INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID), amely 2007 novembere óta van hatályban, alapvető pillér az EU pénzügyi piacainak integrációjában. A „Lámfalussy-folyamatnak” megfelelően elfogadva[1], egy keretirányelvből (2004/39/EK irányelv)[2], egy végrehajtási irányelvből (2006/73/EK irányelv)[3] és egy végrehajtási rendeletből áll (1287/2006/EK rendelet)[4]. A MiFID meghatározza a pénzügyi eszközök kapcsán bankok és befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési szolgáltatások (mint például közvetítői munka, tanácsadás, forgalmazás, portfóliókezelés, jegyzés stb.) és a piacműködtetők által működtetett szabályozott piacok szabályozási keretét. Ezenfelül megállapítja a nemzeti illetékes hatóságok e tevékenységekkel kapcsolatos hatásköreit és feladatait.

A legfőbb célkitűzés az integráció, a versenyképesség és a hatékonyság előmozdítása az EU pénzügyi piacain. Konkrétan: a MiFID megszüntette a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy megköveteljék a pénzügyi eszközök minden kereskedésének hagyományos tőzsdéken történő lebonyolítását, és lehetővé tette az Európa-szintű versenyt az említett tőzsdék és az alternatív helyszínek között. Egyben a bankok és befektetési vállalkozások számára megerősített „útlevelet” biztosított arra, hogy az EU egész területén nyújtsanak befektetési szolgáltatásokat, amennyiben megfelelnek mind a szervezeti és beszámolási követelményeknek, mind a befektetők védelmének biztosítására kialakított átfogó szabályoknak.

A hatálybalépés óta eltelt 3,5 év eredménye az, hogy nagyobb a verseny a pénzügyi eszközök kereskedésében a helyszínek között, és a befektetők számára szélesebb a választék a szolgáltatók és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök tekintetében, amely haladást fokozták a műszaki előrelépések. Összességében az ügyleti költségek csökkentek és az integráció nőtt[5].

Néhány probléma azonban felszínre került. Először is, az erősebb versenykörnyezet új kihívásokat teremtett. A megnövekedett versenyből származó előnyök nem egyenlően oszlottak meg az összes piaci résztvevő között, és nem mindig jutottak el a végső, lakossági vagy nagybani befektetőkhöz. A piaci töredezettsége, amely a versenyből következik, összetettebbé tette a kereskedési környezetet is, különösen a kereskedési adatok gyűjtése szempontjából. Másodszor, a piaci és technológiai fejlemények elavulttá tették a MiFID különféle rendelkezéseit. Fennáll a veszély, hogy ez aláássa a kereskedési helyszínek és a befektetési vállalkozások átlátható, egyenlő versenyfeltételeiben való közös érdekeltséget. Harmadszor, a válság rámutatott a – többnyire szakmai befektetők között forgalmazott – részvényektől különböző eszközök szabályozásának gyengeségeire. Többé nem tarthatók azok a korábbi feltételezések, amelyek szerint az ilyen kereskedéssel kapcsolatos minimális átláthatóság, felügyelet és befektetővédelem jobban előmozdítja a piaci hatékonyságot. Végül, a pénzügyi eszközök gyors ütemű innovációja és növekvő összetettsége is rávilágít a korszerű, magas szintű befektetővédelem fontosságára. Bár a pénzügyi válság tapasztalatai alátámasztották a MiFID átfogó szabályainak létjogosultságát, azok mégis célirányos, de ambíciózus javításokra szorulnak.

A MiFID felülvizsgálata ezért szerves részét képezi a biztonságosabb, józanabb, átláthatóbb és felelősségteljesebb, a gazdaság és a társadalom egészét szolgáló pénzügyi rendszer létrehozását célzó reformoknak a pénzügyi válságot követően, valamint gondoskodik arról, hogy az uniós pénzügyi piac integráltabb, hatékonyabb és versenyképesebb legyen[6]. Ez egyben lényeges eszköz a G20-ak[7] vállalásának teljesítéséhez is, amely szerint foglalkozni kell a pénzügyi rendszer kevésbé szabályozott és homályosabb részeivel, és javítani kell a különféle piaci szegmensek szervezését, átláthatóságát és felügyeletét, különösen azoknál az eszközöknél, amelyekkel főként tőzsdén kívül (OTC-piacon) kereskednek[8], kiegészítve a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló jogalkotási javaslatot[9].

Célirányos javításokra van továbbá szükség az árualapú származtatott ügyletek felügyeletének és átláthatóságának a fedezeti ügyletek és az árfolyamképzés kapcsán való javítása érdekében, valamint a piaci struktúrákra és a technológiai fejleményekre való figyelemmel is, biztosítva a tisztességes versenyt és a hatékony piacokat. Továbbá, konkrét változtatások szükségesek a befektetővédelem keretelveiben, figyelembe véve a kialakult gyakorlatot és támogatva a befektetői bizalmat.

Végül, a de Larosière-csoporttól kapott javaslatoknak és az ECOFIN Tanács megállapításainak megfelelően[10], az EU vállalta, hogy szükség szerint minimalizálja a tagállamok mérlegelési jogkörét az EU pénzügyi szolgáltatási irányelveit illetően. Ez közös szál a MiFID felülvizsgálata által érintett összes területen, és hozzá fog járulni egy egységes szabálykönyv létrehozásához az EU pénzügyi piacai számára, segíti az egyenlő versenyfeltételek továbbfejlesztését a tagállamok és a piaci szereplők számára, javítja a felügyeletet és a végrehajtást, csökkenti a piaci szereplők költségeit és javítja a hozzáférés feltételeit, valamint fokozza az EU pénzügyi ágazatainak globális versenyképességét.

Ennek eredményeként a MiFID módosítására irányuló javaslat ketté van bontva. Rendelet rögzíti a követelményeket a kereskedési átláthatósági adatok nyilvánosságra hozatalával és a tranzakciós adatok illetékes hatóságok számára történő közzétételével kapcsolatban, eltávolítva az akadályokat az elszámolási lehetőségekhez való diszkriminációmentes hozzáférés útjából, kötelezővé teszi a szervezett helyszíneket a származtatott termékek kereskedésében, konkrét felügyeleti cselekvéseket ír elő a pénzügyi eszközökkel és származtatott termékekben felvett pozíciókkal, valamint harmadik országok fiókteleppel nem rendelkező vállalkozásai által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. Irányelv módosítja a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó konkrét követelményeket, a jelenlegi irányelv hatálya alóli kivételek terjedelmét, a befektetési vállalkozásokkal szembeni szervezeti és üzletviteli követelményeket, a kereskedési helyszínekkel szembeni szervezeti követelményeket, az adatszolgáltatók engedélyezését és azok folyamatos kötelezettségeit, az illetékes hatóságok rendelkezésére álló hatásköröket, a szankciókat és a harmadik országbeli, fióktelepen keresztül működő vállalkozásokra alkalmazandó szabályokat.

2. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményei és a hatásvizsgálatok

A kezdeményezés a főbb érdekeltekkel, köztük értékpapír-piaci szabályozókkal, piaci szereplőkkel – ezen belül a kibocsátók és lakossági befektetők összes típusaival – folytatott széles körű és folyamatos párbeszéd és konzultáció eredménye. Figyelembe veszi a 2010. december 8. és 2011. február 2. között lefolytatott nyilvános egyeztetésben kifejtett nézeteket[11], a széles körű és jó látogatottságú nyilvános meghallgatást, amelyet két napon keresztül, 2010. szeptember 20-21-én tartottak[12], és a 2009 decembere óta az érdekelt csoportok széles körét érintő, kiterjedt találkozók révén érkezett inputot. Végül, a javaslat figyelembe veszi az Európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága (CESR), a jelenlegi Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) által közzétett dokumentumokban és szakmai tanácsadásban szereplő észrevételeket és elemzést[13].

Továbbá két tanulmány[14] készült külső tanácsadóknak adott megbízás alapján a MiFID felülvizsgálatához. Ezek közül az első, amelyet a PriceWaterhouseCooperstől 2010. február 10-én rendeltünk meg és 2010. július 13-án kaptunk meg, a piaci tevékenységekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és más, a MiFID irányelvvel kapcsolatos kérdésekre összpontosított. A második, amelyre a Europe Economics 2010. július 21-én kapott megbízást, és amely 2011. május 23-án érkezett be, a MiFID felülvizsgálatával összefüggésben mérlegelendő különféle szakpolitikai lehetőségek költség/haszon-elemzésére összpontosított.

A Bizottság szabályozás javításának politikájával összhangban elvégezte a lehetséges szakpolitikai alternatívák hatásvizsgálatát. A szakpolitikai lehetőségeket olyan különböző kritériumokkal összevetve értékelték, mint a piaci műveletek átláthatósága a szabályozók és a piaci szereplők számára, befektetővédelem és bizalom, egyenlő versenyfeltételek a piaci helyszínek és kereskedési rendszerek számára az EU-ban, valamint költséghatékonyság, azaz annak mértéke, ahogy ezek a választási lehetőségek a kívánt célkitűzéseket megvalósítják és az értékpapír-piacok működését eredményes és hatékony módon megkönnyítik.

Összességében a MiFID felülvizsgálata a becslések szerint 512 millió € és 732 millió € közötti mértékű egyszeri megfelelőségi költségeket, és 312 millió € és 586 millió € közötti folyamatos költségeket keletkeztet. Eszerint az egyszeri és a folyamatos költségek az EU bankszektorának teljes működési kiadásaihoz viszonyítva 0,10% és 0,15% közötti, illetve 0,06% és 0,12% közötti költséghatást jelentenének. Ez jóval kevesebb, mint a MiFID bevezetésekor kivetett költségek. A MiFID bevezetésének egyszeri költséghatását a teljes működési kiadások 0,56%-ára (lakossági és takarékbankok) és 0,68%-ára (befektetési bankok) becsülték, míg a folyamatos megfelelési költségeket a teljes működési felhasználás 0,11%-ára (lakossági és takarékbankok) és 0,17%-ára (befektetési bankok) becsülték.

3. A javaslat jogi elemei 3.1. Jogalap

A javaslat az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén alapul. Ez az irányelv a befektetési szolgáltatások és a befektetési vállalkozások által végzett befektetési tevékenységek engedélyezését, a befolyásoló részesedések szerzését, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását, a székhely szerinti és fogadó tagállamok felügyeleti hatóságainak hatásköreit e tekintetben szabályozó nemzeti rendelkezések összehangolása, valamint a szabályozott piacok és a piaci adatszolgáltatók engedélyezését és működési feltételeit szabályozó rendelkezések tekintetében a 2004/39/EK irányelv helyébe lép. E javaslat fő célja és tárgya a befektetési vállalkozások, szabályozott piacok és adatszolgáltatók tevékenységéhez való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések harmonizálása, irányításuk részletes szabályainak és felügyeleti keretüknek a megállapítása. A javaslat ezért az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén alapul.

Ez a javaslat kiegészíti a [MiFIR] rendelet tervezetét, egységes és közvetlenül alkalmazható előírásokat teremtve, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi eszközök piaca zökkenőmentesen működjön például a kereskedési adatok közzététele, az illetékes hatóságoknak megküldött ügyletjelentések, valamint az illetékes hatóságok és az EÉPH konkrét jogköreinek területén.

3.2. Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritás elve (az EUMSZ 5. cikkének (3) bekezdése) alapján az EU szintjén lépéseket csak akkor kell tenni, ha a javasolt intézkedések céljait a tagállamok egyedül nem tudják a megfelelő szinten megvalósítani és ezért, figyelembe véve a tervezett intézkedések nagyságrendjét és hatásait, azokat az EU szintjén lehet jobb hatékonysággal teljesíteni.

A felülvizsgálat által érintett kérdések többségével már a MiFID jelenlegi jogi keretrendszere is foglalkozik. Ezenfelül, a pénzügyi piacok eredendően határokon átnyúló jellegűek, és egyre inkább ilyenekké válnak. A vállalkozások és működtetők határokon átnyúló versenyfeltételeinek – akár a kereskedés előtti és utáni átláthatóságról, akár a befektetővédelemről vagy a piaci résztvevők kockázatainak felméréséről és kezeléséről van szó – azonosaknak kell lenniük; e feltételek jelenleg a MiFID törzsét képezik. Európai szintű cselekvésre van most szükség, a MiFID által lefektetett szabályozási keretrendszer frissítése és módosítása érdekében, valamint a végrehajtása óta a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények figyelembe vétele érdekében. Azok a javítások, amelyekkel az irányelv már hozzájárult a pénzügyi piacok és a szolgáltatások integrációjához és hatékonyságához Európában, ily módon – megfelelő módosításokkal – megerősítést kapnak, hogy ezáltal megvalósuljanak az egységes piac szilárd szabályozási keretrendszerének célkitűzései. Az integráció miatt az elszigetelt nemzeti beavatkozás jóval kevésbé lenne hatékony, és a piacok töredezettségéhez vezetne, ami szabályozási arbitrázst és a verseny torzulását eredményezné. Például a piaci átláthatóság vagy a befektetővédelem eltérő szintje a tagállamokban feldarabolná a piacokat, veszélyeztetné a likviditást és a hatékonyságot, és káros szabályozási arbitrázshoz vezetne.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak (EÉPH) is kulcsfontosságú szerepet kell játszania az új uniós keret megvalósításában. Az EÉPH számára konkrét hatásköröket kell biztosítani, ami segítené, hogy javuljon az értékpapírok egységes piacának működése.

A javaslat teljes mértékben figyelembe veszi az arányosság elvét, vagyis, hogy az uniós fellépésnek megfelelőnek kell lennie a célkitűzések elérésére és nem mehet túl azon, ami ennek biztosításához szükséges. Összeegyeztethető ezzel az elvvel, figyelembe veszi a kockán forgó közérdek és az intézkedés költséghatékonysága közötti helyes egyensúlyt. A különböző felek számára előírt követelményeket gondosan méretezték. Különösen a befektetővédelem, a piacok hatékonysága és az ágazat költségei közötti egyensúly megtalálása volt központi elem ezen előírások lefektetésében.

3.3. Az EUMSZ 290. és 291. cikkének való megfelelés

A Bizottság 2009. szeptember 23-án az EBH, az EBFH és az EÉPH létrehozásáról szóló rendeletjavaslatokat fogadott el. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetni kíván az európai felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletek elfogadásakor az EUMSZ 290. és 291. cikkével összefüggésben tett nyilatkozatokra, amelyek szerint: „A szabályozási standardok elfogadására vonatkozó eljárások tekintetében a Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a Lámfalussy-rendszerből eredő egyedi jellegét, amelyet az EUMSZ-hez csatolt 39. nyilatkozat is kifejezetten elismer. A Bizottság azonban súlyos kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási intézkedések elfogadásakor betöltött szerepének korlátozása összhangban van-e az EUMSz 290. és 291. cikkével.”

3.4. A javaslat részletes magyarázata 3.4.1. Általános – egyenlő versenyfeltételek

A javaslat központi célja annak biztosítása, hogy minden szervezett kereskedés szabályozott kereskedési helyszíneken történjen: szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszereken (MTF-ek) és szervezett kereskedési rendszereken (OTF-ek). Mindezekre a helyszínekre azonos kereskedés előtti és utáni átláthatósági előírások fognak érvényesülni. Hasonlóképpen, az alkalmazandó szervezeti és a piacfelügyeleti előírások csaknem azonosak mindhárom helyszín számára. Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosít, amikor funkcionális szempontból hasonló tevékenységek hozzák össze harmadik felek kereskedési szándékait. Fontos azonban, hogy az átláthatósági előírások az eszközök különböző fajtáira lesznek méretezve, nevezetesen a részvényekre, a kötvényekre és a származtatott termékekre, valamint a kereskedés bizonyos fajtáira, nevezetesen az ajánlati könyves és a jegyzésvezérelt rendszerekre.

Mindhárom helyszínen a platform működtetője semleges. A szabályozott piacokra és a multilaterális kereskedési rendszerekre az ügyletek nem-diszkrecionális végrehajtása a jellemző. Ez azt jelenti, hogy az ügyleteket az előre meghatározott szabályok szerint fogják végrehajtani. Bizonyos átlátható kritériumok teljesülése esetén versenytársaknak is tekinthetők abból a szempontból, hogy széles körből álló tagságnak kínálnak hozzáférést.

Ezzel szemben egy OTF működtetőjének van bizonyos fokú mérlegelési lehetősége arra, hogy egy ügyletet hogyan hajtson végre. Következésképpen a működtetőre érvényesek a befektetővédelem, az üzletvitel és a legjobb végrehajtás előírásai a platformot használó ügyfelek tekintetében. Ily módon, miközben egy OTF-nél mind a hozzáférés, mind a végrehajtás módszertanának átláthatónak és világosnak kell lennie, a működtetőnek megengedik, hogy olyan szolgáltatást nyújtson az ügyfeleknek, amely minőségi, de akár funkcionális szempontból is, különbözik a szabályozott piacok és az MTF-ek által a tagjaiknak és résztvevőiknek biztosított szolgáltatásoktól. Mégis, ahhoz, hogy biztosítva legyen az OTF működtetőjének semlegessége bármely lebonyolított ügylettel kapcsolatban, valamint az ily módon összehozott ügyfelekkel szembeni kötelességeket ne befolyásolja hátrányosan az a lehetőség, hogy költségükre haszonra tegyen szert, az OTF működtetőjének meg kell tiltani, hogy saját tőkéjének bevonásával kereskedjen.

Végül, a szervezett kereskedésre sor kerülhet rendszeres internalizálás révén is. A rendszeres internalizáló (SI) végrehajthatja az ügyfél ügyleteit saját tőkéjének bevonásával. Egy SI azonban nem hozhatja össze harmadik felek vételi és eladási szándékait funkcionálisan ugyanolyan módon, mint egy szabályozott piac, MTF vagy OTF, és ezért nem kereskedési helyszín. A legjobb végrehajtásra vonatkozó és más üzletviteli szabályokat alkalmazni kell, és az ügyfélnek egyértelműen tudnia kell, hogy mikor kereskedik a befektetési vállalkozással és mikor kereskedik harmadik felekkel. Bizonyos, a kereskedés előtti átláthatóságra és hozzáférésre vonatkozó szabályok az SI-kre is alkalmazandók. Itt is, az átláthatósági előírások az eszközök különböző fajtáira lesznek méretezve, nevezetesen a részvényekre, a kötvényekre és a származtatott termékekre, és bizonyos küszöbértékek alatt kell ezeket alkalmazni. Ily módon bármiféle saját számlás kereskedés a befektetési vállalkozások és az ügyfelek között, ideértve más befektetési vállalkozásokat is, tőzsdén kívüli forgalomnak minősül (OTC). Az olyan OTC kereskedési tevékenység, amely nem felel meg az SI tevékenység fogalommeghatározásának – amelyet a végrehajtó jogszabály módosításain keresztül befogadóbbá kell tenni – szükségképpen nem rendszeres és rendszertelen lesz.

3.4.2. A MiFID szabályainak kiterjesztése a hasonló termékekre és szolgáltatásokra (1., 3., 4. cikk)

A csomagolt lakossági befektetési termékekkel (PRIP-ekkel) kapcsolatos munka során[15] a Bizottság elkötelezte magát annak biztosítása mellett, hogy következetes szabályozási megközelítést alkalmazzon, a MiFID rendelkezései alapján, amelyek szerint a lakossági befektetők számára olyan, különféle pénzügyi termékeket kell forgalmazni, amelyek a hasonló befektetői igényeket kielégítik és összehasonlítható befektetővédelmi kihívásokat támasztanak. Másodszor, aggályok merültek fel a MiFID alkalmazhatóságával kapcsolatban, amikor befektetési vállalkozások és hitelintézetek bocsátanak ki és értékesítenek saját értékpapírokat. Míg a MiFID alkalmazása egyértelmű, amikor befektetési tanácsot az eladás részeként nyújtanak, nagyobb egyértelműség szükséges a tanácsadással nem párosuló szolgáltatások esetében, amikor úgy tekinthető, hogy a befektetési vállalkozás vagy bank nem MiFID szerinti szolgáltatást biztosít. Végül, a pénzügyi válság tanulságaira, a pénzügyi piacok és termékek összetettségére és a befektetők azon igényére való tekintettel, hogy hasonló szintű védelemre számíthassanak, a helyszíntől és a szolgáltatók jellegétől függetlenül, nem tartható tovább a helyileg aktív, a MiFID alól mentesített, a befektetési szolgáltatások korlátozott választékát kínáló egységekre vonatkozó tagállami szabályok egyenlőtlensége.

A javaslatok ezért kiterjesztik a MiFID előírásait, különösen az üzletviteli és összeférhetetlenségi szabályokat, a hitelintézetek strukturált betéteinek tanácsadással párosuló és a tanácsadással nem párosuló értékesítésére, kimondva, hogy a MiFID akkor is vonatkozik a saját értékpapírjaikat értékesítő befektetési vállalkozásokra és hitelintézetekre, amikor tanácsadást nem biztosítanak, és előírják a tagállamok számára, hogy a MiFID-del analóg engedélyezési és üzletviteli előírásokat alkalmazzanak a nemzeti jogszabályokban a helyi jelentőségű egységekre.

3.4.3. A MiFID alóli felmentések felülvizsgálata (2. cikk)

A MiFID a saját számlára történt kötéseket a pénzügyi eszközökben az engedélyköteles befektetési szolgáltatások és tevékenységek közé sorolja. Ugyanakkor három kulcsfontosságú felmentést vezettek be, hogy kizárják azokat a személyeket, akik vagy amelyek kizárólagos tevékenységként, egy másik nem pénzügyi vállalati tevékenység kiegészítő részeként vagy egy nem pénzügyi árualapú kereskedési tevékenység részeként kereskednek saját számlára. A G20 vállalásaival összhangban az ügyfeleiknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó és szakmai alapon befektetési tevékenységeket végző vállalkozásoknál biztosítani kell a MiFID szerinti rendelkezések megfelelő lefedettségét. A javaslatok ezért a felmentéseket egyértelműbben azokra a tevékenységekre korlátozzák, amelyek a MiFID számára kevésbé foglalnak el központi helyet, és elsődlegesen a tulajdonosokat illető vagy kereskedelmi jelleggel bírnak, vagy amelyek esetében nincs nagyfrekvenciájú kereskedés.

3.4.4. Fejlesztések a piaci szerkezet keretéhez (18., 19., 20., 32., 33., 34., 53., 54. cikk)

A piaci fejlemények a MiFID óta részben kihívást jelentettek a jelenlegi, a különféle típusú végrehajtási helyszínekre alkalmazandó szabályozási kerettel szemben, amelynek célja a tisztességes verseny, az egyenlő versenyfeltételek, valamint az átlátható és hatékony piacok alátámasztása. Javítani kell a – funkciójában és kialakításában főként a tőkeinstrumentumok kereskedésére épülő – nem-tőkeinstrumentumok piacainak átláthatóságát és rugalmasságát, és tény, hogy a szervezett kereskedés nem minden, az elmúlt években kialakult módozata felel meg kellő mértékben a MiFID-ben előirányzott háromágú felosztásnak – szabályozott piacok, multilaterális kereskedési rendszerek, rendszeres internalizálók –, mindez azt jelzi, hogy a jelenlegi keretet finomítani kell. A javaslatok egy új kategóriát teremtenek az olyan szervezett kereskedési rendszerek számára, amelyek a jelenlegi kategóriák egyikének se felelnek meg, amit alá kell támasztani erőteljes szervezeti követelményekkel és ugyanolyan átláthatósági szabályokkal, valamint növelni kell a főbb követelményeket az összes helyszínen, hogy nagyobb legyen a verseny és a határokon átnyúló kereskedés, amit a műszaki előrelépések és a MiFID együttesen hoznak létre.

3.4.5. A vállalatirányítás javítása (9., 48. cikk)

A MiFID előírja, hogy a befektetési vállalkozást tényleges irányító személyeknek jó hírnévvel és megfelelő szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a befektetési vállalkozás józan és körültekintő irányítása érdekében. A Bizottság által a pénzügyi szektor vállalatirányítása terén végzett munkának megfelelően[16] javasolt ezeknek a rendelkezéseknek az erősítése mind az ügyvezető, mind a nem ügyvezető igazgatók feladatköre, szerepe, felelősségei, valamint a vezető testületek összetételének egyensúlya tekintetében. Különösen annak biztosítására törekednek a javaslatok, hogy a vezető testület tagjainak tudása és képességei elegendőek legyenek, és értsék a vállalkozás tevékenységéhez társuló kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozást józan és körültekintő módon, a befektetők érdekeinek és a piac integritásának megfelelően vezessék.

3.4.6. A szervezeti követelmények szigorítása a piacok hatékony működésének és integritásának megőrzésére (16., 51. cikk)

A pénzügyi eszközök kereskedésében bekövetkező technológiai fejlesztések egyfelől lehetőségeket, másfelől kihívásokat jelentenek. Miközben a hatásokat általában pozitívnak érzékelik a piac likviditása számára és a piacok hatékonyságának növelése során, megállapítást nyert, hogy bizonyos szabályozási és felügyeleti intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a piacok szabályos működéséhez az algoritmikus és a nagyfrekvenciájú kereskedésből keletkező potenciális veszélyeket megfelelően kezelni lehessen. Ezen belül a javaslatok azt célozzák, hogy minden olyan egységet, amely részt vesz az nagyfrekvenciájú kereskedésben (HFT), átvigyenek a MiFID hatálya alá, ami megfelelő szervezeti ellenőrzéseket követel meg e vállalkozások részéről, valamint a más HFT-kereskedőkhöz hozzáférést kínáló vállalkozásoktól, a helyszínektől pedig megköveteli, hogy megfelelő kockázatellenőrzést vezessenek be a szabálytalan kereskedés csökkentésére és gondoskodjanak platformjaik rugalmasságáról. Azt is célozzák, hogy segítsék az ilyen tevékenységek felügyeletét és figyelemmel kísérését az illetékes hatóságok részéről.

3.4.7. A befektetővédelmi keret erősítése (13., 24., 25., 27., 29. cikk, I. melléklet – A. szakasz)

Általánosan elismert, hogy a MiFID javította mind a lakossági, mind a szakmai befektetők védelmét. Mindazonáltal a tapasztalat azt mutatja, hogy számos területen a módosítások elősegítenék azoknak az eseteknek a csökkentését, amikor a legnagyobbak a lehetőségek arra, hogy a befektetők hátrányt szenvedhetnek. A javaslat elsősorban a befektetési tanácsadás és a portfóliókezelés szabályozási keretét erősíti meg, és csökkenti a befektetési vállalkozások lehetőségét arra, hogy harmadik felektől ösztönzőt (vásárlási ösztönzőket) fogadjanak el, valamint tisztázza azokat a feltételeket és megállapodásokat, amelyek szerint a befektetők szabadon köthetnek ügyleteket a piacon bizonyos nem összetett eszközök esetében, minimális díjak vagy védelem mellett befektetési vállalkozásuk részéről. Továbbá bevezet egy keretszabályt az önkötések módszereire, annak biztosítására, hogy a befektetők megfelelő tájékoztatást kapjanak és hogy ezek a módszerek ne legyenek hátrányosak a számukra. A javaslat szigorítja az ügyfelek tulajdonában lévő pénzeszközöknek vagy eszközöknek a befektetési vállalkozások és megbízottaik által történő kezelésére vonatkozó előírásokat, és a pénzügyi eszközöknek az ügyfelek nevében való megóvását befektetési szolgáltatásnak minősíti. A javaslat segít az ügyfelek tájékoztatásának javításában a számukra végzett szolgáltatásokkal és megbízásaik végrehajtásával kapcsolatban.

3.4.8. Fokozott védelem a nem lakossági ügyfeleknek biztosított befektetési szolgáltatásoknál (30. cikk, II. melléklet)

A MiFID ügyfélbesorolása lakossági, szakmai és jogosult szerződő felek szerint megfelelő és kielégítő mértékű rugalmasságot biztosít, és ezért nagyjából változatlannak kell maradnia. Mindazonáltal számos példa bizonyította a helyhatóságok és önkormányzatok összetett eszközeivel végzett tranzakciókkal kapcsolatban, hogy besorolásuk a MiFID keretében nem megfelelően tükröződik. Másodszor, miközben sok olyan részletes üzletviteli előírás van, amelyeknek nincs jelentőségük jogosult szerződő felek közötti kapcsolatokban többszörös napi kötéseik során, annak az átfogó magas szintű elvnek, amely szerint becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárni és tisztességesen, egyértelműen és nem megtévesztően kell viselkedni, mindig érvényesülnie kell, függetlenül az ügyfelek kategóriákba sorolásától. Végül javasolt, hogy a jogosult szerződő felek kapjanak jobb tájékoztatást és dokumentációt a szolgáltatásokról.

3.4.9. Új követelmények a kereskedési helyszínekkel szemben (27., 59., 60. cikk)

A legjobb végrehajtás MiFID szerinti értékelése ma a kereskedés előtti és utáni átláthatósági adatok hozzáférhetőségén múlik. Mindazonáltal egyéb információk is fontosak lehetnek, mint például az, hogy a végrehajtás előtt hány megbízást töröltek, vagy milyen volt a végrehajtás gyorsasága. A javaslat ezért bevezet egy olyan előírást a kereskedési helyszínek számára, hogy tegyék közzé az éves adatokat a végrehajtás minőségéről. Másodszor, a kereskedési helyszíneken kereskedett árualapú származtatott szerződések gyakran vonzzák a felhasználók és befektetők igen széleskörű részvételét, és gyakran szolgálhatnak a referencia-árfolyam felderítésére szolgáló helyszínként, például a lakossági energia- és élelmiszerárakba történő betáplálásra. Ezért javasolt, hogy minden olyan kereskedési helyszín, ahol árualapú származtatott szerződésekkel kereskednek, megfelelő limiteket vagy alternatív mechanizmusokat fogadjon el a piac és az elszámolási feltételek szabályos működésének biztosítására a fizikai teljesítésű árucikkeknél, és rendszeres, sokrétű és szabványosított tájékoztatást biztosítson a különböző típusú pénzügyi és kereskedelmi kereskedők által felvett pozíciókról a szabályozók számára (ideértve a végső ügyfél kategóriáját és identitását) és a piaci szereplők számára (ahol csak összesített pozíciók vannak a végső ügyfelek kategóriái szerint). Az ilyen helyszínek által elfogadott limitek a Bizottság által, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül összehangolhatók, és sem ezek, sem az esetleges alternatív mechanizmusok nem érintik az illetékes hatóságok és az EÉPH arra való képességét, hogy ezen irányelv és a MiFID alapján szükség esetén kiegészítő intézkedéseket vezessenek be.

3.4.10. Javított rendszer a kkv-piacok számára (35. cikk)

A különféle nemrég létrehozott, a kkv-k támogatását célzó uniós ösztönzők kiegészítésére javasolt egy új alkategória megteremtése a piacok számára, a gyorsan növekvő kkv-k piacai megnevezéssel. Egy ilyen (rendszerint MTF-ként működtetett) piac működtetője kérelmezhetné, hogy az MTF-et a gyorsan növekvő kkv-k piacaként is bejegyezzék, amennyiben bizonyos feltételeknek megfelel. Ezeknek a piacoknak a nyilvántartásba vétele növelné láthatóságukat és ismertségüket, és segítene abban, hogy az ilyen piacok számára közös páneurópai szabályozási standardokat vezessenek be, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy figyelembe vegyék e piacok kibocsátóinak és befektetőinek igényeit, miközben fenntartják a befektetővédelem jelenlegi magas szintjét.

3.4.11. Harmadik országokat érintő szabályozás (41–50. cikk)

A javaslat összehangolt keretrendszert teremt a harmadik országokban székhellyel rendelkező vállalkozások és piacműködtetők számára az uniós piacokhoz való hozzáféréshez, a harmadik országokra vonatkozó nemzeti rendszerek jelenlegi szétaprózottságának meghaladása és a pénzügyi szolgáltatások összes szereplői számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az EU területén. A javaslat bevezet egy olyan rendszert, amely szerint a harmadik országok jogrendszereiről a Bizottság előzetes egyenértékűség-értékelést készít. A harmadik országbeli vállalkozások, ha olyan harmadik országhoz tartoznak, amelyre egyenértékűségi határozatot hoztak, kérelmezhetik, hogy az Unióban szolgáltathassanak. A lakossági ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások megkövetelnék egy fióktelep létrehozását; a harmadik országbeli vállalkozásnak engedélyt kell kapnia attól a tagállamtól, ahol a fióktelep létrejön, és a fióktelepre az uniós előírások vonatkoznának egyes területeken (szervezeti előírások, üzletviteli szabályok, összeférhetetlenség, átláthatóság és egyebek). Jogosult szerződő feleknek nyújtott szolgáltatások nem követelnék meg fióktelep létesítését; a harmadik országbeli vállalkozások az EÉPH bejegyzéstől függően biztosíthatják ezeket. Felügyeletük saját országukban történik. Megfelelő együttműködési megállapodásra lesz szükség a harmadik országok felügyeletei és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint az EÉPH között.

3.4.12. Fokozott és hatékonyabb adatgyűjtés (61–68. cikk)

A piaci adatok minősége, formátuma, költsége és konszolidálhatósága szempontjából kulcsfontosságú tényező a MiFID legfőbb, átláthatósággal, versennyel és befektetővédelemmel kapcsolatos elvei tekintetében. Ezen a területen a rendeletben és az irányelvben javasolt rendelkezések számos alapvető változást hoznak magukkal.

A rendelkezések javítani fogják az adatok minőségét és összetételét, mivel minden vállalkozástól megkövetelik, hogy a jóváhagyott közzétételi mechanizmuson keresztül (APA) hozza nyilvánosságra kereskedési jelentéseit. A rendelkezések az illetékes hatóságok számára eljárásokat írnak elő az APA-k engedélyezésére és szervezeti követelményeket állapítanak meg az APA-k számára.

A javasolt rendelkezések foglalkoznak az egyik fő kritikai tétellel, amely a MiFID végrehajtásának hatásaival kapcsolatban felmerült: az adatok töredezettségével. Amellett, hogy a piaci adatoknak megbízhatóknak, időszerűeknek és ésszerű költség mellett elérhetőnek kell lenniük, a befektetők számára döntő fontosságú, hogy a piaci adatok összehozhatók legyenek olyan módon, ami lehetővé teszi a helyszínek árainak és a kötéseinek hatékony összehasonlítását. A piaci helyszínek számának szaporodása, továbbá a MiFID végrehajtása ezt a feladatot nehezebbé tette. A javasolt rendelkezések megteremtik a feltételeket az összevont adattárolási szolgáltatók kialakulásához. A javaslat meghatározza azokat a szervezeti követelményeket, amelyeket az ilyen szolgáltatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy egy ilyen rendszert működtethessenek.

3.4.13. Fokozott hatáskörök a származtatott pozíciók tekintetében az illetékes hatóságok számára (61., 72., 83. cikk)

A származtatott piacok méretében az elmúlt években tapasztalt jelentős növekedés okán a javaslatok úrrá lennének a szabályozók ellenőrzési és felügyeleti hatásköreiben jelenleg fennálló töredezettségen. A piacok szabályos működése vagy a piac integritása érdekében a szabályozók kifejezett hatáskört kapnának arra, hogy bármely személytől tájékoztatást kérjenek az érintett származtatott eszközben, valamint kibocsátási egységekben fennálló pozícióikról. A felügyeleti hatóságok egy származtatott szerződés élettartamának bármely szakaszában beavatkozhatnának, és lépéseket tehetnének a pozíció csökkentése érdekében. Ezt a fokozott pozíciókezelést kiegészítené a pozíciók korlátozásának, előzetes megkülönböztetéstől mentes lehetősége. Az ilyen lépésekről értesíteni kell az EÉPH-t.

3.4.14. Hatásos szankciók (73–78. cikk)

A tagállamoknak rendelkezniük kell arról, hogy a MiFID megsértése esetén megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket lehessen alkalmazni. E célból az irányelv előírja számukra, hogy feleljenek meg a következő minimumszabályoknak.

Először, a közigazgatási szankciókat és intézkedéseket a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyre, illetve befektetési vállalkozásokra kell alkalmazni.

Másodszor, ezen irányelv és a rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén az illetékes hatóságok rendelkezésére kell állnia a közigazgatási szankciók és intézkedések egy minimális körének. Ebbe beletartozik az engedély visszavonása, a nyilvános nyilatkozat, a vezetőség elbocsátása, a közigazgatási pénzbírság.

Harmadszor, a közigazgatási pénzbírság nemzeti jogban meghatározott maximális szintjének meg kell haladnia a jogsértésből származó hasznot, ha az meghatározható, és semmiképp sem lehet alacsonyabb az irányelvben előírt szintnél.

Negyedszer, az illetékes hatóságok által egy adott esetben alkalmazandó szankció típusának és szintjének meghatározásakor figyelembe veendő kritériumoknak magukban kell foglalniuk legalább az irányelvben meghatározott kritériumokat (a jogsértésből származó haszon vagy harmadik félnek okozott veszteség, a felelős személy együttműködő magatartása stb.).

Ötödször, az alkalmazott szankciókat és intézkedéseket az ebben az irányelvben előírtaknak megfelelően közzé kell tenni.

Végül, a befektetési vállalkozásokon belüli jogsértésről való jelentéstétel ösztönzésére megfelelő mechanizmusokat kell létrehozni.

Ez a javaslat nem foglalkozik büntetőjogi szankciókkal.

3.4.15. Kibocsátási egységek (I. melléklet, C szakasz, 1. cikk)

A származtatott termékek kereskedésétől eltérően, az uniós kibocsátási egységek (EUA-k) azonnali másodlagos piacai nagyrészt szabályozatlanok. Az azonnali piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő, amelyek alááshatják a bizalmat a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszere (ETS) iránt, amelyet az EU ETS irányelve hozott létre[17]. Az uniós ETS-irányelvben foglalt, az EUA nyilvántartási rendszer és az EUA-kkal való kereskedéshez szükséges számlanyitási feltételek erősítését szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan, a javaslat a teljes EUA piacot a pénzügyi piaci szabályozás hatálya alá helyezné. Mind az azonnali, mind a származtatott piacok egyetlen felügyelet alá tartoznának. A MiFID és a piaci visszaélésről szóló 2003/6/EK irányelv vonatkozna rájuk, ezáltal átfogóan javulna a piac biztonsága, anélkül, hogy annak rendeltetésére hatással lenne, ami a kibocsátások csökkentése marad. Emellett ez gondoskodna az EUA származtatott termékekre már alkalmazott szabályokkal való összhangjáról, és nagyobb biztonságot jelentene, mivel a bankok és befektetési vállalkozások, a csalások, visszaélések és pénzmosás szempontjából a kereskedési tevékenységet figyelni köteles egységek nagyobb szerepet kapnának a leendő azonnali piaci kereskedők elbírálásában.

4. Költségvetési vonzat

A javaslat konkrét költségvetési vonzatai az EÉPH-hoz rendelt feladatokkal kapcsolatosak, a javaslathoz csatolt jogalkotási pénzügyi kimutatás szerint. A javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás a Bizottságot érintő konkrét költségvetési vonzatokat is értékeli.

A javaslatnak a Közösség költségvetését érintő vonzatai vannak.

ê2004/39/EK

ð új szöveg

2011/0298 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó, ð az Európai Unió működéséről szóló ï szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére 47. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[18],

ða megfelelő jogalkotási aktus nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, ï

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[19],

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[20],

ðaz európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően, ï

ð rendes jogalkotási eljárás keretében ï a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[21],

mivel:

           

ò új szöveg

(1) A pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] több alkalommal jelentősen módosult. Mivel most további módosításokra kerül sor, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 2004/39/EK 1. preambulumbekezdés

(2)       Az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelv[23] célja azon feltételek létrehozása volt, amelyek mellett az engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások és bankok meghatározott szolgáltatásokat nyújthatnak, vagy fióktelepeket hozhatnak létre más tagállamokban a székhely szerinti tagállam engedélyezése és felügyelete alapján. Ezért az irányelv célja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó induló engedélyi és működési követelmények összehangolása volt, beleértve az üzletviteli szabályokat is. Rendelkezett a szabályozott piacok működésére irányadó egyes feltételek összehangolásáról is.

ê 2004/39/EK 2. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)       Az elmúlt években egyre több befektető vált aktívvá a pénzügyi piacokon, akiknek egyre összetettebb és szélesebb körű szolgáltatásokat és eszközöket kínálnak. E fejleményekre tekintettel a közösségi Ö uniós Õ jogi kereteknek le kell fedniük a befektető-központú tevékenységek teljes körét. E célból rendelkezni kell a befektetők magas szintű védelméhez szükséges összehangolás mértékéről, amely egyben lehetővé teszi a befektetési vállalkozásoknak, hogy az Közösség Ö Unió Õ egységes piacot képező teljes területén szolgáltatást nyújtsanak a székhely szerinti tagállam felügyelete alapján. Az előzőkre tekintettel a 93/22/EGK irányelvet új a 2004/39/EK irányelvnek kell felváltania váltotta fel.

ò új szöveg

(4)       A pénzügyi válság rámutatott a pénzügyi piacok működésének és átláthatóságának gyengeségeire. A pénzügyi piacok fejlődése felhívta a figyelmet a pénzügyi eszközök piacainak szabályozását szolgáló keret megerősítésének szükségességére, annak érdekében, hogy megnövekedjen az átláthatóság, a befektetők jobb védelmet kapjanak, erősödjön a bizalom, csökkenjenek a nem szabályozott területek, biztosított legyen, hogy a felügyelők megfelelő hatásköröket kapnak feladataik teljesítéséhez.

ò új szöveg

(5)       Egyetértés van a szabályozó testületek között nemzetközi szinten abban, hogy számos pénzügyi intézményben a vállalatirányítás gyengeségei, ezen belül a fékek és ellensúlyok hiánya a pénzügyi válsághoz hozzájáruló tényező volt. A túlzott és felelőtlen kockázatvállalás egyes pénzügyi intézmények csődjéhez, valamint tagállami és globális rendszerszintű problémákhoz vezethet. Az ügyfelek számára szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások helytelen viselkedése a befektetők számára hátrányokhoz és a befektetők bizalmának elvesztéséhez vezethet. Annak érdekében, hogy foglalkozhassunk ezeknek a vállalatirányítási mechanizmusokban fennálló gyengeségeknek a potenciális hátrányos hatásaival, ezt az irányelvet részletesebb elvekkel és minimumszabályokkal kell kiegészíteni. Ezeket az elveket és standardokat a befektetési vállalkozások tevékenységének természetét, méretét és összetettségét figyelembe véve kell alkalmazni.

ò új szöveg

(6)       Az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport felkérte az Uniót, hogy dolgozzon ki összehangoltabb pénzügyi szabályozást. A jövőbeli európai felügyeleti struktúrára való tekintettel az Európai Tanács 2009. június 18–19-én szintén hangsúlyozta egy európai egységes szabálykönyv kialakításának szükségességét, amely valamennyi pénzügyi intézményre alkalmazandó lenne az egységes piacon.

ò új szöveg

(7)       A fentiekre is figyelemmel, a 2004/39/EK irányelv most részben átdolgozásra kerül ebben az új irányelvben és részben felváltja a(z) …/…/EU (MiFIR) rendelet. A kettő együtt adja meg a jogi keretet a befektetési vállalkozásokra, a szabályozott piacokra és az adatjelentési szolgáltatókra, valamint az Unióban befektetési szolgáltatásokat végző harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó előírásokhoz. Ezt az irányelvet ezért a rendelettel együtt kell értelmezni. Ez az irányelv tartalmazza az üzleti tevékenység engedélyezését, a befolyásoló részesedés szerzését, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását, a befektetési vállalkozások a befektetővédelem biztosításához szükséges működési feltételeit, a székhely szerinti és fogadó tagállamok felügyeleti hatóságainak hatásköreit e tekintetben szabályozó rendelkezéseket, a szankcionálás rendjét. Mivel a javaslat fő célkitűzése és tárgya az említett területekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések harmonizálása, a javaslatnak az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia. Az irányelv, mint forma, megfelelő ahhoz, hogy az irányelv által lefedett területeken a végrehajtási intézkedéseket szükség szerint kiigazítsák az adott piac és jogrendszer meglévő sajátosságai szerint minden egyes tagállamban.

ê 2004/39/EK 3. preambulumbekezdés

(3)       Tekintettel arra, hogy a befektetők egyre inkább támaszkodnak a személyre szóló javaslatokra, helyénvaló az engedélyköteles befektetési szolgáltatások közé felvenni a befektetési tanácsadást.

ê 2004/39/EK 4. preambulumbekezdés

(8)(4)   A pénzügyi eszközök listájára célszerű felvenni egyes árualapú származtatott ügyleteket és más olyan eszközöket, amelyek megalkotásának és kereskedésének módja a hagyományos pénzügyi eszközökhöz hasonló szabályozási kérdéseket vet fel.

ò új szöveg

(9)       Az azonnali másodlagos piacokon egy sor csalárd tevékenység fordult elő a kibocsátási egységek (EUA) vonatkozásában, ami alááshatja a bizalmat a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerei iránt, amelyeket a 2003/87/EK irányelv hozott létre; jelenleg intézkedések történnek az EUA nyilvántartások rendszerének és az EUA-kereskedéshez szükséges számlák megnyitási feltételeinek szigorítására. A piacok integritásának erősítése és hatékony működésük megőrzése érdekében – ideértve a kereskedési tevékenység átfogó felügyeletét – helyénvaló kiegészíteni a 2003/87/EK irányelvben hozott intézkedéseket, a kibocsátási egységek teljes mértékben ezen irányelv és a bennfentes kereskedelemről és a ----/--/ rendelet (piaci manipulációról szóló rendelet) hatókörébe utalásával, a pénzügyi eszközként való besorolásuk révén.

ê 2004/39/EK 7. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)(7) Ezen irányelv célja, hogy lefedje azon vállalkozásokat, amelyek szokásos üzleti tevékenysége befektetési szolgáltatások szakmai alapon történő nyújtása és/vagy befektetési tevékenységek végzése. Ezért az irányelv hatálya nem terjedhet ki olyan személyekre, akik más szakmai tevékenységet végeznek.

ê 2004/39/EK 5. preambulumbekezdés

(11)     Átfogó szabályozási rendszert kell létrehozni a pénzügyi eszközökkel folytatott ügyletek végrehajtására, függetlenül az ezen ügyletek végrehajtásánál alkalmazott kereskedési módszerektől, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a befektetői ügyletek végrehajtásának kiváló minőségét, és a pénzügyi rendszer egységét és általános hatékonyságát. Rendelkezni kell az európai pénzpiacokon jelenleg aktív megbízásteljesítési megállapodások fő fajtáinak koherens és kockázatérzékeny szabályozási keretéről. El kell ismerni a szabályozott piacok mellett a szervezett kereskedési rendszerek új generációjának megjelenését, amelyeket olyan kötelezettségeknek kell alávetni, amelyek célja a pénzpiacok hatékony és rendezett működése. Az arányos szabályozási keret létrehozása érdekében rendelkezni kell az MTF működéséhez kapcsolódóan egy új befektetési szolgáltatás bevonásáról.

ê 2004/39/EK 6. preambulumbekezdés

(12)(6) Be kell vezetni a szabályozott piac és az MTF egymással szorosan összefüggő meghatározását azon tény tükrözésére, hogy ezek azonos szervezett kereskedési funkcionalitást képviselnek. A meghatározásoknak ki kell zárniuk azon bilaterális rendszereket, amelyeknél a befektetési vállalkozás minden ügyletet saját számlájára köt meg, nem pedig a vevő és az eladó között közvetítő kockázatot nem vállaló másik félként. A „rendszer” kifejezés magában foglalja a szabályrendszerekből és egy kereskedési platformból álló összes piacot, valamint azokat is, amelyek csak valamely szabályrendszer alapján működnek. A szabályozott piacok és az MTF-ek nem kötelesek „technikai” rendszert működtetni a megbízások egyeztetésére. Ezen irányelv értelmében szabályozott piac vagy MTF azon piac, amely a tagsághoz, az eszközök kereskedésre történő bevezetéséhez, a tagok közötti kereskedéshez, a beszámoláshoz és adott estben az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségekhez kapcsolódó szempontokra vonatkozó szabályrendszerekből áll, és az ilyen szabályok alapján megkötött ügyleteket úgy kell tekinteni, mint amelyeket valamely szabályozott piac vagy MTF rendszereiben kötöttek meg. Az „érdekeltségek vétele és eladása” kifejezést tág értelemben kell értelmezni, amely magában foglalja a megbízásokat, jegyzéseket és az érdeklődés jelzését. Azon követelmény, miszerint az érdekeket a rendszerben a rendszer működtetője által megállapított megkülönböztetésmentes szabályok révén kell egyeztetni, azt jelenti, hogy az érdekek egyeztetésének a rendszerszabályok alapján vagy a rendszer protokolljai vagy belső működési eljárásai révén (beleértve a számítógépes szoftverben megtestesülő eljárásokat) kell történnie. A „megkülönböztetésmentes szabályok” kifejezés annyit jelent, hogy e szabályok kizárják azt, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozás beavatkozhasson abba, hogy az érdekeltségek hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba. A meghatározások megkövetelik, hogy az érdekek egyeztetése olyan módon történjen, hogy azok szerződést eredményezzenek, ami annyit jelent, hogy a teljesítés a rendszer szabályai alapján vagy a rendszer protokolljain vagy belső működési eljárásain keresztül történik.

ò új szöveg

(12)     Az összes kereskedési helyszínnek, nevezetesen a szabályozott piacoknak, az MTF-eknek és az OTF-eknek átlátható szabályokat kell rögzíteniük a rendszerhez való hozzáférésre. Miközben azonban a szabályozott piacoknak és az MTF-eknek továbbra is hasonló előírások alá kellene tartozniuk a tekintetben, hogy kiket fogadnak el tagokként vagy résztvevőkként, az OTF-eknek maguknak kellene meghatározniuk és korlátozniuk a hozzáférést, többek között működtetőik ügyfelekkel kapcsolatos szerepe és kötelezettségeiei alapján.

ò új szöveg

(13)     Az ügyfélmegbízásokat saját tőkéjének felhasználásával végrehajtó befektetési vállalkozást rendszeres internalizálónak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyleteket alkalmi, ad hoc és rendszertelen alapon bonyolítják le a szabályozott piacokon, MTF-eken és OTF-eken kívül. A rendszeres internalizálókat olyan befektetési vállalkozásként kell meghatározni, amely ügyfélmegbízásait szervezett, gyakori és rendszeres alapon, saját számlára kereskedve hajtja végre a szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kívül. E fogalommeghatározás objektív és eredményes alkalmazásának biztosítására a befektetési vállalkozások tekintetében, az ügyfelekkel lebonyolított bármely kétoldalú kereskedésnek relevánsnak kell lennie és mennyiségi kritériumokkal kell kiegészíteni azokat a minőségi kritériumokat, amelyeket a befektetési vállalkozások rendszeres internalizálóként történő bejegyzéséhez szükséges azonosításához használnak, ahogyan azokat a 2004/39/EK irányelv végrehajtásáról szóló 1287/2006 bizottsági rendelet 21. cikke rögzíti. Míg az OTF bármely rendszer vagy létesítmény lehet, ahol több harmadik fél részéről vételi és eladási szándékok hatnak egymásra a rendszerben, a rendszeres internalizálónak nem szabad megengedni, hogy harmadik felek vételi és eladási szándékait összehozza.

ê 2004/39/EK 8. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(14)(8) Ezen irányelv hatálya alól ki kell zárni azon személyeket, akik saját eszközeiket és vállalkozásaikat kezelik, akik nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat és/vagy nem végeznek befektetési tevékenységeket sajátszámlás kereskedésen kívül, kivéve, ha árjegyzők, ð szabályozott piac vagy MTF tagjai vagy résztvevői, illetve sajátszámlás kereskedés révén ügyfélmegbízásokat hajtanak végre ï . saját számlára a szabályozott piacon vagy MTF-en kívül kereskednek szervezett, gyakori és rendszeres alapon olyan módon, hogy harmadik felek számára is hozzáférhető rendszert biztosítanak a velük folytatott kereskedés lehetővé tételére.. ð Kivételképpen azok a személyek, akik vagy amelyek a pénzügyi eszközökkel saját számlára, egy szabályozott piac vagy MTF tagjaként vagy résztvevőjeként kereskednek – ezen belül árjegyzőként az árualapú származtatott termékek, kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei vonatkozásában –, főtevékenységüket kiegészítő tevékenységként, ami csoportszinten sem nem befektetési szolgáltatások nyújtása ezen irányelv értelmében, sem nem banki szolgáltatás a 2006/48/EK irányelv értelmében, nem tartoznának ennek az irányelvnek a hatókörébe. Annak technikai ismérveit, hogy egy tevékenység mikor kiegészítő a főtevékenységhez képest, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kellene tisztázni. Az ügyfélmegbízások végrehajtásával végzett sajátszámlás kereskedésben szerepelnie kell azoknak a vállalkozásoknak, amelyek különböző ügyfelek megbízásait azok párosításával, egyeztetett alapon teljesítik (back-to-back trading), amit úgy kell tekinteni, hogy saját nevükben járnak el és vonatkoznia kell rájuk ezen – mind az ügyfelek megbízásainak végrehajtására, mind a saját számlás kereskedésre vonatkozó – irányelv rendelkezéseinek. A pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások végrehajtása, amikor az két olyan személy közötti kiegészítő tevékenység, ahol a főtevékenység csoportszinten sem nem befektetési szolgáltatások nyújtása ezen irányelv értelmében, sem nem banki szolgáltatás a 2006/48/EK irányelv értelmében, nem tekinthető ügyfélmegbízások végrehajtásával történő sajátszámlás kereskedésnek. ï

ê 2004/39/EK 9. preambulumbekezdés

(15)(9) A szövegben a személyekre történő hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják mind a természetes, mind a jogi személyeket.

ê 2004/39/EK 10. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(16)(10)           Az irányelv hatálya alól ki kell zárni azokat a biztosító- vagy életbiztosító intézeteket, amelyek tevékenységét az illetékes prudenciális felügyeleti hatóságok megfelelően figyelemmel kísérik, és amelyek a viszontbiztosítás és a visszaengedményezés területén a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások megszüntetéséről szóló, 1964. február 25-i 64/225/EGK tanácsi irányelv[24], az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK első tanácsi irányelv[25], valamint az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK tanácsi irányelv[26] Ö a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[27] Õ hatálya alá tartoznak.

ê 2004/39/EK 11. preambulumbekezdés

(17)(11)           Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a személyeket, akik harmadik felek számára nem nyújtanak szolgáltatásokat, de akiknek a tevékenysége kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára biztosított befektetési szolgáltatásokból áll.

ê 2004/39/EK 12. preambulumbekezdés

(18)(12)           Szintén ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azokat a személyeket, akik kizárólag eseti alapon, szakmai tevékenységük ellátása során nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, feltéve, hogy a tevékenység szabályozott, és a vonatkozó szabályok nem tiltják a befektetési szolgáltatások eseti alapon történő nyújtását.

ê 2004/39/EK 13. preambulumbekezdés

(19)(13)           Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azon személyeket, akik kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből álló befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, és emiatt harmadik feleknek nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat.

ê 2004/39/EK 14. preambulumbekezdés

(20)(14)           Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a központi bankokat és más, hasonló feladatokat ellátó szerveket, valamint az államadósság kezeléséért – amely fogalom magában foglalja annak befektetését is – felelős vagy abban közreműködő állami szerveket, azon szervek kivételével, amelyek részben vagy egészben állami tulajdonban vannak, és amelyek szerepe kereskedelmi jellegű vagy eszközök megszerzéséhez kapcsolódik.

ò új szöveg

(21)     A Központi Bankok Európai Rendszerének, más, hasonló funkciókat ellátó nemzeti szerveknek és az államadósság kezelésében részt vevő szerveknek adott felmentések rendszerének tisztázására helyénvaló az ilyen felmentéseket korlátozni azokra a szervekre és intézményekre, amelyek feladataikat egy tagállam jogának megfelelően vagy az Unió jogszabályaiknak megfelelően látják el, valamint azokra a nemzetközi szervekre, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.

ê 2004/39/EK 15. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(22)(15)           Ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól a kollektív befektetési vállalkozásokat és nyugdíjalapokat attól függetlenül, hogy közösségi Ö uniós Õ szinten koordináltak-e, valamint az ilyen vállalkozások letétkezelőit vagy alapkezelőit, mivel ezekre a tevékenységeikhez közvetlenül hozzáigazított külön szabályok vonatkoznak.

ê 2004/39/EK 16. preambulumbekezdés

(23)(16)           Az érintett személynek az ezen irányelv alóli mentesüléshez folyamatosan meg kell felelnie az ilyen mentességre megállapított feltételeknek. Különösen, ha valamely befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységeket végző személy azért mentesül ezen irányelv hatálya alól, mert az ilyen szolgáltatásai vagy tevékenységei – csoportalapon figyelembe véve – a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegűek, az érintett személyre már nem vonatkozhat a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó mentesség, amennyiben az ilyen szolgáltatások nyújtásának vagy az ilyen tevékenységeknek a főtevékenységhez képest kiegészítő jellege megszűnik.

ê 2004/39/EK 17. preambulumbekezdés

(24)(17)           A befektetők védelme és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében az ezen irányelv által szabályozott befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket végző személyeknek rendelkezniük kell a székhely szerinti tagállam engedélyével.

ê 2004/39/EK 18. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(25)(18)           A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK Ö 2006. június 14-i 2006/48/EK Õ európai parlamenti és tanácsi irányelv Ö (átdolgozás) Õ Ö [28] Õ alapján engedélyezett hitelintézeteknek nincs szükségük további engedélyre ezen irányelv alapján ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújthassanak vagy befektetési tevékenységeket végezhessenek. Amennyiben valamely hitelintézet úgy dönt, hogy befektetési szolgáltatásokat nyújt vagy befektetési tevékenységeket végez, az illetékes hatóságnak az engedély kiadása előtt meg kell győződnie arról, hogy a hitelintézet megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek.

