INDOKOLÁS

1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

A számviteli irányelvek[1] (a továbbiakban: az „irányelvek”) az európai tőkeegyesítő társaságok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásaival foglalkoznak.

A jelenlegi felülvizsgálatban számos kulcsfontosságú célkitűzés szerepel:

1. A adminisztratív terhek csökkentése/egyszerűsítés, mely elsősorban a kisvállalkozásokra irányul.

2. A pénzügyi kimutatások érthetőségének és összehasonlíthatóságának növelése, mely a társaságok azon kategóriáira irányul, amelyek számára ezek a megfontolások az élénkebb határokon átnyúló tevékenység és a nagyobb számú külső érdekelt fél miatt fontosak.

3. Az alapvető felhasználói igények védelme, melynek célja, hogy fenntartsa a felhasználók számára szükséges számviteli információkat.

4. A nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői által a kormányok részére teljesített kifizetések fokozott átláthatósága.

A konzultációk bebizonyították, hogy az érdekeltek nagyjából elégedettek a jelenlegi keretekkel, amelyek az évek során általánosságban jól működtek. Ezek közé az érdekeltek közé tartoznak többek között a pénzügyi kimutatások elkészítői és felhasználói, valamint a hatóságok. Ugyanakkor látnak lehetőséget az egyszerűsítésre, különösen a legkisebb társaságok támogatása érdekében. Az utóbbi harminc év alatt az irányelvek módosításai számos követelményt beiktattak, például új közzétételeket és értékelési szabályokat, ideértve a valósérték-alapú elszámolásra vonatkozó részletes rendelkezéseket is. Kevesebb figyelmet fordítottak annak mérlegelésére, hogy a meglévő követelmények egyszerűsíthetők-e, illetve megszüntethetők-e. Jóllehet a saját jogán feltehetően minden módosítás indokolt volt, ezek a kiegészítések általában figyelmen kívül hagyták a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságát és hasznosságát, növelték a beszámolási követelményeket és a tagállamok választási lehetőségeinek számát, és végül fokozott bonyolultságot és szabályozási terhet eredményeztek a társaságok számára. A megnövekedett teher elsősorban a kisebb társaságokat sújtja.

Az érdekeltek annak szükségességére is rámutattak, hogy fokozni kell a pénzügyi kimutatások érthetőségét és összehasonlíthatóságát, különösen a nagyobb társaságok esetében, amelyek általában több kiterjedt, határokon átnyúló tevékenységet vállalnak.

Az irányelvek létének célja, hogy a tőkeegyesítő társaságok számára előírják a pénzügyi kimutatások készítésének követelményét, és hogy minimumkövetelményeket határozzanak meg a pénzügyi kimutatások egész Unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának fokozása érdekében. Másfelől ez várhatóan az egységes piac jobb működését és – közelebbről meghatározva – a pénzügyekhez való fokozottabb hozzáférést, a tőkeköltség csökkenését, valamint a határokon átnyúló kereskedelem és az egyesülésekkel és a felvásárlásokkal kapcsolatos tevékenység magasabb szintjét fogja eredményezi. A javaslat összességében hozzájárul Európa versenyképességének javításához a munkahelyeket teremtő növekedést támogató szabályozási környezet létrehozása révén.

A javaslat kiegészíti a 2009-es irányelvre irányuló javaslatot[2] a mikrotársaságok pénzügyi kimutatásairól, amelyről az Unió társjogalkotói jelenleg még tárgyalásokat folytatnak. Tekintve, hogy a Tanács és a Parlament már egyaránt jóváhagyta a mikrovállalkozások rendszerének elvét, a jelenlegi javaslat nem tartalmaz új politikára vonatkozó javaslatot a mellékelt hatásvizsgálat szerint értékelt mikrovállalatok tekintetében. Az Európai Bizottság az Unió társjogalkotóival együtt hajlandó mérlegelni, hogyan lehetne a jelen javaslatba a legjobban integrálni a 2009-es irányelv tárgyában született végleges intézményközi megállapodást.

Ez a javaslat támogatja a Bizottság számos alkalommal felvázolt, társaságokra vonatkozó megközelítését. Az Európa 2020 stratégia[3] célja, hogy az EU-t intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasággá tegye. Az „Egységes piaci intézkedéscsomag”[4] célja az európai vállalkozások több mint 99%-át kitevő kkv-k életének egyszerűsítése, és e vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása. A kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) elismeri annak szükségességét, hogy figyelembe kell venni a kkv-csoport elkülönülő igényeit, valamint hogy a csoporton belül szegmenseket kell alkotni. A „gondolkozz előbb kicsiben” megközelítést támogatja. A javaslat részét képezi a Bizottság jogszabályok egyszerűsítését célzó gördülő programjának és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kezdeményezéseinek. Így a hatályban lévő jogszabályok relevanciájának, hatékonyságának és arányosságának biztosítása érdekében az uniós vívmányok felülvizsgálatára, valamint a szabályozási környezet egyszerűsítése[5] révén az adminisztratív terhek csökkentésére tett bizottsági kötelezettségvállalást teljesíti.

A javaslat hatályon kívül helyezi, és egyetlen új irányelvvel váltja fel a hatályos számviteli irányelveket és későbbi módosításaikat.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Konzultáció az érintettekkel és az érdekelt felekkel

A bizottsági szolgálatok a felülvizsgálat alatt mindvégig rendszeres párbeszédet folytattak az érdekeltekkel. Az volt a céljuk, hogy minden érdekelt fél véleményét beszerezzék, ideértve a pénzügyi kimutatások elkészítőit, felhasználóit, a standardok megállapítóit, a hatóságokat stb. A párbeszéd az alábbiakon keresztül zajlott:

- Egy tíz – különböző tapasztalattal és háttérrel rendelkező – szakértőből álló informális ad hoc kkv vitacsoport.

- Két nyilvános konzultáció, az egyik az irányelvek felülvizsgálatáról, a másik pedig a kis- és középvállalkozásokról szóló Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardról; mindkettőt követte egy találkozó az érdekeltekkel az eredmények mérlegelése és további megtárgyalása érdekében.

- EU-szerte több célzott találkozó a nemzeti standardok megállapítóival, a kis- és középvállalkozások, a bankok, a befektetők és a könyvelők képviselőivel.

- Konzultációk az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group – Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) kkv-kkel foglalkozó munkacsoportjával és a Számviteli Szabályozó Bizottság (Accounting Regulatory Committee – ARC) kkv-kkel foglalkozó ad hoc munkacsoportjával.

- Egy tanulmány az irányelvek módosításaiból eredő adminisztratív terhek hatásairól, amelyet a Stratégiai és Értékelési Szolgáltatások Központja (Centre for Strategy and Evaluation Services – CSES) készített el.

Az országonkénti jelentéstétellel kapcsolatban a bizottsági szolgálatok rendszeres párbeszédet folytattak az érdekeltek különböző kategóriáival is (például a pénzügyi kimutatások elkészítőivel, felhasználóival és a hatóságokkal). 2010/2011-ben nyilvános konzultációt és több kétoldalú konzultációt folytattak az érdekeltekkel (különösen a pénzügyi kimutatások felhasználóival és elkészítőivel). Ezenkívül az európai pénzügyi beszámolási tanácsadó csoport (EFRAG) is hozzájárult az országonkénti pénzügyi beszámolás előírásával együtt járó adminisztratív költségek értékeléséhez.

2.2. Hatásvizsgálat

2.2.1. Pénzügyi kimutatások

A pénzügyi kimutatások készítését a társaságok egyik legterhesebb jogszabályi kötelezettségeként említik[6]. A kisvállalkozásokat arányosan nézve több adminisztratív teher sújtja a középvállalkozásokhoz/nagyvállalkozásokhoz képest.

A hatásvizsgálat öt főbb szakpolitikai lehetőséget elemzett, az alapforgatókönyvből kiindulva. A jelenleg a számviteli irányelvekben szereplő egyes kiválasztott követelmények felülvizsgálatára és aktualizálására irányuló főbb választási lehetőség lett végül az előnyben részesített opció.

Több részletes opció megvizsgálása után úgy tűnt, hogy a kisvállalkozásokra vonatkozó „külön rendszer” lenne a legmegfelelőbb választás. Az e politikában rejlő lehetőség az adminisztratív terhek csökkentésére 1,5 milliárd EUR-t tesz ki, ami a kiegészítő melléklettel kapcsolatos kevesebb jelentéstételi követelményből, a kötelező könyvvizsgálattal kapcsolatos további könnyítésből és a konszolidált pénzügyi kimutatások készítése alól a kisebb csoportok számára biztosított mentességből származik.

Egy másik részletezett lehetőség az irányelvben meghatározott kis- és középvállalkozások küszöbértékeinek emelkedésével foglalkozott, a 2007. és 2011. közötti időszak inflációjának kifejezése érdekében. Ennek a javaslatnak a terhek csökkentésével kapcsolatos potenciálja körülbelül 0,2 milliárd EUR.

A fentiekből származó potenciális becsült megtakarítás így összesen 1,7 milliárd EUR-ra tehető. A mikrovállalkozásoknak mindenképp javára válik a kisvállalkozásoknak felajánlott egyszerűsített rendszer[7]. Ugyanakkor a fenti szakpolitikai döntések mikrovállalkozásokra gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyták, mivel a mikrovállalkozásokra vonatkozó irányelvjavaslat – amely jelenleg az Európai Parlament és a Tanács előtt van – kifejezetten foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

A szóban forgó szakpolitikai döntések csökkenteni fogják a kis- és középvállalkozások pénzügyi kimutatásainak felhasználói számára elérhető információ mennyiségét, ideértve a nyilvánosan hozzáférhető információkat is. A hitelezők védelme azonban erősebbé válna, köszönhetően annak a ténynek, hogy a garanciákra és a kötelezettségvállalásokra, illetve a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekre vonatkozó két közzététel kötelező lenne. Az elérhető információ tekintetében kismértékű pozitív hatás jelentkezne a közép- és a nagyvállalkozások esetében is, köszönhetően pénzügyi kimutatásaik fokozottabb érthetőségének és összehasonlíthatóságának.

Előfordulhat, hogy a statisztikai hatóságoknak módosítaniuk kell egyes adatok kisebb vállalkozásoktól való begyűjtésére irányuló eljárásukat, bár a küszöbértékek teljes körű harmonizálása lehetővé tenné számukra, hogy az egész Unióban adatokat gyűjtsenek objektíve azonos méretű társaságok tekintetében, ezáltal javítva az összehasonlíthatóságot. Ugyanakkor a küszöbértékek harmonizálása hátrányos hatással lehet a statisztikai adatok gyűjtésére, különösen azokban a tagállamokban, amelyekben magas a kisvállalkozások aránya. A nemzeti gazdasági mutatók megbecslése érdekében előfordulhat, hogy ezeknek a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk, hogy milyen módon gyűjtenek adatokat a társaságoktól. A Bizottság javaslatának[8], amely a központi, a kereskedelmi és a cégnyilvántartások összekapcsolására irányul, enyhítő tényezőként javítania kellene a határokon átnyúló hozzáférést a társasági információkhoz. Az adóhatóságok továbbra is megtartják az azzal kapcsolatos hatáskörüket, hogy meghatározzák a nyereség adózási célból történő kiszámításának módját, valamint a kapcsolódó beszámolási követelményeket.

A javaslat társadalmi hatása tekintetében megjegyezzük, hogy az egyszerűsített számviteli követelmények olyan gazdasági környezetet mozdítanak elő, amely ösztönzi a cégalapítást és a vállalkozó kedvet. A hatásvizsgálat figyelembe vette, hogy a vállalkozások számára rendelkezésre álló erőforrások felszabadítása által a kezdeményezés várhatóan legalább érintőlegesen hozzájárul majd új munkahelyek létrehozásához az Európai Unióban. A megtakarítások egy része a társaságok szintjén a könyvelőcégeknek vagy a külső könyvelőknek fizetett díjak csökkenéséből származna. Az erőforrások szóban forgó átcsoportosítása a munkahelyekre várhatóan semleges hatással lesz, vagy csupán kismértékben fog negatívan hatni az általános foglalkoztatási szintekre. A kezdeményezésnek várhatóan nem lesznek mérhető környezeti hatásai. Arra nem kell számítani, hogy az egyszerűbb számviteli rendszerek bevezetése elrettentő hatással lesz a kisvállalkozásokra azok növekedése tekintetében, mivel ebből a szempontból a számvitel kevesebb teherrel jár, mint az adózási vagy a szociális jogszabályok. Ezenkívül a jelen javaslat „gondolkozz előbb kicsiben” megközelítése lehetővé teszi, hogy a számviteli rendszerek a társaságok különböző méreteihez igazodjanak.

2.2.2. Adatszolgáltatás a kormányok részére teljesített kifizetésekről

A Bizottság nyilvánosan támogatását fejezte ki a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló nemzetközi kezdeményezés iránt (Extractive Industry Transparency Initiative, EITI), és hajlandóságot mutatott a nyersanyag-kitermelő társaságokra vonatkozó közzétételi követelményeket előíró jogszabályok előterjesztésére[9]. Hasonló vállalásra került sor a 2011. májusi deauville-i G8-csúcs zárónyilatkozatában[10], amelyben a G8-kormányok vállalták, hogy olyan átláthatósági jogszabályokat és szabályozásokat vezetnek be, vagy olyan önkéntes standardokat ösztönöznek, amelyek az olaj- és gázipari társaságok és a bányavállalatok számára előírják az általuk a kormányok részére teljesített kifizetések közzétételét. Ezenkívül az Európai Parlament ismertette állásfoglalását[11], amelyben ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az országonkénti adatszolgáltatási követelményeket, különösen a nyersanyag-kitermelő iparágak esetében.

Az uniós jogszabályok jelenleg nem írják elő a társaságoknak, hogy országonként tegyék közzé a működésük helye szerinti országokban a kormány részre teljesített kifizetéseket. Ezért az egy adott országban a kormányok részére teljesített kifizetéseket rendszerint nem teszik közzé – még ha a nyersanyag-kitermelő iparág (olajipar, gázipar, bányászat), illetve az elsődleges erdők[12] fakitermelése[13] egy adott ország bevételének jelentős hányadát teszi is ki, különösen a természeti erőforrásokban gazdag harmadik országok esetében. Annak érdekében, hogy a kormányok elszámoltathatók legyenek az ilyen erőforrások felhasználása tekintetében, és a jó kormányzás előmozdítása céljából javasolt, hogy az egyes vállalatok szintjén vagy konszolidált szinten írják elő a kormányok részére teljesített kifizetések közzétételét. Ez a javaslat az amerikai Dodd-Frank törvényhez hasonló[14], amelyet 2010 júliusában fogadtak el, és amely előírja a nyersanyag-kitermelő iparágban tevékenykedő, az Értékpapír- és Tőzsdebizottságnál (SEC) nyilvántartásba vett társaságok (olaj- és gázipari vállalatok, bányavállalatok) számára a kormányok részére teljesített kifizetések[15] közzétételét, hogy országonként és projektspecifikus alapon nyilvánosan számoljanak be a kormányok részére teljesített kifizetésekről. A SEC végrehajtási szabályainak elfogadására a tervek szerint 2011 végén kerül sor.

A hatásvizsgálat[16] öt főbb szakpolitikai lehetőséget elemzett az alapforgatókönyvből kiindulva (0. szakpolitikai lehetőség), majd megvizsgálta azokat a lehetséges programokat, amelyek eredményeként globális megállapodás jönne létre az uniós és a nem uniós multinacionális vállalatok között az országonkénti jelentéstételről (1. szakpolitikai lehetőség), végül több olyan szakpolitikai lehetőséget is értékelt, amely kizárólag az uniós társaságokat kötelezné az országonkénti információ közzétételére (2–4. szakpolitikai lehetőség). Míg a 2. szakpolitikai lehetőség a nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői számára előírja a kormányok részére teljesített kifizetések országonkénti közzétételét, a 3. szakpolitikai lehetőség országonként és projektenként írja elő az említett információ közzétételét. A kormány részére teljesített kifizetésekre vonatkozó jelentésen kívül a 4. szakpolitikai lehetőség a nyersanyag-kitermelő iparágban aktív társaságoknak és az elsődleges erdők fakitermelőinek előírná, hogy több országonkénti beszámolót is készítsenek.

A nyersanyag-kitermelő iparágban és az elsődleges erdők fakitermelésében aktív uniós multinacionális vállalatok által a kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó országonkénti beszámolás (CBCR) ország- és projektalapú előírásának lehetőségét (3. szakpolitikai lehetőség) fenntartották. A nyersanyag-kitermelő iparág magában foglal minden olyan társaságot, amelynek tevékenységei közé tartozik az ásványi anyagok, a kőolaj és a földgáz lelőhelyeinek felderítése, felfedezése, fejlesztése és kitermelése. Az elsődleges erdők fakitermelése magában foglal minden olyan társaságot, amelynek tevékenységei közé tartozik az elsődleges erdők területén végzett tarvágás, szelektív fakitermelés vagy erdőirtás. A kormányok részére teljesített kifizetések ország- és – esettől függően – projektalapú közzététele jobban kielégítené az érdekeltek igényeit, amelyek szerint továbbfejlesztett közzétételekre lenne szükség, míg egy ilyen szakpolitikai lehetőség költségei azzal a feltétellel lennének elfogadhatók, hogy bevezetnének egy megfelelő fontossági küszöbértéket. Ez a megközelítés anélkül találna megoldást a jobb átláthatóságra, hogy túlterhelné a társaságokat, és hogy túlzott mértékű versenyhátrányt teremtene az uniós társaságok számára. Ez nem veszélyeztetné az Uniónak a nemzetközi megállapodás elérésére, valamint arra irányuló jövőbeli törekvéseit, hogy a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalások során a CBCR tekintetében az egész világra kiterjedően azonos feltételeket teremtsenek.

Az uniós közzétételi követelmény és a fogadó országban érvényes, a szóban forgó információk közzétételét tiltó nemzeti jogszabályok közötti potenciális ellentét kérdését a javaslat hatálya alá tartozó néhány társaság megemlíti. Felhívások érkeztek arra, hogy ilyen esetben adjanak mentességet a kormányok részére teljesített kifizetések bejelentése alól. Jóllehet a Bizottság igen kevés példát talált olyan országokra, amelyek tiltják a közzétételt, a szigorúan körülírt mentességről gondoskodtak olyan esetekre, amikor a közzétételi kötelezettségeket teljesítő társaság egyértelműen megsértené az érintett ország büntetőjogát.

Az energiabiztonsági számadatok több okból az egyik legfontosabb kérdést jelentik az EU számára, többek között azért, mert az EU-tagállamokban termelt energia nem fedezi a jelenlegi keresletet. Egyesek szerint az EU nyersanyag-kitermelő szereplői nehezebbnek találhatják a harmadik országokban való működést, ami így hatással lehet az Európába irányuló kőolaj- és földgázszállítás biztonságára. Míg egyes társaságok már most országonkénti alapon teszik közzé a kormányok részére teljesített kifizetéseiket, ez mások esetében eltérő lehet. Egy felülvizsgálatnak ezért többek között értékelnie kell az európai energiaellátás biztonságának kérdését.Felmerült, hogy az ilyen közzétételek versenyhátrányt eredményezhetnek az EU ipara számára. A Bizottság véleménye szerint a kormányok részére teljesített kifizetések ország- és projektalapú közzététele (fontossági küszöbbel), ha a szóban forgó kifizetések egy konkrét projekthez kötődnek, a legtöbb esetben nem nyújtana közvetlen bepillantást a bizalmas társasági információkba, mint például a bevételi, költség- és nyereségszintekbe. Az EITI megerősítése szintén a versenyképesség esetleges rövid távú elvesztése ellen szólna, mivel globálisabb alkalmazást eredményezne, és növelné a szabálykövető társaságok hírnevét.

2.3. Költségvetési vonzatok

A javaslat nincs hatással az Unió költségvetésére.

3. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

3.1. Egyszerűsítés

A javaslat külön rendszert vezet be a kisvállalkozások számára, amely lényegesen csökkenti a kisvállalkozások jelenlegi, pénzügyi kimutatásaik elkészítésével kapcsolatos adminisztratív terheit. A kiegészítő mellékletben megvalósított közzétételeket a következőkre korlátozza: i. számviteli politikák; ii. olyan garanciák, kötelezettségvállalások, előre nem látott kiadások és megállapodások, amelyek nem kerültek megjelenítésre a mérlegben; iii. a mérlegfordulónapot követő események, amelyek nem jelentek meg a mérlegben; iv. hosszú lejáratú és biztosított kötelezettségek; valamint v. kapcsolt felekkel folytatott ügyletek. Meg kell jegyezni, hogy a iii. és az v. pont közzététele a kisvállalkozások számára új kötelezettségeket eredményez, mivel a tagállamok többsége az említett társaságoknak mentességeket biztosít e közzétételek tekintetében.

A javaslat ezenkívül a küszöbértékek harmonizálására is törekszik annak biztosítása érdekében, hogy az adminisztratív terhek csökkentése ténylegesen elérjen az Európai Unió valamennyi kisvállalkozásához. Jelenleg számos olyan társaság, amely az uniós fogalmak alapján kisvállalkozásnak minősül, a közép- vagy nagyvállalkozások kategóriájába kerül, mivel az irányelvekben szereplő fogalommeghatározások alacsonyabb szintűek, amikor a tagállamok szintjén átültetik őket.

Az alábbi táblázat összefoglaló áttekintést nyújt ennek a javaslatnak a fő egyszerűsítési hatásairól:

Kisvállalkozások ~ 1,1 millió vállalkozás ~21 %-a a vállalkozásoknak | A teljes körű harmonizáció biztosítani fogja, hogy az azonos méretű társaságok az egész Unióban azonos feltételek mellett működhessenek. A kiegészítő megjegyzések mindössze öt kulcsfontosságú területre fognak korlátozódni. Nincs előírva kötelező könyvvizsgálat. A kisebb csoportok mentesülnek a konszolidált pénzügyi kimutatások készítése alól. |

- 3.2. Egyéb intézkedések

A javaslat igyekszik javítani a közép- és a nagyvállalkozások által készített pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságát és érthetőségét, valamint korlátozott mértékben a kisvállalkozások által készítettekét is.

Ennek érdekében a javaslat arra törekszik, hogy csökkentse a tagállamok számára jelenleg elérhető választási lehetőségek számát, amennyiben ezek a lehetőségek hátrányosak a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságára nézve. Olyan általános elvek, mint „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” kötelezővé válnak a pénzügyi kimutatások érthetőségének fokozása érdekében.

A hatályos rendelkezések módosítása tekintetében az alábbi táblázat összefoglaló áttekintést nyújt a fő változásokról:

Közép-/Nagyvállalkozások ~ 0,3 millió vállalkozás ~4 %-a a vállalkozásoknak | A „lényegesség” és „a tartalom elsődlegessége a formával szemben” általános alapelvek bevezetése A tagállamok választási lehetőségeinek csökkentése. |

- 3.3. A kkv-kre vonatkozó IFRS

Felmerült annak lehetősége, hogy a kkv-kre vonatkozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardot (a kkv-kre vonatkozó IFRS-t) az Európai Unión belül kötelezően alkalmazandóként fogadják el. Az érdekeltek – különösen a hatóságok – azonban megosztottak voltak ezzel az elképzeléssel kapcsolatban, valamint a hatásvizsgálat is arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó új standard bevezetése nem szolgálná az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentésének céljait. Ezenkívül, tekintve, hogy a kkv-kre vonatkozó IFRS viszonylag új standard, az egész világra kiterjedő megvalósításával kapcsolatban tapasztalatok még nem álltak rendelkezésre.

A kkv-kre vonatkozó IFRS kötelező alkalmazására nem törekedtek a jelen javaslaton belüli politikaként, és a jelen javasolt irányelv, valamint a kkv-kre vonatkozó IFRS közötti különbségek a jegyzett, de még be nem fizetett tőke bemutatásának terén, és azon üzleti vagy cégértékkel kapcsolatos amortizációs időszak terén, amelynek várható hasznos élettartama nem becsülhető meg megbízhatóan, azt jelentik, hogy a kkv-kre vonatkozó IFRS teljes körű alkalmazása nem lesz lehetséges.

