Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („EGTC-rendelet”) a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról /* COM/2011/0610 végleges - 2011/0272 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A javaslat a Bizottságra az 1082/2006/EK
rendelet 17. cikke által rótt kötelezettség teljesítésének második részét
képezi. A Bizottság 2011. július 29-én megküldte a rendelet alkalmazásáról
szóló jelentést[1]. A
jelentés meghatározta azokat a területeket, amelyeken javítás lehetséges, és e
módosító rendelet tervezete magában foglalja azokat a konkrét változtatásokat,
amelyek e javításokat érintik. A változtatások mögött meghúzódó filozófia
három kulcsszóban határozható meg: folytonosság, átláthatóság, rugalmasság.
–
Folytonosság: mert az
európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) alaptermészete nem
változik és a már létező csoportosulásoknak nem kell változtatni
alapszabályukon vagy működésük módján; –
Átláthatóság: mert a
rendelet azért kerül módosításra, hogy a) figyelembe vegye a Lisszaboni
Szerződés rendelkezéseit; b) egyszerűsítsen és egyértelművé
tegyen bizonyos szempontokat, amelyekről megállapítást nyert, hogy zavart
okoznak, valamint c) nagyobb láthatóságot és kommunikációt biztosítson a
csoportosulások alapításához és működéséhez. –
Rugalmasság: a
csoportosulások tevékenységének kiterjesztése a területi együttműködés
bármely szempontjára (tehát nem „elsődleges” feladatuk az ERFA által
finanszírozott programok és projektek irányítása), valamint a jogi alap
megteremtése harmadik országok hatóságainak és régióinak tagként való
részvételére. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI Ez a rendelet épít az érdekelt felekkel, köztük
a tagállamokkal, a régiókkal és a már létező vagy megalakítani tervezett
csoportosulások tagjaival folytatott széleskörű konzultációra. A
csoportosulásokról történő információcsere érdekében „Platformot”[2] működtető Régiók Bizottsága
különösen értékes partner volt ebben. A jelentés megállapításaihoz és e
javaslatok tartalmának kialakításához hozzájáruló konkrét események közé
tartoznak: a Régiók Bizottságával együttműködésben az EGTC eszköz
működéséről és hozzáadott értékéről valamennyi érdekelt fél
bevonásával folytatott széleskörű konzultáció[3], a 2011. január 27–28-án az európai területi
együttműködési csoportosulásokról tartott európai konferencia, a magyar
elnökség által 2011. március 21–23. között szervezett konferencia az
EGTC-kről és a többszintű kormányzásról, továbbá az Európai Parlament
bizottságaival és munkacsoportjaival megtartott számos, legutóbb 2011. június
22-én szervezett megbeszélés. Valamennyi csoport, és különösen az aktív és
előkészület alatt álló csoportosulások üzenete egyértelmű volt: az
eszköz hasznos és a benne rejlő lehetőségek túlmutatnak a tőle
korábban elvárt funkciókon, azonban a csoportosulások működtetésére és
különösen létrehozására irányuló eljárások a kelleténél bonyolultabbak és több
bizonytalanságot hordoznak. Bár a Régiók Bizottsága 2011 januárjában
elfogadott véleményében[4]
arra tett javaslatot, hogy pénzügyi és egyéb ösztönzőket lehetne
alkalmazni a csoportosulások megalakításának ösztönzése érdekében és néhány
aktívan működő csoportosulás egyetértett ezzel, a Bizottság véleménye
az, hogy a csoportosuláshoz való csatlakozásnak az érintett felek szabad és
tárgyilagos döntésén kell alapulnia, az eszközben rejlő hasznosságon
túlmutató konkrét ösztönzők nélkül. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Az Európai Unió működéséről szóló
szerződés (EUMSZ) 175. cikke felkéri a Tanácsot, hogy a gazdasági,
társadalmi és területi kohézió elősegítése érdekében fogadjon el konkrét
intézkedéseket. A 209. és 212. cikk lehetővé teszi az
Európai Parlament és a Tanács számára, hogy harmadik országokkal – akár
fejlesztési, akár más célú – együttműködést lehetővé tevő
intézkedéseket fogadjanak el. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK Az EGTC-rendelet nem pénzügyi rendelet és
nincsenek költségvetési vonatkozásai az Unió vagy a tagállamok számára. Az
európai területi együttműködési csoportosulások helyi, regionális és
nemzeti forrásokból finanszírozhatók, és európai alapokból társfinanszírozott
fellépéseket hajthatnak végre. 5. A RENDELET TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Ez a módosító rendelet egyrészről olyan
változtatásokat tesz, amelyekkel az Európai Unió működéséről szóló
szerződés által bevezetett szóhasználat tiszteletben tartható,
másrészről pedig orvosolja a fent említett jelentésben megállapított
gyenge pontokat és potenciális javítandó területeket. A változtatások a tagságra, a csoportosulás
egyezményének és alapszabályának tartalmára, a csoportosulás céljára,
a nemzeti hatóságok általi jóváhagyás folyamatára, a foglalkoztatás
és közbeszerzés tekintetében irányadó jogra, a cselekményeikért
különböző pénzügyi felelősséget viselő tagokból álló
csoportosulásokkal kapcsolatos megközelítésre, valamint a kommunikációt
érintő átláthatóbb eljárásokra irányulnak. A módosító rendelet a tagságra vonatkozóan új
jogi alapokat hoz létre, hogy lehetővé tegye a nem-tagállam országok
régiói és intézményei számára, hogy a csoportosulás tagjaivá váljanak,
függetlenül attól, hogy a többi tag egy vagy több tagállamnak a jogalanya. A
magánjog hatálya alá tartozó intézmények tagságra való jogosultságának
feltételei is tisztázásra kerülnek. A módosítás átdefiniálja a csoportosulások
egyezményének és alapszabályának fogalmát, és hangsúlyozza a köztük lévő
különbséget a jóváhagyási eljárásban. A nemzeti hatóságok jóváhagyásának vagy
elutasításának kritériumai meghatározásra kerülnek, és a módosítás a kérelem
vizsgálatára rendelkezésre álló korlátozott időtartamra tesz javaslatot
(ez az egyetlen leggyakrabban hangoztatott panasz a már létező és a
megalapítani tervezett csoportosulások részéről). A módosító rendelet az Unió vívmányaival
összhangban javaslatot tesz a csoportosulás által foglalkoztatott
munkavállalókra vonatkozó adózási és társadalombiztosítási rendszerekre, amely
munkavállalók bármely tagállamban foglalkoztathatók, amelyeknek területén a
csoportosulás működik. Hasonló megközelítést javasol a közbeszerzési
szabályok vonatkozásában is. A pénzügyi felelősséget illetően
azokban az esetekben, amikor bizonyos helyi vagy regionális intézmények számára
nemzeti törvényeik előírják a korlátolt felelősséget, míg más
tagállamokban más helyi és regionális testületek számára a korlátlan
felelősséget írják elő, a módosító rendelet az európai kutatási
infrastruktúráért felelős konzorciumok (ERIC)[5] modelljét követő, biztosításalapú
megoldást javasol. Végezetül a tagállamoknak kötelesek lesznek
tájékoztatni a Bizottságot a módosított EGTC-rendelet végrehajtása érdekében
elfogadott rendelkezésekről, továbbá minden újonnan létrehozott
csoportosulásnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a céljáról és tagjairól a
Hivatalos Lapban (C sorozat) történő közzététel céljából. 2011/0272 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az európai területi együttműködési
csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletnek („EGTC-rendelet”) a csoportosulások létrehozásának és
működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása
tekintetében történő módosításáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 209. cikke (1)
bekezdésével és 212. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 175.