ò új szöveg

(26)     A strukturált betétek befektetési termék formájában alakultak ki, de egyetlen jogrendszer szerint sem vonatkozik rájuk az uniós szintű befektetővédelem, miközben más strukturált befektetésekre vonatkoznak az ilyen jogszabályok. Ezért helyénvaló erősíteni a befektetők bizalmát és egységesebbé tenni a különböző lakossági befektetési csomagtermék forgalmazását érintő szabályozási bánásmódot annak érdekében, hogy a befektetők védelme megfelelő szintű legyen mindenütt az Unióban. Ezért ennek az irányelvnek a hatókörébe helyénvaló belevenni a strukturált betéteket. E tekintetben tisztázni kell, hogy a strukturált betétek befektetési termékek, így nem tartalmazzák a kizárólag kamatlábakhoz, mint például az Euriborhoz vagy Liborhoz kötődő betéteket, függetlenül attól, hogy e kamatlábak előre meghatározottak, rögzítettek vagy változóak.

ò új szöveg

(27)     A befektetők Unión belüli védelmének erősítése érdekében helyénvaló korlátozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kizárhatják ennek az irányelvnek az alkalmazását az ügyfeleik számára befektetési szolgáltatásokat nyújtó személyeknél, amely ügyfelek így nem részesülnek az irányelv szerinti védelemben. Különösen fontos megkövetelni, hogy a tagállamok legalább az ezen irányelvben lefektetettekkel analóg követelményeket támasszanak azokkal a személyekkel szemben – nevezetesen az engedélyezés fázisában, hírnevük és tapasztaltságuk, valamint a tulajdonosok alkalmasságának megítélése során, az eredeti engedély feltételeinek felülvizsgálatakor és a folyamatos felügyelet során –, valamint üzleti kötelezettségeikkel kapcsolatos magatartásukkal szemben.

ê 2004/39/EK 19. preambulumbekezdés

(28)(19)           Olyan esetekben, ha valamely befektetési vállalkozás nem rendszeres alapon nyújt egy vagy több olyan befektetési szolgáltatást, vagy egy vagy több olyan befektetési tevékenységet végez, amelyre engedélye nem terjed ki, ezen irányelv alapján nincs szükség további engedélyre.

ê 2004/39/EK 20. preambulumbekezdés

(29)(20)           Ezen irányelv alkalmazásában a megbízások fogadásával és továbbításával kapcsolatos üzleti tevékenység körébe kell tartoznia két vagy több befektető összehozásának, és ezzel e befektetők között ügyletek létrehozásának.

ò új szöveg

(30)     A saját maguk által kibocsátott pénzügyi eszközöket forgalmazó befektetési vállalkozásoknak és hitelintézeteknek ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá kell tartozniuk, amikor ügyfeleiknek befektetési tanácsot biztosítanak. A bizonytalanság kiküszöbölése és a befektetővédelem megerősítése érdekében helyénvaló előírni ezen irányelv alkalmazását, akkor is, amikor az elsődleges piacon a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek saját maguk által kibocsátott pénzügyi eszközöket forgalmaznak, tanácsadás biztosítása nélkül. E célból a megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtásának szolgáltatására adott fogalommeghatározást ki kell terjeszteni.

ê 2004/39/EK 21. preambulumbekezdés

(21)     A Basel II. egyezmény tőkemegfelelési keretrendszerének várható felülvizsgálatával összefüggésben a tagállamok elismerik azon kérdés ismételt megvizsgálásának szükségességét, hogy az ügyfélmegbízásokat egyeztetett alapon teljesítő befektetési vállalkozásokat úgy kell-e tekinteni, mint akik megbízóként járnak el, és ezért további szabályozási tőkekövetelményeket kell-e számukra előírni.

ê 2004/39/EK 22. preambulumbekezdés

(31)(22)           A kölcsönös elismerés és a székhely szerinti tagállam általi felügyelet elve megköveteli, hogy a tagállamok illetékes hatóságai ne adják meg az engedélyt, vagy azt vonják vissza, amennyiben a működési tervek tartalma, a földrajzi elhelyezkedés vagy a ténylegesen végrehajtott tevékenységek világosan jelzik, hogy a befektetési vállalkozás azért választotta az egyik tagállam jogrendszerét, hogy elkerülje azon másik tagállam területén hatályos szigorúbb előírásokat, ahol a tevékenységének nagyobb részét végezni szándékozik vagy ténylegesen végzi. A jogi személy befektetési vállalkozásokat abban a tagállamban kell engedélyezni, amelyben a létesítő okirat szerinti székhelyük van. A nem jogi személy befektetési vállalkozásokat abban a tagállamban kell engedélyezni, ahol azok központi irodája van. A tagállamoknak ezenfelül meg kell követelniük, hogy a befektetési vállalkozás központi irodája mindig a székhely szerinti tagállamban legyen, és hogy az ténylegesen ott is működjön.

ò új szöveg

(32)     A 92/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[29] részletes kritériumokat adott meg a befektetési vállalkozásban javasolt befolyásszerzés prudenciális értékelésére és alkalmazásuk eljárására. Az értékelési folyamat jogbiztonságának, egyértelműségének és előreláthatóságának biztosítása – tekintettel az értékelési folyamatra – valamint annak eredménye érdekében erősíteni kell a 2007/44/EK irányelvben rögzített prudenciális értékelés folyamatát. Ezen belül az illetékes hatóságoknak minősíteniük kell a javasolt szerző fél alkalmasságát és a javasolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát, a következő kritériumok mindegyike szerint: a javasolt szerző fél jó hírneve; a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét a jövőben irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata; a javasolt részesedést szerző fél pénzügyi megbízhatósága; az, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e megfelelni az ezen irányelven és más irányelveken, nevezetesen a 2002/87/EK irányelven[30], valamint a 2006/49/EK irányelven alapuló prudenciális követelményeknek[31], léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a 2005/60/EK irányelv[32] 1. cikke értelmében vett pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását követnek vagy követtek el, illetve kísérelnek vagy kíséreltek meg, vagy hogy a tervezett részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

ê 2004/39/EK 23. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(33)(23)           A székhely szerinti tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozásnak az Ö Unió Õ Közösség egész területén jogosultnak kell lennie befektetési szolgáltatások nyújtására, illetve befektetési tevékenységek végzésére anélkül, hogy külön engedélyt kelljen kérnie azon tagállam illetékes hatóságától, ahol ilyen szolgáltatásokat nyújtani, illetve ilyen tevékenységeket végezni kíván.

ê 2004/39/EK 24. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(34)(24)           Mivel egyes befektetési vállalkozások mentesek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 2006. június 14-i 2006/49/EK 1993. március 15-i 93/6/EGK tanácsi európai parlamenti és tanácsi irányelv Ö (átdolgozás) Õ Ö [33] Õ által megállapított egyes kötelezettségek alól, ezeket kötelezni kell arra, hogy rendelkezzenek vagy meghatározott legkisebb összegű tőkével, vagy szakmai felelősségbiztosítással, vagy e kettő kombinációjával. Az ilyen biztosítás összege kiigazításainak figyelembe kell vennie a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[34] keretében végzett kiigazításokat. A tőkemegfelelési célból alkalmazott ilyen különleges elbánás nem sérthet semmiféle, a tőkemegfelelésről szóló közösségi Ö uniós Õ jogszabályok jövőbeni változásai alapján az ilyen vállalkozások megfelelő kezelésére vonatkozó határozatot.

ê 2004/39/EK 25. preambulumbekezdés

(35)(25)           Mivel a prudenciális szabályozás hatókörét azon jogalanyokra kell korlátozni, amelyek kereskedési könyv szakmai alapon történő vezetése révén a piac többi résztvevője felé partnerkockázat forrását képezik, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól azon szervezeteket, amelyek pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, beleértve az irányelv által szabályozott árualapú származtatott ügyleteket is, valamint amelyek főtevékenységük ügyfeleinek – csoportalapon figyelembe véve – a főtevékenységükhöz képest kiegészítő alapon nyújtanak árualapú származtatott ügyletek tekintetében befektetési szolgáltatásokat, feltéve, hogy ez a főtevékenység ezen irányelv értelmében nem befektetési szolgáltatások nyújtása.

ê 2004/39/EK 26. preambulumbekezdés

(36)(26)           A befektetők védelme érdekében a befektető értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogát és más hasonló jogait, valamint a valamely vállalkozásra bízott pénzeszközeivel kapcsolatos jogait el kell különíteni a vállalkozás jogaitól. Ez az alapelv ugyanakkor a vállalkozást nem gátolhatja meg abban, hogy a saját nevében, de a befektető érdekében üzleti tevékenységet végezzen, ha ezt az ügylet jellege megköveteli, és a befektető ezzel egyetért, például értékpapír-kölcsönzés esetén.

ê 2004/39/EK 27. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(37)(27)           Amennyiben a közösségi jogszabályokkal és különösen a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[35]összhangban az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek korlátozásmentes tulajdonjogát átruházza valamely befektetési vállalkozásra abból a célból, hogy biztosítsa vagy más módon fedezze jelenlegi vagy jövőbeni tényleges vagy feltételes, illetve várható kötelezettségeit, az ilyen pénzügyi eszközöket vagy pénzeszközöket már nem lehet az ügyfél tulajdonában állónak tekinteni.ð Az ügyfelek eszközeinek védelmét érintő előírások döntő fontosságú eszközt jelentenek az ügyfelek védelmére a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységek során. Ezek az előírások kizárhatók, amikor pénzeszközök és pénzügyi eszközök teljes körű tulajdonjoga átkerül egy befektetési vállalkozáshoz, hogy bármely jelenlegi vagy jövőbeli, tényleges vagy függő vagy várható kötelezettségekre fedezetet adjanak. Ez a tág lehetőség bizonytalanságot teremthet és veszélyeztetheti az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó előírások hathatósságát. Ily módon legalább akkor, amikor lakossági ügyfelek eszközei érintettek, helyénvaló korlátozni a befektetési vállalkozásoknak azt a lehetőségét, hogy tulajdonjog-átruházásos pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokat kössenek a 2002. június 6-i 2002/47/EK, a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó megállapodásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján[36], kötelezettségeik teljesítésének biztosítása vagy más módon történő fedezete céljából. ï

ê 2004/39/EK 28. preambulumbekezdés

(28)     A jövőben is alkalmazni kell a harmadik országokban engedélyezett befektetési vállalkozások fióktelepeinek Közösségen belüli engedélyezésére vonatkozó eljárásokat az ilyen vállalkozásokra. E fióktelepek nem élvezhetik a Szerződés 49. cikkének második bekezdése alapján a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy a letelepedés helyétől eltérő tagállamban való szabad letelepedés jogát. Azon esetekre figyelemmel, amelyeknél a Közösséget nem kötik két- vagy többoldalú kötelezettségek, szükséges olyan eljárásról rendelkezni, amelynek célja annak biztosítása, hogy a közösségi befektetési vállalkozások egyenlő bánásmódban részesüljenek az érintett harmadik országokban.

ò új szöveg

(38)     A befektetési vállalkozásoknál erősíteni kell a vezető testületek szerepét, a vállalkozások józan és körültekintő vezetésének biztosítása, a piac integritásának előmozdítása és a befektetők érdekeinek védelme érdekében. A befektetési vállalkozás teljes vezető testületének mindenkor elegendő időt kell fordítania feladataira és megfelelő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie, hogy képes legyen a befektetési vállalkozás tevékenységének és fő kockázati kitettségeinek megértésére. A csordaszellem elkerülése és a kritikus gondolkodás elősegítése érdekében a befektetési vállalkozások vezető testületeinek kellően változatosnak kell lenniük az életkor, nem, földrajzi eredet, képzettségi és szakmai háttér tekintetében, hogy sokféle nézetet és tapasztalatot képviseljenek. A nemek közötti egyensúly különösen fontos a demográfiai valóság megfelelő képviseletének biztosítása érdekében.

ò új szöveg

(39)     A befektetési vállalkozások tevékenységei felett gyakorolt felügyelet és ellenőrzés érdekében a vezető testület felelős és elszámoltatható a befektetési vállalkozás átfogó stratégiájáért, figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti és kockázati profilját. A vezető testületnek egyértelmű felelősségeket kell viselnie a befektetési vállalkozás teljes üzleti ciklusa során a vállalkozás stratégiai célkitűzéseinek beazonosítása és meghatározása, belső szervezetének jóváhagyása területén – ideértve a munkavállalók kiválasztásának és képzésének kritériumait –, a szolgáltatásnyújtást és a tevékenységet irányító átfogó szabályozások meghatározásában – ideértve a kereskedelmi személyzet díjazását –, és az ügyfelek számára forgalmazható új termékek jóváhagyásában. A befektetési vállalkozások időszakonkénti ellenőrzése, valamint stratégiai célkitűzéseik, belső szervezetük és a szolgáltatásnyújtással és a tevékenységekkel kapcsolatos szabályozásaik értékelése biztosíthatja, hogy folyamatosan józan és körültekintő vezetést tudjanak biztosítani a piacok integritása és a befektetők védelme érdekében.

ê 2004/39/EK 29. preambulumbekezdés

(40)(29)           A sok befektetési vállalkozás által egyidejűleg végzett tevékenységek bővülő köre megnövelte az összeférhetetlenség lehetőségét az ilyen tevékenységek és ügyfeleik érdekei között. Szükséges ezért szabályokat előírni annak biztosítására, hogy az ilyen összeférhetetlenség ne érintse hátrányosan az ügyfelek érdekeit.

ò új szöveg

(41)     A tagállamoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartását, a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben, valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott szabályoknak megfelelően[37], amelyek teljes mértékben alkalmazandók a személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő feldolgozására. Az EÉPH-nál a személyes adatok ezen irányelv alkalmazásában történő feldolgozása a 2000. december 18-i, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozik[38].

ò új szöveg

(42)     A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelv[39] megengedi a tagállamoknak, hogy előírják a befektetési vállalkozásokkal szembeni szervezeti követelményekkel összefüggésben az ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítését. Az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció rögzítése összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával és indokolt a befektetővédelem megerősítése, a piacfelügyelet javítása és a jogbiztonság növelése érdekében, a befektetési vállalkozások és ügyfelek érdekeinek megfelelően. Az ilyen nyilvántartások fontosságát az Európai Bizottságnak készült, az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága által 2010. július 29-én kiadott technikai tanácsadás is említi. Ezekből az okokból következően helyénvaló ebben az irányelvben előírni azokat az elveket, amelyek az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítésére vonatkoznak.

ò új szöveg

(43)     A tagállamoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartását, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvnek és a 2002/58/EK irányelvnek megfelelően. Ennek a védelemnek ugyanis a 13. cikk szerint ki kell terjednie a telefonos és elektronikus felvételek készítésére.

ò új szöveg

(44)     A kereskedési technológia alkalmazása az elmúlt évtizedben jelentősen fejlődött, és jelenleg a piaci szereplők kiterjedten használják. Sok piaci szereplő alkalmazza mostanában az algoritmikus kereskedést, amikor egy számítógépes algoritmus automatikusan meghatározza egy megbízást vonatkozásait, minimális emberi beavatkozással, vagy anélkül. Az algoritmikus kereskedés egy sajátos részét képezi a nagyfrekvenciájú kereskedés, amikor a kereskedési rendszer nagy sebességgel elemzi az adatokat vagy a piactól kapott jelzéseket, és aztán arra az elemzésre reagálva nagy számban küld vagy frissít megbízásokat, nagyon rövid időn belül. A nagyfrekvenciájú kereskedést jellemzően olyan kereskedők végzik, akik saját tőkéjükkel kereskednek, és ahelyett, hogy önmagában stratégiát jelentene, a kifinomult technológiát rendszerint arra használják, hogy hagyományosabb kereskedési stratégiákat valósítsanak meg vele, amilyen az árjegyzés vagy az arbitrázs.

ò új szöveg

(45)     A Tanácsnak az Unió pénzügyi felügyeletének megerősítéséről szóló 2009. júniusi megállapításaival összhangban és az Unió pénzügyi piacai számára kialakítandó egységes szabálykönyvhöz való hozzájárulás, a tagállamok és a piaci szereplők számára az egyenlő versenyfeltételek további fejlesztése, a befektetők védelmének fokozása, valamint a felügyelet és az érvényesítés javítása érdekében az Unió kötelezettséget vállalt a tagállamok rendelkezésére álló mérlegelési jogkörök minimalizálására az Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályaiban. Amellett, hogy ez az irányelv közös rendszert vezet be az ügyfélmegbízásokat érintő telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítésére, helyénvaló csökkenteni az illetékes hatóságok lehetőségét a felügyeleti feladatok kiadására bizonyos esetekben, valamint korlátozni a mérlegelési jogköröket a meghatalmazottakra és a fióktelepek beszámolására vonatkozó követelményekben.

ò új szöveg

(46)     A kereskedési technológia használata megnövelte a befektetők kereskedésének gyorsaságát, teljesítőképességét és összetettségét. A piaci szereplők számára lehetővé tette azt is, hogy megkönnyítsék ügyfeleik közvetlen hozzáférését a piacokhoz, az ő kereskedési rendszereiken keresztül, közvetlen elektronikus hozzáféréssel, vagy szponzorált és közvetlen piaci hozzáféréssel. A kereskedési technológia hozott hasznokat a piac számára, és általában a piaci szereplők számára, amilyen például a szélesebb körű részvétel a piacokon, a megnövekedett likviditás, a szűkebb kamatláb-különbözetek, csökkenő rövid távú volatilitás, és az, hogy jobb a megbízások végrehajtása az ügyfél számára. Mégis, ez a kereskedési technológia számos potenciális kockázat kialakulását is eredményezi, amilyen például a kereskedési helyszínek rendszereinek túlterhelési kockázata a megbízások nagy száma miatt, az algoritmikus kereskedés kockázatai, amelyek párhuzamos vagy téves megbízásokat generálhatnak, vagy más működési zavar révén rendellenes piacot teremthetnek. Ezenkívül fennáll az a kockázat, hogy az algoritmikus kereskedési rendszerek túlreagálhatnak más piaci eseményeket, ami egy már fennálló piaci probléma esetén kiélezheti a volatilitást. Végül, az algoritmikus kereskedés vagy a nagy frekvencia, ha rosszul használják, a visszaélések bizonyos formáiba is beépülhet.

ò új szöveg

(47)     Ezek a potenciális kockázatok, amelyek a technológia megnövekedett használatából következnek, a legjobban az algoritmikus vagy nagyfrekvenciájú kereskedésben részt vevő vállalkozásokra irányuló konkrét kockázatellenőrzés és az ilyen vállalkozások által használt kereskedési helyszínek működtetőire irányuló más intézkedések kombinációjával csökkenthetők. Kívánatos, hogy minden, nagfrekvenciájú kereskedést folytató vállalkozásnak engedélyt kelljen kapnia, amennyiben egy kereskedési helyszínen közvetlen tag. Ez biztosíthatná, hogy az irányelv szerinti szervezeti követelmények vonatkozzanak rájuk, és megfelelő felügyeletük legyen.

ò új szöveg

(48)     Mind a vállalkozásoknak, mind a kereskedési helyszíneknek gondoskodniuk kell olyan erőteljes intézkedésekről, amelyek biztosítják, hogy az automatizált kereskedés nem teremt rendellenes piacot és nem használható fel visszaélések céljára. A kereskedési helyszíneknek arról is gondoskodniuk kell, hogy kereskedési rendszereik rugalmasak és megfelelően teszteltek legyenek, hogy kezelni tudják a megnövekedett számú megbízást vagy a piaci stresszeket, és rendelkezzenek megszakítókkal a kereskedés ideiglenes leállításához, ha hirtelen, váratlan ármozgások jelentkeznek.

ò új szöveg

(49)     Az algoritmikus és a nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatos intézkedéseken kívül helyénvaló olyan ellenőrzéseket beépíteni, amelyek az ügyfelek számára a piacokhoz való közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító befektetési vállalkozásokkal kapcsolatosak – mivel elektronikus kereskedést egy elektronikus piaci hozzáférést biztosító vállalkozáson keresztül lehet folytatni –, és számos hasonló kockázattal összefüggésben. A közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító vállalkozásoknak gondoskodniuk kellene arról is, hogy az ilyen szolgáltatást használó személyeknek megfelelő képzettségük legyen, és a szolgáltatás használata felett legyen kockázatellenőrzés. Helyénvaló, hogy a kereskedés ezen új formáinak részletes szervezeti követelményeit felhatalmazáson alapuló jogi aktusok írják le részletesebben. Ez biztosíthatná, hogy szükség esetén a követelmények módosíthatóak legyenek, a területen végbemenő további innováció és fejlemények kezelésére.

ò új szöveg

(50)     Jelenleg tömegével működnek az EU-ban kereskedési helyszínek, amelyek között számos olyan van, amelyek azonos eszközökkel kereskednek. A befektetők érdekeit érintő potenciális kockázatok kezeléséhez szükséges a más kereskedési helyszínek kereskedésére kiható következmények folyamatainak formalizálása és további összehangolása, amennyiben a kereskedési helyszínek egyike úgy dönt, hogy egy pénzügyi eszköz kereskedését felfüggeszti vagy megszünteti. A jogbiztonság érdekében és az összeférhetetlenség megfelelő kezelése végett gondoskodni kell arról, hogy amikor az eszközök kereskedését felfüggesztik vagy megszüntetik, amennyiben egy szabályozott piac vagy MTF a kereskedést azért állítja le, mert a kibocsátóról vagy a pénzügyi eszközről egy információt nem tettek közzé, akkor a többiek kövessék ezt a döntést, kivéve, ha a kereskedés folytatása kivételes körülmények miatt indokolt lehet. Ezenkívül szükség van az információcsere és a kereskedési helyszínek közötti együttműködés formalizálására és javítására, amikor egy bizonyos, különféle helyszíneken kereskedett eszközzel kapcsolatban kivételes feltételek állnak fenn.

ò új szöveg

(51)     Több befektető aktivizálódott a pénzügyi piacokon és összetettebb, szélesebb körű szolgáltatás- és termékcsomagok szerepelnek a kínálatban, valamint – ezekre a fejleményekre való tekintettel – bizonyos fokú összehangolásra van szükség, hogy a befektetők számára magasabb szintű védelmet lehessen kínálni az Unióban mindenütt. Amikor a 2004/39/EK irányelvet elfogadták, a befektetők növekvő függése a személyre szóló ajánlásoktól megkövetelte, hogy belevegyenek egy rendelkezést a befektetési tanácsadásról, mint engedélyköteles és konkrét üzletviteli kötelezettségekkel járó befektetési szolgáltatásról. Az ügyfeleknek megfogalmazott, személyre szóló ajánlások folytatólagos jelentősége, valamint a szolgáltatások és eszközök egyre növekvő összetettsége megköveteli az üzletviteli kötelezettségek növelését, a befektetők védelmének erősítése érdekében.

ò új szöveg

(52)     Annak érdekében, hogy a befektetők minden fontos információt megkapjanak, helyénvaló a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoktól megkövetelni, hogy tisztázzák, mi az alapja az általuk adott tanácsnak, nevezetesen a termékek milyen választékát veszik figyelembe, amikor az ügyfeleknek személyre szóló ajánlásokat fogalmaznak meg, a befektetési tanácsadást független alapon biztosítják-e vagy biztosítják-e az ügyfelek számára a nekik ajánlott pénzügyi eszközök alkalmasságának folyamatos értékelését. Helyénvaló annak megkövetelése is, hogy a befektetési vállalkozások magyarázzák el ügyfeleiknek a nekik adott tanács okait. A befektetési tanácsadásra vonatkozó szabályozási keret pontosabb meghatározása érdekében – miközben ugyanakkor választási lehetőséget kell hagyni a befektetési vállalkozások és az ügyfelek számára – helyénvaló az ilyen szolgáltatás végzésére vonatkozó feltételek megállapítása, amikor a vállalkozások az ügyfeleket úgy tájékoztatják, hogy a szolgáltatást független alapon biztosítják. A befektetők védelmének megerősítése és az egyértelműség növelése érdekében az ügyfelek számára az általuk igénybe vett szolgáltatást illetően, helyénvaló tovább korlátozni annak lehetőségét, hogy a vállalkozások vásárlási ösztönzőket fogadjanak el vagy kapjanak harmadik felektől, és különösen kibocsátóktól vagy termékszolgáltatóktól, amikor a befektetési tanácsadás szolgáltatását független alapon végzik, és portfóliókezelési szolgáltatást nyújtanak. Az ilyen esetekben csak korlátozott, nem pénzbeli juttatások engedhetők meg, amilyen a termék jellemzőiről szóló képzés, azzal a feltétellel, hogy ez nem csökkenti a befektetési vállalkozások arra való képességét, hogy ügyfeleik legjobb érdekeinek megfelelően járjanak el, amit a 2006/73/EK irányelv tovább egyértelműsít.

ò új szöveg

(53)     A befektetési vállalkozások megtehetik, hogy olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek csak az ügyfél megbízásainak végrehajtásából és/vagy átvételéből és továbbításából állnak, anélkül, hogy szükség lenne információkat beszerezniük az ügyfél tudásáról és tapasztalatáról, hogy felmérhessék, melyik az ügyfél számára a megfelelő szolgáltatás vagy eszköz. Mivel ezek a szolgáltatások az ügyfelek védelmének lényeges csökkenését vonják maguk után, az ilyen szolgáltatás feltételeit javítani kell. Különösen helyénvaló annak a lehetőségnek a kizárása, hogy ezeket a szolgáltatásokat olyan kiegészítő szolgáltatással összekapcsolva biztosítsák, amely hitelek vagy kölcsönök adását jelentik a befektetők számára, hogy egy olyan ügyletet végrehajtsanak, amelyben a befektetési vállalkozás részt vesz, mivel ez megnöveli az ügylet összetettségét és megnehezíti a benne foglalt kockázat megértését. Helyénvaló az is, hogy jobban meg kell határozni a kritériumokat azoknak a pénzügyi eszközöknek a kiválasztásához, amelyekre ezek a szolgáltatások vonatkoznának, hogy ki lehessen zárni azokat a pénzügyi eszközöket, ezen belül az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetéseket (ÁÉKBV), amelyek beágyaznak egy származtatott terméket vagy olyan struktúrát tartalmaznak, amely az ügyfél számára megnehezíti a fennálló kockázat megértését.

ò új szöveg

(54)     A keresztértékesítés gyakorlata közös stratégiája a lakossági pénzügyi szolgáltatóknak mindenütt az Unióban. Ez hasznokkal járhat a lakossági ügyfelek számára, de olyan gyakorlatot is jelenthetnek, amikor az ügyfél érdekét nem veszik megfelelően figyelembe. A keresztértékesítési gyakorlat egyes formái például, éspedig az árukapcsolásos megoldások – amikor két vagy több pénzügyi szolgáltatást együtt, csomagban értékesítenek, és a szolgáltatások közül legalább egy elkülönítve nem hozzáférhető – torzíthatják a versenyt és negatív hatást gyakorolhatnak az ügyfelek mobilitására és arra való képességükre, hogy tájékozott döntéseket hozzanak. Az árukapcsolási gyakorlat egyik példája, amikor folyószámlát kell nyitni, amennyiben a lakossági ügyfél számára befektetési szolgáltatást biztosítanak. Míg az olyan összekapcsolás, amikor két vagy több pénzügyi szolgáltatást együtt, csomagban értékesítenek, de a szolgáltatások mindegyike elkülönítetten és megvásárolható, szintén torzíthatja a versenyt és negatív hatást gyakorolhat az ügyfelek mobilitására és az ügyfelek arra való képességére, hogy tájékozott döntéseket hozzanak, ilyenkor a választást legalább az ügyfélre bízzák, és ezért kisebb kockázatot jelentenek a befektetési vállalkozások megfelelőségére, ezen irányelv szerinti kötelezettségeik figyelembevételével. Az ilyen módszerek felhasználását figyelmesen értékelni kell, a verseny és az ügyfelek választási lehetőségeinek előmozdítása érdekében.

ê 2004/39/EK 30. preambulumbekezdés

(55)(30)           A szolgáltatást az ügyfél kezdeményezésére nyújtottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ügyfél azt válaszként kéri az adott vállalkozástól származó vagy annak nevében az adott ügyfélnek küldött, felhívást tartalmazó vagy az ügyfelet egy adott pénzügyi eszköz vagy ügylet tekintetében befolyásolni szándékozó, személyre szóló értesítésre. A szolgáltatást az ügyfél kezdeményezésére nyújtottnak lehet tekinteni annak ellenére, hogy az ügyfél azt valamely reklámot vagy pénzügyi eszközökre vonatkozó ajánlatot tartalmazó, bármely eszközzel eljuttatott olyan értesítés alapján igényli, amely jellegénél fogva általános, és a lakosságnak vagy valamely nagyobb csoportnak vagy ügyfelek, illetve potenciális ügyfelek valamely kategóriájának szól.

ê 2004/39/EK 31. preambulumbekezdés

ð új szöveg

(56)(31)           Ezen irányelv céljainak egyike a befektetők védelme. A befektetővédelmi intézkedéseket a befektetők egyes kategóriáinak (lakossági, szakmai és partner) sajátosságaihoz kell igazítani. ð Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szabályozási keret bővítése érdekében az adott ügyfél-kategóriától függetlenül helyénvaló egyértelműsíteni, hogy a becsületes, tisztességes és szakszerű eljárás elve, valamint a tisztességes, egyenes és nem megtévesztő viselkedés kötelezettsége az összes ügyféllel való minden kapcsolatra vonatkozik. ï

ê 2004/39/EK 32. preambulumbekezdés

(57)(32)           A fióktelepek működése tekintetében a székhely szerinti tagállam általi engedélyezés, felügyelet és kötelezettségérvényesítés elvétől eltérve szükséges, hogy a fogadó tagállam illetékes hatósága vállalja a felelősséget az ezen irányelvben meghatározott, valamely fióktelepen keresztül a fióktelep helye szerinti területen végzett tevékenységgel kapcsolatos egyes kötelezettségek érvényesítéséért, mivel a fióktelephez ez a hatóság van a legközelebb, és ezért helyzete kedvezőbb a fióktelep működésére irányadó szabályok megsértésének észleléséhez és a beavatkozáshoz.

ê 2004/39/EK preambulumbekezdés 33

(58)(33)           Hatékony „legjobb teljesítési” kötelezettséget kell előírni annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások ügyfélmegbízásaikat az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett hajtsák végre. E kötelezettségnek arra a vállalkozásra kell vonatkoznia, amelynek szerződéses vagy ügynöki kötelezettségei vannak az ügyféllel szemben.

ò új szöveg

(59)     Azoknak a feltételeknek a kiemelése érdekében, amelyek szerint ezen irányelvvel összhangban, a befektetési vállalkozások teljesítik a megbízások ügyfeleik számára legkedvezőbb feltételek szerinti végrehajtására vonatkozó kötelezettségüket, helyénvaló előírni, hogy a végrehajtási helyszínek tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé az ügyletek végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat, minden helyszínre.

ò új szöveg

(60)     A befektetési vállalkozások által a megbízások végrehajtásának szabályozásáról az ügyfeleknek adott tájékoztatás gyakran általános és standard, és az ügyfelek számára nem teszi lehetővé annak megértését, hogy egy megbízást hogyan fognak teljesíteni, és nem tudják ellenőrizni, hogy a vállalkozás betartja-e azt a kötelezettségét, hogy a megbízásokat az ügyfelei számára legkedvezőbb módon hajtsa végre. A befektetők védelmének fokozása érdekében helyénvaló meghatározni azokat az elveket, amelyek alapján a befektetési vállalkozások tájékoztatást adnak ügyfeleiknek a megbízások végrehajtásával kapcsolatos szabályozásaikról, és előírni, hogy éves alapon hozzák nyilvánosságra, a pénzügyi eszközök minden osztályára, azt az öt legfontosabb végrehajtási helyszínt, ahol az előző évben az ügyfelek megbízásait végrehajtották.

ê 2004/39/EK 34. preambulumbekezdés

(34)     A tisztességes verseny megköveteli, hogy a piaci résztvevők és a befektetők összehasonlíthassák az árakat, amelyek közzétételére a kereskedési helyek (azaz szabályozott piacok, MTF-ek és közvetítők) kötelesek. E célból ajánlott, hogy a tagállamok szüntessenek meg minden akadályt, amely a releváns információk európai szintű konszolidálását és közzétételét akadályozza.

ê 2004/39/EK 35. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(61)(35)           A befektetési vállalkozás az ügyféllel való üzleti kapcsolat létrehozásakor kérheti az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, hogy egyidejűleg adja hozzájárulását a teljesítési politikájához, valamint annak lehetőségéhez, hogy megbízásainak végrehajtása a szabályozott piacon, vagy valamely az MTF-en Ö , az OTF-en vagy a rendszeres internalizálón Õ kívül történjen.

ê 2004/39/EK 36. preambulumbekezdés

(62)(36)           Azon személyeket, akik egynél több befektetési vállalkozás nevében nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, nem meghatalmazottnak, hanem befektetési vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben az ezen irányelvben foglalt meghatározás körébe tartoznak, azon meghatározott személyek kivételével, akik az alól mentesülhetnek.

ê 2004/39/EK 37. preambulumbekezdés

(63)(37)           Ez az irányelv nem sértheti a meghatalmazottak jogát arra, hogy más irányelvek által szabályozott tevékenységeket, illetve kapcsolódó tevékenységet végezzenek olyan pénzügyi szolgáltatások vagy termékek tekintetében, amelyeket ez az irányelv nem szabályoz, beleértve az azonos pénzügyi csoport részei nevében végzett tevékenységeket is.

ê 2004/39/EK 38. preambulumbekezdés

(64)(38)           Ezen irányelv hatálya nem terjedhet ki a befektetési vállalkozás telephelyén kívül történő tevékenységek végzésének feltételeire (házaló értékesítés).

ê 2004/39/EK 39. preambulumbekezdés

(65)(39)           A tagállamok illetékes hatóságai nem végezhetik el a nyilvántartásba vételt, vagy azt vissza kell vonniuk olyan esetekben, amikor a ténylegesen végzett tevékenységek nyilvánvalóan jelzik, hogy a meghatalmazott valamely tagállam jogrendszerét azért választotta, hogy megkerülje az azon másik tagállamban hatályos szigorúbb normákat, amelynek a területén tevékenységei nagyobb részét végezni szándékozik vagy ténylegesen végzi.

ê 2004/39/EK 40. preambulumbekezdés

(66)(40)           Ezen irányelv alkalmazásában az elfogadható partnereket úgy kell tekinteni, mint akik ügyfélként járnak el.

ê 2004/39/EK 41. preambulumbekezdés

(41)     Annak biztosítása céljából, hogy az üzletviteli szabályok (beleértve az ügyfélmegbízások legjobb teljesítésére, illetve kezelésére vonatkozó szabályokat) érvényesüljenek azon befektetők tekintetében, akiknek e védelemre a legnagyobb szükségük van, valamint hogy azok tükrözzék a jól megalapozott piaci gyakorlatot a Közösség egész területén, szükséges tisztázni, hogy az üzletviteli szabályoktól el lehet tekinteni az elfogadható partnerek között megkötött vagy létrehozni kívánt ügyletek esetében.

ò új szöveg

(67)     A pénzügyi válság megmutatta a nem lakossági ügyfelek képességeinek korlátait befektetéseik kockázatának megítélésével kapcsolatban. Miközben meg kell erősíteni, hogy az üzletviteli szabályokat fejleszteni kell azoknak a befektetőknek a vonatkozásában, amelyek a védelmet a leginkább igénylik, helyénvaló az ügyfelek különböző kategóriáira alkalmazandó előírások jobb méretezése. Ehhez bizonyos tájékoztatási és beszámolási előírásokat ki kell terjeszteni a jogosult szerződő felekkel fennálló kapcsolatokra. Ezen belül, a vonatkozó előírásoknak az ügyfelek pénzügyi eszközeinek és pénzének megőrzésével, valamint az összetettebb pénzügyi eszközökre és tranzakciókra vonatkozó tájékoztatási és beszámolási előírásokkal kell foglalkozniuk. Az önkormányzatok és a helyi hatóságok jobb besorolása érdekében egyértelműen ki kell zárni azokat a jogosult szerződő felek és az olyan ügyfelek jegyzékéből, akiket szakembereknek tartanak, de lehetővé kell tenni, hogy ezeket az ügyfeleket, kérésükre, mégis szakmai ügyfelekként kezeljék.

ê 2004/39/EK 42. preambulumbekezdés

(68)(42)           Az elfogadható partnerek között végrehajtott ügyletek tekintetében a limitáras ügyfélmegbízások közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a másik fél a megbízás végrehajtására kifejezetten limitáras megbízást küld valamely befektetési vállalkozásnak.

ê 2004/39/EK 43. preambulumbekezdés

(69)(43)           A tagállamok a személyes adatok feldolgozása tekintetében védik a természetes személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való jogát a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[40] összhangban.

ê 2004/39/EK 44. preambulumbekezdés

(44)     A befektetők védelmének és az értékpapírpiacok zavartalan működése biztosításának kettős célja miatt biztosítani kell, hogy az ügyletek átláthatósága megvalósuljon, és az e célból megállapított szabályok vonatkozzanak piacon működésük során a befektetési vállalkozásokra. Annak érdekében, hogy a befektetők vagy a piaci résztvevők bármikor képesek legyenek a tervezett részvényügylet feltételeit felmérni, illetve a végrehajtás feltételeit utólag ellenőrizni, közös szabályokat kell megállapítani a befejezett részvényügyletek részleteire, illetve a részvénykereskedelem aktuális lehetőségeire vonatkozó adatok közzétételére. E szabályokra azért van szükség, hogy biztosítsák a tagállamok részvénypiacainak hatékony integrálását, hogy előmozdítsák a részvények általános áralakulási folyamatának hatékonyságát, valamint támogassák a „legjobb teljesítésre” vonatkozó kötelezettségek hatékony betartását. E megfontolások átfogó átláthatósági rendszert igényelnek, amelyet minden részvényügyletre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat valamely befektetési vállalkozás bilaterális alapon vagy szabályozott piacokon vagy MTF-eken keresztül hajtja végre. Az ezen irányelv alapján a befektetési vállalkozásokra háruló azon kötelezettség, hogy vételi és eladási árfolyamot jegyezzenek, és a megbízást a jegyzett árfolyamon hajtsák végre, nem mentesíti a befektetési vállalkozásokat azon kötelezettség alól, hogy a megbízást egy másik végrehajtási helyre irányítsák, amikor az ilyen internalizálás megakadályozhatná a vállalkozást a „legjobb teljesítésre” vonatkozó kötelezettségei betartásában.

ê 2004/39/EK 45. preambulumbekezdés

(45)     A tagállamoknak képesnek kell lenniük az irányelv által az ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettségek alkalmazására azon pénzügyi eszközök vonatkozásában is, amelyeket szabályozott piacra nem vezettek be.

ê 2004/39/EK 46. preambulumbekezdés

(46)     A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ebben az irányelvben megállapított kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatósági követelményeket a nem részvény pénzügyi eszközökre is alkalmazzák. Ez esetben az említett követelményeket minden olyan befektetési vállalkozásra alkalmazni kell, amelyek számára az érintett tagállam a székhely szerinti tagállam a területén végrehajtott műveleteik, valamint azon tevékenységeik vonatkozásában, amelyeket a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján határokon átnyúlóan végeznek. E követelményeket alkalmazni kell a más tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozások adott tagállam területén letelepedett fióktelepei által e tagállam területén végzett műveletekre.

ê 2004/39/EK 47. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(70)(47)           Minden befektetési vállalkozásnak azonos lehetőségekkel kell rendelkeznie az Ö Unióban Õ Közösségben a szabályozott piacokhoz való kapcsolódás vagy hozzáférés tekintetében. Függetlenül attól a módtól, ahogyan jelenleg a tagállamokban az ügyleteket szervezik, fontos megszüntetni a szabályozott piacokhoz való hozzáférés technikai és jogi korlátozásait.

ê 2004/39/EK 48. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(71)(48)           A határokon átnyúló ügyletek véglegesítésének elősegítése érdekében szükséges rendelkezni a befektetési vállalkozások elszámolási és teljesítési rendszerekhez való hozzáféréséről az Ö Unió Õ Közösség egész területén, függetlenül attól, hogy az ügyleteket az érintett tagállam szabályozott piacain keresztül hajtották-e végre. Azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek közvetlenül kívánnak részt venni más tagállamok elszámolási rendszereiben, meg kell felelniük a tagságra vonatkozó működési és üzleti követelményeknek, valamint a pénzpiacok zavartalan és rendezett működésének fenntartására irányuló prudenciális intézkedéseknek.

ò új szöveg

(72)     Harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtása az Unióban a nemzeti rendszerek és előírások hatálya alá tartozik. Ezek a rendszerek rendkívül sokfélék, és az azok alapján engedélyezett vállalkozások nem részesülnek abban a jogosultságban, hogy más tagállamban is nyújtsanak szolgáltatásokat és ott letelepedjenek, mint abban a tagállamban, ahol a székhelyük van. Helyénvaló egy közös szabályozási keret bevezetése, uniós szinten. A rendszernek összhangban kell lennie a meglévő, szétaprózott kerettel, biztosítania kell a bizonyosságot és a harmadik országok az Unióban hozzáféréssel rendelkező vállalkozásainak egyenértékűségét, gondoskodnia kell arról, hogy az egyenértékűség értékelését a Bizottság a harmadik országok szabályozási és felügyeleti kerete tekintetében végezze el, és biztosítania kell, hogy az EU-ban a harmadik országbeli vállalkozásoktól kapott szolgáltatások során a befektetők védelme összehasonlítható szinten legyen.

ò új szöveg

(73)     A lakossági ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásoknál mindig meg kell követelni fióktelep létesítését az Unióban. A fióktelep létrehozása az Unió engedélyének és felügyeletének hatálya alá tartozik. Megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell lenniük az érintett illetékes hatóság és a harmadik ország illetékes hatósága között. Elegendő indulótőkének kell a fióktelep szabad rendelkezésére állnia. Amint az engedélyt megkapta, a fióktelep annak a tagállamnak a felügyelete alá tartozik, amelyben a fióktelepet létesítették; a harmadik országbeli vállalkozás végezhet szolgáltatásokat bármely másik tagállamban, engedélyezett és felügyelt fióktelepén keresztül, az értesítési eljárásnak megfelelően. A fióktelepek nélkül nyújtott szolgáltatásoknak a jogosult szerződő felekre kell korlátozódniuk. A szolgáltatások feltétele az EÉPH által történt nyilvántartásba vétel és a harmadik országbeli felügyelet. Megfelelő együttműködési megállapodásoknak kell lenniük az EÉPH és a harmadik ország illetékes hatóságai között.

ò új szöveg

(74)     Ezen irányelvnek azon rendelkezése, amely a harmadik országbeli vállalkozások által az Unióban biztosított szolgáltatásokat szabályozza, nem lehet hatással annak lehetőségére, hogy az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek egy harmadik országbeli vállalkozás befektetési szolgáltatásait kizárólag saját kezdeményezésükre vegyék igénybe. Amikor egy harmadik országbeli vállalkozás egy, az Unióban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személynek nyújt szolgáltatásokat, annak kizárólagos saját kezdeményezésére, a szolgáltatásokat az Unió területén nyújtott szolgáltatásoknak kell tekinteni. Abban az esetben, ha egy harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleket vagy potenciális ügyfeleket keres az Unióban, vagy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket reklámoz vagy hirdet, az Unióban biztosított kiegészítő szolgáltatásokkal, az nem tekinthető az ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére biztosított szolgáltatásnak.

ê 2004/39/EK 49. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(75)(49)           A szabályozott piac működtetésére vonatkozó engedélynek ki kell terjednie mindazon tevékenységekre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a megbízások megjelenítéséhez, feldolgozásához, végrehajtásához, megerősítéséhez és jelentéséhez attól a ponttól, amikor az ilyen megbízásokat a szabályozott piac fogadja, addig a pontig, amikor azokat átadják rákövetkező véglegesítésre, valamint a pénzügyi eszközök tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódó tevékenységekre. Ennek magában kell foglalnia a szabályozott piac által kinevezett, kijelölt árjegyző közvetítésével végrehajtott ügyleteket, amelyeket a szabályozott piac rendszerei alapján és az ilyen rendszerekre irányadó szabályokkal összhangban vállalnak. A szabályozott piac, vagy az MTF ð vagy az OTF ï tagjai vagy résztvevői által megkötött nem minden ügyletet kell úgy tekinteni, mint amit a szabályozott piac, vagy az MTF ð vagy az OTF ï rendszerein belül kötöttek meg. Azon ügyleteket, amelyeket a tagok vagy résztvevők bilaterális alapon kötnek meg, és amelyek nem felelnek meg a szabályozott piacra, vagy valamely az MTF-re ð vagy az OTF-re ï ezen irányelv alapján megállapított minden kötelezettségnek, a szabályozott piacon, vagy az MTF-en ð vagy az OTF-en ï kívül megkötött ügyletnek kell tekinteni a rendszeres internalizáló meghatározásának alkalmazásában. Ebben az esetben a befektetési vállalkozásoknak a kötelező érvényű jegyzés közzétételére vonatkozó kötelezettségét alkalmazni kell, ha az ezen irányelvben megállapított feltételek teljesülnek.

ò új szöveg

(76)     A felhasználók számára döntő fontosságú, hogy áttekintésük legyen az Unió piacain folyó kereskedési tevékenységről, az illetékes hatóságok számára pedig az, hogy pontos és átfogó információkat kapjanak a vonatkozó ügyletekről, amihez a fő piaci adatok szolgáltatását engedélyhez kell kötni és szabályozni kell, a megfelelő minőségi szint eléréséhez.

ò új szöveg

(77)     A jóváhagyott közzétételi mechanizmusok bevezetése javítaná a kereskedés átláthatósági információinak minőségét a tőzsdén kívüli terület közzétételeiben, és jelentősen hozzájárulna annak biztosításához, hogy az ilyen adatokat olyan módon tegyék közzé, ami megkönnyíti a kereskedési helyszínek által közzétett adatokkal való összevonásukat.

ò új szöveg

(78)     Az összevont adattárolás egy üzleti megoldásának bevezetése a részvényeknél hozzá fog járulni egy integráltabb európai piac megteremtéséhez, és könnyebbé teszi a piaci szereplők számára, hogy hozzáférjenek a kereskedés rendelkezésre álló átláthatósági információihoz. A tervezett megoldás azon alapul, hogy erre engedélyt kapnának az előre meghatározott és felügyelt paraméterekkel dolgozó szolgáltatók, akik egymással versenyben lennének a technikai szempontból nagyon kifinomult és innovatív megoldások elérése, a piac lehető legjobb kiszolgálása érdekében.

ê 2004/39/EK 50. preambulumbekezdés

(50)     A rendszeres internalizálók dönthetnek úgy, hogy kizárólag lakossági ügyfeleknek, szakmai ügyfeleknek vagy mindkettőnek lehetővé teszik a jegyzéseikhez való hozzáférést. Nem engedélyezhető azonban számukra, hogy az ügyfelek kategóriáin belül megkülönböztetést tegyenek.

ê 2004/39/EK 51. preambulumbekezdés

(51)     A 27. cikk nem kötelezi a rendszeres internalizálókat a kötelező érvényű jegyzések közzétételére a szokásos piaci nagyságot meghaladó ügyletek vonatkozásában.

ê 2004/39/EK 52. preambulumbekezdés

(52)     Amennyiben valamely befektetési vállalkozás rendszeres internalizáló mind részvények, mind más pénzügyi eszközök vonatkozásában, a jegyzések közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak a részvények tekintetében kell alkalmazni a 46. preambulumbekezdésben foglaltak sérelme nélkül.

ê 2004/39/EK 53. preambulumbekezdés

(53)     Ezen irányelvnek nem célja, hogy előírja a kereskedés előtti átláthatósági szabályok alkalmazását a tőzsdén kívüli ügyletekre, amelyek jellemzői közé tartozik, hogy azok eseti és rendszertelen jellegűek, nagybani ügyfelek között bonyolódnak, és olyan üzleti viszony részét képezik, amelyet önmagában a szokásos piacnagyságot meghaladó ügyletek jellemeznek, és ahol az érintett vállalkozás ügymenetében az ügyleteket az általában használt rendszereken kívül, rendszeres internalizálóként hajtja végre.

ê 2004/39/EK 54. preambulumbekezdés

(54)     A szokásos piaci nagyság egyik részvényosztály tekintetében sem lehet jelentősen aránytalan az adott osztályba tartozó összes részvényhez viszonyítva.

ê 2004/39/EK 55. preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(79)(55)           A Ö 2006/49/EK Õ 93/6/EGK irányelv felülvizsgálatának meg kell határoznia azt a legkisebb meghatározott tőkekövetelményt, amelynek a szabályozott piacoknak meg kell felelniük ahhoz, hogy engedélyt kaphassanak, és ennek során figyelembe kell venni az ilyen piacokhoz kapcsolódó kockázatok sajátos jellegét.

ê 2004/39/EK 56. preambulumbekezdés

(80)(56)           A szabályozott piac működtetőinek képesnek kell lenniük MTF működtetésére is, ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

ê 2004/39/EK 57. preambulumbekezdés

(81)(57)           Ezen irányelv szabályozott piac által érvényesített szabályai alapján az eszközök értékpapír-piaci bevezetéséről szóló rendelkezések nem sérthetik az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[41] alkalmazását. Nem akadályozható meg, hogy a szabályozott piac az ezen irányelv alapján megállapítottaknál szigorúbb követelményeket alkalmazzon azon értékpapírok vagy eszközök kibocsátóira, amelyek piaci bevezetését tervezi.

ê 2004/39/EK 58. preambulumbekezdés

(82)(58)           A tagállamoknak képesnek kell lenniük különböző illetékes hatóságok kijelölésére az ezen irányelvben megállapított széles körű kötelezettségek kikényszerítésére. Az ilyen hatóságoknak állami jellegűeknek kell lenniük, ez szavatolja a gazdasági szereplőktől való függetlenségüket és az összeférhetetlenség elkerülését. Nemzeti jogukkal összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell az illetékes hatóság megfelelő finanszírozását. Az állami hatóságok kijelölése nem zárhatja ki a hatáskör átruházását az illetékes hatóság felelősségének fenntartása mellett.

ò új szöveg

(83)     A G20 2009. szeptember 25-én Pittsburghben rendezett csúcstalálkozóján megállapodás született a pénzügyi és árupiacok szabályozásának, működésének és átláthatóságának javításáról, az árupiaci cikkek túlzott volatilitása miatt. A Bizottság „Hatékonyabban működő élelmiszerellátási lánc Európában” című 2009. október 28-i közleménye és „Az árupiacok és a nyersanyagok kihívásai” című, 2011. február 2-i közleménye vázolta a 2004/39/EK irányelv felülvizsgálata kapcsán meghozandó intézkedéseket.

ò új szöveg

(84)     Az illetékes hatóságoknak juttatott jogköröket ki kell egészíteni explicit felhatalmazásokkal arra, hogy bármely személytől kérhessenek információkat az árucikkekkel kapcsolatos származtatott szerződésekben felvett pozícióik méretéről és rendeltetéséről, és kérhetik azt a személyt, hogy tegyen lépéseket a származtatott szerződésekben felvett pozíció méretének csökkentésére.

ò új szöveg

(85)     Explicit jogköröket kell adni az illetékes hatóságoknak arra, hogy korlátozhassák bármely személy vagy személyek egy osztályának arra való képességét, hogy egy árucikkel kapcsolatos származtatott szerződés kössön. A limit alkalmazásának lehetségesnek kell lennie mind az egyedi ügyletek, mind az idők folyamán felépített pozíciók esetében. Különösen az utóbbi esetben, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezek a pozíciólimitek megkülönböztetésmentesek, világosan meghatározottak legyenek, kellő figyelmet fordítsanak a kérdéses piac sajátosságaira, és szükségesek legyenek a piac integritásának és szabályszerű működésének megőrzéséhez.

ò új szöveg

(86)     Minden olyan helyszínnek, ahol árualapú származtatott termékek kereskedését kínálják, rendelkeznie kell megfelelő limitekkel és alkalmas alternatív mechanizmusokkal a likviditás alátámasztására, a piaci visszaélés megakadályozására és a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek biztosítására. Az EÉPH-nak jegyzéket kell vezetnie és azt közzé kell tennie az összes ilyen hatályos intézkedés összefoglalójával. Ezeket a limiteket és mechanizmusokat következetesen kell alkalmazni, és figyelembe kell venni az adott piac sajátos jellemzőit. Egyértelművé kell tenni, hogy a limitek és mechanizmusok kire vonatkoznak, és hogy van-e azok alól mentesség, illetve ismertetni kell a megfelelő mennyiségi küszöböket is, amelyekből a határértékek összetevődnek, vagy amelyek egyéb kötelezettségeket eredményezhetnek. A Bizottságot fel kell hatalmazni a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására, ezenkívül ügyelni kell a különböző helyszíneken a hasonló szerződésekre vonatkozó limitek és mechanizmusok eltérő hatásainak kiküszöbölésére.

ò új szöveg

(87)     Azok a helyszínek, ahol a leglikvidebb árualapú származtatott termékekkel kereskednek, összesített heti bontást tesznek közzé a piaci szereplők különféle típusai által tartott pozíciókról, ideértve azoknak az ügyfeleit, akik nem saját nevükben kereskednek. Az illetékes hatóság számára, kérésre, egy átfogó és részletes bontást kell hozzáférhetővé tenni mind a piaci szereplők típusa, mind identitása szerint.

ò új szöveg

(88)     Figyelembe véve a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek 2011. április 15-i közleményét, amely azzal foglalkozott az árualapú származtatott termékek piacának résztvevőit megfelelő szabályozás és felügyelet alá kell helyezni, a 2004/39/EK irányelv által az árualapú származtatott piacok különféle szereplői számára adott felmentéseket úgy kell módosítani, hogy a felmentés megmaradjon azoknak a vállalkozásoknak a tevékenységeire, amelyek nem egy pénzügyi csoport tagjai, ha a termeléssel kapcsolatos és más kockázatok fedezetét jelentik, valamint az árualapú vagy egzotikus származtatott termékeket érintő befektetési szolgáltatásokra, kiegészítő jelleggel, a főtevékenység szerinti ügyfelek számára, de azok a vállalkozások, amelyek az árucikkekkel és árualapú származtatott termékekkel való kereskedésre szakosodnak, visszakerülnének ennek az irányelvnek a hatálya alá.

ò új szöveg

(89)     Kívánatos a kisebb és közepes méretű vállalkozások tőkéhez jutásának megkönnyítése és a kisebb és közepes kibocsátók szükségleteinek kielégítésére szakosodott piacok további fejlesztésének megkönnyítése. Ezek a piacok rendszerint ezen irányelv hatálya alatt működnek, mivel az MTF-eket általános kkv-piacokként, növekedési piacokként vagy fiatalkorú piacokként ismerik. Az MTF kategórián belül egy új alkategória, a gyorsan növekvő kkv-k piacának létrehozása és ezeknek a piacoknak a nyilvántartásba vétele megnövelheti láthatóságukat és ismertségüket, valamint segítheti a közös páneurópai szabályozási standardok kialakítását azokra a piacokra.

ò új szöveg

(90)     A piacok ezen új kategóriájára vonatkozó előírásoknak elegendő rugalmasságot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy az Európa-szerte létező sikeres piaci modellek jelenlegi választékát figyelembe lehessen venni. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt is a befektetővédelem magas szintjének fenntartása - ami a kibocsátók iránti befektetői bizalom előmozdításához lényegbevágó ezeken a piacokon – és a kibocsátók szükségtelen adminisztrációs terheinek csökkentése között azokon a piacokon. Javasolt, hogy a kkv-piac előírásairól, mint például azokról, amelyek az ilyen piac kereskedésébe való bevezetés kritériumaival kapcsolatosak, további részleteket határozzanak meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban vagy technikai standardokban.

ò új szöveg

(91)     Mivel fontos, hogy a meglévő, sikeres piacokra gyakorolt hatás ne legyen kedvezőtlen, választási lehetőséget kell hagyni a kisebb és közepes vállalkozásokat megcélzó piacok működtetői számára, miszerint folytathatják az ilyen piacok működtetését az irányelv szerinti előírásoknak megfelelően, anélkül, hogy gyorsan növekvő kkv-k piacaként jegyeztetnék be magukat.

ê 2004/39/EK 59. preambulumbekezdés

(92)(59)           Az egyik tagállam kapcsolattartó pontja által a másik tagállam kapcsolattartó pontján keresztül fogadott bizalmas információkat nem lehet tisztán belföldinek tekinteni.

ê 2004/39/EK 60. preambulumbekezdés

(93)(60)           Növelni kell az illetékes hatóságok rendelkezésére álló hatáskörök konvergenciáját, hogy az a teljes egységes pénzügyi piacon a végrehajtás azonos fokához vezessen. A közös minimumhatáskörnek a megfelelő erőforrásokkal együtt garantálnia kell a felügyeleti hatékonyságot.

ò új szöveg

(94)     Tekintettel a különféle MTF-ek jelentős hatására és az általuk megszerzett piaci részesedésre, gondoskodni kellene megfelelő együttműködési mechanizmusok kialakításáról az MTF illetékes hatósága és annak a jogrendnek az illetékes hatósága között, ahol az MTF a szolgáltatásokat nyújtja. Ahhoz, hogy bármiféle hasonló fejleményekre számítani lehessen, ezt ki kell terjeszteni az OTF-ekre.

ò új szöveg

(95)     Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacok, az üzleti tevékenységüket ténylegesen ellenőrző személyek és a befektetési vállalkozások és szabályozott piacok vezető testületének tagjai teljesítsék az ebből az irányelvből és a(z) [Kiadóhivatal által beillesztendő] rendeletből eredő kötelezettségeiket, és annak biztosítása érdekében, hogy az egész Unióban egyforma elbánásban részesüljenek, a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat és intézkedéseket kell előírniuk. A tagállamok által meghatározott közigazgatási szankcióknak ezért a címzettekkel, a szankció vagy intézkedés alkalmazásakor figyelembe veendő kritériumokkal, a közzététellel, a legfontosabb szankcionálási hatáskörökkel és a közigazgatási pénzbírságok szintjével kapcsolatban bizonyos alapvető követelményeknek eleget kell tenniük.

ò új szöveg

(96)     Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni különösen olyan pénzbírságok kiszabására, amelyek kellően magasak a várható haszon ellensúlyozásához és még a nagyobb intézmények és vezetőik számára is visszatartó erővel bírnak.

ò új szöveg

(97)     A szankciók minden tagállamban következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során a tagállamok számára elő kell írni, hogy biztosítsák az összes lényeges körülmény illetékes hatóságok általi figyelembevételét, amikor azok a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusáról vagy a pénzbeli közigazgatási szankciókról döntenek.

ò új szöveg

(98)     Annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók visszatartó erővel hassanak a nagy nyilvánosságra, a szankciókat – egyes jól meghatározott körülmények kivételével – rendszerint közzé kell tenni.

