és ismerteti az ezen a területen meglévő specifikus uniós kompetenciákat, amelyek kiegészítik a tagállamok intézkedéseit. Az uniós szintű idegenforgalmi kezdeményezés egyértelmű hozzáadott értéket jelent, elsősorban az adatszolgáltatás és elemzés, a nemzetközi promóciós stratégiák kidolgozása és a legjobb gyakorlatok megosztása tekintetében.

(19) A programnak tartalmaznia kell a célkitűzésekhez rendelt intézkedéseket, a célkitűzések teljesítéséhez szükséges teljes pénzügyi keretet, különböző típusú végrehajtó intézkedéseket, valamint az ellenőrzési és értékelési, illetve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló szabályokat.

(20) A programnak ki kell egészítenie más uniós programokat úgy, hogy közben elismeri, hogy az egyes eszközöknek a saját eljárásaik szerint kell működniük. Ugyanazok a támogatható költségek így nem részesülhetnek kétszeres finanszírozásban. Az uniós finanszírozás lényeges befolyásolását célul kitűző versenyképességi és kkv-program szoros szinergiákat fog kialakítani a program, más uniós programok és a strukturális alapok között.

(21) Az átláthatóság és a nemek közötti esélyegyenlőség elvét a program által lefedett valamennyi vonatkozó kezdeményezésben és intézkedésben figyelembe kell venni. Ezekben a kezdeményezésekben és intézkedésekben figyelembe kell venni a minden polgárt megillető emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását.

(22)             E rendeletnek a program teljes időtartamára vonatkozóan meg kell állapítania azt a pénzügyi keretet, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési kérdésekben való együttműködésről, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 201Z. YY XX-án/-én létrejött intézményközi megállapodás[19] 17. pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára.

(23) A program keretében nyújtott finanszírozásnak meg kell felelnie az Unió állami támogatásokról szóló szabályainak annak biztosítása érdekében, hogy a finanszírozás a piaci, politikai és intézményi hiányosságok kezelésére korlátozódjon, és ne okozhasson piaci torzulásokat.

(24) Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás és a társulási megállapodások jegyzőkönyvei rendelkeznek az érintett tagállamoknak az uniós programokban való részvételéről. Más harmadik országok részvételét abban az esetben kell lehetővé tenni, ha ezek a megállapodások és eljárások ezt tartalmazzák.

(25) A programot ellenőrizni és értékelni kell az esetleges kiigazítások lehetővé tétele érdekében.

(26) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat.

(27) A rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni arra, hogy éves munkaprogramot fogadjon el a program megvalósítására vonatkozóan. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(28) A jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a részvétel és az egyes feladatok kiszervezésére vonatkozó különleges szabályok tekintetében a Bizottságra kell ruházni. Különösen fontos a Bizottság számára, hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is.

(29) A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő átadását.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET Tárgy

1. cikk A program létrehozása

E rendelet a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszakra létrehoz egy programot a vállalkozások versenyképességének javítását célzó uniós intézkedésekről, külön hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) (a továbbiakban: a program).

2. cikk Általános célkitűzések

(1)          A programnak hozzá kell járulnia az alábbi általános célkitűzésekhez, külön figyelmet fordítva a kkv-k sajátos szükségleteire európai és globális szinten:

a)      az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

b)      a vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

(2)          Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítását a következő mutatók mérik:

a)      Az uniós ipari ágazat százalékos növekedése a teljes bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez képest,

b)      Az uniós ipari termelés növekedése a környezetipari ágazatokban,

c)      a kkv-k adminisztrációs terheinek változásai,

d)      A kkv-k növekedése hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma szempontjából,

e)      és a kkv-k fluktuációja.

(3)          A program támogatja az Európa 2020 stratégia végrehajtását, és hozzájárul az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” célkitűzésének megvalósításához. A program különösen hozzájárul a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt cél teljesítéséhez.

II. FEJEZET Konkrét célkitűzések és intézkedési területek

3. cikk Konkrét célkitűzések

(1)          A program konkrét célkitűzései:

a)      az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

b)      a vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

c)      a kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában;

d)      Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása.

(2)          A program megvalósításával támogatni kell a kkv-kat abban, hogy alkalmazkodjanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, energia- és erőforrás-hatékony gazdaság követelményeihez.

(3)          A program által az (1) bekezdésben említett konkrét célkitűzések megvalósítására gyakorolt hatást teljesítménymutatók mérik. Ezeket a mutatókat az I. melléklet tartalmazza.

4. cikk Költségvetés

(1)          A program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg 2,522 milliárd euró, amely összegből mintegy 1,4 milliárd euró pénzügyi eszközökre van elkülönítve.

(2)          Az e rendeletben meghatározott pénzügyi keretből fedezhetők a program irányításához és célkitűzéseinek megvalósításához szükséges előkészítő, monitorozó, ellenőrző, auditálási és értékelő tevékenységekkel kapcsolatos kiadások is, így különösen a tanulmányok, szakértői egyeztetések, tájékoztatási és kommunikációs intézkedések, beleértve az uniós szakpolitikai prioritások intézményesített kommunikációját – feltéve hogy ezek e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak –, az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító IT-hálózatok kiadásai, valamint minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadás, amely a Bizottság számára felmerül a program irányításával összefüggésben.

(3)          Az elkülönített pénzösszegből fedezhetők a program és az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[20] értelmében elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtás kiadásai is. Szükség esetén előirányzatokat lehet megadni a költségvetésben a 2020-on túli időszakra vonatkozóan is a hasonló kiadások fedezésére, hogy kezelni lehessen a 2020. december 31-ig be nem fejezett intézkedéseket.

5. cikk Harmadik országok részvétele

(1)          A programban részt vehetnek az alábbiak:

a)      az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az EGT-megállapodásban meghatározott feltételek alapján, továbbá más országok, amennyiben megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik;

b)      csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott alapelveivel és általános feltételeivel összhangban;

c)      az európai szomszédságpolitikák hatálya alá eső országok, amennyiben megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik, valamint a szóban forgó országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban, a társulási megállapodások jegyzőkönyveiben és a társulási tanácsi határozatokban meghatározott alapelveivel és általános feltételeivel összhangban.

(2)          Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított feltételek nem teljesülnek, vagy ha az említett országok úgy döntenek, hogy nem vesznek részt a programban, az említett bekezdésben szereplő országokban vagy más harmadik országokban bejegyzett szervezetek részt vehetnek az e program szerinti intézkedésekben.

(3)          Az ilyen szervezetek nem részesülhetnek uniós pénzügyi hozzájárulásban, kivéve ha az elengedhetetlenül szükséges a program számára, különösen az uniós vállalkozások versenyképessége és piachoz való hozzáférése szempontjából. Ez a kivétel nem vonatkozik a nyereségorientált szervezetekre.

6. cikk  Az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának keretfeltételeit javító intézkedések

(1)          A Bizottság támogatja az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének és fenntarthatóságának jobbítására és erősítésére irányuló intézkedéseket annak érdekében, hogy javítsa a versenyképességet, fenntarthatóságot, és az európai vállalkozások növekedését előmozdító nemzeti szakpolitikák eredményességét, koherenciáját és összehangoltságát.

(2)          A Bizottság támogathatja az új versenyképességi stratégiák kidolgozására irányuló intézkedéseket. Ilyen intézkedések lehetnek a következők:

a)      a vállalkozások versenyképességet és a fenntarthatóságot – ideértve a katasztrófák hatásaival szembeni ellenállóképességet is – érintő szakpolitikák tervezésének, végrehajtásának és értékelésének javítását, valamint a megfelelő infrastruktúrák, világszínvonalú klaszterek és üzleti hálózatok, keretfeltételek fejlesztését és fenntartható termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztését biztosító intézkedések;

b)      a tagállamok, a programban részt vevő más országok és az Unió fő versenytársai között a szakpolitikai döntéshozatal területén való együttműködést és a helyes gyakorlatok megosztását ösztönző, illetve a versenyképességi politikák nemzetközi szempontjaival foglalkozó intézkedések;

c)      a kkv-kkal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásának és a döntéshozók közötti együttműködés támogatása, külön tekintettel arra, hogy a kkv-k könnyebben részt vehessenek a programokban és intézkedésekben.

(3)          A Bizottság támogathatja azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az ágazatok közötti tevékenységeken alapuló versenyképes iparágak létrehozását a kkv-k nagy számával és az uniós GDP-hez való nagyarányú hozzájárulással jellemezhető területeken. Az ilyen kezdeményezéseknek ösztönözniük kell az új piacok kialakulását, valamint az áruk és szolgáltatások biztosítását a legversenyképesebb üzleti modellek vagy módosított értékláncok alapján, Tartalmazniuk kell a termelékenység, az erőforrás-hatékonyság, a fenntarthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalás javítását célzó kezdeményezéseket.

7. cikk A vállalkozókedvet előmozdító intézkedések

(1)          A Bizottság hozzájárul a vállalkozókedv előmozdításához az annak fejlődését érintő keretfeltételek javításával. A Bizottság támogatja a vállalkozások fejlődésének és növekedésének kedvező üzleti környezet kialakítását.      

(2)          Külön figyelmet kell fordítani a fiatal vállalkozókra, az új és a potenciális vállalkozókra, a vállalkozó nőkre, valamint a különleges célcsoportokra.

(3)          A Bizottság támogathatja, különösen a potenciális és az új vállalkozók körében, a vállalkozói képzés, készségek és magatartások kialakítását célzó tagállami intézkedéseket.

8. cikk A kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítását célzó intézkedések

(1)          A Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása az indulás és a növekedés szakaszában, és amelyek kiegészítik a tagállamok által a kkv-kra szánt nemzeti és regionális szintű pénzügyi eszközöket. A kiegészítő jelleg biztosításához ezeket az intézkedéseket szorosan koordinálni kell azokkal, amelyeket a kohéziós politika keretében és tagállami szinten valósítanak meg. Ezek az intézkedések a tőke- és a hitelfinanszírozás ösztönzését egyaránt megcélozzák.

(2)          Az (1) bekezdésben ismertetett fellépések részeként a Bizottság a piaci igényektől függően intézkedéseket dolgoz ki a határokon átnyúló és több országot érintő finanszírozás javítására, ezzel segítve a kkv-kat üzleti tevékenységeik nemzetközivé tételében az uniós jognak megfelelően.

(3)          Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket részletesen a II. melléklet tartalmazza.

9. cikk A piaci hozzáférést javító intézkedések

(1)          Az uniós vállalkozások versenyképességének és piacokhoz való hozzáférésének további javítása érdekében a Bizottság folytatja az Enterprise Europe Network támogatását.

(2)          A Bizottság támogathat olyan intézkedéseket, amelyek javítják a kkv-k hozzáférését az egységes piachoz, beleértve az információszolgáltatást és a tudatosság növelését.