3.4. Adatszolgáltatás a kormányok részére teljesített kifizetésekről

A kormányok elszámoltathatósága és a felelősségteljes kormányzás elősegítése érdekében a javaslat új beszámolási követelményeket vezet be a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy az elsődleges erdők fakitermelésében aktív társaságok számára. A javaslat szerint a társaságok kötelesek közzétenni azokat a kifizetéseket, amelyeket a kormányok részére teljesítenek a működésük szerinti minden egyes országban, valamint minden egyes projekt tekintetében, ha a kifizetés konkrét projekthez kötődik és ha az a fogadó kormány számára lényeges. Az átfogó célnak megfelelően és az ezzel járó további adminisztratív teher korlátozása érdekében az új előírás a nagyvállalkozásokra és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra korlátozódik.

3.5. A javasolt irányelv és a hatályos jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat az 1978. és az 1983. évi irányelvet és azok módosításait hatályon kívül helyező új irányelv formájában testesül meg.

3.6. Jogalap, szubszidiaritás és arányosság

A javaslat a Szerződés 50. cikkének (1) bekezdésén alapul, amely a társasági jogi belső piac létrehozását célzó uniós intézkedések elfogadásának jogalapját képezi.

A javaslat szerint a tőkeegyesítő társaságoknak egy olyan követelményrendszer alapján kell elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat, amely a pénzügyi kimutatások egész Unióra kiterjedő összehasonlíthatóságának fokozását szolgálja az egységes piac jobb működéséhez és a határokon átnyúló kereskedelem magasabb szintjéhez való hozzájárulás céljával. A szubszidiaritás elve alapján az EU csak akkor léphet fel, ha jobb eredményeket tud elérni a tagállami szintű beavatkozáshoz képest, a fellépést pedig a folytatott szakpolitika célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szükséges és arányos mértékre kell korlátozni. E felülvizsgálat célkitűzései tagállami szintű egyoldalú intézkedésekkel nem valósíthatók meg.

A „gondolkozz előbb kicsiben” megközelítés keretében a kisvállalkozások számára előnyös lenne, ha csak egy alapszintű uniós követelményrendszer vonatkozna rájuk. A kisvállalkozásokat az egész EU-ban egyenlően kell kezelni, hogy egységes feltételek mellett férhessenek hozzá az egységes piachoz. A tagállamoknak nem szabad szükségtelen kiegészítő követelményeket bevezetniük. Ezt koordinált uniós jogszabállyal lehet legjobban elérni. A közép- és nagyvállalkozásokat illetően uniós szinten összehasonlíthatóbbá kell tenni a pénzügyi beszámolást, mivel e vállalkozások tevékenysége gyakran az egész EU-ra kiterjed és az érdekelteket a belső piacot átfogóan érinti. Mindazonáltal a tagállamoknak bizonyos mértékű mozgásteret kell biztosítani az ilyen típusú társaságok kiegészítő jelentéstételi követelményei tekintetében. E célból az irányelv a legmegfelelőbb jogi eszköz, mivel bizonyos mértékű mozgásteret hagy a tagállamok számára. Az irányelv azt is biztosítja, hogy a javasolt uniós intézkedés tartalma és formája ne lépje túl az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló szabályozási célkitűzés eléréséhez szükséges és arányos mértéket.

4. A CIKKEKRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK

Az alábbi cikkek lényegében ugyanazok maradnak, mint a Tanács negyedik irányelvének (78/660/EGK) és a Tanács hetedik irányelvének (83/349/EGK) megfelelő cikkei, bár számozásuk a legtöbb esetben eltér az eredetileg alkalmazott számozástól. Ezek közé tartoznak a következő cikkek: 1. cikk (1) bekezdés (ideértve az I. és a II. mellékletet is), 2. cikk (2)–(8) bekezdés, 3. cikk (6)–(9) bekezdés, 4. cikk, 5. cikk (2)–(3) bekezdés, 6. cikk (2)–(3) bekezdés, 7. cikk, 8. cikk (1)–(5) bekezdés, 10. cikk, 11. cikk (1)–(7) és (11) bekezdés, 12. cikk (2) bekezdés, 19. cikk (2) bekezdés, 20., 21., 22. cikk, 28. cikk (2) bekezdés, 29. cikk (2) és (3) bekezdés, 30., 32. cikk, 33. cikk (1)–(2) bekezdés, 34. cikk (1) bekezdés, 35. cikk kivéve a 35. cikk (3) bekezdését, 44., 45., 47. és 51. cikk. A III. mellékletben található egy megfelelési táblázat.

A tömörség és az egyértelműség kedvéért csak azokban az esetekben biztosítunk magyarázatot ebben a részben, amikor a jelen javaslat lényeges módosításokat valósít meg a hatályon kívül helyezendő irányelvekhez képest.

Számos változást vezettek be a szövegben annak érdekében, hogy a javasolt irányelv terminológiája összhangba kerüljön a modern számviteli nyelvvel, a vonatkozó cikkek lényegének érintése nélkül. Idetartoznak a következők: a „ társaság ” felváltása a „ vállalkozás ” kifejezéssel, a „ beszámolóra ” történő összes hivatkozást felváltotta a „ pénzügyi kimutatások ”, és az „ éves jelentésre ” való összes hivatkozást felváltotta a „ vezetőségi beszámoló ”.

4.1. 1. fejezet – Hatály, fogalommeghatározások és a vállalkozások kategóriái

A 2. cikk több olyan fogalommeghatározást összefoglal, amelyek korábban elszórtan szerepeltek az eredeti irányelvekben. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat a kötelező könyvvizsgálatról szóló 2006/43/EK irányelvben alkalmazott fogalommeghatározás útján határozták meg. Az anyavállalat, a leányvállalat és a kapcsolt vállalkozások fogalmai világosabb meghatározást kaptak, mint a Tanács hetedik irányelvében (83/349/EGK). A mögöttes jelentésben azonban nem következett be változás. Hasonlóképpen, a kapcsolt vállalkozásokat is egyértelműbben határozták meg, mint a jelenlegi meghatározásuk; abban pedig, hogy akkor feltételez jelentős befolyást, ha egy befektető a szavazati jogoknak legalább a 20%-t birtokolja, a fogalommeghatározás a vonatkozó nemzetközi számviteli standardot – az IAS 28-at – követi.

A 3. cikk létrehozza a „kis-”, a „közép-” és a „nagyvállalkozás” jogalapját, és fenntartja azt a gyakorlatot, amely szerint egy vállalkozás méretét annak nettó árbevétele, a mérlegfőösszeg és alkalmazottainak száma alapján határozzák meg. Az Európai Unió politikáinak céljától függően az Unió olyan fogalmakat is használhat, amelyek bizonyos mértékig eltérnek az e cikkben szereplő fogalmaktól[17]. A javaslat a mérettel kapcsolatos kritériumok teljes körű harmonizációjára irányul; a tagállamok korábban eldönthették, hogy jogrendszerük elismerje-e a vállalkozások különböző méreteit, és – bizonyos korlátok között – megválaszthatták a mérettel kapcsolatos megfelelő kritériumokat.

A kis- és közepes méretű csoportok meghatározása világosabb lett, mint a Tanács hetedik irányelvében (83/349/EGK). A nettó árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó, a mérettel kapcsolatos kritériumok az infláció szintjének megfelelően emelkedtek a 2006-ban történt utolsó felülvizsgálatuk óta.

A „pénzügyi holdingtársaságokra” és a „befektetési társaságokra” vonatkozó fogalommeghatározásokat és mentességeket megszüntették, mivel az ágazatra jellemző számviteli módszerek a harmonizáció akadályát képezik. Ráadásul ezeket a rendelkezéseket az Európai Unióban nem alkalmazták széles körben.

4.2. 2. fejezet – Főbb rendelkezések és elvek

A 4. cikk és a 17. cikk (lásd a lenti 4.4. pontot) kialakít egy teljes mértékben harmonizált rendszert a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak elkészítéséhez, amely az eredménykimutatásból, a mérlegből és korlátozott kiegészítő megjegyzésekből áll. A tagállamok nem írhatják elő további információ bemutatását.

Az 5. cikkben bevezették a lényegesség általános alapelvét. Ez az elv úgy rendelkezik, hogy a pénzügyi kimutatások megjelenítésére, értékelésére, bemutatására és közzétételére a lényegességgel kapcsolatos korlátozások vonatkoznak. Ezáltal lehetővé válik például az eredménykimutatásban vagy a mérlegben szereplő tételsorok összevonása vagy a megjegyzések közzétételének mellőzése, amennyiben az adott információ nem lényeges. Hasonlóképpen, a nem lényeges aktív és passzív időbeli elhatárolásokat és céltartalékokat sem kellene megjeleníteni. A lényegesség meghatározása továbbra is a társaság fő felelőssége marad, függetlenül attól, hogy vonatkozik-e ellenőrzés az adott társaságra.

A közös általános elvek egész Unióra kiterjedő biztosítása, ezáltal a harmonizáció biztosítása érdekében szintén általános elvként vezetik be az 5. cikkben azt a követelményt, hogy az ügyletek gazdasági realitásuk, és ne pusztán jogi formájuk alapján kerüljenek bemutatásra a pénzügyi kimutatásokban. Az irányelvek korábban is engedélyezték a bemutatás szóban forgó módszerét, a tagállamok azonban nem voltak kötelesek alkalmazni ezt az elvet a nemzeti jogukban.

Továbbra is megmarad a 6. cikkben szereplő választási lehetőség, amely alapján a tagállamok a bekerülési költségen történő elszámolás alternatívájaként engedélyezhetik a befektetett eszközök átértékelési elszámolását, míg az értékelési módszerek fokozottabb harmonizációjának biztosítása érdekében megszűnnek a tagállamok olyan választási lehetőségei, amelyek engedélyezték a pótlási költségen és az inflációs módszereken alapuló értékelési módszereket.

4.3. 3. fejezet – Mérleg és eredménykimutatás

A 8. cikk általános rendelkezéseit módosították annak érdekében, hogy világosabban kifejezzék, hogy a tagállamok előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy a társult vállalkozásokat a tőkemódszerrel számolják el az éves pénzügyi kimutatásokban.

A javasolt irányelv mindössze egyféle mérlegtagolást javasol (lásd a 9. cikket), míg korábban a tagállamok két különböző tagolás közül választhattak. Ez gondoskodni fog a különböző országok pénzügyi kimutatásainak jobb összehasonlíthatóságáról az Unión belül. Továbbá eszközkategóriaként megszűnnek az alapítási költségek, mivel megjelenítésük attól függött, hogy az adott tagállam joga hogyan határozta meg őket. Ennek következtében módosítani kell a 11. cikkben meghatározott felosztható nyereség tesztet.

A 11. cikk egy olyan követelményt is bevezet, amely szerint egy céltartalékkal kapcsolatban megjelenített összegnek meg kell felelnie a vállalkozásnak a kötelezettségre vagy a jövőbeni kiadásra vonatkozó legjobb becslésének, továbbá a jelen cikk kizárja az „utolsóként bevételezett eszközt elsőként kiadva” (LIFO) értékelési módszert a készletek és a helyettesíthető tételek esetében megengedett értékelési módszerek közül. Ezek a módosítások biztosítani fogják a pénzügyi kimutatások jobb összehasonlíthatóságát.

A 12–15. cikk az eredménykimutatásoknak csupán kétféle tagolásáról rendelkezik – az egyik a tételek jellegén, a másik azok funkcióján alapul. Korábban négyféle tagolás volt megengedett. Az elérendő cél a jobb összehasonlíthatóság annak a fajta bemutatásnak a megőrzése mellett, amelyet a pénzügyi kimutatások felhasználói ismernek. Az eredménykimutatáson belüli rendes és rendkívüli tételek közötti korábbi megkülönböztetés megszűnik, ezáltal szembehelyezkedve azzal az általános hajlandósággal, amely alapján a „nagy” vagy „szokatlan” ráfordítási tételeket inkább rendkívüliként mutatták be annak érdekében, hogy ne torzítsák el az általános adózás utáni nyereséget. Ugyanígy, általános hajlandóság mutatkozott arra, hogy a „nagy” vagy „szokatlan” bevételi tételeket rendesként mutassák be az általános nyereség megtámogatása érdekében. Az említett bevételi és ráfordítási tételek semleges bemutatásának biztosítása érdekében egy új követelmény szerint azokat elkülönítve kell közzétenni az eredménykimutatáson belül, egy magyarázó megjegyzéssel együtt. Így minden ilyen tétel megjelenik az adózás utáni nyereség megállapításakor.

Az egyszerűsített pénzügyi kimutatások rendszerére vonatkoznak a 16. cikkben szereplő szükséges módosítások, amelyek a kevesebb tagolási módot tükrözik.

4.4. 4. fejezet – A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések

A korábbi irányelvekben a tagállamoknak több lehetőségük is volt a megjegyzések közzétételével kapcsolatban. Ezt a megközelítést felváltotta egy harmonizált megközelítés, amely azzal fog járni, hogy a méret szempontjából azonos kategóriába tartozó vállalkozások közzétételi rendszere az egész Unióban azonos vagy hasonló lesz.

Ez a fejezet egy „alulról felfelé építkező” megközelítést alakít ki a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések útján történő információszolgáltatással kapcsolatban. A 17. cikk meghatározza azokat a megjegyzéseket, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük. A kisvállalkozásokra a korábbi irányelvekhez képest általánosságban korlátozottabb közzétételi rendszer fog vonatkozni, és a 4. cikk követelményeivel összhangban (lásd a fenti 4.2. szakaszt) javasoljuk, hogy a tagállamok a vállalkozások e kategóriáitól ne követeljenek meg további információkat, mivel a konzultációban résztvevő személyek széles köre egyetértett abban, hogy a kisvállalkozások esetében ezek a kulcsfontosságú közzétételek.

A középvállalkozások kötelesek közzétenni a 17. és a 18. cikkben előírt információkat, a nagyvállalkozásoknak és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknak pedig a 17., a 18. és a 19. cikkben előírt információkat kell közzétenniük.

A 17. cikk minden vállalkozás tekintetében bevezet egy követelményt a mérlegfordulónapot követő eseményeknek a pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében történő közzétételére. Ezt a lényeges információ korábban kizárólag a vezetőségi beszámolóban tették közzé, és a tagállamoknak lehetőségük volt a közzététel alóli mentesítésre. Az átláthatóság magasabb szintjének biztosítása érdekében a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek közzététele szintén kötelezővé válik a vállalkozások összes mérete tekintetében, ideértve a 100 %-os tulajdonban lévő leányvállalatok közötti ügyleteket is, azok éves pénzügyi kimutatásaiban – korábban a tagállamok a vállalkozások méretétől függetlenül mentességet adhattak ez alól a közzététel alól.

4.5. 5. fejezet – A vezetőségi beszámoló

A szóban forgó beszámoló tartalmát érintő rendelkezésekben nincsenek jelentős változások a Tanács negyedik irányelvében (78/660/EGK) és a Tanács hetedik irányelvében (83/349/EGK) jelenleg szereplő rendelkezésekhez képest.

4.6. 6. fejezet – Konszolidált pénzügyi kimutatások

Ez a fejezet magában foglalja a Tanács hetedik irányelvét a konszolidált éves beszámolóról (83/349/EGK), ezáltal egyetlen irányelvet létrehozva az éves és a konszolidált pénzügyi kimutatások formája és tartalma tekintetében.

A szöveg egyszerűsítése és az ismétlések elkerülése végett a 83/349/EGK irányelv nagy részét törölték, és ezt felváltotta az az elv, amely szerint a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésekor az éves pénzügyi kimutatások elszámolási módszerét kell követni, számolva a konszolidált pénzügyi kimutatásoknak az éves pénzügyi kimutatásoktól eltérő sajátos jellemzőiből származó elengedhetetlen módosításokkal.

A Tanács negyedik irányelvében (78/660/EGK) és a Tanács hetedik irányelvében (83/349/EGK) jelenleg szereplő rendelkezésekhez képest a következők a jelentős változások:

A harmonizált konszolidálási kritériumok kialakítása érdekében a 23. cikkben olyan helyzetek esetében írják elő a konszolidációt, amikor egy vállalkozás meghatározó befolyást vagy ellenőrzést gyakorol egy másik vállalkozás felett; vagy amikor a vállalkozásokat egységes alapon irányítják. A tagállamok korábban eldönthették, hogy szükséges-e konszolidálni ilyen körülmények között.

A 24. cikkben a kisebb csoportok mentesülnek a konszolidált pénzügyi kimutatások készítésére vonatkozó követelmény alól, míg korábban a tagállamok rendelkeztek a szóban forgó vállalkozások mentesítésének lehetőségével. Ez a kisvállalkozások éves pénzügyi kimutatásaival kapcsolatos megközelítéssel összhangban harmonizálja a mentesítést az egész Unióban, és csökkenti az adminisztratív terheket.

A tagállamok választási lehetőségei az egyesülések elszámolásának megengedése és a goodwillnek a tartalékokba történő azonnali leírása terén (a 83/349/EGK irányelv 20., illetve 30. cikke) megszűntek, mivel azokat ritkán használták, és megszüntetésük harmonizáltabb konszolidációs elveket eredményez. A 25. cikk ezenkívül kialakít egy elveken alapuló módszert a negatív goodwill konszolidált eredménykimutatásban való megjelenítésére.

4.7. 7. fejezet – Közzététel

A közzétételt érintő rendelkezésekben nincsenek jelentős változások a Tanács negyedik irányelvében (78/660/EGK) és a Tanács hetedik irányelvében (83/349/EGK) jelenleg szereplő rendelkezésekhez képest.

4.8. 8. fejezet – Könyvvizsgálat

A 34. cikkben lefektetett általános követelmények módosultak a javaslatot uraló „gondolkozz előbb kicsiben” megközelítés kifejezése érdekében. Ennek eredményeként az uniós társasági jog szempontjából a kisvállalkozások teljes mértékben mentesülnek a könyvvizsgálat alól. Ez a cikk azt is megszabja, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra kötelező könyvvizsgálatnak kell vonatkoznia, függetlenül azok méretétől.

Továbbá a 35. cikk (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy milyen módon vonatkoznak az ellenőrzési követelmények a vállalkozások csoportjaira.

4.9. 9. fejezet – A kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó beszámoló

Új beszámolási követelményeket vezetnek be a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy az elsődleges erdők fakitermelésében aktív nagyvállalatok és közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára. Kötelesek minden olyan országban, amelyben üzemelnek, évente közzétenni az üzleti évben a kormányok részére teljesített kifizetéseiket – amennyiben az adott összeg lényeges a fogadó kormány számára –, és ha a kifizetések egy adott projekthez kötődnek, minden egyes ilyen projekttel kapcsolatos kifizetést is közzé kell tenni. Adott esetben a beszámolókat konszolidált szinten kell elkészíteni. Ha konszolidált beszámoló készül, a leányvállalatok és a beszámolót készítő anyavállalat mentesül. A beszámolót a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetében szereplő követelményekkel összhangban kell közzétenni.

4.10. 10. fejezet – Záró rendelkezések

A Tanács negyedik irányelve (78/660/EGK) által felállított kapcsolattartó bizottság megszűnt, így a jelen javaslatban arra nem is vonatkoznak rendelkezések.

A gazdasági változások és az infláció figyelembe vétele érdekében a 42. cikk felhatalmazná a Bizottságot, hogy időszakosan vizsgálja felül a vállalkozások méretének megállapítására használt, a 3. cikkben szereplő küszöbértékeket. Erre azért van szükség, hogy az idők során megmaradjon a küszöbök valós értéke.

A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy frissítse az I. és a II. mellékletben szereplő társasági formákat annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a tagállamokban bekövetkezett esetleges változásoknak.

Szükséges a kifizetések lényegességére vonatkozó koncepció részletesebb meghatározása és kidolgozása a nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői által a kormányok részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos közzétételek releváns és megfelelő szintjének biztosítása érdekében. A technikailag megbízható és hatékony szabályok biztosítása érdekében indokolt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása, lehetővé téve a Bizottság számára az összes rendelkezésre álló szakértelem igénybevételét.

Az említett felhatalmazáson alapuló hatáskörök pontos hatályát és módozatait körültekintően meghatározták a 42. cikkben.

Végül a 46. cikket annak meghatározása érdekében iktatták be, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok általános szabályként elvileg ne legyenek jogosultak az irányelvben szereplő mentességekre.

2011/0308 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen

annak 50. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében

mivel:

5. Az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című bizottsági közlemény[18] célja, hogy megtervezze és kialakítsa a lehető legjobb minőségű szabályozást a szubszidiaritás és az arányosság tekintetében, annak biztosítása mellett, hogy az adminisztratív terhek arányosak legyenek a velük együtt járó előnyökkel. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című bizottsági közlemény[19], amelyet 2008 júniusában fogadtak el, és 2011 februárjában vizsgáltak felül[20], elismeri a kis- és középvállalkozások (kkv-k) által betöltött központi szerepet az Unió gazdaságában, célja a vállalkozói készség általános megközelítésének javítása, valamint a „gondolkozz előbb kicsiben” elv meghonosítása a politikák kialakítása terén a szabályozástól a közszolgáltatásig. A 2011. március 24–25-i Európai Tanács[21] üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy előterjessze a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló intézkedéseket tartalmazó egységes piaci intézkedéscsomagot. Az „Egységes piaci intézkedéscsomag” [22] , amelyet 2011 áprilisában fogadtak el, javasolja a számviteli irányelvek egyszerűsítését a pénzügyi tájékoztatási kötelezettségek tekintetében, illetve az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, különösen a kkv-k esetében. Az Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája[23] című közlemény célja az adminisztratív terhek csökkentése és az üzleti környezet javítása, különösen a kkv-k számára, valamint a kkv-k nemzetközivé válásának támogatása. A fent említett Európai Tanács felszólított az általános szabályozási terhek mind európai, mind nemzeti szinten történő csökkentésére – különösen a kkv-k esetében, és intézkedéseket javasolt a termelékenység növelése érdekében, például a bürokrácia csökkentése és a kkv-k szabályozási keretének továbbfejlesztése által. Ez a javaslat figyelembe veszi az Európai Bizottság jobb szabályozásra irányuló programját, és különösen a 2010. októberi „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című közleményt[24].

6. 2008. december 18-án az Európai Parlament elfogadott egy nem jogalkotási állásfoglalást a számviteli követelményekről a kis-és középvállalkozásokra, különösen a mikrovállalkozásokra vonatkozó számviteli követelményekről[25], amely kijelenti, hogy a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv gyakran komoly terheket jelent a kis- és középvállalkozások, különösen a mikrovállalkozások számára, és kéri a Bizottságot, hogy folytassa az említett irányelvek felülvizsgálatára irányuló erőfeszítéseit.

7. A részvényesek, a társasági tagok és harmadik személyek védelme érdekében különös jelentőséggel bír az éves pénzügyi kimutatások és a vezetőségi beszámolók felépítésére és azok tartalmára, illetve az ezekben alkalmazott értékelési módszerekre és közzétételükre vonatkozó nemzeti rendelkezések összehangolása egyes tőkeegyesítő társaságok tekintetében. Ezzel egyidejűleg e vállalkozási formák vonatkozásában az említett területeken összehangolás szükséges, mert egyrészről egyes vállalkozások egynél több tagállamban működnek, másrészről a társasági vagyon nettó eszközértékén túl nem nyújtanak elegendő biztosítékot harmadik személyek számára.

8. Jelentős a száma az olyan partnerségeknek és betéti társaságoknak, amelyeknél a teljes felelőséggel tartozó tagok részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok, ezért a jelen irányelv összehangoló intézkedéseinek rájuk is vonatkozniuk kell.

9. Ezen túlmenően uniós szinten azonos jogi minimumkövetelményeket kell megállapítani azoknak a pénzügyi információknak a körét illetően, amelyeket az egymással versenyben álló vállalkozások a közönség rendelkezésére bocsátanak.

10. Az éves pénzügyi kimutatásoknak megbízható és valós képet kell mutatniuk a vállalkozás eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. E célból a mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozóan kötelező tagolást kell előírni, és meg kell határozni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések és a vezetőségi beszámoló tartalmának minimumát. A „gondolkozz előbb kicsiben” elv szerint a kisvállalkozásokra vonatkozó követelményeket jogszabályban teljes mértékben harmonizálni kell. E vállalkozások aránytalan terheinek elkerülése érdekében a tagállamok nem lehetnek jogosultak további információ bemutatásának előírására. Mindazonáltal a tagállamok előírhatnak további követelményeket a közép- és nagyvállalkozások számára.

