INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

Az Euratomnak e javaslat tárgyát képező kutatási és keretprogramja (2014–2018) (a továbbiakban: Euratom-program) a nukleáris energia (atommagfúzió és atommaghasadás) és a sugárvédelem területén folytatott kutatásra vonatkozik. A javaslat a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram szerves részét képezi. Meghatározza a közvetlen és a közvetett cselekvések átfogó költségvetését, kitűzi a K+F-tevékenységek céljait, és rendelkezik a célok teljesítését támogató eszközökről.

A javaslat egyetlen rendelet formáját ölti, amely kiterjed a fenti területeken folytatott kutatási tevékenységek végrehajtásának valamennyi vetületére, rögzíti a tudományos és technológiai célkitűzéseket, és megfelelő szabályokat állapít meg a kutatószervezetek, az egyetemek és az ipar részvételére vonatkozóan. A javaslat a fúziósenergia-kutatási és ‑fejlesztési programra, az atommaghasadással és a sugárvédelemmel összefüggő kutatási tevékenységekre, valamint a JRC által a nukleáris biztonság és védelem területén végrehajtandó közvetett cselekvésekre terjed ki.

A javaslat tehát a 2014–2018-as évekre biztosítani fogja a nukleáris tudomány és technológia területén zajló uniós finanszírozású kutatási és képzési tevékenységek folyamatosságát, és ezáltal – az uniós hozzáadott érték maximalizálása érdekében – fenntartja a tagállami tevékenységeket hatékonyan és eredményesen ösztönző és koordináló jelenlegi programokat.

A fenti prioritások támogatása révén az Euratom-program (2014–2018) hozzá fog járulni a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban kijelölt három stratégiai célkitűzés – kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások – teljesítését. Ennek megfelelően összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket kell fenntartani az Euratom-program és a „Horizont 2020” keretprogram között.

A javasolt Euratom-keretprogram egyértelműen kapcsolódik az Európa 2020 és az Energia 2020 stratégiában kitűzött célokhoz. A program a kereskedelmi hasznosítás előtti és a politikai szempontból lényeges kutatás támogatása, valamint a tudományos közösség és az ipar közötti technológiaátadás előmozdítása révén hozzá fog járulni az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezéshez. Az Euratom-program számos területen hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez azáltal, hogy valamennyi tevékenységében hangsúlyt helyez a szakemberképzésre, növeli a meglévő nukleáris ipar versenyképességét, és – kiemelten a fúziós energia területén – új, csúcstechnológiát képviselő ágazatot hoz lére.

Az Euratom-Szerződés a nukleáris területre vonatkozó kutatási programok időtartamát öt évre korlátozza[1]. A javasolt jogi aktus tehát 2018 végéig marad hatályban.

Az ITER külön határozat tárgyát képezi, mivel e projekt finanszírozása a többéves pénzügyi kereten kívül történik, összhangban „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011) 500, 2011.6.29.).

Az Euratom-program (2014–2018) végrehajtása egyetlen, a nukleáris kutatási tevékenységek végrehajtásához szükséges rendelkezések összességét tartalmazó rendelet útján történik. Ez gyökeresen új megközelítés az előző programozási időszakokhoz képest, az ebben a rendeletben foglaltak ugyanis korábban négy különböző jogi aktus (a keretprogramra, a közvetett cselekvésekre irányuló egyedi programra, illetve a JRC közvetlen cselekvéseire vonatkozó három határozat, valamint a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó rendelet) tárgyát képezték.

A rendelet az egyszerűsítés célkitűzését azáltal is szolgálja, hogy a benne említett részvevői garanciaalap azonos a „Horizont 2020” keretprograméval.

Az Euratom-program (2014–2018) továbbá jelentősen egyszerűsíti a finanszírozási szabályokat, és felülvizsgált ellenőrzési stratégiát léptet életbe, ezzel is az általános egyszerűsítés célkitűzését szolgálva.

2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

Az Euratom-programra vonatkozó javaslat a „Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” című zöld könyv[2] alapján végzett széles körű nyilvános konzultációra beérkezett válaszok messzemenő figyelembevételével készült. További konzultációkra került sor azzal a céllal, hogy a kormányokkal, valamint az ipar, a tudományos közösség és a civil társadalom érdekeltjeinek széles körével – a nukleáris és nem nukleáris kérdésekre egyaránt kitérve – megvitassák a most induló kutatási programban rejlő energiaügyi kihívást. A Bizottság ezenkívül figyelembe vette a 2012–2013-as Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslatnak a Tanácsban, az Európai Parlamentben, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban lezajlott vitájából nyert eredményeket.

A javaslat egy alapos hatásvizsgálatra is támaszkodik, amely az érdekelt felekkel folytatott konzultációkon, valamint belső és külső értékeléseken alapul. Az értékelés tanúsága szerint a nukleáris biztonsági kihívásokon és a nukleáris ismeretek európai visszaesésén eredményesen lehet segíteni a tagállamok és a magánszféra kutatási erőfeszítései, valamint a tudományágak és a technológiai ágazatok között fennálló szinergiák kiaknázásával. Uniós szintű fellépéssel megszilárdítható a nukleáris területet érintő kutatás és az innováció keretszabályozása, és összehangolhatók a tagállamok kutatási erőfeszítései, s ezáltal elkerülhető a munka megkettőzése, kulcsfontosságú területeken fenntartható a kritikus tömeg, és a lehető leghatásosabban használható fel a közfinanszírozás. Uniós szintű program keretében ezenkívül vállalkozni lehet a fúziós energia jelentős kockázattal járó, hosszú távú kutatási-fejlesztési programjára is: a kockázat megoszlik, és olyan spektrum és méretgazdaságosság érhető el, amelyre másképpen nem volna lehetőség.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A keretprogram jogalapja az Euratom-Szerződés 7. cikke.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat költségvetése folyó árakon szerepel. A költségvetési, humán- és igazgatási erőforrásokat érintő vonzatokat a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0400 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és különösen annak 7. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[3],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

mivel:

(1) Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: Közösség) egyik célkitűzése, hogy – többek között a tagállamokban folytatott nukleáris kutatás előmozdítása és elősegítése, valamint közösségi kutatási és képzési program végrehajtásával történő kiegészítése révén – hozzájáruljon az életszínvonal emeléséhez a tagállamokban.

(2) A nukleáris kutatás a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem szintjének növelése révén hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz. Ugyanilyen fontos a nukleáris kutatás hozzájárulása az energiarendszer hosszú távú széntelenítésének biztonságos, hatékony és zavartalan megvalósításához.

(3) A nukleáris kutatás támogatása révén a Közösség kutatási és képzési programja (a továbbiakban: Euratom-program) hozzá fog járulni a […]-(je)i XX/XXXX/EU rendelettel[5] létrehozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: „Horizont 2020” keretprogram) célkitűzéseinek eléréséhez, és elő fogja mozdítani az Európa 2020 stratégia végrehajtását, valamint az európai kutatási térség létrehozását és működését.

(4) A nukleáris energia által az energiaellátásra és a gazdasági fejlődésre potenciálisan gyakorolt hatás mellett a súlyos nukleáris szerencsétlenségek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Ezért az Euratom kutatási és képzési programban a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani a nukleáris biztonságra és – adott esetben – a biztonsági szempontokra.

(5) Mivel minden tagállam rendelkezik nukleáris létesítménnyel vagy (különösen orvosi célokra) felhasznál radioaktív anyagokat, 2008. december 2-i következtetéseiben a Tanács elismerte[6] a nukleáris területhez tartozó készségek iránti folyamatos igényt, melynek különösen a kutatáshoz kapcsolódó, közösségi szinten összehangolt megfelelő oktatással és képzéssel kell eleget tenni.

(6) A Közösség az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás[7] aláírásával vállalta, hogy részt vesz az ITER megépítésében és majdani üzemében. A Közösség hozzájárulásának irányítása a 2007. március 27-i tanácsi határozattal[8] létrehozott Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (a továbbiakban: Fusion for Energy) révén történik. A Fusion for Energy tevékenységét – beleértve az ITER-ét is – külön jogi aktus szabályozza.

(7) Ahhoz, hogy a magfúzió hitelt érdemlő megoldás legyen a tömeges energiatermelésre, először is arra van szükség, hogy az ITER sikeresen és határidőre megépüljön és üzembe álljon. Másodszor pedig olyan ambiciózus, de teljesíthető útitervet kell kijelölni, amely 2050‑re elvezet az energiatermelésig. E kritériumok teljesítéséhez új irányt kell adni az európai magfúziós programnak. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ITER-t támogató tevékenységekre. Ezen ésszerűsítés közben nem szabad kockára tenni a fúziós energia tudományos közösségében Európa által betöltött vezető szerepet.

(8) A Közös Kutatóközpontnak (JRC) továbbra is a felhasználó igényeire szabott független tudományos és technológiai támogatást kell biztosítania a közösségi szakpolitikák megfogalmazásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez, különösen a nukleáris biztonsági és védelmi kutatás és képzés területén.

(9) A Közös Kutatóközpontnak továbbra is kiegészítő forrásokat kell létrehoznia versenyorientált tevékenységek révén, beleértve az Euratom-program közvetett cselekvéseiben való részvételt, a harmadik felekkel folytatott munkát és – csekélyebb mértékben – a szellemi tulajdon kiaknázását is.

(10) Noha mindegyik tagállam maga dönthet arról, hogy a nukleáris energiát hasznosítja-e vagy sem, az Uniónak az a szerepe, hogy – valamennyi tagállama érdekében – keretet alakítson ki az atommag-hasadási technológiákról közösen folytatott, több területet érintő kutatás, tudáslétrehozás és tudásmegőrzés támogatására, különös tekintettel a biztonságra, a védelemre, a sugárvédelemre és a nonproliferációra. Ehhez független tudományos eredményekre van szükség, a JRC hozzájárulása pedig kulcsfontosságú ezen a területen. A Bizottság „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című közleményében[9] ezt elismerte, és szándékát fejezte ki, hogy a politikai döntéshozatal tudományos alapjait a JRC révén megerősítse. A JRC e kihívásnak azzal kíván eleget tenni, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet érintő kutatási tevékenységét az Unió politikai prioritásaira összpontosítja.

(11) A kutatás és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és a tudományba vetett közbizalom megerősítése érdekében az Euratom-programnak támogatnia kell a polgárok és a civil társadalom tájékozott részvételét a kutatási és innovációs ügyekben, ehhez pedig elő kell mozdítania a tudományos oktatást, hozzáférhetőbbé kell tennie a tudományos ismereteket, olyan, felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendeket kell kidolgoznia, amelyek választ adnak a polgárok és a civil társadalom aggályaira és elvárásaira, és meg kell könnyítenie ez utóbbiak részvételét az Euratom-program tevékenységeiben.

(12) Az Euratom-program végrehajtása folyamán reagálni kell a tudomány és a technológia, az ipar, a szakpolitikák és a társadalom lehetőségeinek és igényeinek alakulására. A menetrendeket tehát valamennyi ágazat érdekelt feleivel szoros egyeztetésben kell kijelölni, és kellő rugalmasságot kell hagyni az új fejlemények figyelembevételéhez. Az Euratom-program ideje alatt folyamatosan külső szaktanácsadáshoz kell folyamodni, emellett igénybe véve a megfelelő struktúrákat – például az európai technológiai platformokat – is.

(13) Az Euratom-programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy nagyobb legyen a kutatói életpályának az Unión belüli vonzereje. Megfelelő figyelmet kell fordítani – önkéntes jellegük tiszteletben tartása mellett – a Kutatók Európai Chartájára és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexére[10], valamint az európai kutatási térséggel összefüggésben meghatározott egyéb referenciakeretekre.

(14) Az Euratom-program keretében kialakított tevékenységeknek arra kell törekedniük, hogy a kutatásban és az innovációban előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, különösen a nemek közötti aránytalanság hátterében álló okok kezelésével, a női és férfi kutatók képességeinek teljes kibontakoztatásával, valamint a nemek kérdésének a projektek tartalmába való beépítésével, a kutatás színvonalasabbá tétele és az innováció serkentése céljából. A tevékenységeknek törekedniük kell továbbá a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó – az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikke, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke szerinti – elvek érvényre juttatására.

(15) Az Euratom-program által támogatott kutatási és innovációs tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az etikai alapelveket. A tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit figyelembe kell venni. A kutatási tevékenységeknek továbbá figyelembe kell venniük az EUMSZ 13. cikkét, és csökkenteniük kell az állatok kutatási és kísérleti célú felhasználását, végcélként az állatfelhasználás helyettesítését szem előtt tartva. Minden tevékenységet az emberi egészségvédelem magas szintjének biztosításával kell végrehajtani.

(16) A hatás növelése érdekében továbbá az Euratom-programból és a magánforrásokból származó finanszírozást köz-magán társulások keretében kell együttesen mozgósítani olyan területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljaihoz. Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások részvételére.

(17) Az Euratom-programnak elő kell mozdítania a közös érdeken és a kölcsönös előnyökön alapuló – különösen a biztonság területét érintő – együttműködést harmadik országokkal.

(18) A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében az Euratom-program nyújtotta finanszírozást az állami támogatási szabályokkal összhangban kell kialakítani, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét, és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását vagy rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását.

(19) 2011. február 4-i ülésén az Európai Tanács elismerte, hogy az uniós kutatás finanszírozásában az ellenőrzés és a kockázatkezelés újfajta megközelítésére van szükség, és új egyensúly megteremtését szorgalmazta a bizalom és az ellenőrzés, illetve a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között. A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló 2010. november 11-i állásfoglalásában[11] az Európai Parlament az adminisztratív és pénzügyi egyszerűsítés irányába történő elmozdulásra szólított fel, és megállapította, hogy az uniós kutatásfinanszírozásnak bizalomalapúbbnak és kockázattűrőbbnek kellene lennie a résztvevőkkel szemben.

(20) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat. A résztvevőkre háruló ellenőrzési terhen enyhíteni fog az ellenőrzési stratégia olyan értelmű felülvizsgálata, amely a hangsúlyt a hibaarányok minimalizálásáról a kockázatértékelésen alapuló ellenőrzésre és a csalások felderítésére helyezi át.

(21)             Fontos gondoskodni az Euratom-program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a program minél hatékonyabb és felhasználóbarátabb végrehajtásáról, s emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és valamennyi résztvevőnek a programhoz való hozzáférését is.      Biztosítani kell a(z) XXXX/2012/EU tanácsi rendeletnek [új költségvetési rendelet][12], valamint az egyszerűsítés és a jobb szabályozás követelményeinek való megfelelést.

