INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Amint a Stockholmi Program is megerősítette, az Európai Unió továbbra is prioritásnak tekinti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fejlesztését. Jóllehet a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével és ebből következően az Európai Unió Alapjogi Chartájának kötelezővé válásával már komoly előrehaladást sikerült elérni ezen a területen, az Uniónak még mindig számos kihívással kell szembenéznie, mint például azzal, hogy elégtelenül és következetlenül alkalmaznak egyes jogokat az Unió területén, illetve hogy a polgárok és a hatóságok nem ismernek bizonyos uniós jogszabályokat. A jogalkotási és a szakpolitikai intézkedések, valamint a következetes végrehajtás képezik a legfontosabb eszközöket. A finanszírozás hozzájárulhat e terület fejlesztéséhez azzal, hogy támogatást nyújt a jogalkotáshoz és a szakpolitikai döntéshozatalhoz, valamint elősegíti az előbbiek végrehajtását.

Az uniós költségvetési felülvizsgálatról szóló közleménynek[1] megfelelően, friss szemmel tekintettük át az alkalmazott végrehajtási mechanizmusokat és eszközöket abból a célból, hogy egyértelműen az európai hozzáadott értéket állítsuk a középpontba, és elvégezzük a finanszírozási mechanizmusok ésszerűsítését és egyszerűsítését. A Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése”[2] című munkadokumentumban megállapította, hogy egyszerűbb és átláthatóbb költségvetésre van szükség ahhoz, hogy leküzdjük a programok bonyolult szerkezetéből és sokaságából fakadó problémákat. A jogok területét példaként említettük az olyan meglévő széttagoltságra, ahol intézkedéseket kell hozni.

A fenti keretbe illeszkedik az egyszerűsítésre és ésszerűsítésre törekvő Jogok és polgárság program, amely az alábbi három jelenlegi program helyébe lép:

-           Alapvető jogok és uniós polgárság

-           Daphne III,

-           A foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS) „Megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség” és „Nemek közötti egyenlőség” szakasza

Az említett programok – amelyek egytől egyig az EUMSZ III. része V. címének rendelkezésein kívüli rendelkezésekre épülnek – egyesítése a terület átfogó finanszírozási megközelítésének kialakítását teszi lehetővé.

A javaslat általános célkitűzése olyan térség létrehozása, ahol támogatják és védik a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait . A programnak elsősorban az európai polgárságból eredő jogokat, a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gyermekek jogait, valamint az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból és a belső piaci vállalkozás szabadságából származó jogokat kell támogatnia.

Valódi hatékonyságot és a polgárok, valamint a vállalkozások számára egyértelmű eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a jogok ismertek azok számára, akik alkalmazzák őket, akik jogi tanácsot adnak, és akik részesülnek a jogok nyújtotta előnyökből, illetve ha ezeket a jogokat következetesen és hatékonyan alkalmazzák az Unió egész területén. Mindez a képzés és a tudatosságerősítés támogatásával, a hálózatok megerősítésével, és a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítésével érhető el. Ezen felül az Európai Uniónak szilárd analitikai alapot kell kiépítenie a jogok és a polgárság terén a szakpolitikai döntéshozatal és a jogalkotás támogatásához.

2.           KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

2.1.        Konzultáció az érdekeltekkel

2011. április 20-án nyilvános konzultációt kezdtünk az érdekeltekkel a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az egyenlőség területén 2013 után folytatandó finanszírozási tevékenységekről[3]. A konzultáció két hónapig volt elérhető az interneten, és valamennyi érdeklődő személy és érdekelt fél hozzászólhatott. A tagállamok túlnyomó többségéből származó 187 válaszadó – nagyrészük nem kormányzati szervezet – küldte el hozzászólását.

A válaszadók kedvezően értékelték a programok szakpolitikai célkitűzéseit, és megerősítették az érintett területek finanszírozási igényét. Elismerték az európai hozzáadott értéket, és egyetlen olyan területet sem neveztek meg, ahol fel kéne hagyni a finanszírozással. Elfogadták az egyszerűsítés és a javítás szükségességét, és a javasolt intézkedések túlnyomó többsége kedvező fogadtatásban részesült, beleértve a programok számának csökkentését és az eljárások egyszerűsítését is.

Az érdekeltek támogatták az olyan tevékenységek finanszírozását, mint például a helyes gyakorlatok cseréje, a szakemberek képzése, a tájékoztatási és tudatosságerősítő tevékenységek, a hálózatok és tanulmányok támogatása, stb. A javaslat 5. cikke kifejezetten előirányozza a válaszadók által jóváhagyott valamennyi tevékenységtípust. A válaszadók egyetértettek a Bizottság javaslatával a tekintetben, hogy mely szereplők megfelelőek a finanszírozásra, és hogy milyen finanszírozási mechanizmusokat lehetne alkalmazni.

2.2.        Hatásvizsgálat

Egyetlen hatásvizsgálatot végeztek a jogérvényesülés, a jogok és az egyenlőség teljes – jelenleg hat programból[4] álló – területén végzett tevékenységek finanszírozása tekintetében. Ez a hatásvizsgálat a Jogérvényesülés programra, valamint a Jogok és polgárság programra irányuló javaslatra is érvényes. A hatásvizsgálat a jelenlegi programok időközi értékeléseire[5] épül, amelyek megerősítették a programok átfogó eredményességét és hatékonyságát, azonban néhány hiányosságra és javítási lehetőségre is rámutattak. A hatásvizsgálat az alábbi három választási lehetőséget értékelte:

A lehetőség: A hat program fenntartása, és egyes feltárt problémák kezelése a programok belső igazgatásának megváltoztatása révén. Az igazgatás javítása és a programok közötti szinergiák elősegítése megoldana egyes problémákat. Azonban a problémák fő okát, vagyis a programok sokféleségét, nem kezelné közvetlenül, és emiatt ez az opció mindössze korlátozott mértékben javítaná a jelenlegi helyzetet.

B lehetőség: Az A lehetőség szerinti összes intézkedés fenntartása, és emellett a jelenlegi hat program egyesítése két programban. Ez az opció lehetővé tenné a pénzeszközök és az éves szakpolitikai prioritások rugalmas kezelését. További egyszerűsítést (a kedvezményezettek és az igazgatás számára is) és hatékonyságnövekedést érne el a programokban, mivel lényegesen kevesebb eljárásra volna szükség. A programok eredményessége is növekedne, mivel két program keretében jobban lehetne kezelni a pénzeszközök szétaprózódását és felhígulását. Humán erőforrások szabadulhatnának fel, hiszen a kevesebb eljárás csökkentené az adminisztratív terhet, és a felszabaduló erőforrásokat a programok hatékonyágát javító tevékenységekre (az eredmények ismertetése, ellenőrzés, tájékoztatásnyújtás stb.) lehetne átcsoportosítani.

C lehetőség: Csupán egyetlen program végrehajtása. Ez a lehetőség megoldja az összes olyan problémát, amelyet a jogi eszközök sokfélesége, és a többféle program irányításával járó fokozott adminisztratív teher okoz. Mindazonáltal jogi korlátozások miatt e program alkalmazási köre nem tudná lefedni az összes szakpolitikai terület finanszírozási igényét. Választani kellene a jogérvényesülés, valamint a jogok és a polgárság területe között. Bár ez a megoldás az igazgatás tekintetében maximális hatást érhetne el, ugyanakkor nem lenne képes megfelelően kezelni a szakpolitikai prioritásokat és a szakpolitikai terület egészét.

A választási lehetőségek elemzése és összehasonlítása alapján, az előnyben részesített lehetőség a két program végrehajtása, ami az összes szakpolitikai terület finanszírozási igényét lefedné (a B lehetőség). A jelenlegi helyzet fenntartásához (status quo) képest a B lehetőség egyértelmű előnyökkel jár, és nincs hátránya. Az A lehetőség nem annyira előnyös, mint a B, a C pedig csak részben fedi le a szakpolitikai területeket, így nem megfelelő.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 19. cikke (2) bekezdésén, 21. cikke (2) bekezdésén, valamint 114., 168., 169. és 197. cikkén alapul. A cikkek együttes alkalmazására azért van szükség, hogy folytassuk a jelenleg folyamatban levő három program keretében kidolgozott és végrehajtott politikák támogatását, nem pedig azért, hogy új politikai területekre terjesszük ki a tevékenységeket. Több cikket kell együtt alkalmaznunk ahhoz, hogy átfogóan megvalósítsuk a program általános célkitűzéseit, valamint hogy egyszerűbb és hatékonyabb megközelítést vezessünk be a finanszírozás tekintetében. Ezen cikkek alkalmazása biztosítja a javasolt tevékenységekhez szükséges jogalapot, ezért az EUMSZ 352. cikkét nem kell alkalmazni.