11. Meg kell határozni a kis-, közép- és nagyvállalkozások fogalmát, és azok között eszközeik összértéke, árbevételük és alkalmazottaik átlagos létszáma alapján kell különbséget tenni, mivel ezek a tételek általában objektív bizonyítékkal szolgálnak egy vállalat méretéről.

12. Az összehasonlítható és egyenértékű információk közzétételének biztosítása érdekében a megjelenítési és az értékelési elveknek tartalmazniuk kell a tevékenység folyamatosságának elvét, valamint az óvatosság és az eredményszemlélet elvét. Az eszközök és a források, valamint a bevételek és a ráfordítások egymással szemben történő elszámolása nem engedhető meg, és az eszközök és források összetevőit külön-külön kell értékelni. A tételek pénzügyi kimutatásokban történő bemutatásának figyelembe kell vennie a mögöttes ügylet vagy megállapodás gazdasági realitását vagy kereskedelmi tartalmát. A pénzügyi kimutatásokban történő megjelenítést, értékelést, bemutatást és közzétételt a lényegesség elvének kell vezérelnie.

13. Az éves pénzügyi kimutatásokban megjelenített tételeket a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő információ megbízható legyen. Ugyanakkor a tagállamokat fel kell hatalmazni, hogy engedélyezhessék, illetve előírhassák a vállalkozások számára a befektetett eszközök átértékelését annak érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználóinak aktuálisabb információt nyújthassanak.

14. Annak igénye, hogy a pénzügyi információk a Közösség egészében összehasonlíthatók legyenek, szükségessé teszi, hogy a tagállamoknak előírják az egyes pénzügyi instrumentumok valósérték-alapú elszámolási módszeren alapuló rendszerének engedélyezését. Továbbá a valósérték-alapú elszámolási rendszerek olyan információkat szolgáltatnak, amelyek a pénzügyi kimutatások felhasználói számára jelentősebbek lehetnek, mint a beszerzési áron/előállítási költségen alapuló információ. Ennek megfelelően a tagállamoknak minden vállalkozás, illetve azok minden csoportja tekintetében meg kell engedniük a valósérték-alapú rendszerek alkalmazását mind az éves, mind a konszolidált pénzügyi kimutatások esetében, vagy csupán a konszolidált pénzügyi kimutatások esetében. Ezenkívül a tagállamoknak rendelkezniük kell annak lehetőségével, hogy a pénzügyi instrumentumok kivételével az eszközök esetében engedélyezzék vagy előírják a valósérték-alapú számvitelt.

15. A mérlegnek egyféle tagolására van szükség annak lehetővé tétele érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói az Unión belül összehasonlíthassák a vállalkozások pénzügyi helyzetét. A tagállamoknak azonban képesnek kell lenniük arra, hogy a vállalkozások számára engedélyezhessék, illetve előírhassák a tagolás módosítását és a mérleg oly módon történő bemutatását, amely különbséget tesz a hosszú és rövid lejárat között. Az eredménykimutatásnak a ráfordítások jellegét, valamint a ráfordítások funkcióját bemutató tagolását is engedélyezni kell. A tagállamok kötelesek előírni az egyik vagy mindkét említett tagolás alkalmazását. A tagállamoknak arra is jogosultnak kell lenniük, hogy engedélyezhessék a vállalkozások számára a teljesítményről szóló nyilatkozat bemutatását az egyik megengedett tagolás szerinti eredménykimutatás elkészítése helyett. A kis- és középvállalkozások számára az előírt tagolásokkal kapcsolatban egyszerűsítéseket kell biztosítani.

16. Az összehasonlíthatóság érdekében gondoskodni kell többek között a módosítások, a goodwill, a céltartalékok, az árukészletek és a helyettesíthető eszközök, a rendkívüli nagyságú vagy előfordulású bevétel és ráfordítás megjelenítésének, értékelésének és bemutatásának közös keretrendszeréről.

17. A mérlegben és az eredménykimutatásban bemutatott információt közzétételekkel kell kiegészíteni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő melléklet útján. A pénzügyi kimutatások felhasználóinak általában korlátozott igényük van a kisvállalkozások kiegészítő információira, a kisvállalkozásoknak pedig költséges lehet a közzéteendő kiegészítő információ összegyűjtése. Ezért indokolt a korlátozott közzétételi rendszer kialakítása a kisvállalkozások számára. Ugyanakkor, ha a kisvállalkozás úgy véli, hogy előnyös számára, ha a közép- és nagyvállalkozások számára előírt további közzétételek közül néhányat teljesít, nem akadályozható meg, hogy így cselekedjen.

18. A kis- és középvállalkozások által készített pénzügyi kimutatások felhasználóinak általában összetettebbek az igényei. Ezért bizonyos területeken további közzétételeket kell teljesíteni. Indokolt lehet a mentesítés egyes szóban forgó közzétételi kötelezettség alól, ha azok egyes személyek vagy a vállalkozás számára hátrányosak lehetnek.

19. A vezetőségi beszámoló és a konszolidált vezetőségi beszámoló fontos részét képezi a pénzügyi beszámolásnak. Valós áttekintést kell adni az üzletmenet fejlődéséről és helyzetéről, az üzleti tevékenység terjedelmével és összetettségével összhangban. Az információ nem korlátozódhat a vállalkozás üzleti tevékenységének pénzügyi aspektusaira, továbbá elemezni kell az üzleti tevékenység azon környezeti és társadalmi szempontjait is, amelyek szükségesek a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez. Azokban az esetekben, amikor a konszolidált vezetőségi beszámolót és az anyavállalat vezetőségi beszámolóját egyetlen beszámolóban mutatják be, helyénvaló lehet nagyobb hangsúlyt fektetni azon kérdésekre, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozások egésze szempontjából jelentősek. Figyelemmel azonban a középvállalkozások potenciális terheire, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok úgy dönthessenek, hogy az ilyen vállalkozások vezetőségi beszámolói esetében lemondanak a nem pénzügyi információ szolgáltatásának kötelezettségéről.

20. A tagállamoknak rendelkezniük kell annak lehetőségével, hogy a kisvállalkozásokat mentesítsék a vezetőségi beszámoló összeállításának kötelezettsége alól, feltéve, hogy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben feltüntetik a saját részvények megszerzésére vonatkozó, a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv[26] 22. cikkének (2) bekezdésében említett adatokat.

21. Mivel a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kiemelkedő szerepet tölthetnek be a működésük helye szerinti gazdaságokban, a jelen irányelv vállalatirányítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezései minden közérdeklődésre számot tartó jogalanyra érvényesek.

22. Számos vállalkozás vállalkozáscsoport tagja. Hogy az ilyen vállalkozáscsoportokkal kapcsolatos pénzügyi információkat a tagok és a harmadik személyek megismerhessék, konszolidált pénzügyi kimutatásokat kell készíteni. A konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó nemzeti jogszabályokat ezért össze kell hangolni, hogy azok az adatok, amelyeket a vállalkozásoknak az Unióban közzé kell tenniük, egymással összevethetők és egyenértékűek legyenek.

23. A konszolidált pénzügyi kimutatásoknak elméletben valamely anyavállalat és leányvállalatainak tevékenységeit egyetlen gazdasági egységként (egy csoportként) kell bemutatniuk; az anyavállalat által ellenőrzött vállalkozásokat leányvállalatoknak kell tekinteni. Az ellenőrzésnek a szavazati jogok többségének birtoklásán kell alapulnia, azonban a többi részvényessel vagy taggal fennálló megállapodások esetén is létezhet ellenőrzés. Bizonyos körülmények közepette hatékony ellenőrzés gyakorolható akkor, ha az anyavállalat a leányvállalat részvényeinek kisebb részével rendelkezik. A tagállamoknak jogosultnak kell lenniük annak előírására, hogy azok a nem ellenőrzött vállalkozások, amelyeket egységes alapon irányítanak, vagy amelyeknek közösek a vezető tisztségviselőik, az igazgatóságuk vagy a felügyelőbizottságuk, kerüljenek be a konszolidált pénzügyi kimutatásokba.

24. Az a leányvállalat, amely egyúttal anyavállalat is, köteles konszolidált éves pénzügyi kimutatást készíteni. Mindazonáltal a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy az ilyen anyavállalatot meghatározott körülmények között mentesítsék a konszolidált pénzügyi kimutatások készítésének kötelezettsége alól, feltéve hogy tagjai és a harmadik személyek megfelelő védelemben részesülnek.

25. A kisebb csoportoknak mentesülniük kell a konszolidált pénzügyi kimutatások készítésének kötelezettsége alól, mivel a kisvállalkozások pénzügyi kimutatásainak felhasználóinak nincsenek összetett tájékoztatási igényeik, az anyavállalat és a leányvállalatok éves pénzügyi kimutatásain felüli konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése pedig költséges lehet. A tagállamoknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy ugyanezen a költség/haszon alapon mentesítsék a közepes nagyságú csoportokat a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésének kötelezettsége alól.

26. A konszolidálás előírja a vállalkozások eszközeinek és forrásainak, valamint bevételeinek és ráfordításainak teljes körű figyelembevételét, és az egyéb részesedések külön közzétételét a konszolidált mérlegben a tőke és a tartalékok alatt, valamint a csoport eredményében meglévő nem ellenőrző részesedések közzétételét a konszolidált eredménykimutatásban. A szükséges korrekciókat azonban végre kell hajtani a konszolidált vállalkozások közötti kapcsolatok hatásának kiküszöbölése érdekében. Ki kell szűrni a konszolidált pénzügyi kimutatásokból különösen a vállalkozások közötti tartozásokat és követeléseket, a vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos bevételt és kiadást, valamint a vállalkozások közötti ügyletekből származó eredményt ott, ahol azt az eszközök könyv szerinti értékében figyelembe vették.

27. Az éves pénzügyi kimutatások elkészítésére vonatkozó megjelenítési és értékelési elveknek a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére is érvényesnek kell lenniük.

28. A társult vállalkozásokat a konszolidált éves beszámolóban a tőkemódszer alkalmazásával kell szerepeltetni. A tagállamoknak jogosultnak kell lenniük annak engedélyezésére vagy előírására, hogy egy közösen irányított vállalkozást arányosan bevonjanak a konszolidált pénzügyi kimutatásokba.

29. A konszolidált pénzügyi kimutatásoknak a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések formájában a konszolidálásban egységes egészként kimutatott vállalkozásokkal kapcsolatos összes közzétételt tartalmazniuk kell. A leányvállalatokkal, társult vállalkozásokkal, közös irányítás alatt lévő vállalkozásokkal és egyéb részesedésekkel kapcsolatban szintén közzé kell tenni azok nevét, székhelyét és a vállalkozás tőkéjében meglévő csoportérdekeltséget.

30. Az éves pénzügyi kimutatásokat a jelen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak a 2009/101/EK irányelvnek megfelelően kell közzétennie. Azonban helyénvaló úgy rendelkezni, hogy ezen a téren is engedélyezhetők bizonyos eltérések a kis- és középvállalkozások számára.

31. Nyomatékosan bátorítjuk a tagállamokat, hogy alakítsanak ki olyan elektronikus közzétételi rendszereket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy csak egyszer kelljen benyújtaniuk a számviteli adataikat – ideértve a jogszabályban előírt pénzügyi kimutatásaikat is –, olyan formában, amely több felhasználó számára lehetővé teszi, hogy könnyedén hozzáférjenek az adatokhoz, illetve felhasználhassák azokat. Ezek a rendszerek azonban nem jelenthetnek terhet a kis- és középvállalkozások számára.

32. Egy vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai minimumkövetelményként együttes felelősséggel tartoznak a vállalkozás felé az éves pénzügyi kimutatások és a vezetőségi beszámolók összeállításáért és közzétételéért. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni a konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjaira is. E testületeknek a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül kell eljárniuk. Ez nem gátolja meg a tagállamokat abban, hogy továbbmenjenek, és közvetlen felelősséget írjanak elő a részvényesekkel vagy akár más érdekeltekkel szemben.

33. Az éves pénzügyi kimutatások, a konszolidált pénzügyi kimutatások, a vezetőségi beszámoló és a konszolidált vezetőségi beszámoló elkészítéséért és közzétételéért való felelősség a nemzeti jogszabályokon alapul. A nemzeti joggal összhangban megfelelő felelősségre vonatkozó szabályoknak kell érvényesülniük az ügyviteli, ügyvezető és felügyeleti testületek tagjaira. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározhassák a felelősség mértékét.

34. A hiteles pénzügyi beszámolás folyamatának az egész Unióban történő előmozdítása érdekében egy adott vállalkozás pénzügyi jelentéseinek elkészítéséért felelős vállalati testület tagjainak feladata kell, hogy legyen annak biztosítása, hogy a vállalkozás éves pénzügyi kimutatásaiban és éves vezetőségi beszámolóiban szereplő pénzügyi információk megbízható és valós képet mutassanak.

35. Az éves pénzügyi kimutatásokat és a konszolidált pénzügyi kimutatásokat ellenőriznie kell egy könyvvizsgálónak. Az a követelmény, amely szerint a könyvvizsgálói véleménynek meg kell állapítania, hogy az éves vagy a konszolidált pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e a pénzügyi beszámolásra vonatkozó keretszabályokkal összhangban, nem jelenti az adott vélemény terjedelmének korlátozását, hanem tisztázza azon összefüggéseket, amelyekben annak kifejtésére sor került. A kisvállalkozások éves pénzügyi kimutatásaira nem vonatkozhat ez az ellenőrzési kötelezettség, mivel az ellenőrzés jelentős adminisztratív terhet jelenthet a vállalkozások e kategóriája számára; számos kisvállalkozás esetében ugyanazok a személyek egyszerre részvényesek is és vezető tisztségviselők is, ezért csak korlátozottan van szükség harmadik személyek garanciájára a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban.

36. A kormányok részére teljesített kifizetések fokozottabb átláthatóságának biztosítása érdekében a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy az elsődleges erdők fakitermelésében aktív nagyvállalkozások és közérdeklődésre számot tartó jogalanyok[27] kötelesek éves alapon egy külön beszámolóban közzétenni a működésük szerinti országok kormányai részére teljesített lényeges kifizetéseiket. Ezek a vállalkozások a természeti erőforrásokban, különösen az ásványi anyagokban, kőolajban, földgázban és elsődleges erdőkben gazdag országokban működnek. A beszámolónak olyan módon kell tartalmaznia a kifizetések fajtáit, hogy összehasonlíthatók legyenek az EITI-ben (Extractive Industries Transparency Initiative – átláthatósági kezdeményezés a nyersanyag-kitermelő iparágak vonatkozásában) résztvevő vállalkozások által közzétett kifizetésekkel. A kezdeményezés kiegészíti az EU FLEGT cselekvési tervét (az erdészeti jogszabályok végrehajtása, az erdészeti irányítás és az erdészeti termékek kereskedelme)[28] és a fára és fatermékekre vonatkozó rendeletet[29] is, amely előírja a fatermékek kereskedői számára, hogy kellő gondossággal járjanak el az illegális faanyagok uniós piacra való bejutásának megakadályozása érdekében.

37. A beszámolóknak meg kell könnyítenie az erőforrásokban gazdag országok számára az EITI elvek és feltételek megvalósítását[30], valamint az állampolgárokkal szembeni elszámolást az olyan kifizetések tekintetében, amelyeket a kormányok a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy az elsődleges erdők fakitermelésében aktív, a joghatóságuk alatt működő vállalkozásoktól kapnak. A beszámolónak a közzétételeket ország- és projektalapon kell tartalmaznia, ha a projektet tekintik annak a legalacsonyabb szintű működési beszámolási egységnek, amelyen a vállalkozás rendszeres belső vezetőségi jelentéseket készít; például egy koncesszió, földrajzi medence stb., és ha a kifizetések ilyen projektekhez kötődnek. Figyelemmel az átfogó célra, amely szerint a szóban forgó országokban elő kell segíteni a felelősségteljes kormányzást, értékelni kell a bejelentendő kifizetések lényegességét a fogadó kormányokkal kapcsolatban. A lényegességnek számos kritériuma elképzelhető, például abszolút összegű kifizetések vagy egy százalékos küszöb (mint például egy adott ország GDP-jének bizonyos százalékát meghaladó összegek), amelyek meghatározhatók egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban. A Bizottságnak a jelentéstételi rendszert az irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül felül kell vizsgálnia és arról jelentést kell készítenie. A felülvizsgálat kiterjed a rendszer hatékonyságára és figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket, a versenyképesség és energiabiztonság kérdéseit is beleértve. A felülvizsgálat emellett figyelembe veszi a kifizetési információk elkészítőinek és felhasználóinak tapasztalatát, és mérlegeli, hogy indokolt lenne-e kiegészítő kifizetési információk, például tényleges adókulcsok, és kedvezményezettekre vonatkozó adatok, például bankszámla-adatok előírása.

38. A 2011. májusi deauville-i G8-csúcs következtetéseivel összhangban és a nemzetközileg egyenlő feltételek előmozdítása érdekében a Bizottságnak továbbra is arra kell ösztönöznie nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be hasonló követelményeket. Ebben az összefüggésben különösen fontos a vonatkozó nemzetközi számviteli standarddal kapcsolatos munka folytatása.

39. A társasági formákra vonatkozó tagállami és uniós jogszabályok jövőbeni változásainak figyelembevétele érdekében, a Bizottságot fel kell ruházni a jogi aktusok elfogadására irányuló, a Szerződés 290. cikke szerinti hatáskörrel a vállalkozások I. és II. mellékletben található listájának aktualizálása tekintetében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása a vállalkozások méretével kapcsolatos kritériumok kiigazításához is szükséges, mivel az idő múlásával az infláció aláássa azok valós értékét. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A nyersanyag-kitermelő iparág és az elsődleges erdők fakitermelői által a kormányok részére teljesített kifizetésekkel kapcsolatos közzétételek megfelelő szintjének biztosítása, valamint ennek az irányelvnek az egységes alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a Szerződés 290. cikkének megfelelően, a kifizetések lényegességére vonatkozó koncepció részletes meghatározásával kapcsolatban.

40. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

41. Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a határon túlnyúló befektetések elősegítését, illetve az egész Unióra kiterjedő összehasonlíthatóság, valamint a pénzügyi kimutatások és jelentések iránti közbizalom javítását a fokozott mértékű és következetes, konkrét nyilvánosságra hozatal révén a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezen irányelv terjedelme és hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

42. Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája ismer el,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KATEGÓRIÁI

1. cikk

Hatály

43. Az ezen irányelv által előírt összehangoló intézkedéseket az alábbiakra kell alkalmazni:

44. a tagállamoknak az I. mellékletben felsorolt jogi formájú vállalkozásokkal kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire;

45. a tagállamoknak a II. mellékletben felsorolt jogi formájú vállalkozásokkal kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire, ha az összes korlátlan felelősségű tag az I. mellékletben felsorolt jogi formájú vállalkozás vagy olyan vállalkozás, amely nem tartozik egyik tagállam jogának hatálya alá sem, társasági formája viszont hasonló a 2009/101/EK irányelv 1. cikkében felsoroltakhoz;

46. a II. mellékletben felsorolt jogi formájú vállalkozások, ahol az összes korlátlan felelősségű tag:

i. az I. mellékletben felsorolt jogi formájú vállalkozás vagy olyan vállalkozás, amely nem tartozik egyik tagállam jogának hatálya alá sem, társasági formája viszont hasonló a 2009/101/EK irányelv 1. cikkében felsoroltakhoz, vagy

ii. a II. mellékletben felsorolt jogi formájú vállalkozás, ha az összes korlátlan felelősségű tag az I. mellékletben meghatározott jogi formájú vállalkozás vagy olyan vállalkozás, amely nem tartozik egyik tagállam jogának hatálya alá sem, társasági formája viszont hasonló a 2009/101/EK irányelv 1. cikkében felsoroltakhoz.

2. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 42. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazíthassa a vállalkozások I. és II. mellékletben található, az (1) bekezdésben említett listáját.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(1) „közérdeklődésre számot tartó jogalanyok”: olyan jogalanyok, amelyekre valamely tagállam joga az irányadó a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének (13) pontjában meghatározottak szerint[31];

(2) „egyéb részesedés”: más vállalkozások tőkéjében értékpapír formában megjelenő vagy meg nem jelenő részesedés, amely célja az ilyen vállalkozásokkal kialakított tartós kapcsolatból eredő hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e részesedés birtokosa; Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés, egyéb részesedésnek tekintendő, ha meghaladja a tagállamok által megállapított százalékos arányt, amely legfeljebb 20%;

(3) „kapcsolt fél”: jelentése megegyezik az 1126/2008/EK rendelet által elfogadott 24. nemzetközi számviteli standardban foglalt jelentéssel;

(4) „befektetett eszközök”: azok az eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét;

(5) „nettó árbevétel”: a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények, az általános forgalmi adó és a forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után;

(6) „beszerzési ár”: a fizetendő ár és az azzal kapcsolatos összes további költség;

(7) „előállítási költség”: az adott tételhez közvetlenül hozzárendelhető nyersanyagok árát és egyéb költségeket jelenti. Ésszerű arányban ide tartozhatnak az adott tételhez közvetett módon kapcsolódó egyéb költségek is – amennyiben azok az előállítási időszakban merültek fel. A forgalmazási költségek nem tartozhatnak ide;

(8) „értékmódosítás”: azok a kiigazítások, amelyek célja az egyes eszközök értékében a mérleg fordulónapján megállapított csökkenések figyelembevétele, akár végleges a csökkenés, akár nem;

(9) „anyavállalat”: az a vállalkozás, amely egy vagy több leányvállalat felett ellenőrzést gyakorol;

(10) „leányvállalat”: az a vállalkozás, amely felett egy anyavállalat ellenőrzést gyakorol;

(11) „csoport”: egy konszolidációba bevont anyavállalat és annak összes leányvállalata;

(12) „kapcsolt vállalkozások”: két vagy több olyan vállalkozás, amely egy csoporton belül kapcsolódik egymáshoz;

(13) „társult vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás egyéb részesedéssel rendelkezik, és amelynek működési és pénzügyi politikái felett a másik vállalkozás jelentős befolyást gyakorol. Valamely vállalkozás befolyása akkor tekinthető jelentősnek egy másik vállalkozás felett, ha a részvényesek vagy tagok szavazati jogának 20 %-ával vagy annál többel rendelkezik az adott vállalkozásban.

3. cikk

A vállalkozások és a csoportok kategóriái

47. Kisvállalkozások azok a vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét:

48. mérlegfőösszeg: 5 000 000 EUR;

49. nettó árbevétel: 10 000 000 EUR;

50. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 50 fő

51. Középvállalkozások azok a vállalkozások, amelyek nem kisvállalkozások, és a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét:

52. mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;

53. nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;

54. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő.

55. Nagyvállalkozások azok a vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon a következő három feltétel közül kettőt túllépnek:

56. mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;

57. nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;

58. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő.

59. Kisebb csoportok azok az anyavállalatból és leányvállalatokból álló csoportok, amelyek az anyavállalat mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét:

60. mérlegfőösszeg: 5 000 000 EUR;

61. nettó árbevétel: 10 000 000 EUR;

62. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 50 fő.

63. Közepes nagyságú csoportok azok az anyavállalatból és leányvállalatokból álló csoportok, amelyek nem kisebb csoportok, és amelyek az anyavállalat mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét:

64. mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;

65. nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;

66. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő.

67. A tagállamok megengedhetik, hogy a 25. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett összevonást és a 25. cikk (7) bekezdésében említett halmozódások kiszűrését ne érvényesítsék, amikor a jelen cikk (4) és (5) bekezdésében említett határértékeket kiszámítják. Ilyen esetben a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozó felső határokat 20 %-kal meg kell emelni.

68. Amennyiben a tagállam nem vezette be az eurót, úgy az (1)–(5) bekezdésben meghatározott összegekkel egyenértékű összeget a nemzeti pénznemben az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon a napon közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, amelyen az említett összegeket megállapító irányelv hatályba lép.

69. Ha a vállalkozás a mérlegfordulónapján az (1)-(5) bekezdésben megadott három feltétel közül kettőnek a küszöbértékét túllépi, illetve, ha a küszöbértéket többet nem lépi túl, ez a tény annyiban érinti a jelen irányelvben előírt eltérések alkalmazását, amennyiben két egymást követő üzleti évben fordul elő.

