INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Háttér-információk

A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelvet[1] 1994-ben a kedvtelési célú vízi járművek európai piacon történő forgalomba hozatalának szabályozása céljából fogadták el. Az irányelv alapvető biztonsági követelményeket határoz meg, amelyeket a gyártóknak a vízi járművek tervezése során tiszteletben kell tartaniuk ahhoz, hogy e biztonságos vízi járműveket forgalomba hozhassák az uniós piacon. A gyártóknak számos kötelezettséget kell teljesíteniük annak bizonyítása érdekében, hogy termékük megfelel az irányelvben foglaltaknak, ideértve a megfelelőségi nyilatkozat kiállítását arról, hogy a vízi jármű megfelel az irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek, a CE-jelölés elhelyezését a terméken, valamint a felhasználók a termék használatával és karbantartásával kapcsolatos tájékoztatását.

A 94/25/EK irányelvet módosító 2003/44/EK irányelv a hajtómotorok kipufogógáz-kibocsátására, valamint a hajtómotorral felszerelt vízi járművek zajszintjére határértékeket vezetett be, mind a kompressziós gyújtású, mind a szikragyújtásos motorok tekintetében. A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelvben szabályozott legfontosabb légszennyező anyagok a következők: Nitrogénoxidok (NOx), szénhidrogének (HC) és légszennyező részecskék. Ezen túlmenően a 2003/44/EK irányelv kiterjeszti a kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv hatályát a motoros vízi sporteszközökre.

Ugyanezen módosító irányelv tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot (2. cikk), amelynek célja a kibocsátási határértékek megerősítése annak érdekében, hogy azok tükrözzék a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorok terén végbement fejlődést, valamint a határérték világszintű – különösen az egyesült államokbeliekkel történő – harmonizálásának szükségességét. Ezzel egyidejűleg figyelembe kell venni a kkv-k kiszolgáltatott helyzetét, mivel ezen ágazatot nagyrészt kis- és középvállalkozások alkotják (az e területen működő vállalkozások több mint 95%-a kkv).

Az ezen ágazatban tevékenykedő kkv-k főként vízi járművek építésével, valamint motorok marinizálásával (közúti vagy nem közúti motorok átalakításával és vízi járművekbe történő beszerelésével) foglalkoznak. Ezen kívül kevés olyan, kis sorozatban termelő motorgyártó van, amely kizárólag az uniós piacon működik és kizárólag e piacra termel.

A felülvizsgálati záradék (2. cikk) azt is előírja továbbá, hogy a Bizottság jelentést tesz a motorok környezetvédelmi jellemzőinek további fejlesztési lehetőségeiről, és ha szükségesnek ítéli, e jelentés figyelembevételével benyújtja a megfelelő javaslatokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság 2007-ben kiadott egy jelentést [COM(2007)313], amelyben bejelentette, hogy értékelni fogja a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorok kipufogógáz-kibocsátási határértékei további csökkentésének lehetőségeit.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelvet tengerbiztonsági és környezetvédelmi szempontokat ötvöző európai jogszabályi keret foglalja magában.

Az Európa 2020 stratégiában[2] meghatározott kiemelt szakpolitikák egyike az erőforrás-hatékony Európa megteremtésére irányul az éghajlati és energiával kapcsolatos célkitűzések elérése érdekében. Az integrált tengerpolitika[3] ésszerűsíti a környezet védelmét valamennyi uniós szakpolitikában, különösen a tengeri környezetet érintőkben. A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv felülvizsgálatára ebben az általános összefüggésben kerül sor. A felülvizsgálat hozzájárul továbbá a biológiai sokféleség nemzetközi évének nyilvánított 2010. év célkitűzéséhez.

A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv összhangban van a Tiszta levegőt Európának (CAFE) kezdeményezés[4] célkitűzéseivel, amely integrált, hosszú távú stratégiát biztosít a légszennyezés emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentésére a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008/50/EK irányelvben meghatározottak szerint.[5]

A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv a motorok kipufogógáz-kibocsátásának kizárólag az egészséggel kapcsolatos szennyezőanyagaira, például a légszennyező részecskékre, a nitrogénoxidokra (NOx) és a szénhidrogénekre (HC) terjed ki. A szén-dioxiddal nem foglalkozik. A kedvtelési célú vízi járművek motorjainak szén-dioxid-kibocsátásáról jelenleg nem áll rendelkezésre nyilvántartás vagy adat. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a jövőben a közúti ágazatban nemrégiben történt fejleményekkel összhangban foglalkoznak majd az ezen ágazatbeli motorok szén-dioxid-kibocsátásával, akár önkéntes, akár szabályozási jellegű intézkedések útján.

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

Konzultáció az érdekeltekkel

Az irányelv felülvizsgálata már 2008 óta tervben van, és széles körű konzultáció előzte meg; erre a kedvtelési célú vízi járművekkel foglalkozó állandó bizottság keretében került sor, amelybe a tagállamok hatóságai mellett egyéb érdekelt feleket, mint például az iparág képviselőit, fogyasztói szervezeteket, szabványügyi hivatalokat és megfelelőségértékelő szervezetek képviselőit is bevontak.

2009 májusában és júniusában nyilvános internetes konzultációt szerveztek. A Bizottság szolgálatai 32 választ kaptak a kizárólag angol nyelven megjelentetett kérdőívre. A nyilvános konzultáció eredményeit a következő oldalon jelentették meg: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=3088&tpa_id=160&lang=en

Az e konzultáció során adott válaszok a szigorúbb kipufogógáz-kibocsátási határértékek a kkv-k helyzetének figyelembevétele mellett történő bevezetése iránti támogatásról tanúskodtak. A válaszadók azt jelezték, hogy nem csupán az EU/EGT tagállamok körében, hanem a világ többi részével – különösen az Egyesült Államokkal – is közös határértékekre van szükség. A felmérés megerősítette továbbá, hogy a hajtómotorral felszerelt vízi járművekre vonatkozó zajkibocsátási határértékek további csökkentése nem oldaná meg hatékonyan a túlzott zaj problémáját az érintett területeken.

A konzultáció felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós jogszabályoknak jobban kell tükrözniük a kedvtelési célú tengeri hajózás sajátosságait. Aggályok merültek fel az igen aktív használtáru-piaccal, valamint a saját készítésű vízi járművekkel kapcsolatban. A válaszokból kiderült továbbá, hogy tisztázni kell a gazdasági szereplők – köztük a magánimportőrök – kötelezettségeit, valamint a nemzeti végrehajtó hatóságok hatáskörét.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Számos, a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorok környezeti jellemzőinek javulását, valamint annak hatását vizsgáló külső tanulmányra adtak megbízást.

- TNO[6] Összegző tanulmány a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorok környezeti teljesítményével kapcsolatos technológia és szabályozások jelenlegi helyzetéről és alakulásáról – Zárójelentés, 2005. január („Összegző tanulmány”). A Bizottság a környezetvédelmi követelmények kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelvben történő bevezetése után kérte e tanulmány elkészítését a hajtómotorok kedvtelési célú vízi járművekben történő alkalmazása környezeti hatásának értékelése céljából.

- Európai Hajózásipari Szövetség – Tanulmány a kedvtelési célú vízi járművek motorjai tekintetében további kibocsátás-csökkentési intézkedésekre vonatkozó lehetséges forgatókönyvek megvalósíthatóságáról és hatásáról a 2003/44/EK irányelvvel módosított 94/25/EK irányelv összefüggésében: Hatásvizsgálati jelentés – Zárójelentés, 2006. október 26. Ez a tanulmány részletesen azonosította és mérte a TNO-tanulmányban azonosított, további kibocsátás-csökkentésre irányuló intézkedésekre vonatkozó négy lehetséges forgatókönyv általános és disztributív hatását.

- ARCADIS[7] „Kiegészítő hatásvizsgálati tanulmány a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorokra vonatkozó lehetséges kibocsátás-csökkentési intézkedésekről” – 2008. június. Az előző tanulmány eredményei nyomán a Bizottság egy újabb tanulmány készítését indította el annak érdekében, hogy új, a kkv-knak a kedvtelési célú vízi járművek ágazatán belüli sajátos helyzetét figyelembe vevő forgatókönyveket azonosítson és értékeljen.

- A tanulmányok a következő weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/maritime/documents/index_en.htm

Hatásvizsgálat

A Bizottság részletes hatásvizsgálatot készített, amely szerepel a munkaprogramjában.

A hatásvizsgálat a felülvizsgálat alábbi három, jelentős hatással bíró területére összpontosít:

A. kipufogógáz-kibocsátás;

B. zajkibocsátás; valamint

C. összehangolás az új jogi kerettel:

E három terület vonatkozásában az alábbi lehetőségeket elemezték részletesen.

A. Motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek

1. lehetőség – nem történik semmilyen változás

Az irányelvben foglalt, hatályos kipufogógáz-kibocsátási határértékek a 2003/44/EK módosító irányelvben meghatározottakhoz képest nem változnak.

2. lehetőség – szigorúbb kipufogógáz-kibocsátási határértékek (II. szint)

Értékelték a kipufogógáz-kibocsátási határértékek II. szintje bevezetésének lehetőségét. Összesen öt lehetséges forgatókönyvet terjesztettek elő a határértékek további korlátozása tekintetében (a részletes hatásvizsgálatot lásd a 21. oldalon).

Legalkalmasabbként az 5. forgatókönyvet választották ki további értékelésre. Az 5. forgatókönyv mind a szikragyújtásos, mind a kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó határértékeket harmonizálja az egyesült államokbeliekkel. A kompressziós gyújtású motorok esetében a határértékek az US EPA 40 CFR 1042. részében a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó dízelüzemű motorokra meghatározottakkal egyeznek meg. A szikragyújtásos motorok tekintetében a határértékek az US EPA 40 CFR 1045. részében az új, nem közúti, szikragyújtásos motorokra, berendezésekre és hajókra meghatározottakkal egyeznek meg.

3. lehetőség – szigorúbb kipufogógáz-kibocsátási határértékek (II. szint), a kedvezőtlen gazdasági, illetve társadalmi hatások enyhítésére irányuló intézkedésekkel összekapcsolva

Ez a lehetőség különböző lehetőségeket vizsgál meg a kipufogógáz-kibocsátási szabályok szigorítására, valamint ezzel egyidejűleg a magasabb kibocsátási határértékek bevezetése által a gyártókra esetlegesen gyakorolt kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatások korlátozására irányuló enyhítő intézkedés bevezetésére.

3.1. lehetőség – rugalmas végrehajtási eljárás alkalmazása

A szigorúbb kipufogógáz-kibocsátási szabályok hatásai enyhítésének egyik lehetséges módja a rugalmas végrehajtási eljárás bevezetése. Az elképzelés lényege, hogy a motorgyártóknak korlátozott számú, az előző kibocsátási szintnek megfelelő, kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motor forgalomba hozatalát engedné meg az új kibocsátási határértékek hatálybalépését követően is.

3.2. lehetőség – átmeneti időszak alkalmazása valamennyi motorgyártó tekintetében (3 év)

A javaslat az irányelv hatálybalépését követően hároméves átmeneti időszakot biztosítana annak lehetővé tétele érdekében, hogy a motorgyártók képesek legyenek hozzáigazítani a motorokat az új technológiákhoz.

3.3. lehetőség – átmeneti időszak alkalmazása valamennyi motorgyártó tekintetében, továbbá egyedi átmeneti időszak alkalmazása azon motorgyártó kis- és középvállalkozások tekintetében, amelyek 15 kW-nál kisebb teljesítményű, szikragyújtásos külmotorokat hoznak forgalomba az uniós piacon (3+3 év).

Az iparág számára biztosított hároméves átmeneti időszak megmaradna. Ezen felül a 15 kW-nál kisebb teljesítményű, szikragyújtásos motorokat forgalomba hozó motorgyártó kis- és középvállalkozások további hároméves (a hatálybalépéstől számított hatéves) átmeneti időszakot kapnának.

Ezen utolsó lehetőséget választották ki előnyben részesítendő lehetőségként a hatásvizsgálat során.

B. Hajtómotorral rendelkező vízi járművekre vonatkozó zajkibocsátási határértékek

1. lehetőség – nem történik semmilyen változás

Az irányelvben foglalt, hatályos zajkibocsátási határértékek a 2003/44/EK módosító irányelvben meghatározottakhoz képest nem változnak.

2. lehetőség – szigorúbb zajkibocsátási határértékek

A vízi járművek zajkibocsátását szabályozó jelenlegi uniós határértékek szigorodnának.

Az alábbi okok miatt az 1. lehetőséget (a jelenlegi határértékek megtartását) találták az előnyben részesítendő lehetőségnek:

- nem von maga után megfelelési költségeket (a társaságoknak nem kell új technológiákba befektetniük az előírt kibocsátási határértékek teljesítése érdekében);

- nagyobb környezeti előnyök elérését teszi lehetővé a személyre szabott, nemzeti intézkedések révén, amelyeket minden országon belül kifejezetten azokra a területekre alakítottak ki, amelyeken vízi járművek közlekednek.

A tagállamok nagyobb mozgásteret élveznének az olyan egyedi intézkedések kidolgozása terén, amelyek segítségével hatékonyan korlátozhatnák a zajkibocsátást, ugyanis a vízi járművek által kibocsátott zajt nem kizárólag a motorok keltik, hanem az olyan tényezőktől is függ, mint az üzemeltetés, az időjárási viszonyok stb.

C. A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv összehangolása az új jogi kerettel

A 765/2008/EK rendelet és a 768/2008/EK határozat elfogadásának következményeként a kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelvet összhangba kell hozni az új jogi keret elveivel. Ez alapvetően a gazdasági szereplőket terhelő kötelezettségekről, a megfelelőségértékelő szervezetek és piacfelügyeleti hatóságok hatásköréről, az új megfelelőségértékelési modulokról, valamint a CE-jelölés jogállásáról szóló fejezetek belefoglalását jelenti.

Mivel a Bizottság az ágazati jogszabályoknak az új jogi kerettel történő összehangolására törekszik, a hatásvizsgálat kizárólag az összehangolás hatásainak elemzésére összpontosított. E hatások várhatóan túlnyomórészt kedvezőek lesznek, mivel a horizontális rendelkezések tisztáznak bizonyos kérdéseket, amelyek jelenleg bizonytalanság tárgyát képezik. A jogbiztonság mindegyik fél számára előnyös: a gazdasági szereplők, a nemzeti és európai uniós igazgatási szervek és a fogyasztók számára egyaránt. A gazdasági szereplőkre vonatkozó bizonyos új kötelezettségek gazdasági hatást gyakorolhatnak a gazdaság szereplőit terhelő új költségek tekintetében.[8]

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A felülvizsgálat főbb elemei

Az irányelv alkalmazási körének és fogalmainak tisztázása

Annak érdekében, hogy a gyártók és a nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen a kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv alkalmazása, az irányelv alkalmazási körét, valamint egyes fogalommeghatározásait tisztázni kell.

Korábban viták tárgyát képezte az irányelvben meghatározott „kedvtelési célú vízi jármű” fogalom tartalma, amelyet egyes esetekben mind a kedvtelési célú vízi járműveket, mind a motoros vízi sporteszközöket magában foglaló, általános fogalomnak tekintettek. Ezt a bizonytalanságot a fogalommeghatározások között újonnan bevezetett, a kedvtelési célú vízi járműveket és a motoros vízi sporteszközöket egyaránt magában foglaló „vízi jármű” fogalom megszünteti.

Mivel a „kedvtelési célú vízi jármű” fogalom ezentúl egyértelműen kizárólag az irányelv hatálya alá tartozó némely terméktípusra korlátozódik, az irányelv címe „kedvtelési célú vízi járművekről és motoros vízi sporteszközökről szóló irányelvre” módosul annak érdekében, hogy a cím jobban megfeleljen az alkalmazási körnek.