A 19. cikk (2) bekezdése ösztönző intézkedések elfogadását irányozza elő annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdéséhez, ideértve a nemek közötti egyenlőség előmozdítását és a gyermekek jogainak védelmét segítő tevékenységeket is.

A 21. cikk (2) bekezdése olyan uniós intézkedéseket tesz lehetővé, amelyek az uniós polgárok számára megkönnyítik a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását. Ezen cikk hatálya alá tartozhatnak azon tevékenységek is, amelyek célja, hogy tájékoztassák az uniós polgárokat és a hatóságokat a diplomáciai és konzuli védelemhez való jogukról, valamint választójogukról, mivel ez a gyakorlatban megkönnyíti a polgárok számára a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását.

A 114. cikk a belső piac megteremtésére és működésére irányuló jogszabályok közelítését irányozza elő. A jogszabályok 114. cikkben megfogalmazott közelítésén túl a 169. cikk a tagállami politikákat támogató, kiegészítő és figyelemmel kísérő intézkedések elfogadását irányozza elő a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelme, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítése érdekében. Mindkét rendelkezés megalapozhatja a fogyasztóvédelmi és szerződési jogi ügyekhez kapcsolódó tevékenységek finanszírozását. A magas szintű fogyasztóvédelem, valamint határon átnyúló ügyleteket elősegítő szerződési jog kidolgozása megteremti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az uniós polgárok a határokon túl is gyakorolhassák jogaikat.

A 168. cikk az emberi egészségvédelem magas szintje mellett a testi és szellemi betegségek megelőzésére, valamint a testi és szellemi egészséget fenyegető veszélyek okainak elhárítására irányuló nemzeti politikákat kiegészítő uniós lépéseket irányoz elő. A gyermekek elleni erőszak veszélyezteti a gyermekek testi és szellemi egészségét, és ez gyakran határokon átnyúló veszélyt is jelent. A gyermekek sebezhető polgárok, ezért magasabb fokú védelemre szorulnak a testi és szellemi egészségüket fenyegető veszélyekkel szemben. A nőkkel szembeni erőszak is súlyos fenyegetést jelent a magas fokú védelmet igénylő sértettek testi és szellemi egészségére nézve.

A 197. cikk lehetőséget ad arra, hogy az információcsere megkönnyítésével és képzési programok támogatásával segítsék a tagállamokat az uniós jog végrehajtása során. Ez a rendelkezés különösen fontos az alapjogok, a polgárság és az adatvédelem területén, ahol fontos szerep jut a nemzeti hatóságoknak.

A javasolt finanszírozási tevékenységek tiszteletben tartják az európai hozzáadott érték és a szubszidiaritás elveit. Az uniós költségvetésből származó finanszírozás azon tevékenységekre összpontosul, amelyek célkitűzéseit a tagállamok önmagukban nem tudják kellően megvalósítani, így az Unió közbeavatkozása hozzáadott értéket képvisel ahhoz képest, mintha egyedül a tagállamok járnának el. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések hozzájárulnak a vívmányok hatékony alkalmazásához azáltal, hogy kölcsönös bizalmat építenek a tagállamok között, fokozzák a határon átnyúló együttműködést és hálózatépítést, valamint gondoskodnak arról, hogy az egész Unióban helyesen, következetesen és összehangoltan alkalmazzák az uniós jogot. Az Európai Unió a tagállamoknál kedvezőbb helyzetben van a határon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és az egymástól való tanulás európai platformjának biztosításához. Támogatást fogunk nyújtani a szakpolitikák támogatására és fejlesztésére vonatkozó szilárd analitikai alap kiépítéséhez. Az Európai Unió fellépése lehetővé teszi, hogy az említett tevékenységeket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre.

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az említett célkitűzés európai szintű megvalósításához szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl az ehhez szükséges mértéket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A Jogok és polgárság program végrehajtásához szükséges pénzügyi keretösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra 439 millió EUR (jelenlegi árakon).

5.           A JAVASLAT FŐBB ELEMEI

A javasolt megközelítés célja, hogy a finanszírozási eljárások összes érintett fél által szorgalmazott egyszerűsítését még inkább eredményközpontú szemléletmóddal kapcsolja össze. A javasolt megközelítés fő elemei a következők:

- A javaslat megállapítja a program által elérni kívánt általános és konkrét célkitűzéseket (3. és 4. cikk), valamint a program súlypontját jelentő intézkedési területeket (5. cikk). Az általános és a konkrét célkitűzések a program alkalmazási területét (szakpolitikai területek) határozzák meg, míg az intézkedési típusok finanszírozás-központúak, valamennyi érintett szakpolitikai területre alkalmazandók, továbbá horizontálisan állapítják meg a finanszírozás révén elérhető eredményeket. Ugyanakkor azt is meghatározzák, hogy a finanszírozás mely területen jelenthet valódi többletértéket a szakpolitikai célok elérése tekintetében. E rendelet végrehajtása során a Bizottság évente megállapítja az egyes szakpolitikai területek finanszírozási prioritásait. A program a költségvetési rendeletben előirányzott valamennyi pénzügyi eszközt igénybe veheti. A tagállamokban vagy a programban részt vevő harmadik országokban jogszerűen letelepedett valamennyi jogalany – további korlátozás nélkül – részt vehet a programban. Ez a struktúra lehetővé teszi az egyszerűsítést, valamint a program megfelelőbb hozzáigazítását a politikai szükségletekhez és fejleményekhez. Ezen felül stabil keretet teremt az értékelés számára, mivel a konkrét célkitűzések közvetlenül olyan – a program teljes időtartama alatt változatlanul maradó – értékelési mutatókhoz kapcsolódnak, amelyeket rendszeresen nyomon követnek és értékelnek majd. A javaslat szerint – a rugalmasság biztosítása és a program végrehajtásának javítása érdekében – a programon belül szakpolitikai területenként nem különítenek el konkrét összegeket.

- A harmadik országok részvétele az EGT-re, a csatlakozó és tagjelölt országokra, valamint a potenciális tagjelöltekre korlátozódik. Egyéb harmadik országok, különösen az európai szomszédságpolitikában felölelt országok akkor kérhetik, hogy részt vehessenek a program intézkedéseiben, ha ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

- A program éves prioritásait az éves munkaprogramban határozzák meg. Mivel ez politikaorientált döntéseket feltételez, az éves munkaprogram elfogadása a tagállamok képviselőiből létrehozott bizottság – tanácsadó bizottsági eljárás keretében adott – véleményétől függ.

- A Bizottság a költség-haszon elemzés alapján egy már meglévő végrehajtó ügynökséget alkalmazhat a program végrehajtására a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározottak szerint.

2011/0344 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére, valamint 114., 168., 169. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. Az Unió összes polgárát megilletik a Szerződés által rájuk ruházott jogok. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az Unió területén jogilag kötelező erejűvé vált, tükrözi azokat az alapjogokat és alapvető szabadságokat, amelyek megilletik a személyeket az Unióban. E jogok megvalósítása érdekében szükség van azok támogatására és tiszteletben tartására. Biztosítani kell továbbá az említett jogok teljes körű gyakorlásának lehetőségét, és valamennyi akadályt el kell ez elől hárítani.

(2) A Stockholmi Program[6] megerősíti, hogy kiemelt feladat a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása, továbbá a politikai prioritások között említi a jogok Európájának megvalósítását. A finanszírozást a Stockholmi Program politikai prioritásainak sikeres végrehajtását szolgáló fontos eszközök egyikeként határozták meg.

