Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról /* COM/2011/0627 végleges - 2011/0282 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló
többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1]
meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő
irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi
keretét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket,
valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket
bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő. A reformra irányuló jelenlegi javaslatok „A
KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közleményen[2]
alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a
mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások
megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható
élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható
gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a
kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita[3], mind a hatásvizsgálat
keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű
támogatásra találtak. A folyamat során világossá vált, hogy
ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az
uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával
összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a
KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást
kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására
irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós
mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító
közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci
zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést,
amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat
dolgoznak ki és társfinanszíroznak.[4] Az egymást követő reformok révén a KAP a
termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság
piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a
mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások
jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló
integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E
reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és
tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások
megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő
piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott. Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot
érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére
vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e
megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az
EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan
tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és
ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek. A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete
továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység
csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell
szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást,
valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére
irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az
uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából. A mezőgazdaság területén és a vidéki
térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020
menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések,
valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a
földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és
éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési
rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak
nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki
térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez
hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz. A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós
gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz,
hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly
szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben
rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott
költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy
közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az
éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését,
valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi
igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot
biztosít. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó
javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének
fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér
esetében a 2013. évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások
terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés
elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre
álló költségvetési források 30 %-át az éghajlat és a környezet
szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések
mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben
részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a
kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal
együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely
eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek
vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében
a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1)
egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai
Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével. Mindezek alapján a 2014–2020-as időszakra
vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák: –
a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási
rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen
kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és
tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló
rendelet); –
a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének
létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes
közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös
piacszervezésről szóló rendelet); –
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
(EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és
tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet); –
a közös agrárpolitika finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi
rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet); –
a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével
kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések
meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat; –
a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági
termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása
tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi
rendeletre irányuló javaslat; –
az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes
támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő
módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat. A vidékfejlesztésről szóló rendelet a
Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett azon javaslatra épül, amely
az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére
vonatkozó szabályokat határozza meg.[5]
Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló
programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi
keret egy másik fejezetében találhatóak. Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által
felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre
vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy
a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető
leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT A jelenlegi politikai keret értékelésére,
valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a
hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja
össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított,
2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható
mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő
időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú
előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a
különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt
hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra. A hatásvizsgálatban ismertetett három
forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv
megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak
legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a
kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal
számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és
„kizöldítésével”, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával
való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével,
valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé
tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag
környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást
jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek,
feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható,
valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más
szakpolitikák is ki tudják szolgálni. Tekintettel a gazdasági válságra és a
közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az
Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a
három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és
fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek
megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával – különösen a forráshatékonyság
tekintetében – való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz,
hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági
termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs
partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén
növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági
politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az
ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a – különösen a dohai
fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás
keretében – folytatódó liberalizáció következtében. A hatásvizsgálat keretében folytatott
konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három
politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek
2010. november 23. és 2011. január 25. között nyújthatták be észrevételeiket,
valamint 2011. január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb
következtetések összefoglalva a következők[6]:
–
Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik
abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak,
a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a
kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré
szerveződő, erős KAP-ra van szükség. –
A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak
piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie. –
Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások
irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a
kifizetések maximalizálását) illetően. –
Egyetértés van a tekintetben, hogy az
éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény
megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér
fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy
gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen
van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát
növelni lehetne. –
A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben
bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a
kedvezőtlen helyzetű térségeket is. –
Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze
kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy
fejlesztési szakpolitikákkal. –
A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a
versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok
számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához. Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során
összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv: A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv
nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb
ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat
strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem
finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a
piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében
nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezenkívül jelentős társadalmi és környezeti
költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő
jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a
politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez
kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása. A lehetőségek skálájának másik végén a
kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a
szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető
javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti
teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek
fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni
a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az
éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy
kihívásokat. Az integrációra irányuló forgatókönyv a
közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és „kizöldítése” révén úttörő megközelítést
alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség
környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára
ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők
el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok
és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös
stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó
szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző
sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv
alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki
területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére. Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a
következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a
legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAP-ot az Unió
stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes
elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell
alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai
célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét. Az egyszerűsítés a teljes folyamat során
fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös
megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági
kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések „kizöldítését” ajánlatos oly módon
kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a
lehető legalacsonyabb szinten maradjanak. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi
kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe
tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér
többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező
intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a
tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének
újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb
kihasználására irányul, a második pillér maga pedig – az egyéb uniós,
megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében – közös
stratégiai keret részét képezi. Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi
eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet
hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól
horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe. E javaslatok összhangban állnak a
szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az
EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a
fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós
szinten történik az éghajlatváltozás és egyéb, több tagállamot érintő fontos
kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével.
Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli
nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika
marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését
és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat
értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen
ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz
jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér
társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a
kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel
egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és
többek között a többi uniós alapot is magában foglaló közös kerethez), valamint
számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében
elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az
intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi
következményeknél fogva. A vidékfejlesztési rendelet a jelen időszakban
bevezetett stratégiai megközelítésen alapul, amelynek kedvező hatása már most
is megnyilvánul, nevezetesen abban, hogy a tagállamok az erősségek, a
gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló elemzés
(SWOT-analízis) alapján stratégiákat és programokat dolgoznak ki annak
érdekében, hogy a beavatkozás a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a nemzeti
és a regionális sajátosságokhoz. Az új megvalósítási
mechanizmus célja a stratégiai megközelítés megerősítése – többek között
egyértelműen meghatározott közös vidékfejlesztési prioritások (és a hozzájuk
kapcsolódó közös célmutatók) uniós szinten történő kijelölése, valamint az ez
idáig felhalmozott tapasztalatok fényében szükségessé váló kiigazítások
megtétele révén. A rendelet kitér a mezőgazdaság termelékenységével
és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerségre is, amelynek
célja az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, a kapcsolatteremtés a kutatás és a
gyakorlat között, valamint általánosságban az innováció ösztönzése. A partnerség innovatív projektek megvalósításáért felelős operatív
csoportok keretében működik, munkáját a hozzá kapcsolódó hálózat segíti. A Bizottság által 2011. október 6-án
előterjesztett, a közös stratégiai keretben működő alapokra vonatkozó közös
szabályokat megállapító javaslat értelmében a KAP második pillérének az első
pillérrel és más uniós alapokkal – különösen az Európai Regionális Fejlesztési
Alappal (ERFA), az Európai Szociális Alappal (ESZA), a Kohéziós Alappal és az
Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (ETHA) – összehangoltan és ezeket
kiegészítve kell működnie. Az alapok kezelése uniós
szinten közös stratégiai keretben, nemzeti szinten pedig az alapok működéséhez
kapcsolódó közös célokat és szabályokat is magukban foglaló partnerségi
szerződések alapján történik. A közös stratégiai keretbe tartozó alapok
mindegyikére érvényes közös szabályok megállapítása a kedvezményezettek és a
nemzeti hatóságok számára egyaránt megkönnyíti majd a projektek kezelését, és
elő fogja mozdítani integrált projektek végrehajtását. Ezzel összefüggésben a vidékfejlesztési
politika hosszú távú stratégiai célkitűzései között a jövőben is szerepelni fog
a mezőgazdaság versenyképességéhez, a természeti erőforrásokkal való
fenntartható gazdálkodáshoz, az éghajlatváltozás elleni fellépéshez és a vidéki
térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez való hozzájárulás. Az Európa 2020 stratégiával összhangban a 2014–2020-as időszakban
nyújtandó vidékfejlesztési támogatás ezen átfogó célkitűzései a következő hat,
uniós szintű prioritásban jutnak részletesebben is kifejezésre: –
a tudásátadás és az innováció előmozdítása a
mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; –
a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés
valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; –
az élelmiszerlánc szervezésének és a
kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; –
a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő
ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; –
az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az
alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes
gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az
élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; –
a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység
csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben. A programozásnak e prioritásokra kell épülnie,
ideértve a célmutatóknak az egyes prioritások vonatkozásában történő
meghatározását is. A rendelet a programok kidolgozására, jóváhagyására és
felülvizsgálatára vonatkozóan olyan szabályokat foglal magában, amelyek jórészt
a meglévő szabályokat követik, ugyanakkor lehetőséget teremt magasabb
támogatási intenzitású alprogramok végrehajtására is (például a fiatal
mezőgazdasági termelők, a kistermelők, a hegyvidéki területek, a rövid ellátási
láncok tekintetében). Frissült az egyedi intézkedések jegyzéke,
továbbá több egyedi intézkedés felülvizsgálatára és ezzel összefüggésben számos
kiigazítás megtételére is sor került különböző, az alkalmazási körrel, a
végrehajtással és a támogatások igénybevételével kapcsolatban ebben az
időszakban felmerült problémák rendezése érdekében. Tekintve,
hogy a legtöbb intézkedés egyszerre több célt vagy prioritást is szolgálhat,
már nem tűnik szükségesnek a tengelyek mentén történő csoportosításuk; a
prioritásokon alapuló programozás a várakozások szerint biztosítani fogja a
programok kiegyensúlyozottságát. A rendelet az ökológiai termelésre vonatkozó
egyedi intézkedést hoz létre és új meghatározást vezet be a sajátos természeti
hátrányokkal rendelkező területek vonatkozásában. A rendelet javítani hivatott
a közös környezetvédelmi fellépés támogatását szolgáló rendelkezést is. A rendelet nagy mértékben megerősíti és
kiterjeszti a jelenleg hatályban lévő együttműködési intézkedést, támogatást
biztosítva ezáltal a potenciális kedvezményezettek széles körében számos
különböző (gazdasági, környezetvédelmi és szociális) területen folytatott
együttműködéshez. A javaslat szerint az együttműködési
intézkedés ezentúl kifejezetten kiterjedne a kísérleti projektekre és a
regionális és nemzeti határokon átnyúló együttműködésre is. A
LEADER-kezdeményezés és a hálózatépítést középpontba helyező megközelítések
szerepe továbbra is meghatározó lesz, különösen a vidéki térségek fejlesztése
és az innováció terjesztése terén. A támogatás LEADER-en keresztüli, illetve a
helyi fejlesztés céljaira egyéb megosztott irányítású uniós alapokból történő
nyújtása következetes és összehangolt módon fog megvalósulni. A helyi,
innovatív együttműködési projektek díjazásban részesülhetnek, amelynek célja az
innovációt szolgáló transznacionális kezdeményezések támogatása. A mezőgazdasági piacokat középtávon várhatóan
továbbra is jellemző erős ingadozások kezelésére új lehetőséget kínál a
kölcsönös kockázatkezelési alapok támogatását és egy új jövedelemstabilizáló
eszközt is magában foglaló kockázatkezelési eszköztár. A jelenlegi tengelyrendszer eltörlése a
tagállami programozást is egyszerűbbé fogja tenni. Végezetül javasolt a folyó időszakban bevezetett
közös monitoring- és értékelési keretre támaszkodni, amelyet a rendelet az ez
idáig szerzett tapasztalatok alapján egyszerűbbé és megfelelőbbé tesz. A monitoring és az értékelés lehetővé tétele érdekében a szakpolitikai
prioritásokhoz közös mutatójegyzék kapcsolódik. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat
értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a
mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra
rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR,
valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő
tevékenységeire kell összpontosítania. Az első és a második pillérhez tartozó
forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi
keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5
milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább
rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves
pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot
érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban, vagyis a 2014–2020 közötti
időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre. A támogatások tagállamok közötti elosztását
illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében,
amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90 %-át, a
különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen
kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek
meghatározásra. A vidékfejlesztési támogatás elosztása a
politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi
elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg
is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb
társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre –
tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, LEADER stb. – szintén
alkalmazandó. A javaslat a pillérek közötti
átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések
5 %-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első
pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik
vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való
átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen
kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90 %-át. A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi
hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza. 2011/0282 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló
szerződésre és különösen annak 42. és 43. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7], a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[8], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9], az európai adatvédelmi biztossal folytatott
konzultációt[10]
követően, rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
„A KAP jövője 2020-ig: az
élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások
kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény[11] (a továbbiakban: a KAP jövőjét
2020-ig felvázoló közlemény) meghatározta a lehetséges kihívásokat,
célkitűzéseket és irányvonalakat a 2013 utáni közös agrárpolitika (a
továbbiakban: KAP) vonatkozásában. A közleményről folytatott vita fényében
2014. január 1-jével kezdődő hatállyal meg kell reformálni a KAP-ot. A
reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, beleértve az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletet[12] is. A reform hatókörére
tekintettel helyénvaló az 1698/2005/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és
helyébe új rendeletet léptetni. (2)
A vidékfejlesztési politikának kapcsolódnia kell a
KAP közvetlen kifizetéseihez és piaci intézkedéseihez, továbbá ki kell
egészítenie azokat, és ezáltal hozzá kell járulnia a KAP tekintetében az
Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: a Szerződés) meghatározott célkitűzések megvalósításához. A
vidékfejlesztési politikának ezenkívül magában kell foglalnia az „Európa 2020: Az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” (a továbbiakban: az
Európa 2020 stratégia) című 2010. március 3-i bizottsági közleményben[13] foglalt főbb politikai
célkitűzéseket is, és összhangban kell állnia a gazdasági és társadalmi kohézió
politikájának a Szerződésben meghatározott általános célkitűzéseivel. (3)
Mivel e rendelet célját – nevezetesen a
vidékfejlesztést – annak a KAP más eszközeivel való kapcsolata, a vidéki
térségek közötti különbségek mértéke és a kibővített Unióban a tagországok
rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozottsága miatt a tagállamok nem
tudják kielégítően megvalósítani, és ennélfogva ez a cél uniós szinten, az
uniós finanszírozás többéves garanciájával és a vidékfejlesztés prioritásaira
összpontosítva jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a
szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3)
bekezdésében meghatározott elvével összhangban. E rendelet
– az arányosságnak az említett szerződés 5. cikkének (4) bekezdésében
megállapított elvével összhangban – nem haladja meg a szóban forgó cél
eléréséhez szükséges mértéket. (4)
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a
Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon
el e rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása
érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő
munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat
folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése
és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a
megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. (5)
A vidéki térségek fenntartható fejlődésének
biztosítása érdekében indokolt a figyelmet néhány kiemelt prioritásra
összpontosítani, nevezetesen a következő területekre: tudásátadás
és innováció a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, a
mezőgazdasági termelési típusok versenyképessége és a mezőgazdasági üzemek életképessége,
az élelmiszerlánc szervezése és kockázatkezelés a mezőgazdaságban, a
mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése és javítása, erőforrás-hatékonyság és az alacsony
szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás a mezőgazdasági, az
élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, továbbá a társadalmi befogadás
előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a
vidéki térségekben. Ugyanakkor figyelembe kell venni a különböző jellemzőkkel
vagy a potenciális kedvezményezettek különböző kategóriáival rendelkező vidéki
térségekre hatást gyakorló helyzetek sokféleségét, valamint az innovációval, a
környezettel és az éghajlatváltozás mérséklésével, illetve az ahhoz való
alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzéseket is. Az éghajlatváltozás
mérséklésére irányuló fellépésnek kapcsolódnia kell a mezőgazdaságból és az
erdészetből származó kibocsátásoknak a leginkább érintett tevékenységek –
például az állattenyésztés és a műtrágyahasználat – terén történő
csökkentéséhez, valamint – a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és
az erdészeti ágazat tekintetében – a szén-dioxid-nyelők megőrzéséhez és a
szénmegkötés fokozásához. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben
megvalósítandó tudásátadáshoz és innovációhoz kapcsolódó uniós vidékfejlesztési
prioritást indokolt horizontálisan alkalmazni az egyéb uniós vidékfejlesztési
prioritások tekintetében. (6)
Az uniós vidékfejlesztési prioritásokat indokolt a
fenntartható fejlődés, valamint a környezet védelmére és javítására vonatkozó
cél elérésének a Szerződés 11. és 19. cikkével összhangban, az Unió által
történő előmozdítása keretében, a „szennyező fizet” elvének figyelembevételével
megvalósítani. Célszerű úgy rendelkezni, hogy a tagállamok
– a Bizottság által elfogadott módszertant alkalmazva – nyújtsanak
tájékoztatást az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó célkitűzések teljesítéséhez
nyújtott támogatásról, azon törekvéssel összhangban, hogy az uniós költségvetés
legalább 20 %-a e célra kerüljön felhasználásra. (7)
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a
továbbiakban: az EMVA) tevékenységeinek és azoknak a
műveleteknek, amelyekhez az EMVA hozzájárul, összhangban kell állniuk és
összeegyeztethetőnek kell lenniük a KAP más eszközei révén nyújtott
támogatásokkal. Az uniós erőforrások optimális elosztásának és hatékony
felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra,
hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon
szabály alóli kivételek meghatározására vonatkozóan, mely szabály szerint e
rendelet alapján nem ítélhető oda támogatás a közös piacszervezések keretében
támogatott műveletek számára. (8)
A vidékfejlesztési programok haladéktalan
megkezdésének és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében indokolt, hogy
az EMVA-ból nyújtott támogatás szilárd adminisztratív keretfeltételek
meglétéhez legyen kötve. Ezért a tagállamoknak meg kell
vizsgálniuk, hogy teljesülnek-e bizonyos előfeltételek. Az egyes tagállamoknak
vagy a területük egészére vonatkozó nemzeti vidékfejlesztési programot, vagy
több regionális programot kell kidolgozniuk. Minden programban meg kell
határozni az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal kapcsolatos célkitűzések
teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A
programozásnak meg kell felelnie az uniós vidékfejlesztési prioritásoknak,
ugyanakkor alkalmazkodnia kell a sajátos nemzeti körülményekhez is, és ki kell
egészítenie az egyéb uniós szakpolitikákat, különös tekintettel a mezőgazdasági
piacokkal kapcsolatos politikára, a kohéziós politikára és a közös halászati
politikára. Azon tagállamok számára, amelyek regionális programok végrehajtása
mellett döntenek, lehetőséget kell biztosítani egy olyan, önálló
költségvetéssel nem rendelkező nemzeti keret létrehozására, amely megkönnyíti a
régiók között a nemzeti szinten jelentkező kihívások kezelése céljából
folytatandó koordinációt. (9)
Indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy
vidékfejlesztési programjaikba olyan tematikus alprogramokat is beépítsenek,
amelyek az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró területek sajátos
szükségleteivel foglalkoznak. A tematikus alprogramoknak
többek között a fiatal mezőgazdasági termelőket, a mezőgazdasági kisüzemeket, a
hegyvidéki területeket és a rövid ellátási láncok kialakítását kell
megcélozniuk. Ezenkívül tematikus alprogramok révén lehetőséget kell teremteni
a vidéki térségek fejlődésére jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági ágazatok
szerkezetének átalakítására is. Az ilyen tematikus alprogramok keretében
végrehajtott beavatkozások hatékonyságának fokozása érdekében indokolt
engedélyezni a tagállamok számára, hogy bizonyos, az alprogramok hatálya alá
tartozó műveletek esetében magasabb támogatási mértéket írjanak elő. (10)
A vidékfejlesztési programoknak meg kell
határozniuk az általuk lefedett terület szükségleteit, és fel kell vázolniuk
egy következetes stratégiát, amelyen keresztül e szükségletek az uniós
vidékfejlesztési prioritások figyelembevételével kielégíthetők. Ennek a stratégiának konkrét célkitűzések meghatározásán kell
alapulnia. Meg kell állapítani az azonosított szükségletek, a meghatározott
célkitűzések és az ezek teljesítéséhez kiválasztott intézkedések közötti
kapcsolatokat. A vidékfejlesztési programoknak tartalmazniuk kell továbbá az e
rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelésük értékeléséhez szükséges
valamennyi információt. (11)
A vidékfejlesztési programokban a célkitűzéseket
valamennyi tagállamra érvényes közös célmutatók alapján kell meghatározni. E feladat megkönnyítése érdekében célszerű meghatározni – az uniós
vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban – a szóban forgó mutatók által
érintett területeket. Tekintettel a mezőgazdaság és az erdészet terén
megvalósítandó tudásátadásra vonatkozó uniós vidékfejlesztési prioritás
horizontális alkalmazására, az e prioritás keretében végrehajtott
beavatkozásokat meghatározónak kell tekinteni a többi uniós prioritás
tekintetében megállapított célmutatók szempontjából. (12)
Szükség van egyes, a programozással és a vidékfejlesztési
programok felülvizsgálatával kapcsolatos szabályok megállapítására. A programok stratégiáját, illetve a kapcsolódó uniós pénzügyi
hozzájárulásokat nem érintő felülvizsgálatokra vonatkozóan egyszerűbb eljárást
kell megállapítani. (13)
Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a
jogbiztonság és az egyértelműség a program módosítása esetén követendő eljárás
tekintetében, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290.
cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon kritériumok meghatározása
tekintetében, amelyek alapján a program számszerűsített célkitűzéseinek javasolt
módosításai nagy jelentőségűnek minősülnek, és mint ilyenek szükségessé teszik,
hogy a program az e rendelet 91. cikkének megfelelően elfogadott végrehajtási
aktus útján módosításra kerüljön. (14)
A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése és
specializálódása, valamint a vidéki térségekben működő mikro-, kis- és
középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) előtt álló
sajátos kihívások szükségessé teszik a megfelelő szintű műszaki és gazdasági
képzést, valamint a tudás- és információszerzésre, illetve -cserére való
képesség fokozását, többek között a legjobb mezőgazdasági és erdészeti
termelési gyakorlatok terjesztése útján. Indokolt, hogy a tudásátadással és a
tájékoztatással kapcsolatos tevékenységek igazodjanak a vidéki szereplők
igényeihez, és ne csupán hagyományos szakképzési tanfolyamok keretében
valósuljanak meg. Ezért helyénvaló támogatást nyújtani workshopok
szervezéséhez, személyre szabott tanácsadáshoz, demonstrációs tevékenységekhez,
tájékoztatási tevékenységekhez, valamint a mezőgazdasági üzemekben
megvalósítandó, rövid időtartamra szóló csere- és látogatási programokhoz is.
Az így megszerzett tudásnak és információknak köszönhetően a mezőgazdasági
termelők, az erdőtulajdonosok, az élelmiszeriparban dolgozók és a vidéki kkv-k
bizonyára fokozni tudják majd versenyképességüket és erőforrás-hatékonyságukat,
és képesek lesznek környezeti teljesítményük javítására és ezáltal a vidéki
gazdaság fenntarthatóságának előmozdítására is. Annak biztosítására, hogy a
tudásátadásra és a tájékoztatásra irányuló tevékenységek ténylegesen elérjék
ezeket az eredményeket, elő kell írni, hogy a tudásátadást célzó
szolgáltatásokat nyújtók rendelkezzenek a megfelelő képességekkel. (15)
Annak érdekében, hogy a tudásátadási
szolgáltatásokat nyújtó szervezetek képesek legyenek a vidékfejlesztési
politika céljainak megfelelő minőségű és jellegű szolgáltatásokat nyújtani,
valamint hogy biztosítható legyen az alapok célzottabb felhasználása és az,
hogy a mezőgazdasági üzemekben megvalósítandó csereprogramok és üzemlátogatások
világosan elkülöníthetők legyenek a más uniós programok keretében végrehajtott
hasonló tevékenységektől, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a
Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tudásátadási
szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozó minimális képesítési
követelményekre, a támogatható költségekre, valamint a mezőgazdasági üzemekben
végrehajtandó csereprogramok és látogatások időtartamára és tartalmára
vonatkozóan. (16)
A gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások segítik a
mezőgazdasági termelőket, az erdőtulajdonosokat és a vidéki térségekben működő
kkv-kat abban, hogy javítsák gazdaságuk vagy vállalkozásuk fenntartható
irányítását és általános teljesítményét. Ezért célszerű
ösztönözni mind az ilyen tanácsadási szolgáltatások létrehozását, mind pedig
azoknak a mezőgazdasági termelők, erdőtulajdonosok és kkv-k általi
igénybevételét. A tanácsadás minőségének és hatékonyságának fokozása érdekében
indokolt rendelkezni a tanácsadók minimális képesítéséről és rendszeres
képzéséről. A […]-i HR/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[14] előírt mezőgazdasági
tanácsadási szolgáltatásoknak segíteniük kell a mezőgazdasági termelőket
mezőgazdasági üzemük teljesítményének értékelésében és azoknak a szükséges
javításoknak az azonosításában, amelyeket a jogszabályban foglalt gazdálkodási
követelmények, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot, a […]-i DP/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendeletben[15]
meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló
mezőgazdasági gyakorlatok, továbbá az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével
és az azokhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a vizek
állapotának védelmével, az állatbetegségekre vonatkozó bejelentésekkel és az
innovációval kapcsolatos, legalább a(z) HR/2012/EU rendelet I. mellékletében
foglalt előírásoknak megfelelő követelmények és tevékenységek tekintetében
végre kell hajtani. A tanácsadásnak adott esetben a munkahelyi biztonsági
előírásokra is ki kell terjednie. Kiterjedhet továbbá a mezőgazdasági üzem vagy
a vállalkozás gazdasági, mezőgazdasági vagy környezeti teljesítményéhez
kapcsolódó kérdésekre is. Célszerű üzemvezetési és helyettesítési
szolgáltatások nyújtása révén segíteni a mezőgazdasági termelőket mezőgazdasági
üzemük vezetésének javításában és egyszerűsítésében. (17)
Annak biztosítására, hogy a tanácsadási
szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és hatóságok képesek legyenek a
vidékfejlesztési politika céljainak megfelelő minőségű és jellegű tanácsadási
tevékenységet folytatni, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a
Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tanácsadó
szervezetekre és hatóságokra vonatkozó minimális képesítési követelmények
részletesebb meghatározására vonatkozóan. (18)
A mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre
vonatkozó uniós és nemzeti minőségrendszerek garanciát nyújtanak a fogyasztók
számára a termék, illetve a mezőgazdasági termelőknek az ilyen rendszerekben
való részvétele eredményeként alkalmazott termelési folyamat minősége és
jellemzői tekintetében, növelik az érintett termékek értékét, és javítják azok
értékesítésének lehetőségeit. Ezért bátorítani kell a
mezőgazdasági termelőket az ilyen rendszerekben való részvételre. Tekintve,
hogy a rendszerekbe való belépés ideje és a részvétel első néhány éve az az
időszak, amely alatt a részvételből kifolyólag a mezőgazdasági termelőkre
háruló többletköltségek és -kötelezettségek nem kerülnek teljes mértékben
ellentételezésre a piacon, indokolt úgy rendelkezni, hogy támogatás csak az új
résztvevőknek és legfeljebb öt éven át legyen nyújtható. Tekintettel a
gyapotnak mint mezőgazdasági terméknek a sajátos jellemzőire, a támogatást a
gyapotra vonatkozó minőségrendszerekre is ki kell terjeszteni. Az EMVA
keretében rendelkezésre bocsátott költségvetési források hatékony és eredményes
felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra,
hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azokra az
uniós minőségrendszerekre vonatkozóan, amelyekre ezen intézkedés hatálya kiterjedhet. (19)
A mezőgazdasági üzemek és a vidéki vállalkozások
gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, a mezőgazdasági termékek
értékesítésével és feldolgozásával foglalkozó ágazat hatékonyságának fokozása,
a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra biztosítása és a
környezeti célok eléréséhez szükséges nem jövedelemtermelő beruházások
ösztönzése érdekében támogatást kell nyújtani azokhoz a tárgyi beruházásokhoz,
amelyek hozzájárulnak e célkitűzések megvalósításához. A
2007–2013-as programozási időszakban egy sor különféle intézkedés
végrehajtására került sor különböző beavatkozási területeken. Az egyszerűsítés
érdekében, továbbá abból a célból, hogy lehetővé váljék a kedvezményezettek
számára nagyobb hozzáadott értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és
megvalósítása, indokolt, hogy a tárgyi beruházások valamennyi típusa egyetlen
intézkedés hatálya alá tartozzon. A tagállamoknak – az erősségek, a
gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló elemzés
(SWOT-analízis) alapján – küszöbértéket kell meghatározniuk a mezőgazdasági
üzemek életképességének biztosításához kapcsolódó beruházási támogatásokkal
támogatható mezőgazdasági üzemek tekintetében, ezáltal törekedve a támogatás
célzottabb elosztására. (20)
A mezőgazdasági ágazat más ágazatoknál nagyobb
mértékben van kitéve a termelési potenciáljában természeti katasztrófák által
okozott károknak. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági
üzemek életképessége és versenyképessége ilyen katasztrófák bekövetkezése
esetén is biztosítható legyen, támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági
termelőknek a károsult mezőgazdasági potenciál helyreállításához. A
tagállamoknak ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy ne fordulhasson elő
túlzott mértékű kártalanítás az uniós programok (különösen a kockázatkezelési
intézkedés), a nemzeti és a magán kártalanítási rendszerek kombinálása
következtében. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és
eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat
fogadjon el az ezen intézkedés keretében támogatható költségek meghatározására
vonatkozóan. (21)
A vidéki térségek fejlődése és versenyképessége
szempontjából alapvető jelentősége van új gazdasági tevékenységek – új
mezőgazdasági üzemek, új vállalkozások vagy nem mezőgazdasági tevékenységekre
irányuló új beruházások formájában történő – beindításának és fejlesztésének. Szükség van olyan, a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások
fejlesztésére irányuló intézkedésre, amely megkönnyíti a fiatal mezőgazdasági
termelők gazdálkodói tevékenységének elindítását, majd az indulást követően
gazdaságuk szerkezeti kiigazítását, a mezőgazdasági termelők tevékenységi
körének nem mezőgazdasági tevékenységekkel történő bővítését, valamint a nem
mezőgazdasági kkv-k vidéki térségekben való letelepedését és fejlesztését. A
gazdaságilag potenciálisan életképes mezőgazdasági kisüzemek fejlődését is
ösztönözni kell. Az ezen intézkedés keretében támogatott új gazdasági tevékenységek
megvalósíthatóságának biztosítása érdekében indokolt, hogy a támogatás
nyújtásának feltételeként üzleti tervet kelljen benyújtani. Indokolt úgy
rendelkezni, hogy vállalkozásindításhoz támogatás csak a vállalkozás
élettartamának kezdeti időszakában legyen nyújtható, és ez a támogatás ne
válhasson működési támogatássá. Ezért amennyiben a tagállamok úgy döntenek,
hogy részletekben nyújtják a támogatást, a részletek kifizetését egy legfeljebb
ötéves időszak alatt kell teljesíteniük. Ezenkívül a mezőgazdasági ágazatban
végrehajtandó szerkezetátalakítás előmozdítása érdekében indokolt éves
kifizetések formájában támogatást nyújtani azoknak a(z) DP/2012/EU rendelet V.
címe által létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt
vevő mezőgazdasági termelőknek, akik vállalják, hogy mezőgazdasági üzemük
egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat az említett rendszerben
részt nem vevő mezőgazdasági termelőre ruházzák át. (22)
A kkv-k alkotják az uniós vidéki gazdaság gerincét. A mezőgazdasági üzemek és a nem mezőgazdasági vállalkozások
fejlesztésének a foglalkoztatás előmozdítására és minőségi munkahelyek vidéki
térségekben való teremtésére, a már meglévő munkahelyek megőrzésére, a
foglalkoztatás terén jelentkező szezonális ingadozások mérséklésére, a
mezőgazdaságon és a mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó iparágakon kívüli
nem mezőgazdasági ágazatok fejlesztésére kell irányulnia, miközben erősítenie
kell az üzleti integrációt és a helyi ágazatközi kapcsolatokat. Ösztönözni kell
a mezőgazdaság, a vidéki térségekben folytatott fenntartható és
felelősségteljes idegenforgalmi tevékenységek előmozdításán alapuló vidéki
turizmus, valamint a természeti és a kulturális örökség területét egyidejűleg
felölelő projekteket, továbbá a megújuló energiaforrások terén végrehajtandó
beruházásokat. (23)
Az EMVA keretében biztosított költségvetési
források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása, valamint a
kedvezményezettek jogainak védelme és a kedvezményezettek közötti hátrányos
megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra,
hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a
következőkre vonatkozóan: azok a feltételek, amelyek
alapján a jogi személyek fiatal mezőgazdasági termelőnek minősíthetők, a szakmai
készségek megszerzésére biztosított türelmi idő, az üzleti tervek minimális
tartalma, valamint azon kritériumok, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági
kisüzemek körének, illetve a fiatal mezőgazdasági termelők számára vagy a
mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez nyújtott támogatás keretében támogatható
műveletek meghatározására alkalmazandó alsó és felső küszöbértékeknek a
megállapítására használhatnak. (24)
A vidéki térségekben rendelkezésre álló helyi
infrastruktúra és alapvető helyi szolgáltatások fejlesztése (ideértve a
szabadidős tevékenységeket és a kultúrát is), a falvak megújítása, valamint a
falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének helyreállítása és
korszerűsítése alapvető elemét képezi bármely, a vidéki térségek növekedési
potenciáljának kiaknázására és fenntarthatóságának előmozdítására irányuló
erőfeszítésnek. Következésképpen indokolt támogatást
biztosítani azokhoz a műveletekhez, amelyek e cél megvalósítását szolgálják,
ideértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és a
gyors, illetve nagyon gyors szélessávú internetkapcsolat kiépítését is. E
célkitűzésekkel összhangban ösztönözni kell a társadalmi befogadáshoz és a
vidéki térségekben tapasztalható társadalmi és gazdasági hanyatlás és elnéptelenedés
folyamatának megfordításához vezető szolgáltatás- és infrastruktúrafejlesztést.
