52011PC0610

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („EGTC-rendelet”) a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról /* COM/2011/0610 végleges - 2011/0272 (COD) */


INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat a Bizottságra az 1082/2006/EK rendelet 17. cikke által rótt kötelezettség teljesítésének második részét képezi. A Bizottság 2011. július 29-én megküldte a rendelet alkalmazásáról szóló jelentést[1]. A jelentés meghatározta azokat a területeket, amelyeken javítás lehetséges, és e módosító rendelet tervezete magában foglalja azokat a konkrét változtatásokat, amelyek e javításokat érintik.

A változtatások mögött meghúzódó filozófia három kulcsszóban határozható meg: folytonosság, átláthatóság, rugalmasság.

– Folytonosság: mert az európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) alaptermészete nem változik és a már létező csoportosulásoknak nem kell változtatni alapszabályukon vagy működésük módján;

– Átláthatóság: mert a rendelet azért kerül módosításra, hogy a) figyelembe vegye a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit; b) egyszerűsítsen és egyértelművé tegyen bizonyos szempontokat, amelyekről megállapítást nyert, hogy zavart okoznak, valamint c) nagyobb láthatóságot és kommunikációt biztosítson a csoportosulások alapításához és működéséhez.

– Rugalmasság: a csoportosulások tevékenységének kiterjesztése a területi együttműködés bármely szempontjára (tehát nem „elsődleges” feladatuk az ERFA által finanszírozott programok és projektek irányítása), valamint a jogi alap megteremtése harmadik országok hatóságainak és régióinak tagként való részvételére.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI

Ez a rendelet épít az érdekelt felekkel, köztük a tagállamokkal, a régiókkal és a már létező vagy megalakítani tervezett csoportosulások tagjaival folytatott széleskörű konzultációra. A csoportosulásokról történő információcsere érdekében „Platformot”[2] működtető Régiók Bizottsága különösen értékes partner volt ebben. A jelentés megállapításaihoz és e javaslatok tartalmának kialakításához hozzájáruló konkrét események közé tartoznak: a Régiók Bizottságával együttműködésben az EGTC eszköz működéséről és hozzáadott értékéről valamennyi érdekelt fél bevonásával folytatott széleskörű konzultáció[3], a 2011. január 27–28-án az európai területi együttműködési csoportosulásokról tartott európai konferencia, a magyar elnökség által 2011. március 21–23. között szervezett konferencia az EGTC-kről és a többszintű kormányzásról, továbbá az Európai Parlament bizottságaival és munkacsoportjaival megtartott számos, legutóbb 2011. június 22-én szervezett megbeszélés.

Valamennyi csoport, és különösen az aktív és előkészület alatt álló csoportosulások üzenete egyértelmű volt: az eszköz hasznos és a benne rejlő lehetőségek túlmutatnak a tőle korábban elvárt funkciókon, azonban a csoportosulások működtetésére és különösen létrehozására irányuló eljárások a kelleténél bonyolultabbak és több bizonytalanságot hordoznak.

Bár a Régiók Bizottsága 2011 januárjában elfogadott véleményében[4] arra tett javaslatot, hogy pénzügyi és egyéb ösztönzőket lehetne alkalmazni a csoportosulások megalakításának ösztönzése érdekében és néhány aktívan működő csoportosulás egyetértett ezzel, a Bizottság véleménye az, hogy a csoportosuláshoz való csatlakozásnak az érintett felek szabad és tárgyilagos döntésén kell alapulnia, az eszközben rejlő hasznosságon túlmutató konkrét ösztönzők nélkül.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikke felkéri a Tanácsot, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése érdekében fogadjon el konkrét intézkedéseket.

A 209. és 212. cikk lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy harmadik országokkal – akár fejlesztési, akár más célú – együttműködést lehetővé tevő intézkedéseket fogadjanak el.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK

Az EGTC-rendelet nem pénzügyi rendelet és nincsenek költségvetési vonatkozásai az Unió vagy a tagállamok számára. Az európai területi együttműködési csoportosulások helyi, regionális és nemzeti forrásokból finanszírozhatók, és európai alapokból társfinanszírozott fellépéseket hajthatnak végre.

5.           A RENDELET TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

Ez a módosító rendelet egyrészről olyan változtatásokat tesz, amelyekkel az Európai Unió működéséről szóló szerződés által bevezetett szóhasználat tiszteletben tartható, másrészről pedig orvosolja a fent említett jelentésben megállapított gyenge pontokat és potenciális javítandó területeket.

A változtatások a tagságra, a csoportosulás egyezményének és alapszabályának tartalmára, a csoportosulás céljára, a nemzeti hatóságok általi jóváhagyás folyamatára, a foglalkoztatás és közbeszerzés tekintetében irányadó jogra, a cselekményeikért különböző pénzügyi felelősséget viselő tagokból álló csoportosulásokkal kapcsolatos megközelítésre, valamint a kommunikációt érintő átláthatóbb eljárásokra irányulnak.

A módosító rendelet a tagságra vonatkozóan új jogi alapokat hoz létre, hogy lehetővé tegye a nem-tagállam országok régiói és intézményei számára, hogy a csoportosulás tagjaivá váljanak, függetlenül attól, hogy a többi tag egy vagy több tagállamnak a jogalanya. A magánjog hatálya alá tartozó intézmények tagságra való jogosultságának feltételei is tisztázásra kerülnek.

A módosítás átdefiniálja a csoportosulások egyezményének és alapszabályának fogalmát, és hangsúlyozza a köztük lévő különbséget a jóváhagyási eljárásban.

A nemzeti hatóságok jóváhagyásának vagy elutasításának kritériumai meghatározásra kerülnek, és a módosítás a kérelem vizsgálatára rendelkezésre álló korlátozott időtartamra tesz javaslatot (ez az egyetlen leggyakrabban hangoztatott panasz a már létező és a megalapítani tervezett csoportosulások részéről).

