INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A „Horizont 2020” javaslatcsomag teljes mértékben a kutatást és az innovációt az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés szempontjából központi jelentőségűként megjelölő Európa 2020 stratégia végrehajtását támogatja. A csomag a „Horizont 2020” keretprogramra, a részvételi és a terjesztési szabályokat megállapító egységes rendeletre, a keretprogram végrehajtását szolgáló egyetlen egyedi programra, valamint a keretprogramnak az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó részeit tartalmazó jogi aktusra vonatkozó javaslatokat tartalmazza.

Az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének[1] támogatására kidolgozott „Horizont 2020” keretprogram és egyben a jelen szabályok egy, az eddiginél stratégiaibb szemléletű kutatás- és innovációpolitikát szolgálnak. Valamennyi szakpolitikai eszköz és intézkedés hozzájárul a kutatás és az innováció ügyének előbbre viteléhez, a tudás, a kutatók és a technológia szabad áramlásán alapuló európai kutatási térség továbbfejlesztéséhez, valamint az innovatív megoldások kereskedelmi hasznosításának és elterjedésének az egységes piac teljes egészében való felgyorsításához.

A javaslatban található szabályok kidolgozása során kettős célt követtünk:

– egyfelől olyan egységes és elegendően rugalmas szabályozási keretet kívántunk kialakítani, amely könnyebbé teszi a részvételt, koherensebb, a kutatás és az innováció területén egyaránt felhasználható eszközrendszert hoz létre, és növeli a tudományos és a gazdasági hatásokat, miközben elkerüli az indokolatlan átfedéseket és a szétaprózódottságot,

– másfelől pedig egyszerűbbé kívántuk tenni a résztvevők számára a részvételi feltételeket és eljárásokat, és ezáltal biztosítani a lehető leghatékonyabb végrehajtást, figyelemmel arra az elvárásra, hogy valamennyi potenciális résztvevőnek egyformán könnyű legyen bekapcsolódnia a keretprogramba.

A részvételi és terjesztési szabályokban a fenti elvek érvényesítését és a szabályoknak az új keretprogram sajátosságaihoz és célkitűzéseihez való hozzáigazítását a következő új elemek szolgálják:

– A szabályok a „Horizont 2020” keretprogram összes komponensére, így az EUMSZ 185. és 187. cikkén alapuló kezdeményezésekre, a jelenleg a versenyképességi és innovációs keretprogram hatálya alá tartozó cselekvésekre, valamint az EIT tevékenységére is alkalmazandók. A különböző jellegű kutatási és innovációs cselekvések különböző igényei miatt szükséges rugalmasságot a főszabályoktól való eltérést lehetővé tévő rendelkezések biztosítják, valamint az a kitétel, amely szerint a részvételre vonatkozó különös részletszabályokról a munkaprogramok rendelkezhetnek.

– Az uniós finanszírozással összefüggő részvételi szabályok az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokat rögzítő európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgált változatán[2] alapulnak, amely egyszerűbbé és hatékonyabbá tette az uniós szakpolitikák végrehajtásának módját.

– Egyértelműbbé és egyszerűbbé váltak a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott uniós finanszírozásra alkalmazandó pénzügyi szabályok. Ennek jegyében az új szabályozásban a „Horizont 2020” keretprogram alapján támogatott minden egyes cselekvéstípusra egyetlen egységes finanszírozási ráta vonatkozik, függetlenül attól, hogy milyen típusú résztvevőről van szó. A javaslat bővíti az átalányösszegek szerinti finanszírozás, az átalányfinanszírozás és az egységre vetített költségskála alkalmazási körét.

– A közvetlen költségek esetében a javasolt szabályok szélesebb körben teszik lehetővé a támogatások kedvezményezettjei által szokásosan követett számviteli gyakorlat elfogadását; ehhez csupán néhány keretfeltételnek kell teljesülnie. A támogatási megállapodás további egyszerűsítő intézkedéseket is tartalmazni fog, ami jogbiztonságot eredményez azzal kapcsolatban, hogy a „Horizont 2020” keretprogram keretében végrehajtott cselekvések kapcsán felmerülő költségek közül melyek igényelhetők vissza és melyek nem. Az egyszerűsítő rendelkezések egyebek mellett egyértelműbben meg fogják határozni a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó követelményeket, és objektív referenciákat fognak tartalmazni a munkával töltött órák éves számának meghatározásához.

– Gyökeresen leegyszerűsödik a közvetett költségek elszámolása: a visszatérítés a résztvevők támogatható közvetlen költségeinek teljes összegére vetített átalányösszeg formájában történik, míg – kizárólag a nonprofit jogalanyok esetében – lehetőség lesz a tényleges költségek elszámolására is.

– A szabályok tartalmazzák az új, rugalmasabb finanszírozási formákra vonatkozó rendelkezéseket – új szabályok vonatkoznak például az előre meghatározott célok eléréséért adott pénzdíjakra, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésekre, az innovatív megoldásokra irányuló beszerzésekre és a pénzügyi eszközökre.

– A hetedik keretprogram céljára létrehozott és védőmechanizmusként jól bevált résztvevői garanciaalap megújult formában a „Horizont 2020” keretprogram teljes időtartama alatt rendelkezésre fog állni, szabályai egyszerűbbé válnak, és az általa nyújtott fedezet az Euratom-program keretében végrehajtott cselekvések kockázataira is kiterjeszthető lesz.

– A szellemi tulajdonra, a hasznosításra és a terjesztésre vonatkozó szabályok a hetedik keretprogram széles körű elismerésnek örvendő rendelkezésein alapulnak, miközben több helyütt kiigazítják és egyértelműsítik azokat. Új, kiemelt hangsúlyt kap a kutatási publikációkhoz való nyílt hozzáférés, a többi eredmény esetében pedig lehetővé válik a nyílt hozzáféréssel való kísérletezés. Az új finanszírozási formák tágabb alkalmazási köre, valamint a szabályok rugalmassága iránti igény szükségessé tette, hogy adott esetben kiegészítő vagy különös rendelkezéseket lehessen megállapítani. A szabályok emellett az Európai Uniót megillető, valamint a biztonság területén végzett kutatás területén az EU mellett a tagállamokat is megillető hozzáférési jogokról is rendelkeznek.

Mindezen túlmenően – a nemzetközi együttműködésre vonatkozóan a Szerződésben megállapított célokhoz igazodva, a kölcsönös előnyök elve alapján, az európai uniós jogalanyoknak a harmadik országok programjaiban való részvételére irányadó feltételek figyelembevétele mellett – egyszerűbbé válik és nagyobb ösztönzést kap a harmadik országokban letelepedett jogalanyoknak és a nemzetközi szervezeteknek a „Horizont 2020” keretprogram cselekvéseiben való részvétele.

Az egyértelmű és stabil keretek között a résztvevők még rugalmasabban határozhatják meg a cselekvéseik végrehajtását leginkább szolgáló belső működési szabályokat. Ez a lehetőség várakozásaink szerint ösztönözni és segíteni fogja a kutatásban érdekelt valamennyi szereplő, köztük a kisebb kutatószervezetek, különösen pedig a kkv-k részvételét.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

A javaslat kidolgozása során teljes mértékben figyelembe vettük a „Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” című zöld könyv (COM(2011) 48) alapján lefolytatott kiterjedt nyilvános konzultáció során beérkezett észrevételeket. A konzultáció keretében az Európai Tanács és a tagállamok mellett az ipar, az akadémiák és a civil társadalom képviselői is széles körben kifejtették véleményüket.

A konzultációk a következő akadályokat azonosították:

– A résztvevők szempontjából a legfontosabb problémát az igazgatási eljárások bonyolultsága és az adminisztrációs teher jelenti.

– A résztvevők nagy tehernek érzik azt is, hogy különböző szabályoknak kell megfelelniük attól függően, hogy melyik uniós kutatási vagy innovációs programban vesznek részt, és szorgalmazták, hogy a különböző eszközökre vonatkozó szabályok legyenek jobban összhangban egymással.

– A harmadik kérdés a kockázatok és a bizalom megfelelő egyensúlyának megtalálása. A jelenlegi szabályok – főként a pénzügyi ellenőrzések területén – azt az érzetet keltik, hogy túlságosan sok eljárás szolgál kizárólag arra, hogy a hibakockázat mértékét a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, miközben ezek az ellenőrzési mechanizmusok emiatt merevnek és túlzott mértékűnek tűnnek.

A javaslatban található új szabályokat elvi szinten formális hatásvizsgálat keretében is elemeztük.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

1.1. Jogalap

A „Horizont 2020” jogalkotási javaslatcsomag a kitűzött szakpolitikai célok teljesítése érdekében egységes keretbe szervezi a kutatási és az innovációs tevékenységeket.

A részvételi és terjesztési szabályok az EUMSZ „Ipar” és „Kutatás, technológiai fejlesztés és űrkutatás” címén (173., 183. és 188. cikk) alapulnak.

1.2. A szubszidiaritás és az arányosság elve

A „Horizont 2020” javaslatcsomag kidolgozása során az európai uniós hozzáadott érték és a hatások maximalizálására törekedtünk, és azokra a célkitűzésekre és tevékenységekre összpontosítottunk, amelyeket a tagállamok egymagukban nem képesek teljesíteni, illetve elvégezni. A részvételi és terjesztési szabályok a „Horizont 2020” javaslatcsomag végrehajtását hivatottak segíteni, ezért a szubszidiaritás kapcsán a javaslatcsomag többi részében elvégzett elemzések rájuk is érvényesek.

Az arányosság elvének érvényesülése abban nyilvánul meg, hogy a javasolt egyszerűsítéseknek és ésszerűsítéseknek köszönhetően az EU fellépése nem fog túlterjeszkedni azon a minimumon, amely a „Horizont 2020” javaslatcsomag végrehajtásának elősegítéséhez szükséges.

2011/0399 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 173. cikkére, 183. cikkére és 188. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[3]

tekintettel a Számvevőszék véleményére,[4]

a rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram létrehozásával szóló, [X]-i [X] európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] létrehozta a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: „Horizont 2020” keretprogram). A rendelet kiegészítéseképpen rendelkezni kell a részvételre és a terjesztésre irányadó szabályokról.

(2) A „Horizont 2020” keretprogramot úgy kell végrehajtani, hogy az közvetlenül hozzájáruljon Európa ipari vezető szerepének kivívásához, valamint az európai gazdasági növekedéshez és foglalkoztatáshoz, és megfeleljen annak a stratégiai jövőképnek, amelyet a Bizottság által „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” címmel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett közlemény[6] felvázol, és amelynek kapcsán a Bizottság a részvételi feltételek gyökeres leegyszerűsítését vállalta.

