INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

Ez a javaslat a Kolumbiával és Peruval kötött kereskedelmi megállapodásban szereplő védzáradéknak és kereskedelmi stabilizációs mechanizmusnak az Európai Unió joganyagába való beépítését célozza.

Háttér-információk

A Tanács 2009. január 19-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen az Andok Közösség tagállamaival; e tárgyalások eredménye a Kolumbiával és Peruval kötött kereskedelmi megállapodás. A Megállapodást 2011. március 23-án parafálták.

A Megállapodás magában foglal egy kétoldalú védzáradékot, amely arról rendelkezik, hogy lehetőség van a legnagyobb kedvezményes vámtétel újbóli alkalmazására, ha a kereskedelem liberalizációjának következtében egy termék behozatala annyira megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett történik, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket előállító uniós gazdasági ágazatnak súlyos kárt okoz (vagy azt ilyen kárral fenyegeti).

Továbbá a Megállapodás magában foglal egy banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmust is, amelynek értelmében 2020. január 1-ig az adott évben alkalmazott kedvezményes vámtételek felfüggeszthetők, amint a behozatal eléri az éves küszöbmennyiséget.

Annak érdekében, hogy ezek az intézkedések ténylegesen alkalmazhatók legyenek, a védzáradékot és a stabilizációs mechanizmust be kell építeni az Európai Unió joganyagába, valamint meg kell határozni az alkalmazásukhoz kapcsolódó eljárási szabályokat és az érdekelt felek jogait.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

E végrehajtási rendeletjavaslat a Kolumbiával és Peruval kötött megállapodás szövege alapján készült. Következésképpen nincs szükség újabb, az érdekeltekkel folytatott konzultációra, illetve hatásvizsgálatra. A javaslat nagyrészt hatályos végrehajtási rendeleteken alapul.

3.           a javaslat jogi elemei

A javaslat összefoglalása

A mellékelt európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat az EU, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodás védzáradékának és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmusának végrehajtására szolgáló jogi aktus.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (2) bekezdése.

2011/0262 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében[1],

mivel:

(1) A Tanács 2009. január 19-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Unió nevében többoldalú kereskedelmi megállapodásról tárgyaljon az Andok Közösség azon tagállamaival, amelyek egyetértenek egy ambiciózus, átfogó és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodás elérésének célkitűzésével.

(2) Ezek a tárgyalások lezárultak, és az Európai Unió, valamint Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) 2011. március 23-án parafálták; a(z) …-i …/2011/EU tanácsi határozatnak[2] megfelelően a Megállapodást …-án/-én az Európai Unió nevében aláírták, figyelemmel a Megállapodás későbbi időpontban való megkötésére. …-án/-én az Európai Parlament egyetértését adta a Megállapodás megkötéséhez. Ezt követően a Tanács elfogadta a Megállapodás megkötéséről szóló, …-i …/2011 tanácsi határozatot[3].

(3) Meg kell állapítani azokat az eljárásokat, amelyek a Megállapodás egyes, a kétoldalú védzáradékkal kapcsolatos rendelkezéseinek, valamint a Kolumbiával és Peruval elfogadott banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmusnak az alkalmazásához szükségesek.

(4) Meg kell határozni a Megállapodás 48. cikkében említett „súlyos kár”, „fenyegető súlyos kár” és „átmeneti időszak” fogalmát.

(5) A Megállapodás 48. cikke szerint védintézkedések csak akkor mérlegelhetők, ha a kérdéses terméket – abszolút értékben vagy az uniós termeléshez viszonyítva – annyira megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek mellett importálják az Unióba, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék uniós gyártóinak súlyos kárt okoz, vagy azokat ilyen kárral fenyegeti.

(6) A védintézkedés a Megállapodás 50. cikkében említett intézkedéstípusok egyike lehet.

(7) A vizsgálatokat és a védintézkedések szükség szerinti bevezetését a lehető legátláthatóbb módon kell elvégezni.

(8) Az eljárás megindítására vonatkozóan részletes rendelkezéseket kell alkotni. A tagállamoknak be kell nyújtaniuk a Bizottságnak azokat a behozatali tendenciákra vonatkozó információkat – többek között a rendelkezésre álló bizonyítékokat –, amelyek védintézkedések alkalmazását tehetik szükségessé.