cikke harmadik albekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[6], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
Az európai területi együttműködési
csoportosulásról (a továbbiakban: csoportosulás, illetve EGTC) szóló 2006.
július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] (a továbbiakban: EGTC-rendelet) 17. cikkének
megfelelően a Bizottság 2011. július 29-én elfogadta a „A Bizottság
jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az európai területi
együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendelet alkalmazása”
című jelentést[9]. (2)
A Bizottság e jelentésben bejelentette, hogy az
EGTC-k létrehozásának és működtetésének elősegítésére az
EGTC-rendelet korlátozott számú módosítását, valamint egyes létező
rendelkezések tisztázását szándékozik javasolni. A javaslat célja, hogy az új
EGTC-k létrehozásának akadályait megszüntesse, miközben a létező
csoportosulások folytonosságát fenntartsa és a működésüket
elősegítse, ezzel lehetővé téve a csoportosulások elterjedtebb
alkalmazását, ami hozzájárhat a közintézmények közötti jobb
együttműködéshez és a jobb szakpolitikai összhanghoz anélkül, hogy a
nemzeti közigazgatásoknak vagy európai igazgatásnak további terhet jelentene. (3)
A csoportosulás létrehozásáról tagjainak és azok
nemzeti hatóságainak kell dönteniük, és nem merül fel automatikusan uniós
szintű jogi vagy pénzügyi előny nyújtásának kérdése. (4)
A Lisszaboni Szerződés a kohéziós politikát
kiegészítette a területi dimenzióval, és a „Közösség” elnevezés helyett az
„Unió” megnevezést alkalmazta. Az új szóhasználatot ezért át kell venni az
EGTC-rendeletbe. (5)
Az eddig megalakult csoportosulások kapcsán nyert
tapasztalatok azt mutatják, hogy az új jogi eszközt más európai szakpolitikák
végrehajtása érdekében megvalósított együttműködés esetében is
alkalmazzák. Az EGTC-k hatékonyságát és eredményességét az EGTC-k jellegének szélesítésével
fokozni kell. (6)
A csoportosulások természetüknél fogva egynél több
tagállamban működnek. Következésképpen, bár az EGTC-rendelet 2. cikkének
(1) bekezdése a módosítást megelőzően megengedi, hogy bizonyos
kérdésekben az alkalmazandó jogot az egyezmény vagy az alapszabály határozza
meg, és bár az ilyen meghatározás – az alkalmazandó jog e cikkben rögzített
hierarchiáján belül – előnyben részesíti azon tagállam nemzeti jogát,
amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye (bejegyzett
székhely) található, ezt a kérdést egyértelművé kell tenni. Az
alkalmazandó jogról szóló rendelkezéseket ugyanakkor ki kell terjeszteni a
csoportosulás aktusaira és tevékenységeire is. (7)
A különböző tagállamokban a helyi és
regionális intézmények eltérő státusza eredményeként előfordulhat,
hogy a határ egyik oldalán regionális, míg a másik oldalán nemzeti hatáskörrel
rendelkeznek, különösen a kisebb vagy központosított tagállamokban. Ebből
következően világossá kell tenni, hogy a tagállamon kívül nemzeti
hatóságok is a csoportosulás tagjaivá válhatnak. (8)
Miközben az EGTC-rendelet 3. cikke (1) bekezdésének
d) pontja megengedi, hogy a magánjog alapján létrehozott intézmények is
EGTC-taggá váljanak, feltéve, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és
a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési
eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[10] 1.
cikke (9) bekezdésének értelmében vett közjogi intézménynek minősülnek, az
EGTC-k a jövőben felhasználhatók általános gazdasági érdekű
közszolgáltatások vagy infrastruktúrák közös irányítására is. Ezért más
magánjogi vagy közjogi szereplők is a csoportosulás tagjává válhatnak. A
rendeletnek következésképpen ki kell terjednie a vízügyi, energiaipari,
közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési
eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[11] 2.
cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvállalkozásokra is. (9)
A Szerződés 175. cikkének harmadik albekezdése
nem irányozza elő az e rendelkezésen alapuló jogszabály hatályába harmadik
országokból származó jogalanyok bevonását. Az EGTC-rendelet nem zárta ki
kifejezetten annak lehetőségét, hogy harmadik országokból származó jogalanyok
az e rendelettel szerint megalakult csoportosulásokban részt vegyenek,
amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy a tagállamok és a harmadik
országok között kötött megállapodások azt megengedik. (10)
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamokon
belül részvételre jogosult hatóságokhoz vagy más intézményekhez hasonló,
harmadik országokból származó hatóságok és egyéb szervek bevonása végrehajtási
nehézségekhez vezetett. Ugyanakkor két vagy több tagállamból származó tagok
által létrehozott ilyen csoportosulásokba való bevonás az Unión belül és a
tagállamok között megvalósított együttműködés kiegészítő elemét
képezi csupán. Az ilyen részvételt ezért a Szerződésben foglalt
eltérő jogi alapra való hivatkozás nélkül egyértelművé kell tenni. (11)
Az európai területi együttműködést a kohéziós
politika keretében 1990 óta támogatják pénzügyi eszközök, és ebben az
összefüggésben a csupán egy tagország és egy harmadik ország közötti
együttműködés mindig is korlátozott számú esetben volt lehetséges. Következésképpen,
az EGTC-t mint jogi eszközt meg kell nyitni az együttműködésre is. (12)
Tekintettel arra, hogy a 2014 és 2020 közötti
időszakban külön többlet-előirányzat lesz az Unió legkülső
régióival folytatott együttműködésre, a Szerződés II. mellékletében
felsorolt tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: tengerentúli
területek) hatóságait és intézményeit is be kell vonni az együttműködésbe
a harmadik országok hatóságai és intézményei mellett. Ezt az
együttműködést a Szerződés 203. cikke teszi lehetővé. (13)
Az EGTC-rendelet különbséget tett a megalakítandó
EGTC alkotóelemeit lefektető egyezmény és a végrehajtási elemeket
meghatározó alapszabály között. Az alapszabálynak is tartalmaznia kellett
azonban az egyezmény összes rendelkezését. Ezért egyértelművé kell tenni,
hogy az egyezmény és az alapszabály különálló dokumentumok és – bár
mindkettőt meg kell küldeni a tagállamok számára – a jóváhagyási
eljárásnak az egyezményre kell korlátozódnia. Továbbá, bizonyos elemeket,
amelyeket jelenleg az alapszabály tartalmaz, inkább az egyezménynek kellene
magában foglalnia. (14)
A csoportosulások létrehozása kapcsán szerzett
tapasztalat azt mutatja, hogy ritkán tartották be a tagállam számára a
jóváhagyásra előírt három hónapos időtartamot. Ezt az időszakot
ezért meg kell hosszabbítani hat hónapra. Másrészről, ezen időtartam
letelte után a jogi biztonság megteremtése érdekében az egyezményt
hallgatólagos beleegyezéssel jóváhagyottnak kell tekinteni. Bár a tagállamok
nemzeti szabályokat alkalmazhatnak az ilyen jóváhagyásra vonatkozó eljárás
tekintetében, vagy egyedi szabályokat alkothatnak az EGTC-rendelet
végrehajtására hozott nemzeti szabályok keretében, a hat hónapos időszak
eltelte után a hallgatólagos beleegyezésre vonatkozó rendelkezéstől való
eltéréseket ki kell zárni. (15)
Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamoknak
jóvá kell hagyniuk az egyezményt, kivéve, ha a tagállam a leendő tag
részvételét az EGTC-rendelet rendelkezéseivel, a csoportosulás
egyezmény-tervezetében rögzített tevékenységeire vonatkozó uniós jog más rendelkezéseivel,
vagy a leendő tag hatáskörére vonatkozó nemzeti anyagi jog
rendelkezéseivel ellentétesnek ítéli meg, vagy ha a részvétel az adott tagállam
közérdeke szempontjából nem indokolt, mindazonáltal a vizsgálat köréből ki
kell zárni az EGTC-rendelet által előirányzott szabályoktól eltérő
vagy szigorúbb szabályokat előíró nemzeti jogszabályt. (16)
Mivel az EGTC-rendelet nem alkalmazható harmadik
országokban vagy tengerentúli területeken, elő kell írni, hogy azon
tagállamnak, amelyben a létrehozni kívánt csoportosulás létesítő okirat
szerinti székhelye lesz, a törvényei szerint létrehozott leendő tagok
részvételének jóváhagyása során biztosítania kell, hogy a harmadik országok
vagy tengerentúli területek az EGTC-rendeletben szereplőkkel egyenértékű,
vagy nemzetközi megállapodásokkal, különösen az Európa Tanács vívmányaival
összhangban lévő feltételeket és eljárásokat alkalmazzanak.
Rögzítendő az is, hogy több tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy
tengerentúli terület bevonása esetén elegendőnek kell lennie, ha a szóban
forgó harmadik ország vagy tengerentúli terület és az egyik résztvevő
tagállam között ilyen megállapodást kötöttek. (17)
Egy már létező csoportosuláshoz további tagok
csatlakozásának bátorítása érdekében egyszerűsíteni kell az egyezmények
ilyen esetekben történő módosításának eljárását. Az ilyen módosításokat
ezért nem kell minden résztvevő tagállamhoz bejelenteni, hanem csak ahhoz
a tagállamhoz, amelynek nemzeti törvényei szerint az új leendő tagot
alapították. Ez az egyszerűsítés ugyanakkor nem alkalmazandó abban az
esetben, ha a leendő új tag harmadik országból vagy tengerentúli
területről származik, azért, hogy valamennyi résztvevő tagállamnak
lehetősége legyen annak ellenőrzésére, hogy a csatlakozás összhangban
van-e a közérdekkel. (18)
Mivel az alapszabály nem fogja tartalmazni az
egyezmény valamennyi rendelkezését, mind az egyezményt, mind az alapszabályt be
kell jegyeztetni és/vagy közzé kell tenni. Az átláthatóság érdekében továbbá a
csoportosulás megalakítására vonatkozó határozatról szóló közleményt közzé kell
tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Az egységesség
érdekében a közleményt közös sablon alapján kell megszövegezni. (19)
A csoportosulások célját ki kell bővíteni,
hogy kiterjedjen általánosságban a területi együttműködés lehetővé
tételére és elősegítésére, beleértve a stratégiai tervezést, valamint a
regionális és helyi ügyek kezelését a kohéziós politikával és más uniós szakpolitikákkal
összhangban, hozzájárulva ezáltal az Európa 2020 stratégia vagy más
makroregionális stratégiák végrehajtásához. Egyértelművé kell tenni
továbbá, hogy a csoportosulás hatékony működéséhez szükséges adott