(3) A „Horizont 2020” keretprogramnak az Unió és a tagállamok közötti együttműködés megerősítésével és különösen koherens szabályok alkalmazásával támogatnia kell a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabad áramlását biztosító európai kutatási térség kiépülését és működését.

(4) A részvételi és terjesztési szabályoknak megfelelő módon reagálniuk kell az Európai Parlament által megfogalmazott és a „Jelentés a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről” című dokumentumban[7] összefoglalt, valamint a Tanács által megfogalmazott, a kutatási keretprogramokhoz kapcsolódó adminisztratív és pénzügyi követelmények egyszerűsítésére vonatkozó ajánlásokra. A szabályoknak folytonosságot kell biztosítaniuk az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[8] keretében már bevezetett egyszerűsítő intézkedésekkel, és a pénzügyi hibák számának visszaszorítása érdekében tovább kell folytatniuk a résztvevők adminisztratív terheinek és a pénzügyi rendelkezések bonyolultságának csökkentését. A szabályoknak emellett kellőképpen figyelembe kell venniük a Bizottság által 2010. április 29-én „A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése” címmel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett közlemény[9] és az ezt követően 2011. február 9-én „Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” címmel közzétett zöld könyv[10] nyomán megkezdődött vitafolyamatban a kutatóközösség részéről megfogalmazott aggályokat és javaslatokat is.

(5) A többi uniós finanszírozási programmal való koherencia biztosítása érdekében a „Horizont 2020” keretprogram végrehajtásának az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, […]-i XX/XX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel,[11] valamint a költségvetési rendelet végrehajtása részletes szabályainak módosításáról szóló, […]-i X/X/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel[12] összhangban kell történnie.

(6) A hetedik kutatási keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram hatálya alá, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet hatáskörébe tartozó tevékenységek egyetlen egységes keretbe való szervezésével könnyebbé válik a részvétel, következetesebb eszközrendszer hozható létre, és növelhetők a tudományos és a gazdasági hatások, miközben elkerülhetők az indokolatlan átfedések és a szétaprózódottság. Ahhoz, hogy megkönnyítse a „Horizont 2020” keretprogram költségvetéséből uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülő programokban való részvételt, ideértve az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, a közös vállalkozások és az EUMSZ 187. cikke alapján létrehozott más struktúrák által igazgatott programokban, valamint a tagállamok által az EUMSZ 185. cikke alapján végrehajtott programokban való részvételt is, a létrehozandó koherens keretnek közös szabályok alkalmazásán kell alapulnia. Ugyanakkor kellő rugalmasságot kell biztosítani és ennek érdekében lehetővé kell tenni külön szabályok megalkotását arra az esetre, ha az adott cselekvések speciális igényei azt indokolttá teszik és a Bizottság ahhoz beleegyezését adja.

(7) Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek tiszteletben kell tartaniuk a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapjogokat és elveket. Az e rendelet hatálya alá tartozó cselekvéseknek összeegyeztethetőnek kell lenniük mindennemű jogi kötelezettséggel és az etikai elvekkel, különösen pedig a plágium minden formájától való tartózkodás kívánalmával.

(8) Az EUMSZ 180. és 186. cikkében a nemzetközi együttműködéssel összefüggésben meghatározott célkitűzésekkel összhangban elő kell segíteni a harmadik országokban letelepedett jogalanyok és a nemzetközi szervezetek részvételét. E szabályok végrehajtásának összhangban kell lennie az EUMSZ 75. és 215. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel, valamint a nemzetközi joggal. A szabályok végrehajtása kapcsán ugyanakkor figyelembe kell venni az uniós jogalanyoknak a harmadik országok programjaiban való részvételére vonatkozó feltételeket is.

(9) A részvételi és terjesztési szabályoknak olyan következetes, átfogó és átlátható rendszert kell alkotniuk, amely a lehető leghatékonyabb végrehajtást biztosítja, miközben figyelembe veszi annak szükségességét, hogy az egyszerűsített eljárásoknak köszönhetően a keretprogram összes résztvevője – és különösen a kis- és középvállalkozások – számára egyszerű legyen a keretprogramban való részvétel. Az uniós pénzügyi segítségnyújtás többféle formában történhet.

(10) A bizalmas és a minősített adatok kezelését az Unió már meglévő irányadó jogi aktusai és az intézmények belső szabályzatai, így különösen az EU minősített adatok védelmét szolgáló rendelkezéseket megállapító, a biztonsági rendelkezések tekintetében az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[13] szerint kell végezni.

(11) Mind általában, mind a „Horizont 2020” keretprogram keretében megvalósuló cselekvésekre különösen meg kell határozni a részvétel minimumfeltételeit. Meg kell határozni különösen a résztvevők számára és székhelyére vonatkozó szabályokat. Azon cselekvésektől, amelyekben nem vesz részt tagállamban letelepedett jogalany, meg kell követelni, hogy törekedjenek az EUMSZ 173. és 179. cikkében meghatározott célkitűzések teljesítésére.

(12) Meg kell állapítani a „Horizont 2020” keretprogram keretében végrehajtott cselekvések résztvevői számára nyújtandó uniós finanszírozás feltételeit. A jelenlegi finanszírozási szabályok bonyolultságának csökkentése és a projektvégrehajtás rugalmasságának növelése érdekében olyan egyszerűsített költség-visszatérítési rendszert kell kialakítani, amely nagymértékben átalányösszegek szerinti finanszírozásra, átalányfinanszírozásra és az egységre vetített költségskála alkalmazására támaszkodik. Az egyszerűség érdekében minden típusú cselekvés esetében egyetlen, a résztvevő típusától nem függő egységes visszatérítési rátát indokolt alkalmazni.

(13) A kutatás és az innováció területén jelentkező egyes kihívások kezelése új finanszírozási formák, köztük pénzdíjak, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés és innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés igénybevételét indokolja, amelyek kapcsán meg kell állapítani az irányadó különös szabályokat.

(14) Annak érdekében, hogy a belső piacon működő valamennyi vállalkozás egyenlő feltételek mellett vehessen részt a piaci versenyben, a „Horizont 2020” keretprogram keretében az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban kell finanszírozást nyújtani oly módon, amely biztosítja a közforrások felhasználásának eredményességét, továbbá megelőzi a piaci torzulásokat és különösen azt, hogy a finanszírozásból kiszoruljanak a magánforrások, hogy nem hatékony piacszerkezet jöjjön létre, és hogy a nem hatékonyan működő cégek fennmaradjanak.

(15) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján a teljes finanszírozási ciklusra kiterjedően védeni kell.

(16) A hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalap fontos védőmechanizmusnak bizonyult, és enyhítette a kötelezettségeiket nem teljesítő résztvevők lejárt és vissza nem fizetett tartozásaival kapcsolatos kockázatokat. Ezért új résztvevői garanciaalapot (a továbbiakban: Alap) kell létrehozni. Az igazgatás hatékonyságának növelése és a résztvevők kockázatainak jobb fedezése érdekében az Alapnak az 1982/2006/EK határozattal, az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló 2006. december 18-i tanácsi határozattal,[15] az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának létrehozásáról (2012–2013) szóló, 2011. X-i […]/Euratom tanácsi határozattal, a(z) XX/XX/EU rendelettel (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelettel), valamint az Európai Atomenergia-közösségnek a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014–2018) szóló XX/XX/Euratom tanácsi rendelettel[16] (a „Horizont 2020” keretprogramhoz kapcsolódó Euratom-rendelettel) létrehozott program hatálya alá tartozó cselekvésekre egyaránt ki kell terjednie. Az Alap által nyújtott fedezet az uniós szervektől eltérő szervezetek által igazgatott programokra nem terjed ki.

(17) Az átláthatóság fokozása érdekében nyilvánosan közzé kell tenni azoknak a szakértőknek a névjegyzékét, akik e rendelet alkalmazásában a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szervek munkáját segítették. Arra az esetre nézve, ha egy szakértő nevének nyilvános közzététele veszélybe sodorná az adott személy biztonságát vagy feddhetetlenségét vagy indokolatlan módon befolyásolná magánéletét, lehetővé kell tenni a Bizottság, illetőleg a finanszírozó szerv számára, hogy eltekintsen a szóban forgó személy nevének nyilvános közzétételétől.

(18) A szakértők személyes adatainak feldolgozását a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[17] összhangban kell végezni.

(19) Az eredmények hasznosítására és terjesztésére irányadó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők az eredményeiket megfelelő módon védjék, hasznosítsák és terjesszék, továbbá lehetőséget kell adniuk különösen arra, hogy Európa stratégiai érdekeinek védelmében a hasznosítás kapcsán további feltételek legyenek érvényesíthetők.

(20) A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében az 1906/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. cím BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)          Ez a rendelet a(z) XX/XX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) alapján végrehajtott közvetett cselekvésekben való részvétel különös szabályait állapítja meg, beleértve azokat a közvetett cselekvéseket is, amelyeket az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése értelmében finanszírozó szerv finanszíroz.

Ez a rendelet az eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokat is megállapítja.

(2)          Az e rendeletben megállapított különös szabályokra is figyelemmel a(z) XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a költségvetési rendeletben) és a(z) XX/2012/EU bizottsági rendeletben (a költségvetési rendelethez tartozó felhatalmazáson alapuló rendeletben) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

(3)          A finanszírozó szerv az e rendeletben vagy a(z) XX/2012/EU rendeletben (a költségvetési rendeletben) előírt szabályoktól eltérő szabályokat abban az esetben alkothat, ha az alapaktus arra lehetőséget ad, vagy ha a finanszírozó szerv sajátos működési igényei azt szükségessé teszik, és a Bizottság az eltéréshez előzetesen beleegyezését adta.