Az irányelv alkalmazási körébe nem tartozó termékek felsorolása tekintetében szükséges a kétéltű járművek felsoroláshoz történő hozzáadása annak érdekében, hogy azokra ne vonatkozzanak az ezen irányelvben foglalt követelmények. A következetesség és az egyértelműség értekében azt is rögzítik, hogy kizárólag a sport- és szabadidős célokat szolgáló motoros vízi sporteszközök tartoznak az irányelv hatálya alá, és nem például a mentési és a rendőrségi célokat szolgáló motoros vízi sporteszközök. Ezen túlmenően az irányelv hatálya alá nem tartozó „kenuk” meghatározását tisztázzák annak jelzése érdekében, hogy a kenunak „kizárólag kézi evezéssel történő meghajtásra tervezettnek” kell lennie ahhoz, hogy ne tartozzon az irányelv hatálya alá.

Helyénvaló továbbá az ezen ágazatra vonatkozó „saját célra épített vízi jármű” és „magánimportőr” fogalmának meghatározása, hogy könnyebb legyen az irányelv megértése és egységes alkalmazása.

Általános biztonsági követelmények

Az egyértelműség és az új megközelítés szerinti más irányelvekkel való összhang érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe, ha megfelelnek azon általános követelménynek, amely megköveteli, hogy ne veszélyeztessék személyek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, valamint teljesítik az I. mellékletben foglalt alapvető követelményeket. Ezen általános biztonsági követelmény rögzítése azért fontos, mert jogalapként használható a nem biztonságos vízi járművek forgalomból történő kivonásához, különösen olyan helyzetekben, amelyekben a harmonizált szabványok hatálya alá nem tartozó, új kockázatot tárnak fel.

Kipufogógáz-kibocsátás

Az új, szigorúbb kibocsátási határértékek

A kipufogógázzal kibocsátott nitrogénoxidok (NOx), szénhidrogének (HC) és légszennyező részecskék tekintetében szigorúbb határértékeket terveznek.

A kompressziós gyújtású motorok esetében ezeket a határértékeket a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó dízelüzemű motorokra vonatkozó US EPA szabványok alkalmazásával határozták meg (40 CFR, 1042. rész). A szikragyújtásos motorok tekintetében a határértékeket az új, nem közúti, szikragyújtásos motorokra, berendezésekre és hajókra vonatkozó US EPA kibocsátási szabványokat alkalmazva határozták meg (40 CFR, 1045. rész). Ez a megközelítés a határértékeket a tisztább tengerimotor-technológiák műszaki fejlődését tükröző, továbbá a kipufogógáz-kibocsátási határértékek világszintű harmonizálása irányába történő fejlődést lehetővé tevő szinten határozza meg.

A CO-határértékeket a más légszennyező anyagok jelentős csökkentésének elérése érdekében tett kompromisszumként, valamint az iparágra háruló megfelelési költségek arányosságának fenntartása érdekében valamelyest enyhítették. Az enyhítés azonban nem eredményez biztonsági kockázatot.

Referencia-üzemanyagok és vizsgálati ciklusok

A kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek történő megfelelés értékeléséhez használt vizsgálati üzemanyagoknak a vonatkozó piacon használt üzemanyagok összetételét kell tükrözniük, éppen ezért a típusjóváhagyás során az európai uniós gyártóknak az európai vizsgálati üzemanyagokat kell alkalmazniuk. Mivel azonban az unión kívüli gyártók nem minden esetben férnek hozzá az európai referencia-üzemanyagokhoz, szükséges előirányozni azt a lehetőséget, hogy a megfelelőségértékelést végző hatóságok (bejelentett szervezetek) a motorok más referencia-üzemanyagokkal történő vizsgálatát is elfogadhassák. A referencia-üzemanyagok megválasztásának lehetősége azonban a vizsgálati eredmények minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a vonatkozó ISO szabványban meghatározott, egyesült államokbeli és japán előírásokra korlátozódik. (Dugattyús belső égésű motorok. Kipufogógáz-emisszió mérése. 5. rész: Vizsgálati üzemanyagok leírása. Jelenleg EN ISO 8178-5:2008).

Ezen túlmenően a vonatkozó vizsgálati ciklusokat ugyanezen ISO szabványra való hivatkozással kell meghatározni (Dugattyús belső égésű motorok. Kipufogógáz-emisszió mérése. 4. rész: Vizsgálati ciklusok különböző motoralkalmazásokhoz, jelenleg EN ISO 8178-4:1996).

A kedvtelési célú vízi járművek iparága aktívan részt vesz az innovatív meghajtórendszerek kifejlesztésében, amelyek hibrid és elektromos motorokat, és akár üzemanyagcellákat is magukban foglalhatnak. A hibrid rendszerek vonatkozásában a jövőben lehet, hogy egyedi vizsgálati ciklusokat fognak kidolgozni.

Enyhítő intézkedések az iparág részére

Az iparág számára hároméves általános átmeneti időszakot irányoznak elő. Ezen túlmenően a kipufogógáz-kibocsátási követelmények tekintetében a 15 kW-nál kisebb teljesítményű, szikragyújtásos motorokat forgalomba hozó motorgyártók számára további három évet biztosítanak. Erre annak érdekében van szükség, hogy az e piaci szegmensben tevékenykedő kkv-k elkerülhessék a pénzügyi zavarokat és hozzáigazíthassák termelésüket az új szabályokhoz.

Építési követelmények

Új, a WC-vel ellátott vízi járművekre tartály felszerelését kötelezően előíró követelményt irányoznak elő a tengeri környezet védelméhez való hozzájárulás érdekében.

Építés utáni értékelés és magánimportőrök

A 94/25/EK irányelv szabályokat állapít meg a kedvtelési célú vízi járművek építés utáni értékelésére, amelyet a terméket forgalomba hozó, a Közösség területén letelepedett bármely természetes vagy jogi személy végez abban az esetben, ha sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem teljesíti a termékek irányelvnek történő megfelelése értékelésére irányuló kötelezettségeket. A következetesség érdekében helyénvaló ezen eljárás hatályát a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros vízi sporteszközökre is kiterjeszteni. Az egyértelműség érdekében meg kell határozni, hogy ezen eljárást pontosan ki és milyen helyzetekben alkalmazhatja. Ezek a következők:

- magánimportőr, azaz olyan természetes vagy jogi személy, amely nem kereskedelmi jellegű tevékenysége során harmadik országból az Unióba importál egy terméket azzal a céllal, hogy saját használatra üzembe helyezze,

- bármely személy, aki jelentős módosítást vagy átalakítást követően hoz forgalomba vagy helyez üzembe egy motort vagy vízi járművet, vagy bármely személy, aki egy, az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vízi jármű rendeltetését oly módon változtatja meg, hogy az annak következtében az irányelv hatálya alá kerül,

- bármely személy, aki saját használatra épített vízi járművet hoz forgalomba a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontjában említett ötéves időszak letelte előtt.

A kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök behozatala tekintetében megjegyzendő, hogy a 94/25/EK irányelvhez képest az építés utáni értékelések alkalmazása a magánimportőrök általi, nem kereskedelmi célú behozatalra korlátozódik. Ennek célja az eljárással kereskedelmi célból történő visszaélések megakadályozása. Végül a termék megfelelősége a bejelentett szervezet általi megbízható értékelésének az építés utáni értékelés tekintetében történő biztosítása érdekében ki kell terjeszteni az építés utáni értékelést kérelmező személy a bejelentett szervezet részére történő dokumentumszolgáltatási kötelezettségeit. Előirányozzák, hogy kérelmezőnek a termék megfelelőségének értékeléséhez szükséges valamennyi dokumentumot rendelkezésre kell bocsátania.

A CE-jelölés elhelyezése

A CE-jelölés vízi járműveken, részegységeken és motorokon történő feltüntetésére irányadó szabályokat ezen irányelv határozza meg. A 94/25/EK irányelvhez képest helyénvaló kiterjeszteni a CE-jelölések elhelyezésére irányuló kötelezettséget valamennyi olyan beépített motorra és beépített kipufogórendszer nélküli farmotorra, amelyeket az I.B. és I.C. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelőnek tekintenek.

A CE-jelölést a vízi járműveken, a motorokon és a részegységeken kell elhelyezni. Azon részegységek esetén, amelyeknél a termék mérete vagy jellege miatt ez nem lehetséges, vagy nem indokolt, a jelölés alternatív megoldásként a csomagoláson és a kísérő dokumentáción is elhelyezhető.

Jelentéstétel

Ezen irányelv nyomon követésének és hatékonyságának érvényesítése érdekében új kötelezettséget irányoznak elő, amely alapján a tagállamok ötévente kötelesek az irányelv alkalmazásról jelentést tenni a Bizottság felé. A jelentésnek különösen az irányelv hatálya alá tartozó termékek biztonságának és környezeti teljesítményének helyzetére, valamint az irányelv hatékonyságára vonatkozó információkat, továbbá a tagállamok által végzett piacfelügyeleti tevékenységek bemutatását kell tartalmaznia.

A kedvtelési célú vízi járművekről szóló irányelv összehangolása az új jogi kerettel, valamint az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások

Horizontális szabályok

2008. július 9-én az Európai Parlament és a Tanács két, a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó jogi eszközt fogadott el. Ezek a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,[9] valamint a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat.[10]

A rendelet lefekteti a megfelelőségértékelő szervezet akkreditálására, a CE-jelölésre, az uniós piacfelügyeleti keretre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó horizontális intézkedéseket, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandók. Az egyértelműség érdekében ezen irányelv kifejezetten hivatkozik a rendelet alkalmazására.

A határozat az új megközelítési elveken alapuló jogszabályok alkalmazásában közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg. A más ágazatok termékeire vonatkozó jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében szükség van arra, hogy ennek az irányelvnek bizonyos rendelkezései összhangban legyenek a fenti határozattal, amennyiben az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé más megoldást. Ezért bizonyos fogalommeghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a feltételezett megfelelést, a harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogást, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelési szervekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelményeket, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezésekre vonatkozó követelményeket összehangolják a fenti határozattal. Szükség van ágazat-specifikus eltérésekre, különösen a vízi járművek unióba történő magáncélú behozatala sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében.

Megfelelőségértékelési eljárások

A gyártó számára elérhető megfelelőségértékelési eljárásokat a horizontális határozatra történő hivatkozással is meghatározzák. A 25. cikkben azonban bizonyos, a 94/25/EK irányelv megfelelőségértékelési moduljaiban foglalt kiegészítő követelményeket határoznak meg az ágazat a megfelelőségértékelés elvégzésével kapcsolatos egyedi igényeinek figyelembe vétele érdekében. Ezen túlmenően a horizontális határozatban említett bizonyos modulok esetén bejelentett szervezetek helyett belső akkreditált szervezetek igénybevételének lehetőségét ezen irányelv nem veszi át, ugyanis az nem megfelelő az ágazat szempontjából.

A tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyártási igények figyelembevétele érdekében az alábbi esetekben helyénvaló a tanúsítási eljárások korábbinál szélesebb választékát biztosítani:

- 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, C kategóriájú kedvtelési célú vízi járművek, amelyek esetében harmonizált szabványokat is alkalmaztak (belső termékellenőrzés és felügyelet mellett végzett vizsgálatok is lehetségesek),

- részegységek (a B és az E modul is lehetséges),

- a kipufogógáz- és zajkibocsátási követelményekre vonatkozó megfelelőségértékelés tekintetében különbséget tesznek azon esetek között, amelyekben a harmonizált szabványokat alkalmazták, és azok között, amelyekben nem. Az utóbbi esetekben indokolt az előbbi esetekben alkalmazottnál szigorúbb megfelelőségértékelési eljárás előírása. Ezen túlmenően a referencia-vízijárműre vonatkozó adatok zajkibocsátás-vizsgálatokhoz történő használatának lehetőségét felesleges lévén elhagyták, ugyanis az a gyakorlatban nem került alkalmazásra.

Komitológia és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Lisszaboni Szerződés felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vétele érdekében a rendeletet kiegészítik a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának szabályaival.

Jogalap

A javaslat alapja az EK-Szerződés 95. cikke.

A szubszidiaritás elve

A 94/25/EK irányelv az EK-Szerződés 95. cikke alapján elfogadott teljes harmonizációs irányelv, amelynek célja, hogy megteremtse a vízi járművek belső piacát, és biztosítsa működését. A nemzeti jogszabályok nem hozhatnak olyan további rendelkezéseket a vízi járművek építésére, vagy a vízi járművek kipufogógáz- és zajkibocsátására vonatkozóan, amelyek szükségessé tennék a termék módosítását, vagy hatással lennének forgalomba hozatalának feltételeire. Ezért az építési követelményeket és a kipufogógáz-kibocsátást illetően a 94/25/EK irányelv rendelkezéseinek felülvizsgálata az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Éppen ezért a szubszidiaritás elvének alkalmazása az EK-Szerződés 5. cikkének (2) bekezdése értelmében nem merül fel.

Fontos megjegyezni, hogy a felülvizsgálatnak nem az a célja, hogy kiterjessze vagy megváltoztassa az irányelv alkalmazási körét, hanem hogy tisztázza, hogy mely termékek tartoznak oda. Ezért a szubszidiaritás elvének alkalmazása az EK-Szerződés 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ebben a tekintetben sem merül fel.

A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása az irányelv hatékony érvényesítésének javítására irányuló, elsősorban az új jogi keretből eredő rendelkezésekkel kapcsolatban merülhet fel (lásd még: 3.7.) A tapasztalat szerint a koherens és hatékony érvényesítést és piacfelügyeletet a tagállamok egyedül nem képesek megfelelően biztosítani. Ennek következtében felmerül néhány közös, kötelező minimális feltétel meghatározásának kérdése. A javaslat eredményeként ez a tevékenység továbbra is a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozna, de az egyenlő bánásmód és a gazdasági szereplők számára azonos feltételek biztosítása, valamint minden tagállam polgárainak hasonló szintű védelme érdekében bevezetnének néhány általános EU-követelményt.

Arányosság

Az arányosság elvével összhangban a javasolt módosítások nem lépik túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Az egységes piac előnyeinek a vízi járművek ágazatában történő biztosítása érdekében a jelenlegi irányelvvel kapcsolatos bármilyen változtatást uniós szinten kell megvalósítani. Ha a tagállamok önállóan cselekednének, annyi követelmény születne, hogy akadályozná az egységes piac működését, aláásná eredményeit, és nagy valószínűséggel a fogyasztókat és a gyártókat is összezavarná. Ez magasabb fogyasztói árakat vonna maga után, mivel a gyártóknak újból a tagállamok speciális követelményeinek kellene megfelelniük.

Az irányelv változtatásai nem jelentenek szükségtelen terhet és költséget az iparág számára, különösen ami a kis- és középvállalkozásokat vagy a közigazgatásokat illeti. Több változtatási lehetőség a jelenlegi irányelv egyértelműbbé tételére vonatkozik anélkül, hogy olyan jelentős új követelményeket vezetne be, amelyeknek költségvonzata lenne. Amennyiben a változtatásoknak nagyobb a hatása, a megoldás hatása elemzésének az a célja, hogy a felismert problémára a legarányosabb megoldást kínálja.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Közösség költségvetésére nézve e javaslatnak nincsenek vonzatai.

KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK

Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadásának eredményeként a kedvtelési célú vízi járművekről szóló 94/25/EK irányelv hatályát veszti.

Európai Gazdasági Térség

A javaslat EGT-vonatkozású, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre.

2011/0197 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[11]

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,[12]

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

1. A kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[13] azért fogadták el, hogy a tagállamok mindegyikében harmonizálják a kedvtelési célú vízi járművek biztonsági jellemzőit annak érdekében, hogy létrejöjjön a belső piac, és megszűnjenek a kedvtelési célú vízi járművek tagállamok közti kereskedelmének akadályai.

2. A 94/25/EK irányelv eredetileg csak az ISO követelmények szerint legalább 2,5 m és legfeljebb 24 m hosszúságú kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozott. A kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 94/25/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. június 16-i 2003/44/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv[14] a 94/25/EK irányelv hatályát kiterjesztette a motoros vízi sporteszközökre, továbbá kipufogógáz-kibocsátási határértékek (CO, HC, NOx és légszennyező részecskék), valamint zajhatárértékek mind a kompressziós gyújtású, mind a szikragyújtásos hajtómotorok vonatkozásában történő elfogadásával környezetvédelmi követelményeket integrált az említett irányelvbe.