(3) Az uniós polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy teljes körűen gyakorolhassák az uniós polgárságból származó alábbi jogaikat: az Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, passzív és aktív választójog az európai parlamenti és helyhatósági választásokon, a konzuli védelemhez való jog, valamint az Európai Parlamenthez intézendő petíciós jog. Elő kell segíteni, hogy a polgárok szívesen éljenek, utazzanak vagy dolgozzanak egy másik tagállamban, annak tudatában, hogy jogaik védelemben részesülnek, bárhol tartózkodjanak is az Unió területén.

(4) Emellett a polgároknak és a vállalkozásoknak teljes mértékben részesülniük kell a belső piac előnyeiből. A fogyasztók számára biztosítani kell a fogyasztóvédelmi jogszabályokból származó jogaik gyakorlásának lehetőségét, a vállalkozásokat pedig támogatni kell abban, hogy a belső piacon szabadon vállalkozhassanak. A szerződési jogi és a fogyasztóvédelmi jogszabályok kidolgozása gyakorlati megoldásokat biztosít a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak a határon átnyúló problémák kezeléséhez azáltal, hogy több választási lehetőséget kínál számukra, valamint csökkenti a más tagállambeli partnerekkel való szerződéskötés költségeit, miközben biztosítja a fogyasztók magas szintű védelmét.

(5) A tagállamok számára közös értékeket jelent a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma, valamint a nemek közötti egyenlőség. A megkülönböztetés valamennyi formájának leküzdése már létező célkitűzés, amelynek megvalósítása a finanszírozás elosztását is magába foglaló összehangolt fellépést igényel.

(6) A Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikke alapján a programnak valamennyi tevékenységében támogatnia kell a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség érvényesítését. Rendszeres nyomon követés és értékelés keretében kell megállapítani, hogy a programhoz kapcsolódó tevékenységek miként közelítik meg a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség kérdését.

(7) A nőkkel szembeni erőszak bármely formája az alapvető jogok megsértését és az egészség súlyos veszélyeztetését jelenti. Ez a fajta erőszak az Unió egész területén jellemző, és kezeléséhez összehangolt lépésekre van szükség. A nőkkel szembeni erőszak leküzdése érdekében tett intézkedések hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőség előmozdításához.

(8) Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke (3) bekezdésének értelmében az Unió köteles előmozdítani a gyermekek jogainak védelmét és küzdenie kell a megkülönböztetés ellen. A gyermekek sebezhetőek, különösen szegénység, társadalmi kirekesztettség és fogyatékosság esetén vagy olyan speciális helyzetekben, amelyekben veszélynek vannak kitéve. Lépéseket kell tenni a gyermekek jogainak előmozdítása és annak érdekében, hogy a gyermekeket megvédhessék a testi és lelki egészségüket veszélyeztető ártalmaktól és erőszaktól.

(9) A folyamatos technológiai fejlődés és a globalizáció előrehaladása szükségessé teszi a személyes adatok további hatékony védelmét. Az adatvédelemre vonatkozó uniós jogi kereteket hatékonyan és következetesen kell alkalmazni az Európai Unión belül. Ennek megvalósítása céljából az Uniónak támogatnia kell a jogi keret végrehajtásának érdekében tett tagállami erőfeszítéseket.

(10) Az Európa 2020 programról szóló bizottsági közlemény[7] meghatározza az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját. A személyek jogainak Unión belüli támogatása és előmozdítása, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek leküzdése, valamint az uniós polgárság előmozdítása hozzájárulnak az Európa 2020 stratégián belüli konkrét célkitűzések és kiemelt kezdeményezések támogatásához.

(11) Az uniós szintű fellépések tapasztalatai azt mutatják, hogy e célok gyakorlati megvalósításához az eszközöket – így a jogszabályokat, politikai kezdeményezéseket, és a finanszírozást – együttesen kell alkalmazni. A finanszírozás fontos eszköz a jogalkotási intézkedések kiegészítésére, ezért finanszírozási programokat kell létrehozni. Az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló bizottsági közlemény[8] azt hangsúlyozza, hogy ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell az uniós finanszírozást. A finanszírozás tényleges egyszerűsítése és hatékony igazgatása a programok számának csökkentése, valamint a finanszírozási szabályok és eljárások ésszerűsítése, egyszerűsítése és összehangolása révén valósítható meg.

(12) A finanszírozás egyszerűsítése és hatékony igazgatása iránti igény megválaszolásaként e rendelet létrehozza a Jogok és polgárság programot, amely folyatni és fejleszteni kívánja az alábbi jogszabályok által létrehozott három program keretében végzett korábbi tevékenységeket: az Európai Tanács 2007. április 19-i 2007/252/EK határozata az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013-as időszakra az Alapvető jogok és polgárság egyedi program létrehozásáról[9]; az Európai Parlament és a Tanács 2007. június 20-i 779/2007/EK határozata az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok védelmére irányuló egyedi program létrehozásáról (Daphne III program)[10]; valamint a közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (Progress) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1672/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat „Nemek közötti egyenlőség” és „Megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség” szakaszai[11].

(13) „Az uniós költségvetés felülvizsgálata”[12] és az „Európa 2020 költségvetése” című bizottsági közlemények hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a finanszírozást egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező fellépésekre kell összpontosítani, vagyis azokra az esetekre, amikor az Unió közbeavatkozása többletértéket biztosíthat ahhoz képest, mintha a tagállamok egyedül járnának el. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtéséhez, a határokon átnyúló együttműködés és hálózatépítés fokozásához, valamint az uniós jog helyes, következetes és összehangolt alkalmazásához. A finanszírozási tevékenységeknek azt is elő kell segíteniük, hogy az összes érintett hatékony és alapos ismereteket szerezzen az uniós jogról és szakpolitikákról, valamint szilárd analitikai alapot kell biztosítaniuk az uniós jogszabályok és politikák támogatása és kidolgozása számára. Az Unió fellépése lehetővé teszi, hogy az említett intézkedéseket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. Továbbá az Európai Unió a tagállamoknál kedvezőbb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezeléséhez és az egymástól való tanulás európai platformjának biztosításához.

(14) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének érvényesítése érdekében e rendelet megfelelő eszközöket fog biztosítani a végrehajtásának értékeléséhez. E célból a rendeletnek általános és konkrét célkitűzéseket kell meghatároznia. Az említett konkrét célkitűzések megvalósításának felmérése érdekében egy sor olyan mutatót kell kialakítani, amelyek a program teljes időszaka alatt érvényben maradnak.

(15) Ez a rendelet a többéves program időtartamára vonatkozó pénzügyi keretet hoz létre, amelyet a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapnak kell tekinteni.

(16) E rendeletet az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, XX-i XX/XX/EU, Euratom rendelettel teljes összhangban kell végrehajtani. Elsősorban ez utóbbi által bevezetett egyszerűsítési eszközöket kell felhasználnia. Ezen felül a támogatandó fellépések meghatározására vonatkozó kritériumoknak arra kell irányulniuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat azokhoz a fellépésekhez csoportosítsák, amelyek a legnagyobb hatást fejtik ki az elérni kívánt szakpolitikai cél tekintetében.

(17) Az éves munkaprogramok elfogadása tekintetében végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni[13]. Az érintett éves összegekre tekintettel a költségvetési hatás elhanyagolhatónak tekinthető, ezért tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(18) Az Unió költségvetéséből származó pénzeszközök hatékony felhasználása érdekében következetességre, kiegészítő jelleg elérésére és szinergiákra kell törekedni az egymáshoz szorosan kapcsolódó szakpolitikai területeket támogató finanszírozási programok között, különösen a program, valamint a XX-i XX/XX/EU rendelettel létrehozott Jogérvényesülés program[14], a XX-i XX/XX/EU rendelettel létrehozott Európa a polgárokért program[15] és a belügyek, a foglalkoztatási és szociális ügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, az információs társadalom és a bővítés területeire vonatkozó programok – különösen az előcsatlakozási támogatási eszköz[16] és a közös stratégiai kerethez tartozó alapok – között.

(19) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések révén a teljes finanszírozási ciklusra kiterjedően védeni kell, és ennek érdekében gondoskodni kell a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és kivizsgálásáról, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetéséről, valamint szükség esetén szankciók alkalmazásáról. Az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) fel kell hatalmazni, hogy az ilyen finanszírozás által közvetlenül vagy közvetve érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben[17] előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen annak megállapítására, hogy a program keretében történő uniós finanszírozással összefüggésben történt-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény.