ò új szöveg

(99)     A potenciális jogsértések felfedése érdekében az illetékes hatóságok rendelkeznek a szükséges vizsgálati hatáskörökkel, és hatékony mechanizmusokat hoznak létre, amelyekkel ösztönzik a lehetséges vagy tényleges jogsértés bejelentését. Ezek a mechanizmusok nem sértik a megvádolt személyek megfelelő védelmét. Ki kell alakítani a megfelelő eljárásokat a feljelentett személy védelemhez való joga és a rá vonatkozó végleges döntés meghozatala előtti meghallgatásának joga biztosítva legyen, valamint a róla hozott döntés ellen bíróság előtt jogorvoslatot keressen.

ò új szöveg

(100)   Ennek az irányelvnek közigazgatási szankciókat és intézkedéseket egyaránt említenie kell, hogy egy jogsértést követően alkalmazott minden intézkedést lefedjen, amelyek célja a további jogsértések megelőzése, tekintet nélkül arra, hogy a nemzeti jog alapján szankciónak vagy intézkedésnek minősülnek-e.

ò új szöveg

(101)   Ez az irányelv nem sérti a tagállamok büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogának rendelkezéseit.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

(102)(61)         Az ügyfelek védelme érdekében és a fogyasztók azon jogának sérelme nélkül, hogy ügyeiket bíróság elé vigyék, szükséges, hogy a tagállamok gondoskodjanak támogassák azon állami vagy magántestületek létrehozásátról, amelyek célja a jogviták bíróságon kívüli rendezése, a határokon átnyúló jogviták rendezésében való együttműködés, figyelembe véve a fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezéséért felelős testületekre alkalmazandó elvekről szóló, 1998. március 30-i 98/257/EK bizottsági ajánlást[42] ð , valamint a fogyasztói jogviták megegyezésen alapuló megoldásában részt vevő bírósági eljáráson kívüli testületekre vonatkozó elvekről szóló 2001/310/EK bizottsági ajánlást ï. A tagállamokat ösztönözni kell, hogy a panaszokra, illetve a bíróságon kívüli vitarendezések jogorvoslati eljárásaira vonatkozó rendelkezések végrehajtásakor használják a meglévő, határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokat, nevezetesen a Pénzügyi Szolgáltatások Panaszhálózatát (FIN-Net).

ê 2004/39/EK 62. preambulumbekezdés

ð új szöveg

(103)(62)         Az illetékes hatóságok, más hatóságok, testületek vagy személyek közötti információcserének vagy információtovábbításnak ð a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i ï 95/46/EK ð európai parlamenti és tanácsi irányelvben[43] ï a személyes adatok harmadik országoknak történő átadására vonatkozó szabályokkal összhangban kell történnie. ð Az EÉPH és harmadik országok közötti információcserét vagy -továbbítást a 45/2001/EK rendeletben a személyes adatok átadásával kapcsolatban meghatározott szabályok szerint kell bonyolítani ï.

ê 2004/39/EK 63. preambulumbekezdés

(104)(63)         Meg kell erősíteni az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcserére vonatkozó rendelkezéseket, valamint azon támogatási és együttműködési kötelezettséget, amivel egymásnak tartoznak. A határon átnyúló tevékenység növekedése miatt az illetékes hatóságoknak ezen irányelv hatékony alkalmazása biztosítása érdekében meg kell adniuk egymásnak a feladataik ellátásához szükséges megfelelő információkat, beleértve azon helyzeteket is, amikor a vélt vagy tényleges jogsértések két vagy több tagállam hatóságait is érintik. Az információcsere során szigorú szakmai titoktartásra van szükség az ilyen információ zavartalan továbbítása és az adatvédelem biztosítása érdekében.

ê 2004/39/EK 64. preambulumbekezdés

(64)     A Tanács 2000. július 17-i ülésén létrehozta az európai értékpapírpiacok szabályozásával foglalkozó bölcsek bizottságát. A bölcsek bizottsága zárójelentésében javaslatot tett egy új, négyszintű megközelítésre; nevezetesen a keretelvek, a végrehajtási intézkedések, az együttműködés és a végrehajtás rendszerére alapított jogszabály-alkotási technika bevezetésére. Az 1. szintnek, az irányelvnek, a tág, általános „keretelvekre” kell szorítkoznia, miközben a 2. szintnek technikai végrehajtási intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyeket a Bizottságnak egy bizottság segítségével kell elfogadnia.

ê 2004/39/EK 65. preambulumbekezdés

(65)     Az Európai Tanács 2001. március 23-i stockholmi ülésén elfogadott állásfoglalása jóváhagyta a bölcsek bizottságának zárójelentését, valamint a javasolt négyszintű megközelítést az értékpapírokra vonatkozó jogszabályok szabályozási folyamata hatékonyságának és átláthatóságának javítására.

ê 2004/39/EK 66. preambulumbekezdés

(66)     Az Európai Tanács stockholmi ülésének megfelelően a 2. szintű végrehajtási intézkedéseket gyakrabban kell használni annak biztosítására, hogy a technikai rendelkezések lépést tarthassanak a piaci és a felügyeleti fejleményekkel, és határidőket kell megállapítani a 2. szintű tevékenységek valamennyi szakaszára.

ê 2004/39/EK 67. preambulumbekezdés

(67)     A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. február 5-i európai parlamenti állásfoglalás is jóváhagyta a bölcsek bizottságának jelentését az ugyanazon a napon a Bizottság által a Parlament előtt tett ünnepélyes nyilatkozat, valamint a belső piaci főbiztos 2001. október 2-i, az Európai Parlamentnek a folyamatban betöltött szerepére vonatkozó biztosítékokról szóló és a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságához címzett levele alapján.

ê 2004/39/EK 68. preambulumbekezdés

(68)     Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[44] megfelelően kell elfogadni.

ê 2006/31/EC cikk 1.1

(105)(69)         Az Európai Parlamentnek a módosítások és végrehajtási intézkedések tervezetének első átadásától kezdve három hónapot kell biztosítani azok megvizsgálására és a véleményalkotásra. Sürgős és megfelelően indokolt esetben ugyanakkor lehetővé kell tenni ezen időtartam lerövidítését. Amennyiben ezen időtartam alatt az Európai Parlament állásfoglalást fogad el, a Bizottságnak újra meg kell vizsgálnia a módosítások vagy intézkedések tervezetét.

ê 2004/39/EK 70. preambulumbekezdés

(70)     A pénzügyi piacok jövőbeni fejlődésének figyelembevétele céljával a Bizottság jelentéseket terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a szakmai felelősségbiztosításra, az átláthatóságra vonatkozó szabályok hatókörére, valamint az árualapú származtatott ügyletekre szakosodott kereskedők befektetési vállalkozásként történő lehetséges engedélyezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról.

ò új szöveg

(106)   Az ezen irányelvben kifejtett célkitűzések elérése érdekében a Bizottságnak a Szerződés 290. cikkének megfelelően hatáskört kell adni jogi aktusok elfogadására a felmentésekkel kapcsolatos részletek, a fogalmak tisztázása, a befektetési vállalkozás szándékolt befolyásszerzésének értékelési kritériumai, a befektetési vállalkozásokkal szembeni szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség kezelése, a befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos üzletviteli kötelezettségek, a megbízásoknak az ügyfél számára legelőnyösebb feltételek szerinti végrehajtása, az ügyfélmegbízások kezelése, a jogosult szerződő felekkel folytatott ügyletek, a gyorsan növekvő kkv-k piacai, a harmadik országbeli vállalkozások induló tőkéjének értékeléséhez használt feltételek, a rendszerek rugalmasságára, a megszakítókra és az elektronikus kereskedésre vonatkozó intézkedések, a pénzügyi eszközöknek a piacra való bevezetése, a pénzügyi eszközöknek a kereskedésből való felfüggesztése és eltávolítása, a kereskedők kategóriái által tartott pozíciójelentés küszöbértékei, az illetékes hatóságok közötti együttműködés tárgyában. Megkülönböztetett jelentőséggel bír, hogy a Bizottság elvégezze a megfelelő konzultációkat az előkészítő munka során, ideértve a szakértői szintet. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

ò új szöveg

(107)   Az irányelv alkalmazásának egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásai szempontjából, a harmadik országok jogi és felügyeleti keretét illetően hozott, az egyenértékűségről szóló határozattal kapcsolatos végrehajtási hatáskört és a kereskedői kategóriák pozíciójelentésének az EÉPH-hez történő eljuttatását az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i, a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendeletének megfelelően kell gyakorolni[45].

ò új szöveg

(108)   A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó technikai standardok biztosítják a következetes harmonizálást, valamint a betétesek, befektetők és fogyasztók megfelelő védelmét az egész Unióban. A hatékonyság érdekében célszerű, hogy az EÉPH, mint nagyon jelentős szakértelemmel rendelkező szerv, olyan szabályozás- és végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és benyújtsa azokat a Bizottsághoz.

ò új szöveg

(109)   A Bizottságnak el kellene fogadnia az EÉPH által kialakított szabályozástechnikai standardtervezeteket a 7. cikkben a engedélyének megadására és elutasítására érvényes eljárásokról, a 9. és 48. cikkben a vezető testületekkel szembeni követelményekről, a 12. cikkben a befolyásoló részesedés megszerzéséről, a 27. cikkben a megbízásoknak az ügyfelek számára legkedvezőbb feltételek szerinti végrehajtásáról, a 34. és az 54. cikkben az együttműködésről és az információcseréről, a 36. cikkben a befektetési szolgáltatások és tevékenységek biztosításának szabadságáról, a 37. cikkben a fióktelep létesítéséről, a 44. cikkben a harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtásáról, a 63. cikkben az adatjelentési szolgáltatók engedély iránti kérelmének megadásáról és elutasításáról, a 66. és a 67. cikkben az APA-kkal és CTP-kkel szembeni szervezeti követelményekről és a 84. cikkben az illetékes hatóságok közötti együttműködésről. A Bizottságnak az EUMSZ 290. cikke alapján, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia, az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban.

ò új szöveg

(110)   A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az EUMSZ 291. cikke alapján, végrehajtási aktusokban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban. Az EÉPH-ra kellene rábízni a végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozását, a Bizottságnak történő benyújtásra, a 7. cikkben a befektetési vállalkozások engedélyének megadására és elutasítására érvényes eljárásokról, a 12. cikkben a befolyásoló részesedés megszerzéséről, a 18. cikkben az MTF-ek és az OTF-ek ügyleteinek véglegesítésére vonatkozó kereskedési folyamatról, a 32., 33. és az 53. cikkben az eszközök kereskedésének felfüggesztéséről és beszüntetéséről, a 36. cikkben a befektetési szolgáltatások és tevékenységek biztosításának szabadságáról, a 37. cikkben a fióktelep létesítéséről, a 44. cikkben a harmadik országbeli vállalkozások szolgáltatásnyújtásáról, a 60. cikkben a kereskedők kategóriái szerinti pozíciójelentésekről, a 78. cikkben az EÉPH-nak benyújtandó információkról, a 83. cikkben az együttműködés kötelméről, a 84. cikkben az illetékes hatóságok közötti együttműködésről, a 85. cikkben az információcseréről és a 88. cikkben az engedélyezést megelőző egyeztetésről.

ò új szöveg

(111)   A Bizottságnak jelentést kellene benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékeli a szervezett kereskedési rendszerek működését, a gyorsan növekvő kkv-k piacainak működését, az automatizált és nagyfrekvenciájú kereskedéssel szembeni követelmények hatását, az egyes termékek vagy gyakorlatok kitiltásának mechanizmusával kapcsolatos tapasztalatokat és az intézkedések által az árualapú származtatott piacokra gyakorolt hatást.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

(112)(71)         Az olyan egységes pénzügyi piac létrehozásának célja, amelyben a befektetők hatékony védelemben részesülnek, és a teljes piac hatékonysága és egysége biztosított, megköveteli közös szabályozási követelmények létrehozását a befektetési vállalkozások tekintetében – függetlenül attól, hogy azok az Ö Unióban Õ Közösségben hol kaptak engedélyt –, és amelyek oly módon szabályozzák a szabályozott piacok és más kereskedési rendszerek működését, hogy megakadályozzák, hogy az egyik piacon meglévő átláthatatlanság és zavar aláaknázza az európai pénzügyi rendszer mint egész hatékony működését. Mivel ez a cél közösségi Ö uniós Õ szinten jobban elérhető, az Ö Unió Õ Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban elfogadhat intézkedéseket. Az ugyanezen cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket,.

ò új szöveg

(113)   A nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó összevont adattárolást sokkal bonyolultabb végrehajtani, mint a tőkeinstrumentumokra vonatkozó összevont adattárolást, és a lehetséges szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a létrehozás előtt az utóbbival szerezzenek tapasztalatot. A nem-tőkeinstrumentumokra vonatkozó összevont adattárolás megfelelő létrehozásának megkönnyítése érdekében tehát helyénvaló meghosszabbítani a megfelelő rendelkezést átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának időpontját.

ò új szöveg

(114)   Ez az irányelv tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, és azokkal a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni; amilyen a személyes adatok védelmének joga, a vállalkozás működtetésének joga, a fogyasztóvédelem joga, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog, valamint a kétszeri perbeállítás vagy büntetés tilalma, és az irányelvet ezekkel a jogokkal és elvekkel összhangban kell alkalmazni.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I CÍM

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv a befektetési vállalkozásokra, és a szabályozott piacokra, Ö valamint az Unión belül befektetési szolgáltatásokat nyújtó vagy befektetési tevékenységet végző adatszolgáltatókra és harmadik országokbeli vállalkozásokra vonatkozik Õ.

ò új szöveg

(2) Ez az irányelv előírásokat állapít meg a következőkre:

a) befektetési vállalkozások engedélyezési és működési feltételei;

b) befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzése harmadik országbeli vállalkozások részéről, fióktelep létesítésével;

c) szabályozott piacok engedélyezése és működtetése;

d) adatjelentési szolgáltatók engedélyezése és működtetése; és

e) felügyelet, együttműködés és végrehajtás az illetékes hatóságok részéről.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(3)(2) A következő rendelkezéseket a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelv alapján engedélyezett hitelintézetekre is alkalmazni kell, amennyiben azok egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújtanak és/vagy befektetési tevékenységeket végeznek, ð illetve – a kamatlábhoz viszonyítva meghatározott megtérülési rátával jellemezhető letétek kivételével – letéteket értékesítenek vagy azokkal kapcsolatban ügyfeleknek nyújtanak tanácsadást ï.

– a 2. cikk (2) bekezdése, ð a 9. cikk (6) bekezdése, ï a 14.11, 16., 17.13 és 18.14 cikk,

– a II. cím II. fejezete, kivéve a 23. cikk (2) bekezdésének Ö 29. cikk (2) bekezdésének Õ második albekezdését,

– a II. cím III. fejezete, kivéve a 36.31 cikk (2) to 31 Ö , (3) és Õ (4) bekezdését, valamint a 37.32 cikk (2) to 32 Ö, (3), (4), (5), Õ (6), 32(98) és 32(109) bekezdését,

– a 69.48–80.53, cikk, Ö és Õ a 84.57, 89.61 és 90.62, and cikk

– a 71. cikk (1) bekezdése.

2. cikk

Kivételek

(1) Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:

              a) a 73/239/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott biztosítóintézetek, a 2002/83/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, életbiztosítással foglalkozó biztosítóintézetek, illetve valamint a 64/225/EGK Ö 2009/138/EK Õ irányelvben említett viszontbiztosítási és visszaengedményezési tevékenységeket végző vállalkozások;

              b) azon személyek, akik kizárólag anyavállalataiknak, leányvállalataiknak vagy anyavállalatuk más leányvállalatainak nyújtanak befektetési szolgáltatásokat;

              c) a befektetési szolgáltatást nyújtó személyek, ha a szolgáltatást eseti jelleggel, szakmai tevékenységük keretében nyújtják, és az e tevékenységet szabályozó jogszabályok, rendelkezések vagy szakmai etikai kódex nem zárják ki az ilyen szolgáltatás nyújtását;

              d) azon személyek, akik a sajátszámlás kereskedésen túl nem nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, és nem végeznek befektetési tevékenységet, kivéve, ha:

(i)       árjegyzők,

ð (ii) szabályozott piac vagy MTF tagjai vagy résztvevői; ï vagy

(iii)     ð ügyfélmegbízások végrehajtásával ï végeznek saját számlára üzletkötési tevékenységet a szabályozott piacon kívül vagy valamely MTF-en kívül szervezett, gyakori és rendszeres alapon kereskednek hozzáférhető rendszert biztosítva harmadik feleknek a velük való kereskedés érdekében.

ð Ez a kivétel nem vonatkozik a 2. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti mentességet élvező azon személyekre, akik szabályozott piac vagy MTF tagjaként vagy résztvevőjeként pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, beleértve az árjegyzőként tevékenykedő személyeket is az árualapú származtatott ügyletek, kibocsátási egységek, illetve azok származékai vonatkozásában; ï

              e) azon személyek, akik kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből álló befektetési szolgáltatásokat nyújtanak;

              f) azon személyek, akik olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek kizárólag a munkavállalói részesedési programok kezeléséből, illetve a kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára nyújtott befektetési szolgáltatásokból állnak;

              g) a Központi Bankok Európai Rendszerének és az ð Unión belül ï hasonló feladatokat ellátó más nemzeti testületek tagjai, valamint az olyan állami intézmények tagjai, amelyek tevékenysége az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel ð az Unión belül, valamint azon nemzetközi testületek tagjai, amelyeknek egy vagy több tagállam részes fele ï;

              h) a kollektív befektetési vállalkozások és a nyugdíjalapok, függetlenül attól, hogy közösségi Ö uniós Õ szinten koordináltak-e, valamint az ilyen vállalkozások letétkezelői és alapkezelői;

              i) azon személyek, akik

              - pénzügyi eszközökkel saját számlára kereskednek, ð kivéve, ha ügyfélmegbízások végrehajtásával végeznek saját számlára üzletkötési tevékenységet ï , vagy

              ð - a saját számlára végzett kereskedés kivételével ï befektetési szolgáltatásokat nyújtanak ð kizárólag anyavállalataik, leányvállalataik vagy anyavállalataik más leányvállalatai számára, vagy ï

              ð a saját számlára végzett kereskedés kivételével ï főtevékenységük szerinti ügyfeleik számára nyújtanak befektetési szolgáltatásokat árualapú származtatott ügyletekben vagy az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában felsorolt származtatott ügyletekben, illetve ð kibocsátási egységek vagy azok származtatott ügyletei vonatkozásában ï,

              feltéve, hogy ð ez minden esetben ï – csoportalapon figyelembe véve – főtevékenységükhöz képest kiegészítő jellegű tevékenység, és főtevékenységük nem az ezen irányelv szerinti befektetési szolgáltatások vagy a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelv szerinti banki szolgáltatások nyújtása;

              j) azon személyek, akik valamely más, az ezen irányelvben nem szabályozott szakmai tevékenység során nyújtanak befektetési tanácsokat, feltéve, hogy kifejezetten az ilyen tanácsadásért nem részesülnek díjazásban;

              k) azon személyek, akiknek főtevékenysége az árucikkekkel és/vagy árualapú származtatott ügyletekkel saját számlára történő kereskedés. Ez a kivétel nem alkalmazható, ha a saját számlára árucikkekkel és/vagy árualapú származtatott ügyletekkel kereskedő személy olyan csoport része, amelynek a főtevékenysége az ezen irányelv szerinti egyéb befektetési szolgáltatások vagy a 2000/12/EK irányelv szerinti banki szolgáltatások nyújtása;

              k)l) azon vállalkozások, amelyek olyan befektetési szolgáltatásokat nyújtanak és/vagy olyan befektetési tevékenységeket végeznek kizárólag származtatott piaci pozícióik fedezésére, amelyek kizárólag saját számlára végzett tőzsdei határidős ügyletekből vagy opciós ügyletekből vagy más származtatott ügyletekből, vagy azonnali piaci tevékenységekből állnak, vagy amelyek az ilyen piacok más tagjai számláira kereskednek, vagy számukra árakat jegyeznek, és amelyeket ugyanezen piacok klíringtagjai garantálnak, ha az ilyen vállalkozások által megkötött szerződések teljesítésével kapcsolatos felelősséget ugyanezen piacok klíringtagjai vállalják;

              l)m) a dán, illetve a finn nyugdíjalapok által létrehozott egyesületek, amelyek kizárólagos célja az ilyen egyesületekhez tartozó nyugdíjalapok vagyonának kezelése;

              m)n) az „agenti di cambio”, amelynek tevékenységeit és feladatait az 1998. február 24-i, 58. olasz törvényerejű rendelet 201. cikke szabályozza.

              ð (n) a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2009/73/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-üzemeltetők, az említett irányelveknek, a 714/2009/EK rendeletnek vagy a 715/2009/EK rendeletnek, illetve a rendelet alapján elfogadott kereskedelmi szabályzatoknak vagy iránymutatásoknak megfelelően végzett tevékenységei során. ï

(2) Az ezen irányelv által biztosított jogok nem terjednek ki az államadósságot kezelő állami intézmények, a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya szerinti feladatokat, illetve a nemzeti rendelkezések alapján ezzel egyenértékű feladatokat ellátó tagjai által végzett, ügyletek partnereként nyújtott szolgáltatásokra.

(3) ð A Bizottság a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el olyan intézkedéseket illetően, amelyek ï A pénzügyi piacok fejlődésének figyelembevétele, illetve ezen irányelv egységes alkalmazása biztosításának érdekében a Bizottság meghatározhatja a c) Ö és az Õ i) és k) pont szerinti kivételek tekintetében Ö egyértelművé teszik, hogy mi Õ azokat az ismérveket, amelyek alapján kell valamely tevékenységet csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítőnek kell tekinteni, valamint annak meghatározását, hogy mikor tekinthető valamely tevékenység végzése eseti jellegűnekgel történik

ò új szöveg

Azon ismérveknek, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy valamely tevékenység csoportszinten a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű, legalább az alábbi elemeket figyelembe kell venniük:

– mennyire mérhető objektíven a tevékenységnek, a kereskedelmi tevékenységhez vagy államkincstári finanszírozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok csökkentésére gyakorolt mértéke,

– a tevékenység végzéséhez felhasznált tőke.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. cikk

Választható mentességek

(1) A tagállamok választhatják azt is, hogy ezt az irányelvet nem alkalmazzák azon személyekre, akik tekintetében az adott tagállam a székhely szerinti tagállam, és akik:

– nem rendelkeznek engedéllyel ügyfelek pénzeszközeinek vagy értékpapírjainak tartására, és akik emiatt soha nem adósodhatnak el ügyfeleikkel szemben, és

– nem nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat, kivéve a ð befektetési tanácsadást, akár magában foglalja ï az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízások átvételét és továbbítását, ð akár nem ï , valamint az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési tanácsadást, és

– az ilyen szolgáltatás nyújtása során kizárólag a következőknek továbbíthatnak megbízásokat:

          i. az ezen irányelvvel összhangban engedélyezett befektetési vállalkozások;

          ii. a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézetek;

          iii. harmadik országban engedélyezett befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek azon fióktelepei, amelyekre olyan prudenciális szabályok vonatkoznak, illetve amelyek olyan szabályoknak felelnek meg, amelyeket az illetékes hatóságok legalább olyan szigorúnak tekintenek, mint az ezen irányelv, a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelv vagy a 93/6/EGK Ö 2006/49/EK Õ irányelv által megállapított szabályok;

          iv. kollektív befektetési vállalkozások, amelyek valamely tagállam jogszabályai alapján engedélyt kaptak, hogy a nyilvánosság és az ilyen vállalkozások vezetői számára befektetési jegyeket forgalmazzanak;

          v. a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló, 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelv[46] 15. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, rögzített tőkével rendelkező befektetési társaságok, amelynek értékpapírjait valamely tagállam szabályozott piacán jegyzik, vagy azokkal ott kereskednek;

feltéve, hogy az ilyen személyek tevékenységeit nemzeti szinten ð engedélyezik és ï szabályozzák. ð A nemzeti rendszereknek azokat a személyeket olyan követelményeknek kell alávetniük, amelyek legalább hasonlóak a jelenlegi irányelvben foglalt alábbi követelményekhez: ï

ð i. az 5. cikk (1) és (3) bekezdésében, és a 7., 8., 9., 10., 21. és 22. cikkben meghatározott engedélyezés, valamint folyamatos felügyelet feltételei és eljárásai; ï

ð ii. a 24. cikk (1), (2), (3), (5) bekezdésében, a 25. cikk (1), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 2006/73/EK irányelv megfelelő végrehajtási intézkedéseiben meghatározott, üzletvitelre vonatkozó magatartási szabályok. ï

ð A tagállamok megkövetelik, hogy az (1) bekezdés értelmében ezen irányelv hatálya alól kizárt személyek tartozzanak – a 97/9/EK irányelv értelmében elismert – befektetőkártalanítási rendszer vagy az ügyfelek védelmét hasonlóképpen biztosító rendszer hatálya alá. ï

ê 2004/39/EK

(2) Az ezen irányelv hatálya alól az (1) bekezdésnek megfelelően kizárt személyek nem élvezhetik a szolgáltatásnyújtás és/vagy tevékenység folytatásának vagy fióktelepek létrehozásának a 36., 31. illetve a 37.32. cikkben előírt szabadságát.

ò új szöveg

(3) A tagállamok tájékoztatják az Európai Bizottságot és az EÉPH-t, hogy élnek-e az e cikkben biztosított lehetőséggel, és garantálják, hogy az (1) bekezdés értelmében megadott mindegyik engedélyben megemlítésre kerüljön, hogy azt a fenti cikk szerint adták meg.

(4) A tagállamok tájékoztatják az EÉPH-t az irányelv (1) bekezdésben felsorolt követelményeinek megfelelő nemzeti jogi rendelkezésekről.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.2

ð új szöveg

4 cikk

Fogalommeghatározások

ð (1) Ezen irányelv alkalmazásában a …/…/EU rendelet [MiFIR] 2. cikkében rögzített fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: ï

(21). Ezen irányelv alkalmazásában Aa következő fogalommeghatározások ð szintén ï alkalmazandók:

              1. „befektetési vállalkozás”: minden olyan jogi személy, amelynek rendes üzleti tevékenysége harmadik személyek részére egy vagy több befektetési szolgáltatás nyújtása és/vagy egy vagy több befektetési tevékenység végzése hivatásos alapon.

              A tagállamok a befektetési vállalkozások meghatározásába fölvehetnek jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozásokat is, amennyiben:

         a) jogi formájuk biztosítja a harmadik felek érdekei védelmének olyan szintjét, amely egyenértékű a jogi személyek jogállásával biztosított védelemmel; valamint

         b) jogi formájukhoz igazodóan egyenértékű prudenciális felügyelet alá tartoznak.

              Amennyiben azonban természetes személy nyújt olyan szolgáltatásokat, amelyek magukban foglalják harmadik személyek pénzeszközeinek és átruházható értékpapírjainak tartását, ezen irányelv alkalmazásában őt kizárólag akkor lehet befektetési vállalkozásnak tekinteni, ha az ezen irányelvben és a 93/6/EGK irányelvben meghatározott egyéb követelmények sérelme nélkül megfelel a következő feltételeknek:

         a) védelmezni kell harmadik felek tulajdonosi jogait a befektetési eszközök és pénzeszközök tekintetében, különösen a vállalkozás vagy tulajdonosai fizetésképtelensége, valamint a hitelezői által végrehajtott lefoglalás, beszámítás vagy a vállalkozás vagy tulajdonosa hitelezőinek bármely más intézkedése esetére;

         b) a vállalkozásnak olyan szabályok hatálya alá kell tartoznia, amelyek célja a vállalkozás és tulajdonosai fizetőképességének figyelemmel kísérése;

         c) a vállalkozás éves beszámolóját a nemzeti jogszabályok alapján könyvvizsgálatra feljogosított egy vagy több személynek kell megvizsgálnia;

         d) ha a vállalkozásnak csak egy tulajdonosa van, rendelkeznie kell a befektetők védelméről arra az esetre, ha elhalálozása, cselekvőképtelenné válása vagy más hasonló esemény következtében a vállalkozás üzleti tevékenysége megszűnne;

              12). „befektetési szolgáltatások és tevékenységek”: az I. melléklet C. szakaszában felsorolt eszközök bármelyikéhez kapcsolódó, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt szolgáltatások és tevékenységek bármelyike;

              A Bizottság è1 --- ç ð a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az alábbiakat meghatározó intézkedésekről ï:

– az I. melléklet C. szakaszának 7. pontjában említett származtatott szerződéseket, amelyek más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkeznek, tekintettel arra, hogy azokat többek között elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy rájuk rendszeres pótfedezeti felhívás vonatkozik;

– az I. melléklet C. szakaszának 10. pontjában említett származtatott szerződéseket, amelyek más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkeznek, tekintettel arra, hogy azokkal többek között szabályozott piacon vagy valamely MTF-ben kereskednek, azokat elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy azokra rendszeres pótfedezeti felhívás vonatkozik;

              23. „kiegészítő szolgáltatás”: az I. melléklet B. szakaszában felsorolt szolgáltatások bármelyike;

              34. „befektetési tanácsadás”: egy vagy több ügylet tekintetében pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó, személyre szóló ajánlások nyújtása valamely ügyfélnek akár az ügyfél kérésére, akár a befektetési vállalkozás kezdeményezésére;

45. „megbízások teljesítése az ügyfelek nevében”: az ügyfelek nevében egy vagy több pénzügyi eszköz vételére vagy eladására irányuló megállapodások megkötése ð . A megbízások teljesítése magában foglalja a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások által kibocsátott pénzügyi eszközök értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötését a kibocsátás pillanatában ï

              56. „saját számlára történő kereskedés”: kereskedés saját tőke ellenében, amely egy vagy több pénzügyi eszközre irányuló ügylet megkötését eredményezi;

              7.„rendszeres internalizáló”: olyan befektetési vállalkozás, amely szervezett, gyakori és rendszeres alapon saját számlára kereskedik olyan módon, hogy ügyfélmegbízásait a szabályozott piacon vagy MTF-en kívül hajtja végre;

              68. „árjegyző”: olyan személy, aki a pénzügyi piacokon folyamatosan jelen van, mint aki hajlandó saját számlára kereskedni saját tőkéje ellenében, általa meghatározott árakon pénzügyi eszközök vételével és eladásával;

              79.„portfóliókezelés”: ügyfelek által adott megbízásoknak megfelelően portfólió kezelése ügyfelenkénti mérlegelés alapján, amennyiben az ilyen portfóliók tartalmaznak egy vagy több pénzügyi eszközt is;

              810. „ügyfél”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a befektetési vállalkozás befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatást nyújt;

              911. „szakmai ügyfél”: a II. mellékletben megállapított ismérveknek megfelelő ügyfél;

              102. „lakossági ügyfél”: a nem szakmai ügyfél;

              13. „piacműködtető”: olyan személy vagy személyek, aki/akik irányítják és/vagy működtetik a szabályozott piac üzletvitelét. A piacműködtető lehet maga a szabályozott piac is;

              14.„szabályozott piac”: a piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer, amely a rendszeren belül és annak megkülönböztetésmentes szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökben lévő vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai és/vagy rendszerei alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében, és amely engedéllyel rendelkezik, és a III. cím rendelkezéseivel összhangban rendszeresen működik;

              15.„multilaterális kereskedési rendszer (MTF)”: valamely befektetési vállalkozás vagy piacműködtető által működtetett multilaterális rendszer, amely pénzügyi eszközökre irányuló több harmadik fél vételi és eladási szándékát hozza össze – a rendszerben és megkülönböztetésmentes szabályoknak megfelelően – oly módon, hogy az szerződést eredményez a II. cím rendelkezéseivel összhangban;

ò új szöveg

             

              11)     „A gyorsan növekvő kkv-k piaca”: olyan MTF, amelyet a gyorsan növekvő kkv-k piacaként vettek nyilvántartásba, a 35. cikknek megfelelően;

              12)     „Kis és közepes méretű vállalkozás”: ezen irányelv alkalmazásában olyan vállalkozás, amelynek az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján az átlagos tőkepiaci értéke 100 000 000 eurónál kevesebb volt;

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

              1316. „limitáras megbízás”: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás;

              1417. „pénzügyi eszköz”: az I. melléklet C. szakaszában meghatározott eszközök;

              2118.„átruházható értékpapírok”: az értékpapírok tőkepiacon forgalomképes fajtái, olyan fizetőeszközök kivételével, mint például:

         a) társaságok részvényei és más – társaságok, társas vállalkozások vagy más szervezetek részvényeivel egyenértékű – értékpapírok, valamint részvények tekintetében kiadott letéti igazolások;

         b) a kötvények és az értékpapírosított adósság más formái, ideértve az ilyen értékpapírok tekintetében kiadott letéti igazolásokat;

         c) minden más értékpapír, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget;

              1519. „pénzpiaci eszköz”: az eszközök olyan osztályai, amelyekkel rendszerint a pénzpiacon kereskednek, például államkötvények, letéti jegyek, kereskedelmi papírok, a fizetőeszközök kivételével;

              1620. „székhely szerinti tagállam”:

a)      befektetési vállalkozások esetében:

i.        ha a befektetési vállalkozás természetes személy, az a tagállam, ahol a központi irodája található;

ii.       ha a befektetési vállalkozás jogi személy, az a tagállam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

iii.      ha a befektetési vállalkozás a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az a tagállam, amelyben a központi irodája található;

b)      szabályozott piac esetében az a tagállam, amelyben a szabályozott piac a létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik, vagy ha az adott tagállam joga szerint nincs létesítő okirat szerinti székhelye, az a tagállam, ahol a szabályozott piac központi irodája található;

              1721. „fogadó tagállam”: a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van, vagy ahol szolgáltatásokat nyújt és/vagy tevékenységeket végez, vagy az a tagállam, amelyben a szabályozott piac megfelelő mechanizmusokat biztosít, hogy lehetővé tegye a rendszere keretében történő kereskedéshez való hozzáférést olyan távoli tagjai vagy résztvevői számára, amelyek azonos tagállamban telepedtek le;

              1822. „illetékes hatóság”: az egyes tagállamok által a 48. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha ez az irányelv másképpen határozza meg;

              1923. „hitelintézet”: a 2000/12/EK Ö 2006/48/EC Õ irányelvben meghatározott hitelintézet;

              2024. „ÁÉKBV-kezelő társaság”: az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi Ö 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi Õ irányelvben Ö [47] Õ meghatározott vagyonkezelő társaság;

              2125. „meghatalmazott”: olyan természetes vagy jogi személy, aki az általa képviselt egyetlen befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtását ügyfelek vagy jövőbeni ügyfelek számára; az ügyféltől utasításokat vagy megbízásokat fogad és továbbít befektetési szolgáltatások vagy pénzügyi eszközök tekintetében, pénzügyi eszközöket helyez ki, és/vagy tanácsot ad ügyfelek vagy jövőbeni ügyfelek számára az ilyen pénzügyi eszközök vagy szolgáltatások tekintetében;

              2226. „fióktelep”: az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amely a befektetési vállalkozás része, de nem a központi irodája, nem rendelkezik jogi személyiséggel, és amely befektetési szolgáltatásokat nyújt és/vagy befektetési tevékenységeket végez, és amely nyújthat olyan kiegészítő szolgáltatásokat is, amelyekre a befektetési vállalkozás engedélyt kapott; egy másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás által a tagállamban létrehozott valamennyi üzletviteli helyet egyetlen fióktelepnek kell tekinteni;

ê 2007/44/EC cikk 3.1

              2327. „befolyásoló részesedés”: befektetési vállalkozásban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely vagy a tőke, vagy a szavazati jogok 10 %-át vagy annál többet képvisel a 2004/109/EK irányelv 9. és 10. cikkeiben meghatározottak szerint, figyelembe véve az azon irányelv 12. cikke (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely lehetővé teszi jelentős befolyás gyakorlását azon befektetési vállalkozás irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

              2428. „anyavállalat”: az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv[48] 1. és 2. cikkében meghatározott anyavállalat;

              2529. „leányvállalat”: a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikkében meghatározott leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;

              30. „ellenőrzés”: a 83/349/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott ellenőrzés;

              2631. „szoros kapcsolat”: az a helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt a következők kapcsolják össze:

a)      „részesedés”, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrzés útján történő tulajdonlása;

b)      „ellenőrzés”, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat a 83/349/EGK irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdésében említett minden esetben, vagy hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és valamely vállalkozás között, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll.;

c)      Úgyszintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni azt a helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi Ö ezek a személyek Õ ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódnakik ugyanazon személyhez.

ò új szöveg

27)    „Vezető testület”: egy vállalkozás irányító testülete, amely magában foglalja a felügyeleti és a vezetési funkciót, rendelkezik a végső döntéshozatal hatáskörével és jogában áll, hogy a gazdálkodó egység stratégiáját, célkitűzéseit és általános irányultságát meghatározza. A vezető testület magában foglal olyan személyeket, akik az intézmény üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják;

28)    „A vezető testület felügyeleti funkciója”: a vezetői döntéshozatal ellenőrzésére és monitoringjára irányuló felügyeleti funkciójában eljáró vezető testület;

29)    „Felső vezetés”: azok az egyének, akik az ügyvezetési feladatokat végzik egy adatjelentési szolgáltatónál, és akik a napi gazdálkodásért felelnek és az rajtuk számon kérhető, ideértve a szolgáltatások és termékek ügyfeleknek történő, a vállalkozás és személyzete által végzett forgalmazását érintő szabályozások végrehajtását;

30)    „Algoritmikus kereskedés”: kereskedés pénzügyi eszközökkel, amikor egy számítógépes algoritmus automatikusan – korlátozott emberi beavatkozással, vagy anélkül – meghatározza egy megbízás egyedi paramétereit, mint például azt, hogy kezdeményezni kell-e egy megbízást, mi legyen a megbízás időzítése, ára vagy mennyisége és hogyan történjen a megbízás kezelése annak benyújtása után. Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában azokat a rendszereket, amelyeket csak a megbízások irányítására szolgálnak, egy vagy több kereskedési helyszínre vagy amelyeket a megbízások megerősítésére használnak;

31)    „Közvetlen elektronikus hozzáférés”, egy kereskedési helyszínnel kapcsolatban: olyan mechanizmus, amely szerint egy kereskedési helyszín tagja vagy résztvevője egy személynek megengedi az ő kereskedési kódjának használatát, hogy az a személy elektronikusan továbbíthasson egy pénzügyi eszközre vonatkozó megbízásokat, közvetlenül a kereskedési helyszínnek. Ez a fogalommeghatározás az ilyen mechanizmust attól függetlenül foglalja magában, hogy a tag vagy résztvevő infrastruktúráját, vagy bármiféle, a tag vagy résztvevő által biztosított csatlakozási rendszert használ az a személy a megbízások továbbítására;

32)    „Piaci visszaélésekről szóló irányelv”: a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, xxx/2012/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

33)    „Keresztértékesítés gyakorlata” (cross-selling): egy befektetési szolgáltatás felkínálása egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt, egy csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.2(b)

ð új szöveg

(32) ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, amelyek ï a Bizottság è1 --- ç egyértelművé teheti Ö a piaci fejlemények tükrében Õ ð meghatározzák ï az e cikk (1) bekezdésében megállapított fogalommeghatározásokat ð bizonyos technikai elemeit ï a pénzügyi piacok fejlődésének figyelembevételére és ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítására.

ê 2008/10/EC cikk 1.2(b)

Mivel az e cikkben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

II. CÍM

BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ENGEDÉLYEZÉSI ÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

I. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉS FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSAI

5. cikk

Az engedélyezés követelménye

(1) Valamennyi tagállam megköveteli, hogy a befektetési szolgáltatások rendes üzleti tevékenységként, szakmai alapon történő nyújtása, illetve e tevékenységek végzése e fejezet rendelkezéseivel összhangban előzetes engedélyezéshez legyen kötött. Az ilyen engedélyt a székhely szerinti tagállamnak a 6948. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatósága adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyezik bármely piacműködtetőnek MTF ð vagy OTF ï működtetését, amennyiben az előzetes vizsgálat szerint megfelelnek e fejezet rendelkezéseinek, a 11. és 15. cikk kivételével.

ê 2010/78/EU cikk 6.1 (kiigazított szöveg)

(3) A tagállamok valamennyi befektetési vállalkozást nyilvántartanak. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[49] létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) (a továbbiakban: EÉPH-t).

Az EÉPH jegyzéket készít az Unióban működő összes befektetési vállalkozásról. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a Ö az egyes Õ befektetési vállalkozások engedéllyel rendelkeznekik, és a jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság a 8. cikk b)–d) pontjával összhangban visszavont egy engedélyt, ezt a visszavonást a jegyzékben öt éven át közzéteszik.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

(4) Minden tagállam megköveteli, hogy:

– minden jogi személy befektetési vállalkozás központi irodája azonos tagállamban legyen a létesítő okirat szerinti székhellyel,

– a nem jogi személy befektetési vállalkozás központi irodája vagy a nemzeti jogszabályok szerint létesítő okirat szerinti székhellyel nem rendelkező jogi személy befektetési vállalkozás központi irodája azon tagállamban legyen, amelyben üzleti tevékenységét ténylegesen végzi.

(5) Azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek kizárólag befektetési tanácsadást vagy megbízások fogadásának és továbbításának szolgáltatását nyújtják a 3. cikkben megállapított feltételek mellett, a tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóság számára, hogy az engedély kiadásához kapcsolódó igazgatási, előkészítési vagy kiegészítő feladatokat a 48. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően átruházzák.

6. cikk

Az engedély hatálya

(1) A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy az engedély határozza meg azon befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, amelyek nyújtására, illetve végzésére a befektetési vállalkozás jogosult. Az engedély kiterjedhet egy vagy több kiegészítő szolgáltatásra az I. melléklet B. szakaszában meghatározottak közül. Az engedélyt azonban semmi esetre sem lehet kiadni önmagában kiegészítő szolgáltatások nyújtására.

(2) A befektetési vállalkozásnak az engedély kiterjesztése érdekében kérelmet kell benyújtania, ha vállalkozását olyan további befektetési szolgáltatásokra, tevékenységekre vagy kiegészítő szolgáltatásokra kívánja kiterjeszteni, amelyeket az eredeti engedélyezés idején még nem látott előre.

(3) Az engedély az Ö Unió Õ Közösség egész területére érvényes, és lehetővé teszi a befektetési vállalkozás számára, hogy az engedélyben meghatározott szolgáltatásokat, illetve tevékenységeket az Ö Unió Õ Közösség egész területén nyújtsa, illetve végezze, vagy fióktelep létrehozásával, vagy a szolgáltatások szabad nyújtása alapján.

7. cikk

Eljárások az engedély megadására, illetve az engedélykérelmek elutasítására

(1) Az illetékes hatóság nem adja meg az engedélyt mindaddig, amíg teljes mértékben meg nem győződik arról, hogy a kérelmező az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekben foglalt valamennyi követelménynek eleget tesz.

(2) A befektetési vállalkozásnak meg kell adnia mindazon információkat, beleértve egyebek között a tervezett műveletek típusát és a szervezeti felépítést meghatározó üzleti tervet, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy a befektetési vállalkozás az induló engedély időpontjában minden szükséges intézkedést megtett ahhoz, hogy az e fejezet rendelkezései szerinti kötelezettségeinek megfeleljen.

(3) A kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az engedélyt megadták-e.

ê 2010/78/EU cikk 6.2 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4) E cikknek, valamint a 9. cikk (2)–(4) bekezdésének, a 10. cikk (1) és (2) bekezdésének a következetes harmonizációja érdekében Aaz EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki az alábbiak pontos meghatározására:

a)           a 7. cikk (2) bekezdése értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára nyújtandó információk, az üzleti tervet is ideértve;

ð b)       a 9. cikk (2) bekezdése értelmében a jelölőbizottságok feladatai; ï

c)b)        a befektetési vállalkozások irányítására vonatkozó, a 9. cikk (84) bekezdése szerinti követelmények, valamint a 9. cikk (52) bekezdése szerinti értesítés céljára szolgáló információk;

d)c)        a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesekre és tagokra vonatkozó követelmények, valamint azon tényezők, amelyek megakadályozhatják a hatáskörrel rendelkező hatóságot a 10. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak hatékony teljesítésében.

ðAz EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkébenvel Ö megállapított eljárással Õ összhangban történő elfogadására.

Ö (5) Õ A 7. cikk (2) bekezdésére és a 9. cikk (2) bekezdésére vonatkozó egységes alkalmazási feltételek biztosítása érdekében Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki a szóban forgó Ö 7 cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (5) bekezdésében Õ cikkben előírt információ nyújtására vagy az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.ðAz EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört kell ruházni a harmadik Ö az első Õ albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

8. cikk

Engedélyek visszavonása

Az illetékes hatóság visszavonhatja a befektetési vállalkozás számára kibocsátott engedélyt, amennyiben a befektetési vállalkozás:

(a) 12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, az engedélyről kifejezetten lemond, vagy a megelőző hat hónap során befektetési szolgáltatást nem nyújtott, illetve befektetési tevékenységet nem végzett, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

(b) az engedélyt hamis nyilatkozatok megtételével vagy más szabálytalan eszközök révén szerezte meg;

(c) már nem felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt kiadták, úgymint a 93/6/EGK Ö 2006/49/EK Õ irányelvben megállapított feltételek teljesítése;

(d) súlyosan és rendszeresen megsértette a befektetési vállalkozások működési feltételeire irányadó, ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket;

(e) minden olyan esetben, amelyek vonatkozásában a nemzeti jog – ezen irányelv hatálya alá nem tartozó kérdések tekintetében – a visszavonásról rendelkezik.

ê 2010/78/EU cikk 6.3

Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az EÉPH-t.

ê 2004/39/EK

9. cikk

Vezető testületA vállalkozást ténylegesen irányító személyek

(1) A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozás tényleges irányítását gyakoroló személyek megfelelően jó hírnévvel és kellő gyakorlattal rendelkezzenek a befektetési vállalkozás megalapozott és megbízható vezetésének biztosítására.

Amennyiben az MTF működtetésére engedélyt kérő piaci szereplő és az MTF üzletvitelét ténylegesen irányító személyek megegyeznek a szabályozott piac üzletmenetét ténylegesen irányító személyekkel, e személyeknek meg kell felelniük az első albekezdésben megállapított követelményeknek.

ò új szöveg

(1) A tagállamok előírják, hogy bármely befektetési vállalkozás vezető testülete minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vezető testület tagjainak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)           A vezető testület tagjainak elegendő időt kell fordítaniuk a befektetési vállalkozásnál vállalt funkcióik ellátására.

Az alábbi kombinációk közül nem ötvözhetnek egy időben egynél többet:

i. egy ügyvezető igazgatói tisztséget két nem ügyvezető igazgatói tisztséggel;

ii. négy nem ügyvezető igazgatói tisztséget.

Az egyazon csoporton belüli ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket egyetlen igazgatói tisztségnek kell tekinteni.

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik egy befektetési vállalkozás vezető testülete tagjának az előző albekezdés szerint engedélyezettnél több igazgatói tisztség betöltését, ha ez nem akadályozza meg a tagot abban, elegendő időt fordítson a befektetési vállalkozásban funkciónak ellátására, figyelembe véve az egyéni körülményeket és a hitelintézet tevékenységeinek természetét, méretét és összetettségét.

b)           A vezető testület a befektetési vállalkozás tevékenységeinek, és különösen a tevékenységekben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik.

c)           A vezető testület minden egyes tagja őszintén, integritással és független gondolkodással cselekszik, hogy szükség esetén a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják.

A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy megfelelő erőforrásokat fordítsanak a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére.

Amennyiben az MTF vagy OTF működtetésére engedélyt kérő piaci szereplő és az MTF vagy az OTF üzletvitelét ténylegesen irányító személyek megegyeznek a szabályozott piac vezető testületének tagjaival, e személyeknek meg kell felelniük az első albekezdésben megállapított követelményeknek.

(2) A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozások, amennyiben az üzleti tevékenységük jellegével, nagyságrendjével és összetettségével összeillő és arányos, hozzanak létre egy jelölő bizottságot, amely értékeli az első bekezdésben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést, és ajánlásokat tesz, szükség szerint, értékelésük alapján. A jelölő bizottság a vezető testület olyan tagjaiból áll, akik az érintett intézményben nem látnak el semmilyen vezetői feladatot. Ha a nemzeti jog alapján a vezető testületnek nincs hatásköre tagjai kinevezési folyamatában, ez a bekezdés nem alkalmazandó.

(3) A tagállamok előírják a befektetési vállalkozások számára, hogy a vezető testület tagjainak kiválasztási kritériumai között vegyék figyelembe a változatosságot is. A befektetési vállalkozások mindenekelőtt, figyelembe véve a vezető testület méretét, a nemek szerinti, a kor szerinti, a képzettségi, a szakmai és a földrajzi változatosságot előmozdító politikát folytatnak.

(4)        Az EÉPH szabályozási standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

a)           a vezető testület tagja által funkcióinak ellátására fordított elegendő idő fogalma az egyéni körülményekkel és a befektetési vállalkozás tevékenységeinek természetével, méretével és összetettségével kapcsolatban, amelyet az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, amikor egy vezető testület tagjának engedélyezik az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerint az engedélyezettnél több igazgatói tisztség betöltését;

b)           a vezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett megfelelő kollektív tudásának, készségeinek és tapasztalatának fogalma;

c)           a vezető testület tagja (1) bekezdés b) pontjában említett őszinteségének, integritásának és független gondolkodásának fogalma,

d)           a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére fordított megfelelő humán- és pénzügyi erőforrások fogalma;

e)           a vezető testület tagjainak egyik kiválasztási kritériumaként figyelembe veendő változatosság fogalma.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [2014. december 31-éig] benyújtja a Bizottsághoz.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(52) A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozás értesítse az illetékes hatóságot ð vezető testületének minden tagjáról és az e ï tagságban a vezetőségében bekövetkező bármely változásról mindazon információkkal együtt, amelyek szükségesek annak értékeléséhez, hogy ð a vállalkozás megfelel-e ezen cikk (1), (2) és (3) bekezdésének ï a vállalkozás vezetésére kinevezett új alkalmazottak megfelelően jó hírnévvel és kellő gyakorlattal rendelkeznek-e.

ò új szöveg

(6) A tagállamok a befektetési vállalkozás vezető testületétől megkövetelik az arról való gondoskodást, hogy a vállalkozást józan és körültekintő módon vezessék, és olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfelek érdekeit. Ebből a célból, a vezető testület:

a)           meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás stratégiai célkitűzéseit,

b)           meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás szervezetét, ideértve a személyzettől megkövetelt képességeket, tudást és tapasztalatot, a vállalkozás szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, eljárásokat és mechanizmusokat, figyelembe véve üzleti tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, és mindazokat a követelményeket, amelyeknek a vállalkozás köteles megfelelni,

c)           meghatározza, jóváhagyja és felügyeli a vállalkozás által kínált vagy biztosított szolgáltatásokra, tevékenységekre, termékekre és műveletekre vonatkozó szabályozást, a vállalkozás kockázatviselő képességével, valamint azon ügyfelek jellemzőivel és igényeivel összhangban, akik számára azokat kínálják vagy biztosítják, ideértve adott esetben a megfelelő stressztesztek elvégzését;

d)           biztosítja a felső vezetés eredményes felügyeletét;

A vezető testület figyelemmel kíséri és rendszeres időközönként értékeli a befektetési vállalkozás szervezetének eredményességét és irányítási szabályainak megfelelőségét az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások kapcsán, és esetleges hiányosságok kezelésére megteszi a megfelelő lépéseket.

A vezető testület tagjai, annak felügyeleti feladatkörében, megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a döntéshozatal menedzselésének felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(73) Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy a befektetési vállalkozás üzletmenetét ténylegesen irányító személyek megfelelően jó hírnévvel és kellő gyakorlattal rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére. hogy a vállalkozás vezetésében javasolt változások veszélyeztetik a Ö vezető testülete veszélyeztetheti a hatékony, Õ megalapozott és megbízható vezetést ð és az ügyfelek érdekeinek megfelelő figyelembe vételét, valamint a piac integritását ï .

(84) A tagállamok előírják, hogy a befektetési vállalkozások vezetését legalább két, az (1) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő személynek kell ellátnia.

Az első albekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyt adhatnak a természetes személy befektetési vállalkozásoknak vagy az egyetlen természetes személy által az alapszabálynak és nemzeti jogszabályoknak megfelelően irányított jogi személyiségű befektetési vállalkozásoknak. A tagállamok azonban megkövetelhetik a következőket:

i.             olyan alternatív szabályok életbe léptetése, amelyek biztosítják az ilyen befektetési vállalkozások megalapozott és megbízható irányítását. ð és az ügyfelek érdekeinek megfelelő figyelembe vételét, valamint a piac integritását ï

ii.            ð az érintett természetes személyek megfelelően jó hírnévvel, kellő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek, és fordítsanak elegendő időt feladataik ellátására. ï

10. cikk

Részvényesek és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok

(1) Az illetékes hatóságok mindaddig nem engedélyezik a befektetési szolgáltatások nyújtását vagy az ilyen tevékenységek végzését a befektetési vállalkozás számára, ameddig nem tájékozódtak azon természetes vagy jogi személy részvényesek vagy tagok kilétéről, akik, illetve amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, valamint e részesedések nagyságáról.

Az illetékes hatóságok megtagadják az engedélyezést, ha a befektetési vállalkozások megalapozott és megbízható vezetése biztosításának szükségességét figyelembe véve nincsenek meggyőződve a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok alkalmasságáról.

Amennyiben szoros kapcsolat áll fenn a befektetési vállalkozás és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóság kizárólag akkor adja meg az engedélyt, ha az ilyen kapcsolatok nem akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony gyakorlását.

(2) Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik ország törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései irányadóak a vállalkozással szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre, vagy az ilyen jogszabályok érvényesítésének nehézségei akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

ò új szöveg

(3) A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek által gyakorolt befolyás valószínűleg hátrányosan érinti a befektetési vállalkozás megalapozott és megbízható irányítását, az illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy véget vessen a helyzetnek.

Ilyen intézkedés lehet bírósági végzés kérelmezése vagy az igazgatókkal és az irányításért felelős személyekkel szemben szankciók alkalmazása, vagy a szóban forgó részvényesek, illetve tagok birtokában lévő részvényekhez fűződő szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

ê 2007/44/EC cikk 3.2 (kiigazított szöveg)

Ö11. cikk Õ

Ö A tervezett részesedésszerzés bejelentése Õ

(13) A tagállamok minden olyan természetes vagy jogi személy, vagy összehangoltan fellépő több ilyen személy (a továbbiakban: a részesedést szerezni kívánó személy) részére, aki vagy amely döntést hozott befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett megszerzésére vagy ilyen befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett további növelésére, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 20, 30 vagy 50 %-ot vagy a befektetési vállalkozás a leányvállalatává válna (a továbbiakban: a szándékolt részesedésszerzés) előírják, hogy először a megszerezni kívánt befolyásoló részesedés nagyságát és a 1310b. cikk (4) bekezdésében említett vonatkozó információkat írásban jelentsék be annak a befektetési vállalkozásnak az illetékes hatóságai felé, amelyben befolyásoló részesedés megszerzésére vagy ilyen részesedés növelésére törekszenek.

A tagállamok minden természetes vagy jogi személy részére, aki vagy amely döntést hozott egy befektetési vállalkozásban fennálló befolyásoló részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről, előírják, hogy ezt a tényt először írásban jelentse be – az elidegeníteni kívánt részesedés nagyságának megjelölésével – az illetékes hatóságoknak. Ennek a személynek hasonlóképpen bejelentést kell tennie az illetékes hatóságok felé akkor is, ha befolyásoló részesedésének oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának, vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 20, 30, vagy 50 % alá csökkenne, vagy ha a biztosítóintézet megszűnne leányvállalata lenni.

A tagállamoknak nem szükséges a 30 %-os határértéket alkalmazniuk abban az esetben, ha a 2004/109/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően az egyharmados határértéket alkalmazzák.

Annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a befolyásoló részesedés e cikkben Ö és a 10. cikkben Õ említett feltételei, a tagállamoknak nem kell figyelembe venniük azokat a szavazati jogokat vagy részvényeket, amelyekkel a befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek – az I. melléklete A. szakaszának 6. pontjában foglaltak értelmében – a pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalása és/vagy a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján történő kihelyezése révén rendelkezhetnek, feltéve, hogy az említett jogokat egyrészt nem gyakorolják vagy egyéb módon nem használják a kibocsátó vezetésébe való beavatkozásra, és másrészt azokat a részesedésszerzéstől számított egy éven belül elidegenítik.

(24) Az érintett illetékes hatóságoknak a részesedésszerzés 1310b. cikk (1) bekezdésében előírt értékelésekor (továbbiakban „az értékelés”) egymás között teljeskörűen konzultálniuk kell, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az alábbiak egyike:

(a) egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság;

(b) egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság anyavállalata; vagy

(c) egy másik tagállamban vagy a részesedésszerzés tárgyát képező társaság ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosítóintézet, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV alapkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy.

Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető vagy lényeges – információt. E tekintetben az illetékes hatóságok a tárgyhoz tartozó információkat kérésre, az alapvető információkat pedig saját kezdeményezésükre közlik egymással. A szándékolt részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozást engedélyező illetékes hatóság határozata utal a részesedést szerezni kívánó személyért felelős illetékes hatóság részéről kinyilvánított bármely véleményre vagy fenntartásra.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

(35) A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben valamely befektetési vállalkozás tudomást szerez tőkerészesedéseinek bármely olyan megszerzéséről vagy elidegenítéséről, amelynek következtében a részesedések a (13) bekezdés első albekezdésében említett küszöbértékek bármelyikét meghaladják vagy az alá csökkennek, az ilyen befektetési vállalkozásnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.

A befektetési vállalkozások évente legalább egyszer tájékoztatják az illetékes hatóságot a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényeseik és tagjaik nevéről, valamint az ilyen részesedések nagyságáról, amint az például a részvényesek, illetve tagok éves közgyűlése során kapott információkból kitűnik, vagy az azon társaságokra vonatkozó előírásoknak való megfelelés eredményéből, amelyek átruházható értékpapírjait valamely szabályozott piacra bevezették.