Az erre irányuló támogatás hatékonyságának maximalizálása érdekében a
támogatott műveleteket a települési önkormányzatok és az általuk biztosított
alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozóan egy vagy több vidéki
település által kidolgozott terveknek megfelelően kell végrehajtani, amennyiben
léteznek ilyen tervek. Az uniós éghajlatpolitikai célkitűzésekkel való összhang
biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés
290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a megújuló energiához
kapcsolódó infrastruktúra támogatható típusainak meghatározására vonatkozóan. (25)
Az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és a
fenntartható és éghajlatbarát földhasználat támogatásának ki kell terjednie az
erdőterületek fejlesztésére és a fenntartható erdőgazdálkodásra. A 2007–2013-as programozási időszakban az erdészeti beruházások és az
erdőgazdálkodás terén nyújtott különféle támogatások számos különböző
intézkedés hatálya alá tartoztak. Az egyszerűsítés érdekében, továbbá abból a
célból, hogy lehetővé váljék a kedvezményezettek számára nagyobb hozzáadott
értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és megvalósítása, indokolt,
hogy az erdészeti beruházásokhoz és az erdőgazdálkodáshoz biztosított
támogatások valamennyi típusa egyetlen intézkedés hatálya alá tartozzon. Ennek
az intézkedésnek ki kell terjednie az erdészeti erőforrásoknak a földterületek
erdősítése és az extenzív mezőgazdaságot az erdészeti rendszerekkel ötvöző
agrár-erdészeti rendszerek létrehozása révén történő gyarapítására és
javítására, a tűz vagy más természeti katasztrófák által károsított erdők
helyreállítására és a kapcsolódó megelőző intézkedésekre, az új erdészeti
technológiák és az erdei termékek feldolgozása és értékesítése terén az
erdőtulajdonosok gazdasági és környezeti teljesítményének javítása céljából
megvalósítandó beruházásokra, továbbá azokra a nem jövedelemtermelő
beruházásokra, amelyek javítják az ökoszisztémák ellenállóképességét és az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra való képességet, valamint az erdei
ökoszisztémák környezeti értékét. Gondoskodni kell arról, hogy a támogatás ne
vezessen a verseny torzulásához, és piacsemleges legyen. Ebből következően korlátozásokat
kell alkalmazni a kedvezményezettek mérete és jogállása tekintetében. A
tagállamok által közepesen vagy fokozottan tűzveszélyesnek minősített
területeken tűzmegelőzési intézkedésekre van szükség. A megelőzési
intézkedéseknek az erdővédelmi terv részét kell képezniük. A károsult erdészeti
potenciál helyreállítására irányuló intézkedés esetén a természeti katasztrófa
bekövetkeztét hivatalosan el kell ismertetni valamely tudományos
közszervezettel. Az erdészeti intézkedést az Unió és a tagállamok nemzetközi
szinten vállalt kötelezettségeinek figyelembevételével kell elfogadni, és azt a
tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdészeti terveire vagy azokkal
egyenértékű eszközeire kell alapozni, amelyeknek figyelembe kell venniük az
európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferenciákon vállalt
kötelezettségeket. Az említett intézkedésnek hozzá kell járulnia az uniós
erdészeti stratégia[16]
végrehajtásához. Annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági földterületek
erdősítésére a környezetvédelmi politika céljainak megfelelően kerüljön sor, a
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el bizonyos környezetvédelmi
minimumkövetelmények meghatározására vonatkozóan. (26)
Az EMVA keretében biztosított költségvetési
források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyek
alapján a tagállamok megállapítják valamely természeti katasztrófa
bekövetkeztét, illetve kártevőfertőzés vagy betegség kitörését, továbbá az EMVA
keretében támogatható megelőző intézkedések típusainak meghatározására
vonatkozóan. (27)
A termelői csoportokban való részvétel révén a
mezőgazdasági termelők közösen tudnak szembenézni azokkal a kihívásokkal,
amelyek a termékeik értékesítésével összefüggésben – a helyi piacokon történő
értékesítést is ideértve – a fokozódó versenyből és az értékesítési lánc
következő szintjén elhelyezkedő (downstream) piacok egyre nagyobb mértékű
konszolidációjából fakadnak. Következésképpen célszerű
támogatni a termelői csoportok létrehozását. A korlátozott pénzügyi források
legmegfelelőbb felhasználásának biztosítása érdekében indokolt úgy rendelkezni,
hogy csak kkv-nek minősülő termelői csoportok részesüljenek támogatásban. Annak
biztosítására, hogy a termelői csoport életképes szervezetté váljon, a tagállam
általi elismerését üzleti terv benyújtásához kell kötni. Annak érdekében, hogy
ne kerülhessen sor működési támogatás nyújtására, valamint hogy fennmaradjon a
támogatás ösztönző szerepe, indokolt öt évre korlátozni e támogatás maximális
időtartamát. (28)
Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal
kapcsolatos kifizetéseknek a jövőben is kiemelkedő szerepet kell betölteniük a
vidéki térségek fenntartható fejlődésének támogatásában és a társadalom
környezeti szolgáltatások iránti növekvő igényének kielégítésében. Tovább kell ösztönözniük a mezőgazdasági termelőket és egyéb
gazdálkodókat arra, hogy – az éghajlatváltozás mérsékléséhez, illetve az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló és a környezet, a táj és
annak jellemzői, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség
védelmével és javításával összeegyeztethető mezőgazdasági gyakorlatok
bevezetése vagy további alkalmazása révén – a társadalom egészét szolgálják. Ebben
az összefüggésben a mezőgazdasági genetikai erőforrások megőrzésére és a
jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek további
szükségleteire külön figyelmet kell fordítani. A kifizetéseknek hozzá kell
járulniuk a vállalt kötelezettségek nyomán felmerülő többletköltségek és
elmaradó bevételek ellentételezéséhez, ugyanakkor indokolt, hogy – a „szennyező
fizet” elvének megfelelően – csak azokra a kötelezettségvállalásokra
terjedjenek ki, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és
követelményeken. Számos helyzetben a mezőgazdasági termelők csoportja által
közösen vállalt kötelezettségek eredményeként létrejövő szinergiák
megtöbbszörözik a környezet és az éghajlat tekintetében elérhető hasznot. A
közös fellépés ugyanakkor további tranzakciós költségekkel is jár, amelyeket
indokolt megfelelően ellentételezni. Annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági
termelők és más gazdálkodók képesek legyenek megfelelően végrehajtani az
általuk vállalt kötelezettségeket, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy
az említett termelőket és gazdálkodókat az ehhez szükséges képességek és
ismeretek birtokába juttassák. A tagállamoknak fenn kell tartaniuk a 2007–2013-as
programozási időszakban tett erőfeszítések szintjét, és az EMVA-ból az egyes
vidékfejlesztési programokhoz nyújtott teljes hozzájárulás legalább
25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való
alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre
kell fordítaniuk az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai
termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos
hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében. (29)
Annak biztosítására, hogy az agrár-környezetvédelmi
és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások meghatározása az Unió
átfogó környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban történjék, a Bizottságot
fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi
aktusokat fogadjon el a kötelezettségvállalások időtartamának a kezdeti
időszakot követően, éves alapon történő meghosszabbítására, valamint az
állattenyésztés extenzívvé tételével vagy az eltérő módon folytatott
állattartással, a műtrágya, a növényvédő szerek és egyéb inputanyagok
használatának korlátozásával, a tenyésztésből való kivonás veszélyével
fenyegetett helyi fajták tenyésztésével, illetve a növényi genetikai
erőforrások fenntartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra alkalmazandó
feltételek megállapítására, továbbá a mezőgazdasági genetikai erőforrások
megőrzésével kapcsolatos támogatható műveletekre vonatkozóan. (30)
Az ökológiai termelésre történő áttéréshez vagy az
ökológiai termelés fenntartásához biztosított kifizetéseknek ösztönözniük kell
a mezőgazdasági termelőket az ilyen rendszerekben való részvételre, válaszolva
ezáltal a társadalomnak a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok és magas
szintű állatjóléti előírások alkalmazása iránti, egyre növekvő igényére. Az intézkedésnek köszönhetően a biológiai sokféleség terén jelentkező
előnyök közötti szinergia megerősítése érdekében célszerű ösztönzést nyújtani a
mezőgazdasági termelőknek, hogy kollektív szerződéseket kössenek, illetve
együttműködjenek nagyobb, egymással szomszédos területek vonatkozásában. Annak
elkerülésére, hogy a mezőgazdasági termelők nagy számban visszatérjenek a
hagyományos termelésre, az ökológiai termelésre való áttérés mellett az annak
fenntartására irányuló intézkedéseket is támogatni kell. A kifizetéseknek hozzá
kell járulniuk a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő
többletköltségek és elmaradó bevételek ellentételezéséhez, ugyanakkor indokolt,
hogy csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjedjenek ki, amelyek
túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. (31)
A Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez való
hozzájárulás céljából indokolt továbbra is támogatást nyújtani a mezőgazdasági
termelők és az erdőtulajdonosok részére annak érdekében, hogy az érintett
területeken ellensúlyozni tudják a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009.
november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] és a természetes élőhelyek,
valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i
92/43/EGK tanácsi irányelv[18]
végrehajtásából eredő speciális hátrányokat; ezzel
egyidejűleg támogatást kell biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, hogy
ellensúlyozni tudják a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek
meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv[19]
végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányokat. A
támogatást indokolt olyan, a vidékfejlesztési programban ismertetett konkrét
követelményekhez kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező
előírásokon és követelményeken. Ezenkívül a tagállamoknak vidékfejlesztési
programjaik kialakításakor figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek
sajátos szükségleteit. (32)
A hegyvidéki területek, illetve más, hátrányos
természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek
mezőgazdasági termelői számára biztosított kifizetéseknek a mezőgazdasági
földterületek használatban tartására való ösztönzés révén hozzá kell járulniuk
a vidéki táj megőrzéséhez, valamint a fenntartható gazdálkodási rendszerek
fenntartásához és előmozdításához. Az e célt szolgáló
támogatás hatékonyságának biztosítása érdekében indokolt, hogy a kifizetések
ellentételezzék a mezőgazdasági termelők számára azokat az elmaradt bevételeket
és többletköltségeket, amelyek az érintett területen jelentkező hátránynak
tudhatók be. (33)
Az uniós alapok hatékony felhasználásának, valamint
a mezőgazdasági termelők között az Unió egész területén érvényesülő egyenlő
bánásmódnak a biztosítása érdekében a hegyvidéki területeket és a hátrányos
természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeket
objektív kritériumoknak megfelelően kell meghatározni. A
hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek esetében a
meghatározásnak szilárd tudományos bizonyítékokkal alátámasztott biofizikai
kritériumokon kell alapulnia. Átmeneti intézkedéseket kell elfogadni annak
érdekében, hogy könnyebben megvalósítható legyen a kifizetések fokozatos
megszüntetése azokon a területeken, amelyek az említett kritériumok alkalmazásának
eredményeként többé már nem minősülnek hátrányos természeti adottságokkal
rendelkező területnek. (34)
A vonatkozó kötelező előírásokon túlmutató
állattenyésztési előírások alkalmazását vállaló mezőgazdasági termelőknek
biztosított támogatás révén továbbra is ösztönözni kell a mezőgazdasági
termelőket arra, hogy az állatjólét magas szintjét biztosító szabályoknak
megfelelően gazdálkodjanak. Annak biztosítására, hogy az
állatjóléti kötelezettségvállalások összhangban legyenek az e területre
vonatkozó átfogó uniós politikával, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra,
hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon
területek meghatározására vonatkozóan, amelyeken az ilyen
kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű
előírásokat kell magukban foglalniuk. (35)
További kifizetésekkel kell támogatni azokat az
erdőtulajdonosokat, akik – a biológiai sokféleség fokozására, a nagy értékű
erdei ökoszisztémák megőrzésére és azoknak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével
és az azokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos potenciáljának növelésére,
valamint az erdők által a talajerózió, a vízi erőforrások fenntartása és a
természeti veszélyek tekintetében képviselt védelmi érték megerősítésére
irányuló kötelezettségvállalások révén – környezetvédelmi vagy éghajlatbarát
erdővédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. Ezzel
összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az erdők genetikai
erőforrásainak megőrzésére és fejlesztésére. A kifizetések olyan
erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra ítélhetők oda, amelyek
túlmutatnak a nemzeti jogszabályokban meghatározott vonatkozó kötelező
előírásokon. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és
eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat
fogadjon el az ezen intézkedés keretében támogatható művelettípusokra
vonatkozóan. (36)
A 2007–2013-as programozási időszakban a
vidékfejlesztési politika az együttműködésnek csupán egy típusához biztosított
explicit módon támogatást: az új termékeknek,
folyamatoknak és technológiáknak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatban,
valamint az erdészeti ágazatban történő kifejlesztésére irányuló
együttműködéshez. Az együttműködés e típusának támogatására továbbra is szükség
van, de a támogatást hozzá kell igazítani a tudásalapú gazdaság által
támasztott követelményekhez. Ebben az összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy
az egyetlen gazdasági szereplő által végrehajtott projektek is finanszírozhatók
legyenek ezen intézkedés keretében, azzal a feltétellel, hogy az adott
gazdasági szereplő az így elért eredményeket közzéteszi, megvalósítva ezáltal
az új gyakorlatok, folyamatok vagy termékek terjesztésének célját. Ezenkívül
egyértelművé vált, hogy az együttműködés-típusok szélesebb skálájának és a
kedvezményezettek kisebb és nagyobb gazdasági szereplőket egyaránt magában
foglaló, szélesebb körének támogatása hozzájárulhat a vidékfejlesztési politika
célkitűzéseinek teljesítéséhez azáltal, hogy segítséget nyújt a vidéki térségek
gazdasági szereplőinek a szétaprózódottságból eredő gazdasági, környezeti és
egyéb hátrányok leküzdéséhez. Következésképpen indokolt kiszélesíteni az
intézkedés alkalmazási körét. A kis gazdasági szereplők számára a közös
munkafolyamatok szervezéséhez és az eszközök és erőforrások megosztásához
nyújtott támogatás révén lehetővé kell tenni e gazdasági szereplők számára,
hogy kis méretük ellenére gazdaságilag életképesek legyenek. Az ellátási lánc
szereplői közötti horizontális és vertikális együttműködéshez, valamint a helyi
kontextusban megvalósítandó promóciós tevékenységekhez nyújtott támogatásnak
elő kell mozdítania a rövid ellátási láncok, a helyi piacok és a helyi
élelmiszerláncok gazdaságilag ésszerű fejlődését. A környezetvédelmi
projektekre és gyakorlatokra vonatkozó kollektív megközelítések támogatása
révén nagyobb és állandóbb környezeti és éghajlati előnyök biztosíthatók
azokhoz az előnyökhöz képest, amelyeket az egyes gazdasági szereplők
önmagukban, más szereplőkkel nem együttműködve érhetnek el (például nagyobb
kiterjedésű, egybefüggő földterületeken alkalmazott gyakorlatok révén). Indokolt
úgy rendelkezni, hogy ezeken a különböző területeken a támogatás nyújtása
különböző formákban történjék. A klaszterek és a hálózatok különösen nagy
jelentőséggel bírnak a szakértelem megosztása, valamint az új és specializált
szakértelem, szolgáltatások és termékek létrehozása szempontjából. A kísérleti
projektek fontos eszközként szolgálnak a technológiák, a technikák és a
gyakorlatok kereskedelmi alkalmazhatóságának különböző környezetekben történő
tesztelésében és – szükség esetén – e technológiák, technikák és gyakorlatok
kiigazításában. Az operatív csoportok meghatározó elemei a mezőgazdaság
termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs
partnerségnek (a továbbiakban: EIP). További fontos eszközt jelentenek a LEADER
helyi fejlesztési keretén kívül, a vidéki és a városi térségek köz- és
magánszektorbeli szereplői által közösen megvalósított helyi fejlesztési
stratégiák. A LEADER-megközelítés keretében létrejövő partnerségektől és
stratégiáktól eltérően ezeket a partnerségeket és stratégiákat egyetlen
ágazatra és/vagy viszonylag specifikus fejlesztési célokra – ideértve a fent
említetteket is – lehetne korlátozni. Indokolt továbbá, hogy szakmaközi
szervezetek is támogathatók legyenek ezen intézkedés keretében. A támogatás
időtartamát célszerű hét évre korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően
indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a környezetvédelemmel, illetve az
éghajlatváltozással kapcsolatos kollektív fellépések. (37)
A mezőgazdasági termelők napjainkban az
éghajlatváltozás és az egyre nagyobb mértékű áringadozás következtében növekvő
gazdasági és környezeti kockázatoknak vannak kitéve. Ebben
az összefüggésben a hatékony kockázatkezelés megnövekedett jelentőséggel bír a
mezőgazdasági termelők szempontjából. Ezért szükség van olyan kockázatkezelési
intézkedés bevezetésére, amely segít a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy
szembe tudjanak nézni az őket leggyakrabban fenyegető kockázatokkal. Következésképpen
ennek az intézkedésnek támogatást kell biztosítania a mezőgazdasági termelők
számára az általuk fizetett termény-, állat- és növénybiztosítási díjak
fedezéséhez, valamint kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához és az
ilyen alapokból a mezőgazdasági termelőknek az állat- vagy növénybetegségek
kitörése, illetve környezeti események bekövetkezte miatt elszenvedett
veszteségekért fizetett kártérítésekhez. Az intézkedésnek ezenkívül magában
kell foglalnia egy jövedelemstabilizáló eszközként működő kölcsönös
kockázatkezelési alapot is, amelynek célja támogatás nyújtása azoknak a
mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett. Annak
biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők Unió-szerte egyenlő bánásmódban
részesüljenek, hogy ne torzuljon a verseny, valamint hogy az Unió által vállalt
nemzetközi kötelezettségek teljesüljenek, konkrét feltételeket kell
meghatározni a támogatás ezen intézkedések alapján történő odaítélésére
vonatkozóan. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és
eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat
fogadjon el a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel
nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamidejének meghatározására
vonatkozóan. (38)
A helyi fejlesztés tekintetében alkalmazott
LEADER-megközelítés éveken át hasznosnak bizonyult a vidéki térségek
fejlődésének előmozdítása terén azáltal, hogy alulról felfelé építkező
megközelítést alkalmazva teljes mértékben figyelembe vette a helyi
kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényeket. A LEADER-t ezért ezután is fenn kell tartani és kötelezően bele kell
foglalni valamennyi vidékfejlesztési programba. (39)
Annak biztosítására, hogy a helyi fejlesztési
stratégiák alkalmazására azon a területi szinten kerüljön sor, amely lehetővé
teszi, hogy e stratégiák az uniós vidékfejlesztési prioritásokhoz és
innovációhoz ténylegesen hozzájáruló eredmények eléréséhez vezessenek, a
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egyes stratégiák által lefedendő
területre vonatkozó népességi kritériumok meghatározására és a támogatandó
előkészítési és szervezési költségek körének pontos megállapítására
vonatkozóan. (40)
Az EMVA-ból a LEADER keretében végrehajtott helyi
fejlesztéshez nyújtott támogatást célszerű kiterjeszteni a helyi fejlesztési stratégiák
kidolgozásának és megvalósításának, valamint a helyi akciócsoportok működésének
valamennyi elemére, továbbá az alulról felfelé építkező és a közösség által
irányított helyi fejlesztést végrehajtó területek és csoportok közötti
együttműködésre is. Annak érdekében, hogy a partnerek a LEADER-t még nem
alkalmazó vidéki térségekben is kipróbálhassák a helyi fejlesztési stratégiát,
és felkészülhessenek annak megtervezésére és működtetésére, célszerű
finanszírozást nyújtani egy „LEADER kezdőcsomag” biztosításához. Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony és
eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell
hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat
fogadjon el a helyi akciócsoportok támogatható szervezési költségeinek
részletes meghatározására vonatkozóan. (41)
A beruházások közös elemét képezik számos, e
rendelet hatálya alá tartozó vidékfejlesztési intézkedésnek, és nagyon
különböző jellegű műveletekhez kapcsolódhatnak. Annak
érdekében, hogy biztosítható legyen az egyértelműség e műveletek végrehajtása
tekintetében, meg kell határozni bizonyos közös, valamennyi beruházásra
érvényes szabályokat. E közös szabályoknak meg kell határozniuk a beruházási
kiadásnak tekinthető kiadástípusokat, és biztosítaniuk kell, hogy csak olyan
beruházások részesüljenek támogatásban, amelyek új értéket teremtenek a
mezőgazdaságban. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az egyes
konkrét beruházástípusokhoz – például a használt berendezések vásárlásához vagy
az egyszerű pótló beruházásokhoz – kapcsolódó sajátosságokat, gondoskodva
egyszersmind az EMVA-ból származó források hatékony felhasználásáról is, a
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározására
vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén bizonyos beruházástípusok támogatható
kiadásnak tekinthetők. A beruházási projektek megvalósításának előmozdítása
érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára az előlegfizetést. Az EMVA
keretében nyújtott támogatás hatékonyságának, méltányosságának és fenntartható
hatásának biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani annak
biztosítására, hogy a műveletekhez kapcsolódó beruházások fenntarthatóak
legyenek, és az EMVA-ból származó támogatás ne szolgálhasson a verseny
torzítására. (42)
Egyes, e rendelet hatálya alá tartozó területalapú
intézkedések esetében a kedvezményezetteknek legalább ötéves időtartamra szóló
kötelezettségeket kell vállalniuk. Ez alatt az időtartam alatt
változások következhetnek be akár a gazdaság, akár a kedvezményezett
helyzetében. Ezért indokolt szabályokat megállapítani az ilyen esetekben
követendő eljárásra vonatkozóan. A területalapú intézkedések hatékony
végrehajtásának biztosítása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a gazdaság részleges átruházása esetében
alkalmazandó feltételek megállapítására vonatkozóan, valamint olyan további
helyzetek meghatározása tekintetében, amikor nem kell visszafizetni a
támogatást. (43)
Egyes, e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések
esetében a támogatásnyújtásnak feltétele, hogy a kedvezményezettek a kötelező
előírásokban, illetve követelményekben meghatározott alapkövetelményeken
túlmutató kötelezettségeket vállaljanak. Tekintettel a
jogszabályokban a kötelezettségvállalások időtartama alatt esetlegesen
végrehajtott, az alapkövetelmények módosulását eredményező változtatásokra,
rendelkezni kell az érintett szerződések felülvizsgálatáról annak érdekében,
hogy továbbra is biztosított legyen e feltétel tiszteletben tartása. (44)
Annak biztosítására, hogy a vidékfejlesztési
célokra szánt pénzügyi források a lehető legjobb módon kerüljenek
felhasználásra, és a vidékfejlesztési programok keretébe tartozó intézkedések
célkitűzései összhangban álljanak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal,
továbbá hogy a támogatást igénylők egyenlő bánásmódban részesüljenek, a
tagállamoknak meg kell állapítaniuk a projektek kiválasztására alkalmazandó
kiválasztási kritériumokat. Indokolt, hogy e szabály alól
csak azok az intézkedések képezzenek kivételt, amelyek esetében a támogatás
agrár-környezetvédelmi vagy állatjóléti szolgáltatások nyújtásáért teljesített
kifizetésekben testesül meg. A kiválasztási kritériumok alkalmazásakor a kisebb
támogatások vonatkozásában figyelembe kell venni az arányosság elvét. (45)
Indokolt, hogy az EMVA technikai segítségnyújtás
útján támogassa a vidékfejlesztési programok végrehajtásával összefüggő
tevékenységeket, beleértve az azokhoz az uniós minőségrendszerekhez kapcsolódó
jelképek és rövidítések védelmével kapcsolatos költségeket is, amely
minőségrendszerek esetében a részvétel e rendelet alapján támogatható, továbbá
a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek határainak
kijelölésével kapcsolatban felmerülő tagállami költségeket is. Az EMVA
keretében biztosított költségvetési források hatékony felhasználásának
biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés
290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azokra az ellenőrzési
tevékenységekre vonatkozóan, amelyek a technikai segítségnyújtás keretében
finanszírozhatók. (46)
A programvégrehajtás különböző szakaszaiban
érintett nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek között az
európai vidékfejlesztési hálózat keretében folyó hálózatépítés nagyon hasznos
eszköznek bizonyult a vidékfejlesztési programok minőségének javítása terén
azáltal, hogy nagyobb mértékben bevonta az érdekelteket a vidékfejlesztés
irányításába és a szélesebb közvéleménynek a vidékfejlesztés előnyeiről való
tájékoztatásába. Következésképpen célszerű finanszírozni a
hálózatépítést az uniós szintű technikai segítségnyújtás részeként. (47)
A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával
foglalkozó EIP céljainak megvalósításához való hozzájárulás érdekében indokolt
létrehozni egy európai innovációs partnerségi hálózatot azoknak az operatív
csoportoknak, tanácsadási szolgáltatásoknak és kutatóknak a hálózatba
szervezése céljából, amelyek, illetve akik részt vesznek a mezőgazdasági
innovációt célzó tevékenységek végrehajtásában. Ehhez az
uniós szintű technikai segítségnyújtás keretében finanszírozást kell
biztosítani. (48)
A 2007–2013-as programozási időszak alatt az
európai vidékfejlesztési hálózattal összefüggésben működésbe lépett egy
szakértői értékelő hálózat. Az értékeléshez kapcsolódó
sajátos igények figyelembevétele céljából a 2014–2020-as programozási időszakra
létre kell hozni az európai vidékfejlesztési értékelő hálózatot annak
érdekében, hogy az értékelési tevékenységekben részt vevő összes szereplő
összefogásával előmozdítható legyen az e területre vonatkozó szakmai
tapasztalatcsere. Indokolt ehhez is finanszírozást biztosítani az uniós szintű
technikai segítségnyújtás keretében. (49)
Indokolt előírni, hogy a tagállamok az egyes
vidékfejlesztési programokon belül a technikai segítségnyújtásra szánt teljes
összeg meghatározott részét különítsék el olyan nemzeti vidéki hálózat
létrehozására és működtetésére, amely a vidékfejlesztésben érintett
szervezeteket és közigazgatási szerveket – beleértve a partnerséget is –
tömöríti abból a célból, hogy fokozza a program végrehajtása iránti
elkötelezettségüket, és javítsa a vidékfejlesztési programok minőségét. A nemzeti vidéki hálózatoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk és
végrehajtaniuk. (50)
Az EMVA-nak kifejezésre kell juttatnia az Unió azon
felismerését, miszerint a helyi fejlesztéshez kapcsolódó megközelítések és a
transznacionális dimenzió erősíthetik egymást, különösen innovatív szellemben
történő alkalmazásuk esetén. Ezt oly módon lenne célszerű
megvalósítani, hogy az EMVA díjakkal jutalmaz néhány olyan projektet, amely jól
példázza ezeket a jellegzetességeket. A díjakat a vidékfejlesztési politika
keretében rendelkezésre álló egyéb finanszírozási források kiegészítéseként
kell odaítélni, elismerésben részesítve bármely megfelelő főprojektet,
függetlenül attól, hogy az adott projekt részesült-e támogatásban valamely
vidékfejlesztési program alapján vagy sem. (51)
A vidékfejlesztési programoknak olyan innovatív
fellépéseket kell magukban foglalniuk, amelyek a mezőgazdaság
termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP támogatásával
előmozdítják a forráshatékony, termelékeny és alacsony kibocsátású
mezőgazdasági ágazat megteremtését. Az EIP-nek törekednie kell arra, hogy
gyorsabban és szélesebb körben megvalósuljon az innovatív megoldások
gyakorlatba történő átültetése. Az EIP a várakozások szerint – az innovációhoz
kapcsolódó eszközök kihasználtságának és hatékonyságának fokozása, valamint az
ilyen eszközök közötti szinergiák erősítése révén – hozzáadott értéket fog
teremteni. Az EIP-nek ezenkívül pótolnia kell bizonyos hiányosságokat is
azáltal, hogy szorosabb kapcsolatot teremt a kutatás és a gyakorlati
gazdálkodás között. (52)
A mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP összefüggésében az innovatív projektek
végrehajtását mezőgazdasági termelőkből, kutatókból, tanácsadókból,
vállalkozásokból és a mezőgazdasági ágazaton belüli innováció által érintett egyéb
szereplőkből álló operatív csoportokra kell bízni. Annak biztosítására, hogy az
ilyen projektek eredményei az ágazat egészének hasznára váljanak, az
eredményeket széles körben ismertetni kell. (53)
A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves
pénzügyi keretnek és az ugyanerre az időszakra vonatkozó, a költségvetési
fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi
megállapodásnak[20]
megfelelően rendelkezni kell az e rendelet alapján a 2014. január 1-jétől 2020.