(20) Mivel e rendelet célját – nevezetesen olyan térség létrehozásának támogatását, ahol a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait támogatják és védik – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, de uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk A program létrehozása és időtartama

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Jogok és polgárság programját (a továbbiakban: a program).

(2) A program a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra jön létre.

2. cikk Az európai hozzáadott érték

A program olyan fellépéseket finanszíroz, amelyek hozzáadott európai értéket képviselnek. Ennek fényében a Bizottság gondoskodik arról, hogy a finanszírozás céljából kiválasztott fellépések európai hozzáadott értékkel rendelkező eredmények létrehozására törekedjenek, valamint ellenőrzi, hogy a programból finanszírozott fellépések végső eredményei révén valósult-e meg tényleges európai hozzáadott érték.

3. cikk Általános célkitűzések

A program általános célkitűzése olyan térség létrehozása, ahol a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait támogatják és védik.

4. cikk Konkrét célkitűzések

(1) A 3. cikkben meghatározott általános cél elérése érdekében a program az alábbi konkrét célokat tűzi ki:

a)      az uniós polgárságból származó jogok szélesebb körű gyakorlásához való hozzájárulás;

b)      a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésének támogatása, ideértve a nemek közötti egyenlőség, valamint a fogyatékkal élők és idősek jogainak támogatását is;

c)      a személyes adatok magas szintű védelmének biztosításához való hozzájárulás;

d)      a gyermekek jogainak fokozott tiszteletben tartása;

e)      az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból fakadó jogok érvényesítésével, valamint a határon átnyúló ügyletek révén folytatott belső piaci vállalkozás szabadságának támogatásával annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók és a vállalkozások bizalommal kereskedhessenek és vásárolhassanak a belső piacon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatóként kell alkalmazni többek között az említett jogok tiszteletben tartásának, gyakorlásának és végrehajtásának európai megítélését és a panaszok számát.

5. cikk Fellépések

(1) A 3. és 4. cikkben meghatározott célok elérése érdekében, a program fellépései az alábbi intézkedési területekre összpontosulnak:

a)      a közvélemény uniós joggal és politikákkal kapcsolatos tájékozottságának és ismereteinek bővítése;

b)      az uniós jog és politikák tagállami végrehajtásának támogatása;

c)      a több tagállamot érintő együttműködés előmozdítása, valamint valamennyi érdekelt fél segítése egymás megismerésében és a kölcsönös bizalom kiépítésében;

d)      a Szerződésbe, az Alapjogi Chartába és a másodlagos uniós jogba foglalt elvek és jogok gyakorlását esetlegesen érintő kérdések még teljesebb megismerése és megértése a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és jogalkotás biztosítása céljából.

(2) A program többek között az alábbi intézkedések végrehajtását finanszírozza:

a)      analitikai tevékenységek, így például adatok és statisztikák gyűjtése; közös módszerek, és adott esetben mutatók vagy referenciaértékek kidolgozása; tanulmányok, kutatások, elemzések és felmérések; értékelések és hatásvizsgálatok; iránymutatások, jelentések és oktatási anyagok tervezetének kidolgozása és közzétételük; az uniós jogszabályok átültetésének és alkalmazásának, valamint az uniós politikák végrehajtásának nyomon követése és értékelése; műhelyek, szemináriumok, szakértői találkozók, konferenciák;

b)      képzési tevékenységek, például munkavállalói csereprogramok, műhelyek, szemináriumok, oktatók képzése, internetes vagy egyéb képzési modulok kidolgozása;

c)       egymástól való tanulási, együttműködési, tudatosító és terjesztési tevékenységek, így például a helyes gyakorlatok, újító megközelítések és tapasztalatok meghatározása és cseréje, kölcsönös felülvizsgálat és egymástól való tanulás szervezése; konferenciák és szemináriumok szervezése; figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányok, médiakampányok és események szervezése, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is; információs anyagok összeállítása és közzététele az információk és a programeredmények terjesztése érdekében; információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó rendszerek és eszközök fejlesztése, működtetése, és karbantartása;

d)      a főbb szereplők, így például a tagállamok támogatása az uniós jog és politikák végrehajtása során; azon kulcsfontosságú európai szintű hálózatok támogatása, amelyek tevékenységei a program célkitűzéseinek végrehajtásához kapcsolódnak; szakértői testületek és szervezetek, nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti európai szintű hálózatépítés; szakértői hálózatok finanszírozása; európai szintű megfigyelőállomások finanszírozása.

6. cikk Részvétel

(1) Ez a program nyitva áll az alábbi országokban jogszerűen letelepedett valamennyi köz- és/vagy magánszervezet és jogalany számára:

a)      tagállamok;

b)      azok az EFTA-országok, amelyek az EGT-megállapodás részes felei, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

c)      a csatlakozó, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően.

(2) Az egyéb harmadik országokban, különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett köz- és/vagy magánszervezetek és jogalanyok kérhetik, hogy részt vehessenek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

(3) A program keretében a Bizottság együttműködhet a program alkalmazási körébe tartozó területeken tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel, így az Európa Tanáccsal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és az ENSZ-szel. Az említett nemzetközi szervezetek részt vehetnek a programban.

7. cikk Költségvetés

(1) A program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 439 millió EUR.

(2) A program pénzügyi előirányzata fedezheti a program irányításához és a célok eléréshez szükséges előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, audit és értékelési tevékenységek során keletkező kiadásokat is; különös tekintettel a tanulmányokra, szakértői találkozókra, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekre – ideértve az Európai Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációját is –, amennyiben azok e rendelet általános célkitűzéseivel kapcsolatosak, továbbá az információfeldolgozásra és -cserére összpontosító IT-hálózatokkal kapcsolatos kiadásokra, valamint a program igazgatása tekintetében a Bizottság által viselt összes egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtásra.

(3) Az évente rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló XX-i XX/XX/EU, Euratom rendelettel létrehozott korlátokon belül.

8. cikk Végrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság az Európai Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, XX-i XX/XX/EU, Euratom rendelettel összhangban hajtja végre az uniós pénzügyi támogatást.

(2) A program végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok formájában fogadja el az éves munkaprogramokat. Az említett végrehajtási aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

(3) Az éves munkaprogramok állapítják meg a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, az ajánlati felhívások prioritásait, valamint az Európai Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, XX-i XX/XX/EU, Euratom rendeletben előírt összes többi elemet.

9. cikk A bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

10. cikk Kiegészítő jelleg

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat biztosít más uniós eszközökkel, többek között a Jogérvényesülés programmal, az Európa a polgárokért programmal, valamint a belügyek, a foglalkoztatási és szociális ügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, az információs társadalom és a bővítés területeire vonatkozó programokkal, különösen az előcsatlakozási támogatási eszközzel és a közös stratégiai kerethez tartozó alapokkal.

(2) A program megoszthatja forrásait más uniós eszközökkel – különösen a Jogérvényesülés programmal – a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében. A programból odaítélt finanszírozással rendelkező fellépések a Jogérvényesülés programból is finanszírozáshoz juthatnak, amennyiben a finanszírozás nem ugyanazokat a költségtételeket fedezi.

11. cikk Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

              Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

              Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

12. cikk Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság rendszeresen nyomon követi a programot, hogy figyelemmel kísérje az annak keretében, az 5. cikk (1) bekezdésében említett intézkedési területeken végzett fellépések végrehajtását, valamint a 4. cikkben említett konkrét célkitűzések megvalósítását. A nyomon követéssel azt is fel kell mérni, hogy a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség kérdését hogyan válaszolták meg az integrált program tevékenységei során. Ahol ennek van jelentősége, a mutatókat nem, kor és fogyatékosság szerint is le kell bontani.

(2) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a)      legkésőbb 2018 közepéig időközi értékelő jelentés;

b)      utólagos értékelő jelentés.