(46) A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben az (1) bekezdés első albekezdésében említett személyek által gyakorolt befolyás valószínűleg hátrányosan érinti a befektetési vállalkozás megalapozott és megbízható irányítását, az illetékes hatóság meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy véget vessen a helyzetnek.

Ilyen intézkedés lehet bírósági végzés kérelmezése és/vagy az igazgatókkal és az irányításért felelős személyekkel szemben szankciók alkalmazása, vagy a szóban forgó részvényesek, illetve tagok birtokában lévő részvényekhez fűződő szavazati jogok gyakorlásának felfüggesztése.

Hasonló intézkedéseket kell meghozni Ö A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok tegyenek a 10. cikk (3) bekezdésében említettekhez hasonló intézkedéseket Õ azon személyek tekintetében, akik nem teljesítik a befolyásoló részesedés szerzésével vagy növelésével kapcsolatos előzetes tájékoztatási kötelezettségüket. Ha az ilyen részesedést az illetékes hatóság kifogása ellenére szerzik meg, a tagállamok – bármely más elfogadandó szankciótól függetlenül – rendelkeznek vagy a vonatkozó szavazati jogok felfüggesztéséről, a leadott szavazatok érvénytelenségéről, vagy érvénytelenítésének lehetőségéről.

ê 2007/44/EC cikk 3.3 (kiigazított szöveg)

1210a. cikk

Értékelési időszak

(1) Az illetékes hatóságok azonnal, és minden esetben a 11. cikk (1)(3) bekezdésének első albekezdésében előírt értesítés átvételét, valamint az ezen cikk (2) bekezdésben említett információk esetleges későbbi átvételét követő két munkanapon belül írásban elismerik annak átvételét a részesedést szerezni kívánó személy felé.

Az illetékes hatóságoknak az értesítés és a tagállam által a 1310b. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, az értesítéshez csatolandó valamennyi dokumentum írásos átvételi elismervénye napjától számított legfeljebb hatvan munkanap (a továbbiakban: értékelési időszak) áll rendelkezésére az értékelés elvégzésére.

Az illetékes hatóságok az átvétel elismerésekor tájékoztatják a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(2) Az illetékes hatóságok az értékelési időszak során – de az értékelési időszak ötvenedik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármilyen olyan további információt bekérhetnek, amely szükséges az értékelés befejezéséhez. Ezt a kérelmet írásban, a szükséges pótlólagos információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes hatóságok általi információkérés napja és a részesedést szerezni kívánó személy arra adott válaszának átvétele közötti időszakban az értékelési időszakot meg kell szakítani. A megszakítás nem tarthat tovább húsz munkanapnál. Az illetékes hatóságok általi bármely – az információk kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kérésről az illetékes hatóságok szabad mérlegelésük szerint döntenek, azonban ez nem járhat az értékelési időszak megszakításával.

(3) Az illetékes hatóságok a (2) bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb harminc munkanapra meghosszabbíthatják, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy Ö a következők egyike Õ :

a)           az Ö Unión Õ Közösségen kívül található vagy az Ö Unión Õ Közösségen kívüli szabályozás alá tartozóik Ö természetes vagy jogi személy Õ; vagy

b)           olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik ezen irányelv, a 85/611/EGK, a 92/49/EGK[50], a 2002/83/EK, Ö 2009/65/EK Õ, a 2005/68/EK[51], Ö 2009/138/EK Õ, vagy a 2006/48/EK irányelv[52] szerinti felügyelet hatálya alá.

(4) Ha az illetékes hatóságok az értékelés befejezésekor a szándékolt részesedésszerzés ellenzése mellett döntenek, erről két munkanapon belül és az értékelési időszakot nem meghaladva írásban értesítik a részesedést szerezni kívánó személyt, megadva a határozat indokait. A nemzeti jog függvényében, a részesedést szerezni kívánó személy kérésére egy, a döntés indokait megfelelően tartalmazó nyilatkozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé lehet tenni. Ez nem akadálya annak, hogy a tagállam lehetővé tegye az illetékes hatóság számára, hogy ezt a közzétételt a részesedést szerezni kívánó személy kérése nélkül is megtegye.

(5) Ha az illetékes hatóságok az értékelési időszakon belül nem ellenzik írásban a szándékolt részesedésszerzést, akkor a szándékolt részesedésszerzést jóváhagyottnak kell tekinteni.

(6) Az illetékes hatóságok megszabhatják a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatják.

(7) A szavazati jogok vagy a tőkerészesedés közvetlen vagy közvetett megszerzése tekintetében a tagállamok nem szabhatnak meg az illetékes hatóságoknak történő bejelentésre vagy az azok általi jóváhagyásra vonatkozó, az ebben az irányelvben megállapítottnál szigorúbb követelményeket.

ê 2010/78/EU cikk 6.4 (kiigazított szöveg)

(8) E cikk következetes harmonizációja érdekében Aaz EÉPH szabályozási standardtervezetet dolgoz ki a (4) bekezdésben említett, a részesedést szerezni kívánók által benyújtandó információk kimerítő jegyzékének megállapítása tekintetében, a (2) bekezdés sérelme nélkül.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkébenvel Ö megállapított eljárással Õ összhangban történő elfogadására.

A 10., 10a. és 10b. cikkekre vonatkozó egységes alkalmazási feltételek biztosítása érdekében Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a 1110a. cikk (2)(4) bekezdése értelmében az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok között szükséges konzultációs folyamat részletes szabályaival kapcsolatos egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2014. január 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak a harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezetnek az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2007/44/EC cikk 3.3

ð új szöveg

1310b. cikk

Értékelés

(1) A 1110. cikk (1)(3) bekezdésében előírt bejelentés és a 1210a. cikk (2) bekezdésében említett információ értékelésekor az illetékes hatóságok – a részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozás hatékony, eredményes és prudens irányításának érdekében és a részesedést szerezni kívánó személynek a befektetési vállalkozásra gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve – az alábbi kritériumok alapján értékelik a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

(a) a részesedést szerezni kívánó jó hírneve;

(b) a szándékolt részesedésszerzés eredményeképpen a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;

(c) a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatósága, különösen a részesedésszerzés tárgyát képező befektetési vállalkozásban folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusával kapcsolatban;

(d) annak kérdése, hogy a befektetési vállalkozás képes lesz-e teljesíteni és folyamatosan teljesíteni az ezen az irányelven és adott esetben egyéb irányelveken – mégpedig a 2002/87/EK és a 2006/49/EK irányelven – alapuló prudenciális követelményeket és különösen, hogy vajon az a csoport, amelynek részévé válik, olyan szerkezetű-e, amely lehetővé teszi a hatékony felügyelet gyakorlását, az illetékes hatóságok közötti hatékony információcserét és az illetékes hatóságok közötti hatáskörmegosztás meghatározását;

(e) léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg a 2005/60/EK irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a tervezett részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

A jövőbeni fejlemények figyelembevétele és ezen irányelv egységes alkalmazása érdekében a Bizottság a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén ï az e bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételek kiigazítására szolgáló végrehajtási intézkedéseket fogadjon el fogadhat el.

(2) Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján ésszerű okuk van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ nem teljes.

(3) A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedési arány tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4) A tagállamok közzéteszik az értékeléshez szükséges és a 1110. cikk (1)(3) bekezdésében említett bejelentés időpontjában az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk listáját. A kért információknak arányosnak kell lenniük, és azokat a részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez kell igazítani. A tagállamok nem kérhetnek a prudenciális értékelés szempontjából nem a tárgyhoz tartozó információkat.

(5) A 1210a. cikk (1), (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak ellenére, amennyiben ugyanazon befektetési vállalkozás tekintetében kettő vagy több, befolyásoló részesedés szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlatról értesítik az illetékes hatóságot, úgy az utóbbinak a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelnie.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

1411. cikk

Tagság valamely engedélyezett befektetőkártalanítási rendszerben

Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a befektetési vállalkozásként engedélyt kérő jogalany az engedélyezéskor teljesíti-e a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[53] alapján fennálló kötelezettségeit.

1512. cikk

Indulótőke-ellátottság

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok csak akkor adják meg az engedélyt, ha a befektetési vállalkozás a 93/6/EGK Ö 2006/49/EK Õ irányelv követelményeivel összhangban az adott befektetési szolgáltatás vagy tevékenység jellegére tekintettel elegendő indulótőkével rendelkezik.

A 93/6/EGK irányelv felülvizsgálatáig a 67. cikkben szabályozott befektetési vállalkozásokra az e cikkben megállapított tőkekövetelmények vonatkoznak.

1613. cikk

Szervezeti követelmények

(1) A székhely szerinti tagállam megköveteli, hogy a befektetési vállalkozások feleljenek meg a (2)–(8) bekezdésben Ö és a 17. cikkben Õ foglalt szervezeti követelményeknek.

(2) A befektetési vállalkozás megfelelő politikákat és hatékony eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy a vállalkozás, beleértve annak vezetőit, alkalmazottait és meghatalmazottait, megfeleljen az ezen irányelv rendelkezései szerinti kötelezettségeknek, valamint az ilyen személyek személyes ügyleteire irányadó megfelelő szabályokat is megállapít.

(3) A befektetési vállalkozás hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat tart fenn és működtet abból a célból, hogy minden ésszerű lépést megtehessen annak megelőzése érdekében, hogy a 2318. cikkben meghatározott összeférhetetlenség hátrányosan érintse ügyfeleinek érdekeit.

(4) A befektetési vállalkozás minden ésszerű lépést megtesz a befektetési szolgáltatások és tevékenységek teljesítésének folyamatossága és szabályossága biztosításának érdekében. A befektetési vállalkozás e célból megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

(5) A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy amikor harmadik félre támaszkodik az ügyfelek számára a folyamatos és kielégítő szolgáltatásnyújtás vagy befektetési tevékenységvégzés szempontjából kritikus fontosságú operatív funkciók teljesítéséhez, minden ésszerű intézkedést meghoz az indokolatlan további működési kockázat elkerülésére. Fontos operatív funkciók kiszervezése nem vállalható oly módon, hogy az lényegesen sértse a vállalkozás belső ellenőrzésének minőségét, illetve a felügyelők lehetőségét arra, hogy figyelemmel kísérjék a vállalkozás kötelezettségeinek teljesítését.

A befektetési vállalkozásnak megalapozott igazgatási és számviteli eljárásokkal, belső ellenőrzési mechanizmusokkal, hatékony kockázatértékelési eljárásokkal, valamint az adatfeldolgozó rendszereihez hatékony ellenőrzési és védelmi szabályokkal kell rendelkeznie.

ê 2004/39/EK

(6) A befektetési vállalkozásnak az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes ügyletről nyilvántartást kell vezetnie, amelynek megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az illetékes hatóság figyelemmel kísérhesse az ezen irányelv követelményeinek való megfelelést, és különösen meggyőződhessen arról, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfelekkel vagy potenciális ügyfelekkel szemben fennálló minden kötelezettségének eleget tett-e.

ò új szöveg

(7) A nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell legalább a sajátszámlás kereskedésben megkötött ügyleteket érintő és az olyan ügyfélmegbízásokkal kapcsolatos telefonbeszélgetések vagy elektronikus kommunikáció rögzítését, amikor a szolgáltatás a megbízások átvétele és továbbítása, valamint a megbízások végrehajtása az ügyfél nevében.

Az (1) albekezdéssel összhangban rögzített telefonbeszélgetések és elektronikus kommunikáció felvételeit az érintett ügyfeleknek kérésre át kell adni, és azokat három évig meg kell őrizni.

ê 2004/39/EK

(8) A befektetési vállalkozásnak az ügyfelei tulajdonában lévő pénzügyi eszközök tartásakor kielégítő megoldásokkal kell óvnia az ügyfelek tulajdonosi jogait, különösen a befektetési vállalkozás fizetésképtelensége esetén, és meg kell előznie az ügyfelek eszközeinek saját számlára történő felhasználását, kivéve, ha ez az ügyfél kifejezett hozzájárulásával történik.

(9) A befektetési vállalkozásnak az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök tartásakor megfelelő megoldásokkal kell óvnia az ügyfelek jogait, és a hitelintézetek esetének kivételével meg kell előznie az ügyfelek pénzeszközeinek saját számlára történő felhasználását.

ò új szöveg

(10) A befektetési vállalkozás nem köthet lakossági ügyfelekkel tulajdonjog-átruházásos biztosítékokról szóló megállapodásokat az ügyfél jelenlegi vagy jövőbeli, tényleges vagy függő vagy várható kötelmeinek biztosítékaként vagy fedezeteként.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.3(a)

è2 2008/10/EC cikk 1.3(b)

ð új szöveg

11. Befektetési vállalkozások fióktelepei esetén a fióktelep helye szerinti tagállam illetékes hatósága érvényesíti a (6) Ö és (7) Õ bekezdésben foglalt kötelezettséget a fióktelep által végrehajtott ügyletek tekintetében, a befektetési vállalkozás székhely szerinti tagállama illetékes hatóságának a nyilvántartásokba való közvetlen betekintési lehetőségének sérelme nélkül.

12. A pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele és a (2)–(9) bekezdés egységes alkalmazása biztosításának érdekében ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, amelyek ï è1 --- ç azon végrehajtási intézkedéseket, amelyek részletesen meghatározzák a különböző befektetési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy befektetési tevékenységeket, illetve kiegészítő szolgáltatásokat vagy ezek kombinációját végző befektetési vállalkozásokkal ð és harmadik országbeli vállalkozásoknak a 43. cikkel összhangban engedélyezett fióktelepeivel ï szemben megállapítandó, a (2)–(9) bekezdésben rögzített konkrét szervezeti követelményeket. è2 Mivel az ilyen intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemei kiegészítésével annak módosítására irányulnak, azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ç

ò új szöveg

17. cikk

Algoritmikus kereskedés

(1) Az algoritmikus kereskedéssel foglalkozó befektetési vállalkozás hatékony rendszerekkel és kockázatellenőrzéssel rendelkezik, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek és elegendő kapacitással rendelkezzenek, azok megfelelő kereskedési küszöbértékek és limitek hatálya alá tartoznak, és megakadályozzák hibás megbízások kiküldését, vagy azt, hogy a rendszer másképpen működjön olyan módon, ami rendellenes piacot teremthet vagy ahhoz hozzájárulhat. Az ilyen vállalkozásnak hatékony rendszerei és kockázatellenőrzései vannak az arról való gondoskodásra is, hogy a kereskedési rendszerek ne legyenek felhasználhatók semmiféle olyan célra, amely a [MAR]/EU rendelettel vagy annak a kereskedési helyszínnek a szabályaival ellentétes, amelyhez kapcsolódnak. A vállalkozás rendelkezik eredményes mechanizmusokkal az üzletvitel folyamatosságára, hogy kezelje kereskedési rendszereinek bármiféle váratlan meghibásodását, és gondoskodik arról, hogy rendszerei teljes mértékben le legyenek tesztelve és megfelelően ellenőrzöttek legyenek annak biztosítására, hogy e bekezdés követelményeinek megfeleljenek.

(2) Az algoritmikus kereskedésbe bekapcsolódó befektetési vállalkozás legalább évente lead a székhelye szerinti ország illetékes hatósága számára egy ismertetést algoritmikus kereskedési stratégiáiról, a rendszerben felhasznált kereskedési paraméterek vagy limitek részleteiről, az (1) bekezdés feltételeinek teljesítéséhez szükséges fő megfelelőségi és kockázati ellenőrzésekről, valamint a rendszerek tesztelésének adatairól. Az illetékes hatóság bármikor kérhet további információkat a befektetési vállalkozástól algoritmikus kereskedéséről és az ilyen kereskedéshez felhasznált rendszerekről.

(3) Az algoritmikus kereskedési stratégiának folyamatosan működésben kell lennie azon kereskedési helyszín kereskedési ideje alatt, ahova a megbízások érkeznek, vagy amelynek rendszerén keresztül az ügylet lezajlik. Az algoritmikus kereskedési stratégia kereskedési paraméterei vagy limitjei biztosítják, hogy a stratégia biztos árajánlatokat kínáljon versenyképes árakkal, s ezáltal ezeknek a kereskedési helyszíneknek rendszeresen és folyamatosan likviditást biztosítson, függetlenül az uralkodó piaci viszonyoktól.

(4) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít egy kereskedési helyszínhez, rendelkeznie kell hatékony rendszerekkel és ellenőrzésekkel, amelyek gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatást használó személyek alkalmasságának értékelése és annak felülvizsgálata megfelelő legyen, hogy azok a személyek, akik a szolgáltatást használják nem mehetnek túl az előzetesen meghatározott kereskedési és hitel-küszöbértékeken, hogy a szolgáltatást használó személyek által folytatott kereskedés megfelelő ellenőrzés alatt áll és hogy a megfelelő kockázatellenőrzések megakadályozzák az olyan kereskedést, amely kockázatokat teremthet magának a befektetési vállalkozásnak a számára, vagy amely rendellenes piacot teremthetnek vagy hozzájárulhatnak annak létrejöttéhez, vagy ellentétesek lehetnek a [MAR]/EU rendelettel vagy a kereskedési helyszín szabályaival. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy legyen egy kötelező érvényű írásos megállapodás a vállalkozás és a személy között, a szolgáltatás nyújtásából keletkező lényeges jogokról és kötelezettségekről, és hogy a megállapodás szerint a vállalkozás viseli a felelősséget azért, hogy a szolgáltatás felhasználásával végzett kereskedés megfelel ezen irányelv, a [MAR]/EU rendelet előírásainak és a kereskedési helyszín szabályainak.

(5) Az olyan befektetési vállalkozás, amely általános klíringtagként jár el más személyek számára, rendelkezik hatékony rendszerekkel és ellenőrzéssel, melyek révén gondoskodik arról, hogy az elszámolási szolgáltatásokat csak megfelelő, és világos kritériumokat teljesítő személyek veszik igénybe, és hogy megfelelő előírások vonatkoznak azokra a személyekre, amelyek a vállalkozás számára és a piac számára a kockázatokat lecsökkentik. A befektetési vállalkozás gondoskodik arról, hogy legyen egy kötelező érvényű írásos megállapodás a vállalkozás és a személy között, az azon szolgáltatás nyújtásából keletkező lényeges jogokról és kötelezettségekről.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1)–(5) bekezdésekben rögzített részletes szervezeti követelményeket meghatározó intézkedésekről azon befektetési vállalkozások számára, amelyek különféle befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket és kiegészítő tevékenységeket vagy azok valamilyen kombinációját végzik.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1814. cikk

A kereskedés folyamata és az ügyletek véglegesítése egy MTF-ben ð és egy OTF-ben ï

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők amellett, hogy megfelelnek a 1613. cikkben megállapított követelményeknek, átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat hozzanak létre a tisztességes és rendezett kereskedés érdekében, valamint objektív ismérveket állapítsanak meg a megbízások hatékony végrehajtására. ð Szabályokkal kell rendelkezniük a rendszer technikai működésének megalapozott irányítására, hogy megbirkózhasson a rendszerleállás kockázatával, ideértve az előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is; ï

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők átlátható szabályokban állapítsanak meg szempontokat azon pénzügyi eszközök meghatározására, amelyekkel rendszereikben kereskedni lehet.

A tagállamok megkövetelik, hogy adott esetben az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők kellő, nyilvánosan hozzáférhető információt biztosítsanak, lehetővé téve felhasználóik számára, hogy megítéljék a befektetési lehetőségeket, figyelembe véve mind a felhasználók jellegét, mind a kereskedésben részt vevő eszközök fajtáit, vagy győződjenek meg arról, hogy az ilyen információhoz hozzá lehet férni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 19., 21. és 22. cikk rendelkezései ne vonatkozzanak az MTF-re irányadó szabályok alapján végrehajtott, a tagjai vagy résztvevői közötti ügyletekre, vagy az MTF és tagjai vagy résztvevői között az MTF használatával kapcsolatos ügyletekre. Az MTF tagjai vagy résztvevői azonban kötelesek megfelelni a 19., 21. és 22. cikkben előírt kötelezettségeknek ügyfeleik tekintetében, ha ügyfelek nevében eljárva az ügyfelek megbízásait valamely MTF rendszerein keresztül hajtják végre. A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők a létesítményhez való hozzáférésre irányadó átlátható szabályokat hozzanak létre ð , tegyenek közzé ï és tartsanak fenn objektív szempontok alapján. Az ilyen szabályoknak meg kell felelniük a 42. cikk (3) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(4) A tagállamok előírják, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők egyértelműen tájékoztassák felhasználóikat az adott rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítéséért viselt felelősségükről. A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők a szükséges megoldásokkal segítsék elő az MTF ð vagy az OTF ï rendszereiben megkötött ügyletek hatékony teljesítését.

(5) Amennyiben valamely szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral a kibocsátó hozzájárulása nélkül valamely MTF-en ð vagy OTF-en ï is kereskednek, a kibocsátó az adott MTF ð vagy OTF ï vonatkozásában nem köteles induló, folyamatos vagy eseti pénzügyi beszámolásra.

(6) A tagállamok előírják, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető haladéktalanul teljesítse az illetékes hatóság által a valamely pénzügyi eszköz kereskedésből való felfüggesztésére vagy a kereskedésből való kivonására az 7250. cikk (1) bekezdése alapján kiadott utasításokat.

ò új szöveg

(8) A tagállamok előírják az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy az illetékes hatóságnak részletes ismertetést adjanak az MTF vagy OTF működéséről. Minden befektetési vállalkozásnak és piacműködtetőnek szóló MTF- vagy OTF-engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t. Az EÉPH jegyzéket készít az Unióban működő összes MTF-ről és OTF-ről. A jegyzék információkat tartalmaz az MTF vagy OTF által nyújtott szolgáltatásokról, és maga után vonja, hogy a(z) …/…/EU [MiFIR]. rendelet 23., 5. és 9. cikkével összhangban készülő jelentésekben az MTF-et vagy OTF-et azonosító egyedi kóddal szerepel. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

(9) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (8) bekezdésben hivatkozott ismertetés és értesítés tartalmának és formájának meghatározására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31-ig] benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

Konkrét előírások az MTF-ek számára

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozásoknak vagy piacműködtetőknek amellett, hogy megfelelnek a 16. és 18. cikkben megállapított követelményeknek, ki kell alakítaniuk a kötelező szabályokat a megbízások hatékony végrehajtására a rendszerben.

(2) A tagállamok előírják, hogy a 18. cikk (4) bekezdésében említett, az MTF-ekhez való hozzáférést irányító szabályok az 55. cikk (3) bekezdésével összhangban vannak.

(3) A tagállamok előírják, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők rendelkezzenek mechanizmusokkal az MTF, tulajdonosai vagy működtetője közötti bármely összeférhetetlenség világos azonosítására, és annak az MTF működésére vagy résztvevőire háruló potenciálisan hátrányos következményeinek kezelésére és az MTF jó működésére;

(4) A tagállamok előírják az MTF számára, hogy rendelkezzen hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 51. cikk feltételeinek teljesítéséhez.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a 24., 25., 27. és 28. cikk rendelkezései ne vonatkozzanak az MTF-re irányadó szabályok alapján végrehajtott, a tagjai vagy résztvevői közötti ügyletekre, vagy az MTF és tagjai vagy résztvevői között az MTF használatával kapcsolatos ügyletekre. Az MTF tagjai vagy résztvevői azonban kötelesek megfelelni a 24., 25., 27. és 28. cikkben előírt kötelezettségeknek ügyfeleik tekintetében, ha ügyfelek nevében eljárva az ügyfelek megbízásait valamely MTF rendszerein keresztül hajtják végre.

20. cikk

Konkrét előírások az OTF-ek számára

(1) A tagállamok előírják, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek megakadályozzák, hogy egy ügyfélmegbízást egy OTF-ben az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető saját tőkéjének terhére hajtsanak végre. A befektetési vállalkozás nem működhet rendszeres internalizálóként az általa működtetett OTF-ben. Az OTF nem kapcsolódhat másik OTF-hez olyan módon, ami lehetővé teszi, hogy a különböző OTF-ek hassanak egymásra.

(2) Az OTF engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell egy részletes leírást arról, hogy a rendszer miért nem megfelelő és nem képes arra, hogy szabályozott piacként, MTF-ként vagy rendszeres internalizálóként működjön.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 24.., 25., 27. és 28. cikk rendelkezéseit az OTF-fel kapcsolatos ügyletekre alkalmazzák.

(4) A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben az OTF-ek a rendszereiken keresztül lehetővé teszik az algoritmikus kereskedést, rendelkezzenek az 51. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés érdekében hatékony rendszerekkel, folyamatokkal és mechanizmusokkal.

ê 2004/39/EK

15. cikk

Kapcsolatok harmadik országokkal

ê 2010/78/EU cikk 6.5(a)

(1) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t minden általános nehézségről, amellyel befektetési vállalkozásaik valamely harmadik országban szembesülnek letelepedésük, befektetési szolgáltatásaik nyújtása és/vagy befektetési tevékenységeik végzése során.

ê 2010/78/EU cikk 6.5(b)

(2) Ha az (1) bekezdés értelmében számára benyújtott információ alapján a Bizottság úgy véli, hogy valamely harmadik ország nem biztosítja az uniós befektetési vállalkozások számára a piacra lépés tényleges, olyan mértékű lehetőségét, amilyet az Unió biztosít az adott harmadik ország befektetési vállalkozásainak, a Bizottság az EÉPH által kiadott útmutatást figyelembe véve javaslatot terjeszthet a Tanács elé, megfelelő felhatalmazást kérve tárgyalások folytatására annak érdekében, hogy az uniós befektetési vállalkozások hasonló versenylehetőségekhez juthassanak. A Tanács minősített többséggel jár el.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 217. cikkével összhangban az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljeskörűen tájékoztatni kell az eljárás minden szakaszáról.

Az e cikkben említett feladatok végrehajtása céljából az EÉPH segítséget nyújt a Bizottság számára.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.4

(3) Ha az (1) bekezdés alapján számára benyújtott információk alapján a Bizottság úgy véli, hogy valamely harmadik országban a közösségi befektetési vállalkozások nem részesülnek nemzeti elbánásban, és nem kapják meg ugyanazon versenylehetőségeket, mint amelyek a belföldi befektetési vállalkozások számára rendelkezésre állnak, valamint a hatékony piaci hozzáférés feltételei nem teljesülnek, a Bizottság tárgyalásokat kezdeményezhet a helyzet orvoslására.

Az első albekezdésben említett körülmények között è1 a Bizottság a 64. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban eljárva szövegrész lép ç bármikor és a tárgyalások kezdeményezésén túlmenően is dönthet úgy, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak korlátozniuk kell vagy fel kell függeszteniük a folyamatban lévő kérelmekre vagy jövőbeni engedélykérelmekre, valamint a szóban forgó harmadik ország joga által szabályozott közvetett vagy közvetlen anyavállalatok részesedésszerzéseire irányuló határozataikat. Ilyen korlátozásokat vagy felfüggesztéseket nem lehet alkalmazni leányvállalat létrehozására a Közösségben megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások vagy leányvállalataik által, vagy a közösségi befektetési vállalkozásokban az ilyen vállalkozások, illetve leányvállalataik által történő részesedésszerzésre. Az ilyen intézkedések időtartama a három hónapot nem haladhatja meg.

A második albekezdésben említett három hónapos időszak lejárta előtt és a tárgyalások eredményeire tekintettel a Bizottság è1 a 64. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban eljárva szövegrész lép ç dönthet az ilyen intézkedések meghosszabbításáról.

(4) Ha a Bizottság úgy véli, hogy a (2), illetve a (3) bekezdésben említett helyzetek valamelyike fennáll, kérésére a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk:

              a) minden olyan vállalkozás engedély iránti kérelméről, amely az adott harmadik ország jogának hatálya alá tartozó anyavállalat közvetett vagy közvetlen leányvállalata;

              b) ha tájékoztatást kapnak a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban arról, hogy egy ilyen anyavállalat részesedést kíván szerezni valamely közösségi befektetési vállalkozásban, amelynek következtében ez utóbbi az ilyen anyavállalat leányvállalatává válna.

A tájékoztatási kötelezettség megszűnik, ha az érintett harmadik országgal megállapodást sikerül elérni, vagy ha a (3) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett intézkedéseket a továbbiakban nem kell alkalmazni.

(5) Az e cikk alapján meghozott intézkedéseknek meg kell felelniük a Közösség kötelezettségeinek, amelyek a befektetési vállalkozások tevékenységének megkezdésére vagy folytatására irányadó bilaterális vagy multilaterális nemzetközi megállapodásokból erednek.

II. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

1. szakasz

Általános rendelkezések

2116. cikk

Az induló engedély feltételeinek rendszeres felülvizsgálata

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a területükön engedélyezett befektetési vállalkozás folyamatosan, minden időben feleljen meg az e cím I. fejezetében az induló engedélyre megállapított feltételeknek.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy illetékes hatóságaik megfelelő módszereket hozzanak létre annak figyelemmel kísérésére, hogy a befektetési vállalkozások teljesítik-e az (1) bekezdés alapján a kötelezettségeiket. Megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások tájékoztassák az illetékes hatóságokat minden, az induló engedélyhez megállapított feltételekben bekövetkező lényeges változásról.

ê 2010/78/EU cikk 6.6

Az EÉPH útmutatást dolgozhat ki az ebben a bekezdésben említett figyelemmel kísérés módszereire vonatkozóan.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.5(a)

ð új szöveg

(3) A kizárólag befektetési tanácsadással foglalkozó befektetési vállalkozások esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az illetékes hatóságok az induló engedélyre megállapított feltételek felülvizsgálatához kapcsolódó igazgatási, előkészítési vagy kiegészítő feladatokat a 48. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően átruházzák.

2217. cikk

Általános kötelezettségek a folyamatos felügyelet tekintetében

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok kísérjék figyelemmel a befektetési vállalkozások tevékenységeit oly módon, hogy értékelhessék az ezen irányelvben előírt működési feltételeknek való megfelelést. A tagállamok biztosítják, hogy a megfelelő intézkedések illetékes hatóságaik számára rendelkezésre állnak ahhoz, hogy a befektetési vállalkozásoktól e kötelezettségeknek való megfelelés értékeléséhez szükséges információt megszerezzék.

(2) A kizárólag befektetési tanácsadással foglalkozó befektetési vállalkozások esetén a tagállamok lehetővé tehetik illetékes hatóságaik számára, hogy a 48. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően a működési követelmények rendszeres figyelemmel kísérésével kapcsolatos igazgatási, előkészítő vagy kiegészítő feladatokat átruházzák.

2318. cikk

Összeférhetetlenség

(1) A tagállamok előírják befektetési vállalkozásaik számára, hogy minden Ö megfelelő Õ ésszerű lépést tegyenek meg minden olyan összeférhetetlenség azonosítására, amely közöttük, beleértve vezetőiket, alkalmazottaikat és meghatalmazottaikat vagy bármely, hozzájuk ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy, illetve ügyfeleik, vagy valamely ügyfelük és egy másik ügyfelük között a befektetési és kiegészítő szolgáltatások vagy ezek kombinációi nyújtása során felmerülhet.

(2) Amennyiben a befektetési vállalkozás által a 1613. cikk (3) bekezdésének megfelelően létrehozott, az összeférhetetlenség kezelésére irányuló szervezeti vagy igazgatási szabályok nem elegendőek megfelelő megbízhatósággal annak biztosítására, hogy az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát megelőzze, a befektetési vállalkozás világosan feltárja az összeférhetetlenség általános jellegét és/vagy forrásait az ügyfél előtt, mielőtt elvállalná számára üzleti tevékenység végzését.

(3) A Bizottság a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele és az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltak egységes alkalmazása biztosításának érdekében végrehajtási è1 --- ç ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ï az alábbi intézkedéseket illetően:

a)           azon lépések meghatározására, amelyek megtétele ésszerűen elvárható a befektetési vállalkozásoktól az összeférhetetlenség megállapítása, megelőzése, kezelése és/vagy feltárása érdekében, a különféle befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve azok kombinációi nyújtásakor;

b)           megfelelő szempontok megállapítására azon összeférhetetlenségi formák meghatározásához, amelyek fennállása sértheti a befektetési vállalkozás ügyfeleinek vagy potenciális ügyfeleinek érdekeit.

ê 2008/10/EC cikk 1.5(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. szakasz

Rendelkezések a befektetővédelem biztosítására

2419. cikk

Üzletvitelre vonatkozó magatartási szabályok befektetési szolgáltatás ügyfelek számára történő nyújtásakor Ö Általános elvek és az ügyfelek tájékoztatása Õ

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési szolgáltatások, és/vagy adott esetben a kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek történő nyújtásakor a befektetési vállalkozás járjon el becsületesen, tisztességesen és hivatásszerűen az ügyfelei legjobb érdekeinek megfelelően, és különösen feleljen meg a (2)–(8) bekezdésben Ö az ebben a cikkben és a 25. cikkben Õ foglalt elveknek.

(2) A befektetési vállalkozás által ügyfeleihez vagy potenciális ügyfeleihez eljuttatott minden információnak tisztességesnek, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie, beleértve a marketingközleményeket is. A marketingközlemények marketingjellegének világosan felismerhetőnek kell lennie.

(3) Az ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek megfelelő átfogó tájékoztatást kell biztosítani a következőkről:

– a befektetési vállalkozás és annak szolgáltatásai;, ð befektetési tanácsadás esetében a tájékoztatásban meg kell határozni, hogy a tanácsadás független alapon történik-e és hogy a piac széles körű vagy korlátozottabb elemzésén alapul-e, illetve jelezni kell, hogy a pénzügyi vállalkozás folyamatosan el fogja-e látni az ügyfelet az ügyfeleknek javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó értékeléssel ï

– a pénzügyi eszközök és javasolt befektetési stratégiák; ennek magában kell foglalnia megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az ilyen eszközökbe történő befektetésekkel vagy egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról,

– a teljesítés helyszínei, és

– költségek és kapcsolódó díjak.

Ö Az első albekezdésben említett információt átfogó formában és olyan módon kell nyújtani, Õ olyan módon hogy az ügyfelek Ö vagy potenciális ügyfelek Õ ésszerűen képesek legyenek megérteni a felkínált befektetési szolgáltatás, illetve az adott pénzügyi eszköz fajtájának természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudják meghozni befektetési döntéseiket. Az ilyen tájékoztatás egységesített formátumban is biztosítható.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(49) Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatást olyan pénzügyi termék részeként kínálják, amelyre az ügyfelek kockázatértékelése és/vagy a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már az ð uniós ï közösségi jogszabályok vagy közös, a hitelintézetekre és fogyasztói hitelekre vonatkozó európai előírások rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak az e cikkben ð a (2) és a (3) bekezdésben ï megállapított kötelezettségek.

ò új szöveg

(5) Amikor a befektetési vállalkozás arról tájékoztatja az ügyfelet, hogy a befektetési tanácsadást független alapon biztosítja, a vállalkozás:

i. a piacon rendelkezésre álló pénzügyi eszközök kellően nagy számát értékeli. A pénzügyi eszközöknek változatosaknak kell lenniük fajtájuk, kibocsátójuk vagy termékszolgáltatójuk szerint, és nem korlátozódhatnak a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő gazdálkodó egységek által kibocsátott vagy nyújtott pénzügyi eszközre,

ii. nem fogadhat el vagy kaphat díjazást, jutalékokat vagy bármiféle pénzbeli juttatásokat, amelyeket valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

ò új szöveg

(6) Amikor portfóliókezelést biztosít, a befektetési vállalkozás nem fogadhat el vagy kaphat díjazást, jutalékokat vagy bármiféle pénzbeli juttatásokat, amelyeket valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.

(7 Amikor egy befektetési szolgáltatást csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt kínálnak, a befektetési vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy az egyes komponenseket meg lehet-e külön vásárolni, és mindegyik komponensről külön költségigazolást és díjkiszabást kell kiállítania.

Az EÉPH legkésőbb [] -ig iránymutatásokat dolgoz ki a keresztértékesítési gyakorlatok felügyeletével és értékelésével kapcsolatban, különös tekintettel azokra a helyzetekre, amelyekben a keresztértékesítési gyakorlatok nincsenek összhangban az (1) bekezdésben leírt kötelezettségekkel. Továbbá az EÉPH ezeket az iránymutatásokat bizonyos időszakonként frissíti.

ò új szöveg

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások betartsák az abban foglalt elveket, amikor ügyfeleik számára befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Azok a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik:

              a)       az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek kínált vagy nyújtott szolgáltatás(ok) jellegét, figyelemmel az ügyletek fajtájára, céljára, nagyságrendjére és gyakoriságára;

              b)       a kínált vagy figyelembe vett termékek jellegét, ideértve a pénzügyi eszközök különféle típusait, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett betéteket;

              c)       az ügyfél vagy potenciális ügyfelek lakossági vagy szakmai jellegét, vagy – a (3) bekezdés esetében – jogosult szerződő felekként történt besorolásukat.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

Ö25. cikk Õ

Ö Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése, jelentés az ügyfeleknek Õ

(14) Befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtásakor a befektetési vállalkozásnak be kell szereznie a szükséges információkat az ügyfél vagy potenciális ügyfél adott termék vagy szolgáltatás meghatározott fajtája szempontjából releváns befektetések terén meglévő ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól azért, hogy az ügyfél vagy a potenciális ügyfél számára alkalmas befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket ajánlhasson.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(25) A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozások az (14) bekezdésben említetteken kívüli befektetési szolgáltatások nyújtásakor kérjék meg az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, hogy tájékoztassa őket a felkínált vagy igényelt szolgáltatás vagy termék konkrét fajtája szempontjából lényeges, befektetési téren meglévő ismereteiről, illetve tapasztalatairól azért, hogy a befektetési vállalkozás felmérhesse, hogy a befektetési szolgáltatás vagy az ajánlott termék megfelelő-e az ügyfél számára.

Amennyiben Ö Ha Õ a befektetési vállalkozás az előző albekezdés alapján kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára, a befektetési vállalkozásnak erre az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet figyelmeztetnie kell. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

Olyan esetekben, Aamikor az ügyfelekél vagy potenciális ügyfelekél úgy dönt, hogy nem adjáka meg az első albekezdésben említett tájékoztatást, vagy nem adnak elegendő információt ismereteikről és tapasztalataikról, a befektetési vállalkozásnak figyelmeztetnie kell őket az ügyfelet vagy potenciális ügyfelet arra, hogy e döntése nem teszi lehetővé a vállalkozás Ö nincs abban a helyzetben, hogy Õ számára annak megállapítsaását, hogy az előirányzott szolgáltatás vagy termék megfelelő-e számukra az ügyfél számára. Az ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható.

(3) A tagállamok lehetővé teszik a befektetési vállalkozások számára, hogy a kizárólag ügyfélmegbízások végrehajtásából és/vagy fogadásából és továbbításából álló befektetési szolgáltatásokat – kiegészítő szolgáltatásokkal vagy azok nélkül, ð az I. melléklet B. szakaszának 1. pontjában említett kiegészítő szolgáltatás kivételével ï – úgy nyújtsák ügyfeleiknek, hogy nem szerzik be az (25) bekezdésben előírt információt, vagy nem határozzák meg az ott írtakat, amennyiben az összes következő feltétel teljesül:

ê 2010/78/EU cikk 6.7 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

a)-          az bevezető részben említett szolgáltatások ð az alábbi pénzügyi eszközök lehetnek: ï

i.        valamely szabályozott piacra vagy ezzel egyenértékű harmadik országbeli piacra, ð vagy MTF-re bevezetett részvények, amennyiben azok vállalati részvények, kivéve a nem átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások részvényeit, valamint a származtatott eszközökben foglalt részvényeket; ï

ii.       ð valamely szabályozott piacra vagy ezzel egyenértékű harmadik országbeli piacra vagy MTF-re bevezetett kötvények vagy az értékpapírosított adósság más formái, kivéve azokat, amelyek származtatott eszközöket foglalnak magukban vagy amelyek szerkezetükből adódóan az ügyfél számára megnehezítik a fennálló kockázatok felmérését; ï

iii.       pénzpiaci eszközök, kötvények vagy az értékpapírosított adósság más formái ð kivéve azokat, ï amelyek származékos termékeket foglalnak magukban), ð vagy szerkezetükből adódóan az ügyfél számára megnehezítik a fennálló kockázatok felmérését; ï

iv.      ð részvények vagy ï befektetési jegyek és ð az 583/2010/EU bizottsági rendelet 36. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett strukturált ÁÉKBV-ket; ï

v.       egyéb nem összetett pénzügyi eszközök ð e bekezdés alkalmazásában ï.

ð E pont alkalmazásában, amennyiben teljesülnek a 2003/71/EK irányelv [a tájékoztatókról szóló irányelv] 4. cikke (1) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésében meghatározott követelmények és eljárás, a ï A harmadik országbeli piac akkor tekinthető a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekinthető., ha az a III. cím alatt megállapított követelményekkel egyenértékű követelményeknek felel meg.third-country market shall be considered as equivalent to a regulated market. Ezt a listát rendszeres időközönként naprakésszé teszik. Az EÉPH segítséget nyújt a Bizottságnak a harmadik országbeli piacok értékeléséhez,

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.6(a)

ð új szöveg

b)-          a szolgáltatást az ügyfél vagy a potenciális ügyfél kezdeményezésére nyújtják,

c)-          az ügyfél vagy potenciális ügyfél egyértelmű tájékoztatást kapott arról, hogy e szolgáltatás nyújtása során a befektetési vállalkozásnak nem kell felmérnie a nyújtott vagy felkínált szolgáltatás, illetve eszköz alkalmasságát ð vagy megfelelőségét ï , és ezért az ügyfél nem élvezheti az üzleti magatartásra vonatkozó megfelelő szabályok védelmét. Aaz ilyen figyelmeztetés egységesített formátumban is kiadható,

d)-          a befektetési vállalkozás teljesíti a 2318. cikk alapján fennálló kötelezettségeit.

(4) A befektetési vállalkozásnak létre kell hoznia egy nyilvántartást, amely tartalmazza a vállalkozás, illetve ügyfele között létrejött dokumentumot vagy dokumentumokat, amelyek meghatározzák a felek jogait és kötelezettségeit, valamint mindazon egyéb feltételeket, amelyek alapján a vállalkozás az ügyfélnek szolgáltatásokat nyújt. A szerződő felek jogait és kötelezettségeit más dokumentumokra vagy jogszabályokra hivatkozással is meg lehet határozni.

(5) Az ügyfélnek megfelelő beszámolókat kell kapnia a befektetési vállalkozástól az ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásról. E beszámolók ð kitérnek az ügyfeleknek nyújtott időszakos jelentésekre, figyelembe véve az érintett pénzügyi eszköz típusát és összetettségét, valamint az ügyfélnek biztosított szolgáltatás jellegét, ï és adott esetben tartalmazzák az ügyfél nevében végrehajtott ügyletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket. ðBefektetési tanácsadáskor a befektetési vállalkozás köteles meghatározni, hogy az általa nyújtott tanácsadás milyen módon illeszkedik az ügyfél személyes jellemzőihez. ï

(9) Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatást olyan pénzügyi termék részeként kínálják, amelyre az ügyfelek kockázatértékelése és/vagy a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már a közösségi jogszabályok vagy közös, a hitelintézetekre és fogyasztói hitelekre vonatkozó európai előírások rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak az e cikkben megállapított kötelezettségek.

(610) A Bizottság a 1. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a befektetők szükséges védelme és az (1)–(8) bekezdés egységes alkalmazása biztosításának érdekében végrehajtási intézkedéseket è1 --- ç fogad el ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, amelyek ï biztosítják annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások megfeleljenek meg az ott megállapított elveknek, amikor ügyfeleiknek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknakvégrehajtási intézkedéseknek figyelembe kell venniük:

(a) a az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek kínált vagy nyújtott szolgáltatás(ok) jellegét, figyelemmel az ügyletek fajtájára, céljára, nagyságrendjére és gyakoriságára;

(b) a felkínált vagy tervezett termékekpénzügyi eszközök jellegét ð , köztük az 1. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi eszközök és banki letétek különböző típusait ï;

(c) az ügyfél vagy potenciális ügyfelek lakossági vagy szakmai jellegét ð vagy az (5) bekezdés esetében, elfogadható partnerként való besorolásukat. ï

ê 2008/10/EC cikk 1.6(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ò új szöveg

(7) A (3) bekezdés a) pontjával összhangban az EÉPH legkésőbb []-ig iránymutatásokat dolgoz ki azoknak a pénzügyi eszközöknek az értékelésével kapcsolatban, amelyek szerkezete az ügyfél számára nehézzé teszi a kockázatok megértését. Továbbá az EÉPH ezeket az iránymutatásokat bizonyos időszakonként frissíti.

ê 2004/39/EK

2620. cikk

Szolgáltatások nyújtása egy másik befektetési vállalkozás közvetítésével

A tagállamok engedélyezik a befektetési vállalkozásoknak, hogy amennyiben egy másik befektetési vállalkozás közvetítésével valamely ügyfél részére befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó utasítást kapnak, támaszkodhassanak az utóbbi vállalkozás által továbbított ügyfél-információkra. Az utasításokat közvetítő befektetési vállalkozás továbbra is felelős marad a továbbított információk teljességéért és pontosságáért.

Az a befektetési vállalkozás, amely ilyen módon kap utasítást valamely ügyfél nevében a szolgáltatások végzésére, szintén támaszkodhat azon esetleges javaslatokra, amelyeket a szolgáltatás vagy az ügylet tekintetében egy másik befektetési vállalkozás az ügyfélnek adott. Az utasításokat közvetítő befektetési vállalkozás továbbra is felelős marad az általa az ügyfélnek adott javaslat vagy tanács helytállóságáért.

Az a befektetési vállalkozás, amelyik egy másik befektetési vállalkozás közvetítésével kap ügyfélutasításokat vagy -megbízásokat, továbbra is felelős marad a szolgáltatás vagy az ügylet ilyen információk vagy javaslatok alapján történő végrehajtásáért e cím vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

2721. cikk

Kötelezettség a megbízásoknak az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtására

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások minden ésszerű lépést tegyenek meg a megbízások végrehajtása során, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, figyelembe véve az árat, a költségeket, a gyorsaságot, a végrehajtás és a teljesítés valószínűségét, a nagyságrendet, a jelleget vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából jelentős megfontolást. Amennyiben azonban az ügyfél konkrét utasítást adott, a befektetési vállalkozásnak az utasítást követve kell a megbízást végrehajtania.

ò új szöveg

A tagállamok megkövetelik, hogy minden végrehajtási helyszín legalább évente egyszer díjazás nélkül tegye elérhetővé a nyilvánosság számára az adott helyszínen zajló ügyletek végrehajtásának minőségével kapcsolatos adatokat. Az időszaki jelentéseknek részletezniük kell az árat, a végrehajtás gyorsaságát és az egyéni pénzügyi eszközök végrehajtásának valószínűségét.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.7(a)

ð új szöveg

(32) A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy hatékony mechanizmust hozzanak létre és hajtsanak végre az (1) bekezdésben foglaltaknak teljesítésére. A tagállamok különösen azt követelik meg, hogy a befektetési vállalkozások hozzanak létre és hajtsanak végre a megbízások teljesítésére vonatkozó politikát annak lehetővé tételére, hogy ügyfélmegbízásaiknál a lehető legjobb eredményt érjék el, az (1) bekezdésnek megfelelően.

(43) A megbízások teljesítésére vonatkozó politikának az eszközök valamennyi osztálya tekintetében információkat kell tartalmaznia azon különféle kereskedési helyszínekről, ahol a befektetési vállalkozás végrehajtja az ügyfélmegbízásokat, valamint azon tényezőkről, amelyek befolyásolják a végrehajtás helyszínének megválasztását. A megbízások teljesítésére vonatkozó politikának legalább azon helyszíneket tartalmaznia kell, amelyek lehetővé teszik a befektetési vállalkozás számára, hogy következetesen a lehető legjobb eredményt érje el ügyfélmegbízásai teljesítése során.

A tagállamok megkövetelik, hogy befektetési vállalkozásaik megfelelően tájékoztassák ügyfeleiket a megbízások teljesítésére vonatkozó politikájukról. ð A tájékoztatás során világosan és kellően részletesen, az ügyfelek által könnyen értelmezhető módon ismertetni kell, hogy a vállalkozások hogyan fogják teljesíteni ügyfeleik megbízásait. ï A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások szerezzék meg ügyfeleik előzetes egyetértését a megbízások teljesítésére vonatkozó politikájukhoz.

A tagállamok megkövetelik, hogy amennyiben a megbízások teljesítésére vonatkozó politika rendelkezik arról a lehetőségről, hogy az ügyfélmegbízásokat a szabályozott piacon, ð MTF-en vagy OTF-en ï vagy MTF-en kívül is végre lehet hajtani, a befektetési vállalkozásnak mindenképpen tájékoztatnia kell ügyfeleit erről a lehetőségről. A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások előzetesen szerezzék meg ügyfeleik kifejezett hozzájárulását, mielőtt megbízásaikat a szabályozott piacon, ð MTF-en vagy OTF-en ï vagy MTF-en kívül végrehajtanák. A befektetési vállalkozások ezt a hozzájárulást megszerezhetik általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában.

(54) A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy kísérjék figyelemmel a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaik és végrehajtási politikájuk hatékonyságát annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságokat azonosítsák és adott esetben orvosolják. Mindenképpen rendszeresen értékelniük kell, hogy a megbízások teljesítésére vonatkozó politikában foglalt teljesítési helyszínek a legjobb eredményt biztosítják-e az ügyfél számára, illetve hogy meg kell-e változtatniuk a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaikat. A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások értesítsék ügyfeleiket a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályaik vagy végrehajtási politikájuk bármely lényeges változásáról.

ð A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy éves alapon összesítsék és tegyék közzé minden eszközosztály tekintetében az első öt kereskedési helyszínt azok közül, amelyeken az előző évben ügyfélmegbízásokat hajtottak végre. ï

(65) A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy ügyfeleiknek kérésükre igazolják, hogy megbízásaikat a vállalkozás megbízások végrehajtására vonatkozó politikájával összhangban hajtották végre.

(76) A Bizottság a befektetők számára szükséges védelem biztosítása, a piacok tisztességes és rendezett működése, valamint az (1), (3) és (4) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtási è1 --- ç ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ï az alábbiakat intézkedéseket illetően:

(a) azon ismérvek, amelyek alapján azon különféle tényezők relatív fontossága megállapítható, amelyeket az (1) bekezdés alapján figyelembe lehet venni a lehető legjobb eredmény megállapításához, tekintettel a megbízás nagyságrendjére és fajtájára, valamint az ügyfél lakossági vagy szakmai jellegére;

(b) azon tényezők, amelyeket a befektetési vállalkozás figyelembe vehet, amikor a megbízások teljesítésére vonatkozó szabályokat felülvizsgálja, és azon körülmények, amelyek fennállása esetén az ilyen szabályok megváltoztatása szükséges lehet. Különösen azon tényezők, amelyek alapján meghatározható, hogy mely helyszínek teszik lehetővé a befektetési vállalkozások számára, hogy egységesen a legjobb eredményeket érjék el az ügyfelek megbízásainak teljesítése során;

(c) az ügyfeleknek a megbízások teljesítésére vonatkozó politikáról a (43) bekezdés alapján nyújtandó információ jellege és mértéke.

ò új szöveg

(8) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, hogy meghatározza:

a) a végrehajtás minőségével kapcsolatban a (2) bekezdés értelmében nyilvánosságra hozandó adatok konkrét tartalmát, formátumát és időtartamát, figyelembe véve a végrehajtási helyszín és a szóban forgó pénzügyi eszköz típusát;

b) a befektetési vállalkozások által az (5) bekezdés második albekezdésének értelmében nyilvánosságra hozandó információk tartalmát és formátumát.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2008/10/EC cikk 1.7(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.8(a)

ð új szöveg

2822. cikk

Ügyfelek megbízásainak kezelésére vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az ügyfelek megbízásainak teljesítésére engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások olyan eljárásokat és szabályokat alkalmazzanak, amelyek biztosítják az ügyfelek megbízásainak azonnali, tisztességes és gyors teljesítését más ügyfelek megbízásaihoz vagy a befektetési vállalkozás kereskedési érdekeihez viszonyítottan.

Az ilyen eljárásoknak és szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyébként hasonló ügyfélmegbízásokat a befektetési vállalkozás beérkezésük időpontjának sorrendjében teljesítse.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy az általános piaci feltételek mellett azonnal nem teljesített, a szabályozott piacra bevezetett részvényekre vonatkozó limitáras ügyfélmegbízások esetén a befektetési vállalkozások hozzanak intézkedéseket az ilyen megbízás lehető legkorábbi teljesítésére azáltal, hogy a limitáras ügyfélmegbízást a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon azonnal tegyék közzé, hacsak az ügyfél kifejezetten másképpen nem utasítja őket. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a befektetési vállalkozások e kötelezettségnek eleget tesznek a limitáras ügyfélmegbízás szabályozott piacra és/vagy MTF-re történő továbbításával. A tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóságok eltekinthetnek a 44. cikk (2) bekezdésében Ö a(z) …/…/EU rendelet [MiFIR] 4. cikkében Õ megállapított szokásos piaci nagyságrendhez képest nagyobb limitáras megbízás közzétételének kötelezettségétől.

(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a befektetővédelmi intézkedések, illetve a piacok tisztességes és rendezett működéséhez szükséges intézkedések vegyék figyelembe a pénzügyi piacok technikai fejlődését, valamint az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítására a Bizottság è1 --- ç végrehajtási ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ï a következőket meghatározó intézkedéseket illetően:

(a) azon eljárások és szabályok feltételei és jellege, amelyek az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítését eredményezik, valamint azon helyzetek, illetve az ügyletek azon fajtái, amelyek esetében a befektetési vállalkozások ésszerűen eltérhetnek az azonnali teljesítéstől annak érdekében, hogy az ügyfelek számára előnyösebb feltételeket érjenek el;

(b) azon különféle módszerek, amelyek alkalmazásával úgy tekinthető, hogy a befektetési vállalkozás megfelelt az azonnal nem teljesíthető limitáras ügyfélmegbízások piaci közzétételére vonatkozó kötelezettségének.

ê 2008/10/EC cikk 1.8(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2010/78/EU cikk 6.8

è2 2008/10/EC cikk 1.9(a)

ð új szöveg

2923. cikk

A befektetési vállalkozások kötelezettségei meghatalmazottak kijelölésekor

(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy lehetővé teszik befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kijelölését a befektetési vállalkozás szolgáltatásainak elősegítésére, üzletszerzésre, ügyfelek vagy potenciális ügyfelek megbízásainak fogadására és továbbítására, pénzügyi eszközök elhelyezésére és a befektetési vállalkozás által kínált pénzügyi eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó tanácsadásra.

(2) A tagállamok előírják, hogy ha valamely befektetési vállalkozás meghatalmazott kijelöléséről dönt, a vállalkozás teljes és feltétlen felelőssége fennmarad a vállalkozás nevében eljáró meghatalmazott bármely cselekedetéért vagy mulasztásáért. A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól annak biztosítását, hogy a meghatalmazott közölje, hogy milyen minőségben jár el, valamint nevezze meg az általa képviselt vállalkozást, amikor vagy mielőtt bármely ügyféllel vagy potenciális ügyféllel kapcsolatba lép vagy kereskedni kezd.

A tagállamok a 13. cikk (6), (7) és (8) bekezdésével összhangban engedélyezhetik, hogy a területükön bejegyzett meghatalmazottak kezelhessék az ügyfelek pénzét és/vagy pénzügyi eszközeit az általuk képviselt befektetési vállalkozás nevében és teljes felelőssége mellett területükön, illetve határokon átnyúló műveletek esetén azon tagállamok területén, amelyek engedélyezik a meghatalmazottnak az ügyfelek pénzének kezelését. ð A tagállamok megtiltják, hogy a területükön bejegyzett meghatalmazottak kezelhessék az ügyfelek pénzét és/vagy pénzügyi eszközeit. ï

A tagállamok megkövetelik a befektetési vállalkozásoktól, hogy kísérjék figyelemmel meghatalmazottaik tevékenységét annak biztosítására, hogy meghatalmazotton keresztül történő eljárásuk során is folyamatosan feleljenek meg ezen irányelvnek.

(3) è1 Nyilvános jegyzéket kell létrehozniuk azon tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy engedélyezik a befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kinevezését. A meghatalmazottakat abban a tagállamban kell a nyilvános jegyzékbe bejegyezni, ahol letelepedtek. Az EÉPH saját honlapján közzéteszi az e cikk értelmében a befektetési vállalkozások számára meghatalmazottak kinevezését engedélyező tagállamok által létrehozott nyilvános jegyzékekre mutató hivatkozásokat vagy hyperlinkeket. ç

Amennyiben az a tagállam, amelyben a meghatalmazott letelepedett, az (1) bekezdésnek megfelelően úgy dönt, hogy nem engedélyezi az illetékes hatóságok által engedélyezett befektetési vállalkozások számára a meghatalmazottak kinevezését, az ilyen meghatalmazottakat azon befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága jegyzi be, amelynek nevében eljár.

A tagállamok biztosítják, hogy a meghatalmazottakat csak akkor vegyék fel a nyilvános jegyzékbe, ha megállapították, hogy az ügynök kellően jó hírnévvel és megfelelő általános kereskedelmi és szakmai ismeretekkel rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen pontosan átadni az ügyfélnek vagy a potenciális ügyfélnek az ajánlott szolgáltatással kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a befektetési vállalkozások megvizsgálhatják, hogy az általuk kinevezett meghatalmazottak rendelkeznek-e kellően jó hírnévvel és a harmadik albekezdésben említett ismeretekkel.

A jegyzéket rendszeresen frissíteni kell. A jegyzéknek betekintés céljából a nyilvánosság rendelkezésére kell állnia.

(4) A tagállamok megkövetelik, hogy a meghatalmazottakat kijelölő befektetési vállalkozások hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy elkerülhessék, hogy a meghatalmazott ezen irányelv hatálya alá nem tartozó tevékenysége kedvezőtlen hatást gyakoroljon a meghatalmazott által a befektetési vállalkozás nevében végzett tevékenységekre.

A tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóságoknak, hogy együttműködjenek a befektetési vállalkozásokkal és a hitelintézetekkel, ezek szövetségeivel és más jogalanyokkal a meghatalmazottak bejegyzésében, valamint annak figyelemmel kísérésében, hogy a meghatalmazottak megfelelnek-e a (3) bekezdés követelményeinek. Meghatalmazottakat különösen befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy ezek szövetségei, illetve más szervezetek vehetnek nyilvántartásba, az illetékes hatóság felügyelete mellett.