(22) Annak érdekében, hogy a végrehajtás minél hatékonyabb legyen, hogy egyszerűsített eljárásoknak köszönhetően valamennyi résztvevő egyszerűen vehessen részt, valamint hogy a résztvevőkre összehangolt, átfogó és átlátható keret legyen irányadó, indokolt, hogy az Euratom-programban való részvételre és a kutatási eredmények terjesztésére – egyes kiigazításokkal – a „Horizont 2020” keretprogramra alkalmazandó – a(z) XX/XXXX/EU rendeletben [részvételi szabályok] rögzített – szabályok vonatkozzanak.

(23) Fontos az Euratom-Szerződés 2. fejezetével összhangban elősegíteni a résztvevők által létrehozott szellemi tulajdon hasznosítását, s eközben megvédeni a többi résztvevő és a Közösség jogos érdekeit.

(24) Az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007–2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet[13] és az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló […]‑i/‑jei XX/XX/Euratom rendelet[14] alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalapok fontos védőmechanizmusnak bizonyultak, mivel mérséklik a nem teljesítő résztvevők részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegekhez kapcsolódó kockázatokat. A(z) XX/2012/EU rendelet alapján résztvevői garanciaalapként létrehozott Alapnak ki kell terjednie az 1908/2006/Euratom rendelet, a(z) XX/XX/Euratom rendelet [az Euratom részvételi szabályai (2012–2013)] és az e rendelet alapján végzett cselekvésekre is.

(25) Az Euratom-Szerződés 7. cikke a Bizottságra ruházza rá az Euratom-program végrehajtásának feladatát. Az Euratom-program végrehajtása céljából – kivéve a program közvetlen cselekvései tekintetében – a Bizottságot egy tagállami képviseletű tanácsadó bizottságnak kell segítenie, amely az e kutatási és képzési program hatókörébe tartozó területeken folytatott nemzeti politikák megfelelő összehangolását hivatott biztosítani.

(26) Az Euratom-programnak a vonatkozó területeken kijelölt célkitűzései eléréséhez a horizontális tevékenységek támogatására van szükség, mind az Euratom-program keretein belül, mind a „Horizont 2020” keretprogrammal közösen.

(27) Az eredményes teljesítményirányításhoz, beleértve az értékelést és a nyomon követést is, olyan egyedi eredményességi mutatók kidolgozására van szükség, amelyek mérhetők az idő előrehaladtával, reálisan teljesíthetők, megfelelnek az uniós beavatkozás logikájának, továbbá a célkitűzések és a tevékenységek hierarchiáját figyelembe véve relevánsak. Megfelelő koordinációs mechanizmusokat kell bevezetni az Euratom-program végrehajtása és nyomon követése, valamint az európai kutatási térség előrehaladásának, eredményeinek és működésének nyomon követése között.

(28) A Közös Kutatóközpontnak a Közös Kutatóközpont átszervezéséről szóló, 1996. április 10-i 96/282/Euratom bizottsági határozattal[15] létrehozott kormányzótanácsával konzultáltak a JRC közvetlen cselekvéseinek tudományos és technológiai tartalmáról.

(29) A jogbiztonság érdekében hatályon kívül kell helyezni az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozatot[16], az 1908/2006/Euratom rendeletet, az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) végrehajtására irányuló egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/976/Euratom tanácsi határozatot[17], az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2011) a keretében a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések révén végrehajtandó egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/977/Euratom tanácsi határozatot[18], az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról szóló, […]‑i/‑jei XXXX/XXXX tanácsi határozatot[19], a(z) XXX/XXXX/Euratom rendeletet [az Euratom részvételi szabályai (2012–2013)], az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, […]‑i/‑jei XXXX/XXXX/Euratom tanácsi határozatot[20] és az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról szóló, […]‑i/‑jei XXXX/XXXX/Euratom tanácsi határozatot[21].

(30) A Bizottság konzultált az Euratom Tudományos és Műszaki Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

LÉTREHOZÁS

1. cikk

Létrehozás

Ez a rendelet létrehozza a 2014. január 1-jétől 2018. december 31-ig tartó időszakra az Euratom kutatási és képzési programot (a továbbiakban: Euratom-program), és rögzíti a programban való részvétel szabályait, beleértve az e rendelet alapján odaítélt források kezelésével megbízott finanszírozó szervek programjaiban, valamint az e rendelet alapján és az XX/XXX/EU határozattal létrehozott „Horizont 2020” keretprogram (a továbbiakban: „Horizont 2020” keretprogram) alapján közösen végrehajtott tevékenységekben való részvételre irányadó szabályokat is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)           „kutatási és innovációs tevékenység”: a kutatási, a technológiafejlesztési, a demonstrációs és az innovációs tevékenységek teljes köre, beleértve a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés előmozdítását, az eredmények terjesztését és optimalizálását, valamint az Európai Atomenergia-közösségben (a továbbiakban: Közösség) működő kutatók képzésének és mobilitásának serkentését is;

b)           „közvetlen cselekvések”: a Bizottság által Közös Kutatóközpontja révén végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek;

c)           „közvetett cselekvések”: olyan kutatási és innovációs tevékenységek, amelyekhez az Unió vagy a Közösség (a továbbiakban: az Unió) pénzügyi támogatást nyújt, és amelyeket résztvevők hajtanak végre;

d)           „köz-magán társulás”: olyan partnerség, amelyben magánszektorbeli partnerek, az Unió és – esetleg – más partnerek vállalják, hogy egy kutatási és innovációs program vagy stratégiai fontosságú tevékenységek kidolgozását és végrehajtását közösen támogatják;

e)           „közszektoron belüli társulás”: olyan partnerség, amelyben regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közszektorbeli szervek vagy közfeladatot ellátó szervek a Közösséggel együtt vállalják, hogy egy kutatási és innovációs program vagy meghatározott tevékenységek kidolgozását és végrehajtását közösen támogatják.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az Euratom-program általános célkitűzése az, hogy előmozdítsa a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem javítását, valamint az energiarendszer biztonságos, hatékony és zavartalan módon történő hosszú távú széntelenítését. Ez az általános célkitűzés az I. mellékletben részletezett tevékenységek útján, az e cikk (2) és (3) bekezdése szerinti különös célkitűzések elérését szolgáló közvetlen és közvetett cselekvések formájában valósul meg.

(2) Az Euratom-program közvetett cselekvéseinek különös célkitűzései a következők:

a)      a nukleáris rendszerek biztonságos üzemének támogatása;

b)      hozzájárulás a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez;

c)      a nukleáris kompetenciák fejlesztésének és fenntarthatóságának támogatása az Unió szintjén;

d)      a sugárvédelem ügyének előmozdítása;

e)      előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén;

f)       a leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével;

g)      az innováció és az ipari versenyképesség ügyének előmozdítása;

h)      a páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása;

(3) Az Euratom-program közvetlen cselekvéseinek különös célkitűzései a következők:

a)      a nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre és a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti készültségre is kiterjedően;

b)      a nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően;

c)      a szabványosítás céljából rendelkezésre álló nukleáris tudásalap kiválóságának növelése;

d)      a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása;

e)      az Unió szapolitikáinak támogatása a nukleáris biztonság és védelem területén, valamint a kapcsolódó uniós jogalkotásban.

(4) Az Euratom-programot olyan módon kell végrehajtani, amely biztosítja, hogy a támogatott prioritások és tevékenységek megfeleljenek a változó igényeknek, és amely számol a tudomány, a technológia, az innováció, a piacok és a társadalom állandó fejlődésével.

(5) A (2) és a (3) bekezdésben felsorolt különös célkitűzések keretein belül figyelembe vehetők a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtási időszaka folyamán újonnan felmerülő nem várt igények, beleértve a felmerülő lehetőségekre, válságokra és fenyegetésekre, valamint az új uniós politikák kifejlesztésével kapcsolatos szükségletekre adandó választ, továbbá a leendő programok keretében támogatandó cselekvések irányítását is.

4. cikk

Költségvetés

(1) Az Euratom-program végrehajtására vonatkozó pénzügyi keret 1 788,889 millió EUR. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a)      a fúziós kutatási és fejlesztési programhoz kapcsolódó közvetett cselekvések: 709,713 millió EUR;

b)      az atommaghasadáshoz, a biztonsághoz és a sugárvédelemhez kapcsolódó közvetett cselekvések: 354,857 millió EUR;

c)      közvetlen cselekvések: 724,319 millió EUR.

Az Euratom-program közvetett cselekvéseinek végrehajtása esetében legfeljebb 13,5% fordítható a Bizottság igazgatási kiadásaira.

(2) Az Euratom-program pénzügyi keretéből fedezhetők az Euratom-program irányításához és célkitűzései eléréséhez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységek, és különösen – ha kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez – a tanulmánykészítés és a szakértői találkozók kiadásai, az elsődlegesen információfeldolgozásra és ‑cserére szolgáló informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, továbbá a Bizottságnak az Euratom-program irányítása kapcsán felmerülő, a technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz kapcsolódó minden egyéb kiadása.

(3) Szükség esetén – a 2018. december 31-ig le nem záruló cselekvésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából – a technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadások fedezésére előirányzatok vehetők fel a 2020 utáni költségvetésbe.

(4) Amennyiben a közvetlen cselekvések hozzájárulnak olyan jogalanyok által létrehozott kezdeményezésekhez, amelyeket a Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésével és a 15. cikkel összhangban feladatok végrehajtásával megbízott, ez a hozzájárulás nem tekintendő a szóban forgó kezdeményezésekhez rendelt pénzügyi hozzájárulás részének.

5. cikk

Harmadik országok társulása

(1) Az Euratom-program nyitva áll a következők társulása előtt:

a)      csatlakozó, tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban való részvételükre irányadó, a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelvekkel és általános feltételekkel összhangban;

b)      meghatározott harmadik országok, amelyek az alábbi kritériumok mindegyikének eleget tesznek:

i.        színvonalas tudományos, technológiai és innovációs kapacitással rendelkeznek;

ii.       a múltban jó eredménnyel vettek részt uniós kutatási és innovációs programokban;

iii.      szoros gazdasági és földrajzi kapcsolatokat ápolnak az Európai Unióval;

iv.      tagjai az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), vagy szerepelnek a(z) XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[22] mellékletében felsorolt országok, illetve területek között.

(2) A társult országoknak az Euratom-programban való részvételére irányadó különös feltételekről – beleértve az adott társult ország bruttó hazai termékének alapulvételével megállapított pénzügyi hozzájárulást is – az Unió és a társult országok közötti nemzetközi megállapodásokban kell rendelkezni.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS

I. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, IRÁNYÍTÁS ÉS TÁMOGATÁSNYÚJTÁSI FORMÁK

6. cikk

Irányítás és az uniós támogatásnyújtás formái

(1) Az Euratom-program végrehajtása a(z) XXX/2012/EU rendelet [új költségvetési rendelet] szerinti finanszírozási formák közül egynek vagy többnek, így különösen támogatásoknak, pénzdíjaknak, beszerzéseknek, pénzügyi eszközöknek és pénzügyi hozzájárulásoknak az igénybevételével megvalósuló közvetett cselekvések útján történik. A Közösség általi támogatásnyújtás továbbá a Közös Kutatóközpont (JRC) kutatási és innovációs tevékenységei formájában megvalósuló közvetlen cselekvésekből is állhat.

(2) Az Euratom-Szerződés 10. cikkének sérelme nélkül Bizottság az Euratom-program végrehajtásának meghatározott részével a(z) XXX/2012/EU rendelet [új költségvetési rendelet] [55. cikke (1) bekezdésének b) pontja] értelmében finanszírozó szerveket bízhat meg.

A Bizottság ezenkívül az Euratom-program szerinti közvetett cselekvések végrehajtásával a „Horizont 2020” keretprogram alapján létrehozott vagy abban említett szerveket bízhat meg.

7. cikk

A részvételre és a kutatási eredmények terjesztésére irányadó szabályok

(1) Bármely jogalanynak az Euratom-program keretében végzett közvetett cselekvésekben való részvételére a(z) XX/2012/EU rendeletben [részvételi és terjesztési szabályok] rögzített szabályok az irányadók, figyelemmel e cikk (2) és (3) bekezdésére is.

(2) Az Euratom-program alkalmazásában a(z) (XX) rendelet [részvételi és terjesztési szabályok] 40. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti biztonsági szabályok magukban foglalják a tagállamoknak az Euratom-Szerződés 24. cikke szerinti védelmi érdekeit is.

Az említett rendelet 41. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a Bizottság vagy a finanszírozó szerv – azon eredmények esetében, amelyeket olyan résztvevők hoztak létre, amelyek a Közösség részéről pénzügyi hozzájárulásban részesültek – kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával vagy a kizárólagos vagy nem kizárólagos használati engedély megadásával szemben, amennyiben az átruházás vagy az engedély megadása olyan harmadik felek részére történik, amelyek az Euratom-programhoz nem társult harmadik országok valamelyikében vannak letelepedve, ha úgy ítéli meg, hogy az átruházás vagy az engedély megadása nem áll összhangban az Unió gazdasága versenyképességének fejlesztésére vonatkozó célkitűzéssel, vagy összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel vagy biztonsági megfontolásokkal. Az említett biztonsági megfontolások magukban foglalják a tagállamoknak az Euratom-Szerződés 24. cikke szerinti védelmi érdekeit is.

Az említett rendelet 46. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a Közösség és közös vállalkozásai – a Közösség politikáinak és programjainak fejlesztése, végrehajtása és nyomon követése, vagy harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott nemzetközi együttműködés keretében vállalt kötelezettségek teljesítése céljából – jogosultak hozzáférni az olyan résztvevők eredményeihez, amelyek a Közösség részéről pénzügyi hozzájárulásban részesültek. E hozzáférés jogosultja feljogosíthat harmadik feleket arra, hogy az eredményeket közbeszerzésekben felhasználja, továbbá ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja, és jogdíjmentesen biztosítandó.

(3) A(z) XX/2012/EU rendelet [részvételi és terjesztési szabályok] alapján létrehozott Alap az 1908/2006/Euratom rendelet és a(z) XX/XX/Euratom rendelet [az Euratom részvételi szabályai (2012–2013)] alapján létrehozott résztvevői garanciaalapok helyett működik és annak jogutódjának minősül.

Az 1908/2006/Euratom rendelet és a(z) XX/XX/Euratom rendelet [az Euratom részvételi szabályai (2012–2013)] alapján létrehozott résztvevői garanciaalapokban lévő összegeket 2013. december 31-i hatállyal át kell vezetni az Alap javára. Az Alapba fizetik be hozzájárulásukat a(z) XX/XX határozat [Euratom-program 2012–2013] cselekvéseinek azon résztvevői, amelyek 2013. december 31. után írják alá a támogatási megállapodást.