(3) Az időközi értékelő jelentés beszámol a program célkitűzéseinek megvalósításáról, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról, valamint a program európai hozzáadott értékéről, annak megállapítása céljából, hogy 2020 után megújítsák-e, módosítsák-e vagy felfüggesszék-e a program alkalmazási területein biztosított finanszírozást. A jelentés emellett elemzi a program egyszerűsítésére kínálkozó lehetőségeket, a program belső és külső következetességét, valamint az összes célkitűzés és fellépés folyamatos érvényességét. A jelentés figyelembe veszi a programok 13. cikkben említett utólagos értékeléseinek eredményeit.

(4) Az utólagos értékelés beszámol a program hosszabb távú hatásairól, valamint a program eredményeinek fenntarthatóságáról, mindezzel hozzá kíván járulni a következő programra vonatkozó döntéshez.

13. cikk Átmeneti intézkedések

A 2007/252/EK határozat, a 779/2007/EK határozat, illetve az 1672/2006/EK határozat 4. és 5. szakasza (Megkülönböztetés elleni küzdelem és sokféleség, illetve Nemek közötti egyenlőség) alapján a 2014. január 1-je előtt megkezdett fellépésekre – azok befejezéséig – továbbra is az említett határozatok irányadók. Az említett fellépések tekintetében a 2007/252/EK határozat 10. cikkében, a 779/2007/EK határozat 10. cikkében, és az 1672/2006/EK határozat 13. cikkében meghatározott bizottságokra történő hivatkozásokat az e rendelet 9. cikkében meghatározott bizottságra történő hivatkozásként kell értelmezni.

14. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    A intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[18]

33. cím - Jogérvényesülés

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[19]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A program célja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltaknak megfelelően előmozdítsa és támogassa a jogok Európájának hatékony végrehajtását, és így hozzájáruljon a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához. Ez elsősorban az uniós polgárságból származó jogokat, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetésmentesség, valamint a nemek közötti egyenlőség elvét, a fogyatékkal élők és idősek jogait, a személyes adatok védelmét, a gyermekek jogait, a fogyasztók jogait és a belső piaci vállalkozás szabadságának határokon átnyúló ügyletek megkönnyítésével történő biztosítását foglalja magába.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzések

A fent említett általános célkitűzés eléréséhez a program a következő konkrét célkitűzéseket határozza meg:

a)       az uniós polgárságból származó jogok szélesebb körű gyakorlásához való hozzájárulás;

b)       a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésének támogatása, ideértve a nemek közötti egyenlőség, valamint a fogyatékkal élők és idősek jogainak támogatását is;

c)       a személyes adatok magas szintű védelmének biztosításához való hozzájárulás;

d)       a gyermekek jogainak fokozott tiszteletben tartása;

e)       az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokból fakadó jogok érvényesítésével és a határokon átnyúló ügyleteken révén folytatott belső piaci vállalkozás szabadságának támogatásával annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók és a vállalkozások bizalommal kereskedhessenek és vásárolhassanak a belső piacon.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység:

ABB 33 02 és 33 06

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat hozzájárul az uniós vívmányok érvényesítéséhez, és lehetővé teszi, hogy az Unió polgárai és vállalkozásai teljes mértékben kihasználják a meglévő jogszabályok nyújtotta előnyöket. Az említettek alaposabban megismerik a jogaikat, a tagállamok és az érdekeltek pedig jobb eszközzel rendelkeznek majd ahhoz, hogy kicseréljék a legjobb gyakorlatokat, és együttműködjenek egymással. A javaslatnak a kedvezményezettekre/célcsoportokra gyakorolt hatásait a hatásvizsgálat 4.1.2. szakasza ismerteti részletesebben.

Ezen felül a finanszírozási programok javasolt változtatásai egyértelműen kedvező hatást gyakorolnak majd a pénzügyi támogatás igazgatásának alapjául szolgáló folyamatokra. Ehhez először is egységes megközelítést alakítanának ki a programok alkalmazási folyamatai, a szükséges dokumentáció és az alkalmazandó IT-eszközök tekintetében, ami önmagában véve is konkrét időmegtakarítást jelentene, mivel a programok jelenlegi generációinak területein tevékenykedő érdekelteknek nem kellene többé eltérő követelményeknek megfelelniük, és jobban összpontosíthatnának arra, hogy tartalmi és minőségi szempontból nívós javaslatokat dolgozzanak ki.

Ezen túlmenően, az összehangolt és egyszerűsített egységes projektkiválasztási folyamat révén jelentősen lerövidülne a pályázatok benyújtása és az eredmények jelentkezése közötti időeltolódás, és így rövidebb ideig hagynák bizonytalanságban a pályázó szervezeteket. Mindez azzal a további előnnyel is járna, hogy a projektek a kitalálásukat követően sokkal hamarabb elindulnának, és ennélfogva sokkal hatékonyabban reagálnának azokra a konkrét igényekre, amelyekre választ kívánnak adni, összhangban az EU politikai prioritásaival.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Ahhoz, hogy a fent meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításának mértéke meghatározható legyen, többek között e jogok tiszteletben tartásának, gyakorlásának és végrehajtásának európai megítélését és a panaszok számát kell mutatóként alkalmazni.

A Jogérvényesülés Főigazgatósága nem rendelkezik elég információval a jelenlegi helyzetről ahhoz, hogy megalapozott hosszú- vagy középtávú célokat állapíthasson meg, azonban a programok végrehajtásának megkezdése előtt megpróbál több információt gyűjteni a fennálló helyzetről a mérföldkövek és a célkitűzések meghatározása érdekében.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Bár a jogok és polgárság terén kitűzött uniós célok végrehajtásának alapvető eszközei a jogszabályok, azokat más eszközökkel is ki kell egészíteni. E tekintetben a finanszírozásnak komoly szerepet kell játszania: fokoznia kell a jogszabályok és a Szerződésbe közvetlenül foglalt jogok hatékonyságát azáltal, hogy bővíti a polgárok, a szakemberek és az érdekeltek ismereteit, tudatosabbá teszi őket, és erősíti kapacitásukat az alábbiak támogatása révén:

-            Tájékoztatás és a közvélemény tudatosságának erősítése, ideértve olyan nemzeti és európai kampányok támogatását, melyek felvilágosítják az embereket az uniós jogszabályokban garantált jogaikról, és azok gyakorlati érvényesítésének módjairól;

-         A jogi szakemberek (így pl.: a bírák és az ügyészek), valamint egyéb gyakorlati szakemberek képzése és kapacitásépítése, hogy hatékony eszközökkel vértezzék fel őket az uniós jogok és politikák gyakorlati átültetésére.

A finanszírozás ugyancsak központi szerepet tölt be a nemzetközi szintű együttműködés előmozdításában és a kölcsönös bizalom fejlesztésében az alábbiak révén:

-         Hálózatok megerősítése, pl. EU-szerte működő szervezetek bevonása ezen terület jövőbeni kezdeményezéseinek kidolgozásába, valamint e kezdeményezések következetes végrehajtásának előmozdítása Európában;

-         Bűnüldözési célú határon átnyúló együttműködés, pl. gyermekeltűnésekről értesítő rendszer bevezetése, az operatív és határokon átnyúló kábítószer-ellenes együttműködés koordinációja;

Emellett a finanszírozásnak támogatnia kell az alábbiakat:

-        Kutatási, elemzési és egyéb támogatási tevékenységek, hogy világos és részletes információkat szolgáltassanak a jogalkotónak a helyi állapotokról és problémákról. Az említett tevékenységek eredményei hasznos hozzájárulást nyújtanak az uniós politikák kidolgozásához és végrehajtásához, és biztosítják, hogy azok bizonyítékokon alapuljanak, kellően célzottak és strukturáltak legyenek.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A Jogok és polgárság program keretében nyújtott finanszírozás olyan fellépésekre összpontosul, ahol az Unió közbeavatkozása többletértéket biztosíthat ahhoz képest, mintha a tagállamok egyedül járnának el. Az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések hozzájárulnak a vívmányok hatékony alkalmazásához azáltal, hogy kölcsönös bizalmat építenek a tagállamok között, fokozzák a határon átnyúló együttműködést és hálózatépítést, valamint gondoskodnak arról, hogy az egész Unióban helyesen, következetesen és összehangoltan alkalmazzák az uniós jogot. Kizárólag az uniós szintű fellépés biztosíthat olyan koordinált tevékenységeket, amelyek képesek elérni valamennyi tagállamot. Az Európai Unió a tagállamoknál kedvezőbb helyzetben van a határon átnyúló helyzetek kezeléséhez, és az egymástól való tanulás európai platformjának biztosításához. Az Unió támogatása nélkül az érdekeltek valószínűleg széttagoltan és elszigetelten kezelnék a hasonló problémákat. A közöttük kialakítandó együttműködés és hálózatépítés eredményeként elterjednek a legjobb gyakorlatok, kiváltképpen a különböző tagállamok innovatív és integrált megközelítései. Ezt követően az említett fellépések résztvevői saját szakmai tevékenységeik keretében sokszorozó hatást fejtenek ki, és szélesebb körben megismertetik a legjobb gyakorlatokat az adott tagállamban.