(4)          Ez a rendelet nem alkalmazandó a Közös Kutatóközpont által végrehajtott közvetlen cselekvésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)          E rendelet alkalmazásában:

1. „hozzáférési jogok”: az eredmények vagy a meglévő információk és jogok felhasználására vonatkozó, e rendelettel összhangban megállapított feltételek mellett gyakorolható jogok;

2. „kapcsolt jogalany”: az a jogalany, amely egy résztvevő közvetlen vagy közvetett ellenőrzése vagy egy résztvevőével megegyező közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt áll, vagy egy résztvevő felett közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorol;

3. „társult ország”: olyan harmadik ország, amely a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) 7. cikkében meghatározott körben részes fele egy, az Unióval megkötött nemzetközi megállapodásnak;

4. „meglévő információk és jogok”: megjelenési formájától és típusától függetlenül minden olyan adat, know-how és/vagy információ, valamint minden olyan jog, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot is, amelyet (i) a résztvevők a cselekvéshez való csatlakozásukat megelőzően birtokoltak, és amelyet (ii) a résztvevők a 42. cikknek megfelelően ekként megjelöltek;

5. „alapaktus”: a cselekvés jogalapját adó, az Európai Unió intézményei által az EUMSZ 288. cikke értelmében rendelet, irányelv vagy határozat formájában elfogadott jogi aktus;

6. „koordinációs és támogatási cselekvés”: elsősorban kísérő intézkedésekből, például terjesztésből, tudatosságnövelésből és kommunikációból, hálózatos együttműködési, koordinációs vagy támogatási szolgáltatásokból, politikai párbeszédből, kölcsönös tanulásból és tanulmánykészítésből – ideértve az új infrastruktúra kiépítésére vonatkozó tanulmánytervek elkészítését is – álló cselekvés;

7. „terjesztés”: az eredmények nyilvános közlése bármilyen arra alkalmas módon, beleértve – az alkalmazott médiumtól függetlenül – a kiadást is, de nem beleértve az eredmények oltalom alá helyezés és a hasznosítás céljából megvalósuló közlést;

8. „finanszírozó szerv”: a Bizottságtól különböző olyan szerv vagy hatóság, amelyre a Bizottság a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) 9. cikkének (2) bekezdése alapján költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházott át;

9. „európai érdekű nemzetközi szervezet”: olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége tagállam vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

10. „jogalany”: a vállalkozás, a kutatóközpont és az egyetem, továbbá a természetes személy, valamint a nemzeti jog, az Unió joga vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott bármely olyan önálló jogi személy, amely saját nevében jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

11. „résztvevő”: a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) alkalmazásában cselekvést vagy cselekvés valamely részét végrehajtó olyan jogalany, amely az e rendeletben meghatározott feltételekkel az Unióval vagy más finanszírozó szervvel szemben jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik;

12. „program-társfinanszírozási cselekvés”: elsősorban kutatási és innovációs programokat igazgató, az uniós szervektől különböző szervezetek által finanszírozott konkrét pályázati felhívásokhoz vagy programokhoz biztosított kiegészítő támogatás útján finanszírozott cselekvés;

13. „kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés”: kutatási-fejlesztési szolgáltatások olyan beszerzése, amely a piaci kockázatok és hasznok megosztásán és szakaszonkénti versenyalapú fejlesztésen alapul oly módon, hogy a kutatás-fejlesztés és a végtermék kereskedelmi mennyiségekben történő piaci bevezetése különválik egymástól;

14. „innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzés”: olyan beszerzés, amelyben az ajánlatkérő szerv „folyamatbeindító” vásárlóként lép fel olyan innovatív termékek vagy szolgáltatások esetében, amelyek a piacon nagy volumenben még nem férhetők hozzá; a fogalom magában foglalhatja a megfelelőség tesztelését is;

15. „eredmények”: megjelenési formájától és típusától függően az adott cselekvés által létrehozott mindennemű adat, ismeret és információ, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhető-e vagy sem, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogok összessége, beleértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is;

16. „munkaprogram”: a Bizottság által a(z) XX/XX/EU tanácsi határozat (a „Horizont 2020” keretprogram egyedi programját létrehozó határozat) 5. cikke értelmében vett egyedi program végrehajtására elfogadott dokumentum;

17. „munkaterv”: a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében a „Horizont 2020” keretprogram valamely meghatározott részének végrehajtásával megbízott finanszírozó szervek által elfogadott, a Bizottság munkaprogramjához hasonló dokumentum.

(2)          Az (1) bekezdés 2. pontja alkalmazásában az ellenőrzés a 7. cikkben meghatározott formák bármelyikét jelentheti.

(3)          E rendelet alkalmazásában az irányadó nemzeti jog értelmében jogi személynek nem minősülő személyt is jogi személynek kell tekinteni, amennyiben teljesülnek a(z) XX/2012/EU rendeletben (a költségvetési rendeletben) megállapított feltételek.

(4)          E rendelet alkalmazásában a támogatások végső címzettjei nem minősülnek finanszírozó szervnek.

(5)          Az (1) bekezdés 12. pontjában meghatározott cselekvések különböző országok programjai közötti hálózatos vagy más típusú együttműködést megvalósító kiegészítő tevékenységeket is magukban foglalhatnak.

3. cikk

Titoktartás

A végrehajtó megállapodásokban, határozatokban és szerződésekben megállapított feltételek betartása mellett, a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok kellő figyelembevételével bizalmasan kell kezelni mindazokat az adatokat, ismereteket és információkat, amelyeket egy adott cselekvés keretében valaki a bizalmasság megjelölésével hoz másvalaki tudomására.

4. cikk

Tájékoztatás

(1)          A 3. cikk sérelme nélkül a Bizottság kérésre köteles az Unió intézményei és szervei, valamint bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsátani bármely birtokában lévő hasznos információt bármely olyan résztvevő eredményeivel kapcsolatban, amely uniós finanszírozásban részesült, amennyiben mindkét következő feltétel teljesül:

a)      a kérdéses információk a közpolitika szempontjából érdeklődésre tarthatnak számot;

b)      a résztvevők nem adtak alapos és elegendő indokot a kérdéses információk visszatartására.

Az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” különös célkitűzés „Biztonságos társadalmak” tevékenysége alá tartozó cselekvések vonatkozásában a Bizottság az Unió intézményei és szervei, valamint a tagállami nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsáthat bármely birtokában lévő hasznos információt bármely olyan résztvevő eredményeivel kapcsolatban, amely uniós finanszírozásban részesült.

(2)          Az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás nem jelenti a Bizottság vagy a résztvevők bármely jogának vagy kötelezettségének a tájékoztatás címzettjére történő átruházását. A tájékoztatás címzettje mindazonáltal köteles a megkapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ennek hiányában ha a kérdéses információt a részvevők a bizalmasságra vonatkozó korlátozás nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére. A minősített adatokra a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmazni.

II. cím A RÉSZVÉTEL SZABÁLYAI

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5. cikk

A finanszírozás formái

A finanszírozás a(z) XX/2012/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) 10. cikkével összhangban a(z) XX/2012/EU rendeletben (a költségvetési rendeletben) meghatározott formák bármelyike és azok bármely kombinációja, így különösen támogatás, pénzdíj, beszerzés és pénzügyi eszköz formájában nyújtható.

6. cikk

A cselekvésekben való részvételre jogosult jogalanyok

(1)          Amennyiben teljesülnek az e rendeletben megállapított feltételek és a vonatkozó munkaprogramban vagy munkatervben megállapított esetleges további feltételek, a cselekvésekben székhelyétől függetlenül bármely jogalany, valamint bármely nemzetközi szervezet részt vehet.

(2)          A vonatkozó munkaprogram a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok esetében korlátozhatja a „Horizont 2020” keretprogramban vagy annak meghatározott részeiben történő részvételt abban az esetben, ha a tagállamok jogalanyainak az adott harmadik ország kutatási és innovációs programjaiban való részvételére irányadó feltételek sértik az Unió érdekeit.

(3)          Ha azt biztonsági megfontolások indokolják, a vonatkozó munkaprogram vagy munkaterv kizárhatja a részvételből azokat a jogalanyokat, amelyek nem képesek kielégítő biztonsági garanciákat nyújtani, ideértve az érintett személyek biztonsági tanúsítványát is.

(4)          A Közös Kutatóközpont a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt a cselekvésekben.

7. cikk

Függetlenség

(1)          Két jogalanyt egymástól függetlennek kell tekinteni, ha egyik sem gyakorol közvetlen vagy közvetett ellenőrzést a másik felett, és a két jogalany nem áll ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában az ellenőrzés különösen a következő formák bármelyikét öltheti:

a)      a kérdéses jogalany esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50%-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b)      a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetlen vagy közvetett birtoklása.

(3)          A jogalanyok között fennálló következő viszonyok azonban önmagukban nem tekintendők ellenőrzésnek:

a)      a kibocsátott részvények névértékének több mint 50%-át vagy a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségét közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon állami befektetési társaság, intézményi befektető vagy kockázatitőke-társaság birtokolja;

b)      az adott jogalanyok felett ugyanaz a közszervezet gyakorolja a tulajdonosi vagy a felügyeleti jogokat.

II. fejezet TÁMOGATÁSOK

I. SZAKASZ AZ ODAÍTÉLÉS ELJÁRÁSA

8. cikk

A részvételi feltételei

(1)          A következő minimumfeltételeket kell alkalmazni:

a)      minden cselekvésben legalább három jogalanynak kell részt vennie;

b)      mindhármuk székhelyének tagállamban vagy társult országban kell lennie;

c)      hármuk közül egyiknek a székhelye sem lehet ugyanabban a tagállamban vagy társult országban, mint bármely másikuké;

d)      a 7. cikk értelmében mindhármuknak függetlennek kell lennie egymástól.

(2)          Az (1) bekezdés alkalmazásában ha a résztvevők valamelyike a Közös Kutatóközpont, európai érdekű nemzetközi szervezet vagy az Unió joga alapján létrehozott személy, akkor úgy kell tekinteni, hogy e résztvevő székhelye olyan tagállamban vagy társult országban van, amely nem egyezik meg a cselekvés egyetlen másik résztvevőjének székhelye szerinti tagállammal vagy társult országgal sem.

(3)          Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén végrehajtott cselekvések esetében, továbbá a kkv-támogató eszköz esetében, a program-társfinanszírozási cselekvésekben és a munkaprogramban vagy munkatervben meghatározott más indokolt esetekben a minimumfeltétel egyetlen olyan jogalany részvétele, amelynek székhelye tagállamban vagy társult országban van.

(4)          Az (1) bekezdéstől eltérve a koordinációs és támogatási cselekvések és a képzési és mobilitási cselekvések esetében a minimumfeltétel egyetlen jogalany részvétele.

(5)          A munkaprogramok és a munkatervek a sajátos szakpolitikai igényeknek vagy a cselekvés jellegének és céljainak megfelelően további, különösen a résztvevők számára, típusára vagy székhelyére vonatkozó feltételeket is meghatározhatnak.

9. cikk

Finanszírozási jogosultság

(1)          Uniós finanszírozásban a következő résztvevők részesülhetnek:

a)      a tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező jogalany, az Unió joga alapján létrehozott jogalany;

b)      az európai érdekű nemzetközi szervezet;

c)      a munkaprogramban megjelölt, harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany.