(5) A tagállamok megkövetelik, hogy a befektetési vállalkozások kizárólag a (3) bekezdésben említett nyilvános jegyzékbe felvett meghatalmazottakat jelöljék ki.

(6) A tagállamok kikényszeríthetik az e cikkben megállapított követelményeket, vagy további követelményeket állapíthatnak meg a joghatóságuk alatt bejegyzett meghatalmazottakra.

3024. cikk

Elfogadható partnerekkel végrehajtott ügyletek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ügyfelek nevében a megbízások teljesítésére és/vagy sajátszámlás kereskedésre és/vagy megbízások fogadására és továbbítására engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások anélkül hozhassanak létre vagy kössenek ügyleteket elfogadható partnerekkel, hogy be kellene tartaniuk az ilyen ügyletek vagy az ilyen ügyletekhez közvetlenül kötődő kiegészítő szolgáltatások tekintetében a 2419., ð cikk (a (3) bekezdés kivételével), a 25. cikk (az (5) bekezdés kivételével), a ï2721. cikk és a 2822. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeket.

ð A tagállamok biztosítják, hogy az elfogadható partnerekkel való kapcsolatukban a befektetési vállalkozások becsületesen, tisztességesen és hivatásszerűen járjanak el, illetve velük tisztességes, világos és nem félrevezető módon kommunikáljanak, figyelembe véve az elfogadható partner és a vele folytatott üzlet jellegét. ï

(2) E cikk alkalmazásában a tagállamok elfogadható partnerként ismerik el a befektetési vállalkozásokat, a hitelintézeteket, a biztosítótársaságokat, az ÁÉKBV-ket és vagyonkezelő társaságaikat, a nyugdíjalapokat és vagyonkezelő társaságaikat, más pénzügyi intézményeket, amelyeket az Ö uniós Õ közösségi jogszabályok vagy valamely tagállam nemzeti joga szerint engedélyeztek vagy szabályoznak, az ezen irányelv alkalmazása alól a 2. cikk (1) bekezdésének k) és l) pontja alapján kivett vállalkozásokat, a nemzeti kormányokat és megfelelő hivatalaikat, ideértve az államadósságot ð nemzeti szinten ï kezelő állami szervezeteket, a központi bankokat és a nemzetek feletti szervezeteket.

Az első albekezdés alapján elfogadható partnerként történő besorolás nem sértheti az ilyen szervezeteknek azon jogát, hogy általánosságban vagy ügyletenként kérhessék, hogy olyan ügyfélként kezeljék őket, amelynek a befektetési vállalkozással való üzleti kapcsolata a 2419., Öa 25. Õ, a 2721., illetve a 2822. cikk hatálya alá tartozik.

(3) A tagállamok elfogadható partnerként ismerhetnek el más vállalkozásokat is, amelyek megfelelnek az előre meghatározott arányos követelményeknek, ideértve a mennyiségi küszöbértékeket. Abban az esetben, ha az ügyletben várhatóan részt vevő felek eltérő joghatóság alá tartoznak, a befektetési vállalkozás azon tagállam jogszabályai vagy intézkedései szerint határozza meg a másik vállalkozás státuszát, amelyben ez a vállalkozás letelepedett.

A tagállamok biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás az (1) bekezdéssel összhangban az ilyen vállalkozásokkal történő üzletkötésekor szerezze be a leendő másik fél kifejezett megerősítését arra vonatkozóan, hogy az hozzájárul elfogadható partnerként történő kezeléséhez. A tagállamok engedélyezik, hogy a befektetési vállalkozás az ilyen megerősítést általános megállapodás formájában vagy az egyes ügyletek vonatkozásában szerezze be.

(4) A tagállamok a jogalanyok (2) bekezdésben említett kategóriáival egyenértékű harmadik országbeli jogalanyokat is elismerhetnek elfogadható partnerként.

A tagállamok a (3) bekezdésben megállapított feltételek és követelmények szerint is elismerhetnek harmadik országbeli vállalkozásokat elfogadható partnerként, a (3) bekezdésben említettel megegyező feltételek és követelmények mellett.

(5) A változó piaci gyakorlatra figyelemmel a (2), (3) és (4) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása és az egységes piac hatékony működésének elősegítése érdekében a Bizottság è2 --- ç ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ï végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza az alábbiakat meghatározó intézkedéseket illetően:

(a) ügyfélként a (2) bekezdés alapján történő kezelés kérésére vonatkozó eljárások;

(b) a (3) bekezdés alapján a leendő másik felektől a kifejezett megerősítés megszerzésére vonatkozó eljárások;

(c) az előre meghatározott arányos követelmények, beleértve azon mennyiségi küszöbértékeket, amelyek lehetővé teszik, hogy valamely vállalkozást elfogadható partnernek tekintsenek a (3) bekezdés alapján.

ê 2008/10/EC cikk 1.9(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

3. szakasz

A piac átláthatósága és integritása

25. cikk

A piacok integritásának fenntartására, az ügyletek bejelentésére és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó kötelezettség

ê 2010/78/EU cikk 6.9(a)

(1) Az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének megfelelően az EÉPH által koordinált tagállamok a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[54] rendelkezéseinek érvényesítésére vonatkozó felelősség megosztásának sérelme nélkül biztosítják, hogy megfelelő intézkedésekkel tegyék lehetővé azt, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság figyelemmel kísérhesse a befektetési vállalkozások tevékenységét annak biztosítására, hogy becsületesen, tisztességesen, hivatásszerűen és a piac integritását elősegítő módon járjanak el.

ê 2010/78/EU cikk 6.9(b)

(2) A tagállamok előírják a befektetési vállalkozásoknak, hogy legalább öt éven át őrizzék meg a hatáskörrel rendelkező hatóság számára a pénzügyi eszközökkel folytatott valamennyi ügyletükre vonatkozó lényeges adatokat, függetlenül attól, hogy saját számlára vagy ügyfél nevében kereskedtek-e. Az ügyfelek nevében végzett ügyletek esetén a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az ügyfél azonosítására vonatkozó összes információt és adatot, valamint a 2005/60/EK tanácsi irányelv alapján előírt információkat.

Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.10(a)

è2 2008/10/EC cikk 1.10(b)

ð új szöveg

(3) A tagállamok megkövetelik, hogy azon befektetési vállalkozások, amelyek szabályozott piacra bevezetett bármely pénzügyi eszközzel ügyleteket végeznek, a lehető leghamarabb, de mindenképpen a következő munkanap zárása előtt jelentsék be az illetékes hatóságnak az ilyen ügyletekre vonatkozó adatokat. Ez a kötelezettség vonatkozik minden ilyen ügyletre, függetlenül attól, hogy azokat szabályozott piacon hajtották-e végre.

Az illetékes hatóságok az 58. cikknek megfelelően megalkotják a szükséges szabályokat annak biztosítására, hogy az adott pénzügyi eszközök likviditása szempontjából leginkább érintett piac illetékes hatósága is megkapja ezen információkat.

(4) A jelentéseknek tartalmazniuk kell különösen a megvásárolt vagy értékesített eszközök megnevezését és sorszámait, mennyiségét, a végrehajtás napját és időpontját, a tranzakciós árat és az érintett befektetési vállalkozás azonosítására alkalmas adatokat.

(5) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy az illetékes hatóságnak benyújtandó jelentéseket vagy maga a befektetési vállalkozás, vagy a nevében eljáró harmadik fél, vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott, a vételi és eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszer, vagy azon szabályozott piac vagy MTF nyújtsa be, amelynek a rendszerein keresztül az ügyletet lezárták. Azon esetekben, ha az ügyleteket a szabályozott piac, az MTF vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott, a vételi és eladási ajánlatok egyeztetésére vagy bejelentésére szolgáló rendszer jelenti az illetékes hatóságnak, a befektetési vállalkozásra vonatkozó, a (3) bekezdésben megállapított kötelezettségtől el lehet tekinteni.

(6) Az e cikkben előírt jelentéseknek a fogadó tagállam illetékes hatósága részére a 32. cikk (7) bekezdésének megfelelő továbbításakor a hatóság ezt az információt továbbítja a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz, kivéve, ha azok úgy döntenek, hogy nem kívánják az ilyen információt megkapni.

(7) Annak biztosítása érdekében, hogy a piac integritásának védelmére irányuló intézkedéseket a pénzügyi piacok technikai fejlődése figyelembevétele alapján módosítsák, valamint az (1)–(5) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítására è1 --- ç elfogadhat olyan végrehajtási intézkedéseket, amelyek meghatározzák a pénzügyi ügyletek bejelentésének módszereit és szabályait, az ilyen jelentések formáját és tartalmát, valamint a (3) bekezdés szerinti releváns piac meghatározásának szempontjait. è2 Mivel az ilyen intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemei kiegészítésével annak módosítására irányulnak, azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ç

3126. cikk

Az MTF ð vagy az OTF ï szabályainak és más jogszabályi kötelezettségek betartásának figyelemmel kísérése

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők az MTF ð vagy az OTF ï szempontjából releváns hatékony mechanizmust és eljárásokat dolgozzanak ki és tartsanak fenn az MTF ð vagy az OTF ï szabályai felhasználók ð vagy ügyfelek ï általi betartásának rendszeres figyelemmel kísérésére. Az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők figyelemmel kísérik a felhasználóik ð vagy ügyfeleik ï által a rendszereik keretében végrehajtott tranzakciókat, hogy azonosítsák e szabályok megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy a piaci visszaélésre utaló magatartást.

(2) A tagállamok előírják az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy az illetékes hatóságnak jelentsék be a szabályok lényeges megsértését, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy a piaci visszaélésre utaló magatartást. A tagállamok azt is megkövetelik az MTF-et ð vagy az OTF-et ï működtető befektetési vállalkozásoktól és piacműködtetőktől, hogy késedelem nélkül juttassák el a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és felelősségre vonás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és nyújtsanak teljes körű támogatást e hatóságnak a rendszerein keresztül vagy rendszereiben előforduló piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatban és felelősségre vonásban.

ò új szöveg

32. cikk

Az eszközök felfüggesztése és eltávolítása a kereskedésből egy MTF-en

(1) A tagállamok előírják, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, amennyiben felfüggeszti vagy törli egy pénzügyi eszköz kereskedését, ezt a döntését hozza nyilvánosságra, közölje az ugyanazon pénzügyi eszköz kereskedésében részt vevő szabályozott piacokkal, más MTF-ekkel és OTF-ekkel, és a vonatkozó információkat közölje az illetékes hatósággal. Az illetékes hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait. A tagállamok előírják, hogy más szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek, ahol ugyanazzal a pénzügyi eszközzel kereskednek, szintén felfüggesztik vagy beszüntetik annak a pénzügyi eszköznek a kereskedését, amikor a felfüggesztés vagy beszüntetés a pénzügyi eszköz kibocsátójával kapcsolatos tájékoztatás közzétételének elmaradása miatt történt, kivéve, ha ez lényeges kárt okozhat a befektetők érdekeinek vagy a piac szabályos működésének. A tagállamok előírják a többi szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek számára, hogy döntésüket közöljék saját illetékes hatóságaikkal és az összes szabályozott piaccal, MTF-fel és ITF-fel, ahol ugyanazzal a pénzügyi eszközzel kereskednek, ideértve egy magyarázatot, ha a döntés az volt, hogy a pénzügyi eszköz kereskedését nem függesztik fel vagy nem szüntetik be.

(2) Az EÉPH kidolgozza azokat a végrehajtás-technikai standardtervezeteket, hogy meghatározza az (1) bekezdésben említett kommunikációk és a közzététel formáját és időzítését.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon különleges helyzetek listájának létrehozására- amelyek lényeges kárt jelentenek a befektetői érdekek és az (1) és (2) bekezdésben említett belső piac számára, és meghatározzák a kibocsátóra vagy a pénzügyi eszközre vonatkozó információ közzétételének elmaradása miatti, az (1) bekezdésben említett problémákat.

33. cikk

Az eszközök felfüggesztése és eltávolítása a kereskedésből egy OTF-en

(1) A tagállamok előírják, hogy az OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető, amennyiben felfüggeszti vagy törli egy pénzügyi eszköz kereskedését, ezt a döntését hozza nyilvánosságra, közölje az ugyanazon pénzügyi eszköz kereskedésében részt vevő szabályozott piacokkal, MTF-ekkel és OTF-ekkel, és a vonatkozó információkat közölje az illetékes hatósággal. Az illetékes hatóság tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait.

(2) Az EÉPH kidolgozza azokat a végrehajtás technikai standardtervezeteket, amelyek meghatározzák az (1) bekezdésben említett kommunikációk és a közzététel formáját és időzítését.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

34. cikk

Együttműködés és információcsere az MTF-ek és OTF-ek esetében

(1) A tagállamok előírják, hogy az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető haladéktalanul tájékoztatják a más MTF-eket, OTF-eket működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket és a szabályozott piacokat a következőkről:

a)      rendellenes kereskedési feltételek;

b)      olyan magatartás, amely visszaélésre utalhat a [MAR hivatkozás hozzáadása] hatókörén belül; és

c)      a rendszer zavarai;

egy pénzügyi eszközzel kapcsolatban.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák azokat a konkrét körülményeket, amelyek az (1) bekezdésben hivatkozott tájékoztatási előírást kiváltják.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK

27. cikk

A befektetési vállalkozások kötelezettsége eladási és vételi árfolyamok jegyzésére

(1) A tagállamok megkövetelik a részvények rendszeres internalizálóitól, hogy jegyezzenek eladási és vételi árfolyamokat azon részvények tekintetében, amelyeket bevezettek arra a szabályozott piacra, ahol ők rendszeres internalizálóként működnek, és amelyek piaca likvid. Azon részvények esetében, amelyek piaca nem likvid, a rendszeres internalizálók árfolyamjegyzéseiket az ügyfelek kérésére adják meg.

E cikk rendelkezéseit a rendszeres internalizálókra akkor kell alkalmazni, ha a szokásosat meg nem haladó piaci nagyságrendekben kereskednek. Azon rendszeres internalizálók, amelyek kizárólag a szokásos piaci értéket meghaladó nagyságrendekben kereskednek, nem tartoznak e cikk rendelkezéseinek hatálya alá.

A rendszeres internalizálók eldönthetik, hogy milyen nagyságrendet vagy nagyságrendeket jegyeznek. Egy adott részvény esetében minden jegyzésnek tartalmaznia kell az azon nagyságrend(ek)re vonatkozó vételi és/vagy eladási árfolyamo(ka)t, amely(ek) elérheti(k) azon részvényosztály szokásos piaci nagyságrendjét, amelybe az adott részvény tartozik. Az árfolyamnak vagy árfolyamoknak tükrözniük kell az adott részvény tekintetében uralkodó piaci feltételeket.

A részvényeket az adott részvényre az adott piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján osztályokba kell sorolni. Minden egyes részvényosztály esetében a szokásos piaci nagyságrendnek minősül az egyes részvényosztályba tartozó részvények vonatkozásában az adott piacon végrehajtott megbízások számtani átlagértékét képviselő nagyságrend.

Az egyes részvények piaca az adott részvény tekintetében az Európai Unióban végrehajtott minden megbízásból áll, az adott részvény szokásos piaci nagyságrendjéhez képest nagyobb ügyletek kivételével.

ê 2010/78/EU cikk 6.10

(2) A likviditás szempontjából leginkább érintett, a 25. cikkben meghatározott piac hatáskörrel rendelkező hatósága minden egyes részvény esetében legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt közzé kell tenni az összes piaci résztvevő számára, és továbbítani kell az EÉPH, amely azt a honlapján közzéteszi.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.11(a)

(3) A rendszeres internalizálóknak jegyzéseiket rendszeresen és folyamatosan, a szokásos kereskedési időben kell közzétenniük. Jegyzéseiket jogosultak bármikor frissíteni. Lehetővé kell tenni számukra, hogy kivételes piaci feltételek esetén jegyzéseiket visszavonják.

A jegyzést a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon, ésszerű üzleti alapon kell közzétenni.

A rendszeres internalizálóknak, miközben betartják a 21. cikkben megállapított rendelkezéseket, a megbízás kézhezvételének időpontjában jegyzett árfolyamon kell végrehajtaniuk lakossági ügyfelektől olyan részvények vonatkozásában kapott megbízásokat, amelyek tekintetében rendszeres internalizálóként működnek.

A rendszeres internalizálóknak a megbízás kézhezvételének időpontjában jegyzett árfolyamon kell végrehajtaniuk a szakmai ügyfelektől olyan részvények vonatkozásában kapott megbízásokat, amelyek tekintetében rendszeres internalizálóként működnek. E megbízásokat azonban indokolt esetben kedvezőbb árfolyamon is végrehajthatják, feltéve, hogy ez az árfolyam a piaci feltételekhez közeli nyilvános intervallumba tartozik, és feltéve, hogy a megbízások nagyságrendje nagyobb, mint a lakossági befektetők által szokásosan vállalt nagyságrend.

A rendszeres internalizálók továbbá a szakmai ügyfelektől kapott megbízásaikat jegyzett árfolyamaiktól eltérő árfolyamokon is végrehajthatják a negyedik albekezdésben megállapított feltételek teljesítése nélkül olyan ügyletek tekintetében, ahol több értékpapírral kapcsolatos teljesítés egy ügylet része, vagy olyan megbízások tekintetében, amelyekre a folyó piaci árfolyamtól eltérő feltételek vonatkoznak.

Amennyiben azon rendszeres internalizáló, aki csak egy jegyzést tesz közzé, vagy akinek a legmagasabb jegyzése alacsonyabb, mint a szokásos piaci nagyságrend, a jegyzési nagyságrendnél nagyobb olyan nagyságrendre kap megbízást az ügyfélről, amely alacsonyabb a szokásos piaci nagyságrendnél, dönthet úgy, hogy a megbízásnak teljesíti azt a részét is, amely meghaladja a jegyzési nagyságrendjét, feltéve, hogy azt a jegyzett árfolyamon teljesíti, kivéve, ha az előző két albekezdés feltételei alapján ez másként megengedett. Ha a rendszeres internalizáló különféle nagyságrendekre jegyez, és az ilyen nagyságrendek közötti nagyságrendre kap megbízást, és annak teljesítését választja, a megbízást valamely jegyzett árfolyamán kell teljesítenie, összhangban a 22. cikk rendelkezéseivel, kivéve, ha az előző két albekezdésben megállapított feltételek alapján ez másként megengedett.

(4) Az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy:

              a) a befektetési vállalkozások rendszeresen frissítik-e az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett vételi és/vagy eladási árfolyamaikat, és olyan árfolyamokat tartanak-e fenn, amelyek tükrözik az uralkodó piaci feltételeket;

              b) a befektetési vállalkozások betartják-e a (3) bekezdés negyedik albekezdésében megállapított árjavításra vonatkozó feltételeket.

(5) A rendszeres internalizálóknak meg kell engedni, hogy kereskedelmi politikájuk alapján és objektív, megkülönböztetéstől mentes módon döntsék el, hogy mely befektetőknek biztosítják a hozzáférést jegyzéseikhez. E célból egyértelmű szabályokat kell meghatározni a jegyzésekhez való hozzáférésre. A rendszeres internalizálók elutasíthatják az üzleti kapcsolat felvételét, vagy megszakíthatják üzleti kapcsolataikat a befektetőkkel olyan üzleti megfontolások alapján, mint a befektető hitelképessége, a partnerkockázat és az ügylet végleges teljesítése.

(6) Az azonos ügyféltől származó többes ügyletek kockázatának csökkentése érdekében a rendszeres internalizálók számára lehetővé kell tenni, hogy megkülönböztetéstől mentesen korlátozzák az azonos ügyféltől származó olyan ügyletek számát, amelynek teljesítését a közzétett feltételeknek megfelelően vállalják. Engedélyezni kell számukra azt is, hogy megkülönböztetéstől mentesen és a 22. cikk rendelkezéseinek megfelelően korlátozzák a különböző ügyfelektől egy időben érkező ügyletek számát, azzal a feltétellel, hogy ez csak akkor megengedhető, ha az ügyfelek által adott megbízások száma és/vagy nagyságrendje lényegesen meghaladja a szokásos mértéket.

(7) Az (1)–(6) bekezdés olyan módon történő egységes alkalmazásának biztosítására, amely támogatja a részvények hatékony értékelését, és maximalizálja a befektetési vállalkozások azon lehetőségét, hogy ügyfeleik számára a legjobb üzletet érjék el, a Bizottság è1 --- ç végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyek:

              a) meghatározzák az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának szempontjait;

              b) meghatározzák azon szempontokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a jegyzést rendszeresen és folyamatosan közzéteszik-e, és könnyen hozzáférhető-e, valamint azon eszközöket, amelyekkel a befektetési vállalkozás megfelelhet a jegyzései közzétételére vonatkozó, az alábbi lehetőségeket magában foglaló kötelezettségének:

         i. közzététel bármely olyan szabályozott piac rendszerein keresztül, amelyre az adott eszközt bevezették;

         ii. közzététel valamely harmadik fél közreműködésével;

         iii. közzététel saját mechanizmusok útján;

              c) meghatározzák az általános szempontokat annak megállapítására, hogy melyek azok az ügyletek, amelyeknek több értékpapírral történő teljesítése egy ügylet része, illetve melyek azok a megbízások, amelyek a folyó piaci árfolyamtól eltérő feltételek alá tartoznak;

              d) meghatározzák az általános szempontokat annak meghatározására, hogy mi tekinthető olyan kivételes piaci körülménynek, ami lehetővé teszi a jegyzés visszavonását, valamint a jegyzések aktualizálásának feltételeit;

              e) meghatározzák a szempontokat annak meghatározására, hogy mi az a nagyságrend, amelyet lakossági befektetők szokásosan vállalnak;

              f) meghatározzák a szempontokat annak megállapítására, hogy mi képezi a (6) bekezdésben meghatározott szokásos mérték lényeges túllépését;

              g) meghatározzák a szempontokat annak megállapítására, hogy mikor tartoznak az árfolyamok a piaci feltételekhez közeli nyilvános intervallumba.

ê 2008/10/EC cikk 1.11(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.12(a)

28. cikk

A befektetési vállalkozások kereskedés utáni közzétételi kötelezettsége

(1) A tagállamok megkövetelik legalább azon befektetési vállalkozásoktól, amelyek saját számlára vagy ügyfeleik nevében kötnek ügyleteket valamely szabályozott piacra bevezetett részvényekre a szabályozott piacon vagy MTF-en kívül, hogy tegyék közzé ezen ügyletek nagyságrendjét és árfolyamát, valamint megkötésük időpontját. Ezt az információt a valós időhöz legközelebb, ésszerű üzleti alapon, a többi piaci résztvevő számára könnyen hozzáférhető módon kell közzétenni.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy az (1) bekezdés szerint közzétett információ és a közzétételre vonatkozó határidő feleljen meg a 45. cikk alapján elfogadott követelményeknek. Amennyiben a 45. cikk alapján elfogadott intézkedések a részvényügyletek egyes fajtái vonatkozásában halasztott bejelentésről rendelkeznek, ezt a lehetőséget megfelelően alkalmazni kell az ügyletekre, ha azokat a szabályozott piacokon vagy MTF-eken kívül hajtják végre.

(3) A piacok átlátható és rendezett működésének, illetve az (1) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság è1 --- ç végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek:

              a) meghatározzák azon eszközöket, amelyek révén a befektetési vállalkozások teljesíthetik az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeiket, köztük a következő lehetőségeket:

         i. közzététel bármely olyan szabályozott piac létesítményein keresztül, amelyre az adott eszközt bevezették, vagy valamely olyan MTF-létesítményen keresztül, amelyben az adott részvénnyel kereskednek;

         ii. közzététel valamely harmadik fél közreműködésével;

         iii. közzététel saját mechanizmusok útján;

              b) tisztázzák az (1) bekezdés szerinti kötelezettség olyan ügyletekre történő alkalmazását, amely a részvények biztosítékként, kölcsönbe adásra vagy más célra történő felhasználását érinti, ha a részvények cseréjét a részvény folyó piaci értékelésétől eltérő tényezők határozzák meg.

ê 2008/10/EC cikk 1.12(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.13(a)

29. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági előírások MTF-ek számára

(1) A tagállamok megkövetelik legalább azt, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők tegyék közzé a folyó vételi és eladási árfolyamot, valamint a kereskedésre bevezetett részvények tekintetében a rendszereikben meghirdetett árfolyamokon tapasztalt kereskedési érdeklődés mértékét. A tagállamok előírják, hogy az említett információkat folyamatosan tegyék közzé ésszerű üzleti alapon, a piaci kereskedelmi időben.

(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy az illetékes hatóság a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott esetekben a piaci modell vagy a megbízások típusa vagy nagyságrendje alapján mentesíthesse az MTF-et működtető befektetési vállalkozásokat vagy piacműködtetőket az (1) bekezdésben említett információk közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Az illetékes hatóságok különösen az adott részvény vagy részvényfajta szokásos piaci nagyságrendjéhez képest nagyobb ügyletek tekintetében tekinthetnek el e kötelezettségtől.

(3) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság è1 --- ç végrehajtási intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

              a) a közzéteendő vételi és eladási árfolyamok vagy kijelölt piacvezetői jegyzések terjedelme, valamint az ilyen árfolyamok mellett a kereskedési érdeklődés mértéke;

              b) azon megbízások nagyságrendje vagy fajtája, amelyek esetében a (2) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől;

              c) az a piaci modell, amely esetében a (2) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételi kötelezettségtől, és különösen a kötelezettségnek valamely MTF által működtetett olyan kereskedési módszerekre való alkalmazhatósága, amelyekkel az MTF szabályai alapján az MTF rendszerein kívül megállapított árfolyamokra hivatkozással vagy időszakos aukción kötnek ügyleteket.

Az MTF sajátos jellege által indokolt eseteket kivéve az ilyen végrehajtási intézkedések tartalma megegyezik a 44. cikkben a szabályozott piacokra előírt végrehajtási intézkedések tartalmával.

ê 2008/10/EC cikk 1.13(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.14(a)

30. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági előírások MTF-ek számára

(1) A tagállamok megkövetelik legalább azt, hogy az MTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők tegyék közzé a rendszerben valamely szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében végrehajtott ügyletek vételi és eladási árfolyamát, nagyságrendjét és időpontját. A tagállamok megkövetelik, hogy az összes ilyen ügylet adatait ésszerű üzleti alapon és a valós időhöz képest a lehető legkorábban tegyék közzé. Ez az előírás nem vonatkozik az MTF-en végrehajtott olyan ügyletek adataira, amelyeket a szabályozott piac rendszereiben tesznek közzé.

(2) A tagállamok lehetővé teszik, hogy az illetékes hatóság engedélyezze az MTF-et működtető befektetési vállalkozásoknak vagy piacműködtetőknek, hogy az ügyletek adatait fajtájuktól vagy nagyságrendjüktől függően halasztottan tegyék közzé. Az illetékes hatóságok a halasztott közzétételt különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik, amelyek az adott részvény vagy részvényosztály szokásos piaci nagyságrendjéhez képest nagyobbak. A tagállamok megkövetelik, hogy az MTF-ek szerezzék be az illetékes hatóságok előzetes jóváhagyását az ügyletek halasztott közzétételére vonatkozóan javasolt szabályaikra, valamint megkövetelik, hogy e szabályokat világosan ismertessék a piaci résztvevőkkel és a befektető nagyközönséggel.

(3) A pénzügyi piacok hatékony és rendezett működésének, valamint az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítására a Bizottság è1 --- ç végrehajtási intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

              a) azon információk terjedelme és tartalma, amelyeket a nagyközönség számára elérhetővé kell tenni;

              b) azon feltételek, amelyek alapján az MTF-et működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők az ügyletek halasztott közzétételéről rendelkezhetnek, illetve azon szempontok, amelyeket alkalmazni kell annak eldöntésekor, hogy nagyságrendjük vagy az érintett részvényfajta alapján az ügyletek halasztott közzététele megengedhető-e.

Az MTF sajátos jellege által indokolt eseteket kivéve az ilyen végrehajtási intézkedések tartalma megegyezik a 45. cikkben a szabályozott piacokra előírt végrehajtási intézkedések tartalmával.

ê 2008/10/EC cikk 1.14(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ò új szöveg

4. szakasz

Kkv-piacok

35. cikk

A gyorsan növekvő kkv-k piacai

(1)        A tagállamok biztosítják, hogy egy MTF működtetője kérelmezheti a székhelye szerinti illetékes hatóságnál, hogy az MTF-et, gyorsan növekvő kkv-k piaca minőségében, bejegyezze.

(2)        A tagállamok előírják, hogy a székhely szerinti illetékes hatóság at MTF-et a gyorsan növekvő kkv-k piacaként bejegyezheti, ha az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett kérelmet megkapja, és meggyőződött arról, hogy a (3) bekezdésben foglalt követelményeket az MTF tekintetében teljesülnek.

(3)        Az MTF olyan tényleges szabályok, rendszerek és eljárások hatálya alá tartozik, amelyek biztosítják, hogy a következőknek megfeleljen:

(a) azoknak a kibocsátóknak a többsége, amelyek pénzügyi eszközeit a piacra bevezették, kis- és középvállalkozás;

(b) megfelelő kritériumokat állapítottak meg a kibocsátók pénzügyi eszközeivel való kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre;

(c) a pénzügyi eszközöknek a piac kereskedésébe történt induló bevezetésekor elegendő információt tett közzé ahhoz, hogy a befektetők tájékozott döntést tudjanak hozni, vajon az eszközökbe befektessenek-e vagy sem, akár a megfelelő bevezetési dokumentumban, akár egy tájékoztatóban, amennyiben a [2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek] a piacra bevezetéssel egyidejűleg történő nyilvános ajánlattételre vonatkozó előírásai érvényesek rájuk;

(d) megfelelő folyamatos időszakonkénti pénzügyi beszámolás van a piacon, a kibocsátó által vagy nevében, például auditált éves jelentések;

(e) a piacon lévő kibocsátók és a kibocsátónál a vezetői felelősséget viselő személyek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó személyek megfelelnek a piaci visszaélésekről szóló irányelv szerint rájuk érvényes előírásoknak;

(f) a piac kibocsátóira vonatkozó szabályozási információk tárolása és nyilvános terjesztése;

(g) vannak tényleges rendszerek és ellenőrzések, amelyek célja a piacon előforduló piaci visszaélések megakadályozása és feltárása, amint azt a [piaci visszaélésekről szóló rendelet]/EU megköveteli.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kritériumok nem érintik az MTF működtetőjének más, ezen irányelv szerinti, az MTF-ek működésére vonatkozó kötelmeinek való megfelelést. Nem akadályozzák meg azt sem, hogy az MTF működtetője az abban a bekezdésben meghatározottakon túl további előírásokat szabjon meg.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti illetékes hatóság a nyilvántartásból kivezethet egy MTF-et, a gyorsan növekvő kkv-k piaca minőségében, az alábbi esetek bármelyikében:

a)      a piac működtetője kérelmezi a kivezetést;

b)      az MTF a (3) bekezdésben szereplő előírásoknak többé nem felel meg.

(6)        A tagállamok előírják, hogy ha egy székhely szerint illetékes hatóság e cikk szerint egy MTF-et a gyorsan növekvő kkv-k piacaként bejegyez vagy kivezet, erről a nyilvántartásról a lehető leghamarabb értesíti az EÉPH-t. Az EÉPH weboldalán közzéteszi a gyorsan növekvő kkv-k piacainak jegyzékét és a jegyzéket naprakészen tartja.

(7)        A tagállamok előírják, hogy amikor egy pénzügyi eszköz kibocsátóját egy gyorsan növekvő kkv-piac kereskedésébe bevezetik, a pénzügyi eszköz egy másik gyorsan növekvő kkv-piacon is kereskedhető, a kibocsátó hozzájárulása nélkül. Egy ilyen esetben azonban a kibocsátónak nincs semmi kötelme a vállalatirányítással vagy az induló, folyamatos és alkalmankénti közzétételekkel kapcsolatban az utóbbi kkv-piac tekintetében.

(8)        A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek tovább pontosítják a (3) bekezdés előírásait. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük, hogy az előírásoknak fenn kell tartaniuk a befektetők magas szintű védelmét ahhoz, hogy a befektetők bizalmát támogassák azokon a piacokon, miközben minimalizálják a piac kibocsátóira rótt adminisztrációs terheket.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

III. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK JOGAI

3631. cikk

A befektetési szolgáltatások nyújtásának és tevékenységek végzésének szabadsága

(1) A tagállamok biztosítják, hogy területükön az ezen irányelvnek megfelelően egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt minden befektetési vállalkozás, illetve a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelvnek megfelelően egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt minden hitelintézet szabadon nyújthasson befektetési szolgáltatásokat és/vagy végezzen befektetési tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, feltéve, hogy engedélyük kiterjed az ilyen szolgáltatásokra és tevékenységekre. Kiegészítő szolgáltatást kizárólag valamely befektetési szolgáltatással és/vagy tevékenységgel együttesen lehet nyújtani.

A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében nem írnak elő további követelményeket az ilyen befektetési vállalkozás vagy hitelintézet számára.

(2) Minden befektetési vállalkozásnak, amely először szándékozik szolgáltatásokat nyújtani vagy tevékenységeket végezni egy másik tagállam területén, vagy amelyik a már nyújtott szolgáltatásainak vagy tevékenységeinek körét meg akarja változtatni, a következő információkat kell eljuttatnia a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak:

              a) az a tagállam, amelyben működni szándékozik;

              b) működési programja, ismertetve különösen az általa nyújtani szándékozott befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, valamint annak közlése, hogy alkalmazni kíván-e meghatalmazottakat azon tagállamok területén, ahol szolgáltatásokat szándékozik nyújtani. ð Amennyiben egy befektetési vállalkozás meghatalmazottakat kíván alkalmazni, a székhelye szerinti tagállamban tájékoztatnia kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot azok személyéről. ï

ê 2010/78/EU cikk 6.11(a)

ð új szöveg

HaAzon esetekben, amikor a befektetési vállalkozás meghatalmazottakat kíván alkalmazni, a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kérésére elvárható időn belül tájékoztatást ad ð az erre vonatkozó információk beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a székhely szerinti tagállamnak a 83. cikk (1) bekezdése szerint kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóságát ï azon meghatalmazottak azonosításáról, akiket a befektetési vállalkozás ð szolgáltatásnyújtás céljából ï abban a tagállamban alkalmazni kíván. A fogadó tagállam az ilyen információkat nyilvánosságra hozzahatja. Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

ê 2004/39/EK

(3) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a kézhezvételétől számított egy hónapon belül továbbítja az információkat az 8356. cikk (1) bekezdése szerint a fogadó tagállamban kapcsolattartási pontként kijelölt illetékes hatóságnak. A befektetési vállalkozás ekkor kezdheti meg a befektetési szolgáltatások vagy az érintett szolgáltatások nyújtását a fogadó tagállamban.

(4) A (2) bekezdésnek megfelelően közölt adatok bármelyikének változása esetén a befektetési vállalkozás legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt írásbeli értesítést ad a változásról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai tájékoztatják a fogadó tagállam illetékes hatóságait az ilyen változásokról.

ò új szöveg

(5) Amennyiben bármely hitelintézet befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő tevékenységeket kíván végezni az (1) bekezdésnek megfelelően, meghatalmazottakon keresztül, ezeknek a meghatalmazottaknak a személyazonosságát közölniük kell a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával.

Amikor a hitelintézet meghatalmazottakat kíván alkalmazni, a hitelintézet székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kérésére egy hónapon belül tájékoztatást ad azon meghatalmazottak azonosításáról, akiket a hitelintézet abban a tagállamban a 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartóként alkalmazni kíván, a szolgáltatások biztosításához. A fogadó tagállam az ilyen információkat nyilvánosságra hozza.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

(65) A tagállamok további jogszabályi vagy közigazgatási követelmények nélkül engedélyezik a más tagállamokból származó, MTF-eket ð és OTF-eket ï működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők számára, hogy területükön megfelelő mechanizmusokat biztosítsanak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a területükön letelepedett távoli felhasználók vagy résztvevők számára a rendszereikhez való hozzáférést, illetve azok használatát.

(76) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát arról a tagállamról, amelyben ilyen mechanizmusokat kíván fenntartani. Az MTF székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága egy hónapon belül továbbítja ezen információkat azon tagállamnak, amelyben az MTF ilyen mechanizmusokat kíván fenntartani.

Az MTF székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága az MTF-et fogadó tagállam illetékes hatóságának kérésére ésszerű időn belül tájékoztatást ad az MTF adott tagállamban letelepedett tagjainak vagy résztvevőinek kilétéről.

ê 2010/78/EU cikk 6.11(b) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(87) E cikk következetes harmonizációja érdekében Aaz EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki a (2), (4) és (76) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

ð Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkébenvel Ö megállapított eljárással Õ összhangban történő elfogadására.

ð (9) ï E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3), (4) és (76) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

ð Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az elsőharmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

3732. cikk

Fióktelep létesítése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön lehessen fióktelep létrehozása révén befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani ezen irányelvvel, illetve a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelvvel összhangban, feltéve, hogy a befektetési vállalkozás vagy hitelintézet székhelye szerinti tagállamban kiadott engedély kiterjed az ilyen szolgáltatásokra és tevékenységekre. Kiegészítő szolgáltatást kizárólag valamely befektetési szolgáltatással és/vagy tevékenységgel együttesen lehet nyújtani.

A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében a (87) bekezdés alapján megengedett követelményeken kívül nem írhatnak elő további követelményeket a fióktelepek szervezetére és működésére.

(2) A tagállamok előírják, hogy a másik tagállam területén fióktelepet létrehozni kívánó befektetési vállalkozás először értesítse a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, és biztosítsa számára a következő információkat:

(a) az a tagállam, amelynek területén a fióktelep létrehozását tervezi;

(b) működési programja, amely egyebek között meghatározza a kínálandó befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő szolgáltatásokat, a fióktelep szervezeti felépítését, jelezve, hogy a fióktelep kíván-e meghatalmazottakat alkalmazni, Ö és ha igen, kiket Õ;

(c) az a cím a fogadó tagállamban, ahol az iratok beszerezhetők;

(d) a fióktelep irányításáért felelős személyek neve.

HaAzon esetekben, amikor a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállamon kívüli tagállamban letelepedett meghatalmazottat kíván alkalmazni, az ilyen meghatalmazott a fióktelephez tartozik, és rá ezen irányelvnek a fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a tervezett tevékenységeket figyelembe véve nincs oka kétségbe vonni a befektetési vállalkozás irányítási rendszerének kielégítő voltát vagy pénzügyi helyzetét, a kézhezvételtől számított három hónapon belül közli az összes információt a fogadó tagállamban az 8356. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatósággal, és megfelelően tájékoztatja a befektetési vállalkozást.

(4) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett információkon kívül tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát azon akkreditált kártalanítási rendszer adatairól is, amelynek a 97/9/EK irányelvvel összhangban a befektetési vállalkozás tagja. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a fogadó tagállam illetékes hatóságát az adatokban bekövetkező változásokról.

(5) Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadja, hogy az információkat közölje a fogadó tagállam illetékes hatóságával, az érintett befektetési vállalkozást az összes információ kézhezvételétől számított három hónapon belül tájékoztatja a megtagadás indokairól.

(6) A fogadó tagállam illetékes hatósága értesítésének kézhezvételekor, vagy az ilyen közlés hiányában legkésőbb két hónappal azt követően, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a közlést továbbította, a fióktelep létrehozható, és az üzleti tevékenységét megkezdheti.

ò új szöveg

(7) Amennyiben bármely hitelintézet a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező meghatalmazottat kíván használni ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint kiegészítő tevékenységeket végezzen ezzel az irányelvvel összhangban, erről a saját, székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságát értesítenie kell.

Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységeket figyelembe véve a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának nincs oka kételkedni a pénzügyi intézmény vagy hitelintézet adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségében, az információk kézhezvételétől számított három hónapon belül közli azokat a fogadó tagállamnak a 83. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapcsolattartóként kijelölt illetékes hatóságával, és ennek megfelelően tájékoztatja a hitelintézetet.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadja az információk közlését a fogadó tagállam illetékes hatóságával, a visszautasítását az érintett hitelintézet számára meg kell indokolnia az információ kézhezvételétől számított három hónapon belül.

A fogadó tagállam illetékes hatósága értesítésének kézhezvételekor, vagy az ilyen közlés hiányában legkésőbb két hónappal azt követően, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a közlést továbbította, a meghatalmazott az üzleti tevékenységét megkezdheti. Az ilyen meghatalmazottra ezen irányelvnek a fióktelepekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

(87) Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben a fióktelep található, átveszi a felelősséget annak biztosítására, hogy a fióktelep által a területén nyújtott szolgáltatások megfeleljenek a Ö ezen irányelv Õ 2419., Ö 25., Õ 2721. és 2822., 25. és 27. cikkében, Ö az …/…/EU rendelet [MiFIR] 13–23. cikkében, Õ illetve az azok alapján elfogadott intézkedésekben megállapított kötelezettségeknek.

A fióktelep fekvése szerinti tagállam illetékes hatóságának joga van megvizsgálni a fióktelep intézkedéseit, és szigorúan csak olyan változtatásokat kérhet, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóságnak, hogy a Ö ezen irányelv Õ 2419., Ö 25. Õ 2721. és 2822. 25., 27. és 28. cikkében, Ö az …/…/EU rendelet [MiFIR] 13–23. cikkében, Õ illetve az azok alapján elfogadott intézkedésekben foglalt kötelezettségek teljesítését érvényesítse, azon szolgáltatások, illetve tevékenységek tekintetében, amelyeket a fióktelep az ő területén nyújt.

(98) Valamennyi tagállam rendelkezik arról, hogy amennyiben egy másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás fióktelepet hoz létre a területén, a befektetési vállalkozás székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hatáskörének gyakorlása során, a fogadó tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően végezhessen helyszíni vizsgálatokat az adott fióktelepnél.

(109) Amennyiben változás következik be a (2) bekezdéssel összhangban közölt információkban, a befektetési vállalkozás írásbeli értesítést küld az ilyen változásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának, legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt. A fogadó tagállam illetékes hatóságát a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti a változásról.

ê 2010/78/EU cikk 6.12 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(1110) E cikk következetes harmonizációja érdekében Aaz EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki a (2), (4) és (109) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátandó információk pontos meghatározása céljából.

ðAz EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkébenvel Ö megállapított eljárással Õ összhangban történő elfogadására.

E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében ð 12. ï Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az információk (3) és (109) bekezdéssel összhangban történő továbbításához.

ðAz EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az elsőa harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3833. cikk

Hozzáférés a szabályozott piacokhoz

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az ügyfélmegbízások végrehajtására, illetve sajátszámlás kereskedésre más tagállamban engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások a területükön lévő szabályozott piacokon jogosultak legyenek tagsági viszonyra vagy a piacokhoz való hozzáférésre a következő módok bármelyike révén:

              a) közvetlenül, fióktelep létrehozásával a fogadó tagállamban;

              b) a szabályozott piac távtagságával vagy a szabályozott piachoz távolról történő hozzáféréssel anélkül, hogy a szabályozott piac székhelye szerinti tagállamban le kellene telepedniük, amennyiben az adott piac kereskedési eljárásai és rendszerei nem igénylik a fizikai jelenlétet az ügyletek e piacon történő megkötéséhez.

(2) A tagállamok az ezen irányelvben szabályozott kérdések tekintetében nem állapítanak meg további jogszabályi vagy közigazgatási előírásokat az (1) bekezdéssel rájuk ruházott jogot gyakorló befektetési vállalkozásokra.

3934. cikk

Hozzáférés a központi partnerhez, az elszámolási és kiegyenlítési módok, valamint az elszámolási rendszer kijelölésének joga

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a más tagállamból származó befektetési vállalkozások területükön rendelkezzenek hozzáférési jogosultsággal a központi partnerhez, az elszámolási és kiegyenlítési rendszerekhez, a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek véglegesítése vagy véglegesítésének lebonyolítása érdekében.

A tagállamok megkövetelik, hogy e befektetési vállalkozások hozzáférése az ilyen mechanizmusokhoz ugyanazon megkülönböztetésmentes, átlátható és objektív szempontoktól függjön, mint amelyek a helyi résztvevőkre vonatkoznak. A tagállamok nem korlátozhatják az ilyen mechanizmusok használatát a területükön lévő szabályozott piacon vagy MTF-en ð vagy OTF-en ï megkötött, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek elszámolására és kiegyenlítésére.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy a területükön lévő szabályozott piacok minden tagjuknak vagy résztvevőjüknek kínálják fel az adott szabályozott piacon megkötött, pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyletek kiegyenlítési rendszere kijelölésének jogát a következő feltételekkel:

a)      az adott ügylet hatékony és gazdaságos kiegyenlítésének biztosításához szükséges összeköttetések és megoldások a kijelölt elszámolási rendszer és bármely más rendszer vagy létesítmény között; és

b)      a szabályozott piac felügyeletéért felelős illetékes hatóság arra vonatkozó egyetértése, hogy a szabályozott piacon megkötött ügyletek kiegyenlítésének technikai feltételei a szabályozott piac által kijelölt elszámolási rendszeren kívüli rendszerben olyanok, hogy lehetővé teszik a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését.

A szabályozott piac illetékes hatóságának ilyen értékelése nem sértheti a nemzeti központi bankok mint az elszámolási rendszerek felügyeleti szerve vagy pedig az ilyen rendszerek más felügyeleti hatóságai illetékességi körét. Az illetékes hatóság figyelembe veszi az ilyen intézmények által már gyakorolt felügyeletet annak érdekében, hogy elkerülje az ellenőrzés szükségtelen megkettőzését.

3. A befektetési vállalkozások (1) és (2) bekezdés alapján fennálló jogai nem sérthetik a központi partner vagy az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek működtetőinek jogát arra vonatkozóan, hogy jogos üzleti indokkal elutasítsák a kért szolgáltatások rendelkezésre bocsátását.

4035. cikk

A központi partnerre, az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokra vonatkozó rendelkezések az MTF-ek tekintetében

(1) A tagállamok nem akadályozzák meg az MTF-et működtető befektetési vállalkozásokat és piacműködtetőket abban, hogy megfelelő megállapodásokat kössenek egy másik tagállamban lévő központi partnerrel, elszámolóházzal vagy elszámolási rendszerrel abból a célból, hogy rendszereik keretében a piaci résztvevők által végrehajtott valamennyi vagy néhány ügylet elszámolását és/vagy kiegyenlítését biztosítsák.

(2) Az MTF-et működtető befektetési vállalkozások és piacműködtetők illetékes hatósága nem kifogásolhatja a másik tagállamban lévő központi partner, elszámolóház és/vagy elszámolási rendszer használatát, kivéve, ha ez bizonyíthatóan szükséges az adott MTF rendezett működésének fenntartásához, figyelembe véve a 3934. cikk (2) bekezdésében az elszámolási rendszerekre megállapított feltételeket.

Az ellenőrzés szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében az illetékes hatóság figyelembe veszi a nemzeti központi bankok mint az elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felügyeleti szervei vagy más, az ilyen rendszerekben illetékességgel rendelkező felügyeleti hatóságok által gyakorolt felügyeletet.

ò új szöveg

IV. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtás harmadik országbeli vállalkozások által

1. szakasz

Szolgáltatások nyújtása fióktelep létesítésével

41. cikk

Fióktelep létesítése

(1) Azon harmadik országbeli vállalkozásoknak, amelyek fióktelepen keresztül befektetési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani vagy befektetési tevékenységet kívánnak folytatni kiegészítő tevékenységekkel együtt, a tagállam területén erre az adott tagállam illetékes hatóságaitól előzetesen engedélyt kell kapniuk, a következő rendelkezések szerint:

a)      a Bizottság a (3) bekezdéssel összhangban határozatot fogad el;

b)      azoknak a szolgáltatásoknak a végzése, amelyekre a harmadik országbeli vállalkozás engedélyt kér, engedélyköteles és felügyelet alá tartozik abban a harmadik országban, ahol a vállalkozás székhelye van,, és a kérelmező vállalkozás megfelelően engedélyezett. Azt a harmadik országot, ahol a harmadik országbeli vállalkozás székhelye van, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi akciócsoport nem minősítette nem együttműködő országnak és területnek;

c)      vannak együttműködési megállapodások, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az információcsere szabályaira, a piac integritásának megőrzése és a befektetők érdekeinek védelme érdekében, az érintett tagállam illetékes hatóságai és annak a harmadik országnak az illetékes felügyeleti hatóságai között, ahol a vállalkozás székhelye van;

d)      elegendő indulótőke áll a fióktelep szabad rendelkezésére;

e)      egy vagy több, a fióktelep vezetéséért felelős személyt kineveztek, és ők megfelelnek a 9. cikk (1) bekezdése szerinti követelménynek;

f)       az a harmadik ország, ahol a harmadik országbeli vállalkozás székhelye van, megállapodást írt alá azzal a tagállammal, ahol a fióktelep létesülne, amely megállapodás teljes mértékben megfelel az OECD jövedelem- és tőkeadózási modellegyezményének 26. cikkében rögzített standardoknak, és tényleges információcserét biztosít adózási ügyekben, ideértve a multilaterális adóegyezményeket, ha van ilyen.

g)      a vállalkozás felvételét kérte az 1997. március 3-i, befektetőkártalanítási rendszerekről szóló 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján engedélyezett vagy elismert befektetőkártalanítási rendszerbe.

(2) A tagállamok előírják, hogy egy harmadik országbeli vállalkozásnak, amely szolgáltatásokat vagy tevékenységeket kíván végezni, kiegészítő tevékenységekkel együtt, lakossági ügyfelek számára azoknak a tagállamoknak a területén, fióktelepet kell létesítenie az Unió területén.

(3) A 95. cikkben említett eljárásnak megfelelően a Bizottság akkor fogadhat el harmadik országgal kapcsolatos határozatot, ha a harmadik ország jogi és felügyeleti megoldásai gondoskodnak arról, hogy az abban a harmadik országban engedélyezett vállalkozások megfeleljenek az ezen irányelvből, az …/…/EU [MiFIR] rendeletből és a 2006/49/EK irányelvből [tőkemegfelelési irányelvből], valamint azok végrehajtási intézkedéseiből adódó jogi érvénnyel kötelező előírásoknak, és ha a harmadik ország biztosítja az ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozások tekintetében a prudenciális keret egyenértékűként történő kölcsönös elismerését.

A harmadik ország prudenciális kerete egyenértékűnek tekinthető, ha a keret megfelel az alábbi összes feltételnek:

a)      az adott harmadik országban befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket végző vállalkozások engedélykötelesek, és azok folyamatos tényleges felügyelet és jogalkalmazás hatálya alatt állnak;

b)      az adott harmadik országban befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket végző vállalkozásokra megfelelő tőkekövetelmény, valamint a részvényesekre és a vezető testületük tagjaira megfelelő követelmények vonatkoznak;

c)      a befektetési szolgáltatásokat nyújtó és tevékenységeket végző vállalkozásokra a belső ellenőrzési funkciók területén megfelelő szervezeti követelmények vonatkoznak;

d)      a piac átláthatósága és integritása biztosított a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció révén történő piaci visszaélések megakadályozása révén.

(4) Az (1) bekezdésben említett harmadik országbeli vállalkozás annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújtja be kérelmét, ahol fióktelepet kíván létrehozni azt követően, hogy a Bizottság határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik ország, amelyben a harmadik országbeli vállalkozás működését engedélyezték, a (3) bekezdésben leírt követelményekkel egyenértékű jogi és felügyeleti kerettel rendelkezik.

42. cikk

Tájékoztatási kötelezettség

Egy harmadik országbeli vállalkozásnak, amely engedélyt szándékozik szerezni ahhoz, hogy befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végezzen kiegészítő tevékenységekkel együtt egy tagállam területén, a következőket kell biztosítania azon tagállam illetékes hatóságainak:

a)      az érintett harmadik országban a felügyeletéért illetékes hatóság nevét és címét. Amikor egynél több hatóság felel a felügyeletért, az illetékesség vonatkozó területeit meg kell adni;

b)      minden fontos adatot a vállalkozásról (a nevét, jogi formáját, bejegyzett székhelyét és címét, a vezető testület tagjait, a fontos részvényeseket) és a befektetési szolgáltatásokat és/vagy tevékenységeket, valamint a végzendő kiegészítő szolgáltatásokat meghatározó működési tervet és a fióktelep szervezeti felépítését, ideértve a lényeges működési funkciók bármiféle harmadik vállalkozásoknak történő kiszervezésének ismertetését;

c)      a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét, és a vonatkozó dokumentumokat, amelyek bemutatják, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelnek.

d)      tájékoztatást az indulótőkéről, amely a fióktelep szabad rendelkezésére áll;

43. cikk

Az engedély megadása

(1) Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben egy harmadik országbeli vállalkozás a fióktelepét létre akarja hozni, az engedélyt csak akkor adja meg, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)      az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a 41. cikk szerinti feltételek teljesültek;

b)      az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás képes lesz a (3) bekezdés szerinti rendelkezéseknek megfelelni.

A harmadik országbeli vállalkozást a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az engedélyt megadták-e vagy sem.

(2) A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe, amely az engedélyt az (1) bekezdés szerint megkapta, megfelel ezen irányelv 16., 17., 23., 24., 25., 27. cikkének, a 28. cikk (1) bekezdésének és a 30. cikknek, valamint a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 13–23. cikkének, és az ennek alapján elfogadott intézkedéseknek, és az illetékes hatóság felügyelete alá fog tartozni abban a tagállamban, ahol az engedélyt megadták.

A tagállamok nem állapíthatnak meg semmiféle további előírást a fióktelep szervezetével és működésével kapcsolatban az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyekben.

44. cikk

Szolgáltatások nyújtása másik tagállamban

(1) Az a harmadik országbeli vállalkozás, amely a 43. cikk szerinti engedélyt megkapta, az engedélyben szereplő szolgáltatásokat és tevékenységeket más tagállamokban új fióktelepek létesítése nélkül végezheti. E célból a következő információkat kell közölnie annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, ahol a fióktelep létesült:

a)      az a tagállam, amelyben működni szándékozik;

b)      működési programja, ismertetve különösen az általa abban a tagállamban nyújtani szándékozott befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, valamint a kiegészítő szolgáltatásokat.

A fióktelep székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi azt a fogadó tagállam – a 83. cikk (1) bekezdésében kapcsolattartóként kijelölt – illetékes hatóságának. A harmadik országbeli vállalkozás ekkor kezdheti meg a szolgáltatások vagy az érintett szolgáltatások nyújtását a fogadó tagállamban.

Az első albekezdésnek megfelelően közölt adatok bármelyikének változása esetén a harmadik országbeli vállalkozás legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt írásbeli értesítést ad a változásról azon tagállam illetékes hatóságának, ahol a fióktelep létesült. A fióktelep székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja ezekről a változásokról a fogadó tagállam illetékes hatóságát.

A vállalkozás továbbra is annak a tagállamnak a felügyelete alá tartozik, ahol a 43. cikkel összhangban a fióktelep létesült.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

a)      a 41. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett együttműködési megállapodások minimális tartalmát, annak biztosítására, hogy az engedélyt harmadik országbeli vállalkozásoknak kiadó tagállami illetékes hatóságok ezen irányelv szerinti összes felügyeleti jogköreiket gyakorolhassák;

b)      a működési program részletes tartalmát, amint azt a 42. cikk b) pontja előírja;

c)      a fióktelep vezetésére vonatkozó dokumentumok tartalmát, amint azt a 42. cikk c) pontja előírja;

d)      a fióktelep szabad rendelkezésére álló induló tőkére vonatkozó tájékoztatás részletes tartalmát, amint azt a 42. cikk d) pontja előírja.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

(3) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a szóban forgó bekezdésekben előírt információ nyújtására és az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2016. december 31-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fióktelep számára szabadon rendelkezésre álló, elégséges induló tőke értékelési feltételeinek meghatározásával kapcsolatban a fióktelep által végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek, valamint azon ügyfelek típusának figyelembe vételével, akik vagy amelyek számára azokat végzik.

2. szakasz

Az engedélyek nyilvántartásba vétele és visszavonása

45. cikk

Nyilvántartásba vétel

A 41. cikknek megfelelően a tagállamok az engedélyezett vállalkozásokat nyilvántartásba veszik. A nyilvántartás nyilvánosan hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyek végzésére a harmadik országbeli vállalkozások engedéllyel rendelkeznek. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Minden engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t.

Az EÉPH jegyzéket készít az összes harmadik országbeli vállalkozásokról, amelynek engedélye van szolgáltatások és tevékenységek végzésére az Unióban. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre a nem uniós befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és a jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és frissíti azt.

46. cikk

Engedélyek visszavonása

Az illetékes hatóság, amely a 43. cikk szerinti engedélyt megadta, a harmadik országbeli vállalkozásnak kibocsátott engedélyt visszavonhatja, amikor az ilyen vállalkozás:

a)      12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem végzett befektetési szolgáltatásokat vagy nem hajtott végre befektetési tevékenységet, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy ezekben az esetekben az engedély érvényét veszti;

b)      valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

c)      többé nem felel meg az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek;

d)      súlyosan és módszeresen megsértette az ezen irányelv alapján elfogadott, a befektetési vállalkozások működési feltételeit szabályozó és a harmadik országbeli vállalkozásokra alkalmazandó rendelkezéseket;

e)      azon esetek bármelyikének hatálya alá tartozik, ennek az irányelvnek a hatókörén kívül eső ügyekben, amikor a nemzeti jog a visszavonást előírja.

Minden engedély kiadásáról értesíteni kell az EÉPH-t.

A visszavonást a 45. cikk szerint létrehozott jegyzékben 5 éven át közzéteszik.

ê 2004/39/EK

III. CÍM

SZABÁLYOZOTT PIACOK

ê 2004/39/EK

4736. cikk

Engedélyezés és alkalmazandó jog

(1) A tagállamok csak olyan rendszereket engedélyeznek szabályozott piacként, amelyek megfelelnek e cím rendelkezéseinek.

A szabályozott piac engedélye kizárólag akkor adható meg, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy mind a piacműködtető, mind a szabályozott piac rendszerei megfelelnek legalább az e címben megállapított követelményeknek.