(9) Ha elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Megállapodás 51. cikkének megfelelően a Bizottságnak értesítést kell közzétennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10) Részletes rendelkezéseket kell alkotni a Megállapodás 51. cikke szerinti vizsgálatok megindításáról, az érdekelt feleknek az összegyűjtött információkhoz való hozzáféréséről és az abba való betekintéséről, az érintett felek meghallgatásáról, valamint e felek azon lehetőségéről, hogy álláspontjukat ismertethessék.

(11) A Megállapodás 49. cikke szerint a Bizottságnak a vizsgálat megindításáról írásban kell értesítenie Kolumbiát és Perut, és konzultálnia kell velük.

(12)             A Megállapodás 51. cikkének (4) bekezdése alapján a döntés gyors meghozatala és az érintett gazdasági szereplők jogbiztonságának fokozása érdekében határidőket kell megállapítani a vizsgálatok megkezdésére és annak eldöntésére, hogy helyénvaló-e intézkedések bevezetése.

(13) A védintézkedések alkalmazását vizsgálatnak kell megelőznie, kivéve ha a Megállapodás 53. cikkében leírt kritikus körülmények miatt a Bizottságnak lehetősége van átmeneti intézkedéseket alkalmazni.

(14) Védintézkedés csak oly mértékig és annyi ideig alkalmazható, amennyi a súlyos kár megelőzéséhez és az alkalmazkodás megkönnyítéséhez szükséges. Meg kell határozni a védintézkedések maximális időtartamát, és egyedi rendelkezéseket kell megállapítani az ilyen intézkedések kiterjesztésére és felülvizsgálatára a Megállapodás 52. cikke szerint.

(15) A Megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásához egységes feltételeket kell biztosítani az átmeneti és végleges védintézkedések elfogadása, az előzetes felügyeleti intézkedések bevezetése, az intézkedés nélküli vizsgálatok lezárása, valamint a Kolumbiával és Peruval elfogadott banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus keretében megállapított kedvezményes vámok alkalmazásának ideiglenes felfüggesztése tekintetében. Ezen intézkedéseket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[4] megfelelően a Bizottság fogadja el.

(16) A felügyeleti és átmeneti intézkedések elfogadása esetében indokolt a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazása, tekintettel ezen intézkedések hatására, illetve a végleges védintézkedések elfogadásához viszonyított sorrendiségére. Amennyiben az intézkedések késedelmes bevezetése által okozott kár nehezen lenne helyreállítható, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azonnal alkalmazható átmeneti intézkedéseket hozhasson.

(17) Ez a rendelet kizárólag az Unióból, Kolumbiából vagy Peruból származó termékekre alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet – Védelmi rendelkezések

1. cikk Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)           „termékek”: az Unióból, Kolumbiából vagy Peruból származó áruk. A vizsgálatnak alávetett termék egy vagy több vámtarifasorra vagy annak egy alszegmensére vonatkozhat, az adott piaci körülményektől vagy az uniós gazdasági ágazatban általánosan alkalmazott bármilyen jellegű termékszegmentálástól függően;

b)           „érdekelt felek”: a szóban forgó termék behozatala által érintett felek;

c)           „uniós gazdasági ágazat”: a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékeknek az Unió területén működő minden uniós gyártója, vagy azok az uniós gyártók, amelyeknek hasonló vagy közvetlenül versenyző termékekből álló össztermelése jelentős részét képviseli e termékek uniós össztermelésének. Amennyiben a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék csak egy az uniós gazdasági ágazatot alkotó gyártók által gyártott több termék közül, a gazdasági ágazat fogalma azokat a meghatározott tevékenységeket foglalja magában, amelyek a hasonló vagy közvetlenül versenyző termék előállításában érintettek;

d)           „súlyos kár”: az uniós gyártók helyzetének általános és jelentős romlása;

e)           „fenyegető súlyos kár”: közvetlenül fenyegető súlyos kár. A fenyegető súlyos kár megállapítását ellenőrizhető tényekre kell alapozni, és nem kizárólag állításokra, feltételezésekre vagy távoli lehetőségre. A fenyegető súlyos kár fennállásának megállapításához többek között a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján készített előrejelzéseket, becsléseket és elemzéseket kell figyelembe venni;

f)            „átmeneti időszak”: a Megállapodás alkalmazásától számított 10 éves időszak minden olyan termék esetében, amelynek tekintetében a vámlebontási menetrend 10 évnél rövidebb időszakot állapít meg a vámok eltörlésére. Azon termékek tekintetében, amelyek esetében a vámlebontási menetrend legalább 10 éves időszakot állapít meg a vámok eltörlésére, az átmeneti időszak az említett menetrendben a termék tekintetében a vámok eltörlésére megállapított időszak, és további három év.

