{SEC(2011)1138 final}

{SEC(2011)1139 final}

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

2011. június 29-én a Bizottság elfogadta a következő, 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatát: az Európa 2020 stratégia megvalósításához szükséges költségvetést. Javaslatában a Bizottság úgy határozott, hogy a kohéziós politika a következő pénzügyi csomagnak is alapvető eleme kell, hogy maradjon és kihangsúlyozta az Európa 2020 stratégia valóra váltásában játszott sarkalatos szerepét.

A Bizottság a kohéziós politika tervezésével és végrehajtásával kapcsolatban ezért számos fontos módosítást javasolt. A javaslatban kiemelkedő szerephez jutnak például a következők: a támogatásokat kevesebb, de az Európa 2020 stratégiához szervesebben kapcsolódó prioritásra kell összpontosítani; az eredményekre kell helyezni a hangsúlyt; nyomon kell követni a megállapodásban lefektetett célkitűzések megvalósításának folyamatát; növelni kell a feltételrendszerek alkalmazását és egyszerűsíteni kell a teljesítést.

A rendelet megállapítja a Kohéziós Alapra vonatkozó rendelkezéseket és hatályon kívül helyezi az 1084/2006/EK rendeletet. Az elkövetkező évtizedekben a régiók előtt álló jelentős kihívásokat körvonalazó, a jövő kohéziós politikájáról folytatott vitát útjára indító negyedik kohéziós jelentés 2007 májusi közzététele óta elvégzett munkára épít. 2010. november 9-én a Bizottság elfogadta az ötödik kohéziós jelentést, amely a társadalmi és gazdasági folyamatokat elemezte és lehetséges irányokat vázolt fel a jövő kohéziós politikája számára.

A kohéziós politika a szegényebb és leggyengébb régiókkal kapcsolatos szolidaritás fontos kifejező eszköze – de ennél még több is. Az EU egyik legnagyobb eredménye, hogy elérte, hogy minden polgárának életszínvonala emelkedjen. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy a szegényebb tagállamokat és régiókat segíti a fejlődésben és a növekedésben, hanem az egységes piac integrációjában játszott szerepének is, amely óriási piacokat kínál és a méretnagyságból adódó gazdaságosság révén kedvező az EU egésze, mind a gazdagok és a szegények, a nagyok és a kicsik számára. A múltbeli kohéziós kiadásokról készült bizottsági értékelés számos esetben számol be olyan hozzáadott értékről, növekedésről és munkahelyteremtő beruházásról, amely az EU-költségvetés támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. Az eredmények mégisaz elaprózódás hatásairól és a fontossági sorrend felállításának hiányáról árulkodnak. A mai időkben, amikor az állami források szűkösek és növekedésserkentő beruházásokra minden korábbinál nagyobb szükség van, a Bizottság úgy határozott, hogy a kohéziós politika területén lényeges változtatásokra tesz javaslatot.

A Kohéziós Alap a TEN-T közlekedési hálózatok és a környezet területén segítséget nyújt azon tagállamoknak, amelyek egy főre vetített bruttó nemzeti jövedelme (GNI) az EU27 átlagának 90%-át nem éri el. A Kohéziós Alap előirányzatának (10 milliárd EUR) egy részét szigorúan elkülönítik az európai összekapcsolódási eszköz keretében a közlekedési törzshálózatok finanszírozására. A Kohéziós Alap energiával kapcsolatos projekteket is finanszírozhat, amennyiben azok egyértelmű környezeti előnyökkel járnak, például energiahatékonyságra vagy a megújuló energiák használatára ösztönöznek.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK

2.1. Konzultáció és szakértői vélemények

A javaslatok elkészítésére a gazdasági és társadalmi kohézióról szóló ötödik helyzetjelentés nyilvános konzultációjának eredményei, az uniós költségvetés felülvizsgálata[1], a többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatok[2], az ötödik kohéziós jelentés[3] és a jelentés elfogadását követően tartott konzultációk figyelembe vételével került sor.