hatáskört a képviselt tagállamok mindegyikében legalább egy tagnak képviselnie
kell. (20)
Ebben az összefüggésben meg kell erősíteni,
hogy ennek az eszköznek nem célja az Európa Tanács vívmányai által nyújtott
keretek megkerülése, amelyek különböző lehetőségeket és kereteket
biztosítanak a helyi és regionális hatóságok határokon átnyúló
együttműködéséhez, beleértve a közelmúltban létrehozott euroregionális
együttműködési csoportosulásokat[12],
és az sem, hogy olyan konkrét közös szabályokat határozzon meg, amelyek az Unió
egészében egyetemesen szabályoznák e tevékenységeket. (21)
Mind a csoportosulás konkrét feladatait, mind a
tagállamok azon lehetőségét, hogy korlátozhatják azon feladatok körét,
amelyet a csoportosulások az Unió pénzügyi hozzájárulása nélkül végezhetnek,
össze kell hangolni a strukturális alapokra a 2014–2020 időszakban
irányadó rendelkezésekkel. (22)
Bár a rendelet kimondja, hogy a feladatok nem
érintik – többek között – a „szabályozói hatáskörök”-et (ennek különböző
joghatásai lehetnének a különböző tagállamokban), mindazonáltal rögzíteni
kell, hogy az EGTC közgyűlése meghatározhatja a csoportosulás által kezelt
infrastruktúra használatának feltételeit és kondícióit, beleértve a
felhasználók által fizetendő tarifákat és díjakat is. (23)
A csoportosulások harmadik országokból vagy
tengerentúli területekről származó tagok előtti megnyitásának
következményeként elő kell írni, hogy az egyezménynek rendelkezéseket kell
tartalmaznia ezek bevonásának rendjére vonatkozóan. (24)
Meg kell határozni, hogy az egyezménynek nem csupán
meg kell ismételnie általánosságban az alkalmazandó jogra történő
hivatkozást, amint az már a 2. cikkben rögzítésre került, hanem fel kell
sorolnia az EGTC-re mint jogi személyre vagy tevékenységeire alkalmazandó
konkrét uniós vagy nemzeti szabályokat. Rögzíteni kell továbbá, hogy ezek a nemzeti
jogszabályok és szabályok lehetnek azon tagállam jogszabályai és szabályai,
ahol a csoportosulás alapszabály szerinti szervei hatáskörüket gyakorolják,
különösen abban az esetben, ha az igazgató felelőssége alatt dolgozó
munkavállalók más tagállamban fejtik ki tevékenységüket, mint amely tagállamban
a csoportosulás székhelyét bejegyezték, vagy ahol az EGTC tevékenységeit végzi,
beleértve azokat az eseteket is, amikor a csoportosulás általános gazdasági
érdekű közszolgáltatásokat vagy infrastruktúrákat kezel. (25)
Ez a rendelet nem terjed ki az EGTC-k által a
határokon átnyúló beszerzésekkel kapcsolatban tapasztalt problémákra. (26)
Egyértelművé kell tenni, hogy, tekintettel e
kérdés fontosságára, nem az alapszabálynak, hanem az egyezménynek kell
tartalmaznia az EGTC munkavállalóira alkalmazandó jogot és szabályokat,
valamint a személyzeti irányításra és a személyfelvételi eljárásokra irányadó
alapelveket. Több alternatívának kell az EGTC-k rendelkezésére állnia.
Ugyanakkor a személyzeti irányítás és személyfelvételi eljárások konkrét
rendjét az alapszabályban kell meghatározni. (27)
A tagállamoknak még jobban ki kell használniuk a
szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i
883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] 16. cikke értelmében előirányzott
lehetőségeket, hogy közös megállapodással az említett rendelet 11–15.
cikkei (Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása) alóli kivételekről
rendelkezzenek bizonyos személyek vagy személyek bizonyos csoportjainak érdekében,
és az EGTC-k személyzetét a személyek ilyen csoportjába tartozónak tekintsék. (28)
Egyértelművé kell tenni, hogy, tekintettel e
kérdés fontosságára, nem az alapszabálynak, hanem az egyezménynek kell kitérnie
a tagok felelősségének kérdéseire abban az esetben, ha a csoportosulás
korlátolt felelősséggel rendelkezik. (29)
Az egyrészről a közpénzekkel való gazdálkodás
ellenőrzésére, másrészről az csoportosulás könyvvizsgálatára
vonatkozó különböző rendelkezéseket egyértelművé kell tenni. (30)
Rögzíteni kell, hogy abban azt esetben, ha a
csoportosulás kizárólagos célkitűzése az ERFA által támogatott
együttműködési program, vagy annak egy részének az irányítása, vagy abban
az esetben, amikor az EGTC régiók közötti együttműködésre, vagy
hálózatépítésre irányul, nem szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy
milyen területen hajthatja végre a csoportosulás a feladatait. Az előbbi
esetben a terület a vonatkozó együttműködési programban kerül
meghatározásra (és módosításra). Az utóbbi esetben – bár az esetek többségében
nem anyagi természetű tevékenységekről van szó – az ilyen
tájékoztatás előírása hátráltatná új tagoknak a régiók közötti
együttműködéshez vagy hálózatokhoz történő csatlakozását. (31)
A korlátolt felelősséggel rendelkező
tagokból álló EGTC-ket világosabban meg kell különböztetni azon
csoportosulásoktól, amelyek tagjainak felelőssége korlátlan. Továbbá, hogy
lehetővé váljon a korlátolt felelősségű tagokból álló
csoportosulások számára, hogy esetleg adósságok létrejöttével járó
tevékenységeket hajtsanak végre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni,
hogy ilyen csoportosulások számára előírják megfelelő biztosítás
megkötésének kötelezettségét a tevékenységükkel járó kockázatok fedezése
céljából. (32)
Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok
tájékoztatják a Bizottságot az általuk az EGTC-rendelet végrehajtása érdekében
elfogadott bármely rendelkezésről, és megküldik ezeket a rendelkezéseket,
valamint azok módosításait. A Bizottság, a tagállamok és a Régiók Bizottsága
közötti tájékoztatás és koordináció javítása érdekében rögzíteni kell, hogy a
Bizottság továbbítja ezeket a rendelkezéseket a tagállamokhoz és a Régiók
Bizottságához. A Régiók Bizottsága létrehozott egy EGTC-platformot, amely
lehetővé teszi valamennyi érdekelt fél számára, hogy tapasztalataikat és
jó gyakorlataikat kicseréljék, javítsák a kommunikációt a csoportosulások
előtt álló lehetőségekről és kihívásokról, elősegítve az
EGTC-k létrehozása kapcsán nyert tapasztalatok területi szintű cseréjét és
a területi együttműködéssel kapcsolatban kialakított legjobb
gyakorlatokról a tudás megosztását. (33)
A következő jelentés benyújtására új
határidőt kell meghatározni. Összhangban azzal, hogy a Bizottság el kíván