2. cikk Alapelvek

1. Védintézkedés az e rendeletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban állapítható meg, amennyiben egy Kolumbiából vagy Peruból származó terméket az adott termékre vonatkozó engedmények következtében – abszolút értékben vagy az uniós termeléshez viszonyítva – annyira megnövekedett mennyiségben, illetve olyan feltételek mellett importálnak, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző terméket előállító uniós ágazatnak súlyos kárt okoz, vagy azt ilyen kárral fenyegeti.

2. A védintézkedés az alábbi intézkedéstípusok egyike lehet:

a)      az érintett termékre vonatkozó vámtételnek a Megállapodás I. mellékletében meghatározott európai uniós vámlebontási menetrend szerinti további csökkentésének felfüggesztése;

b)      az érintett termék vámtételének olyan szintre emelése, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

– a termékre vonatkozó hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel az intézkedés megtételének időpontjában; vagy

– a Megállapodás I. mellékletében meghatározott európai uniós vámlebontási menetrendben meghatározott alapvámtétel.

3. cikk Eljárás indítása

1. Vizsgálat valamely tagállam, bármely jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező bármely, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indítható, amennyiben a Bizottság számára nyilvánvaló, hogy a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározottak szerint elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre, amely vizsgálat indítását indokolja.

2. A vizsgálat indítására irányuló kérelemnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra nézve, hogy teljesülnek a védintézkedés bevezetésének a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételei. A kérelem általánosságban a következő információkat tartalmazza: az érintett termék behozatala növekedésének abszolút és viszonylagos értelemben vett mértéke és mennyisége, a megnövekedett behozatallal elért belföldi piaci részesedés, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásai.

3. Vizsgálat akkor is indítható, ha egy vagy több tagállamba koncentrálódó megnövekedett behozatal tapasztalható, és ha nyilvánvaló, hogy a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre a vizsgálat indítása feltételeinek teljesülésére vonatkozóan.

4. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha úgy tűnik, hogy a Kolumbiából és Peruból érkező behozatal alakulása védintézkedéseket tesz szükségessé. E tájékoztatásnak a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján tartalmaznia kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság továbbítja a tájékoztatást valamennyi tagállamnak.

5. Amennyiben nyilvánvaló, hogy elegendő – a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján meghatározott – prima facie bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eljárás megindítására az (1) bekezdés alapján beérkezett kérelem vagy tájékoztatás beérkezésétől számított egy hónapon belül kerül sor.

6. Az (5) bekezdésben említett értesítés:

a)      tartalmazza a kapott információk összegzését és előírja, hogy minden lényeges információt közölni kell a Bizottsággal;

b)      meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül az érdekelt felek írásban közölhetik álláspontjukat és információkat nyújthatnak be, amennyiben a vizsgálat során figyelembe kell venni ilyen álláspontokat és információkat;

c)      meghatározza továbbá azt az időszakot, amelyen belül az érdekelt felek a 4. cikk (9) bekezdésének megfelelően a Bizottságtól szóbeli meghallgatást kérhetnek.

4. cikk A vizsgálat

1. A Bizottság az eljárás kezdeményezését követően vizsgálatot indít. A (3) bekezdésben meghatározott időtartam azon a napon kezdődik, amelyen a vizsgálat megindítására vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

2. A Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, a tagállamok pedig minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kérést teljesítsék. Ha az információ közérdekű, és nem minősül bizalmas jellegűnek a 11. cikkben foglaltak szerint, a (8) bekezdésben foglaltak szerint a nem bizalmas aktákhoz kell csatolni.

3. Amennyiben lehetséges, a vizsgálatot a megindítása utáni hat hónapon belül le kell zárni. Ez az időtartam kivételes körülmények között – például szokatlanul nagy számú érintett fél vagy összetett piaci helyzet esetén – három hónappal meghosszabbítható. A Bizottság értesíti valamennyi érdekelt felet bármilyen ilyen jellegű meghosszabbításról és megindokolja azt.

4. A Bizottság minden olyan információt felkutat, amelyet a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételekre tekintettel szükségesnek tart a döntéshez, és – amennyiben azt helyénvalónak tartja – az információ ellenőrzésére törekszik.