70. E cikk (1)–(5) bekezdésében említett mérlegfőösszeg a 9. cikkben előírt tagolás „eszközök” alatti A-tól D-ig szereplő tételeit tartalmazza.

71. Az infláció hatásaira tekintettel elvégzett korrigálás érdekében a Bizottság köteles időszakonként megvizsgálni és szükség esetén a 42. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítani az e cikk (1)-(5) bekezdésében említett fogalommeghatározásokat, figyelembe véve az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett inflációs intézkedéseket.

2. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK

4. cikk

Általános rendelkezések

72. Az éves pénzügyi kimutatások egységet alkotnak, és minden vállalkozás tekintetében tartalmazzák legalább a mérleget, az eredménykimutatást, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseket.

A tagállamok a kisvállalkozásokon kívül minden vállalkozás számára előírhatják, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokon kívül egyéb kimutatásokat is belefoglaljanak az éves pénzügyi kimutatásokba.

73. Az éves pénzügyi kimutatásokat áttekinthetően és a jelen irányelv rendelkezései szerint állítják össze.

74. Az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet mutatnak a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. Ha a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nem elegendő ahhoz, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről, további információkat kell közölni.

75. Ha kivételes esetben ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása nem egyeztethető össze a (3) bekezdésben megállapított kötelezettséggel, akkor az említett rendelkezéstől el kell térni annak érdekében, hogy a beszámoló megbízható és valós képet adjon a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. Minden ilyen eltérést fel kell tüntetni a kiegészítő mellékletben az annak alapjául szolgáló indokok ismertetésével, továbbá az eltérésnek az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásáról szóló nyilatkozattal együtt.

76. A tagállamok előírhatják a kisvállalkozásoktól eltérő vállalkozások számára, hogy a jelen irányelv által előírt információn kívül további információkat tegyenek közzé éves pénzügyi kimutatásaikban.

5. cikk

A pénzügyi beszámolás általános elvei

77. Az éves pénzügyi kimutatásokban bemutatott tételeket az alábbi általános elveknek megfelelően kell megjeleníteni és értékelni:

78. a vállalkozásról vélelmezni kell, hogy tevékenységét folyamatosan végzi;

79. a számviteli politikákat és az értékelési módszereket az egyik üzleti évről a másikra következetesen, egységesen kell alkalmazni;

80. a megjelenítést és az értékelést az óvatosság elve alapján kell elvégezni, így különösen:

i. csak a mérleg fordulónapjáig realizált nyereség jeleníthető meg,

ii. meg kell jeleníteni a tárgyidőszakban vagy az előző üzleti évek során felmerülő valamennyi kötelezettséget, még akkor is, ha ezek a kötelezettségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté,

iii. valamennyi értékcsökkenést meg kell jeleníteni, függetlenül attól, hogy az üzleti év veszteséggel vagy nyereséggel zárul;

81. a mérlegben és az eredménykimutatásban megjelenített összegeket az eredményszemlélet alapján kell kiszámítani;

82. az egyes üzleti évek nyitómérlegének meg kell felelnie az előző üzleti év zárómérlegének;

83. az eszköz és forrástételek alkotó elemeit külön-külön kell értékelni;

84. az eszközök és a források, valamint a bevételek és a ráfordítások egymással szemben történő elszámolása tilos;

85. az eredménykimutatás és a mérleg tételeiben szereplő összegek bemutatásakor tekintetbe kell venni az azok alapjául szolgáló ügylet vagy megállapodás lényegét;

86. a pénzügyi kimutatásokban megjelenített tételeket a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni;

87. az éves pénzügyi kimutatásokban szereplő megjelenítés, értékelés, bemutatás és közzététel során figyelembe kell venni az érintett tételek lényegességét.

88. Az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontja alapján megjelenített összegeken kívül a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a tárgyidőszakban vagy az előző üzleti évek során felmerülő valamennyi előrelátható kötelezettséget és feltételezhető veszteséget meg kell jeleníteni, még akkor is, ha e kötelezettségek vagy veszteségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté.

89. Kivételes esetekben megengedhető az ezektől az általános alapelvektől való eltérés annak érdekében, hogy megbízható és valós képet mutassanak a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. Az ilyen eltérést a kiegészítő mellékletben közölni kell, az alapjául szolgáló indokok ismertetésével és az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásáról szóló értékeléssel együtt.

6. cikk

Alternatív értékelési módszer az átértékelt értéken kimutatott befektetett eszközök esetében

90. Az 5. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely csoportjának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a befektetett eszközöket átértékelt értéken mutassák ki. Ha nemzeti jogszabály előírja az ilyen jellegű értékelést, meg kell határoznia annak tartalmát és korlátait, valamint alkalmazási szabályait.

2. Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a „tőke és tartalék” alatt szereplő átértékelési tartalék tétel alatt kell kimutatni a beszerzési áron vagy az előállítási költségen alapuló értékelés és az átértékelésen alapuló értékelés közötti különbözet összegét.

Az átértékelési tartalék bármikor részben vagy egészben tőkésíthető.

Az átértékelési tartalékot csökkenteni kell, amennyiben az ott elszámolt összegek többé nem szükségesek a számvitel átértékelési módszerének megvalósításához. A tagállamok az átértékelési tartalék alkalmazására irányadó szabályokat állapíthatnak meg, feltéve, hogy az átértékelési tartalékból az eredménybe átvezetett összeg csak akkora lehet, amekkora összeget ráfordításként az eredménykimutatásba beállítottak, vagy amennyiben azok ténylegesen realizált értékbeli növekedést tükröznek. Az átértékelési tartalékot sem közvetetten, sem közvetlenül, még részben sem lehet felosztani, kivéve, ha realizált gyarapodásról van szó.

A jelen bekezdés második és harmadik albekezdésében meghatározott esetek kivételével az átértékelési tartalékot nem lehet csökkenteni.

3. Az értékmódosításokat minden évben az átértékelt összeg alapján kell kiszámítani. Ugyanakkor a 8. és a 12. cikktől való eltérési lehetőségként a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy csak a beszerzési áron vagy az előállítási költségen alapuló értékelési módszer eredményeként felmerülő értékmódosítások összegét mutassák ki a 13. és 14. cikkben előírt tagolások megfelelő tételeiben, és hogy az e cikk szerinti újraértékelési módszer eredményeként keletkező különbözet elkülönítetten szerepeljen a különböző változatokban.

7. cikk

A valós érték alternatív értékelési módszere

1. Az 5. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve és a jelen cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel:

91. a tagállamoknak meg kell engedniük vagy elő kell írniuk valamennyi vállalkozásra vagy a vállalkozások bármely csoportjaira a pénzügyi instrumentumok – beleértve a származékos pénzügyi instrumentumokat is – valós értéken történő értékelését.

92. A tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely csoportjának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a pénzügyi instrumentumokon kívüli, speciális eszközkategóriák értékét a valós értékre hivatkozással állapítsák meg.

Az ilyen engedélyt vagy előírást a konszolidált pénzügyi kimutatásokra lehet korlátozni.

93. Ezen irányelv alkalmazásában azt az árualapú szerződést, amely feljogosítja a szerződő feleket, hogy a szerződést akár pénzben, akár más pénzügyi instrumentummal teljesítsék, származékos pénzügyi instrumentumnak kell tekinteni, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

94. a felek azt a vállalkozás várható beszerzési, értékesítési vagy használati célkitűzése érdekében kötötték és tartják fenn;

95. azt kezdettől fogva árualapú szerződésként jelölték meg;

96. várhatóan eszközátadással teljesül.

97. Az (1) bekezdés a) pontja kizárólag az alábbi kötelezettségekre alkalmazandó:

98. kereskedési portfólió részeként fennálló kötelezettségek;

99. származékos pénzügyi instrumentumok.

100. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékelés nem alkalmazandó a következőkre:

101. az esedékességükig megtartott nem származékos pénzügyi instrumentumokra;

102. a vállalkozás saját kölcsöneire és követeléseire, ha azokat nem tekintik kereskedelmi célúnak;

103. a leányvállalatokban, a társult vállalkozásokban és a közös vállalkozásokban szerzett részesedést jelentő befektetésekre, a vállalkozás által kibocsátott tulajdoni részesedést jelentő instrumentumokra, az üzleti kombinációk körébe tartozó feltételes szerződésekre, valamint más, az általános elvárásokkal szemben olyan különleges jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumokra, amelyeket a többi pénzügyi instrumentumtól eltérően kell számba venni.

104. Az 5. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve, a tagállamok megengedhetik, hogy a fedezeti ügyletek elszámolási rendszerének valós értéket alapul vevő módszerét figyelembe véve a fedezett tételeket, bármely fedezett tételnek minősülő eszközre vagy forrásra vonatkozóan, vagy ezek meghatározott arányos része esetében, sajátos, a módszerből következő összegben értékeljék.

105. E cikk (3) és (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok megengedhetik vagy előírhatják a pénzügyi instrumentumoknak az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban lévő megjelenítését, értékelését és közzétételét.

106. E cikk értelmében a valós értéket valamely alábbi értékre történő hivatkozással kell meghatározni:

107. a piaci értéket kell alapul venni azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyek esetében a mértékadó piac könnyen azonosítható. Ha a piaci érték nem könnyen meghatározható egy adott instrumentumra, de annak összetevőire vagy egy hasonló instrumentumra meghatározható, a piaci érték az összetevőkből vagy a hasonló instrumentumból képezhető;

108. az általános értékelési eljárások és módszerek alapján kapott értéket kell annak tekinteni azokra az instrumentumokra, amelyeknél a mértékadó piac nem könnyen azonosítható. Az ilyen értékelési eljárásoknak és módszereknek biztosítaniuk kell, hogy a piaci értéket ésszerűen közelítsék.

Azokat a pénzügyi instrumentumokat, amelyeket nem lehet az a) vagy a b) pont szerinti módszerekkel megbízhatóan értékelni, a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni.

109. Az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére, ha egy pénzügyi instrumentumot valós értéken értékeltek, az értékváltozást figyelembe kell venni az eredménykimutatásban. Az ilyen változás azonban közvetlenül a valós értékelés tartalékával szemben számolandó el akkor, ha:

110. a számba vett instrumentum fedezeti célt szolgál olyan fedezeti ügylet elszámolási rendszere keretében, amely megengedi, hogy az értékváltozás egészét vagy részét ne az eredménykimutatásban szerepeltessék; vagy

111. az értékváltozás olyan átszámítási különbözethez kapcsolódik, amely a vállalkozásnak külföldi vállalkozásban lévő nettó befektetése részét képező valamely monetáris tétel átszámítása során keletkezett.

A tagállam engedélyezheti vagy előírhatja, hogy az értékesíthető pénzügyi eszköz – ide nem értve a származékos pénzügyi instrumentumot – értékváltozását közvetlenül a valós értékelés tartalékába vegyék fel. A valós értékelés tartalékába felvett összeget módosítani kell, ha az a) és a b) pont alkalmazásához arra már nincs szükség.

112. Az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely csoportjának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy amennyiben a pénzügyi instrumentumok kivételével egy eszközt valós értéken értékeltek, az érték változását fel kell venniük az eredménykimutatásba.

3. FEJEZET

MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS

8. cikk

A mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések

113. A mérleg és az eredménykimutatás felépítése nem változtatható meg az egyik üzleti évről a másikra. Kivételes esetekben megengedhető az eltérés ettől az elvtől annak érdekében, hogy megbízható és valós képet mutassanak a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről. Minden ilyen eltérést fel kell tüntetni a kiegészítő mellékletben az annak alapjául szolgáló indokok ismertetésével együtt.

114. A mérlegben és az eredménykimutatásban a 9., 13. és a 14. cikkben előírt tételeket külön-külön, a megadott sorrendben kell kimutatni. A tételek továbbrészletezését engedélyezni kell, feltéve, hogy a tagolás előírásainak eleget tesznek. Új tételeket is fel lehet venni, feltéve, hogy ezek tartalmát nem fedi a tagolásban megadott egyik tétel sem. A tagállamok előírhatják az ilyen jellegű további részletezést vagy új tételek felvételét.

115. Ha a vállalkozás sajátos jellege úgy kívánja, a mérlegben és az eredménykimutatásban az arab számokkal jelzett tételek előírt szerkezetét, nómenklatúráját és terminológiáját ki kell igazítani. A tagállamok előírhatnak ilyen kiigazításokat egy adott gazdasági ágazatba tartozó vállalkozások esetében.

116. A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő minden egyes tételnél be kell mutatni az előző üzleti évre vonatkozó megfelelő adatot. Az adatok össze nem hasonlíthatóságát és esetleges helyesbítését minden esetben közölni kell a pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében, a megfelelő magyarázatokkal együtt.

117. A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolásának kiigazítását annak érdekében, hogy az tartalmazza az eredmény felosztását.

118. Társult vállalkozások tekintetében:

119. A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják az éves pénzügyi kimutatásokban elszámolandó társult vállalkozások tekintetében a tőkemódszer használatát a 27. cikk (2)–(8) bekezdésében foglaltak szerint, figyelembe véve azokat az elengedhetetlen módosításokat, amelyek az éves pénzügyi kimutatásoknak a konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz képest meglévő sajátos ismérveiből származnak.

120. A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a társult vállalkozásnak tulajdonítható eredményrészt csak a már megkapott vagy még követelhető osztalék mértékében jelenítsék meg az eredménykimutatásban.

121. Ha a társult vállalkozásnak tulajdonítható, az eredménykimutatásban megjelenített eredmény meghaladja a már átvett osztalékok összegét vagy az igényelhető kifizetést, a különbözet összegét egy olyan tartalékba kell elhelyezni, amely nem osztható ki a részvényesek között.

9. cikk

A mérleg tagolása

A mérleg bemutatására vonatkozóan a tagállamok az alábbi tagolást kötelesek előírni:

Eszközök

A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

amelyből befizetésre előírnak

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a fizetési felszólítás szerinti jegyzett tőkekövetelés a „tőke és tartalék” alatt kerüljön kimutatásra. Ilyen esetben a jegyzett, de még be nem fizetett tőkerésznek az eszközök között kell megjelennie az A., vagy a C. II. 5. tétel alatt.)

B. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

122. Kutatási és fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jogszabály az eszközök közötti kimutatásukat engedélyezi.

123. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és értékek, ha ezeket

124. ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a B. I. 3. tétel alatt kimutatni; vagy

125. maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben nemzeti jogszabály ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.

126. Üzleti- vagy cégérték, amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.

127. Adott előlegek.

II. Tárgyi eszközök

128. Ingatlanok.

129. Műszaki berendezések és gépek.

130. Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.

131. Adott előlegek és befejezetlen beruházások.

III. Befektetett pénzügyi eszközök

132. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban.

133. Kapcsolt vállalkozásnak adott kölcsön.

134. Egyéb részesedés.

135. Egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.

136. Befektetett eszközként tartott beruházások.

137. Egyéb adott kölcsön.

138. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában azok elszámolási értékének feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

C. Forgóeszközök

I. Készletek

139. Nyers-, segéd- és üzemanyagok.

140. Befejezetlen és félkész termékek.

141. Késztermékek és áruk.

142. Adott előlegek.

II. Követelések

(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú követeléseket.)

143. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).

144. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben.

145. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

146. Egyéb követelések.

147. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a tőkekövetelés eszközként az A. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

148. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ez a tétel eszközként a D. tétel alatt kerüljön kimutatásra).

III. Befektetések

149. Részesedések kapcsolt vállalkozásokban.

150. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában azok elszámolási értékének feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan nemzeti jogszabály ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

151. Egyéb befektetések.

IV. Bankbetétek és készpénzkészlet

D. Aktív időbeli elhatárolások

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezek a tételek eszközként a C. II. 6. tétel alatt kerüljenek kimutatásra).

Tőke, tartalékok és kötelezettségek

A. Tőke és tartalékok

I. Jegyzett tőke

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a fizetési felszólítás szerinti tőkekövetelés e tétel alatt kerüljön kimutatásra. Ilyen esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).

II. Névértéken felüli befizetés (ázsió)

III. Értékelési tartalék

IV. Tartalékok

152. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben nemzeti jogszabály ilyen tartalék képzését előírja.

153. Saját részvények tartaléka, amennyiben nemzeti jogszabály ilyen tartalék képzését előírja, a 77/91/EGK irányelv 22. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

154. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.

155. Egyéb tartalékok, ideértve a valós értékelés tartalékát is.

V. Eredménytartalék

VI. Az üzleti év eredménye

B. Céltartalékok

156. Céltartalék nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.

157. Céltartalék adótartozásra.

158. Egyéb céltartalék.

C. Kötelezettségek

(Az egy éven belül és az egy éven túl esedékes kötelezettségeket az egyes tételeknél elkülönítetten és ezekre a tételekre összesítetten is ki kell mutatni.)

159. Kötvénytartozások, külön kimutatva az átváltható tartozásokat.

160. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.

161. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.

162. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

163. Váltótartozások.

164. Kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben.

165. Kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

166. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségeket is.

167. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezek a tételek a „passzív időbeli elhatárolások” D. tétele alatt kerüljenek kimutatásra).

D. Passzív időbeli elhatárolások

(hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy a „kötelezettségek” C. 9. tétele alatt kerüljenek kimutatásra).

10. cikk

A mérleg alternatív bemutatása

A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a vállalkozások vagy ezek egyes csoportjai a tételeket a hosszú és rövid lejárat közötti megkülönböztetés alapján, a 9. cikkben előírt tagolástól eltérő módon mutassák be, feltéve, hogy az így közölt információ legalább azzal egyenértékű, amit a 9. cikk egyébként előír.

11. cikk

Egyes mérlegtételekre vonatkozó különös rendelkezések

168. Amennyiben egy eszköz vagy forrás egynél több mérlegtételhez tartozik, a többi tétellel való kapcsolatát vagy annál a tételnél kell kimutatni, ahol megjelenik, vagy a kiegészítő mellékletben.

169. Saját részvények vagy üzletrészek, valamint részesedés kapcsolt vállalkozásban kizárólag az e célból előírt tételek alatt kerülhetnek kimutatásra.

170. Az eszközöket rendeltetésük alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.

171. Az „ingatlanok” között kell kimutatni a nemzeti jogszabály szerint meghatározott, ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és egyéb hasonló jogokat.

172. Az időben korlátozott hasznos élettartammal rendelkező befektetett eszközök beszerzési árát vagy előállítási költségét csökkenteni kell az ilyen eszközök értékének a hasznos élettartam során történő rendszeres leíráshoz kiszámított értékmódosítással, az alábbiakra figyelemmel:

173. a befektetett pénzügyi eszközök tekintetében értékmódosítást lehet végezni, így azokat a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken értékelik.

174. a befektetett eszközök tekintetében, függetlenül attól, hogy hasznos élettartamuk időben korlátozott-e vagy sem, értékmódosítást kell végrehajtani, azzal a céllal, hogy a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken kerüljenek értékelésre, ha várható, hogy értékbeli csökkenésük tartós jellegű.

175. az a) és b) pontban említett értékmódosításokat ráfordításként kell a pénzügyi kimutatásba beállítani, és külön közölni kell a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok a pénzügyi kimutatásban nem elkülönítetten szerepelnek.

176. Az a) és b) pontban előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok már nem áll fenn. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a goodwillel kapcsolatos módosításokra.

177. A forgóeszközök tekintetében értékmódosításokat kell végezni annak érdekében, hogy azok a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb piaci értéken, vagy, különleges körülmények esetén más, alacsonyabb értéken szerepeljenek.

Az első albekezdésben előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok többé nem áll fenn.

178. A befektetett vagy forgóeszközök előállításának finanszírozásához felvett kölcsöntőke kamatát csak olyan mértékben lehet beszámítani az előállítási költségekbe, amennyi az előállítás időszakában felmerült. A jelen rendelkezés bármilyen alkalmazását közölni kell a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben.

179. A tagállamok engedélyezhetik, hogy az azonos kategóriába tartozó késztermékek vagy árukészletek beszerzési ára vagy előállítási költsége, valamint az összes helyettesíthető tétel, beleértve az értékpapírokat is, a súlyozott átlagárak alapján vagy az „elsőként bevételezett eszközt elsőként kiadva” (FIFO) módszer, illetve más hasonló módszer alapján kerüljön kiszámításra.

180. Ha a nemzeti jogszabály engedélyezi a kutatási és fejlesztési költségek „eszközök” között történő kimutatását, akkor ezeket legkésőbb öt éven belül le kell írni. Amennyiben a kutatási és fejlesztési költségeket nem írták le teljes mértékben, tilos a nyereség felosztása, kivéve, ha a felosztásra rendelkezésre álló tartalék és eredménytartalék összege legalább a le nem írt költséggel egyenlő.

Kivételes esetben a tagállamok eltérést engedélyezhetnek az előző albekezdés rendelkezéseitől. Ezeket az eltéréseket és az alapul szolgáló indokokat közölni kell a kiegészítő mellékletben.

181. A goodwillt hasznos élettartama alatt rendszeresen le kell írni. Ha a hasznos élettartama nem becsülhető meg megbízhatóan, legfeljebb öt éven belül kell leírni. A kiegészítő mellékletben meg kell indokolni azt az időszakot (azokat az időszakokat), amelyek alatt a goodwill leírásra kerül.

182. A céltartalékok fedezik azokat a kötelezettségeket, amelyek jellege egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy a felmerülésük időpontja bizonytalan.

A tagállamok ezenkívül olyan céltartalékok létrehozását is engedélyezhetik, amelyek célja az olyan ráfordítások fedezése, amelyek jelleg egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy a felmerülésük időpontja bizonytalan.

A céltartalék a várhatóan felmerülő ráfordítások legjobb becslését jelenti, vagy kötelezettség esetében annak a mérlegfordulónapon történő rendezéséhez szükséges összeget.

12. cikk

Az eredménykimutatás tagolása

183. Az eredménykimutatás elkészítéséhez a tagállamoknak a 13. és 14. cikkben elrendelt tagolások egyikét vagy mindkettőt elő kell írniuk. Amennyiben egy tagállam mindkét tagolást előírja, lehetővé teheti a vállalkozásoknak, hogy azok közül válasszanak.

184. A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérően a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják valamennyi vállalkozásnak, vagy vállalkozások bármely csoportjának, hogy a teljesítményükről kimutatást készítsenek az eredménykimutatás tételeinek a 13. és 14. cikkel összhangban történő összeállítása helyett, feltéve, hogy a közölt információk legalább egyenértékűek a 13. és 14. cikkekben egyébként előírtakkal.

13. cikk

Az eredménykimutatás tagolása – a ráfordítás jellege szerint

185. Nettó árbevétel.

186. Saját termelésű készletek állományváltozása.

187. Aktivált saját tevékenység.

188. Egyéb működési bevétel.

5. a) Anyagköltség.

b) Egyéb külső ráfordítások.

189. Személyi jellegű ráfordítások:

190. bérek és fizetések;

191. társadalombiztosítási költségek, külön megjelölve a nyugdíjjal kapcsolatosakat.

7. a) Értékmódosítás a tárgyi eszközök és immateriális javak tekintetében.

b) Értékmódosítás a forgóeszközök tekintetében, olyan mértékben, ahogyan azok meghaladják az érintett vállalkozásnál szokásos értékmódosítás összegét.

8. Egyéb működési ráfordítások.

9. Egyéb részesedésekből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeket.

10. A befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeket.

11. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeket.

12. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

13. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozásnak fizetendő ráfordításokat.

14. Az eredményt terhelő adó.

15. Adózás utáni eredmény.

16. Az 1–15. pontban nem említett egyéb adók.

17. Az üzleti év eredménye.

14. cikk

Az eredménykimutatás tagolása – a ráfordítás funkciója szerint

192. Nettó árbevétel.

193. Az értékesítés elszámolt költsége (beleértve az értékmódosítást is).

194. Bruttó eredmény.

195. Forgalmazási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

196. Igazgatási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

197. Egyéb működési bevétel.

198. Egyéb részesedésekből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeket.

199. A befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeket.

200. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételeket.

201. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

202. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, külön feltüntetve a kapcsolt vállalkozásnak fizetendő ráfordításokat.