mozdulni a tényeken alapuló döntéshozatal irányába, ennek a jelentésnek a
főbb értékelési kérdésekkel kell foglalkoznia, többek között a
hatásossággal, a hatékonysággal, az európai hozzáadott értékkel, a
relevanciával és a fenntarthatósággal. Azt is rögzíteni kell, hogy tekintettel
a Szerződés 307. cikkének első albekezdésére, ezt a jelentést meg
kell küldeni a Régiók Bizottságának is. (34)
Egyértelművé kell tenni, hogy a már
létező csoportosulások nem kötelesek egyezményüket és alapszabályukat az
EGTC-rendelet módosításaihoz igazítani. (35)
Meg kell határozni azt is, milyen szabályok szerint
kell jóváhagyni azokat a csoportosulásokat, amelyek tekintetében a jóváhagyási
eljárás már a jelen rendelet alkalmazása előtt megkezdődött. (36)
Annak érdekében, hogy a jelen rendelet
végrehajtását szolgáló meglévő nemzeti szabályok átalakítása megtörténjen
mielőtt az európai területi együttműködési cél értelmében a
programokat be kell nyújtani a Bizottságnak, e rendelet alkalmazása kezdő
napjának a hatálybalépés napját követő hat hónap elteltét követő
napnak kell lennie. (37)
Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen az
EGTC jogi eszköz javítását a tagállamok nem tudják kellőképpen
megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az
Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás
elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben megállapított
arányosság elvének megfelelően e rendelet nem haladja meg az említett
célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, mivel az egyes tagállamok
jogrendjével összhangban az EGTC létrehozása önkéntes, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1082/2006/EK rendelet a következőképpen
módosul: 1. Az 1. cikk a következőképpen
módosul: a) Az (1) és (2) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(1) „Európai területi együttműködési
csoportosulás” (a továbbiakban: csoportosulás vagy EGTC) hozható létre az Unió
területén, az e rendeletben meghatározott feltételek és szabályok szerint. (2) A csoportosulás célja, hogy a gazdasági,
társadalmi és területi kohézió megerősítésének céljából a 3. cikk (1)
bekezdésében meghatározottak szerint tagjai között lehetővé tegye és
előmozdítsa a területi együttműködést, ideértve egy vagy több,
határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést.” b) A cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki: „(5) A csoportosulás bejegyzett székhelyének olyan
tagállamban kell lennie, amelynek törvényei szerint hozták létre legalább az
egyik tagot.” 2. A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a
következő szöveg lép: „(1) A csoportosulást és a csoportosulás
aktusait és tevékenységeit a következők szabályozzák: a) e rendelet, valamint adott esetben az
csoportosulások tevékenységeire vonatkozó más uniós jogszabályok; b) amennyiben e rendelet kifejezetten
megengedi, a 8. cikkben említett egyezmény rendelkezései; c) az e rendelet rendelkezései által nem,
vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon tagállam jogszabályai,
amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található,
vagy amennyiben e rendelet megengedi, azon tagállam törvényei, amelyben az
alapszabály szerinti szervek hatáskörüket gyakorolják, vagy amelyben a
csoportosulás tevékenységeit folytatja. Az EGTC-t az alkalmazandó jog meghatározása
szempontjából azon tagállam jogalanyának kell tekinteni, amelyben a bejegyzett
székhelye van.” 3. A 3. cikk (1) és (2) bekezdésének
helyébe a következő szöveg lép: „(1) A következők válhatnak EGTC-tagokká: a) tagállamok vagy nemzeti szintű hatóságok; b) regionális hatóságok; c) helyi hatóságok; d) a 2004/17/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv[14] 2.
cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvállalkozások vagy a
2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] 1. cikkének (9) bekezdése értelmében vett
közjogi intézmények; e) harmadik országok vagy tengerentúli
területek nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai, vagy a harmadik országok
vagy területek d) pontban említett közjogi intézményekkel vagy közvállalkozásokkal
egyenértékű közjogi intézményei vagy közvállalkozásai, a 3a. cikk (1)
bekezdésében meghatározott feltételek mellett.” b) A (2) bekezdés helyébe a következő
szöveg lép: „(2) A csoportosulás olyan tagokból áll, amelyek
legalább két tagállam területén helyezkednek el, kivéve azokat az eseteket,
amelyekről a 3a. cikk (2) bekezdése rendelkezik.” 4. A rendelet az alábbi 3a. cikkel
egészül ki: „3a.
cikk
Tagok csatlakozása harmadik országokból vagy tengerentúli területekről (1) A 4. cikk (3a) bekezdése értelmében a
csoportosulás legalább két tagállam és egy vagy több harmadik ország, vagy egy
vagy több harmadik terület területén található tagokból állhat, amennyiben az
érintett tagállamok és harmadik országok vagy területek közösen területi
együttműködési fellépéseket hajtanak végre vagy az Unió által támogatott
programokat valósítanak meg. (2) A csoportosulás állhat olyan tagokból,
amelyek csak egy tagállam területén és egy harmadik ország vagy tengerentúli
terület területén találhatók, amennyiben az adott tagállam az ilyen
csoportosulást a harmadik országgal vagy tengerentúli területtel megvalósuló
területi együttműködése vagy kétoldalú kapcsolatai szempontjából
összeegyeztethetőnek tartja.” 5. Az 4. cikk a következőképpen
módosul: a) A (3) bekezdés helyébe a következő
szöveg lép: „(3) A leendő tag által a (2) bekezdés
értelmében küldött értesítést követően az érintett tagállam jogrendjének
figyelembevételével jóváhagyja az egyezményt és a leendő tag részvételét a
csoportosulásban, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy e részvétel nem felel meg e
rendeletnek, a csoportosulás tevékenységeire vonatkozó más uniós
jogszabályoknak, vagy a leendő tag hatáskörére vonatkozó nemzeti jognak,
vagy e részvétel nem indokolt az adott tagállam közérdeke alapján. Ilyen esetben
a tagállamnak meg kell indokolnia a hozzájárulás megtagadását, vagy javaslatot
kell tennie az egyezményben szükséges módosításokra, hogy lehetővé tegye a
leendő tag részvételét. A tagállamnak a (2) bekezdés értelmében a kérelem
kézhezvételétől számított hat hónapon belül döntést kell hoznia.