december 31-ig terjedő időszakban nyújtható uniós vidékfejlesztési támogatás
teljes összegének, a támogatási összeg éves bontásának és a kevésbé fejlett
régiókban összpontosítani kívánt minimális összegnek a meghatározásáról. A rendelkezésre álló előirányzatokat a programozás céljaira
átalányalapon kell indexálni. (54)
Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése
érdekében célszerű egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított mértéket
állapítani meg az EMVA-ból a vidékfejlesztési programozáshoz nyújtott
hozzájárulásra vonatkozóan. Egyes művelettípusok sajátos
jelentőségének vagy jellegének figyelembevétele érdekében e művelettípusok
tekintetében egyedi hozzájárulási mértékeket kell megállapítani. A fejlettségi
szintből, a távoli fekvésből és az elszigeteltségből fakadó sajátos nehézségek
enyhítése érdekében indokolt az EMVA-ból biztosított hozzájárulás mértékét
megfelelő szinten megállapítani a kevésbé fejlett régiók, a Szerződésben
említett legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében. (55)
Az egyes nagy mezőgazdasági üzemek számára a KAP
első pillére keretében teljesített közvetlen kifizetésekre vonatkozó felső
határérték alkalmazásának eredményeként a tagállamokban felszabaduló
pénzeszközöket az egyes tagállamokban olyan, innovációhoz kapcsolódó projektek
finanszírozására kell fenntartani, amelyek célja, hogy a KAP célkitűzéseinek
keretében segítsék a mezőgazdasági üzemeket – beleértve a nagyüzemeket is –
versenyképességük növelésében. E projekteket a
mezőgazdasági üzemének méretétől függetlenül bármely mezőgazdasági termelő, EIP
operatív csoportok vagy helyi akciócsoportok, valamint a mezőgazdasági
ágazatban tevékenykedő partnercsoportok kezdeményezhetik. (56)
A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell
tenniük és megfelelő rendelkezéseket kell életbe léptetniük vidékfejlesztési
intézkedéseik igazolhatóságának és ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében. E célból az irányító hatóságnak és a kifizető ügynökségnek előzetes
értékelést kell végeznie és vállalnia kell, hogy a program végrehajtásának
teljes időtartama alatt értékeléseket végez az intézkedésekre vonatkozóan. Az e
feltételnek meg nem felelő intézkedéseket ki kell igazítani. (57)
A Bizottságnak és a tagállamoknak minden szükséges
lépést meg kell tenniük a vidékfejlesztési programok hatékony irányításának
biztosítására. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak
megfelelő ellenőrzéseket kell végrehajtania, a tagállamoknak pedig irányítási
rendszerük megbízhatóságát garantáló intézkedéseket kell hozniuk. (58)
Indokolt, hogy egyetlen irányító hatóság legyen
felelős minden egyes vidékfejlesztési program irányításáért és végrehajtásáért. A hatóság feladatait célszerű meghatározni e rendeletben. Lehetővé
kell tenni, hogy az irányító hatóság – az irányítás hatékonyságáért és
megfelelőségéért való felelősségének fenntartása mellett – átruházza feladatai
egy részét. Amennyiben valamely vidékfejlesztési program tematikus
alprogramokat foglal magában, indokolt engedélyezni az irányító hatóság
számára, hogy egy adott alprogram teljes körű irányítására és végrehajtására –
a szóban forgó alprogram tekintetében a programban rögzített pénzügyi
juttatásokra vonatkozóan – egy másik szervet jelöljön ki, biztosítva ugyanakkor
az érintett alprogramok esetében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. (59)
A program végrehajtásának és a programban
meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért haladásnak a rendszeres
nyomon követése céljából indokolt valamennyi vidékfejlesztési programot
figyelemmel kísérni. Az EMVA keretében végrehajtott
fellépések hatékonyságának és hatásának igazolása és javítása függ a program
előkészítése és végrehajtása során, valamint annak lezárultakor végzett
megfelelő értékeléstől is. Következésképpen indokolt, hogy a Bizottság és a
tagállamok közösen hozzanak létre egy monitoring- és értékelési rendszert abból
a célból, hogy bemutassák az elért haladást és értékeljék a vidékfejlesztési
politika végrehajtásának hatását és hatékonyságát. (60)
Annak biztosítására, hogy az információk uniós
szinten összesíthetők legyenek, a rendszernek magában kell foglalnia egy közös
mutatókészletet. A vidékfejlesztési programok
végrehajtására vonatkozó alapvető információkat elektronikus formában kell
rögzíteni és tárolni, megkönnyítve ezáltal az adatok összesítését. Ezért
indokolt megkövetelni a kedvezményezettektől a monitoringhoz és az értékeléshez
minimálisan szükséges információk benyújtását. (61)
A program nyomon követéséért az irányító hatóságnak
és az e célra létrehozott monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. Indokolt a monitoringbizottság feladatává tenni, hogy nyomon kövesse a
program végrehajtásának a hatékonyságát. E célból meg kell határozni a
bizottság felelősségi körét. (62)
A program monitoringjának részeként a
végrehajtásról évente jelentést kell készíteni, és azt el kell juttatni a
Bizottsághoz. (63)
A vidékfejlesztési programok minőségének javítása
és eredményeinek bemutatása érdekében valamennyi programot értékelni kell. (64)
A Szerződés 107., 108. és 109. cikkét alkalmazni
kell a vidékfejlesztési intézkedésekhez e rendelet alapján nyújtott
támogatásokra. Mindazonáltal indokolt úgy rendelkezni,
hogy a mezőgazdasági ágazat sajátosságára tekintettel ki kell zárni a Szerződés
107. 108. és 109. cikkének alkalmazásából azokat a Szerződés 42. cikkének a
hatálya alá tartozó műveletekkel kapcsolatos vidékfejlesztési intézkedéseket,
amelyek végrehajtására e rendelet alapján és annak megfelelően kerül sor,
valamint azokat a tagállami kifizetéseket, amelyek célja az, hogy kiegészítő
nemzeti finanszírozás biztosítsanak uniós támogatásban részesített és a
Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési műveletek
végrehajtásához. (65)
Ezenkívül az Unió által támogatható
vidékfejlesztési intézkedésekkel való összhang biztosítása céljából és az
eljárások egyszerűsítése érdekében célszerű engedélyezni olyan, a tagállamok
által a programozás részeként, az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő
bejelentési eljárás keretében teljesített kifizetéseket, amelyek célja
kiegészítő nemzeti finanszírozás biztosítása uniós támogatásban részesített és
a Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési műveletekhez. A kifizetések megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a
Bizottságnak azokat a Szerződés 107. cikkének alkalmazása céljára meghatározott
kritériumok analógia útján történő alkalmazásával kell értékelnie. Annak
biztosítására, hogy a Bizottság által nem engedélyezett kiegészítő nemzeti
finanszírozást ne lehessen végrehajtani, indokolt úgy rendelkezni, hogy az
érintett tagállam addig ne léptethesse hatályba az általa javasolt kiegészítő
vidékfejlesztési finanszírozást, amíg annak jóváhagyása meg nem történt. Azokat
a tagállami kifizetéseket, amelyek célja kiegészítő nemzeti finanszírozás
biztosítása uniós támogatásban részesített és a Szerződés 42. cikkének hatályán
kívül eső vidékfejlesztési műveletekhez, a Szerződés 108. cikkének (3)
bekezdésével összhangban be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha azok
valamely, a 994/98/EK tanácsi rendelet[21]
alapján elfogadott rendelet hatálya alá tartoznak, és a szóban forgó
kifizetések csak azt követően teljesíthetők, hogy azt a Bizottság a megfelelő
eljárás lefolytatásának eredményeként véglegesen jóváhagyta. (66)
A hatékony és biztonságos adatcsere biztosítása
céljából elektronikus információs rendszert kell létrehozni. (67)
Alkalmazni kell az egyéneknek a személyes adatok
feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad
áramlására vonatkozó uniós jogszabályokat, különösen a személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvet, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által
történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen
adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai
parlamenti és tanácsi rendeletet. (68)
A Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell
felruházni annak érdekében, hogy biztosítható legyen e rendelet egységes
feltételek mellett történő végrehajtása a következők tekintetében: a vidékfejlesztési programok benyújtása, a programoknak és azok
módosításainak a jóváhagyása, a programok jóváhagyására vonatkozó eljárások és
határidők, a programmódosítások jóváhagyására vonatkozó eljárások és határidők
– ideértve a hatálybalépésükkel és a benyújtásuk gyakoriságával kapcsolatos
rendelkezéseket is –, a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására vonatkozó
egyedi feltételek, az e rendelet által létrehozott hálózatok szerkezete és
működése, a monitoring- és értékelési rendszer elfogadása, valamint az
információs rendszer működésére alkalmazandó szabályok. Ezeket a hatásköröket a
Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami
ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról
szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[22] megfelelően kell gyakorolni. (69)
Az e rendeletben előírt új támogatási rendszer az
1698/2005/EK rendelet által létrehozott támogatási rendszer helyébe lép. Ezért az 1698/2005/EK rendeletet 2014. január 1-jétől hatályon kívül
kell helyezni. (70)
Az 1698/2005/EK rendelet által létrehozott rendszerről
az e rendelet által létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés
elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés
290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el átmeneti rendelkezések
megállapítására vonatkozóan, ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: TARTALOMJEGYZÉK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó
vidékfejlesztési támogatásról......................................................................... 11 I. CÍM Célkitűzések és stratégia.................................................................................................. 32 I. fejezet Hatály és fogalommeghatározások................................................................................. 32 II. fejezet Feladatok, célkitűzések, prioritások
és összhang........................................................... 35 II. CÍM Programozás.................................................................................................................. 38 I. fejezet A programozás tartalma................................................................................................ 38 II. fejezet A vidékfejlesztési programok
kidolgozása, jóváhagyása és módosítása.......................... 42 III. CÍM Vidékfejlesztési támogatás............................................................................................ 45 I. fejezet Intézkedések................................................................................................................ 45 1. szakasz................................................................................................................................... 45 Egyedi intézkedések.................................................................................................................... 45 2. szakasz................................................................................................................................... 72 Leader........................................................................................................................................ 72 II. fejezet Több intézkedésre vonatkozó közös
rendelkezések...................................................... 74 III. fejezet Technikai segítségnyújtás és
hálózatépítés.................................................................... 77 IV. fejezet A vidéki térségekben megvalósuló
innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj............. 82 IV. CÍM A mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP................... 84 V. CÍM Pénzügyi rendelkezések................................................................................................. 86 VI. CÍM Irányítás, ellenőrzés és nyilvánosság.............................................................................. 91 VII. CÍM Nyomon követés és értékelés...................................................................................... 94 I. fejezet Általános rendelkezések................................................................................................ 94 1. szakasz A monitoring- és értékelési rendszer
létrehozása, célkitűzéseinek meghatározása.......... 94 2. szakasz Technikai rendelkezések............................................................................................. 95 II. fejezet Nyomon követés......................................................................................................... 96 III. fejezet Értékelés.................................................................................................................... 97 VIII. CÍM Versenyjogi rendelkezések......................................................................................... 99 IX. CÍM A Bizottság hatásköre, közös
rendelkezések, átmenteti és záró rendelkezések............. 100 I. fejezet A Bizottság hatásköre................................................................................................. 100 II. fejezet.................................................................................................................................. 101 Közös rendelkezések................................................................................................................ 101 III. fejezet................................................................................................................................. 101 Átmeneti és záró rendelkezések................................................................................................. 101 I. MELLÉKLET Összegek és támogatási mértékek................................................................... 103 II. MELLÉKLET A hátrányos természeti
adottságokkal rendelkező területek meghatározására vonatkozó biofizikai
kritériumok............................................................................................................................... 108 III. MELLÉKLET A 8. cikkben említett tematikus
alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és műveletek
indikatív jegyzéke..................................................................................................... 110 IV. MELLÉKLET A vidékfejlesztéshez kapcsolódó
előfeltételek............................................... 112 V. MELLÉKLET Az egy vagy több uniós
vidékfejlesztési prioritás szempontjából jelentős intézkedések indikatív
jegyzéke................................................................................................................................................ 120 I. CÍM
Célkitűzések és stratégia I. fejezet
Hatály és fogalommeghatározások 1. cikk Hatály 1.
E rendelet: (a)
megállapítja a(z) HR/2012/EU rendelet által
létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az EMVA) által finanszírozott uniós vidékfejlesztési támogatásokra
vonatkozó általános szabályokat; (b)
meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a
vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia, valamint a kapcsolódó uniós
vidékfejlesztési prioritásokat; (c)
kijelöli a vidékfejlesztési politika stratégiai
keretét; (d)
meghatározza a vidékfejlesztési politikai
intézkedéseket; (e)
a tagállamok és a Bizottság között megosztott
feladatkörök alapján megállapítja a programozásra, a hálózatépítésre, az
irányításra, a monitoringra és az értékelésre vonatkozó szabályokat; (f)
megállapítja az EMVA és a többi uniós eszköz
közötti koordinációt biztosító szabályokat. 2.
Ez a rendelet kiegészíti a(z) [CSF/2012]/EU
rendelet második részének rendelkezéseit. 2. cikk Fogalommeghatározások 1.
E rendelet alkalmazásában a következő
fogalommeghatározások alkalmazandók: (a)
„programozás”: a szervezést, a
döntéshozatalt és a pénzügyi források elosztását magában foglaló, több
szakaszban megvalósuló folyamat, amelynek célja az Unió és a tagállamok
többéves időtartamra tervezett együttes fellépésének végrehajtása az uniós
vidékfejlesztési prioritások megvalósítása érdekében; (b)
„régió”: az 1059/2003/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletben[23]
meghatározott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerinti 1. és
2. szintnek (NUTS 1. és 2. szint) megfelelő területi egység; (c)
„intézkedés”: egy vagy több
uniós vidékfejlesztési prioritás végrehajtásához hozzájáruló műveletek sorozata; (d)
„művelet”: az érintett
vidékfejlesztési program vonatkozásában meghatározott kritériumok szerint
kiválasztott és egy vagy több kedvezményezett által végrehajtott projekt,
projektcsoport, szerződés, megállapodás vagy egyéb fellépés, amely lehetővé teszi
egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását; (e)
„kedvezményezett”: olyan
természetes vagy jogi személy, illetve más, akár a köz-, akár a magánszektorban
működő szerv, amely műveletek végrehajtásáért felelős, illetve támogatásban
részesül; (f)
„monitoring- és értékelési rendszer”: a programok kiinduló helyzetére, pénzügyi végrehajtására,
teljesítményére, eredményeire és hatásaira vonatkozó korlátozott számú közös
mutatót meghatározó, a Bizottság és a tagállamok által kialakított általános megközelítés; (g)
„helyi fejlesztési stratégia”:
a helyi célkitűzések teljesítése és a helyi szükségletek kielégítése céljából
megfelelő szinten, partnerség keretében végrehajtott műveletek összefüggő
sorozata, amely hozzájárul az uniós vidékfejlesztési prioritások
megvalósításához; (h)
„támogatási mérték”: az adott
művelet végrehajtásához közpénzből biztosított teljes hozzájárulás mértéke; (i)
„közkiadás”: a műveletek
finanszírozásához közpénzből nyújtott, az állam, a regionális és helyi
hatóságok vagy az Unió költségvetéséből származó bármely hozzájárulás és valamennyi
hasonló kiadás. Közpénzből nyújtott hozzájárulásnak kell tekinteni bármely
olyan, a műveletek finanszírozásához nyújtott hozzájárulást, amely a 2004/18/EK
irányelv[24]
szerinti közjogi intézmény, illetve egy vagy több területi vagy települési
önkormányzat vagy közjogi intézmény által létrehozott társulás költségvetéséből
származik; (j)
„kevésbé fejlett régiók”: azok
a régiók, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az
EU–27 GDP-átlagának 75 %-át; (k)
„mikro-, kis- és középvállalkozások (a
továbbiakban: kkv-k)”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás[25] szerinti mikro-, kis- és
középvállalkozások; (l)
„tranzakciós költségek”: valamely
kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó, de nem közvetlenül annak teljesítésével
összefüggésben felmerülő költség; (m)
„hasznosított mezőgazdasági terület (a
továbbiakban: HMT)”: az 1999. november 24-i 2000/115/EK
bizottsági határozat[26]
szerinti hasznosított mezőgazdasági terület; (n)
„gazdasági veszteségek”: a
mezőgazdasági termelő által az érintett piaci kínálat csökkentése érdekében
hozott kivételes intézkedések következtében a mezőgazdasági termelő által
viselt többletköltségek vagy bármely jelentős termeléskiesés; (o)
„kedvezőtlen éghajlati jelenség”: természeti katasztrófához hasonlítható időjárási körülmények, például
fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos szárazság; (p)
„állatbetegségek”: a
Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében
vagy a 90/424/EGK tanácsi határozat[27]
mellékletében említett betegségek; (q)
„környezeti esemény”: egyedi
eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri
előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás. E fogalom nem foglalja
magában az olyan, nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti
kockázatokat, mint az éghajlatváltozás vagy a légköri szennyezés; (r)
„természeti katasztrófa”: a
természetben előforduló, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos
zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek és az erdőszerkezetek
vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági és az
erdészeti ágazatban; (s)
„katasztrófaesemény”: emberi
tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű
esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek
és az erdőszerkezetek vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a
mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban; (t)
„rövid ellátási lánc”: az
együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők és a
fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt
elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási
lánc; (u)
„fiatal mezőgazdasági termelő”: olyan mezőgazdasági termelő, aki a kérelem benyújtásának időpontjában
40 évesnél fiatalabb, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal
rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben
az üzem vezetőjeként; (v)
„befejezett művelet”: fizikailag
befejezett vagy maradéktalanul végrehajtott művelet, amely tekintetében a
kedvezményezettek valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek és a
közpénzekből nyújtott megfelelő hozzájárulás kifizetésre került a
kedvezményezetteknek; (w)
„tematikus célkitűzések”: a(z)
[CSF/2012]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[28] 9. cikkében meghatározott
tematikus célkitűzések; (x)
„közös stratégiai keret”: a(z)
[CSF/2010]/EU rendelet 10. cikkében említett közös stratégiai keret. 2.
A fiatal mezőgazdasági termelőre vonatkozóan az (1)
bekezdés u) pontjában megadott fogalommeghatározás tekintetében a Bizottság
felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló
jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése
esetén valamely jogi személy fiatal mezőgazdasági termelőnek minősíthető,
ideértve a szakmai készségek elsajátításához biztosított türelmi időszak
meghatározását is. II. fejezet
Feladatok, célkitűzések, prioritások és összhang 3. cikk Feladatok Az EMVA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020
stratégia megvalósításához azáltal, hogy a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) egyéb eszközeit, a kohéziós politikát és a közös halászati
politikát kiegészítve Unió-szerte előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést. Hozzá
kell járulnia továbbá ahhoz, hogy az uniós mezőgazdasági ágazat területi és
környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabbá, éghajlatbarátabbá és az
éghajlatváltozással szemben ellenállóbbá, valamint innovatívabbá váljon. 4. cikk Célkitűzések A KAP átfogó keretén belül a vidékfejlesztés
támogatásának az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia: (1)
a mezőgazdaság versenyképessége; (2)
a természeti erőforrásokkal való fenntartható
gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés; (3)
a vidéki térségekben végrehajtott kiegyensúlyozott
területfejlesztés. 5. cikk Az Unió vidékfejlesztési prioritásai Az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia megvalósításához hozzájáruló
vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő hat, a közös stratégiai
keret tematikus célkitűzéseinek megfeleltethető uniós vidékfejlesztési prioritás
keretében kerül sor: (1)
a tudásátadás és az innováció előmozdítása a
mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben, különös tekintettel a
következő területekre: (a)
az innovációnak és a tudásbázis gyarapításának az
ösztönzése a vidéki térségekben; (b)
a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság és az
erdészet, valamint a kutatás és az innováció között; (c)
az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés
előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban; (2)
a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés
valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása,
különös tekintettel a következő területekre: (a)
a szerkezetátalakítás megkönnyítése a jelentős
strukturális problémákkal küzdő mezőgazdasági üzemekben, nevezetesen a csekély
piaci jelenléttel rendelkező üzemekben, bizonyos ágazatokban működő
piacorientált üzemekben és azon üzemekben, amelyek esetében a mezőgazdasági
tevékenységek diverzifikálására van szükség; (b)
a generációs megújulás előmozdítása a mezőgazdasági
ágazatban. (3)
az élelmiszerlánc szervezésének és a
kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása, különös
tekintettel a következő területekre: (a)
az elsődleges termelők megfelelőbb integrálása az
élelmiszerláncba a minőségrendszerek, a helyi piacokon és a rövid ellátási
láncokon keresztül folytatott promóció, a termelői csoportok és a szakmaközi
szervezetek révén; (b)
a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló
kockázatkezelés támogatása; (4)
a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő
ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös
tekintettel a következő területekre: (a)
a biológiai sokféleségnek többek között a Natura
2000 területeken és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás
tekintetében történő helyreállítása és megőrzése, valamint az európai tájak
állapotának helyreállítása és megőrzése; (b)
a vízgazdálkodás javítása; (c)
a talajgazdálkodás javítása; (5)
az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az
alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz
alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a
mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban, különös
tekintettel a következő területekre: (a)
a mezőgazdaság általi vízfelhasználás
hatékonyságának fokozása; (b)
a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi
energiafelhasználás hatékonyságának fokozása; (c)
a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a
hulladékok, a maradékok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok
biogazdasági célokra történő szállításának és felhasználásának megkönnyítése; (d)
a mezőgazdaságból származó dinitrogén-oxid- és
metánkibocsátás csökkentése; (e)
a szénmegkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az
erdészetben; (6)
a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység
csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös
tekintettel a következő területekre: (a)
segítségnyújtás a diverzifikáláshoz, új
kisvállalkozások alapításához és a munkahelyteremtéshez; (b)
a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki
térségekben; (c)
az információs és kommunikációs technológiák
hozzáférhetőbbé tétele, használatának előmozdítása, és minőségének javítása a
vidéki térségekben. A prioritások mindegyike hozzájárul az
innovációval, a környezettel, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az
ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzések teljesítéséhez. 6. cikk Összhang 1.
Az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak összhangban
kell állniuk az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozott
intézkedésekkel. 2.
E rendelet alapján nem nyújtható támogatás a közös
piacszervezés keretében támogatott műveletekhez. A
Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 90. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szabály alóli kivételek
meghatározására vonatkozóan. II. CÍM
Programozás I. fejezet
A programozás tartalma 7. cikk Vidékfejlesztési programok 1.
Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési
programokon keresztül működik. Ezek a programok az uniós
vidékfejlesztési prioritások megvalósítására irányuló stratégiát a III. címben
meghatározott intézkedéseken keresztül hajtják végre, amelyek véghezviteléhez
az EMVA-tól kell támogatást igényelni. 2.
A tagállamok benyújthatnak egyetlen, a tagállam
egész területére vonatkozó programot vagy több regionális programot is. 3.
A regionális programokat kidolgozó tagállamok az
ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó, önálló költségvetéssel
nem rendelkező nemzeti keretszabályozást is benyújthatják jóváhagyásra. 8. cikk Tematikus alprogramok 1.
A tagállamok vidékfejlesztési programjaikba olyan,
az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósításához hozzájáruló tematikus
alprogramokat is belefoglalhatnak, amelyek célja, hogy konkrétan meghatározott
igényeket elégítsenek ki, különösen a következők vonatkozásában: (a)
fiatal mezőgazdasági termelők;
(b)
a 20. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében
említett mezőgazdasági kisüzemek; (c)
a 33. cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki
területek; (d)
rövid ellátási láncok. Az egyes tematikus alprogramok szempontjából
különös jelentőséggel bíró intézkedések és művelettípusok indikatív jegyzékét a
III. melléklet tartalmazza. 2.
A tematikus alprogramok irányulhatnak továbbá a
meghatározott vidéki térségek fejlődésére jelentős hatást gyakorló
mezőgazdasági ágazatok szerkezetének átalakításához kapcsolódó konkrét igények
kielégítésére is. 3.
A mezőgazdasági kisüzemekkel és a rövid ellátási
láncokkal kapcsolatos tematikus alprogramok keretében támogatott műveletek
esetében az I. mellékletben megállapított támogatási mértékek 10
százalékponttal növelhetők. A fiatal mezőgazdasági
termelők és a hegyvidéki területek esetében a maximális támogatási mértékek az
I. mellékletben foglaltaknak megfelelően növelhetők. A maximális kombinált
támogatási mérték azonban legfeljebb 90 % lehet. 9. cikk A vidékfejlesztési programok tartalma 1.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 24. cikkében említett
elemeken túlmenően valamennyi vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a
következőket is: (a)
a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 48. cikkében említett
előzetes értékelés; (b)
az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a
veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (a továbbiakban: SWOT-analízis), valamint a program és – adott esetben – a 8. cikkben
említett tematikus alprogramok hatálya alá tartozó földrajzi területen
kielégítendő igények azonosítása. Az elemzésnek az uniós vidékfejlesztési
prioritásokra kell épülnie. A környezettel, az éghajlatváltozás
mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innovációval
kapcsolatos konkrét igényeket az uniós vidékfejlesztési prioritásokon keresztül
kell megvizsgálni abból a célból, hogy e két területen megfelelő megoldásokat
lehessen találni az egyes prioritások szinjén; (c)
a stratégia ismertetése, és ezen belül a programban
foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területére
vonatkozóan a konkrét célkitűzéseknek a 74. cikkben említett monitoring- és
értékelési rendszer részeként meghatározandó, a 76. cikk szerinti közös mutatók
alapján történő kijelölése, valamint a program szilárd beavatkozási logikája
alapján kiválasztott intézkedések bemutatása, beleértve annak felmérését is,
hogy a kiválasztott intézkedések várhatóan mennyiben járulnak hozzá a
célkitűzések megvalósításához. Minden egyes vidékfejlesztési programból ki kell
tűnniük a következőknek: i. a program a benne foglalt uniós
vidékfejlesztési prioritások tekintetében magában foglalja az intézkedések
megfelelő kombinációit, amelyek logikusan következnek az a) pontban említett
előzetes értékelésből és a b) pontban említett elemzésből; ii. a pénzügyi forrásoknak a programban
foglalt intézkedések közötti elosztása kiegyensúlyozott, és kielégíti a
megjelölt célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket; iii. a regionális vagy szubregionális szintű
egyedi feltételekhez kapcsolódó konkrét igényeket figyelembe veszik és azokra –
az intézkedések megfelelően megtervezett kombinációján vagy tematikus
alprogramokon keresztül – konkrét választ is adnak; iv. a programnak részét képezi az
innovációra, a környezetre – a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit is
beleértve – és az éghajlatváltozás enyhítésére, illetve az ahhoz való
alkalmazkodásra irányuló célravezető megközelítés; v. tervben van a program végrehajtásának
egyszerűsítését célzó megfelelő intézkedések megtétele; vi. intézkedések történtek a szabályozási
követelményekhez, a mezőgazdaság és az erdészet terén folyó fenntartható
gazdálkodás szempontjaihoz, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépéshez
kapcsolódó kielégítő tanácsadási kapacitás biztosítása érdekében; vii. már léteznek a tudatosság növelésére, az
innovatív fellépések előmozdítására és a mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozására
irányuló kezdeményezésekre vonatkozó tervek; viii. meghatározásra került a
projektkiválasztási kritériumok megállapítására és a helyi fejlesztési
stratégiákra irányadó elveket kijelölő megfelelő megközelítés, amely figyelembe
veszi a vonatkozó célkitűzéseket. Ezzel összefüggésben a
tagállamok elsőbbséget vagy nagyobb mértékű támogatást biztosíthatnak a
mezőgazdasági termelők csoportjai által közösen végrehajtott műveletek számára; (d)
az előzetes feltételrendszer és – ahol szükséges –
a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépések,
valamint a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 19. cikkének alkalmazásában megállapított
mérföldkövek értékelése; (e)
minden egyes kiválasztott intézkedés ismertetése; (f)
a helyi fejlesztés vonatkozásában a helyi
fejlesztési stratégiák, a 36. cikkben említett együttműködési intézkedés, a
vidéki térségekben az alapvető szolgáltatások biztosítása és a falvak
megújulásának elősegítése érdekében végrehajtandó, a 21. cikkben említett intézkedés,
valamint a vidéki térségekben folytatott nem mezőgazdasági tevékenységeknek a
mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások vidéki térségekben történő fejlesztését
célzó, a 20. cikkben említett intézkedés keretében történő támogatása közötti
koordinációt szolgáló mechanizmusok pontos leírása; (g)
a termelékenység és az erőforrásokkal való
fenntartható gazdálkodás fokozása, valamint a mezőgazdaság termelékenységével
és fenntarthatóságával foglalkozó EIP 61. cikk szerinti célkitűzéseinek a
megvalósításához való hozzájárulás céljából végrehajtandó innovációra vonatkozó
megközelítés ismertetése; (h)
a monitoring- és az értékelési követelményekhez
kapcsolódó igények elemzése és a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 49. cikkében
említett értékelési terv. A tagállamok gondoskodnak az
azonosított igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokról és kapacitásépítő
tevékenységekről; (i)
finanszírozási terv, amely a következőket
tartalmazza: i. a 64. cikk (4) bekezdésének megfelelően
az EMVA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását feltüntető táblázat. Ez a táblázat adott esetben az EMVA teljes hozzájárulásán belül külön
feltünteti a kevésbé fejlett régiók számára biztosított előirányzatokat és az
EMVA-ba a(z) DP/2012/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában
átcsoportosított pénzeszközöket. Az EMVA tervezett éves hozzájárulásának
összeegyeztethetőnek kell lennie a többéves pénzügyi kerettel; ii. az egyes intézkedések vonatkozásában a
meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással és technikai segítséggel támogatott
művelettípust, a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó
hozzájárulás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Ez
a táblázat adott esetben külön-külön feltünteti az EMVA-ból a kevésbé fejlett
régiók, illetve az egyéb régiók számára nyújtott hozzájárulás mértékét; (j)
mutatókat tartalmazó terv, amely a programban
szereplő valamennyi uniós vidékfejlesztési prioritás vonatkozásában feltünteti
a mutatókat és a kiválasztott intézkedéseket, megjelölve a várt eredményeket és
a köz-, illetve magánkiadások szerinti bontásban megadott tervezett kiadásokat; (k)
adott esetben a kiegészítő nemzeti finanszírozást
intézkedésenként feltüntető táblázat a 89. cikknek megfelelően; (l)
a 89. cikk szerinti értékeléshez szükséges elemek
és – adott esetben – a 88. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a
programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási rendszerek jegyzéke; (m)
a közös agrárpolitika egyéb eszközei által, a
kohéziós politikán keresztül, illetve az ETHA által finanszírozott
intézkedéseket kiegészítő jellegre vonatkozó információk; (n)
a program végrehajtására vonatkozó intézkedések,
beleértve a következőket: i. a 72. cikk (2) bekezdésében említett
valamennyi hatóságnak a tagállam által történő kijelölése és – tájékoztató
céllal – az irányítási és ellenőrzési rendszer összefoglaló leírása; ii. a monitoring- és az értékelési
eljárások, valamint a monitoringbizottság összetételének ismertetése; iii. a program megismertetésének a többek
között az 55. cikkben említett nemzeti vidéki hálózaton keresztül történő
biztosítását szolgáló rendelkezések; (o)
a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 5. cikkében említett
partnerek kijelölése és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei; (p)
adott esetben a nemzeti vidéki hálózat cselekvési
tervének és szerkezetének az 55. cikk (3) bekezdésében említett főbb elemei,
valamint a hálózat irányítására vonatkozó azon rendelkezések, amelyek éves
cselekvési terveinek alapját hivatottak képezni. 2.