203. Az eredményt terhelő adó.

204. Adózás utáni eredmény.

205. Az 1–13. pontban nem említett egyéb adók.

206. Az üzleti év eredménye.

15. cikk

Az eredménykimutatásra vonatkozó különös rendelkezések

Ha egyes bevételi vagy ráfordítási tételek kivételes nagyságúak vagy kivételesen jelentkeznek, a vállalkozás köteles azokat elkülönítve megjeleníteni az eredménykimutatásban, és a pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében köteles magyarázatokat fűzni azok összegéhez és jellegéhez.

16. cikk

Egyszerűsítések a kis- és középvállalkozások számára

207. A tagállamok kötelesek engedélyezni a kisvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített mérleget készítsenek, amelybe csak a 9. cikkben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket kell felvenni, elkülönítetten feltüntetve az „Eszközök” alatt a C. II. és a „Tőke, tartalékok és kötelezettségek” alatt a C. tételnél zárójelben kért adatokat, de az egyes tételekre vonatkozóan összesítetten.

208. A tagállamok kötelesek engedélyezni a kis- és középvállalkozásoknak, hogy az alábbi korlátok között egyszerűsített eredménykimutatást készítsenek:

209. a 13. cikkben az 1–5. tételek „Bruttó eredmény” megnevezéssel egy tétel alatt összevonhatók;

210. a 14. cikkben: az 1., 2., 3. és 6. tételek „Bruttó eredmény” megnevezéssel egy tétel alatt összevonhatók.

4. FEJEZET

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KIEGÉSZÍTő MELLÉKLETE

17. cikk

A pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletének tartalma valamennyi vállalkozás tekintetében

(1) A pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében minden vállalkozás köteles közölni – a jelen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül – legalább a következőkkel kapcsolatos adatokat:

211. az elfogadott számviteli politikák, különösen az éves pénzügyi kimutatásokban szereplő különféle tételek esetében alkalmazott értékelési módszereket;

212. ha a befektetett eszközök átértékelt értéken vannak kimutatva, egy táblázatot, amely tartalmazza az átértékelési tartalékban az előző üzleti év során bekövetkezett mozgásokat, valamint az ott szereplő tételekre vonatkozó adózás magyarázatát; azt a mérlegben szereplő könyv szerinti értéket, amely megjelenítésre került volna, ha a befektetett eszközöket nem értékelték volna át.

213. Ha a pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelik, az alábbiakat kell közzétenni:

i. azokat a jelentős feltételezéseket, amelyek az értékelési eljárásokat és módszereket alátámasztják, ha a valós értéket a 7. cikk (7) bekezdésének b) pontjával összhangban határozták meg;

ii. a pénzügyi instrumentumok csoportjai szerint a valós értéket, az értékváltozásnak a közvetlenül az eredményben, illetve a valós értékelés tartalékában elszámolt összegét;

iii. a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan információt az instrumentumok nagyságáról és jellemzőiről, beleértve a jelentős határidőket és feltételeket, amelyek befolyásolhatják a jövőbeni cash flow összegét, ütemezését, biztonságát;

iv. a valós értékelés tartalékában az üzleti évben bekövetkezett változásairól összeállított táblázatot.

214. minden pénzügyi kötelezettségvállalást, garancia vagy előre nem látott kiadás teljes összegét, amely nem szerepel a mérlegben, valamint az adott biztosítékok jellegének és formájának feltüntetését; a nyugdíjakkal és a kapcsolt vagy társult vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat elkülönítve kell közzétenni;

215. a vállalkozás mérlegében nem szereplő megállapodások jellegét és üzleti célját, valamint e megállapodások pénzügyi kihatását a vállalkozásra;

216. az év végét követően jelentkező azon lényeges események jellegét, amelyek nem tükröződnek az eredménykimutatásban vagy a mérlegben, valamint ezen események pénzügyi hatását.

217. a vállalkozás öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeinek összegét, valamint a vállalkozás által biztosíték kikötése mellett vállalt összes kötelezettségét, a biztosíték jellegének és formájának jelzésével.

218. azokat a tranzakciókat, amelyeket a vállalkozás kapcsolt felekkel hozott létre, ideértve az ilyen tranzakciók összegét, a kapcsolt féllel fenntartott kapcsolat jellegét és a tranzakcióval kapcsolatos egyéb, a vállalkozás pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges információkat, ha e tranzakciók nem szokásos piaci feltételek között jöttek létre. Az egyedi tranzakciókra vonatkozó információkat összesíteni lehet a tranzakciók jellege szerint, kivéve, ha a különálló információk szükségesek a kapcsolt felekhez fűződő tranzakcióknak a vállalkozás pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak a megértéséhez.

(2) A tagállamok a kisvállalkozások számára nem írhatnak elő további, a jelen cikk követelményein túlmenő közzétételeket.

(3) Ha a mérleg és az eredménykimutatás kiegészítő megjegyzései a jelen fejezetnek megfelelően kerülnek bemutatásra, a kiegészítő megjegyzéseket abban a sorrendben kell bemutatni, amelyben a tételek szerepelnek a mérlegben és az eredménykimutatásban.

18. cikk

További közzétételek a közép- és nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok esetében

219. A pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében a közép- és nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kötelesek közölni – a 17. cikkben és a jelen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül – a következőkkel kapcsolatos adatokat:

220. A befektetett eszközök különböző tételei esetében:

i. a beszerzési árat vagy az előállítási költséget, illetve ha más értékelési módszert alkalmaztak, az átértékelt összeg valós értékét az üzleti év kezdetén és végén;

ii. az üzleti év során bekövetkezett növekedést, csökkenést és átsorolást;

iii. a halmozott értékmódosításokat az üzleti év kezdetén és végén;

iv. a pénzügyi év során felszámított értékmódosításokat;

v. az üzleti év során bekövetkezett növekedéssel, csökkenéssel és átsorolással kapcsolatos halmozott értékmódosításokban bekövetkezett mozgásokat;

vi. ha a kamatot a 11. cikk (7) bekezdése szerint tőkésítik, az év folyamán tőkésített összeget.

221. ha a befektetett vagy a forgóeszközökön csupán adózási célból hajtanak végre értékmódosítást, a kiigazítások összegét és az ezek alapjául szolgáló indokokat;

222. Ha a pénzügyi instrumentumokat beszerzési áron vagy előállítási költségen értékelik:

i. a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan:

- az instrumentumok valós értékét, ha ez az érték meghatározható a 7. cikk (7) bekezdésének a) pontjában előírt valamely módszer szerint;

- adatokat az instrumentumok nagyságáról és jellemzőiről;

ii. azokra a befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyeket a valós értéküket meghaladó értéken tartanak nyilván:

- az egyedi eszközök vagy azok megfelelő csoportjainak könyv szerinti értékét és valós értékét;

- annak okát, hogy miért nem csökkentették a könyv szerinti értéket, azt a körülményt is bemutatva, amely alátámasztja azt a feltételezést, hogy a könyv szerinti érték visszanyerhető lesz.

- a vezető tisztségviselőknek, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságot, valamint a korábbi ilyen tagokkal szembeni öregségi nyugdíjfizetési kötelezettség összegét, csoportonként összevontan.

A tagállamok eltekinthetnek ezen tájékoztatási kötelezettségtől, amennyiben az ilyen adat lehetővé teszi a szerv adott tagja helyzetének azonosítását.

223. a vezető tisztségviselőknek, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak folyósított előlegek és hitelek összegét, a kamat, a lényeges feltételek és a visszafizetett, leírt vagy lemondott összegek egyidejű közlésével, valamint a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan.

224. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszámát, állománycsoportonként, valamint ha nem kerül elkülönítetten feltüntetésre az eredménykimutatásban, az üzleti évre vonatkozó személyi jellegű ráfordításokat, a bérek és a fizetések, valamint a társadalombiztosítási költségek és a nyugdíjköltségek szerinti bontásban;

225. a halasztott adóegyenlegeket az üzleti év végén, valamint az azokban az üzleti év során végbement mozgásokat;

226. minden olyan vállalkozás nevét és székhelyét, amelyben a vállalkozásnak maga vagy a saját nevében, de a vállalkozás képviseletében eljáró személyen keresztül egyéb részesedése van, feltüntetve a birtokolt tőke hányadát, a tőke és a tartalékok összegét, valamint az érintett vállalkozás legutolsó üzleti évére elfogadott, pénzügyi kimutatásai szerinti eredményt; a tőkére, a tartalékokra és az eredményre vonatkozó adatoktól is el lehet tekinteni, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét, és a vállalkozás nem gyakorol felette ellenőrzést.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy azok az információk, amelyek közzétételét a fenti első albekezdés előírja, a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban letétbe helyezett nyilatkozat formáját öltsék; a nyilatkozat letétbe helyezésének tényét közölni kell a kiegészítő mellékletben. A tagállamok engedélyezhetik továbbá az információk mellőzését akkor is, ha azok jellegük miatt súlyos hátrányt jelentenének az általuk érintett vállalkozások valamelyikére. A tagállamok az ilyen mellőzést előzetes közigazgatási vagy bírói engedélyezés tárgyává tehetik. Minden ilyen mellőzést közölni kell a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben;

227. az engedélyezett tőke határain belül az üzleti év során jegyzett részvények számát és névértékét, vagy névérték hiányában azok számított értékét, az engedélyezett tőke összegét illetően a 2009/101/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának vagy a 77/91/EGK irányelv 2. cikke c) pontjának sérelme nélkül;

228. egynél több részvényfajta esetén minden egyes részvényfajta számát és névértékét, vagy névérték hiányában, azok számított értékét;

229. bármely részesedést tanúsító okirat, átváltoztatható kötvény, utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog létét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;

230. minden olyan vállalkozás cégnevét, székhelyét és társasági formáját, amelynek a vállalkozás korlátlan felelősségű tagja;

231. annak a vállalkozásnak a nevét és székhelyét, amely elkészíti azon legnagyobb vállalkozáscsoport konszolidált pénzügyi kimutatásait, amelynek a vállalkozás leányvállalatként részét képezi;

232. annak a vállalkozásnak a nevét és székhelyét, amely elkészíti azon legkisebb vállalkozáscsoport konszolidált pénzügyi kimutatásait, amelynek a vállalkozás leányvállalatként részét képezi, és amely az m) pontban említett csoportba is beletartozik;

233. azt a helyet, ahol az m) és n) pontban említett konszolidált pénzügyi kimutatások másolatát be lehet szerezni, feltéve hogy rendelkezésre áll;

234. a nyereség javasolt felosztását vagy a veszteség rendezési tervét;

235. a nyereség felosztását vagy a veszteség rendezését.

236. A tagállamok az alábbi esetekben nem kötelesek alkalmazni a h) pontot a nemzeti joguk hatálya alá tartozó vállalkozásra, ha az anyavállalatok:

237. ha az érintett vállalkozás szerepel az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi kimutatásokban vagy a 24. cikk (5) bekezdésében említett nagyobb vállalkozáscsoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban;

238. ha az érintett vállalkozás tulajdonrészeit az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásaiban a 8. cikk (6) bekezdésének megfelelően kezelte, vagy az anyavállalat által a 27. cikk (1)–(8) bekezdésével összhangban készített konszolidált pénzügyi kimutatásokban szerepeltette.

19. cikk

További közzétételek a nagyvállalkozások és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok esetében

239. A pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében a nagyvállalkozások és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kötelesek közölni – a 17. és a 18. cikkben és a jelen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül – a következőkkel kapcsolatos adatokat:

240. a nettó árbevételt, tevékenységi csoportok és földrajzi piacok szerinti részletezésben, amennyiben ezek a tevékenységi csoportok és piacok lényegesen különböznek egymástól a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás lebonyolításának módját figyelembe véve;

241. a bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálócég által az éves pénzügyi kimutatások kötelező könyvvizsgálatáért a pénzügyi évre felszámított díjak összességét, valamint a bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálócég által az egyéb biztosítéki szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjak összességét.

242. A tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdés a) pontjában említett információ mellőzését, ha a szóban forgó információ közzététele súlyos hátránnyal járna a vállalkozás számára. A tagállamok az ilyen mellőzést előzetes közigazgatási vagy bírói engedélyezés tárgyává tehetik. Minden ilyen mellőzést közölni kell a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben.

5. FEJEZET

VEZETőSÉGI BESZÁMOLÓ

20. cikk

A vezetőségi beszámoló tartalma

243. A vezetőségi beszámolónak valós áttekintést kell adnia legalább a vállalkozás üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről, azon főbb kockázatok és bizonytalanságok leírásával együtt, amelyekkel a társaság szembesül.

Az áttekintésnek a vállalkozás üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység terjedelmével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

A vállalkozás fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi, és adott esetben azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, beleértve a környezetvédelem és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó információt is.

Az elemzés során a vezetőségi beszámolónak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre.

244. A vezetőségi beszámolóban ki kell térni:

245. az üzleti év lezárása után bekövetkezett lényeges eseményekre;

246. a vállalkozás várható jövőbeni fejlődésére;

247. a kutatás és fejlesztés területén folytatott tevékenységekre;

248. a saját részvények, üzletrészek megszerzésére vonatkozó, a 77/91/EGK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése által előírt adatokra;

249. a vállalkozás meglévő fióktelepeire;

250. a pénzügyi instrumentumoknak a vállalkozás által történő hasznosításával kapcsolatban, és amennyiben lényeges az eszközök és források, a pénzügyi helyzet, valamint az eredmény megítéléséhez:

i. a vállalkozás pénzügyi kockázatkezelési célkitűzéseire és politikájára, beleértve az olyan várható tranzakciók főbb típusai fedezeti ügyleteire vonatkozó politikát is, amelyeket így kezelnek;

ii. a vállalkozásnak az ár-, a hitel-, a likviditási és a cash flow kockázatoknak való kitettségre.

251. A tagállamok a kisvállalkozásoknak mentességet adhatnak a vezetőségi beszámolók készítésének kötelezettsége alól abban az esetben, ha a 77/91/EGK irányelv 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a vállalkozás saját részvényeinek megszerzésére vonatkozó információ megtalálható a kiegészítő mellékletben.

252. A tagállamok a nem pénzügyi információk vonatkozásában mentesíthetik a középvállalkozásokat az (1) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

21. cikk

Vállalatirányítási nyilatkozat

253. A közérdeklődésre számot tartó jogalany köteles a vezetőségi beszámolóba belefoglalni egy vállalatirányítási nyilatkozatot. Ennek a nyilatkozatnak a vezetőségi beszámoló elkülönült részét kell képeznie, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

254. az alábbiak közül egy vagy több elemre történő hivatkozást:

i. a vállalkozásra vonatkozó vállalatirányítási kódex;

ii. az a vállalatirányítási kódex, amelynek alkalmazását a vállalkozás önkéntesen elhatározta;

iii. minden, a nemzeti jogszabályok által előírton túl alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatra vonatkozó releváns információ.

Az i. és a ii. pontban említett vállalatirányítási kódexre való hivatkozás esetén a vállalkozás azt is köteles feltüntetni, hogy hol férhetők hozzá nyilvánosan a vonatkozó szövegek; a ii. pontban említett információra történő hivatkozás esetén a vállalkozás köteles a vállalatirányítási gyakorlatát nyilvánosan hozzáférhetővé tenni;

255. ha egy vállalkozás az a) pont i. és ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódextől a nemzeti jogszabályokkal összhangban eltér, annak magyarázatát, hogy a vállalatirányítási kódex mely részeitől tér el és miért; ha a vállalkozás úgy döntött, hogy nem hivatkozik az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódex egyetlen rendelkezésére sem, köteles elmagyarázni ennek okait;

256. leírást a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőiről a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében;

257. a nyilvános vételi ajánlatról szóló 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[32] 10. cikk (1) bekezdésének c), d), f), h) és i) pontjában előírt információkat, ha a vállalkozásra vonatkozik az irányelv;

258. a részvényesi közgyűlés működését és annak fő jogosultságait, valamint a részvényesek jogainak és annak a leírását, hogy azok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha ezen információról a nemzeti jog teljes mértékben gondoskodik;

259. az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek és ezek bizottságainak összetételét és működését.

260. A tagállamok engedélyezhetik, hogy e cikk (1) bekezdésében előírt információt a vezetőségi beszámolóval együtt közzétett különálló jelentésben hozzák nyilvánosságra, vagy a vezetőségi beszámolóban feltüntetett hivatkozással, ha ez a dokumentum nyilvánosan is hozzáférhető a vállalkozás honlapján.

Különálló jelentés esetén a vállalatirányítási nyilatkozat hivatkozást tartalmazhat arra a vezetőségi beszámolóra, amelyben az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt információt megjelentették. Az e cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában található rendelkezések tekintetében a bejegyzett könyvvizsgáló a 34. cikk (1) bekezdésének második albekezdésének megfelelően köteles véleményt nyilvánítani. Az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában említett információ tekintetében a tagállamok kötelesek gondoskodni róla, hogy a bejegyzett könyvvizsgáló ellenőrizze, hogy a vállalatirányítási nyilatkozatot elkészítették-e.

261. A 46. cikk sérelme nélkül, a tagállamok azokat a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat, amelyek csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piaci kereskedésbe bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, mentesíthetik az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjának alkalmazása alól, kivéve, ha e közérdeklődésre számot tartó jogalanyok olyan részvényeket bocsátottak ki, amelyekkel multilaterális kereskedelmi rendszerben kereskednek a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja értelmében.

6. FEJEZET

KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS BESZÁMOLÓK

22. cikk

Hatály

E fejezet alkalmazásában az anyavállalat és összes leányvállalata konszolidálásba bevont vállalkozás, ha akár az anyavállalat, akár annak egy vagy több leányvállalata az I. vagy a II. mellékletben felsorolt társasági formájú gazdasági társaságok közé tartozik.

23. cikk

A konszolidált pénzügyi kimutatások készítésének követelménye

262. A tagállamok minden, a nemzeti joguk hatálya alá tartozó vállalkozásnak előírják a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló készítését, amennyiben a szóban forgó vállalkozás (anyavállalat) egy vagy több másik vállalkozás (leányvállalat) felett az alábbi helyzetek bármelyikében ellenőrzést gyakorol:

263. a másik (többi) vállalkozásban rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogainak többségével;

264. jogosult a másik (többi) vállalkozás vezető tisztségviselőinek, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak többségét kinevezni vagy visszahívni, és egyidejűleg maga is részvényese vagy tagja az adott vállalkozásnak;

265. joga van meghatározó befolyást gyakorolni a másik (többi) vállalkozás felett, amelynek maga is részvényese vagy tagja, a vállalkozással (vállalkozásokkal) kötött szerződés alapján, vagy annak létesítő okiratának rendelkezése alapján, amennyiben a másik (több) vállalkozásra vonatkozó jog lehetővé teszi az ilyen jellegű szerződéseket vagy rendelkezéseket.

266. ténylegesen meghatározó befolyást vagy ellenőrzést gyakorol a másik (többi) vállalkozás felett, vagy jogában áll azt gyakorolni;

267. a vállalkozást és a másik (többi) vállalkozást az anyavállalat egységesen vezeti;

268. a másik (többi) vállalkozás részvényese vagy tagja, és:

i. a másik (többi) vállalkozás azon vezető tisztségviselőinek, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak többségét, akik hivatalban voltak az üzleti évben, az előző üzleti évben és a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséig, kizárólag az ő szavazati jogainak gyakorlásával nevezték ki; vagy

ii. a másik (többi) vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával való megállapodás alapján önállóan rendelkezik a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével.

A fenti i. pontot azonban nem kell alkalmazni abban az esetben, ha egy harmadik személy a másik (többi) vállalkozás tekintetében rendelkezik az a), b) vagy c) pontban említett jogokkal.

269. Az (1) bekezdés a), b) és f) pontjának alkalmazásában bármely másik leányvállalat vagy olyan személy, aki saját nevében, de az anyavállalat vagy egy másik leányvállalat javára gyakorolja a szavazati, kinevezési vagy visszahívási jogokat, annak jogait hozzá kell adni az anyavállalat ilyen jogaihoz.

270. Az (1) bekezdés a), b) és f) pontjának alkalmazásában a (2) bekezdésben említett jogokat csökkenteni kell a következő jogokkal:

271. amelyek az anya- és a leányvállalaton kívüli személy nevében birtokolt részvényekhez kapcsolódnak; vagy

272. amelyek biztosítékként birtokolt részvényekhez kapcsolódnak, feltéve hogy a szóban forgó jogokat a kapott utasításokkal összhangban gyakorolják, vagy a rendes üzleti tevékenység keretében történő hitelnyújtással összefüggésben birtokolják, feltéve hogy a szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó személy érdekében gyakorolják.

273. Az (1) bekezdés a) és f) pontjának alkalmazásában a részvényeseknek vagy tagoknak a leányvállalatban birtokolt szavazati jogainak összességét csökkenteni kell az olyan részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokkal, amelyeket az adott vállalkozás maga birtokol annak az adott vállalkozásnak egy leányvállalatán keresztül, vagy olyan személyen keresztül, aki a saját nevében, de azoknak a vállalkozásoknak a javára jár el.

274. A 24. cikk (10) bekezdésének sérelme nélkül az anyavállalat és összes leányvállalata – függetlenül azok székhelyétől – a konszolidálásba bevont vállalkozások.

275. Az (5) bekezdés alkalmazásában a leányvállalat minden leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni, ha ez a konszolidálásba bevont vállalkozásoknak anyavállalata.

276. A jelen cikk, valamint a 22. és 24. cikk sérelme nélkül a tagállamok akkor követelhetik meg a joga hatálya alá tartozó bármilyen vállalkozástól, hogy konszolidált pénzügyi kimutatásokat és konszolidált vezetőségi beszámolót készítsen, ha:

277. ezt a vállalkozást és egy vagy több más vállalkozást – amellyel az (1) bekezdés a)–f) pontja szerint nincs kapcsolatban – egységesen olyan szerződésnek megfelelően irányítanak, amelyet e vállalkozással kötöttek, vagy az ilyen vállalkozások létesítő okiratának rendelkezéseinek megfelelően vezetnek; vagy

278. ennek a vállalkozásnak és egy vagy több más vállalkozás vezető tisztségviselői, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága – amelyekkel az (1) bekezdés a)–f) pontja szerint nem áll kapcsolatban – többnyire ugyanazokból a személyekből állnak az üzleti év során és addig, amíg a konszolidált pénzügyi kimutatásokat el nem készítik.

Az első albekezdés alkalmazása során, az ott meghatározott kapcsolatban álló vállalkozásokat, valamennyi leányvállalatukkal együtt be kell vonni a konszolidált pénzügyi kimutatásokba, ha e vállalkozások közül egy vagy több az I. vagy a II. mellékletben felsorolt társasági formájú vállalkozásként jött létre.

E cikk (5) és (6) bekezdése, valamint a 24. cikk (1), (3) és (10) bekezdése, továbbá a 25–29. cikk alkalmazandó az ebben a bekezdésben említett konszolidált pénzügyi kimutatásokra és konszolidált vezetőségi beszámolókra. Az anyavállalatokra történő hivatkozásokat a fenti első albekezdésben meghatározott összes vállalkozásra történő utalásként kell érteni. A 25. cikk (3) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül a konszolidált éves beszámolóban feltüntetendő „jegyzett tőke”, „tőketartalék (ázsió)”, „átértékelési tartalék”, „tartalék”, „eredménytartalék” és „üzleti év eredménye” tételeket a jelen cikk első albekezdésében meghatározott egyes vállalkozásokra felosztható összesített összegben kell szerepeltetni.

24. cikk

A konszolidáció alóli mentesség

279. A kisebb csoportoknak mentesülniük kell a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló készítésének kötelezettsége alól, kivéve, ha valamely kapcsolt vállalkozás közérdeklődésre számot tartó jogalany.

280. A tagállamok rendelkezése alapján a közepes nagyságú csoportok mentesülhetnek a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló készítésének kötelezettsége alól, kivéve, ha valamely kapcsolt vállalkozás közérdeklődésre számot tartó jogalany.

281. A tagállamok mentességet adhatnak a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló készítésének kötelezettsége alól, ha az anyavállalatot nem az I. vagy a II. mellékletben felsorolt valamely társasági formában hozták létre.