Amennyiben az érintett tagállam a meghatározott határidőn belül nem
válaszol a kérelemre, az egyezményt jóváhagyottnak kell tekinteni. A leendő tag csoportosulásban való
részvételére vonatkozó döntés meghozatala során a tagállamok alkalmazhatják
saját nemzeti szabályaikat.” b) A cikk az alábbi (3a) bekezdéssel egészül
ki: „(3a) Olyan csoportosulás esetében, amelynek
leendő tagjai között vannak harmadik országokból vagy tengerentúli
területekről származó tagok is, azon tagállam, amelynek területén a
csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye lesz, biztosítja, hogy a
3a. cikkben foglalt feltételek teljesüljenek, és hogy azon harmadik ország vagy
tagállam, amelynek törvényei szerint tengerentúli területet létrehoztak, az e
rendeletben foglalt feltételekkel és eljárásokkal egyenértékű feltételek
és eljárások szerint, vagy legalább egy olyan tagállam, amelynek törvényei
szerint a leendő tagot alapították, valamint a harmadik ország vagy
tengerentúli terület között kötött megállapodás szerint jóváhagyja a
leendő tag részvételét. E cikk (3) bekezdését is alkalmazni kell.” c) Az (5) és (6) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(5) A tagok megállapodnak a 8. cikkben
említett egyezményről és biztosítják, hogy az egyezmény összhangban álljon
a jóváhagyással vagy a tagállamok által az e cikk (3) bekezdése szerint
javasolt módosításokkal. (6) A csoportosulás értesíti az egyezmény vagy
az alapszabály bármely módosításáról azon tagállamokat, amelyek törvényei
szerint a tagokat alapították. Az egyezmény bármely módosítását a tagállamok az e
cikkben foglalt eljárással hagyják jóvá. Abban az esetben azonban, ha egy már létező
csoportosuláshoz olyan tagállamból származó tag csatlakozik, amely már
jóváhagyta az egyezményt, a csatlakozást csak annak a tagállamnak kell
jóváhagynia, amelynek törvényei szerint az új tagot alapították. E cikk (3)
bekezdését is alkalmazni kell. Abban az esetben, ha már létező
csoportosuláshoz egy harmadik országból vagy területről származó új tag
csatlakozik, a csatlakozást minden olyan tagállamnak jóvá kell hagynia, amely
már jóváhagyta az egyezményt. E cikk (3a) bekezdését is alkalmazni kell.” 6. Az 5. cikk helyébe a következő
szöveg lép: „5. cikk
Jogi személyiség megszerzése és a Hivatalos Lapban való kihirdetés (1) Az egyezményt és az alapszabályt és azok
bármely későbbi módosítását az abban a tagállamban alkalmazandó nemzeti
jognak megfelelően kell bejegyezni vagy kihirdetni (vagy mindkettőt),
amelyben a csoportosulás a létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik.
A csoportosulás a bejegyzés vagy a kihirdetés napján – attól függően, hogy
melyik történik előbb – szerez jogi személyiséget. A tagok tájékoztatják
az érintett tagállamokat, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát az egyezmény
bejegyzéséről vagy kihirdetéséről. (2) A csoportosulás biztosítja, hogy az
egyezmény bejegyzését vagy kihirdetését követő tíz munkanapon belül az e
rendelet mellékletében foglalt sablon szerint készített kérelmet megküldi a
Bizottságnak. A Bizottság ezt követően továbbítja a kérelmet az Európai
Unió Kiadóhivatalához, hogy közleményt tegyen közzé, amelyben bejelentésre
kerül a csoportosulás létrehozatala, az e rendelet mellékletében foglalt
részletes információkkal együtt.” 7. A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a
következő szöveg lép: „(4) Az (1), (2) és (3) bekezdések
rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben valamely csoportosulásnak a 7. cikk
(3) bekezdésében említett feladatai az Unió által társfinanszírozott
fellépésekre is kiterjednek, az ilyen alapok ellenőrzésére vonatkozó
megfelelő jogszabályokat kell alkalmazni.” 8. A 7. cikk a következőképpen
módosul: a) A (2) és (3) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „(2) A csoportosulás a rábízott feladatok
határain belül köteles eljárni, amelyek a gazdasági, társadalmi és területi
kohézió megerősítését célzó területi együttműködés lehetővé
tételét és elősegítését képezik, és amelyeket a csoportosulás tagjai
határoznak meg úgy, hogy valamennyi feladatnak a csoportosulásban képviselt
valamennyi tagállamból legalább egy tag nemzeti joga szerinti hatáskörén belül
kell lennie. (3) A csoportosulások a tagjaik közötti
területi együttműködés keretén belül egyedi fellépéseket hajthatnak végre
az 1. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzésen belül, az Unió pénzügyi
hozzájárulásával vagy anélkül. A csoportosulások feladatai konkrétan az Európai
Unió – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap
és/vagy a Kohéziós Alap révén nyújtott – társfinanszírozásában, területi
együttműködésben megvalósuló programok, tevékenységek vagy azok egy
részének végrehajtására irányulhatnak. A tagállamok korlátozhatják a fellépések azon
körét, amelyeket a csoportosulások az Unió pénzügyi hozzájárulása nélkül
végezhetnek. A tagállamok azonban nem zárhatják ki e körből azon
fellépéseket, amelyekre az Unió 2014–2020 közötti időszakra elfogadott
kohéziós politikája értelmében a beruházási prioritások kiterjednek.” b) A (4) bekezdés az alábbi albekezdéssel
egészül ki: „A csoportosulásnak a 10. cikk (1) bekezdésének a)
pontjában említett közgyűlése azonban meghatározhatja a csoportosulás
által kezelt infrastruktúra használatának feltételeit és kondícióit, beleértve
a felhasználók által fizetendő tarifákat és díjakat is.” 9. A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a
következő szöveg lép: „(2) Az egyezménynek meg kell határoznia az
alábbiakat: a) a csoportosulás neve és létesítő
okirat szerinti székhelye; b) annak a területnek a kiterjedése, amelyen
a csoportosulás feladatokat végezhet; c) a csoportosulás célkitűzése és
feladatai; d) a csoportosulás időtartama, és a
megszűnésére vonatkozó feltételek; e) a csoportosulás tagjainak jegyzéke; f) az egyezmény értelmezésére és
végrehajtására vonatkozó konkrét uniós vagy nemzeti jog; g) adott esetben a harmadik országokból
vagy tengerentúli területekről származó tagok bevonására vonatkozó
megállapodások; h) a csoportosulás tevékenységeire
alkalmazandó konkrét uniós vagy nemzeti jog, ez utóbbi lehet azon tagállam
joga, ahol a csoportosulás alapszabály szerinti szervei hatáskörüket
gyakorolják, vagy ahol a csoportosulás tevékenységeit végzi; i) a csoportosulás munkavállalóira