Amennyiben a vidékfejlesztési program tematikus
alprogramokat foglal magában, minden egyes alprogramnak tartalmaznia kell a
következőket: (a)
részletes helyzetelemzés SWOT-analízis formájában,
valamint azon igények azonosítása, amelyekkel az alprogram keretében
foglalkozni kell; (b)
az alprogram szintjén meghatározott konkrét
célkitűzések, valamint az alprogram beavatkozási logikájának pontos meghatározása
alapján kiválasztott intézkedések, beleértve annak felmérését is, hogy a
kiválasztott intézkedések várhatóan mennyiben járulnak hozzá a célkitűzések
megvalósításához; (c)
külön részletes, tájékoztató jellegű terv, amely
feltünteti a várt eredményeket és a köz-, illetve magánkiadások szerinti
bontásban megadott tervezett kiadásokat. 3.
A Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat
állapít meg az (1) és a (2) bekezdésben leírt elemeknek a vidékfejlesztési
programban történő bemutatására vonatkozóan. A szóban
forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági
eljárással összhangban kell elfogadni. II. fejezet
A vidékfejlesztési programok kidolgozása, jóváhagyása és módosítása 10. cikk Előfeltételek A IV. mellékletben említett előfeltételeken
túlmenően (z) [CSF/2012]/EU rendelet IV. mellékletében meghatározott általános
előzetes feltételrendszert is alkalmazni kell az EMVA-ra. 11. cikk A vidékfejlesztési programok jóváhagyása 1.
A tagállamok minden egyes vidékfejlesztési
programra vonatkozóan a 9. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot
nyújtanak be a Bizottságnak. 2.
A Bizottság az egyes vidékfejlesztési programokat a
91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott
végrehajtási aktus útján hagyja jóvá. 12. cikk A vidékfejlesztési programok módosítása 1.
A program módosítása iránti tagállami kérelmek a
következő eljárások szerint hagyhatók jóvá: a) A Bizottság
végrehajtási aktusok révén határoz azoknak a programmódosítás iránti
kérelmeknek a jóváhagyásáról, amelyek a következőket érintik: i. a programstratégia megváltoztatása a
számszerűsített célkitűzések jelentős kiigazítása révén; ii. az EMVA-ból származó hozzájárulás
mértékének megváltoztatása egy vagy több intézkedés esetében; iii. a teljes uniós hozzájárulást vagy annak
évenkénti elosztását érintő, a program szintjén végrehajtott változtatás; iv. pénzeszközök átcsoportosítása olyan
intézkedések között, amelyek esetében nem azonos az EMVA-ból származó
hozzájárulás mértéke. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91.
cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. b) A Bizottság minden
egyéb esetben végrehajtási aktusok révén határoz a programmódosítás iránti
kérelmekről. Ezek különösen a következőket foglalják magukban: i. intézkedések vagy művelettípusok
bevezetése vagy visszavonása; ii. az intézkedés ismertetését érintő
változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is. 2.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
számszerűsített célkitűzéseknek az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában
említett jelentős kiigazítását meghatározó kritériumokra vonatkozóan. 13. cikk Az eljárásokra és az ütemezésre vonatkozó
szabályok A Bizottság végrehajtási aktusok útján
szabályokat fogad el a következőkre vonatkozó eljárások és határidők
tekintetében: (a)
a vidékfejlesztési programok jóváhagyása; (b)
a vidékfejlesztési programok módosítására irányuló
javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését
és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti
gyakoriságát is. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91.
cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. III. CÍM
Vidékfejlesztési támogatás I. fejezet
Intézkedések 14. cikk Intézkedések A programba felvett vidékfejlesztési
intézkedések mindegyikének ténylegesen hozzá kell járulnia egy vagy több uniós
vidékfejlesztési prioritás megvalósításához. Az uniós
prioritások szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések indikatív
jegyzékét az V. melléklet tartalmazza. 1. szakasz Egyedi intézkedések 15. cikk Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 1.
Ezen intézkedés keretében a szakképzéshez és a
készségek elsajátításához kapcsolódó fellépések, valamint demonstrációs és
tájékoztatási tevékenységek támogathatók. A szakképzéshez
és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek magukban foglalhatnak
tanfolyamokat, workshopokat és személyre szabott tanácsadást is. Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra
szóló üzemvezetési csereprogramok és üzemlátogatások lebonyolításához is. 2.
Ezen intézkedés keretében a mezőgazdasági, az
élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, gazdálkodók és
egyéb, a vidéki térségekben kkv-ként működő gazdasági szereplők részesülhetnek
támogatásban. A támogatás kedvezményezettje a képzési vagy
egyéb, tudásátadásra vagy tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója. 3.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás nem
terjed ki az olyan oktatási vagy képzési tanfolyamokra, amelyek a rendes
középfokú vagy magasabb szintű oktatási programok vagy rendszerek részét
képezik. A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat
nyújtó szervek rendelkeznek a feladatuk ellátásához szükséges megfelelő
kapacitásokkal a személyzet képesítése és a rendszeres képzés vonatkozásában. 4.
Az ezen intézkedés keretében támogatható költségek
a tudásátadásra vagy a tájékoztatásra irányuló tevékenység megszervezésének és
lebonyolításának költségei. A demonstrációs projektek
esetében a támogatás a kapcsolódó beruházási költségek fedezésére is
kiterjedhet. A résztvevők utazási és szállásköltségei, napidíja, valamint a
mezőgazdasági termelők helyettesítésének költségei szintén támogathatók. 5.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
támogatható költségek részletesebb meghatározására, a tudásátadási
szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozó minimális képesítési
követelményekre, valamint a mezőgazdasági üzemekben végrehajtandó
csereprogramok és látogatások időtartamára és tartalmára vonatkozóan. 16. cikk Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és
helyettesítési szolgáltatások 1.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a
következő célokat szolgálja: (a)
segítség nyújtása a mezőgazdasági termelőknek, az
erdőtulajdonosoknak és a vidéki térségekben működő kkv-knak abban, hogy
gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti
teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és az éghajlatváltozáshoz
való alkalmazkodásra képessé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat
vegyenek igénybe; (b)
üzemvezetési, helyettesítési és mezőgazdasági
tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások
létrehozásának előmozdítása, ideértve a(z) HR/2012/EU rendelet 12–14. cikkében
említett mezőgazdasági tanácsadási rendszert is; (c)
a tanácsadók képzésének előmozdítása. 2.
Az (1) bekezdés a) és c) pontjában előírt támogatás
kedvezményezettje a tanácsadási, illetve a képzési szolgáltatás nyújtója. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás az üzemvezetési, helyettesítési,
mezőgazdasági tanácsadási, illetve erdészeti tanácsadási szolgáltatás
létrehozására kijelölt hatóságnak vagy szervnek ítélhető oda. 3.
A tanácsadásra kijelölt hatóságok vagy szervek
rendelkeznek a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és
megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási
tevékenység által lefedett szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és
megbízhatósággal. A kedvezményezettek kiválasztása
ajánlattételi felhívások útján történik. A kiválasztási eljárás objektív, és
mind állami, mind magánszervek számára nyitva áll. A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások
nyújtói tiszteletben tartják a(z) HR/2012/EU rendelet 13. cikkének (2)
bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket. 4.
A mezőgazdasági termelők számára biztosított
tanácsadás legalább egy uniós vidékfejlesztési prioritáshoz kapcsolódik és a
következő elemek közül legalább egyre kiterjed: (a)
a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének 1. fejezetében
előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és/vagy a jó
mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások közül egy vagy több; (b)
adott esetben a(z) DP/2012/EU rendelet III. címének
2. fejezetében meghatározott, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást
gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok és a mezőgazdasági terület fenntartása a(z)
DP/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint; (c)
az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való
alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és talajvédelemmel, az
állat- és növénybetegségek bejelentésével és az innovációval kapcsolatos, a(z)
HR/2012/EU rendelet I. mellékletében megállapított követelmények vagy
tevékenységek; (d)
a tagállamok által meghatározott mezőgazdasági
kisüzemek és legalább a(z) DP/2012/EU rendelet V. címében említett kistermelői
rendszerben részt vevő mezőgazdasági üzemek gazdasági tevékenységének
fenntartható fejlesztése; vagy (e)
adott esetben az uniós jogszabályokon alapuló
munkahelyi biztonsági előírások. A tanácsadás kiterjedhet továbbá a mezőgazdasági
üzem gazdasági, mezőgazdasági vagy környezeti teljesítményéhez kapcsolódó egyéb
kérdésekre is. 5.
Az erdőtulajdonosok számára nyújtott tanácsadásnak
ki kell terjednie legalább a 92/43/EGK, a 2009/147/EK és a 2000/60/EK irányelv
szerinti vonatkozó kötelezettségekre. A tanácsadás
kiterjedhet továbbá az erdészeti üzem gazdasági és környezeti teljesítményéhez
kapcsolódó kérdésekre is. 6.
A kkv-k számára biztosított tanácsadás vonatkozhat
a vállalkozás gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre
is. 7.
Adott esetben, amennyiben ez indokolt, a tanácsadás
csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási
szolgáltatást igénybe vevő minden egyes résztvevő helyzetét. 8.
Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás
összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális
összegeket. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a
szolgáltatás létrehozásától számítva legfeljebb öt éven át nyújtható, és
mértéke fokozatosan csökken. 9.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
tanácsadó hatóságokra vagy szervekre vonatkozó minimális képesítési
követelmények részletesebb meghatározására vonatkozóan. 17. cikk A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek
minőségrendszerei 1.
Az ezen intézkedés szerinti támogatás a
mezőgazdasági termelőknek a következő rendszerekhez való csatlakozásához
nyújtható: (a)
mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy
élelmiszerekre vonatkozó, uniós jogszabályok által létrehozott minőségrendszerek; (b)
mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy
élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek, amelyek esetében a tagállamok
elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést: i. az ilyen rendszerek hatálya alá tartozó
végtermék egyedi jellege egyértelműen meghatározott kötelezettségekre vezethető
vissza, amelyek garantálják a következőket: – a termék sajátos jellemzői, vagy – sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek,
vagy – a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a
köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a
környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások
szerint megkövetelt minőséget; ii. a rendszer valamennyi termelő számára
elérhető; iii. a rendszer kötelező erejű
termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy
független ellenőrző szerv tanúsítja; iv. a rendszer átlátható és teljes mértékben
biztosítja a termékek nyomon követhetőségét; vagy (c)
olyan önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási
rendszerek, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági termékekkel és az
élelmiszerekkel kapcsolatos önkéntes tanúsítási rendszerek működtetése
tekintetében a bevált gyakorlatokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak[29] megfelelőnek ismernek el. 2.
A támogatás évente, legfeljebb ötéves időtartamra
nyújtott ösztönző jellegű kifizetés, amelynek a szintjét a támogatott
rendszerekben való részvétel kapcsán felmerülő állandó költségek szintjének
függvényében kell megállapítani. E bekezdés alkalmazásában az „állandó költségek” a
támogatott minőségrendszerbe való belépéssel és az abban való részvételhez
kapcsolódó éves hozzájárulással összefüggésben felmerült költségek, szükség
esetén beleértve a rendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges
ellenőrzésekre fordított kiadásokat is. 3.
A támogatás összege nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális összeget. 4.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1)
bekezdés a) pontjának hatálya alá sorolandó egyedi uniós minőségrendszerekre
vonatkozóan. 18. cikk Beruházások tárgyi eszközökbe 1.
Az ezen intézkedés szerinti támogatás olyan tárgyi
és/vagy immateriális beruházásokhoz nyújtható, amelyek: (a)
javítják a mezőgazdasági üzem összteljesítményét; (b)
a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó
mezőgazdasági termékek, illetve a gyapot feldolgozásához, értékesítéséhez
és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódnak. A termelési folyamat
eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet
hatálya alá; (c)
a mezőgazdaság fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez
kapcsolódó infrastruktúrára irányulnak, beleértve a mezőgazdasági és az
erdőterületekhez való hozzáférést, a birtokrendezést és a termőföld minőségének
javítását, az energiaellátást és a vízgazdálkodást is; vagy (d)
az agrár-környezetvédelmi, illetve az erdészeti
környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítéséhez, a biológiai
sokféleséggel összefüggésben a fajok és élőhelyek védettségi állapotához,
illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra
kerülő, jelentős természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének
növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. 2.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás
mezőgazdasági üzemeknek ítélhető oda. A mezőgazdasági
üzemek szerkezetének átalakítását célzó beruházások esetében kizárólag azok a
mezőgazdasági üzemek támogathatók, amelyek mérete nem haladja meg a tagállamok
által a programban meghatározandó, a valamennyi mezőgazdasági termelési típus
versenyképességének fokozására és a mezőgazdasági üzemek életképességének
javítására vonatkozó uniós vidékfejlesztési prioritás tekintetében elvégzett
SWOT-analízisen alapuló küszöbértéket. 3.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás
mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális
támogatási mértékeket. Ezek a
maximális mértékek a fiatal mezőgazdasági termelők, az egynél több intézkedés
keretében támogatott kollektív beruházások és integrált projektek, a 33. cikk
(3) bekezdésében említett, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező
területeken megvalósuló beruházások, valamint a mezőgazdaság termelékenységével
és fenntarthatóságával foglalkozó EIP keretében támogatott műveletek esetében
az I. mellékletben megállapított támogatási mértékeknek megfelelően növelhetők. A maximális kombinált támogatási mérték azonban nem haladhatja meg a
90 %-ot. 4.
A (3) bekezdés nem alkalmazandó az (1) bekezdés d)
pontjában említett nem termelő beruházásokra. 19. cikk A természeti katasztrófák és
katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál
helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése 1.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a
következőkre terjed ki: (a)
olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások,
amelyek célja az esetleges természeti katasztrófák és katasztrófaesemények
következményeinek mérséklése; (b)
a természeti katasztrófák és katasztrófaesemények
által károsított mezőgazdasági földterületek és termelési potenciál
helyreállítására irányuló beruházások. 2.
A támogatás mezőgazdasági termelőknek vagy
mezőgazdasági termelők csoportjainak ítélhető oda. Közintézmények
is részesülhetnek támogatásban, amennyiben az ilyen intézmények által
megvalósított beruházás és a mezőgazdasági termelési potenciál között
bizonyított kapcsolat van. 3.
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás
nyújtásának feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan
megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét és azt, hogy a katasztrófa,
illetve a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének
megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedések
a vonatkozó mezőgazdasági potenciál legalább 30 %-ának a pusztulását
okozták. 4.
Ezen intézkedés keretében nem nyújtható támogatás a
természeti katasztrófának vagy katasztrófaeseménynek betudható bevételkiesés
ellentételezésére. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne
fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós
támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében. 5.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás
mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális
támogatási mértéket. Ez a maximális mérték nem
alkalmazandó a több kedvezményezett által végrehajtott közös projektekre. 6.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen
intézkedés keretében támogatható költségek meghatározására vonatkozóan. 20. cikk A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások
fejlesztése 1.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a
következőkre terjed ki: (a)
a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás: i. fiatal mezőgazdasági termelők számára; ii. vidéki térségekben folytatandó nem
mezőgazdasági tevékenységekhez; iii. mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez; (b)
nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló
beruházások; (c)
éves kifizetések azoknak a(z) DP/2012/EU rendelet
V. címe által létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben (a
továbbiakban: a mezőgazdasági kistermelői támogatási
rendszer) részt vevő mezőgazdasági termelőknek, akik mezőgazdasági üzemüket
véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. 2.
Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti
támogatás fiatal mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda. Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja szerinti
támogatás azon mezőgazdasági termelőknek, illetve a mezőgazdasági háztartás
azon tagjainak ítélhető oda, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági
tevékenységekkel bővítik; a szóban forgó támogatásban
részesülhetnek ezenkívül a vidéki térségekben működő nem mezőgazdasági mikro-,
kis- és középvállalkozások is. Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja
szerinti támogatás a tagállami meghatározás alapján mezőgazdasági kisüzemnek
minősülő üzemeknek ítélhető oda. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a
vidéki térségekben működő nem mezőgazdasági mikro-, kis- és
középvállalkozásoknak, valamint mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági
háztartások tagjainak ítélhető oda. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás
azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda, akik támogatás iránti
kérelmük benyújtásának időpontjában már legalább egy éve részt vesznek a
mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben, és vállalják, hogy
mezőgazdasági üzemük egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat
véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. A
támogatás az átruházás időpontjától 2020. december 31-ig fizetendő. 3.
A mezőgazdasági munkavállalók kivételével bármely
természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek bármely
csoportja mezőgazdasági háztartás tagjának minősülhet, a nemzeti jog által a
csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül. Amennyiben a mezőgazdasági háztartás valamely tagja jogi személy vagy
jogi személyek csoportja, az adott tagnak a támogatás kérelmezésének
időpontjában mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a mezőgazdasági
üzemben. 4.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás
nyújtása üzleti terv benyújtásához van kötve. Az üzleti
terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat időpontjától
számított hat hónapon belül meg kell kezdeni. A tagállamok alsó és felső küszöbértékeket
határoznak meg a mezőgazdasági üzemeknek az (1) bekezdés a) pontjának i.
alpontja, illetve az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti
támogatásra való jogosultságra vonatkozóan. Az (1)
bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó alsó
küszöbértéknek lényegesen magasabbnak kell lennie az (1) bekezdés a) pontjának
iii. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél. A támogatás
ugyanakkor kizárólag a mikro- és kisvállalkozások meghatározása alá tartozó
mezőgazdasági üzemek számára ítélhető oda. 5.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás
átalányösszegű kifizetések formájában, legalább két részletben nyújtható egy
legfeljebb ötéves időszakon át. A részletek összege
fokozatosan csökkenthető. Az utolsó részletnek az (1) bekezdés a) pontjának i.,
illetve ii. alpontja alapján történő kifizetése az üzleti terv megfelelő
végrehajtásához van kötve. 6.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás
maximális összegét az I. melléklet rögzíti. A tagállamok
az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti támogatások összegét a
program által lefedett terület társadalmi-gazdasági helyzetét is figyelembe
véve határozzák meg. 7.
Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás a
kedvezményezett számára a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer
keretében teljesített éves kifizetés 120 %-ának felel meg. 8.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az
üzleti tervek minimális tartalmára és a tagállamok által a (4) bekezdésben
említett küszöbértékek meghatározásához alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan. 21. cikk Alapvető szolgáltatások és a falvak
megújítása a vidéki térségekben 1.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás
különösen a következőkre terjed ki: (a)
a vidéki térségekben található települési
önkormányzatok és az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére,
valamint a NATURA 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő
területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé
tétele; (b)
beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi
típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló
energiával kapcsolatos beruházásokat is; (c)
széles sávú infrastruktúra, beleértve annak
létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, passzív széles sávú
infrastruktúra és hozzáférés biztosítása széles sávú szolgáltatásokhoz és
nyilvános e-kormányzati megoldásokhoz; (d)
a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető –
többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos –
szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére,
illetve kiterjesztésére irányuló beruházások; (e)
állami szervek által a rekreációs infrastruktúra, a
turisták tájékoztatása és a turisztikai helyszínek táblával való jelzése
tekintetében megvalósított beruházások; (f)
a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti
örökségének megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez
kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat is beleértve – kapcsolatos
tanulmányok és beruházások; (g)
olyan beruházások, amelyek a tevékenységek
áthelyezésére és a vidéki településekhez közeli épületek vagy más létesítmények
átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti
teljesítményének fokozása céljából. 2.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás
csak a programban szereplő tagállami meghatározás szerinti kisméretű
infrastruktúrára vonatkozik. A vidékfejlesztési
programokban azonban egyedi eltérések biztosíthatók e szabály alól a széles
sávú infrastruktúrába és a megújuló energiába történő beruházások tekintetében.
Ebben az esetben egyértelmű kritériumokat kell meghatározni az ezen intézkedés,
illetve az egyéb uniós eszközök révén nyújtott támogatások egymást kiegészítő
jellegének biztosítására. 3.
Az (1) bekezdés alapján megvalósuló beruházások
abban az esetben támogathatók, ha a kapcsolódó műveletek a vidéki térségekben
található települési önkormányzatok és az általuk nyújtott alapvető
szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kerülnek
végrehajtásra (amennyiben léteznek ilyen tervek), és összhangban vannak a helyi
fejlesztési stratégiával, amennyiben létezik ilyen. 4.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúra ezen intézkedés keretében
támogatható típusainak meghatározására vonatkozóan. 22. cikk Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők
életképességének javítására irányuló beruházások 1.
Ezen intézkedés keretében a következők
vonatkozásában nyújtható támogatás: (a)
erdősítés és fásítás; (b)
agrár-erdészeti rendszerek létrehozása; (c)
az erdőtüzek és a természeti katasztrófák által
okozott erdőkárok – többek között kártevőfertőzések és betegségek,
katasztrófaesemények, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által
előidézett károk – megelőzése és helyreállítása; (d)
az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és
környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való
képességének növelését célzó beruházások; (e)
új erdészeti technológiákra, valamint erdei
termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások. 2.
Az erdők tulajdonjogára vonatkozóan a 36–40. cikkben
előírt korlátozások nem alkalmazandók a trópusi és a szubtrópusi erdőkre,
továbbá az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 2019/93/EGK tanácsi
rendelet[30]
szerinti kisebb égei-tengeri szigetek területén, valamint a Franciaország
tengerentúli megyéiben található erdős területekre. Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete
meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a
támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri
konferencián[31]
meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással (a továbbiakban: a fenntartható erdőgazdálkodás) összhangban lévő erdőgazdálkodási terv
vagy valamely azzal egyenértékű eszköz benyújtása. 3.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
természeti katasztrófa bekövetkeztének, illetve a kártevőfertőzés vagy betegség
előfordulásának a megállapításához kapcsolódó feltételekre, valamint a megelőző
intézkedések támogatható típusainak meghatározására vonatkozóan. 23. cikk Erdősítés és fásítás 1.
A 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
támogatás földdel rendelkező magántulajdonosok és földbérlők, valamint
települési önkormányzatok és társulásaik számára nyújtható, és az erdősítéssel
kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartás – beleértve a törzskiválasztó és
a növedékfokozó gyérítést is – költségeit fedező, legfeljebb tíz éven át
nyújtható hektáronkénti éves támogatásra fordítható. 2.
Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület
egyaránt támogatható. A telepített fajoknak meg kell
felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak, és ki kell
elégíteniük bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelményeket. Nem ítélhető oda
támogatás rövid vágásfordulójú sarjerdők, karácsonyfák, valamint energiatermelésre
szánt, gyors növésű fák telepítése céljából. Azokon a területeken, ahol az
erdősítést kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok nehezítik, a helyi
körülményekhez alkalmazkodni képes egyéb évelő fás fajok, például cserjék és
bokrok telepítéséhez is nyújtható támogatás. 3.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2)
bekezdésben említett környezetvédelmi minimumkövetelmények meghatározására
vonatkozóan. 24. cikk Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása 1.
A 22. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti
támogatás földdel rendelkező magántulajdonosok és földbérlők, valamint
települési önkormányzatok és társulásaik számára ítélhető oda, és a rendszerek
létrehozásával kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartás költségeit
fedező, legfeljebb három éven át nyújtható hektáronkénti éves támogatásra
fordítható. 2.
Az agrár-erdészeti rendszerek olyan földhasználati
rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és extenzív
mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A hektáronként
ültethető fák maximális számát a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a
helyi talaj- és éghajlati adottságokat, erdei fajokat, valamint annak
szükségességét, hogy biztosítsák az adott földterület mezőgazdasági
hasznosítását. 3.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket. 25. cikk Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és
a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása 1.
A 22. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti
támogatás magán, részben állami és állami erdőtulajdonosoknak, települési
önkormányzatoknak, állami erdőknek és társulásaiknak ítélhető oda a
következőkhöz kapcsolódó költségek fedezésére: (a)
védelmi infrastruktúra kiépítése. A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás a fenntartási költségek
fedezéséhez nyújtott hozzájárulás formájában is nyújtható. Nem ítélhető oda
támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett
területeken folytatott, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységek céljaira; (b)
a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni
védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések; (c)
az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a
betegségekhez kapcsolódó felügyeleti eszközök és kommunikációs berendezések
létrehozása és fejlesztése; (d)
az erdőtüzek, illetve egyéb természeti katasztrófák
– a kártevőfertőzéseket, a betegségeket, valamint a katasztrófaeseményeket és
az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve – által károsított
erdészeti potenciál helyreállítása. 2.
A kártevőfertőzésekkel és betegségekkel kapcsolatos
megelőző intézkedések esetében a vonatkozó katasztrófa bekövetkezésének
kockázatát tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani és tudományos
közszervezetekkel is meg kell erősíttetni. A programnak
adott esetben tartalmaznia kell a növényeket károsító szervezetek azon fajainak
jegyzékét, amelyek katasztrófát idézhetnek elő. A támogatható műveleteknek összhangban kell
állniuk a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervvel. Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok
által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele a
megelőzési célkitűzéseket részletesen ismertető erdőgazdálkodási terv
benyújtása. Az erdőtüzek megelőzéséhez kapcsolódó támogatásban
a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen
tűzveszélyesnek minősített erdőterületek részesülhetnek. 3.
Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás
nyújtásának feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan
megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét és azt, hogy a katasztrófa,
illetve a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy
továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott
intézkedések a vonatkozó erdészeti potenciál legalább 30 %-ának a
pusztulását okozták. Ezt a százalékos arányt vagy a
katasztrófát közvetlenül megelőző három év meglévő erdészeti potenciáljának
átlaga alapján, vagy a katasztrófát közvetlenül megelőző öt év átlaga alapján,
a legmagasabb és a legalacsonyabb érték figyelmen kívül hagyásával kell
megállapítani. 4.
Ezen intézkedés keretében nem nyújtható támogatás a
természeti katasztrófának betudható bevételkiesés ellentételezésére. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne
fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós
támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében. 26. cikk Az erdei ökoszisztémák ellenálló
képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 1.
A 22. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti
támogatás természetes személyeknek, magán-erdőtulajdonosoknak, magánjogi és
részben állami szerveknek, települési önkormányzatoknak és társulásaiknak
ítélhető oda. Az állami erdők esetében támogatásban
részesülhetnek azok az ilyen erdőkkel gazdálkodó szervek is, amelyek
függetlenek az állami költségvetéstől. 2.
A beruházások a környezetvédelmi célok elérése
érdekében vagy az ökoszisztémákhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása
céljából vállalt és/vagy az érintett területen lévő erdő vagy erdős terület
közjóléti értékét növelő, illetve az ökoszisztémák éghajlatváltozás-mérséklési
potenciálját javító kötelezettségvállalások teljesítésére irányulnak, nem zárva
ki a hosszú távon jelentkező gazdasági előnyöket. 27. cikk Új erdészeti technológiákra, valamint erdei
termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások 1.
A 22. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti
támogatás magán-erdőtulajdonosok, települési önkormányzatok és társulásaik,
valamint kkv-k számára, az erdészeti potenciált növelő vagy az erdei termékek
értékét gyarapító feldolgozással és értékesítéssel kapcsolatos beruházások
céljára ítélhető oda. Az Azori-szigeteken, Madeirán, a
Kanári-szigeteken, a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri
szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben olyan vállalkozások is
részesülhetnek támogatásban, amelyek nem minősülnek kkv-nak. 2.
Az erdők gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó
beruházásokat az erdészeti üzem szintjén kell megvalósítani, és azok talaj- és
erőforráskímélő fakitermelő gépekkel és gyakorlatokkal kapcsolatos
beruházásokat foglalhatnak magukban. 3.
A fa nyersanyagként vagy energiaforrásként történő
hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző
munkaműveletekre terjedhetnek ki. 4.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket. 28. cikk Termelői csoportok létrehozása 1.
Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás
a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban működő termelői csoportok
létrehozásának elősegítése érdekében, a következő célokból nyújtható: (a)
az ilyen csoportokban tagsággal rendelkező termelők
termelésének és eredményeinek a piaci követelményekhez való igazítása; (b)
az áruk közös forgalmazása, beleértve az
értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy
tételben vásárlók ellátását; (c)
közös szabályok létrehozása a termeléssel, és
különösen a betakarítással és az elérhetőséggel kapcsolatos információkra vonatkozóan; továbbá (d)
egyéb, termelői csoportok által végezhető
tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése,
valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása. 2.
A támogatás olyan termelői csoportoknak ítélhető
oda, amelyeket üzleti tervük alapján a tagállamok illetékes hatósága
hivatalosan elismer. A támogatásban kizárólag a kkv-k
meghatározása alá tartozó termelői csoportok részesülhetnek. A tagállamok ellenőrzik, hogy az üzleti terv
célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport elismerésétől számított öt éven
belül. 3.
A támogatást átalányösszegű támogatásként, éves
részletekben kell kifizetni az attól az időponttól számított első öt éven
keresztül, amikor a termelői csoportot üzleti terve alapján elismerték. A támogatást a csoport éves értékesített termelése alapján kell
kiszámítani. A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki,
hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról. A tagállamok az első évben a termelői csoportnak
kifizetett támogatás összegét számíthatják a tagok által a csoportba történő
belépésüket megelőző három év során értékesített termelés éves átlagértéke
alapján is. Az erdészeti ágazatban létrehozott termelői csoportok esetében a
támogatás összegét a csoport tagjai által az elismerést megelőző öt év során
értékesített termelés átlaga alapján kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva a
legmagasabb és a legalacsonyabb értéket. 4.
A támogatás mértéke, illetve összege nem haladhatja
meg az I. mellékletben megállapított maximális mértékeket és összegeket. 29. cikk Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal
kapcsolatos műveletek 1.
A tagállamok az ezen intézkedés keretében
biztosított támogatást teljes területükön, egyedi nemzeti, regionális, illetve
helyi szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően teszik elérhetővé. Ezt az intézkedést kötelező belefoglalni a vidékfejlesztési
programokba. 2.
Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal
kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági
termelői csoportoknak, illetve mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon
csoportjainak ítélhetők oda, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják
olyan műveletek mezőgazdasági földterületen történő végrehajtását, amelyek az
agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó
kötelezettségvállalások közül egy vagy több teljesítéséből állnak. Amennyiben az a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése
szempontjából kellően indokolt, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal
kapcsolatos kifizetésekben egyéb gazdálkodók vagy azok csoportjai is
részesülhetnek. 3.
Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal
kapcsolatos kifizetések csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjednek ki,
amelyek túlmutatnak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján
meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon és a(z) DP/2012/EU rendelet III.
címének 2. fejezete alapján meghatározott egyéb vonatkozó kötelezettségeken, a
műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó
minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott
vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden
ilyen kötelező követelményt azonosítani kell. 4.
A tagállamok törekednek arra, hogy az ezen
intézkedés keretébe tartozó műveletek végrehajtását vállaló személyek számára
biztosítsák a műveletek végrehajtásához szükséges ismereteket és információkat,
többek között az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó szaktanácsadás útján
és/vagy azáltal, hogy az ezen intézkedés alapján történő támogatásnak
feltételéül szabják a megfelelő képzésben való részvételt. 5.
Az ezen intézkedéshez kapcsolódó
kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell
vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok a várt
környezeti előnyök elérése és fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak
vidékfejlesztési programjaikban a kötelezettségvállalások egyes típusaira
vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a
kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak
lejártát követően. 6.
A kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és
azok ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt
kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem
egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség
esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az
agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra
nyújtott támogatás legfeljebb 20%-áig terjedő érték erejéig. A mezőgazdasági
termelők csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint
30 %. 7.
Amennyiben az az intézkedés hatékony alkalmazásának
biztosításához szükséges, a tagállamok a kedvezményezettek kiválasztásához
alkalmazhatják a 49. cikk (3) bekezdése szerinti eljárást. 8.
A támogatás összege nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális összegeket. Ezen intézkedés keretében nem ítélhető oda
támogatás az ökológiai termelésre vonatkozó intézkedés hatálya alá tartozó
kötelezettségvállalásokra. 9.
Támogatásban részesülhetnek a mezőgazdasági
genetikai erőforrások megőrzésére irányuló, az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseiben
nem szereplő műveletek. 10.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
kötelezettségvállalások időtartamának a művelet kezdeti időszakát követően,
éves alapon történő meghosszabbítására, az állattenyésztés extenzívvé tételére,
illetve az eltérő módon folytatott állattenyésztésre, a műtrágya, a növényvédő
szerek és az egyéb inputanyagok használatának korlátozására, a tenyésztésből
való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a
növénygenetikai erőforrások megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásokra
alkalmazandó feltételekre, valamint a (9) bekezdés alapján támogatható
műveletek meghatározására vonatkozóan. 30. cikk Ökológiai termelés 1.
Ezen intézkedés keretében olyan mezőgazdasági
termelőknek, illetve mezőgazdasági termelők olyan csoportjainak ítélhető oda
támogatás a HMT után hektáronként, akik, illetve amelyek önkéntes alapon
vállalják, hogy áttérnek a 834/2007/EK tanácsi rendeletben[32] meghatározott ökológiai
termelési gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is
folytatják azt. 2.
Csak azok a kötelezettségvállalások támogathatók,
amelyek túlmutatnak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján
meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon, a műtrágya és a növényvédő szerek
használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti
jogszabályokban meghatározott egyéb vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden ilyen követelményt azonosítani kell. 3.
Az ezen intézkedéshez kapcsolódó
kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell
vállalni. Amennyiben a támogatást az ökológiai termelés
fenntartásához nyújtják, a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban lehetővé
tehetik az éves alapon történő meghosszabbítást a kezdeti időszak lejártát
követően. 4.
A kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és
azok ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt
kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradó jövedelem
egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség
esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók a
kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20%-áig terjedő érték
erejéig. A mezőgazdasági termelők csoportjai által vállalt kötelezettségek
esetében a maximális szint 30 %. 5.
A támogatás összege nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális összegeket. 31. cikk Natura 2000 kifizetések és a
víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések 1.
Ezen intézkedés keretében a támogatások évente, a
HMT vagy az erdőterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek
számára az érintett területeken a 92/43/EGK, a 2009/147/EK és a 2000/60/EK
irányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő költségek
és elmaradó bevétel ellentételezése céljából. 2.
A támogatás mezőgazdasági termelőknek és
magán-erdőtulajdonosoknak, valamint erdőtulajdonosok társulásainak ítélhető
oda. Kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodók is
részesülhetnek támogatásban. 3.
A mezőgazdasági termelők számára a 92/43/EGK,
illetve a 2009/147/EK irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak
a(z) HR/2012/EU tanácsi rendelet 94. cikkében és II. mellékletében előírt jó
mezőgazdasági és környezeti állapoton túlmutató követelményekből származó
hátrányok ellentételezésére ítélhető oda. 4.
A mezőgazdasági termelők számára a 2000/60/EK
irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak olyan konkrét
követelményekhez kapcsolódva ítélhető oda, amelyek: (a)
bevezetése a 2000/60/EK irányelvvel történt,
összhangban vannak az irányelv környezetvédelmi célkitűzésének elérését célzó
vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjaival, és túlmutatnak a vizek
védelmével kapcsolatos egyéb uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseken; (b)
túlmutatnak a(z) HR/2012/EU rendelet VI. címének I.
fejezetében előírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó
mezőgazdasági és környezeti állapoton, valamint a(z) DP/2012/EU rendelet III.
címének 2. fejezete alapján meghatározott követelményeken; (c)
túlmutatnak a 2000/60/EK irányelv elfogadásakor már
létező uniós joganyagban biztosított védelem szintjén, a 2000/60/EK irányelv 4.
cikkének (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően; továbbá (d)
olyan jelentős változtatásokat írnak elő a
földhasználatban, és/vagy olyan jelentős korlátozásokat vezetnek be a
gazdálkodási gyakorlatban, amelyek jelentős bevételkieséshez vezetnek. 5.
A programban azonosítani kell a (3) és a (4)
bekezdésben említett követelményeket. 6.
A kifizetések a következő területek számára
folyósíthatók: (a)
a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint
kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek; (b)
egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi
területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó
környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a
92/43/EGK irányelv 10. cikkének végrehajtásához. E
területek aránya vidékfejlesztési programonként legfeljebb a program területi
hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek
5 %-a lehet; (c)
a 2000/60/EK irányelv alapján a
vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek. 7.
A támogatás összege nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális összegeket. 32. cikk A hátrányos természeti adottságokkal vagy
egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések 1.
A hegyvidéki területek és más, hátrányos természeti
adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek
mezőgazdasági termelőinek járó kifizetések évente, a HMT után hektáronként
ítélhetők oda a mezőgazdasági termelők számára az érintett területen folyó
mezőgazdasági termelést sújtó hátrányokkal összefüggésben felmerülő
többletköltségek és elmaradó jövedelem ellentételezése céljából. A többletköltségeket és az elmaradó jövedelmet a
hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem
rendelkező területekkel való összevetés alapján, a(z) DP/2012/EU rendelet III.
címének 3. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani. 2.
A kifizetések olyan mezőgazdasági termelőknek
ítélhetők oda, akik vállalják, hogy folytatják mezőgazdasági tevékenységüket a
33. cikk alapján kijelölt területeken. 3.
A kifizetések összegének az I. mellékletben
megállapított minimális és maximális összeghatár közé kell esnie. 4.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizetések
összege a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozóan a programban
meghatározandó küszöbérték felett fokozatosan csökkenjen. 5.
A tagállamok ezen intézkedés keretében 2014 és 2017
között támogatást nyújthatnak az olyan területeken gazdálkodó mezőgazdasági
termelőknek is, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii.
alpontja értelmében a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatók voltak,
de a 46. cikk (3) bekezdésében említett új területmeghatározás alapján már nem
minősülnek támogathatónak. E kifizetések összege 2014 és
2017 között fokozatosan a 2013-ban kapott összeg 80%-áról annak 20%-ára
csökken. 6.
Azokban a tagállamokban, amelyekben a 33. cikk (3)
bekezdésében említett területmeghatározás nem fejeződik be 2014. január 1-ig,
az (5) bekezdést kell alkalmazni az olyan területeken támogatásban részesülő
mezőgazdasági termelőkre, amelyek a 2007–2013-as időszakban támogathatók voltak
ilyen kifizetésekkel. A területmeghatározás lezárultát
követően a továbbra is támogathatónak minősülő területek mezőgazdasági termelői
az ezen intézkedés szerinti teljes kifizetést megkapják. A többé már nem
támogatható területeken a mezőgazdasági termelők a továbbiakban az (5)
bekezdésben foglaltak szerint részesülnek kifizetésekben. 33. cikk A hátrányos természeti adottságokkal vagy
egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése 1.
A tagállamok a (2), a (3) és a (4) bekezdésben
foglaltak alapján az alábbi kategóriák szerint kijelölik a 32. cikkben előírt kifizetésekkel
támogatható területeket: (a)
hegyvidéki területek; (b)
a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős
természeti hátrányokkal rendelkező területek; továbbá (c)
egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek. 2.
A 32. cikk szerinti kifizetésekkel azok a hegyvidéki
területek támogathatóak, amelyeket a földhasználat lehetőségeinek jelentős
mértékű korlátozottsága és a termelési költségek észrevehetően magasabb volta
jellemez az alábbiak miatt: (a)
a tengerszint feletti magasság miatt nagyon
kedvezőtlen éghajlati körülmények, amelyek következtében lényegesen lerövidül a
tenyészidő; (b)
alacsonyabb tengerszint feletti magasságon a
kérdéses terület nagyobb része a gépek használatához túl meredek, vagy nagyon
költséges különleges berendezések használatát teszi szükségessé, vagy e két
tényező kombinációja, mely esetben – noha az e tényezőkből eredő hátrányok
külön-külön kevésbé súlyosak – a kettő kombinációja egyenértékű hátrányokat
eredményez. A 62. szélességi körtől északra lévő területek és
egyes ezekkel szomszédos területek hegyvidéki területnek tekintendők. 3.
A hegyvidéki területeken kívüli területek akkor
minősülnek jelentős természeti hátrányokkal rendelkező és ezáltal a 32. cikk
szerinti kifizetésekkel támogatható területnek, ha a HMT legalább 66 %-a
megfelel a II. mellékletben felsorolt kritériumok legalább egyikének azáltal,
hogy eléri a feltüntetett küszöbértéket. E feltétel
teljesülését a helyi közigazgatási egységek megfelelő szintjén (azaz a LAU 2-es
szinten) kell biztosítani. Az e bekezdés által érintett területek
meghatározása során a tagállamok objektív kritériumok alapján elvégzik a
meghatározás finomhangolását abból a célból, hogy kizárják azokat a
területeket, amelyeken megállapítást nyert az első albekezdés szerinti jelentős
természeti hátrányok megléte, ám e hátrányokat sikerült beruházások vagy
gazdasági tevékenységek révén felszámolni. 4.
A (2) és a (3) bekezdésben említetteken kívüli
területek abban az esetben támogathatók a 32. cikk szerinti kifizetésekkel, ha
sajátos hátrányok sújtják őket, és ha a földgazdálkodást folytatni kell a
környezet védelme vagy javítása, a táj megőrzése és a térség idegenforgalmi
potenciáljának fenntartása, illetve a partvidék védelme érdekében. A sajátos hátrányokkal rendelkező területeknek a
természetvédelmi feltételek szempontjából homogén mezőgazdasági területekből
kell állniuk, és összterületük nem haladhatja meg az érintett tagállam
területének 10 %-át. 5.
A tagállamok vidékfejlesztési programjaikhoz
csatolják a következőket: (a)
a meglévő vagy a módosított területmeghatározás a (2)
és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően; (b)
a (3) bekezdésben említett területek új
meghatározása. 34. cikk Állatjólét 1.
Ezen intézkedés keretében azoknak a mezőgazdasági
termelőknek ítélhetők oda állatjóléti kifizetések, akik önkéntes alapon vállalják
olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti
kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. 2.
Az állatjóléti kifizetések csak a(z) HR/2012/EU
rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított vonatkozó kötelező
előírásokon és a nemzeti jogszabályok által meghatározott egyéb vonatkozó
kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki. A programban azonosítani kell ezeket a vonatkozó követelményeket. A szóban forgó kötelezettségvállalások
teljesítését egyéves időtartamra kell vállalni, mely időtartam
meghosszabbítható. 3.
A területalapú vagy egyéb egységköltség alapú
kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és azok ellentételezést biztosítanak
a mezőgazdasági termelők számára a vállalt kötelezettség következtében felmerülő
többletköltségek és elmaradó jövedelem egésze vagy egy része tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is
fordíthatók az állatjóléti kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás
legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A támogatás összege nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális összeget. 4.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon
területek meghatározására vonatkozóan, amelyeken az állatjóléti
kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű
előírásokat kell biztosítaniuk. 35. cikk Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal
kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem 1.
Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás
erdőterület-hektáronként ítélhető oda azoknak az erdőbirtokosoknak, települési
önkormányzatoknak és társulásaiknak, akik, illetve amelyek önkéntes alapon
vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több erdő-környezetvédelmi
kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. Állami
tulajdonú erdőkkel gazdálkodó szervek is részesülhetnek a támogatásból,
feltéve, hogy függetlenek az állami költségvetéstől. Azon erdészeti üzemek esetében, amelyek mérete
meghaladja a tagállamok által a vidékfejlesztési programjaikban meghatározandó
küszöbértéket, az (1) bekezdés szerinti támogatásnak feltétele a fenntartható
erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási terv vagy valamely azzal
egyenértékű eszköz benyújtása. 2.
A kifizetések csak azokra a
kötelezettségvállalásokra terjedhetnek ki, amelyek túlmutatnak a nemzeti
erdészeti törvényben vagy más vonatkozó nemzeti jogszabályban meghatározott
vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden
ilyen követelményt azonosítani kell. A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől
hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben
azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes
kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is
meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban. 3.
A kifizetések ellentételezést biztosítanak a
kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő
többletköltségek és elmaradó jövedelem egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is
fordíthatók az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra nyújtott
támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A támogatás összege
nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget. 4.
Támogatás nyújtható magánszektorbeli jogalanyok,
települési önkormányzatok és társulásaik részére az erdők genetikai
erőforrásainak megőrzésére és fejlesztésére irányuló, az (1), a (2) és a (3)
bekezdés hatálya alá nem tartozó műveletekre. 5.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4)
bekezdés alapján támogatható művelettípusokra vonatkozóan. 36. cikk Együttműködés 1.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás
előmozdítja a legalább két szereplő részvételével megvalósuló együttműködés
különböző formáit és különösen a következőket: (a)
együttműködésre irányuló megközelítések az uniós
mezőgazdaság, élelmiszerlánc és erdészeti ágazat különböző szereplői, valamint
egyéb olyan szereplők – többek között szakmaközi szervezetek – között, akik,
illetve amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és
prioritásainak megvalósításához; (b)
klaszterek és hálózatok kiépítése; (c)
a mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP 62. cikk szerinti operatív csoportjainak
létrehozása és működtetése. 2.
Az (1) bekezdés alapján megvalósuló együttműködés
különösen a következőkhöz kapcsolódik: (a)
kísérleti projektek; (b)
új termékek, gyakorlatok, folyamatok és
technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti
ágazatban; (c)
kis gazdasági szereplők között a közös
munkafolyamatok megszervezése, illetve az eszközök és a források megosztása
terén folytatott együttműködés; (d)
horizontális és vertikális együttműködés az ellátási
lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatására
szolgáló logisztikai platformok létrehozása érdekében; (e)
a rövid ellátási láncok és a helyi piacok
fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek; (f)
az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való
alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések; (g)
környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő
környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; (h)
horizontális és vertikális együttműködés az
ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben,
valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza
fenntartható termelése terén; (i)
az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás
megvalósítását célzó helyi fejlesztési stratégiáknak a köz- és a magánszféra
közötti, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározottaktól eltérő partnerségek által történő végrehajtása; (j)
erdőgazdálkodási tervek vagy azokkal egyenértékű
eszközök kidolgozása. 3.
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás csak
újonnan kiépített klaszterek és hálózatok számára, valamint olyan klaszterek és
hálózatok számára ítélhető oda, amelyek számukra új tevékenységbe kezdenek. A (2) bekezdés b) pontja szerinti műveletekhez
nyújtott támogatás egyéni gazdasági szereplők számára is odaítélhető,
amennyiben erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít. 4.
A kísérleti projektek és a (2) bekezdés b) pontja
szerinti, egyéni szereplők által végrehajtott műveletek eredményeit széles körben ismertetni kell. 5.
Ezen intézkedés keretében az alábbi, az (1)
bekezdésben említett együttműködési formákhoz kapcsolódó költségek
támogathatók: (a)
az érintett területre vonatkozó tanulmányok,
megvalósíthatósági tanulmányok, valamint az üzleti terv, az erdőgazdálkodási
terv vagy az azzal egyenértékű eszköz, illetve a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 29.
cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának
költségei; (b)
az érintett területen folytatott szervezési
tevékenységek valamely közös területi projekt megvalósíthatóvá tétele
érdekében. A klaszterek esetében a szervezési
tevékenységek képzések szervezésére, a tagok közötti hálózatépítésre és új
tagok beszervezésére is irányulhatnak. (c)
az együttműködéshez kapcsolódó folyó kiadások; (d)
az üzleti terv, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 29.
cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia vagy valamely innovációs
célú fellépés végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei; (e)
promóciós tevékenységek költségei. 6.
Üzleti terv, erdőgazdálkodási terv vagy valamely
azzal egyenértékű eszköz, illetve fejlesztési stratégia végrehajtása esetén a
tagállamok a támogatást nyújthatják egy, az együttműködés költségeit és a
végrehajtott projekt költségeit egyaránt magában foglaló keretösszeg
formájában, vagy fedezhetik kizárólag az együttműködés költségeit, és a projekt
végrehajtásának finanszírozásához más intézkedésekhez vagy más uniós alapokhoz
tartozó pénzeszközöket használhatnak fel. 7.
A különböző régiókban vagy tagállamokban található
szereplők közötti együttműködés szintén támogatható. 8.
A támogatás időtartamát célszerű legfeljebb hét
évre korlátozni; ezen rendelkezés alól – kellően indokolt
esetekben – kivételt képezhetnek a kollektív környezetvédelmi fellépések. 9.
Az ezen intézkedés keretében megvalósuló
együttműködés kombinálható az ugyanazon a területen az EMVA-tól eltérő uniós
alapok által támogatott projektekkel. A tagállamok
gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés
más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközökkel történő kombinálása
következtében. 10.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
támogatható kísérleti projektek, klaszterek, hálózatok, rövid ellátási láncok
és helyi piacok jellemzőinek részletesebb meghatározására vonatkozóan, valamint
a (2) bekezdésben felsorolt művelettípusok támogatására vonatkozó feltételek
tekintetében. 37. cikk Kockázatkezelés 1.
Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a
következőkre terjed ki: (a)
kedvezőtlen éghajlati jelenségek és állat- vagy
növénybetegségek vagy kártevőfertőzés által okozott gazdasági veszteségek ellen
kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz nyújtott,
közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek kifizetett pénzügyi hozzájárulások; (b)
kölcsönös kockázatkezelési alapok számára állat-
vagy növénybetegség vagy környezeti esemény által okozott gazdasági veszteségek
mezőgazdasági termelők számára történő ellentételezéséhez nyújtott pénzügyi
hozzájárulások; (c)
kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott
pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz,
amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a mezőgazdasági termelőknek,
akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett. 2.
Az (1) bekezdés b) és c) pontjának alkalmazásában a
kölcsönös kockázatkezelési alap olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező
mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával
összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben
részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik
valamely állat- vagy növénybetegség vagy környezeti esemény következtében
gazdasági veszteségeket szenvedtek el, illetve akiknek jövedelme jelentős
mértékben visszaesett. 3.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne
fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés más, nemzeti vagy uniós
támogatási eszközökkel vagy magánbiztosítási rendszerekkel történő kombinálása
következtében. A mezőgazdasági termelők jövedelemszintjének
felmérésekor az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap[33] keretében kapott közvetlen
jövedelemtámogatásokat is figyelembe kell venni. 4.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 39.
cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 40. cikk (4) bekezdésében említett, a
kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott
kölcsönök minimális és maximális futamidejének meghatározására vonatkozóan. 38. cikk Termény-, állat- és növénybiztosítás 1.
A 37. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
támogatás kizárólag azon biztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek
fedezik a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb
és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a
mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztító
kedvezőtlen éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés,
illetve valamely, a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy
továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján
elfogadott intézkedés által okozott veszteségeket. 2.
A kedvezőtlen éghajlati jelenség bekövetkeztét,
illetve az állat- vagy növénybetegség vagy a kártevőfertőzés kitörését
hivatalosan meg kell erősítenie az érintett tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok adott esetben előzetesen
megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos
megerősítést megadottnak kell tekinteni. 3.
A kifizetett biztosítási összeg nem lehet magasabb,
mint a 37. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett veszteségek pótlásának
teljes költsége, és annak nyújtását nem szabad feltételként jövőbeli termelési
tevékenység végzéséhez kötni, sem pedig azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszereket
vagy mennyiségeket kikötni. A tagállamok megfelelő felső határok
alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét. 4.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális mértéket. 39. cikk Állat- és növénybetegségek, valamint
környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok 1.
Ahhoz, hogy támogatható legyen, az érintett
kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: (a)
a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes
hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta; (b)
a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható
politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések
tekintetében; (c)
a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok
alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás
vonatkozásában. 2.
A tagállamok meghatározzák a kölcsönös
kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a
mezőgazdasági termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések
tekintetében, illetve az említett szabályok betartásának felügyelete és
ellenőrzése vonatkozásában. 3.
A 37. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett
pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak: (a)
a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával
kapcsolatos igazgatási költségekhez, legfeljebb három évre elosztva,
fokozatosan csökkentve; (b)
a kölcsönös kockázatkezelési alap által a
mezőgazdasági termelők számára pénzbeni ellentételezésként kifizetett
összegekhez. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás
kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők
számára válság esetén nyújtandó pénzbeni ellentételezés céljára, piaci
feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is. A kezdő tőkeállományhoz közpénzből nem nyújtható
hozzájárulás. 4.
Az állatbetegségek esetében a 37. cikk (1)
bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kizárólag a Nemzetközi
Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a
90/424/EGK határozat mellékletében szereplő betegségek tekintetében ítélhető
oda. 5.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket. A tagállamok korlátozhatják a támogatható
költségeket a következők alkalmazásával: (a)
alaponként meghatározott felső határok; (b)
megfelelő egységenkénti felső határok. 40. cikk Jövedelemstabilizáló eszköz 1.
A 37. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti
támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha az adott mezőgazdasági termelő
esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év,
illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték
kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem
30 %-át. A 37. cikk (1) bekezdése c) pontjának
alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett
bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és
amelyből le kell vonni az inputköltségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alapok
által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések legfeljebb a
jövedelemveszteség 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést. 2.
Ahhoz, hogy támogatható legyen, az érintett
kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek: (a)
a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes
hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta; (b)
a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható
politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések
tekintetében; (c)
a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű
szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás
vonatkozásában. 3.
A tagállamok meghatározzák a kölcsönös
kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a
mezőgazdasági termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések
tekintetében, illetve az említett szabályok betartásának felügyelete és
ellenőrzése vonatkozásában. 4.
A 37. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett
pénzügyi hozzájárulás kizárólag azokra az összegekre vonatkozhat, amelyeket a
kölcsönös kockázatkezelési alap pénzbeni ellentételezésként fizet ki a
mezőgazdasági termelőknek. Ezenkívül a pénzügyi
hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a
mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzbeni ellentételezés
céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is. A kezdő tőkeállományhoz közpénzből nem nyújtható
hozzájárulás. 5.
A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I.
mellékletben megállapított maximális mértéket. 41. cikk Az intézkedések végrehajtására vonatkozó
szabályok A Bizottság végrehajtási aktusok útján
elfogadja az e szakaszban meghatározott intézkedésekre vonatkozó szabályokat a
következők tekintetében: (a)
a mezőgazdasági, illetve erdészeti tanácsadási szolgáltatásokat,
üzemvezetési vagy helyettesítési szolgáltatásokat nyújtó hatóságok vagy szervek
kiválasztására irányuló eljárás és a 16. cikkben említett, tanácsadási
szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedés keretében nyújtott támogatás
mértékének fokozatos csökkentése; (b)
az üzleti terv végrehajtása terén elért haladás
tagállamok általi értékelése, a kifizetés módozatai, valamint a 20. cikkben
említett, a vállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedés keretében
támogatott fiatal mezőgazdasági termelők más intézkedésekhez való hozzáférésére
vonatkozó részletes szabályok; (c)
az egyéb intézkedésektől való elhatárolás, az I.
mellékletben használtaktól eltérő egységekre történő átváltás, a tranzakciós
költségek kiszámítása és a kötelezettségvállalások átalakítása vagy kiigazítása
a 29. cikkben említett, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó
agrár-környezetvédelmi intézkedés, a 30. cikkben említett, az ökológiai
termeléssel kapcsolatos intézkedés és a 35. cikkben említett, az
erdő-környezetvédelmi szolgáltatásokkal és az erdővédelemmel kapcsolatos
intézkedés tekintetében; (d)
az elmaradó jövedelemre vonatkozó általános
feltevések alkalmazásának lehetősége a 29–32., a 34. és a 35. cikk szerinti
intézkedések tekintetében, valamint az elmaradó jövedelem kiszámítására
vonatkozó kritériumok; (e)
a támogatási összeg kiszámítása azokban az
esetekben, amikor valamely művelet több intézkedés keretében is támogatható. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 91. cikkben
említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 2. szakasz Leader 42. cikk LEADER helyi akciócsoportok 1.
A helyi akciócsoportok a(z) [CSF/2012]/EU rendelet
30. cikkében említett feladatok mellett további, az irányító hatóság és/vagy a
kifizető ügynökség által rájuk átruházott feladatokat is elláthatnak. 2.
A helyi akciócsoportok az illetékes kifizető
ügynökségtől kérhetik előleg kifizetését, amennyiben erre a vidékfeljesztési
program lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem
haladhatja meg a működési és szervezési költségek fedezéséhez közpénzekből
nyújtott támogatás 50 %-át. 43. cikk Előkészítő támogatás 1.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének a) pontja
szerinti támogatás a következőkre terjed ki: (a)
a 2007–2013-as programozási időszakban
LEADER-projekt végrehajtásában részt nem vevő csoportok számára szervezett
kapacitásépítési fellépésekből álló LEADER kezdőcsomag, valamint kisebb
kísérleti projektek támogatása; (b)
kapacitásépítés, képzés és hálózatépítés helyi
fejlesztési stratégia kidolgozása és végrehajtása céljából. 2.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek
megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés
szerinti fellépések támogatható költségeinek meghatározására vonatkozóan. 44. cikk A LEADER keretében folytatott
együttműködési tevékenységek 1.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének c) pontja
szerinti támogatás a következő célokra ítélhető oda: (a)
területek közötti vagy transznacionális
együttműködési projektek; A „területek közötti együttműködés” egy adott
tagállamon belüli együttműködést jelent. A
„transznacionális együttműködés” több tagállam területei közötti, valamint
harmadik államok területeivel való együttműködést jelent. (b)
előkészítő technikai támogatás területek közötti és
transznacionális együttműködési projektek számára, azzal a feltétellel, hogy a
helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy konkrét projekt végrehajtását
tervezik. 2.
Más helyi akciócsoportok mellett a következők
tartozhatnak még valamely helyi akciócsoport partnerei közé az EMVA keretében: (a)
vidéki területen, a köz- és a magánszféra között
létrejött helyi társulások, amelyek az Unió területén vagy azon kívül helyi
fejlesztési stratégiát hajtanak végre; (b)
nem vidéki területen, a köz- és a magánszféra
között létrejött helyi társulások, amelyek helyi fejlesztési stratégiát
hajtanak végre. 3.
Azokban az esetekben, amikor az együttműködési
projekteket nem a helyi akciócsoportok választják ki, a tagállamok folyamatos
pályázati rendszert hoznak létre az együttműködési projektekre vonatkozóan. Legkésőbb két évvel a vidékfejlesztési programjaik
elfogadását követően közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek
kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat
és a támogatható költségek jegyzékét. Az együttműködési projekt jóváhagyásáról szóló
határozatot legkésőbb négy hónappal a projekt benyújtásának időpontját követően
kell meghozni. 4.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a
jóváhagyott transznacionális együttműködési projektekről. 45. cikk Működési költségek és szervezési
tevékenységek 1.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének d) pontjában
említett működési költségek a helyi fejlesztési stratégia végrehajtásának a
helyi akciócsoporton keresztüli irányításához kapcsolódó költségek. 2.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 31. cikkének d)
pontjában említett, az adott területen folytatandó szervezési tevékenységekhez
kapcsolódó költségek a helyi fejlesztési stratégiáról való tájékoztatásra
irányuló fellépések, valamint a projektfejlesztési feladatok költségei. 3.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2)
bekezdés szerinti fellépések támogatható költségeinek meghatározására
vonatkozóan. II. fejezet
Több intézkedésre vonatkozó közös rendelkezések 46. cikk Beruházások 1.
Ahhoz, hogy a beruházási műveletek az EMVA
keretében támogathatók legyenek, az adott beruházástípusra vonatkozó
jogszabályoknak megfelelően előzetesen értékelni kell a várható környezeti
hatást, amennyiben a beruházás valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol a
környezetre. 2.
Kizárólag a következő kiadások támogathatók: (a)
ingatlan építése, szerzése – a lízinget is
beleértve – vagy fejlesztése; (b)
új gépek és berendezések – ideértve a számítógépes
szoftvereket is – vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének
erejéig; (c)
az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz
kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai,
tanácsadási díjak, megvalósíthatósági tanulmányokhoz, szabadalmak és licencek
megszerzéséhez kapcsolódó költségek. 3.
Az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül
kizárólag azok minősülnek támogathatónak, amelyek a vízfelhasználás korábbi
mértékének legalább 25%-os csökkenését eredményezik. E
rendelkezéstől eltérve, azokban a tagállamokban, amelyek 2004-ben vagy azt
követően csatlakoztak az Unióhoz, támogatható kiadásoknak tekinthetők az új
öntözőberendezések beszerzésére irányuló beruházások, amennyiben környezeti
elemzés bizonyítja, hogy az érintett beruházás fenntartható és nem gyakorol
kedvezőtlen hatást a környezetre. 4.