(2)          Ha a cselekvésnek olyan nemzetközi szervezet vagy harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany is résztvevője, amely az (1) bekezdés alapján nem részesülhet finanszírozásban, e nemzetközi szervezet vagy jogalany részére akkor nyújtható uniós finanszírozás, ha a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a)      a részvételt a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv a cselekvés végrehajtása szempontjából alapvetően fontosnak ítéli meg;

b)      a finanszírozásról kétoldalú tudományos és műszaki megállapodás vagy az Unió és a nemzetközi szervezet, illetőleg harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany esetében az Unió és a jogalany székhelye szerinti ország között létrejött más megegyezés rendelkezik.

10. cikk

Pályázati felhívások

A(z) XX/2012/EU rendeletben (a költségvetési rendeletben) és a(z) XX/2012/EU rendeletben (a felhatalmazáson alapuló rendeletben) meghatározott további esetek sérelme nélkül nem kell pályázati felhívást közzétenni a munkaprogramokban megjelölt jogalanyok által végrehajtandó koordinációs és támogatási cselekvések és program-társfinanszírozási cselekvések esetében akkor, ha a cselekvés nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá.

11. cikk

Harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel közösen közzétett pályázati felhívások

(1)          Cselekvések közös finanszírozása érdekében közös pályázati felhívások adhatók ki harmadik országokkal vagy azok tudományos és technológiai szervezeteivel vagy ügynökségeivel, valamint nemzetközi szervezetekkel. A pályázatok elbírálását és kiválasztását közösen megállapított közös elbírálási és kiválasztási eljárások útján kell végezni. Ezeknek az elbírálási és kiválasztási eljárásoknak biztosítaniuk kell a(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) VI. címében megállapított elvek érvényesülését, és a végrehajtásukkal megbízott, a felek által kijelölt független szakértőkből álló csoport összetételének kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2)          Az uniós finanszírozásban részesülő jogalanyok kötelesek támogatási megállapodást kötni az Unióval vagy az érintett finanszírozó szervvel. A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a szóban forgó résztvevők és a harmadik országbeli részt vevő érintett jogalanyok által elvégzendő munka leírását.

(3)          Az uniós finanszírozásban részesülő jogalanyok kötelesek koordinációs megállapodást kötni azokkal a részt vevő jogalanyokkal, amelyek az érintett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől finanszírozásban részesülnek.

12. cikk

Pályázatok

(1)          A pályázatoknak az adott eset körülményeinek megfelelően tartalmazniuk kell az eredmények hasznosítására és terjesztésére vonatkozó terv tervezetét.

(2)          Az emberi embrionális őssejteken végzett kutatást előirányzó pályázatoknak – az adott eset körülményeinek megfelelően – tartalmazniuk kell a tagállamok illetékes hatóságai által alkalmazandó engedélyezési és ellenőrző intézkedések, valamint a tervezett etikai jóváhagyások részletes ismertetését. Az emberi embrionális őssejtek kinyerésével összefüggésben az érintett intézményeket, szervezeteket és kutatókat az érintett tagállamok jogszabályaival összhangban szigorú engedélyezési eljárásoknak és ellenőrzéseknek kell alávetni.

(3)          Az elbírálási, a kiválasztási és az odaítélési eljárásokból bármely időpontban kizárható az a pályázat, amely sérti az alapvető etikai elveket vagy a vonatkozó jogszabályokat, vagy nem felel meg a(z) XX/XX/EU határozatban (az egyedi programban), a munkaprogramban vagy munkatervben vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

13. cikk

Etikai felülvizsgálat

A Bizottság köteles rendszeres jelleggel etikai felülvizsgálatnak alávetni azokat a pályázatokat, amelyek etikai kérdéseket vetnek fel. E felülvizsgálat során ellenőrizni kell az etikai elvek és a vonatkozó jogszabályok érvényesülését, továbbá az Unión kívül végzett kutatások esetében azt, hogy ugyanaz a kutatás engedélyezhető lett volna-e valamelyik tagállamban.

14. cikk

Kiválasztási és odaítélési kritériumok

(1)          A benyújtott pályázatokat a következő odaítélési kritériumok alapján kell elbírálni:

a)       kiválóság;

b)      hatás;

c)       a végrehajtás minősége és hatékonysága.

(2)          Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén végrehajtott cselekvésekre irányuló pályázatokra egyedül a kiválóság kritériumát kell alkalmazni.

(3)          A munkaprogramban vagy munkatervben meg kell határozni az (1) bekezdésben előírt odaítélési kritériumok alkalmazásának részletes szabályait, valamint az alkalmazandó súlyokat és küszöbértékeket.

(4)          A pályázatokat az elbírálás eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A kiválasztást e rangsor alapján kell elvégezni.

(5)          Hacsak a már rendelkezésre álló adatok azt nem jelzik, hogy a koordinátor vagy más résztvevők pénzügyi képességei alapos okkal kétségbe vonhatók, a Bizottság vagy a finanszírozó szerv a pénzügyi képességeket előzetesen csak a koordinátorok esetében ellenőrzi és csak abban az esetben, ha a cselekvéshez igényelt uniós finanszírozás összege eléri vagy meghaladja az 500 000 EUR-t.

(6)          Nem kell ellenőrizni a pénzügyi képességeit azoknak a jogalanyoknak, amelyek életképességéért tagállam vagy harmadik ország garanciát vállalt, valamint a közép- és a felsőfokú oktatási intézményeknek.

15. cikk

Az elbírálás felülvizsgálata

(1)          A Bizottság, illetőleg az érintett finanszírozó szerv elbírálás-felülvizsgálati eljárást alakít ki azon résztvevők számára, amelyek úgy ítélik meg, hogy pályázatuk elbírálása nem az e szabályokban, a vonatkozó munkaprogramban vagy munkatervben és a pályázati felhívásban megállapított eljárások betartásával történt.

(2)          A felülvizsgálati kérelemnek egyetlen meghatározott pályázatra kell vonatkoznia; a kérelmet a pályázat koordinátora nyújthatja be legfeljebb harminc nappal azt követően, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv tájékoztatta a koordinátort az elbírálás eredményeiről.

(3)          A kérelmet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv vizsgálja meg. A vizsgálat csak az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekre terjedhet ki, a pályázat érdemét nem érintheti.

(4)          Az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekről a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv dolgozóiból álló elbírálás-felülvizsgáló bizottság alkot véleményt. A bizottság elnöke a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv egy olyan tisztviselője, aki nem a pályázati felhívásért felelős szervezeti egységnél dolgozik. A bizottság a következő ajánlásokat fogalmazhatja meg:

a)      a pályázatot újból el kell bírálni;

b)      az eredeti véleményt fenn kell tartani.

(5)          Az ajánlás alapján a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv döntést hoz, és erről értesíti a pályázat koordinátorát.

(6)          A felülvizsgálat nem késleltetheti a felülvizsgálati kérelemmel nem érintett pályázatok kiválasztására irányuló eljárást.

(7)          A felülvizsgálat nem sérti a résztvevő azon jogát, hogy éljen az Unió jogában biztosított más lehetőségekkel.

16. cikk

Támogatási megállapodás

(1)          A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv támogatási megállapodást köt a résztvevőkkel.

(2)          A támogatási megállapodásban meg kell határozni a résztvevők, valamint a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szervek jogait és kötelezettségeit. A támogatási megállapodásban meg kell határozni azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a cselekvés végrehajtása közben válnak résztvevővé.

(3)          Az e rendeletben meghatározott jogokon és kötelezettségeken túlmenően a támogatási megállapodás a hozzáférési jogokkal, a hasznosítással és a terjesztéssel összefüggésben meghatározhat további, az egyes résztvevőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.

(4)          A támogatási megállapodásnak az indokoltnak ítélt körben tükröznie kell a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről szóló bizottsági ajánlásban[18] meghatározott általános elveket.

(5)          A támogatási megállapodásnak az indokoltnak ítélt mértékben tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják az etikai elvek tiszteletben tartását, ideértve a független etikai bizottság felállítását is, továbbá rendelkeznie kell a Bizottságnak az etikai audit végrehajtására vonatkozó jogáról.

(6)          A(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) és a(z) …/EU rendelet (a felhatalmazáson alapuló rendelet) rendelkezéseinek megfelelően egyes cselekvések támogatása keretpartnerségbe illeszkedhet.

17. cikk

Támogatási határozatok

A Bizottság – a(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) X. cikkének megfelelően – vagy az érintett finanszírozó szerv támogatási megállapodás megkötése helyett indokolt esetben támogatási határozatot fogadhat el. A támogatási határozatra e rendeletnek a támogatási megállapodásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

18. cikk

Biztonságos elektronikus rendszer

A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv a résztvevőkkel folytatandó kommunikáció céljára biztonságos elektronikus rendszert hozhat létre. Amennyiben a hozzáférés a résztvevő képviselőjének felhasználóazonosítójával és jelszavával történt, a rendszer útján benyújtott dokumentumot – ideértve a támogatási megállapodásokat is – a dokumentum eredeti példányának kell tekinteni. A felhasználó ilyen értelmű azonosítását az adott dokumentum aláírásának kell tekinteni.

II. SZAKASZ VÉGREHAJTÁS

19. cikk

A cselekvés végrehajtása

(1)          A résztvevők a cselekvést az e rendeletben, a(z) XX/2012/EU rendeletben (a költségvetési rendeletben), a(z) …/EU rendeletben (a felhatalmazáson alapuló rendeletben), a(z) XX/XX/EU határozatban (az egyedi programban), a munkaprogramban vagy munkatervben, a pályázati felhívásban és a támogatási megállapodásban megállapított valamennyi feltétel betartása és valamennyi kötelezettség teljesítése mellett kötelesek végrehajtani.

(2)          A résztvevők nem vállalhatnak olyan kötelezettségeket, amelyek a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlenek. Ha valamelyik résztvevő a cselekvés tartalmi végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, a többi résztvevő mindennemű további uniós finanszírozás folyósítása nélkül köteles teljesíteni kötelezettségeit, hacsak a Bizottság vagy a finanszírozó szerv ez alól kifejezetten felmentést nem ad. Minden egyes résztvevő pénzügyi felelőssége – az Alapra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel – saját tartozására korlátozódik. A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság vagy a finanszírozó szerv tájékoztatást kapjon minden olyan eseményről, amely hatással lehet a cselekvés végrehajtására vagy az Unió érdekeire.

(3)          A résztvevők kötelesek végrehajtani a cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtenni. A résztvevőknek a cselekvés végrehajtásához szükséges időpontokban rendelkezniük kell a cselekvés végrehajtásához szükséges erőforrásokkal. Amennyiben a cselekvés végrehajtásához szükséges, a résztvevők a támogatási megállapodásban megállapított feltételek mellett a cselekvések egyes elemeinek végrehajtását harmadik felekre (az alvállalkozókat is ideértve) bízhatják vagy harmadik felek által természetben rendelkezésre bocsátott erőforrásokat vehetnek igénybe. Az elvégzett munka vonatkozásában a résztvevő a Bizottsággal vagy az érintett finanszírozó szervvel, valamint a többi résztvevővel szemben kizárólagos felelősséggel tartozik.