Támogatást fogunk nyújtani a szakpolitikák támogatására és fejlesztésére vonatkozó szilárd analitikai alap kiépítéséhez. Az Európai Unió fellépése lehetővé teszi, hogy az említett tevékenységeket Unió-szerte következetesen, és a méretgazdaságosság kihasználásával hajtsák végre. A nemzeti szintű finanszírozás nem biztosítaná ugyanezeket az eredményeket, csupán egy széttagolt és korlátozott megközelítést biztosítana, amely nem terjed ki az Európai Unió egészének igényeire.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jogok és polgárság terén működő jelenlegi programok tekintetében végzett félidős értékelések megerősítették a programok átfogó hatékonyságát, azonban rámutattak számos problémára, így például arra, hogy a finanszírozás szétaprózódik („saupoudrage”) a sok korlátozott hatású, kisméretű projekt között. Annak ellenére, hogy számos projektnek nyújtottak finanszírozást, a finanszírozásban részesülő szervezetek földrajzi értelemben nem egyenlően oszlanak meg. A félidős értékelések megegyeznek abban, hogy még többet kellene tenni a finanszírozott tevékenységek eredményeinek és teljesítéseinek fokozottabb megismertetésére és kiaknázására. A hatékonyabb információ-terjesztéssel az értékelés és a nyomon követés is javul. A félidős értékelések és a nyilvános konzultáció a hatékonyság tekintetében azt emelték ki, hogy a pályázóknak összetett és bürokratikus eljárásokban kell részt venniük. Igazgatási szempontból a különböző programok sokféle eljárása jelentős adminisztratív terhet jelent a Bizottságnak. Az eljárások megsokszorozódása és a jelentős adminisztratív teher még hosszadalmasabbá teszi az eljárásokat. A programok egyesítése megoldaná ezt a problémát, és szinergiákat alakítana ki a programok között.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A program következetességet, kiegészítő jelleget és szinergiákat kíván biztosítani más uniós eszközökkel, többek között a Jogérvényesülés programmal, valamint a belügyek, a foglalkoztatási ügyek, az egészségügy és fogyasztóvédelem, az oktatás, a képzés, az ifjúsági és sportügyek, a kommunikáció, az információs társadalom és a bővítés területeire vonatkozó programokkal, különösen az előcsatlakozási támogatási eszközzel és a közös stratégiai kerethez tartozó alapokkal. El kell kerülni az említett egyéb programok keretében végzett tevékenységekkel való átfedést, valamint a közös célkitűzések elérése érdekében az erőforrások megoszthatók a Jogérvényesülés program, valamint a Jogok és polgárság program között.

1.6. A intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

þ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

· þ  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01-től 2020.12.31-ig

· þ  Pénzügyi hatás: 2014-től 2020-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

· Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/től ÉÉÉÉ-ig,

· azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[20]

þ Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

· þ  végrehajtó ügynökségek

· þ  a Közösségek által létrehozott szervek[21]

· ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

· ¨az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

þ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az indokolás kifejti azt a lehetőséget, hogy meglévő végrehajtó ügynökséget alkalmazzanak a program egészének vagy egy részének végrehajtására. Jelen szakaszban nem született erre vonatkozó döntés, és nem végeztek költség/haszon elemzést, azonban nyitva kell hagyni ezt a lehetőséget.

A megosztott igazgatás további olyan lehetőséget jelent, amelyet a jövőben fontolóra lehetne venni. Ez kiváltképp a 6. cikk (2) bekezdésében megnevezett alábbi nemzetközi szervezeteket érinti: az Európa Tanács, az ENSZ és az OECD.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit

A javaslat nyomon követési és értékelési kötelezettségeket tartalmaz. A javaslatban foglalt mutatók alapján rendszeresen ellenőrizni fogják a konkrét célkitűzések megvalósulását.

Ezen felül a Bizottság legkésőbb 2018 közepéig időközi értékelő jelentést készít a program célkitűzéseinek megvalósulásáról, az erőforrások felhasználásának hatékonyságáról, valamint az európai hozzáadott értékről. A program befejezését követően utólagos értékelés készül a program hosszú távú hatásairól, és a hatások fenntarthatóságáról.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A Jogérvényesülési Főigazgatóság kiadási programjai terén nem szembesült komoly hibakockázattal. Ezt az is alátámasztja, hogy a Számvevőszék éves jelentései rendszerint nem tárnak fel komoly problémákat, valamint hogy a Jogérvényesülési Főigazgatóság (korábban a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága) éves tevékenységi jelentéseiben az elmúlt években a hibaarány (egyetlen kivétellel a Daphne program esetében 2009-ben) nem haladta meg a 2%-ot.

A legfontosabb felismert kockázatok a következők:

– a kiválasztott projektek gyenge minőségének és a projekt gyenge technikai végrehajtásának a kockázata, aminek következtében csökken a program hatása; a nem megfelelő kiválasztási eljárások miatti szakértelem hiány vagy elégtelen nyomon követés;

– az odaítélt források nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának a kockázata, mind a támogatások esetében (a tényleges támogatható költségek visszatérítése nemcsak hogy bonyolult, de korlátozott a támogatható költségek dokumentumalapú ellenőrzésének lehetősége is), mind pedig a beszerzések esetében (időnként korlátozott számban állnak rendelkezésre a szükséges szaktudással rendelkező gazdasági szereplők, ami miatt nem lehet elégségesen összehasonlítani az árajánlatokat);

– annak kockázata, hogy (különösen) a kisebb szervezetek esetleg nem képesek hatékonyan ellenőrizni a költségeket és biztosítani a végrehajtott műveletek átláthatóságát;

– annak kockázata, hogy rossz fény vet a Bizottságra, ha csalást vagy bűntettet tárnak fel; a harmadik felek belső ellenőrzési rendszerei csak részleges biztosítékot nyújtanak a heterogén vállalkozók és kedvezményezettek eléggé nagy száma miatt, amelyek mindegyike a saját, gyakran kis méretű belső ellenőrzési rendszerét működteti.

Az említett kockázatok nagy része várhatóan csökkenni fog annak köszönhetően, hogy a javaslatok célzottabbá válnak és a költségvetési rendelet hároméves felülvizsgálatába foglalt, egyszerűsített elemeket fognak alkalmazni.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A belső ellenőrzési rendszer leírása

A jövőbeni programhoz tervezett ellenőrzési rendszer a jelenlegi ellenőrzési rendszer folytatása, és különböző alkotóelemekből áll: a műveletek felügyelete a programigazgatási egység által, előzetes ellenőrzés (pénzügyi ellenőrzés) a költségvetési és ellenőrzési egység és a belső közbeszerzési bizottság révén, a támogatások utólagos ellenőrzése és auditok a belső ellenőrzés és/vagy a belső ellenőrzési szolgálat részéről.

A programigazgatási egység előzetes ellenőrzést, a költségvetési és ellenőrzési egység pedig pénzügyi ellenőrzést végez minden művelet esetében (kivéve az alacsony kockázatú előfinanszírozást). A támogatások esetében alaposan ellenőrzik a költségigényléseket, és amennyiben a kockázatelemzés alapján szükségesnek tűnik, igazoló dokumentumokat kérnek be. A belső közbeszerzési bizottság az odaítélésről szóló határozat elfogadása előtt ellenőrzést végez minden nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás, valamint a 60 000 EUR-t meghaladó tárgyalásos eljárások tekintetében.