5. A vizsgálat során a Bizottság minden olyan objektív és számszerűsíthető jellegű releváns tényezőt értékel, amely hatással van az uniós gazdasági ágazat helyzetére, különösen az érintett termék behozatala növekedésének abszolút és viszonylagos értelemben vett mértékét és mennyiségét, a megnövekedett behozatallal elért hazai piaci részesedést, valamint az értékesítés, a termelés, a termelékenység, a kapacitáskihasználás, a nyereség és veszteség, illetve a foglalkoztatás szintjének változásait. Ez a lista nem kimerítő, és a Bizottság egyéb tényezőket is figyelembe vehet a súlyos kár vagy a fenyegető súlyos kár megállapításakor, így a készleteket, az árakat, a felhasznált tőke megtérülését, a pénzforgalmat, továbbá olyan egyéb tényezőket, amelyek az uniós gazdasági ágazatnak súlyos kárt okoznak, okozhattak, vagy azt ilyen kárral fenyegetik.

6. A 3. cikk (6) bekezdésének b) pontja szerint fellépő érdekelt felek, valamint Kolumbia és Peru képviselői írásbeli kérelemre a vizsgálattal összefüggésben a Bizottság rendelkezésére bocsátott valamennyi információba betekintést nyerhetnek (kivéve az Unió vagy a tagállamok hatóságai által készített belső dokumentumokat), feltéve, hogy ezek az információk ügyük tekintetében relevánsak és nem minősülnek bizalmasnak a 11. cikk értelmében, továbbá hogy a Bizottság a vizsgálat során felhasználja őket. A fellépő érdekelt felek az információkkal kapcsolatos álláspontjukat közölhetik a Bizottsággal. Ezeket az álláspontokat figyelembe kell venni, ha azok tekintetében elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre.

7. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a vizsgálathoz felhasznált minden adat és statisztika rendelkezésre álljon, és azok érthetők, átláthatók és ellenőrizhetők legyenek.

8. A Bizottság a szükséges technikai feltételek megteremtését követően a nem bizalmas jellegű aktához köteles létrehozni egy általa kezelt, jelszóval védett online hozzáférést biztosító felületet („online platform”), amelyen keresztül minden lényeges, a 11. cikk értelmében bizalmasnak nem minősülő információt továbbítani lehet. A vizsgálatban érdekelt feleknek, valamint a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is hozzáférést kell biztosítani az online platformhoz.

9. A Bizottság meghallgatja az érdekelt feleket különösen abban az esetben, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben előírt időtartamon belül írásban kérik a meghallgatást, és a kérelemben bemutatják, hogy a vizsgálat eredménye valószínűleg hatással lesz rájuk, és szóbeli meghallgatásukat különleges okok indokolják.

          A Bizottság e feleket ezután több alkalommal is meghallgatja, ha ezt különleges okok indokolják.

10. Amennyiben az információk benyújtása nem a Bizottság által meghatározott határidőn belül történik, vagy a vizsgálat komoly akadályba ütközik, akkor a rendelkezésre álló tények alapján is lehet megállapításokat tenni. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy valamely érintett fél vagy harmadik fél hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül hagyja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja fel.

11. A Bizottság írásban értesíti Kolumbiát, illetve Perut a vizsgálat megindításáról, valamint az átmeneti vagy végleges intézkedések bevezetéséről.

5. cikk

Előzetes felügyeleti intézkedések

1. Amennyiben a Kolumbiából vagy Peruból származó termékek behozatalában olyan tendencia tapasztalható, amely a 2. és 3. cikkben említett helyzetek valamelyikének kialakulásához vezethet, az érintett termékek behozatala tekintetében előzetes felügyeleti intézkedések tehetők.

2. Az előzetes felügyeleti intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 12. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

3. Az előzetes felügyeleti intézkedések korlátozott ideig érvényesek. Eltérő rendelkezés hiányában ezek az intézkedések a bevezetésüket követő hat hónap után következő újabb hat hónapos időszak lejártakor érvényüket veszítik.

6. cikk

Átmeneti védintézkedések meghozatala

1. Átmeneti védintézkedést olyan kritikus körülmények között kell alkalmazni, amikor a késedelem nehezen helyreállítható kárhoz vezetne, és miután a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján előzetesen meghatározták, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre, amely alátámasztja, hogy a Kolumbiából vagy Peruból származó áru behozatala a Megállapodás I. mellékletében meghatározott európai uniós vámlebontási menetrend szerinti vámeltörlés vagy -csökkentés következtében megnövekedett, és ez a behozatal súlyos kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, vagy ilyen kárral fenyeget.

Az átmeneti intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 12. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. Rendkívül sürgős – többek között a (2) bekezdésben említett – esetekben a Bizottság a 12. cikk (4) bekezdésében említett eljárás szerint azonnal alkalmazható átmeneti védintézkedést fogad el.