A módosító rendelet az Unió vívmányaival összhangban javaslatot tesz a csoportosulás által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó adózási és társadalombiztosítási rendszerekre, amely munkavállalók bármely tagállamban foglalkoztathatók, amelyeknek területén a csoportosulás működik. Hasonló megközelítést javasol a közbeszerzési szabályok vonatkozásában is.

A pénzügyi felelősséget illetően azokban az esetekben, amikor bizonyos helyi vagy regionális intézmények számára nemzeti törvényeik előírják a korlátolt felelősséget, míg más tagállamokban más helyi és regionális testületek számára a korlátlan felelősséget írják elő, a módosító rendelet az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumok (ERIC)[5] modelljét követő, biztosításalapú megoldást javasol.

Végezetül a tagállamoknak kötelesek lesznek tájékoztatni a Bizottságot a módosított EGTC-rendelet végrehajtása érdekében elfogadott rendelkezésekről, továbbá minden újonnan létrehozott csoportosulásnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a céljáról és tagjairól a Hivatalos Lapban (C sorozat) történő közzététel céljából.

2011/0272 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („EGTC-rendelet”) a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésével és 212. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 175. cikke harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[6],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az európai területi együttműködési csoportosulásról (a továbbiakban: csoportosulás, illetve EGTC) szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] (a továbbiakban: EGTC-rendelet) 17. cikkének megfelelően a Bizottság 2011. július 29-én elfogadta a „A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendelet alkalmazása” című jelentést[9].

(2) A Bizottság e jelentésben bejelentette, hogy az EGTC-k létrehozásának és működtetésének elősegítésére az EGTC-rendelet korlátozott számú módosítását, valamint egyes létező rendelkezések tisztázását szándékozik javasolni. A javaslat célja, hogy az új EGTC-k létrehozásának akadályait megszüntesse, miközben a létező csoportosulások folytonosságát fenntartsa és a működésüket elősegítse, ezzel lehetővé téve a csoportosulások elterjedtebb alkalmazását, ami hozzájárhat a közintézmények közötti jobb együttműködéshez és a jobb szakpolitikai összhanghoz anélkül, hogy a nemzeti közigazgatásoknak vagy európai igazgatásnak további terhet jelentene.

(3) A csoportosulás létrehozásáról tagjainak és azok nemzeti hatóságainak kell dönteniük, és nem merül fel automatikusan uniós szintű jogi vagy pénzügyi előny nyújtásának kérdése.

(4) A Lisszaboni Szerződés a kohéziós politikát kiegészítette a területi dimenzióval, és a „Közösség” elnevezés helyett az „Unió” megnevezést alkalmazta. Az új szóhasználatot ezért át kell venni az EGTC-rendeletbe.

(5) Az eddig megalakult csoportosulások kapcsán nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy az új jogi eszközt más európai szakpolitikák végrehajtása érdekében megvalósított együttműködés esetében is alkalmazzák. Az EGTC-k hatékonyságát és eredményességét az EGTC-k jellegének szélesítésével fokozni kell.

(6) A csoportosulások természetüknél fogva egynél több tagállamban működnek. Következésképpen, bár az EGTC-rendelet 2. cikkének (1) bekezdése a módosítást megelőzően megengedi, hogy bizonyos kérdésekben az alkalmazandó jogot az egyezmény vagy az alapszabály határozza meg, és bár az ilyen meghatározás – az alkalmazandó jog e cikkben rögzített hierarchiáján belül – előnyben részesíti azon tagállam nemzeti jogát, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye (bejegyzett székhely) található, ezt a kérdést egyértelművé kell tenni. Az alkalmazandó jogról szóló rendelkezéseket ugyanakkor ki kell terjeszteni a csoportosulás aktusaira és tevékenységeire is.

(7) A különböző tagállamokban a helyi és regionális intézmények eltérő státusza eredményeként előfordulhat, hogy a határ egyik oldalán regionális, míg a másik oldalán nemzeti hatáskörrel rendelkeznek, különösen a kisebb vagy központosított tagállamokban. Ebből következően világossá kell tenni, hogy a tagállamon kívül nemzeti hatóságok is a csoportosulás tagjaivá válhatnak.

(8) Miközben az EGTC-rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja megengedi, hogy a magánjog alapján létrehozott intézmények is EGTC-taggá váljanak, feltéve, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] 1. cikke (9) bekezdésének értelmében vett közjogi intézménynek minősülnek, az EGTC-k a jövőben felhasználhatók általános gazdasági érdekű közszolgáltatások vagy infrastruktúrák közös irányítására is. Ezért más magánjogi vagy közjogi szereplők is a csoportosulás tagjává válhatnak. A rendeletnek következésképpen ki kell terjednie a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvállalkozásokra is.

(9) A Szerződés 175. cikkének harmadik albekezdése nem irányozza elő az e rendelkezésen alapuló jogszabály hatályába harmadik országokból származó jogalanyok bevonását. Az EGTC-rendelet nem zárta ki kifejezetten annak lehetőségét, hogy harmadik országokból származó jogalanyok az e rendelettel szerint megalakult csoportosulásokban részt vegyenek, amennyiben a harmadik ország jogszabályai vagy a tagállamok és a harmadik országok között kötött megállapodások azt megengedik.

(10) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamokon belül részvételre jogosult hatóságokhoz vagy más intézményekhez hasonló, harmadik országokból származó hatóságok és egyéb szervek bevonása végrehajtási nehézségekhez vezetett. Ugyanakkor két vagy több tagállamból származó tagok által létrehozott ilyen csoportosulásokba való bevonás az Unión belül és a tagállamok között megvalósított együttműködés kiegészítő elemét képezi csupán. Az ilyen részvételt ezért a Szerződésben foglalt eltérő jogi alapra való hivatkozás nélkül egyértelművé kell tenni.

(11) Az európai területi együttműködést a kohéziós politika keretében 1990 óta támogatják pénzügyi eszközök, és ebben az összefüggésben a csupán egy tagország és egy harmadik ország közötti együttműködés mindig is korlátozott számú esetben volt lehetséges. Következésképpen, az EGTC-t mint jogi eszközt meg kell nyitni az együttműködésre is.