3. A 94/25/EK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban[15] meghatározott új megközelítési elveken alapul. Ezért az irányelv csak a kedvtelési célú vízi járművekre alkalmazandó alapvető biztonsági követelményeket tartalmazza, a technikai részleteket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) fogadja el a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[16] összhangban. Az így megállapított harmonizált szabványokkal való összhang, amelyek hivatkozási számát az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, feltételezi a 94/25/EK irányelv követelményeinek történő megfelelést. Tapasztalatok szerint ezek az alapelvek jól működtek ebben az ágazatban, ezért azok megtartása és további előmozdítása szükséges.

4. A piacon végbement technológiai fejlődés ugyanakkor új kérdéseket vetett fel a 94/25/EK irányelvben foglalt környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatban. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni ezeket a fejleményeket, és tisztázni lehessen azt a keretet, amelyen belül az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek forgalmazhatók, a 94/25/EK irányelv bizonyos részeit felül kell vizsgálni, tovább kell fejleszteni, és az egyértelműség érdekében az irányelv helyébe ezen irányelvet kell léptetni.

5. A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] lefekteti a megfelelőségértékelő szervezet akkreditálására, a CE-jelölésre, az uniós piacfelügyeleti keretre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó horizontális intézkedéseket, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandók.

6. A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[18] az új megközelítési elveken alapuló jogszabályok alkalmazásában közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg. A más ágazatok termékeire vonatkozó jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében szükség van arra, hogy ennek az irányelvnek bizonyos rendelkezései összhangban legyenek a fenti határozattal, amennyiben az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé más megoldást. Ezért bizonyos meghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a feltételezett megfelelést, a harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogást, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelményeket, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezésekre vonatkozó követelményeket össze kell hangolni a fenti határozattal.

7. Annak érdekében, hogy a gyártók és nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen ezen irányelv alkalmazása, a 94/25/EK irányelv alkalmazási körét és fogalommeghatározásait tisztázni kell. Különösen azt kell tisztázni, hogy a kétéltű járművek nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe. Meg kell határozni továbbá, hogy a kenuk és kajakok mely típusai nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe, valamint tisztázni kell, hogy az irányelv hatálya kizárólag a sport- és szabadidős célokat szolgáló motoros vízi sporteszközökre terjed ki.

8. Helyénvaló továbbá az ezen ágazatra vonatkozó „saját célra épített vízi jármű” és „magánimportőr” fogalmának meghatározása, hogy könnyebb legyen ezen irányelv megértése és egységes alkalmazása.

9. Az uniós piacon forgalomba hozott, ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós jogszabályoknak, és a gazdasági szereplőknek az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a termékek megfelelőségéért a közérdek, úgymint az egészség, a biztonság, a fogyasztók és a környezet védelmének magas szintű elősegítése, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében.

10. Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek megfelelő megépítés és karbantartás esetén ne veszélyeztessék a személyek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, továbbá hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabálynak. Ez az irányelv egyértelműen és arányosan kell, hogy megossza a kötelezettségeket, amelyek hozzárendelhetők a szállítási és forgalmazási folyamatban részt vevő minden egyes gazdasági szereplő szerepéhez.

11. Mivel egyes feladatokat csak a gyártó tud elvégezni, világosan különbséget kell tenni a gyártó és az értékesítési lánc további szereplői között. Ezenkívül világosan meg kell különböztetni az importőrt és a forgalmazót, mivel az importőr harmadik országokból vezeti be a termékeket az uniós piacra. Így az importőrnek kell biztosítania, hogy ezek a termékek megfeleljenek az alkalmazandó uniós követelményeknek.

12. Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

13. Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő, ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek megfeleljenek minden alkalmazandó uniós követelménynek és különösen arról, hogy a gyártók e termékekre vonatkozóan az összes szükséges értékelési eljárást elvégezzék. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy a piacon általuk forgalomba hozott termékek megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek, továbbá hogy ne hozzanak forgalomba olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek vagy veszélyesek. Ugyanígy szintén rendelkezéseket kell hozni az importőrökre nézve annak érdekében, hogy győződjenek meg arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat lefolytatták, illetve hogy a gyártók által elvégzett termékjelölés, valamint a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés céljából rendelkezésre álljon.

14. Amennyiben a forgalmazó akkor forgalmazza az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméket a piacon, ha a gyártó vagy az importőr azt már forgalomba hozta, megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a termék kezelése ne befolyásolja hátrányosan annak megfelelőségét. Azonban mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében.

15. Amikor egy, az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméket forgalomba hoznak a piacon, az importőröknek fel kell tüntetniük a terméken a nevüket és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ez alól akkor kell kivételt tenni, ha egy részegység mérete vagy jellege a feltüntetést nem teszi lehetővé.

16. Bármely gazdasági szereplőt, amely a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

17. Mivel közel vannak a piachoz, a forgalmazókat és importőröket be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készülniük az aktív részvételre azzal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett termékre vonatkozó összes szükséges információt.

18. A kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök magányszemélyek által harmadik országokból az Unióba történő behozatala ezen ágazat egyik sajátos jellemzője. A 94/25/EK irányelv azonban csak a megfelelőségértékelés (építés utáni értékelés) elvégzése tekintetében határoz meg egyedi rendelkezéseket a magánimportőrök kötelezettségeire vonatkozóan. Ezért tisztázni kell a magánimportőrök többi kötelezettségét, amelyeket elvben – a tevékenységük nem kereskedelmi jellegével összefüggő néhány kivétellel – harmonizálni kell a gyártókéival.

19. A termék nyomonkövethetőségének biztosítása a teljes értékesítési láncban segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő termék értékesítéséért felelős gazdasági szereplő nyomon követésében.

20. Az egyértelműség és az új megközelítés szerinti más irányelvekkel való összhang érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe, ha megfelelnek azon általános követelménynek, miszerint nem veszélyeztethetik személyek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, valamint teljesítik az ezen irányelvben foglalt alapvető követelményeket.

21. A kedvtelési célú vízi járművekről szóló 94/25/EK irányelvet módosító 2003/44/EK irányelv 2. cikke értelmében benyújtott, a kedvtelési célú vízi járművek motorja környezetvédelmi jellemzőinek továbbfejlesztési lehetőségeiről szóló jelentés[19] értékelte a kedvtelési célú vízi járművek motorjaira vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek további csökkentésének lehetőségeit. E jelentés arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló a 2003/44/EK irányelvben foglaltaknál szigorúbb határértékek meghatározása. Ezeket a határértékeket a tisztább tengerimotor-technológiák műszaki fejlődését tükröző, továbbá a kipufogógáz-kibocsátási határértékek világszintű harmonizálása irányába történő fejlődést lehetővé tevő szinten kell meghatározni. A CO-határértékeket azonban a más légszennyező anyagok jelentős csökkentésének lehetővé tétele, valamint a megfelelési költségek arányosságának fenntartása érdekében meg kell emelni.

22. Az üzemanyag- és teljesítménykategóriától függően a vonatkozó ISO szabványban leírt, tengerhajózási alkalmazású motorokra vonatkozó vizsgálati ciklusokat kell alkalmazni.

23. A kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek történő megfelelés értékeléséhez használt vizsgálati üzemanyagoknak a vonatkozó piacon használt üzemanyagok összetételét kell tükrözniük, ezért az Unióban végzett típusjóváhagyás során az európai vizsgálati üzemanyagokat kell alkalmazni. Mivel azonban a harmadik országbeli gyártók nem minden esetben férnek hozzá az európai referencia-üzemanyagokhoz, engedélyezni kell a jóváhagyó hatóságok számára, hogy a motorok más referencia-üzemanyagokkal történő vizsgálatát is elfogadhassák. A referencia-üzemanyagok megválasztása lehetőségének azonban a vizsgálati eredmények minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a vonatkozó ISO szabványban meghatározott előírásokra kell korlátozódnia.

24. A tengeri környezet védelméhez való hozzájárulás érdekében helyénvaló egy, a WC-vel ellátott vízi járművekre tartály felszerelését kötelezően előíró követelmény elfogadása.

25. A baleseti statisztikák alapján a többtörzsű vízi járművek esetén a felfordulás kockázata igen alacsony. Az alacsony kockázat ellenére helyénvaló előirányozni, hogy a felfordulás veszélyét a többtörzsű vízi járművek esetében is figyelembe vegyék annak érdekében, hogy amennyiben a többtörzsű vízi jármű nem hajlamos a felfordulásra, ne kelljen megfelelnie a felfordulás esetén szükséges úszóképességre és menekülési utakra vonatkozó követelményeknek.

26. A szubszidiaritás elvével összhangban ezen irányelv rendelkezései nem érinthetik a tagállamoknak azt a jogát, hogy meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket bizonyos vizeken történő hajózást illetően szükségesnek tartanak a környezet védelme, a vízi utak védelme és biztonsága érdekében, feltéve hogy ezek a rendelkezések nem írják elő az ezen irányelvnek megfelelő vízi járművek módosítását.

27. A termék megfelelőségét megtestesítő CE-jelölés a szélesebb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének látható végeredménye. A CE-jelölést meghatározó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés vízi járműveken, részegységeken és motorokon történő feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell lefektetni. Helyénvaló kiterjeszteni a CE-jelölések elhelyezésére irányuló kötelezettséget valamennyi olyan beépített motorra és beépített kipufogórendszer nélküli farmotorra, amelyeket az ezen irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelőnek tekintenek.

28. Alapvető fontosságú világossá tenni a gyártók és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és ezért a gyártó teljes felelősséget vállal.

29. A CE-jelölésnek kell az egyetlen megfelelőségi jelölésnek lennie, amely jelzi, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termék megfelel az uniós harmonizációs jogszabályoknak. Mindazonáltal más jelöléseket is meg kell engedni, amennyiben hozzájárulnak a fogyasztóvédelem javításához, és uniós harmonizációs jogszabályok nem rendelkeznek róluk.

30. Annak biztosítása érdekében, hogy az alapvető biztonsági követelményeket betartsák, szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. Ezen eljárásokat a 768/2008/EK határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulokra való hivatkozással kell meghatározni. Ezeknek az eljárásoknak a vízi járművekben, motorokban és részegységekben rejlő veszély mértékéhez kell igazodniuk. Ebből következően minden egyes megfelelőségi kategóriát egy megfelelő eljárással kell kiegészíteni, vagy biztosítani kell a több egyenértékű eljárás közötti választási lehetőséget.

31. A tapasztalatok szerint az alábbi esetekben helyénvaló a megfelelőségértékelési modulok szélesebb körét megengedni: 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, C kategóriájú kedvtelési célú vízi járművek, amelyek esetében harmonizált szabványokat is alkalmaztak, valamint részegységek. A kipufogógáz- és zajkibocsátási követelményekre vonatkozó megfelelőségértékelés tekintetében különbséget kell tenni azon esetek között, amelyekben alkalmazták a harmonizált szabványokat, és azok között, amelyekben nem, mivel az utóbbi esetekben indokolt a szigorúbb megfelelőségértékelési eljárás előírása. Ezen túlmenően a referencia-vízijárműre vonatkozó adatok zajkibocsátás-vizsgálatokhoz történő használatának lehetőségét felesleges lévén el kell hagyni, ugyanis az a gyakorlatban nem került alkalmazásra.

32. A 94/25/EK irányelv megállapítja a kedvtelési célú vízi járművek építés utáni értékelésének szabályait, amelyet a terméket forgalomba hozó, az Unió területén letelepedett bármely természetes vagy jogi személy végez abban az esetben, ha sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem teljesíti a termékek irányelvnek történő megfelelésével kapcsolatos kötelezettségeket. A következetesség érdekében helyénvaló ezen eljárás hatályát a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros vízi sporteszközökre is kiterjeszteni. Az egyértelműség érdekében meg kell határozni, hogy ezen eljárás milyen helyzetekben alkalmazható. Ezen túlmenően a behozatal tekintetében az ezen eljárással kereskedelmi célból történő visszaélések megakadályozása érdekében alkalmazását korlátozni kell a magánimportőrök általi, nem kereskedelmi jellegű behozatalra. A termék megfelelősége a bejelentett szervezet általi megbízható értékelése érdekében ki kell továbbá terjeszteni az építés utáni értékelést kérelmező személy a bejelentett szervezet részére történő dokumentumszolgáltatási kötelezettségét.

33. Mivel szükséges, hogy az Unió egész területén az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárást végző szervek azonosan magas színvonalú munkát végezzenek, és mivel az összes ilyen intézménynek a tisztességes verseny feltételei mellett megegyező szinten kell végeznie a munkáját, a magukat bejelentetni kívánó megfelelőségértékelő szervezetek számára kötelező követelményeket kell meghatározni ahhoz, hogy ezen irányelv értelmében megfelelőségértékelési szolgáltatásokat nyújthassanak.

34. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési teljesítmény egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében nem csak a magukat bejelentetni kívánó megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó követelményeket kell egységesíteni, hanem ezzel párhuzamosan olyan követelményeket is rögzíteni kell, amelyeket a bejelentett szervezet értékelésében, bejelentésében és figyelemmel kísérésében érintett szervezeteknek kell teljesíteniük.

35. A 765/2008/EK rendelet kiegészíti és megerősíti az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek – ideértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek – piacfelügyeletének meglévő keretét. Ennélfogva a tagállamoknak kell megszervezniük és végrehajtaniuk e termékek felügyeletét az említett rendelettel, valamint adott esetben a 2001/95/EK irányelvvel összhangban.

36. Az átláthatóság javítása és a feldolgozási idő csökkentése érdekében a hatályos védintézkedési eljáráson – amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy megvizsgálja azoknak az intézkedéseknek a jogosságát, amelyeket egy tagállam véleménye szerint a szabályoknak nem megfelelő termékekkel szemben hoz – javítani kell azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamok szakértelmét.

37. A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy tájékozódjanak az ezen irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek tekintetében végzett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más kérdései szempontjából kockázatosak. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően egy korábbi szakaszban fellépjenek.

38. Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés megalapozottságát illetően, a Bizottság további bevonása nem szükséges.

39. A műszaki ismeretek fejlődésének és az új tudományos bizonyítékok figyelembe vétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az I. melléklet B része 2. pontjának és C része 1. pontjának módosítása – a kipufogógáz- és zajkibocsátási határértékek, valamint a Froude-számra és a teljesítmény/vízkiszorítás arányára vonatkozó értékek közvetlen vagy közvetett módosítását kivéve –, valamint az V., VII. és IX. melléklet módosítása tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten.

40. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, a kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.

41. Ezen irányelv egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[20] megfelelően kell gyakorolni.

42. A vizsgálatot olyan jogi aktusok elfogadására kell használni, amelyek biztosítják ezen irányelv egységes alkalmazását, különösen a 25. cikkben előirányozott, megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó rendelkezések, valamint a vízijármű-kialakítási kategóriák, a hajóépítő táblája, a vízszennyezés megelőzése és a jelzőfények tekintetében.

43. Ezen irányelv nyomon követésének és hatékonyságának érvényesítése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok az irányelv alkalmazásról jelentést tegyenek a Bizottság felé, amelynek ezt követően el kell készítenie és közzé kell tennie a jelentések összefoglalását.

44. A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv megsértésekor alkalmazandó szankciók szabályait, és gondoskodniuk kell ezek végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

45. Ezen irányelv hatálybalépése után megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani a gyártók és az összes gazdasági szereplő számára annak érdekében, hogy elegendő idejük legyen a követelményeknek való megfelelésre; az átmeneti időszak alatt a 94/25/EK irányelvnek megfelelő termékek forgalomba hozhatók.

46. A 94/25/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

47. Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen az emberi egészség és biztonság, valamint a környezet védelmének magas szintű védelmét, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó harmonizált biztonsági követelmények és a piacfelügyeletre vonatkozó minimális követelmények mellett a belső piac garantált működését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatóak, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az e cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk Tárgy

Ezen irányelv meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek tervezésére és gyártására vonatkozó követelményeket, valamint az Unió területén történő szabad mozgásukra vonatkozó szabályokat.

2. cikkHatály

48. Az irányelv hatálya alá az alábbiakban felsorolt termékek tartoznak:

49. kedvtelési célú vízi járművek és félkész kedvtelési célú vízi járművek;

50. motoros vízi sporteszközök;

51. a II. mellékletben felsorolt részegységek, ha önállóan kerülnek forgalomba a Unióban, a továbbiakban: „részegységek;”

52. vízi járműveken, illetve azokban felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorok;

53. vízi járműveken, illetve azokban felszerelt olyan hajtómotorok, amelyek jelentős motormódosításon estek át;

54. jelentős járműátalakításon átesett vízi járművek.