Az ötödik kohéziós jelentés megállapításaival foglalkozó nyilvános konzultáció 2010. november 12-e és 2011. január 31-e között zajlott. A konzultáció során összesen 444 hozzászólás érkezett. A válaszadók többek között tagállamok, regionális és helyi hatóságok, társadalmi partnerek, európai érdekképviseleti szervek, nem-kormányzati szervezetek, polgárok és egyéb érdekeltek voltak. A nyilvános konzultáció során számos, a kohéziós politika jövőjét firtató kérdést tettek fel. Az eredmények összefoglalóját 2011. május 13-án tették közzé[4].

2010. május 4-e és 2010. szeptember 15-e között a transzeurópai közlekedési hálózat jövőjéről is tartottak nyilvános konzultációt. Az érdekeltek többsége, különösen tagállami és regionális szinten egyetért azzal, hogy szükség van a TEN-T céljára nyújtott uniós szintű pénzügyi eszközök – azaz a kohéziós politika, a kutatás és az innováció támogatása, a TEN-T program és az EBB beavatkozása – közötti jobb koordinációra.

A 2000-2006-os programokon végzett utólagos értékelés eredményét, továbbá számos tanulmányt és szakmai tanácsot is alapul vettek. Szakmai tanácsok a kohéziós politika jövőjével foglalkozó magas szintű munkacsoport keretében is születtek: E munkacsoport tagjai a tagállamok nemzeti közigazgatásának szakértői közül kerültek ki, és 2009 és 2011 között 10 ülést tartottak.

2.2. Hatásvizsgálat

Különféle megoldási lehetőségeket értékeltek, különösen az alapvető közlekedési és környezeti infrastruktúrába való beruházásokhoz a Kohéziós Alap által nyújtott hozzájárulásokkal kapcsolatban. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. és 177. cikke szerint a Kohéziós Alap célja, hogy támogassa a transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeit.

Több olyan módszer értékelésére került sor, amely szilárd makroszintű költségvetési keret meglétének függvényében nyújtana támogatást: ezek között volt a meglévő, utólagos feltételeknek kis mértékben alávető módszer, amelyet soha nem alkalmaztak, valamint egy megerősített utólagos feltételrendszerrel működő, továbbá egy előzetes feltételrendszerrel működő módszer, amely esetében az adott program elfogadásának bizonyos előfeltételek teljesítése lenne az előfeltétele.

A jelenlegi rendszer továbbfejlesztése tud a legjobban a felelősségvállalás, az átláthatóság és a kiszámíthatóság követelményének megfelelni és mindeközben biztosítja, hogy a növekedés-serkentő beruházások eredményességét egy hibás költségvetési politika alkalmazása ne veszélyeztesse. Ilyen eljárás esetében lehetőség nyílik arra, hogy ismételt kötelezettségszegés esetén a kötelezettségvállalás egy részét vagy egészét felfüggesszék, továbbá némi rugalmasságot biztosít, de ez kivételes gazdasági körülményekre korlátozódik. Biztosítja továbbá a Kohéziós Alapnak, illetve a strukturális alapoknak a makroszintű költségvetéssel szemben támasztott feltételrendszere és a Stabilitási és Növekedési Paktum költségvetési felügyeletre vonatkozó új szabályai közötti teljes összhangot.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az európai regionális politika fontos szerephez jut a helyi források mobilizálásában, valamint a belső potenciál fejlesztésére való összpontosítás terén.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 174. cikke cselekvésre szólítja fel az Európai Uniót, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót megerősítse és előmozdítsa az átfogó harmonikus fejlődést, a régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentése révén.

Az EUMSZ megállapítja, hogy a Kohéziós Alap létrehozásának célja, hogy pénzügyi hozzájárulást nyújtson a környezetvédelmi, illetve a közlekedési infrastruktúra területén a transzeurópai hálózatokra vonatkozó projektekhez. Az EUMSZ 192. cikke említi, hogy a Kohéziós Alap támogatása környezetvédelmi célokra is felhasználható, amennyiben a „szennyező fizet ”elve nem alkalmazható, mert a tagállam hatóságai számára az aránytalanul magas költségekkel járna. Az EUMSZ 28. jegyzőkönyve rögzíti, hogy a Kohéziós Alap azon tagállamok projektjeihez nyújt támogatást, amely tagállamokban az egy főre jutó GNI (bruttó nemzeti jövedelem) az uniós átlag 90%-ánál alacsonyabb.