(12) Tekintettel arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban külön többlet-előirányzat lesz az Unió legkülső régióival folytatott együttműködésre, a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: tengerentúli területek) hatóságait és intézményeit is be kell vonni az együttműködésbe a harmadik országok hatóságai és intézményei mellett. Ezt az együttműködést a Szerződés 203. cikke teszi lehetővé.

(13) Az EGTC-rendelet különbséget tett a megalakítandó EGTC alkotóelemeit lefektető egyezmény és a végrehajtási elemeket meghatározó alapszabály között. Az alapszabálynak is tartalmaznia kellett azonban az egyezmény összes rendelkezését. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az egyezmény és az alapszabály különálló dokumentumok és – bár mindkettőt meg kell küldeni a tagállamok számára – a jóváhagyási eljárásnak az egyezményre kell korlátozódnia. Továbbá, bizonyos elemeket, amelyeket jelenleg az alapszabály tartalmaz, inkább az egyezménynek kellene magában foglalnia.

(14) A csoportosulások létrehozása kapcsán szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy ritkán tartották be a tagállam számára a jóváhagyásra előírt három hónapos időtartamot. Ezt az időszakot ezért meg kell hosszabbítani hat hónapra. Másrészről, ezen időtartam letelte után a jogi biztonság megteremtése érdekében az egyezményt hallgatólagos beleegyezéssel jóváhagyottnak kell tekinteni. Bár a tagállamok nemzeti szabályokat alkalmazhatnak az ilyen jóváhagyásra vonatkozó eljárás tekintetében, vagy egyedi szabályokat alkothatnak az EGTC-rendelet végrehajtására hozott nemzeti szabályok keretében, a hat hónapos időszak eltelte után a hallgatólagos beleegyezésre vonatkozó rendelkezéstől való eltéréseket ki kell zárni.

(15) Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az egyezményt, kivéve, ha a tagállam a leendő tag részvételét az EGTC-rendelet rendelkezéseivel, a csoportosulás egyezmény-tervezetében rögzített tevékenységeire vonatkozó uniós jog más rendelkezéseivel, vagy a leendő tag hatáskörére vonatkozó nemzeti anyagi jog rendelkezéseivel ellentétesnek ítéli meg, vagy ha a részvétel az adott tagállam közérdeke szempontjából nem indokolt, mindazonáltal a vizsgálat köréből ki kell zárni az EGTC-rendelet által előirányzott szabályoktól eltérő vagy szigorúbb szabályokat előíró nemzeti jogszabályt.

(16) Mivel az EGTC-rendelet nem alkalmazható harmadik országokban vagy tengerentúli területeken, elő kell írni, hogy azon tagállamnak, amelyben a létrehozni kívánt csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye lesz, a törvényei szerint létrehozott leendő tagok részvételének jóváhagyása során biztosítania kell, hogy a harmadik országok vagy tengerentúli területek az EGTC-rendeletben szereplőkkel egyenértékű, vagy nemzetközi megállapodásokkal, különösen az Európa Tanács vívmányaival összhangban lévő feltételeket és eljárásokat alkalmazzanak. Rögzítendő az is, hogy több tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy tengerentúli terület bevonása esetén elegendőnek kell lennie, ha a szóban forgó harmadik ország vagy tengerentúli terület és az egyik résztvevő tagállam között ilyen megállapodást kötöttek.

(17) Egy már létező csoportosuláshoz további tagok csatlakozásának bátorítása érdekében egyszerűsíteni kell az egyezmények ilyen esetekben történő módosításának eljárását. Az ilyen módosításokat ezért nem kell minden résztvevő tagállamhoz bejelenteni, hanem csak ahhoz a tagállamhoz, amelynek nemzeti törvényei szerint az új leendő tagot alapították. Ez az egyszerűsítés ugyanakkor nem alkalmazandó abban az esetben, ha a leendő új tag harmadik országból vagy tengerentúli területről származik, azért, hogy valamennyi résztvevő tagállamnak lehetősége legyen annak ellenőrzésére, hogy a csatlakozás összhangban van-e a közérdekkel.

(18) Mivel az alapszabály nem fogja tartalmazni az egyezmény valamennyi rendelkezését, mind az egyezményt, mind az alapszabályt be kell jegyeztetni és/vagy közzé kell tenni. Az átláthatóság érdekében továbbá a csoportosulás megalakítására vonatkozó határozatról szóló közleményt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Az egységesség érdekében a közleményt közös sablon alapján kell megszövegezni.

(19) A csoportosulások célját ki kell bővíteni, hogy kiterjedjen általánosságban a területi együttműködés lehetővé tételére és elősegítésére, beleértve a stratégiai tervezést, valamint a regionális és helyi ügyek kezelését a kohéziós politikával és más uniós szakpolitikákkal összhangban, hozzájárulva ezáltal az Európa 2020 stratégia vagy más makroregionális stratégiák végrehajtásához. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy a csoportosulás hatékony működéséhez szükséges adott hatáskört a képviselt tagállamok mindegyikében legalább egy tagnak képviselnie kell.

(20) Ebben az összefüggésben meg kell erősíteni, hogy ennek az eszköznek nem célja az Európa Tanács vívmányai által nyújtott keretek megkerülése, amelyek különböző lehetőségeket és kereteket biztosítanak a helyi és regionális hatóságok határokon átnyúló együttműködéséhez, beleértve a közelmúltban létrehozott euroregionális együttműködési csoportosulásokat[12], és az sem, hogy olyan konkrét közös szabályokat határozzon meg, amelyek az Unió egészében egyetemesen szabályoznák e tevékenységeket.

(21) Mind a csoportosulás konkrét feladatait, mind a tagállamok azon lehetőségét, hogy korlátozhatják azon feladatok körét, amelyet a csoportosulások az Unió pénzügyi hozzájárulása nélkül végezhetnek, össze kell hangolni a strukturális alapokra a 2014–2020 időszakban irányadó rendelkezésekkel.