8. cikk

            Több területet érintő tevékenységek

(1) Az Euratom-program célkitűzéseinek elérése, valamint az Euratom-program és a „Horizont 2020” keretprogram közös kihívásainak kezelése érdekében az Unió pénzügyi hozzájárulásában részesülhetnek azok a tevékenységek, amelyek érintik az I. melléklet szerinti közvetett cselekvéseket és/vagy szolgálják a „Horizont 2020” keretprogramnak a(z) XX/XXXX/EU tanácsi rendelettel[23] létrehozott egyedi programja végrehajtását.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulás a közvetetett cselekvésekre szánt, a 4. cikkben és a(z) XX/XXXX/EU rendelet [a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet] 6. cikkében rögzített pénzügyi hozzájárulások halmozásával, egyetlen finanszírozási rendszeren keresztül biztosítható.

9. cikk

A nemek közötti egyenlőség

A „Horizont 2020” keretprogram keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének eredményes előmozdítását.

10. cikk

Etikai alapelvek

(1) Az Euratom-program keretében végrehajtott valamennyi tevékenységnek összhangban kell állnia az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.

Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a személyeknek a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogára, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(2) Az Euratom-program keretében végrehajtott kutatásnak és innovációnak kizárólag a polgári alkalmazásokra kell összpontosulnia.

11. cikk

Munkaprogramok

(1) A Bizottság a közvetett cselekvések végrehajtása céljából munkaprogramokat fogad el. A munkaprogramok alulról építkező, a célkitűzéseket innovatív módokon kezelő megközelítésekről gondoskodnak.

A munkaprogramok a(z) XX/2012/EU rendelettel [költségvetési rendelet] összhangban tartalmazzák a cselekvések végrehajtásával kapcsolatos főbb elemeket, beleértve részletes célkitűzéseiket, a kapcsolódó finanszírozást és menetrendet, valamint a végrehajtás további éveire vonatkozó többéves megközelítést és stratégiai irányvonalakat is.

(2) A közvetlen cselekvéseket illetően a Bizottság – a 96/282/Euratom határozattal összhangban – többéves munkaprogramot készít, amely részletesebben meghatározza az I. mellékletben ismertetett célkitűzéseket, illetve tudományos és technológiai prioritásokat, valamint a végrehajtás menetrendjét.

A szóban forgó többéves munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult országok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket is. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

(3) A munkaprogramokban figyelembe kell venni a tudomány, a technológia és az innováció nemzeti, uniós és nemzetközi szintű állását, valamint a vonatkozó szakpolitikai, piaci és társadalmi fejleményeket. A munkaprogramokat szükség szerint aktualizálni kell.

(4) A munkaprogramoknak tartalmazniuk kell egy olyan szakaszt, amely ismerteti a 8. cikkben említett, több területet érintő tevékenységeket.

12. cikk

A program irányítása

(1) A Bizottságot az Euratom-program közvetett cselekvéseinek végrehajtásában a következő tanácsadó bizottságok segítik:

a)      maghasadással kapcsolatos kérdésekben a 84/338/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi határozat[24] mellékletének 5. és 6. pontjában említett tanácsadó bizottság;

b)      magfúzióval kapcsolatos kérdésekben a fúziós programnak az 1980. december 16-i tanácsi határozat[25] alapján létrehozott tanácsadó bizottsága.

A 84/338/Euratom, ESZAK, EGK határozat 3. cikkének (3) bekezdésétől, illetőleg az 1980. december 16-i tanácsi határozat (9) bekezdésétől eltérve a tanácsadó bizottságok elnöki tisztét a Bizottság tölti be.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti megfelelő bizottságot rendszeresen tájékoztatja az Euratom-program végrehajtásában összességében elért előrehaladásról, és időszerű információval látja el az Euratom-program keretében javasolt vagy finanszírozott valamennyi közvetett cselekvésről.

13. cikk

Külső szaktanács és társadalmi szerepvállalás

(1) Az Euratom-program végrehajtása céljából – megfelelő esetben – figyelembe kell venni a következőktől származó szaktanácsot és visszajelzéseket: az Euratom-Szerződés 134. cikke szerinti Tudományos és Műszaki Bizottság; független, magas szintű szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott tanácsadó csoportok; nemzetközi tudományos és technológiai megállapodások alapján a párbeszéd céljára létrehozott struktúrák; előremutató tevékenységek; célirányos nyilvános konzultációk; valamint a felelősségteljes kutatás és innováció támogatásban részesítését garantáló, átlátható és interaktív folyamatok.

(2) Messzemenően figyelemmel kell lenni továbbá az európai technológiai platformok, a közös programozási kezdeményezések és az európai innovációs partnerségek által megállapított kutatási és innovációs menetrendek vonatkozó szempontjaira.

II. FEJEZET

KÜLÖNÖS CSELEKVÉSI TERÜLETEK

14. cikk

Kis- és középvállalkozások

Az Euratom-programon belül különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k) megfelelő részvételére és az innováció rájuk gyakorolt hatásaira. Az értékelési és a nyomonkövetési intézkedések részeként a kkv-k részvételét kvantitatív és kvalitatív szempontból értékelni kell.

15. cikk

Köz-magán és közszektoron belüli társulások

A 3. cikk szerinti célkitűzések elérése érdekében az Euratom-program különös tevékenységei végrehajthatók a következők révén:

a)      az Euratom-Szerződés 5. fejezete alapján létrehozott közös vállalkozások;

b)      a „program-társfinanszírozási cselekvés” finanszírozási rendszeren alapuló, közszektoron belüli társulások;

c)      a(z) xxx/201x/EU rendelet 19. cikke szerinti szerződéses köz-magán társulások.

16. cikk

Nemzetközi együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1) A harmadik országokban letelepedett jogalanyok és a nemzetközi szervezetek a(z) XX/XXX/EU rendeletben [részvételi szabályok] előírt feltételekkel jogosultak az Euratom-program közvetett cselekvéseiben való részvételre. Az általános alapelv alóli kivételeket a 7. cikk tartalmazza. Az Euratom-program a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való nemzetközi együttműködést a következő célokból mozdítja elő:

a)      az Európai Unió kutatási és innovációs kiválóságának és vonzerejének, valamint gazdasági és ipari versenyképességének fokozása;

b)      a globális társadalmi kihívások eredményes kezelése;

c)      az Európai Unió külpolitikai célkitűzéseinek támogatása a külpolitika körébe tartozó programok kiegészítéseképpen.

(2) Célzott cselekvéseket kell végrehajtani az együttműködésnek meghatározott harmadik országok vagy harmadik országokból álló csoportok viszonylatában való előmozdítása céljából, a közös érdek és a kölcsönös előny elve alapján, figyelembe véve az adott országok, illetve országcsoportok tudományos és technológiai képességeit és piaci lehetőségeit, valamint a várható hatást.

Elő kell mozdítani a harmadik országok programjaiban viszonossági alapon való részvétel lehetőségét. A hatás maximalizálása érdekében elő kell mozdítani a tagállamok és a társult országok kezdeményezéseivel való összehangolást és szinergiateremtést.

Az együttműködés prioritásainak figyelembe kell venniük az Unió szakpolitikáinak alakulását és a harmadik országokkal való együttműködésre adódó lehetőségeket, valamint a harmadik országok szellemitulajdon-rendszerének esetleges hiányosságait.

17. cikk

Tájékoztatás és terjesztés

(1) Az Euratom-program végrehajtása során végzett terjesztési és tájékoztatási tevékenységeket az Euratom-program alapján támogatott cselekvések szerves részének kell tekinteni.

(2) A tájékoztatási tevékenységek kiterjedhetnek a következőkre:

a)      az Euratom-program szerinti finanszírozás szélesebb körű megismertetésére és igénybevételének megkönnyítésére irányuló – különösen az alulreprezentált térségeket és résztvevőtípusokat érintő – kezdeményezések;

b)      az eredmények kommunikálásának és terjesztésének optimalizálásához szükséges szaktudás átadására irányuló célirányos segítségnyújtás projekteknek és konzorciumoknak;

c)      kezdeményezések a tudományos, technológiai és innovációs vonatkozású kérdésekről való nyilvános párbeszéd és vita előmozdítására, valamint a közösségi média és az egyéb innovatív technológiák és módszerek adta lehetőségek kihasználására;

d)      az Unió politikai prioritásainak kommunikálása, feltéve, hogy a prioritások e rendelet céljaihoz kapcsolódnak.

(3) Az Euratom-Szerződés hatályos rendelkezéseire és a vonatkozó uniós szabályozásra is figyelemmel a terjesztési tevékenységek kiterjedhetnek a következőkre:

a)      olyan tevékenységek, amelyek több projekt – köztük más forrásból finanszírozott projektek – eredményeit egyesítik felhasználóbarát adatbázisok és a fő eredményeket összefoglaló jelentések rendelkezésre bocsátása céljából;

b)      eredmények terjesztése a döntéshozók körében – beleértve a szabványügyi szerveket is – annak előmozdítására, hogy a politikai szempontból lényeges eredményeket a megfelelő nemzetközi, uniós, nemzeti és regionális szintű szervek felhasználják.

III. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

18. cikk

Ellenőrzés és auditálás

(1) E rendelet végrehajtása céljából olyan ellenőrzési rendszert kell kialakítani, amely ésszerű biztosítékot jelent az intézkedések eredményességével és hatékonyságával kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelésére, valamint a háttérügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére nézve, figyelemmel a programok többéves voltára, valamint az érintett kifizetések jellegére.

(2) Az ellenőrzési rendszer megfelelő egyensúlyt biztosít a bizalom és az ellenőrzés között, figyelemmel az igazgatási és egyéb ellenőrzések minden szinten felmerülő költségeire, annak érdekében, hogy az Euratom-program elérhesse célkitűzéseit, és magához vonzhassa a legkiválóbb kutatókat és a leginnovatívabb vállalkozásokat.

(3) Az Euratom-program közvetett cselekvéseinek kiadásaira alkalmazott – az ellenőrzési rendszer részét képező – auditálási stratégia a program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén alapul. A reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel.

Az Euratom-program közvetett cselekvéseire fordított kiadásokat következetesen, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban kell auditálni annak érdekében, hogy az auditálás minél kisebb terhet rójon a résztvevőkre.

19. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

A (3) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság az utolsó részlet kifizetésétől számított négy éven belül végezhet ellenőrzéseket.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben[26] előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

IV. FEJEZET

NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

20. cikk

Nyomon követés

(1) A Bizottság évente nyomon követi az Euratom-program végrehajtását, beleértve előrehaladását és eredményeit is.

(2) A Bizottság a nyomon követés eredményeiről jelentést készít, és terjeszti azokat.

21. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket kellő időben kell elvégezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

A Bizottság legkésőbb 2017. május 31-ig, figyelemmel a 2006/970/Euratom határozattal létrehozott hetedik Euratom-keretprogram és a 20XX/XX/Euratom határozattal létrehozott Euratom-program (2012–2013) 2015-ben lezáruló utólagos értékelésére, az Euratom-programról független szakértők segítségével időközi értékelést készít, melyben beszámol a célkitűzéseknek – az eredményekben és a kívánt hatás felé tett előrelépésben mérhető – eléréséről, az intézkedések relevanciájának fennállásáról, a források hatékonyságáról és felhasználásáról, a további egyszerűsítési lehetőségekről és az európai hozzáadott értékről. Az értékelésnek ezenkívül ki kell terjednie arra, hogy az intézkedések mennyiben járultak hozzá az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós prioritásaihoz, és hogyan befolyásolták a korábbi intézkedések hosszú távú hatásait.

A Bizottság legkésőbb 2022 december 31-ig független szakértők segítségével utólagos értékelést készít az Euratom-programról. Az értékelésnek – annak érdekében, hogy egy későbbi intézkedés esetleges megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés alapjául szolgálhasson – ki kell terjednie az intézkedések indokaira, végrehajtására és eredményeire, valamint hosszú távú hatásaira és fenntarthatóságára.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az Euratom-program közvetlen és közvetett cselekvései külön-külön értékelés tárgyát képezik.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések a 3. cikkben rögzített célkitűzések felé tett előrehaladást mérik fel, figyelembe véve a II. mellékletben meghatározott vonatkozó eredményességi mutatókat.

(4) A tagállamok az érintett intézkedések nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokat és információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

(5) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések következtetéseit saját észrevételeivel együtt az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé tárja.

III. CÍM

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezések

(1) A 2006/970/Euratom határozat, az 1908/2006/Euratom rendelet, a 2006/976/Euratom határozat, a 2006/977/Euratom határozat, a(z) XXXX/XXXX határozat [Euratom-keretprogram (2012–2013)], a(z) XXX/XXXX/Euratom rendelet [az Euratom részvételi szabályai (2012–2013)], a(z) XXXX/XXXX/Euratom határozat [egyedi program (2012–2013)], és a(z) XXXX/XXXX/Euratom határozat [egyedi program – közvetlen cselekvések (2012–2013)] 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatokkal létrehozott programok alapján a Közösség pénzügyi hozzájárulásában részesülő tevékenységekre és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre teljesítésükig továbbra is az említett programokra alkalmazandó szabályok az irányadók.

(3) A 4. cikkben említett pénzügyi keretből fedezhetők az e program és a(z) XXXX/XXXX határozat [Euratom-keretprogram (2012–2013)], a(z) XXXX/XXXX/Euratom határozat [egyedi program (2012–2013)] és a(z) XXXX/XXXX/Euratom határozat [egyedi program – közvetlen cselekvések (2012–2013)] alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos kiadások is.

23. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

I. MELLÉKLET – TEVÉKENYSÉGEK

1. Az Euratom-program hátterében álló indokok – felkészülés 2020-ra

A 3. cikk szerinti célkitűzések elérése révén az Euratom-program hozzátesz a „Horizont 2020” keretprogram három prioritása – kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások – keretében elért eredményekhez. Az Euratom-program különösen támogatja a megbízható, fenntartható és versenyképes energiarendszerre való jövőbeli átállást, melyet az erőforrások szűkösebb volta, az energiaigények növekedése és az éghajlatváltozás tesz szükségessé.

Az Euratom-program megszilárdítja a nukleáris területet érintő kutatás és innováció keretszabályozását és összehangolja a tagállamok kutatási erőfeszítéseit, s ezáltal kiküszöbölhetők az indokolatlan átfedések, kulcsfontosságú területeken fenntartható a kritikus tömeg, és optimálisan használható fel a közfinanszírozás.

Az arra irányuló stratégiának, hogy a magfúzió hitelt érdemlő megoldássá váljon a tömeges szén-dioxid-mentes energiatermelésre, mérföldköveket tartalmazó útitervet kell követnie, mely 2050-re elvezet az energiatermelésig. E stratégia véghezviteléhez az Unióban folytatott magfúziós vonatkozású munkát – beleértve az irányítást, a finanszírozást és a pénzgazdálkodást is – gyökeresen át kell szervezni annak érdekében, hogy a hangsúly az alapkutatásról a leendő létesítmények – például az ITER, a DEMO és a későbbi létesítmények – tervezésére, megépítésére és üzemére helyeződjék át. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a magfúzióval foglalkozók uniós közösségének egésze, a Bizottság és a nemzeti finanszírozó hivatalok között.