A mezőgazdasági beruházások esetében nem nyújtható
beruházási támogatás mezőgazdasági termelői jogok, támogatási jogosultságok,
állatok, egynyári növények megvásárlásához, valamint az említett növények
telepítéséhez. A természeti katasztrófák által károsított
mezőgazdasági termelési potenciálnak a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontja
szerinti helyreállítása esetében azonban az állatok vásárlására fordított
kiadások is támogathatónak minősülhetnek. 5.
Amennyiben arra a vidékfejlesztési program
lehetőséget biztosít, a beruházáshoz kapcsolódó támogatások kedvezményezettjei
kérhetik az illetékes kifizető ügynökségtől a beruházáshoz kapcsolódó,
közpénzből nyújtott támogatás legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű
előleg kifizetését. 6.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon
feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén egyéb,
lízingszerződésekkel, használt berendezésekkel és egyszerű pótló beruházásokkal
kapcsolatos költségek is támogatható kiadásoknak tekinthetők. 47. cikk A területalapú kifizetésekre vonatkozó
szabályok 1.
Azon hektárok száma, amelyekhez valamely, a 29., a
30., illetve a 35. cikk alapján vállalt kötelezettség kapcsolódik, évről évre
változhat, amennyiben: (a)
erre a vidékfejlesztési program lehetőséget
biztosít; (b)
a szóban forgó kötelezettségvállalás nem
meghatározott parcellákra vonatkozik; továbbá (c)
ez nem veszélyezteti a kötelezettségvállalás
célkitűzésének teljesítését. 2.
Amennyiben a kötelezettségvállalás által érintett
földterület egészét vagy egy részét, illetve a mezőgazdasági üzem egészét másik
személyre ruházzák át azon időszak alatt, amelyre a támogatás odaítélésének
feltételét képező kötelezettségvállalás szól, a kötelezettség teljesítését
átvállalhatja az említett másik személy, illetve a kötelezettségvállalás
érvényét vesztheti. 3.
Amennyiben a mezőgazdasági üzem újraparcellázása,
illetve állami birtokrendezési intézkedések vagy az illetékes hatóságok által
jóváhagyott birtokrendezési intézkedések következtében a kedvezményezett a
továbbiakban már nem tudja teljesíteni az általa vállalt kötelezettségeket, a
tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a
kötelezettségvállalásokat a mezőgazdasági üzem új helyzetéhez lehessen
igazítani. Ha ez a hozzáigazítás lehetetlennek bizonyul, a
kötelezettségvállalás érvényét veszti. 4.
A kapott támogatást vis maior esetén nem
kell visszafizetni. 5.
A teljes mezőgazdasági üzem átruházásának eseteit
illetően a (2) bekezdés, továbbá a (4) bekezdés a 34. cikk szerinti
kötelezettségvállalásokra is alkalmazandó. 6.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a
mezőgazdasági üzem részleges átruházása esetén alkalmazandó feltételekre,
valamint azon egyéb helyzetek meghatározására vonatkozóan, amelyekben a
támogatást nem kell visszafizetni. 48. cikk Felülvizsgálati záradék Felülvizsgálati záradékot kell előírni a 29.,
a 30., a 34. és a 35. cikk alapján végzett műveletek vonatkozásában annak
biztosítására, hogy amennyiben módosulnak azok a szóban forgó cikkekben említett
vonatkozó kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek, amelyeken a
kötelezettségvállalásoknak túl kell mutatniuk, az érintett műveletek
kiigazításra kerüljenek. A 29., a 30. és a 35. cikk
alapján végrehajtott, a jelenlegi programozási időszakon túlnyúló műveletek
esetében felülvizsgálati záradékot kell előírni annak érdekében, hogy az
érintett műveletek a következő programozási időszak jogi keretének megfelelően
kiigazíthatók legyenek. Ha a kedvezményezett nem fogadja el a
kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti. 49. cikk A projektek kiválasztása 1.
A vidékfejlesztési program irányító hatósága a
monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően valamennyi intézkedés
tekintetében meghatározza az érintett intézkedés keretébe tartozó műveletekre
vonatkozó kiválasztási kritériumokat. Törekedni kell arra,
hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő
bánásmódot, a pénzügyi erőforrások megfelelőbb felhasználását és az
intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban
történő meghatározását. A kiválasztási kritériumok meghatározásakor a kisebb
támogatások vonatkozásában figyelembe kell venni az arányosság elvét. 2.
A projektek kiválasztásáért felelős tagállami
hatóságok gondoskodnak arról, hogy a projektek kiválasztása az (1) bekezdésben
említett kiválasztási kritériumok alapján, átlátható és megfelelően dokumentált
eljárásnak megfelelően történjék. Nem kötelező
kiválasztási kritériumokat alkalmazni a 29–32., a 34. és a 35. cikkben említett
intézkedések esetében, kivéve, ha a rendelkezésre álló pénzeszközök nem
elegendőek valamennyi támogatható kérelmező támogatásához. 3.
Adott esetben a kedvezményezettek pályázati
felhívás alapján, gazdasági és környezeti hatékonysági szempontokat alkalmazva
választhatók ki. 50. cikk A vidéki térség fogalmának meghatározása E rendelet alkalmazásában a vidéki térség
fogalmát az irányító hatóság határozza meg a program szintjén. III. fejezet
Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés 51. cikk A technikai segítségnyújtás finanszírozása 1.
A(z) HR/2012/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az
EMVA-ból évente szétosztható pénzeszközök legfeljebb 0,25 %-a fordítható
a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 51. cikkében említett feladatok finanszírozására,
beleértve az 52. cikkben említett európai vidékfejlesztési hálózat, az 53.
cikkben említett EIP hálózat, valamint az 54. cikkben említett európai
vidékfejlesztési értékelési hálózat létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó
költségek finanszírozását is, a Bizottság kezdeményezésére és/vagy annak
nevében. Az EMVA finanszírozhatja továbbá a(z) XXXX/XXXX/EU
rendelet [minőségrendelet] 41. cikkének (2) bekezdésében előírt, az uniós
minőségrendszerek által alkalmazott jelölésekhez és szimbólumokhoz kapcsolódó
fellépéseket is. Ezeket a fellépéseket az 1605/2002/EK, Euratom
rendelet 53. cikkének (2) bekezdésével és az említett rendelet bármely más
rendelkezésével, valamint a rendeletnek a költségvetés e végrehajtási formája
esetében alkalmazandó végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell
megvalósítani. 2.
Az (1) bekezdésben említett szétosztható
pénzeszközökből 30 millió EUR-t ki kell vonni, és ezt az összeget az
56. cikkben említett, innovatív helyi együttműködési projektek számára
odaítélhető díj finanszírozására kell fordítani. 3.
A tagállamok kezdeményezésére az egyes
vidékfejlesztési programok teljes összegének legfeljebb 4 %-a a(z)
[CSF/2012]/EU rendelet 52. cikkében említett feladatok, valamint a 33. cikk (3)
bekezdésében említett, hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek
meghatározásának előkészítő munkálataihoz kapcsolódó költségek fedezésére
fordítható. A(z) HR/2012/EU rendelet 9. cikke szerinti
tanúsító szervhez kapcsolódó költségek e bekezdés alapján nem támogathatóak. A 4 %-os határértéken belül fenn kell tartani
egy összeget az 55. cikkben említett nemzeti vidéki hálózat létrehozására és
működtetésére. 4.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (3)
bekezdés alapján támogatható ellenőrzési tevékenységek részletesebb
meghatározására vonatkozóan. 52. cikk Európai vidékfejlesztési hálózat 1.
Az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban európai
vidékfejlesztési hálózat jön létre az uniós szintű vidékfejlesztés területén
tevékenykedő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba
szervezése céljából. 2.
Az európai vidékfejlesztési hálózaton keresztül
megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja: (a)
az érdekelt felek fokozottabb bevonása a
vidékfejlesztés végrehajtásába; (b)
a vidékfejlesztési programok minőségének javítása; (c)
hozzájárulás a szélesebb közvéleménynek a
vidékfejlesztési politika előnyeiről való tájékoztatásához. 3.
A hálózat a következő feladatokat látja el: (a)
a vidékfejlesztési fellépésekre vonatkozó
információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése; (b)
a bevált vidékfejlesztési gyakorlatok
összegyűjtése, egységes keretbe foglalása és terjesztése uniós szinten; (c)
tematikus csoportok és/vagy workshopok létrehozása
és működtetése a szakmai tapasztalatcsere elősegítése és a vidékfejlesztési
politika végrehajtásának, nyomon követésének és továbbfejlesztésének támogatása
céljából; (d)
tájékoztatás nyújtása az uniós és a harmadik
országbeli vidéki térségek helyzetének alakulásáról; (e)
uniós szintű találkozók és szemináriumok szervezése
a vidékfejlesztésben tevékenyen közreműködők számára; (f)
a nemzeti hálózatok és a transznacionális
együttműködési kezdeményezések támogatása; (g)
kifejezetten a helyi akciócsoportok esetében: i. szinergiák teremtése a megfelelő
hálózatok által a kapacitásépítési fellépések és a tapasztalatcsere
tekintetében nemzeti és/vagy regionális szinten végrehajtott tevékenységekkel; továbbá ii. együttműködés az ERFA, az ESZA és az
ETHA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással
foglalkozó helyi fejlesztési szervekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési
tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében. 4.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza
az európai vidékfejlesztési hálózat szervezeti felépítését és működési
szabályait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91.
cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 53. cikk EIP-hálózat 1.
Az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően európai
innovációs partnerségi hálózat jön létre a 61. cikkben említett, a mezőgazdaság
termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP támogatása céljából. A hálózat lehetővé teszi az operatív csoportok, tanácsadási
szolgáltatások és kutatók közötti hálózatépítést. 2.
Az EIP hálózat a következő feladatokat látja el: (a)
technikai információs szolgálat (help desk)
működtetése és az EIP-vel kapcsolatos információk nyújtása a legfontosabb
szereplők számára; (b)
eszmecserék kezdeményezése és lebonyolítása a
program szintjén, az operatív csoportok létrehozására való ösztönzés céljából; (c)
az EIP szempontjából lényeges kutatási eredmények
és ismeretek áttekintése, valamint jelentéstétel ezen eredményekről és
ismeretekről; (d)
az innovációval kapcsolatos bevált gyakorlatok
összegyűjtése, egységes keretbe foglalása és terjesztése; (e)
konferenciák és workshopok szervezése, illetve
információk terjesztése az EIP-hez kapcsolódó szakterületek vonatkozásában. 3.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza
az EIP hálózat szervezeti felépítését és működési szabályait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett
vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 54. cikk Európai vidékfejlesztési értékelési hálózat 1.
Az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően európai
vidékfejlesztési értékelési hálózat jön létre a vidékfejlesztési programok
értékelésének támogatására. A hálózat lehetővé teszi a
vidékfejlesztési programok értékelésében részt vevő felek közötti
hálózatépítést. 2.
Az európai vidékfejlesztési értékelési hálózat
célja a szakmai tapasztalatok és az értékelési módszertanokkal kapcsolatos bevált
gyakorlatok cseréjének előmozdítása, értékelési módszerek és eszközök
kifejlesztése, továbbá az értékelési folyamatok, valamint az adatgyűjtés és
-kezelés támogatása. 3.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza
az európai vidékfejlesztési értékelési hálózat szervezeti felépítését és
működési szabályait. A szóban forgó végrehajtási aktusokat
a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. 55. cikk Nemzeti vidéki hálózat 1.
Minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre,
amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási
szerveket. A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 5. cikkében
említett partnerségek szintén részét képezik a nemzeti vidéki hálózatnak. A regionális programokat alkalmazó tagállamok
egyedi programot nyújthatnak be jóváhagyásra nemzeti vidéki hálózatuk
létrehozása és működtetése céljából. 2.
A nemzeti vidéki hálózaton keresztül megvalósuló
hálózatépítés a következő célokat szolgálja: (a)
az érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés
végrehajtásába; (b)
a vidékfejlesztési programok minőségének javítása; (c)
a szélesebb közvéleménynek és a potenciális
kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési politikáról való tájékoztatása; (d)
az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban. 3.
Az EMVA-ból az 51. cikk (3) bekezdése alapján
nyújtott támogatás a következőkre használható fel: (a)
a hálózat működtetéséhez szükséges struktúrák; (b)
legalább az alábbiakra kiterjedő cselekvési terv
kidolgozása és végrehajtása: i. hálózatirányítás; ii. az érdekeltek bevonása a programkidolgozás
támogatásába; iii. a nyomon követés támogatása, különösen
a – főként a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 41. cikkében említett
monitoringbizottságoktól származó – releváns visszajelzések, ajánlások és
elemzések összegyűjtése és terjesztése révén. A nemzeti
vidéki hálózat a helyi akciócsoportok számára is támogatást nyújt a helyi
fejlesztési stratégiák nyomon követéséhez és értékeléséhez; iv. képzési tevékenységek biztosítása a
programot végrehajtó szervek és a megalakulás szakaszában lévő helyi akciócsoportok
számára; v. példaként szolgáló projektek
gyűjteménye, amely a vidékfejlesztési programok valamennyi prioritását lefedi; vi. folyamatosan végzett tanulmányok és
elemzés; vii. hálózatépítési tevékenységek helyi
akciócsoportok számára és különösen technikai segítségnyújtás területek közötti
és transznacionális együttműködéshez, a helyi akciócsoportok közötti
együttműködés és a partnerkeresés megkönnyítése a 36. cikkben említett
intézkedésben való részvétel érdekében; viii. gyakorlatok és tapasztalatok tanácsadók
és/vagy tanácsadási szolgáltatások közötti cseréjének előmozdítása; ix. innovációs célú hálózatépítési
tevékenységek; x. kommunikációs terv, amely a
vidékfejlesztési programra vonatkozó, a nyilvánosságal való megismertetésre és
a tájékoztatásra irányuló, az irányító hatósággal egyetértésben végrehajtott
intézkedéseket, valamint a szélesebb közönséget megcélzó tájékoztatási és
kommunikációs tevékenységeket is magában foglal; xi. az európai vidékfejlesztési hálózat
tevékenységeiben való részvételre és az azokhoz való hozzájárulásra vonatkozó
rendelkezés; (c)
az innovatív helyi együttműködés jutalmazására
szolgáló, az 58. cikk (2) bekezdésében említett díj odaítélésével
összefüggésben független szakértőkből álló előzsűri kijelölése és a pályázatok
előzetes elbírálására irányuló folyamat kidolgozása. 4.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat
fogad el a nemzeti vidéki hálózatok létrehozására és működésére vonatkozóan. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett
vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. IV. fejezet
A vidéki térségekben megvalósuló innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj 56. cikk A vidéki térségekben megvalósuló innovatív
helyi együttműködésre odaítélt díj Az 51. cikk (2) bekezdésében említett pénzeszközöket
a legalább két, különböző tagállamokban található szereplő részvételével
innovatív, helyi koncepciót megvalósító együttműködési projektek számára
odaítélt díj finanszírozására kell fordítani. 57. cikk Pályázati felhívás 1.
A Bizottság legkésőbb 2015-ben, majd azt követően
évente pályázati felhívást tesz közzé az 56. cikkben említett díj odaítélése
céljából. Az utolsó pályázati felhívás közzétételére
legkésőbb 2019-ben kerül sor. 2.
A pályázati felhívás megjelöli a pályázat témáját,
amelynek kapcsolódnia kell az uniós vidékfejlesztési prioritások
valamelyikéhez. A témának ezenkívül alkalmasnak kell
lennie a transznacionális szintű együttműködés keretében történő végrehajtásra. 3.
A pályázati felhívásra helyi akciócsoportok és
valamely konkrét projekt megvalósítása céljából együttműködő egyéni szereplők
egyaránt jelentkezhetnek. 58. cikk Kiválasztási eljárás 1.
A díjra pályázók pályázataikat valamennyi
tagállamban a nemzeti vidéki hálózatnak nyújtják be, amelynek feladata a
pályázatok előzetes elbírálása. 2.
A nemzeti vidéki hálózatok tagjaik közül független
szakértőkből álló előzsűrit jelölnek ki a pályázatok előzetes elbírálása
érdekében. A pályázatok előzetes elbírálása a pályázati
felhívásban meghatározott kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján
történik. Az egyes nemzeti vidéki hálózatok legfeljebb 10 pályázatot
választanak ki, és továbbítják őket a Bizottságnak. 3.
A Bizottság felelős az ötven nyertes projektnek a
tagállamokban előzetesen kiválasztott pályázatok közül történő kiválasztásáért. A Bizottság független szakértőkből álló ad hoc irányítócsoportot hoz
létre. Az irányítócsoport a pályázati felhívásban meghatározott kizárási,
kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján készíti elő a nyertes pályázatok
kiválasztását. 4.
A Bizottság végrehajtási aktus útján határoz azon
projektek jegyzékéről, amelyek számára a díjat végrehajtási aktus útján
odaítéli. 59. cikk Pénzdíj – feltételek és kifizetés 1.
Ahhoz, hogy a projektek számára folyósítani
lehessen a pénzdíjat, a befejezésükhöz szükséges idő nem haladhatja meg a díj
odaítéléséről szóló végrehajtási aktus elfogadásának időpontjától számított két
évet. A pályázatban meg kell határozni a projekt
megvalósításának időtartamát. 2.
A pénzdíj folyósítására egyösszegű kifizetés
formájában kerül sor. A kifizetés összegét a Bizottság
határozza meg végrehajtási aktusok útján, a pályázati felhívásban meghatározott
kritériumoknak megfelelően és a projekt megvalósításának a pályázatban
feltüntetett becsült költségét is figyelembe véve. A pénzdíj projektenkénti maximális
összege nem haladhatja meg a 100 000 eurót. 3.
A tagállamok a pénzdíjat annak ellenőrzését
követően fizetik ki a nyertes pályázóknak, hogy a projekt megvalósítása
befejeződött. A kapcsolódó kiadásokat az Unió a(z)
HR/2012/EU rendelet IV. címe II. fejezetének 4. szakaszában foglalt
rendelkezéseknek megfelelően téríti meg a tagállamoknak. A tagállamok
dönthetnek úgy, hogy a pénzdíj összegét vagy annak egy részét már a projekt
befejezésének ellenőrzését megelőzően kifizetik a nyertes pályázóknak, de ebben
az esetben ők viselik a felelősséget a kiadásokért mindaddig, amíg a projekt
befejezésének ellenőrzése meg nem történik. 60. cikk Az eljárásokra, az ütemezésre és az
irányítócsoport létrehozására vonatkozó szabályok A Bizottság végrehajtási aktusok útján
megállapítja a projektek kiválasztásához kapcsolódó eljárásra és határidőkre
vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint az 58. cikk (3) bekezdésében
említett, független szakértőkből álló irányítócsoport létrehozására vonatkozó
szabályokat. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91.
cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. IV. CÍM
A mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP 61. cikk Célok 1.
A mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP: (a)
előmozdítja az erőforrás-hatékony, termelékeny,
alacsony kibocsátású, éghajlatbarát és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni
képes, a gazdálkodáshoz szükséges alapvető természeti erőforrásokkal
összhangban működő mezőgazdasági ágazat megteremtését; (b)
hozzájárul a folyamatos élelmiszer-, takarmány- és
bioanyag-ellátás biztosításához, mind a meglévő, mind az új termékek
tekintetében; (c)
javítja a környezet megóvására, az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére
irányuló folyamatokat; (d)
kapcsolatokat teremt az élvonalbeli kutatás
eredményeként rendelkezésre álló ismeretek és technológiák, valamint a
mezőgazdasági termelők, a vállalkozások és a tanácsadási szolgáltatások között. 2.
A mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP a következő tevékenységeken keresztül
törekszik céljai megvalósítására: (a)
hozzáadott érték teremtése a kutatás és a
gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a
rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő
felhasználásának előmozdítása révén; (b)
az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb
körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés; továbbá (c)
a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási
gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről. 3.
Az EMVA a 36. cikkben foglaltaknak megfelelően, a
62. cikkben említett EIP operatív csoportok és az 53. cikkben említett EIP
hálózat támogatása révén hozzájárul a mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával foglalkozó EIP céljainak eléréséhez. 62. cikk Operatív csoportok 1.
Az EIP operatív csoportok részét képezik a
mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP-nek. A csoportokat érdekelt szereplők, például mezőgazdasági termelők,
kutatók, tanácsadók, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatban
működő vállalkozások hozzák létre. 2.
Az EIP operatív csoportok olyan belső eljárásokat
állapítanak meg, amelyek biztosítják a csoportok működésének átláthatóságát és
megelőzik az összeférhetetlenséget előidéző helyzetek kialakulását. 63. cikk Az operatív csoportok feladatai 1.
Az EIP operatív csoportok tervet dolgoznak ki,
amely magában foglalja a következőket: (a)
a kidolgozandó, tesztelendő, kiigazítandó vagy
végrehajtandó innovatív projekt ismertetése; (b)
a várt eredmények és az EIP-nek a termelékenység
fokozásával és a fenntartható erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos
célkitűzéséhez való hozzájárulás ismertetése. 2.
Innovatív projektjeik végrehajtása során az
operatív csoportok: (a)
innovatív fellépések kidolgozására és
végrehajtására vonatkozó döntéseket hoznak; továbbá (b)
innovatív fellépéseket hajtanak végre a
vidékfejlesztési programok keretében finanszírozott intézkedéseken keresztül. 3.
Az operatív csoportok projektjeik eredményét –
különösen az EIP hálózaton keresztül – széles körben megismertetik. V. CÍM
Pénzügyi rendelkezések 64.
cikk Források és azok elosztása 1.
Az e rendelet alapján a 2014. január 1. és 2020.
december 31. közötti időszakban nyújtható uniós vidékfejlesztési támogatás
teljes összegét, annak éves bontását és a kevésbé fejlett régiókban
összpontosítani kívánt minimális összeget az Európai Parlament és a Tanács a
Bizottság javaslata alapján, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi keretnek és az ugyanerre az időszakra vonatkozó, a költségvetési
kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásnak[34] megfelelően állapítja meg. 2.
Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át
az 51. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság számára biztosított
technikai segítségnyújtásra kell fordítani. 3.
Programozásuk és ezt követően az Unió általános
költségvetésében való szerepeltetésük céljából az (1) bekezdésben említett
összegek évi 2 %-os szinten kerülnek indexálásra. 4.
A Bizottság – a (2) bekezdésben említett összeg
levonása után és a pénzeszközöknek a(z) DP/2012/EU rendelet 14. cikkének (2)
bekezdésében említett átcsoportosítását is figyelembe véve – végrehajtási aktus
útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegek tagállamonkénti éves
bontását. Az éves bontás meghatározása során a Bizottság
figyelembe veszi a következőket: (a)
a 4. cikkben említett célkitűzésekhez kapcsolódó
objektív kritériumok; továbbá (b)
múltbeli teljesítmény. 5.
A (4) bekezdésben említett összegeken túl az
ugyanabban a bekezdésben említett végrehajtási aktus tartalmazza az EMVA-ba
a(z) DP/2012/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének és 14. cikke (1)
bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközöket is. 6.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 20. cikkének (2)
bekezdésében említett eredményességi tartalék elosztása céljából a(z)
HR/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően az EMVA javára beszedett,
rendelkezésre álló címzett bevételeket hozzá kell adni a(z) [CSF/2012]/EU
rendelet 18. cikkében említett összegekhez. E bevételeket
a tagállamok számára az EMVA-ból származó támogatás teljes összegéből való
részesedésük arányában kell kiosztani. 65. cikk Az Alapból nyújtott hozzájárulás 1.
A vidékfejlesztési programot jóváhagyó határozat
megállapítja az EMVA-ból az adott program számára biztosított hozzájárulás
maximális mértékét. Szükség esetén a határozat
egyértelműen azonosítja a kevésbé fejlett régiókhoz rendelt előirányzatokat. 2.
Az EMVA hozzájárulását a támogatható közkiadások
összege alapján kell kiszámítani. 3.
A vidékfejlesztési programok meghatározzák az EMVA
hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét. Adott esetben külön EMVA-hozzájárulási mértéket kell meghatározni a
kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a 2019/93/EGK rendelet szerinti
kisebb égei-tengeri szigetek tekintetében. Az EMVA hozzájárulásának maximális
mértéke: (a)
a támogatható közkiadások 85 %-a a kevésbé
fejlett régiókban, a legkülső régiókban és a 2019/93/EGK
rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken; (b)
a támogatható közkiadások 50 %-a a többi
régióban. Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke
20 %. 4.
A (3) bekezdéstől eltérve az EMVA hozzájárulásának
maximális mértéke: (a)
80 % a 15., a 28. és a 36. cikkben említett
intézkedések, a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 28. cikkében említett, a LEADER
keretében megvalósuló helyi fejlesztés, valamint a 20. cikk (1) bekezdése a)
pontjának i. alpontja szerinti műveletek esetében. Ez a
mérték 90 %-ra növelhető a legkevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és
a 2019/93/EGK rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek programjainak
esetében; (b)
100 % a 66. cikk alapján támogatott műveletek
esetében. 5.
Az EMVA-ból a vidékfejlesztési programok számára
biztosított hozzájárulás legalább 5 %-át a LEADER céljaira kell
elkülöníteni. 6.
Az EMVA-ból társfinanszírozott kiadásokat a
strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból vagy más uniós pénzügyi eszközből
származó hozzájárulással nem lehet társfinanszírozni. 7.
Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a
vállalkozások támogatására fordított közkiadásoknak meg kell felelniük az
állami támogatásra vonatkozóan meghatározott támogatási határértékeknek. 66. cikk Az innovációhoz jelentős mértékben
hozzájáruló műveletek támogatása Az EMVA-ba a(z)
DP/2012/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított
pénzeszközöket olyan műveletek céljaira kell elkülöníteni, amelyek jelentős
mértékben hozzájárulnak a mezőgazdaság termelékenységével és
fenntarthatóságával kapcsolatos innovációhoz, az éghajlatváltozás mérséklésével
és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos műveleteket is beleértve. 67. cikk A kiadások támogathatósága 1.
A(z) [CSF/2012]/EU rendelet 55. cikkének (7)
bekezdésétől eltérve a természeti katasztrófák miatt hozott vészhelyzeti
intézkedések esetében a vidékfejlesztési programok előírhatják, hogy a program
változtatásaihoz kapcsolódó kiadások a természeti katasztrófa bekövetkezésének
időpontjától támogathatóak. 2.
A kiadások csak abban az esetben támogathatók az
EMVA-ból nyújtott hozzájárulással, ha a kérdéses programot irányító hatóság
által vagy annak felelősségi körében, a 49. cikkben említett kiválasztási
kritériumokkal összhangban meghatározott műveletek kapcsán merültek fel. A Szerződés 42. cikkének hatálya alá tartozó
intézkedések keretében végrehajtott beruházási műveletek tekintetében – a 46.
cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott általános költségek
kivételével – kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását
követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak. A tagállamok rendelkezhetnek úgy programjaikban,
hogy kizárólag azok a kiadások támogathatóak, amelyek a támogatás iránti
kérelemnek az illetékes hatóság általi jóváhagyását követően merültek fel. 3.
Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó az 51.
cikk (1) és (2) bekezdésére. 4.
A kedvezményezettek kifizetéseiket számlával vagy a
kifizetést igazoló bizonylatokkal támasztják alá. Ha erre
nincs mód, a kifizetéseket – a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 57. cikke (1)
bekezdésének b), c) és d) pontja szerinti támogatási formák eseteinek
kivételével – hasonlóan bizonyító erejű dokumentumokkal kell igazolni. 68. cikk Támogatható kiadások 1.
Amennyiben az e rendelet alapján nyújtott támogatás
folyó költségek fedezésére is fordítható, a következő költségtípusok
támogathatók: (a)
működési költségek; (b)
személyzeti költségek; (c)
képzési költségek; (d)
közönségkapcsolati tevékenységekhez kapcsolódó
költségek; (e)
pénzügyi költségek; (f)
hálózatépítéssel kapcsolatos költségek. 2.
A tanulmányok költségei csak abban az esetben
minősülnek támogatható kiadásnak, ha kapcsolódnak valamely, a program keretében
végrehajtott konkrét művelethez vagy a program meghatározott általános és
konkrét célkitűzéseihez. 3.
A munkavégzés, áruk, szolgáltatások, földterület,
illetve ingatlan formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások, amelyek
esetében nem történt számlákkal vagy azokkal azonos bizonyító erejű
dokumentumokkal alátámasztott készpénzes fizetés, támogathatóak lehetnek,
feltéve, hogy a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 59. cikkében foglalt feltételek
teljesülnek.zokban az esetekben, amikor valamely művelet végrehajtásához
rendelkezni kell a megfelelő földterülettel, nem nyújtható EMVA-hozzájárulás
beépítetlen, illetve beépített földterületeknek az érintett művelethez
kapcsolódó teljes támogatható kiadás 10 %-át meghaladó összegért történő
megvásárlásásához, illetve természetbeni hozzájárulásként való átadásához. Kivételes és kellően indokolt esetekben a környezet megóvásával
kapcsolatos műveletek tekintetében az irányító hatóság magasabb százalékarányt
engedélyezhet. 4.
A 15., a 16., a 19., a 21., a 25. és a 36. cikkben
említett intézkedések keretében nyújtott támogatások közvetett költségek
fedezésére is fordíthatók. 69. cikk Az intézkedések igazolhatósága és
ellenőrizhetősége 1.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi
általuk végrehajtani kívánt vidékfejlesztési intézkedés igazolható és
ellenőrizhető legyen. E célból az egyes vidékfejlesztési
programok irányító hatósága és kifizető ügynöksége előzetes értékelést készít a
vidékfejlesztési programban szerepeltetendő intézkedések igazolhatóságáról és
ellenőrizhetőségéről. Az irányító hatóság és a kifizető ügynökség az
intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét a vidékfejlesztési program
végrehajtása során is értékeli. Az előzetes értékelésben és a végrehajtási
időszak alatt készített értékelésben figyelembe kell venni a megelőző és a
folyó programozási időszakban végrehajtott ellenőrzések eredményeit. Ha az
értékelésből az derül ki, hogy nem teljesül az igazolhatóság és az
ellenőrizhetőség követelménye, az érintett intézkedéseket megfelelőképpen ki
kell igazítani. 2.
Amennyiben a támogatás odaítélésére az
átalányköltségek, illetve a többletköltségek és az elmaradó jövedelem alapján
kerül sor, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások
megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes,
igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. E
célból egy, a számításokért felelős hatóságoktól független és megfelelő
szakértelemmel rendelkező szerv tanúsítványt ad ki, amelyben megerősíti a
számítások megfelelőségét és pontosságát. A tanúsítványnak a vidékfejlesztési
program részét kell képeznie. 70. cikk Előlegek 1.
Az előlegfizetésnek feltétele az előleg összegének
100 %-ával megegyező összegre vonatkozó bankgarancia vagy azzal
egyenértékű biztosíték letétbe helyezése. Az állami
kedvezményezetteket illetően az előlegek önkormányzatok, regionális hatóságok
és társulásaik, valamint közjogi szervek számára kerülnek kifizetésre. A valamely hatóság által biztosítékként nyújtott
pénzügyi eszköz egyenértékűnek tekintendő az első albekezdésben említett
biztosítékkal, feltéve, hogy a hatóság vállalja az említett biztosíték által
fedezett összeg kifizetését, amennyiben a kifizetett előlegre való jogosultság
nem kerül megállapításra. 2.