(22) Bár a rendelet kimondja, hogy a feladatok nem érintik – többek között – a „szabályozói hatáskörök”-et (ennek különböző joghatásai lehetnének a különböző tagállamokban), mindazonáltal rögzíteni kell, hogy az EGTC közgyűlése meghatározhatja a csoportosulás által kezelt infrastruktúra használatának feltételeit és kondícióit, beleértve a felhasználók által fizetendő tarifákat és díjakat is.

(23) A csoportosulások harmadik országokból vagy tengerentúli területekről származó tagok előtti megnyitásának következményeként elő kell írni, hogy az egyezménynek rendelkezéseket kell tartalmaznia ezek bevonásának rendjére vonatkozóan.

(24) Meg kell határozni, hogy az egyezménynek nem csupán meg kell ismételnie általánosságban az alkalmazandó jogra történő hivatkozást, amint az már a 2. cikkben rögzítésre került, hanem fel kell sorolnia az EGTC-re mint jogi személyre vagy tevékenységeire alkalmazandó konkrét uniós vagy nemzeti szabályokat. Rögzíteni kell továbbá, hogy ezek a nemzeti jogszabályok és szabályok lehetnek azon tagállam jogszabályai és szabályai, ahol a csoportosulás alapszabály szerinti szervei hatáskörüket gyakorolják, különösen abban az esetben, ha az igazgató felelőssége alatt dolgozó munkavállalók más tagállamban fejtik ki tevékenységüket, mint amely tagállamban a csoportosulás székhelyét bejegyezték, vagy ahol az EGTC tevékenységeit végzi, beleértve azokat az eseteket is, amikor a csoportosulás általános gazdasági érdekű közszolgáltatásokat vagy infrastruktúrákat kezel.

(25) Ez a rendelet nem terjed ki az EGTC-k által a határokon átnyúló beszerzésekkel kapcsolatban tapasztalt problémákra.

(26) Egyértelművé kell tenni, hogy, tekintettel e kérdés fontosságára, nem az alapszabálynak, hanem az egyezménynek kell tartalmaznia az EGTC munkavállalóira alkalmazandó jogot és szabályokat, valamint a személyzeti irányításra és a személyfelvételi eljárásokra irányadó alapelveket. Több alternatívának kell az EGTC-k rendelkezésére állnia. Ugyanakkor a személyzeti irányítás és személyfelvételi eljárások konkrét rendjét az alapszabályban kell meghatározni.

(27) A tagállamoknak még jobban ki kell használniuk a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] 16. cikke értelmében előirányzott lehetőségeket, hogy közös megállapodással az említett rendelet 11–15. cikkei (Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása) alóli kivételekről rendelkezzenek bizonyos személyek vagy személyek bizonyos csoportjainak érdekében, és az EGTC-k személyzetét a személyek ilyen csoportjába tartozónak tekintsék.

(28) Egyértelművé kell tenni, hogy, tekintettel e kérdés fontosságára, nem az alapszabálynak, hanem az egyezménynek kell kitérnie a tagok felelősségének kérdéseire abban az esetben, ha a csoportosulás korlátolt felelősséggel rendelkezik.

(29) Az egyrészről a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzésére, másrészről az csoportosulás könyvvizsgálatára vonatkozó különböző rendelkezéseket egyértelművé kell tenni.

(30) Rögzíteni kell, hogy abban azt esetben, ha a csoportosulás kizárólagos célkitűzése az ERFA által támogatott együttműködési program, vagy annak egy részének az irányítása, vagy abban az esetben, amikor az EGTC régiók közötti együttműködésre, vagy hálózatépítésre irányul, nem szükséges tájékoztatást nyújtani arról, hogy milyen területen hajthatja végre a csoportosulás a feladatait. Az előbbi esetben a terület a vonatkozó együttműködési programban kerül meghatározásra (és módosításra). Az utóbbi esetben – bár az esetek többségében nem anyagi természetű tevékenységekről van szó – az ilyen tájékoztatás előírása hátráltatná új tagoknak a régiók közötti együttműködéshez vagy hálózatokhoz történő csatlakozását.

(31) A korlátolt felelősséggel rendelkező tagokból álló EGTC-ket világosabban meg kell különböztetni azon csoportosulásoktól, amelyek tagjainak felelőssége korlátlan. Továbbá, hogy lehetővé váljon a korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulások számára, hogy esetleg adósságok létrejöttével járó tevékenységeket hajtsanak végre, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ilyen csoportosulások számára előírják megfelelő biztosítás megkötésének kötelezettségét a tevékenységükkel járó kockázatok fedezése céljából.

(32) Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az általuk az EGTC-rendelet végrehajtása érdekében elfogadott bármely rendelkezésről, és megküldik ezeket a rendelkezéseket, valamint azok módosításait. A Bizottság, a tagállamok és a Régiók Bizottsága közötti tájékoztatás és koordináció javítása érdekében rögzíteni kell, hogy a Bizottság továbbítja ezeket a rendelkezéseket a tagállamokhoz és a Régiók Bizottságához. A Régiók Bizottsága létrehozott egy EGTC-platformot, amely lehetővé teszi valamennyi érdekelt fél számára, hogy tapasztalataikat és jó gyakorlataikat kicseréljék, javítsák a kommunikációt a csoportosulások előtt álló lehetőségekről és kihívásokról, elősegítve az EGTC-k létrehozása kapcsán nyert tapasztalatok területi szintű cseréjét és a területi együttműködéssel kapcsolatban kialakított legjobb gyakorlatokról a tudás megosztását.

(33) A következő jelentés benyújtására új határidőt kell meghatározni. Összhangban azzal, hogy a Bizottság el kíván mozdulni a tényeken alapuló döntéshozatal irányába, ennek a jelentésnek a főbb értékelési kérdésekkel kell foglalkoznia, többek között a hatásossággal, a hatékonysággal, az európai hozzáadott értékkel, a relevanciával és a fenntarthatósággal. Azt is rögzíteni kell, hogy tekintettel a Szerződés 307. cikkének első albekezdésére, ezt a jelentést meg kell küldeni a Régiók Bizottságának is.