2. Amennyiben valamely tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását kéri, és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, a Bizottság köteles a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határozatot hozni.

3. Az átmeneti intézkedések legfeljebb 200 napig alkalmazhatók.

4. Amennyiben az átmeneti intézkedés a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülése miatt hatályát veszti, az átmeneti intézkedések következtében beszedett vámot automatikusan vissza kell téríteni.

5. Az e cikkben említett rendelkezések minden olyan termékre vonatkoznak, amelyek a rendelkezések hatálybalépését követően kerülnek szabad forgalomba. Az ilyen intézkedések azonban nem akadályozhatják meg az Unió felé már úton lévő termékek szabad forgalomba hozatalát, amennyiben e termékek célállomása nem módosítható.

7. cikk A vizsgálat befejezése és intézkedéshozatal nélküli eljárás

1. Ha a végleges tényállás azt mutatja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek, a Bizottság határozatot fogad el a vizsgálat befejezéséről és a 12. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelő további eljárásról.

2. A Bizottság – kellő figyelemmel a 11. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – jelentést tesz közzé, rögzítve az összes vonatkozó tény és jogszabály alapján hozott megállapításait és megindokolt következtetéseit.

8. cikk Végleges intézkedések bevezetése

1. Ha a végleges tényállás azt mutatja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a Bizottság a Megállapodás 49. cikkének megfelelően konzultációra kéri fel Kolumbia és Peru hatóságait. Amennyiben nem sikerül 45 napon belül kielégítő megoldást találni, a 12. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően a Bizottság határozatot fogadhat el végleges védintézkedések meghozataláról.

2. Bizottság – kellő figyelemmel a 11. cikk értelmében vett bizalmas információk védelmére – a döntés szempontjából lényeges tények és megfontolások összefoglalását tartalmazó jelentést tesz közzé.

9. cikk A védintézkedések időtartama és felülvizsgálata

1. Védintézkedés csak addig marad hatályban, amíg az a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében szükséges. Az intézkedés időtartama nem haladhatja meg a két évet, kivéve, ha a (3) bekezdés szerint meghosszabbították.

2. A védintézkedés a meghosszabbítás ideje alatt a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményéig érvényben marad.

3. A védintézkedés kezdeti időtartama kivételes esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a védintézkedésre továbbra is bizonyítottan szükség van a súlyos kár megelőzéséhez vagy orvoslásához és az alkalmazkodás megkönnyítéséhez, valamint bizonyíték van arra, hogy a gazdasági ágazat lépéseket tesz az alkalmazkodás érdekében.

4. Az időtartam minden, (3) bekezdés szerinti meghosszabbítását egy, valamely tagállam, bármely jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező bármely, az uniós gazdasági ágazat nevében eljáró szövetség kérésére vagy a Bizottság saját kezdeményezésére indított vizsgálatnak kell megelőznie, amennyiben a 4. cikk (5) bekezdésében említett tényezők alapján elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy teljesülnek a (3) bekezdésben meghatározott feltételek.

5. A vizsgálat indításáról értesítést kell közzétenni a 3. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően. A vizsgálat és a (3) bekezdés szerinti meghosszabbításra vonatkozó döntés meghozatala a 4., 7. és 8. cikk rendelkezéseinek megfelelően történik.

6. A védintézkedés teljes időtartama nem haladhatja meg a négy évet, amelybe az átmeneti intézkedések is beleszámítanak.

7. Védintézkedés nem alkalmazható az átmeneti időszak lejártát követően.

8. Védintézkedés nem alkalmazható olyan termék behozatalára, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett, kivéve annak az időtartamnak a felével megegyező időtartamra, amelynek során a védintézkedést korábban alkalmazták, feltéve, hogy a nem alkalmazás időtartama legalább egy év.

10. cikk

Az Európai Unió legkülső régiói

Amennyiben bármilyen, Kolumbiából vagy Peruból származó terméket olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálnak, hogy az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében említett egy vagy több legkülső uniós régió gazdasági helyzetének súlyos rosszabbodását okozza vagy azzal fenyeget, védintézkedés hozható az ebben a fejezetben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.

11. cikk Az információk bizalmas kezelése

1. Az e rendelet alapján kapott információk csak a megjelölt célra használhatók fel.

2. Bizalmas jellegű vagy az e rendelet alapján bizalmas alapon szolgáltatott információk nem hozhatók nyilvánosságra az információ szolgáltatójának kifejezett engedélye nélkül.