Az e célok eléréséhez szükséges uniós szakértelem fenntartása érdekében a program tovább fokozza képzési szerepét olyan, páneurópai fontosságú képzési létesítmények létrehozásával, amelyek célzott programokat indítanak. Ez még jobban elő fogja mozdítani az európai kutatási térség magvalósulását, valamint a tagállamok és a társult országok további integrációját.

2. A program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységek 2.1. Közvetett tevékenységek

(a) A nukleáris rendszerek biztonságos üzemének támogatása (Társadalmi kihívások)

Az általános célkitűzéssel összhangban azon közös kutatási tevékenységek támogatása, amelyek az Unióban üzemben lévő reaktorrendszerek (köztük az üzemanyagciklushoz kapcsolódó berendezések), illetőleg – amennyiben a nukleáris biztonságot érintő széles körű uniós szakértelem fenntartásához szükséges – a jövőben várhatóan üzembe lépő reaktortípusok biztonságos üzemével kapcsolatosak, kizárólag a biztonsági kérdésekre összpontosítva, beleértve az üzemanyagciklussal összefüggésben felmerülő kérdéseket, így a particionálás és a transzmutáció kérdését is.

(b) Hozzájárulás a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez (Kiváló tudomány, Társadalmi kihívások)

Közös és/vagy összehangolt kutatási tevékenységek a kiégett fűtőelemek és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék geológiai elhelyezésének még megvizsgálandó kulcsfontosságú kérdéseit illetően, adott esetben a technológiák és a biztonság demonstrálásával. E tevékenységek elő fogják mozdítani, hogy – az üzemanyag kirakodásától az elhelyezésig terjedően – a hulladékkezeléshez kapcsolódó fő kérdésekben közös uniós álláspont alakuljon ki. Egyéb, olyan radioaktívhulladék-áramok kezelésével kapcsolatos kutatási tevékenységek, amelyek esetében egyelőre nem léteznek iparilag kiforrott eljárások.

(c) A nukleáris kompetenciák fejlesztésének és fenntarthatóságának támogatása az Unió szintjén (Kiváló tudomány)

A kutatási központok és az ipar, illetőleg a különböző tagállamok és társult országok közös képzési és mobilitási tevékenységeinek előmozdítása, valamint a multidiszciplináris nukleáris szakértelem fenntartásának támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a nukleáris ágazatban hosszú távon megfelelően képzett kutatók, mérnökök és más alkalmazottak álljanak rendelkezésre.

(d) A sugárvédelem ügyének előmozdítása (Kiváló tudomány, Társadalmi kihívások)

Közös és/vagy összehangolt – különösen az ipari, gyógyászati vagy környezeti kitettségből eredő csekély sugárdózisok kockázatait és a sugárbalesetekhez kapcsolódó veszélyhelyzetkezelést érintő – kutatási tevékenységek egy megbízható, kiegyensúlyozott és társadalmilag elfogadott védelmi rendszer páneurópai szintű tudományos és technológiai megalapozása érdekében.

(e) Előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén (Ipari vezető szerep, Társadalmi kihívások)

Az európai fúziós fejlesztési megállapodás részes felei által az ITER nagy teljesítményű üzemének gyors megkezdése érdekében végzett közös kutatási tevékenységek támogatása a megfelelő létesítmények (köztük a JET, vagyis a Közös Európai Tórusz) használata, nagy teljesítményű számítógépek segítségével történő integrált modellezés, valamint a kutatók és a mérnökök következő nemzedékét felkészítő képzési tevékenységek révén.

(f) A leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák feljesztésével, valamint koncepciótervek készítésével (Ipari vezető szerep, Társadalmi kihívások)

Az európai fúziós fejlesztési megállapodás részes felei által egy demonstrációs erőmű kapcsán végzett közös anyagfejlesztési és ‑minősítési tevékenységek támogatása, amihez egyebek mellett el kell végezni az erre alkalmas anyagvizsgáló létesítményhez kapcsolódó előkészítő munkákat, valamint tárgyalásokat kell folytatni az Uniónak az adott létesítményre vonatkozó megfelelő nemzetközi keretben való részvételéről.

Az európai fúziós fejlesztési megállapodás részes felei azon közös kutatási tevékenységeinek támogatása, amelyek a reaktorüzemeltetési kérdések megválaszolására és az egy magfúziós demonstrációs erőmű megvalósításához fontos technológiák összességének kifejlesztésére és demonstrálására irányulnak. Ezek a tevékenységek magukban foglalják egy demonstrációs erőmű teljes koncepciótervének (koncepcióterveinek) elkészítését, valamint a stellarátorokban rejlő erőmű-technológiai lehetőségek feltárását.

(g) Az innováció és az ipari versenyképesség ügyének előmozdítása (Ipari vezető szerep)

Az e program keretében társfinanszírozott kutatáshoz kapcsolódó tudásmenedzsment és az e kutatás innovatív vetületeit teljes körűen hasznosító iparnak történő technológiaátadás végrehajtása vagy támogatása.

Az innováció előmozdítása többek között a tudományos kiadványokhoz való szabad hozzáférés, tudásmenedzselési és ‑terjesztési adatbázis fenntartása, valamint a technológiai kérdéskörnek az oktatási programokban való előtérbe helyezése révén.

Az Euratom-program hosszú távon támogatni fogja egy versenyképes nukleáris fúziósenergia-ipari ágazat előkészítését és kialakítását, különösen azáltal, hogy az iparnak a tervezési és a fejlesztési projektekbe való bevonásával végrehajtja a fúziós erőmű megvalósítására irányuló technológiai útitervet.

(h) A páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúr rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása (Kiváló tudomány)

A kulcsfontosságú infrastruktúrák megépítését, átalakítását, használatát és az Euratom-program keretében történő folyamatos rendelkezésre állását, valamint ezen infrastruktúrák megfelelő hozzáférhetőségét és együttműködését támogató tevékenységek.

(i)           Európai fúziós fejlesztési megállapodás

Támogatás (program-társfinanszírozó cselekvés) kerül odaítélésre azon jogalany részére, amelyet az európai fúziós fejlesztési megállapodás részes felei tevékenységeik végrehajtása és összehangolása céljából hoznak létre vagy jelölnek ki. A támogatásnak részét képezhetik a Közösség természetbeni juttatásai, például a JET létesítménynek az Euratom-Szerződés 10. cikkével összhangban történő tudományos és technikai hasznosítása vagy a Bizottság munkatársainak kirendelése révén.

2.2. A JRC közvetlen tevékenységei

A JRC nukleáris tevékenységei a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv[27] és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv[28], valamint a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és védelem uniós és nemzetközi szintű érvényre jutását prioritásként megjelölő tanácsi következtetések végrehajtásának támogatására irányulnak. A JRC így különösen mozgósítja az ahhoz szükséges kapacitást és szakértelmet, hogy hozzájáruljon a nukleáris létesítmények biztonságának, valamint a nukleáris energia és egyéb, nem maghasadásos alkalmazások békés célú hasznosításának értékeléséhez és javításához, hogy tudományosan megalapozza a vonatkozó uniós szabályozást, és hogy – szükség esetén – feladat- és hatáskörén belül reagáljon a nukleáris üzemzavarokra és balesetekre. Ennek érdekében a JRC kutatást folytat és értékeléseket végez, referenciákat és szabványokat bocsát rendelkezésre, valamint célzott képzést és oktatást biztosít. A JRC a Fenntartható Nukleáris Energia Technológiai Platformmal (SNETP) és az egyéb, több területet érintő kezdeményezésekkel megfelelő szinergiára törekszik.

(a) A nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre és a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti készültségre is kiterjedően

A JRC hozzájárul az Európa szempontjából lényeges nukleáris erőművek és üzemanyagciklusok magas biztonsági szintjének elérését szolgáló eszközök és módszerek kifejlesztéséhez. Ezek az eszközök és módszerek magukban foglalják a következőket:

(1) súlyos balesetek elemzése a nukleáris létesítmények operatív biztonsági tűréshatárainak modellezése céljából, valamint módszerek e tűréshatárok felmérésére; a fejlett üzemanyagciklusok és ‑tervek értékelésére vonatkozó egységes európai megközelítés kialakításának támogatása; valamint az operatív tapasztalat tanulságainak vizsgálata és terjesztése. A JRC a fukusimai szerencsétlenség nyomán megnyilvánuló nukleáris biztonsági kihívásokra válaszképpen még jobban megerősíti az Atomerőművek Üzemi Tapasztalatainak Európai Visszajelzési Rendszerét.

(2) a nukleáris hulladék hosszú távú viselkedésének és a radionuklidok környezetbe jutásának előrejelzésében fennálló tudományos bizonytalanságok minimalizálása; a nukleáris létesítmények leszerelésének fő kutatási vetületei;

(3) A nukleáris balesetekre és üzemzavarokra való reagálás uniós képességének fokozása a riasztási rendszereknek és a sugárzó anyagok légterjedési modellezésének továbbfejlesztése, továbbá a nukleáris balesetek elemzéséhez és modellezéséhez, valamint a kapcsolódó technikai támogatásnyújtáshoz szükséges erőforrások és szakértelem mozgósítása révén.

(b) A nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően

A nonproliferáció területére a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani. A JRC:

(1) tökéletesített módszertanokat és felderítési/ellenőrzési módszereket fog kifejleszteni a közösségi biztosítéki rendszer támogatása és a nemzetközi biztosítéki rendszer megerősítése érdekében;

(2) tökéletesített módszereket és technológiát fog kifejleszteni és alkalmazni a nukleáris és radioaktív üzemzavarok megelőzésére, felderítésére és kezelésére, beleértve a felderítési technológiák minősítését és a tiltott kereskedelem elleni küzdelem nukleáris kriminalisztikai módszereinek és technikáinak továbbfejlesztését is, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetések átfogó keretével szinergiában;

(3) támogatni fogja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés és a vonatkozó uniós stratégiák végrehajtását az exportellenőrzési rendszerek technikai fejlődésének elemzése, vizsgálata és nyomon követése révén, a Közösség és az Unió érintett szolgálatainak támogatása érdekében.

(c) A szabványosítás céljából rendelkezésre álló nukleáris tudásalap kiválóságának növelése

A JRC továbbfejleszti a nukleáris biztonság és védelem tudományos alapjait. Kiemelt figyelmet kap az aktinidák, a szerkezeti anyagok és a nukleáris anyagok alapvető jellemzőinek és viselkedésének kutatása. A JRC az uniós szabványosítást a legkorszerűbb nukleáris szabványok, referenciaadatok és referenciamérések rendelkezésre bocsátásával fogja támogatni, beleértve a kapcsolódó adatbázisok és értékelő eszközök kifejlesztését és megvalósítását is. A JRC támogatja az orvosi alkalmazásoknak – az alfa-sugárzás rákgyógyászati felhasználásának – a továbbfejlesztését.

(d) A tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása

A JRC folyamatosan lépést tart a kutatás és a méréstechnika, valamint a biztonsági és a környezeti szabályozás legfrissebb fejleményeivel. Ezt a célt szolgálja a tudományos infrastruktúrák tekintetében végrehajtandó folytatólagos beruházási terv.

Annak érdekében, hogy az Unió a nukleáris biztonság és védelem élvonalában maradjon, a JRC tudásmenedzselési eszközöket fejleszt ki, Nukleáris Humánerőforrás-figyelő Központja révén figyelemmel kíséri a humánerőforrások uniós tendenciáit, továbbá célzott képzési és oktatási programokat szervez, melyek a leszerelés kérdéskörére is kiterjednek.

(e) Az Unió szakpolitikáinak támogatása a nukleáris biztonság és védelem területén, valamint a kapcsolódó uniós jogalkotásban

A nukleáris biztonság és védelem állandó fejlődésben lévő uniós szabályozásának alátámasztásához szükséges független tudományos és technikai eredmények rendelkezésre bocsátása érdekében a JRC fejleszteni kívánja az általa felölelt szakértelmet.

A IV. Generációs Nemzetközi Fórumon (GIF) az Euratom végrehajtó szerveként eljárva a JRC továbbra is összehangolja a Közösségnek a szóban forgó fórum munkájában való részvételét. A JRC a nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó uniós politikák előmozdítása érdekében tovább folytatja és bővíti a kulcsfontosságú partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel való nemzetközi kutatási együttműködést.

3. Az Euratom-program több területet érintő tevékenységei

Általános célkitűzései elérése érdekében az Euratom-programnak támogatnia kell olyan kiegészítő (közvetlen és közvetett, koordinációs és a közös programozást elősegítő) tevékenységeket, amelyek biztosítják a kutatási erőfeszítések szinergiáját a (például az anyagokat, a hűtőközeg-technológiákat, a nukleáris referenciaadatokat, a modellezést és a szimulációt, a távműködtetést, a hulladékkezelést és a sugárvédelmet érintő) közös kihívások kezelésében.

4. Több területet érintő tevékenységek és kapcsolódási felületek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram viszonylatában

Az Euratom-program célkitűzéseinek elérése érdekében a „Horizont 2020” keretprogram egyedi programjával megfelelő összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket – például közös pályázati felhívásokat – kell biztosítani.

Az Euratom-program hozzájárulhat a „Horizont 2020” keretprogram keretében kifejlesztésre kerülő, a 3. cikk szerinti célkitűzésekre kiterjesztendő adósságfinanszírozó eszköz és tőkefinanszírozási eszköz.

5. A prioritások meghatározása

Annak érdekében, hogy az Euratom-program közvetett cselekvései és a tagállamok, illetve a magánszektor kutatási erőfeszítései kölcsönösen erősítsék egymást, a munkaprogramok prioritásait a nemzeti hatóságoktól és a nukleáris kutatásban érdekelt valamilyen szervezet vagy tömörülés – például a nukleáris rendszerekkel és biztonsággal (SNETP), a végső hulladék kezelésével (IGDTP) vagy a sugárvédelemmel és az alacsony sugárdózisok kockázataival (MELODI) foglalkozó technológiai platformok és technikai fórumok, az európai fúziós fejlesztési megállapodás vagy a nukleáris kérdésekben érdekelt felek bármilyen más jelentős szervezete vagy fóruma – keretében fellépő felektől érkező visszajelzések alapulvételével kell megállapítani.

A közvetlen cselekvések prioritásait az Európai Bizottság szakpolitikai főigazgatóságaival és a JRC kormányzótanácsával való konzultáció útján kell kijelölni.