(4)          Alvállalkozók a cselekvés egyes elemeinek végrehajtása céljából csak a támogatási megállapodásban megjelölt esetekben vehetők igénybe.

(5)          Harmadik felek nem alvállalkozóként akkor végezhetik el a cselekvésből a résztvevőre háruló munka valamely részét, ha személyüket és az általuk elvégzendő munkát a támogatási megállapodás megjelöli.

E harmadik felek költségei akkor minősülnek támogatható költségnek, ha a harmadik fél a következő feltételek mindegyikének megfelel:

a)      ha résztvevő volna, jogosult volna finanszírozásra;

b)      kapcsolt jogalanya a résztvevőnek vagy olyan, jogi struktúrába illeszkedő viszonyban van a résztvevővel, amely a projekten túlmutató együttműködést irányoz elő;

c)      személyét a támogatási megállapodás megjelöli;

d)      magára nézve kötelezőnek fogadja el a támogatási megállapodásnak a költségek támogathatóságával és a kiadások ellenőrzésével kapcsolatban a résztvevőre vonatkozó rendelkezéseit.

(6)          Harmadik felek úgy is bocsáthatnak erőforrásokat a résztvevő rendelkezésére, hogy természetben járulnak hozzá a cselekvés végrehajtásához. A térítésmentesen természetben rendelkezésre bocsátott erőforrásokkal összefüggésben a harmadik félnél felmerülő költségek akkor minősülnek támogatható költségnek, ha teljesítik a támogatási megállapodásban foglalt feltételeket.

(7)          A cselekvés a(z) XX/2012/EU rendeletben (a költségvetési rendeletben) és a(z) XX/2012/EU rendeletben (a felhatalmazáson alapuló rendeletben) megállapított feltételekkel előirányozhat harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást. Ha a cselekvés célkitűzéseinek teljesítése úgy kívánja, a(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) [127. cikke (2) bekezdésének c) pontjában] meghatározott határértékek túlléphetők.

(8)          Amennyiben a munkaprogram vagy munkaterv úgy rendelkezik és a cselekvés végrehajtása úgy kívánja meg, a 2004/17/EK,[19] a 2004/18/EK[20] és a 2009/81/EK[21] európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében ajánlatkérő szervnek minősülő résztvevők által végrehajtott cselekvés kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést vagy innovatív megoldásokra irányuló beszerzést tartalmazhat, illetőleg irányulhat elsődlegesen ilyen beszerzésre. Ilyenkor a résztvevők által lebonyolított beszerzési eljárásokra alkalmazni kell a 35. cikk (2) bekezdésében és a 49. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt szabályokat.

(9)          A résztvevők kötelesek betartani a cselekvés végrehajtásának helye szerinti ország nemzeti jogának törvényi és rendeleti rendelkezéseit és etikai szabályait. A résztvevők a cselekvés megkezdése előtt kötelesek szükség esetén beszerezni az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyását.

(10)        Az állatokkal végzett tevékenységet az EUMSZ 13. cikkével összhangban, valamint a tudományos célra felhasznált állatokra vonatkozóan az Unió jogában és különösen a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben[22] előírt helyettesítési, csökkentési és tökéletesítési követelmény teljesítésével kell végezni.

20. cikk

Konzorcium

(1)          A cselekvésben részt venni kívánó konzorcium tagjai koordinátort jelölnek ki maguk közül, akit meg kell jelölni a támogatási megállapodásban.

(2)          A cselekvésben részt vevő konzorciumi tagok – a munkaprogramban vagy munkatervben vagy a pályázati felhívásban megjelölt, kellően indokolt esetek kivételével – kötelesek egymással belső megállapodást (a továbbiakban: konzorciummegállapodást) kötni.

(3)          A konzorcium a támogatási megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban javasolhatja új résztvevő csatlakozását vagy valamely résztvevő részvételének megszűnését, amennyiben ez a változás nem érinti a részvételi feltételek teljesülését, nem befolyásolja hátrányosan a cselekvés végrehajtását, és nem ellentétes az egyenlő bánásmód elvével.

III. SZAKASZ A TÁMOGATÁS FORMÁI ÉS A FINANSZÍROZÁS SZABÁLYAI

21. cikk

A támogatás formái

A támogatás a(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) [116]. cikkében meghatározott formák bármelyikét öltheti.

22. cikk

A cselekvés finanszírozása

(1)          A cselekvés finanszírozásának összege nem haladhatja meg az összes támogatható költségnek a cselekvés bevételeivel csökkentett összegét.

(2)          A cselekvés bevételének kell tekinteni:

a)      a harmadik felek által pénzátutalások és térítésmentes természetbeni hozzájárulások formájában a résztvevők rendelkezésére bocsátott forrásokat, amennyiben azokat a harmadik fél kifejezetten a cselekvés céljára történő felhasználásra bocsátotta rendelkezésre;

b)      a cselekvés által létrehozott bevételeket, ide nem értve a cselekvés eredményeinek hasznosításából származó bevételeket;

c)      a támogatási megállapodás alapján beszerzett javak eladásából származó bevételeket a résztvevő által a cselekvés terhére eredetileg elszámolt költségek erejéig.

(3)          Egy adott cselekvés esetében a cselekvés keretében finanszírozott valamennyi tevékenységre egyetlen, a támogatható költségekre vonatkozó egységes visszatérítési rátát kell alkalmazni. A maximális finanszírozási rátát a munkaprogramban vagy a munkatervben kell megjelölni.

(4)          A „Horizont 2020” keretprogram terhére nyújtott támogatás összege – a társfinanszírozás elvének sérelme nélkül – elérheti az összes támogatható költség 100%-át.

(5)          A „Horizont 2020” keretprogram terhére nyújtott támogatás összege legfeljebb a cselekvés összes támogatható költségének 70%-ával egyezhet meg:

a)      az elsődlegesen prototípus-készítésből, tesztelésből, demonstrációból, kísérleti fejlesztésből, kísérleti projektből, piaci terjesztésből és/vagy más hasonló tevékenységből álló cselekvések esetében;

b)      a program-társfinanszírozási cselekvések esetében.

(6)          Az e cikkben előírt visszatérítési rátákat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyekre teljes körűen vagy részlegesen alkalmazandó átalányfinanszírozási ráta, egységre vetített költségskála vagy átalányösszeg került rögzítésre.

23. cikk

A költségek támogathatósága

(1)          A költségek támogathatóságára vonatkozó feltételeket a(z) xx/EU rendelet (a költségvetési rendelet vagy a felhatalmazáson alapuló rendelet) X. cikke állapítja meg. A cselekvések keretében harmadik feleknél felmerülő költségek támogathatóságára e rendelet és a támogatási megállapodás rendelkezései irányadók.

(2)          Nem minősülnek támogatható költségnek a fenti feltételeket nem teljesítő költségek, köztük különösen az esetleges jövőbeli veszteségekre vagy ráfordításokra képzett céltartalékok, az árfolyamveszteségek, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségek, a más uniós fellépés, cselekvés vagy program keretében visszatérített költségek, az adósság- és az adósságszolgálati költségek, valamint a túlzott vagy felelőtlen kiadások.

24. cikk

Közvetett költségek

(1)          A támogatható közvetett költségek összege az alvállalkozói szerződésekre fordított támogatható közvetlen költségek, a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott és nem a kedvezményezett helyiségeiben felhasznált erőforrások költségei, valamint a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás összege nélkül számított összes támogatható közvetlen költség 20%-ával egyenlő.

(2)          Ha a munkaprogram vagy munkaterv úgy rendelkezik, a közvetett költségek elszámolása – az (1) bekezdéstől eltérően – átalányösszeg formájában vagy egységre vetített költségskála alapján is történhet.

25. cikk

A munkával töltött órák éves száma

(1)          A támogatható személyi költségek csak azon személyek tényleges munkaidejére terjednek ki, akik a cselekvés keretében közvetlenül munkát végeznek. A munkával töltött órák tényleges számát – rendesen munkaidő-nyilvántartás alapján – a résztvevőnek kell igazolnia.

(2)          Nem szükséges munkaidő-nyilvántartást vezetni azon személyek esetében, akik kizárólag a cselekvés céljára végeznek munkát. Ilyenkor a résztvevő köteles nyilatkozatot aláírni arról, hogy az adott személy kizárólag a cselekvés céljára végzett munkát.

(3)          A támogatási megállapodásban meg kell határozni a munkaidő-nyilvántartási rendszerre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint a személyi költségek egy órára vetített összegének számítása céljából figyelembe vehető éves munkaóraszámot.

26. cikk

A kis- és középvállalkozások munkabérben nem részesülő tulajdonosai és a munkabérben nem részesülő természetes személyek személyi költségei

A kis- és középvállalkozások munkabérben nem részesülő tulajdonosai, valamint a munkabérben nem részesülő más természetes személyek a személyi költségeiket elszámolhatják egységre vetített költségskála alapján.

27. cikk

Egységre vetített költségskálák

(1)          A(z) XX/XX/EU rendelet (a költségvetési rendelet) X. cikkével összhangban a Bizottság az egységre vetített költségskálák meghatározására szolgáló módszereket meghatározhatja:

a)      statisztikai adatok alapján vagy más objektív módon;

b)      a résztvevőre vonatkozó korábbi, ellenőrizhető adatok alapján.

(2)          A támogatható közvetlen személyi költségek a résztvevő szokásos költségszámítási gyakorlata alapján meghatározott egységre vetített költségskála alapján akkor finanszírozhatók, ha valamennyi alábbi feltételt teljesítik:

a)      számításuk a résztvevő általános könyvelésében rögzített összes tényleges személyi költség alapján történt, mely azonban előirányzott vagy becsült tényezők figyelembevételével, a Bizottság által meghatározott feltételek mellett kiigazítható;

b)      kielégítik a 23. cikkben foglalt követelményeket;

c)      teljesítik a haszonszerzés és a többszöri költségelszámolás tilalmára vonatkozó követelményt;

d)      számításuk a munkával töltött órák számára vonatkozóan a 25. cikkben megállapított szabályok kellő figyelembevételével történt.

28. cikk

Pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás

A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolásnak a résztvevő által a tényleges költségek visszatérítése és a 27. cikk (2) bekezdése értelmében vett egységre vetített költségskála szerinti visszatérítés formájában igényelt teljes támogatási összegre kell vonatkoznia. Az igazolást csak akkor kell benyújtani, ha ez az összeg a támogatási összeg egyenlegének kifizetése iránti igény benyújtásakor eléri vagy meghaladja a 325 000 EUR-t.