A kohéziót előmozdító uniós támogatások felülvizsgálata az új többéves pénzügyi keretről szóló javaslat elkészítéséhez kapcsolódik, amint az a Bizottság munkaprogramjában szerepel.

Ahogyan az uniós költségvetés felülvizsgálata rávilágított, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani[5]. A jogalkotási javaslat a szubszidiaritás elvére figyelemmel készül, hiszen az ERFA feladatait a Szerződés állapítja meg és magát a politikát a közös gazdálkodás alapelvének szem előtt tartásával és a tagállamok és régiók intézményi hatáskörének figyelembe vételével hajtják végre.

Mind a jogalkotási eszközt, mind pedig az intézkedés típusát (azaz a. támogatást) maga az EUMSZ, a Kohéziós Alap jogszabályi háttere határozza meg, és előírja továbbá, hogy az alap feladatait, elsődleges célkitűzéseit és szervezetét rendeletekben kell meghatározni.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A Bizottság többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatában a 2014-2020 közötti időszakra 376 milliárd EUR szerepel.

A 2014-2020 időszakra javasolt költségvetés || milliárd EUR

Konvergenciarégiók Átmeneti régiók Versenyképesség-régiók Területi együttműködés Kohéziós Alap A legkülső és gyéren lakott régióknak juttatott külön források || 162,6 39 53,1 11,7 68,7 0,926

Európai összekapcsolódási eszköz a közlekedés, energia és IKT területén || 40 milliárd EUR (további 10 milliárd EUR pedig elkülönítve a Kohéziós Alapon belül)

*Az összes adat 2011. évi változatlan árakon.

5.           A JAVASOLT RENDELET TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

A javasolt rendelet meghatározza a Kohéziós Alap fellépéseinek körét. A javaslat egyik cikke rendelkezik a rendelet hatályáról és rögzíti, hogy a közlekedés és a környezet kérdésén belül melyek a fellépés általános területei. A beavatkozás lehetséges körét a támogatásból kizárt tevékenységek negatív jegyzéke, valamint a beruházási prioritások listája is körülhatárolja.

A környezet területén a Kohéziós Alap az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba és a kockázatmegelőzésbe, a vízügyi és a hulladékágazatba, továbbá a városi környezetbe irányuló beruházásokat fogja támogatni. A Bizottság többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatának megfelelően az energiába való beruházás is támogatható, amennyiben az kedvező környezeti hatásokkal rendelkezik. Szintén a támogatottak közé tartozik ezért az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba történő befektetés.

A közlekedés területén a Kohéziós Alap támogatást fog nyújtani a transzeurópai hálózatok részére, továbbá az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek és a városi közlekedés részére is.

2011/0274 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Kohéziós Alapról, és az 1084/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 177. cikke második albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[6],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) a Szerződés 174. cikkének rendelkezése szerint az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. A Kohéziós Alap ezért pénzügyi hozzájárulást nyújt a környezetvédelmi projektekhez, valamint a közlekedési infrastruktúra területén belül a transzeurópai hálózatokhoz kapcsolódó projektekhez.

(2) A közös stratégiai keret hatálya alá tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, valamint a Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról, továbbá az 1083/2006/EK rendelet[8] hatályon kívül helyezéséről szóló, […]-i […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet - CPR] létrehozza a strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének új keretét. A Kohéziós Alap célkitűzéseit pontosítani kell a tevékenységét szabályozó új keretre és a Szerződésben a számára meghatározó célokra tekintettel.

(3) Az Unió emellett a Kohéziós Alapon keresztül, hozzájárulhat a Szerződés 11. és 191. cikkében meghatározott uniós környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához.

(4) A Kohéziós Alap által finanszírozott transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos projekteknek meg kell felelniük a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat iránymutatásainak [9]. Az erőfeszítések összpontosítása érdekében az említett határozatban meghatározott közös érdekű projektek számára elsőbbséget kell biztosítani.