282. E cikk (1), (2) és (3) bekezdése ellenére, a tagállamok mentesítenek a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló készítésének kötelezettsége alól a tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó minden olyan anyavállalatot, amely egyúttal leányvállalat is, amennyiben saját anyavállalata valamely tagállami jog hatálya alá tartozik, a következő két esetben:

283. az anyavállalat birtokolja az összes részvényt a mentesített vállalkozásban. Ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni a vállalkozás azon részvényeit, amelyeket a vezető tisztségviselők, az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai birtokolnak jogszabályban vagy létesítő okiratban meghatározott kötelezettségnek megfelelően;

284. az anyavállalat a részvények 90 %-át, vagy annál nagyobb hányadát birtokolja a mentesített vállalkozásban, és a fennmaradó részvényesek vagy a vállalkozás tagjai elfogadják a mentesítést.

285. A (4) bekezdésben említett mentességek akkor adhatók meg, ha az összes alábbi követelmény teljesül:

286. a mentesített vállalkozást és a 10. bekezdés sérelme nélkül annak összes leányvállalatát konszolidálni kell egy nagyobb vállalkozáscsoport pénzügyi kimutatásaiba, amennyiben az anyavállalat valamely tagállami jog hatálya alá tartozik;

287. az a) pontban említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat és a nagyobb vállalkozáscsoport konszolidált vezetőségi beszámolóját ennek az irányelvnek megfelelően a csoport anyavállalatának kell elkészítenie azon tagállam jogszabályai alapján, amelyek a nagyobb vállalkozáscsoport anyavállalatára vonatkoznak;

288. a mentesített vállalkozás tekintetében az a) pontban említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat és a b) pontban említett konszolidált vezetőségi beszámolót, a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért felelős személy jelentését és indokolt esetben a lenti (7) bekezdésben említett függeléket a 30. cikkel összhangban az érintett vállalkozásra vonatkozó tagállami jogszabály által előírt módon közzé kell tenni; az érintett tagállam előírhatja, hogy ezeket a dokumentumokat hivatalos nyelvén tegyék közzé, és e dokumentumok fordítását hitelesítsék;

289. a mentesített vállalkozás éves pénzügyi kimutatásaihoz fűzött kiegészítő mellékletnek a következőket kell közölnie:

i. az a) pontban említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat elkészítő anyavállalat nevét és székhelyét;

ii. a konszolidált pénzügyi kimutatások, valamint a konszolidált vezetőségi beszámoló elkészítésének kötelezettsége alóli mentességet.

290. A (4) bekezdés alá nem tartozó esetekben egy tagállam – az e cikk (2) és (3) bekezdésének, valamint a 3. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül – a nemzeti jogának hatálya alá tartozó összes olyan anyavállalatot, amely egyúttal olyan leányvállalat, amelynek anyavállalata valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, mentesítheti a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve hogy az (5) bekezdésében biztosított összes feltétel teljesül, és hogy a mentesített vállalkozás részvényesei vagy tagjai – akik a vállalkozás jegyzett tőkéjéből egy meghatározott kisebbségi részesedéssel rendelkeznek – nem kérelmezték a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítését legalább hat hónappal az üzleti év végét megelőzően. A tagállamok ezt a kötelező kisebbségi részesedést legfeljebb 10 %-ban állapíthatják meg a részvénytársaságok és betéti részvénytársaságok esetében, illetve 20 %-ban más típusú vállalkozásoknál.

A tagállam nem írhatja elő a mentesség feltételéül, hogy az anyavállalat, amely az (5) bekezdés a) pontjában említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítette, szintén a nemzeti jog hatálya alá tartozzon.

A tagállam nem teheti függővé ezt a mentességet az (5) bekezdés a) pontjában említett, a konszolidált pénzügyi kimutatások készítésével és könyvvizsgálatával kapcsolatos feltételektől.

291. A tagállam a 4., 5. és 6. bekezdésben meghatározott mentességet függővé teheti attól, hogy további olyan adatokat közöljenek ezen irányelvvel összhangban az (5) bekezdés a) pontjában említett konszolidált pénzügyi kimutatásokban vagy annak függelékében, amelyeket az adott tagállam nemzeti jogának a hatálya alá tartozó, konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő és azonos feltételek mellett működő vállalkozások számára előírtak.

292. A (4)–(7) bekezdés nem érinti a tagállamok konszolidált pénzügyi kimutatások vagy konszolidált vezetőségi beszámolók elkészítésére vonatkozó jogszabályait, amennyiben az említett dokumentumokat

i. a munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatása céljából kérik; vagy

ii. közigazgatási hatóság vagy bíróság saját céljára kéri.

293. Az e cikk (2) és (3) bekezdésének, valamint a 3. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok mentesíthetnek a konszolidált pénzügyi kimutatások és a konszolidált vezetőségi beszámoló készítésének kötelezettsége alól a tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó minden olyan anyavállalatot, amely egyúttal egy olyan anyavállalat leányvállalata, amely nem tartozik egyik tagállami jog hatálya alá sem, ha az összes alábbi feltétel teljesül:

294. a mentesített vállalkozást és a 10. bekezdés sérelme nélkül annak összes leányvállalatát konszolidálják egy nagyobb vállalkozáscsoport pénzügyi kimutatásaiba;

295. az a) pontban említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat és indokolt esetben a konszolidált vezetőségi beszámolót ezen irányelvvel összhangban vagy a jelen irányelvnek megfelelően elkészített konszolidált pénzügyi kimutatásokkal és konszolidált vezetőségi beszámolóval egyenértékű módon készítik el;

296. az a) pontban említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat egy vagy több olyan személy ellenőrizte, aki a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára jogosult a beszámolót készítő vállalkozásra vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján.

Az (5) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (6)–(8) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

Egy tagállam e bekezdés alapján csak akkor rendelkezhet mentességről, ha ugyanilyen mentességről rendelkezik a (4)–(8) bekezdés alapján is.

297. A vállalkozást nem kell szerepeltetni a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:

298. súlyos, hosszú távra szóló korlátozások jelentős mértékben gátolják:

i. az anyavállalatot a vállalkozás eszközei feletti jogainak gyakorlásában vagy a vállalkozás irányításában; vagy

ii. a vállalkozás egységes irányításának gyakorlásában, amennyiben a 23. cikk (7) bekezdésében meghatározott kapcsolatok egyikében szerepel;

299. a konszolidált pénzügyi kimutatások készítéséhez ezen irányelv alapján szükséges adatok nem szerezhetők be aránytalanul magas költségek vagy indokolatlan késedelem nélkül;

300. a vállalkozás részvényeit kizárólag a későbbi viszonteladás céljával tartják.

Ez a bekezdés a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra is vonatkozik.

25. cikk

A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése

301. A konszolidált pénzügyi kimutatásokra a 2. és a 3. fejezetet kell alkalmazni, számolva a konszolidált pénzügyi kimutatásoknak az éves pénzügyi kimutatásoktól eltérő sajátos jellemzőiből származó elengedhetetlen módosításokkal.

302. A konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeit és forrásait teljes körűen be kell építeni a konszolidált éves mérlegbe.

303. A konszolidálásba bevont vállalkozás jegyzett tőkéjében való részesedés könyv szerinti értékét össze kell vonni az adott vállalkozás saját tőkéjében képviselt arányos összeggel, az alábbiaknak megfelelően:

304. ezt az összevonást a vállalkozásnak a konszolidálásba először történő bevonása időpontjában kimutatott könyv szerinti értékek alapján kell végrehajtani. Az ilyen összevonásból származó különbözetet – amennyire lehetséges – a konszolidált éves mérlegben közvetlenül azokkal a tételekkel szemben kell felvenni, amelyek alatta vagy felette vannak a könyv szerinti értéküknek;

305. a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják az összevonást a részvények megszerzésének időpontjában megállapítható eszköz- és forrásértékek alapján, vagy – két vagy több szakaszban történő megszerzés esetén – a vállalkozás leányvállalattá válásának időpontjában fennálló értékek szerint;

306. minden eltérést, amely az a) pont alkalmazása után fennmarad, vagy a b) pont alkalmazásából származik, goodwillként kell feltüntetni a konszolidált mérlegben. A goodwill kiszámítására alkalmazott módszereket és az előző üzleti évhez képest minden számottevő változást a kiegészítő mellékletben kell kifejteni. Amennyiben a tagállam engedélyezi a pozitív és negatív goodwill összevonását, a goodwill elemzését szintén meg kell adni a kiegészítő mellékletben. A negatív goodwill átsorolható a konszolidált eredménykimutatásba, amennyiben ez az eljárás összhangban van a 2. fejezetben lefektetett elvekkel.

Az első albekezdést azonban nem kell alkalmazni az anyavállalat tőkéjéből való olyan részesedésekre, amelyeket akár maga a vállalkozás, akár egy másik, a konszolidálásba bevont vállalkozás birtokol. A 3. fejezettel összhangban a konszolidált pénzügyi kimutatásokban az ilyen részesedéseket saját részvényekként, üzletrészekként kell kezelni.

307. Azt az összeget, amely a konszolidálásba bevont leányvállalatok olyan részvényeire jut, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozásokon kívüli személyek birtokában vannak, a konszolidált éves mérlegben, nem ellenőrző részesedésként kell szerepeltetni.

308. A konszolidálásba bevont vállalkozások bevételeit és ráfordításait teljes körűen a konszolidált éves eredménykimutatásban kell feltüntetni.

309. Az eredményből azt az összeget, amely a konszolidálásba bevont leányvállalatok olyan részvényeire jut, amelyek a konszolidálásba bevont vállalkozásokon kívüli személyek birtokában vannak, a konszolidált éves eredménykimutatásban a nem ellenőrző részesedéseknek tulajdonítható eredményként kell szerepeltetni.

310. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban úgy kell kimutatni a konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeit, forrásait, pénzügyi helyzetét és eredményét, mintha egyetlen vállalkozásról lenne szó.

311. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásával azonos nappal kell elkészíteni.

A tagállamok azonban előírhatják vagy engedélyezhetik, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatásokat más időponttal készítsék el annak érdekében, hogy a legnagyobb számú vagy a legfontosabb konszolidálásba bevont vállalkozások mérlegfordulónapjait figyelembe vegyék. Amennyiben élnek ezzel az eltérési lehetőséggel, ezt a tényt fel kell tüntetni a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében ennek indokaival együtt. Ezenkívül figyelembe kell venni, illetve közölni kell a konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeivel, forrásaival, pénzügyi helyzetével vagy eredményével összefüggő jelentős eseményeket is, amelyek a vállalkozás mérlegfordulónapja és a konszolidált éves mérleg fordulónapja között merültek fel.

Ha egy vállalkozás mérlegfordulónapja több mint három hónappal előzi meg a konszolidált mérleg fordulónapját, akkor évközi pénzügyi kimutatások alapján konszolidálják a szóban forgó vállalkozást, a konszolidált éves mérleg fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.

312. Ha a konszolidálásba bevont vállalkozások összetétele számottevően megváltozott egy üzleti év során, a konszolidált pénzügyi kimutatásoknak tartalmazniuk kell azokat az adatokat, amely lehetővé teszi az egymást követő konszolidált pénzügyi kimutatások értelemszerű összehasonlítását. Ha jelentős változásról van szó, ez a kötelezettség korrigált összehasonlító mérleg és korrigált összehasonlító eredménykimutatás elkészítésével is teljesíthető.

313. A konszolidált pénzügyi kimutatásokban megjelenítendő eszközöket és forrásokat egységes módszerekkel kell értékelni, a 2. fejezettel összhangban.

11. A konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozásnak az éves pénzügyi kimutatások készítésekor alkalmazott értékelési módszerekkel megegyező módszereket kell alkalmaznia. A tagállamok azonban engedélyezhetik vagy előírhatják a 2. fejezettel összhangban lévő egyéb értékelési módszerek használatát a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. Amennyiben élnek ezzel az eltérési lehetőséggel, ezt a tényt fel kell tüntetni a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében, ennek indokaival együtt.

12. Amennyiben a konszolidált pénzügyi kimutatásokban feltüntetendő eszközöket és forrásokat a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálás céljából alkalmazott módszerektől eltérő módszerekkel értékelték, az említett eszközöket és forrásokat át kell értékelni a konszolidálás céljából alkalmazott módszereknek megfelelően. Ettől az elvtől kivételes esetekben el lehet térni. Minden ilyen eltérést fel kell tüntetni a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletben, indokolással együtt.

13. A halasztott adóegyenlegeket meg kell jeleníteni a konszolidációkor, feltételezve annak valószínűségét, hogy a belátható jövőben a konszolidálásba bevont vállalkozások valamelyikénél tényleges adókötelezettség fog felmerülni.

14. Amennyiben a konszolidált pénzügyi kimutatásokban feltüntetendő eszközökön kizárólag adózási célból kivételes értékmódosítást végeztek, csak az ilyen helyesbítések kiküszöbölése után vezethetők be a konszolidált pénzügyi kimutatásokba.

26. cikk

Arányos konszolidáció

314. Amennyiben egy, a konszolidálásba bevont vállalkozás egy másik vállalkozást közösen vezet egy vagy több, az adott konszolidációba be nem vont vállalkozással, a tagállam engedélyezheti vagy előírhatja ennek a másik vállalkozásnak a konszolidálásba bevont vállalkozás által a vállalkozás jegyzett tőkéjében birtokolt jogokkal arányos bevonását a konszolidált pénzügyi kimutatásokba.

315. A 24. cikk (10) bekezdését és a 25. cikket értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett arányos konszolidálásra.

27. cikk

A társult vállalkozások tőkemódszerrel történő elszámolása

316. Amennyiben valamely konszolidálásba bevont vállalkozás rendelkezik egy társult vállalkozással, a társult vállalkozást a konszolidált mérlegben külön tételként kell kimutatni.

317. A jelen cikk első alkalmazásakor a társult vállalkozást olyan összeggel kell kimutatni a konszolidált mérlegben, amely megfelel a társult vállalkozás saját tőkéjét és tartalékait képviselő egyéb részesedés arányának. A szóban forgó összeg és a 2. és 3. fejezettel összhangban kiszámított könyv szerinti érték közötti különbözetet elkülönítetten kell feltüntetni a konszolidált mérlegben vagy a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében. A különbözetet azzal a nappal állapítják meg, amelyen ezt a módszert első alkalommal alkalmazzák.

Ezenkívül a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a különbözet kiszámítására a részvények megszerzésének időpontjával kerüljön sor, vagy ha a részvényeket két vagy több szakaszban szerezték meg, azzal a nappal, amelyen a vállalkozás társult vállalkozássá alakult.

318. Amennyiben egy társult vállalkozás eszközeit vagy forrásait más módszerrel értékelték, mint amelyeket a 25. cikk (11) bekezdése szerinti konszolidálásban alkalmaztak, azokat az e cikk (2) bekezdésében említett különbözet kiszámításának érdekében az egységesítésben alkalmazott módszerek felhasználásával átértékelhetik. Ha ilyen átértékelést nem hajtottak végre, ezt a tényt a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében fel kell tüntetni. A tagállamok előírhatnak ilyen átértékelést.

319. A társult vállalkozás (2) bekezdésben említett saját tőkéjének arányos összegét növelni vagy csökkenteni kell az üzleti év során a társult vállalkozás tőkéjében és tartalékában való részesedési arány bármely változása miatti összeggel. Ezt az összeget csökkenteni kell a társult vállalkozástól kapott osztalékok összegével.

320. Ha a jelen cikk (2) bekezdésében említett pozitív különbözet nem hozható kapcsolatba az eszközök vagy a források egyetlen csoportjával sem, a 9. cikk, a 11. cikk (5) bekezdésének d) pontja, a 11. cikk (10) bekezdése és a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint goodwillnek kell tekinteni.

321. A társult vállalkozás eredményéből az egyéb részesedésre jutó összeget megfelelő megnevezéssel, elkülönített tételként kell bemutatni a konszolidált eredménykimutatásban.

322. Amennyiben a tények ismertek vagy megállapíthatók, a konszolidálásba bevont társult vállalkozások és egyéb vállalkozások közötti ügyletekből származó eredményt ki kell szűrni a konszolidált pénzügyi kimutatásokból, ha azt az eszközök könyv szerinti értékében figyelembe vették.

323. Amennyiben egy társult vállalkozás konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít, az (1)–(7) bekezdéseket kell alkalmazni a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szerepeltetett saját tőkére és tartalékra.

28. cikk

A konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő melléklete

324. A konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletének a jelen irányelv egyéb rendelkezéseiben előírt egyéb információkon kívül közzé kell tennie a 17., 18. és 19. cikk által előírt információkat, figyelembe véve a konszolidált pénzügyi kimutatásoknak az éves pénzügyi kimutatásokkal szemben meglévő sajátosságaiból eredő elengedhetetlen módosításokat, annak érdekében, hogy az információk segítséget nyújtsanak a konszolidálásba egységes egészként bevont vállalkozások pénzügyi helyzetének értékelésében.

A 17., 18. és 19. cikkben előírt információkra az alábbi módosítások vonatkoznak:

325. A kapcsolt felek közötti ügyletek közzétételével kapcsolatban, a konszolidálásba bevont olyan kapcsolt felek közötti ügyleteket, amelyek a konszolidáláskor kiszűrésre kerülnek, nem kell közzétenni;

326. Az üzleti év alatt foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámának közzétételekor külön kell közölni az arányosan konszolidált vállalkozások által foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámát;

327. Az ügyviteli, ügyvezetői és felügyelő testületek tagjainak adott járandóságok, előlegek és hitelek összegének közzétételekor csak az anyavállalat ügyviteli, ügyvezetői és felügyelő testületi tagjainak adott összegeket kell közzétenni; a közzétételnek tartalmaznia kell mind az anyavállalat, mind a leányvállalatok által adott összegeket.

328. A konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletének az (1) bekezdésben előírt információn kívül az alábbi információkat is közölnie kell:

329. A konszolidálásba bevont vállalkozások neve és székhelye; a konszolidálásba bevont vállalkozásokban – kivéve az anyavállalatot – a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek által birtokolt tulajdoni hányad, akik saját nevükben, de a szóban forgó vállalkozások képviseletében járnak el; valamint az arra vonatkozó információ, hogy a 23. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (7) bekezdésében említett feltételek közül melyek képezték a konszolidálás elvégzésének alapját, a 23. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének alkalmazását követve. Az utóbbi közzététel azonban mellőzhető, ha a konszolidálást a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint hajtották végre, és ha a birtokolt tőke és a birtokolt szavazati jogok aránya megegyezik.

Ugyanezeket az adatokat meg kell adni azon vállalkozások tekintetében is, amelyeket az 5. cikk (1) bekezdésének j) pontja alapján kizártak a konszolidálásból, továbbá indokolni kell a 24. cikk (10) bekezdésében említett vállalkozások kizárását.

330. A konszolidálásba a 27. cikk (1) bekezdése szerint bevont társult vállalkozások neve és székhelye; azon tulajdoni hányaduk, amelyet a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek birtokolnak, akik saját nevükben, de ezen vállalkozások képviseletében járnak el.

331. A 26. cikk szerint arányosan konszolidált vállalkozások neve és székhelye, azok a tényezők, amelyekre a közös vezetés épül és a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek által birtokolt tulajdoni hányaduk, akik saját nevükben, de az említett vállalkozások képviseletében járnak el.

332. Az a), b) és c) pontban említetteken kívül minden olyan vállalkozás neve és székhelye, amelyben a konszolidálásba bevont vállalkozások maguk vagy a saját nevükben, de a vállalkozások képviseletében eljáró személyeken keresztül egyéb érdekeltséggel rendelkeznek. A birtokolt tőke hányadát, a saját tőke és a tartalékok összegét, valamint az érintett vállalkozás legutolsó üzleti évére elfogadott, pénzügyi kimutatások szerinti eredmény összegét szintén közzé kell tenni. El lehet tekinteni a saját tőkére, valamint az eredményre vonatkozó adatoktól is, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét.

333. A tagállamok lehetővé tehetik, hogy az a)–d) pontban előírt adatok a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban letétbe helyezett nyilatkozat formáját öltsék. Az ilyen nyilatkozat letétbehelyezését közölni kell a pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében. A tagállamok engedélyezhetik továbbá a szóban forgó információk mellőzését akkor is, ha azok jellegük miatt súlyos hátrányt jelentenének az általuk érintett vállalkozások valamelyikére. A tagállamok az ilyen mellőzést előzetes közigazgatási vagy bírói engedélyezés tárgyává tehetik. Minden ilyen mellőzést közölni kell a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben.

29. cikk

A konszolidált vezetőségi beszámoló

334. A konszolidált vezetőségi beszámolónak a jelen irányelv egyéb rendelkezéseiben előírt egyéb információkon kívül közzé kell tennie legalább a 20. és a 21. cikk által előírt információkat, figyelembe véve a konszolidált vezetőségi beszámolónak a vezetőségi beszámolóval szemben meglévő sajátosságaiból eredő elengedhetetlen módosításokat, annak érdekében, hogy az információk segítséget nyújtsanak a konszolidálásba egységes egészként bevont vállalkozások értékelésében.

335. A 20. és a 21. cikkben előírt információkra az alábbi módosítások vonatkoznak:

336. a megszerzett saját részvények adatairól való beszámolás körében a konszolidált vezetőségi beszámolónak tartalmaznia kell az anyavállalat összes, maga az anyavállalat, annak leányvállalatai vagy a saját nevében, de az említett vállalkozások képviseletében eljáró személy által birtokolt részvényének számát és névértékét, illetve névérték hiányában e részvények kibocsátási értékét. A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják ezen adatoknak a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében történő közzétételét is;

337. a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos beszámolás terén a vállalatirányítási nyilatkozatnak utalnia kell a konszolidálásban egységes egészként szerepeltetett vállalkozások belső ellenőrzési és a kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőire.

338. Amennyiben a vezetőségi beszámolón kívül konszolidált vezetőségi beszámoló közzétételét is előírják, a két beszámoló egyetlen beszámolóként is bemutatható.

7. FEJEZET

KÖZZÉTÉTEL

30. cikk

Általános közzétételi követelmények

339. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a vállalkozások a megfelelően jóváhagyott éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetőségi beszámolót a bejegyzett könyvvizsgáló 34. cikkben említett véleményével együtt tegyék közzé, a tagállami jogszabályok által a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban meghatározott módon.

A tagállamok ugyanakkor mentesíthetik a vállalkozásokat a vezetőségi beszámoló közzétételének kötelezettsége alól. Ilyen esetben kérelemre lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó beszámolóról vagy annak egy részéről másolatot készítsenek. A másolat ára nem haladhatja meg annak igazgatási költségét.

340. A II. mellékletben említett vállalkozás tagállama az alábbi esetekben mentesítheti a vállalkozást a pénzügyi kimutatásoknak a 2009/101/EK irányelv 3. cikke szerinti közzététele alól, feltéve, hogy a pénzügyi kimutatások a székhelyén hozzáférhetők a nyilvánosság számára:

341. a vállalkozás összes korlátlan felelősségű tagja az I. mellékletben említett olyan vállalkozás, amely olyan tagállamok jogának hatálya alá tartozik, amely különbözik attól a tagállamtól, amely jogának hatálya alá az érintett vállalkozás tartozik, és e vállalkozások egyike sem teszi közzé az érintett vállalkozás pénzügyi kimutatásait a saját pénzügyi kimutatásaival együtt;

342. az összes korlátlan felelősségű tag olyan vállalkozás, amely nem tartozik egyetlen tagállam jogának a hatálya alá sem, társasági formája viszont hasonló a 2009/101/EK irányelvben említettekhez.

A pénzügyi kimutatások másolatait kérelemre rendelkezésre kell bocsátani. Az ilyen másolat ára nem haladhatja meg annak igazgatási költségét.

343. Az (1) bekezdés alkalmazandó a konszolidált pénzügyi kimutatásokra és a konszolidált vezetőségi beszámolókra.

Amennyiben a konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozást nem az I. mellékletben felsorolt társasági formájú gazdasági társaságként hoztak létre, és a nemzeti joga nem teszi kötelezővé az (1) bekezdésben említett dokumentumok közzétételét a 2009/101/EK irányelv 3. cikkében előírtakkal megegyező módon, az említett dokumentumokat legalább a székhelyen hozzáférhetővé kell tennie. Kérelemre lehetővé kell tenni az ilyen dokumentumokról történő másolatkészítést. A másolat ára nem haladhatja meg annak igazgatási költségét.