55. Ez az irányelv nem alkalmazandó a következő termékekre:

56. az I. melléklet A részében meghatározott, tervezéssel és építéssel kapcsolatos követelmények tekintetében:

i. kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművek, beleértve a versenyzésre és edzésre szolgáló evezős csónakokat;

ii. kizárólag kézi evezéssel történő meghajtásra tervezett kenuk és kajakok, gondolák és vízibiciklik;

iii. vitorlás szörfdeszkák;

iv. egyéb szörfdeszkák, ideértve a gépi hajtású szörfdeszkákat is;

v. az 1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművek, valamint azok túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzatai;

vi. kísérleti célú vízi járművek, feltéve hogy később nem kerülnek forgalomba az Unió piacán;

vii. saját használatra épített vízi járművek, feltéve hogy a megépítésüket követő öt éven belül nem kerülnek forgalomba az Unió piacán;

viii. olyan vízi járművek, amelyek speciálisan arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, és különösen azok, amelyeket – a szállított személyek számától függetlenül – a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21] 2. cikke, valamint a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22] 3. cikke meghatároz;

ix. felszín alatti vízi járművek;

x. légpárnás vízi járművek;

xi. hordszárnyas vízi járművek;

xii. külső égésű gőzgéppel hajtott vízi járművek, amelyek üzemanyaga szén, koksz, fa, olaj vagy gáz;

xiii. kétéltű járművek;

57. az I. melléklet B részében meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelmények tekintetében:

i. a következő termékekre felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorok:

- kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművek;

- kísérleti célú vízi járművek, feltéve hogy később nem kerülnek forgalomba az Unió piacán;

- a 2. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az olyan vízi járművek, amelyek speciálisan arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, és különösen azok, amelyeket – a szállított személyek számától függetlenül – a 2006/87/EK irányelv 2. cikke, valamint a 2009/45/EK irányelv 3. cikke meghatároz;

- felszín alatti vízi járművek;

- légpárnás vízi járművek;

- hordszárnyas vízi járművek;

- kétéltű járművek;

ii. az 1950 előtti tervezésen alapuló eredeti történelmi hajtómotorok és egyedi utánzataik, amelyeket sorozatban nem gyártanak, és az a) pont v. és vii. alpontjában említett vízi járműre vannak felszerelve;

iii. saját használatra épített vízi járművek, feltéve hogy a megépítésüket követő öt éven belül nem kerülnek forgalomba a Közösség piacán;

58. az I. melléklet C részében meghatározott zajkibocsátási követelmények tekintetében:

i. a b) pontban említett valamennyi vízi jármű;

(ii) saját használatra épített vízi járművek, feltéve hogy a megépítésüket követő öt éven belül nem kerülnek forgalomba az Unió piacán.

59. Azok a vízi járművek, amelyek egyidejűleg charter-, illetve oktatóhajóként is felhasználhatók, szintén az irányelv hatálya alá tartoznak, ha sport- és szabadidőcéllal kerültek forgalomba az Unióban.

3. cikkFogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

60. „vízi jármű:” bármely kedvtelési célú vízi jármű vagy motoros vízi sporteszköz;

61. „kedvtelési célú vízi jármű:” bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, függetlenül meghajtási módjától, amelynek a megfelelő harmonizált szabványok szerint mért hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van;

62. „motoros vízi sporteszköz:” olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 m-t, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik;

63. „saját használatra épített vízi jármű:” leendő használója által saját használatra épített vízi jármű, amelyet nem gazdasági szereplő épített szerződéses megállapodás alapján magánszemély számára, akár részben akár teljes egészében.

64. „hajtómotor:” bármely szikragyújtásos vagy kompressziós gyújtású, meghajtási célra használt belső égésű motor;

65. „jelentős motormódosítás:” a motor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a motor esetlegesen túllépheti az I. melléklet B. részében meghatározott kibocsátási határértékeket, vagy amely a motor névleges teljesítményét 15 %-nál nagyobb mértékben növeli;

66. „jelentős jármű-átalakítás:” a vízi jármű olyan jellegű átalakítása, amely megváltoztatja a vízi jármű meghajtási módját, a motor jelentős átalakításával jár, vagy olyan mértékben változtat a vízi járművön, hogy az új vízi járműnek minősül;

67. „meghajtási mód:” a vízi jármű haladását biztosító mechanikai módszer;

68. „motorcsalád:” a motorok gyártó általi csoportosítása, amelyben az azonos csoportba tartozó motorok – felépítésükből adódóan – ugyanolyan kipufogógáz- vagy zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek, és megfelelnek ezen irányelv kipufogógáz- vagy zajkibocsátásra vonatkozó követelményeinek;

69. „forgalmazás:” valamely termék az uniós piacon történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

70. „forgalomba hozatal:” a terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

71. „üzembe helyezés:” az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméknek a végfelhasználó által az Unió területén történő első használata;

72. „gyártó:” az a természetes vagy jogi személy, aki terméket gyárt, illetve aki az adott terméket tervezteti vagy legyártatja, és a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalomba hozza;

73. „meghatalmazott képviselő:” az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;

74. „importőr:” az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

75. „magánimportőr:” az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem kereskedelmi jellegű tevékenysége során harmadik országból az Unióba importál egy terméket azzal a céllal, hogy saját használatra üzembe helyezze.

76. „forgalmazó:” az a gyártótól vagy importőrtől elkülönült természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki forgalmazza a terméket,

77. „gazdasági szereplő:” a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

78. „harmonizált szabvány:” a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványosítási testület által a Bizottság kérelme alapján az említett irányelv 6. cikkével összhangban elfogadott szabvány;

79. „akkreditáció:” az akkreditáció, ahogyan azt a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (10) bekezdése meghatározza;

80. „nemzeti akkreditációs szervezet:” a nemzeti akkreditációs szervezet, ahogyan azt a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (11) bekezdése meghatározza;

81. „megfelelőségértékelés:” értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy az ezen irányelvben egy adott termékkel kapcsolatban meghatározott követelmények teljesültek-e,

82. „megfelelőségértékelő szervezet:” megfelelőségértékelési tevékenységeket – ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – végző szervezet;

83. „visszahívás:” minden olyan intézkedés, amelynek célja egy végfelhasználók számára már forgalmazott termék visszaadása;

84. „kivonás a forgalomból:” minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

85. „piacfelügyelet:” a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és hozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek az uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított hatályos követelményeknek, illetve hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy közérdek bármilyen más szempontjából;

86. „CE-jelölés:” olyan jelölés, amely a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát jeleníti meg, hogy a termék megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

87. „uniós harmonizációs jogszabály:” minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek piacra bocsátásának feltételeit.

4. cikkAlapvető követelmények

88. A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe rendeltetésüknek megfelelő célú használatra, ha azok megfelelő megépítés és karbantartás esetén nem veszélyeztetik személyek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, és kizárólag azzal a feltétellel, hogy teljesítik az I. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeket.

89. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeket kizárólag akkor hozzák forgalomba vagy helyezik üzembe, ha azok megfelelnek az 1. bekezdésben foglalt követelményeknek.

5. cikkA hajózással kapcsolatos nemzeti rendelkezések

Az irányelv nem érinti a tagállamok jogosultságát arra, hogy bizonyos vizeken történő hajózást illetően rendelkezéseket hozzanak a környezetvédelem, továbbá a vízi utak védelme és biztonsága érdekében, feltéve hogy e rendelkezések nem teszik szükségessé az irányelvnek megfelelő vízi járművek módosítását.

6. cikkSzabad mozgás

90. A tagállamok nem akadályozhatják a területükön olyan vízi járművek forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelnek.

91. A tagállamok nem akadályozhatják a félkész vízi járművek forgalomba hozatalát, amennyiben a gyártó vagy az importőr a III. melléklet A. részének megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a vízi járműveket mások által történő befejezésre szánták.

92. A tagállamok nem akadályozhatják az ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelő olyan részegységek forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését, amelyeket a gyártó vagy az importőr a III. melléklet B. részében említett nyilatkozatának megfelelően vízi járműbe történő beépítésre szántak.

93. A tagállamok nem akadályozhatják a következők forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését:

94. az ezen irányelvnek megfelelő hajtómotorok, függetlenül attól, hogy azokat vízi járműbe építették-e be vagy sem;

95. a 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] szerinti típusjóváhagyással rendelkező azon motorok, amelyek megfelelnek az említett irányelv I. melléklete 4.1.2. pontjában meghatározott, nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó IIIA., IIIB. vagy IV. szintű kibocsátási határértékeknek;

96. a 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[24] szerinti típusjóváhagyással rendelkező motorok, amennyiben a gyártó a IV. melléklet 9. pontja szerint nyilatkozik arról, hogy a motor megfelel ezen irányelv kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó követelményeinek, ha a gyártó útmutatásának megfelelően vízi járműbe szerelik.

97. A tagállamok nem akadályozhatják a 2. cikk (1) bekezdésében említett, de ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő termékek kiállítását vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és más, hasonló rendezvényeken, feltéve hogy egy jól látható tábla egyértelműen jelzi, hogy e termékek nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek, és nem hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe az Unió területén, amíg nem biztosították az ezen irányelvnek való megfelelésüket.

II. FEJEZET A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

7. cikk A gyártók kötelezettségei

98. A gyártók termékeik forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azokat a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották.

99. A gyártók a 26. cikknek megfelelően elkészítik a műszaki dokumentációt, és a 20–23., valamint a 25. cikknek megfelelően elvégzik vagy elvégeztetik az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

Amennyiben az említett eljárás keretében igazolták, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik a 16. cikkben említett EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és a 18. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezik a CE- jelölést.

100. A gyártók a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

101. A gyártó biztosítja a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. Megfelelően figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok változásait, amelyek vonatkozásában a termék megfelelőségét megállapították.

Ha a termékkel járó veszély miatt helyénvalónak ítélik, a gyártók a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről a nem megfelelő termékekről, valamint a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót minden ilyen intézkedésről.

102. A gyártók biztosítják, hogy a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyeznek el, illetve ha a részegység mérete vagy jellege nem teszi lehetővé ezt, a szükséges információt a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján adják meg az I. melléklet A. része 2.1. pontjának megfelelően.

103. A gyártók feltüntetik a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.

104. A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam döntésének megfelelően.

105. Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá ha a termék veszélyes, a gyártók erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalomba hozták a terméket, és megadják különösen az előírások megsértésének részleteit és a meghozott kiigazító intézkedéseket.

106. A gyártók egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

8. cikkMeghatalmazott képviselők

107. A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

108. A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

109. A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látják el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

110. a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig a nemzeti felügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát és a műszaki dokumentációt;

111. egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett illetékes hatóságnak egy termék megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

112. az illetékes nemzeti hatóságok felkérésére együttműködik velük a megbízása körében tartozó termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

9. cikkAz importőrök kötelezettségei

113. Az importőrök kizárólag megfelelő termékeket hozhatnak forgalomba az uniós piacon.

114. A termék forgalomba hozatala előtt az importőrök gondoskodnak arról, hogy a gyártó elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. Gondoskodnak továbbá arról, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, a terméken elhelyezze a CE-jelölést, és mellékelje hozzá a 16. cikk, valamint az I. melléklet A. részének 2.5. pontja, az I. melléklet B. részének 4. pontja és az I. melléklet C. részének 2. pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint betartsa a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg a terméket megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a termék veszélyt jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat is.

115. Az importőrök megadják a terméken, vagy – az olyan részegységek esetén, amelyeknél ez nem lehetséges – a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni.

116. Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven vagy nyelveken az érintett tagállam döntésének megfelelően.

117. Az importőrök biztosítják, hogy – amíg a termék a felelősségi körükben van – a raktározás és szállítás körülményei nem veszélyeztetik a termék a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

118. Amennyiben az a termék által képviselt kockázatok miatt indokolt, az importőrök a fogyasztók egészségvédelme és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott termékek mintáinak vizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, a nem megfelelő termékekről, valamint a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót erről az intézkedésről.

119. Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, adott esetben kivonják a forgalomból, vagy visszahívják. Továbbá ha a termék veszélyekkel jár, az importőrök erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket, különösen a nem megfelelőségre és megtett kiigazító intézkedésekre vonatkozóan.

120. Az importőrök a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

121. Az importőrök egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

10. cikkA forgalmazók kötelezettségei

122. A termék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az ezen irányelvben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

123. A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a 7. cikk (7) bekezdésében, a 16. cikkben, valamint az I. melléklet A. részének 2.5. pontjában, az I. melléklet B. részének 4. pontjában és az I. melléklet C. részének 2. pontjában előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót azon a nyelven vagy nyelveken, amely vagy amelyek a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthetők abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák, valamint hogy a gyártók és importőrök betartották-e a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor csak azt követően forgalmazhatja a terméket, ha összhangba hozta azzal. Továbbá amennyiben a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

124. A forgalmazók biztosítják, hogy – amíg a termék a felelősségi körükben van – a raktározás és szállítás körülményei nem veszélyeztetik a termék a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

125. Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk a piacon forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása, adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében. Továbbá ha a termék veszélyes, erről tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán forgalmazták a terméket, és megadják a részleteket különösen a nem megfelelőségre és a megtett kiigazító intézkedésekre vonatkozóan.

126. A forgalmazók egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az említett hatóság felkérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termékek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

11. cikkAzon esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártói kötelezettségek vonatkoznak

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott terméket, ami befolyásolja a termék az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 7. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

12. cikkA magánimportőrök kötelezettségei

127. Amennyiben sem a gyártó, sem pedig az Unióban letelepedett képviselője nem teljesíti a termék ezen irányelvnek való megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeit, a gyártó a 7. cikk 1–4., 7. és 9. bekezdésében meghatározott kötelezettségeit magánimportőr teljesíti vagy teljesítteti.

128. Amennyiben az előírt műszaki dokumentáció a gyártótól nem szerezhető be, azt a magánimportőr készítteti el a megfelelő szakértelem igénybevételével, amely magában foglalhatja olyan bejelentett szervezet bevonását, amely nem vesz részt az érintett termék megfelelőségértékelésében.

129. A magánimportőr gondoskodik arról, hogy a termék megfelelőségértékelését végző bejelentett szervezet neve és címe fel legyen tüntetve a terméken.

13. cikkA gazdasági szereplők azonosítása

130. Kérésre a gazdasági szereplőknek azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóság részére:

131. a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította;

132. a gazdasági szereplőt, amelyeknek a terméket szállítják.

A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követő 10 évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követő 10 évig kell képesnek lenniük bemutatni az első bekezdésben említett információkat.

133. Kérésre a magánimportőröknek azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította.

A magánimportőröknek a termék részükre történő kiszállítását követő 10 évig kell képesnek lenniük bemutatni az első albekezdésben említett információkat.

III. FEJEZET A TERMÉK MEGFELELŐSÉGE

14. cikk A megfelelőség vélelme

Azokról a termékekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában , vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

15. cikkA harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás

134. Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány nem felel meg teljesen azoknak a jogszabályi követelményeknek, amelyekre az vonatkozik, és amelyek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben vannak meghatározva, a Bizottság és az érintett tagállam a 98/34/EK irányelv 5. cikke alapján létrehozott állandó bizottság elé terjeszti az ügyet, indoklással ellátva azt. A bizottság, miután konzultált a megfelelő európai szabványügyi testületekkel, haladéktalanul véleményt nyilvánít.

135. A bizottság véleménye alapján a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában .

136. A Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó harmonizált szabványok felülvizsgálatát kéri.

16. cikkAz EU-megfelelőségi nyilatkozat

137. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kinyilvánítja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelmények teljesítését bizonyították.

138. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat felépítése megfelel az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott mintának, tartalmazza a 768/2008/EK határozat II. mellékletének vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, továbbá a nyilatkozatot folyamatosan aktualizálni kell. Le kell fordítani azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák vagy üzembe helyezik.

139. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó vagy magánimportőr vállalja a felelősséget a termék megfelelőségéért.

140. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak mindig kísérnie kell:

141. a vízi járművet, amely esetben az I. melléklet A. részének 2.5. pontjában említett kezelési kézikönyvhöz kell mellékelni;

142. a külön forgalomba hozott részegységeket;

143. a hajtómotorokat, amely esetben az I. melléklet B. részének 4. pontjában említett kezelési kézikönyvhöz kell mellékelni;

17. cikkA CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

18. cikkCE-jelölésköteles termékek

144. A következő termékek forgalmazásakor vagy üzembe helyezésekor azokon fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést:

145. vízi járművek és részegységek, amelyek úgy minősülnek, hogy eleget tesznek az I. mellékletben foglalt megfelelő alapvető követelményeknek;

146. külmotorok, amelyek úgy minősülnek, hogy eleget tesznek az I. melléklet B. és C. részében foglalt alapvető követelményeknek;

147. beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok, amelyek úgy minősülnek, hogy eleget tesznek az I. melléklet B. és C. részében foglalt alapvető követelményeknek.

148. beépített motorok és beépített kipufogórendszer nélküli farmotorok, amelyek úgy minősülnek, hogy eleget tesznek az I. melléklet B. és C. részében foglalt alapvető követelményeknek.

149. A tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelöléssel ellátott, 1. cikkben említett termékek megfelelnek ezen irányelvnek.

19. cikk.A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

150. A CE-jelölést a 18. cikk (1) bekezdésében említett termékeken jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni. Azon részegységek esetén, amelyeknél ez nem lehetséges, vagy a termék mérete vagy jellege miatt nem indokolt, a csomagoláson, illetve a kísérő dokumentáción kell elhelyezni.

151. A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt kell elhelyezni. A CE-jelölést, valamint a (3) bekezdésben említett azonosító számot különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármilyen egyéb jelölés követheti.

152. A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, vagy pedig annak meghatalmazott képviselője helyezi el.

IV. FEJEZET A MEGFELELŐSÉG ÉRTÉKELÉSE

20. cikk Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások

153. A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek forgalomba hozatalát megelőzően a 21., 22. és 23. cikkben említett modulokban meghatározott eljárásokat alkalmazza.

154. Amennyiben sem a gyártó, sem annak meghatalmazott képviselője nem végezte el az érintett termék megfelelőségértékelését, a 2. cikk (1) bekezdésében említett termék forgalomba hozatalát megelőzően a magánimportőr a 24. cikkben említett eljárást alkalmazza.

155. Bármely személy, aki jelentős módosítást vagy átalakítást követően hoz forgalomba vagy helyez üzembe egy motort vagy vízi járművet, vagy bármely személy, aki egy, az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vízi jármű rendeltetését oly módon változtatja meg, hogy az annak következtében az irányelv hatálya alá kerül, a termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megelőzően a 24. cikkben említett eljárást alkalmazza.

156. Bármely személy, aki saját használatra épített vízi járművet hoz forgalomba a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontjában említett ötéves időszak letelte előtt, a termék forgalomba hozatalát megelőzően a 24. cikkben említett eljárást alkalmazza.

21. cikkTervezés és építés

157. A kedvtelési célú vízi járművek tervezésére és építésére a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárások alkalmazandók:

158. Az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett A és B kategória esetén:

i. 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetén az alábbi modulok bármelyike:

- A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

- G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

- H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

ii. 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetén az alábbi modulok bármelyike:

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

- G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

- H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

- Az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett C kategória esetén:

i. 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetén az alábbi modulok bármelyike:

- az I. melléklet A. részének 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó harmonizált szabványok betartása esetén: A. modul (belső gyártásellenőrzés), A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat), B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva, G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

- az I. melléklet A. részének 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó harmonizált szabványok be nem tartása esetén: A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat), B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva, G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

ii. 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetén az alábbi modulok bármelyike:

- az I. melléklet A. részének 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó harmonizált szabványok betartása esetén: A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat), B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva, G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

- az I. melléklet A. részének 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó harmonizált szabványok be nem tartása esetén: B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva, G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

- az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett D kategória esetén:

i. 2,5 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetén az alábbi modulok bármelyike:

- A. modul (belső gyártásellenőrzés);

- A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

- G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

- H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

- A motoros vízi sporteszközök tervezésére és építésére a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárások bármelyike alkalmazandó:

- A. modul (belső gyártásellenőrzés);

- A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

- G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

- H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

- A részegységek tervezésére és építésére a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárások bármelyike alkalmazandó:

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

- G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

- H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

22. cikkKipufogógáz-kibocsátás

A kipufogógáz-kibocsátás tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett termékek esetében a motor gyártója vagy az Unión belüli meghatalmazott képviselője a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat alkalmazza:

159. amennyiben a vizsgálatokat a harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

i. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

ii. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

160. amennyiben a vizsgálatokat a harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a B. modul, a C1. modullal együttesen alkalmazva.

23. cikkZajkibocsátás

161. A zajkibocsátás tekintetében a beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral vagy beépített hajtómotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek, valamint az olyan, beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral vagy beépített hajtómotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek esetén, amelyek jelentős járműátalakításon estek át, és amelyeket az ezt követő öt éven belül forgalomba hoznak az Unióban, a vízi jármű gyártója vagy az Unióban letelepedett meghatalmazott képviselője a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat alkalmazza:

162. amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

i. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

ii. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

163. amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

164. a Froude-szám és a teljesítmény/vízkiszorítás arány módszerének alkalmazásával végzett értékelés esetén az alábbi modulok bármelyike:

i. A. modul (belső gyártásellenőrzés);

ii. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

165. A zajkibocsátás tekintetében a motoros vízi sporteszközök, valamint a kedvtelési célú vízi járművön történő felszerelésre szánt külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetén a motoros vízi sporteszköz vagy a motor gyártója a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat alkalmazza:

166. amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazásával végzik:

i. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

ii. G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (a teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

167. amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a G. modul (az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség).

24. cikk Építés utáni értékelés

A 20. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett, építés utáni értékelést az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

25. cikk Kiegészítő követelmények

168. A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott B. modul alkalmazása esetén az EU-típusvizsgálatot az említett modul második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni.

A B. modulban említett gyártási típusok a termék több változatára is kiterjedhetnek, feltéve, hogy a változatok közötti eltérések nincsenek hatással a termék biztonsági szintjére, valamint annak teljesítményére vonatkozó egyéb követelményekre.

169. A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott A1. modul alkalmazása esetén a termékellenőrzést egy vagy több, a gyártó gyártására vonatkozóan reprezentatív vízi járművön kell elvégezni, és alkalmazni kell az ezen irányelv VI. mellékletében meghatározott kiegészítő követelmények.

170. A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott A1. és C1. modulban említett akkreditált belső szervezetek igénybevételének lehetősége nem alkalmazható.

171. A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott F. modul alkalmazása esetén a kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelésére az ezen irányelv VII. mellékletében ismertetett eljárás alkalmazandó.

172. Ha az ezen irányelvben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott C. modult alkalmazzák, valamint ha a gyártó nem a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott H. modul szerinti, vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint tevékenykedik, a termékellenőrzést a belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a gyártó által választott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti az e szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként. Ha a minőségi szintet nem tartják megfelelőnek, vagy ha szükségesnek tartják a gyártó által benyújtott adatok érvényességének ellenőrzését, az ezen irányelv VIII. mellékletében meghatározott eljárás alkalmazandó.

26. cikkMűszaki dokumentáció

173. A 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció az összes olyan eszközre vonatkozó releváns adatot vagy részletet tartalmazza, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a termék megfeleljen a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. A műszaki dokumentáció különösen a IX. mellékletben felsorolt dokumentumokat tartalmazza.

174. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tenni a termék tervezésének, gyártásának és működésének megértését és annak értékelését, hogy a termék megfelel az irányelv követelményeinek.

V. FEJEZET A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

27. cikk Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

28. cikkBejelentő hatóságok

175. A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felel a megfelelőségértékelési szervezetek ezen irányelv alkalmazásában történő értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezet felügyeletéért, ideértve a 34. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.

176. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és felügyeletet egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el annak rendelkezéseivel összhangban.

177. Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor ezen szervezetnek nyilvántartásba vett jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 29. bekezdésében foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek tevékenységeiből eredő felelősségére kiterjedő megállapodásokkal kell rendelkeznie.

178. A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

29. cikkA bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

179. A bejelentő hatóságokat úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

180. A bejelentő hatóságokat úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassák tevékenységük objektivitását és pártatlanságát.

181. A bejelentő hatóságokat úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg.

182. A bejelentő hatóságok kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínálnak vagy végeznek semmilyen olyan tevékenységet vagy szaktanácsadási szolgáltatást, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek.

183. A bejelentő hatóságok megőrzik a kapott információ bizalmas jellegét.

184. A bejelentő hatóságok kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkeznek ahhoz, hogy megfelelően elláthassák feladataikat.

30. cikkA bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a nemzeti eljárásokról, amelyeket megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezet felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

31. cikkA bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

185. Az ezen irányelv szerinti bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetek teljesítik a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

186. A megfelelőségértékelő szervezetek a nemzeti jogszabályok szerint jönnek létre, és jogi személyiséggel rendelkeznek.

187. A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

188. A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt termékek felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve a termékek személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül e termékek tervezésében, gyártásában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy a leányvállalataiknak és alvállalkozóiknak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

189. A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

190. A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a 20–25. cikk rendelkezései által elrendelt valamennyi megfelelőségértékelési feladat elvégzésére – amelyek elvégzésére kijelölték –, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyhez kijelölték – rendelkeznie kell a szükséges:

191. személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

192. az eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát.Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

193. eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék technológiai összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

Rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

194. A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:

195. alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a szervezetet kijelölték;

196. megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

197. az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályok megfelelő ismerete és megértése;

198. az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

199. Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső szintű vezetése és az értékelő személyzete pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetése és értékelő személyzete javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.

200. A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőségértékelésért.

201. A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a 20–25. cikk vagy az azon fejezetet átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

202. A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a bejelentett szervezetek 44. cikk alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve gondoskodnak arról, hogy értékelő személyzetük tájékoztatva legyen ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

32. cikkA megfelelőség vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 31. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

33. cikkA harmonizált szabványokkal szembeni formai kifogás

Amennyiben valamelyik tagállamnak vagy a Bizottságnak formai kifogása van a 32. cikkben említett harmonizált szabványokkal szemben, a 15. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. cikkA bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

203. Amennyiben a bejelentett szervezet a megfelelőségértékelésével kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásba adja, vagy egy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel a 31. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell ennek megfelelően a bejelentő hatóságot.

204. A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

205. A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

206. A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésére és az általuk a 20–25. cikk szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

35. cikkBejelentés iránti kérelem

207. A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

208. Az (1) bekezdésben említett kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon termék vagy termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 31. cikkben rögzített követelményeket.

209. Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem nyújt be akkreditálási tanúsítványt, akkor be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres felügyeletéhez szükséges összes igazoló okmányt, hogy teljesíti a 31. cikkben rögzített követelményeket.

36. cikkBejelentési eljárás

210. A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 31. cikkben rögzített követelményeket.

211. A bejelentő hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

212. A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett terméket vagy termékeket, valamint a felkészültségre vonatkozó szakmai alkalmasság igazolását.

213. Amennyiben a bejelentés nem a 35. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják a megfelelőségértékelő szervezet szakmai felkészültségét, valamint azon meghozott intézkedéseket, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 31. cikkben lefektetett követelményeknek.

214. Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás használata nélkül a bejelentést követő két hónapon belül nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában bejelentett szervezetnek csak ilyen szervezet minősül.

215. A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

37. cikkAzonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

216. A Bizottság a bejelentett szervezethez azonosító számot rendel.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint jelentik be.

217. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv alapján bejelentett szervezetek jegyzékét, ebben megjelöli az egyes bejelentett szervezetekhez rendelt azonosító számokat, valamint azt a tevékenységet, amellyel összefüggésben az egyes bejelentett szervezeteket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról.

38. cikkA bejelentés változásai

218. Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem teljesíti a 31. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

219. Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé tegye.

39. cikkA bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

220. A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol számára kétség merül fel a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá háruló követelményeket és kötelezettségeket, illetve ha erre felhívják a figyelmét.

221. A bejelentő tagállam a Bizottságot – annak kérése alapján – az érintett szerv bejelentésének alapjára vagy felkészültségének fennállására vonatkozóan minden információval ellátja.

222. A Bizottság gondoskodik a vizsgálatok során birtokába jutott információk bizalmas kezeléséről.

223. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri azt a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

40. cikkA bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

224. A bejelentett szervezet a 20–25. cikkben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

225. A megfelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozat jellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Mindemellett azonban tiszteletben kell tartaniuk a termék jelen irányelv rendelkezéseinek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

226. Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben vagy a megfelelő harmonizált szabványokban megállapított követelményeket, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

227. Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

228. Ha nem hoznak kiigazító intézkedéseket, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szerv szükség szerint korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

41. cikk

Fellebbezési eljárás

A tagállamoknak lehetőséget kell adniuk a bejelentett szervezet döntése elleni fellebbezési eljárásra.

42. cikkA bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei

229. A bejelentett szervek a következőkről tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

230. a tanúsítványok vagy jóváhagyási döntések bármilyen elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

231. azokról a körülményekről, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

232. a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási felkérésekről;

233. kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, többek között a határokon átnyúló tevékenységekről és a tevékenységek alvállalkozásba adásáról.

234. A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a termékekkel foglakozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

43. cikkTapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

44. cikkA bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek ágazati csoportja vagy csoportjai formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vesznek e csoport vagy csoportok munkájában.

VI. FEJEZET UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA LÉPŐ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK

45. cikk Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra lépő termékek ellenőrzése

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek felügyeletére és ellenőrzésére a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint ugyanezen rendelet 16–29. cikke alkalmazandó.

46. cikkA veszélyt jelentő termékekkel foglalkozó eljárások nemzeti szinten

235. Amennyiben az egyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelvben szabályozott termék veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve az ezen irányelvben szabályozott környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi követelmények szempontjából, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott összes követelményre. Az érintett gazdasági szereplők vagy a magánimportőr minden szükséges módon együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, azért, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy – az előírásuktól függően és a veszély jellegével arányosan ésszerű időn belül – kivonják a terméket a forgalomból vagy visszahívják azt.

A piacfelügyeleti hatóságok minderről megfelelően tájékoztatják az érintett bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

236. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a jogsértés nem csak a nemzeti felségterületre terjed ki, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították az érintett gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt.

237. A gazdasági szereplők biztosítják, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoznak az összes olyan érintett termék tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.

A magánimportőr biztosítja, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoz az általa saját használatra az Unió területére behozott termék tekintetében.

238. Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a termék nemzeti piacon történő forgalmazásának megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

Amennyiben a magánimportőr nem teszi meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést a termék nemzeti piacon történő használatának megtiltása vagy korlátozása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot

239. A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett nem megfelelőség és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok jelzik különösen, ha a meg nem felelés oka:

240. a termék nem teljesíti az emberek egészségével és biztonságával kapcsolatos követelményeket, vagy az ezen irányelvben szabályozott környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi követelményeket; vagy

241. a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 15. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

242. Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre áll, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

243. Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedést megalapozottnak tekintik.

244. A tagállamok biztosítják az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozatalát az érintett termékkel kapcsolatban, mint például a termék kivonása a forgalomból.

47. cikkUniós védintézkedési eljárás

245. Amennyiben a 46. cikk (3) és (4) bekezdésében] rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, vagy a magánimportőrrel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatban megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem.

A Bizottság valamennyi tagállamnak címzi határozatát, és haladéktalanul megküldi azt számukra és a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek, vagy a magánimportőrnek.

246. Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonják a piacaikról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

247. Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, és a termék megfelelőségének hiánya a 46. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság tájékoztatja az illetékes európai szabványügyi testületet vagy testületeket, és a 98/34/EK irányelv 5. cikkével felállított bizottság elé terjeszti az ügyet. Az említett bizottság konzultál az illetékes európai szabványügyi testülettel vagy testületekkel, majd haladéktalanul véleményt nyilvánít.