(34) Egyértelművé kell tenni, hogy a már létező csoportosulások nem kötelesek egyezményüket és alapszabályukat az EGTC-rendelet módosításaihoz igazítani.

(35) Meg kell határozni azt is, milyen szabályok szerint kell jóváhagyni azokat a csoportosulásokat, amelyek tekintetében a jóváhagyási eljárás már a jelen rendelet alkalmazása előtt megkezdődött.

(36) Annak érdekében, hogy a jelen rendelet végrehajtását szolgáló meglévő nemzeti szabályok átalakítása megtörténjen mielőtt az európai területi együttműködési cél értelmében a programokat be kell nyújtani a Bizottságnak, e rendelet alkalmazása kezdő napjának a hatálybalépés napját követő hat hónap elteltét követő napnak kell lennie.

(37) Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen az EGTC jogi eszköz javítását a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az abban a cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően e rendelet nem haladja meg az említett célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, mivel az egyes tagállamok jogrendjével összhangban az EGTC létrehozása önkéntes,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1082/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)       Az (1) és (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) „Európai területi együttműködési csoportosulás” (a továbbiakban: csoportosulás vagy EGTC) hozható létre az Unió területén, az e rendeletben meghatározott feltételek és szabályok szerint.

(2) A csoportosulás célja, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésének céljából a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint tagjai között lehetővé tegye és előmozdítsa a területi együttműködést, ideértve egy vagy több, határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést.”

b)       A cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(5) A csoportosulás bejegyzett székhelyének olyan tagállamban kell lennie, amelynek törvényei szerint hozták létre legalább az egyik tagot.”

2.           A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A csoportosulást és a csoportosulás aktusait és tevékenységeit a következők szabályozzák:

a)       e rendelet, valamint adott esetben az csoportosulások tevékenységeire vonatkozó más uniós jogszabályok;

b)      amennyiben e rendelet kifejezetten megengedi, a 8. cikkben említett egyezmény rendelkezései;

c)       az e rendelet rendelkezései által nem, vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon tagállam jogszabályai, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található, vagy amennyiben e rendelet megengedi, azon tagállam törvényei, amelyben az alapszabály szerinti szervek hatáskörüket gyakorolják, vagy amelyben a csoportosulás tevékenységeit folytatja.

Az EGTC-t az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából azon tagállam jogalanyának kell tekinteni, amelyben a bejegyzett székhelye van.”

3.           A 3. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A következők válhatnak EGTC-tagokká:

a)       tagállamok vagy nemzeti szintű hatóságok;

b)      regionális hatóságok;

c)       helyi hatóságok;

d)      a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvállalkozások vagy a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] 1. cikkének (9) bekezdése értelmében vett közjogi intézmények;

e)       harmadik országok vagy tengerentúli területek nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai, vagy a harmadik országok vagy területek d) pontban említett közjogi intézményekkel vagy közvállalkozásokkal egyenértékű közjogi intézményei vagy közvállalkozásai, a 3a. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.”

b)       A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A csoportosulás olyan tagokból áll, amelyek legalább két tagállam területén helyezkednek el, kivéve azokat az eseteket, amelyekről a 3a. cikk (2) bekezdése rendelkezik.”

4.           A rendelet az alábbi 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk Tagok csatlakozása harmadik országokból vagy tengerentúli területekről

(1)     A 4. cikk (3a) bekezdése értelmében a csoportosulás legalább két tagállam és egy vagy több harmadik ország, vagy egy vagy több harmadik terület területén található tagokból állhat, amennyiben az érintett tagállamok és harmadik országok vagy területek közösen területi együttműködési fellépéseket hajtanak végre vagy az Unió által támogatott programokat valósítanak meg.

(2)     A csoportosulás állhat olyan tagokból, amelyek csak egy tagállam területén és egy harmadik ország vagy tengerentúli terület területén találhatók, amennyiben az adott tagállam az ilyen csoportosulást a harmadik országgal vagy tengerentúli területtel megvalósuló területi együttműködése vagy kétoldalú kapcsolatai szempontjából összeegyeztethetőnek tartja.”

5.           Az 4. cikk a következőképpen módosul:

a)       A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)    A leendő tag által a (2) bekezdés értelmében küldött értesítést követően az érintett tagállam jogrendjének figyelembevételével jóváhagyja az egyezményt és a leendő tag részvételét a csoportosulásban, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy e részvétel nem felel meg e rendeletnek, a csoportosulás tevékenységeire vonatkozó más uniós jogszabályoknak, vagy a leendő tag hatáskörére vonatkozó nemzeti jognak, vagy e részvétel nem indokolt az adott tagállam közérdeke alapján. Ilyen esetben a tagállamnak meg kell indokolnia a hozzájárulás megtagadását, vagy javaslatot kell tennie az egyezményben szükséges módosításokra, hogy lehetővé tegye a leendő tag részvételét.

A tagállamnak a (2) bekezdés értelmében a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül döntést kell hoznia. Amennyiben az érintett tagállam a meghatározott határidőn belül nem válaszol a kérelemre, az egyezményt jóváhagyottnak kell tekinteni.

A leendő tag csoportosulásban való részvételére vonatkozó döntés meghozatala során a tagállamok alkalmazhatják saját nemzeti szabályaikat.”

b)       A cikk az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)  Olyan csoportosulás esetében, amelynek leendő tagjai között vannak harmadik országokból vagy tengerentúli területekről származó tagok is, azon tagállam, amelynek területén a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye lesz, biztosítja, hogy a 3a. cikkben foglalt feltételek teljesüljenek, és hogy azon harmadik ország vagy tagállam, amelynek törvényei szerint tengerentúli területet létrehoztak, az e rendeletben foglalt feltételekkel és eljárásokkal egyenértékű feltételek és eljárások szerint, vagy legalább egy olyan tagállam, amelynek törvényei szerint a leendő tagot alapították, valamint a harmadik ország vagy tengerentúli terület között kötött megállapodás szerint jóváhagyja a leendő tag részvételét. E cikk (3) bekezdését is alkalmazni kell.”

c)       Az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)    A tagok megállapodnak a 8. cikkben említett egyezményről és biztosítják, hogy az egyezmény összhangban álljon a jóváhagyással vagy a tagállamok által az e cikk (3) bekezdése szerint javasolt módosításokkal.