A biztosíték akkor szabadítható fel, ha az
illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelethez kapcsolódó,
közpénzből nyújtott hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege
meghaladja az előleg összegét. VI. CÍM
Irányítás, ellenőrzés és nyilvánosság 71. cikk A Bizottság hatásköre A Szerződés 317. cikkével összhangban, a
megosztott irányítás keretében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás
biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtja a(z) HR/2012/EU rendeletben
megállapított intézkedéseket és ellenőrzéseket. 72. cikk A tagállamok hatásköre 1.
A tagállamok elfogadják a(z) HR/2012/EU rendelet
60. cikkének (1) bekezdése szerinti valamennyi törvényi, jogszabályi és
közigazgatási rendelkezést az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének
biztosítása érdekében. 2.
A tagállamok valamennyi vidékfejlesztési program
vonatkozásában kijelölik az alábbi hatóságokat: (a)
az érintett program irányításáért felelős irányító
hatóság, amely nemzeti vagy regionális szinten működő közjogi vagy magánjogi
szerv, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot; (b)
a(z) HR/2012/EU rendelet 7. cikke szerinti
akkreditált kifizető ügynökség; (c)
a(z) HR/2012/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító
szerv. 3.
A tagállamok minden vidékfejlesztési program
vonatkozásában biztosítják a vonatkozó irányítási és ellenőrző rendszerek
létrehozását, biztosítva az irányító hatóság és az egyéb szervek között a
funkciók egyértelmű megosztását és elválasztását. A
tagállamok felelnek annak biztosításáért, hogy a rendszerek a program teljes
időtartama alatt hatékonyan működjenek. 4.
A tagállamok világosan meghatározzák az irányító
hatóság, a kifizető ügynökség és a LEADER keretében működő helyi akciócsoportok
feladatait a támogathatósági és kiválasztási kritériumok alkalmazása, valamint
a projektkiválasztási eljárás vonatkozásában. 73. cikk Irányító hatóság 1.
Az irányító hatóság felelős a program hatékony,
eredményes és szabályszerű irányításáért és végrehajtásáért, valamint
különösen: (a)
annak biztosításáért, hogy létrehozzanak egy
megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert a programmal és annak
végrehajtásával kapcsolatos, a nyomon követéshez, valamint az értékeléshez
szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott
célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges
információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására; (b)
a finanszírozásra kiválasztott műveletekre
vonatkozó releváns mutatók negyedévenkénti közléséért a Bizottság felé,
ideértve mind a kedvezményezett, mind a projekt kulcsfontosságú jellemzőinek
közlését; (c)
annak biztosításáért, hogy a kedvezményezettek és a
műveletek végrehajtásában érintett egyéb szervek: i. tájékoztatást kapjanak a kapott
támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási
rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos
összes ügyletre vonatkozóan; ii. ismerjék az irányító hatóság részére
történő adatszolgáltatásra, valamint a teljesítmény és az eredmények
nyilvántartására vonatkozó követelményeket; (d)
annak biztosításáért, hogy a(z) [CSF/2012]/EU
rendelet 48. cikkében említett előzetes értékelés megfeleljen a monitoring- és
értékelési rendszernek, valamint annak elfogadásáért és benyújtásáért a
Bizottság felé; (e)
annak biztosításáért, hogy a(z) [CSF/2012]/EU
rendelet 49. cikkében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a(z)
[CSF/2012]/EU rendelet 50. cikkében említett utólagos programértékelés
lefolytatására az említett rendeletben megadott határidőkön belül sor kerüljön,
továbbá annak biztosításáért, hogy ezek az értékelések megfeleljenek a
monitoring- és értékelési rendszernek, valamint benyújtásra kerüljenek a
monitoringbizottság és a Bizottság felé; (f)
azoknak az információknak és dokumentumoknak a
monitoringbizottság részére történő eljuttatásáért, amelyek a program
végrehajtásának – a program konkrét célkitűzéseihez és prioritásaihoz mért –
nyomon követéséhez szükségesek; (g)
az elért haladásról szóló, az összesített
monitoringtáblázatokat is magában foglaló éves jelentés elkészítéséért,
valamint a monitoringbizottság jóváhagyását követően a Bizottsághoz történő
benyújtásáért; (h)
annak biztosításáért, hogy a kifizető ügynökség a
kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon,
különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett
eljárásokról és bármely végrehajtott ellenőrzésről; (i)
a programok megismertetésének többek között a
nemzeti vidéki hálózaton keresztül történő biztosításáért oly módon, hogy
tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a
gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség
előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati
szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által
kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól,
valamint az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt az Uniónak a
programban vállalt szerepéről. 2.
A tagállam vagy az irányító hatóság a
vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy
több közbenső szervet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési
szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is. Abban az esetben, ha az irányító hatóság
feladatainak egy részét más szervre ruházták át, a feladatok irányításának és
végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az
irányító hatóság felelős. Az irányító hatóság biztosítja a
megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó
másik szerv is hozzájuthasson valamennyi, a fenti feladatok végrehajtásához
szükséges adathoz és információhoz. 3.
Amennyiben a 8. cikkben említett tematikus
alprogram is a vidékfejlesztési program részét képezi, az irányító hatóság a
stratégia irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső
szervet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket
vagy nem kormányzati szervezeteket is. Ebben az esetben a (2) bekezdést kell
alkalmazni. Az irányító hatóság biztosítja, hogy az említett
tematikus alprogramhoz tartozó műveletek és az alprogram eredményei a 74.
cikkben említett monitoring- és értékelési rendszer alkalmazásának céljára
külön kerüljenek megállapításra. VII. CÍM
Nyomon követés és értékelés I. fejezet
Általános rendelkezések 1. szakasz
A monitoring- és értékelési rendszer létrehozása, célkitűzéseinek meghatározása 74. cikk Monitoring- és értékelési rendszer A fenti címnek megfelelően a tagállamok és a
Bizottság egymással együttműködve létrehoznak egy közös monitoring- és
értékelési rendszert, melyet a Bizottság a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági
eljárás alapján elfogadott végrehajtási aktusok útján jóváhagy. 75. cikk Célkitűzések A monitoring- és értékelési rendszer célja: (a)
a vidékfejlesztési politika terén elért haladás és
az eredmények bemutatása, valamint a vidékfejlesztési politikai beavatkozások
hatásának, eredményességének, hatékonyságának, és relevanciájának értékelése; (b)
a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához való
hozzájárulás; (c)
a nyomon követéssel és az értékeléssel kapcsolatos
általános tanulási folyamat támogatása. 2. szakasz
Technikai rendelkezések 76. cikk Közös mutatók 1.
A 74. cikkben előírt monitoring- és értékelési
rendszerben meg kell határozni a programok kiinduló helyzetére, valamint
pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire, hatásaira vonatkozó és
valamennyi program esetében alkalmazandó közös mutatók jegyzékét annak
érdekében, hogy az adatok uniós szintű összesítése megvalósulhasson. 2.
A közös mutatók kapcsolódnak a vidékfejlesztési
politikai keret struktúrájához és célkitűzéseihez, valamint lehetővé teszik a
szakpolitikai célok és célkitűzések végrehajtása terén tapasztalható
előrelépés, eredményesség és hatékonyság uniós, nemzeti és programszintű
értékelését. 77. cikk Elektronikus információs rendszer 1.
A nyomon követéshez és az értékeléshez szükséges, a
programok végrehajtásával, valamennyi finanszírozásra kiválasztott művelettel,
valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve
a kedvezményezett és a projekt fő jellemzőit, elektronikus formában kell
rögzíteni és tárolni. 2.
A Bizottság biztosítja a nyomon követéssel és az
értékeléssel kapcsolatos alapvető információk és tájékoztatás rögzítésére,
tárolására és kezelésére szolgáló megfelelő és biztonságos elektronikus
rendszer létrehozását. 78. cikk Tájékoztatás nyújtása A vidékfejlesztési intézkedések keretében
nyújtott támogatások kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek az
irányító hatóság és/vagy a megbízott értékelők vagy más, az irányító hatóság
megbízásából eljáró szervek részére valamennyi olyan, különösen a részletes
célkitűzések és prioritások elérésére vonatkozó információt eljuttatni, melyek
szükségesek a programok nyomon követéséhez és értékeléséhez. II. fejezet
Nyomon követés 79. cikk Monitoringeljárások 1.
Az irányító hatóság és a(z) [CSF/2012]/EU rendelet
41. cikkében említett monitoringbizottság ellenőrzi a programvégrehajtás
minőségét. 2.
Az irányító hatóság és a monitoringbizottság az
egyes vidékfejlesztési programok nyomon követését pénzügyi, teljesítmény- és
célmutatók alapján végzi. 80. cikk Monitoringbizottság A regionális programokkal rendelkező
tagállamok felállíthatnak egy nemzeti monitoringbizottságot a programok nemzeti
keretszabályozással összefüggő végrehajtásának és a pénzügyi források
felhasználásának koordinálása érdekében. 81. cikk A monitoringbizottság hatásköre 1.
A monitoringbizottság meggyőződik a
vidékfejlesztési program teljesítményéről és végrehajtásának eredményességéről. Ennek érdekében, a(z) [CSF]/EU rendelet 43. cikkében említett
feladatkörök kiegészítéseként a monitoringbizottság: (a)
konzultációt folytat és véleményt alkot a
finanszírozott műveletek kiválasztási szempontjairól a program jóváhagyására
vonatkozó döntést követő négy hónapon belül. A
kiválasztási szempontok felülvizsgálatára a programozás igényeinek megfelelően
kerül sor; (b)
megvizsgálja a program értékelési tervével
kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket; (c)
megvizsgálja a program keretében az előzetesen
megállapított feltételrendszer teljesítésével kapcsolatban végrehajtott
fellépéseket; (d)
részt vesz a nemzeti vidéki hálózat munkájában
azzal a céllal, hogy információcserét folytasson a program végrehajtásával
kapcsolatban; (e)
a Bizottságnak történő megküldést megelőzően
megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtásról szóló jelentéseket. 82. cikk A végrehajtásról szóló éves jelentés 1.
A tagállamok 2016. május 31-ig, majd 2023-mal
bezárólag minden ezt követő év május 31-ig a megelőző naptári évre vonatkozó
éves jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vidékfejlesztési program
végrehajtásáról. A 2016-ban benyújtandó jelentés a 2014 és
2015-ös naptári évekre vonatkozik. 2.
A végrehajtásról készített éves jelentés a(z)
[CSF/2012]/EU rendelet 44. cikkében említettek kiegészítéseként tartalmazza
többek között a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és a kiadásokra vonatkozó
információk intézkedések szerinti lebontását, valamint az értékelési tervvel
kapcsolatban végrehajtott tevékenységek összefoglalóját. 3.
A 2017-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentés
a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 44. cikkében említettek kiegészítéseként
tartalmazza továbbá a program részét képező valamennyi alprogram
végrehajtásának ismertetését, az EMVA és más, a vidéki területek
területfejlesztését támogató európai uniós finanszírozási eszközök
igénybevételére irányuló integrált megközelítés biztosításának terén tett
előrehaladás értékelését, ideértve a helyi fejlesztési stratégiákat is,
valamint a vidékfejlesztési programban foglalt valamennyi prioritás
tekintetében megfogalmazott célok elérésével kapcsolatos megállapításokat. 4.
A 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentés a(z)
[CSF/2012]/EU rendelet 44. cikkében említettek kiegészítéseként tartalmazza
továbbá a program részét képező valamennyi alprogram végrehajtásának
ismertetését, valamint az EMVA és más, a vidéki területek területfejlesztését
támogató európai uniós finanszírozási eszközök igénybevételére irányuló
integrált megközelítés biztosításának terén tett előrehaladás értékelését,
ideértve a helyi fejlesztési stratégiákat is. 5.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján szabályokat
fogad el a végrehajtásra vonatkozó éves jelentéstétel formájára vonatkozóan. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91. cikkben említett
vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. III. fejezet
Értékelés 83. cikk Általános rendelkezések 1.
A Bizottság végrehajtási aktusok útján gondoskodik
a(z) [CSF/2012]/EU rendelet 48. és 50. cikkében említett előzetes és utólagos
értékelések részletes elemeinek meghatározásáról és megállapítja a(z)
[CSF/2012]/EU rendelet 49. cikkében említett értékelési tervvel kapcsolatos
minimumkövetelményeket. A szóban forgó végrehajtási
aktusokat a 91. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell
elfogadni. 2.
A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések
megfeleljenek a 74. cikkel összhangban elfogadott közös elemzési módszernek,
megszervezik a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és az értékelők
rendelkezésére bocsátják a monitoringrendszer által nyújtott különböző
információkat. 3.
Az értékelési jelentéseket a tagállam az
interneten, a Bizottság pedig az Európai Unió weboldalán teszi közzé. 84. cikk Előzetes értékelés A tagállamok biztosítják, hogy az előzetes
értékelést végző fél a vidékfejlesztési program előkészítési folyamatában,
annak korai szakaszától kezdődően részt vegyen, ideértve a 9. cikk (1)
bekezdésének b) pontjában említett elemzés kidolgozását, a program beavatkozási
logikájának kialakítását és a program céljainak meghatározását. 85. cikk Utólagos értékelés 2023-ban a tagállamok utólagos értékelési
jelentést készítenek valamennyi általuk végrehajtott vidékfejlesztési program tekintetében. Ezeket a jelentéseket legkésőbb 2023. december 31-ig benyújtják a
Bizottsághoz. 86. cikk Az értékelések összegzése Az előzetes és utólagos értékelési jelentések
uniós szintű összegzése a Bizottság hatáskörének részét képezi. Az értékelési jelentések összegzése legkésőbb
a vonatkozó értékelések benyújtását követő év december 31-ig elkészül. VIII. CÍM
Versenyjogi rendelkezések 87. cikk A vállalkozásokra vonatkozó szabályok Abban az esetben, amikor e rendelet keretében
vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek
támogatásban, a támogatás csak olyan vállalkozások közötti együttműködési
formák esetében ítélhető oda, melyek megfelelnek az egységes KPSZ/2012/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet 143–145. cikkének értelmében alkalmazott
versenyszabályoknak. 88. cikk Állami támogatások 1.
Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, a
tagállamok által nyújtott vidékfejlesztési támogatásra a Szerződés 107., 108.
és 109. cikkét kell alkalmazni. 2.
A Szerződés 107., 108. és 109. cikke – a Szerződés
42. cikkének alkalmazásában – nem vonatkozik az e rendelettel összhangban és
annak megfelelően teljesített tagállami kifizetésekre, illetve egyéb, a 89.
cikkben említett kiegészítő nemzeti finanszírozásra. 89. cikk Kiegészítő nemzeti finanszírozás E rendelettel összhangban, a 7. cikkben
említett programozás részeként a tagállamok értesítést küldenek azon tagállami
kifizetésekről, amelyek célja az, hogy kiegészítő nemzeti finanszírozást
biztosítsanak uniós támogatásban részesített és a Szerződés 42. cikkének
hatálya alá tartozó vidékfejlesztési műveletek végrehajtásához, a Bizottság
pedig jóváhagyja azt. A Bizottság a kifizetéseket a
Szerződés 107. cikkének alkalmazása céljára meghatározott kritériumok analógia
útján történő alkalmazásával értékeli. Az érintett tagállam nem biztosít
vidékfejlesztési műveletekhez nyújtható kiegészítő finanszírozást azok
jóváhagyását megelőzően. IX. CÍM
A Bizottság hatásköre, közös rendelkezések, átmenteti és záró rendelkezések I. fejezet
A Bizottság hatásköre 90. cikk A felhatalmazás gyakorlása 1.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására
vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk
tartalmazza. 2.
A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdődően,
határozatlan időre felhatalmazást kap az e rendeletben említett,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. 3.
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor
visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A
visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást.
Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének
napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti
a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. 4.
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus
elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai
Parlamentet és a Tanácsot. 5.
Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson
alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos
időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a
felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a
Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a
Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az
Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik. 91. cikk Bizottsági eljárás 1.
A Bizottságot a Vidékfejlesztési Bizottság
támogatja. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti
bizottság. 2.
Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a
182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó. II. fejezet Közös rendelkezések
92. cikk Információk és dokumentumok cseréje A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben
létrehoz egy információs rendszert, hogy lehetővé tegye a közérdekű adatoknak a
Bizottság és valamennyi tagállam közötti biztonságos cseréjét. A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az említett rendszer
működésére vonatkozó szabályokat. A szóban forgó végrehajtási aktusokat a 91.
cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. 93. cikk A KAP-ra vonatkozó általános rendelkezések Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel
kapcsolatban a(z) HR/2012/EU rendelet és az annak értelmében elfogadott
rendelkezések alkalmazandók. III. fejezet Átmeneti és záró
rendelkezések 94. cikk Hatályon kívül helyezés Az 1698/2005/EK rendelet hatályát veszti. Az 1698/2005/EK rendeletet továbbra is
alkalmazni kell a Bizottság által a rendelet alapján 2014. január 1-je előtt
jóváhagyott programok értelmében végrehajtott műveletekre. 95. cikk Átmeneti rendelkezések Az 1698/2005/EK által létrehozott rendszerről
az e rendelettel létrehozandó rendszerre való áttérés elősegítésének érdekében
a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően
felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételeket
illetően, melyek teljesülése esetén mód nyílik a Bizottság által az
1698/2005/EK rendelet hatálya alatt nyújtott támogatás integrálására az e
rendelet hatálya alatt nyújtott támogatásba, többek között a technikai
segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében. 96. cikk Hatálybalépés és az alkalmazás kezdő
időpontja Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet 2014. január 1-jétől
alkalmazandó. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt, […]-án/-én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök I. MELLÉKLET
Összegek és támogatási mértékek Cikk || Tárgy || Maximális összeg euróban vagy mérték || 16(8) || Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások || 1 500 200 000 || Tanácsadásonként Hároméves időszakonként, a tanácsadók képzésére 17(3) || A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei || 3 000 || Mezőgazdasági üzemenként évente || || || 18(3) || Beruházások tárgyi eszközökbe || 50 % 75 % 65 % 40 % 50 % 75 % 65 % 40 % || Mezőgazdasági ágazat A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A fenti mértékek 20 %-kal növelhetők a következők esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot: – mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők – kollektív beruházások és integrált projektek – a 33. cikk szerinti hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek – az EIP keretében támogatott műveletek A Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó termékek feldolgozása és értékesítése A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A fenti mértékek 20 %-kal növelhetők az EIP keretében támogatott műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot 19(5) || A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése || 80 % || Az egyéni mezőgazdasági termelők által végrehajtott megelőző műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből 20(6) || A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése || 70 000 70 000 15 000 || Fiatal mezőgazdasági termelőnként, a 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján Vállalkozásonként, a 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján Mezőgazdasági kisüzemenként, a 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján 24(3) || Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása || 80 % || Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozására irányuló támogatható beruházások összegéből 27(5) || Új erdészeti technológiákra, valamint erdészeti termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások || 50 % 75 % 65 % 40 % || A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből 28(4) || Termelői csoportok létrehozása || 10 %, 10 %, 8 %, 6 %, 4 % 5 % 5 % 4 % 3 % 2 % 100 000 || Az értékesített termelés után, 1 000 000 EUR értékig Az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során, az 1., a 2., a 3., a 4. és az 5. év tekintetében. Az 1 000 000 EUR-t meghaladó összegű értékesített termelés után az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során, az 1., a 2., a 3., a 4. és az 5. év tekintetében. Évenkénti maximális összeg valamennyi esetben. 29(8) || Agrár-környezetvédelem || 600(*) 900(*) 450(*) 200(*) || Hektáronként és évenként az évelő növények esetében Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében Számosállat-egységenként (száe) és évenként a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében 30(5) || Ökológiai termelés || 600(*) 900(*) 450(*) || Hektáronként és évenként az évelő növények esetében Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében 31(7) || Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések || 500(*) 200(*) 50 || Hektáronkénti és évenkénti maximum a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban Hektáronkénti és évenkénti maximum Hektáronkénti és évenkénti maximum a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében 32(3) || A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések || 25 250(*) 300(*) || Hektáronkénti és évenkénti minimum Hektáronkénti és évenkénti maximum Hektáronkénti és évenkénti maximum a 46. cikk (2) bekezdésében meghatározott hegyvidéki területek esetében 34(3) || Állatjólét || 500 || Számosállat-egységenként 35(3) || Erdő-környezetvédelmi szolgáltatások és erdővédelem || 200(*) || Hektáronként és évenként 38(5) || Termény-, állat- és növénybiztosítás || 65 % || A fizetendő biztosítási díjból 39(5) || Állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok || 65 % || A támogatható költségekből 40(5) || Jövedelemstabilizáló eszköz || 65 % || A támogatható költségekből || || || || || || || || || * Ezek az összegek kivételes esetekben
növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó
egyedi körülményeket. II. MELLÉKLET
A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek meghatározására
vonatkozó biofizikai kritériumok KRITÉRIUM || MEGHATÁROZÁS || KÜSZÖBÉRTÉK ÉGHAJLAT || || Alacsony hőmérséklet || A tenyészidőszak hossza (a napok száma) azon napok számában meghatározva, amelyeken a napi átlaghőmérséklet > 5°C (LGPt5) VAGY || ≤ 180 nap A termikus idő összege (foknapok) az 5°C feletti felhalmozott napi átlaghőmérséklet alapján meghatározott tenyészidő tekintetében. || ≤ 1500 foknap Szárazság || Az éves csapadékmennyiségnek (P) a felszín és a növényzet éves potenciális párolgásához (PET) viszonyított aránya || P/PET £ 0,5 ÉGHAJLAT ÉS TALAJ Túlzott talajnedvesség || Azon napok száma, amelyeken a szántóföldi vízkapacitás értéke eléri vagy meghaladja a talaj művelhetőségéhez szükséges értéket || ³ 230 nap TALAJ A talaj korlátozott vízelvezető képessége || Az év jelentős részében vizenyős területek || A felszíntől számítva 80 cm mélységig nedves több mint 6 hónapon át, illetve 40 cm mélységig nedves több mint 11 hónapon át, VAGY Gyenge vagy nagyon gyenge vízelvezető képességű talaj, VAGY Rozsdaszínű (glejes) foltok a felszíntől számított 40 cm mélységig Kedvezőtlen szerkezet és kövesség || Viszonylag nagy mennyiségű agyag, iszap, homok, szerves anyag (tömegszázalék) és durva anyagok frakciói (térfogatszázalék) || ³ A termőtalajréteg térfogatának 15 %-a durva anyag, beleértve a sziklakibúvásokat és a görgetegeket is, VAGY Homokos, agyagos-homokos szerkezetű termőtalajréteg, mely szerkezet a következőképpen határozható meg: iszap% + (2 x agyag%) £ 30%, VAGY Erősen agyagos szerkezetű termőtalajréteg (³ 60 % agyag) VAGY Legalább 40 cm vastagságú szerves talaj (szerves anyag ³30%), VAGY Agyagos, iszapos-agyagos, homokos-agyagos szerkezetű, az agyagásványok miatt repedező, duzzadó (vertic) termőtalajréteg a talaj felszínétől számítva 100 cm-es mélységig Csekély gyökerezési mélység || Mélység (cm) a talajfelszíntől az összefüggő kemény kőzetig vagy kemény altalajig. || £ 30 cm Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok || Sók, kicserélhető nátrium jelenléte és túlzott savasság a termőtalajrétegben || Sótartalom: ³ 4 decisiemens méterenként (dS/m) VAGY Nátriumtartalom: ³ 6 kicserélhetőnátrium-százalék (ESP) VAGY Talajsavasság: pH £ 5 (vízben) TEREP Meredek lejtő || A tengerszint feletti magasság változása a síkrajzi távolság viszonylatában (%) || ³ 15 % III. MELLÉKLET
A 8. cikkben említett tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel
bíró intézkedések és műveletek indikatív jegyzéke Fiatal mezőgazdasági termelők: Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal
mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba
mezőgazdasági üzemben Beruházások tárgyi eszközökbe Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési
szolgáltatások Együttműködés Nem mezőgazdasági
tevékenységekre irányuló beruházások Mezőgazdasági kisüzemek: Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott, mezőgazdasági
kisüzemek fejlesztését célzó támogatás Beruházások tárgyi eszközökbe A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési
szolgáltatások Együttműködés Nem mezőgazdasági
tevékenységekre irányuló beruházások Termelői csoportok létrehozása LEADER Hegyvidéki területek: – Hátrányos természeti adottságokkal vagy
egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések – Agrár-környezetvédelmi műveletek – Együttműködés – Beruházások tárgyi eszközökbe – A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások
fejlesztése a vidéki térségekben – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek
minőségrendszerei – Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési
szolgáltatások Termelői csoportok létrehozása LEADER Rövid ellátási láncok: Együttműködés Termelői csoportok létrehozása LEADER A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben Beruházások tárgyi eszközökbe Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési
szolgáltatások IV. MELLÉKLET
A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek 1. A
PRIORITÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK EU-s vidékfejlesztési prioritás / A közös stratégiai keret tematikus célkitűzése || Előfeltétel || Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok 1. vidékfejlesztési prioritás: a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben 1. tematikus célkitűzés: a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció előmozdítása || 1.1. Kutatás és innováció: A nemzeti reformprogrammal összhangban megvalósítandó intelligens specializációra irányuló, a magánszektor kutatási és innovációs beruházásainak növelését célzó nemzeti és/vagy regionális innovációs stratégia megléte, mely stratégia rendelkezik a jól működő nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs rendszerek jellemzőivel[35] 1.2. Tanácsadási kapacitás: kielégítő tanácsadási kapacitás a szabályozási követelményekre és a mezőgazdaság és az erdészet terén folytatott fenntartható gazdálkodás és éghajlatváltozás elleni fellépés valamennyi szempontjára vonatkozó tanácsadás biztosítása érdekében || – Bevezetésre került egy olyan, az intelligens specializációra irányuló nemzeti és/vagy regionális innovációs stratégia, amely: – SWOT-analízisen alapul az erőforrások korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra történő összpontosítása érdekében; – olyan intézkedéseket vázol fel, amelyek célja a magánszektor ösztönzése a kutatásba és a technológiafejlesztésbe történő beruházásra; – monitoring- és felülvizsgálati rendszert is magában foglal. – A tagállam elfogadta a kutatási és fejlesztési célokra rendelkezésre álló költségvetési forrásokat feltüntető keretet; – A tagállam többéves tervet fogadott el az uniós prioritásokhoz kapcsolódó beruházások költségvetésének és fontossági sorrendjének meghatározására vonatkozóan (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma – ESFRI) – A program magában foglalja a terjesztési/tanácsadási rendszerek felépítésének a vonatkozó földrajzi szinten (nemzeti/regionális) történő, az 1.2. számú előfeltétel teljesülését bizonyító ismertetését, beleértve az e rendszereknek az adott vidékfejlesztési prioritás keretében szánt szerepet is, 2. vidékfejlesztési prioritás: a versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása 3. tematikus célkitűzés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása || 2-3.1. Vállalkozási tevékenység megkezdése: Konkrét fellépések végrehajtására került sor a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Businesses Act) és annak 2011. február 23-i felülvizsgálata[36] – a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet is beleértve – hatékony végrehajtása érdekében || – A konkrét fellépések magukban foglalják a következőket: – a vállalkozás beindításhoz szükséges idő 3 munkanapra és az ugyanehhez szükséges költség 100 euróra való csökkentését célzó intézkedések; – a vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges idő 3 hónapra való csökkentését célzó intézkedések; – a jogszabályok által a kkv-kre gyakorolt hatás rendszeres értékelésére szolgáló mechanizmus, amely „kkv-tesztek” alkalmazásán alapul, ugyanakkor – adott esetben – figyelembe veszi a vállalkozások méretbeli különbségeit is. 3. vidékfejlesztési prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása 3. tematikus célkitűzés: a kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása 4. vidékfejlesztési prioritás: a mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása 5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kozkázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása 6. tematikus célkitűzés: a környezet védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása || 4.1. Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: nemzeti szinten meghatározásra kerültek a(z) HR/xxxx/EU rendelet VI. címének I. fejezetében említett, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások 4.2. A műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az e rendelet III. címe I. fejezetének 29. cikkében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények 4.3. Egyéb vonatkozó nemzeti előírások: e rendelet III. címe I. fejezete 29. cikkének alkalmazásában meghatározásra kerültek a vonatkozó kötelező nemzeti előírások 4.4. Kockázatmegelőzés: rendelkezésre állnak katasztrófakezeléssel kapcsolatos, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással is foglalkozó nemzeti kockázatértékelések[37] || – A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások meghatározása szerepel a nemzeti jogszabályokban, és a programok részletesen is meghatározzák ezen előírásokat; – a programok részletesen meghatározzák az e rendelet III. címének I. fejezetében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményeket; – a programok részletesen meghatározzák a vonatkozó kötelező nemzeti előírásokat; – Rendelkezésre áll nemzeti kockázatértékelés, amely magában foglalja a következőket: – a nemzeti kockázatértékelés folyamatának, módszertanának, valamint a kockázatértékeléshez használt módszereknek és nem érzékeny adatoknak az ismertetése; – minőségi és mennyiségi kockázatértékelési módszerek elfogadása; – adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti stratégiák figyelembevétele. 5. vidékfejlesztési prioritás: az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban 4. tematikus célkitűzés: az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása valamennyi ágazatban 5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kozkázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása || 5.1. ÜHG-kibocsátás: az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6. cikke (1) bekezdésének való megfelelés 5.2. Energiahatékonyság: az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[38] nemzeti jogba történő átültetése 5.3. A vízzel kapcsolatos árpolitika: olyan, vízzel kapcsolatos árpolitika alkalmazása, amely a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[39] 9. cikkének megfelelően biztosítja a különböző vízhasználati módok megfelelő hozzájárulását a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez 5.4. Hulladékgazdálkodási tervek: a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[40] nemzeti jogba történő átültetése, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási terveknek az említett irányelvvel összhangban történő kidolgozására 5.5. Megújuló energia: a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[41] nemzeti jogba történő átültetése || – A tagállam jelentést nyújtott be a Bizottsághoz a 406/2009/EK határozat 3. cikke alapján a 2013–2020-as időszak tekintetében elfogadott nemzeti politikákról és intézkedésekről; – A tagállam energiahatékonysági cselekvési tervet nyújtott be a Bizottsághoz, mely terv az energiamegtakarítási célkitűzéseket a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének megfelelően konkrét és összefüggő intézkedésekben juttatja érvényre; – A tagállam a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően figyelembe vette a vízszolgáltatások költségmegtérülésének elvét, beleértve a környezeti és a vízkészletekkel összefüggő költségeket is; – A tagállam a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének és III. mellékletének megfelelően gazdasági elemzést készít a vízszolgáltatásokról a mennyiségek, az árak, a költségek és a kapcsolódó beruházásokra vonatkozó becslések tekintetében; – A tagállam a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (3) bekezdésének megfelelően ágazatonként biztosította a különböző vízhasználatok hozzájárulását; – A tagállam gondoskodott arról, hogy illetékes hatóságai a 2008/98/EK irányelv 1., 4., 13. és 16. cikkének megfelelően kidolgozzanak egy vagy több, az említett irányelv 28. cikkében előírt hulladékgazdálkodási tervet; – A tagállam a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének megfelelően elfogadta a megújuló energiaforrásokra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet 6. vidékfejlesztési prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 8. tematikus célkitűzés: a foglalkoztatás előmozdítása és a foglalkozási mobilitás támogatása 9. tematikus célkitűzés: a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem || 6.1. Hozzáférés az EMVA-hoz: támogatás nyújtása az érdekelteknek az EMVA-hoz való hozzáférés terén 6.2. Önfoglalkoztatás, vállalkozás és vállalatalapítás: olyan, a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott inkluzív támogatásra vonatkozó, átfogó és inkluzív stratégia megléte, amely megfelel az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak[42], és amely a munkahelyteremtést lehetővé tévő feltételek tekintetében összhangban van a 7. számú foglalkoztatási iránymutatással 6.3. NGA-infrastruktúra (újgenerációs hozzáférési hálózatok): olyan nemzeti NGA-tervek megléte, amelyek figyelembe veszik a nagy sebességű internet-hozzáférésre vonatkozó uniós célkitűzések[43] megvalósítására irányuló regionális fellépéseket, és olyan területekre összpontosítanak, ahol a piac nem képes megfizethető költségek mellett és megfelelő színvonalon biztosítani a nyitott infrastruktúrához való hozzáférést || – Az érdekeltek támogatást kapnak a projektpályázatok benyújtásához, valamint a kiválasztott projektek végrehajtásához és irányításához – A tagállamok átfogó és inkluzív stratégiát alkalmaznak, amely magában foglalja a következőket: – a vállalkozás beindításához szükséges időnek és a kapcsolódó költségeknek a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban történő, jelentős mértékű csökkentésére irányuló intézkedések; – az üzleti vállalkozás konkrét tevékenységének beindításához és végzéséhez szükséges engedélyek beszerzéséhez szükséges időnek a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal összhangban történő csökkentésére irányuló intézkedések; – a megfelelő vállalkozásfejlesztési szolgáltatások és pénzügyi szolgáltatások összekapcsolása (a tőkéhez való hozzáférés), beleértve a hátrányos helyzetben lévő csoportok és területek bevonását is – Nemzeti NGA-terv van érvényben, amely magában foglalja a következőket: – a keresletcsoportosításon és az infrastruktúra és a szolgáltatások feltérképezésén alapuló infrastrukturális beruházásokra vonatkozó, rendszeresen frissített terv; – fenntartható beruházási modellek, amelyek élénkítik a versenyt, és hozzáférést biztosítanak nyitott, elérhető árú, minőségi és időtálló infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz; – a magánberuházások ösztönzésére irányuló intézkedések. 2. TÖBB
PRIORITÁSRA VONATKOZÓ HORIZONTÁLIS ELŐFELTÉTELEK || 1. horizontális előfeltétel – A tagállamok igazgatási hatékonysága: az adott ország igazgatási hatékonyságának fokozására irányuló, a közigazgatás reformjára is kiterjedő stratégia megléte[44] 2. horizontális előfeltétel – Az emberi erőforrások elosztása: a vidékfejlesztési programok irányításáért és végrehajtásáért felelős szervek elegendő kapacitással rendelkeznek az emberi erőforrások elosztása, a képzések irányítása és az IT-rendszerek tekintetében 3. horizontális előfeltétel – Kiválasztási kritériumok: meghatározásra került a projektkiválasztási kritériumok megállapítására és a helyi fejlesztésre irányadó elveket kijelölő megfelelő megközelítés || – A tagállam bevezette az igazgatási hatékonyságának fokozására irányuló stratégiát, és annak megvalósítása már folyamatban van[45]; a stratégia magában foglalja a következőket: – a jogi, szervezeti és/vagy eljárási reformhoz kapcsolódó fellépések elemzése és stratégiai tervezése; – minőségirányítási rendszerek kialakítása; – az igazgatási eljárások egyszerűsítését és ésszerűsítését célzó integrált fellépések; – a szakismeretek fejlesztése minden szinten; – monitoring- és értékelési eljárások és eszközök kialakítása; – A programnak részét képezi a program irányító hatóságán belül megvalósuló emberierőforrás-elosztásnak, képzésirányításnak, valamint az irányító hatóság IT-rendszereinek az ismertetése, amely bizonyítja a 2. horizontális előfeltétel teljesülését – A programnak részét képezi a projektkiválasztási kritériumok megállapítása és a helyi fejlesztés vonatkozásában kiválasztott megközelítés ismertetése, amely bizonyítja a 3. horizontális előfeltétel teljesülését V. MELLÉKLET
Az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás szempontjából jelentős
intézkedések indikatív jegyzéke Több
uniós prioritás szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések 16. cikk Tanácsadási szolgáltatások,
üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 18. cikk Beruházások tárgyi eszközökbe 20. cikk A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások
fejlesztése 36. cikk Együttműködés 42–45. cikk LEADER A
tudásátadásnak és az innovációnak a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki
térségekben történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró
intézkedések 15. cikk Tudásátadás és tájékoztatási
tevékenységek 27. cikk Új erdészeti technológiákra, valamint
erdészeti termékek feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházások A
versenyképességnek a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében történő
fokozása és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása szempontjából
különös jelentőséggel bíró intézkedések 17. cikk A mezőgazdasági termékek és az
élelmiszerek minőségrendszerei 32–33. cikk A hátrányos természeti
adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára
teljesített kifizetések Az
élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén
történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések 19. cikk A természeti katasztrófák és
katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál
helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése 25. cikk Az erdőtüzek, a természeti
katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és
helyreállítása 28. cikk Termelői csoportok létrehozása 34. cikk Állatjólét 37. cikk Kockázatkezelés 38. cikk Termény-, állat- és növénybiztosítás 39. cikk Állat- és növénybetegségek, valamint
környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok 40. cikk Jövedelemstabilizáló eszköz A
mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának
helyreállítása, megőrzése és javítása, továbbá az
erőforrás-hatékonyság előmozdításának, valamint az alacsony
szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság
irányába történő elmozdulásnak a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az
erdészeti ágazatban történő támogatása szempontjából különös jelentőséggel bíró
intézkedések 22. cikk Az erdőterületek fejlesztésére és az
erdők életképességének javítására irányuló beruházások 23. cikk Erdősítés és fásítás 24. cikk Agrár-erdészeti rendszerek
létrehozása 26. cikk Az erdei ökoszisztémák ellenálló
képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 29. cikk Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal
kapcsolatos műveletek 30. cikk Ökológiai termelés 31. cikk Natura 2000 kifizetések és a
víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések 35. cikk Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal
kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem A
társadalmi befogadásnak, a szegénység csökkentésének és a gazdasági fejlődésnek
a vidéki térségekben történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel
bíró intézkedések 21. cikk Alapvető szolgáltatások és a falvak
megújítása a vidéki térségekben 42–45. cikk LEADER PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.