(3)          Konkrét intézkedések célozzák a kkv-k Unión kívüli piacokhoz való hozzáférésének elősegítését, valamint az ezeken a piacokon már meglévő támogató szolgáltatások erősítését. A program segítséget nyújthat a kkv-knak a kiemelten kezelt harmadik országokban alkalmazott szabványok és szellemitulajdon-jogok kérdésében.

(4)          A programba tartozó intézkedések célja lehet a nemzetközi ipari együttműködés ösztönzése, beleértve a harmadik országokkal az ipar és a szabályozás területén folytatott párbeszédet. Konkrét intézkedéseknek lehet célja az, hogy csökkentsék az Unió és más országok között az ipari termékek keretszabályozása, az iparpolitika és az üzleti környezet javítása tekintetében fennálló különbségeket.

III. FEJEZET A program végrehajtása

10. cikk Éves munkaprogram

(1)          A Bizottság a program végrehajtására éves munkaprogramot fogad el a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban. Az éves munkaprogramok meghatározzák az elérendő célokat, a várható eredményeket, a megvalósítás módját és a teljes összegüket. tartalmazzák a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekre elkülönített közelítő összegeket és egy indikatív megvalósítási ütemtervet, valamint az eredmények és a célok elérésének eredményességét nyomon követő megfelelő mutatókat. pénzügyi támogatások esetében tartalmazzák a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozási arány felső határát.

(2)          A Bizottság a költségvetési rendeletnek (XXX/2012/EU rendelet [az új költségvetési rendelet]) megfelelően hajtja végre a programot.

(3)          A program végrehajtása során biztosítani kell, hogy a támogatott intézkedések figyelembe vegyék a jövőbeli fejleményeket és igényeket, különösen a 12. cikk (3) bekezdésében említett időközi jelentés után, továbbá azt, hogy azok releváns legyenek a fejlődő piacok, a gazdaság és a társadalmi változások szempontjából.

11. cikk Támogató intézkedések

(1)          A 10. cikkben említett munkaprogram intézkedései mellett a Bizottság rendszeresen vállal támogató intézkedéseket, például:

a)      az ágazati és ágazatok közötti versenyképességi kérdések elemzése és monitorozása;

b)      a helyes gyakorlatok és szakpolitikai megközelítések azonosítása és továbbfejlesztése;

c)      a vállalkozások versenyképessége szempontjából különösen fontos uniós intézkedések hatásvizsgálata azzal a céllal, hogy azonosítsák a hatályos jogi szabályozás egyszerűsítést igénylő területeit, illetve azokat a területeket, ahol javaslatokat kell tenni új jogalkotási intézkedésekre;

d)      a vállalkozásokat, a konkrét ágazati szakpolitikát és a versenyképességgel kapcsolatos intézkedéseket érintő jogszabályok értékelése;

(2)          Az (1) bekezdésben említett támogató intézkedések nem feltétlenül képezik a 10. cikkben említett éves munkaprogram részét.

12. cikk Nyomon követés és értékelés

(1)          A Bizottság nyomon követi a program végrehajtását és irányítását.

(2)          A Bizottság éves nyomon követési jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott intézkedések hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények és – amennyiben lehetséges – a hatások szempontjából. A jelentés információkat tartalmaz az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások összegéről és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések támogatásának hatásairól, olyan mértékben, hogy ezeknek az információknak az összegyűjtése ne jelentsen indokolatlan adminisztrációs terhet a kkv-k számára.

(3)          Legkésőbb 2018-ra a Bizottság értékelő jelentést készít a program keretében támogatott valamennyi intézkedés célkitűzéseinek eléréséről az eredmények és hatások szintjén, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról és a létrehozott európai hozzáadott értékről, és ennek alapján dönt az intézkedések megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről. Az értékelő jelentés emellett kiterjed az egyszerűsítés körére, belső és külső koherenciájára, arra, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, és hogy az intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos prioritásaihoz. Az értékelés figyelembe veszi a korábbi hasonló intézkedések hosszú távú hatásai felmérésének eredményeit.

(4)          Értékelő jelentést készít az intézkedések hosszú távú hatásairól és azok fenntarthatóságáról, és az eredményeket felhasználják a további intézkedések esetleges megújításáról, módosításáról vagy felfüggesztéséről szóló döntés meghozatalakor.

(5)          Kidolgozzák a főbb teljesítménymutatókat, amelyek alapot nyújtanak a program keretében támogatott intézkedések célkitűzéseinek megvalósítását értékelő eljáráshoz. A célkitűzések megvalósítását előre meghatározott, az intézkedések végrehajtása előtti helyzetet tükröző kiindulási mutatókhoz képest mérik.

(6)          Valamennyi részt vevő fél közli a Bizottsággal az érintett intézkedések nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges összes adatot és információt.

CHAPTER IV Pénzügyi rendelkezések és a pénzügyi támogatás formái

13. cikk A pénzügyi támogatás formái

A program keretében nyújtandó uniós pénzügyi támogatás történhet közvetetten a költségvetés végrehajtási feladatainak a(z) XXX/2012/EU [az új költségvetési rendelet] XX. cikkében felsorolt szervezetekre történő átruházásával.

14. cikk Pénzügyi eszközök

(1)          A programban meghatározott pénzügyi eszközök használatának célja a növekedésorientált kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése. A pénzügyi eszközök egy tőkefinanszírozási eszközt és egy hitelgarancia-eszközt tartalmaznak.

(2)          A növekedésorientált kkv-knak szánt pénzügyi eszközök adott esetben ötvözhetők a tagállamok és irányító hatóságaik által a [a(z) XXX/201X/EU rendelet [a strukturális alapokról szóló új rendelet] 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja] szerint létrehozott egyéb pénzügyi eszközökkel vagy az Unió által – akár e rendelet szerint – finanszírozott támogatásokkal.

(3)          A pénzügyi eszközök célja az uniós költségvetésből biztosított eszközök értékének megőrzése. Az eszközök elfogadható hozamot eredményezhetnek annak érdekében, hogy teljesítsék más partnerek vagy a befektetők célkitűzéseit.

(4)          A(z) XXXX/2012/EU [az új költségvetési rendelet] 18. cikke (4) bekezdésével összhangban, egy adott pénzügyi eszköz által generált bevételeket és visszafizetéseket ugyanahhoz a pénzügyi eszközhöz kell rendelni. A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben már létrehozott pénzügyi eszközök esetében az adott időszakban elkezdett tevékenységek által generált bevételeket és visszafizetéseket a 2014 és 2020 közötti időszak pénzügyi eszközéhez rendelik hozzá.

15. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)          A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)          A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)          Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)          Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

V. FEJEZET Bizottság és záró rendelkezések

16. cikk Bizottság

(1)          A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

17. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap az e rendelet I. mellékletében felsorolt mutatók megváltoztatására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 18. cikk szerinti elfogadására, ha ezek a mutatók nem bizonyulnának alkalmasnak arra, hogy mérjék program általános és konkrét céljainak megvalósításában elért eredményeket.

(2)          A Bizottság felhatalmazást kap az e rendelet II. mellékletében meghatározott konkrét intézkedések részleteinek megváltoztatására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a 18. cikk szerinti elfogadására, ha ezt a gazdasági és piaci fejlemények megkívánják, vagy pedig a versenyképességi és innovációs keretprogram hitelgarancia-eszköz (LGF) és a kockázatmegosztó pénzügyi mechanizmus (RSFF) esetében a hetedik keretprogram kockázatmegosztó eszköze által elért eredményeknek megfelelően.

(3)          Amennyiben rendkívüli sürgősség megkívánja, például a gyorsan változó gazdasági helyzet miatt, a 19. cikkben szereplő eljárás alkalmazandó az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

18. cikk Felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A 17. cikkben említett felhatalmazást a Bizottság hét éves időszakra kapja [the date of entry into force of the basic legislative act]-tól/-től kezdődően.

(3)          A 17. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonó határozat megszünteti az abban leírt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy az ott megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló aktusok érvényességét.

(4)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          A 17. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha ellene sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a nekik küldött értesítéstől számított két hónapon belül, vagy ha ezen időszak leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Ezen időszak az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

19. cikk Sürgősségi eljárás

(1)          Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és mindaddig alkalmazandók, amíg nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)          Az Európai Parlament vagy a Tanács a 18. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ilyen esetben a kifogásról szóló döntésről az Európai Parlament vagy a Tanács által küldött értesítést követően a Bizottság haladéktalanul visszavonja a jogi aktust.

20. cikk Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1)          Az 1639/2006/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)          Az 1639/2006/EK határozat alapján kezdeményezett intézkedésekre és az ezekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségekre azonban ezek befejeződéséig továbbra is az említett határozat az irányadó.

(3)          A 4. cikkben említett pénzügyi keret fedezheti továbbá a program és az 1639/2006/EK határozat alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos kiadásokat.

21. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET Mutatók az általános és konkrét célkitűzésekhez

Általános célkitűzés: || 1. Az uniós vállalkozások versenyképességének és fenntarthatóságának erősítése, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is;

Hatásmutató[21] || Jelenlegi helyzet || Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

Ipari versenyképesség növekedése[22] A kkv-kra háruló adminisztratív terhek változása (új vállalkozás alapításához szükséges napok száma) Az uniós ipari termelés növekedése a környezetipari ágazatokban (%-os változás az előző évhez képest) || 2009: -3.1%, 2008: -0.3%, 2007: +0.7% 2009: -3,1 % Új kkv alapításához szükséges napok száma: 7 munkanap 6-7 %-os éves növekedés az elmúlt években || 1 %-os éves növekedés, és 5 %-os növekedés 2015-ben Új kkv alapításához szükséges napok számának csökkenése: 3 munkanap 2020-ban. Átlagosan 8 %-os éves növekedés a következő évtizedben; 2015-re a termelés 50 %-os növelése a cél

Általános célkitűzés: || 2. A vállalkozási kultúra támogatása, a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése.