(6)     A csoportosulás értesíti az egyezmény vagy az alapszabály bármely módosításáról azon tagállamokat, amelyek törvényei szerint a tagokat alapították.

Az egyezmény bármely módosítását a tagállamok az e cikkben foglalt eljárással hagyják jóvá.

Abban az esetben azonban, ha egy már létező csoportosuláshoz olyan tagállamból származó tag csatlakozik, amely már jóváhagyta az egyezményt, a csatlakozást csak annak a tagállamnak kell jóváhagynia, amelynek törvényei szerint az új tagot alapították. E cikk (3) bekezdését is alkalmazni kell.

Abban az esetben, ha már létező csoportosuláshoz egy harmadik országból vagy területről származó új tag csatlakozik, a csatlakozást minden olyan tagállamnak jóvá kell hagynia, amely már jóváhagyta az egyezményt. E cikk (3a) bekezdését is alkalmazni kell.”

6.           Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk Jogi személyiség megszerzése és a Hivatalos Lapban való kihirdetés

(1)     Az egyezményt és az alapszabályt és azok bármely későbbi módosítását az abban a tagállamban alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően kell bejegyezni vagy kihirdetni (vagy mindkettőt), amelyben a csoportosulás a létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik. A csoportosulás a bejegyzés vagy a kihirdetés napján – attól függően, hogy melyik történik előbb – szerez jogi személyiséget. A tagok tájékoztatják az érintett tagállamokat, a Bizottságot és a Régiók Bizottságát az egyezmény bejegyzéséről vagy kihirdetéséről.

(2)     A csoportosulás biztosítja, hogy az egyezmény bejegyzését vagy kihirdetését követő tíz munkanapon belül az e rendelet mellékletében foglalt sablon szerint készített kérelmet megküldi a Bizottságnak. A Bizottság ezt követően továbbítja a kérelmet az Európai Unió Kiadóhivatalához, hogy közleményt tegyen közzé, amelyben bejelentésre kerül a csoportosulás létrehozatala, az e rendelet mellékletében foglalt részletes információkkal együtt.”

7.           A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)    Az (1), (2) és (3) bekezdések rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben valamely csoportosulásnak a 7. cikk (3) bekezdésében említett feladatai az Unió által társfinanszírozott fellépésekre is kiterjednek, az ilyen alapok ellenőrzésére vonatkozó megfelelő jogszabályokat kell alkalmazni.”

8.           A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)       A (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    A csoportosulás a rábízott feladatok határain belül köteles eljárni, amelyek a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítését célzó területi együttműködés lehetővé tételét és elősegítését képezik, és amelyeket a csoportosulás tagjai határoznak meg úgy, hogy valamennyi feladatnak a csoportosulásban képviselt valamennyi tagállamból legalább egy tag nemzeti joga szerinti hatáskörén belül kell lennie.

(3)     A csoportosulások a tagjaik közötti területi együttműködés keretén belül egyedi fellépéseket hajthatnak végre az 1. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzésen belül, az Unió pénzügyi hozzájárulásával vagy anélkül.

A csoportosulások feladatai konkrétan az Európai Unió – az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és/vagy a Kohéziós Alap révén nyújtott – társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok, tevékenységek vagy azok egy részének végrehajtására irányulhatnak.

A tagállamok korlátozhatják a fellépések azon körét, amelyeket a csoportosulások az Unió pénzügyi hozzájárulása nélkül végezhetnek. A tagállamok azonban nem zárhatják ki e körből azon fellépéseket, amelyekre az Unió 2014–2020 közötti időszakra elfogadott kohéziós politikája értelmében a beruházási prioritások kiterjednek.”

b)       A (4) bekezdés az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„A csoportosulásnak a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közgyűlése azonban meghatározhatja a csoportosulás által kezelt infrastruktúra használatának feltételeit és kondícióit, beleértve a felhasználók által fizetendő tarifákat és díjakat is.”

9.           A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    Az egyezménynek meg kell határoznia az alábbiakat:

a)       a csoportosulás neve és létesítő okirat szerinti székhelye;

b)      annak a területnek a kiterjedése, amelyen a csoportosulás feladatokat végezhet;

c)       a csoportosulás célkitűzése és feladatai;

d)      a csoportosulás időtartama, és a megszűnésére vonatkozó feltételek;

e)       a csoportosulás tagjainak jegyzéke;

f)       az egyezmény értelmezésére és végrehajtására vonatkozó konkrét uniós vagy nemzeti jog;

g)       adott esetben a harmadik országokból vagy tengerentúli területekről származó tagok bevonására vonatkozó megállapodások;

h)       a csoportosulás tevékenységeire alkalmazandó konkrét uniós vagy nemzeti jog, ez utóbbi lehet azon tagállam joga, ahol a csoportosulás alapszabály szerinti szervei hatáskörüket gyakorolják, vagy ahol a csoportosulás tevékenységeit végzi;

i)        a csoportosulás munkavállalóira alkalmazandó szabályok, valamint a személyzeti ügyek irányításával és a személyfelvételi eljárásokkal kapcsolatos megállapodásokra irányadó alapelvek;

j)       a korlátolt felelősségű csoportosulások esetében a tagok felelősségére vonatkozó megállapodások a 12. cikk (3) bekezdése értelmében;

k)      a kölcsönös elismerésre vonatkozó megfelelő megállapodások, beleértve az állami pénzeszközökkel való gazdálkodás pénzügyi ellenőrzését szolgáló kölcsönös elismerést is; és

l)        az egyezmény módosítására vonatkozó eljárások, amelyeknek meg kell felelniük a 4. és 5. cikkben foglalt kötelezettségeknek.