6. Nemzetközi együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

A nukleáris kutatás és innováció területén tovább kell folytatni a közös célokon és kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi együttműködést azzal a céllal, hogy az Unió számára egyértelmű és jelentős előnyök származzanak belőle. A 3. cikk szerinti különös célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásképpen a Közösség arra törekszik, hogy nemzetközi együttműködési megállapodások révén bővítse az Unió tudományos és technikai szakértelmét, és hogy előmozdítsa az uniós nukleáris iparnak az új, feltörekvő piacokhoz való hozzáférését.

A nemzetközi együttműködési tevékenységeket többoldalú nemzetközi keretek (például NAÜ, OECD, ITER, GIF) és az olyan országokkal való kétoldalú együttműködés folytatása vagy kezdeményezése révén kell előmozdítani, amelyek szilárd kutatási-fejlesztési és ipari háttérrel, valamint működő, illetve tervezés vagy építés alatt álló kutatási létesítményekkel rendelkeznek.

II. MELLÉKLET: EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK

Ez a melléklet bemutatja az Euratom-program különös célkitűzéseihez tartozó, az eredmények és a hatások értékelése során figyelembe veendő legfontosabb mutatókat.

1. A közvetett cselekvések mutatói

a)      A nukleáris rendszerek biztonságos üzemének támogatása

– Az európai nukleáris biztonságot várhatóan kimutatható módon javító finanszírozott projektek (közös kutatások és/vagy koordinált cselekvések) százalékos aránya

b)      Hozzájárulás a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez

– Azon Európában tervezett, kiégett fűtőelemek és/vagy nagy aktivitású hulladék befogadására szolgáló geológiai tárolók száma, amelyek kapcsán a Közösség támogatta a biztonsági elemzés elkészítését és az építést előkészítő műveletek elvégzését

c)      A nukleáris kompetenciák fejlesztésének és fenntarthatóságának támogatása az Unió szintjén

– Kutatva tanulás: az atommaghasadás területén folytatott európai projekteken keresztül támogatásban részesített doktoranduszok és posztdoktor kutatók száma

– Az európai fúziós programban részt vevő ösztöndíjasok és gyakornokok száma

d)      A sugárvédelem ügyének előmozdítása

– Az európai sugárvédelmi szabályozó hatóságok gyakorlatát várhatóan kimutatható módon befolyásoló finanszírozott projektek százalékos aránya

e)      Előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén

– Nagy idézettségű szakfolyóiratokban közzétett publikációk száma

f)       A leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével

– A fúziós útitervben a 2014-től 2018-ig tartó időszakra meghatározott azon mérföldkövek százalékos aránya, amelyeket az Euratom-programnak köszönhetően sikerült elérni

g)      Az innováció és az ipari versenyképesség ügyének előmozdítása

– Az Euratom-program keretében végzett fúziós kutatásnak köszönhetően létrejövő új javak száma

– Az európai fúziós laboratóriumok által tett szabadalmi bejelentések száma

h)      A páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása

– Közösségi szinten támogatott kutatási infrastruktúrák száma; mobilitás- és hozzáférés-támogatáson keresztül kutatási infrastruktúrát igénybe vevő kutatók száma

2. A közvetlen cselekvések mutatói

a)      Hatásmutató a Közös Kutatóközpont szakpolitika-támogató tevékenységének mérésére

– A Közös Kutatóközpont műszaki és tudományos támogatásának köszönhető konkrét, kézzelfogható hatások száma az Unió szakpolitikáiban

b)      Mutató a Közös Kutatóközpont tudományos eredményességének mérésére

– Lektorált publikációk száma

Az a) és a b) pont szerinti mutatók a közvetlen cselekvések alábbi közösségi céljaihoz igazodva számíthatók:

· a nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre és a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti készültségre is kiterjedően

· a nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően,

· a szabványosítás céljából rendelkezésre álló nukleáris tudásalap kiválóságának növelése,

· a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása,

· az Unió szakpolitikáinak támogatása a nukleáris biztonság és védelem területén, valamint a kapcsolódó uniós jogalkotásban.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

A Tanács rendelete az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018)

1.2. A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai területek[29]

– 08 Kutatás és innováció

– 10 Közös Kutatóközpont

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

ý A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[30]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Euratom-program megszilárdítja a nukleáris területet érintő kutatás és innováció keretszabályozását és összehangolja a tagállamok kutatási erőfeszítéseit, s ezáltal kiküszöbölhetők az indokolatlan átfedések, kulcsfontosságú területeken fenntartható a kritikus tömeg, és optimálisan használható fel a közfinanszírozás. Technikai szinten az Euratom-program célkitűzése a nukleáris biztonság, a nukleáris védelem és a sugárvédelem javítása, valamint az energiarendszer biztonságos és hatékony hosszú távú szén-dioxid-mentesítéséhez való hozzájárulás. Ezek a célkitűzések kapcsolódnak az Európa 2020 és az Energia 2020 stratégia célkitűzéseihez. A program a szakpolitikailag fontos, a kereskedelmi hasznosítást megelőző és a több területet is érintő nukleáris kutatás támogatásával, valamint a kutatóintézmények, az ipar és a közszervek közötti tudás- és technológiaátadási folyamat segítésével hozzájárul az „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezés végrehajtásához. Azzal, hogy valamennyi tevékenységében nagy hangsúlyt helyez a képzésre, fellendíti a meglévő atomipar versenyképességét, és – különösen a fúziós energia hasznosítása területén – új, csúcstechnológiát képviselő ágazatot hoz létre, az Euratom-program számos szakterületen hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Az Energia 2020 stratégia kapcsán az Euratom-program a nukleáris biztonság és védelem kérdésköreivel foglalkozik, és segít fenntartani az Unió hosszú távú technológiai versenyképességét.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) a közvetett cselekvések esetében

1. sz. konkrét célkitűzés: A nukleáris rendszerek biztonságos üzemének támogatása

2. sz. konkrét célkitűzés: Hozzájárulás a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez

3. sz. konkrét célkitűzés: A nukleáris kompetenciák fejlesztésének és fenntarthatóságának támogatása az Unió szintjén

4. sz. konkrét célkitűzés: A sugárvédelem ügyének előmozdítása

5. sz. konkrét célkitűzés: Előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén

6. sz. konkrét célkitűzés: A leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével

7. sz. konkrét célkitűzés: Az innováció és az ipari versenyképesség ügyének előmozdítása

8. sz. konkrét célkitűzés: A páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): 08 Kutatás és innováció.

1.4.3. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvései esetében

1. sz. konkrét célkitűzés: A nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre és a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti készültségre is kiterjedően

2. sz. konkrét célkitűzés: A nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően

3. sz. konkrét célkitűzés: A szabványosítás céljából rendelkezésre álló tudásalap kiválóságának növelése

4. sz. konkrét célkitűzés: A tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása

5. sz. konkrét célkitűzés: Az Unió szakpolitikáinak támogatása a nukleáris biztonság és védelem területén, valamint a kapcsolódó uniós jogalkotásban

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek): 10 Közös Kutatóközpont.

1.4.4. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra..

1. Az Euratom-program hatásai várhatóan a meglévő és a később üzembe helyezendő atomerőművek biztonságos hasznosításának javításával kapcsolatos közösségi hozzáadott értékben, a nagy aktivitású és hosszú felezési idejű nukleáris hulladék geológiai elhelyezésének biztonságos megvalósítása felé való jelentős továbblépésben, valamint az ionizáló sugárzással összefüggő ipari és orvosi gyakorlati eljárások hatékonyabb szabályozásában fognak jelentkezni.

2. Az Euratom-program a nukleáris biztosítéki rendszerrel kapcsolatos kutatás, valamint továbbfejlesztett ellenőrző és észlelési technológiák bevezetése révén, a nukleáris anyagok és a nukleáris üzemanyagciklus tekintetében egyaránt a nukleáris védelem megerősítését fogja eredményezni.

3. Az Euratom-program a kutatási, képzési és mobilitási cselekvések, valamint a kutatási létesítményekhez való jobb hozzáférés és e létesítmények jobb kihasználása révén hozzá fog járulni a nukleáris szakismeretek és szakértelem fejlesztéséhez az EU-n belül.

4. A fúziós kutatás támogatásával az Euratom-program biztosítja az ITER üzemeltetésének gyors megkezdését, illetőleg a demonstrációs erőműhöz szükséges anyagok kifejlesztését és jellemzőinek meghatározását, továbbá gondoskodik a demonstrációs fúziós erőműhöz nélkülözhetetlen technológiák kifejlesztéséről és demonstrációjáról. A program ez irányú tevékenységei kiterjednek a demonstrációs erőmű teljes koncepciótervének (vagy több ilyen tervnek) az elkészítésére, valamint a stellarátorban mint erőművi technológiában rejlő lehetőségek feltérképezésére.

1.4.5. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A következőkben bemutatjuk az Euratom-program különös célkitűzéseihez tartozó, az eredmények és a hatások értékelése során figyelembe veendő legfontosabb eredményességi mutatókat.

A közvetett cselekvések mutatói

1. A nukleáris rendszerek biztonságos üzemének támogatása

Mutató: Az európai nukleáris biztonságot várhatóan kimutatható módon javító finanszírozott projektek (közös kutatások és/vagy koordinált cselekvések) százalékos aránya

Jelenleg: 90% (2011); Cél: 100% (2018)

2. Hozzájárulás a végső nukleáris hulladék kezelésére alkalmas megoldások kifejlesztéséhez

Mutató: Azon Európában tervezett, kiégett fűtőelemek és/vagy nagy aktivitású hulladék befogadására szolgáló geológiai tárolók száma, amelyek kapcsán az Unió támogatta a biztonsági elemzés elkészítését és az építést előkészítő műveletek elvégzését

Jelenleg: 0 (2011); Cél: 3 (2018)

3. A nukleáris kompetenciák fejlesztésének és fenntarthatóságának támogatása az Unió szintjén

Mutató: Kutatva tanulás: az atommaghasadás területén folytatott európai projektekben részt vevő doktoranduszok és posztdoktor kutatók száma

Jelenleg: kb. 200 (2007–2011-re összesen); Cél: 300 (2014–2018-ra összesen)

Mutató: Az európai fúziós programban részt vevő ösztöndíjasok és gyakornokok száma

Jelenleg: átlagosan évi 27 (2011); Cél: évi 40 (2018)

4. A sugárvédelem ügyének előmozdítása

Mutató: Az európai sugárvédelmi szabályozó hatóságok gyakorlatát várhatóan kimutatható módon befolyásoló finanszírozott projektek százalékos aránya

Jelenleg: 90% (2011); Cél: 100% (2018)

5. Előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén

Mutató: Nagy idézettségű szakfolyóiratokban közzétett publikációk száma

Jelenleg: kb. 800 (2010); Cél: A jelenlegi mennyiség megtartása (2018)

A mutató leírása: Az adatok forrása a Scopus adatbázis. Megjegyzendő, hogy mivel az Euratom fúziós programjának hangsúlya a kutatásról a technológiafejlesztésre tevődik át, e mutató értéke a jövőben csökkenhet. A mutató azokat a cikkeket tartalmazza, amelyeknek legalább egy szerzője az Euratom-programban részt vevő európai fúziós laboratórium munkatársa. Számítása a következő öt nemzetközi lektorált szakfolyóirat figyelembevételével történik: Nuclear Fusion, Plasma Physics and Controlled Fusion, Fusion Engineering and Design, Fusion Science and Technology, Journal of Fusion Energy.

6. A leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével

Mutató: A fúziós útitervben a 2014-től 2018-ig tartó időszakra meghatározott azon mérföldkövek százalékos aránya, amelyeket az Euratom-programnak köszönhetően sikerült elérni

Jelenleg: új mutató, 0%

Cél: 90%, benne a fúziós erőmű koncepcionális tervezésével összefüggő tevékenységekről összeállítandó jelentéssel (2018)

A mutató leírása: Új mutató, amely a fúziós programhoz 2014-ig elkészítendő útiterven fog alapulni.

7. Az innováció és az ipari versenyképesség ügyének előmozdítása

Mutató: Az Euratom-program keretében végzett fúziós kutatásnak köszönhetően létrejövő új javak száma

Jelenleg: a szerződések 33%-a eredményezte ilyen új javak létrejöttét (2011); Cél: 50% (2018)

A mutató leírása: A fúziós kutatásban részt vevő vállalatok által kifejlesztett új termékek és szolgáltatások.

Mutató: Az európai fúziós laboratóriumok által tett szabadalmi bejelentések száma

Jelenleg: átlagosan évi két-három új szabadalom (2011); Cél: átlagosan évi négy-öt új szabadalom (2018)

8. A páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása

Mutató: Közösségi szinten támogatott kutatási infrastruktúrák száma; mobilitás- és hozzáférés-támogatáson keresztül kutatási infrastruktúrát igénybe vevő kutatók száma

Jelenleg: kb. 800 (2008); Cél: 1200 (2018)

A mutató leírása: A fúziós program mobilitási része az európai kutatók rövid időtartamú látogatásait támogatja olyan fúziós létesítményekbe, mint például a JET.