Hatásmutató || Jelenlegi helyzet || Hosszú távú cél és mérföldkő (2020)

A kkv-k növekedése hozzáadott érték és a foglalkoztatottak száma szempontjából A kkv-k és más végső kedvezményezettek visszajelzése a program hozzáadott értékéről, hasznosságáról és jelentőségéről (a program értékelésében kell mérni) az Európai Vállalkozások Hálózata (EEN) és online felmérések segítségével A kkv-k fluktuációja (alapítások és felszámolások) || 2010-ben a kkv-k az EU teljes forgalmának (bruttó hozzáadott érték, GVA) több mint 58 %-át adták; kkv-k által foglalkoztatott személyek száma: 87,5 millió (az uniós magánszféra munkahelyeinek 67 %-a) 78 %-os elégedettség és pozitív visszajelzés az EEN hozzáadott értékéről || Cél a kkv-k által előállított bruttó hozzáadott érték évi 4 %-os növelése; a kkv-k által foglalkoztatott munkavállalók számának évi 1 %-os növekedése Az EEN hozzáadott értékével kapcsolatos elégedettség növelése több mint 80 %-ra

Konkrét célkitűzés: || Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

Eredménymutató || Legfrissebb ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

A versenyképességet javító intézkedések Az elfogadott egyszerűsítő intézkedések száma A tevékenységek minőségével és hozzáadott értékével kapcsolatos alkalmassági vizsgálatok száma Milyen mértékben alkalmazzák a vállalatok az „európai fenntartható termelés és termék” eszközt, ideértve az EMAS-t, az ökocímkét és az ökotervezést || A Bizottság egyszerűsítési programját 2010-ben korszerűsítették, és úton van afelé, hogy 2012-re 25 %-kal csökkentse a bürokráciát. 2010-ig 5 egyszerűsítési intézkedésre került sor évente. Négy, az érdekeltek bevonásával végzett alkalmassági vizsgálatot indítottak el 2010-ben a környezetvédelmi, közlekedési, foglalkoztatási és iparpolitikában. A visszajelzés észrevételeket tartalmazott a jogszabályokról és a tevékenységek hozzáadott értékéről. Közel 35 000 ISO 14001 szerinti EMS-tanúsítvány és 4500 EMAS-regisztráció, 18 000 engedély az uniós ökocímke használatára || Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente. Az alkalmassági vizsgálatokat tartalmazó visszajelzési módszert kiterjesztik más szakpolitikákra is, és az az iparra kedvező hatást kifejtő egyszerűsítéseket fog eredményezni. A tervek szerint akár tizenkét alkalmassági vizsgálatra is sor kerülhet, amelyek célja a szabályozás javítása. Jelentős számú vállalat méri a teljesítményét, környezetközpontú irányítási rendszereket alkalmaz és javítja az erőforrás-hatékonyságát és környezeti teljesítményét. A termelés jelentős része erőforrás-hatékony és környezetbarát termékeket állít elő

Kkv-kkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma Az Európai Vállalkozások Díja ismertségének növelése az Unió egész területén, médiamegjelenéssel/újságcikkekkel valamennyi tagállamban A vállalkozásindítás időtartamának és bonyolultságának csökkentése az új vállalkozások esetében || Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 15 tagállam Médiamegjelenések/újságcikkek száma a tagállamokban összesen: hatvan 2010-ben A vállalkozásindítási időtartamának csökkenése: 7 munkanap || Kkv-tesztet alkalmazó tagállamok száma: 21 tagállam Médiamegjelenések/újságcikk-kivágások száma a tagállamokban összesen: 80 A vállalkozásindítási időtartamának csökkenése: 5 munkanap

Új üzleti koncepciók A piacon kínált új termékek/szolgáltatások száma A többletkivitel szintje és az annak megfelelő pénzösszegek Érdekeltek visszajelzése a tevékenységek minőségéről és hozzáadott értékéről || E tevékenység elemzése eddig korlátozott mértékű volt. || Cél, hogy az új termékek/szolgáltatások kumulatív száma 5 legyen 2017-ben (ami 2018-ra 15-re, 2019-re 25-re emelkedik). A kivitel tekintetében 2017-ig nem várható semmilyen hatás. A részt vevő kkv-k első generációjának tulajdonítható kivitel aránya 2018-ban jelenik meg, a célul kitűzött növekedés 20 %. A 2014-ben részt vevő kkv-k legalább 70 %-a a forgalmukat illetően kedvező hatásról számol be a 2017 végén végzett felmérésben

Idegenforgalom Finanszírozási pályázatok száma A kkv-k aránya (és ennek tendenciája) az idegenforgalommal kapcsolatos finanszírozási lehetőségekre pályázatot benyújtók között Az „európai minőségi turizmus” címkét alkalmazó szervezetek száma A „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket alkalmazó úti célok száma || Finanszírozási pályázatok száma (minden pályázati felhívásra) összesen: kb. 75 évente (2011. évi átlag) Eddig nem címeztek pályázati felhívást közvetlenül a kkv-knak Eddig még egy cég sem alkalmazza az „európai minőségi turizmus” címkét (kidolgozás alatt álló intézkedés) Az odaítélt „Kiemelt európai úti célok” címek száma összesen 98 (átlagosan 20 évente – 2007-ben 10, 2008-ban 20, 2009-ben 22, 2010-ben 25, 2011-ben 21) || Finanszírozási pályázatok száma (minden pályázati felhívásra) összesen: több mint 100 évente A pályázati felhívások 30 %-a közvetlenül a kkv-knak szól Az értékelési rendszerek által 50 %-ban lefedett vállalkozások részt vehetnek az „európai minőségi turizmus” címke programban 200-nál több úti cél alkalmazza a „Kiemelt európai úti célok” programban népszerűsített fenntartható turizmusfejlesztési modelleket (évente akár 30).

Konkrét célkitűzés: || A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében

Eredménymutató || Legfrissebb ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

A vállalkozókedv támogatása Visszajelzés a vállalkozókedvvel kapcsolatos közfelfogásról (azon uniós polgárok százalékos aránya, akik az Eurobarometer mérése szerint önfoglalkoztatók szeretnének lenni) Azon államok száma, amelyek uniós szinten kidolgozott, a vállalkozókedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma A kkv-kkal kapcsolatban elfogadott egyszerűsítő intézkedések száma || A 2007 és 2009 közötti időszak adatai stabilan 45 %-on állnak Azon államok száma, amelyek uniós szinten kidolgozott, a vállalkozókedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 22 (2010) A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 5 5 egyszerűsítési intézkedés évente (2010). || Azon uniós polgárok arányának növelése 50 %-ra, akik önfoglalkoztatók szeretnének lenni Azon államok száma, amelyek uniós szinten kidolgozott, a vállalkozókedvvel kapcsolatos megoldásokat alkalmaznak: 25 A nemzeti hatóságok által működtetett, más tagállamok kkv-i számára is hozzáférhető programok száma: 10 Kb. 7 egyszerűsítési intézkedés évente.

Konkrét célkitűzés: || A kkv-k forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában

Eredménymutató || Legfrissebb ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Növekedést támogató pénzügyi eszközök Kölcsön- (hitel-) garanciában részesülő cégek száma és a kölcsön értéke Kockázati tőkéből támogatott cégek száma és a befektetések értéke (ezen belül a határokon átnyúló ügyletek) || A javasolt pénzügyi eszközöket még nem indították el, azok nem azonosak a jelenlegi eszközökkel, így az utóbbiakkal kapcsolatos adatok nem hasonlíthatók össze || Kölcsön- (hitel-) garanciában részesülő cégek száma (+/- 95 000) és a kölcsön értéke (+/- 10,7 milliárd euró) Kockázati tőkéből támogatott cégek száma: (+/- 180) és a befektetések értéke (+/- 220 millió euró)

Konkrét célkitűzés: || Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása

Eredménymutató || Legfrissebb ismert eredmény || Középtávú cél (eredmény) 2017-ig

Enterprise Europe Network Aláírt partnerségi megállapodások száma A hálózati márka és márkakultúra nagyobb ismertsége (pl. márkatudatosság a kkv-k körében) Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya) Támogatási szolgáltatatásban részesülő kkv-k száma Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma || Enterprise Europe Network Aláírt partnerségi megállapodások száma: 1.950 (2010) A hálózati márka és márkakultúra ismertségének növelése: még nem volt mérve Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): >80% 78% Támogatási szolgáltatatásban részesülő kkv-k száma: 435.000 (2010) Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 45 000 (2010) || Enterprise Europe Network Aláírt partnerségi megállapodások száma: 3000 évente A hálózati márka és márkakultúra ismertségének növelése: a kkv-k 30 %-a ismeri Ügyfél-elégedettségi arány (egy adott szolgáltatással kapcsolatban elégedettségről és hozzáadott értékről beszámoló kkv-k százalékos aránya): >80% >80% Támogató szolgáltatásokat igénybe vevő kkv-k száma: 500 000 évente Közvetítői rendezvényeken és vállalati küldetéseken részt vevő kkv-k száma: 60 000 évente

Kkv-k üzleti támogatási az Unión kívüli piacokon Az Unión kívül nemzetközi tevékenységekben (kivitel, behozatal, közetlen külföldi befektetések és más tevékenységek) részt vevő kkv-k aránya (%) || 13 % (2009) || 17 % (2017)

Nemzetközi ipari együttműködés Az uniós és harmadik országok között az ipari termékekkel kapcsolatos szabályozás összehangolásának javítása – esetek száma Az EU kisvállalkozói intézkedéscsomagjában azon területek és helyes gyakorlatok száma, amelyeket bevezettek a szomszédos és a tagjelölt országokban || A becslések szerint a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott szabályozási együttműködésben átlagosan 2 olyan érintett terület van, ahol a technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolására került sor A becslések szerint átlagosan a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) az SBA 10 szakpolitikai területéből legalább hármat szabályoztak az adott országokban. || 3 releváns terület a fő kereskedelmi partnerekkel (Egyesült Államok, Japán, Kína, Brazília, Oroszország, Kanada, India) folytatott technikai szabályozások jelentős mértékű összehangolását illetően (2017) Az SBA 5 szakpolitikai területe a három szakpolitikai régióban (tagjelölt országok régiója, keleti szomszédos országok régiója és földközi-tengeri szomszédos országok régiója) (2017)

II. MELLÉKLET

A kkv-k finanszírozáshoz jutását javító intézkedések

1. A kkv-k finanszírozáshoz jutását javító intézkedések egy tőkefinanszírozási eszközt és egy hitelgarancia-eszközt tartalmaznak.

2. A versenyképességi és kkv-program tőkefinanszírozási eszközét, a növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszközt (EFG) az uniós vállalkozások növekedését és a kutatást, fejlesztést és innovációt támogató egységes uniós tőkefinanszírozási eszköz egyik kereteként kell alkalmazni, a korai fázistól (beleértve a „magvetést” is) a növekedési fázisig, a Horizont 2020 keretprogram és e program pénzügyi támogatásával.

Az EFG ugyanazt a megvalósítási mechanizmust használja, mint a Horizont 2020 keretprogramban a kutatás, fejlesztés és innováció támogatására létrehozandó tőkefinanszírozási eszköz, az alább ismertetett feltételek szerint.

3. A hitelgarancia-eszközt (LGF) az uniós vállalkozások növekedését és a kutatást, fejlesztést és innovációt támogató egységes uniós hitelfinanszírozási eszköz részeként kell alkalmazni, ugyanazt a megvalósítási mechanizmust használva, mint a Horizont 2020 keretprogram hitelfinanszírozási eszközének kkv-re vonatkozó, keresletorientált keretét (RSI II), az alábbi ismertetett feltételek szerint.

4. A tőkefinanszírozási és a hitelgarancia-eszköznek meg kell felelniük a költségvetési rendeletben és a végrehajtási szabályokat felváltó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban szereplő pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseknek, és a részletesebb konkrét operatív követelményeknek, melyek meghatározása bizottsági útmutatóban történik.

5. A tőkefinanszírozási eszköznek és a hitelgarancia-eszköznek kiegészítő jellegűeknek kell lenniük a tagállamok által a kohéziós politika keretében a kkv-kkal kapcsolatban felhasznált pénzügyi eszközökhöz képest.