Az utólagos ellenőrzési szektor olyan „felderítési stratégiát” alkalmaz, amelynek az a célja, hogy a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése érdekében a lehető legtöbb rendellenességre derítsen fényt. E stratégia alapján a projektek olyan mintáján végeznek ellenőrzéseket, amelynek kiválasztása csaknem teljes egészében a kockázatelemzésre épül.

Az ellenőrzések költségei és haszna

Becslésünk szerint a jelenlegi pénzügyi programok igazgatásában részt vevő alkalmazottak 50–70%-a tágabb értelemben vett ellenőrzési feladatokat lát el (a kedvezményezettek/vállalkozók kiválasztásától az ellenőrzés eredményeinek végrehajtásáig). Ez 2,1 millió EUR (a 3.2.3. szakaszban megadott 2014-es humán erőforrás költségek 50%-a) és 3,2 millió EUR (a 3.2.3. szakaszban megadott 2020-as humán erőforrás költségek 70%-a) közötti összegnek felel meg. Emellett az utólagos ellenőrzések kiszervezése évente 75 000 és 100 000 EUR közötti költséggel jár, amelyet az igazgatási támogatási előirányzatokból finanszíroznak. A költségek a program teljes költségvetésének 6 és 4%-a közötti összegnek felelnek meg, és a hétéves időszak folyamán csökkennek, mivel 2014 és 2020 között lényegesen növekednek az éves előirányzatok, miközben az ellenőrzési költségek viszonylag stabilak maradnak.

Az előzetes és utólagos, valamint a dokumentumalapú és a helyszíni ellenőrzések kombinációjának köszönhetően az elmúlt években 2%-nál alacsonyabb volt a számszerűsíthető átlagos fennmaradó hibaarány, a 2009-es Daphne programot érintő egyetlen kivétellel, amikor a hibaarány valamivel 2% fölé emelkedett. Ezt a következő évben úgy kezelték, hogy megnövelték az utólagos helyszíni ellenőrzések számát. Az említett ellenőrzések feltárták és kijavították az ebben az alapsokaságban fennmaradó hibákat. Ennélfogva a Jogérvényesülési Főigazgatóság belső ellenőrzési rendszere és annak költségei megfelelőnek tűnnek az alacsony hibaarány célkitűzésének eléréséhez.

Mindazonáltal, a fenti keretben a Jogérvényesülési Főigazgatóság továbbra is ki fogja használni az igazgatás erősítésére és az egyszerűsítés fokozására kínálkozó lehetőségeket. A programok számának csökkentése mellett összehangolt szabályokat és eljárásokat kell alkalmazni, ami csökkenti a hibakockázatot. Emellett lehetőség szerint fel fogjuk használni a költségvetési rendelet hároméves felülvizsgálata által rendelkezésre bocsátott egyszerűsítési eszközöket, mivel azok várhatóan hozzájárulnak majd a kedvezményezettek adminisztratív terhének csökkentéséhez, és ezáltal egyidejűleg a Bizottság hibakockázatát és adminisztratív terhét is csökkentik.

A (jelenlegi) ellenőrzések jellegének és intenzitásának összefoglalása.

Az ellenőrzések összefoglalása || Összeg millió EUR-ban || A kedvezményezettek/műveletek száma (a teljes %-ában) || Mélység *(1-től 4-ig tartó értékelés) || Lefedettség (az érték %-ában)

Az összes pénzügyi művelet előzetes ellenőrzése || n.a. || 100% || 1-4, az ügylet kockázata és típusa alapján || 100%

A közbeszerzések odaítéléséről szóló határozatok ellenőrzése a jogérvényesülési közbeszerzési bizottság által || n.a. || a közbeszerzési eljárások esetében 125 000 EUR felett, a tárgyalásos eljárások esetében pedig 60 000 EUR felett 100% || 4 || a közbeszerzési eljárások esetében 125 000 EUR felett, a tárgyalásos eljárások esetében pedig 60 000 EUR felett 100%

Utólagos ellenőrzések A támogatások végső kifizetéseinek utólagos ellenőrzései || n.a. || Legalább 10% || 4 || 5 és 10 % között

*Az ellenőrzések alapossága:

1. Minimális igazgatási/számtani ellenőrzés, igazoló dokumentumok említése nélkül.

2. Ellenőrzés a független felülvizsgálati elemet felölelő megerősítő információkra (pl.: könyvvizsgálói igazolások vagy egyéb ellenőrzés) történő hivatkozással, azonban alátámasztó dokumentumok említése nélkül.

3. Ellenőrzés a teljesen független megerősítő információkra való hivatkozással (pl.: az igény egyes elemeit igazoló adatbázis, harmadik személy vagy a Bizottság értékelése az elért mérföldkövekről, stb.)

4. Ellenőrzés hivatkozással arra az alátámasztó dokumentációra – beleértve az ahhoz történő hozzáférést is –, amely a kérdéses folyamat adott szakaszában a felhasználások és a teljesítések vonatkozásában rendelkezésre áll (pl.: munkalapok, számlák, fizikai ellenőrzés, stb.); vagyis az Európai Számvevőszék által a megbízhatósági nyilatkozat kiadása érdekében végzett ellenőrzéshez hasonló intenzitású műveleti ellenőrzés.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket

Különböző intézkedések állnak rendelkezésre vagy fognak rendelkezésre állni a jövőbeni Jogok és polgárság programmal kapcsolatos csalások és szabálytalanságok megelőzésére. A javaslat 11. cikke olyan rendelkezést tartalmaz, amely az Európai Unó pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozik. A Bizottság által 2011 júniusában elfogadott csalás elleni stratégiának megfelelően a Jogérvényesülési Főigazgatóság a teljes kiadási ciklusra kiterjedő csalás elleni stratégiát alakít ki, figyelemmel a végrehajtandó intézkedések arányosságára és költség-haszon arányára. Ez a stratégia két elvre épül: a hatékony ellenőrzéseken alapuló megelőzésre, valamint – amennyiben csalásra vagy szabálytalanságra derítenek fényt – a megfelelő válaszintézkedésre, amely a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetéséből, és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókból áll. A csalás elleni stratégia ismerteti a piros jelzésekre épülő, előzetes és utólagos ellenőrzési rendszereket, továbbá meghatározza az alkalmazottak által csalás vagy szabálytalanság felderítése esetén követendő eljárásokat. A stratégia tájékoztatást nyújt az OLAF-al való munkamegállapodásról is.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Fejezet……………………………………..] || diff./nem diff. || EFTA-országokból || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

[3…] || [33 01 04.YY] [Jogok és uniós polgárság program] || [nem diff…] || IGEN || IGEN || NEM || NEM

[3…] || [33 YY YY YY] [Jogok és uniós polgárság program] || [diff…] || IGEN || IGEN || NEM || NEM

|| || || || || ||

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || [Megnevezés 3 – Biztonság és uniós polgárság]

Jogérvényesülési Főigazgatóság || || || 2014. év[22] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2020 után || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 30 xx xx || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 42,400 || 47,900 || 53,900 || 60,900 || 67,900 || 74,900 || 83,400 || || 431,300

Kifizetési előirányzatok || (2) || 17,100 || 27,700 || 39,800 || 49,000 || 59,100 || 65,900 || 73,300 || 99,400 || 431,300

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[23]* || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 33 01 04 yy || || (3) || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || || 7,700

A Jogérvényesülési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 43,500 || 49,000 || 55,000 || 62,000 || 69,000 || 76,000 || 84,500 || || 439,000

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 18,200 || 28,800 || 40,900 || 50,100 || 60,200 || 67,000 || 74,400 || 99,400 || 439,000

* A Bizottság fontolóra veheti a program végrehajtásának (részleges) kiszervezését a meglévő végrehajtási ügynökségekhez. Szükség esetén a kiszervezési folyamat eredményeinek megfelelően kiigazítjuk az összegeket és a beszámításokat.