alkalmazandó szabályok, valamint a személyzeti ügyek irányításával és a
személyfelvételi eljárásokkal kapcsolatos megállapodásokra irányadó alapelvek; j) a korlátolt felelősségű
csoportosulások esetében a tagok felelősségére vonatkozó megállapodások a
12. cikk (3) bekezdése értelmében; k) a kölcsönös elismerésre vonatkozó
megfelelő megállapodások, beleértve az állami pénzeszközökkel való
gazdálkodás pénzügyi ellenőrzését szolgáló kölcsönös elismerést is; és l) az egyezmény módosítására vonatkozó
eljárások, amelyeknek meg kell felelniük a 4. és 5. cikkben foglalt
kötelezettségeknek. Abban az esetben azonban, ha a csoportosulás csak
az Európai Unió kohéziós politikája keretében megvalósuló együttműködési
programot vagy annak egy részét irányítja, vagy ha a csoportosulás
működése régiók közötti együttműködésre vagy hálózatokra irányul, a
b) pontban foglalt információ megadása nem szükséges. Az i. pontban említett, a csoportosulás
személyzetére vonatkozó szabályok a következők: a) azon tagállam szabályai, ahol a
csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található; b) azon tagállam szabályai, ahol a
csoportosulás személyzete ténylegesen kifejti működését; vagy c) azon tagállam szabályai, amelynek a
személyzet tagja az állampolgára. A személyzet ugyanazon helyszínen dolgozó
valamennyi tagját megillető egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az
adott tagállam nemzeti – közjogi vagy magánjogi – törvényeit és szabályait a
csoportosulás az általa meghatározott további eseti szabályokkal egészítheti
ki.” 10. A 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a
következő szöveg lép: „(2) A csoportosulás alapszabálya legalább az
alábbiakat tartalmazza: a) a csoportosulás szerveinek
működésére és hatáskörére vonatkozó rendelkezések, valamint a tagok
képviselőinek száma az érintett szervekben; b) a csoportosulás döntéshozatali eljárásai; c) a munkanyelv vagy munkanyelvek; d) a működési rend; e) a személyzeti ügyek irányításával és a
személyfelvételi eljárásokkal kapcsolatos konkrét eljárások; f) a tagok pénzügyi hozzájárulásának
szabályai; g) a csoportosulás minden egyes tagjának a
csoportosulás tekintetében alkalmazandó számviteli és költségvetési szabályai; h) a csoportosulás számláinak
könyvvizsgálatát végző független külső könyvvizsgáló megnevezése; i) a tagok pénzügyi felelősségére
vonatkozó rendelkezések a 12. cikk (2) bekezdése értelmében; és j) az alapszabály módosítására vonatkozó
eljárások, amelyeknek meg kell felelniük a 4. és 5. cikkben foglalt
kötelezettségeknek.” 11. A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a
következő szöveg lép: „(2) A pénzügyi kimutatások elkészítésére,
beleértve – amennyiben kötelező – a kísérő éves jelentést is,
valamint a pénzügyi kimutatások ellenőrzésére és közzétételére azon
tagállam törvényei az irányadók, amelyben a csoportosulás létesítő okirat
szerinti székhelye található.” 12. Az 12. cikk a következőképpen
módosul: a) Az (1) bekezdés az alábbi albekezdéssel
egészül ki: „A csoportosulás felelős az összes
adósságáért.” b) A (2) bekezdés helyébe a következő
szöveg lép: „(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme
nélkül, amennyiben a csoportosulás vagyona nem elegendő pénzügyi
kötelezettségei teljesítésére, a csoportosulás bármilyen jellegű
adósságáért a csoportosulás tagjai tartoznak felelősséggel, pénzügyi
hozzájárulásuk arányában. A pénzügyi hozzájárulás szabályait az alapszabály
tartalmazza. Az alapszabályban a tagok rögzíthetik, hogy adott
csoportosulásbeli tagságuk megszűnése után is felelősséget vállalnak
azokra a kötelezettségekre, amelyek tagságuk ideje alatt a csoportosulás
tevékenységei nyomán keletkeztek. (2a) Ha a csoportosulás legalább egy tagjának
felelőssége azon nemzeti jog következtében korlátolt vagy kizárt, amelynek
alapján létrehozták, az egyezményben a többi tag is korlátozhatja
felelősségét. Annak a csoportosulásnak a megnevezésében,
amelynek tagjai korlátolt felelősséggel rendelkeznek, fel kell tüntetni a
„korlátolt” szót. A korlátolt felelősségű tagokból álló
csoportosulás egyezményét, alapszabályát és pénzügyi kimutatásait legalább
olyan mértékben közzé kell tenni, mint a csoportosulás létesítő okirat
szerinti székhelye szerinti tagállamban alapított, korlátolt
felelősségű tagokból álló, más jogalanyok egyezményét, alapszabályát
és pénzügyi kimutatásait. A korlátolt felelősségű tagokból álló
csoportosulások esetében a tagállamok előírhatják a csoportosulás számára
megfelelő biztosítás megkötésének kötelezettségét a tevékenységeivel járó
kockázatok fedezése céljából.” 13. A 15. cikk (2) bekezdésének első
albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Amennyiben e rendelet másként nem
rendelkezik, a joghatóságról szóló uniós jogszabályokat kell alkalmazni a
csoportosulást érintő jogvitákban. Bármely olyan esetben, amelyre az
említett uniós jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat, a jogvita
rendezésére illetékes bíróságok annak a tagállamnak a bíróságai, amelyben a
csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.” 14. A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a
következő szöveg lép: „(1) A tagállamok meghozzák az e rendelet
hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Amennyiben valamely tagállam nemzeti joga
megköveteli, a tagállam összeállíthat egy átfogó jegyzéket, amely tartalmazza a
csoportosulás adott tagállam joga alapján létrejött tagjainak az e tagállamban
a 3. cikk (1) bekezdése szerinti területi együttműködést illetően már
létező feladatait. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az e cikk
értelmében elfogadott bármely rendelkezésről és benyújtja ezeket a
rendelkezéseket és azok módosításait. A Bizottság ezt követően a
rendelkezések megküldésével tájékoztatja a többi tagállamot és a Régiók
Bizottságát.” 15. Az 17. cikk helyébe a következő
szöveg lép: „A Bizottság 2018 közepéig benyújt az Európai
Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának egy jelentést a rendelet
alkalmazásáról, hatásosságáról, hatékonyságáról, relevanciájáról, az európai
hozzáadott értékről és az egyszerűsítési lehetőségekről. Az értékelő jelentéseknek a Bizottság által a
18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal elfogadott mutatókon
kell alapulniuk.” 16. A rendelet az alábbi 18. cikkel
egészül ki: „18.