3. Minden bizalmas kezelés iránti kérelemben meg kell jelölni azokat az okokat, amiért az információ bizalmasnak minősül. Amennyiben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozatlannak tűnik, az információ szolgáltatója viszont nem kívánja nyilvánosságra hozni az információt, és nem kívánja engedélyezni annak általánosított vagy összegzett formájú közzétételét, akkor az adott információ figyelmen kívül hagyható.

4. Az információ mindenképpen bizalmasnak minősül, ha annak közzététele az információ szolgáltatójára vagy forrására valószínűleg jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolna.

5. Az (1)–(4) bekezdés nem zárja ki azt, hogy az uniós hatóságok általános információkra és különösen olyan okokra hivatkozzanak, amelyeken az e rendelet szerint hozott határozatok alapulnak. Az említett hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük az érintett természetes és jogi személyek ahhoz fűződő jogos érdekeit, hogy üzleti titkaik ne kerüljenek nyilvánosságra.

12. cikk Bizottsági eljárás

1.           A Bizottságot a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. február 26-i 260/2009/EK tanácsi rendelet[5] 4. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

2.           Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

3.           Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

4.           Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 4. cikkével összefüggésben.

II. fejezet – Banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus

13. cikk

Banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus

1. A Kolumbiából és Peruból származó, a Kombinált Nómenklatúra 0803 00 19 vámtarifaszáma alá tartozó (banán frissen, kivéve a plantain fajtát) és a Megállapodás I. mellékletében található európai uniós vámlebontási menetrend „BA” kategóriájába sorolt banánra 2020. január 1-ig stabilizációs mechanizmus alkalmazandó.

2. Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala tekintetében külön éves küszöbmennyiséget állapítanak meg az e rendelet mellékletében található táblázat harmadik és negyedik oszlopa szerint. Amint Kolumbia vagy Peru eléri a küszöbmennyiséget az adott naptári évben, a Bizottság a 12. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően legfeljebb három hónapos és az adott naptári év végén túl nem nyúló időtartamra ideiglenesen felfüggesztheti a megfelelő eredetű termékekre abban az évben alkalmazott kedvezményes vámtételeket.

3. Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy felfüggeszti az alkalmazandó kedvezményes vámtételeket, a Bizottság a vámtétel alacsonyabb alapértékét vagy pedig az intézkedés meghozatalakor érvényes legnagyobb kedvezményes vámtételt alkalmazza.

4. Amennyiben a Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazza, haladéktalanul konzultációt kezd az érintett országgal (Kolumbiával vagy Peruval vagy mindkét országgal), hogy a rendelkezésre álló tényadatok alapján elemezzék és értékeljék a helyzetet.

5. A (2) és (3) bekezdésben említett intézkedések csak a 2019. december 31-én véget érő időszak alatt alkalmazhatók.

III. fejezet – Záró rendelkezések

14. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a Megállapodás alkalmazásának kezdő időpontjától kell alkalmazni, annak 330. cikke szerint. A Megállapodás alkalmazásának kezdő időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés határozza meg.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt […],

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

Melléklet

Táblázat: behozatalra vonatkozó küszöbmennyiségek az I. melléklet I. függelékének B. szakasza szerinti banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus alkalmazása tekintetében: Kolumbia esetében 1A. alszakasz 1(n) pont, Peru esetében 2A. alszakasz 1(i) pont.

Év || Behozatalra vonatkozó küszöbmennyiség (Kolumbia) || Behozatalra vonatkozó küszöbmennyiség (Peru)

2010. január 1. – december 31. || 1 350 000 t || 67 500 t

2011. január 1. – december 31. || 1 417 500 t || 71 250 t

2012. január 1. – december 31. || 1 485 000 t || 75 000 t

2013. január 1. – december 31. || 1 552 500 t || 78 750 t

2014. január 1. – december 31. || 1 620 000 t || 82 500 t

2015. január 1. – december 31. || 1 687 500 t || 86 250 t

2016. január 1. – december 31. || 1 755 000 t || 90 000 t

2017. január 1. – december 31. || 1 822 500 t || 93 750 t

2018. január 1. – december 31. || 1 890 000 t || 97 500 t

2019. január 1. – december 31. || 1 957 500 t || 101 250 t

2020. január 1-től || tárgytalan || tárgytalan

 

[1]               Az Európai Parlament 2011. február 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.

[2]              

[3]              

[4]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[5]               HL L 84., 2009.3.31., 1. o.