48. cikkAz előírások formai megsértése

248. A 46. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt, hogy vessen véget az előírások említett megsértésének:

249. a megfelelőségi jelölést a 17., 18. vagy 19. cikket megsértve helyezték el;

250. a megfelelőségi jelölést nem helyezték el;

251. az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

252. az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

253. a műszaki dokumentáció vagy nem elérhető, vagy hiányos.

254. Amennyiben az (1) bekezdésben említett módon továbbra is megsértik az előírásokat, a tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása, illetve annak érdekében, hogy azt visszahívják vagy kivonják a forgalomból, vagy – magánimportőr által saját használatra behozott termék esetén – használatát korlátozzák vagy megtiltsák.

VII. FEJEZET FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI AKTUSOK

49. cikk Hatáskörrel való felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a műszaki ismeretek fejlődése és az új tudományos eredmények figyelembevétele érdekében az alábbi mellékletek módosítására vonatkozóan az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

255. az I. melléklet B. részének 2. pontja és C. részének 1. pontja, a kipufogógáz- és zajkibocsátási értékek, valamint a Froude-számra és a teljesítmény/vízkiszorítás arányára vonatkozó értékek közvetlen vagy közvetett módosítását kivéve

256. az V., VII. és IX. melléklet.

Az a) pontban említett módosítások kiterjedhetnek a referencia-üzemanyagokat, valamint a kipufogógáz- és zajkibocsátási vizsgálatokra vonatkozó követelményeket és a tartóssági kritériumokat érintő módosításokra is.

50. cikk A felhatalmazás gyakorlása

257. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

258. A 49. cikkben említett felhatalmazás a 60. cikkben meghatározott időponttól számított határozatlan időre szól.

259. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 49. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

260. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

261. A 49. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítést követő két hónapos időtartamon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

51. cikk Végrehajtási jogi aktusok

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges, annak – különösen a 25. cikkben előirányozott követelmények, valamint a vízijármű-kialakítási kategóriákra, a hajóépítő táblájára, a vízszennyezés megelőzésére és a jelzőfényekre vonatkozó, az I. melléklet A. részében előirányozott rendelkezések végrehajtása tekintetében történő – egységes alkalmazását biztosító intézkedéseket az 52. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadják el.

52. cikk A bizottság eljárása

262. A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

263. Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel annak 8. cikke rendelkezéseire.

VIII. FEJEZET KÜLÖNLEGES IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

53. cikk Jelentéstétel

[ [éééé/hh/nn] öt évvel az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett időpontot követően] -ig, majd azután ötévente a tagállamok jelentést küldenek a Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról. A jelentésnek tartalmaznia kell a termékek biztonságával és környezeti teljesítményével kapcsolatos helyzet értékelését, az ennek az irányelvnek a hatékonyságáról készített értékelést, valamint a tagállamok által végzett piacfelügyeleti tevékenységek bemutatását.

A Bizottság ezekről a nemzeti jelentésekről összefoglalót készít, és ezt közzéteszi.

54. cikk Az intézkedések indoklása

Ezen irányelv szerint hozott bármely olyan intézkedésnek, amely egy termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megtiltja vagy korlátozza, vagy a terméket visszavonja vagy visszahívja a piacról, meg kell határoznia az intézkedés pontos okait.

Az ilyen intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, amelyet egyidejűleg az adott tagállamban hatályos jogszabályok szerint rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről és ezekkel kapcsolatos határidőkről is tájékoztatni kell.

55. cikk Átláthatóság

A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az irányelv végrehajtásával kapcsolatos határozatokra vonatkozó adatok rendelkezésre álljanak.

56. cikk Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, amelyek súlyos jogsértés esetén büntetőjogi szankciókat is maguk után vonhatnak, és megteszik a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket.

A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és fokozhatók, ha az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr korábban már hasonló módon megsértette ezen irányelv rendelkezéseit.

A tagállamok ezekről a rendelkezésekről legkésőbb [az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott [éééé/hh/nn] időpontig] értesítik a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek minden későbbi, ezeket érintő módosítást.

IX. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

57. cikk Átültetés a nemzeti jogba

264. A tagállamok legkésőbb [[éééé/hh/nn] 18 hónappal a 60. cikkben foglalt hatálybalépés után] -ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Ezeket a rendelkezéseket [[éééé/hh/nn] 2 évvel a 60. cikkben foglalt hatálybalépés után] -tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

265. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

58. cikk Átmeneti időszak

266. A tagállamok nem akadályozhatják az olyan, a 94/25/EK irányelv hatálya alá tartozó termékek forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az említett irányelvnek, és amelyeket [éééé/hh/nn] (egy évvel az 57. cikk második albekezdésében említett időpont után) előtt hoztak forgalomba vagy helyeztek üzembe.

267. A tagállamok nem akadályozhatják az olyan, 15 kW alatti teljesítményű, szikragyújtásos külmotorok forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az I. melléklet B. részének 2.1. pontjában meghatározott, I. szintű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek, és amelyeket a Bizottság 2003/361/EK ajánlásában[25] meghatározott kis- és középvállalkozások gyártották és [éééé/hh/nn] (négy évvel az 57. cikk második albekezdésében említett időpont után) előtt hozták forgalomba.

59. cikk Hatályon kívül helyezés

A 94/25/EK irányelv [az 57. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott [éééé/hh/nn] időpont] -én/-án hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

60. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

61. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt […]-ban/-ben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A. Tervezéssel és építéssel kapcsolatos alapvető biztonsági követelmények

KATEGÓRIÁK

Kategória | Szélerősség (Beaufort-skálán) | Mértékadó hullámmagasság (H 1/3, méter) |

A – „óceáni” B – „nyílt tengeri utakra” C – „tengeri part menti vizekre” D – „védett vizekre” | 8 felett 8 és annál kisebb 6 és annál kisebb 4 és annál kisebb | 4 felett 4 és annál kisebb 2 és annál kisebb 0,3 és annál kisebb |

Magyarázó megjegyzések:

A. ÓCEÁNI: olyan hosszabb utazásokra szánt vízi járművek, amelyek során (a Beaufort-skála szerinti) 8-asnál nagyobb fokozatú szélerősségek és 4 m feletti mértékadó hullámmagasságok fordulhatnak elő, amelyeknek – rendkívüli viszonyok kivételével – ezek a vízi járművek képesek saját erőből ellenállni.

B. NYÍLT TENGERI UTAKRA: olyan utazásokra szánt vízi járművek, amelyek során max. 8-as fokozatú szélerősség és max. 4 m-es jellemző hullámmagasságok fordulnak elő.

C. PART MENTI VIZEKRE: part menti vizeken, nagy öblökben, folyótorkolatokban, tavakon és folyókon tett utazásokra szánt vízi járművek, amelyek során max. 6-os fokozatú szélerősség és max. 2 m-es jellemző hullámmagasságok fordulnak elő.

D. VÉDETT VIZEKRE: Védett part menti vizeken, kisebb öblökben, kisebb tavakon, folyókon és csatornákon tett olyan utazásokra szánt vízi járművek, amelyek során max. 4-es fokozatú szélerősségek és max. 0,3 m-es mértékadó hullámmagasságok, és esetenként max. 0,5 m-es magasságú, például elhaladó hajók által keltett hullámok fordulhatnak elő.

Az egyes kategóriákba tartozó, kedvtelési célú vízi járműveket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy ellenálljanak az e paramétereknek megfelelő igénybevételeknek a stabilitás, az úszóképesség és az I. mellékletben felsorolt egyéb alapvető követelmények tekintetében, és jól manőverezhetők legyenek.

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

A vízi jármű azonosítása

Minden vízi járművet el kell látni egy tizennégy jegyű azonosítási számmal, amely a következő adatokat tartalmazza:

(29) a gyártó kódja,

(30) a gyártó ország,

(31) egyedi sorozatszám,

(32) gyártási év és hónap,

(33) modell évjárata.

Az első bekezdésben említett jelölésre alkalmazandó részletes követelményeket a vonatkozó harmonizált szabvány tartalmazza.

Hajóépítő táblája

Minden vízi járműn el kell helyezni egy, a hajótest-azonosítási számtól elkülönítetten elhelyezett táblát, amelyen a következő adatok szerepelnek:

268. a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye;

269. CE-jelölés;

270. a vízi jármű 1. pont szerinti kialakítási kategóriája;

271. a gyártó által ajánlott legnagyobb terhelés a 3.6. pont szerint, a megtöltött, rögzített tartályok tömegét kivéve;

272. a szállítható személyek száma a gyártó ajánlása szerint.

Magánbehozatal esetén az a), d) és e) pontban említett elérhetőségeket és ajánlásokat azon bejelentett szervezet vonatkozásában is meg kell adni, amely a megfelelőségértékelést végezte.

Vízbe esés elleni védelem és visszajutást segítő eszközök

A vízi járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vízbe esés veszélye a lehető legkisebb legyen, és megkönnyítse a visszajutást a fedélzetre.

Kilátás a fő kormányállásról

Motoros vízi járműveknél a kezelőnek a fő kormányállásról normál körülmények (sebesség és terhelés) mellett jó kilátással kell rendelkeznie minden irányba.

Kezelési kézikönyv

Minden vízi járművet el kell látni egy, a 7. cikk (7) bekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelő kezelési kézikönyvvel. A kézikönyvben különös figyelmet kell fordítani a tűz- és elárasztás veszélyére, továbbá tartalmaznia kell a 2.2., 3.6. és 4. pontban említett adatokat, valamint a vízi jármű terhelés nélküli tömegét kilogrammban.

SZERKEZETI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Szerkezet

A felhasznált anyagok megválasztásának és a kombinációjának biztosítania kell, hogy a vízi jármű minden tekintetben megfelelő szerkezeti szilárdsággal rendelkezzen. Különös figyelmet kell fordítani az 1. pont szerinti tervezési kategóriára és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésre.

Stabilitás és szabad oldalmagasság

A vízi járműnek megfelelő stabilitással és szabad oldalmagassággal kell rendelkeznie, figyelembe véve az 1. pont szerinti kialakítási kategóriát és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelést.

Felhajtóerő és úszóképesség

A vízi járműtest építésénél biztosítani kell, hogy a vízi jármű olyan vízkiszorítási jellemzőkkel rendelkezzék, amely megfelel 1.1. pont szerinti kategóriájának és a gyártó által a 3.6. pont szerint megadott maximális terhelésnek. A lakható, többtörzsű vízi járműveket úgy kell kialakítani, hogy azok vagy ne legyenek hajlamosak a felfordulásra, vagy elegendő vízkiszorítással rendelkezzenek ahhoz, hogy felfordulva is úszóképesek maradjanak.

Azoknak a 6 m-nél kisebb hosszúságú vízi járműveknek, amelyek tervezési kategóriájuknak megfelelő alkalmazás esetén megtelhetnek vízzel, elegendő maradék vízkiszorítással kell rendelkezniük ahhoz, hogy megtelt állapotban is úszóképesek maradjanak.

A hajótesten, a fedélzeten és a felépítményen található nyílászárók

A hajótesten, a fedélzet(ek)en és a felépítményeken található nyílászárók nem veszélyeztethetik a vízi jármű szerkezeti szilárdságát, illetve – zárt állapotban – az időjárási behatásokkal szembeni vízmentességet.

Az ablakoknak, kerek hajóablakoknak, ajtóknak és fedélzeti nyílásfedeleknek ellen kell állni az elhelyezésükből adódóan fellépő víznyomásnak és a fedélzeten mozgó személyek súlyának megfelelő pontszerű terheléseknek.

Azokat a külső, víz be- és kiáramlására szolgáló hajótestszerelvényeket, amelyek a gyártó által a 3.6. pont szerint megadott maximális terhelés esetén a merülésvonal alatt vannak, könnyen hozzáférhető elzáró szerkezetekkel kell felszerelni.

Elárasztás

A vízi járműveket úgy kell megtervezni, hogy az elsüllyedés veszélye a lehető legkisebb legyen.

Adott esetben különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

273. kormányállások és ülőtér, amelyek önürítők, vagy egyéb olyan berendezésekkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák a víz behatolását a vízi jármű belsejébe;

274. szellőzőnyílások;

275. vízeltávolítás szivattyú segítségével vagy egyéb eszközzel.

A gyártó által ajánlott maximális terhelés

A gyártó által ajánlott maximális terhelést (üzemanyag, víz, élelem, különböző felszerelési tárgyak és személyek tömege kilogrammban), amelyre a vízi járművet tervezték, a tervezési kategória (1. pont), a stabilitás és szabad oldalmagasság (3.2. pont), valamint a felhajtóerő és az úszóképesség (3.3. pont) szerint kell meghatározni.

Mentőeszközök tárolása

Az A és B kategóriába tartozó összes vízi járművön, valamint a C és D kategóriájú, 6 m-nél hosszabb vízi járműveken egy vagy több tárolóhelyet kell biztosítani egy vagy több mentőtutaj számára, amely(ek) elég nagy(ok) ahhoz, hogy befogadják a vízi jármű által szállítható személyek gyártó által ajánlott számát. A mentőtutaj-tárolóhely(ek)nek bármikor hozzáférhetőnek kell lenni(ük).

Menekülési utak

Minden olyan lakható, többtörzsű vízi járművön, amely tervezési kategóriájának megfelelő alkalmazás esetén hajlamos a felfordulásra, felfordulás esetére megfelelő menekülési utakat kell biztosítani.

Minden vízi járművet úgy kell megépíteni, hogy tűz esetén lehetséges legyen a vízi jármű elhagyása.

Horgonyzás, kikötés és vontatás

A vízi járműveket tervezési kategóriájukat és jellemzőiket figyelembe véve egy vagy több olyan erős rögzítési ponttal vagy egyéb eszközzel kell ellátni, amelyek alkalmasak a horgonyzási, kikötési, illetve vontatási terhelések biztonságos fogadására.

MANŐVERKÉPESSÉG

A gyártónak biztosítania kell, hogy a vízi jármű tervezésének és építésének megfelelő legerősebb motor alkalmazása esetén kellő manőverképességgel rendelkezzen. Minden, kedvtelési célú tengeri járművet meghajtó motor esetében meg kell adni a maximális névleges teljesítményt a kezelési kézikönyvben.

FELSZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK

Motorok és motorterek

Beépített motorok

A beépített motorokat lakóterektől elválasztott, zárt térben kell elhelyezni, és úgy kell beépíteni, hogy a tüzek kialakulásának, illetve terjedésének veszélye, valamint a mérgező gázok, hő, zaj, illetve rezgés által a lakótérre jelentett veszély a lehető legkisebb legyen.

A gyakori felülvizsgálatot és/vagy karbantartást igénylő motorrészeknek és szerelvényeknek könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük.

A motortéren belüli szigetelőanyagok nem lehetnek égést tápláló anyagok.

Szellőzés

A motorteret szellőztetni kell. A nyílászárókon át víz nem hatolhat be veszélyes mértékben a motortérbe.

Szabadon álló részek

Amennyiben a motor(ok) nincs(enek) burkolattal vagy házzal védve, hatékony módon védeni kell a motor(ok) olyan szabadon lévő mozgó vagy forró részeit, amelyek sérüléseket okozhatnak.

Külmotorok indítása

A külmotorral felszerelt vízi járműveket olyan berendezéssel kell felszerelni, amely megakadályozza a sebességben lévő motor indítását, kivéve

276. ha a motor 500 newtonnál kisebb statikus tolóerőt ad le;

277. ha a motor olyan fojtásszabályzó készülékkel van ellátva, amely a motor indításánál a tolóerőt 500 newtonra korlátozza.

Vezető nélkül működő motoros vízi sporteszköz

A motoros vízi sporteszközt úgy kell megtervezni, hogy automatikus motorleállítással vagy olyan automatikus berendezéssel rendelkezzen, amely csökkenti a sebességet, körkörös irányú továbbhaladás mellett, ha a vezető szándékosan leszáll vagy leesik a motoros vízi sporteszközről.

Üzemanyagrendszer

Általában

Az üzemanyagtöltő, -tároló, szellőztető és üzemanyag-ellátó eszközöket és berendezéseket úgy kell tervezni és beépíteni, hogy a tűz- és robbanásveszély minimálisra mérsékelhető legyen.