31. cikk

Egyszerűsítések a kis- és középvállalkozások számára

344. A tagállamok mentesíthetik a kisvállalkozásokat az eredménykimutatás és a vezetőségi beszámoló közzétételének kötelezettsége alól.

345. A tagállamok a középvállalkozások számára engedélyezhetik az alábbiak közzétételét:

346. egyszerűsített mérleg, amely csak a 9. cikkben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, külön közölve a mérlegben vagy a kiegészítő mellékletben a következőket:

i. az „eszközök” alatt a B. I. 3., a B. II. 1., 2., 3. és 4., a B. III. 1., 2., 3., 4. és 7., a C. II. 2., 3. és 6., valamint a C. III. 1. és 2., és a „tőke, tartalékok és források” alatt a C. 1., 2., 6., 7. és 9. tételek,

ii. az „eszközök” oldalon a C. II. tétel alatt és a „tőke, tartalékok és források” oldalon a C. tétel alatt zárójelben írt adatokat, összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön az „eszközök” alatt a C. II. 2. és 3. tételeket, valamint a „tőke, tartalékok és források” alatt a C. 1., 2., 6., 7. és 9. tételek,

347. egyszerűsített kiegészítő melléklet a pénzügyi kimutatásokhoz, a 18. cikk (1) bekezdésének g) és k) pontjában előírt információk nélkül.

Ez a bekezdés nem sértheti a 30. cikk (1) bekezdését, amennyiben az az eredménykimutatáshoz, a vezetőségi beszámolóhoz és a bejegyzett könyvvizsgáló véleményéhez kapcsolódik.

32. cikk

Egyéb közzétételi követelmények

348. Ha az éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetőségi beszámolót teljes egészében nyilvánosságra hozzák, azokat abban a formában és szövegezéssel kell megtenni, amely alapján a bejegyzett könyvvizsgáló megalkotta a véleményét. Az említett dokumentumokhoz csatolni kell a bejegyzett könyvvizsgáló jelentésének teljes szövegét.

349. Ha az éves pénzügyi kimutatásokat nem teszik teljes egészében közzé, akkor jelezni kell, hogy a közzétett változat rövidített, és hivatkozni kell arra a cégnyilvántartásra, ahová a pénzügyi kimutatásokat a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének megfelelően benyújtották. Ha a pénzügyi kimutatásokat még nem nyújtották be, ezt a tényt közzé kell tenni. A bejegyzett könyvvizsgáló jelentését e közzétételhez nem kell csatolni, azt azonban közölni kell, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő, korlátozott vagy elutasító záradékot adott-e, illetve hogy nem tudott záradékot adni. Azt is közölni kell, hogy a könyvvizsgáló jelentése tartalmazott-e hivatkozást bármely olyan ügyre, amelyre a könyvvizsgáló nyomatékosan felhívta a figyelmet, a könyvvizsgálói vélemény hitelesítése nélkül.

33. cikk

A pénzügyi kimutatások és a vezetőségi beszámoló elkészítésének és közzétételének kötelezettsége és az ezekért viselt felelősség

350. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív kötelezettsége legyen annak biztosítására, hogy az éves pénzügyi kimutatások, a vezetőségi beszámolók és – ha azt elkülönítetten bocsátották rendelkezésre – a vállalatirányítási nyilatkozat a jelen irányelv követelményeivel összhangban, illetve – amennyiben alkalmazandók – az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készüljön el és kerüljön közzétételre. E testületek feladataikat a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül látják el.

351. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei tagjainak kollektív kötelezettsége legyen annak biztosítására, hogy a konszolidált pénzügyi kimutatások, a konszolidált vezetőségi beszámolók és – ha azt elkülönítetten bocsátották rendelkezésre – a vállalatirányítási nyilatkozat a jelen irányelv követelményeivel összhangban, illetve – amennyiben alkalmazandók – az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készüljön el és kerüljön közzétételre. E testületek feladataikat a nemzeti jogszabályok által rájuk ruházott hatáskörökön belül látják el.

352. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a felelősségviseléssel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák a vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjaira, legalább a vállalkozással szemben, az (1) és a (2) bekezdésben említett kötelezettségek megszegése esetén.

8. FEJEZET

PÉNZÜGYI ELLENőRZÉS

34. cikk

Általános követelmények

353. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, valamint a közép- és nagyvállalatok pénzügyi kimutatásait a tagállamok által a kötelező könyvvizsgálat elvégzésére felhatalmazott egy vagy több személy ellenőrizze a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[33] alapján.

A bejegyzett könyvvizsgáló arról is véleményt nyilvánít, hogy a vezetőségi beszámoló összhangban van-e az azonos üzleti évről készített pénzügyi kimutatásokkal.

354. Az (1) bekezdés első albekezdése alkalmazandó a konszolidált pénzügyi kimutatásokra. Az (1) bekezdés második albekezdése alkalmazandó a konszolidált pénzügyi kimutatásokra és a konszolidált vezetőségi beszámolókra.

35. cikk

A könyvvizsgálói jelentés tartalma

355. A könyvvizsgáló jelentése a következőket tartalmazza:

356. bevezetés, amelynek azonosítania kell legalább a kötelező könyvvizsgálat tárgyát képező pénzügyi kimutatásokat, az azok összeállítása során alkalmazott pénzügyi beszámolási szabályrendszerrel együtt;

357. a kötelező könyvvizsgálat terjedelmének olyan leírása, amely megjelöli legalább azon könyvvizsgálati standardokat, amelyekkel összhangban a kötelező könyvvizsgálatot elvégezték;

358. könyvvizsgálói záradék, amely egyértelműen tartalmazza a könyvvizsgáló arról alkotott véleményét, hogy az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályrendszernek megfelelően, és adott esetben azt is tartalmazza, hogy az éves pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek; a könyvvizsgálói záradék hitelesítő, korlátozott vagy elutasító lehet, illetve ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, megtagadja a záradék megadását;

359. hivatkozás bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló nyomatékosan felhívta a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adott volna;

360. azzal kapcsolatos vélemény, hogy a vezetőségi beszámoló összhangban van-e az azonos üzleti évről készített éves pénzügyi kimutatásokkal.

361. A jelentést a bejegyzett könyvvizsgálók aláírja és dátummal látja el.

362. A bejegyzett könyvvizsgáló konszolidált pénzügyi kimutatásokról szóló jelentésének meg kell felelnie az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A vezetőségi beszámoló és a pénzügyi kimutatások következetességéről szóló, az (1) bekezdés e) pontjában előírt jelentéstétel során a bejegyzett könyvvizsgáló köteles figyelembe venni a konszolidált pénzügyi kimutatásokat és a konszolidált vezetőségi beszámolót. Amennyiben az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásait csatolják konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz, a bejegyzett könyvvizsgálók e cikk alapján előírt jelentései összevonhatók.

9. FEJEZET

A kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó beszámoló

36. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

363. „nyersanyag-kitermelő iparágban aktív vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége magában foglalja az ásványi anyagok, a kőolaj és a földgáz lelőhelyeinek felderítését, felfedezését, fejlesztését és kitermelését, az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[34] I. melléklete B. szakaszának 05-08 részében említettek szerint;

364. „elsődleges erdők fakitermelésében aktív vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[35] I. melléklete A. szakaszának 2.2. részében említett tevékenységeket végez elsődleges erdőkben;

365. „kormány”: valamely tagállam vagy harmadik ország nemzeti, regionális vagy helyi hatósága. Ide tartozik az ilyen hatóság által irányított főosztály, ügynökség vagy vállalkozás is, ezen irányelv 23. cikkének (1)–(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

366. „projekt”: a vállalkozáson belüli olyan legalacsonyabb szinten lévő külön működési beszámolási egység, amelyen rendszeres belső jelentéseket készítenek az üzleti tevékenység ellenőrzése érdekében.

37. cikk

A kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások

1. A tagállamok kötelesek előírni a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy az elsődleges erdők fakitermelésében aktív összes nagyvállalkozás és közérdeklődésre számot tartó jogalany számára, hogy évente készítsen beszámolót a kormányok részére teljesített kifizetésekről, és azt hozza nyilvánosságra.

2. Ez a kötelezettség nem érvényes arra a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozásra, amely leányvállalat vagy anyavállalat, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

367. az anyavállalat valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik;

368. az említett vállalkozás által a kormányok részére teljesített kifizetések szerepelnek az anyavállalat által a 39. cikknek megfelelően elkészített, a kormányok részére teljesített kifizetésekről szóló konszolidált pénzügyi kimutatásokban.

38. cikk

A beszámoló tartalma

369. A beszámoló az alábbiakat részletezi, amennyiben azok lényegesek a fogadó kormány számára:

370. az üzleti évben az egyes kormányok részére teljesített kifizetések teljes összege, beleértve a természetbeni juttatásokat is;

371. az üzleti évben az egyes kormányok részére teljesített kifizetések fajtánkénti teljes összege, beleértve a természetbeni juttatásokat is;

372. ha ezek a kifizetések egy konkrét projekthez kötődnek, az üzleti évben az egyes projektekkel kapcsolatban teljesített kifizetések fajtánkénti teljes összege, beleértve a természetbeni juttatásokat is, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban teljesített kifizetések teljes összege.

373. A kifizetések alábbi fajtáit kell bejelenteni:

374. termelési jogosultságok;

375. a nyereségre kiszabott adók;

376. jogdíjak;

377. osztalékok;

378. aláírási, felfedezési és termelési bónuszok;

379. licencdíjak, bérleti díjak, bejegyzési díjak és a licencekért és/vagy koncessziókért fizetett egyéb ellenérték;

380. az érintett kormány számára nyújtott egyéb közvetlen előny.

381. Ha egy kormánynak természetbeni juttatásokat adnak, azokról az értékük vagy a mennyiségük alapján kell beszámolni. Ha érték alapján számolnak be róluk, kiegészítő megjegyzéseket kell benyújtani annak elmagyarázása érdekében, hogy hogyan állapították meg az értéküket.

382. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kifizetések lényegességével kapcsolatos koncepció meghatározása érdekében.

383. A beszámoló nem tartalmazza egy olyan ország kormánya részére teljesített kifizetések adott fajtáit, amelyben a kifizetések ilyen fajtáinak közzétételét egyértelműen tiltja az adott ország büntetőjoga. Ilyen esetekben a vállalkozás nyilatkozik, hogy nem számolt be az (1)–(3) bekezdéssel összhangban a kifizetésekről, és közzéteszi az érintett kormány nevét.

39. cikk

A kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó konszolidált beszámoló

384. A tagállamok a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a nyersanyag-kitermelő iparágban vagy az elsődleges erdők fakitermelésében aktív minden nagyvállalkozás és közérdeklődésre számot tartó jogalany számára kötelesek előírni, hogy a 37. és a 38. cikknek megfelelően konszolidált beszámolót készítsenek a kormányok részére teljesített kifizetésekről, amennyiben az adott anyavállalat a jelen irányelv 23. cikkének (1)–(6) bekezdésében meghatározottak szerint köteles konszolidált pénzügyi kimutatásokat készíteni.

385. Az (1) bekezdésben említett konszolidált beszámoló elkészítésének kötelezettségét nem kell alkalmazni az alábbiakra:

386. a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott kisebb csoport anyavállalata, kivéve, ha valamely kapcsolt vállalkozás közérdeklődésre számot tartó jogalany;

387. a 3. cikk (5) bekezdésében meghatározott közepes nagyságú csoport anyavállalata, kivéve, ha valamely kapcsolt vállalkozás közérdeklődésre számot tartó jogalany;

388. valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó anyavállalat, amely egyúttal leányvállalat is, amennyiben saját anyavállalata valamely tagállami jog hatálya alá tartozik.

389. A vállalkozást nem kell szerepeltetni a kormányok részére teljesített kifizetésekről szóló konszolidált beszámolóban, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:

390. súlyos, hosszú távra szóló korlátozások jelentős mértékben gátolják az anyavállalatot a vállalkozás eszközei feletti jogainak gyakorlásában vagy a vállalkozás irányításában;

391. a kormányok részére teljesített kifizetésekről szóló konszolidált beszámoló készítéséhez ezen irányelv alapján szükséges adatok nem szerezhetők be aránytalanul magas költségek vagy indokolatlan késedelem nélkül.

40. cikk

Közzététel

A 37. cikkben említett beszámolót és a 39. cikkben említett, a kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó konszolidált beszámolót a tagállami jogszabályok által a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban meghatározott módon kell közzétenni.

41. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja és jelentést tesz e fejezet végrehajtásáról és hatékonyságáról, különös tekintettel a jelentéstételi kötelezettségek alkalmazási körére és a projektalapú jelentéstétel módozataira. A felülvizsgálat figyelembe veszi a nemzetközi fejleményeket, és mérlegeli a versenyképességre gyakorolt hatásokat és az energiaellátás biztonságát. A felülvizsgálatot legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésétől számított öt éven belül el kell végezni. A jelentést – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – el kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

10. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

A felhatalmazáson alapuló hatáskörök gyakorlása

392. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

393. A Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (10) bekezdésében és a 38. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazása 50. cikkben említett időponttól számított határozatlan időtartamra szól.

394. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (10) bekezdésében és a 38. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

395. Amint a Bizottság elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, erről egyidejűleg tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

396. Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (10) bekezdése és a 38. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő kéthónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

43. cikk

A leányvállalatokra vonatkozó mentesség

A 2009/101/EK és a 77/91/EGK irányelv rendelkezései ellenére, a tagállamok nem kötelesek alkalmazni ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az éves pénzügyi kimutatások és a vezetőségi beszámoló tartalmára, könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályok által szabályozott olyan vállalkozásokra, amelyek leányvállalatok, ha a következő feltételek teljesülnek:

397. az anyavállalat valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik;

398. a leányvállalat valamennyi részvényese vagy tagja nyilatkozatban beleegyezett a szóban forgó kötelezettség alóli mentességhez; a nyilatkozatot minden üzleti évre vonatkozóan meg kell tenni;

399. az anyavállalat úgy nyilatkozott, hogy biztosítékot nyújt a leányvállalat által vállalt kötelezettségek tekintetében;

400. a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban e cikk (2) és (3) bekezdésében említett nyilatkozatokat a leányvállalat a tagállam jogszabályai által megállapított módon közzéteszi;

401. a leányvállalat szerepel az anyavállalat által a jelen irányelvnek megfelelően elkészített konszolidált pénzügyi kimutatásokban;

402. a mentességet közzétették az anyavállalat által elkészített konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében;

403. az e cikk (5) bekezdésében említett konszolidált pénzügyi kimutatásokat, a konszolidált vezetőségi beszámolót és a bejegyzett könyvvizsgáló jelentését a leányvállalat tekintetében a tagállam jogszabályai által a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban megállapított módon közzé kell tenni.

44. cikk

Olyan vállalkozások, amelyek más vállalkozások korlátlan felelősségű tagjai

404. A tagállamok a saját joguk hatálya alá tartozó, az I. mellékletben említett olyan vállalkozások számára, amelyek korlátlan felelősségű tagjai az 1. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett valamely vállalkozásnak (az „érintett társaság”) előírhatják, hogy a jelen irányelv rendelkezéseinek megfelelően készítsék el, ellenőriztessék és saját pénzügyi kimutatásaikkal együtt tegyék közzé az érintett társaság pénzügyi kimutatásait.

Ebben az esetben ennek az irányelvnek az előírásai nem vonatkoznak az érintett társaságra.

405. A tagállamoknak a jelen irányelv előírásait nem kell alkalmazniuk az érintett társaságra, ha:

406. az érintett társaság pénzügyi kimutatásait a jelen irányelv rendelkezéseivel összhangban készítette el, ellenőriztette és tette közzé egy olyan vállalkozás, amely a szóban forgó társaság korlátlan felelősségű tagja, és amely egy másik tagállam jogának hatálya alá tartozik;

407. az érintett társaságot egy korlátlan felelősségű tag bevonta a jelen irányelvvel összhangban elkészített, ellenőrzött és közzétett konszolidált pénzügyi kimutatásaiba, vagy az érintett társaságot bevonták egy nagyobb vállalkozáscsoport olyan konszolidált pénzügyi kimutatásaiba, amelyet a jelen irányelvvel összhangban készített el, ellenőrzött és tett közzé egy olyan anyavállalat, amely valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik. Ezt a mentességet közzé kell tenni a konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében.

408. A (2) bekezdésben említett esetekben az érintett társaság kérésre köteles közölni a pénzügyi kimutatásokat közreadó vállalkozás nevét.

45. cikk

A konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítő anyavállalatok mentessége az eredménykimutatással kapcsolatban

A tagállamok nem kötelesek alkalmazni ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az eredménykimutatás könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályok által szabályozott olyan vállalkozások tekintetében, amelyek anyavállalatok, ha a következő feltételek teljesülnek:

409. az anyavállalat a jelen irányelvnek megfelelően konszolidált pénzügyi kimutatásokat készít, és szerepel a konszolidált pénzügyi kimutatásokban;

410. a mentességet közzéteszik az anyavállalat éves pénzügyi kimutatásainak kiegészítő mellékletében;

411. a mentességet közzétették az anyavállalat által elkészített konszolidált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében;

412. az anyavállalat ezen irányelvnek megfelelően meghatározott eredményét kimutatják az anyavállalat mérlegében.

46. cikk

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra vonatkozó mentességek korlátozása

Ha ez az irányelv kifejezetten másként nem rendelkezik, a tagállamok az ebben az irányelvben meghatározott egyszerűsítéseket és mentességeket a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára nem tehetik elérhetővé.

47. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek szükségesek azok végrehajtásához. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

48. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat a jelen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

49. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

413. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2014. július 1-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

414. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket a jelen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

50. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

51. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett vállalkozási formák

- Belgium:

la société anonyme/de naamloze vennootschap, la société en commandite par actions/de commanditaire vennootschap op aandelen, la société de personnes responsabilité limitée/de personenvennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

- Bulgária:

акционерно дружество, дружество с ограничена отговорност, командитно дружество с акции;

- Cseh Köztársaság:

společnost s ručením omezeným, akciová společnost;

- Dánia:

aktieselskaber, kommanditaktieselskaber, anpartsselskaber;

- Németország:

Aktiengesellschaft, Kommanditgesellschaft auf Aktien, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Észtország:

aktsiaselts, osaühing;

- Írország:

public companies limited by shares or by guarantee, private companies limited by shares or by guarantee;

- Görögország:

η ανώνυμη εταιρνα, η εταιρνα περιοριομενηζ ενθυνηζ, η ετερσρρνθμη κατα μετοχεζ εταιρνα;

- Spanyolország:

la sociedad anónima, la sociedad comanditaria por acciones, la sociedad de responsabilidad limitada;

- Franciaország:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société responsabilité limitée;

- Olaszország:

la società per azioni, la società in accomandita per azioni, la società a responsabilità limitata;

- Ciprus:

Δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση, ιδιωτικές εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση;

- Lettország:

akciju sabiedrība, sabiedrība ar ierobežotu atbildību;

- Litvánia:

akcinės bendrovės, uždarosios akcinės bendrovės;

- Luxemburg:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société responsabilité limitée;

- Magyarország:

részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság;

- Málta:

kumpanija pubblika —public limited liability company, kumpannija privata —private limited liability company,

soċjeta in akkomandita bil-kapital maqsum f'azzjonijiet —partnership en commandite with the capital divided into shares;

- Hollandia:

de naamloze vennootschap, de besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

- Ausztria:

die Aktiengesellschaft, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Lengyelország:

spółka akcyjna, spółka z ograniczoną odpowiedzialnością, spółka komandytowo-akcyjna;

- Portugália:

a sociedade anónima, de responsabilidade limitada, a sociedade em comandita por acões, a sociedadepor quotas de responsabilidade limitada;

- Románia:

societate pe acțiuni, societate cu răspundere limitată, societate în comandită pe acțiuni.

- Szlovénia:

delniška družba, družba z omejeno odgovornostjo, komanditna delniška družba;

- Szlovákia:

akciová spoločnosť, spoločnosť s ručením obmedzeným;

- Finnország:

osakeyhtiö/aktiebolag;

- Svédország:

aktiebolag;

- Egyesült Királyság:

public companies limited by shares or by guarantee, private companies limited by shares or by guarantee.

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett vállalkozási formák

- Belgium:

la société en nom collectif/de vennootschap onder firma, la société en commandité simple/de gewone commanditaire vennootschap;

- Bulgária:

събирателно дружество, командитно дружество;

- Cseh Köztársaság:

veřejná obchodní společnost, komanditní společnost, družstvo;

- Dánia:

interessentskaber, kommanditselskaber;

- Németország:

die offene Handelsgesellschaft, die Kommanditgesellschaft;

- Észtország:

täisühing, usaldusühing;

- Írország:

partnerships, limited partnerships, unlimited companies;

- Görögország:

η ομόρρυθμος εταιρία, η ετερόρρυθμος εταιρία;

- Spanyolország:

sociedad colectiva, sociedad en comandita simple;

- Franciaország:

la société en nom collectif, la société en commandite simple;

- Olaszország:

la società in nome collettivo, la società in accomandita semplice;

- Ciprus:

Ομόρρυθμες και ετερόρρυθμες εταιρείες (συνεταιρισμοί);

- Lettország:

pilnsabiedrība, komanditsabiedrība;

- Litvánia:

tikrosios ūkinės bendrijos, komanditinės ūkinės bendrijos;

- Luxemburg:

la société en nom collectif, la société en commandite simple;

- Magyarország:

közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés;

- Málta:

Soċjeta f'isem kollettiv jew soċjeta in akkomandita, bil-kapital li mhux maqsum f'azzjonijiet meta s-soċji kollha li għandhom responsabbilita' llimitata huma soċjetajiet in akkomandita bil-kapital maqsum f'azzjonijiet —Partnership en nom collectif or partnership en commandite with capital that is not divided into shares, when all the partners with unlimited liability are partnership en commandite with the capital divided into shares ;

- Hollandia:

de vennootschap onder firma, de commanditaire vennootschap;

- Ausztria:

die offene Handelsgesellschaft, die Kommanditgesellschaft;

- Lengyelország:

spółka jawna, spółka komandytowa;

- Portugália:

sociedade em nome colectivo, sociedade em comandita simples;

- Románia:

asocietate în nume colectiv, societate în comandită simplă;

- Szlovénia:

družba z neomejeno odgovornostjo, komanditna družba;

- Szlovákia:

verejná obchodná spoločnosť, komanditná spoločnosť;

- Finnország:

avoin yhtiö/ öppet bolag, kommandiittiyhtiö/kommanditbolag;

- Svédország:

handelsbolag, kommanditbolag;

- Egyesült Királyság:

partnerships, limited partnerships, unlimited companies.