A közvetlen cselekvések mutatói

1. Hatásmutató a Közös Kutatóközpont szakpolitika-támogató tevékenységének mérésére

A Közös Kutatóközpont műszaki és tudományos támogatásának köszönhető konkrét, kézzelfogható hatások száma az Unió szakpolitikáiban

Jelenleg: 39 (2010); Cél: 45 (2018)

2. Mutató a Közös Kutatóközpont tudományos eredményességének mérésére

Lektorált publikációk száma

Jelenleg: 190 (2010); Cél: 210 (2018)

Az 1. és a 2. pont szerinti mutatók a közvetlen cselekvések alábbi közösségi céljaihoz igazodva számíthatók:

– a nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre és a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti készültségre is kiterjedően,

– a nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően,

– a szabványosítás céljából rendelkezésre álló nukleáris tudásalap kiválóságának növelése,

– a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása,

– az Unió szakpolitikáinak támogatása a nukleáris biztonság és védelem területén, valamint a kapcsolódó uniós jogalkotásban.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A 2011. márciusi japán földrengés és a nyomában a fukusimai atomerőműben bekövetkezett események sokkoló élménye ismét emlékezetünkbe idézte, hogy az atommaghasadás, legyen mégoly megbízható forrása az alapterhelési villamos energia kis szén-dioxid-kibocsátás melletti előállításának, folyamatos erőfeszítéseket kíván a biztonság és a veszélyhelyzeti felkészültség területén. A jelenlegi atomerőművi technológiák akkor járulhatnak továbbra is hozzá az európai energetikai rendszerek versenyképességéhez, ellátásbiztonságához és szén-dioxid-mentesítéséhez, ha folyamatosan magas szintű biztonságot tudunk számukra garantálni, megoldásokat dolgozunk ki a keletkező hulladék kezelésére, és karbantartjuk a kapcsolódó szaktudást. Ugyanilyen fontos a sugárvédelem megbízható uniós szintű rendszerének fenntartása oly módon, hogy figyelembe vesszük az ionizáló sugárzás orvosi és ipari alkalmazásai által kínált előnyöket is. A nukleáris anyagok és technológiák ellenőrizetlen terjedésével és az atomterrorizmussal kapcsolatos egyre növekvő aggályokra való tekintettel olyan megfelelő biztosítéki intézkedések kidolgozására is szükség van, amelyek Európában és világszerte egyaránt megfelelő szintű nukleáris védelmet biztosítanak.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A nukleáris biztonságból és az atomipari szaktudás színvonalának csökkenéséből fakadó problémák kezelése egyértelműen a Közösség fellépését igényli. A piacok a fúziós energia területén szükséges hosszú távú K+F-program nagy kockázatait sem képesek felvállalni. Az is kétségtelen, hogy a tagállamok önmagukban nem tudják biztosítani a szükséges állami szerepvállalást. A tagállamok szerepvállalása a kutatás- és innovációfinanszírozásban viszonylag kicsiny, szétaprózódott. Valószínűtlen, hogy a tagállamok egymagukban képesek kezelni a transznacionális koordináció hiányosságaiból fakadó problémákat. Az Euratom jó helyzetben van ahhoz, hogy a tagállamok és a magánszektor, illetőleg az egyes tudományterületek és műszaki szakterületek kutatási erőfeszítései közötti szinergiák kihasználásával hozzáadott értéket teremtsen. A Közösség fellépése megerősítheti a nukleáris technológiák kutatási és innovációs hátterét és összehangolhatja a tagállami kutatási erőfeszítéseket, ami segíthet kiküszöbölni a szükségtelen átfedéseket, fenntartani a legfontosabb területeken meglévő kritikus tömeget, és biztosítani a közforrások optimális felhasználását. Az Euratom-program nagy kockázatokat is képes felvállalni és hosszú távú fúziós K+F-programot is képes végrehajtani, ami megosztja a kockázatokat, és kellően széles érdeklődési területen olyan méretgazdaságosságot biztosít, amely másként nem volna elérhető. A Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvései egyedülálló európai dimenziójuknak köszönhetően képviselnek európai uniós hozzáadott értéket. E cselekvések előnyei között megemlíthető a Bizottság azon szükségletének kielégítése, hogy házon belül hozzáférjen olyan tudományos információkhoz, amelyek nemzeti és magánérdekektől függetlenek, vagy az, hogy az Unió polgárai közvetlenül is hasznát látják a Közös Kutatóközpont által a jobb gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket eredményező szakpolitikákhoz nyújtott közvetlen hozzájárulásnak.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Euratom-program épít a korábbi Euratom-keretprogramok tapasztalataira. Az Euratom-programok az elmúlt évtizedek során:

– sikeresen mozgósították a nukleáris területen működő legjobb európai kutatókat és intézményeket,

– jelentős mértékben hozzájárultak Európai nukleáris tudásalapjának kialakításához, fontos hatást gyakoroltak a hálózatos és a más formákban folytatott együttműködésekre, és nagymértékben befolyásolták az európai atomipari kutatás szerkezetének átalakulását.

A sikerek mellett azonban számos fontos tanulságot is le kell vonnunk:

– a kutatás, az innováció és az oktatás kérdéskörével koordináltabb módon kell foglalkozni,

– a kutatási eredményeket jobban kell terjeszteni és hasznosítani az új termékek, folyamatok és szolgáltatások létrehozásában,

– a fellépésnek elvi szinten összpontosítottabbnak, konkrétabbnak, részletesebbnek és átláthatóbbnak kell lennie,

– meg kell erősíteni a nyomon követést és az értékelést.

Nemrégiben készült értékelő jelentések a közvetett cselekvésekkel kapcsolatban azt emelik ki, hogy a Közös Kutatóközpontnak:

– elő kell segítenie az Unión belüli tudáslétrehozás integráltságának megerősítését,

– az új keretprogramnak a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseit tartalmazó részén belül konkrét tevékenységekre vonatkozó hatásvizsgálatokat és költség-haszon elemzéseket is kell végeznie,

– fokoznia kell az együttműködést az iparral, és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében gondoskodnia kell arról, hogy ennek az együttműködésnek még több jótékony hatása legyen.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Az Euratom-programnak (2014–2018) hozzá kell járulnia a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban (2014–2020) felvázolt célkitűzések megvalósításához. Ennek megfelelően – a több területet érintő cselekvéseken keresztül – megfelelő kapcsolódásokat és illeszkedést kell majd biztosítani az Euratom-program és a „Horizont 2020” keretprogram között.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ý A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ý  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014. január 1-től 2018. december 31-ig

– ý  Pénzügyi hatás: 2014-től 2026-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[31]

ý Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

ý Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ý  végrehajtó ügynökségek

– ý  a Közösségek által létrehozott szervek[32]

– ý tagállami közigazgatási / közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

ý Megosztott igazgatás a tagállamokkal (az indokolt körben)

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések:

A Bizottság a kezdeményezés végrehajtása során – a jelenlegi pénzügyi keret igazgatási módszereire támaszkodva – különböző igazgatási módszereket kíván alkalmazni. Az igazgatási feladatokat a Bizottság szervezeti egységei, valamint a Bizottság egyes, már létező végrehajtó ügynökségei (megbízatásuk kiegyensúlyozott megújításával és kiterjesztésével) fogják ellátni.

Az Euratom-program további tevékenységei esetében is elképzelhető más szervek – elsősorban már meglévő ügynökségek – igénybevétele, a központi jelentőségű szakpolitikai hatáskörök azonban mindenkor a Bizottságon belül maradnak. E más szervek igénybevételének módját az igazgatási módszer igazolt eredményessége és hatékonysága alapján fogjuk megválasztani. Ezzel párhuzamosan a Bizottság végrehajtó ügynökségeinek létszámát a hozzájuk rendelt feladatokhoz tartozó költségvetéssel arányosan, a létszámok vonatkozásában a Bizottság által tett vállalással (Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500) összhangban meg kell növelni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

Egyszerűsítés

Az Euratom-programnak magához kell tudnia vonzani a legkiválóbb kutatókat és a leginnovatívabb európai vállalkozásokat. Erre csak olyan program lehet képes, amely a lehető legalacsonyabb szintre szorítja a résztvevők adminisztrációs terheit, és megfelelő finanszírozási feltételeket teremt számukra. Az Euratom-program egyszerűsítése a „Horizont 2020” keretprogram kapcsán előterjesztett egyszerűsítő javaslatok keretébe illeszkedik. A „Horizont” 2020 keretprogramhoz hasonlóan az egyszerűsítéssel az Euratom-programon belül is három mindent átható célt kívánunk elérni: a résztvevők adminisztratív költségeinek csökkentését, a pályáztatással és a támogatás folyósításával kapcsolatos igazgatási folyamatok felgyorsítását, valamint a pénzügyi hibák számának visszaszorítását.

Az Euratom-programon belül az egyszerűsítésnek több dimenziója is van.

1. Strukturális egyszerűsítés: az Euratom-programban is a „Horizont 2020” keretprogram szabályait kell alkalmazni.

2. A finanszírozási szabályok nagyfokú egyszerűsítése könnyebbé fogja tenni a pályázatok összeállítását és a projektigazgatást. Az egyszerűsítéssel egyúttal a pénzügyi hibák száma is csökken. A következőket javasoljuk:

A legfontosabb támogatási modellek:

– a tényleges közvetlen költségek visszatérítése egyszerűsített eljárásrend szerint, szélesebb körben elfogadva a kedvezményezettek szokásos számviteli gyakorlatát, megengedve egyes adók és más közterhek támogathatóságát is,

– lehetőség a személyi költségek átalányfinanszírozás formájában (átlagos személyi költségként) történő elszámolására azon kedvezményezettek esetében, amelyeknek ez a szokásos számviteli gyakorlata, valamint a kis- és középvállalkozások munkabérben nem részesülő tulajdonosai esetében,

– a munkaidő-nyilvántartás egyszerűsítése világos és egyszerű minimumfeltételek meghatározásával, ezen belül a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megszüntetése a teljes munkaidejüket az uniós projektnek szentelő személyek esetében,

– egyetlen egységes visszatérítési ráta alkalmazása valamennyi résztvevőre, az eddigiekben a résztvevő jogállásától függően alkalmazott három különböző ráta helyett,

– főszabály szerint egyetlen egységes átalányfinanszírozási ráta figyelembevétele a közvetett költségek meghatározásában, a közvetett költségek kiszámítására alkalmazott eddigi négy módszer helyett,

– teljes projektek átalányösszegen alapuló, outputcentrikus finanszírozása egyes területek projektjei esetében.

3. A 2.2.2. pontban ismertetett átalakított ellenőrzési rendszer új egyensúlyt hoz létre a bizalom és az ellenőrzés között, és ezáltal csökkenti a résztvevők adminisztrációs terheit.

A szabályok és az ellenőrzések egyszerűsítése mellett a projektvégrehajtás összes eljárása és folyamata ésszerűbbé válik. Ez a pályázatokkal kapcsolatos alaki és tartalmi elvárások részletes szabályozására, a pályáztatástól a projektek megkezdéséig terjedő időszakban követendő eljárásokra, a beszámolási és az ellenőrzési követelményekre, valamint a részletes iránymutatásokra és a támogató szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. Nagyban fogja segíteni a részvétel adminisztratív költségeinek csökkentését az a felhasználóbarát internetes portál, amelyet az Európai Unió hetedik K+F-keretprogramja (2007–2013) („hetedik keretprogram”) céljára létrehozott résztvevői portálra alapozva fogunk a résztvevők rendelkezésére bocsátani.

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az Euratom-program közvetett cselekvéseinek értékelését és nyomon követését egy újonnan létrehozandó rendszer fogja segíteni. Az új rendszer átfogó, jól időzített és harmonizált stratégián fog alapulni, és erőteljesen fog összpontosítani az áteresztőképességre, az outputokra, az eredményekre és a hatásokra. A rendszert megfelelő adatarchívum és szakértői bázis, célzott kutatási tevékenység, valamint a tagállamokkal és a társult országokkal folytatandó fokozottabb együttműködés fogja támogatni, a megállapítások pedig megfelelő terjesztési és jelentéskészítési tevékenység révén fognak hasznosulni. A közvetlen cselekvések esetében a Közös Kutatóközpont az outputok és a hatások mérésének hatékonyabbá tételével tovább folytatja nyomonkövetési rendszerének javítását.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer

Az eddigiekben a kutatásban a jog- és szabályszerűség kapcsán főszabályként 2%-os hibahatárt kellett alkalmazni. Ez azonban több váratlan nem kívánt mellékhatást okozott. Mind a kedvezményezettekben, mind pedig a jogalkotó hatóságban az az erőteljes érzés alakult ki, hogy az ellenőrzés terhei túlságosan is nagyok. Ez azért veszélyes, mert csökkenhet az uniós kutatási programok (ideértve az Euratom-programot is) vonzereje, ami az Unióban folyó kutatás és innováció egészét károsítaná.

Az Európai Tanács 2011. március 4-i ülésén megfogalmazott következtetések szerint „alapvető fontosságú a kutatás, a fejlesztés és az innováció (K+F+I) előmozdítását célzó uniós eszközök egyszerűsítése, mert az elősegítené azt, hogy azokat a legkiválóbb tudósok és az innováció terén élen járó vállalkozások is alkalmazzák [helyesen: igénybe vegyék]. Ezt az egyszerűsítést mindenekelőtt úgy kell megvalósítani, hogy a releváns intézmények megállapodnak arról, hogy új egyensúlyt alakítanak ki a bizalom és az ellenőrzés, valamint a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között” (EUCO 2/1/11 REV1, Brüsszel, 2011. március 8.).

Az Európai Parlament a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló 2010. november 11-i állásfoglalásának (P7_TA(2010) 0401) tanúsága szerint kifejezetten támogatja a nagyobb hibakockázat felvállalását a kutatásfinanszírozás területén, miközben „aggályosnak találja, hogy a jelenlegi rendszer és a hetedik keretprogram irányítási gyakorlata túlságosan ellenőrzés-orientált, és ezért az erőforrások pazarlásához, alacsonyabb részvételhez és kevésbé vonzó kutatási környezethez vezet”, továbbá „aggodalommal jegyzi meg, hogy az ún. »zéró kockázatvállalási tolerancia« alapján működő jelenlegi irányítási rendszer láthatólag inkább a kockázatok megelőzésére és nem a kezelésükre törekszik”.

Az ellenőrzések számának jelentős megnövekedése és a megállapítások extrapolálása panaszhullámot indított el a kutatóközösség részéről (lásd például a „Bízz a kutatókban!” kezdeményezést,[33] amelyet eddig 13 800-an írtak alá).

Az érdekelteknek és az EU intézményeinek tehát megegyezik az álláspontja: a jelenlegi rendszert át kell alakítani. Ennek során más célokat és érdekeket is figyelembe kell venni, például a kutatáspolitika sikerességét, a nemzetközi versenyképességet vagy a tudományos kiválóság kérdéskörét. Egyértelmű igény van továbbá a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének biztosítására, illetőleg a csalás és a pazarlás elleni küzdelemre is. Ezek a közös kihívások állnak a „Horizont 2020” keretprogram és az Euratom-program előtt.

A Bizottságnak végső soron továbbra is az a célja, hogy a maradó hibaarány a program teljes egészében felhasznált források teljes összegének 2%-a alatt legyen, és ennek érdekében több egyszerűsítő intézkedést is bevezetett. Figyelembe kell ugyanakkor venni más megfontolásokat, például az uniós kutatáspolitika vonzerejét és sikerét, a nemzetközi versenyképességet, a tudományos kiválóságot és különösen az ellenőrzések költségeit (lásd a 2.2.2. pontot) is.

E szempontok egyensúlyba hozása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy a kutatási és az innovációs költségvetés végrehajtásával megbízott főigazgatóságok olyan költséghatékony belső ellenőrzési rendszert alakítsanak ki, amely ésszerű keretek között biztosítja, hogy a többéves finanszírozási időszak egészére számított éves hibakockázat 2% és 5% között legyen, és végső soron a többéves program lezárását követően az összes audit, valamint kiigazítási és visszakövetelési intézkedés pénzügyi hatásainak figyelembevételével a maradó hiba a lehető legjobban megközelítse a 2%-ot.

2.2.1. A belső ellenőrzés kerete

A támogatásokra vonatkozó belső ellenőrzések keretét a következők alkotják:

– a Bizottság belső ellenőrzési szabályai,

– a legjobb projektek kiválasztásának eljárásai és aktusokba foglalásuk,

– a projektek teljes élettartama során folytatandó projekt- és szerződésmenedzsment,

– az összes igénylés előzetes ellenőrzése, ideértve az auditokra vonatkozó igazolások beszerzését és a költségelszámolási módszerek előzetes hitelesítését is,

– az igénylésekből vett mintán elvégzett utólagos auditok, valamint

– a projekteredmények tudományos értékelése.