6. A tőkefinanszírozási eszköz és a hitelgarancia-eszköz adott esetben megengedheti pénzforrások összevonását olyan tagállamokkal, amelyek hajlandók a [strukturális alapokról szóló rendelet 33. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint] a strukturális alapokból kapott összeg egy részét erre fordítani.

7. A versenyképességi és innovációs keretprogram (az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata) szerinti GIF 2-vel kapcsolatos bevételeket és visszafizetéseket a versenyképességi és kkv-programhoz kell rendelni.

8. A növekedésorientált kkv-knak szánt pénzügyi eszközöket az állami támogatások vonatkozó uniós szabályainak megfelelően kell alkalmazni.

A növekedést szolgáló tőkefinanszírozási eszköz (EFG)

1. Az EFG-nek főként olyan alapokat kell megcéloznia, amelyek kockázati tőkét és köztes finanszírozást, mint például alárendelt és osztalékra jogosító kölcsönöket biztosítanak terjeszkedési és növekedési fázisban lévő vállalkozásoknak, különösen azoknak, melyek határokon átnyúlóan tevékenykednek, ugyanakkor lehetőségük van befektetésre a vállalkozás korai fázisában, a Horizont 2020 keretprogram szerinti kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközével együttesen. Ez utóbbi esetben az EFG-ből származó befektetés nem haladhatja meg a teljes uniós befektetés 20 %-át, kivéve a többfokozatú alapokat, ahol az EFG-ből és a kutatási, fejlesztési és innovációs tőkefinanszírozási eszközéből származó finanszírozás arányos alapon történik, az alapok befektetési politikájától függően. Az EFG-nek kerülnie kell a kivásárlási, és a megszerzett vállalkozás megszüntetésére irányuló kiváltási tőkejuttatást. A Bizottság, a változó piaci feltételek függvényében módosíthatja a 20 %-os küszöbértéket.

2. A támogatás az alábbi befektetési formák egyikében valósul meg:

a)      közvetlenül az Európai Beruházási Alap (EBA) vagy a végrehajtással megbízott más szervezetek által a Bizottság nevében; vagy

b)      határokon átnyúló „befektetési alapba fektető alapok” („funds-of-funds”) vagy befektetési eszközök révén, amelyeket a Bizottság nevében az EBA vagy a végrehajtással megbízott más szervezetek magánbefektetőkkel és/vagy nemzeti költségvetési intézményekkel közösen hoznak létre;

A hitelgarancia-eszköz (LGF)

1. Az LGF-et az EIF vagy a végrehajtással megbízott más szervezet kezeli a Bizottság nevében; Az eszköz az alábbiakat nyújtja:

· viszontgarancia és más kockázatmegosztási konstrukciók garanciarendszerek számára;

· közvetlen garanciák és más kockázatmegosztási konstrukciók az alkalmassági kritériumokat teljesítő minden más pénzügyi közvetítő számára.

2. Az LGF az alábbi két intézkedésből áll:

· az első intézkedés – hitelfinanszírozás kölcsönökön (ideértve az alárendelt és az osztalékra jogosító kölcsönt is) vagy lízingen keresztül – csökkenti azokat a nehézségeket, amelyekkel a kkv-k szembesülnek a finanszírozáshoz jutás során vagy a feltételezett nagy kockázat vagy a megfelelő biztosíték hiánya miatt;

· a második intézkedés – a kkv-k hitelportfóliójának értékpapírosítása – kiegészítő hitelfinanszírozást mozgósít a kkv-k számára a célintézményekkel kötött megfelelő kockázatmegosztási megállapodások alapján. E tranzakciók támogatásának feltétele a hitelnyújtó intézmények arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a mozgósított tőkéből származó likviditás jelentős részét ésszerű időn belül új kkv-hitelezésre fordítsák. Ezen új hitelfinanszírozás összegét a garanciával biztosított portfóliókockázat összegéhez viszonyítva számítják ki, és feltételeit a futamidővel együtt az egyes intézményekkel külön-külön rögzítik.

3. Az értékpapírosított portfolióban lévő kölcsönök kivételével az LGF legfeljebb 150 000 eurós és legalább 12 hónapos futamidejű kölcsönöket fedez. Az LGF-et úgy kell kialakítani, hogy adatokat szolgáltasson a támogatott innovatív kkv-kről, mind a számukat, mind a kölcsönök nagyságát illetően.

A JAVASLATOKAT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

            1.1.      A javaslat/kezdeményezés címe

            1.2.      Az ABM/ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

            1.3.      A javaslat/kezdeményezés típusa

            1.4.      Célkitűzés(ek)

            1.5.      A javaslat/kezdeményezés indokolása

            1.6.      Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

            1.7.      Tervezett irányítási rendszer(ek)

2.         IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

            2.1.      A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

            2.2.      Irányító és ellenőrző rendszer

            2.3.      A csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

            3.1.      A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási tétele/tételei

            3.2.      A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.1.   A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

            3.2.2.   Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.3.   Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.4.   A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség

            3.2.5.   Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

            3.3.      A bevételre gyakorolt becsült hatás

A JAVASLATOKAT KÍSÉRŐ PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.      A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról

1.2.      Az ABM/ABB keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[23]

Szakpolitikai terület:      Vállalkozás- és iparpolitika

Tevékenységek:            Versenyképesség, iparpolitika, innováció és vállalkozókedv

A jelenlegi szakpolitikai terület megfelel a mostani ABB keretnek. A 2014-es költségvetési évre új költségvetési struktúrát határozhatnak meg a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervről szóló intézményközi megállapodás jóváhagyása után.

1.3.      A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[24]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.      Célkitűzések

1.4.1.   A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A javasolt programban meghatározott többéves stratégiai célkitűzés az Európa 2020 stratégia végrehajtása, amely az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó kiemelt kezdeményezéseivel intézkedéseket fogalmaz meg az uniós vállalkozások jövőbeli hosszú távú fenntarthatóságának és versenyképességének erősítése céljából. A program célja a vállalkozási kultúra ösztönzése, valamint a kkv-k létrehozásának és növekedésének elősegítése is. A javasolt program különösképpen hozzájárulna a foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt célhoz (a 20 és 64 év közöttiek 75 %-ának foglalkoztatása).

1.4.2.   Egyedi célkitűzés(ek) és az ABM/ABB keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.         Az uniós vállalkozások, ideértve az idegenforgalmi ágazatot is, versenyképességéhez és fenntarthatóságához szükséges keretfeltételek javítása;

2.         A vállalkozókedv ösztönzése többek között konkrét célcsoportok körében;

3.         A kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása;

4.         Az uniós és a globális piacokhoz való hozzáférés javítása.

E konkrét célkitűzések közép távú céljait a rendelet I. melléklete ismerteti.

Az ABM/ABB keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Új költségvetési struktúrát határozhatnak meg a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervről szóló intézményközi megállapodás jóváhagyása után.

1.4.3.   Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az érintett célcsoportokra.

A javasolt program végső célja az, hogy kedvező változást – például nagyobb növekedés, nagyobb arányú foglalkoztatás és nagyobb számú induló vállalkozás – érjen el az Európai Unió és vállalkozásai gazdasági helyzetében. Az erőfeszítések középpontjában az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és annak kiemelt céljaihoz való hozzájárulás áll, amit az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” című kiemelt kezdeményezés és a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata keretében végrehajtott tevékenységek támogatásával kívánnak megvalósítani.

A program fő célja és szerepe egy korszerű és eredményes európai versenyképességei politika kialakításának, összehangolásának és végrehajtásának támogatása, különös figyelmet fordítva a kkv-kra.

Az 1.4.2 pontban említett konkrét célkitűzések különösen az alábbiak révén valósulnak meg:

– a növekedésorientált, illetve a nemzetközivé válás képességével rendelkező kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása;

– a kkv-knak szánt üzleti támogatás és információs szolgálatok fejlesztése a belső piacon és azon kívül;

– a helyes gyakorlatok és információk cseréjének, az összehasonlító elemzéseknek, valamint a szakpolitikáknak a jobb összehangolása regionális, nemzeti és európai szinten;

– a célágazatok versenyképességének fokozása.

Az európai cégek a probléma mögöttes okai által érintett fő érdekeltek, és ezt a problémát kell az új programnak kezelnie. Tőketulajdonosi, irányítási és finanszírozási módszerbeli jellemzőik miatt a probléma jobban sújtja a kkv-kat, mint a nagyobb cégeket, ezért testre szabott szakpolitikai beavatkozást igényelnek. A kkv-k az uniós munkahelyteremtés fő forrását képezik, fejlődésük közvetlenül befolyásolja a munkaerőt. A kkv-kat sújtó problémák kezelése jelentősen javítaná az EU foglalkoztatási kilátásait is.

1.4.4.   Az eredmények és hatások mutatói

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A jelenlegi programra és annak éves teljesítmény-ellenőrzésére alkalmazott eredményalapú irányítási megközelítés sikeresnek bizonyult a program eredményeinek igazolásában és az EU elszámoltathatóságának javításában. Erre a tapasztalatra építve, és figyelembe véve a beérkezett értékelési ajánlásokat, az új programnak egyértelmű beavatkozási logikája van (amennyiben a SMART operatív célkitűzések hozzájárulnak az általános célkitűzések megvalósításához), és annak megfelelő hatás- és eredménymutatókat tartalmaz. Figyelembe véve az eredmények megvalósítása és azoknak az általános célkitűzésekre gyakorolt hatása közötti időeltolódást, az utóbbi terén elért előrehaladást rendszerint háromévente, míg az operatív célkitűzések elérése terén elért eredményeket évente mérik. A mutatók teljes felsorolását a rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat I. melléklete tartalmazza.

1.5.      A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.1.   Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javasolt program támogatja a Bizottságot, a tagállamokat és a fő érdekelteket az eredményes versenyképességi és vállalkozáspolitika kialakításában, összehangolásában és végrehajtásában, továbbá azokat a tevékenységeket, amelyek célja az alábbi hosszú távú kihívások kezelése:

– A finanszírozáshoz való hozzáférés nehézségei

– A kkv-k alapításának alacsony szintje

– Az ágazati szakosodás problémái

– Korlátozott képesség a fenntarthatósági kihívásokhoz való alkalmazkodásra

– A kkv-k korlátozott nemzetközivé válása

– Gyenge vállalkozószellem és

– Barátságtalan üzleti környezet.

Rövid és középtávon az új program az alábbi politikai, piaci és intézményi hiányosságokat igyekszik orvosolni:

– A szakpolitikai összehangolás hiánya

– Információs aszimmetria

– Magas tranzakciós költségek és

– A szabályozási környezet széttöredezettsége.