Üzemanyagtartályok

Az üzemanyagtartályokat, -vezetékeket és -tömlőket rögzíteni kell és minden jelentősebb hőforrástól el kell különíteni vagy meg kell védeni. A tartályok anyagát és felépítését a kapacitásnak és az üzemanyag típusának megfelelően kell megválasztani.

A benzinüzemanyag-tartályok nem képezik a hajótest részét, és

278. a motor okozta tűztől és minden egyéb gyújtóforrástól védettnek kell lenniük;

279. el kell választani azokat a lakóterektől.

A dízelüzemanyag-tartályok képezhetik a hajótest részét.

Villamos rendszer

A villamos rendszereket úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy biztosítva legyen a vízi jármű kifogástalan üzemelése szokásos használati körülmények között, továbbá hogy a tűzveszély és az áramütés veszélye a lehető legkisebb legyen.

Ügyelni kell arra, hogy az összes áramkör túláram- és rövidzárlat-védelemmel legyen ellátva az akkumulátorról táplált motorindító áramkörök kivételével.

Szellőzésről kell gondoskodni az akkumulátorokból esetlegesen felszabaduló gázok felhalmozódásának elkerülése érdekében. Az akkumulátorokat szilárdan kell rögzíteni, és védeni kell víz beáramlása ellen.

Kormányrendszer

Általában

A kormányrendszereket és hajtásvezérlő rendszereket úgy kell tervezni, kialakítani és beépíteni, hogy a várható működési körülmények mellett lehetővé tegyék a kormányterhelés átvitelét.

Vészberendezések

A vitorlás és egyetlen beépített motorral hajtott egymotoros, távirányítású kormánylapátos kormányrendszerrel ellátott vízi járműveket olyan vészhelyzeti eszközökkel kell felszerelni, amelyekkel a vízi jármű kis sebesség mellett kormányozható.

Gázellátó rendszer

A háztartási célú gázrendszereknek páraelszívó rendszerrel kell rendelkezniük, és úgy kell azokat kialakítani és beépíteni, hogy elkerülhető legyen a gázszivárgás és a robbanásveszély, és hogy a szivárgás ellenőrizhető legyen. Az anyagoknak és alkatrészeknek az adott gázfajtának meg kell felelniük, és ellen kell állniuk a tengeri környezetből eredő különböző behatásoknak és körülményeknek.

A készülékeket minden égőfejhez alkalmas lángőrrel kell ellátni. Minden egyes készüléket külön vezetékről kell táplálni, és külön elzáróval kell rendelkezniük. Megfelelő szellőzéssel kell megelőzni a gázszivárgásból és az égéstermékekből eredő veszélyeket.

A fixen beépített gáz-rendszerrel rendelkező vízi járműveken külön helyiségben kell elhelyezni az összes gázpalackot. Ezt a helyiséget a lakótértől el kell különíteni, továbbá csak kívülről megközelíthető és kifelé szellőztethető lehet, hogy az esetlegesen kiszivárgó gáz hajón kívülre kerüljön.

Tűzvédelem

Általában

A beépített berendezés típusánál és a vízi jármű kialakításánál figyelembe kell venni a tűz kialakulásának és terjedésének veszélyét. Különösen ügyelni kell a nyílt lánggal működő készülékek környékére, forró területekre vagy motorokra és segédberendezésekre, a kifolyt olajra és üzemanyagra, fedetlen olaj- és üzemanyag-vezetékekre, továbbá az elektromos vezetékek különösen a hőforrásoktól és forró részektől történő elvezetésére.

Tűzoltó készülékek

A kedvtelési célú vízi járműveket a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó készülékkel kell felszerelni, illetve fel kell tüntetni a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés helyét és teljesítményét. A vízi jármű nem helyezhető üzembe a megfelelő tűzoltó készülékek hiányában. A benzinmotorok motorterét olyan tűzoltó rendszerrel kell védeni, amely nem teszi szükségessé a motortér kinyitását tűz esetén. A hordozható tűzoltó készülékeknek jól hozzáférhetőknek kell lenniük, az egyiket pedig úgy, hogy a kedvtelési célú vízi jármű fő kormányállásából könnyen elérhető legyen.

Jelzőfények

Amennyiben jelzőfények vannak elhelyezve, ezeknek meg kell felelniük a 1972. évi COLREG (tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályok), illetve a CEVNI (európai belvízi hajózási szabályzat) szabályzatoknak.

Vízszennyezés megelőzése és a hulladék partra szállítására szolgáló berendezések

A vízi járműveket úgy kell megépíteni, hogy megelőzhető legyen szennyező anyagok (olaj, üzemanyag stb.) véletlen vízbe jutása.

A WC-vel ellátott vízi járműveknek tárolótartállyal vagy víztisztító rendszerrel kell rendelkezniük.

A tárolótartállyal felszerelt vízi járműveken szabványos ürítő csatlakozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a gyűjtőberendezések csővezetékeinek a vízi jármű ürítőcsövéhez való csatlakoztatását.

A hajótesten áthatoló, emberi eredetű hulladékot szállító csöveket ezenkívül olyan szelepekkel kell ellátni, amelyek zárt helyzetben rögzíthetők.

B. Hajtómotorok kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó alapvető követelmények

A hajtómotoroknak meg kell felelniük az e részben meghatározott, kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.

A MOTOR AZONOSÍTÁSA

1.1. Minden motoron világosan fel kell tüntetni a következő adatokat:

280. a motorgyártó védjegye vagy kereskedelmi neve;

281. a motor típusa, adott esetben a motorcsalád;

282. egyedi motorazonosító szám;

283. CE-jelölés.

1.2. Az 1.1. pontban említett jelöléseknek a motor szokásos élettartama alatt tartósnak, valamint világosan olvashatónak és kitörölhetetlennek kell lenniük. Címke vagy tábla alkalmazása esetén azokat olyan módon kell rögzíteni, hogy a rögzítés a motor teljes várható élettartama alatt tartós legyen, és a címke/tábla ne legyen eltávolítható annak megsemmisítése vagy megrongálása nélkül.

1.3. A jelöléseket a motor olyan részén kell elhelyezni, amely a motor rendeltetésszerű működéséhez szükséges, és amelyet általában nem kell cserélni a motor teljes élettartama alatt.

1.4. A jelöléseket olyan módon kell elhelyezni, hogy azonnal észrevehetők legyenek azt követően, hogy a motorra a működéséhez szükséges valamennyi részegységet felszerelték.

KIPUFOGÓGÁZ-KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A hajtómotorokat úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a szabályos üzembe helyezést követő szokásos használat mellett kipufogógáz-kibocsátásuk ne haladja meg az 1. táblázat 2.1. pontjában, valamint a 2. és 3. táblázat 2.2. pontjában meghatározott határértékeket:

[éééé/hh/nn (az 58. cikkben említett átmeneti időszak vége) (I. szint)]-ig érvényes értékek:

1. táblázat (g/kWh) |

Típus | Szén-monoxid CO = A + B/PNn | Szénhidrogének HC = A + B/PNn | Nitrogén-oxidok NOx | Részecskék PT |

Lökettérfogat SV (L/cyl) | Névleges motorteljesítmény PN (kW) | Részecskék PT (g/kWh) | Szénhidrogének + nitrogén-oxidok HC + NOX (g/kWh) |

SV < 0,9 | PN < 37 | Az 1. táblázatban említett értékek |

37 ≤ PN < 75(*) | 0,30 | 4,7 |

75 ≤ PN < 3700(*) | 0,15 | 5,8 |

0,9 ≤ SV < 1,2 | PN < 3700 | 0,14 | 5,8 |

1,2 ≤ SV < 2,5 | 0,12 | 5,8 |

2,5 ≤ SV < 3,5 | 0,12 | 5,8 |

3,5 ≤ SV < 7,0 | 0,11 | 5,8 |

(*) Lehetőségként azok a 37 kW vagy annál nagyobb, de 75 kW-nál kisebb névleges teljesítményű motorok, amelyek lökettérfogata 0,9 L/cyl alatt van, nem léphetik túl a 0,20 g/kWh részecske-kibocsátási és 5,8 g/kWh kombinált szénhidrogén- és nitrogén-oxid-kibocsátási határértéket.

(**) A kompressziós gyújtású motorok semmilyen esetben sem léphetik túl az 5,0 g/kWh szén-monoxid-kibocsátási határértéket.

3. táblázat Szikra gyújtású motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek |

Motor típusa | Névleges motorteljesítmény PN (kW) | Szén-monoxid CO (g/kWh) | Szénhidrogének + nitrogén-oxidok HC + NOX (g/kWh) |

Farmotorok és beépített motorok | PN ≤ 373 | 75 | 5 |

373 < PN ≤ 485 | 350 | 16 |

PN > 485 | 350 | 22 |

Külmotorok és motoros vízi sporteszközök motorjai | PN ≤ 4,3 | 500 – 5,0 x PN | 30 |

40 >PN > 4,3 | 500 – 5,0 x PN | [pic] |

PN >.40 | 300 | [pic] |

Vizsgálati ciklusok és referencia-üzemanyagok

Alkalmazandó vizsgálati ciklusok és súlyozási tényezők

A változó sebességű, kompressziós gyújtású motorok esetén az E1. vagy az E5. vizsgálati ciklus alkalmazandó. A változó sebességű, szikragyújtású motorok esetén az E4. vizsgálati ciklus alkalmazandó. A 130 kW feletti teljesítménnyel rendelkező, változó sebességű, szikragyújtású motorok esetén az E3. vizsgálati ciklus alkalmazandó.

Nyomaték, % | 100 | 75 | 75 | 50 | 0 |

Súlyozási tényező | 0,08 | 0,11 | 0,19 | 0,32 | 0,3 |

E3. ciklus, üzemmód száma | 1 | 2 | 3 | 4 |

Fordulatszám, % | 100 | 91 | 80 | 63 |

Teljesítmény, % | 100 | 75 | 50 | 25 |

Súlyozási tényező | 0,2 | 0,5 | 0,15 | 0,15 |

E4. ciklus, üzemmód száma | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |

Fordulatszám, % | 100 | 80 | 60 | 40 | Üresjárat |

Nyomaték, % | 100 | 71,6 | 46,50 | 25,3 | 0 |

Súlyozási tényező | 0,06 | 0,14 | 0,15 | 0,25 | 0,40 |

E5. ciklus, üzemmód száma | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |

Fordulatszám, % | 100 | 91 | 80 | 63 | Üresjárat |

Nyomaték, % | 100 | 75 | 50 | 25 | 0 |

Súlyozási tényező | 0,08 | 0,13 | 0,17 | 0,32 | 0,3 |

Motorcsalád alkalmazása és az alapmotor kiválasztása

A motorgyártó felelőssége, hogy meghatározza termékskáláján belül azokat a motorokat, amelyeket egy adott családba kell sorolni.

A motorcsaládon belül alapmotort kell kiválasztani oly módon, hogy annak kibocsátási jellemzői reprezentatívak legyenek az adott motorcsaládba tartozó összes motorra vonatkozóan. A motorcsalád alapmotorjaként általában az azon jellemzőkkel rendelkező motort kell kiválasztani, amelyektől azt várják, hogy az alkalmazandó vizsgálati ciklus mérései során a legnagyobb mértékű (kilowattóránkénti grammban kifejezett) egyedi kibocsátást eredményezik.

Vizsgálati üzemanyagok

A kibocsátási vizsgálatok során használt vizsgálati üzemanyagnak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

Benzinüzemanyagok |

Tulajdonság | RF-02-99 Ólommentes | RF-02-03 Ólommentes |

min. | max. | min. | max. |

Kísérleti oktánszám (RON) | 95 | --- | 95 | --- |

Oktánszám (MON) | 85 | --- | 85 | --- |

Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) | 748 | 762 | 740 | 754 |

Kezdeti forráspont (°C) | 24 | 40 | 24 | 40 |

Kén tömegaránya (mg/kg) | --- | 100 | --- | 10 |

Ólomtartalom (mg/l) | --- | 5 | --- | 5 |

Gőznyomás Reid szerint (kPa) | 56 | 60 | --- | --- |

Gőznyomás (DVPE) (kPa) | --- | --- | 56 | 60 |

Dízelüzemanyagok |

Tulajdonság | RF-06-99 | RF-06-03 |

min. | max. | min. | max. |

Cetánszám | 52 | 54 | 52 | 54 |

Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) | 833 | 837 | 833 | 837 |

Végső forráspont (°C) | --- | 370 | --- | 370 |

Lobbanáspont (°C) | 55 | --- | 55 | --- |

Kén tömegaránya (mg/kg) | Jelenteni kell | 300 (50) | --- | 10 |

Hamu tömegaránya (%) | Jelenteni kell | 0.01 | --- | 0.01 |

A bejelentett szervezet egyéb, harmonizált szabványban meghatározott vizsgálati üzemanyagok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhat.

TARTÓSSÁG

A motorgyártó olyan motor-beszerelési és -karbantartási útmutatót köteles biztosítani, amelynek alkalmazásával a motor rendeltetésszerű használat mellett, szokásos élettartama végéig képes megfelelni a 2.5. pontban meghatározott határértékeknek.

Ezt az információt a motorgyártó a szokásos működési cikluson alapuló előzetes terhelési vizsgálattal, a részegységek anyagkifáradásának kiszámításával nyeri annak érdekében, hogy a szükséges karbantartási utasításokat a gyártó elkészíthesse és minden új motorhoz csatolja első forgalomba hozatalakor.

A motor szokásos élettartama a következőt jelenti:

a) kompressziós gyújtású motorok esetén 480 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb letelik;

b) szikragyújtású beépített motorok, illetve beépített kipufogórendszerrel rendelkező vagy a nélküli farmotorok esetén:

i. 373 kW alatt: 480 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb letelik,

ii. a 373 < PN ≤ 485 kW kategóriába tartozó motorok esetén: 150 üzemóra vagy 3 év, amelyik előbb letelik,

iii. a PN > 485 kW motorkategória esetén: 50 üzemóra vagy 1 év, amelyik előbb letelik;

c) motoros vízi sporteszközöket hajtó motorok: 350 óra vagy öt év, amelyik előbb letelik;

d) külmotorok: 350 óra vagy 10 év, amelyik előbb letelik.

KEZELÉSI KÉZIKÖNYV

Valamennyi motort olyan uniós nyelven vagy nyelveken készült kezelési kézikönyvvel kell ellátni, amelyet azon tagállam határoz meg, amelyben a motort forgalmazni kívánják.

A kezelési kézikönyv:

a) útmutatást ad a megfelelő beszerelés és karbantartás tekintetében, amely annak érdekében szükséges, hogy a motor megfelelően működjön és kielégítse a 3. (Tartósság) pontban meghatározott követelményeket;

b) meghatározza a motor harmonizált szabvány szerint mért teljesítményét.

C. A zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelmények

A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járműveknek, a motoros vízi sporteszközöknek és a külmotoroknak, valamint a beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotoroknak meg kell felelniük az ebben a részben meghatározott, zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.

ZAJKIBOCSÁTÁSI SZINTEK

A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járműveket, motoros vízi sporteszközöket, külmotorokat és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorokat úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a zajkibocsátásuk ne haladja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Táblázat |

Névleges motorteljesítmény (egymotoros) (kW) | Legmagasabb hangnyomásszint = LpASmax (dB) |

PN ( 10 | 67 |

10 ( PN ( 40 | 72 |

PN ( 40 | 75 |

ahol PN egyetlen motor névleges motorteljesítménye kW-ban névleges fordulatszám mellett, és LpASmax a legnagyobb hangnyomásszint dB-ben.

Ikermotoros és többmotoros egységek esetén valamennyi motortípus tekintetében 3 dB határérték-túllépés megengedhető.

A zajmérési vizsgálatok alkalmazása helyett a beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek az 1.1. pontban meghatározott, zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében megfelelőnek minősülnek, ha esetükben a Froude-szám ≤ 1,1, a teljesítmény/vízkiszorítás aránya pedig ≤ 40, amennyiben a motort és a kipufogórendszert a motorgyártó utasításainak megfelelően építették be.

A „Froude-szám” kiszámítása: a hajó legnagyobb V sebessége (m/s), osztva a merülési vonal Lwl hossza (m) és a gravitációs állandó (g = 9,8 m/s2) szorzatának négyzetgyökével.