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 42,400 || 47,900 || 53,900 || 60,900 || 67,900 || 74,900 || 83,400 || || 431,300

Kifizetési előirányzatok || (5) || 17,100 || 27,700 || 39,800 || 49,000 || 59,100 || 65,900 || 73,300 || 99,400 || 431,300

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || || 7,700

A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 43,500 || 49,000 || 55,000 || 62,000 || 69,000 || 76,000 || 84,500 || || 439,000

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 18,200 || 28,800 || 40,900 || 50,100 || 60,200 || 67,000 || 74,400 || 99,400 || 439,000

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2020 után || ÖSSZESEN

Jogérvényesülési Főigazgatóság || ||

Ÿ Humánerőforrás || 4,185 || 4,247 || 4,165 || 4,254 || 4,344 || 4,433 || 4,522 || || 30,150

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,054 || 0,055 || 0,056 || 0,057 || 0,059 || 0,060 || 0,061 || || 0,402

Jogérvényesülési Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 4,239 || 4,302 || 4,221 || 4,311 || 4,403 || 4,493 || 4,583 || || 30,552

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 4,239 || 4,302 || 4,221 || 4,311 || 4,403 || 4,493 || 4,583 || || 30,552

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 47,739 || 53,302 || 59,221 || 66,311 || 73,403 || 80,493 || 89,083 || || 469,552

Kifizetési előirányzatok || 22,439 || 33,102 || 45,121 || 54,411 || 64,603 || 71,493 || 78,983 || 99,400 || 469,552

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

· þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: A Jogérvényesülési Főigazgatóságnak nem áll módjában, hogy e szakasz előírásának megfelelően teljes körű listát szolgáltasson a program keretében történő pénzügyi beavatkozások segítségével elérendő valamennyi teljesítésről, azok átlagos költségeiről és számáról. Jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan statisztikai eszközök, amelyek lehetővé tennék az átlagos költségek kiszámítását a jelenlegi programok alapján, és az ennyire pontos meghatározás ellentétes volna azzal az elvvel, hogy a jövőbeni programnak elég rugalmasságot kell biztosítania a 2014 és 2020 közötti politikai prioritások kezeléséhez- Mindazonáltal az elvárt teljesítések (nem teljes körű) listája a következő:

– A tudatosságerősítő tevékenységek által elérendő célcsoporthoz tartozó személyek száma;

– A képzési tevékenységek által elérendő célcsoporthoz tartozó személyek száma;

– A többek között hálózatépítésben, cserékben, tanulmányi látogatásokon részt vevő érdekeltek száma;

– A határon átnyúló együttműködési esetek száma, beleértve az IT-eszközök és az európai eljárások alkalmazását is.

– Az értékelések, hatásvizsgálatok, valamint az érdekelt felekkel szakértőkkel folytatott átfogó konzultációk tanulságai alapján kialakított politikai kezdeményezések;

– A program végrehajtásának eredményeként elvégzett értékelések és hatásvizsgálatok száma.

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[24] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[25]: || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

· þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év[26] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 4,185 || 4,247 || 4,165 || 4,254 || 4,344 || 4,433 || 4,522 || 30,150

Egyéb igazgatási kiadások || 0,054 || 0,055 || 0,056 || 0,057 || 0,059 || 0,060 || 0,061 || 0,402

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 4,239 || 4,302 || 4,221 || 4,311 || 4,403 || 4,493 || 4,583 || 30,552

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[27] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 7,700

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 1,100 || 7,700

ÖSSZESEN || 5,339 || 5,402 || 5,321 || 5,411 || 5,503 || 5,593 || 5,683 || 38,252

A Bizottság fontolóra veheti a program végrehajtásának (részleges) kiszervezését a meglévő végrehajtási ügynökségekhez. Szükség esetén a kiszervezési folyamat eredményeinek megfelelően kiigazítjuk az összegeket és a beszámításokat.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

· ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

· þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek, teljes munkaidős egyenértékben) ||

|| 33 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 30,75 || 30,75 || 29,75 || 29,75 || 29,75 || 29,75 || 29,75

|| XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[28] ||

|| 33 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 0,5 || 0,5 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[29] || - a központban[30] || || || || || || ||

|| - a küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 31,25 || 31,25 || 29,75 || 29,75 || 29,75 || 29,75 || 29,75

33: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az összegeket és a beszámításokat. a tervezett kiszervezési folyamat eredményeinek függvényében kiigazítjuk.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az elvégzendő feladatok a pénzügyi program igazgatásához szükséges valamennyi feladatot felölelik, köztük az alábbiakat: – hozzájárulás biztosítása a költségvetési eljáráshoz, – az éves prioritásokat megállapító éves munkaprogram/pénzügyi határozatok elkészítése; – az ajánlati felhívások és a pályázati felhívások, valamint az azokat követő kiválasztási eljárások igazgatása; – kommunikáció az érdekeltekkel (a potenciális/tényleges kedvezményezettek, tagállamok, stb.); – a projektek operatív és pénzügyi igazgatása; – ellenőrzések végzése a fentiek szerint (előzetes ellenőrzés, közbeszerzési bizottság, utólagos ellenőrzések, belső ellenőrzés); – számvitel; – a támogatások igazgatására szolgáló IT-eszközök fejlesztése és igazgatása; – a célkitűzések megvalósításának nyomon követése, és az arról történő beszámolás, beleértve az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult hatóságok és tisztviselők jelentéseit

Külső személyzet || A feladatok hasonlóak a tisztviselőkéhez és az ideiglenes alkalmazottakéhoz, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket külső személyzet nem láthat el

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség

· þ  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a következő többéves pénzügyi kerettel.

· ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

· ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[31].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

· þ  A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

· ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

· ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

· þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

þ         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[32]

2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

6xxxx jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[33 yyyyyy…] Bevételi tétel

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Ebben a szakaszban még nem ismertek a bevételek, amelyek attól függenek majd, hogy a tagjelölt országok részt vesznek-e a programban.

[1]               Közlemény az uniós költségvetési felülvizsgálatról, COM(2010) 700 végleges, 2010. október 19.

[2]               A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: Az Európa 2020 stratégia költségvetése: a jelenlegi finanszírozási rendszer, az előttünk álló kihívások, az érdekeltekkel folytatott konzultáció eredményei, valamint a legfontosabb horizontális és ágazati kérdésekre vonatkozó különféle választási lehetőségek, SEC(2011) 868 végleges, Az Európa 2020 program költségvetéséről szóló közleményt kíséri, COM(2011)500 végleges, 2011.6.29.

[3]               http://ec.europa.eu/justice/news/consulting_public/news_consulting_0010_en.htm.

[4]               A Polgári jogi jogérvényesülés program, a Büntetőjogi jogérvényesülés program, az Alapvető jogok és polgárság program, a Daphne III program, a Drogprevenció és felvilágosítás program, valamint a közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (PROGRESS) „A megkülönböztetés elleni küzdelem és a sokféleség” és a „Nemek közötti egyenlőség” elnevezésű szakaszai.

[5]               Időközi jelentés a „Polgári jogi jogérvényesülés” finanszírozási program végrehajtásának eredményeiről, valamint minőségi és mennyiségi vonatkozásairól, COM(2011)351 végleges, 2011.6.15.; Időközi értékelő jelentés a „Büntetőjogi jogérvényesülés” programról, COM(2011)255 végleges, 2011.5.11. Időközi értékelő jelentés a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó „Alapvető jogok és polgárság” programról, COM(2011)249 végleges, 2011.5.5.; Jelentés a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Daphne III program időközi értékeléséről, COM(2011)254 végleges, 2011.5.11.; Időközi értékelő jelentés a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi programról, COM(2011) 246 végleges, 2011.5.5.

[6]               HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

[7]               COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[8]               COM(2011) 500, 2011.6.29.

[9]               HL L 110., 2007.4.27., 33. o. Helyesbítés: HL L 141., 2007.6.2.

[10]             HL L 173., 2007.7.3., 19. o.

[11]             HL L 315., 2006.11.15., 1. o.

[12]             COM(2010) 700, 2010.10.19.

[13]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[14]             HL L XX., XX.XX.XXXX., XX. o.

[15]             HL L XX., XX., XX. o.

[16]             HL L XX., XX., XX. o.

[17]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[18]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[19]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[20]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[21]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[22]             Az 2014. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[23]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[24]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, a épített utak hossza kilométerben stb.).

[25]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések…”) feltüntetett célkitűzés.

[26]             A 2014. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[27]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[28]             AC = szerződéses alkalmazott; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő.

[29]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[30]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[31]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[32]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.