1.5.2.   Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Unió kitüntetett helyzetben van ahhoz, hogy európai platformot biztosítson a politikák megosztásához, valamint a versenyképességgel és a nemzeti, regionális és uniós érdekelteket érintő kkv-szakpolitikákkal kapcsolatos kölcsönös tanuláshoz. Az uniós tevékenységek nemzeti és/vagy regionális szinten teremtenek hozzáadott értéket azáltal, hogy európai dimenzióba helyezik az adatgyűjtést és adatelemzést, a statisztikai eszközök és módszerek, illetve a közös mutatók kidolgozását. Az ilyen európai szintű tényalap az előfeltétele a versenyképességre és a kkv-kra ható főbb tényezők hatékony és eredményes elemzésének.

1.5.3.   Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az EIP értékelése

A Bizottság elvégezte a vállalkozási és innovációs program (EIP) időközi és záró értékelését (a befejezés időpontja 2009. április, illetve 2011. április), valamint a CIP időközi értékelését (2010. március). Az EIP és a CIP ezen értékelései kimutatták, hogy a programok célkitűzései lényegesek az uniós szakpolitikák stratégiai céljai szempontjából, és össze vannak hangolva azokkal. A korlátozott költségvetés ellenére az elért eredmények láthatóak, különösen a kkv-kra irányuló legfontosabb intézkedések esetében. A személyes beszélgetések és egyéb bizonyítékok egyértelműen mutatják az európai hozzáadott érték jelenlétét.

Az EACI értékelése

Az EIP költségvetésének egy részét a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtási Hivatal (EACI) számára különítették el. A 2011 májusában befejezett értékelés azt a következtetést vonta le, hogy az EACI jól teljesít, és hatékony és eredményes végrehajtási mechanizmust biztosít az operatív felelősségi körébe tartozó kezdeményezések tekintetében. Az értékelés megerősítette, hogy a költségvetés közel 100 %-át végrehajtották.

Nyilvános konzultáció

A CIP lehetséges utódjára vonatkozó nyilvános konzultáció a hatásvizsgálati folyamat részét képezte. A konzultáció során a véleményüket kifejteni kívánó köz- és magánszervezeteket, illetve magánszemélyeket szólítottak meg, így vállalkozásokat, üzleti szervezeteket, a kutatást és innovációt támogató szervezeteket, valamint nemzeti, regionális és közigazgatási szerveket.

A nyilvános konzultáció folyamata egy online felmérésből, egy nyilvános konferenciából, a különböző CIP-irányító bizottságok tagállami képviselőinek részvételével sorra kerülő értekezletből és a CIP stratégiai tanácsadó testületének részvételével szervezett ülésből állt. A konzultáció megerősítette, hogy a jelenlegi program számos része megfelelően működik, valamint azt, hogy a kkv-k támogatását és a kedvező gazdasági környezet megteremtését célzó uniós program fenntartása széles körű támogatást élvez. A kkv-k finanszírozásával kapcsolatos kérdésekről a 2010 szeptemberében és 2011 márciusában megtartott kkv-finanszírozási fórumon is tárgyaltak.

1.5.4.   Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A Bizottság gondoskodni fog egyrészt az Unió és a tagállamok kezdeményezéseinek, másrészt a kapcsolódó területeket érintő különböző uniós kezdeményezések hatékony összehangolásáról, ezáltal összpontosít az európai hozzáadott értékre és az átfedések csökkentésére.

A többi programokkal való szinergiákat maximalizálják, elsősorban egy olyan eszköz biztosítása révén, amely egyéb szakpolitikai célkitűzések megvalósítását is szolgálja. Az Enterprise Europe Network lehetőséget nyújt a más programokhoz és kezdeményezésekhez való kapcsolódásokhoz, azok népszerűsítésével, az információk fentről lefelé történő továbbadása és az érintettek válaszainak lentről felfelé történő összegyűjtése tekintetében.

Az új program elkerülné az átfedéseket más programokkal: nem terjed ki az innovációval kapcsolatos piaci hiányosságok kezelését célzó intézkedésekre, amelyekkel a Horizont 2020 program foglalkozik. A Horizont 2020 keretében előirányzott pénzügyi eszközök elsősorban a kutatáson és innováción alapuló vállalkozásokra koncentrálnának, míg az új program a növekedés és nemzetközivé válás fázisában lévő kkv-kat célozná meg. Ezzel a célcsoporttal az új program elkerülné az átfedéseket az európai Progress mikrofinanszírozási eszközzel (a továbbiakban: Progress mikrofinanszírozás) is. Ez utóbbit az Unió a növekvő munkanélküliséggel és társadalmi kirekesztéssel járó válságra válaszul hozta létre. A Progress mikrofinanszírozás célja a különösen a szociális gazdaságban működő, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok mikrofinanszírozáshoz jutásának, illetve a mikrofinanszírozás elérhetőségének javítása. Ugyanez vonatkozna a program 2013 utáni utódjára is, amelyet kiterjesztenének a szociális vállalkozásokkal kapcsolatos befektetésekre is. Ezen túlmenően, a javasolt programban meghatározott garancianyújtási tevékenysége a strukturális alapok keretében finanszírozott garancianyújtási tevékenységekkel párhuzamosan fog működni. A KKV-garanciakeret (SMEG) inkább a határokon átnyúló és több országot érintő hitelezést támogató garanciákra, valamint az értékpapírosításra összpontosítana az Európai Számvevőszék ajánlásaival összhangban. Ez nagymértékben kiegészítené a JEREMIE-hez hasonló programokat, amelyek a nemzeti és a regionális szintet helyezik előtérbe.

Kiemelt figyelmet kap az új program komplementaritása is a javasolt partnerségi eszközzel. Alapvető fontosságú lesz, hogy az Európai Unió külső fellépése kiegészítse az Európában fenntartható növekedést és munkahelyeket biztosító belső menetrend külső dimenzióját.

Az új program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében – és amint arra a következő többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági közleménnyel rámutat – lényeges, hogy a kkv-k sajátos érdekeit és körülményeit figyelembe vegyék valamennyi uniós szakpolitika és finanszírozási program kidolgozása során. A jövőbeni pénzügyi keretet úgy fogják megtervezni, hogy a szabályok egyszerűsítésével, a részvétel költségeinek csökkentésével, a szerződéskötési folyamatok felgyorsításával és az uniós támogatások kedvezményezettjeinek dolgát megkönnyítő egyablakos ügyintézés biztosításával az elősegítse a kisvállalkozások részvételét a finanszírozási programokban.

1.6.      Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– X       A javaslat/kezdeményezés hatálya: 2014. január 1-től 2020. december 31-ig

– X       Pénzügyi hatás (kifizetési előirányzatok): 2014-től 2024-ig (a 2035-ig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi eszközök tekintetében)

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– A megvalósítás megkezdésének időszaka: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

– teljes körű működés követi.

1.7.      Tervezett irányítási módszer(ek)[25]

X A Bizottság centralizált, közvetlen irányítása

X Centralizált közvetett irányítás, hatáskör-átruházással a következők számára:

– X       végrehajtó ügynökségek

– X       a Közösségek által létrehozott szervek[26]

– ¨      tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

– ¨      Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

X Közös irányítás nemzetközi szervezetekkel

Megjegyzések:

A tervek szerint az intézkedés irányítása részben közvetlenül a Bizottság által, részben pedig közvetetten a végrehajtó ügynökségekre történő átruházással valósul meg.

A közvetett irányítás egyéb lehetőségeit figyelembe véve, valamint a javasolt programon belül tervezett intézkedések és projektek jellegéből adódóan a Bizottság egy meglévő végrehajtó ügynökség megbízását fontolgatja. Ez csak a politikai döntéssel nem járó feladatokra vonatkozik.

A nemzetközi szervezetekkel, így például az Európa Tanáccsal, az OECD-vel, az UNTWO-val (az ENSZ Idegenforgalmi Világszervezete) és az ETC-vel (Európai Turisztikai Bizottság) közös irányítást szintén tervezik egyes elemző és összehasonlító tevékenységek terén.

A pénzügyi eszközöket az Európai Beruházási Alap hajtja kezeli.

2.         IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.      A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit

A jövőbeli program végrehajtásának nyomon követését az Európai Bizottság folyamatosan biztosítja szolgálatai révén közvetlenül, illetve közvetítőkön, például az EBA-n, valamint a program részeinek végrehajtásával esetlegesen megbízott végrehajtó ügynökségeken keresztül közvetetten. A Bizottság éves nyomon követési jelentést készít, amelyben megvizsgálja a támogatott tevékenységek hatékonyságát és eredményességét a pénzügyi végrehajtás, az eredmények, valamint lehetőség szerint a hatások tekintetében. A jelentés lehetővé teszi a szakpolitikai és finanszírozási prioritások szükség szerinti kiigazítását is. A teljesítmény mérésére egyértelmű mutatók alapján kerül sor.

A nyomon követési és értékelési rendszer jórészt a jelenlegi programnál alkalmazott rendszeren alapul, azonban az adatgyűjtési és -elemzési rendszeren, valamint az értékelési és nyomon követési megközelítésen az alábbi javításokat végzik (a jelenlegi program értékeléseiből származó ajánlások nyomán):

– új egyedi mutatók és nyomon követési intézkedések kidolgozása;

– kereszthivatkozás az Európa 2020 stratégia kiemelt mutatóira a programigazgatási folyamat irányítása és az Európa 2020 stratégia ellenőrzési folyamatához való további hozzájárulás biztosítása érdekében;

– kontrafaktuális módszerek alkalmazása, adott esetben kedvezményezettek egy csoportjának összehasonlítása egy hasonló nem kedvezményezett csoporttal, hogy a programnak a javasolt mutatókra gyakorolt hatását meg lehessen különböztetni a változó gazdasági körülmények okozta hatásoktól;

– tematikus értékelések igénybe vétele, adott esetben a jövőbeni program különféle elemei szerint.

Az új programra vonatkozóan időközi és utólagos értékelést is készítenek, amelyben a célkitűzések megvalósítása terén elért előrelépést és az eredményeket fogják vizsgálni. Az időközi értékelés 2017 végére készül el, a program utódeszközének megfelelő előkészítése érdekében. Az utólagos értékelést a program befejezését követő két éven belül készítik majd el.

2.2.      Irányító és ellenőrző rendszer

2.2.1.   Felismert kockázat(ok)

A program költségvetését pénzügyi eszközökön, támogatásokon és közbeszerzéseken keresztül hajtják végre. A különféle kiadásoknak különböző kockázatai vannak. Az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések és a Bizottság saját utólagos ellenőrzései az alábbi fő kockázatokat tárták fel, amelyek esetlegesen erre a programra is érvényesek:

A pénzügyi eszközök esetében: A feltárt főbb kockázatok a támogathatósággal (a nemzetközi pénzügyi közvetítők és a végső kedvezményezettek támogathatósága), a szerződések megfelelésével (a Bizottság követelményeinek átültetése a szerződéses okmányokba), a folyamatok teljesítésével (a Bizottság által előírt folyamatok betartásának elmulasztása), valamint a teljesítéssel (az előre meghatározott célok/célkitűzések megvalósításának elmaradása) kapcsolatosak.

Az ilyen típusú kockázatokat az alábbi tényezők figyelembevételével kezelik:

· Az irányítási és ellenőrzési folyamat fontos feladatait a nemzetközi pénzügyi közvetítők végzik.