Abban az esetben azonban, ha a csoportosulás csak az Európai Unió kohéziós politikája keretében megvalósuló együttműködési programot vagy annak egy részét irányítja, vagy ha a csoportosulás működése régiók közötti együttműködésre vagy hálózatokra irányul, a b) pontban foglalt információ megadása nem szükséges.

Az i. pontban említett, a csoportosulás személyzetére vonatkozó szabályok a következők:

a)       azon tagállam szabályai, ahol a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található;

b)      azon tagállam szabályai, ahol a csoportosulás személyzete ténylegesen kifejti működését; vagy

c)       azon tagállam szabályai, amelynek a személyzet tagja az állampolgára.

A személyzet ugyanazon helyszínen dolgozó valamennyi tagját megillető egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az adott tagállam nemzeti – közjogi vagy magánjogi – törvényeit és szabályait a csoportosulás az általa meghatározott további eseti szabályokkal egészítheti ki.”

10.         A 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    A csoportosulás alapszabálya legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)       a csoportosulás szerveinek működésére és hatáskörére vonatkozó rendelkezések, valamint a tagok képviselőinek száma az érintett szervekben;

b)      a csoportosulás döntéshozatali eljárásai;

c)       a munkanyelv vagy munkanyelvek;

d)      a működési rend;

e)       a személyzeti ügyek irányításával és a személyfelvételi eljárásokkal kapcsolatos konkrét eljárások;

f)       a tagok pénzügyi hozzájárulásának szabályai;

g)       a csoportosulás minden egyes tagjának a csoportosulás tekintetében alkalmazandó számviteli és költségvetési szabályai;

h)       a csoportosulás számláinak könyvvizsgálatát végző független külső könyvvizsgáló megnevezése;

i)        a tagok pénzügyi felelősségére vonatkozó rendelkezések a 12. cikk (2) bekezdése értelmében; és

j)       az alapszabály módosítására vonatkozó eljárások, amelyeknek meg kell felelniük a 4. és 5. cikkben foglalt kötelezettségeknek.”

11.         A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    A pénzügyi kimutatások elkészítésére, beleértve – amennyiben kötelező – a kísérő éves jelentést is, valamint a pénzügyi kimutatások ellenőrzésére és közzétételére azon tagállam törvényei az irányadók, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.”

12.         Az 12. cikk a következőképpen módosul:

a)       Az (1) bekezdés az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„A csoportosulás felelős az összes adósságáért.”

b)       A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben a csoportosulás vagyona nem elegendő pénzügyi kötelezettségei teljesítésére, a csoportosulás bármilyen jellegű adósságáért a csoportosulás tagjai tartoznak felelősséggel, pénzügyi hozzájárulásuk arányában. A pénzügyi hozzájárulás szabályait az alapszabály tartalmazza.

Az alapszabályban a tagok rögzíthetik, hogy adott csoportosulásbeli tagságuk megszűnése után is felelősséget vállalnak azokra a kötelezettségekre, amelyek tagságuk ideje alatt a csoportosulás tevékenységei nyomán keletkeztek.

(2a)    Ha a csoportosulás legalább egy tagjának felelőssége azon nemzeti jog következtében korlátolt vagy kizárt, amelynek alapján létrehozták, az egyezményben a többi tag is korlátozhatja felelősségét.

Annak a csoportosulásnak a megnevezésében, amelynek tagjai korlátolt felelősséggel rendelkeznek, fel kell tüntetni a „korlátolt” szót.

A korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulás egyezményét, alapszabályát és pénzügyi kimutatásait legalább olyan mértékben közzé kell tenni, mint a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban alapított, korlátolt felelősségű tagokból álló, más jogalanyok egyezményét, alapszabályát és pénzügyi kimutatásait.

A korlátolt felelősségű tagokból álló csoportosulások esetében a tagállamok előírhatják a csoportosulás számára megfelelő biztosítás megkötésének kötelezettségét a tevékenységeivel járó kockázatok fedezése céljából.”

13.         A 15. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a joghatóságról szóló uniós jogszabályokat kell alkalmazni a csoportosulást érintő jogvitákban. Bármely olyan esetben, amelyre az említett uniós jogszabályok nem tartalmaznak előírásokat, a jogvita rendezésére illetékes bíróságok annak a tagállamnak a bíróságai, amelyben a csoportosulás létesítő okirat szerinti székhelye található.”

14.         A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)    A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

Amennyiben valamely tagállam nemzeti joga megköveteli, a tagállam összeállíthat egy átfogó jegyzéket, amely tartalmazza a csoportosulás adott tagállam joga alapján létrejött tagjainak az e tagállamban a 3. cikk (1) bekezdése szerinti területi együttműködést illetően már létező feladatait.

A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott bármely rendelkezésről és benyújtja ezeket a rendelkezéseket és azok módosításait. A Bizottság ezt követően a rendelkezések megküldésével tájékoztatja a többi tagállamot és a Régiók Bizottságát.”

15.         Az 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság 2018 közepéig benyújt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának egy jelentést a rendelet alkalmazásáról, hatásosságáról, hatékonyságáról, relevanciájáról, az európai hozzáadott értékről és az egyszerűsítési lehetőségekről.

Az értékelő jelentéseknek a Bizottság által a 18. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktussal elfogadott mutatókon kell alapulniuk.”

16.         A rendelet az alábbi 18. cikkel egészül ki:

„18. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)     A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)     Az e rendeletben említett felhatalmazás a rendelet hatálybalépésétől kezdődően határozatlan időre szól.

(3)     A 17. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja.

A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)     A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)     A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha a fenti határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett határidő 2 hónappal meghosszabbodik.

Ha ezen időszak lejártakor sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az aktus a benne megjelölt időpontban hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ezen időtartam lejárta előtt is kihirdethető az Európai Unió Hivatalos Lapjában és hatályba léphet, ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy nem emel kifogást.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.”

2. cikk Átmeneti rendelkezések

(1)          Az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött csoportosulások nem kötelesek egyezményüket és alapszabályukat a módosított rendelet rendelkezéseihez igazítani.