Azon jogi személyiségű szabályozott piacok esetében, amelyeket a szabályozott piacon kívüli piacműködtető irányít vagy üzemeltet, a tagállamok meghatározzák, hogy az ezen irányelv szerint a piacműködtetőre háruló különböző kötelezettségek miként oszlanak meg a szabályozott piac és a piacműködtető között.

A szabályozott piac működtetőjének meg kell adnia minden információt, beleértve egyebek között az üzleti tevékenység tervezett fajtáit és a szervezeti felépítést rögzítő működési programot, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy a szabályozott piac az induló engedély időpontjában létrehozott minden szükséges mechanizmust ahhoz, hogy az e cím rendelkezései alapján ráháruló kötelezettségeknek eleget tegyen.

(2) A tagállamok megkövetelik a szabályozott piac működtetőjétől, hogy az illetékes hatóság felügyelete mellett végezze el a szabályozott piac szervezéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatokat. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság rendszeresen vizsgálja felül a szabályozott piacok e cím rendelkezéseinek való megfelelését. Biztosítják azt is, hogy az illetékes hatóságok kísérjék figyelemmel, hogy a szabályozott piacok mindenkor megfelelnek-e az e cím alapján megállapított induló engedély feltételeinek.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a piacműködtető feleljen annak biztosításáért, hogy az általa irányított szabályozott piacok megfelelnek az e címben megállapított összes követelménynek.

A tagállamok azt is biztosítják, hogy a piacműködtető jogosult legyen azon jogokat gyakorolni, amelyek megfelelnek az általa ezen irányelv erejénél fogva irányított szabályozott piac jogainak.

(4) A 2003/6/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül a szabályozott piac rendszerei keretében folytatott kereskedésre irányadó jog a szabályozott piac székhelye szerinti tagállam joga.

(5) Az illetékes hatóság visszavonhatja a szabályozott piacnak kiadott engedélyt, amennyiben a szabályozott piac:

a)      12 hónapon belül nem használja fel engedélyét, arról kifejezetten lemond, vagy nem működött az előző hat hónap során, kivéve, ha az érintett tagállam előírta, hogy ilyen esetekben az engedély érvényét veszti;

b)      az engedélyt hamis nyilatkozatok megtételével vagy más szabálytalan eszközök révén szerezte meg;

c)      már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedélyt megadták;

d)      súlyosan és rendszeresen megsértette az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket;

e)      minden olyan esetben, amelyek vonatkozásában a nemzeti jog a visszavonásról rendelkezik.

ê 2010/78/EU cikk 6.13

(6) Az EÉPH-t bármely engedély visszavonásáról értesíteni kell.

ê 2004/39/EK

4837. cikk

A szabályozott piac irányítására vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac üzletmenetét és műveleteit ténylegesen irányító személyek rendelkezzenek kellően jó hírnévvel, és legyenek kellően tapasztaltak a szabályozott piac megalapozott és megbízható vezetésének és működésének biztosítására. A tagállamok azt is megkövetelik, hogy a szabályozott piac működtetője tájékoztassa az illetékes hatóságot a szabályozott piac üzletmenetét és működését ténylegesen irányító személyek kilétéről és azok későbbi változásáról.

Az illetékes hatóság elutasítja a javasolt változások jóváhagyását, amennyiben objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy e változások lényegesen veszélyeztetik a szabályozott piac megalapozott és megbízható vezetését és működését.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac engedélyezési folyamatában az ezen irányelv feltételei szerint már engedélyezett valamely szabályozott piac üzletmenetét és működését ténylegesen irányító személyt vagy személyeket tekintsék úgy, mint aki/akik megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

ò új szöveg

(1) A tagállamok előírják, hogy bármely piacműködtető vezető testülete minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vezető testület tagjainak különösen a következő követelményeknek kell megfelelniük:

(a) elegendő időt kell fordítaniuk funkcióik ellátására.

Az alábbi kombinációkat nem lehet egyidejűleg betölteni:

i. egy ügyvezető igazgatói tisztséget két nem ügyvezető igazgatói tisztséggel;

ii. négy nem ügyvezető igazgatói tisztséget.

Az egyazon csoporton belüli ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségeket egyetlen igazgatói tisztségnek kell tekinteni.

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik egy piacműködtető vezető testülete tagjának az előző albekezdés szerint engedélyezettnél több igazgatói tisztség betöltését, figyelembe véve az egyéni körülményeket és a befektetési vállalkozás tevékenységeinek természetét, méretét és összetettségét.

(b) a szabályozott piac tevékenységeinek, és különösen a tevékenységekben rejlő fő kockázatoknak a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik.

(c) őszintén, integritással és független gondolkodással cselekszik, hogy szükség esetén a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják.

A tagállamok előírják a piacműködtetők számára, hogy megfelelő erőforrásokat fordítsanak a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére.

(2) A tagállamok előírják, hogy egy szabályozott piac működtetői hozzanak létre egy jelölő bizottságot, amely értékeli az első bekezdésben foglalt rendelkezéseknek való megfelelést, és ajánlásokat tesz, szükség szerint, értékelésük alapján. A jelölő bizottság a vezető testület olyan tagjaiból áll, akik az érintett piacműködtetőben nem látnak el semmilyen vezetői feladatot.

Az illetékes hatóságok engedélyezhetik a piacműködtető számára – figyelembe véve a piacműködtető tevékenységének természetét, méretét és összetettségét –, hogy ne hozzon létre külön jelölő bizottságot.

Ha a nemzeti jog alapján a vezető testületnek nincs hatásköre tagjai kinevezési folyamatában, ez a bekezdés nem alkalmazandó.

(3) A tagállamok előírják a piacműködtetők számára, hogy a vezető testület tagjainak kiválasztási kritériumai között vegyék figyelembe a változatosságot is. A piacműködtetők mindenekelőtt, figyelembe véve a vezető testület méretét, a nemek szerinti, a kor szerinti, a képzettségi, a szakmai és a földrajzi változatosságot előmozdító politikát folytatnak.

(4) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:

(a) a vezető testület tagja által funkcióinak ellátására fordított elegendő idő fogalma az egyéni körülményekkel és a piacműködtető tevékenységeinek természetével, méretével és összetettségével kapcsolatban, amelyet az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, amikor egy vezető testület tagjának engedélyezik az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerint az engedélyezettnél több igazgatói tisztség betöltését;

(b) a vezető testület (1) bekezdés b) pontjában említett megfelelő kollektív tudásának, készségeinek és tapasztalatának fogalma;

(c) a vezető testület tagja (1) bekezdés c) pontjában említett őszinteségének, integritásának és független gondolkodásának fogalma,

(d) a vezető testület tagjainak beiktatására és képzésére fordított megfelelő humán- és pénzügyi erőforrások fogalma;

(e) a vezető testület tagjainak egyik kiválasztási kritériumaként figyelembe veendő változatosság fogalma.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [2014. december 31-éig] benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

(5) A tagállamok a szabályozott piac működtetőjétől megkövetelik, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságot vezető testületének minden egyes tagjának személyazonosságáról és a tagságban bekövetkezett bármiféle változásról, az összes olyan információkkal együtt, amelyek annak megítéléséhez szükségesek, hogy az adott vállalkozás az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelel-e.

(6) A piacműködtető vezető testületének képesnek kell lennie arra, hogy a szabályozott piacot józan és körültekintő módon vezessék, és olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását.

A vezető testület figyelemmel kíséri és rendszeres időközönként értékeli a szabályozott piac szervezetének eredményességét, és esetleges hiányosságok kezelésére megteszi a megfelelő lépéseket.

A vezető testület tagjai, annak felügyeleti feladatkörében, megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek azokhoz az információkhoz és dokumentumokhoz, amelyekre szükségük van a döntéshozatal menedzselésének felügyeletéhez és ellenőrzéséhez.

(7) Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy a szabályozott piac üzletmenetének tényleges irányítására kijelölt személyek megfelelően jó hírnévvel és kellő gyakorlattal rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy a vállalkozás vezetésében javasolt változások veszélyeztetik a megalapozott és megbízható vezetést és a piac integritásának megfelelő figyelembe vételét.

A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac engedélyezési folyamatában az ezen irányelv rendelkezései szerint már engedélyezett valamely szabályozott piac üzletmenetét és működését ténylegesen irányító személyt vagy személyeket tekintsék úgy, mint aki/akik megfelelnek az (1) bekezdésben megállapított követelményeknek.

ê 2004/39/EK

4938. cikk

A szabályozott piac irányítására lényeges befolyást gyakorló személyekkel kapcsolatos követelmények

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az olyan helyzetben lévő személyek, akik közvetve vagy közvetlenül lényeges befolyást gyakorolhatnak a szabályozott piac irányítására, arra alkalmasak legyenek.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac működtetője:

(a) tájékoztassa az illetékes hatóságot a szabályozott piac és/vagy a piacműködtető tulajdoni viszonyairól és különösen bármely olyan fél kilétéről és érdekeltségeinek mértékéről, aki olyan helyzetben van, hogy lényeges befolyást gyakorolhat az irányításra, és ezt az információt tegye közzé;

(b) tájékoztassa az illetékes hatóságot mindazon tulajdonjog-átruházásokról, amelyek folytán változás következhet be azok személyében, akik a szabályozott piac működésére lényeges befolyást gyakorolnak, és ezt az információt tegye közzé.

(3) Az illetékes hatóság elutasítja a szabályozott piacot és/vagy piacműködtetőt ellenőrző érdekeltség tekintetében javasolt változásokat, ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy az veszélyeztetné a szabályozott piac megalapozott és megbízható vezetését.

5039. cikk

Szervezeti követelmények

A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac:

(a) rendelkezzék mechanizmusokkal a szabályozott piac, a szabályozott piac tulajdonosai vagy működtetője érdekei és a szabályozott piac stabil működése közötti bármely összeférhetetlenség világos azonosítására, és annak a szabályozott piac működésére és résztvevőire háruló potenciálisan hátrányos következményeinek kezelésére, különösen, ha az ilyen érdekkonfliktusok akadályozhatják az illetékes hatóság által a szabályozott piacra átruházott bármely feladat ellátását;

(b) legyen megfelelően felszerelt azon kockázatok kezelésére, amelyeknek ki van téve, hogy megfelelő megállapodásokat és rendszereket hozzon létre a működését veszélyeztető összes lényeges kockázat azonosítására, és hatékony intézkedéseket hozzon az ilyen kockázatok csökkentésére;

(c) rendelkezzék szabályokkal a rendszer technikai működésének megalapozott irányítására, hogy megbirkózhasson a rendszerleállás kockázatával, ideértve előre nem látható események hatékony kezelésére vonatkozó megoldásokat is;

(d) rendelkezzen átlátható és megkülönböztetésmentes olyan szabályokkal és eljárásokkal, amelyek a tisztességes és rendezett kereskedésről rendelkeznek, és állapítson meg objektív szempontokat a megbízások hatékony teljesítésére;

(e) hatékony mechanizmusokkal segítse elő a rendszereiben teljesített ügyletek hatékony és határidőben történő véglegesítését;

(f) az engedélyezés időpontjában és folyamatosan is rendelkezzék rendezett működésének elősegítésére kellő pénzügyi forrásokkal, tekintettel a piacon kötött ügyletek jellegére és kiterjedésére, valamint azon kockázatok körére és fokára, amelyeknek ki van téve.

ò új szöveg

51. cikk

A rendszerek rugalmassága, megszakítók és elektronikus kereskedés

(1)        A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek annak biztosítására, hogy kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek, rendelkezzenek elegendő kapacitással csúcsterhelések esetére a megbízások és az üzenetek volumenét illetően, képesek legyenek a szabályos kereskedést biztosítani piaci stressz körülményei között, teljesen bevizsgáltak legyenek annak biztosítására, hogy ezeket a feltételeket teljesítik és az üzletmenet folyamatosságára hatékony mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek biztosítják szolgáltatásaik folyamatosságát, amennyiben a kereskedési rendszerekben váratlan meghibásodás következne be.

(2) A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek az olyan megbízások elutasítására, amelyek előre meghatározott volumeneket vagy árküszöböket meghaladnak, vagy egyértelműen tévesek, és képesnek kell lennie arra, hogy a kereskedést ideiglenesen leállítsa, ha egy pénzügyi eszköznél azon a piacon vagy egy kapcsolódó piacon, rövid időn belül, jelentős árváltozás következett be, valamint – kivételes esetekben – képesnek kell lennie arra, hogy bármely ügyletet töröljön, megváltoztasson vagy korrigáljon.

(3)        A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek annak biztosítására, hogy az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához, ideértve a nem végrehajtott megbízások arányának korlátozását a rendszerbe egy tag vagy résztvevő által bevihető ügyleti megbízásokhoz képest, hogy le tudja lassítani a megbízások áramlását, ha fennáll az a kockázat, hogy a rendszer kapacitása kimerül, és hogy korlátozni tudja a piacon végrehajtható legkisebb árlépésközt.

(4)        A tagállamok előírják az olyan szabályozott piac számára, amely engedélyezi a közvetlen elektronikus hozzáférést, hogy rendelkezzen hatékony rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal annak biztosítására, hogy a tagok és a résztvevők csak akkor biztosíthatnak ilyen szolgáltatásokat, ha ezen irányelv szerinti engedélyezett befektetési vállalkozások, hogy megfelelő kritériumokat állapítottak meg és alkalmaznak azoknak a személyeknek az alkalmasságát illetően, akiknek ilyen hozzáférést biztosíthatnak és hogy a tag vagy résztvevő felelősséget vállal az ilyen szolgáltatás felhasználásával végrehajtott megbízásokért és kötésekért.

A tagállamok azt is előírják, hogy a szabályozott piac állapítson meg megfelelő standardokat az ilyen hozzáférésekre vonatkozó kockázatellenőrzésekre és kereskedési küszöbértékekre, és képes legyen megkülönböztetni, szükség esetén pedig leállítani a közvetlen elektronikus hozzáférést alkalmazó személy megbízásait vagy kereskedését, elkülönítve a tag vagy résztvevő megbízásaitól vagy kereskedésétől.

(5)        A tagállamok előírják a szabályozott piac számára, hogy gondoskodnia kell a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályainak és a díjstruktúráknak az átláthatóságáról, tisztességességéről és megkülönböztetésmentességéről.

(6)        A tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóság által egy szabályozott piachoz intézett kérésre az a szabályozott piac tegye hozzáférhetővé az illetékes hatóság számára az ajánlati könyvvel kapcsolatos adatokat, vagy adjon hozzáférést az illetékes hatóság számára az ajánlati könyvhöz, hogy a kereskedést figyelemmel tudja kísérni.

(7)        A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ebben a cikkben rögzített előírások tekintetében, és különösen a következők tárgyában:

(a) gondoskodjon arról, hogy a szabályozott piacok kereskedési rendszerei rugalmasak legyenek és kellő kapacitással rendelkezzenek;

(b) rögzítse azokat a feltételeket, amelyek esetén a kereskedést le kell állítani, ha jelentős ármozgás következett be egy pénzügyi eszköznél azon a piacon vagy egy kapcsolódó piacon, rövid idő leforgása alatt;

(c) határozza meg a nem végrehajtott megbízások maximális és minimális arányát a szabályozott piacok által elfogadható ügyletekhez képest, és az alkalmazandó minimális árlépésközöket;

(d) alakítson ki ellenőrzési lehetőségeket a közvetlen elektronikus hozzáférés tekintetében;

(e) gondoskodjon arról, hogy a közös ügyintézési helyről végzett szolgáltatások szabályai és a díjstruktúrái tisztességesek és megkülönböztetésmentesek legyenek.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 Helyesbítés, OJ L 45, 2005.2.16., 18. o.

è2 2008/10/EC cikk 1.15(a)

ð új szöveg

5240. cikk

Pénzügyi eszközök bevezetése a kereskedésbe

(1) A tagállamok előírják, hogy a szabályozott piacok világos és átlátható szabályokkal rendelkezzenek a pénzügyi eszközök kereskedésbe történő bevezetésére.

Az ilyen szabályok biztosítják, hogy a szabályozott piacra bevezetett bármely pénzügyi eszközzel lehessen tisztességes, rendezett és hatékony módon kereskedni, illetve az átruházható értékpapírok esetén azok szabadon forgathatók legyenek.

(2) Származtatott eszközök esetén a szabályok különösen azt biztosítják, hogy a származtatott ügylet kialakítása tegye lehetővé annak rendezett árazását és a hatékony kiegyenlítési feltételek meglétét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megállapított kötelezettségeken felül a tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac hozzon létre és tartson fenn hatékony mechanizmusokat annak igazolására, hogy a szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok kibocsátói teljesítik az Ö uniós Õ közösségi jog szerinti kötelezettségeiket az induló, a folyamatos, illetve az eseti közzétételi kötelezettségek tekintetében.

A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac hozzon létre mechanizmusokat, amelyek elősegítik, hogy tagjaik vagy résztvevőik hozzáférhessenek az Ö uniós Õ közösségi jog alapján közzétett információkhoz.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piacok hozzák létre a szükséges mechanizmusokat az általuk kereskedésre engedélyezett pénzügyi eszközök bevezetési követelményeknek való megfelelősége rendszeres felülvizsgálatára.

(5) A valamely szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírt utóbb más szabályozott piacokra is be lehet vezetni, akár a kibocsátó jóváhagyása nélkül is, és összhangban az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, è1 2003. november 4-i ç 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[55] vonatkozó rendelkezéseivel. A kibocsátót a szabályozott piac tájékoztatja arról a tényről, hogy értékpapírjaival az adott szabályozott piacon kereskednek. A kibocsátót nem lehet kötelezni arra, hogy a (3) bekezdés alapján megkövetelt információkat közvetlenül adja meg bármely olyan szabályozott piac számára, amely a kibocsátó értékpapírjait a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezette be.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak egységes alkalmazásának biztosítására a Bizottság végrehajtási intézkedéseket è2 --- ç ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket illetően, ï fogad el, amelyek:

(a) meghatározzák az eszközök különböző osztályainak azon jellemzőit, amelyeket a szabályozott piacnak figyelembe kell vennie annak értékelésekor, hogy az eszközt az (1) bekezdés második albekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő módon bocsátották-e ki a működése szerinti különböző piaci szegmensekben történő kereskedésre történő bevezetés céljából;

(b) tisztázzák azon mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piacnak be kell vezetnie ahhoz, hogy úgy tekintsék, eleget tett annak igazolására vonatkozó kötelezettségének, hogy az átruházható értékpapír kibocsátója teljesíti Ö az uniós Õ a közösségi jog szerinti kötelezettségeit az induló, a folyamatos és az eseti közzétételi kötelezettségek tekintetében;

(c) tisztázzák azokat a mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piacnak létre kell hoznia a (3) bekezdés alapján annak érdekében, hogy segítse tagjait és résztvevőit Ö az uniós Õ a közösségi jog által megállapított feltételek szerint közzétett információhoz való hozzáférésben.

ê 2008/10/EC cikk 1.15(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5341. cikk

Eszközök kereskedésének felfüggesztése, illetve törlésük a kereskedésből

(1) Az illetékes hatóságot az 7250. cikk (12) bekezdésének dj) és ek) pontja szerinti valamely eszköz kereskedésének felfüggesztése vagy az eszköz kereskedésből való törlése követelésére megillető jog sérelme nélkül a szabályozott piac működtetője felfüggesztheti a szabályozott piac szabályainak már meg nem felelő pénzügyi eszköz kereskedését, vagy azt törölheti a kereskedésből, kivéve, ha az ilyen lépés várhatóan súlyosan károsítaná a befektetők érdekeit vagy a piac rendezett működését.

Annak ellenére, hogy a szabályozott piacok működtetői közvetlenül is tájékoztathatják a többi szabályozott piac működtetőjét, Aa tagállamok megkövetelik, hogy azon szabályozott piac működtetője, amely valamely pénzügyi eszköz kereskedését felfüggeszti, vagy azt a kereskedésből törli, e döntését tegye közzé, ð arról tájékoztassa az ugyanazon pénzügyi eszközzel kereskedő többi szabályozott piacot, MTF-et és OTF-et, ï és a lényeges információkat közölje az illetékes hatósággal. Az illetékes hatóság Ö erről Õ tájékoztatja a többi tagállam illetékes hatóságait. ð A tagállamok megkövetelik, hogy az ugyanazzal a pénzügyi eszközzel kereskedő egyéb szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek is felfüggesszék az eszközzel való kereskedést vagy kivonják az adott pénzügyi eszközt a kereskedésből, amennyiben a felfüggesztés vagy a kivonás oka, hogy a kibocsátóról vagy a pénzügyi eszközről nem hoztak nyilvánosságra valamilyen információt, kivéve azokat az eseteket, amikor ez jelentős mértékben sértheti a befektetők érdekeit vagy káros hatással lehet a piac normális működésére. A tagállamok megkövetelik, hogy az egyéb szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek tájékoztassák döntésükről az illetékes hatóságot és az adott pénzügyi eszközzel kereskedő mindegyik szabályozott piacot, MTF-et és OTF-et, magyarázat kíséretében, ha úgy döntöttek, hogy az adott pénzügyi eszközt nem függesztik fel vagy nem vonják ki a kereskedésből. ï

ê 2010/78/EU cikk 6.14 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. Az a hatáskörrel rendelkező hatóság, amely valamely pénzügyi eszköz kereskedelmének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését rendeli el egy vagy több szabályozott piacon, ð MTF-en vagy OTF-en, ï határozatát azonnal közzéteszi, és tájékoztatja az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. A többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának is kérnie kell az ilyen pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését a felügyeletük alatt működő szabályozott piacokon, és MTF-eken ð és OTF-eken ï, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.

ò új szöveg

(3) Az EÉPH kidolgozza azokat a végrehajtás-technikai standardtervezeteket, amelyek meghatározzák az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatás és a közzététel formáját és időpontját

A Bizottság felhatalmazást kap ezeknek a végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének első albekezdésével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben felsorolja azokat a helyzeteket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben említett lényeges kárt jelentenek a befektetői érdekek és belső piac számára, és meghatározzák a kibocsátóra vagy a pénzügyi eszközre vonatkozó információk közzétételének elmaradása miatti, az (1) bekezdésben említett kérdéseket.

54. cikk

Együttműködés és információcsere a szabályozott piacok esetében

(1) A tagállamok előírják, hogy egy pénzügyi eszközkapcsán a szabályozott piac működtetője haladéktalanul tájékoztatja más szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetőit, ha a következőket tapasztalja:

(a) rendellenes kereskedési feltételek;

(b) olyan magatartás, amely visszaélésre utalhat a [MAR hivatkozás hozzáadása] hatókörén belül; és

(c) a rendszer zavarai.

(2) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák azokat a konkrét körülményeket, amelyek az (1) bekezdésben hivatkozott tájékoztatási előírást kiváltják.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

5542. cikk

Hozzáférés a szabályozott piachoz

(1) A tagállamok előírják, hogy a szabályozott piac átlátható és megkülönböztetésmentes, objektív kritériumokon alapuló szabályokat hozzon létre és tartson fenn a szabályozott piachoz való hozzáférés vagy azon a tagság tekintetében.

(2) E szabályok határozzák meg a tagok vagy résztvevők következőkből eredő kötelezettségeit:

(a) a szabályozott piac alapító okirata és igazgatása;

(b) a piacon végzett ügyletekre vonatkozó szabályok;

(c) a piacon működő befektetési vállalkozások, illetve hitelintézetek alkalmazottaira vonatkozó szakmai előírások;

(d) a nem befektetési vállalkozás és hitelintézet tagokra vagy résztvevőkre a (3) bekezdés alapján megállapított feltételek;

(e) a szabályozott piacon kötött ügyletek elszámolásának és kiegyenlítésének szabályai és eljárásai.

(3) A szabályozott piac befogadhat tagként vagy résztvevőként befektetési vállalkozásokat, a 2000/12/EK Ö 2006/48/EK Õ irányelv alapján engedélyezett hitelintézeteket, valamint más személyeket, akik:

(a) kellően jó hírnévvel rendelkeznekmegfelelőek és alkalmasak;

(b) kellő szintű kereskedési képességgel, és alkalmassággal Ö és tapasztalattal Õ rendelkeznek;

(c) adott esetben kielégítő szervezeti megoldásokkal rendelkeznek;

(d) az általuk betölteni kívánt szerephez kellő erőforrásokkal rendelkeznek, figyelembe véve azokat a különféle pénzügyi mechanizmusokat, amelyeket a szabályozott piac létrehozott az ügyletek megfelelő kiegyenlítésének szavatolására.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piacon megkötött ügyletekre a tagok és a résztvevők ne legyenek kötelesek egymással szemben alkalmazni a 2419., a Ö 25. Õ a 2721. és a 2822. cikkben meghatározott kötelezettségeket. A szabályozott piac tagjainak, illetve résztvevőinek azonban alkalmazniuk kell a 2419., a Ö 25. Õ a 2721. és a 2822. cikkben előírt kötelezettségeket ügyfeleik vonatkozásában, amikor a szabályozott piacon ügyfeleik nevében járnak el, megbízásaikat teljesítik.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott piac hozzáférésre és tagságra vonatkozó szabályai rendelkezzenek a befektetési vállalkozások és hitelintézetek közvetlen vagy távoli részvételéről.

(6) A tagállamok további jogszabályi vagy közigazgatási előírások nélkül lehetővé teszik a többi tagállam szabályozott piaca számára, hogy megfelelő mechanizmusokat biztosítsanak területükön annak érdekében, hogy elősegíthessék a területükön letelepedett távoli tagok vagy résztvevők hozzáférését az ilyen piacokhoz, valamint az ott történő kereskedést.

ê 2010/78/EU cikk 6.15

A szabályozott piac tájékoztatja a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát arról a tagállamról, amelyben ilyen mechanizmusokat kívánnak fenntartani. A székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága egy hónapon belül továbbítja ezt az információt azon tagállamnak, amelyben a szabályozott piac ilyen mechanizmusokat kíván biztosítani. Az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkében megállapított eljárásnak és feltételeknek megfelelően az EÉPH hozzáférést kérhet ezekhez az információkhoz.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2008/10/EC cikk 1.16(a)

A szabályozott piac székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatóságának kérésére és ésszerű időn belül tájékoztatást ad a szabályozott piac adott tagállamban letelepedett tagjai vagy résztvevői kilétéről.

(7) A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piac működtetője rendszeresen küldje meg a szabályozott piac tagjainak és résztvevőinek jegyzékét a szabályozott piac illetékes hatóságának.

5643. cikk

A szabályozott piac szabályai és más jogszabályi kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piacok hatékony mechanizmusokat és eljárásokat hozzanak létre és tartsanak fenn annak rendszeres figyelemmel kísérésére, hogy a szabályaikat tagjaik, illetve résztvevőik betartják. A szabályozott piacok figyelemmel kísérik tagjaik vagy résztvevőik rendszereikben teljesített ügyleteit Ö és megbízásait Õ annak érdekében, hogy azonosítsák e szabályok megszegéseit, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy az olyan magatartást, amely piaci visszaélést eredményezhet.

(2) A tagállamok megkövetelik, hogy a szabályozott piacok működtetői a szabályozott piac illetékes hatóságának jelentsék be szabályaik lényeges megszegéseit, a szabálytalan kereskedési feltételeket vagy az olyan piaci magatartást, amely piaci visszaélést eredményezhet. A tagállamok azt is megkövetelik a szabályozott piacot működtető befektetési vállalkozásoktól és piacműködtetőktől, hogy késedelem nélkül juttassák el a vonatkozó információkat a piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálat és felelősségre vonás tekintetében hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és nyújtsanak teljes körű támogatást e hatóságnak a rendszerein keresztül vagy rendszereiben előforduló piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatban és felelősségre vonásban.

44. cikk

Kereskedés előtti átláthatósági követelmények a szabályozott piacok számára

(1) A tagállamok megkövetelik legalább azt, hogy a szabályozott piacok tegyék közzé folyó vételi és eladási árfolyamaikat, valamint a kereskedésre bevezetett, rendszereikben meghirdetett részvényárfolyamokra megnyilvánuló kereskedési érdeklődés mélységét. A tagállamok megkövetelik, hogy ezt az információt ésszerű üzleti feltételek mellett a szokásos kereskedési időben folyamatosan bocsássák a nagyközönség rendelkezésére.

A szabályozott piacok ésszerű üzleti feltételek mellett és megkülönböztetéstől mentesen hozzáférést biztosíthatnak a 27. cikk alapján jegyzéseik közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az első albekezdés szerinti információ közzétételére alkalmaznak.

(2) A tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben meghatározott esetekben eltekinthetnek a szabályozott piac kötelezettségétől az (1) bekezdésben említett információ közzététele vonatkozásában a piaci modell vagy a megbízások típusa és nagyságrendje alapján. Az illetékes hatóságok különösen az adott részvény vagy részvényfajta szokásos piaci nagyságrendjéhez képest nagyobb ügyletek tekintetében tekinthetnek el e kötelezettségtől.

(3) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság è1 --- ç végrehajtási intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

              a) a közzéteendő vételi és eladási árfolyamok vagy kijelölt piacvezetői jegyzések terjedelme, valamint az ilyen árfolyamok mellett a kereskedési érdeklődés mértéke;

              b) azon megbízások nagyságrendje vagy fajtája, amelyek esetében a (2) bekezdés alapján el lehet tekinteni a kereskedés előtti közzétételtől;

              c) az a piaci modell, amelynek esetében a (2) bekezdés szerinti kereskedés előtti közzétételtől el lehet tekinteni, és különösen a kötelezettségnek valamely szabályozott piac által működtetett olyan kereskedési módszerekre való alkalmazhatósága, amelyekkel a szabályozott piac szabályai alapján szabályozott piacon kívül megállapított árfolyamokra hivatkozással vagy időszakos aukción kötnek ügyleteket.

ê 2008/10/EC cikk 1.16(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.17(a)

45. cikk

Kereskedés utáni átláthatósági követelmények a szabályozott piacok számára

(1) A tagállamok megkövetelik legalább azt, hogy a szabályozott piacok tegyék közzé a kereskedésre bevezetett részvényeikkel folytatott ügyletek árfolyamát, nagyságrendjét és időpontját. A tagállamok megkövetelik, hogy az összes ilyen ügylet adatait ésszerű üzleti alapon és a valós időhöz képest a lehető legkorábban tegyék közzé.

A szabályozott piacok ésszerű üzleti feltételek mellett, megkülönböztetéstől mentesen hozzáférést biztosíthatnak a 28. cikk alapján részvényügyleteik adatainak közzétételére kötelezett befektetési vállalkozások számára azon mechanizmusokhoz, amelyeket az első albekezdés szerinti információ közzétételére alkalmaznak.

(2) A tagállamok előírják, hogy az illetékes hatóság engedélyezheti a szabályozott piacoknak, hogy fajtájuk vagy nagyságrendjük alapján az ügyletek adatainak halasztott közzétételéről rendelkezzenek. Az illetékes hatóságok a halasztott közzétételt különösen olyan ügyletek tekintetében engedélyezhetik, amelyek az adott részvény vagy részvényosztály szokásos piaci nagyságrendjéhez képest nagyobbak. A tagállamok megkövetelik a szabályozott piacoktól, hogy szerezzék meg az illetékes hatóság előzetes jóváhagyását a kereskedési adatok halasztott közzétételére javasolt szabályaikhoz, valamint megkövetelik, hogy e szabályokról a piaci résztvevőket és a befektető nagyközönséget egyértelműen tájékoztassák.

(3) A pénzügyi piacok hatékony és rendezett működésének, valamint az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítására a Bizottság è1 --- ç végrehajtási intézkedéseket fogad el a következők tekintetében:

              a) azon információk terjedelme és tartalma, amelyeket a nagyközönség számára elérhetővé kell tenni;

              b) azon feltételek, amelyek alapján a szabályozott piac a kereskedési adatok halasztott közzétételéről rendelkezhet, valamint azon szempontok, amelyeket alkalmazni kell annak eldöntése során, hogy melyek azok az ügyletek, amelyeknek nagyságrendjük vagy az érintett részvény típusa folytán a halasztott közzététele megengedett.

ê 2008/10/EC cikk 1.17(b)

Mivel az első albekezdésben említett intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 2004/39/EK

5746. cikk

A központi partnerre, illetve az elszámolási és kiegyenlítési megállapodásokra vonatkozó rendelkezések

(1) A tagállamok nem akadályozhatják meg a szabályozott piacokat abban, hogy megfelelő megállapodásokat kössenek egy másik tagállam központi partnerével, elszámolóházával vagy elszámolási rendszerével abból a célból, hogy rendszereikben a piaci résztvevők által végrehajtott összes vagy néhány ügylet elszámolását és/vagy kiegyenlítését biztosítsák.

(2) A szabályozott piac illetékes hatósága nem élhet ellenvetéssel egy másik tagállamban lévő központi partner, elszámolóház és/vagy elszámolási rendszer használata miatt, kivéve, ha ez bizonyíthatóan szükséges az adott szabályozott piac rendezett működésének fenntartásához, figyelembe véve a 3934. cikk (2) bekezdésében az elszámolási rendszerekre megállapított feltételeket.

Az illetékes hatóság a szükségtelen kettős ellenőrzés elkerülése érdekében figyelembe veszi a nemzeti központi bankok mint az elszámolási és kiegyenlítési rendszerek felügyeleti szervei, illetve az ilyen rendszerekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező más felügyeleti hatóságok által az elszámolási és kiegyenlítési rendszer tekintetében már ellátott felügyeletet.

ê 2010/78/EU cikk 6.16

5847. cikk

A szabályozott piacok jegyzéke

Minden tagállam létrehozza azon szabályozott piacok jegyzékét, amelyek vonatkozásában ez a tagállam a székhely szerinti tagállam, és továbbítja a jegyzéket a többi tagállamnak és az EÉPH-nak. Hasonlóképpen tájékoztatást kell adni a jegyzékben bekövetkező valamennyi változásról. Az EÉPH saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja a szabályozott piacok összesített jegyzékét.

ò új szöveg

IV. CÍM

POZÍCIÓLIMITEK ÉS JELENTÉSTÉTEL

59. cikk

Pozíciólimitek

(1) A tagállamok biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői, ahol árualapú származtatott termékeket a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek, alkalmazzanak korlátokat azoknak a szerződéseknek a számára, amelyeket az adott piac tagjai vagy résztvevői egy bizonyos időtartamon belül bevihetnek, vagy ezzel egyenértékű hatást eredményező alternatív mechanizmusokat – például pozíciókezelés automatikus felülvizsgálati küszöbökkel, amelyeket a következők miatt kell alkalmazni:

(a) a likviditás támogatása;

(b) piaci visszaélés megelőzése, vagy;

(c) a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek támogatása.

A limiteknek vagy mechanizmusoknak átláthatóaknak és megkülönböztetésmenteseknek kell lenniük, meghatározva azokat a személyeket, akikre vonatkoznak és az esetleges felmentéseket, valamint figyelembe véve a piaci szereplők jellegét és összetételét és azt, hogyan használják a kereskedésbe bevitt szerződéseket. Világos mennyiségi küszöbértékeket kell meghatározniuk, mint például a szerződések személyenként maximálisan megengedett száma, figyelembe véve az alapul szolgáló árupiac jellemzőit, ideértve a termelés, a fogyasztás és a piacra való elszállítás irányait.

(2) A szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek tájékoztatják illetékes hatóságaikat a limitek vagy mechanizmusok részleteiről. Az illetékes hatóság ugyanezeket az információkat az EÉPH tudomására hozza, amely azokat közzéteszi és a weboldalán adatbázist tart fenn, a hatályos limited és mechanizmusok összefoglalóival.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a limiteket vagy alternatív mechanizmusokat az egy személy által egy bizonyos időtartamon belül bevihető szerződések számát illetően, valamint az (1) bekezdésnek megfelelően létrehozott alternatív mechanizmusok ezzel egyenértékű szükséges hatásait és a mentességek feltételeit. A limiteknek vagy alternatív mechanizmusoknak figyelembe kell venniük az (1) bekezdésben hivatkozott feltételeket és a szabályozott piacok, az MTF-ek és az OTF-ek által meghatározott limiteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott limitek vagy alternatív mechanizmusok is elsőbbséget élveznek az illetékes hatóságok által meghozott minden más intézkedéssel szemben ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének g) pontja alapján.

(4) Az illetékes hatóságok nem állapíthatnak meg a (3) bekezdés alapján meghatározottnál korlátozóbb limiteket és alternatív mechanizmusokat, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor azok objektív módon indokoltak és arányosan, figyelembe véve a konkrét piac likviditását és a piac szabályszerű működését. A korlátozások egy hat hónapot meg nem haladó kezdeti időszakra érvényesek, a vonatkozó illetékes hatóság weboldalán történő közzététel időpontjától számítva. Az ilyen korlátozás megújítható további, alkalmanként a hat hónapot nem meghaladó időszakokra, ha a korlátozás indokai továbbra is érvényesülnek. Amennyiben a korlátozás a hathavi időtartam elteltét követően nem kerül meghosszabbításra, az automatikusan hatályát veszti.

Amikor az elfogadottnál korlátozóbb intézkedéseket alkalmaznak, a (3) bekezdés alapján, az illetékes hatóságok értesítik az EÉPH-t. Az értesítésben indokolni kell a korlátozóbb intézkedéseket. Az EÉPH 24 órán belül kiad egy véleményt arról, hogy szükségesnek tartja-e az intézkedést a kivételes eset kezeléséhez. A véleményt az EÉPH weboldalán közzéteszik.

Amikor egy illetékes hatóság olyan intézkedést tesz, amely ellentétes az EÉPH véleményével, weboldalán azonnal közzé tesz egy közleményt, amely teljes mértékben elmagyarázza azokat az okait, amelyek miatt így járt el.

60. cikk

Pozíciók jelentése, a kereskedők kategóriái szerint

(1) A tagállamok biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek, ahol árualapú származtatott termékeket vagy kibocsátási egységeket, vagy azok származtatott termékeit a kereskedésbe bevezetik vagy azokkal kereskednek:

(a) heti jelentést hoznak nyilvánosságra, a kereskedők különböző kategóriái szerint összesített pozíciókkal, a platformjaikon kereskedett pénzügyi eszközökre, a (3) bekezdésnek megfelelően;

(b) az illetékes hatóságnak átadják a teljes körű bontást bármely vagy az összes piaci tag vagy szereplő pozícióiról, ideértve az ügyfeleik nevében, kérés alapján tartott pozíciókat.

Az a) pontban lefektetett kötelezettség csak akkor érvényesül, amikor mind a kereskedők száma, mind egy adott pénzügyi eszköz nyitott pozícióinak mértéke bizonyos minimális küszöbértékeket meghalad.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett közzététel lehetővé tételéhez a tagállamok a szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek tagjait és résztvevőit kérik, hogy a vonatkozó kereskedési helyszínnek jelentsék pozícióik adatait, valós időben, ideértve azokat a pozíciókat is, amelyeket ügyfeleik nevében tartanak.

(3) A tagokat, résztvevőket és azok ügyfeleit a szabályozott piac, MTF vagy OTF szerint, kereskedőként kell besorolni, főtevékenységük jellege szerint, figyelembe véve a vonatkozó engedélyeket, a következőképpen:

(a) a 2004/39/EK irányelvben meghatározott befektetési vállalkozások, vagy a 2006/48/EK irányelvben meghatározott hitelintézet;

(b) befektetési alapok, akár a 2009/65/EK irányelvben meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), akár a 2011/61/EK irányelvben meghatározott alternatív alapkezelő társaság;

(c) egyéb pénzügyi intézmények, ideértve a 2009/138/EK irányelvben meghatározott biztosítási vállalkozásokat és viszontbiztosítási vállalkozásokat, és a 2003/41/EK irányelvben meghatározott, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket;

(d) kereskedelmi vállalkozások;

(e) a kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében a 2003/87/EK irányelv szerinti megfelelési kötelezettségekkel rendelkező működtetők.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelentésekben meg kell adni a hosszú és rövid pozíciók számát, a kereskedők kategóriája szerint, az előző jelentés óta abban bekövetkezett változásokat, az összes nyitott pozíciók százalékos arányát minden kategóriára, és a kereskedők számát minden kategóriában.

(4) Az EÉPH kidolgozza a végrehajtás-technikai standardtervezeteket az (1) bekezdés a) pontjában említett jelentések formátumának és a (2) bekezdéssel összhangban megadott tájékoztatás tartalmának meghatározásához.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [XXX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

A kibocsátási egységek vagy azok származtatott termékei esetében a jelentéstétel a 2003/87/EK irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszer) szerinti megfelelési kötelezettségeket nem érinti.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 94. cikk szerinti intézkedések tekintetében, amelyek meghatározzák az (1) bekezdés utolsó albekezdésében említett küszöbértékeket és finomítják a tagok, résztvevők és ügyfelek a (3) bekezdésben említett kategóriáit.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 95. cikkel összhangban lévő intézkedések tekintetében, amelyek meghatározzák, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett összes jelentést az EÉPH számára egy meghatározott heti időpontig kell megküldeni, hogy azt az utóbbi központilag közzétegye.

ò új szöveg

V. Cím

Adatjelentési szolgáltatások

1. szakasz

Engedélyezés követelménye

(1) A tagállamok megkövetelik, hogy az I. melléklet D. szakaszában ismertetett adatjelentési szolgáltatások végzése, szokásos elfoglaltságként vagy üzleti tevékenységként előzetes engedélyhez legyen kötve, e szakasz rendelkezéseivel összhangban. Az ilyen engedélyt a székhely szerinti tagállamnak a 69. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatósága adja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérve a tagállamok engedélyezik bármely piacműködtetőnek valamely APA, CTP és ARM adatjelentési szolgáltatásának működtetését, amennyiben az előzetes vizsgálat szerint megfelelnek e cím rendelkezéseinek. Az ilyen szolgáltatást az engedélyükben szerepeltetni kell.

(3) A tagállamok valamennyi adatjelentési szolgáltatót nyilvántartanak. A nyilvántartás a nyilvánosság számára hozzáférhető, és információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre az adatjelentési szolgáltatás engedéllyel rendelkezik. A jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Minden engedélyről értesíteni kell az EÉPH-t.

Az EÉPH jegyzéket készít az Unióban működő összes adatjelentési szolgáltató adatairól. A jegyzék információkat tartalmaz azon szolgáltatásokról vagy tevékenységekről, amelyekre az adatjelentési szolgáltatás engedéllyel rendelkezik, és a jegyzéket rendszeresen naprakésszé kell tenni. Az EÉPH e jegyzéket saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja.

Amennyiben egy hatáskörrel rendelkező hatóság a 64. cikkel összhangban visszavont egy engedélyt, ezt a visszavonást a jegyzékben 5 éven át közzéteszik.

62. cikk

Az engedély terjedelme

(1) A székhely szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy az engedély meghatározza azt az adatjelentési szolgáltatást, amelynek végzésére az adatjelentési szolgáltató engedélyt kapott. Az adatjelentési szolgáltató, amennyiben üzleti tevékenységét további adatjelentési szolgáltatásokra akarja kiterjeszteni, kérelmet nyújt be engedélyének kiterjesztésére.

(2) Az engedély az egész Unióra érvényes, és lehetővé teszi, hogy az adatjelentési szolgáltató azokat a szolgáltatásokat, amelyekre az engedélyt megkapta, az Unióban bárhol végezze.

63. cikk

Az engedélyek megadásának és a kérelmek elutasításának eljárásai

(1) Az illetékes hatóság nem adja meg az engedélyt mindaddig, amíg teljes mértékben meg nem győződik arról, hogy a kérelmező az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekben foglalt valamennyi követelménynek eleget tesz.

(2) Az adatjelentési szolgáltatónak meg kell adnia mindazon információkat, beleértve egyebek között a tervezett műveletek típusát és a szervezeti felépítést meghatározó üzleti tervet, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy az adatjelentési szolgáltató az eredeti engedély időpontjában minden szükséges intézkedést megtett ahhoz, hogy az e cím rendelkezései szerinti kötelezettségeinek megfeleljen.

(3) A kérelmezőt a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül tájékoztatni kell arról, hogy az engedélyt megadták-e.

(4) Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák:

(a) a (2) bekezdés értelmében az illetékes hatóságok számára nyújtandó információkat, az üzleti tervet is ideértve;

(b) a 65. cikk (4) bekezdése szerinti tájékoztatásban szereplő információkat.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(5) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgoz ki a (2) bekezdésben és a 65. cikk (4) bekezdésében előírt információ nyújtására és az értesítésre szolgáló egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31-ig] benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke cikkével összhangban történő elfogadására.

64. cikk

Engedélyek visszavonása

Az illetékes hatóság az adatjelentési szolgáltatónak kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató:

(a) 12 hónapon belül nem használja fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem végzett adatjelentési szolgáltatásokat, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy ezekben az esetekben az engedély érvényét veszti;

(b) valótlan nyilatkozatok tételével, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

(c) többé nem felel meg az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek;

(d) súlyosan és módszeresen megsértette ezen irányelv rendelkezéseit.

65. cikk

Az adatjelentési szolgáltatók vezető testületére vonatkozó előírások

(1) Az illetékes hatóságok előírják, hogy bármely adatjelentési szolgáltató vezető testülete minden tagjának mindenkor kellően jó hírnévvel kell rendelkeznie, elegendő ismeret, készség és tapasztalat birtokában kell lennie és elegendő időt kell feladatai ellátására fordítania.

A vezető testület az adatjelentési szolgáltató tevékenységeinek megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vezető testület minden egyes tagja őszintén, integritással és független gondolkodással cselekszik, hogy szükség esetén a felső vezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják.

Amennyiben egy piacműködtető egy APA, egy CTP vagy egy ARM működtetésére kér engedélyt, és az APA, a CTP vagy az ARM vezető testületének tagjai megegyeznek a szabályozott piac vezető testületének tagjaival, e személyeknek meg kell felelniük az első albekezdésben megállapított követelményeknek.

(2) Az EÉPH iránymutatásokat dolgoz ki az (1) bekezdésben ismertetett vezető testület tagjai alkalmasságának felmérésére, figyelembe véve az általuk betöltött különböző szerepköröket és feladatköröket.

(3) A tagállamok az adatjelentési szolgáltatótól megkövetelik, hogy tájékoztassa az illetékes hatóságot vezető testületének minden egyes tagjáról és a tagságban bekövetkezett bármiféle változásról, az összes olyan információkkal együtt, amelyek annak megítéléséhez szükségesek, hogy az adott gazdálkodó egység az e cikk (1) bekezdésének megfelel-e.

(4) Az adatjelentési szolgáltatás vezető testületének képesnek kell lennie arra, hogy a gazdálkodó egységet józan és körültekintő módon vezessék, és olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfelek érdekeit.

(5) Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, ha nincs meggyőződve arról, hogy az adatjelentési szolgáltató üzletmenetének tényleges irányítására kijelölt személy vagy személyek megfelelően jó hírnévvel rendelkeznek, vagy ha objektív és bizonyítható indokok állnak fenn annak vélelmezésére, hogy a szolgáltató vezetésében javasolt változások veszélyeztetik a megalapozott és megbízható vezetést, az ügyfeleik érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembe vételét.

2. szakasz

Feltételek a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) számára

66. cikk

Szervezeti követelmények

(1) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy egy APA-nak rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 19. és 20. cikke szerinti információk, ésszerű üzleti alapon történő, nyilvánosságra hozatalához, a valós időhöz olyan közel, amennyire csak ez lehetséges. A tájékoztatást ingyenesen, az ügylet közzététele után 15 perccel elérhetővé kell tenni. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy az APA-nak képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan és konzisztens módon terjessze ezeket az információkat, olyan megoldással, ami biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan formátumban, amely megkönnyíti a más forrásokból származó hasonló adatokkal való összevonást.

(2) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy ez az APA az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, tényleges igazgatási mechanizmusokat működtesse és gondozza.

(3) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy az az APA rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, józan biztonsági mechanizmusokkal, minimalizálja az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és előzze meg az információ kiszivárgását annak közzététele előtt. Annak az APA-nak megfelelő erőforrásokat kell tartani és rendelkeznie kell tartalékrendszerekkel ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni tudja és fenn tudja azokat tartani.

(4) A székhely szerinti állam előírja az APA számára, hogy rendelkezzen olyan rendszerekkel, amelyek hathatósan ellenőrzik a kereskedési jelentéseket, azok teljeskörűsége szempontjából, azonosítják a kihagyásokat és a nyilvánvaló hibákat, és kérik az ilyen, hibás jelentések újraküldését.

(5) Az (1) bekezdés következetes harmonizációja érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki a közös formátumok, adatstandardok és technikai mechanizmusok meghatározásához, amelyek megkönnyítik az (1) bekezdésben említett információk összevonását.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket […]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap a 94. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek tisztázzák, mi képez ésszerű üzleti alapot az (1) bekezdésben említett tájékoztatás nyilvánossá tételéhez.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, a következők meghatározására:

(a) azok az eszközök, amelyek révén egy APA megfelelhet az (1) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

(b) az (1) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalma.

3. szakasz

Feltételek az összevont adattárolási szolgáltatók (CTP-k) számára

67. cikk

Szervezeti követelmények

(1) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy egy CTP–nek rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 5. és 19. cikke szerint nyilvánosságra hozott információk ésszerű üzleti alapon történő gyűjtésére, azok összevonására egy folyamatos adatfolyammá és ennek a tájékoztatásnak a közzétételére a valós időhöz olyan közel, amennyire csak ez lehetséges technikailag, ésszerű üzleti alapon, ideértve legalább a következő adatokat:

(a) a pénzügyi eszközazonosítója;

(b) az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

(c) az ügylet volumene;

(d) az ügylet időpontja;

(e) az ügylet bejelentésének időpontja;

(f) az ügylet árjelzése;

(g) a kereskedési helyszín, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy egyéb esetben a „tőzsdén kívüli” kód;

(h) értelemszerűen egy olyan jelzés, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

A tájékoztatást ingyenesen, az ügylet közzététele után 15 perccel elérhetővé kell tenni. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a CTP-nek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan és konzisztens módon terjessze ezeket az információkat, olyan megoldással, ami biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan formátumokban, amelyek könnyen hozzáférhetőek és felhasználhatóak a piaci szereplők számára.

(2) A székhely szerinti tagállam egy CTP számára előírja, hogy rendelkezzen a megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/… [MiFIR] rendelet 9. és 20. cikke szerint nyilvánosságra hozott információk ésszerű üzleti alapon történő gyűjtésére, azok összevonására egy folyamatos adatfolyammá és ennek a tájékoztatásnak a közzétételére a valós időhöz olyan közel, amennyire csak ez lehetséges technikailag, ésszerű üzleti alapon, ideértve legalább a következő adatokat:

(a) a pénzügyi eszköz azonosítója vagy azonosító jellemzői;

(b) az ár, amelyen az ügyletet megkötötték;

(c) az ügylet volumene;

(d) az ügylet időpontja;

(e) az ügylet bejelentésének időpontja;

(f) az ügylet árjelzése;

(g) a kereskedési helyszín, ahol az ügyletet végrehajtották, vagy egyéb esetben a „tőzsdén kívüli” kód;

(h) értelemszerűen egy olyan jelzés, amely jelzi, hogy az ügyletre különleges feltételek vonatkoztak.

A tájékoztatást ingyenesen, az ügylet közzététele után 15 perccel elérhetővé kell tenni. A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a CTP-nek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan és konzisztens módon terjessze ezeket az információkat, olyan megoldással, ami biztosítja az információhoz való gyors hozzáférést, megkülönböztetésmentes alapon, és olyan általánosan elfogadott formátumokban, amelyek interoperábilisak és könnyen hozzáférhetőek és felhasználhatóak a piaci szereplők számára.

(3) A székhely szerinti tagállam előírja a CTP számára, hogy a szolgáltatott adatok összevonása legalább a szabályozott piacok, az MTF-ek, az OTF-ek és az APA-k esetében, valamint a pénzügyi eszköz esetében a (8) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén történjen meg.

(4) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy a CTP az összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, tényleges igazgatási mechanizmusokat működtessen és gondozzon. Ezen belül egy APA adatjelentési szolgáltatását működtető piacműködtető vagy személy, aki vagy amely egy összevont adattárolást is működtet, minden összegyűjtött információt megkülönböztetésmentes módon kezel, és megfelelő mechanizmusokat működtet és tart fenn a különböző üzleti funkciókra.

(5) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy az a CTP rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, józan biztonsági mechanizmusokkal, és minimalizálja az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és előzze meg az információ kiszivárgását annak közzététele előtt. A székhely szerinti állam előírja, hogy a CTP-nek megfelelő erőforrásokat kell tartani és rendelkeznie kell tartalékrendszerekkel ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni tudja és fenn tudja azokat tartani.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés következetes összehangolásának biztosítására az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az adatstandardokat és formátumokat a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 5., 9., 19. és 20. cikkének megfelelően közzéteendő információkhoz, ideértve az eszköz azonosítóját, árát, mennyiségét, az időpontot, az árjelzést, a helyszín azonosítóját és azoknak a konkrét körülményeknek a jelzését, amelyek az ügyletekre vonatkoztak, valamint azokat a technikai megállapodásokat, amelyek az információk hatékony és konzisztens terjesztését elősegítik, olyan módon, ami biztosítja, hogy a piaci szereplők számára könnyen hozzáférhető és felhasználható lesz, amint azt az (1) és (2) bekezdés jelzi, ideértve azokat a további szolgáltatásokat, amelyeket a CTP elvégezhet, növelve a piac hatékonyságát.

Az EÉPH az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket, a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 5. és 19. cikke szerint közzétett információkra vonatkozóan […]-ig, a(z) …/…/EU [MiFID] rendelet 9. és 20. cikke szerinti információkra vonatkozóan […]-ig nyújtja be a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap a 94. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek tisztázzák, mi képez ésszerű üzleti alapot az (1) és a (2) bekezdésben említett adatokhoz való hozzáférés biztosításához.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására:

(a) azok az eszközök, amelyek révén egy CTP megfelelhet az (1) és (2) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségnek;

(b) az (1) és a (2) bekezdés szerint közzétett tájékoztatás tartalma.

(c) azok a kereskedési helyszínek és APA-k és pénzügyi eszközök, amelyek adatait az adatfolyamban biztosítani kell;

(d) más eszközök, amelyek biztosítják, hogy a különböző CTP-k által közzétett adatok konzisztensek legyenek és lehetővé váljon az átfogó feltérképezés és a más forrásokból származó hasonló adatokra utaló kereszthivatkozások alkalmazása.

4. szakasz

Feltételek a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (ARM) számára

Szervezeti követelmények

68. cikk

(1) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy egy ARM-nek rendelkeznie kell megfelelő szabályozásokkal és mechanizmusokkal a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 23. cikke szerinti információk jelentéséhez, olyan gyorsan, amennyire csak lehetséges, és nem később, mint a következő munkanap végéig. Az ilyen információkat a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 23. cikkében rögzített követelményeknek megfelelően, ésszerű üzleti alapon kell biztosítani.

(2) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy ez az ARM az ügyfelekkel kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzésére kidolgozott, tényleges igazgatási mechanizmusokat működtesse és gondozza.

(3) A székhely szerinti tagállam előírja, hogy ez az ARM rendelkezzen az információk továbbítására használt eszközök biztonságát garantáló, józan biztonsági mechanizmusokkal, minimalizálja az adatsérülés és a jogosulatlan hozzáférés kockázatát, és előzze meg az információ kiszivárgását annak közzététele előtt. A székhely szerinti állam előírja, hogy az ARM-nek megfelelő erőforrásokat kell tartani és rendelkeznie kell tartalékrendszerekkel ahhoz, hogy szolgáltatásait mindenkor kínálni tudja, és fenn tudja azokat tartani.

(4) A székhely szerinti állam előírja az ARM számára, hogy rendelkezzen olyan rendszerekkel, amelyek hathatósan ellenőrzik az ügyletjelentéseket azok teljeskörűsége szempontjából, azonosítják a kihagyásokat és a nyilvánvaló hibákat, és kérik az ilyen hibás jelentések újraküldését.

(5) A Bizottság elfogadhat – a 34. cikknek megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – olyan intézkedéseket, amelyek tisztázzák, mi képez ésszerű üzleti alapot az (1) bekezdésben említett információkról való beszámoláshoz.

ê 2004/39/EK

VIIV. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK

I. FEJEZET

KIJELÖLÉS, HATÁSKÖRÖK ÉS JOGORVOSLATI ELJÁRÁSOK

6948. cikk

Az illetékes hatóságok kijelölése

ê 2010/78/EU cikk 6.17(a)

ð új szöveg

(1) Minden tagállam kijelöli azokat a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, amelyek feladata az ezen irányelvben ð és a …/…/EU rendelet (MiFIR) különböző rendelkezéseiben ï előírt feladatok ellátása. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát az egyes feladatok ellátásáért felelős hatáskörrel rendelkező hatóságokról, illetve az ilyen feladatok esetleges megosztásáról.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságoknak állami hatóságoknak kell lenniük, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy más jogalanyokra is át lehet ruházni feladatokat, ha arról az 5. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (2) bekezdése és a 23. cikk (4) bekezdése kifejezetten rendelkezik.

A feladatoknak az (1) bekezdésben említett hatóságoktól eltérő szervezetekre történő esetleges átruházása nem érintheti sem a hatósági jogkörök, sem az ítélkezési jogkörök gyakorlását. A tagállamok megkövetelik, hogy a hatáskör-átruházás előtt az illetékes hatóságok minden ésszerű intézkedést hozzanak meg annak biztosítására, hogy az a szervezet, amelyre feladatokat ruháznak át, rendelkezik az összes feladat hatékony végrehajtásához szükséges kapacitással és erőforrásokkal, valamint hogy az átruházás kizárólag akkor valósulhasson meg, ha létrehozták az átruházott feladatok ellátásának világosan meghatározott és dokumentált keretét, amely tartalmazza az ellátandó feladatokat, valamint azok végrehajtásának feltételeit. Az említettE feltételeknek tartalmazniuk kell egy olyan kikötést, amely kötelezi az adott szervezetet arra, hogy oly módon járjon el és hozzon létre szervezetet, hogy elkerülhesse az összeférhetetlenséget, illetve hogy az átruházott feladatok ellátása során tudomására jutott információt ne használja fel tisztességtelenül vagy a verseny korlátozására. Az ezen irányelv, illetve végrehajtási intézkedései betartásának felügyeletéért minden esetben az (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt illetékes hatóság vagy hatóságok viselik a végső felelősséget.