(5) Meg kell állapítani a […]/2012/EU [CPR] rendeletben meghatározott tematikus célkitűzések hatálya alá tartozó, a Kohéziós Alap által támogatható tevékenységek típusára vonatkozó különös rendelkezéseket. Ezzel egyidejűleg meg kell határozni és egyértelműsíteni kell a Kohéziós Alap hatálya alá nem tartozó kiadásokat, beleértve ebbe az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] hatálya alá tartozó létesítmények esetében az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését.

(6) A Kohéziós Alap egyedi igényeinek kielégítése érdekében, valamint az Európa 2020 stratégiával összhangban, amely szerint a kohéziós politikának támogatnia kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés[11] megvalósításának szükségességét, nélkülözhetetlen, hogy sor kerüljön a […]/2012/EU [CPR] rendeletben meghatározott tematikus célkitűzéseken belül a beruházási prioritások megállapítására.

(7) A programok előrehaladásának értékelésére alkalmas közös mutatókat kell létrehozni még azt megelőzően, hogy a tagállamok az operatív programjaikat elkészítenék. Ezen mutatókat programspecifikus indikátorokkal egészítenék ki.

(8) E rendelet a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendelet[12] helyébe lép. Az egyértelműség érdekében az 1084/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy

A rendelet a [ ]/2012/EU [CPR] rendelet 81. cikkében meghatározott, „beruházások a növekedés és a foglalkoztatás érdekében” célkitűzéssel összhangban megállapítja a Kohéziós Alap feladatait és az általa nyújtott támogatások körét.

2. cikk A Kohéziós Alap támogatásainak köre

1.           A Kohéziós Alap a megfelelő egyensúly fenntartása és az egyes tagállamokra jellemző befektetési és infrastrukturális szükségletek figyelembevételével támogatja:

(a) a környezeti beruházásokat, beleértve a fenntartható fejlődéssel és az energiával összefüggő területeket, amelyek környezeti előnyökkel járnak;

(b) a transzeurópai hálózatokat a közlekedési infrastruktúra területén, a 661/2010/EU határozatban elfogadott iránymutatások szerint;

(c) technikai segítségnyújtást.

2.           A Kohéziós Alap nem támogatja:

(a) az atomerőművek leállítását;

(b) A 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítmények esetében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését;

(c) a lakhatást.

3. cikk Beruházási prioritások

A […]/2012/EU [CPR] rendelet 16. cikkével összhangban a Kohéziós Alap a következő beruházások számára biztosít elsőbbséget a […]/2012/EU [CPR] rendelet 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzések keretén belül:

(a) minden ágazatban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás támogatása az alábbiak segítségével:

i.        megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának támogatása,

ii.       az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a kis- és középvállalkozásokban,

iii.      az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban,

iv.      intelligens alacsony feszültségű elosztórendszerek fejlesztése,

v.       alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken,

(b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázatmegelőzés és -menedzsment támogatása az alábbiak segítségével:

i.        az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó beruházások támogatása,

ii.       bizonyos kockázatokkal, katasztrófaelhárítással és katasztrófavédelmi rendszerekkel foglalkozó beruházások támogatása,

(c) a környezetvédelem és a forráshatékonyság támogatása az alábbiak segítségével:

i.        a hulladékágazatba történő beruházásra irányuló jelentős igények kielégítése az uniós környezeti acquis követelményeinek való megfelelés érdekében,

ii.       a vízügyi ágazatba történő beruházásra irányuló jelentős igények kielégítése az uniós környezeti acquis követelményeinek való megfelelés érdekében, iii.           

iii.      a biológiai sokféleség megóvása, illetve helyreállítása, beleértve a zöld infrastruktúrákat is,

iv.      a városi környezet javítása, beleértve a szennyezett talajú területek helyreállítását és a levegőszennyezés csökkentését,

(d) a fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak segítségével:

i.        a multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba történő beruházás révén,

ii.       környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése, amelybe beletartozik a fenntartható városi mobilitás támogatása is,

iii.      átfogómagas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése,

e)           az intézményi kapacitás növelése és eredményes közigazgatás kialakítás .a Kohéziós Alap feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által.