29. cikk

Módszertanra vonatkozó igazolás

(1)          Módszertanra vonatkozó igazolást azok a résztvevők nyújthatnak be a Bizottságnak, amelyek a közvetlen személyi költségeiket egységre vetített költségskála alapján számítják és igénylik vissza. A módszertannak teljesítenie kell a 27. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket, és meg kell felelnie a támogatási megállapodásban meghatározott követelményeknek.

(2)          Ha a Bizottság egy módszertanra vonatkozó igazolást elfogadott, az a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) alapján finanszírozott valamennyi cselekvésre érvényes, és a résztvevő a költségek számítását és visszaigénylését a továbbiakban mindenkor e módszertan alapján köteles végezni.

30. cikk

Az igazolásokat kiállító könyvvizsgálók

(1)          A 28. és a 29. cikk alkalmazásában a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolások kiállítására az a független könyvvizsgáló jogosult, aki a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[23] vagy hasonló tárgyú nemzeti jogszabállyal összhangban jogosult számviteli dokumentumokat jog szerinti könyvvizsgálatnak alávetni, valamint az a kellő hozzáértéssel rendelkező, független köztisztviselő, akit az érintett nemzeti hatóságok feljogosítottak a résztvevővel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok elvégzésére, és aki a pénzügyi kimutatások elkészítésében nem működött közre.

(2)          A Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kérésére a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolást kiállító könyvvizsgáló köteles hozzáférést biztosítani azokhoz a háttérdokumentumokhoz és könyvvizsgálati munkaanyagokhoz, amelyek a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó igazolás kiállítását megalapozták.

31. cikk

Támogatások együttes igénybevétele

Előfordulhat, hogy egy cselekvés az Unió költségvetéséből és a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) alapján egyaránt részesül finanszírozásban, a támogatások azonban ugyanazokat a költségelemeket nem fedezhetik.

IV. SZAKASZ GARANCIÁK

32. cikk

A résztvevői garanciaalap

(1)          Létrejön egy résztvevői garanciaalap (a továbbiakban: Alap), amely – e rendelet rendelkezéseivel összhangban – a Bizottság által az 1982/2006/EK határozat és a Bizottság és az uniós szervek által a „Horizont 2020” keretprogram keretében támogatás formájában finanszírozott cselekvésekkel összefüggésben az Unió által visszakövetelt összegek visszafizetésének elmaradásával kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál. Az Alap az 1906/2006/EK rendelet alapján létrehozott résztvevői garanciaalap helyett működik és annak jogutódjának minősül.

(2)          Az Alapot a 33. cikk szerint kell működtetni. Az Alap által eredményezett kamatjövedelmet hozzá kell adni az Alaphoz, és az kizárólag a 33. cikk (3) bekezdésében foglalt célokat szolgálhatja.

(3)          Ha a kamatjövedelem nem elegendő a 33. cikk (3) bekezdésében körülírt műveletek fedezéséhez, akkor az Alap nem vehető igénybe, és a Bizottság vagy az érintett uniós finanszírozó szerv a tartozásokat közvetlenül a kedvezményezettektől követeli vissza.

(4)          Az Alapot úgy kell tekinteni, hogy a(z) XX/XX/EU rendelet (a költségvetési rendelet) alkalmazásában elegendő garanciát képez. A (3) bekezdésben körülírt eset kivételével a résztvevőktől nem fogadható el és nem követelhető meg további biztosíték vagy más garancia szolgáltatása.

(5)          A „Horizont 2020” keretprogram alá tartozó cselekvések azon résztvevői, amelyek kockázatát az Alap fedezi, a cselekvéshez nyújtott uniós finanszírozás 5%-ának megfelelő összegű hozzájárulást fizetnek az Alaphoz. Azt az összeget, amellyel a résztvevők hozzájárultak az Alaphoz, a cselekvés végén a koordinátoron keresztül vissza kell fizetni a résztvevőknek.

33. cikk

Az Alap működése

(1)          Az Alapot az Unió kezeli, amelynek nevében – a támogatási megállapodásban meghatározandó feltételekkel, a résztvevők végrehajtási megbízottjaként – a Bizottság jár el.

A Bizottság vagy saját maga kezeli az Alapot, vagy megbízza az Alap pénzügyi igazgatásával az Európai Beruházási Bankot vagy más arra alkalmas pénzügyi szervezetet (a továbbiakban: letéteményes bank). A letéteményes bank az Alapot a Bizottság utasításainak megfelelően kezeli.

(2)          A résztvevők által az Alapnak nyújtandó hozzájárulás az előfinanszírozás első részletéből levonható, és a nevükben az Alapba befizethető.

(3)          Ha egy résztvevő tartozik az Európai Uniónak, a Bizottság – a kötelezettségét nem teljesítő résztvevővel szemben kiszabható szankciók sérelme nélkül – a következőképpen járhat el:

a)      a tartozás összegét az Alapból közvetlenül átutalhatja a cselekvés koordinátorának, vagy a letéteményes bankot ilyen átutalásra utasíthatja. Ezt az átutalást a kötelezettségét nem teljesítő résztvevő részvételének megszűnése után kell végrehajtani, ha a cselekvés még nem fejeződött be, és a többi résztvevő vállalja, hogy a cselekvést az eredeti célok megtartásával végrehajtja. Az Alapból átutalt összeg uniós finanszírozásnak minősül;

b)      a szóban forgó összeget az Alaptól ténylegesen beszedheti.

A Bizottság az érintett résztvevővel szemben az Alap javára beszedési utalványt bocsát ki. A Bizottság e célból a(z) XX/XX/EU rendelettel (a költségvetési rendelettel) összhangban beszedési határozatot fogadhat el.

(4)          A beszedett összegek a(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) X. cikke értelmében az Alap címzett bevételének minősülnek. Valamennyi olyan támogatás kifizetéseinek teljesítése után, amelynek kockázatait az Alap fedezi, a Bizottság – a jogalkotó hatóság döntéseire is figyelemmel – behajtja az esetleges tartozásokat, és jóváírja őket az Európai Unió költségvetése javára.

IV. fejezet PÉNZDÍJAK, BESZERZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

34. cikk

Pénzdíjak

Az uniós finanszírozás a(z) XX/XX/EU rendelet (a költségvetési rendelet) VII. címe értelmében pénzdíjak formájában is nyújtható.

35. cikk

Beszerzések, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések, innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzések

(1)          A Bizottság által saját nevében vagy a tagállamokkal közösen végrehajtott beszerzésekre alkalmazni kell a(z) xx/2012/EU rendeletnek (a költségvetési rendeletnek) és a(z) XX/XX/EU rendeletnek (a felhatalmazáson alapuló rendeletnek) a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseit.

(2)          Az uniós finanszírozás olyan kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés vagy innovatív megoldásokra irányuló beszerzés formáját is öltheti, amelyet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv saját nevében vagy tagállamok vagy társult országok ajánlatkérő szerveivel közösen hajt végre.

A beszerzési eljárásokkal szemben támasztott követelmények a következők:

a)      meg kell felelniük az átláthatóság, a diszkriminációmentesség, az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének, a versenyszabályoknak, valamint – az adott esetnek megfelelően – a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK irányelv, illetőleg a Bizottság által saját nevében végrehajtott beszerzések esetében a(z) XX/2012/EU rendelet (a költségvetési rendelet) rendelkezéseinek;

b)      ha a cselekvések céljai azt kellőképpen indokolják, külön feltételeket is meghatározhatnak, így például előírhatják, hogy a beszerzés tárgyát képező tevékenységek végrehajtásának helye kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés esetében csak a tagállamok és a „Horizont 2020” keretprogramhoz társult országok területén lehet;

c)      lehetővé tehetik egyazon eljáráson belül több szerződés odaítélését is („beszerzés több forrásból”);

d)      biztosítaniuk kell, hogy a szerződést az az ajánlattevő vagy azok az ajánlattevők kapják, akinek vagy akiknek az ajánlata a legkedvezőbb ár-érték arányt tartalmazza.

36. cikk

Pénzügyi eszközök

(1)          A pénzügyi eszközök a(z) XX/XX/EU rendelet (a költségvetési rendelet) [VIII. címében] meghatározott formák bármelyikét ölthetik, alkalmazásukra az ugyanott megállapított szabályok irányadók, és az Unió költségvetésének – beleértve a „Horizont 2020” keretprogramot is – terhére finanszírozott támogatásokkal együtt is alkalmazhatók.

(2)          A(z) XX/XX/EU rendelet (a költségvetési rendelet) [18. cikke (2) bekezdésének] megfelelően a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) alapján létrehozott pénzügyi eszközök által eredményezett bevételek és visszafizetések az adott pénzügyi eszköz címzett bevételének minősülnek.

(3)          Az 1982/2006/EK határozat alapján létrehozott kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus, valamint az 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[24] alapján a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott pénzügyi eszköz korai szakaszra vonatkozó része (GIF 1) által eredményezett bevételek és visszafizetések a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogramot létrehozó rendelet) alapján létrehozandó jogutód pénzügyi eszközök címzett bevételének minősülnek.

VII. fejezet SZAKÉRTŐK

37. cikk

Független szakértők kijelölése

(1)          A Bizottság és – az indokolt körben – a finanszírozó szervek a pályázatok elbírálására, valamint a következő kérdésekben való tanácsadásra és segítségnyújtásra független szakértőket jelölhetnek ki:

a)      a pályázatok elbírálása;

b)      a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogram), valamint a korábbi kutatási és/vagy innovációs programok hatálya alá tartozó cselekvések végrehajtásának nyomon követése;

c)      az uniós kutatás- és innovációpolitika és az ilyen tárgyú programok – köztük a „Horizont 2020” keretprogram – végrehajtása, valamint az európai kutatási térség kiépítése és működtetése;

d)      a kutatási és innovációs programok értékelése;

e)      az uniós kutatás- és innovációpolitika tervezése, beleértve a jövőbeni programok kidolgozását is.

(2)          A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik, tapasztalataik és ismereteik alapján kell kiválasztani. Ha a független szakértőnek minősített adatokkal kell dolgoznia, akkor kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.

A független szakértőket a jelölteket tartalmazó adatbázis összeállítása céljából magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, valamint az érintett szervezetek – például nemzeti kutatóintézetek, kutatási intézmények, szabványügyi szervezetek vagy vállalkozások – részére kibocsátott felhívások alapján kell meghatározni és kiválasztani.