· A Bizottságnak nagymértékben a nemzetközi pénzügyi közvetítők irányítási és ellenőrzési rendszereire kell támaszkodnia.

· Fontos biztosítani a megfelelő ellenőrzési szintet a végrehajtási lánc egésze mentén, meghatározva valamennyi részt vevő partner egyértelmű felelősségi köreit.

· A főigazgatóság pénzügyi részlege által végzett központi előzetes vizsgálat csak a nemzetközi pénzügyi közvetítőkkel végrehajtott költségvetési ügyletekre terjed ki, a projektspecifikus ügyletekre nem.

A támogatások esetében: Az összetett támogathatósági szabályok és egyes kedvezményezettek (kkv-k) viszonylag korlátozott pénzgazdálkodási szaktudása a szabályellenesen költségbejelentés nagy kockázatával járhat (pl. a kedvezményezettek ténylegesen fel nem merült kkv-tulajdonosi és vezetői költségek visszatérítésére nyújtanak be igényt).

A kedvezményezettekkel, a projektekkel és a bejelentett költségekkel kapcsolatos információkat tartalmazó teljes körű adatbázisok hiánya megnehezítheti a kockázatos kedvezményezettek és a kétszeres költségelszámolások vagy más szabálytalanságok feltárását, ami a csalás elleni tevékenység eredménytelenségét eredményezheti.

A közbeszerzés esetében: A pályázati kiírásokban és az ajánlattételi dokumentációban fel nem tárt hibák vagy ki nem javított pontatlanságok a szerződés nem megfelelő teljesítéséhez vezethetnek.

2.2.2.   Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A fent ismertetett különböző kockázatok kezelésére különböző ellenőrzési módszerek alkalmazását tervezik.

1. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A belső ellenőrzési rendszer felállításával kapcsolatos információk

A pénzügyi eszközökre az alábbi intézkedéseken alapuló irányítási és ellenőrzési rendszereket tervezik:

– a nemzetközi pénzügyi közvetítők előzetes értékelése;

– kockázatalapú nyomon követés, szabványosított jelentésétel alapján is;

– megelőző intézkedés a támogathatóságra, a szerződések megfelelésére, a folyamatok betartására és a teljesítésre vonatkozó megfelelő követelmények kidolgozásával;

– szerződéses jogorvoslat, amely lehetővé teszi a korrekciós lépéseket a támogathatósággal, a szerződések megfelelésével, a folyamatok betartásával és a teljesítéssel összefüggő végrehajtási hibák esetén;

– a főigazgatóság által a nemzetközi pénzügyi közvetítő vagyonkezelői számlájára teljesített kifizetések előzetes ellenőrzése;

– a kamatokkal kapcsolatos intézkedések összehangolása;

– részvétel az irányításban;

– a nemzetközi pénzügyi közvetítők, másodlagos közvetítők és végső kedvezményezettek ellenőrzéséhez szükséges hozzáférési jogosultságok;

– a végrehajtási láncra vonatkozó teljes körű ellenőrzési rendszer;

– megfelelőség és teljesítés ellenőrzése a Bizottság megbízottai által;

– integrált biztosíték-ellenőrzési rendszer kidolgozása, figyelembe véve a nemzetközi pénzügyi közvetítők és másodlagos közvetítők a támogathatósággal, a szerződések megfelelésével, a folyamatok betartásával és a teljesítéssel kapcsolatos követelményekkel foglalkozó belső ellenőrzési és belső auditálási rendszerét;

– pénzügyi beszámolók külső könyvvizsgálók által történő vizsgálata;

– a nemzetközi pénzügyi közvetítők által évente benyújtott megbízhatósági nyilatkozatok.

A folyamatok rendeltetés szerinti működésének ellenőrzését több információs csatornán keresztül biztosítják:

– a vezetőség napi munkája és tapasztalatai során szerzett ismeretei a főigazgatóság belső ellenőrzési rendszereinek helyzetéről;

– a főigazgatóság általi hivatalos ellenőrzés, követő intézkedések és nyomon követési megoldások;

– az éves ICS-vizsgálat eredményei („az alapvető követelmények maradéktalan teljesülése”);

– a kockázatértékelés eredményei;

– előzetes és utólagos ellenőrzések, beleértve a kivételek és/vagy belső ellenőrzési hiányosságok jelentését is;

– a főigazgatóság külső pénzügyi ellenőrzéseinek eredményei;

– a főigazgatóság belső ellenőrzési részlege által végzett ellenőrzési és tanácsadási munka;

– a külső értékelők által végrehajtott programok értékelése.

A belső ellenőrzési részleg, a Belső Ellenőrzési Szolgálat és az Európai Számvevőszék további visszajelzést szolgáltat az ellenőrzési rendszer megfelelőségéről.

Az ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzések költségeinek és hasznának becslése

A tervezett ellenőrzések tág értelemben vették figyelembe, összhangban a belső ellenőrzés COSO szerinti, mintaként szolgáló definíciójával, amely szerint az „egy folyamat, amelynek célja, hogy indokolt mértékű megbízhatóságot teremtsen a tevékenységek eredményességével és hatékonyságával, a pénzügyi beszámolók megbízhatóságával, valamint a vonatkozó törvények és rendelkezések betartásával kapcsolatos célkitűzések megvalósítása tekintetében”. Az ellenőrzések költségeit átfogóan becslik meg, figyelembe véve mindazokat a tevékenységeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggnek a nemzetközi pénzügyi közvetítők, a pénzügyi közvetítők és az FB jogosultságainak vizsgálatával, valamint a kiadások szabályszerűségével. Lehetőség szerint az ellenőrzések költségeit részletezik a különböző irányítási stádiumok mentén, a tervezett ellenőrzési rendszer leírásával összhangban.

Az új program várható módosításait figyelembe vevő kiigazítások az alábbi főbb változtatások adatait veszik figyelembe:

a) A tőke- és hitelfinanszírozási platformok szerint alkalmazandó szabályok tisztázása és fokozott megelőző fellépés a megfelelő követelmények kidolgozás révén;

b) A kamatokkal kapcsolatos intézkedések összehangolása és további szerződéses jogorvoslati lehetőségek, amelyek segítségével korrekciós lépéseket lehet tenni a követelményekkel kapcsolatos végrehajtási hibák esetén.

A vonatkozó szabályok be nem tartásával kapcsolatos várható kockázatok felmérése

A tervezett ellenőrzési rendszerben a szabályok be nem tartásával kapcsolatos kockázatot (a meghatározás szerint: a tranzakciók szintjén felmerülő, a jogszerűséggel és szabályszerűséggel kapcsolatos hibák várható kockázata) többéves szinten 2 % alatt tartják, ugyanakkor a költségek is alacsonyabbak lesznek a kockázat gyakoriságának és hatásának mérséklése miatt, ami kiegészítő intézkedések bevezetésének köszönhető.

A hibák aránya várhatóan csökkenni fog a vonatkozó szabályok, köztük a SMART (specifikus, mérhető, megegyezésen alapuló, realisztikus, időhöz kötött) követelmények egyértelművé tétele, a szerződéses jogorvoslati lehetőségek megerősítése, valamint az érdekek fokozott összehangolása nyomán.

2. TÁMOGATÁSOK

A tervek szerint a program költségvetésének jelentős hányadát központosított közvetett irányítás alatt, azaz végrehajtó ügynökségek révén hajtják végre.

A belső ellenőrzési rendszer felállításával kapcsolatos információk

A jelenlegi belső ellenőrzési keret a Bizottság belső ellenőrzési standardjaira, a legjobb projektek kiválasztására és jogi eszközökbe történő átültetésére vonatkozó eljárásokra, a projekt teljes életciklusában alkalmazott projekt- és szerződésirányításra, az igények – beleértve az ellenőrzései igazolások átvételét is – előzetes ellenőrzésére, valamint a költségszámítási módszerek előzetes tanúsítására, utólagos ellenőrzésére és értékelésére épül.

Az ajánlattételi felhívások dokumentációja részletes útmutatást tartalmaz a támogathatósággal, elsősorban a személyi jellegű költségekkel kapcsolatos leggyakoribb hibákkal kapcsolatos szabályokról. A kedvezményezetteket felkérik, hogy már a pályázat készítésekor kellő mértékben részletezzék a tervezett költségeket, hogy lehetővé tegyék az előzetes vizsgálatot és az esetleges hibák vagy félreértések feltárását, valamint szükség esetén a támogatási megállapodás végrehajtásának vagy elfogadásának módosítását. Ez számottevő mértékben fogja javítani a kedvezményezettek jogbiztonságát, illetve csökkenteni a hibák kockázatát.

Utólagos ellenőrzéseket végeznek annak érdekében, hogy megállapítsák a képzés, az előzetes ellenőrzések és a korrekciók ellenére fennmaradó hibák reprezentatív átlagos arányát. A programhoz tartozó, a kiadásokkal kapcsolatos utólagos ellenőrzési stratégia alapját a pénzegység alapú mintavételi eljárásban meghatározott ügyletek pénzügyi ellenőrzése képezi, amelyet kockázatalapú mintavétel egészít ki. A jogszerűség és szabályszerűség utólagos ellenőrzésének stratégiáját megerősített operatív értékelés és a csalás elleni stratégia egészíti ki (lásd 2.3 pont alább).

Az ellenőrzési rendszer keretében végzett ellenőrzések költségeinek és hasznának becslése

Egyensúlyt kell találni egyrészt a program vonzereje között a kedvezményezettekre háruló ellenőrzési teher csökkentésével (fokozott bizalom és kockázatvállalás több átalányfinanszírozás, átalányösszeg és egységre vetített költségskála alkalmazásával), másrészt annak biztosításával, hogy a nem korrigált hibák aránya az ésszerűség határán belül marad.

A DG ENTR felállít egy olyan belső ellenőrzési rendszert, amely ésszerű biztosítékokat nyújt arra, hogy a hibakockázat a többéves kiadási időszak egésze alatt éves alapon a 2–5%-os tartományon belül marad; a végső cél, hogy a többéves programok lezárásakor, miután figyelembe vették az összes audit, korrekció és visszafizettetési intézkedés pénzügyi hatását, a fennmaradó hibaarány a lehető legközelebb legyen a 2 %-hoz.

Az ellenőrzési stratégia célja a hibakockázat megfelelő és megbízható kimutatása, valamint a csalásra utaló jelek eredményes és hatékony kivizsgálása. A pályázatok a támogatási megállapodás aláírása előtti előzetes ellenőrzése és a támogathatósági szabályok tisztázása nem növelheti számottevően a szerződéskötéshez szükséges időt. A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők évente jelentést tesznek az ellenőrzés költségeiről és hasznáról, a Bizottság pedig a félidős felülvizsgálat keretében beszámol a jogalkotó hatóságnak a nem megfelelés elért mértékéről.