ê 2010/78/EU cikk 6.17(b)

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait minden, a hatáskörök átruházására vonatkozó esetlegesen általuk megkötött megállapodásról, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is.

ê 2010/78/EU cikk 6.17(c)

(3) Az EÉPH a saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja az (1) és (2) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok jegyzékét.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

7049. cikk

Együttműködés egy adott tagállam hatóságai között

Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki ezen irányelv rendelkezéseinek érvényesítésére, az ilyen hatóságok szerepeit világosan meg kell határozni, és azok kötelesek szorosan együttműködni.

Valamennyi tagállam megköveteli, hogy legyen együttműködés az ezen irányelv alkalmazásában illetékes hatóságok, valamint a hitelintézetek és más pénzügyi intézmények, a nyugdíjalapok, az ÁÉKBV-k, a biztosítási és viszontbiztosítási közvetítők, valamint a biztosítóintézetek felügyeletéért az adott tagállamban felelős illetékes hatóságok között.

A tagállamok megkövetelik, hogy az illetékes hatóságok cseréljék ki az összes olyan információt, amely kötelezettségeik és feladataik ellátásához alapvető fontosságú vagy lényeges.

7150. cikk

Az illetékes hatóságoknak biztosítandó hatáskörök

(1) Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. A nemzeti jogszabályok keretei által meghatározott korlátokon belül az ilyen hatásköröket a következők szerint gyakorolják:

a)      közvetlenül; vagy

b)      más hatóságokkal együttműködésben; vagy

c)      saját felelősségük alapján olyan jogalanyokra történő átruházással, amelyekre a 6948. cikk (2) bekezdésének megfelelően ruháztak át feladatokat; vagy

d)      a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóságok megkeresése útján.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatásköröket a nemzeti joggal összhangban kell gyakorolni, és azoknak legalább az alábbi jogokat kell tartalmazniuk:

(a) hozzáférés bármely formájú bármely Ö , a felügyelettel összefüggő feladatok teljesítése szempontjából releváns Õ dokumentumhoz, valamint arról másolat készítése;

(b) információkérés bármely személytől, és szükség szerint a személy beidézése és kikérdezése az információ megszerzése céljából;

(c) helyszíni vizsgálatok elvégzése;

(d) a befektetési vállalkozásoknál vezetett meglévő telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérése ð , amennyiben okkal feltételezhető, hogy a nyilvántartásokban a vizsgálat tárgya szempontjából releváns, bizonyító erejű adatok szerepelhetnek a befektetési vállalkozás ezen irányelvből fakadó kötelezettségeinek esetleges megszegésére nézve; a nyilvántartás adatai azonban nem érinthetik a kapcsolódó kommunikáció tartalmát; ï

e) bármely, az ezen irányelv végrehajtására elfogadott rendelkezéssel ellentétes gyakorlat megszüntetésének előírása;

f) eszközök befagyasztásának és/vagy elkobzásának kérelmezése;

eg) szakmai tevékenység folytatásától ideiglenes eltiltás kérelmezése;

fh) információadás megkövetelése az engedélyezett befektetési vállalkozások és szabályozott piacok könyvvizsgálóitól;

i) bármely fajtájú intézkedés elfogadása annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacok folyamatosan feleljenek meg a jogszabályok előírásainak;

j) valamely pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés felfüggesztésének előírása;

k) valamely pénzügyi eszköz kereskedésből történő kivonásának előírása, függetlenül attól, hogy azzal szabályozott piacon vagy más kereskedési rendszerben kereskednek;

gl) ügyek büntetőeljárásra utalása;

hm)    ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtásának engedélyezése könyvvizsgálók vagy szakértők számára.

i)        információkérés beleértve bármely személytől a pozíció vagy a származtatott termék, illetve a mögöttes piacon bármilyen eszköz vagy kötelezettség révén vállalt kitettség méretére és rendeltetésére vonatkozó összes vonatkozó dokumentáció bekérését.

(3) Ha a nemzeti jogszabályok értelmében a (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott rögzített telefonálással vagy más adattal kapcsolatos forgalomra irányuló kérés esetén szükség van az igazságügyi hatóság engedélyére, az engedélyt kérelmezni kell. Az ilyen jellegű engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

(4) Ennek a cikknek megfelelően a felügyeleti és vizsgálati hatáskör gyakorlása során gyűjtött személyes adatokat a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell feldolgozni.

ò új szöveg

72. cikk

Az illetékes hatóságok rendelkezésére álló jogorvoslatok

(1) Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan felügyeleti jogorvoslati lehetőséggel, amely feladataik ellátásához szükséges. A nemzeti jogi kereteik által biztosított korlátokon belül ezeket a jogorvoslati lehetőségeket a következőképpen használhatják fel:

(a) a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet rendelkezéseivel és ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezésekkel ellentétes gyakorlat vagy magatartás abbahagyásának, valamint annak megkövetelése, hogy az ilyen gyakorlatot vagy magatartást újból megismételjék;

(b) vagyontárgyak zárolásának és/vagy lefoglalásának indítványozása;

(c) bármilyen típusú intézkedés elfogadása annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozások és a szabályozott piacok továbbra is megfeleljenek a jogi előírásoknak;

(d) felfüggesztés indítványozása egy pénzügyi eszköz kereskedésében;

(e) egy pénzügyi eszköz kereskedésből való eltávolításának indítványozása, akár szabályozott piac piacról van szó, akár más kereskedési mechanizmusokról;

(f) kérés bármely személyhez, aki a 71. cikk (2) bekezdésének i. pontja szerint információkat szolgáltatott, hogy a következőkben tegyen lépéseket a pozíció vagy a kitettség mértékének csökkentésére;

(g) bármely személy vagy személyek osztályának korlátozása arra való képességükben, hogy árualapú származtatott termékkel foglalkozzanak, ideértve megkülönböztetésmentes limitek bevezetését a pozíciókra vagy az ilyen származtatott szerződések számára, olyan alaptermék vonatkozásában, amelyekkel a személyek bármely osztálya foglalkozhat egy megadott időszak folyamán, amikor ez azért szükséges, hogy az érintett piacok integritását és szabályos működését megőrizzék;

(h) nyilvános közlemények kibocsátása.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

7351. cikk

Közigazgatási szankciók

(1) Az engedély visszavonására irányuló eljárások, valamint a tagállamok büntetőszankciók megállapítására irányuló jogának sérelme nélkül Aa tagállamok nemzeti jogukkal összhangban biztosítják, hogy ð illetékes hatóságaik ï meghozhassákmeg lehessen hozni a szükséges közigazgatási ð szankciókat és ï intézkedéseket illetve közigazgatási szankciókat lehessen kiszabni azon személyekkel szemben, akik felelősek az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott ð nemzeti rendelkezéseknek vagy a(z) …/…/EU rendeletben (MiFIR) foglalt rendelkezéseknek a ï be nem tartásáért ð , illetve betartathassák azokat. ï A tagállamok biztosítják, hogy ezen intézkedések hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.

(2) A tagállamok megállapítják az 50. cikkben szabályozott vizsgálatban való együttműködés elmulasztása miatt alkalmazandó szankciókat.

ò új szöveg

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ha kötelezettségek vonatkoznak a befektetési vállalkozásokra és piacműködtetőkre, hogy jogsértés esetén közigazgatási szankciókat és intézkedéseket lehessen alkalmazni a befektetési vállalkozások és piacműködtetők vezető testületének tagjaival és bármely más egyénnel szemben, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

ê 2004/39/EK (új szöveg)

(3) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy az illetékes hatóság nyilvánosságra hozhat bármely intézkedést vagy szankciót, amelyet az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezések megsértése miatt kiró, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan kárt okozna az érintett feleknek.

ê 2010/78/EU cikk 6.18

(34) A tagállamok minden évben összesítő tájékoztatást bocsátanak az EÉPH rendelkezésére az (1) és (2) bekezdéssel összhangban hozott és kivetett valamennyi közigazgatási intézkedésről, illetve szankciókról.

(45) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánosságra hozott egy közigazgatási intézkedést vagy egy szankciót, erről egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti.

(56) Amennyiben a közzétett szankciók egy, az ezen irányelvnek megfelelően engedélyezett befektetési vállalkozásra vonatkoznak, az EÉPH az 5. cikk (3) bekezdése szerint létrejött befektetési vállalkozás nyilvántartásában hivatkozást tüntet fel a közzétett szankcióra.

ò új szöveg

74. cikk

A szankciók közzététele

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a(z) …/…/EU(MiFIR) rendelet rendelkezéseinek vagy az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a megsértése esetén kiszabott szankciót vagy intézkedést haladéktalanul közzétegye, beleértve a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek azonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé a szankciókat.

75. cikk

Breach of authorisation requirement and other breaches

(1) Ez a cikk a következőkre alkalmazandó:

a)           az 5. cikket megsértve, engedély megszerzése nélkül befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek végzése szakmai alapon,szokásos elfoglaltságként vagy üzleti tevékenységként;

b)           a 11. cikk (1) bekezdésének első albekezdését megsértve, befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett megszerzése vagy ilyen befolyásoló részesedésnek egy befektetési vállalkozásban való közvetlen vagy közvetett további növelése, aminek eredményeképpen a szavazati jogoknak vagy birtokolt tőkerészesedésnek az aránya elérné vagy meghaladná a 20, 30 vagy 50 %-ot vagy a befektetési vállalkozás leányvállalatává válna (a továbbiakban: a szándékolt részesedésszerzés) anélkül, hogy írásban értesítenék annak a befektetési vállalkozásnak az illetékes hatóságait, amelyben a szerző fél befolyásoló részesedés megszerzésére vagy ilyen részesedés növelésére törekszik;

c)           a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdését megsértve, egy befektetési vállalkozásban lévő befolyásoló részesedés közvetett vagy közvetlen elidegenítése vagy a befolyásoló részesedés csökkentése, aminek következtében a szavazati jogok vagy a birtokolt tőkerészesedés aránya 20, 30 vagy 50% alá csökkenne, vagy aminek következtében a befektetési vállalkozás megszűnne leányvállalat lenni, anélkül, hogy az illetékes hatóságokat írásban értesítenék;

d)           a 8. cikk b) pontját megsértve, egy befektetési vállalkozás valótlan nyilatkozatok révén, vagy más szabálytalan eszköz igénybevételével szerezte meg az engedélyt;

e)           egy befektetési vállalkozás nem felel meg a 9. cikk (1) bekezdése szerint a vezető testületre alkalmazandó előírásoknak;

f)            egy befektetési vállalkozás vezető testülete nem teljesíti a 9. cikk (6) bekezdése szerinti kötelezettségeit;

g)           a 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdését megsértve, egy befektetési vállalkozás, miután a tudomására jut a tőkéjét érintő bármely olyan részesedésszerzés, illetve -elidegenítés, amelynek következtében a részesedés a 11. cikk (1) bekezdésében említett küszöbértékek egyikét meghaladja vagy az alá csökken, nem tájékoztatja az illetékes hatóságokat az ilyen részesedésszerzésről, illetve –elidegenítésről;

h)           a 11. cikk (3) bekezdésének második albekezdését megsértve, egy befektetési vállalkozás nem tájékoztatja évente legalább egyszer az illetékes hatóságokat a befolyásoló részesedéseket birtokló részvényesek, illetve tagok nevéről és az általuk birtokolt részesedések nagyságáról;

i)            egy befektetési vállalkozás nem teljesíti a 16. és 17. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírt szervezeti követelményt;

j)            egy befektetési vállalkozás nem végzi el a 23. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírtak szerint az összeférhetetlenség feltárását, megelőzését, kezelését és közzétételét;

k)           egy MTF vagy OTF nem alakítja ki a 18., 19. és 20. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírt szabályokat, eljárásokat és mechanizmusokat vagy nem teljesíti azok utasításait;

l)            egy befektetési vállalkozás ismételten elmulasztja a 24. és 25. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban előírt tájékoztatást vagy beszámolást az ügyfeleknek, és nem teljesíti az alkalmasság vagy megfelelőség felmérésével kapcsolatos kötelezettségeit;

m)          egy befektetési vállalkozás, a 19. cikk (5) és (6) bekezdését átültető nemzeti rendelkezésekkel ellentétesen, díjakat, jutalékokat vagy bármiféle pénzbeli juttatást fogad el;

n)           egy befektetési vállalkozás ismételten elmulasztja, hogy a 27. cikket és a 28. cikket átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban az ügyfelek számára a lehető legjobb eredményt érje el a megbízások teljesítésekor, és elmulasztja az előírt mechanizmusok kialakítását;

o)           szabályozott piacot működtet, engedély megszerzése nélkül, a 47. cikket megsértve;

p)           egy befektetési vállalkozás vezető testülete elmulasztja a 48. cikk (6) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítését;

q)           egy szabályozott piac vagy egy piacműködtető nem rendelkezik az 50. cikket átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelő mechanizmusokkal, rendszerekkel, szabályokkal és eljárásokkal, és nincs elegendő pénzügyi erőforrása;

r)            egy szabályozott piac vagy egy piacműködtető nem rendelkezik az 51. cikket átültető nemzeti rendelkezéseknek megfelelő rendszerekkel, eljárásokkal, mechanizmusokkal és szabályokkal, és nem biztosít hozzáférést az adatokhoz;

s)            a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 3., 5., 7. vagy 9. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalt ismételten elmulasztó szabályozott piac, piacműködtető vagy befektetési vállalkozás;

t)            a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 13., 17., 19. vagy 20. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalt ismételten elmulasztó befektetési vállalkozás;

u)           az ügyletek a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet rendelet 23. cikke szerinti, az illetékes hatóságoknak történő bejelentését ismételten elmulasztó befektetési vállalkozás;

v)           olyan pénzügyi szerződő fél vagy nem pénzügyi szerződő fél, amely nem a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet24. cikke szerinti kereskedési helyszíneken kereskedik származtatott termékekkel;

w)          olyan központi szerződő fél, amely nem ad hozzáférést elszámolási szolgáltatásaihoz a(z) …/…/EU [MiFIR] rendelet 28. cikkének megfelelően;

x)           olyan szabályozott piac, piacműködtető vagy befektetési vállalkozás, amely nem adja meg a hozzáférést a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 29. cikke szerinti adatbetáplálásokhoz;

y)           olyan központi szerződő fél, amely nem ad hozzáférést elszámolási szolgáltatásaihoz a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 30. cikkének megfelelően;

z)            egy befektetési vállalkozás, amely a(z) …/…/EU[MiFIR] rendelet 32. cikke alapján kivetett tiltások és korlátozások megsértésével forgalmaz vagy értékesít pénzügyi eszközöket vagy végez bizonyos típusú pénzügyi tevékenységet, vagy alkalmaz egy gyakorlatot.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben az alkalmazható közigazgatási szankciók és intézkedések magukban foglalják legalább a következőket:

a)           nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)           végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c)           befektetési vállalkozás esetében az intézmény engedélyének visszavonása a 8. cikknek megfelelően;

d)           a befektetési vállalkozás vezető testülete bármely tagjának vagy bármely természetes személynek, akit felelősnek tartanak, az ideiglenes eltiltása a befektetési vállalkozáson belüli feladatok ellátásától;

e)           egy jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évében elért éves forgalmának akár 10%-át kitevő közigazgatási pénzbírság; ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétele;

f)            természetes személy esetében legfeljebb 5 000 000 EUR közigazgatási pénzbírság, vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben az ezen irányelv hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékben;

g)           közigazgatási pénzbírság a jogsértésből származó haszon összegének legfeljebb kétszereséig, ha a haszon meghatározható.

Amikor a jogsértésből eredő haszon meghatározható, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a maximális szint ne legyen alacsonyabb, mint a haszon összegének kétszerese.

76. cikk

Szankciók hatékony alkalmazása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, többek között:

a)           a jogsértés súlyosságát és időtartamát;

b)           a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértékét;

c)           a felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét;

d)           a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)           harmadik feleknek a jogsértés által okozott veszteségét, amennyiben meghatározható;

f)            a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintjét;

g)           a felelős természetes vagy jogi személy általi korábbi jogsértéseket.

(2) Az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok szintjéről.

77. cikk

A jogsértések jelentése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre, amelyekkel ösztönzik a jelentéstételt az illetékes hatóságoknak a.../... [MiFID] rendelet rendelkezéseinek vagy az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseknek a megsértéséről.

A rendelkezéseknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a)           a jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások;

b)           a pénzügyi intézményen belüli jogsértést bejelentő pénzügyi intézményi alkalmazottak megfelelő védelme;

c)           a személyes adatok védelme a jogsértést jelentő személyt és a jogsértésért feltételezetten felelős természetes személyt érintően egyaránt, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően.

(2) A tagállamok előírják a pénzügyi intézmények számára, hogy legyenek megfelelő eljárásaik, hogy az alkalmazottaik egy meghatározott csatornán keresztül belsőleg jelenthessék a jogsértéseket.

78. cikk

Tájékoztatás benyújtása az EÉPH-nak a szankciókkal kapcsolatban

(1) A tagállamok minden évben összesítő tájékoztatást bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 73. cikkel összhangban kiszabott valamennyi közigazgatási intézkedésről és közigazgatási szankcióról. Az EÉPH ezeket az információkat éves jelentésében nyilvánosságra hozza.

(2) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánosságra hozott egy közigazgatási intézkedést vagy egy közigazgatási szankciót, erről a tényről egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti. Amennyiben a közzétett közigazgatási intézkedés vagy közigazgatási szankció egy befektetési vállalkozásra vonatkozik, az EÉPH az 5. cikk (3) bekezdése szerint létrejött befektetési vállalkozás nyilvántartásában hivatkozást tüntet fel a közzétett szankcióra.

(3) Az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásának eljárásairól és formáiról.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [XX]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

7952. cikk

A fellebbezés joga

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ð a(z) …/…/EU rendelet (MiFIR) rendelkezései vagy ï az ezen irányelv szerint elfogadott törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések alapján meghozott minden határozathoz megfelelő indokolást fűzzenek, és az ellen Ö bíróság előtt fellebbezéssel lehessen élni Õ bírósághoz lehessen fordulni. A Ö bíróság előtti fellebbezés Õ hoz való fordulás jogát alkalmazni kell az olyan engedély iránti kérelem esetében is, amely tartalmazza az összes előírt információt, de a benyújtástól számított hat hónapon belül arról nem hoztak határozatot.

(2) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a fogyasztók érdekében az alábbi testületek közül a nemzeti jogban meghatározottak szerint egy vagy több a nemzeti joggal összhangban Ö szintén Õ eljárást indíthasson a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek előtt annak biztosítására, hogy ð …/…/EU rendelet [MiFIR] és ï az ezen irányelv végrehajtására irányuló nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák:

(a) köztestületek vagy képviselőik;

(b) fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a fogyasztók védelméhez;

(c) szakmai szervezetek, amelyeknek jogos érdeke fűződik a tagjaik védelmében történő eljáráshoz.

8053. cikk

A befektetői panaszok intézésének bíróságon kívüli mechanizmusa

(1) A tagállamok ösztönzik ð biztosítják ï a befektetési vállalkozások által nyújtott befektetési és kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezésére vonatkozó hatékony és eredményes panasz-, illetve jogorvoslati eljárások létrehozását, adott esetben meglévő testületek felhasználásával. ðA tagállamok ezenkívül biztosítják, hogy az összes befektetési vállalkozás csatlakozzon egy vagy több ilyen, panasz- és jogorvoslati eljárást végrehajtó testülethez. ï

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen testületek ð a többi tagállam hasonló testületeivel aktívan együttműködjenek a határon átnyúló jogviták megoldása során ï. törvényi vagy rendeleti rendelkezések ne akadályozzák az ilyen testületeket a hatékony együttműködésben.

ê 2010/78/EU cikk 6.19

(3) A hatáskörrel rendelkező hatóságok értesítik az EÉPH-t azokról az (1) bekezdésben említett panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek joghatóságuk alatt rendelkezésre állnak.

Az EÉPH saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja a bíróságon kívüli mechanizmusok összesített jegyzékét.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

8154. cikk

Szakmai titoktartás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy szakmai titoktartási kötelezettség kösse az illetékes hatóságokat, mindazon személyeket, akik az illetékes hatóságok vagy azon szervezetek számára munkát végeznek vagy végeztek, amelyekre a 6948. cikk (2) bekezdése szerint feladatokat ruháztak át, valamint az illetékes hatóságok által utasított könyvvizsgálókat és szakértőket. A feladataik ellátása során tudomásukra jutott bizalmas információt nem adhatják ki semmilyen más személynek vagy hatóságnak, az olyan összefoglalt vagy összesített formát kivéve, amelyből az egyes befektetési vállalkozások, piacműködtetők, szabályozott piacok vagy más személyek nem azonosíthatók, a büntetőjogi hatálya alá tartozó Ö nemzetközi követelmények Õ esetek vagy ezen irányelv más rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2) Amennyiben valamely befektetési vállalkozás, piacműködtető vagy szabályozott piac ellen csődeljárást vagy kötelező felszámolási eljárást indítanak, a harmadik feleket nem érintő bizalmas információkat a polgári vagy kereskedelmi eljárásokban ki lehet adni, ha az szükséges az eljárás lefolytatásához.

(3) A büntetőjogi Ö nemzeti követelmények Õ hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül az illetékes hatóságok, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek ezen irányelv alapján bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel; az illetékes hatóságok esetében ezen irányelv hatályán belül, más hatóságok, testületek, természetes vagy jogi személyek esetében kizárólag arra a célra, amelyre az ilyen információkat számukra biztosították, és/vagy kifejezetten az ilyen hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó közigazgatási vagy bírósági eljárások keretében. Amennyiben azonban az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület vagy személy hozzájárul, az információkat fogadó hatóság azt más célra is felhasználhatja.

(4) Az ezen irányelv alapján fogadott, kicserélt vagy továbbított valamennyi bizalmas információra a szakmai titoktartás tekintetében e cikkben megállapított feltételek vonatkoznak. Azonban ez a cikk nem akadályozza meg az illetékes hatóságokat abban, hogy az ezen irányelvvel és más, a befektetési vállalkozásokra, hitelintézetekre, nyugdíjalapokra, ÁÉKBV-kre, biztosítási és viszontbiztosítási közvetítőkre, biztosítóintézetekre, szabályozott piacokra vagy piacműködtetőkre vonatkozó irányelvekkel összhangban más módon, az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak.

(5) Ez a cikk nem gátolja az illetékes hatóságokat abban, hogy nemzeti jogukkal összhangban olyan bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak, amelyet nem valamely másik tagállam illetékes hatóságától kaptak.

8255. cikk

Kapcsolat a könyvvizsgálókkal

(1) A tagállamok legalább azt megkövetelik, hogy bármely feljogosított személy, aki a számviteli dokumentumok kötelező könyvvizsgálatának elvégzéséért felelős személyek működésének engedélyezéséről szóló, 1984. április 10-i 84/253/EGK nyolcadik tanácsi irányelv[56] alapján valamely befektetési vállalkozás számára az egyes típusú társaságok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv[57] 51. cikkében, a 83/349/EGK irányelv 37. cikkében vagy a 85/611/EGK Ö 2009/65/EK Õ irányelv 7331. cikkében meghatározott feladatot, vagy bármely más, törvény által előírt feladatot lát el, legyen köteles az illetékes hatóságoknak azonnal beszámolni minden olyan tényről, illetve az ilyen vállalkozást érintő határozatról, amelyről az ilyen személy feladatai ellátása során tudomást szerez, és amely várhatóan:

(a) azon törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések lényeges megsértését képezi, amelyek az engedélyezésre irányadó feltételeket állapítanak meg, vagy amelyek kifejezetten a befektetési vállalkozások tevékenységeinek folytatására vonatkoznak;

(b) érinti a befektetési vállalkozás folyamatos működését;

(c) a könyvvizsgálói záradék megadásának megtagadásához vagy fenntartással történő megadásához vezet.

Az ilyen személy ugyancsak köteles bejelentést tenni az azon vállalkozással kapcsolatban az első albekezdésben említett feladatai végrehajtása során tudomására jutott minden olyan tényről és határozatról, amely szoros kapcsolatban áll azzal a befektetési vállalkozással, amelynél az ilyen személy ezt a feladatot ellátja.

(2) A 84/253/EGK irányelv értelmében engedélyezett személyek jóhiszemű bejelentése az (1) bekezdésben említett minden tényről vagy határozatról az illetékes hatóságok felé nem képezi az információk átadására vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozás megsértését, és ezért az ilyen személyek semmilyen módon nem felelősek.

II. FEJEZET

ê 2010/78/EU cikk 6.20

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EGYES TAGÁLLAMOK HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGAI KÖZÖTT ÉS AZ EÉPH

ê 2004/39/EK

8356. cikk

Együttműködési kötelezettség

(1) A tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek egymással minden olyan esetben, amikor ez az ezen irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, felhasználva hatáskörüket, függetlenül attól, hogy azt ezen irányelv vagy a nemzeti jog határozza meg.

Az illetékes hatóság együttműködik a többi tagállam illetékes hatóságaival. Különösen információt cserélnek és együttműködnek minden vizsgálati és felügyeleti tevékenységben.

ê 2010/78/EU cikk 6.21(a)

Az együttműködés és különösen az információcsere elősegítése és felgyorsítása érdekében a tagállamok ezen irányelv céljaira egyetlen hatáskörrel rendelkező hatóságot jelölnek ki kapcsolattartó pontként. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az EÉPH-t és a többi tagállamot azon hatóságok nevéről, amelyeket kijelöltek az információváltásra irányuló megkeresések fogadására, illetve az e bekezdés szerinti együttműködésre. Az EÉPH saját honlapján közzéteszi és naprakész állapotban tartja ezen hatóságok jegyzékét.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

(2) Ha a fogadó tagállam értékpapírpiacainak helyzetére figyelemmel a fogadó tagállamban a kialakult mechanizmusokkal rendelkező szabályozott piac ð , MTF vagy OTF ï műveletei az adott fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából lényegi fontosságúvá váltak, a szabályozott piac székhelye szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai arányos együttműködési mechanizmust hoznak létre.

(3) A tagállamok meghozzák a szükséges közigazgatási és szervezeti intézkedéseket az (1) bekezdésben előírt segítségnyújtás elősegítése érdekében.

Az illetékes hatóságok akkor is felhasználhatják hatásköreiket az együttműködés céljára, ha a vizsgált magatartás nem ütközik az adott tagállam hatályos szabályozásába.

ê 2010/78/EU cikk 6.21(b)

(4) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság jó okkal feltételezi, hogy a felügyelete alá nem tartozó szervezetek egy másik tagállam területén ezen irányelv rendelkezéseivel ellentétesen járnak vagy jártak el, erről a lehető legrészletesebben tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t. A tájékoztatott hatáskörrel rendelkező hatóság meghozza a szükséges intézkedést. Tájékoztatja az értesítő hatáskörrel rendelkező hatóságot és az EÉPH-t az intézkedés eredményéről, valamint a lehetséges mértékben a lényeges közbenső fejleményekről. Ez a bekezdés nem sértheti az értesítő hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörét.

ò új szöveg

(5) Az (1) és (4) bekezdés sérelme nélkül, az illetékes hatóságok értesítik az EÉPH-t vagy más illetékes hatóságokat a következő adatokról:

(a) bármely kérésről egy pozíció vagy kitettség méretének csökkentésére a 72. cikk (1) bekezdésének f) pontja alapján;

(b) bármely limitről a személyek arra való képességére, hogy egy eszközbe befektessenek, a 72. cikk (1) bekezdésének g) pontja alapján.

Az értesítés szükség szerint tartalmazza a 72. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló kérelem adatait, ideértve a címzett személy vagy személyek személyazonosságát és a kérelem okait, valamint a 72. cikk (1) bekezdésének g) pontján alapulóan bevezetett limitek hatókörét, ideértve az érintett személyt vagy személyek osztályát, az alkalmazandó pénzügyi eszközöket, esetleges mennyiségi intézkedéseket vagy küszöbértékeket, mint például az egy személy által köthető szerződések számát a limit elérése előtt, bármely kivételt e szabály alól és annak okait.

Az értesítéseket legkevesebb 24 órával a lépések vagy intézkedések szándékok szerinti érvénybe lépése előtt közzé kell tenni. Kivételes körülmények között, amikor a 24 órával előbb adott értesítés nem lehetséges, az illetékes hatóság az értesítést 24 óránál rövidebb időn belül is közzéteheti az intézkedés szándékok szerinti érvénybe lépése vagy megújítása előtt.

Amikor egy tagállam illetékes hatósága kap egy e bekezdés szerinti értesítést, intézkedést hozhat a 72. cikk (1) bekezdésének f) vagy g) pontja szerint, amennyiben meggyőződött arról, hogy az intézkedés szükséges a másik illetékes hatóság célkitűzésének eléréséhez. Az illetékes hatóság akkor is küld értesítést ennek a bekezdésnek megfelelően, amikor intézkedésekre tesz javaslatot.

Amikor egy lépés a) vagy b) szerint nagykereskedői energiatermékekkel kapcsolatos, az illetékes hatóságnak a 713/2009/EK rendelet szerint létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökséget is értesítenie kell.

(6) A kibocsátási egységekkel kapcsolatban az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük az azonnali és aukciós piacok felügyeletében illetékes közjogi intézményekkel és illetékes hatóságokkal, nyilvántartási tisztviselőkkel és a 2003/87/EK irányelvnek való megfelelőség felügyeletével megbízott egyéb közjogi szervekkel annak érdekében, hogy azok konszolidált áttekintést nyerjenek a kibocsátási egységek piacairól.

ê 2004/39/EK

è1 2008/10/EC cikk 1.18(a)

è2 2008/10/EC cikk 1.18(b)

ð új szöveg

(75) A (2) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság è1 --- ç végrehajtási ð A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedéseket érintően, amelyek ï megállapítják azon ismérveket intézkedéseket fogadhat el azon ismérvek megállapítására, amelyek alapján a szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei lényeges fontosságúnak tekinthetők az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából. è2 Mivel az ilyen intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemei kiegészítésével annak módosítására irányulnak, azokat a 64. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ç

ê 2010/78/EU cikk 6.21(c) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(76) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a (2) bekezdésében említett együttműködési mechanizmusokhoz.

ðAz EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

è1 2010/78/EU cikk 6.22(a)

8457. cikk

è1 (1) ç A tagállam illetékes hatósága kérheti a másik tagállam illetékes hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy más vizsgálatban. Az olyan befektetési vállalkozások esetében, amelyek valamely szabályozott piac távoli tagjai, a szabályozott piac illetékes hatósága fordulhat közvetlenül hozzájuk, ilyen esetben azonban megfelelően tájékoztatja a távoli tag székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

Ha az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló kérelmet kap, hatáskörének keretein belül:

a)      maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy

b)      megengedi, hogy a kérelmező hatóság hajtsa végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy

c)      lehetővé teszi könyvvizsgálók vagy szakértők számára, hogy elvégezzék az ellenőrzést vagy vizsgálatot.

ê 2010/78/EU cikk 6.22(b) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A felügyeleti gyakorlatok konvergenciája érdekében az EÉPH részt vehet a felügyeleti kollégiumok tevékenységeiben, ideértve a két vagy három hatáskörrel rendelkező hatóság által az 1095/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban közösen végzett helyszíni ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat.

(3) Az (1) bekezdés következetes harmonizációja érdekében Aaz EÉPH szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozhat ki a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti tevékenységekben, helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködése során egymás között kicserélendő információk pontos meghatározása céljából.

ðAz EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

Az (1) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében ð 4. ï Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a hatáskörrel rendelkező hatóságok felügyeleti tevékenységekben, helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban való együttműködéséhez.

ðAz EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az elsőa harmadik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

8558. cikk

Információcsere

(1) Az 8356. cikk (1) bekezdésének megfelelően ezen irányelv céljaira kapcsolattartó pontként kijelölt tagállami illetékes hatóságok haladéktalanul átadják egymásnak a 6948. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóságoknak az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

Az ezen irányelv alapján más illetékes hatóságokkal információt cserélő illetékes hatóságok a közlés időpontjában jelezhetik, hogy az ilyen információ kifejezett hozzájárulásuk nélkül nem tehető közzé, amely esetben az ilyen információt kizárólag arra a célra lehet kicserélni, amelyhez az ilyen hatóságok beleegyezésüket adták.

(2) A kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóság az (1) bekezdés, illetve az 8255. cikk és a 9263. cikk alapján fogadott információt továbbíthatja a 7449. cikkben említett hatóságoknak. Az információt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem továbbíthatja az információt más testületeknek vagy természetes és jogi személyeknek, és az információt kellően indokolt körülmények kivételével kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyhez az ilyen hatóságok hozzájárultak. Ez utóbbi esetben a kapcsolattartó pont azonnal tájékoztatja az információt küldő kapcsolattartó pontot.

(3) A 7449. cikkben említett hatóságok, valamint az e cikk (1) bekezdése vagy az 8255. és a 9263. cikk alapján bizalmas információt fogadó más testületek vagy természetes és jogi személyek az információt kizárólag feladataik ellátása során használhatják fel, elsősorban:

(a) annak ellenőrzésére, hogy a befektetési vállalkozások tevékenységének megkezdésére vonatkozó feltételek teljesülnek-e, valamint, hogy elősegítsék a vállalkozás üzleti magatartásának figyelemmel kísérését összevont vagy nem összevont alapon, különös tekintettel a 93/6/EGK irányelvben meghatározott tőkemegfelelési követelményekre, az igazgatási és számviteli eljárásokra, valamint a belső ellenőrzési mechanizmusokra;

(b) a kereskedési helyek megfelelő működésének figyelemmel kísérésére;

(c) szankciók kirovására;

(d) az illetékes hatóságok határozataival szembeni közigazgatási fellebbezések során;

(e) az 7952. cikk alapján kezdeményezett bírósági eljárásokban; vagy

(f) az 8053. cikkben szabályozott, a befektetői panaszok kezelésének bíróságon kívüli mechanizmusaiban.

ê 2010/78/EU cikk 6.23(a) (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az információcsere során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

ð Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2010/78/EU cikk 6.23(b)

(5) Sem ez a cikk, sem az 8154., vagy a 9263. cikk rendelkezései nem akadályozzák a hatáskörrel rendelkező hatóságot abban, hogy a feladatai ellátásához szükséges titkos információkat továbbítsa az EÉPH-nak, az Európai Rendszerkockázati Testületnek (a továbbiakban: ERKT), a központi bankoknak, a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak, mint monetáris hatóságoknak, illetve adott esetben más, a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóságoknak; hasonlóképpen az ilyen hatóságok vagy testületek nem akadályozhatók meg abban, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak az ezen irányelvben előírt feladataik ellátásához szükséges információkat átadják.

ê 2010/78/EU cikk 6.24 (kiigazított szöveg) (kiigazított szöveg)

86. cikk

Jogi kötőerővel bíró közvetítői szerep

Ö (1) Õ A hatáskörrel rendelkező hatóságok értesíthetik az EÉPH-t egy adott helyzetről, amennyiben az alábbiak egyikéhez kapcsolódó megkeresést elutasítottak vagy nem jártak el ésszerű időben:

a)      az 8457. cikkben meghatározott felügyeleti tevékenység, helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzése; vagy

b)      az 8558. cikkben meghatározott információcsere.

Ö (2) Õ Az első Ö (1) Õ bekezdésben említett helyzetben az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően járhat el, az 8759a. cikkben az információk átadására előírt megkeresés teljesítésének megtagadásával kapcsolatos lehetőségek, valamint az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban történő eljárása lehetőségének sérelme nélkül.

ê 2004/39/EK

8759. cikk

Az együttműködés megtagadása

Az illetékes hatóság csak abban az esetben tagadhatja meg az 8857. cikkben a vizsgálat, a helyszíni ellenőrzés vagy a felügyeleti tevékenység végrehajtásában előírt együttműködés iránti kérelem teljesítését, illetve az 8558. cikkben előírt információcserét, ha:

a) az ilyen vizsgálat, helyszíni ellenőrzés, felügyeleti tevékenység vagy információcsere hátrányosan érintheti a címzett állam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét;

ab) azonos tevékenységek és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást az adott tagállamban;

bc)    azonos személyek és tevékenységek tekintetében az adott tagállamban már jogerős ítélet született.

ê 2010/78/EU cikk 6.25

Az ilyen elutasítás esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság megfelelően értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot és az EÉPH-t a lehető legrészletesebb információk nyújtásával.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg) (kiigazított szöveg)

8860. cikk

Hatóságok közötti Kkonzultáció az engedély megadása előtt

(1) Konzultálni kell az érintett másik tagállam illetékes hatóságaival Ö az alábbiakban felsorolt Õ következő befektetési vállalkozások engedélyének megadása előtt:

a)      másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata; vagy

b)      másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)      ha a vállalkozás felett az ellenőrzést ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolják, mint a másik tagállamban engedélyezett befektetési vállalkozás vagy hitelintézet felett.

(2) Konzultálni kell a hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások felügyeletéért felelős tagállam illetékes hatóságával, mielőtt engedélyt adnak a következő befektetési vállalkozások számára:

a)      az Közösségben Ö Unióban Õ engedélyezett hitelintézet vagy biztosítóintézet leányvállalata; vagy

b)      az Közösségben Ö Unióban Õ engedélyezett hitelintézet vagy biztosítóintézet anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)      ha a vállalkozás felett az ellenőrzést ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolják, mint az Közösségben Ö Unióban Õ engedélyezett valamely hitelintézet vagy biztosítóintézet felett.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett érintett illetékes hatóságoknak különösen akkor kell konzultálniuk egymással, ha értékelik a részvényesek, illetve tagok alkalmasságát, valamint azon személyek hírnevét és tapasztalatait, akik ténylegesen irányítják az azonos csoporthoz tartozó másik szervezet irányításában érintett üzletmenetet. E hatóságok az engedély megadása, valamint a működési feltételeknek való megfelelés folyamatos értékelése érdekében kicserélnek minden információt a részvényesek vagy tagok alkalmassága, a másik érintett illetékes hatóság számára fontossággal bíró vállalkozást ténylegesen irányító személyek hírneve és tapasztalata vonatkozásában.

ê 2010/78/EU cikk 6.26 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(4) Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében Aaz EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki az engedély megadása előtt más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal folytatott konzultáció során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

ðAz EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet [2016. december 31]-ig benyújtja a Bizottsághoz. ï

A Bizottságra hatáskört kell ruházni az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

8961. cikk

A fogadó tagállamok hatáskörei

(1) A fogadó tagállamok ð úgy rendelkeznek, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok ï statisztikai célból előírhatják, hogy a területükön fiókteleppel rendelkező minden befektetési vállalkozás időszakonként tegyen jelentést számukra e fióktelepek tevékenységeiről.

(2) A fogadó tagállamok ezen irányelv alapján fennálló felelősségük keretében ð úgy rendelkeznek, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok ï előírhatják a befektetési vállalkozások fióktelepei számára, hogy biztosítsák a fogadó tagállam által a 37. cikk (8)32. cikk (7) bekezdésében előírt esetekre meghatározott előírásoknak való megfelelőségük figyelemmel kíséréséhez szükséges információkat. Az ilyen követelmények nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket ugyanezen tagállam az ott letelepedett vállalkozásokra előír az ugyanezen előírásoknak való megfelelőségük figyelemmel kíséréséhez.

9062. cikk

A fogadó tagállamok által bevezetendő óvintézkedések

(1) Amikor a fogadó tagállam illetékes hatóságának egyértelmű és bizonyítható alapja van annak vélelmezésére, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján területén tevékenykedő befektetési vállalkozás megszegi az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből eredő kötelezettségeit, vagy hogy a tagállam területén fiókteleppel rendelkező befektetési vállalkozás megszegi a fogadó tagállam illetékes hatóságára hatáskört nem ruházó ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből eredő kötelezettségeit, vizsgálati eredményeit a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága elé terjeszti.

ê 2010/78/EU cikk 6.27(a)

Amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által tett intézkedések ellenére, vagy amiatt, mert az ilyen intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a befektetési vállalkozás továbbra is úgy tevékenykedik, hogy az nyilvánvalóan sérti a fogadó tagállam befektetőinek érdekeit vagy piacainak zavarmentes működését, az alábbiak alkalmazandók:

(a) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatását követően, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága meghoz minden olyan intézkedést, amely szükséges a befektetők és a piacok megfelelő működésének védelmére. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy megakadályozza a szabálysértő befektetési vállalkozást a területén bármely további ügylet kezdeményezésében. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az EÉPH-t késedelem nélkül tájékoztatni kell;

(b) emellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az ügyet bejelentheti az EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

ê 2004/39/EK

(2) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai megbizonyosodnak arról, hogy a területükön fiókteleppel rendelkező befektetési vállalkozás megsértette az adott államban az ezen irányelvnek a fogadó tagállam illetékes hatóságaira hatáskört ruházó rendelkezései alapján elfogadott törvényi vagy szabályozási rendelkezéseket, az ilyen hatóságok előírják az érintett befektetési vállalkozásnak, hogy vessen véget a jogsértő helyzetnek.

Ha az érintett befektetési vállalkozás nem teszi meg a szükséges lépéseket, a fogadó tagállam illetékes hatóságai meghozzák az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett befektetési vállalkozás vessen véget a jogsértő helyzetnek. Az ilyen intézkedések jellegéről tájékoztatást kell küldeni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

ê 2010/78/EU cikk 6.27(b) (kiigazított szöveg)

Ha a fogadó tagállam által meghozott intézkedések ellenére a befektetési vállalkozás továbbra is megsérti az első albekezdésben említett, a fogadó tagállamban hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket, az alábbiak alkalmazandók: Öa fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága Õ a) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatását követően a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága meghoz minden olyan intézkedést, amely szükséges a befektetők és a piacok megfelelő működésének védelmére. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az EÉPH-t késedelem nélkül tájékoztatni kell.;

Eb) emellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az ügyet bejelentheti az EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

ê 2004/39/EK

ð új szöveg

(3) Amennyiben a valamely szabályozott piacot, vagy MTF-et ð vagy OTF-et ï fogadó tagállam illetékes hatósága világos és bizonyítható indokokkal rendelkezik annak vélelmezésére, hogy az ilyen szabályozott piac, vagy MTF ð vagy OTF ï megszegi az ezen irányelv alapján elfogadott rendelkezésekből adódó kötelezettségeit, vizsgálati eredményeit a szabályozott piac, vagy MTF ð vagy OTF ï székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága elé terjeszti.

ê 2010/78/EU cikk 6.27(c) (kiigazított szöveg)

Amennyiben a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által tett intézkedések ellenére, vagy amiatt, mert az ilyen intézkedések elégtelennek bizonyulnak, az említett szabályozott piac vagy MTF továbbra is úgy tevékenykedik, hogy az nyilvánvalóan sérti a fogadó tagállam befektetőinek érdekeit vagy piacainak zavarmentes működését, az alábbiak alkalmazandók: Öa fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága Õ a) a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának tájékoztatását követően, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága meghozza az összes intézkedést, amely szükséges a befektetők és a piacok megfelelő működésének védelmére. Ez magában foglalja annak lehetőségét, hogy megakadályozza, hogy az említett szabályozott piac vagy MTF továbbra is a fogadó tagállamban letelepedett távoli tagok vagy résztvevők rendelkezésére bocsássa mechanizmusait. Az ilyen intézkedésekről a Bizottságot és az EÉPH-t késedelem nélkül tájékoztatni kell.;

Eb) emellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az ügyet bejelentheti az EÉPH-nak, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

ê 2004/39/EK

(4) Az (1), (2) vagy (3) bekezdés szerint elfogadott szankciókat vagy a befektetési vállalkozás vagy a szabályozott piac tevékenységének korlátozását is magában foglaló intézkedést megfelelően indokolni kell, és azt az érintett befektetési vállalkozással vagy szabályozott piaccal közölni kell.

ê 2010/78/EU cikk 6.28

9162a. cikk

Együttműködés és információcsere az EÉPH-val

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően együttműködnek az EÉPH-val.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkének megfelelően haladéktalanul megadják az EÉPH-nak az ezen irányelvből fakadó feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

ê 2004/39/EK

III. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL

9263. cikk

Harmadik országokkal folytatott információcsere

ê 2010/78/EU cikk 6.29 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(1) A tagállamok és – az 1095/2010/EU rendelet 33. cikkének megfelelően – az EÉPH csak akkor köthetnek harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival információk kicserélését előíró együttműködési megállapodásokat, ha az átadott információkra az 8154. cikkben előírt szakmai titoktartási garanciákkal legalább egyenértékű garanciák vonatkoznak. Ilyen információcserére kizárólag az említett hatáskörrel rendelkező hatóságok feladatainak ellátása céljából kerülhet sor.

A tagállamok és az EÉPH ð A tagállamoknak ï a személyes adatokat a 95/46/EK irányelv IV. fejezetének megfelelően továbbíthatnak ð kell továbbítaniuk ï harmadik országokba.

ð Az EÉPH-nak a személyes adatok harmadik országnak való továbbításakor a 45/2001/EK rendelet 9. cikkének megfelelően kell eljárni. ï

A tagállamok és az EÉPH olyan harmadik országbeli hatóságokkal, testületekkel és természetes, illetve jogi személyekkel is köthetnek információcserét előíró együttműködési megállapodásokat, akik/amelyek legalább az alábbiak egyikéért felelősek:

(a) a hitelintézetek, más pénzügyi szervezetek, biztosítóintézetek felügyelete, illetve a pénzügyi piacok felügyelete;

(b) befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása és más hasonló eljárások;

(c) felügyeleti feladataik ellátása során befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények, hitelintézetek és biztosítóintézetek beszámolóinak törvényben előírt könyvvizsgálata, vagy amelyek feladataik ellátása során kártalanítási rendszereket igazgatnak;

(d) befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve más hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;

(e) biztosítóintézetek, hitelintézetek, befektetési vállalkozások és más pénzügyi intézmények beszámolóinak törvény által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;.

(f) a kibocsátáskereskedelmi egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzpiacokról és az azonnali ügyletek piacáról.

A harmadik albekezdésben említett együttműködési megállapodások kizárólag abban az esetben köthetők meg, ha az átadott információk legalább az 8154. cikkben előírt szakmai titoktartási garanciákkal egyenértékű garanciák hatálya alá tartoznak. Ilyen információcserére kizárólag az említett hatóságok, szervek, természetes vagy jogi személyek feladatainak ellátása céljából kerül sor. ð Ha egy együttműködési megállapodás kapcsán személyes adatok átadására kerül sor, akkor a tagállamoknak a 95/46/EK irányelv IV. fejezete, az EÉPH-nak pedig a 45/2001/EK rendelet szerint kell eljárniuk. ï

ê 2004/39/EK

(2) Ha az információk másik tagállamból származnak, azok nem adhatók át az információkat továbbító illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül, és adott esetben is kizárólag arra a célra, amelyhez az ilyen hatóságok hozzájárultak. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a harmadik ország illetékes hatósága által biztosított információkra.

VIIV. CÍM

ò új szöveg

1. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

93. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 94. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: 2. cikk (3) bekezdése, 4. cikk (1) bekezdése, 4. cikk (2) bekezdése, 13. cikk (1) bekezdése, 16. cikk (12) bekezdése, 17. cikk (6) bekezdése, 23. cikk (3) bekezdése, 24. cikk (8) bekezdése, 25. cikk (6) bekezdése, 27. cikk (7) bekezdése, 28. cikk (3) bekezdése, 30. cikk (5) bekezdése, 32. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (8) bekezdése, 44. cikk (4) bekezdése, 51. cikk (7) bekezdése, 52. cikk (6) bekezdése, 53. cikk (4) bekezdése, 59. cikk (3) bekezdése, 60. cikk (5), 66. cikk (6) bekezdése, 66. cikk (7) bekezdése, 67. cikk (3) bekezdése, 67. cikk (7) bekezdése, 67. cikk (8) bekezdése, 68. cikk (5) bekezdése, 83. cikk (7) bekezédse és 99. cikk (2) bekezdése.

94. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

2. A 93. cikkben említett felhatalmazás az irányelv hatályba lépésének időpontjától határozatlan időre szól.

3. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 93. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5. A 93. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

2. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI AKTUSOK

95. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A 41. és a 60. cikk szerint végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság munkáját a 2001/528/EK[58] bizottsági határozattal létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU[59] rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

3. FEJEZET

ê 2004/39/EK

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal[60] létrehozott európai értékpapír-bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

ê 2008/10/EC cikk 1.20(a)

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

ê 2006/31/EC cikk 1.2(a)

(2a) Egyik elfogadott végrehajtási intézkedés sem változtathat ezen irányelv lényegi rendelkezésein.

ê 2008/10/EC cikk 1.20(b)

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

ê 2008/10/EC cikk 1.20(c)

(4) 2010. december 31-ig, majd ezt követően legalább háromévente a Bizottság megvizsgálja a végrehajtási hatásköreire vonatkozó rendelkezéseket, és az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt egy jelentést e hatáskörök működéséről. A jelentés különösen azt vizsgálja, hogy szükséges-e a Bizottságnak javaslatot tennie ezen irányelv módosítására a ráruházott végrehajtási hatáskörök megfelelő mértékének biztosítása érdekében. A módosítás esetleges szükségességére vonatkozó következtetéshez részletes indokoló nyilatkozatot kell csatolni. Szükség esetén a jelentéshez jogalkotási javaslatot kell fűzni a Bizottságra végrehajtási hatásköröket ruházó rendelkezések módosítása céljából.

ê 2010/78/EU cikk 6.30

64a. cikk

Hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezés

A Bizottság 2011. december 1-jéig felülvizsgálja a 2., 4., 10b., 13., 15., 18., 19., 21., 22., 24. és 25. cikket, a 27–30. cikket, a 40., 44., 45., 56. és 58. cikket, és megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújt be az EUMSz. 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az EUMSz. 291. cikke szerinti végrehajtási aktusok teljes körű alkalmazása érdekében. A már elfogadott végrehajtási intézkedések sérelme nélkül a 64. cikk által a Bizottságra ruházott, a végrehajtási intézkedések elfogadását érintő, a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése után fennmaradó hatáskör 2012. december 1-jén megszűnik.

ê 2006/31/EC cikk 1.3

9665. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

(1) 2007. október 31-ig a Bizottság nyilvános konzultációk és az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések alapján jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv kereskedés előtti és utáni átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó rendelkezései hatályának a részvényeken kívüli pénzügyi eszközök kategóriáira történő esetleges kiterjesztéséről.

(2) 2008. október 31-éig a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a 27. cikk alkalmazásáról.

(3) 2008. április 30-áig a Bizottság nyilvános konzultációk és az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések alapján jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:

a) a 2. cikk (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott mentesség további megfelelőségéről azon vállalkozások esetében, amelyek fő üzleti tevékenysége az árualapú származtatott ügyletekkel történő sajátszámlás kereskedés;

b) az ilyen vállalkozások ezen irányelv értelmében befektetési vállalkozásként történő engedélyezéséhez, illetve felügyeletéhez szükséges arányos követelmények tartalmáról és formájáról;

c) a meghatalmazottak kinevezésére vonatkozó szabályok megfelelőségéről a befektetési szolgáltatások és/vagy tevékenységek teljesítése során, különös tekintettel azok felügyeletére;

d) a 2. cikk (1) bekezdésének i) pontjában megállapított mentesség további megfelelőségéről.

(4) 2008. április 30-áig a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé azon akadályok megszüntetéséről, amelyek akadályozhatják a kereskedési hely(szín)ek által közzéteendő információ európai szintű konszolidálását.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett jelentések alapján a Bizottság javaslatokat tehet ezen irányelv megfelelő módosítására.

(6) 2006. október 31-ig a Bizottság az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések alapján jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közösségi jog alapján a közvetítők tekintetében a szakmai felelősségbiztosításra megállapított követelmények további megfelelőségéről.

ò új szöveg

(1) [2 évvel a MiFID 97. cikkben meghatározott alkalmazásától számítva ]-ig a Bizottság az EÉPH-val egyeztetve jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az alábbiakról:

(a) a szervezett kereskedési rendszerek működése, figyelembe véve az illetékes hatóságok által szerzett felügyeleti tapasztalatot, valamint az EU-ban engedélyezett OTF-ek számát és piaci részesedését;

(b) a gyorsan növekvő kkv-k piaci rendszereinek működése, figyelembe véve a gyorsan növekvő kkv-k piacaként regisztrált MTF-ek számát, az ezeken a piacokon jelen lévő kibocsátók számát és a megfelelő kereskedelmi mennyiségeket;

(c) az automatizált és nagyfrekvenciájú kereskedéssel kapcsolatos követelmények hatása;

(d) bizonyos termékek vagy gyakorlatok betiltási mechanizmusával kapcsolatos tapasztalat, figyelembe véve a mechanizmusok előfordulásának gyakoriságát és ezek hatásait;

(e) az alkalmazás, limit vagy alternatív mechanizmus hatása az árualapú származtatott piacokon a likviditásra, a piaci visszaélésre és a szabályos árazási és elszámolási feltételekre;

(f) az V. címmel összhangban létrehozott összevont adattárolás működése, különös tekintettel a kereskedés utáni kiváló minőségű információk összevont formában történő elérhetőségére kedvező áron, felhasználóbarát szabványoknak megfelelő és az egész piacot lefedő formában. Az összevont, kereskedés utáni információk minőségének és elérhetőségé nek biztosítása érdekében a Bizottság a jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot mellékel egy összevont adattárolást működtető egység létrehozására.

ê 2004/39/EK (új szöveg)

è1 Helyesbítés, HL L 45, 2005.2.16., 18. o.

66. cikk

A 85/611/EGK irányelv módosítása

A 85/611/EGK irányelv 5. cikkében a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

‘(4) è1 A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ç [61] 2. cikkének (2) bekezdését, 12., 13. és 19. cikkét kell alkalmazni az e cikk (3) bekezdésében említett, alapkezelő társaságok által nyújtott szolgáltatásokra.”»

67. cikk

A 93/6/EGK irányelv módosítása

A 93/6/EGK irányelv a következőképpen módosul:

              1). A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

              ‘2. Befektetési vállalkozás minden olyan intézmény, amely megfelel è1 a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ç [62] 4. cikke (1) bekezdésében foglalt meghatározásnak, és amely az ugyanezen irányelv által megállapított követelmények hatálya alá tartozik, kivéve:

            a) a hitelintézeteket;

            b) a 20. pontban meghatározott helyi vállalkozásokat; valamint

            c) azon vállalkozásokat, amelyek kizárólag befektetési tanácsadásra és/vagy befektetőktől megbízások fogadására és továbbítására kaptak engedélyt, mindkét esetben anélkül, hogy ügyfeleik pénzét vagy értékpapírjait tarthatnák, és amelyek emiatt nem adósodhatnak el ügyfeleikkel szemben.”»

              2). A 3. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

              ‘4. A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett vállalkozások indulótőkéje 50000 euro, amennyiben a 2004/39/EK irányelv 31. vagy 32. cikke alapján élvezik a letelepedés vagy szolgáltatásnyújtás szabadságát.”»;

              3. A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

              „(4a) A 93/6/EK irányelv felülvizsgálatáig a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett vállalkozásoknak rendelkezniük kell:

            a) 50000 euro indulótőkével; vagy

            b) a Közösség egész területére vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, vagy más, szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó garanciával, amely kárigényenként legalább 1000000 euro, és összességében évi 1500000 euro értékű az összes kárigény tekintetében; vagy

            c) az indulótőke és a szakmai felelősségbiztosítás olyan kombinációjával, amely az a) vagy b) pont szerinti fedezettel egyenértékű fedezeti szintet eredményez.

              Az e bekezdésben említett összegeket a Bizottság időszakonként felülvizsgálja, hogy figyelembe vegye az európai fogyasztói árindex Eurostat által közzétett változásait, összhangban és egyidejűleg a biztosítási közvetítésről szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[63] 4. cikkének (7) bekezdése alapján tett kiigazításokkal.

              (4b) Amennyiben a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett befektetési vállalkozást a 2002/92/EK irányelv alapján is nyilvántartásba vették, az ilyen befektetési vállalkozásnak eleget kell tennie az említett irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, és ezenkívül rendelkeznie kell:

            a) 25000 euro indulótőkével; vagy

            b) a Közösség egész területére vonatkozó szakmai felelősségbiztosítással, vagy más, szakmai gondatlanságból adódó felelősségre vonatkozó garanciával, amely kárigényenként legalább 500000 euro, és összességében évi 750000 euro értékű az összes kárigény tekintetében; vagy

            c) az indulótőke és a szakmai felelősségbiztosítás olyan kombinációjával, amely az a) vagy b) pont szerinti fedezettel egyenértékű fedezeti szintet eredményez.”»

68. cikk

A 2000/12/EK irányelv módosítása

A 2000/12/EK irányelv I. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. melléklet a végén a következő mondattal egészül ki:

„ è1 A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ç[64] I. mellékletének A. és B. szakaszában előírt szolgáltatások és tevékenységek az azon irányelv I. melléklete C. szakaszában előírt pénzügyi eszközökre történő hivatkozás esetén az ezen irányelv szerinti kölcsönös elismerés hatálya alá tartoznak.”»

ê 2006/31/EC cikk 1.4

69. cikk

A 93/22/EGK irányelv hatályon kívül helyezése

A 93/22/EGK irányelvet 2007. november 1-jei hatállyal hatályon kívül kell helyezni. A 93/22/EGK irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A 93/22/EGK irányelvben meghatározott fogalmakra vagy az irányelv cikkeire történő hivatkozásokat az ezen irányelvben meghatározott megfelelő fogalomra, illetve cikkre történő hivatkozásként kell értelmezni.

ê 2004/39/EK

9770. cikk

Átültetés

ò új szöveg

(1) A tagállamok legkésőbb [...]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket […]-tól alkalmazzák, kivéve a 67. cikk (2) bekezdését átültető rendelkezést, amely [az irányelv többi részének alkalmazási dátuma után 2 évvel] lép hatályba.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal és az EÉPH-val nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

ê 2006/31/EC cikk 1.5

A tagállamok elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. január 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket az intézkedéseket 2007. november 1-jétől kell alkalmazni.

ê 2004/39/EK

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

71. cikk

Átmeneti rendelkezések

ê 2006/31/EC cikk 1.6

1. Azon befektetési vállalkozásokat, amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállamban befektetési szolgáltatások nyújtására 2007. november 1-je előtt kaptak engedélyt, úgy kell tekinteni, hogy az engedélyt ezen irányelv alkalmazásában kapták meg, amennyiben az ilyen tagállam törvényei előírják, hogy az ilyen tevékenységek megkezdéséhez a 9–14. cikkben előírt feltételekhez hasonló feltételeknek kell megfelelniük.