Ha szükségesnek ítéli, a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv kellően indokolt esetben az adatbázisban nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező személyt is kiválaszthat független szakértőként.

A független szakértők kijelölésével összefüggésben megfelelő intézkedéseket kell tenni a nemek közötti egyensúly és a földrajzi sokféleség biztosítására.

A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv a független szakértők kijelöléséhez igénybe veheti tanácsadó testületek tanácsait. Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén végrehajtott cselekvések esetében a Bizottság a szakértőket az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának előterjesztése alapján jelöli ki.

(3)          A Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv megtesz minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy a szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(4)          A szakértők kijelölése keretkijelölés formáját is öltheti, amely a „Horizont 2020” keretprogram teljes időtartamára szól, és amelyet konkrét feladatmeghatározások egészítenek ki.

(5)          A személyes minőségükben kijelölt azon szakértők névsorát, akik a(z) XX/XX/EU rendelet (a „Horizont 2020” keretprogram”) és a(z) XX/XX/EU határozat (az egyedi program) végrehajtásában a Bizottság és a finanszírozó szervek munkáját segítették, a Bizottság, illetőleg az adott finanszírozó szerv internetes oldalain legalább évente egyszer közzé kell tenni. A szakértők nevének összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végezni.

III. cím AZ EREDMÉNYEK TERJESZTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. fejezet TÁMOGATÁSOK

I. SZAKASZ EREDMÉNYEK

38. cikk

Tulajdonjog az eredmények felett

(1)          Az eredmények azon résztvevő tulajdonát képezik, amely létrehozta őket.

(2)          Ha az eredményeket egy cselekvés több résztvevője közösen hozta létre, és a munka egy-egy résztvevőre eső részét nem lehet meghatározni, akkor a kérdéses eredmények az érintett résztvevők közös tulajdonát képezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek – a támogatási megállapodásból fakadó kötelezettségeikkel összhangban – megállapodást kötni egymással.

Hacsak a közös tulajdonra vonatkozó megállapodás másként nem rendelkezik, mindegyik tulajdonostárs jogosult a közös tulajdont képező eredmények hasznosítására vonatkozóan a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek, ha betartja a következő feltételeket:

a)      a többi tulajdonostársat előzetesen értesíti;

b)      a többi tulajdonostársnak méltányos és ésszerű ellentételezést ad.

(3)          Ha egy résztvevő alkalmazottja vagy egyéb, számára munkát végző fél a létrehozott eredményekkel kapcsolatban jogosult jogokra igényt tartani, a résztvevő köteles biztosítani, hogy ezek a jogok a támogatási megállapodásban előírt kötelezettségeivel összeegyeztethető módon gyakorolhatók legyenek.

39. cikk

Az eredmények oltalma

(1)          Az a résztvevő, amely kereskedelmi vagy ipari felhasználásra alkalmas eredményeknek tulajdonosa, köteles megvizsgálni az oltalom alá helyezés lehetőségeit, és amennyiben az adott körülmények között az lehetséges és indokolt, saját jogos érdekeinek, valamint a cselekvés többi résztvevője jogos érdekeinek, ezen belül különösen kereskedelmi érdekeinek kellő figyelembevételével köteles gondoskodni az eredmények megfelelő módon, megfelelő időtartamra és megfelelő területi hatállyal történő oltalmáról.

(2)          Ha a résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, az általa létrehozott eredményeket az oltalom alá helyezésüknek az Unió joga vagy a nemzeti jog alapján való lehetetlen voltától és a kereskedelmi hasznosításra való alkalmatlanságuktól eltérő okból nem kívánja oltalom alá helyezni, sem az oltalom alá helyezés céljából átruházni másik, tagállamban vagy társult országban letelepedett jogalanyra, köteles a szóban forgó eredmények mindennemű terjesztésének megkezdése előtt értesíteni a Bizottságot vagy a finanszírozó szervet. A Bizottság az Unió nevében vagy a finanszírozó szerv ilyen esetben átveheti az eredmények feletti tulajdonjogot, és megteheti a hatékony oltalmukhoz szükséges intézkedéseket.

A résztvevő csak akkor tagadhatja meg beleegyezését, ha igazolja, hogy jogos érdekei jelentős mértékű kárt szenvednének. A szóban forgó eredményekre vonatkozóan mindaddig nem folytatható terjesztési tevékenység, amíg a Bizottság vagy a finanszírozó szerv határozatot nem hozott vagy nem döntött a tulajdonjog átvételéről, és meg nem tette az oltalom biztosításához szükséges lépéseket. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

(3)          Ha a résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, a kereskedelmi hasznosításra való alkalmatlanságuktól eltérő okból fel kíván hagyni az eredmények oltalmával vagy nem kívánja meghosszabbíttatni oltalmuk időtartamát, köteles értesíteni a Bizottságot vagy a finanszírozó szervet, amely ilyen esetekben – a tulajdonjog átvétele mellett – tovább folytathatja az oltalmat vagy meghosszabbíttathatja annak időtartamát. A résztvevő csak akkor tagadhatja meg beleegyezését, ha igazolja, hogy jogos érdekei jelentős mértékű kárt szenvednének. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

40. cikk

Az eredmények hasznosítása és terjesztése

(1)          Minden olyan résztvevő, amely uniós finanszírozásban részesült, köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a tulajdonában lévő eredményeket további kutatás céljából vagy kereskedelmileg hasznosítsa vagy – különösen az eredmények átruházásával vagy azok használati jogának átadásával, a 41. cikkel összhangban – más jogalannyal hasznosíttassa.

A támogatási megállapodás további hasznosítási kötelezettségeket határozhat meg. Ezeket a további kötelezettségeket a munkaprogramban vagy a munkatervben meg kell jelölni.

(2)          A szellemi tulajdon oltalmával, a biztonsági szabályokkal és a jogos kereskedelmi érdekekkel kapcsolatos esetleges korlátozásokra is figyelemmel minden résztvevő köteles a tulajdonában lévő eredményeket a megfelelő módokon mihamarabb terjeszteni. A támogatási megállapodás erre vonatkozóan határidőket állapíthat meg.

A támogatási megállapodás további terjesztési kötelezettségeket határozhat meg.

A kutatási publikációk vagy kiadványok formájában történő terjesztés esetében a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel nyílt hozzáférést kell lehetővé tenni. Más terjesztés esetében, ideértve a kutatási adatok terjesztését is, a támogatási megállapodás – különösen az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó felderítő kutatás esetében és más megfelelő területeken – meghatározhatja az eredményekhez való nyílt hozzáférés lehetővé tételére vonatkozó feltételeket.

A terjesztésre irányuló minden egyes tevékenységről előzetesen értesíteni kell a többi résztvevőt. Az értesítést követően bármely résztvevő kifogással élhet, ha igazolja, hogy az eredményeihez vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei a tervezett terjesztési tevékenység következtében jelentés mértékű kárt szenvednének. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztési tevékenységre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek. A támogatási megállapodás erre vonatkozóan határidőket állapíthat meg.

(3)          Minden résztvevő köteles beszámolni a Bizottságnak vagy a finanszírozó szervnek a hasznosítással és a terjesztéssel kapcsolatos tevékenységeiről. A Bizottság vagy a finanszírozó szerv által végzendő nyomon követés és terjesztés céljára a résztvevők kötelesek a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban minden hasznos információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.

(4)          Az eredményekre vonatkozó szabadalmi bejelentésekben, szabványokban, kiadványokban és publikációkban, valamint minden más terjesztés során (az elektronikus formátumban történő terjesztést is ideértve) hivatkozni kell – esetleg vizuális módon is – arra, hogy a cselekvés az Uniótól pénzügyi támogatást kapott. E hivatkozás szabályait a támogatási megállapodásban kell meghatározni.

41. cikk

Az eredmények átruházása, a használati jogok átadása

(1)          Ha valamelyik résztvevő az eredmények tulajdonjogát másra átruházza, az eredményekkel kapcsolatban a támogatási megállapodás értelmében rá háruló kötelezettségeket is át kell ruháznia az új tulajdonosra, beleértve az esetleges további tulajdonosokra való átruházásukra vonatkozó kötelezettséget is.

A fúziókra és a felvásárlásokra alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezésekből fakadó titoktartási kötelezettségek sérelme nélkül abban az esetben, ha más résztvevők az átruházni kívánt eredményekre vonatkozóan még rendelkeznek hozzáférési joggal, az eredményeket átruházni kívánó résztvevő köteles ezeket a résztvevőket előzetesen értesíteni, elegendő tájékoztatást adni nekik az eredmények leendő új tulajdonosáról, és ezáltal lehetővé tenni számukra, hogy felmérjék a tervezett átruházás hatásait hozzáférési jogaik esetleges gyakorlására.

Az értesítést követően bármely résztvevő kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben, ha igazolja, hogy a tervezett átruházás hátrányosan befolyásolná hozzáférési jogainak gyakorlásában. Ilyenkor az átruházásra mindaddig nem kerülhet sor, amíg az érintett résztvevők meg nem állapodnak a további teendőkről. A támogatási megállapodás erre vonatkozóan határidőket állapíthat meg.

A többi résztvevő előzetes írásos megállapodásban lemondhat az előzetes értesítéshez és a kifogáshoz való jogáról minden olyan esetre nézve, amikor egy adott résztvevő a tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre ruházza át.

(2)          Amennyiben biztosítja az eredményekhez fűződő már meglévő hozzáférési jogok gyakorlásának lehetőségét és amennyiben teljesülnek a hasznosításra vonatkozó esetleges további kötelezettségek, az eredmények tulajdonjogát gyakorló résztvevő jogosult bármely jogalanynak – akár kizárólagosan is – használati vagy az eredmények hasznosítására feljogosító más típusú engedélyt adni.

(3)          Azon eredmények esetében, amelyeket olyan résztvevők hoztak létre, amelyek uniós finanszírozásban részesültek, a Bizottság vagy a finanszírozó szerv kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával vagy a kizárólagos használati engedély megadásával szemben, amennyiben az átruházás vagy az engedély megadása olyan harmadik felek részére történik, amelyek a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik országok valamelyikében vannak letelepedve, ha úgy ítéli meg, hogy az átruházás vagy az engedély megadása nem áll összhangban az Unió gazdasága versenyképességének fejlesztésére vonatkozó célkitűzéssel, vagy összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel vagy biztonsági megfontolásokkal.

Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházására vagy a kizárólagos használati engedély megadására mindaddig nem kerülhet sor, ameddig a Bizottság vagy a finanszírozó szerv elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket.