(2)          Azon csoportosulások bejegyzése és/vagy kihirdetése, amelyek esetében a 4. cikk szerinti eljárás e rendelet alkalmazásának kezdete előtt megkezdődött, és amelyek esetében csak az 5. cikk szerinti bejegyzés és/vagy kihirdetés nem történt még meg, az 1082/2006/EK rendelet módosítás előtti rendelkezései szerint történik.

(3)          Azon csoportosulások jóváhagyása, amelyek esetében a 4. cikk szerinti eljárás az e rendelet alkalmazásának kezdetét megelőző több mint hat hónappal megkezdődött, az 1082/2006/EK rendelet módosítás előtti rendelkezései szerint történik.

(4)          A (2) és (3) bekezdés szerinti csoportosulásoktól eltérő csoportosulások jóváhagyása, amelyek esetében a 4. cikk szerinti eljárás e rendelet alkalmazásának kezdete előtt megkezdődött, az 1082/2006/EK rendelet e rendelettel módosított rendelkezései szerint történik.

3. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép hatályba.

A rendeletet [Please Publications Office fill in with the date of six months from the date of the entry into force]-tól/-től kell alkalmazni.

A tagállamok legkésőbb [Please Publications Office fill in with the date of six months from the date of the entry into force.]-ig megküldik nemzeti rendelkezéseiknek az 1082/2006/EK rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott szükséges módosításait.

4. cikk

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, [...]-án/-én

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

Sablon az 5. cikk (2) bekezdése alapján benyújtandó információkhoz

EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁS (EGTC) LÉTREHOZÁSA

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete

(HL L 210, 2006.7.31., 219. o.)

Annak a csoportosulásnak a megnevezésében, amelynek tagjai korlátolt felelősséggel rendelkeznek, fel kell tüntetni a „korlátolt” szót (12. cikk (2) bekezdés).

A csillag* jel kötelezően kitöltendő mezőket jelöl.

I.1) Név, Cím és Kapcsolattartási pont(ok)

Bejegyzett név*:

Létesítő okirat szerinti székhely*:

Város*: || Postai irányítószám: || Ország*:

Kapcsolattartási pont(ok): Kinek a kezéhez: || Telefonszám:

E-mail: || Fax:

Internetcím(ek) (ha van)

I.2) A CSOPORTOSULÁS IDŐTARTAMA*:

A Csoportosulás időtartama:  határozatlan ideig  időpontig: // // (nn/hh/éééé)

Bejegyezés/kihirdetés kelte: // // (nn/hh/éééé)

II. Célkitűzések*

________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ NUTS-kód:  NUTS-kód:  NUTS-kód:  NUTS-kód: 

iii. TOVÁBBI ADATOK A CSOPORTOSULÁS MEGNEVEZÉSÉRŐL (ha alkalmazandó)

Megnevezés az alábbi nyelven (a megfelelő ország bejelölése) BE         BG     CZ     DK    DE    EE     IE      EL     ES    FR      IT       CY      LV      LT                                                            LU           HU     MT    NL    AT    PL      PT   RO    SI     SK    FI              SE           UK          Más: _____                                                                    Teljes név (ha alkalmazandó):__________________________________________________________________ Rövidített név (ha alkalmazandó):__________________________________________________________________

------------------------------------A III. rész annyiszor használható, ahányszor szükséges----------------------------------

IV. Tagok*

IV. 1) A Csoportosulásban résztvevő tagok száma*:

IV.2) Információ tagról*

Hivatalos név*:

Postai cím:

Város: || Postai irányítószám: || Ország*:

Kapcsolattartási pont(ok): Kinek a kezéhez: || Telefonszám:

E-mail: || Fax:

Internetcím(ek) (ha van)

A tag típusa*:  Tagállam  Nemzeti hatóság  Regionális hatóság  Helyi hatóság  Közjogi intézmény  Közvállalkozás Az alábbiak társulása: · Tagállam(ok)     Összesen:* · Nemzeti hatóság(ok)     Összesen:* · Regionális hatóság(ok)  Összesen:* · - Helyi hatóság(ok)       Összesen:* · Közjogi intézmény(ek)         Összesen:* · Közvállalkozás(ok)       Összesen:*  Harmadik ország vagy tengerentúli terület

----------------------------------A IV.2. rész annyiszor használható, ahányszor szükséges----------------------------------

V. További információk (ha alkalmazandó)

________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________

vi. Ezen értesítés feladásának napja: // (nn/hh/éééé)

[1]               A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendelet alkalmazása. COM(2011) 462 végleges, 2011.7.29.

[2]               http://portal.cor.europa.eu/egtc/en-US/Pages/welcome.aspx

[3]               Az eredmények „A Régiók Bizottságának a közös konzultációból levont következtetései: Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK rendelet felülvizsgálata” című dokumentumban kerültek közzétételre. Régiók Bizottsága, 2010.       http://www.cor.europa.eu/COR_cms/ui/ViewDocument.aspx?contentid=366960dd-3c03-4efa-9230-665455fa6bb5

[4]               A Régiók Bizottságának saját kezdeményezésére kialakított véleménye az EGTC-rendelet felülvizsgálatának új perspektíváiról (CdR 100/2010 végleges), előadó: Alberto Núnez Feijóo.

[5]               Az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről szóló tanácsi rendelet (HL L 206., 2009.8.8., 1. o.) 14. cikkének (3) bekezdése a következőket írja elő: „Amennyiben a tagok anyagi felelőssége nem korlátlan, az ERIC megfelelő biztosítást köt az infrastruktúra kiépítésével és működésével összefüggő különös kockázatok fedezésére.”

[6]               HL C, , . o.

[7]               HL C, , . o.

[8]               HL L 210., 2006.7.31., 19. o.

[9]               COM(2011) 462 végleges.

[10]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[11]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[12]             3. jegyzőkönyv a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határmenti Együttműködéséről szóló Keretegyezményhez az euroregionális együttműködési csoportosulások (ECG-k) tárgyában, aláírásra megnyitva 2009. november 16-án.

[13]             HL L 200., 2004.6.7., 1. o.

[14]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[15]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.