A javaslat/kezdeményezés címe
- Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe
tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott
közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról; - Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös
szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló
rendelet); - Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról; - Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika
finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről; - Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a
mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi
alkalmazása tekintetében történő módosításáról; - Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös
szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására
vonatkozó intézkedések meghatározásáról; - Javaslat:
az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek
az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében
történő módosításáról.
1.2.
A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú
költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[46]
Szakpolitikai
terület, 2. fejezet, 05. cím
1.3.
A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP
jogszabályi kerete)
x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre
irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[47] x A
javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul x A
javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre
irányul
1.4.
Célkitűzések
1.4.1.
A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves
bizottsági stratégiai célkitűzések
Az
uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés – az Európa 2020 stratégiával összhangban
álló – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó
erőforrás-hatékonyság érdekében a KAP célkitűzései a következők: –
fenntartható élelmiszer-termelés; –
a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az
éghajlatváltozás elleni fellépés; –
kiegyensúlyozott területi fejlődés.
1.4.2.
Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
tevékenység(ek)
A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések: 1. sz. konkrét célkitűzés: Környezeti
közjavak előállítása 2. sz. konkrét célkitűzés: Termelési
nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken 3. sz. konkrét célkitűzés: Az
éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések 4. sz. konkrét célkitűzés: Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi
irányításnak megfelelően A 05 02. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – A mezőgazdasági
piacokon történő intervenciók: 5. sz. konkrét célkitűzés: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az
élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése A 05 03. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – Közvetlen
támogatások: 6. sz. konkrét célkitűzés: Hozzájárulás a gazdaságok jövedelméhez és a jövedelemingadozás
mérséklése A 05 04. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzések – Vidékfejlesztés: 7. sz. konkrét célkitűzés: A
környezetbarát növekedés serkentése innováció révén 8. sz. konkrét célkitűzés: A
vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének
fenntartása 9. sz. konkrét célkitűzés: A
vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása 10. sz. konkrét célkitűzés: A
gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele
1.4.3.
Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
A
jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra
vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba
hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi
eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a
jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg
további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el. A
közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben
lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes
elemek végrehajtásáról. A
vidékfejlesztés esetében a várható eredmények és hatás a tagállamok által a
Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg
célokat.
1.4.4.
Eredmény- és hatásmutatók
A
javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a
közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A
keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések,
a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös
megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó
valamennyi eszközt. E
KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni: a) fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági
termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással; b) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az
éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó
gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással; c) kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a
vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység
visszaszorításával a vidéki területeken. A
Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez
és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat. Emellett
a vidékfejlesztés terén a javaslat megerősített közös monitoring- és értékelési
rendszert tartalmaz. E rendszer céljai a következők: a) a
vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a
vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának,
eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése, b)
hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához és c) a nyomon
követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A
Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai
prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.
1.5.
A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.
Rövid vagy hosszú távon kielégítendő
szükséglet(ek)
A
KAP-ra vonatkozó – az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre
vonatkozóan meghatározott célok közvetlen átültetését jelentő – többéves
stratégiai célkitűzések megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő
előírásainak teljesítése érdekében a javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet
határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.
1.5.2.
Az uniós részvételből adódó többletérték
A
jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével
foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság,
a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös
szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott
költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész
területén történő megőrzése céljából, valamint a több országra kiterjedő olyan
fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a
tagállamok közötti szolidaritás erősítése. Ahogy
az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[48] megállapítja, a KAP eredendően
európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett,
hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének,
összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre
egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP
jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és
gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.
1.5.3.
Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A
jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekelt
felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és
szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban
további részletek találhatók.
1.5.4.
Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi
eszközökkel
A
jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes
keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely
a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA,
Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes
szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben
hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony
módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához.
Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli
partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat. A
létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és
prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az
Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami
biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált
felhasználását. A
közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való
koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít. Emellett
a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös
agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és
ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban
már meglévő struktúrákat.
1.6.
Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
x A javaslat/kezdeményezés határozott
időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a
vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek
esetében) –
x A javaslat/kezdeményezés
időtartama: 2014.01.01. – 2020.12.31. –
x A következő többéves
pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás. A vidékfejlesztés esetében
2023-ig van hatása a kifizetésekre. x A javaslat/kezdeményezés határozatlan
időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló
rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében). –
Végrehajtás 2014-től.
1.7.
Tervezett irányítási módszer(ek)[49]
x Centralizált irányítás közvetlenül a
Bizottság által ¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással: –
¨ végrehajtó ügynökségek –
¨ a Közösségek által létrehozott szervek[50] –
¨ tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek –
¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések
végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti
vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek x Megosztott irányítás a tagállamokkal ¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal ¨ Nemzetközi szervezetekkel közös
irányítás (nevezze meg) Megjegyzések A jelenlegi
helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó
jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a
tagállamokkal folytatott megosztott irányítás mellett történik majd. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált
közvetlen irányítása alá fog tartozni.
2.
IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.
A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó
rendelkezések
A
KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést
terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017
végéig kell benyújtania. Ezt
a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki,
különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket
végrehajtási szabályokban kell meghatározni. A
vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén
végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és
amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.
2.2.
Igazgatási és kontrollrendszer
2.2.1.
Felismert kockázat(ok)
A
KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző –
részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó –
támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz. A
közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának
tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány
megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy
további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 %-alá csökkenjen.
2.2.2.
Tervezett ellenőrzési mód(ok)
A
jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az
1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és
megerősítését irányozza elő. Előírja a tagállami szintű – az akkreditált
kifizető ügynökségek köré szerveződő – kötelező igazgatási struktúrát, az
ügynökségek a 2.3. pontban meghatározott elvek szerint felelősek a végső
kedvezményezetteknél végrehajtott ellenőrzésekért. Az
egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági
nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és
valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a
mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három
szempontra vonatkozóan független auditszervnek kell véleményt adnia. A
Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer
alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései
a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások sértik
az uniós jogszabályokat, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében
kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból. A
jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi
az ellenőrzések költségeit.
2.3.
A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó
intézkedések
A
jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról,
irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a
kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben
alkalmazandó jelenlegi részletes rendszer fenntartását és megerősítését
irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek
jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban
a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív
ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést,
valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni
ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó
kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú
szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben
az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és
ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA
keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon
tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel
rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy
lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését. Emellett
a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és
csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését; hatékony,
arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy
a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal
együtt történő visszafizettetését A rendszer automatikus elszámolási
mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben
a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy
bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a
szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly
ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb
visszafizettetésére.
3.
A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a
jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre. A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi
táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további,
pénzügyi hatást nem jelentő változásokat vonnak maguk után. A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak
egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól függ, hanem más
tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a
mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától. Ami a közvetlen támogatásokat illeti, az átmeneti
rendelkezésekről szóló javaslatban meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári
év) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő
táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos
jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes
egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus
esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül. A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket
tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a
tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk
történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a
rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából
pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem
lehet számszerűsíteni. A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a
válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell,
hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett
összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében
történő felvásárlásra, vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez
kapcsolódó intézkedésekre.
3.1.
A kiadások a többéves pénzügyi keret mely
fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?
1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a
többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára
vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket millió EUR (jelenlegi árakon) Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020 || || || || || || || || || || A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || || 2. fejezet || || || || || || || || || || Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 830 || 45 054 || 45 299 || 45 519 || 45 508 || 45 497 || 45 485 || 317 193 Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704 P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) || 45 611 || 45 976 || 45 502 || 45 726 || 45 971 || 46 191 || 46 180 || 46 169 || 46 157 || 321 897 P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 101 157 Összesen || 60 428 || 60 428 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054 1. fejezet || || || || || || || || || || CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072 Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818 Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889 3. fejezet || || || || || || || || || || Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 2 450 || || || || || || || || || || A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || || Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945 Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || || ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (5) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818 || || || || || || || || || || ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 274 || 62 537 || 62 823 || 63 084 || 63 114 || 63 146 || 63 177 || 440 156 ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 364 || 61 609 || 61 877 || 62 119 || 62 130 || 62 141 || 62 153 || 433 393 Megjegyzések: (1) A már egyeztetett jogszabályi
módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára
biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”)
alkalmazása 2013 végén megszűnik. (2) Az összegek az első pillérre vonatkozóan
javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a
javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07
01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67
03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült
bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók. (3) A 2013. évre vonatkozó adatok
tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a
halászati ágazat piaci intézkedéseit. (4) A fenti táblázatban található összegek
megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági
közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) levő összegeknek. Azonban
arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a
gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének
2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső
felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4
millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek
áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves
pénzügyi keretben. (5) Az „Európa 2020 stratégia költségvetése”
című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai
Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd
EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági
termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi
árakon történő évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési
kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes
pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között
létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges,
2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb
429 millió EUR összeget határoz meg.
3.2.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.
A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
2. táblázat: Becsült bevételek, valamint
a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások millió EUR (jelenlegi árakon) Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020 BEVÉTELEK || || || || || || || || || || 123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 123 || 123 || || || || || || 246 || || || || || || || || || || 67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187 ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483 Összesen || 795 || 795 || 864 || 864 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 433 KIADÁSOK || || || || || || || || || || 05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || 2 622 || 2 641 || 2 670 || 2 699 || 2 722 || 2 710 || 2 699 || 18 764 05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 43 081 || 43 297 || 43 488 || 43 454 || 43 454 || 43 454 || 303 105 05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás után) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 42 917 || 43 125 || 43 303 || 43 269 || 43 269 || 43 269 || 302 027 || || || || || || || || || || 05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 101 185 05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 619 || 14 627 || 14 640 || 14 641 || 14 641 || 14 641 || 102 263 || || || || || || || || || || 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 Összesen || 60 229 || 60 229 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054 NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 212 || 59 436 || 59 682 || 59 901 || 59 890 || 59 879 || 59 867 || 417 867 Megjegyzések: (1) 2013-ra
vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó
felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított
takarmány) valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi
költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések
valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci
zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges –
finanszírozási igény. (2) A 2013.
évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek
becslését. 3. táblázat: A KAP-reformjavaslatok
pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a
KAP-kiadásokat illetően millió EUR (jelenlegi árakon) Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || || ÖSSZESEN 2014-2020 || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || BEVÉTELEK || || || || || || || || || || 123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || || 0 || 0 || 0 || 0 || || || || || || || || || || || 67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483 ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483 Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483 KIADÁSOK || || || || || || || || || || 05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || -689 || -670 || -641 || -612 || -589 || -601 || -612 || -4 413 05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913 05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078 05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28 05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483 Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 076 || -1 089 || -1 102 || -1 115 || -1 133 || -1 144 || -1 156 || -7 815 NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 145 || -1 158 || -1 171 || -1 184 || -1 202 || -1 213 || -1 225 || -8 298 Megjegyzések: (1) 2013-ra
vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra
vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése,
szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő,
2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A
becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további
– piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges –
finanszírozási igény. (2) A 2013.
évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek
becslését. 4. táblázat: A KAP-reformjavaslatok
pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó
kiadásokat illetően millió EUR (jelenlegi árakon) KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükséglet || Változások 2013-hoz képest || || || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020 Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || - A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || Korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0 Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || Korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0 Zöldség-gyümölcs termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0 Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0 Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9 Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm A sovány tej/ sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || - Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0] A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || - 05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || A reformjavaslatok nettó hatása (5) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9 Megjegyzések: (1) A 2013.
évi szükséglet becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul,
kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó
reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi
módosításokat. (2) A 2013.
évi összeg megfelel a COM(2010)486 bizottsági javaslatnak. 2014-től az
intézkedést az 1. fejezetből finanszírozzák. (3) A
Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4
millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül. A Spanyolországra vonatkozó
költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe
kerül (erről már döntés született). (4) Becsült
hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák. (5) A 05
02. és 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., 05 07. és 05 08.
alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből
finanszírozzák. 5. táblázat: A KAP reformjavaslatok
pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően millió EUR (jelenlegi árakon) KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest || || || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020 || || || || || || || || || || || || Közvetlen támogatások || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 341.0 || 381.1 || 589.6 || 768.0 || 733.2 || 733.2 || 733.2 || 4 279.3 – Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || || Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1 Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4 Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8 Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2 || || || || || || || || || || || || – Az új KAP-reformjavaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3 ebből: maximalizálás || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7 || || || || || || || || || || || || 05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || || A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3 ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 876.4 || 42 916.5 || 43 125.0 || 43 303.4 || 43 268.7 || 43 268.7 || 43 268.7 || 302 027.3 Megjegyzések: (1) A 2013.
évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek
becslését. (2) A már
egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült
Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem
használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik. 6. táblázat: A közvetlen támogatások
elemei millió EUR (jelenlegi árakon) KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020 II. melléklet || || || || || 42 407.2 || 42 623.4 || 42 814.2 || 42 780.3 || 42 780.3 || 42 780.3 || 256 185.7 Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 866.5 || 12 855.3 || 12 844.3 || 12 834.1 || 12 834.1 || 12 834.1 || 77 068.4 A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 857.8 || 857.0 || 856.3 || 855.6 || 855.6 || 855.6 || 5 137.9 Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 682.9 || 28 911.1 || 29 113.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 173 979.4 A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 288.8 || 4 285.1 || 4 281.4 || 4 278.0 || 4 278.0 || 4 278.0 || 25 689.3 A II. mellékletben található borágazati támogatások áthelyezése[51] || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1 Maximalizálás || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7 Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6 POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4 7. táblázat: A KAP reformjavaslatok
pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó
2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően millió EUR (jelenlegi árakon) KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest || || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2) A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9 Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1 Állapotfelmérés || || || || || -64.3 Korábbi reformok || || || || || -9.9 05 03. ÖSSZESEN || || || || || ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4 Megjegyzések: (1) A 2013.
évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek
becslését. (2) A
kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások
egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan
már elfogadott – áthelyezésének becslését. 8. táblázat: A KAP reformjavaslatok
pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően millió EUR (jelenlegi árakon) KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest || || || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020 Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || || Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0 A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7 Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (3) || || || || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -59.4 Technikai segítségnyújtás || (3) || || 27.6 || 27.6 || 8.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 29.4 Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (4) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0 05 04. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || || A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7 ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 101 185.5 ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 619.2 || 14 627.2 || 14 639.8 || 14 640.7 || 14 640.7 || 14 640.7 || 102 263.2 Megjegyzések: (1) A
hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig
alkalmazandó kiigazítások. (2) Az 1.
táblázatban található összegek (3.1. szakasz) megfelelnek az „Európa 2020
stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges)
levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi
keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot
érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez,
ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg
kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek
áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves
pénzügyi keretben. (3) A
technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti
vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből
történő áthelyezéseket nem tartalmazza). A 2014–2020 közötti
időszakra megállapított technikai segítségnyújtás a teljes vidékfejlesztési
költségkeret 0,25 %-a. (4) A
technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi. A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) Megjegyzés: A becslések
szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű
előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások
és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: || Humánerőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986 Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928 ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || N. év[52] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||
3.2.2.
Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok
felhasználását. –
x A javaslat/kezdeményezés
az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség 5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése || || || || || || || || || || || || || || || || Gyümölcs- és zöldségfélék: termelői szervezetek révén történő értékesítés[53] || A termelői szervezetek révén értékesített termékek értékének aránya a teljes termelés értékéből || || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 5 810.0 Borágazat: Nemzeti költségkeret – szerkezetátalakítás53 || Hektárszám || || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || || 3 326.0 Borágazat: Nemzeti költségkeret – beruházások53 || || || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || || 1 252.6 Borágazat: Nemzeti költségkeret – melléktermék-lepárlás53 || hektoliter || || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || || 686.4 Borágazat: Nemzeti költségkeret – élelmezési célú alkohol53 || hektárszám || || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || || 14.2 Borágazat: Nemzeti költségkeret – must-sűrítmények használata53 || hektoliter || || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || || 261.8 Borágazat: Nemzeti költségkeret – promóció53 || || || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 1 875.3 –Egyéb || || || || 720.2 || || 739.6 || || 768.7 || || 797.7 || || 820.3 || || 808.8 || || 797.1 || || 5 452.3 5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 2 621.8 || || 2 641.2 || || 2 670.3 || || 2 699.3 || || 2 721.9 || || 2 710.4 || || 2 698.7 || || 18 763.5 6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése || || || || || || || || || || || || || || || || – Közvetlen jövedelemtámogatás[54] || A kifizetéssel érintett hektárok száma (millió) || || 161.014 || 42 876.4 || 161.014 || 43 080.6 || 161.014 || 43 297.1 || 161.014 || 43 488.1 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 303 105.0 6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 42 876.4 || || 43 080.6 || || 43 297.1 || || 43 488.1 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 303 105.0 ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || || Megjegyzés: Az 1–4. és a
7–10. konkrét célkitűzés esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a
fenti 1.4.2. szakaszt).
3.2.3.
Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült
hatás
3.2.3.1.
Összegzés
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok
felhasználását. –
x A javaslat/kezdeményezés
az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után: millió EUR (három tizedesjegyig) || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || || Humánerőforrás[55] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986 Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || || Humánerőforrás || || || || || || || || Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914
3.2.3.2.
Becsült humánerőforrás-szükségletek
–
¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások
felhasználását. –
x A javaslat/kezdeményezés
az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után: Megjegyzés: A becslések
szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű
előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások
és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. A
2014–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok a 2011. évi helyzeten alapulnak. A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb
egy tizedesjeggyel) kell kifejezni || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) || XX 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 XX 01 01 02. (küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || || 10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || || Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[56] || XX 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || || - küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02. (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || || 10 01 05 02. (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ÖSSZESEN[57] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 XX az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A
humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az
intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül
átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési
korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében
az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Külső személyzet ||
3.2.4.
A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való
összeegyeztethetőség
–
x A javaslat/kezdeményezés
összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi
keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó
fejezetének átdolgozása szükséges. –
¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.
3.2.5.
Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–
A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik
felek általi társfinanszírozást. –
X A vidékfejlesztésre (EMVA)
vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő: előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig) || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[58] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó
3.3.
A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás
–
x A
javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. –
¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: –
x a javaslat a saját
forrásokra gyakorol hatást –
x a javaslat az egyéb
bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[59] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || || || || || || || || Az egyéb címzett
bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési
tétel(eke)t. Lásd
a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot. [1] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az
Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.). [2] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes
erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672
végleges, 2010.11.18.). [3] Lásd különösen az Európai Parlament 2011. június 23-i
állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács 2011. március 18-i
elnökségi következtetéseit. [4] A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja
magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK
tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet
(vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás). [5] A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális
Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi Halászati Alapra
vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális
Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó
általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló
javaslat (COM(2011)615), 2011.10.6. [6] A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a
hatásvizsgálat 9. melléklete. [7] HL C […], […], […] o. [8] HL C […], […], […] o. [9] HL C […], […], […] o. [10] HL C […], […], […] o. [11] COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18. [12] HL L 277., 2005.10.21., 1. o. [13] COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3. [14] HL L […], […], […] o. [15] HL L […], […], […] o. [16] Az Európai Unió erdészeti stratégiájáról szóló 1998. december 15-i
tanácsi állásfoglalás, HL C 56., 1999.2.26., 1. o. [Helyébe új stratégia fog
lépni, amely várhatóan 2013 végén kerül elfogadásra] [17] HL L 20., 2010.1.26.,
7. o. [18] HL L 206., 1992.7.22., 7. o. [19] HL L 327.,
2000.12.22., 1. o. [20] HL L […], […], […] o. [21] A Tanács 994/98/EK rendelete (1998. május 7.) az Európai
Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami
támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról, HL L 142., 1998.5.14., 1.
o. [22] HL L 55., 2011.2.28., 13. o. [23] HL L 154., 2003.6.21., 1. o. [24] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. [25] HL L 124., 2003.5.20., 36. o. [26] HL L 38., 2000.2.12., 1. o. [27] HL L 224., 1990.8.18., 19. o. [28] HL L […], […], […] o. [29] A Bizottság közleménye – A mezőgazdasági termékek és az
élelmiszerek önkéntes tanúsítási rendszereivel kapcsolatos bevált gyakorlatokra
vonatkozó európai uniós iránymutatások, HL C 341., 2010.12.16., 5. o. [30] HL L 184., 1993.7.27.,
1. o. [31] Az európai erdők védelmével foglalkozó második miniszteri
konferencia, 1993. június 16–17., Helsinki, Finnország. „H1. állásfoglalás: Az
európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános
iránymutatás”. [32] HL L 189., 2007.7.20., 1. o. [33] Az Európai Parlament és a Tanács […]/EU rendelete (…) az
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020), HL L […]., […]., […].
o. [34] [35] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió
(COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6.) A Versenyképességi Tanács következtetései:
Következtetések az Innovatív Unió Európáért elnevezésű kezdeményezésről
(17165/10. sz. dokumentum, 2010.11.26.). [36] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Gondolkozz
előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”
(COM(2008) 394, 2008.6.23.); A Versenyképességi Tanács következtetései: „Gondolkozz
előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act”
(16788/08. sz. dokumentum, 2008.12.1.); A Bizottság közleménye az Európai
Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a
Régiók Bizottságának: Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag
felülvizsgálata (COM(2011) 78, 2011.2.23.); A Versenyképességi Tanács
következtetései: Következtetések az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag
felülvizsgálatáról (10975/11. sz. dokumentum, 2011.5.30.). [37] A Bel- és Igazságügyi Tanács következtetései: Következtetés
a katasztrófakezeléssel kapcsolatos európai uniós kockázatértékelés
továbbfejlesztéséről. 2011. április 11–12. [38] HL L 48., 2011.2.23., 1. o. [39] HL L 327., 2000.12.22., 1. o. [40] HL L 312., 2008.11.22., 3. o. [41] HL L 140., 2009.6.5., 16. o. [42] Hivatkozást beilleszteni [43] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: Az európai digitális menetrend (COM(2010) 245 végleges/2, 2010.8.26.);
Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A digitális menetrend eredménytáblája
(SEC(2011) 708, 2011.5.31.). Eredménytábla: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/scoreboard/index_en.htm [44] Amennyiben hatályban van olyan országspecifikus tanácsi
ajánlás, amely közvetlenül kapcsolódik az e feltételre vonatkozó
rendelkezéshez, akkor a feltétel teljesülésének értékelésekor figyelembe kell
venni az országspecifikus tanácsi ajánlásban foglaltak teljesítése terén elért
haladás értékelését. [45] Az itt szereplő, a stratégia végrehajtásához kapcsolódó
elemek megvalósítására vonatkozó határidők a program végrehajtásának időszaka
alatt is meghatározhatók. [46] Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based
Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based
Budgeting). [47] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és
b) pontja szerint. [48] COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29. [49] Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a
költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a
Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [50] A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek. [51] A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen
támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási
rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott –
áthelyezésének becslését. [52] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első
éve. [53] A korábbi végrehajtáson és a 2012. évi költségvetési
tervezet becslésein alapul. A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei
esetében az összegek összhangban vannak az ágazat reformjával és – ahogy azt a
2012. évi költségvetési tervezet tevékenységi beszámolói már jelzik – az
eredmények csak 2011 végén válnak ismertté. [54] A 2009. évi potenciálisan támogatható területeken alapul. [55] A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes
alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költségen
alapul. [56] AC= szerződéses alkalmazott, INT=átmeneti alkalmazott,
JED=küldöttségi pályakezdő szakértő, AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti
szakértő; [57] Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra
vonatkozó közbenső felső határt. [58] Ezt a tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési
programokban határozzák meg. [59] A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek)
tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek)
csökkentett bruttó összegeket kell megadni.