cikk
A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság az e cikkben meghatározott
feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadására. (2) Az e rendeletben említett felhatalmazás a
rendelet hatálybalépésétől kezdődően határozatlan időre
szól. (3) A 17. cikkben említett felhatalmazást az
Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az
abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt
későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már
hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi
aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti
arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak
akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az
Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha a fenti
határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a
Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai
Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett határidő
2 hónappal meghosszabbodik. Ha ezen időszak lejártakor sem az Európai
Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi
aktussal szemben, akkor azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos
Lapjában és az aktus a benne megjelölt időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ezen
időtartam lejárta előtt is kihirdethető az Európai Unió
Hivatalos Lapjában és hatályba léphet, ha mind az Európai Parlament, mind a
Tanács értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy nem emel kifogást. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást
emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép
hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson
alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.” 2. cikk
Átmeneti rendelkezések (1) Az e rendelet hatálybalépését
megelőzően létrejött csoportosulások nem kötelesek egyezményüket és
alapszabályukat a módosított rendelet rendelkezéseihez igazítani. (2) Azon csoportosulások
bejegyzése és/vagy kihirdetése, amelyek esetében a 4. cikk szerinti eljárás e
rendelet alkalmazásának kezdete előtt megkezdődött, és amelyek
esetében csak az 5. cikk szerinti bejegyzés és/vagy kihirdetés nem történt még
meg, az 1082/2006/EK rendelet módosítás előtti rendelkezései szerint
történik. (3) Azon csoportosulások
jóváhagyása, amelyek esetében a 4. cikk szerinti eljárás az e rendelet
alkalmazásának kezdetét megelőző több mint hat hónappal
megkezdődött, az 1082/2006/EK rendelet módosítás előtti rendelkezései
szerint történik. (4) A (2) és (3) bekezdés
szerinti csoportosulásoktól eltérő csoportosulások jóváhagyása, amelyek
esetében a 4. cikk szerinti eljárás e rendelet alkalmazásának kezdete
előtt megkezdődött, az 1082/2006/EK rendelet e rendelettel módosított
rendelkezései szerint történik. 3. cikk
Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba. A rendeletet [Please
Publications Office fill in with the date of six months from the date of the
entry into force]-tól/-től kell alkalmazni. A tagállamok legkésőbb [Please Publications Office fill in with the date of
six months from the date of the entry into force.]-ig megküldik
nemzeti rendelkezéseiknek az 1082/2006/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése
szerint elfogadott szükséges módosításait. 4. cikk Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, [...]-án/-én az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök MELLÉKLET Sablon
az 5. cikk (2) bekezdése alapján benyújtandó információkhoz EURÓPAI
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS (EGTC)
LÉTREHOZÁSA Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i
1082/2006/EK rendelete (HL L 210, 2006.7.31., 219. o.) Annak a
csoportosulásnak a megnevezésében, amelynek tagjai korlátolt felelősséggel
rendelkeznek, fel kell tüntetni a „korlátolt” szót (12. cikk (2) bekezdés). A csillag* jel
kötelezően kitöltendő mezőket jelöl. I.1) Név, Cím és Kapcsolattartási pont(ok) Bejegyzett név*: Létesítő okirat szerinti székhely*: Város*: || Postai irányítószám: || Ország*: Kapcsolattartási pont(ok): Kinek a kezéhez: || Telefonszám: E-mail: || Fax: Internetcím(ek) (ha van) I.2)
A CSOPORTOSULÁS IDŐTARTAMA*: A Csoportosulás időtartama: határozatlan ideig időpontig: // // (nn/hh/éééé) Bejegyezés/kihirdetés kelte: // // (nn/hh/éééé) II. Célkitűzések* ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ NUTS-kód: NUTS-kód: NUTS-kód: NUTS-kód: iii. TOVÁBBI ADATOK
A CSOPORTOSULÁS MEGNEVEZÉSÉRŐL (ha alkalmazandó) Megnevezés az alábbi nyelven (a megfelelő ország bejelölése) BE BG CZ DK DE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK Más: _____ Teljes név (ha alkalmazandó):__________________________________________________________________ Rövidített név (ha alkalmazandó):__________________________________________________________________ ------------------------------------A
III. rész annyiszor használható, ahányszor
szükséges---------------------------------- IV. Tagok* IV. 1) A Csoportosulásban résztvevő tagok száma*: IV.2) Információ tagról* Hivatalos név*: Postai cím: Város: || Postai irányítószám: || Ország*: Kapcsolattartási pont(ok): Kinek a kezéhez: || Telefonszám: E-mail: || Fax: Internetcím(ek) (ha van) A tag típusa*: Tagállam Nemzeti hatóság Regionális hatóság Helyi hatóság Közjogi intézmény Közvállalkozás Az alábbiak társulása: · Tagállam(ok) Összesen:* · Nemzeti hatóság(ok) Összesen:* · Regionális hatóság(ok) Összesen:* · - Helyi hatóság(ok) Összesen:* · Közjogi intézmény(ek) Összesen:* · Közvállalkozás(ok) Összesen:* Harmadik ország vagy tengerentúli terület ----------------------------------A
IV.2. rész annyiszor használható, ahányszor
szükséges---------------------------------- V. További információk (ha alkalmazandó) ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ vi.
Ezen értesítés feladásának napja: // (nn/hh/éééé) [1] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló
1082/2006/EK rendelet alkalmazása. COM(2011) 462 végleges, 2011.7.29. [2] http://portal.cor.europa.eu/egtc/en-US/Pages/welcome.aspx [3] Az eredmények „A Régiók
Bizottságának a közös konzultációból levont következtetései: Az európai
területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendelet
felülvizsgálata” című dokumentumban kerültek közzétételre. Régiók
Bizottsága, 2010.
http://www.cor.europa.eu/COR_cms/ui/ViewDocument.aspx?contentid=366960dd-3c03-4efa-9230-665455fa6bb5 [4] A Régiók Bizottságának saját kezdeményezésére kialakított
véleménye az EGTC-rendelet felülvizsgálatának új perspektíváiról (CdR 100/2010
végleges), előadó: Alberto Núnez Feijóo. [5] Az európai kutatási infrastruktúráért felelős
konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló tanácsi rendelet (HL L
206., 2009.8.8., 1. o.) 14. cikkének (3) bekezdése a következőket írja
elő: „Amennyiben a tagok anyagi felelőssége nem korlátlan, az ERIC
megfelelő biztosítást köt az infrastruktúra kiépítésével és
működésével összefüggő különös kockázatok fedezésére.” [6] HL C, , . o. [7] HL C, , . o. [8] HL L 210., 2006.7.31., 19. o. [9] COM(2011) 462 végleges. [10] HL L 134., 2004.4.30., 114. o. [11] HL L 134., 2004.4.30., 1. o. [12] 3. jegyzőkönyv a Területi
Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről
szóló Keretegyezményhez az euroregionális együttműködési csoportosulások
(ECG-k) tárgyában, aláírásra megnyitva 2009. november 16-án. [13] HL L 200., 2004.6.7., 1. o. [14] HL L 134., 2004.4.30., 1. o. [15] HL L 134., 2004.4.30., 114. o.