A támogatási megállapodásban szükség esetén elő kell írni, hogy a tulajdonjog tervezett átruházásának vagy a kizárólagos használati engedély megadásának ilyen eseteiről a Bizottságot vagy a finanszírozó szervet előzetesen értesíteni kell. A támogatási megállapodásban erre vonatkozóan határidőket kell megállapítani.

2. SZAKASZ HOZZÁFÉRÉSI JOGOK A MEGLÉVŐ ISMERETEKHEZ ÉS JOGOKHOZ, VALAMINT AZ EREDMÉNYEKHEZ

42. cikk

Meglévő információk és jogok

A résztvevők kötelesek tetszőleges formában írásos megállapodásban meghatározni a cselekvésükhöz tartozó meglévő információk és jogok körét.

43. cikk

A hozzáférési jogokra vonatkozó alapelvek

(1)          A hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást írásba kell foglalni.

(2)          Az eredmények vagy a meglévő információk és jogok tulajdonosának ellenkező értelmű nyilatkozata hiányában az említett igénylés alapján megadott hozzáférési jog nem terjed ki a hozzáférési jog továbbadásának jogára.

(3)          A cselekvés résztvevői a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kötelesek tájékoztatni egymást mindazokról a jogi korlátokról vagy korlátozásokról, amelyek behatárolják a tulajdonukban lévő meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását. Azokban a megállapodásokban, amelyeket a résztvevők a meglévő ismeretekre és jogokra vonatkozóan ezt követően kötnek, a hozzáférési jogok gyakorlásának lehetőségét teljes körűen kell biztosítani.

(4)          A hozzáférési jogok esetében a méltányos és ésszerű feltételek jogdíjmentességet is jelenthetnek.

(5)          A cselekvésben való részvétel megszűnése nem érinti az adott résztvevő azon kötelezettségét, hogy a támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel megadja a hozzáférést.

(6)          A konzorciummegállapodás rendelkezhet úgy, hogy nem élvez többé hozzáférési jogokat az a résztvevő, amely a kötelezettségeit nem teljesíti és a nemteljesítés folytán előálló helyzetet nem orvosolja.

44. cikk

A végrehajtást szolgáló hozzáférési jogok

(1)          A résztvevő jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének eredményeihez, ha a hozzáférésre a cselekvés keretében rá háruló feladatok teljesítéséhez szüksége van.

Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)          A résztvevő a 43. cikk (3) bekezdésében említett korlátok között jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének meglévő információihoz és jogaihoz, ha a hozzáférésre a cselekvés keretében rá háruló feladatok teljesítéséhez szüksége van.

Hacsak a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozásuk előtt a résztvevők eltérő értelmű megállapodást nem kötöttek, ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

45. cikk

A hasznosítást szolgáló hozzáférési jogok

(1)          A résztvevő jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének eredményeihez, ha a hozzáférésre saját eredményeinek hasznosításához szüksége van.

Ezt a hozzáférést – megállapodás alapján – méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani.

(2)          A résztvevő a 43. cikk (3) bekezdésében említett korlátok között jogosult hozzáférni a cselekvés másik résztvevőjének meglévő információihoz és jogaihoz, ha a hozzáférésre saját eredményeinek hasznosításához szüksége van.

Ezt a hozzáférést – megállapodás alapján – méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani.

(3)          Ha a konzorciummegállapodás másként nem rendelkezik, az eredményekhez, illetve a meglévő információkhoz és jogokhoz való hozzáférés – ugyanolyan feltételek mellett – a tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyt is megilleti, ha a hozzáférésre az azon résztvevő által létrehozott eredmények hasznosításához van szüksége, amelynek kapcsolt jogalanya.

(4)          Az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerinti hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel a cselekvés végét követően igényelhetők. A résztvevők ettől eltérő időkorlát alkalmazásában is megállapodhatnak.

46. cikk

Az Uniót és a tagállamokat megillető hozzáférési jogok

(1)          Az Unió intézményei és szervei az Unió szakpolitikáinak és programjainak kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából jogosultak hozzáférni minden olyan résztvevő eredményeihez, amely uniós finanszírozásban részesült. Ez a hozzáférés kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja.

Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2)          Az „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” elnevezésű különös célkitűzés „Biztonságos társadalmak” elnevezésű tevékenysége keretében végrehajtott cselekvések vonatkozásában az Unió intézményei és szervei és a tagállami nemzeti hatóságok a szóban forgó szakterületre vonatkozó szakpolitikáik és programjaik kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából jogosultak hozzáférni minden olyan résztvevő eredményeihez, amely uniós finanszírozásban részesült. A 43. cikk (2) bekezdése ellenére e hozzáférés jogosultja feljogosíthat harmadik feleket arra, hogy az eredményeket olyan területekre vonatkozó képességek fejlesztésére irányuló közbeszerzésekben felhasználja, amelyeknek piaca rendkívül szűk és potenciálisan hiányos működésű, és amelyekhez kiemelkedő közérdek fűződik.

Ezt a hozzáférést jogdíjmentesen kell biztosítani, kivéve a közbeszerzésekben való felhasználás esetét, amikor a hozzáférést megállapodás alapján, méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani. A méltányos és ésszerű feltételek meghatározása során teljes körűen figyelembe kell venni az eredmények létrehozásához igénybe vett uniós finanszírozás összegét. A minősített adatokra a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmazni.

3. SZAKASZ KÜLÖNLEGES ESETEK

47. cikk

Különös rendelkezések

(1)          A biztonsági vonatkozású cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a konzorcium összetételének megváltozása, a minősített adatok, a hasznosítás, a terjesztés, a tulajdonjog-átruházások és az eredményekre vonatkozó használati engedélyek vonatkozásában.

(2)          A meglévő vagy újonnan létrehozandó kutatási infrastruktúra támogatását célzó cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös, az infrastruktúra igénybevevői által teljesítendő rendelkezéseket állapíthat meg.

(3)          Az Európai Kutatási Tanács hatáskörébe tartozó, a felderítő kutatás területén végrehajtott cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös, a résztvevők, a kutatók és a cselekvéssel érintett személyek által teljesítendő rendelkezéseket állapíthat meg különösen a hozzáférési jogok, a hordozhatóság és a terjesztés vonatkozásában.

(4)          A képzési és mobilitási cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg a cselekvés útján támogatott kutatók kötelezettségvállalásai, a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok és a hordozhatóság vonatkozásában.

(5)          A koordinációs és támogatási cselekvések esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok, a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

(6)          A kkv-támogató eszköz és a finanszírozó szervek által a kkv-k javára nyújtott támogatások esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok, a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

(7)          Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulásai esetében a támogatási megállapodás különös rendelkezéseket állapíthat meg különösen a tulajdonjogok, a hozzáférési jogok, a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

II. FEJEZET PÉNZDÍJAK ÉS BESZERZÉSEK

48. cikk

Pénzdíjak

Minden pénzdíj odaítélése a megfelelő nyilvánossági kötelezettségek elfogadásához van kötve. A munkaprogramban vagy munkatervben különös kötelezettségek állapíthatók meg a hasznosítás és a terjesztés vonatkozásában.

49. cikk

Beszerzések, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések, innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzések

(1)          Hacsak az ajánlati felhívás másként nem rendelkezik, a Bizottság által végrehajtott beszerzések útján létrejövő eredmények az Unió tulajdonát képezik.

(2)          A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzésekre vonatkozó szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezéseket kell megállapítani a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén. A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés keretében eredményeket létrehozó vállalkozó legalább a létrehozott szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal rendelkezik. Az ajánlatkérő szerv az eredmények vonatkozásában legalább saját célú felhasználásra jogdíjmentes hozzáférési joggal rendelkezik, továbbá jogosult harmadik feleknek – méltányos és ésszerű feltételekkel, a használati engedély továbbadásának kizárásával, az eredmények hasznosítása céljából – nem kizárólagos használati engedélyt adni vagy a részt vevő vállalkozókat ilyen engedély adására kötelezni. Ha a vállalkozó a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzést követően a szerződésben megállapított határidőn belül nem hasznosítja kereskedelmileg az eredményeket, akkor köteles az eredmények tulajdonjogát teljes körűen átruházni az ajánlatkérő szervre.

(3)          Az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésekre vonatkozó szerződésekben – az eredmények lehető legszélesebb körű hasznosulása és a tisztességtelen előnyszerzés megakadályozása érdekében – különleges rendelkezések állapíthatók meg a tulajdonjog, a hozzáférési jogok és a használati engedélyek területén.

IV. CÍM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezések

(1)          Az 1906/2006/EK rendelet 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2)          Az (1) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem érinti az 1982/2006/EK határozat és a 2013. december 31-én e tárgyban alkalmazandó többi jogi aktus alapján a Bizottság vagy a finanszírozó szervek által nyújtott pénzügyi támogatások odaítélését, sem – a cselekvések lezárásáig – az érintett cselekvések folytatását és módosítását, ideértve azok teljes vagy részleges befejezését is, és az említett jogi aktusokat az érintett cselekvésekre lezárásukig alkalmazni kell.

(3)          Az 1906/2006/EK rendelettel létrehozott résztvevői garanciaalapban lévő összegeket 2013. december 31-i hatállyal át kell vezetni az Alap javára, egyúttal az említett garanciaalap jogai és kötelezettségei átszállnak az Alapra. Az Alapba fizetik be hozzájárulásukat a hetedik keretprogram cselekvéseinek azon résztvevői, amelyek 2013. december 31. után írnak alá támogatási megállapodást.

51. cikk

Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               COM(2010) 546 végleges, 2010. október 6.

[2]               HL L […]., […]., […]. o.

[3]               HL C […]., […]., […]. o.

[4]               HL C […]., […]., […]. o.

[5]               HL C […]., […]., […]. o.

[6]               COM(2010) 546 végleges, 2010. október 6.

[7]               Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentése, 2010. október 6., előadó: Maria da Graça Carvalho, P7 TA(2010) 0401.

[8]               HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[9]               COM(2010) 187.

[10]             COM(2011) 48.

[11]             HL L […]., […]., […]. o.

[12]             HL L […]., […]., […]. o.

[13]             HL L 317., 2001.12.3., a 2006/548/EK, Euratom határozattal (OJ L 215., 2006.8.5.) módosított változatában.

[14]             HL L 391., 2006.12.30., 1. o.

[15]             HL L 54., 2007.2.22., 21. o.

[16]             HL L […]., […]., […]. o.

[17]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[18]             COM(2005) 576 végleges, 2005. március 11.

[19]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[20]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[21]             HL L 216., 2009.8.20., 76. o.

[22]             HL L 276., 2010.10.20., 33. o.

[23]             HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

[24]             HL L 310., 2006.11.9., 15. o.