4. cikk Mutatók

1. A rendelet mellékletében meghatározott közös mutatókat szükség esetén, és a […]/2012/EU [CPR] rendelet 24. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell alkalmazni. A közös mutatók esetében a kiindulási alap nulla, a kumulatív célokat pedig 2022-re kell beállítani.

2. A programspecifikus teljesítménymutatók esetében a kiindulási alap nulla, a kumulatív célokat pedig 2022-re kell beállítani.

3. A programspecifikus eredménymutatók esetében a kiindulási alap a rendelkezésre álló legfrissebb adatokon alapul, a célokat pedig 2022-re kell beállítani, de mennyiségi vagy minőségi formában is kifejezhetők.

5. cikk Átmeneti rendelkezés

1.           Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1084/2006/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én irányadó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását – beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését is –, amelyek következésképpen az adott támogatásra vagy az adott projektekre, azok zárásáig, a továbbiakban is alkalmazandók.

2.           A 1084/2006/EK rendelet alapján támogatás iránt benyújtott kérelmek továbbra is érvényesek.

6. cikk Hatályon kívül helyezés

A 1084/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

7. cikk Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács, a Szerződés 177. cikkével összhangban, ezt a rendeletet 2022. december 31-ig felülvizsgálja.

8. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

Az elnök                                                         az elnök

MELLÉKLET

A Kohéziós Alap esetében használt közös mutatók

|| EGYSÉG || NÉV

Környezet || ||

Szilárd hulladék || tonna || Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás

Vízellátás || személyek || Jobb vízellátásban részesülő további népesség

|| m3 || A vízellátó rendszerek szivárgásának becsült csökkenése

Szennyvízkezelés || lakosegyenérték || A javított szennyvízkezelésben részesülő további népesség

|| ||

|| ||

Kockázatmegelőzés és -kezelés || személyek || Árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő népesség

személyek || Az erdőtűz elleni védelem és más védelmi intézkedések előnyeiben részesülő népesség

Talajrehabilitáció || hektár || A rehabilitált talaj összterülete

Talajlezáródás || hektár || Változás a fejlődés miatt lezáródott talajban

Természet és a biológiai sokféleség || hektár || Jobb védettségi helyzetű élőhelyek területe

Energia és éghajlatváltozás || ||

Megújuló energiaforrások || MW || További kapacitás megújuló energia előállítására

Energiahatékonyság || háztartások || Jobb energiafogyasztási besorolással rendelkező háztartások száma

|| kWh/év || A középületek elsődleges energiafogyasztásának csökkentése

|| felhasználók || Az intelligens energiahálózatokhoz csatlakozott további energiafogyasztók

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése || tonna CO2-egyenérték || Az üvegházhatást okozó gázok becsült csökkenése CO2-egyenértéken

Közlekedés || ||

Vasút || km || Az új vasútvonal teljes hossza

|| km || A felújított vagy korszerűsített vasútvonal teljes hossza

Utak || km || Az újonnan épített utak teljes hossza

|| km || A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

Városi közlekedés || utas út || A támogatott városi tömegközlekedési szolgáltatást igénybe vevő utasok utazásai számának növekedése

Belföldi vízi utak || tonna-km || A fejlesztett belvízi hajóutakon szállított szállítmány növekedése

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a nemzeti parlamenteknek: Az uniós költségvetés felülvizsgálata, COM(2010) 700 végleges, 2010.10.19.

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[3]               A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelentés, 2010. november.

[4]               Bizottsági munkadokumentum: A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetésekről szóló nyilvános konzultáció eredményei, SEC(2011) 590 végleges, 2011.5.13.

[5]               COM(2010) 700 végleges, 2010.10.19.

[6]               HL C ...,… , … o.

[7]               HL C ...,… , … o.

[8]               HL C …, …, …. o.

[9]               HL L 204., 2010.8.5., 1. o.

[10]             HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

[11]             A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[12]             HL L 210., 2006.7.31., 79. o.