A közvetlen cselekvések esetében a pénzügyi folyamatok egyebek mellett előzetes beszerzés-ellenőrzést és utólagos ellenőrzéseket foglalnak magukban. Előre meghatározott célkitűzések és mutatók alapján évente kockázatértékelést kell végezni, és rendszeres jelleggel figyelemmel kell kísérni a feladatok végrehajtásában elért előrehaladást és az erőforrás-felhasználást.

2.2.2. Az ellenőrzések költségei és hasznai

A Bizottságon belül a kutatási és innovációs költségvetés (ideértve az Euratom ilyen irányú költségvetését is) végrehajtásával megbízott főigazgatóságok belső ellenőrzési rendszerének becsült költsége évi 267 millió EUR (a 2009-ben az elfogadható hibahatárral kapcsolatban végrehajtott értékelés szerint), és jelentős terhet ró a kedvezményezettekre és a Bizottság egyes szervezeti egységeire is. Mind a kedvezményezettekben, mind pedig a jogalkotó hatóságban az az erőteljes érzés alakult ki, hogy az ellenőrzés terhei túlságosan is nagyok. Ez azért veszélyes, mert csökkenhet az uniós kutatási program vonzereje, ami az Unióban folyó kutatás és innováció egészét károsítaná.

Az eddigiekben a Bizottság szolgálatai által végzett ellenőrzések összköltségének 43%-a (a kedvezményezettek költségeit nem számítva) a projektigazgatással, 18%-a a pályázatok kiválasztásával, 16%-a pedig a szerződéseket előkészítő tárgyalásokkal összefüggésben jelentkezett. Az utólagos auditok és a nyomukban szükségessé váló intézkedések az összköltség 23%-át (61 millió EUR-t) képviseltek.

Az ellenőrzések területén kifejtett erőfeszítések azonban nem hozták meg a tőlük várt eredményeket. A hatodik keretprogram becsült „maradó” hibaaránya még az összes eddigi és majdani visszakövetelés és korrekció figyelembevételével is meghaladja a 2%-ot. A Kutatási és Innovációs Főigazgatóság által a hetedik keretprogram keretében végrehajtott auditokon feltárt hibaarány jelenleg 5% körül van, és – bár ez a szám az auditok nyomán csökkenni fog, továbbá részben torz képet mutat, mert a korábban nem auditált kedvezményezettekre összpontosít – valószínűtlen, hogy a 2%-os hibaarányt sikerül teljesíteni. Az Európai Számvevőszék ugyancsak hasonló mértékű hibaarányt tárt fel.

2.2.3.     Az előírások teljesítésének elmulasztásához társuló kockázat várt mértéke

A viszonyítás alapja a jelenlegi helyzet, azaz az eddigiekben a hetedik keretprogram keretében alkalmazott ellenőrzési rendszer továbbvitele. Az hetedik keretprogram előzetes reprezentatív hibaaránya csaknem 5% (a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság ellenőrzései alapján). A legtöbb kimutatott hiba azért következik be, mert a kutatásfinanszírozás jelenlegi rendszere a kutatási projektek tényleges, a résztvevők által elszámolt költségeinek visszatérítésén alapul. Ez igencsak bonyolulttá teszi az egyes költségelemek támogathatóságának megítélését.

A hetedik keretprogram keretében a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság által eddig elvégzett auditok alapján a következő megállapítások tehetők a hibaaránnyal kapcsolatban:

– A hibák darabszám szerint 27%-a, támogatási összeg szerint 35%-a a személyi költségek elszámolásával függ össze. Gyakran visszatérő problémák: átlagos vagy tervezett költségek elszámolása a ténylegesek helyett, nem megfelelő nyilvántartás-vezetés a programnak szentelt munkaidőről, nem támogatható költségelemek elszámolása.

– A hibák darabszám szerint 40%-a, támogatási összeg szerint 37%-a más (nem személyi jellegű) közvetlen költségek elszámolásával függ össze. Gyakran visszatérő hibák: a hozzáadottérték-adó beszámítása, nem egyértelmű kapcsolat a projekttel, számlák vagy kifizetési bizonylatok csatolásának elmulasztása, az értékcsökkenés helytelen számítása (a felszerelés/berendezés teljes költségének elszámolása az értékcsökkenés helyett), alvállalkozók igénybevétele előzetes engedélyezés nélkül vagy a legkedvezőbb ár-érték arány elvének sérelmével stb.

– A hibák darabszám szerint 33%-a, támogatási összeg szerint 28%-a a közvetett költségek elszámolásával függ össze. A kockázatok megegyeznek a személyi költségeknél jelzettekkel, de további kockázatot képeznek a projektekhez pontatlanul vagy alaptalanul rendelt általános költségek.

Bizonyos esetekben a közvetett költségek a közvetlen költségek százalékában vannak meghatározva, így a közvetett költségek hibája egyenesen arányos a közvetlen költségekével.

A „Horizont 2020” keretprogram és az Euratom-program számos jelentős egyszerűsítést tartalmaz (lásd a fenti 2. pontot), melyek várhatóan valamennyi hibakategória esetében csökkenteni fogják a hibaarányt. Az egyszerűsítés további lehetőségeiről megkérdezett érdekeltek és EU-intézmények álláspontja és a „Horizont 2020” keretprogram kidolgozása érdekében elvégzett hatásvizsgálat egyértelműen azt jelzi, hogy a finanszírozási modellnek továbbra is a tényleges költségek visszatérítésén kell alapulnia. Az outputalapú finanszírozás, az átalányfinanszírozás és az átalányösszegek szerinti finanszírozás előtérbe állítása egyelőre még korainak tűnik, hiszen ezt a rendszert korábbi programokban még nem sikerült tesztelni. A tényleges költségek visszatérítésén alapuló rendszer megtartása ugyanakkor azt jelenti, hogy a jövőben is kell hibákra számítani.

A hetedik keretprogramban végrehajtott auditok során kimutatott hibák elemzése arra enged következtetni, hogy a javasolt egyszerűsítő intézkedésekkel a hibák 25–35%-a megelőzhető lesz. Ez azt jelenti, hogy a mostani 5% körüli hibaarány 1,5%-kal, azaz 3,5% környékére esik vissza, éppen arra a szintre, amelyet a Bizottság közleménye az ellenőrzés adminisztratív költségei és a hibakockázat közötti helyes egyensúly megtalálása kapcsán említ.

Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Euratom-programból származó kutatásfinanszírozás esetében – figyelemmel az ellenőrzések költségeire, az alkalmazandó szabályok bonyolultságának mérséklése érdekében javasolt egyszerűsítő intézkedésekre és a kutatási projektek költségeinek megtérítéséhez elkerülhetetlenül társuló kockázatokra – reális célkitűzés, hogy az éves hibakockázat 2% és 5% között legyen. További cél, hogy a többéves program lezárását követően az összes audit, valamint kiigazítási és visszakövetelési intézkedés pénzügyi hatásainak figyelembevételével adódó maradó hiba a lehető legjobban megközelítse a 2%-ot.

A „Horizont 2020” keretprogram és az Euratom-program kiadásaival kapcsolatos utólagos auditokra vonatkozó stratégia figyelembe veszi ezt a célértéket. A stratégia a keretprogram teljes kiadásaiból vett egyetlen reprezentatív minta pénzügyi auditján alapul, melyet kiegészít egy másik, kockázatkezelési megfontolások alapján megválasztott minta ellenőrzése.

Az utólagos auditok teljes száma az említett célérték és a stratégia teljesítéséhez feltétlenül szükséges minimumra fog korlátozódni. Iránymutatásként a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a teljes programozási időszak alatt a „Horizont 2020” keretprogram és az Euratom-program résztvevőinek legfeljebb 7%-át kell majd auditnak alávetni. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az audit alá vont kiadások összegének részaránya ennél lényegesen nagyobb lesz, ebben a tekintetben legalább 40%-os lefedettség várható.

A jog- és szabályszerűségre vonatkozó utólagos auditstratégiát megerősített tudományos értékelés és az alábbi 2.3. pontban ismertetendő csalásellenes stratégia egészíti ki.

Ez a forgatókönyv azon a feltételezésen alapul, hogy a döntéshozatali folyamat során az egyszerűsítő intézkedések érdemben nem módosulnak.

Megjegyzés: A fentiek csak a támogatások igazgatására vonatkoznak, a közbeszerzési eljárásokhoz társuló igazgatási és működési kiadások esetében a hibakockázat eltűrt maximuma 2%.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

A kutatási és innovációs költségvetés végrehajtásával megbízott főigazgatóságoknak eltökélt szándéka, hogy a támogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása során mindenkor felvegyék a küzdelmet a csalás ellen. A szóban forgó szervezeti egységek olyan csalásellenes stratégiákat alakítottak ki és alkalmaznak, amelyek fokozott mértékben támaszkodnak hírszerzési forrásokra, fejlett informatikai eszközöket vesznek igénybe, és az érintett munkatársak kellő felkészítésére és tájékoztatására is kiterjednek. A csalás megelőzését kellő visszatartó erejű szankciók szolgálják, melyeket a csalás bizonyított eseteiben alkalmazni is kell. Ezek az erőfeszítések a jövőben is folytatódni fognak. A „Horizont 2020” keretprogramra és az Euratom-programra vonatkozó javaslatokat csalásbiztossági és hatásértékelő vizsgálatoknak vetettük alá. A javasolt intézkedések összességében – elsősorban a kockázatalapú auditstratégiának és a megerősített tudományos értékelési és ellenőrzési rendszernek köszönhetően – jótékony hatást fejtenek ki a csalás elleni küzdelemre.

Annak hangsúlyozása mellett, hogy a kihelyezett források összmennyiségéhez viszonyítva a csalás felderített eseteinek száma elenyésző, a kutatási költségvetés végrehajtásával megbízott főigazgatóságok továbbra is elkötelezettek a csalás elleni küzdelem iránt.

A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatásokban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az előző bekezdések sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………...……….] || diff./nem diff.[34] || EFTA-országoktól[35] || tagjelölt országoktól[36] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1 || || Diff. || NEM || IGEN/NEM* || IGEN || IGEN

|| || || || ||

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Fejezet || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1 || 08 01 Igazgatási kiadások – kutatás 08 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások 08 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén 08 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén 10 01 A „közvetett kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos kiadások 10 01 A „közvetett kutatás” szakpolitikai terület kutatási tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások 10 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások 10 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén 10 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén 10 01 05 04 Kutatási infrastruktúra 08 03 02 01 Euratom – fúziós energia 08 03 02 02 Euratom – atommaghasadás és sugárvédelem 08 04 01 Harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési célú hozzájárulásaiból származó előirányzatok 10 03 A közvetlenül finanszírozott kutatás operatív előirányzatai – Euratom 10 03 01 A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris cselekvései 10 03 02 Harmadik felek hozzájárulásaiból származó előirányzatok || nem diff. || NEM || IGEN/NEM* || IGEN || NEM

*A nukleáris kutatás területén megkötendő társulási megállapodással kapcsolatban Törökországgal jelenleg folynak a tárgyalások.

A Közös Kutatóközpont új költségvetési sort igényel az infrastruktúra-fejlesztési beruházások céljára. A Közös Kutatóközpont legtöbb létesítménye a hatvanas és a hetvenes évekből származik, és ma már nem számít korszerűnek. Ennek következtében ahhoz, hogy a Közös Kutatóközpont a többéves munkaprogramját az Európai Unió biztonsági és védelmi előírásaival és a 20-20-20-as környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban végrehajthassa, új létesítményeket kell létrehoznia és a meglévő infrastruktúrát korszerűsítenie kell. A Közös Kutatóközpont elkészítette a 2014–2020. időszakra szóló infrastruktúra-fejlesztési tervét, amelyben megtalálhatók mindazok a fejlesztési szükségletek, amelyeket az egyes telephelyeken meg kell valósítani; ezek a fejlesztések szerepelnek a javasolt új költségvetési sorban.

A Közös Kutatóközpont a Bizottság egyik főigazgatósága, mely öt különböző EU-tagállamban (az olaszországi Isprában, a belgiumi Geelben, a hollandiai Pettenben, a németországi Karlsruhéban és a spanyolországi Sevillában) összesen hét tudományos intézetet tart fenn. A Közös Kutatóközpont kutatási létesítményei között nukleáris létesítmények és számos különleges, nagymértékben szakosodott laboratórium is szerepel, melyeknek meg kell felelniük a nekik otthont adó ország nukleáris, környezetvédelmi és biztonsági előírásainak. A szóban forgó létesítmények fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges speciális szaktudást (biztonság és védelem, tűzvédelem stb.) a Közös Kutatóközpont személyzete biztosítja, ilyen típusú szakértelemmel a Bizottság más szolgálatainak munkatársai nem rendelkeznek.

A 10.01.05.01 költségvetési sor a Közös Kutatóközpont létszámtervében szereplő álláshelyeket betöltő tisztviselők finanszírozását, a 10.01.05.02 sor pedig az ideiglenes szerződéssel rendelkező külső személyzet (szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők, ösztöndíjasok, gyakornokok stb.) finanszírozását szolgálja. Ez utóbbiakra azért van szükség, hogy a Közös Kutatóközpont a kutatás élvonalában maradhasson, és megfelelhessen azoknak a speciális igényeknek, amelyek a Bizottságot közvetlenül támogató tudományos szolgálatként betöltött szerepéből fakadnak.

Az előirányzott létszám elsősorban olyan kutatók és technikusok foglalkoztatásának finanszírozását szolgálja, akik a Közös Kutatóközpont munkaprogramjában meghatározott tudományos jellegű cselekvések végrehajtásán dolgoznak. A költségvetési sorok viszonylag kis (20% alatti) arányban tartalmaznak pusztán „igazgatási” jellegű kiadásokat, ahogyan arról a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság által végzett éves átvilágítás megállapításai is tanúskodnak.

A 10.01.05.03 költségvetési sor a nukleáris és a nem nukleáris tudományos és műszaki infrastruktúra támogatását szolgálja. Az e sorba tartozó források java része egyfelől a Közös Kutatóközpont intézeteinek szokásos működését garantálják (fenntartás, műszaki felszerelés, víz-, gáz- és villamosenergia-ellátás, biztonság és védelem, sugárvédelem, informatika, távközlés, adatfeldolgozás stb.), másfelől pedig egyszeri műveletek elvégzését teszik lehetővé (felújítások, meglévő létesítmények korszerűsítése, új szabványoknak való megfelelés biztosítása stb.).