2. Azt a szabályozott piacot vagy piacműködtetőt, amelyet a letelepedése helye szerinti tagállamban 2007. november 1-je előtt engedélyeztek, úgy kell tekinteni, hogy engedélyét ezen irányelv alkalmazásában kapta meg, amennyiben az ilyen tagállam törvényei előírják, hogy a szabályozott piacnak vagy piacműködtetőnek (az esettől függően) a III. címben előírt feltételekhez hasonló feltételeknek kell megfelelnie.

3. A 2007. november 1-je előtt nyilvános jegyzékbe felvett meghatalmazottakat úgy kell tekinteni, mint akiket ezen irányelv alkalmazásában vettek nyilvántartásba, amennyiben az érintett tagállamok törvényei rendelkeznek arról, hogy a meghatalmazottaknak a 23. cikkben előírtakhoz hasonló feltételeknek kell megfelelniük.

4. A 2007. november 1-je előtt a 93/22/EGK irányelv 17., 18. vagy 30. cikke alkalmazásában közölt információkat úgy kell tekinteni, mint amelyeket ezen irányelv 31. és 32. cikke alkalmazásában közöltek.

5. A szabályozott piacon működő piacműködtető által működtetett többoldalú kereskedési platform (MTF) meghatározása alá tartozó meglévő rendszert a szabályozott piacon működő piacműködtető kérelmére MTF-ként kell engedélyezni, feltéve hogy az a MTF-ek engedélyezése és működtetése tekintetében az ezen irányelvben előírt rendelkezésekkel egyenértékű szabályoknak megfelel, és a vonatkozó kérelmet 2007. november 1-jét követően tizennyolc hónapon belül benyújtja.

ê 2004/39/EK

6. A befektetési vállalkozásoknak engedélyezni kell, hogy a meglévő szakmai ügyfeleket továbbra is ilyennek tekintsék, feltéve, hogy a befektetési vállalkozás ezt az osztályozást az ügyfél szakértelmének, tapasztalatainak és ismeretének megfelelő értékelése alapján hozta meg olyan módon, ami ésszerű biztosítékot ad arra nézve, hogy az előirányzott ügyletek vagy szolgáltatások jellege alapján az ügyfél képes saját befektetési döntései meghozatalára, és tisztában van az azzal járó kockázatokkal. Az ilyen befektetési vállalkozások tájékoztatják ügyfeleiket az ezen irányelvben az ügyfelek osztályozására megállapított feltételekről.

ò új szöveg

98. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/39/EK irányelv későbbi módosításaival együtt […]-én hatályát veszti. A 2004/39/EK és a 93/22/EGK irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A 2004/39/EK és a 93/22/EGK irányelvben meghatározott feltételekre vagy az irányelv cikkeire történő hivatkozásokat az irányelvben meghatározott azonos feltételekre vagy az irányelv cikkeire történő hivatkozásként kell értelmezni.

99. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A létező harmadik országbeli vállalkozások [az irányelv hatályba lépését követő 4 évig] továbbra is a nemzeti rendszerekkel összhangban nyújthatnak szolgáltatásokat és folytathatnak tevékenységeket a tagállamokban.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap a 94. cikk szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, és az (1) bekezdés alkalmazási időszakának meghosszabbítására, figyelembe véve a Bizottság által a 41. cikk (3) bekezdésével összhangban már elfogadott hasonló határozatokat, valamint a harmadik országok szabályozási és felügyeleti keretének várt fejleményeit.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

10072. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján Ö kihirdetését követő huszadik napon Õ lép hatályba.

10173. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK ÉS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK JEGYZÉKE

A. szakasz

Befektetési szolgáltatások és tevékenységek

1. Egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása;.

2. Megbízások teljesítése az ügyfelek nevében;.

3. Sajátszámlás kereskedés;.

4. Portfóliókezelés;.

5. Befektetési tanácsadás;.

6. Pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalása és/vagy pénzügyi eszközök kihelyezése a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás alapján;.

7. Pénzügyi eszközök kihelyezése a kibocsátás átvételére irányuló kötelezettségvállalás nélkül;.

8. A multilaterális kereskedési rendszerek működtetése;.

ò új szöveg

9. Pénzügyi eszközök megőrzése és nyilvántartása az ügyfelek számlájára, beleértve a letéti őrzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, mint például a készpénz-/biztosítékkezelést;

10. Szervezett kereskedési rendszerek működtetése.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

B. szakasz

Kiegészítő szolgáltatások

1. Pénzügyi eszközök megőrzése és nyilvántartása az ügyfelek számlájára, beleértve a letéti őrzést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, mint például a készpénz-/biztosítékkezelést;

12. Hitelek vagy kölcsönök nyújtása a befektetőknek annak érdekében, hogy egy vagy több pénzügyi eszközzel valamely ügyletet végrehajthassanak, amennyiben a hitelt vagy kölcsönt nyújtó vállalkozás érintett az ügyletben;

23. Tanácsadás vállalkozások számára a tőkestruktúrával, ipari stratégiával és kapcsolódó ügyekkel kapcsolatban, valamint vállalkozások egyesülésével és felvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások;

34. Devizaszolgáltatások, amennyiben ezek befektetési szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak;

45. Befektetéssel kapcsolatos kutatás és pénzügyi elemzés, vagy pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekhez kapcsolódó általános ajánlások más formái;

56. Értékpapír jegyzéséhez kapcsolódó szolgáltatások.

67. A C. szakasz 5., 6., 7. és 10. pontjában említett származtatott eszközök alapjául szolgáló értékpapírokhoz kapcsolódó, az I. melléklet A. vagy B. szakaszában említett fajtájú befektetési szolgáltatások és tevékenységek, valamint kiegészítő szolgáltatások, amennyiben ezek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak.

C. szakasz

Pénzügyi eszközök

1. Átruházható értékpapírok.

2. Pénzpiaci eszközök.

3. Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei.

4. Értékpapírokhoz, devizákhoz, kamatlábakhoz vagy hozamokhoz, ð kibocsátáskereskedelmi egységekhez ï kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások, valamint bármely más származtatott megállapodás, vagy más származtatott eszköz, pénzügyi index vagy pénzügyi intézkedés, ami természetben vagy készpénzben kiegyenlíthető.

5. Árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más, származtatott ügylet, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy a felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető, ( de nem a határidő lejárta vagy más megszűnési ok indokolja miatt);

6. Árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek és bármely más származtatott megállapodás, amely természetben kiegyenlíthető, feltéve, hogy azokkal valamely szabályozott piacon ð , OTF-en ï és/vagy MTF-en kereskednek.

7. Árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős árfolyam és bármely más származtatott megállapodások, amelyek természetben kiegyenlíthetők, és amelyeket a C.6 pont másképpen nem említ, illetve amely nem üzleti célt szolgál, amely rendelkezik más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel, tekintettel arra, hogy, egyebek között, azokat elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy rendszeres pótfedezeti felhívások hatálya alá tartoznak;

8. A hitelkockázat átruházására irányuló származtatott eszközök;

9. Különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződések;

10. Klimatikus változókhoz, fuvardíjakhoz, engedélyezett kibocsátáshoz, inflációs rátákhoz vagy más hivatalos gazdasági statisztikákhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más származtatott ügylet, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy amely a felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető (nem a határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt), valamint bármely más eszközökhöz, jogokhoz, kötelezettségekhez, indexhez vagy az e szakaszban másképpen nem említett intézkedéshez kapcsolódó származtatott szerződés, amely rendelkezik a többi származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel, tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon ð , OTF-en ï vagy MTF-en kereskednek-e velük, és azokat elismert elszámolóházakon keresztül számolják el és egyenlítik ki, vagy azokra rendszeres pótfedezeti felhívás vonatkozik.

ò új szöveg

(11) Bármilyen részegységből álló kibocsátási egységek, amelyek összhangban vannak a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló 2003/87/EK irányelvvel.

D szakasz

Adatjelentési szolgáltatások listája

(1) Jóváhagyott közzétételi mechanizmust működtet;

(2) Összevont adattárolási szolgáltatót működtet;

(3) Jóváhagyott jelentéstételi mechanizmust működtet.

ê 2004/39/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

II. MELLÉKLET

SZAKMAI ÜGYFELEK EZEN IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁBAN

Szakmai ügyfél az az ügyfél, aki rendelkezik a saját befektetési döntései meghozatalához és az ezzel járó kockázatok megfelelő felméréséhez szükséges tapasztalattal, ismeretekkel és szakértelemmel. Ahhoz, hogy az ügyfelet szakmai ügyfélnek lehessen tekinteni, az ügyfélnek az alábbi ismérveknek kell megfelelnie:

I. Ügyfelek szakmainak tekintett kategóriái

A következőket ezen irányelv alkalmazásában minden befektetési szolgáltatás, tevékenység és pénzügyi eszköz tekintetében szakmai ügyfélnek kell tekinteni:

(1) Azon szervezetek, amelyeknek a pénzügyi piacokon való működéséhez engedély kell, vagy amelyek működését szabályozzák. Az alábbi felsorolást úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed az összes, az említett szervezetek jellemző tevékenységeit végző engedélyezett szervezetre: valamely irányelv alapján valamely tagállam által engedélyezett szervezetek, valamely tagállam által irányelvre hivatkozás nélkül engedélyezett vagy szabályozott szervezetek, valamint a nem tagállam által engedélyezett vagy szabályozott szervezetek:

(a) hitelintézetek;

(b) befektetési vállalkozások;

(c) más engedélyezett vagy szabályozott pénzügyi intézmények;

(d) biztosítóintézetek;

(e) kollektív befektetési rendszerek és az ilyen rendszerek alapkezelő társaságai;

(f) nyugdíjalapok és az ilyen alapok alapkezelő társaságai;

(g) árucikkel és árualapú származtatott ügyletekkel foglalkozók;

(h) helyi vállalkozások;

(i) más intézményi befektetők.

(2) Nagyvállalkozások, amelyek társasági alapon az alábbi méretkövetelmények közül kettőnek megfelelnek:

– mérlegfőösszeg || 20 000 000 EUR,

– nettó árbevétel || 40 000 000 EUR,

– saját tőke || 2 000 000 EUR.

(3) Nemzeti és regionális kormányzatok, Ö köztük a nemzeti vagy regionális szintű Õ az államadósságot kezelő állami szervezetek, központi bankok, nemzetközi és szupranacionális intézmények, például a Világbank, az IMF, az EKB, az EBB és más hasonló nemzetközi szervezetek.

(4) Más intézményi befektetők, amelyek főtevékenysége a pénzügyi eszközökbe történő befektetés, ideértve az eszközök értékpapírosítására vagy más finanszírozó ügyletekre szakosodott szervezeteket.

A fent említett szervezeteket szakmainak kell tekinteni. Ennek ellenére lehetővé kell tenni számukra a nem szakmai elbánás kérését, és a befektetési vállalkozások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy számukra magasabb szintű védelmet biztosítsanak. Amennyiben a befektetési vállalkozás ügyfele a fentiek között említett vállalkozás, a befektetési vállalkozásnak minden szolgáltatásnyújtás megkezdése előtt tájékoztatnia kell az ügyfelet, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló információ alapján az ügyfelet szakmai ügyfélnek tekinti, és ekként kezeli, kivéve, ha a vállalkozás és az ügyfél másképpen állapodnak meg. A vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfelet arról is, hogy kérheti a megállapodás feltételeinek módosítását a magasabb fokú védelem biztosítása érdekében.

A szakmainak tekintett ügyfél felelőssége a magasabb szintű védelem kérése, amennyiben úgy véli, hogy nem képes megfelelően értékelni vagy kezelni a vonatkozó kockázatokat.

Ezt a magasabb szintű védelmet akkor kell biztosítani, ha a szakmainak tekintett ügyfél írásbeli megállapodást köt a befektetési vállalkozással arra nézve, hogy őt a vonatkozó üzletviteli szabályok szempontjából nem tekinti szakmai ügyfélnek. Az ilyen megállapodásban meg kell határozni, hogy ez egy vagy több konkrét szolgáltatásra vagy ügyletre vagy egy vagy több fajtájú termékre vagy ügyletre vonatkozik.

II. Kérésre szakmainak tekinthető ügyfelek

II.1. Azonosítási szempontok

Az állami szektorhoz tartozó szerveket, Ö a helyi hatóságokat, az önkormányzatokat Õ és egyéni magánbefektetőket is beleértve az I. szakaszban nem említett ügyfelek esetében szintén engedélyezhető, hogy az üzletviteli szabályzatban biztosított védelem egy részéről lemondjanak.

A befektetési vállalkozásoknak ezért engedélyezni kell, hogy a fent említett ügyfelek bármelyikét szakmai ügyfélként kezeljék, feltéve, hogy az alább említett megfelelő szempontokat és eljárásokat teljesítik. Ezekről az ügyfelekről azonban nem feltételezhető, hogy az I. szakaszban felsorolt kategóriákba tartozó ügyfelekkel összemérhető piaci ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek.

A rendes üzletviteli szabályok által biztosított védelemről való bármely ilyen lemondás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a befektető vállalkozás elvégzi az ügyfél szakértelmének, tapasztalatainak és ismereteinek megfelelő felmérését, és ennek alapján ésszerű biztosítékot lát az előirányzott ügyletek vagy szolgáltatások jellege alapján arra nézve, hogy az ügyfél képes saját befektetési döntéseinek meghozatalára, és tisztában van a vonatkozó kockázatokkal.

Az ilyen szakértelem és ismeretfelmérés példájának a pénzügyi területet szabályozó irányelvek alapján engedélyezett szervezetek vezetőire és igazgatóira alkalmazott alkalmassági teszt tekinthető. Kis szervezetek esetén a fenti értékelésnek alávetett személynek a szervezet nevében ügyletek végrehajtására felhatalmazott személynek kell lennie.

A fenti értékelés során a következő kritériumok közül legalább kettőnek teljesülnie kell:

– az ügyfél jelentős nagyságrendű ügyleteket hajtott végre a releváns piacon az előző négy negyedévben, átlagosan negyedévenként 10 ügylet gyakorisággal,

– az ügyfél készpénzbetéteket és a pénzügyi eszközöket is magában foglaló pénzügyi eszközei portfóliójának mérete meghaladja az 500000 eurót,

– az ügyfél legalább 1 évet töltött el a pénzügyi szektorban olyan szakmai beosztásban, amely ismereteket igényel az előirányzott ügyletekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.

ð A tagállamok egyedi kritériumokat fogadhatnak el az önkormányzatok és helyi nyilvános hatóságok szakértelmének és tudásának értékelésével kapcsolatban, akik szakmai ügyfeleknek kijáró bánásmódot kérnek. Ezek a kritériumok lehetnek alternatív kritériumok vagy az előző bekezdésben felsoroltaktól eltérő kritériumok. ï

II.2. Eljárás

A fent meghatározott ügyfél csak akkor mondhat le a részletes magatartási szabályok előnyeiről, ha a következő eljárást követik:

– írásban nyilatkoznia kell a befektetési vállalkozás részére arról, hogy kívánsága szerint a befektetési vállalkozás őt szakmai ügyfélként kezelje, vagy általánosan, vagy valamely konkrét befektetési szolgáltatás vagy ügylet, illetve ügylet vagy termékfajta tekintetében,

– a befektetési vállalkozásnak egyértelműen, írásban kell figyelmeztetnie az ügyfelet arra, hogy milyen védelmet illetve befektetőkártalanításhoz fűződő jogokat veszíthet el,

– a szerződéstől különálló dokumentumban írásos nyilatkozatot kell tennie arról, hogy ismeri az ilyen védelem elveszítésének következményeit.

A lemondásra irányuló kérés elfogadásának eldöntése előtt a befektetési vállalkozásoknak minden ésszerű lépést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy a szakmai ügyfélként történő elbánást kérő ügyfél feleljen meg a fenti II.1. szakaszban foglalt megfelelő követelményeknek.

Ha a fentiekhez hasonló paraméterek és eljárások alapján az ügyfelet már szakmai ügyfélként sorolták be, nem cél az, hogy az e melléklet alapján elfogadott új szabályok érintsék az ilyen ügyfeleknek a befektetési vállalkozásokkal való kapcsolatait.

A vállalkozásoknak megfelelő, írásba foglalt belső politikákat és eljárásokat kell megvalósítaniuk az ügyfelek besorolására. A szakmai ügyfelek felelősek azért, hogy folyamatosan tájékoztassák a vállalkozást minden olyan változásról, amely érintheti az adott időben érvényes besorolásukat. Amennyiben azonban a befektetési vállalkozás tudomására jut, hogy az ügyfél már nem felel meg azon kezdeti feltételeknek, amelyek miatt szakmai ügyfélként kezelték, a befektetési vállalkozásnak megfelelő módon intézkednie kell.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A jogalkotó hatóságnak benyújtandó valamennyi javaslathoz és kezdeményezéshez

(A költségvetési rendelet 28. cikke és a végrehajtási szabályok 22. cikke)

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Igazgatási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való kompatibilitás

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól (MiFID)

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a pénzügyi eszközök piacairól

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[65]

Belső piac – Pénzügyi piacok

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő fellépést követő új fellépésre irányul[66]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított fellépésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1      A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Befektetői bizalom erősítése; piaci rendellenességek kockázatának csökkentése; rendszerkockázatok mérséklése, valamint a pénzügyi piacok hatékonyságának növelése és a résztvevők szükségtelen költségeinek csökkentése.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

.... sz. konkrét célkitűzés

A fenti általános célkitűzésekre figyelemmel a következő konkrét célkitűzések bírnak jelentőséggel:

- a piaci szereplők egyenlő versenyfeltételeinek megteremtése ;

- A piaci átláthatóság növelése a piaci szereplők számára;

- a szabályozó hatóságok irányában az átláthatóság megerősítése, a szabályozó hatóságok kulcsterületeken fennálló hatásköreinek erősítése és az európai szintű koordináció fokozása;

a befektetővédelem erősítése

- a befektetési vállalkozások és más résztvevők szervezeti hiányosságainak és a túlzott kockázatvállalásának vagy az ellenőrzés hiányának megoldása

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat célja:

- valamennyi piaci és kereskedési struktúra megfelelő szabályozása, figyelembe véve a kisebb résztvevők, különösen a kkv-k szükségleteit

- az új kereskedési gyakorlatok megfelelő keretének kialakítása

- az értékpapírpiac résztvevői számára a kereskedés átláthatóságának javítása, a nem értékpapírpiacok tekintetében pedig annak növelése

- a szabályozó hatóságok irányában az átláthatóság, illetve e hatóságok hatásköreinek megerősítése

- a szabályok végrehajtása egységességének és a nemzeti szabályozó hatóságok általi felügyelet összehangolásának javítása

- az árualapú származtatott termékek piacai átláthatóságának és felügyeletének javítása

- a termékek, szolgáltatások és szolgáltatók szabályozásának szükség szerinti megerősítése

- a befektetési vállalkozások üzletviteli szabályainak megerősítése

- a befektetési vállalkozások szervezeti követelményeinek szigorítása

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

•        Az új szervezett kereskedési rendszerek piaci hatását és a szabályozó hatóságok tapasztalatait felmérő jelentés; a hatásmutatónak az EU-ban engedélyezett szervezett kereskedési rendszerek számának – az általuk egy pénzügyi eszközre vetítve generált kereskedési volumen más helyszínekhez és különösen a tőzsdén kívüli kereskedéshez képest – kell lennie;

•        jelentés a tőzsdén kívüli szabványosított származtatott ügyletek tőzsdére vagy elektronikus kereskedési platformokra történő átterelése terén elért előrehaladásról; a hatásmutatónak a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel folyó kereskedésben részt vevő rendszerek számának, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel a tőzsdén kívüli forgalomban megmaradó volumenhez viszonyítva a tőzsdéken és platformokon folyó kereskedés volumenének kell lennie;

•        jelentés a kkv-piacokra szabott rendszer gyakorlati működéséről; hatásmutatónak a gyorsan növekvő kkv-k piacaként nyilvántartásba vett MTF-k számának, a pénzügyi eszközeikkel folytatott kereskedésre a gyorsan növekvő kkv-k piacaként újonnan kijelölt piacokat választó kibocsátók számának, valamint a kkv-kibocsátók eszközeivel a MiFID felülvizsgálatának végrehajtását követően folyó kereskedési volumennek kell lennie;

•        jelentés az automatizált és nagyfrekvenciájú kereskedéssel szemben újonnan bevezetett követelmények gyakorlati hatásáról, a hatásmutatónak az újonnan engedélyezett HFT-vállalkozások számának, a nagyfrekvenciájú kereskedéshez kapcsolható (esetleges) rendellenes kereskedési ügyek számának kell lennie;

•        jelentés az értékpapír-kereskedelem újonnan kialakított átláthatósági szabályainak gyakorlati hatásairól; a hatásmutatónak a kereskedés előtti átláthatósági szabályokat követve végrehajtott kereskedési volumennek a nem megjelenített megbízásokhoz viszonyított arányának, valamint a nem részvény értékpapírok kereskedési volumene és átláthatósági szintje alakulásának kell lennie;

•        jelentés az újonnan kialakított átláthatósági szabályok kötvényekkel, strukturált termékekkel és származtatott ügyletekkel folytatott kereskedésre gyakorolt gyakorlati hatásáról; a hatásmutatónak e két jelentés esetében a kijelölt árjegyzők által az új átláthatósági szabályok bevezetését követően kínált árkülönbözet nagyságának, valamint ehhez a fejleményhez kapcsolódva a különböző eszközosztályokban a különböző likviditású eszközök kereskedési költségei alakulásának kell lennie;

•        jelentés az összevont adattárolás gyakorlati működéséről; a hatásmutatónak az összevont adattárolást kínáló szolgáltatók számának, valamint az általuk kezelt kereskedési volumen százalékos arányának, illetőleg az általuk felszámított árak ésszerűségének kell lennie;

•        jelentés az egyes termékek vagy gyakorlatok betiltási mechanizmusával kapcsolatban szerzett tapasztalatokról; a hatásmutatónak a tiltó mechanizmusok igénybevétele számának, valamint e tiltások gyakorlati eredményességének kell lennie;

•        jelentés az árualapú származtatott ügyeletek piacaira javasolt intézkedések hatásáról; a hatásmutatónak az árualapú származtatott ügyeletek piacain az árfolyam-volatilitásnak a MiFID felülvizsgálatának végrehajtását követő változása;

•        jelentés a harmadik országokra vonatkozó szabályok tapasztalatairól, valamint a piacra lépésre engedélyezett harmadik országbeli résztvevők számának és típusának felmérése; a hatásmutatónak az új rendszer harmadik országbeli vállalkozások általi igénybevételének és az e vállalkozásokkal kapcsolatban a gyakorlatban szerzett felügyeleti tapasztalatoknak kell lennie; valamint

•        jelentés a befektetővédelem erősítésére kialakított intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalatokról; a hatásmutatónak a pénzügyi eszközökkel a MiFID felülvizsgálatának végrehajtását követően folyó lakossági kereskedés alakulásának, valamint azon esetek számának és súlyosságának kell lennie, melyekben a befektetők – különösen a lakossági befektetők – veszteséget szenvedtek el.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Rövid távon az irányelv/rendelet tagállami végrehajtásának eredményeként:

- valamennyi piaci és kereskedési struktúra megfelelő szabályozást nyer, figyelembe véve a kisebb résztvevők, különösen a kkv-k szükségleteit

- megfelelő szabályozás nyernek az új kereskedési gyakorlatok, így a nagyfrekvenciájú kereskedés

- az értékpapírpiac résztvevői számára a kereskedés átláthatósága javul, a nem értékpapírpiacok tekintetében pedig erősödik

- a szabályozó hatóságok irányában az átláthatóság, illetve e hatóságok hatásköreinek erősödése

- a szabályok végrehajtása egységességének és a nemzeti szabályozó hatóságok általi felügyelet összehangolásának javulása

- az árualapú származtatott termékek piacai átláthatóságának és felügyeletének javulása

- a termékek, szolgáltatások és szolgáltatók szabályozásának szükség szerinti erősödése

- a befektetési vállalkozások üzletviteli szabályainak megerősödése

- befektetési vállalkozások szervezeti követelményeinek szigorodása

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A felülvizsgálat által érintett kérdések többségével már foglalkoznak a vívmányok és a MiFID jelenlegi jogi kerete. Ezenfelül, a pénzügyi piacok eredendően határokon átnyúló jellegűek, és egyre inkább ilyenné válnak. A nemzetközi piacok a lehető legnagyobb mértékig nemzetközi szabályokat igényelnek. A feltételeknek, amelyek szerint a vállalkozások és működtetők e tekintetben versenyezhetnek egymással – akár a kereskedés előtti és utáni átláthatóságról, akár a befektetővédelemről vagy a piaci résztvevők kockázatainak felméréséről és kezeléséről van szó – azonosaknak kell lenniük a határokon átnyúlva és jelenleg mindez a MiFID lényegét képezi. Most európai szintű cselekvésre van szükség, a MiFID által lefektetett szabályozási keret frissítése és módosítása, valamint az annak végrehajtása óta a pénzügyi piacokon bekövetkezett fejlemények figyelembe vétele érdekében.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID), amelyet 2007 novembere óta alkalmaznak, alapvető pillér az EU pénzügyi piacainak integrációjában. A hatályba lépés óta eltelt 3,5 év eredménye az, hogy nagyobb a verseny a helyszínek között a pénzügyi eszközökkel folyó kereskedésben, és a befektetők számára szélesebb a szolgáltatók és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök választéka, amely haladást fokozta a technológiai fejlődés is.

Néhány probléma azonban felszínre került. Először is, az erősebb versenykörnyezet új kihívásokat teremtett. A megnövekedett versenyből származó előnyök nem egyenlően oszlottak meg az összes piaci résztvevő között, és nem mindig jutottak el a végső, lakossági vagy nagybani befektetőkhöz. A versenyből következő piaci elaprózottság összetettebbé tette a kereskedési környezetet is, különösen a kereskedési adatok gyűjtése szempontjából. Másodszor, a piaci és technológiai fejlemények meghaladták a MiFID különféle rendelkezéseit. Fennáll a veszély, hogy ez aláássa a kereskedési helyszínek és a befektetési vállalkozások átlátható, egyenlő versenyfeltételeiben való közös érdekeltséget. Harmadszor, a válság rámutatott a – többnyire szakmai befektetők között kereskedett – részvényektől különböző eszközök szabályozásának hiányosságaira. Többé nem tarthatók azok a korábbi feltételezések, amelyek szerint az ilyen kereskedéssel kapcsolatos minimális átláthatóság, felügyelet és befektetővédelem jobban előmozdítja a piaci hatékonyságot. Végül, a pénzügyi eszközök gyors ütemű innovációja és a növekvő összetettsége aláhúzza a korszerű, magas szintű befektetővédelem fontosságát. Bár a pénzügyi válság tapasztalatai közepette a MiFID átfogó szabályait erősen védelmezték, azok mégis azt mutatják, hogy szükség van célirányos, de ambiciózus javításokra.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Az azonosított célkitűzések összhangban állnak a gazdasági tevékenységek harmonizált és fenntartható fejlődésének, a versenyképesség magas szintjének és a fogyasztóvédelem magas fokának előmozdítását célzó uniós alapcéllal, mely felöleli a polgárok biztonságát és gazdasági érdekeit (az EUMSZ 169. cikke).

Ezek a célkitűzések egybehangzanak az Európai Bizottság részéről az „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményben javasolt reformprogrammal. Azóta a Bizottság „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért” című, 2010. június 2-i közleményében jelezte, hogy javaslatot fog tenni a MiFID megfelelő felülvizsgálatára.

Ezen túlmenően a Bizottság által már elfogadott vagy hamarosan elfogadásra kerülő más jogalkotási javaslatok kiegészítik a MiFID felülvizsgálatát a piaci átláthatóság és integritás fokozása, illetőleg a piaci rendellenességek visszaszorítása és a befektetővédelem erősítése érdekében. A short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletek egyes vonatkozásairól szóló rendelet iránti javaslatban szerepel a shortolással kapcsolatos közzététel rendszere, mely megkönnyítené a szabályozó hatóságoknak az esetleges piaci manipulációk feltárását. A származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és kereskedési adattárakról szóló rendelet iránti javaslat is fokozni fogja a szabályozók számára az átláthatóságot a jelentős származtatotteszköz-pozíciók tekintetében, illetve egyben csökkenteni fogja a piaci résztvevők rendszerkockázatait. A piaci erőfölénnyel való visszaélésről szóló irányelv felülvizsgálatának – melyet a MiFID felülvizsgálatával egyidejűleg kell beterjeszteni – célja az irányelv hatályának kiterjesztése és hatékonyságának növelése, továbbá a jobb és szilárdabb pénzügyi piacokhoz való hozzájárulás lesz. A fizikai energiapiacokra jellemző átláthatósági követelmények átláthatósága, illetve az energiapiacok integritásának biztosítását célzó tranzakcióbejelentés az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet iránti bizottsági javaslat tárgyát fogják képezni.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

1. ¨                    A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

2. ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[67]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

3. ¨  végrehajtó ügynökségek

4. ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[68]

5. ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

6. ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendelettervezet 81. cikke előírja, hogy a hatóság működésének tényleges kezdetétől számított három éven belül értékelni kell a működés eredményeként szerzett tapasztalatokat. A Bizottság e célból általános jelentést tesz majd közzé, amelyet továbbít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.2.        Igazgatási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Hatásvizsgálat készült az uniós pénzügyi felügyelet reformjáról szóló javaslat tekintetében, kiegészítendő az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendelettervezetekhez kapcsolódó hatásvizsgálatot.

A jelenlegi javaslat következtében az EÉPH számára további források szükségesek annak érdekében, hogy az EÉPH gyakorolhassa hatásköreit és konkrétan a következő szerepköreit:

- a kereskedési helyszínekre vonatkozó szabályok harmonizálásának és koordinálásának biztosítása és a származtatott termékek piacai átláthatóságának növelése annak meghatározásával, hogy a származtatott termékek mely osztályaival kell szervezett kereskedési helyszíneken kereskedni.

- az átláthatóság harmonizált és magasabb szintjének a részvény és nem részvény értékpapír piacokon egyaránt történő biztosítása a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli mentességek összeegyeztethetőségének és következetességének biztosításával és az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások adatminőség javítása és az adatok összesítésének elősegítése érdekében történő meghatározásával.

- a nemzeti szabályozási hatáskörök következetes alkalmazásának megerősítése és biztosítása a következők révén: a származtatott termékek piacain a termékek betiltásához és a pozíciókezeléshez kapcsolódó nemzeti hatáskörök koordinációjának biztosítása. Ezen túlmenően az EÉPH közvetlen hatáskörökkel rendelkezne ezeken a területeken a befektetővédelmet és/vagy a piacok szabályos működését vészhelyzetben fenyegető veszélyek kezelése végett; iránymutatás kiadása révén a közigazgatási szankciók uniós szintű minimumharmonizációjának biztosítása; a harmadik országbeli vállalkozások belépési feltételei koordinációjának és harmonizációjának biztosítása.

- a származtatott termékek piacain kereskedők egyes kategóriái által a pozíciók közzétételére vonatkozó szabályok harmonizációjának és koordinációjának biztosítása, ami javítani fogja e piacok felügyeletét és átláthatóságát.

- a kereskedési megbízások végrehajtására vonatkozó azon adatokat meghatározó szabályok harmonizációjának és koordinációjának biztosítása, melyeket a kereskedési helyszíneknek a befektetési vállalkozások legjobb végrehajtási kötelezettségének elősegítése érdekében közzé kell tenniük.

- a vállalatirányítási keret megerősítése a vezető testület tagjainak jelöléséért felelős nevezési bizottság feladatainak meghatározásával, illetve iránymutatás megfogalmazása a vezető testület tagjai alkalmasságának értékelése mikéntjét illetően.

Ezen erőforrás hiánya nem tudta biztosítani a Hatóság szerepének időben és hatékonyan történő ellátását.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az EÉPH-rendeletben előírt irányító és ellenőrző rendszerek a hatóság e javaslat szerinti szerepköre tekintetében is alkalmazandók lesznek.

Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság teljesítményének értékelésére szolgáló mutatórendszert a Bizottság az első előírt értékelés elkészítésekor fogja véglegesíteni. A végleges értékelés szempontjából a mennyiségi mutatók ugyanolyan fontosak lesznek, mint a konzultációk során gyűjtött minőségi érvek. Az értékelés háromévente ismétlődik.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében az EÉPH vonatkozásában is megszorítás nélkül alkalmazandók az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

A Hatóság csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul meghozza a Hatóság egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint a belőlük következő végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá a Hatóság által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek elosztásáért felelnek.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás  típusa || Részvétel

Szám [Megnevezés………………………………] || Diff./Nem diff.([69]) || EFTA-országokból[70] || tagjelölt országokból[71] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| [12.040401.01] EÉPH – az 1. és 2. cím szerinti támogatás (személyzeti és igazgatási költségek) || Diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1A || Versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában

FŐIGAZGATÓSÁG: <MARKT> || || || 2013. év[72] || 2014. év || 2015. év || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

12.0404.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[73] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

A <MARKT> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0 || 0 || 0 || || || || ||

A többéves pénzügyi keret <1A> FEJEZETÉHEZ/ALFEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Megjegyzések:

1) Valamennyi piachoz és kereskedési struktúrához kapcsolódó feladatok

Kereskedési helyszínek

Az EÉPH-nak bizonyosan el kell készítenie 4 kötelező szabályozástechnikai standardot a következőkre: a kereskedési helyszínek illetékes hatóságokhoz történő bejelentésének eljárása, azon körülmények közzététele, melyek fennállása esetén a pénzügyi eszközök kereskedését fel kell függeszteni, valamint a kereskedési helyszínek közötti együttműködés és információcsere.

Származtatott eszközök kereskedelme

Az EÉPH-nak el kell készítenie 2 kötelező szabályozástechnikai standardot a következőkre: a származtatott eszközök mely osztálya vagy alcsoportja forgalmazható csak szervezett kereskedési helyszíneken, illetve az annak meghatározására szolgáló szempontok megadása, hogy a származtatott eszközök valamely osztálya vagy alcsoportja megfelelően likvid ahhoz, hogy azzal szervezett kereskedési helyszíneken kereskedni lehessen.

2) A kereskedés átláthatósága a részvény- és nem részvény értékpapír piacon

Részvénypiacok

Az EÉPH-nak véleményt kell majd közzétennie, melyben értékeli a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli egyes mentességek szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek kereskedés előtti átláthatósági követelményeivel való összeegyeztethetőségét, és évente jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz azok gyakorlati felhasználásának módjáról.

Az EÉPH-nak figyelemmel kell majd kísérnie a halasztott kereskedés utáni közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati felhasználásáról.

Nem részvény értékpapírok

Az EÉPH-nak véleményt kell majd közzétennie, melyben értékeli a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli egyes mentességek szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek kereskedés előtti átláthatósági követelményeivel való összeegyeztethetőségét, és évente jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz azok gyakorlati felhasználásának módjáról. Az EÉPH-nak figyelemmel kell majd kísérnie a kötvények, strukturált finanszírozási termékek és elszámolásköteles származtatott eszközök kereskedelmével foglalkozó befektetési vállalkozások tőzsdén kívül fennálló kereskedés előtti átláthatósági kötelezettségeit, és a kötelezettség teljesítéséről a hatálybalépéstől számított 2 éven belül jelentést kell benyújtania a Bizottságnak.

Az EÉPH-nak figyelemmel kell majd kísérnie a halasztott kereskedés utáni közzétételek mechanizmusainak az alkalmazását, és éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak azok gyakorlati felhasználásáról.

Adatjelentési szolgáltatások

Az EÉPH-nak el kell készítenie 3 kötelező szabályozástechnikai standardot a következőkre: a kereskedési helyszínek, befektetési vállalkozások és jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) által a kereskedés utáni információk összesítésének elősegítése érdekében használandó adatformátum és szabványok a részvény és a nem részvény értékpapír piacok tekintetében egyaránt, illetőleg az illetékes hatóságoknak az engedélyt kérő adatjelentési szolgáltatók által megadandó információk.

3) A szabályozó hatóságok irányában az átláthatóság, illetve e hatóságok hatásköreinek megerősítése, a szabályok végrehajtása egységességének és a nemzeti szabályozó hatóságok általi felügyelet összehangolásának javítása

Terméktilalmak

Az EÉPH-nak kell majd koordinálnia a nemzeti illetékes hatóságok által valamely pénzügyi termék vagy gyakorlat állandó betiltására hozott intézkedéseket. Ezen túlmenően az EÉPH-nak közvetlen hatáskörei lesznek termékek vagy szolgáltatások rendkívüli helyzetben történő ideiglenes betiltásáról.

A nemzeti pozíciókezelési intézkedések és a pozíciólimitek EÉPH általi koordinálása

Az EÉPH elősegítő és koordinációs szerepkört fog betölteni a nemzeti illetékes hatóságok által a pozíciókezeléssel és pozíciólimittel kapcsolatban gyakorolt hatáskörök tekintetében. Ezen túlmenően az EÉPH-nak közvetlen hatáskörei lesznek arra, hogy bármely személytől információkat kérjen be a bármely típusú származtatott ügyleti pozíciója tekintetében, felkérhet bárkit a tartott pozíciók csökkentésére és a korlátozhatja személyek árualapú származtatott szerződés megkötésére vonatkozó képességét.

Szankciók

Az EÉPH-nak az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat kell majd kibocsátania a nemzeti jogi keretben egyedi ügyekben alkalmazandó közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok szintjéről.

Az EÉPH-nak el kell készítenie egy kötelező szabályozástechnikai standardot a következőre: a nemzeti illetékes hatóságok által a közigazgatási intézkedésekre, szankcióra, pénzbeni és büntetőjogi büntetésekre vonatkozó információk EÉPH-nak történő benyújtása eljárásai és formanyomtatványai.

Harmadik országbeli vállalkozások belépési feltételei

Az EÉPH nyilvántartási szerepkört kap az Unióban valamely tagállamban fióktelep létesítése nélkül befektetési szolgáltatásokat nyújtani és ilyen tevékenységeket végezni kívánó nem uniós vállalkozások tekintetében. Ezen túlmenően az EÉPH-nak kötelező szabályozástechnikai standardokat kell készítenie a következőkre: azon információk meghatározása, melyeket a kérelmező harmadik országbeli vállalkozásnak kérelmében az EÉPH-nak meg kell adnia, majd együttműködési megállapodást kell kötnie azon harmadik országok illetékes hatóságaival, amelyek jogi és felügyeleti keretét az uniós kerettel egyenértékűnek ismerték el.4) Az árualapú származtatott termékek piacai átláthatóságának és felügyeletének javítása

Pozíciók jelentése, a kereskedők kategóriái szerint

Az EÉPH-nak egy kötelező szabályozástechnikai standardot kell készítenie a következőre: azon határértékek meghatározása, melyek felett a kereskedők egyes kategóriáinak mely pozícióikat kell közzétenniük, a nyitott pozíciók kereskedői kategóriánkénti közzétételére vonatkozó heti jelentés formátuma, és az RM-ek, MTF-ek és OTF-ek tagjai és piaci résztvevői által megadandó információk tartalma.

5) A befektetési vállalkozások üzletviteli szabályainak megerősítése

Legjobb végrehajtás

Az EÉPH-nak két kötelező szabályozástechnikai standardot kell készítenie a következőkre: a kerekedési helyszínek által a végrehajtás minőségére vonatkozóan közzéteendő adatok tartalmának, formátumának és gyakoriságának meghatározása, illetve a befektetési vállalkozások által az ügyfelek megbízásainak teljesítésére felhasznált öt legjelentősebb végrehajtási helyről közzéteendő adatok tartalmának és formátumának meghatározása.

Az EÉPH-nak iránymutatást kell majd kiadnia az olyan struktúrát tartalmazó pénzügyi eszközök értékeléséről, amely az ügyfél számára megnehezíti a fennálló kockázat megértését.

6) A befektetési vállalkozások szervezeti követelményeinek szigorítása

Vállalatirányítás

Az EÉPH-nak biztosítania kell, hogy létezzen iránymutatás a vezető testület tagjai alkalmasságának felmérésére, figyelembe véve az általuk betöltött különböző szerepköröket és feladatköröket.

Az EÉPH-nak egy kötelező szabályozástechnikai standardot kell készítenie a következőre: a vezető testület tagjainak jelöléséért felelős nevezési bizottság feladatainak meghatározása.

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2012. év || 2013. év || 2014. év || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <MARKT> ||

Ÿ Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || || || || ||

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0 || 0 || 0 || || || || ||

<…….>Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0 || 0 || 0 || || || || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2012. év[74] || 2013. év || 2014. év || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

Kifizetési előirányzatok || 0,394 || 0,675 || 0,675 || || || || || 1,744

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

7. ¨                    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

8. x                   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A javaslat meghatározott célkitűzéseit az 1.4.2. szakasz tartalmazza. Ezek elérése a javasolt, nemzeti szinten végrehajtásra kerülő jogalkotási intézkedések révén, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság részvételével fog megvalósulni.

Noha a célkitűzésekhez jellegük miatt nem minden esetben köthetők konkrét számszerű eredmények, az EÉPH szerepkörének különösen hozzá kell járulnia a befektetők és a származtatott eszközök piacai igénybevevői bizalmának erősítéséhez, a rendszerkockázatok jelentős csökkenéséhez és a piaci hatékonyság jelentős javulásához. Először is a részvényekre vonatkozó továbbfejlesztett átláthatósági szabályok, illetve a kötvények és a származtatott eszközök új átláthatósági szabályai az új adatszolgáltatási kötelezettségekkel együtt nagyban növelik a pénzügyi piacok – beleértve a származtatott eszközök piacait – szabályozó hatóságok és piaci résztvevők felé fennálló átláthatóságát. A szabályozó hatóságok új hatásköreivel társítva ennek a pénzügyi piacok teljes keresztmetszetében szabályosabb működést kell eredményeznie. Másodszor, a befektetési vállalkozásokra a szervezet, az eljárások és kockázatellenőrzés tekintetében előírt új kötelezettségek nagyban megerősítik a befektetővédelmet és ezért a befektetői bizalmat is erősítik. Harmadszor, az új kereskedési keret és az egyes piaci szereplőkre előírt kötelezettségek egyidejűleg csökkenteni fogják a rendszerkockázatot és hatékonyabb piacokat eredményeznek.

3.2.3.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összefoglaló

9. x                   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

10. ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

11. x A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

12. ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

Megjegyzés:

A javaslat következtében a MARKT Főigazgatóságon belül többlet humán- és igazgatási erőforrásigény nem merül fel. A jelenleg az 1997/9/EK irányelv nyomon követésére felhasznált erőforrások továbbra is ezzel fognak foglalkozni.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

13. ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

14. x A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

A javaslat az EÉPH által ellátandó további feladatokról rendelkezik. Ehhez további erőforrások lesznek szükségesek a 12.0404.01 költségvetési tételen.

15. ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[75].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

16. ¨  –          A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

17. x A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2012. év || 2012. év || 2014. év || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet TAGÁLLAMOK au EU nemzeti felügyeleti hatóságain keresztül(*) || 0,591 || 1,013 || 1,013 || || || || || 2,617

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || 0,591 || 1,013 || 1,013 || || || || || 2,617

(*) A becslés alapja az EÉPH rendelettervezetben szereplő, aktuális finanszírozási mechanizmus (a tagállamok 60 %-ot – a Közösség 40 %-ot).

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

18. x A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

19. ¨  A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

20. ¨            a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

21. ¨            a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

MELLÉKLET

a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (MiFID) módosítása iránti javaslat és a pénzügyi eszközök piacairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat pénzügyi kimutatásának melléklete

Az alkalmazott módszertan és a főbb alapfeltevések

Az EÉPH által a két javaslatból eredően ellátandó feladatok költségeinek becslése az 1. fejezetbe tartozó személyi kiadások tekintetében kerültek megbecslésre, az EÉPH 2012. évre a Bizottsághoz benyújtott költségvetés-tervezet költségbesorolásának megfelelően.

A két bizottsági javaslatban olyan rendelkezések szerepelnek, melyek szerint az EÉPH-nak mintegy 14 kötelező szabályozástechnikai standardot kell kidolgoznia, melyek funkciója, hogy az erősen technikai jellegű rendelkezések az EU-ban egységesen kerüljenek végrehajtásra. A javaslatok szerint az EÉPH-tól elvárt az új kötelező szabályozástechnikai standardok mintegy 50 %-ának 2013-ban történő elkészítése. E cél eléréséhez a személyzeti szint növelése már 2013-tól kezdődően szükséges. Az álláshelyek jellegét tekintve az új kötelező szabályozástechnikai standardok sikeres és határidőre történő elkészítése különösen további szakpolitikai, jogi és hatásvizsgálati tisztviselőket igényel.

A bizottsági szolgálatok és az EÉPH becslései alapján a következő feltételezéseket alkalmazták a két javaslathoz kapcsolódó kötelező szabályozástechnikai standardok kialakításához szükséges személyzet teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állományra gyakorolt hatásának értékeléséhez:

– egy szakpolitikai tisztviselő évente kettő átlagos összetettségű szabályozástechnikai standardot készít el, ennek alapján 2013-ra 4 szakpolitikai tisztviselő szükséges;

– egy hatásvizsgálati tisztviselő szükséges 8 szabályozástechnikai standardra, ennek alapján 2013-ra 1 hatásvizsgálati tisztviselő szükséges;

– egy jogi tisztviselő szükséges 5 szabályozástechnikai standard elkészítéséhez, ennek alapján 2013-ra 1 jogi tisztviselő szükséges;

– egy fő további teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány szükséges a fenti álláshelyek napi támogatásához.

Így a 2013-ban esedékes kötelező szabályozástechnikai standardok elkészítése 7 fő teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állományt igényel.

E standardokon túlmenően az EÉPH-nak el kell készítenie 3 iránymutatást (szankciók, pénzügyi eszközök összetettsége, vállalatirányítás témakörökben) és egy jelentést a nem részvény értékpapírok tőzsdén kívüli kereskedelmére vonatkozó kereskedés előtti kötelezettségek alkalmazásáról. E feladatokhoz két további szakpolitikai tisztviselő lesz szükséges.

Végül az EÉPH-ra bíznak néhány állandó feladatot a kereskedés előtti átláthatósági követelmények alóli felmentések és a részvények, illetve nem részvény értékpapírok piacai tekintetében a kereskedés utáni halasztott közzététel, a termékbetiltás és a pozíciókezelés területén. E feladatokhoz két további szakpolitikai tisztviselő lesz szükséges.

Összességében mindez azt jelenti, hogy további 11 fő teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány szükséges.

Egyéb feltételezések:

– A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány 2012-es költségvetés-tervezetben szereplő megoszlása alapján a feltételezés az, hogy a további 11 fő teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány 8 fő ideiglenes alkalmazottból (74 %), 2 fő kirendelt nemzeti szakértőből és egy szerződéses alkalmazottból (10%) fog összeadódni;

– a személyzet különböző kategóriáinak átlagos eves bérköltsége a BUDG Főigazgatóság iránymutatásán alapul;

– a bérsúlyozási együttható Párizs esetében 1,27;

– a feltételezett képzési költség egy fő teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állományra évi 1 000 EUR;

– 10 000 EUR kiküldetési költség a kiküldetésekre, fejenként, a 2012-es költségvetés-tervezet alapján;

– toborzáshoz kapcsolódó költségek (utazás, szálloda, orvosi vizsgálatok, letelepedési és más támogatások, költözési költségek stb.) 12 700 EUR összegben, az újonnan toborzottakra fejenként, a 2012-es költségvetés-tervezet alapján.

Feltételezett, hogy a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány fenti növekedése mögötti munkateher 2014-ben fennmarad és részben a már elkészült standardok módosításához, illetőleg a két jogalkotási javaslat szerinti standardok maradék 50 %-ának kialakításához kapcsolódik.

A következő három év költségvetésének szükséges emelése kiszámításának módszertana az alábbi táblázatban részletesebben kifejtésre kerül. A számításban tükröződik, hogy a Közösség költségvetése a költségek 40 %-át fedezi.

Költségtípus || Számítás || Összeg (ezer euróban)

2013 || 2014 || 2015 || Összesen

|| || || || ||

1. cím: Személyzeti kiadások || || || || ||

|| || || || ||

11 Bérek és juttatások || || || || ||

ebből ideiglenes alkalmazottak || =8*127*1,27 || 658 || 1,317 || 1,317 || 3,293

ebből: kirendelt nemzeti szakértő || =2*73*1,27 || 81 || 162 || 162 || 405

szerződéses alkalmazott || =1*64*1,27 || 45 || 89 || 89 || 223

|| || || || ||

1.2 A személyzet felvételével kapcsolatos kiadások || || || || ||

|| =11*12,7 || 140 || || || 140

|| || || || ||

13 Kiküldetési költségek || || || || ||

|| =11*10 || 55 || 110 || 110 || 275

|| || || || ||

15 Képzés || =11*1 || 6 || 11 || 11 || 28

|| || || || ||

1. cím összesen: Személyzeti kiadások || || 985 || 1,689 || 1,689 || 4,363

|| || || || ||

ebből a közösségi hozzájárulás mértéke || || 394 || 676 || 676 || 1,746

ebből a tagállami hozzájárulás mértéke (60 %) || || 591 || 1,013 || 1,013 || 2,617

A következő táblázat a kilenc ideiglenes alkalmazotti álláshely létszámtervét mutatja be:

Funkciócsoport és fokozat || Ideiglenes álláshelyek ||

AD 16 || ||

AD 15 || ||

AD 14 || ||

AD 13 || ||

AD 12 || ||

AD 11 || ||

AD 10 || ||

AD 9 || 2 ||

AD 8 || 3 ||

AD 7 || 3 ||

AD 6 || ||

AD 5 || ||

|| ||

AD összesen || 8 ||

[1]               A MiFID felülvizsgálata a „Lámfalussy-folyamaton” alapul – ez egy négyszintű szabályozási megközelítés, amelyet az európai értékpapír-piacok szabályozásával foglalkozó, Alexandre Lámfalussy báró elnökségével működő bölcsek bizottsága ajánlott, és az Európai Tanács stockholmi csúcstalálkozója fogadott el 2001 márciusában, a hathatósabb értékpapír-piaci szabályozás céljával, és amelyet az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet fejlesztett tovább, létrehozva egy európai felügyeletet (az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot) –: az első szinten az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárással irányelvet fogad el, amely a keretelveket tartalmazza és amely felhatalmazza a második szinten eljáró Bizottságot a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke, C 115/47) vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadására (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke, C 115/47). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítése során a Bizottság egyeztet a tagállamok által kinevezett szakértőkkel. A Bizottság kérésére az EÉPH tanácsot adhat a Bizottságnak a második szintű jogszabályokba beépítendő technikai részletek tárgyában. Ezenkívül az első szintű jogszabályok felhatalmazhatják az EÉPH-t szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardok tervezetének kidolgozására, az EÉPH rendelet 10. és 15. cikkének megfelelően, amelyeket a Bizottság fogadhat el (azzal, hogy a Tanácsnak és a Parlamentnek jogában áll kifogást emelni a szabályozástechnikai standardok esetében). A harmadik szinten az EÉPH ajánlásokat és iránymutatásokat dolgoz ki, illetve összehasonlításokat végez a szabályozási gyakorlatról, szakértői értékeléssel, hogy gondoskodjon az első és második szinten elfogadott szabályok következetes megvalósításáról és alkalmazásáról. Végül a Bizottság ellenőrzi, hogy a tagállamok teljesítik-e az EU jogszabályait, és a nemteljesítő tagállamokkal szemben jogi lépéseket tehet.

[2]               2004/39/EK irányelv (MiFID keretirányelv).

[3]               2006/73/EK irányelv (a MiFID végrehajtási irányelve) a 2004/39/EK irányelv (MiFID keretirányelv) végrehajtásáról.

[4]               A 2004/39/EK irányelv (MiFID keretirányelv) végrehajtásáról szóló 1287/2006/EK rendelet (MiFID végrehajtási rendelet) a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében (HL L 241., 2006.9.2., 1. o.).

[5]               A kereskedés és a kereskedés utáni szolgáltatások árainak, költségeinek és volumeneinek követése, Oxera, 2011.

[6]               L. (COM (2010) 301 végleges) a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és az Európai Központi Banknak: A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért, 2010. június.

[7]               L. a G20-csoport vezetőinek a 2009. szeptember 24–25-i pittsburghi csúcstalálkozót követően kiadott nyilatkozata, http://www.pittsburghsummit.gov/mediacenter/129639.htm.

[8]               Ennek eredményeként a Bizottság kiadta a 2009. október 20-i, „Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása: jövőbeli szakpolitikai intézkedések” című (COM (2009) 563 végleges) bizottsági közleményt.

[9]               L. (COM (2010) 484), a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelet iránti javaslat, 2010. szeptember.

[10]             Lásd a Jacques de Larosière által elnökölt, az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport 2009 februárjában közzétett jelentését, illetve a Tanács következtetéseit az EU pénzügyi felügyeletének megerősítéséről, 10862/09, 2009. június.

[11]             L. a MiFID felülvizsgálatához kapcsolódó nyilvános konzultáció válaszai:             http://circa.europa.eu/Public/irc/markt/markt_consultations/library?l=/financial_services/mifid_instruments&vm=detailed&sb=Title és a hatásvizsgálati jelentés 13. mellékletének összefoglalója.

[12]             Az összefoglaló a következő honlapon érhető el: http://ec.europa.eu/internal_market/securities/docs/isd/10-09-21-hearing-summary_en.pdf.

[13]             L. CESR Technikai tanácsa az Európai Bizottság számára a MiFID felülvizsgálata kapcsán és Válaszok az Európai Bizottság kiegészítő információkérésére, 2010. július 29. http://www.esma.europa.eu/popup2.php?id=7003 valamint a CESR technikai tanácsainak második összeállítása az Európai Bizottság számára a MiFID felülvizsgálata kapcsán és Válaszok az Európai Bizottság kiegészítő információkérésére, 2010. október 13.       http://www.esma.europa.eu/popup2.php?id=7279.

[14]             Ezeket a tanulmányokat két külső tanácsadó készítette el, amelyeket az Európai Bizottság szabályainak és rendeleteinek megfelelően kialakított kiválasztási eljárásban választottak ki. Ez a két tanulmány nem az Európai Bizottság nézeteit vagy véleményét tükrözi.

[15]             http://ec.europa.eu/internal_market/finservices-retail/investment_products_en.htm

[16]             COM (2010) 284

[17]             A legutóbb a 2009/29/EK irányelvvel (HL L 140., 2009.6.5., 63. o.) módosított, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003/87/EK irányelv, HL L 275., 2003.10.25.

[18]             HL C 71 E., 2003.3.25., 62. o.

[19]             HL C 220., 2003.9.16., 1. o.

[20]             HL C 144., 2003.6.20., 6. o.

[21]             Az Európai Parlament 2003. szeptember 25-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2003. december 8-i közös álláspontja (HL C 60. E, 2004.3.9., 1. o.), az Európai Parlament 2004. március 30-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. április 7-i határozata.

[22]             HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

[23]             HL L 141., 1993.6.11., 27. o. A legutóbb a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 35., 11.02.2003, 1. o.) módosított irányelv.

[24]             HL 56., 1964.4.4., 878/64. o. A 1972-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[25]             HL L 228., 16.08.1973, 3. o. A legutóbb a 2002/87/EK irányelvvel módosított irányelv.

[26]             HL L 345., 19.12.2002, 1. o.

[27]             [a HL-hivatkozás beszúrandó]

[28]             HL L Ö 177., 2006.6.30., 1. o. Õ 126, 2000.5.26., 1. o. A legutóbb a 2002/87/EK irányelvvel módosított irányelv.

[29]             HL L 247., 2007.9.21., 1. o.

[30]             Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

[31]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg) (HL L 177., 2006.6.30., 201. o.).

[32]             Az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

[33]             HL L 141., 1993.6.11., 1. o. Ö 177., 2006.6.30., 201. o. Õ A 2002/87/EK irányelvvel módosított irányelv.

[34]             HL L 9., 2003.1.15., 3. o.

[35]             HL L 168., 2002.6.27., 43. o.

[36]             HL L 168., 2002.6.27., 43. o.

[37]             2HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

[38]             HL L 8., 2001.1.12.,1. o.

                HL L 241., 2006.9.2., 26. o.

[39]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[40]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[41]             HL L 184., 2001.7.6., 1. o. A legutóbb a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.) módosított irányelv.

[42]             HL L 115., 1998.4.17., 31. o.

[43]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[44]             HL L 184., 17.07.1999, 23. o.

[45]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[46]             HL L 26., 1977.1.31., 1. o. A legutóbb az 1994-es csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[47]             HL L 375., 1985.12.31., 3. o. Ö 302., 2009.11.17., 32. o. Õ . A legutóbb a 2001/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 41., 2002,.2.13. 35. o.) módosított irányelv.

[48]             HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.

[49]             HL L 331., 2010,.12.15. 84. o.

[50]             A Tanács 1992. június 18-i 92/49/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (harmadik nem életbiztosítási irányelv) (HL L 228., 1992.8.11., 1. o.). A legutóbb a 2007/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 247., 2007.9.21., 1. o.) módosított irányelv.

[51]             Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról (HL L 323., 2005.12.9., 1. o.). A 2007/44/EK irányelvvel módosított irányelv.

[52]             Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.). A legutóbb a 2007/44/EK irányelvvel módosított irányelv.

[53]             HL L 84., 1997.3.26., 22. o.

[54]             HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

[55]             è1 HL L 345., 2003.12.31., 64. o. ç

[56]             HL L 126., 1984.5.12., 20. o.

[57]             HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.

[58]             HL L 55., 2011.2.28.,13.o.

[59]             HL L 55., 2011.2.28.,13.o

[60]             HL L 191., 2001.7.13., 45. o.

[61]             è1 HL L 145., 2004.4.30, 1. o. ç

[62]             è1 HL L 145., 2004.4.30, 1. o. ç

[63]             HL L 9., 2003.1.15., 3. o.

[64]             è1 HL L 145., 2004.4.30, 1. o. ç

[65]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[66]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[67]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[68]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[69]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[70]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[71]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[72]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve

[73]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[74]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve

[75]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.