Fn =[pic]

A „teljesítmény/vízkiszorítás arány” (P/D) kiszámítása: a PN névleges motorteljesítmény (kW) osztva a vízi jármű D vízkiszorításával (tonna) = [pic]

KEZELÉSI KÉZIKÖNYV

A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök esetében az I. melléklet A. részének 2.5. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a vízi jármű és a kipufogórendszer olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az a rendeltetésszerű használat esetén – lehetőség szerint – biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

Külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetén az I. melléklet B. részének 4. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a motor olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az rendeltetésszerű használat esetén – lehetőség szerint – biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

TARTÓSSÁG

A B. rész 3. pontjában meghatározott, tartósságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a […]-ban/-ben meghatározott zajkibocsátási követelményeknek való megfelelésre.

II. MELLÉKLET

VÍZI JÁRMŰVEK RÉSZEGYSÉGEI

284. Gyújtásvédett berendezések benzinüzemű beépített és külmotorokhoz, valamint benzintartály-terekhez;

285. hajócsavarral összekapcsolt állapotban történő indítás elleni védőeszközök külmotorokhoz;

286. kormánykerekek, kormányszerkezetek és vezetékek;

287. rögzített beszerelésre szánt üzemanyagtartályok és üzemanyag-vezetékek;

288. előre gyártott nyílások és hajóablakok.

III. MELLÉKLET

A GYÁRTÓ VAGY AZ UNIÓ TERÜLETÉN LETELEPEDETT MEGHATALMAZOTT KÉPVISELŐJE VAGY A FÉLKÉSZ VÍZI JÁRMŰ VAGY RLSZEGYSÉG FORGALOMBA HOZATALÉRT FELELŐS SZEMÉLY NYILATKOZATA

(6. cikk (2) és (3) bekezdése)

A. A gyártó vagy az Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselője által adott, a 6. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe;

b) a gyártó vagy az Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének, vagy adott esetben a forgalomba hozatalért felelős személynek a neve és címe;

c) a félkész vízi jármű leírása;

d) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a félkész vízi jármű megfelel az építés e szakaszában alkalmazandó alapvető követelményeknek – ez magában foglalja az alkalmazott vonatkozó harmonizált szabványokra történő hivatkozást vagy azon előírásokra történő hivatkozást, amelyen a megfelelési nyilatkozat az építés e szakaszában alapul –, továbbá arra vonatkozóan, hogy a vízi járművet más jogi vagy természetes személy által ezen irányelvvel teljes összhangban történő befejezésre szánják.

B. A gyártó vagy az Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselője, vagy a forgalomba hozatalért felelős személy által a 6. cikk (3) bekezdésének megfelelően adott nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

289. a gyártó neve és címe;

290. a gyártó vagy az Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselőjének, vagy adott esetben a forgalomba hozatalért felelős személynek a neve és címe;

291. a részegység leírása;

292. nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a részegység kielégíti a vonatkozó alapvető követelményeket.

IV. MELLÉKLET

EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

293. xxxxxx sz. (a termék egyedi azonosítója: adott esetben típusa, sorozatszáma):

294. A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe [a meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó cégnevét és címét is], vagy a magánimportőr neve és címe:

295. Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó vagy a magánimportőr, vagy a […] irányelv 20. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett személy kizárólagos felelőssége mellett adják ki.

296. A nyilatkozat tárgya (a nyomonkövethetőséget lehetővé tevő termék azonosítója. Adott esetben fényképet is magában foglalhat.):

297. A […]-ban/-ben ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak:

298. Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.

299. Adott esetben a(z) … (név, szám) … bejelentett szervezet elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése) …, és a következő tanúsítványt adta ki:

300. A gyártó vagy az Unió területén letelepedett meghatalmazott képviselője nevében aláírásra felhatalmazott személy azonosító adatai.

301. További tájékoztatás:

A megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a motor megfelel ezen irányelv kipufogógáz- és zajkibocsátásra vonatkozó követelményeinek, amennyiben vízi járműbe a gyártó utasításainak megfelelően építik be, továbbá azt, hogy e motort nem szabad mindaddig üzembe helyezni, amíg azon vízi jármű tekintetében, amelybe beépítésre kerül, nem készült az irányelv megfelelő rendelkezéseinek az alábbiak mindegyike tekintetében való megfelelésről szóló megfelelőségi nyilatkozat, feltéve ha szükséges:

302. beépített motorok és beépített kipufogórendszer nélküli farmotorok;

303. a 97/68/EK irányelv szerinti típusjóváhagyással rendelkező azon motorok, amelyek megfelelnek az említett irányelv I. melléklete 4.2.3. pontjában meghatározott II. szintnek;

304. a 88/77/EGK irányelv szerinti típusjóváhagyással rendelkező motorok.

Ha a motort az 58. cikk (2) bekezdése szerinti további átmeneti időszak során hozták forgalomba, az EU-megfelelőségi nyilatkozatban ezt jelezni kell.

A nyilatkozatot a következő személy nevében és részéről írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma)

(név, beosztás) (aláírás)

V. MELLÉKLET

Megépítést követő értékelésen alapuló egyenértékű megfelelőség

(PCA modul)

305. A megépítést követő értékelésen alapuló megfelelőség azt az eljárást jelenti, amelynek során olyan termék egyenértékű megfelelőségét értékelik, amely tekintetében sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem vállalt felelősséget a termék az irányelvnek való megfelelőségére, és amelynek során a 20. cikk (2), (3) vagy (4) cikkében említett, a terméket saját felelősségére forgalomba hozó vagy üzembe helyező természetes vagy jogi személy vállal felelősséget az érintett termék egyenértékű megfelelőségéért. E személy teljesíti a 2. és 4. pontban meghatározott kötelezettségeket, továbbá saját kizárólagos felelősségére gondoskodik és nyilatkozik arról, hogy az érintett termék, amelyre alkalmazták a 3. pont rendelkezéseit, megfelel ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

306. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy a termék megépítése utáni értékelésére irányuló kérelmet nyújt be a bejelentett szervezethez, és átadja a bejelentett szervezetnek azon dokumentumokat és műszaki dokumentációt, amely lehetővé teszi a bejelentett szervezet számára a termék ezen irányelv követelményeinek való megfelelősége értékelését, továbbá bármely rendelkezésre álló, a termék első üzembe helyezése utáni használatára vonatkozó információt.

Az ilyen terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy e dokumentumokat és információkat a termék egyenértékű megfelelőségének a megépítést követő értékelési eljárásnak megfelelően történő értékelését követő 10 évig köteles az illetékes nemzeti hatóságok részére megőrizni.

307. A bejelentett szervezet megvizsgálja az egyedi terméket, valamint számításokat, vizsgálatokat és egyéb értékeléseket végez az ahhoz szükséges mértékben, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a termék ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való egyenértékű megfelelőségét bizonyították.

A bejelentett szervezet az elvégzett értékelésről tanúsítványt, valamint az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi jelentést készít és állít ki, és a tanúsítvány, valamint az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi jelentés egy példányát az e dokumentumok kiállítását követő 10 évig megőrzi a nemzeti hatóságok részére.

A bejelentett szervezet az azonosítószámát a megfelelőségi jelölés mellett helyezi el, vagy helyezteti el saját felelősségére a jóváhagyott terméken.

Amennyiben az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a bejelentett szervezet saját felelősségére az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában említett vízijármű-azonosító kódot is elhelyezteti azon, amely esetben a gyártás helye szerinti ország feltüntetésére szolgáló mezőt használják a bejelentett szervezet letelepedése szerinti ország megjelölésére, a gyártó azonosító kódjának feltüntetésére szolgáló mezőt pedig a bejelentett szervezethez rendelt, megépítés utáni értékelési kód megjelölésére, amelyet a megépítés utáni értékelési tanúsítvány sorozatszáma követ. A vízijármű-azonosító kód gyártási év és hónap, valamint a modell évjáratának feltüntetésére szolgáló mezőit használják azon év és hónap megjelölésére, amelyben a megépítés utáni értékelést végezték.

308. Megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a CE-jelölést, valamint a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére a bejelentett szervezet azonosítószámát azon a terméken, amely tekintetében az irányelv vonatkozó követelményeinek való egyenértékű megfelelőségét a bejelentett szervezet értékelte és tanúsította.

4.2. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a megépítést követő értékelési tanúsítvány kiállításának időpontját követő 10 évig megőrzi a nemzeti hatóságok részére. A megfelelőségi nyilatkozat megnevezi azt a terméket, amelyre vonatkozóan elkészítették.

A megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

4.3. Amennyiben az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a vízi járművet forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a vízi járművön az I. melléklet A. részének 2.2. pontjában említett hajóépítői táblát, amelyen szerepelnie kell a „megépítés utáni értékelés” szövegnek, valamint a 3. pont rendelkezéseinek megfelelően az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában ismertetett vízijármű-azonosítószámnak.

309. A bejelentett szervezet a terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személyt tájékoztatja a megépítést követő értékelési eljárás szerinti kötelezettségeiről.

VI. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK AZ A1 MODULBAN MEGHATÁROZOTT BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELT TERMÉKVIZSGÁLATOK ALKALMAZÁSA ESETÉRE (25. CIKK (2) BEKEZDÉSE)

Tervezés és felépítés

A gyártónak a termelését reprezentáló egy vagy több vízi járművön el kell végeznie vagy végeztetnie az alábbi vizsgálatok, egyenérték-számítások vagy ellenőrzések közül egyet vagy többet:

310. a stabilitás vizsgálata az I. melléklet A. részének 3.2. pontja szerint;

311. a vízkiszorítási jellemzők vizsgálata az I. melléklet A. részének 3.3. pontja szerint.

Zajkibocsátás

Beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök esetében a vízi jármű gyártójának a termelését reprezentáló egy vagy több vízi járművön el kell végeznie vagy az általa választott bejelentett szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a motorgyártónak a termelését minden motorcsaládra kiterjedően reprezentáló egy vagy több motoron el kell végeznie vagy az általa választott bejelentett szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Amennyiben egy motorcsaládból egynél több motort vizsgálnak, a VII. mellékletben meghatározott statisztikai módszert alkalmazzák a minta megfelelőségének biztosítása érdekében.

VII. MELLÉKLET

A TERMELÉS MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSEA KIPUFOGÓGÁZ- ÉS A ZAJKIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN

312. A motorcsaládok megfelelőségének vizsgálata céljából egy mintát emelnek ki a sorozatból. A gyártó a bejelentett szervezettel egyetértésben határozza meg a minta méretét (n).

313. A kipufogógáz- és a zajkibocsátás minden szabályozott paramétere tekintetében kiszámítják a mintából nyert eredmények számtani közepét (X). A gyártott sorozat megfelelőnek minősül a követelmények teljesítése tekintetében (jóváhagyó döntés), ha teljesül a következő feltétel:

X + k . S ( L |

S a szórás, ahol: |

S² = ( (x - X)² / (n – 1) |

X = az eredmények számtani közepe |

x = a minta egyedi eredményei |

L = a megfelelő határérték |

n = a motorok száma a mintában |

k = n-től függő statisztikai tényező (lásd a táblázatot) |

VIII. MELLÉKLET

BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG (C MODUL) SZERINT ALKALMAZANDÓ KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁS

Amennyiben a 25. cikk (5) bekezdésében említett esetekben a minőségi szintet nem találják megfelelőnek, a következő eljárás alkalmazandó:

A sorozatgyártásból kiemelnek egy motort, és alávetik az I. melléklet B. részében meghatározott vizsgálatnak. A vizsgált motorokat a gyártó előírásai szerint részben vagy teljesen be kell járatni. Amennyiben a sorozatgyártásból kiemelt motor egyedi kipufogógáz-kibocsátási értékei meghaladják az I. melléklet B. része szerinti határértékeket, a gyártó kérheti, hogy a méréseket a sorozatból kiemelt motorok egy mintáján végezzék el, beleértve az eredetileg kiválasztott motort is. Annak biztosítása érdekében, hogy a […]-ban/-ben meghatározott motorminta megfeleljen az irányelvnek, a VII. mellékletben meghatározott statisztikai módszert alkalmazzák.

IX. MELLÉKLET

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A 7. cikk (2) bekezdésében és a 26. cikkben említett dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben tartalmaznia kell a következőket:

314. a terméktípus általános leírása;

315. az alkatrészek, részegységek, áramkörök tervrajzai, gyártási rajzai és vázlatai, valamint egyéb lényeges adatok;

316. az említett rajzok, vázlatok és a termék működésének megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

317. a 14. cikkben szereplő – részben vagy teljesen alkalmazott – szabványok jegyzéke, továbbá az alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott megoldások leírása, amennyiben nem alkalmazták a 14. cikkben említett szabványokat;

318. az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményei, valamint egyéb lényeges adatok;

319. a vizsgálati jegyzőkönyvek, illetve számítások, nevezetesen az I. melléklet A. részének 3.2. pontja szerinti stabilitási és az I. melléklet A. részének 3.3. pontja szerinti, úszóképességre vonatkozó számítások;

320. kipufogógáz-kibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják az I. melléklet B. része 2. pontjának való megfelelőséget;

321. zajkibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják az I. melléklet C. része 1. pontjának való megfelelőséget.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

Alcím és jogcímcsoport:

Az érintett évben a költségvetésben szereplő összeg:

PÉNZÜGYI HATÁS

X A javaslatnak nincs pénzügyi hatása

( A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásra, van azonban a bevételre – a hatás a következő:

(millió EUR egy tizedesjegyig)

Költségvetési tétel | Bevétel[26] | 12 hónapos időszak, kezdő időpont: éééé/hh/nn | [n]. év |

52. cikk | A saját forrásokra gyakorolt hatás |

… cikk | A saját forrásokra gyakorolt hatás |

A fellépés után |

[n+1] | [n+2] | [n+3] | [n+4] | [n+5] |

… cikk |

… cikk |

[1] A kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( HL L 164., 1994.6.30., 15. o.)

[2] COM (2010) 2020 végleges.

[3] Lásd például: Zöld könyv [COM(2006) 275 végleges]: „Az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikája felé: európai elképzelések az óceánok és a tengerek jövőjéről,” a Bizottság közleménye [COM(2007) 575 végleges]: „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról,” továbbá nemrégiben a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által 2009-ben előterjesztett Tiszta Hajó Kezdeményezés. Mindezek a kezdeményezések elismerik, hogy a környezet magas fokú védelme szükséges bármely tengerpolitika összefüggésében.

[4] Lásd az alábbi hivatkozást: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/air_pollution/l28031a_en.htm#KEY

[5] Lásd az alábbi hivatkozást: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32008L0050:EN:NOT

[6] „Stocktaking study on the current status and developments of technology and regulations related to the environmental performance of recreational marine engines – Final Report” [Összegző tanulmány a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorok környezeti teljesítményével kapcsolatos technológia és szabályozások jelenlegi helyzetéről és alakulásáról – Zárójelentés], 2005. január, készítette a TNO a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság részére.

[7] „Complementary Impact Assessment Study on possible emission reduction measures for recreational marine engines” [Kiegészítő hatásvizsgálati tanulmány a kedvtelési célú tengeri járműveket meghajtó motorokra vonatkozó lehetséges kibocsátás-csökkentési intézkedésekről], 2008. június, készítette az ARCADIS a Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság részére.

[8] Az új jogi kerettel történő összehangolás hatását alaposan értékeli az Omnibus Hatásvizsgálat (az új jogi kerettel egyszerre több irányelvet összehangoló bizottsági javaslat).

[9] HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[10] HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

[11] HL C […], […], […]. o.

[12] HL C […], […], […]. o.

[13] HL L 164., 1994.6.30., 15. o.

[14] HL L 214., 2003.08.26., 18. o.

[15] HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

[16] HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

[17] HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[18] HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

[19] COM (2007) 313 végleges.

[20] HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[21] HL L 389., 2006.12.30., 1. o.

[22] HL L 163., 2009.6.25., 1. o.

[23] HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

[24] HL L 275., 2005.10.20., 1. o.

[25] HL […]

[26] A hagyományos saját források (mezőgazdasági vámok, cukorlefölözések, vámok) tekintetében nettó összegeket kell megadni, azaz a bruttó összegekből levonják a 25%-os beszedési költségeket.