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

78/660/EGK irányelv | 83/349/EGK irányelv | Ez az irányelv |

1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg | - | 1. cikk a) pont |

1. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első–huszonhetedik francia bekezdés | - | I. melléklet |

1. cikk (1) bekezdés második albekezdés | - | 1. cikk b) pont |

1. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a)–aa) pont | - | II. melléklet |

1. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés | - | 1. cikk c) pont |

1. cikk (2) bekezdés | - | - |

2. cikk (1) bekezdés | - | 4. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (2) bekezdés | - | 4. cikk (2) bekezdés |

2. cikk (3) bekezdés | - | 4. cikk (3) bekezdés |

2. cikk (4) bekezdés | - | 4. cikk (3) bekezdés |

2. cikk (5) bekezdés | - | 4. cikk (4) bekezdés |

2. cikk (6) bekezdés | - | 4. cikk (5) bekezdés |

3. cikk | - | 8. cikk (1) bekezdés |

4. cikk (1) bekezdés | - | 8. cikk (2) bekezdés |

4. cikk (2) bekezdés | - | 8. cikk (3) bekezdés |

4. cikk (3) bekezdés | - | - |

4. cikk (4) bekezdés | - | 8. cikk (4) bekezdés |

4. cikk (5) bekezdés | - | - |

4. cikk (6) bekezdés | - | 5. cikk (1) bekezdés h) pont |

5. cikk | - | - |

6. cikk | - | 8. cikk (5) bekezdés |

7. cikk | - | 5. cikk g) pont |

8. cikk | - | - |

9. cikk (A) bekezdés | - | 9. cikk (A) bekezdés |

9. cikk (B) bekezdés | - | - |

9. cikk C) bekezdés | - | 9. cikk (B) bekezdés |

9. cikk (D) bekezdés | - | 9. cikk C) bekezdés |

9. cikk (E) bekezdés | - | 9. cikk (D) bekezdés |

9. cikk (F) bekezdés | - | - |

Források 9. cikk (A) bekezdés | - | Tőke, tartalékok és kötelezettségek 9. cikk (A) bekezdés |

9. cikk (B) bekezdés | - | 9. cikk (B) bekezdés |

9. cikk C) bekezdés | - | 9. cikk C) bekezdés |

9. cikk (D) bekezdés | - | 9. cikk (D) bekezdés |

9. cikk (E) bekezdés | - | - |

10. cikk | - | - |

10a. cikk | - | 10. cikk |

11. cikk első albekezdés | - | 3. cikk (1) bekezdés és 16. cikk (1) bekezdés |

11. cikk második albekezdés | - | - |

11. cikk harmadik albekezdés | - | 3. cikk (7) bekezdés |

12. cikk (1) bekezdés | - | 3. cikk (8) bekezdés |

12. cikk (2) bekezdés | - | - |

12. cikk (3) bekezdés | - | 3. cikk (9) bekezdés |

13. cikk (1) bekezdés | - | 11. cikk (1) bekezdés |

13. cikk (2) bekezdés | - | 11. cikk (2) bekezdés |

14. cikk | - | 17. cikk (1) bekezdés d) pont |

15. cikk (1) bekezdés | - | 11. cikk (3) bekezdés |

15. cikk (2) bekezdés | - | 2. cikk (4) bekezdés |

15. cikk (3) bekezdés a) pont | - | 18. cikk (1) bekezdés a) pont |

15. cikk (3) bekezdés b) pont | - | - |

15. cikk (3) bekezdés c) pont | - | 18. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont |

15. cikk (4) bekezdés | - | - |

16. cikk | - | 11. cikk (4) bekezdés |

17. cikk | - | 2. cikk (2) bekezdés |

18. cikk | - | - |

19. cikk | 2. cikk (8) bekezdés |

20. cikk (1) bekezdés | - | 11. cikk (11) bekezdés, első albekezdés |

20. cikk (2) bekezdés | - | 11. cikk (11) bekezdés, második albekezdés |

20. cikk (3) bekezdés | - | - |

21. cikk | - | - |

22. cikk első albekezdés | - | 12. cikk (1) bekezdés |

22. cikk második albekezdés | - | 12. cikk (2) bekezdés |

23. cikk 1-15. pont | - | 13. cikk 1-15. pont |

23. cikk 16-19. pont | - | - |

23. cikk 20. és 21. pont | - | 13. cikk 16. és 17. pont |

24. cikk | - | - |

25. cikk 1-13. pont | - | 14. cikk 1-13. pont |

25. cikk 14-17. pont | - | - |

25. cikk 18. és 19. pont | - | 14. cikk 14. és 15. pont |

26. cikk | - | - |

27. cikk első albekezdés, bevezető szöveg | - | 3. cikk (2) bekezdés |

27. cikk, első albekezdés a) és c) pont | - | 16. cikk (2) bekezdés a) és b) pont |

27. cikk, első albekezdés b) és d) pont | - | - |

27. cikk, második albekezdés | - | 3. cikk (7) bekezdés |

28. cikk | - | 2. cikk (5) bekezdés |

29. cikk | - | - |

30. cikk | - | - |

31. cikk (1) bekezdés | - | 5. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg, valamint a)-f) pont |

31. cikk (1) bekezdés a) pont | - | 5. cikk (2) bekezdés |

31. cikk (2) bekezdés | - | 5. cikk (3) bekezdés |

32. cikk | - | 5. cikk (1) bekezdés i) pont |

33. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg | - | 6. cikk (1) bekezdés |

33. cikk (1) bekezdés a) és b) pont, valamint a második és a harmadik albekezdés | - | - |

33. cikk (1) bekezdés c) pont | - | 6. cikk (1) bekezdés |

33. cikk (2) bekezdés (a) pont első albekezdés és 33. cikk (2) bekezdés b), c) és d) pont | - | 6. cikk (2) bekezdés |

33. cikk (2) bekezdés a) pont második albekezdés | - | 17. cikk (1) bekezdés b) pont |

33. cikk (3) bekezdés | - | 6. cikk (3) bekezdés |

33. cikk (4) bekezdés | - | 17. cikk (1) bekezdés b) pont, utolsó mondat |

33. cikk (5) bekezdés | - | - |

34. cikk | - | - |

35. cikk (1) bekezdés a) pont | - | 5. cikk (1) bekezdés i) pont |

35. cikk (1) bekezdés b) és c) pont | - | 11. cikk (5) bekezdés |

35. cikk (1) bekezdés d) pont | 18. cikk (1) bekezdés b) pont |

35. cikk (2) bekezdés | - | 2. cikk (6) bekezdés |

35. cikk (3) bekezdés | - | 2. cikk (7) bekezdés |

35. cikk (4) bekezdés | - | 11. cikk (7) bekezdés és 18. cikk (1) bekezdés a) pont vi. alpont |

36. cikk | - | - |

37. cikk (1) bekezdés | - | 11. cikk (9) bekezdés |

37. cikk (2) bekezdés | - | 11. cikk (10) bekezdés |

38. cikk | - | - |

39. cikk (1) bekezdés a) pont | - | 5. cikk (1) bekezdés i) pont |

39. cikk (1) bekezdés b) pont | - | 11. cikk (6) bekezdés |

39. cikk (1) bekezdés c) pont | - | - |

39. cikk (1) bekezdés d) pont | - | 11. cikk (6) bekezdés |

39. cikk (1) bekezdés e) pont | - | 18. cikk (1) bekezdés b) pont |

39. cikk (2) bekezdés | - | 2. cikk (6) bekezdés |

40. cikk (1) bekezdés | - | 11. cikk (8) bekezdés |

40. cikk (2) bekezdés | - | - |

41. cikk | - | - |

42. cikk, első albekezdés | - | 11. cikk (11) bekezdés, harmadik albekezdés |

42. cikk, második albekezdés | - | - |

42a. cikk (1) bekezdés | - | 7. cikk (1) bekezdés a) pont |

42a. cikk (2) bekezdés | - | 7. cikk (2) bekezdés |

42a. cikk (3) bekezdés | - | 7. cikk (3) bekezdés |

42a. cikk (4) bekezdés | - | 7. cikk (4) bekezdés |

42a. cikk (5) bekezdés | - | 7. cikk (5) bekezdés |

42a. cikk (5a) bekezdés | - | 7. cikk (6) bekezdés |

42b. cikk | - | 7. cikk (7) bekezdés |

42c. cikk | - | 7. cikk (8) bekezdés |

42d. cikk | - | 17. cikk (1) bekezdés c) pont |

42e. cikk | - | 7. cikk (1) bekezdés b) pont |

42f. cikk | - | 7. cikk (9) bekezdés |

43. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg | - | 17. cikk (1) bekezdés, bevezető szöveg |

43. cikk (1) bekezdés 1. pont | - | 17. cikk (1) bekezdés a) pont |

43. cikk (1) bekezdés 2. pont, első albekezdés | - | 18. cikk (1) bekezdés h) pont, első albekezdés |

43. cikk (1) bekezdés 2. pont, második albekezdés | - | 18. cikk (1) bekezdés l) pont |

43. cikk (1) bekezdés 3. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés h) pont |

43. cikk (1) bekezdés 4. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés j) pont |

43. cikk (1) bekezdés 5. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés k) pont |

43. cikk (1) bekezdés 6. pont | - | 17. cikk (1) bekezdés g) pont |

43. cikk (1) bekezdés 7. pont | - | 17. cikk (1) bekezdés d) pont |

43. cikk (1) bekezdés 7a. pont | - | 17. cikk (1) bekezdés e) pont |

43. cikk (1) bekezdés 7b. pont | - | 2. cikk (3) bekezdés és 17. cikk (1) bekezdés h) pont |

43. cikk (1) bekezdés 8. pont | - | 19. cikk (1) bekezdés a) pont |

43. cikk (1) bekezdés 9. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés f) pont |

43. cikk (1) bekezdés 10. pont | - | - |

43. cikk (1) bekezdés 11. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés g) pont |

43. cikk (1) bekezdés 12. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés d) pont, első albekezdés |

43. cikk (1) bekezdés 13. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés e) pont |

43. cikk (1) bekezdés 14.a. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés c) pont i. alpont |

43. cikk (1) bekezdés 14.b. pont | - | 18. cikk (1) bekezdés c) pont ii. alpont |

43. cikk (1) bekezdés 15. pont | - | 19. cikk (1) bekezdés g) pont |

43. cikk (2) bekezdés | - | - |

43. cikk (3) bekezdés | - | 18. cikk (1) bekezdés d) pont, második albekezdés |

44. cikk | - | - |

45. cikk (1) bekezdés | - | 18. cikk (1) bekezdés h) pont, második albekezdés 28. cikk (2) bekezdés e) pont |

45. cikk (2) bekezdés | - | 19. cikk (2) bekezdés |

46. cikk | - | 20. cikk |

46a. cikk | - | 21. cikk |

47. cikk (1) és (1a) bekezdés | - | 30. cikk (1) és (2) bekezdés |

47. cikk (2) bekezdés | - | 31. cikk (1) bekezdés |

47. cikk (3) bekezdés | - | 31. cikk (2) bekezdés |

48. cikk | - | 32. cikk (1) bekezdés |

49. cikk | - | 32. cikk (2) bekezdés |

50. cikk | - | 18. cikk (1) bekezdés p) és g) pont |

50a. cikk | - | - |

50b. cikk | - | 33. cikk (1) bekezdés |

50c. cikk | - | 33. cikk (2) bekezdés |

51. cikk (1) bekezdés | - | 34. cikk (1) bekezdés |

51. cikk (2) bekezdés | - | - |

51. cikk (3) bekezdés | - | - |

51a. cikk | - | 35. cikk (1) és (2) bekezdés |

52. cikk | - | - |

53. cikk (2) bekezdés | - | 3. cikk (10) bekezdés |

53a. cikk | - | 45. cikk |

55. cikk | - | - |

56. cikk (1) bekezdés | - | - |

56. cikk (2) bekezdés | - | 18. cikk (1) bekezdés m), n) és o) pont |

57. cikk | - | 43. cikk |

57a. cikk | - | 44. cikk |

58. cikk | - | 45. cikk |

59. cikk (1) bekezdés | - | 8. cikk (6) bekezdés a) pont |

59. cikk (2)–(6) bekezdés a) pont | - | 8. cikk (6) bekezdés a) pont és 27. cikk |

59. cikk (6) bekezdés b) és c) pont | - | 8. cikk (6) bekezdés b) és c) pont |

59. cikk (7) és (8) bekezdés | - | 8. cikk (6) bekezdés a) pont és 27. cikk |

59. cikk (9) bekezdés | - | - |

60. cikk | - | - |

60a. cikk | - | 47. cikk |

61. cikk | - | 18. cikk (2) bekezdés |

61a. cikk | - | - |

62. cikk | - | 51. cikk |

- | 1. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont | 23. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont |

- | 1. cikk (1) bekezdés d) pont | 23. cikk (1) bekezdés f) pont |

- | 1. cikk (2) bekezdés | 23. cikk (1) bekezdés d) és e) pont |

- | 2. cikk (1), (2) és (3) bekezdés | 23. cikk (2), (3) és (4) bekezdés |

- | 3. cikk (1) bekezdés | 23. cikk (5) bekezdés |

- | 3. cikk (2) bekezdés | 23. cikk (6) bekezdés |

- | 4. cikk (1) bekezdés | 22. cikk |

- | 4. cikk (2) bekezdés | 24. cikk (3) bekezdés |

- | 5. cikk | - |

- | 6. cikk (1) bekezdés | 24. cikk (2) bekezdés |

- | 6. cikk (2) bekezdés | 3. cikk (6) bekezdés |

- | 6. cikk (3) és (4) bekezdés | - |

- | 7. cikk (1) bekezdés | 24. cikk (4) bekezdés |

- | 7. cikk (2) bekezdés | 24. cikk (5) bekezdés |

- | 7. cikk (3) bekezdés | 46. cikk |

- | 8. cikk | 24. cikk (6) bekezdés |

- | 9. cikk (1) bekezdés | 24. cikk (7) bekezdés |

- | 9. cikk (2) bekezdés | - |

- | 10. cikk | 24. cikk (8) bekezdés |

- | 11. cikk | 24. cikk (9) bekezdés |

- | 12. cikk | 23. cikk (7) bekezdés |

- | 13. cikk (1), (2) és (2a) bekezdés | - |

- | 13. cikk (3) bekezdés | 24. cikk (10) bekezdés |

- | 15. cikk | - |

- | 16. cikk | 4. cikk |

- | 17. cikk (1) bekezdés | 25. cikk (1) bekezdés |

- | 17. cikk (2) bekezdés | - |

- | 18. cikk | 25. cikk (2) bekezdés |

- | 19. cikk | 25. cikk (3) bekezdés |

- | 20. cikk | - |

- | 21. cikk | 25. cikk (4) bekezdés |

- | 22. cikk | 25. cikk (5) bekezdés |

- | 23. cikk | 25. cikk (6) bekezdés |

- | 24. cikk | - |

- | 25. cikk (1) bekezdés | 5. cikk (1) bekezdés b) pont |

- | 25. cikk (2) bekezdés | 5. cikk (3) bekezdés |

- | 26. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat | 25. cikk (7) bekezdés |

- | 26. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pont | - |

- | 26. cikk (2) és (3) bekezdés | - |

- | 27. cikk | 25. cikk (8) bekezdés |

- | 28. cikk | 25. cikk (9) bekezdés |

- | 29. cikk (1) bekezdés | 25. cikk (10) bekezdés |

- | 29. cikk (2) bekezdés | 25. cikk (11) bekezdés |

- | 29. cikk (3) bekezdés | 25. cikk (12) bekezdés |

- | 29. cikk (4) bekezdés | 25. cikk (13) bekezdés |

- | 29. cikk (5) bekezdés | 25. cikk (14) bekezdés |

- | 30. cikk | - |

- | 31. cikk | 25. cikk (3) bekezdés c) pont, utolsó mondat |

- | 32. cikk (1) és (2) bekezdés | 26. cikk |

32. cikk (3) bekezdés | - |

- | 33. cikk (1) bekezdés első mondat | 27. cikk (1) bekezdés |

33. cikk (1) bekezdés második mondat | 2. cikk (13) bekezdés |

- | 33. cikk (2)–(8) bekezdés | 27. cikk (2)–(8) bekezdés |

- | 33. cikk (9) bekezdés | - |

- | 34. cikk, bevezető szöveg és 34. cikk (1) bekezdés, első mondat | 17. cikk (1) bekezdés a) pont |

- | 34. cikk (1) bekezdés, második mondat | - |

- | 34. cikk (2) bekezdés | 28. cikk (2) bekezdés a) pont |

- | 34. cikk (3) bekezdés a) pont | 28. cikk (2) bekezdés b) pont |

- | 34. cikk (3) bekezdés b) pont | - |

- | 34. cikk (4) bekezdés | 28. cikk (2) bekezdés c) pont |

- | 34. cikk (5) bekezdés | 28. cikk (2) bekezdés d) pont |

- | 34. cikk (6) bekezdés | 17. cikk (1) bekezdés g) pont |

- | 34. cikk (7) bekezdés | 17. cikk (1) bekezdés d) pont |

- | 34. cikk (7a) bekezdés | 17. cikk (1) bekezdés e) pont |

- | 34. cikk (7b) bekezdés | 17. cikk (1) bekezdés h) pont |

- | 34. cikk (8) bekezdés | 19. cikk (1) bekezdés a) pont |

- | 34. cikk (9) bekezdés a) pont | - |

- | 34. cikk (9) bekezdés b) pont | 18. cikk (1) bekezdés d) pont és 28. cikk (1) bekezdés b) pont |

- | 34. cikk (10) és (11) bekezdés | - |

- | 34. cikk (12) és (13) bekezdés | 28. cikk (1) bekezdés, c) pont |

- | 34. cikk (14) bekezdés | 17. cikk (1) bekezdés c) pont |

- | 17. cikk (1) bekezdés c) pont | 18. cikk (1) bekezdés c) pont |

- | 34. cikk (16) bekezdés | 19. cikk (1) bekezdés g) pont |

- | 35. cikk (1) bekezdés | 28. cikk (2) bekezdés e) pont |

- | 35. cikk (2) bekezdés | - |

- | 36. cikk (1) bekezdés | 20. cikk (1) bekezdés és 29. cikk (1) bekezdés |

- | 36. cikk (2) bekezdés a), b) és c) pont | 20. cikk (2) bekezdés a), b) és c) pont |

- | 36. cikk (2) bekezdés d) pont | 29. cikk (2) bekezdés a) pont |

- | 36. cikk (2) bekezdés e) pont | 20. cikk (2) bekezdés f) pont |

- | 36. cikk (2) bekezdés f) pont | 29. cikk (2) bekezdés b) pont |

- | 36. cikk (3) bekezdés | 29. cikk (3) bekezdés |

- | 36a. cikk | 33. cikk (2) bekezdés |

- | 36b. cikk | 33. cikk (3) bekezdés |

- | 37. cikk (1) bekezdés | 34. cikk (2) bekezdés |

- | 37. cikk (2) bekezdés | 35. cikk (1) bekezdés |

- | 37. cikk (3) bekezdés | 35. cikk (2) bekezdés |

- | 37. cikk (4) bekezdés | 35. cikk (3) bekezdés |

- | 38. cikk (1) bekezdés | 30. cikk (1) bekezdés, első albekezdés és 30. cikk (3) bekezdés, első albekezdés |

- | 38. cikk (2) bekezdés | 30. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |

- | 38. cikk (3) bekezdés | - |

- | 38. cikk (4) bekezdés | 30. cikk (3) bekezdés, második albekezdés |

- | 38. cikk (5), (6) és (7) bekezdés | - |

- | 38a. cikk | - |

- | 39. cikk | - |

- | 40. cikk | - |

- | 41. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (12) bekezdés |

- | 41. cikk (1a) bekezdés | 2. cikk (3) bekezdés |

- | 41. cikk (2)-(5) bekezdés | - |

- | 42. cikk | - |

- | 43. cikk | - |

- | 44. cikk | - |

- | 45. cikk | - |

- | 46. cikk | - |

- | 47. cikk | - |

- | 48. cikk | 47. cikk |

- | 49. cikk | - |

- | 50. cikk | - |

- | 50a. cikk | - |

- | 51. cikk | - |

[1] A Tanács negyedik irányelve (1978. július 25.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (78/660/EGK). A Tanács hetedik irányelve (1983. június 13.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról (83/349/EGK).

[2] Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvnek a mikrotársaságok tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2009) 206} {SEC(2009) 207} COM/2009/0083 végleges – COD 2009/0035, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52009PC0083:EN:NOT

[3] http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

[4] A számviteli irányelvek felülvizsgálata kiemelten szerepel a 2011. áprilisi, „ Egységes piaci intézkedéscsomag: Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez, „Együtt egy újfajta növekedésért ” című, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény 2.11. szakaszában; elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/internal_market/smact/docs/20110413-communication_en.pdf#page=2

[5] http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/key_docs_en.htm#_simplification

[6] http://ec.europa.eu/enterprise/policies/better-regulation/administrative-burdens/priority-areas/index_en.htm

[7] A mikrovállalkozások megtakarításaira gyakorolt hatás nem került be a jelen javaslathoz kapcsolódó hatások közé annak érdekében, hogy elkerüljük a 2009-es, mikrovállalkozásokra vonatkozó irányelvjavaslat hatásainak kétszeres figyelembevételét.

[8] Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 89/666/EGK, a 2005/56/EK és a 2009/101/EK irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról, 2011.2.24., COM(2011) 79.

[9] http://www.liberation.fr/monde/01012339133-lutter-contre-l-opacite-des-industries-extractives

[10] http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/news/speeches-statements/pdf/deauville-g8-declaration_en.pdf

[11] Az INI/2010/2102. állásfoglalás

[12] A 2009/28/EK irányelv meghatározása szerint: „természetes fajokból álló, természetesen regenerálódó erdő, ahol nem láthatók emberi tevékenység egyértelműen jelei, és az ökológiai folyamatokat nem zavarták meg jelentős mértékben.” .

[13] Elsődleges erdei területet magában foglaló területnek minősülő földterületen végzett tarvágás, szelektív fakitermelés vagy erdőirtás, illetve az ilyen erdőn vagy erdőterületen végzett, bányászattal, ásványkitermeléssel, víz-, olaj- vagy gázkitermeléssel, illetve -fejtéssel vagy a területre ártalmas más tevékenységgel végzett egyéb beavatkozás

[14] http://www.sec.gov/about/laws/wallstreetreform-cpa.pdf

[15] Adók, jogdíjak, díjak (a licencdíjakat is beleértve), termelési jogok, pótdíjak és más pénzbeli juttatások.

[16] 2011. július 22-én a hatásvizsgálati testület pozitív véleményt nyilvánított a hatásvizsgálatról. A Tanács megjegyzései bekerültek a végleges változatba (weboldal címe), azaz: A jelentésnek világosabban meg kellett állapítania a kezdeményezés hatályát és elsődleges célját. Másodszor, teljesebb alapforgatókönyvet kellett rendelkezésre bocsátania. Harmadszor, szükség volt a választási lehetőségek jobb bemutatására. Negyedszer, a jelentésnek alaposabban mérlegelnie kellett a szakpolitikai lehetőségek költségeit és előnyeit, és meg kellett erősítenie a javasolt intézkedések arányossági elemzését. Végül a jelentésnek több információt kellett szolgáltatnia az érdekelt felek nézeteiről.

[17] Például a Bizottság támogatja az olyan mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározását, amelyek csupán bizonyos ügyekkel kapcsolatban vannak definiálva, mint például az állami támogatással, a strukturális alapok vagy a közösségi programok megvalósításával, különösen a kutatási és technológiai fejlesztési keretprogrammal kapcsolatban. Ezeket a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás tartalmazza [Hivatalos Lap L 124., 2003.5.20.] Ennek keretében a középvállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb, mint 250 főt alkalmaz, és amelynek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió EUR-t, vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió EUR-t. A kisvállalkozás olyan vállalkozás, amely kevesebb, mint 50 főt alkalmaz, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió EUR-t. A mikrovállalkozás pedig olyan vállalkozás, amely kevesebb, mint 10 főt alkalmaz, és amelynek éves forgalma és/vagy éves mérlege nem haladja meg a 2 millió EUR-t. Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/sme-definition/index_en.htm

[18] COM(2010)543

[19] A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag {SEC(2008) 2101} {SEC(2008) 2102}.

[20] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata, COM(2011) 78 végleges.

[21] Európai Tanács, 2011. március 24–25., következtetések, EUCO 10/1/11, Brüsszel, 2011. március 25.

[22] A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának; Egységes piaci intézkedéscsomag: Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez, „Együtt egy újfajta növekedésért”, COM(2011) 206.

[23] Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közlemény, COM(2010) 2020.

[24] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Intelligens szabályozás az Európai Unióban, COM(2010) 543 végleges. Lásd még: http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/index_hu.htm

[25] HL 2010/C 45 E/10.

[26] HL L 26., 1977.1.31., 1. o.

[27] A 2009/28/EK irányelv meghatározása szerint: „természetes fajokkal rendelkező, természetesen regenerálódó erdő, ahol emberi tevékenységre utaló, egyértelműen látható nyom nincs, és az ökológiai folyamatokat jelentősen nem bolygatták meg.”

[28] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:347:0001:0006:HU:PDF

[29] Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 995/2010/EU rendelete. Az uniós önkéntes megállapodások keretében fatermékeket importáló társaságok mentesek ezen követelmény alól.

[30] EITI(2005), Extractive Industries Transparency Initiative, Source book, elérhető a következő oldalon: http://eiti.org/document/sourcebook.

[31] HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

[32] HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

[33] HL L 157., 2006.6.9., 87. o.

[34] HL L 393, 2006.12.30., 1. o.

[35] HL L 393, 2006.12.30., 1. o.