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése – Közvetett kutatás        jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

Közvetett kutatás || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || > 2018 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 08 03 02, összesen || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 159,641 || 171,785 || 184,350 || 197,350 || 210,794 || || 923,920

Kifizetési előirányzatok || (2) || 100,131 || 125,934 || 152,733 || 162,535 || 196,821 || 185,766 || 923,920

Költségvetési tétel száma: 08 03 02 01 Költségvetési tétel száma: 08 03 02 02 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 108,073 || 116,201 || 124,612 || 133,312 || 142,309 || || 624,507

Kifizetési előirányzatok || (2) || 80,065 || 94,967 || 104,867 || 107,771 || 128,659 || 108,178 || 624,507

Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 51,568 || 55,584 || 59,739 || 64,038 || 68,485 || || 299,414

Kifizetési előirányzatok || (2) || 20,066 || 30,967 || 47,867 || 54,764 || 68,162 || 77,589 || 299,415

Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[37] 08 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások 08 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén 08 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén || 17,780 2,240 7,007 || 18,136 2,285 7,147 || 18,498 2,330 7,290 || 18,868 2,377 7,436 || 19,246 2,425 7,585 || || 92,529 11,657 36,465

Költségvetési tétel száma: 08 01 05 || || (3) || 27,027 || 27,568 || 28,119 || 28,681 || 29,255 || || 140,650

A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 186,668 || 199,353 || 212,469 || 226,031 || 240,049 || || 1064,570

Kifizetési előirányzatok || =2+2a+3 || 127,158 || 153,502 || 180,852 || 191,216 || 226,076 || 185,766 || 1064,570

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 159,641 || 171,785 || 184,350 || 197,350 || 210,794 || || 923,920

Kifizetési előirányzatok || (5) || 100,131 || 125,934 || 152,733 || 162,350 || 196,821 || 185,766 || 923,920

Ÿ Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 27,027 || 27,568 || 28,119 || 28,681 || 29,255 || 0 || 140,650

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 186,668 || 199,353 || 212,469 || 226,031 || 240,049 || || 1064,570

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 127,158 || 153,502 || 180,852 || 191,216 || 226,076 || 185,766 || 1064,570

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Tárgytalan.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || Igazgatási kiadások

jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

Kutatási Főigazgatóság – közvetlen kutatás ||

Ÿ Humánerőforrás || || || || || || 0

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || 0

<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || || || || || || 0

jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || > 2018 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 186,668 || 199,353 || 212,469 || 226,031 || 240,049 || || 1064,570

Kifizetési előirányzatok || 127,158 || 153,502 || 180,852 || 191,216 || 226,076 || 185,766 || 1064,570

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése – Közvetlen kutatás

                                                                                                          jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

  Közös Kutatóközpont Főigazgatóság közvetlen kutatás || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év és később || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 10.03 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 10,457 || 10,666 || 10,879 || 11,097 || 11,319 || 0 || 54,417

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 4,706 || 8,982 || 10,208 || 10,935 || 11,153 || 8,434 || 54,417

Költségvetési tétel száma: 10.03.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 10,457 || 10,666 || 10879 || 11,097 || 11,319 || 0 || 54,417

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 4,706 || 8,982 || 10,208 || 10,935 || 11,153 || 8,434 || 54,417

Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[38] 10 01 05            10 01 05 01             10 01 05 02             10 01 05 03 10 01 05 04 || 126,796 61,598 11,205 38,706 15,286 || 130,284 63,754 11,457 39,481 15,592 || 133,874 65,986 11,715 40,270 15,903 || 137,571 68,295 11,979 41,076 16,222 || 141,377 70,686 12,248 41,897 16,546 || || 669,901 330,319 58,604 201,430 79,549

A Közös Kutatóközpont Főigazgatósághoz (közvetlen kutatás) tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 137,253 || 140,950 || 144,753 || 148,668 || 152,695 || || 724,319

Kifizetési előirányzatok || =2+2a+3 || 131,501 || 139,266 || 144,082 || 148,506 || 152,530 || 8,434 || 724,319

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 10,457 || 10,666 || 10,879 || 11,097 || 11,319 || 0 || 54,417

Kifizetési előirányzatok || (5) || 4,706 || 8,982 || 10,208 || 10,935 || 11,153 || 8,434 || 54,417

Ÿ Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 126,796 || 130,284 || 133,874 || 137,571 || 141,377 || 0 || 669,901

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 137,253 || 140,950 || 144,753 || 148,668 || 152,695 || 0 || 724,319

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 131,501 || 139,266 || 144,082 || 148,506 || 152,530 || 8,434 || 724,319

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Tárgytalan.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || Igazgatási kiadások

jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

Kutatási Főigazgatóság – közvetlen kutatás ||

Ÿ Humánerőforrás || || || || || ||

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || ||

<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || || || || || ||

jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || > 2018 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 137,253 || 140,950 || 144,753 || 148,668 || 152,695 || 0 || 724,319

Kifizetési előirányzatok || 131,501 || 139,266 || 144,082 || 148,506 || 152,530 || 8,434 || 724,319

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése – Közvetett + közvetlen kutatás jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

Összegzés Közvetett kutatás + közvetlen kutatás || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || > 2018 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 08 03 02 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 159,641 || 171,785 || 184,350 || 197,350 || 210,794 || || 923,920

Kifizetési előirányzatok || (2) || 100,131 || 125,934 || 152,733 || 162,535 || 196,821 || 185,766 || 923,920

Költségvetési tétel száma: 10.03 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 10,457 || 10,666 || 10,879 || 11,097 || 11,319 || 0 || 54,417

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 4,706 || 8,982 || 10,208 || 10,935 || 11,153 || 8,434 || 54.417

Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[39] 08 01 05 10 01 05             || 27,027 || 27,568 || 28,119 || 28,681 || 29,255 || 0 || 140,650

137,252 || 140,950 || 144,753 || 148,669 || 152,696 || 0 0 || 724,320

Költségvetési tétel száma: 08 01 05 / 10 01 05 || || (3) || 153,822 || 157,852 || 161,992 || 166,253 || 170,632 || || 810,551

A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz és a közvetlen kutatáshoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 323,920 || 340,303 || 357,221 || 374,700 || 392,745 || || 1788,889

Kifizetési előirányzatok || =2+2a+3 || 258,659 || 292,768 || 324,933 || 339,723 || 378,606 || 194,200 || 1788,889

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 170,098 || 182,451 || 195,229 || 208,447 || 222,113 || || 978,338

Kifizetési előirányzatok || (5) || 104,837 || 134,916 || 162,941 || 173,470 || 207,974 || 194,200 || 978,338

Ÿ Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 153,822 || 157,852 || 161,992 || 166,253 || 170,632 || || 810,551

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 323,920 || 340,303 || 357,221 || 374,700 || 392,745 || || 1788,889

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 258,659 || 292,768 || 324,933 || 339,723 || 378,606 || 194,200 || 1788,889

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Az Euratom-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

A teljesítés típusa[40] || A teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

A közvetett cselekvésekre vonatkozó 1–8. különös célkitűzés[41] || || || || || ||

– Teljesítés: Euratom, fúzió || ** || ** || 100 || 108,073 || 100 || 116,201 || 100 || 124,612 || 100 || 133,312 || 100 || 142,309 || 500 || 624,507

– Teljesítés: Euratom, maghasadás || || || 25 || 51,568 || 25 || 55,584 || 25 || 59,739 || 25 || 64,038 || 25 || 68,485 || 125 || 299,414

A közvetett cselekvésekre vonatkozó 1–8. különös célkitűzés részösszege || || || || || ||

A közvetlen cselekvésekre vonatkozó 1–5. különös célkitűzés[42] || || || || || ||

– Teljesítés: Euratom, közvetlen kutatás – JRC || *** || *** || 150 || 10,457 || 150 || 10,666 || 150 || 10,879 || 150 || 11,097 || 150 || 11,319 || 750 || 54,417

A közvetlen cselekvésekre vonatkozó 1–5. különös célkitűzés részösszege || 150 || 10,457 || 150 || 10,666 || 150 || 10,879 || 150 || 11,097 || 150 || 11,319 || 750 || 54,417

ÖSSZKÖLTSÉG || 275 || 170,098 || 275 || 182,451 || 275 || 195,229 || 275 || 208,447 || 275 || 222,113 || 1,375 || 978,338

(*)              Teljesítések becsült száma.

(**)            A kutatási támogatás szokásos teljesítése egy, a tényeket, a megállapításokat és az eredményeket tartalmazó jelentés összeállítását jelenti.

(***)          Teljesítés típusa: Termékek és szolgáltatások az európai uniós szakpolitikai döntéshozatali folyamat résztvevői számára.

A teljesítés átlagos költsége: A teljesítések költsége igen változó. Egy rutinfeladat (például egy rendszeres mezőgazdasági előrejelzési jelentés) nem hasonlítható össze egy olyan, nagyszabású és esetlegesen költséges kutatásról szóló zárójelentéssel, amelynek esetében a jelentős összegű finanszírozás végeredményben egyetlen tanulmányt eredményezett. Mindkettő célszerű és hasznos, de nagyon különböző célt szolgál. A feltüntetett átlagos költség pusztán egy matematikai számítással – a költségvetésnek a teljesítések becsült számával való elosztásával – kapott eredmény.

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || ||

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[43] bele nem tartozó előirányzatok || Közvetett kutatás || Közvetlen kutatás || Közvetett kutatás || Közvetlen kutatás || Közvetett kutatás || Közvetlen kutatás || Közvetett kutatás || Közvetlen kutatás || Közvetett kutatás || Közvetlen kutatás

Humánerőforrás || 20,020 || 72,803 || 20,421 || 75,211 || 20,828 || 77,701 || 21,245 || 80,274 || 21,671 || 82,934

Egyéb igazgatási kiadások || 7,007 || 53,992 || 7,147 || 55,072 || 7,290 || 56,174 || 7,436 || 57,297 || 7,585 || 58,443

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 27,027 || 126,796 || 27,568 || 130,284 || 28,118 || 133,874 || 28,681 || 137,571 || 29,256 || 141,377

ÖSSZESEN* || 27,027 || 126,796 || 27,568 || 130,284 || 28,118 || 133,874 || 28,681 || 137,571 || 29,256 || 141,377

*Ezek az adatok a tervezett „kiszervezés” következtében módosulhatnak.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

|| X 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || || || || ||

|| xx 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || ||

|| 08 01 05 01 (közvetett kutatás)* || 140 || 140 || 140 || 140 || 140

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 566 || 566 || 566 || 566 || 566

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[44]

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || || || || ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || ||

|| 08 01 04 40[45] || – a központban[46] || || || || ||

|| || – küldöttségeknél – tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak – CA GFI-IV – END || || || || ||

|| 08 01 05 02 (AC, END, INT a közvetett kutatásban)* || 35 || 35 || 35 || 35 || 35

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT a közvetlen kutatásban) || 194 || 194 || 194 || 194 || 194

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 935 || 935 || 935 || 935 || 935

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

*Az adatok nem foglalják magukban az ITER projekt igazgatásával foglalkozó, a központban (Brüsszelben) dolgozó tisztviselőket, ideiglenes alkalmazottakat és külső munkatársakat. Ezeket a létszámadatokat az ITER projekttel kapcsolatos kiegészítő kutatási program pénzügyi kimutatása tartalmazza.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az Euratom kutatási és képzési programjának végrehajtásához (közvetlen és közvetett cselekvések) kapcsolódó feladatok különösen a nukleáris hulladék kezelése, a nukleáris biztonság, valamint a nukleáris biztosítékok és védelem területén. Emellett a Közös Kutatóközpont által az Euratom-Szerződés keretében üzemeltetett nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatban is fognak feladatokat ellátni.

Külső személyzet

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[47]

Tárgytalan.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014–2018. év

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || A programhoz társult harmadik országok

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN* || Pm A társfinanszírozás adatait később fogjuk megadni.

*A harmadik felek részvételének mértéke még nem került meghatározásra, ezért a társfinanszírozás adatait később fogjuk megadni.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– X          a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[48]

2014–2018

6011. alcím* 6012. alcím* 6013. alcím 6031. alcím*** || || pm pm pm pm

*A Svájc részvételéről, valamint a JET közös alap részvételéről szóló megállapodások még nincsenek véglegesítve. A nukleáris kutatás területén folytatandó együttműködéssel kapcsolatban Törökországgal jelenleg folynak a tárgyalások.

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

08 04 01 Harmadik felek kutatási, technológiafejlesztési és innovációs célú hozzájárulásaiból származó előirányzatok (az Európai Gazdasági Térségen kívülről)

10 03 02 Harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési célú hozzájárulásaiból származó előirányzatok (az Európai Gazdasági Térségen kívülről)

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Egyes társult országok a társulási megállapodásban rögzített módon, kiegészítő finanszírozás révén hozzájárulnak a keretprogram költségvetéséhez. A számítás módját a társulási megállapodások tartalmaznák, és az nem feltétlenül egyezik meg minden megállapodás esetében. A számítások általában a társult ország GDP-jének a tagállamok összesített GDP-jéhez viszonyított arányából indulnak ki, és a hozzájárulás összegét a teljes költségvetésnek ezzel az aránnyal való szorzásával határozzák meg.

[1]               Az Euratom-Szerződés 7. cikke.

[2]               COM(2011) 48.

[3]               HL C […], […], […] o.

[4]               HL C […], […], […] o.

[5]               HL L […]

[6]               A Tanács 2008. december 2-i következtetései (15406/08) a nukleáris területhez tartozó készségek szükségességér­ől.

[7]               HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

[8]               HL L 90., 2007.3.30.

[9]               COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6.

[10]             COM(2005) 576 végleges, 2005.3.11.

[11]             INI/2010/2079.

[12]             HL […]

[13]             HL L 400., 2006.12.30., 1. o.

[14]             HL L […]

[15]             HL L 107.,1996.4.30., 12. o.

[16]             HL L 400., 2006.12.30., 60. o.

[17]             HL L 400., 2006.12.30., 405. o.

[18]             HL L 400., 2006.12.30., 435. o.

[19]             HL L […].

[20]             HL L […].

[21]             HL L […].

[22]             HL L […].

[23]             HL L […].

[24]             HL L 177., 1984.7.4., 25. o.

[25]             A Hivatalos Lapban nem jelent meg.

[26]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[27]             HL L 172., 2009.7.2., 18. o.

[28]             HL L 199., 2011.7.19., 1. o.

[29]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[30]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[31]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[32]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[33]             http://www.trust-researchers.eu/

[34]             Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[35]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[36]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[37]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[38]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[39]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[40]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[41]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések a közvetett cselekvések esetében”) feltüntetett célkitűzések.

[42]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések a közvetlen cselekvések esetében”) feltüntetett célkitűzések.

[43]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[44]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[45]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[46]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[47]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[48]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.