A vonatkozó szabályok be nem tartásával kapcsolatos várható kockázatok felmérése

A. Jelenlegi hibaforrások

Az eddigi eredmények alapján visszatérő hibákat azonosítottak az alábbiakkal kapcsolatosan:

· személyi költségek: költségátlagok vagy a költségvetésben előirányzott költségek elszámolása (a tényleges költségek helyett), a programban való részvétel időtartamára vonatkozó megfelelő nyilvántartás elmulasztása, nem támogatható tételek (kkv-tulajdonosi és -vezetői költségek) elszámolása.

· egyéb közvetlen költségek: a feltárt rendszeresen hibák közé tartozik az alvállalkozók igénybe vétele előzetes jóváhagyás vagy a gazdaságilag előnyös szerződésekre vonatkozó szabályok betartása nélkül stb.

· közvetett költségek: a közvetett költségeket sok esetben a közvetlen költségek átalányösszegben kifejezett százalékos arányában adják meg, így a közvetett költségekben elkövetett hiba arányos a közvetlen költségben elkövetett hibával.

В. Javasolt egyszerűsítési lehetőségek

A költségvetési rendelet háromévenkénti felülvizsgálatába foglalt egyszerűsítési intézkedések a program javára válnak. Ennek keretében a Bizottság kihasználja a lehetőséget, hogy egyszerűsítési intézkedéseket fogadjon el például a kkv-tulajdonosi és vezetői rögzített egységköltségekre vagy a személyi jellegű költségek egységes mértékének alkalmazására vonatkozóan, a kedvezményezettek szokásos számviteli elveivel összhangban.

C. Az ellenőrzések módosításának hozzájárulása a nem megfelelés várható szintjének csökkentéséhez

A kiindulási pont a jelenlegi helyzet, amely az eddig elvégzett CIP-támogatások ellenőrzésén alapul. A folyamatban lévő CIP-ellenőrzések során feltárt hibák aránya 5 % körül van. Azon feltételezések alapján, hogy

– az új versenyképesség és a kkv-program keretében nyújtott támogatások kedvezményezettjei hasonlóak a CIP-ben részt vevőkkel, valamint hogy

– a hibaforrások egyharmada a becslések szerint megegyezik a fenti B. pontban felsoroltakkal,

a költségvetési rendeletben meghatározott egyszerűsítési intézkedések várhatóan a hibaszázalék csökkenéséhez vezetnek. A hibák további csökkenése a támogathatósági szabályok előzetes tisztázásától várható.

Következtetés: a fent említett összes intézkedést egybevéve, a végső cél, hogy az életciklus végére, a fennmaradó hibaarány a lehető legközelebb legyen a 2 %-hoz.

Ez a forgatókönyv azon a feltételezésen alapul, hogy az egyszerűsítési eljárásokon nem végeznek lényeges módosításokat a döntéshozatali folyamat során.

3. KÖZBESZERZÉS

A Bizottság belső ellenőrzési standardjainak végrehajtásán alapuló belső ellenőrzési kerettel, a legelőnyösebb ajánlatok kiválasztásával és a projekt/szerződés teljes időtartamára vonatkozó szerződéskezeléssel kapcsolatos közbeszerzési eljárásokkal, valamint a számlák és kifizetések előzetes ellenőrzésével megelőzhető, hogy a fennmaradó hibaarány meghaladja a 2 %-ot.

2.3.      A csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottság csalásmegelőzési stratégiájának (CAFS)[27] keretében és a konzultáció, valamint az OLAF Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózatában való részvétel révén az OLAF-tól kapott segítséggel a DG ENTR kidolgozta a saját csalásmegelőzési stratégiáját, amely a főigazgatóságon belüli, illetve a kedvezményezettekkel és a szerződéses vállalkozókkal szembeni csalás és szabálytalanságok megelőzésére és felderítésére irányuló intézkedéseket tartalmaz. A csalásmegelőzési stratégiát évente frissítik.

Különösen a támogatások tekintetében a DG ENTR csalásmegelőzési stratégiájába épített cselekvési terv az összes kedvezményezett (koordinátorok, partnerek, alvállalkozók és más szereplők) és projekt (jelentések és költségnyilatkozatok) központi nyilvántartásának létrehozását irányozza elő. Ez az adatbázis, a csalásra utaló jelek vagy figyelmeztető jelzések kimutatására alkalmas hatékony adatelemző eszközök tervezett beszerzésével együtt, jelentősen javítani fogja az ellenőrzési funkciókat és képességeket.

A megelőző és hatékony ellenőrzések végrehajtásához szükséges tudás és kapacitás növelése érdekében a DG ENTR csalásmegelőzési stratégiájába épített cselekvési terv különleges képzések szervezését és útmutató anyagok biztosítását irányozza elő. Ezen túlmenően kidolgoznak és végrehajtanak egy ellenőrzési stratégiát a kedvezményezettek pénzügyi és technikai kapacitásának értékelésére, valamint a kedvezményezetteknek a csalásra utaló jeleken, az IT-eszközökben történő regisztráción és az előzetes/utólagos ellenőrzésekre való kijelölésen alapuló kockázati besorolására.

Ezenkívül, a lehetséges csalásokra és szabálytalanságokra összpontosítva vizsgálati eljárásokat és útmutatásokat dolgoznak ki a kockázatalapú utólagos ellenőrzésekhez. Ezt a csalásmegelőzési stratégiát jobban összehangolják a belső ellenőrzési szabványokkal is, különösen a kockázatértékeléssel, valamint más főigazgatóságok és továbbadott felhatalmazással rendelkező szervezetek csalásmegelőzési stratégiájával.

A pénzügyi eszközöket illetően a Bizottság biztosítja, hogy a nemzetközi pénzügyi közvetítőkkel kötött szerződésekkel kapcsolatos dokumentáció a csalás, a korrupció és minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzésére irányuló intézkedéseket tartalmaz, továbbá egy kötelezettséget is a nemzetközi pénzügyi közvetítők számára, amely szerint ezeket az intézkedéseket át kell ültetniük a kiválasztott közvetítőkkel kötött szerződéseikbe, illetve irányítási és ellenőrzési rendszereikbe, beleértve például a Bizottság előre meghatározott követelményein alapuló nyomon követési tevékenységeket is.

3.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.      A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási tétele/tételei

· Létrehozandó új költségvetési tételek (indikatív)

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel: || Kiadás típusa || Részvétel

1. fejezet || diff. || EFTA-országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

[1] || Operatív kiadási tétel: 02 02 01 A vállalkozások versenyképessége és a kkv-program || diff. || IGEN || IGEN || IGEN || nem

[1] || Igazgatási kiadási tétel(ek) || nem diff. || IGEN || IGEN || IGEN || nem

3.2.      A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.   A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: 1 || Szám || [Fejezet: ……………...……………………………………………………………….]

Főigazgatóság: ENTR || || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || 2020 után || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalások || (1) || 213,600 || 256,000 || 300,500 || 346,000 || 393,500 || 441,000 || 492,400 || || 2443,000

Kifizetések || (2) || 110,240 || 235,240 || 287,240 || 311,240 || 327,240 || 368,240 || 439,240 || 364,320 || 2443,000

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[28] || 02,0104 || (3) || 11,000 || 11,000 || 11,000 || 11,000 || 11,000 || 12,000 || 12,000 || || 79,000

Előirányzatok ÖSSZESEN a DG ENTR számára || Kötelezettségvállalások || =1+3 || 224,600 || 267,000 || 311,500 || 357,000 || 404,500 || 453,000 || 504,400 || || 2522,000

Kifizetések || =2 +3 || 121,240 || 246,240 || 298,240 || 322,240 || 338,240 || 380,240 || 451,240 || 364,320 || 2522,000

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalások || (4) || 213,600 || 256,000 || 300,500 || 346,000 || 393,500 || 441,000 || 492,400 || || 2443,000 ||

Kifizetések || (5) || 110,240 || 235,240 || 287,240 || 311,240 || 327,240 || 368,240 || 439,240 || 364,320 || 2443,000 ||

Ÿ Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 11,000 || 11,000 || 11,000 || 11,000 || 11,000 || 12,000 || 12,000 || || 79,000 ||

A többéves pénzügyi keret <1>. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalások || =4+ 6 || 224,600 || 267,000 || 311,500 || 357,000 || 404,500 || 453,000 || 504,400 || || 2522,000 ||

Kifizetések || =5+ 6 || 121,240 || 246,240 || 298,240 || 322,240 || 338,240 || 380,240 || 451,240 || 364,320 || 2522,000 ||

||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: ENTR ||

Ÿ Humánerőforrás || 18,764 || 19,140 || 19,522 || 19,913 || 20,311 || 20,717 || 21,131 || 139,498

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,086 || 0,088 || 0,089 || 0,091 || 0,093 || 0,095 || 0,097 || 0,639

|| || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. DG ENTR.[29] FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 18,850 || 19,228 || 19,611 || 20,004 || 20,404 || 20,812 || 21,228 || 140,137

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || 2020 után || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalások || 243,450 || 286,228 || 331,111 || 377,004 || 424,904 || 473,812 || 525,628 || || 2662,137

Kifizetések || 140,090 || 265,468 || 317,851 || 342,244 || 358,644 || 401,052 || 472,468 || 364,320 || 2662,137

3.2.2.   Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨      A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– X       A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

|| Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket[30] ò || || || 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || ÖSSZESEN

|| TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[31] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

|| 1. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: Az uniós vállalkozások versenyképessége és fenntarthatósága keretfeltételeinek javítása || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| Az európai versenyképességet javító intézkedések || Tanulmányok, hatásvizsgálatok, értékelések, konferenciák, || 0,250 || 54 || 13,500 || 55 || 13,750 || 57 || 14,250 || 58 || 14,500 || 60 || 15,000 || 61 || 15,250 || 62 || 15,500 || 407 || 101,680

|| A kkv-szakpolitika kidolgozására és a kkv-k versenyképességének előmozdítására irányuló tevékenységek || Értekezletek, jelentések, adatbázisok || 0,075 || 98 || 7,350 || 98 || 7,350 || 122 || 9,150 || 124 || 9,300 || 128 || 9,600 || 138 || 10,350 || 152 || 11,400 || 860 || 64,480

|| Idegenforgalom || Projektek, díjak, felmérések, rendezvények || 1,000 || 9 || 9,000 || 12 || 12,000 || 16 || 16,000 || 19 || 19,000 || 22 || 22,000 || 25 || 25,000 || 28 || 28,000 || 131 || 131,440

||  Új üzleti koncepciók a fogyasztói javakra vonatkozóan || Piaci sokszorosítás típusú projektek || 1,000 || 8 || 8,000 || 9 || 9,000 || 11 || 11,000 || 13 || 13,000 || 14 || 14,000 || 15 || 15,000 || 17 || 17,000 || 87 || 86,800

|| 1. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 384,400

|| 2. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A vállalkozókedv ösztönzése || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| A vállalkozókedvet előmozdító tevékenységek || Tanulmányok, kampányok, rendezvények || 0,5 || 5 || 2,500 || 6 || 3,000 || 5 || 2,500 || 6 || 3,000 || 6 || 3,000 || 6 || 3,000 || 7 || 3,500 || 41 || 20,720

|| csereprogramok száma || 0,007 || 600 || 4,200 || 720 || 5,040 || 1300 || 9,100 || 1400 || 9,800 || 1650 || 11,550 || 1770 || 12,390 || 2000 || 14,000 || 9440 || 66,080

|| 2. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 86,800

|| 3. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása || || || || || || || || || || || || || || || ||

Pénzügyi eszközök || Kkv kedvezményezettek száma (hitelgarancia) || 0,004 || 7500 || 30,000 || 17 000 || 68,000 || 27 000 || 108,000 || 31 000 || 124,000 || 31 000 || 124,000 || 31 000 || 124,000 || 42 000 || 168,000 || 186500 || 746,320

|| Hitel volumene (millió euró) || || 1 071 || || 2 201 || || 3 384 || || 3 995 || || 4 065 || || 4 119 || || 5 420 || || 24255 ||

|| Kkv kedvezményezettek száma (kockázati tőke) || 1, 220 || 10 || 12,200 || 30 || 36,600 || 46 || 56,120 || 85 || 103,700 || 115 || 140,300 || 140 || 170,800 || 140 || 170,800 || 566 || 690,000

|| Tőkeáttétel értéke euróban (kockázati tőke) || || 103 || || 343 || || 686 || || 1 064 || || 1 445 || || 1 817 || || 1 869 || || 7 327 ||

|| 3. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 1436,320

|| 4. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A piacra jutás javítása || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| Enterprise Europe Network || Partnerségi tervek || 0,005 || 5732 || 28,660 || 5821 || 29,105 || 5923 || 29,615 || 6040 || 30,200 || 6106 || 30,530 || 6336 || 31,680 || 6540 || 32,700 || 42 498 || 212,500

|| Támogatási szolgáltatásokban részesülő kkv-k száma (1000 kkv-ból) || 0,065 || 403 || 26,195 || 418 || 27,170 || 438 || 28,47 || 458 || 29,77 || 488 || 31,720 || 508 || 33,020 || 539 || 35,035 || 3252 || 211,380

|| Külföldön működő kkv-k támogatása || Tanulmányok || 0,250 || 10 || 2,500 || 12 || 3,000 || 15 || 3,750 || 14 || 3,500 || 15 || 3,750 || 18 || 4,500 || 20 || 5,000 || 104 || 25,951

|| || Kkv-központok; információs szolgálatok kkv-k számára || 1,000 || 5 || 5,000 || 6 || 6,000 || 7 || 7,000 || 9 || 9,000 || 10 || 10,000 || 11 || 11,000 || 12 || 12,000 || 60 || 60,000

|| || Platformok, rendezvények, promóciós tevékenységek || 0,200 || 6 || 1,200 || 6 || 1,300 || 8 || 1,600 || 10 || 1,900 || 10 || 2,000 || 12 || 2,400 || 13 || 2,600 || || 13,249

|| Nemzetközi ipari együttműködés támogatása || Munkaértekezletek, tanácskozások || 0,200 || 5 || 1,000 || 7 || 1,400 || 8 || 1,600 || 9 || 1,800 || 10 || 2,000 || 11 || 2,200 || 12 || 2,400 || 62 || 12,400

|| 4. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 535,480

|| KÖLTSÉG ÖSSZESEN || || 213,600 || || 256,000 || || 300,500 || || 346,000 || || 393,500 || || 441,000 || || 492,400 || || 2443,000

3.2.3.   Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.            Összegzés

– ¨      A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– X       A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 18,764 || 19,140 || 19,522 || 19,913 || 20,311 || 20,717 || 21,131 || 139,498

Egyéb igazgatási kiadások || 0,086 || 0,088 || 0,089 || 0,091 || 0,093 || 0,095 || 0,097 || 0,639

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 18,850 || 19,228 || 19,611 || 20,004 || 20,404 || 20,812 || 21,228 || 140,137

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN[32] kívüli előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 18,85050 || 19,228 || 19,611 || 20,004 || 20,404 || 20,812 || 21,228 || 140,137

3.2.3.2.            Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨      A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

– X       A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Teljes munkaidős egyenértékben megadott becslés

|| 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020.

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 110 || 110 || 110 || 110 || 110 || 110 || 110

XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben (FTE))[33] || || || || || || ||

XX 01 02 01 (CA, INT, SNE a teljes keretből) || 58 || 58 || 58 || 58 || 58 || 58 || 58

XX 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy[34] || a központban[35] || || || || || || ||

|| küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (CA, INT, SNE – közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 02 (CA, INT, SNE – közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tételek (adja meg) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 168 || 168 || 168 || 168 || 168 || 168 || 168

XX az érintett szakpolitikai területet vagy költségvetési cím.

A szükséges humán erőforrásokat annak a főigazgatóságnak a személyi állománya biztosítja, amely már feladatul kapta a tevékenység kezelését és/vagy a főigazgatóságon belül áthelyezték, esetlegesen további áthelyezéssel, amelyet a kezelő főigazgatóság az éves áthelyezési eljárás alapján végez, a költségvetési korlátokra tekintettel. A DG ENTR azt tervezi, hogy részben kiszervezi egy meglévő végrehajtó ügynökségre. Az összegek és imputálások szükség esetén kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4.   A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség

– X       A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslattal, COM(2011) 500 végleges.

– ¨      A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

– ¨      A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[36]

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.   Harmadik felek részvétele a finanszírozásban [kitöltendő]

– - A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társ-finanszírozást

Előirányzatok millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

|| 2014. || 2015. || 2016. || 2017. || 2018. || 2019. || 2020. || Összesen

A programban részt vevő nem uniós országok[37] || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || Pm || Pm || Pm || Pm || Pm || Pm || Pm || Pm

3.3.      A bevételre gyakorolt becsült hatás

– X       A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨      A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[38]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || ... a táblázat a hatás időtartamának megfelelően (v.ö. 1.6. pont) további oszlopokkal bővíthető

Jogcímcsoport …………. || || || || || || || ||

Az egyéb célhoz kötött bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(ek)et.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               COM(2011) 500 végleges.

[2]               A szellemitulajdon-jogok webportálját és az e-tanulási szolgáltatásokat több mint 50 000 különböző felhasználó vette igénybe, 2 milliónál több oldallátogatással; több mint 30 képzési szemináriumra és interaktív munkaértekezletre kerül sor minden évben, ahol összegyűjtik a kkv-kat foglalkoztató kérdéseket – ezeknek kétharmada Európában.

[3]               A kisebb tagállamok által önállóan végzett tanulmányok/felmérések kisebb európai hozzáadott értéket jelentenének, és alkalmazási körük nem fedné le az EU egészét, továbbá a más országokban már elvégzett kutatások megismétléséhez vezethetnek.

[4]               Az intézkedéseknek ez a típusa nagyobb hozzáadott értékkel és hatással jár, ha a tagállamok között összehangolt/egymást kiegészítő megközelítéssel végzik; ezen túlmenően, a kisebb tagállamok általában kevesebb erőforrással rendelkeznek úti céljaik, és különösen a nemzetközi idegenforgalmi termékeik népszerűsítésére.

[5]               COM(2011) 500 végleges, SEC(2011) 867–868 végleges. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése – II. rész: A szakpolitikai területek áttekintése.

[6]               Zárójelentés: A Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal értékelése; 2011. május 12. http://ec.europa.eu/cip/files/docs/evaluation-of-eaci-may-2011_en.pdf

[7]               http://ec.europa.eu/cip/files/docs/public-consultation-annex2-to-final-report_en.pdf

[8]               http://ec.europa.eu/enterprise/dg/files/evaluation/final_report_eip_interim_evaluation_04_2009_en.pdf

[9]               http://ec.europa.eu/cip/files/docs/eip-final-evaluation-report_en.pdf

[10]             Az Európa 2020 stratégia költségvetése című bizottsági közleményben (COM(2011)500) közölt összeghez képest a program költségvetése csökkent, mivel a szabványosítás támogatására szolgáló intézkedések – sikeres szerkezetük és hatékony megvalósításuk megőrzése okán – 182 millió eurós finanszírozása nem ebből a programból történik.

[11]             COM(2010) 2020 végleges.

[12]             COM(2010) 614 végleges.

[13]             COM(2008) 394 végleges.

[14]             COM(2011) 78 végleges.

[15]             COM(2011) 398 végleges.

[16]             HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

[17]             Az Eurobarometer 2009. évi felmérése a vállalkozókedvről.

[18]             COM(2010) 352 végleges.

[19]             HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[20]             HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

[21]             Ezek a mutatók a vállalkozás- és iparpolitikai területek alakulására vonatkoznak. A Bizottság önmagában nem kizárólagosan felelős a célok teljesítéséért. A területeken jelentkező eredményeket egy sor más, a Bizottság ellenőrzésén kívül álló tényező is befolyásolja.

[22]             ULC-n alapuló NEER/REER, az árfolyam-ingadozás hatásait figyelmen kívül hagyva (NEER = névleges effektív árfolyam; REER = reál effektív árfolyam; ULC = fajlagos munkaköltség).

[23]             ABM: tevékenységalapú irányítás – ABB: tevékenységalapú költségvetés-tervezés

[24]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[25]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[26]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[27]             COM(2011) 376, 2011.6.24.

[28]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), végrehajtó ügynökségek (a tervezett további kiszervezés figyelembevétele nélkül) közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[29]             A DG ENTR azt tervezi, hogy részben kiszervezi egy meglévő végrehajtó ügynökségre. Az összegek és imputálások szükség esetén kiigazításra kerülnek a kiszervezési folyamat eredményei alapján. Az "egyéb igazgatási kiadás” a kötelező bizottsági ülések finanszírozását fedezi.

[30]             Az operatív előirányzatok indikatív lebontása és a költségvetésnek a javasolt intézkedések közötti, ebből következő elosztása a tervezett intézkedés jellegén alapul: például a kkv-politika kialakítását és a kkv-k versenyképességének előmozdítására irányuló tevékenységek szakpolitika kidolgozásának minősülnek, ami olyan tanulmányokon és rendezvényeken alapul, amelyekre megvalósítására közbeszerzés útján kerül sor, és amelyek kevésbé lesznek költségesek, mint az idegenforgalom és a fogyasztási cikkek területén tervezett ajánlattételi felhívással járó tevékenységek.

[31]             A teljesítést a szállítandó termékek és szolgáltatások képezik (pl.: finanszírozott diákcserék száma, épített utak km-einek száma stb.).

[32]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[33]             CA= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED= küldetésen lévő fiatal szakértő; LA= helyi alkalmazott; SNE= nemzeti szakértő.

[34]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[35]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[36]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[37]             A programban – külön feltételek alapján és a pénzügyi hozzájárulás befizetésének függvényében – részt vehetnek az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon tagállamai, amelyek az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartoznak, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, valamint az európai szomszédságpolitikák hatálya alá tartozó országok (lásd 5. cikk).

[38]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.