TARTALOMJEGYZÉK: I. RÉSZ – A PÉNZÜGYI KERET ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK 3 A. A PÉNZÜGYI KERETHEZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK 3 B. A PÉNZÜGYI KERETBEN NEM SZEREPLő SPECIÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK 3 B.1. Sürgősségisegély-tartalék 3 B.2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 4 B.3. Rugalmassági eszköz 4 B.4. Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 5 B.5. Mezőgazdasági válságokra képzett tartalék 5 B.6. Rendkívüli mozgástér 6 II. RÉSZ – A KÖLTSÉGVETÉSI KÉRDÉSEKBEN VALÓ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA 7 A. AZ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉSI ELJÁRÁS 7 B. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK JOGALKOTÁSI AKTUSOKBA FOGLALÁSA 7 C. A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK 8 D. A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (KKBP) FINANSZÍROZÁSA 8 E. AZ INTÉZMÉNYEK BEVONÁSA A FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÉRDÉSEK ÉS AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP TEKINTETÉBEN 10 F. A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN VALÓ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS AZ IGAZGATÁSI KIADÁSOK TERÉN 10 III. RÉSZ – AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS 11 A. PÉNZÜGYI PROGRAMOZÁS 11 B. ÜGYNÖKSÉGEK ÉS EURÓPAI ISKOLÁK 12 MELLÉKLET – INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN 13 A. rész – A költségvetési eljárás menetrendje 13 B. rész – A költségvetési eljárás prioritásai 13 C. rész – A költségvetési tervezet összeállítása és a becslések frissítése 13 D. rész – Költségvetési eljárás az egyeztetés előtt 14 E. rész – Egyeztetési folyamat 14 F. rész – Költségvetés-módosítás 17 Tervezet Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, a továbbiakban: az intézmények, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. Ezen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 295. cikkével összhangban elfogadott megállapodás célja az éves költségvetési eljárás és az intézmények közötti, költségvetési kérdésekben való együttműködés javítása. 2. A megállapodás mindaddig kötelező érvényű minden intézményre nézve, amíg hatályos. 3. A megállapodás nem módosítja az intézményeknek a Szerződésekben, a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló …/201x/EU tanácsi rendeletben[1] (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), valamint az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló …/201x/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[2] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) rögzített költségvetési hatáskörét. 4. A megállapodás módosításához valamennyi intézmény egyetértése szükséges. 5. A megállapodás három részből áll: 6. Az I. rész a többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó kiegészítő rendelkezéseket, valamint a pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 7. A II. rész a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködésre vonatkozik. 8. A III. rész az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaz. 9. E megállapodás a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel egy napon lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[3] helyébe lép. I. RÉSZ – A PÉNZÜGYI KERET ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK A. A PÉNZÜGYI KERETHEZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK 10. Az Európai Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre vonatkozó információkat, valamint az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulását tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell. 11. A pénzügyi keret Gazdasági, társadalmi és területi kohézió alfejezetének kivételével az intézmények a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a költségvetési eljárás során, valamint a költségvetés elfogadásakor a lehetőségek szerint elegendő mozgásteret biztosítanak az egyes fejezetek felső korlátain belül. A 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések frissítése 12. 2017-ben a Bizottság frissíti a 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. A frissítés figyelembe veszi a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges megvalósítását, valamint a megvalósításra vonatkozó előrejelzéseket. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatok kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is. B. A PÉNZÜGYI KERETBEN NEM SZEREPLő SPECIÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK B. 1. Sürgősségisegély-tartalék 13. A sürgősségisegély-tartalék célja, hogy harmadik országok olyan – mindenekelőtt humanitárius műveletekkel, de ha a körülmények indokolják, polgári válságkezeléssel, polgári védelemmel, valamint az Unió külső határain a migrációs áramlások okozta rendkívüli nyomás miatt kialakuló helyzetekkel kapcsolatos – segélyigényeire biztosíthasson gyors választ, amelyek a költségvetés megállapításakor előre nem látható események kapcsán merülnek fel. A tartalék éves összegét (2011-es árakon) 350 millió EUR-ban határozzák meg és a költségvetési rendelettel összhangban az n+1. évig használható fel. A tartalék céltartalékként szerepel az Európai Unió általános költségvetésében. Az éves összeg korábbi évekből származó részét kell igénybe venni, időrendben. Az n. évi összeg azon része, ami az n+1. évben nem kerül felhasználásra, megszűnik. Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot tesz a költségvetési hatóság mindkét ágának a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra. Mindazonáltal valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot megelőzően meg kell vizsgálni az előirányzatok közötti átcsoportosítási lehetőségeket. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani. Az átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. B. 2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 14. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – az alap-jogiaktus értelmében – arra szolgál, hogy a tagállamok vagy valamely tagjelölt ország területén bekövetkező jelentős katasztrófa esetén nyújtson pénzügyi segítséget. Az alap rendelkezésére álló összeg felső korlátja (2011-es árakon) évi 1 milliárd EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében. Az éves összeg költségvetésben nem szerepeltetett része nem vihető át a következő évekre. Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében – az alap-jogiaktus értelmében – az alapban még rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendők a költségvetési hatóság által szükségesnek ítélt segélyösszeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évre rendelkezésre álló éves összegből kerüljön finanszírozásra. Az alap számára előirányzott éves összeg semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 1 milliárd EUR-t egyetlen évben sem. Amennyiben az alap igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz az alap igénybevételére. Amennyiben a többletkiadást igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban, a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat előterjesztésekor. Az alap igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani. B.3. Rugalmassági eszköz 15. A (2011-es árakon) évi 500 millió EUR-s felső korláttal rendelkező rugalmassági eszköz célja, hogy az adott költségvetési évben és a jelzett összeg erejéig fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső korlátján belül nem lehetne finanszírozni. A rugalmassági eszköz éves összegét az n+3. évig lehet felhasználni. Az éves összeg korábbi évekből származó részét kell először felhasználni, időrendben. Az n. évi összeg azon része, ami az n+3. évben nem kerül felhasználásra, megszűnik. A Bizottság a rugalmassági eszköz felhasználására azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét. A javaslat meghatározza a finanszírozandó szükségleteket és az összeget. A javaslat minden költségvetési év vonatkozásában a költségvetési eljárás során terjeszthető elő. A rugalmassági eszköz igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el. Az intézmények az éves költségvetési eljárás során állapodnak meg. B.4. Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 16. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez, valamint a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek. Az alap nem lépheti túl a (2011-es árakon) legfeljebb 429 millió EUR-s éves összeget. Az előirányzatokat céltartalékként kell feltüntetni az Európai Unió általános költségvetésében. Amennyiben az alap igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz az alap igénybevételére. Az alap igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el. A Bizottság az alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatával egyidejűleg az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosításra is javaslatot terjeszt elő a költségvetési hatóság két ágánál. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani. Az alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. B. 5. Mezőgazdasági válságokra képzett tartalék 17. A mezőgazdasági válságokra képzett tartalék célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson az ágazat számára a mezőgazdasági termelést vagy elosztást érintő nagy válságok esetén, amennyiben azokat a 2. fejezet rendelkezésére álló felső korláton belül nem lehet finanszírozni. A tartalék nem lépheti túl a (2011-es árakon) legfeljebb 500 millió EUR-s éves összeget. Az előirányzatokat céltartalékként kell feltüntetni az Európai Unió általános költségvetésében. Amennyiben a Bizottság a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot tesz a költségvetési hatóság két ágának a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra. Mindazonáltal valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot megelőzően meg kell vizsgálni az előirányzatok közötti átcsoportosítási lehetőségeket. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani. A tartalékhoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. B. 6. Rendkívüli mozgástér 18. Az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,03 %-át kitevő rendkívüli mozgástér az előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén mozgósítható végső eszköznek minősül a pénzügyi keret felső korlátjain kívül. A rendkívüli mozgástér felhasználása egyetlen évben sem haladhatja meg a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előirányzott maximumösszeget, és annak összhangban kell állnia a saját forrásokra vonatkozó felső határral. A rendkívüli mozgástérnek – vagy egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan elemzett minden egyéb pénzügyi lehetőséget. A Bizottság a rendkívüli mozgástér igénybevételére vonatkozó javaslatához csatoltan javaslatot tesz egy jelentős – az elemzés által támogatott mértékig terjedő – összegnek a meglévő költségvetési kereten belüli átcsoportosítására is. A rendkívüli mozgástér igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el. II. RÉSZ – A KÖLTSÉGVETÉSI KÉRDÉSEKBEN VALÓ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA A. Az intézményközi együttműködési eljárás 19. A költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés részleteit a melléklet tartalmazza. B. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK JOGALKOTÁSI AKTUSOKBA FOGLALÁSA 20. A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos minden jogalkotási aktus tartalmaz olyan rendelkezést, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi kereteit. Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciát. A költségvetési hatóság és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 10 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyek okait kifejezetten és pontosan meg kell adni, figyelembe véve – az értékelések alapján – a program végrehajtása során elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedés – az e megállapodásban és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – nem lépheti túl az érintett fejezet felső korlátját. Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott és a tagállamok szerint előzetesen felosztott kohéziós előirányzatokra, amelyek a program pénzügyi kereteit annak teljes időtartamára tartalmazzák, valamint a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 14. cikkében említett nagyprojektekre. 21. A nem rendes jogalkotási eljárással elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusok nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”. Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciaösszeget kíván bevezetni, ezt a jogalkotó szándékjelzésének kell tekinteni, amely nem érinti a költségvetési hatóságnak az EUMSZ-ben meghatározott hatáskörét. Erre a rendelkezésre az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi jogalkotási aktusban utalni kell. Ha az érintett összeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában ismertetett egyeztető eljárással létrejött megállapodás[4] eredménye, akkor az e megállapodás 17. pontja értelmében referenciaösszegnek tekintendő. C. A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK 22. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra az alábbi különös szabályok vonatkoznak: A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve a költségvetési hatásokat is. A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási folyamat során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárás a lehető leggyorsabban folyjon le. A költségvetésben az érintett költségvetési év január 1-je után hatályba lépő új megállapodásokra vagy megállapodás-megújításokra elkülönített összegeket tartalékként kell szerepeltetni. Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó költségvetési előirányzatok (beleértve a tartalékot is) elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság ellátja a költségvetési hatóságot a – lehetőleg egyszerűsített – háromoldalú egyeztetés formájában a helyzet okairól és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekről tartandó véleménycsere lefolytatatásához szükséges információkkal. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol. A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja a költségvetési hatóságot a hatályos megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről. D. A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (KKBP) FINANSZÍROZÁSA 23. A KKBP-kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének megfelelően az Európai Unió általános költségvetését terhelik, az intézmények az egyeztetőbizottságban minden évben arra törekszenek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az Európai Unió költségvetését terhelő operatív kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a költségvetés „KKBP” alcímének e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg, illetve a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat jeleníti meg a költségvetésben. A KKBP operatív kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközök, tervezett, de még el nem fogadott eszközök, és minden jövőbeni – azaz előre nem látható – eszköz, amelyeket a Tanács az adott költségvetési évben fog elfogadni. Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasság biztosított. Amennyiben a költségvetési év folyamán a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikkét, valamint e megállapodás 10. pontját. A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket meg kell jeleníteni, a következők lehetnek: - válságkezelő intézkedések, konfliktusmegelőzés, -rendezés és stabilizáció, a biztonsági és békefolyamatok megfigyelése és végrehajtása, - a fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés, - biztonsági intézkedések, - előkészítő és nyomon követő intézkedések, - az Európai Unió különmegbízottjai. A harmadik francia bekezdésben említett jogcímcsoportban szerepeltetett, intézkedésekre vonatkozó összeg nem haladhatja meg a KKBP költségvetési alcím teljes összegének 20 %-át. 24. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) minden évben tanácskozik az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választásait tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatásokat, valamint az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését. Ezenfelül a főképviselő az évente legalább öt alkalommal tartott – legkésőbb az egyeztetőbizottságban meghatározott – közös konzultációs ülések révén folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében. Ezen üléseken az alábbiak vesznek részt: 25. az Európai Parlament részéről a két érintett bizottság elnöksége, 26. a Tanács részéről a Politikai és Biztonsági Bizottság elnöke. A Bizottságot felkérik, hogy vegyen részt ezeken az üléseken. Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el, amely KKBP-kiadásokat von maga után, a főképviselő haladéktalanul, de legfeljebb a végső határozatot követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az időkorlátokra, az alkalmazott személyzetre, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági intézkedésekre vonatkozó költségekről szóló becslést („pénzügyi kimutatás”). A Bizottság negyedévenként tájékoztatja a költségvetési hatóságot a KKBP-fellépések végrehajtásáról és az év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről. E. AZ INTÉZMÉNYEK BEVONÁSA A FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÉRDÉSEK ÉS AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP TEKINTETÉBEN 27. A Bizottság közös párbeszédet alakít ki az Európai Parlamenttel fejlesztéspolitikai kérdésekben, azok finanszírozási forrásaitól függetlenül. Az Európai Parlament Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos ellenőrzését önkéntes alapon hozzáigazítják azokhoz a felügyeleti jogokhoz, amelyek az Unió általános költségvetése és különösen a fejlesztési együttműködési eszköz keretében állnak fenn, az informális párbeszéd során meghatározandó módozatok szerint. F. A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN VALÓ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS AZ IGAZGATÁSI KIADÁSOK TERÉN 28. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság minden évben az éves költségvetési eljárás korai szakaszában megállapodásra törekszik az igazgatási kiadások megosztásáról. Az egyes intézmények becsült kiadásai tartalmazzák a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek változásaiból adódó lehetséges költségvetési hatások becslését. Az Európai Parlament és a Tanács biztosítja, hogy ez a hatás az összes intézmény vonatkozásában tükröződjön az engedélyezett előirányzatok szintjében. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy 2013 és 2018 között progresszíven 5 %-kal csökkentik a személyzet létszámát. Ez a csökkentés valamennyi intézményre, szervre és ügynökségre vonatkozik. III. RÉSZ – AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS A. Pénzügyi programozás 29. A Bizottság évente két alkalommal, először áprilisban/májusban (a költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt), másodszor pedig decemberben/januárban (a költségvetés elfogadása után) teljes körű pénzügyi tervet terjeszt elő a pénzügyi keret 1. (kivéve a Gazdasági, társadalmi és területi kohézió közbenső felső korlátját), 2. (a környezetvédelemre és halászatra), 3. és 4. fejezetére. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő dokumentum az alábbiakat határozza meg: a) a hatályos jogszabályok a többéves programok és éves intézkedések megkülönböztetésével: - a többéves programok esetében a Bizottságnak fel kell tüntetnie elfogadásuk módját (rendes vagy különleges jogalkotási eljárás), időtartamukat, a teljes pénzügyi keretösszeget és az igazgatási kiadásokhoz rendelt részt; - az éves intézkedések (kísérleti projektek, előkészítő intézkedések, ügynökségek) és a Bizottság előjogainak keretében finanszírozott intézkedések esetében pedig a Bizottságnak többéves becsléseket kell benyújtania, valamint meg kell adnia [a költségvetési rendelet végrehajtási szabályairól szóló, felhatalmazáson alapuló rendeletben] rögzített engedélyezett felső korlátok alatt fennmaradó mozgásteret; b) függőben lévő jogalkotási javaslatok : folyamatban lévő bizottsági javaslatok, a legutolsó frissítéssel. A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi programozás és a jogalkotási tervezés közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy a április és december közötti időszakra vonatkozó programozás tartalmazza-e azt. A költségvetési hatóságot különösen az alábbiakról kell tájékoztatnia: a) valamennyi, már elfogadott és valamennyi függőben lévő, ám az április és december közötti időszakra vonatkozó programozásban nem szereplő új jogalkotási aktus (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt); b) a Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában szereplő jogszabályok, annak megjelölésével, hogy az intézkedések várhatóan pénzügyi hatással járnak-e (igen/nem). Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogszabályokkal járó újraprogramozást. B. ÜGYNÖKSÉGEK ÉS EURÓPAI ISKOLÁK 30. Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a Bizottságnak alapos, teljes és objektív hatásvizsgálatot kell készítenie, amelyben többek között figyelembe veszi a személyzet és a kompetenciák kritikus tömegét, a költséghatékonysági szempontokat, a tagállami és uniós tevékenységekre gyakorolt hatást, valamint az érintett kiadási fejezet tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatokat. A költségvetési hatóság két ága ezen információ alapján és az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül a költségvetési együttműködés keretében elkötelezi magát, hogy kellő időben megegyezésre jut az ügynökség finanszírozásáról. A következő eljárási lépések alkalmazandók: - Először, a Bizottság a javaslata elfogadását követő első háromoldalú egyeztetésen előterjeszti az új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatot, valamint benyújtja az ügynökség létrehozását indítványozó jogi aktust kísérő pénzügyi kimutatást, illetve illusztrálja annak a pénzügyi programozás hátralévő részét érintő következményeit. - Másodszor, a jogalkotási eljárás során elért eredményt figyelembe véve, és feltéve, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága abban a helyzetben van, hogy a jogi aktus elfogadását megelőzően állást foglaljon a javaslat pénzügyi következményeivel kapcsolatban, az új ügynökség létrehozását a soron következő (sürgős esetekben egyszerűsített) háromoldalú egyeztetés napirendjére tűzik annak érdekében, hogy megállapodást érjenek el a finanszírozásról. - Harmadszor, a háromoldalú egyeztetés során elért megállapodást együttes nyilatkozatban kell megerősíteni, a költségvetési hatóság mindkét ágának – saját eljárási szabályzatával összhangban történő – jóváhagyására figyelemmel. Ugyanez az eljárás alkalmazandó valamely ügynökség létrehozásáról szóló jogi aktus bármely olyan módosítására, amely hatással van a szóban forgó ügynökség erőforrásaira. Amennyiben az ügynökség feladatai a szóban forgó ügynökség létrehozásáról szóló jogi aktus módosítása nélkül lényegesen módosulnak, a Bizottság felülvizsgált pénzügyi kimutatás révén tájékoztatja a költségvetési hatóságot, hogy a költségvetési hatóság két ága időben megegyezésre tudjon jutni az ügynökség finanszírozásáról. Amennyiben az igazgatótanács új Európai Iskola létrehozását tervezi, hasonló eljárást kell lefolytatni az uniós költségvetésre gyakorolt költségvetési hatások vonatkozásában. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről a Bizottság részéről az elnök az elnök a Bizottság tagja MELLÉKLET – INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN A. rész – A költségvetési eljárás menetrendje 31. Az intézmények a költségvetési eljárás különböző lépéseinek végrehajtása során a 2., 3., 5., 11., 12., 13., 14. és 15. pontban meghatározott menetrendet követik. Szükség esetén a költségvetési eljárás megkezdése előtt kellő időben közösen megállapodnak az e menetrenddel kapcsolatban helyénvalónak ítélt kiigazításokról. B. rész – A költségvetési eljárás prioritásai 32. A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben, legkésőbb azonban áprilisban az intézmények háromoldalú egyeztető ülést tartanak, ahol megvitatják a következő év költségvetésének lehetséges prioritásait. C. rész – A költségvetési tervezet összeállítása és a becslések frissítése 33. A Bizottság kivételével felkérik az intézményeket, hogy legkésőbb március vége előtt fogadják el költségvetési irányszámaikat. 34. Saját költségvetési irányszámaik elfogadása előtt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság valamennyi intézmény vonatkozásában megállapodnak az igazgatási kiadások szintjének kívánatos éves változását érintő iránymutatásokról. 35. A Bizottság április utolsó hetében vagy legkésőbb május első hetében elfogadja a költségvetési tervezetet. A Bizottság az általános bevételkimutatással együtt véglegesíti a költségvetési tervezetet és május vége előtt hivatalosan elérhetővé teszi. 36. A Bizottság minden évben költségvetési tervezetet terjeszt elő, amely ismerteti az Európai Unió tényleges finanszírozási szükségleteit. Ebben az alábbiakat veszi figyelembe: a) a tagállamok által a strukturális alapokkal kapcsolatosan adott előrejelzések, b) az előirányzatok felhasználásának képessége, törekedve a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti szigorú kapcsolat biztosítására; c) új politikák bevezetésének lehetőségei kísérleti projektek és/vagy új előkészítő intézkedések segítségével, illetve a záráshoz közeledő többéves intézkedések folytatása, annak megvizsgálását követően, hogy lehetséges-e egy, a költségvetési rendelet (az alap-jogiaktus fogalmának meghatározása, az alap-jogiaktus szükségessége a végrehajtáshoz és kivételek) értelmében vett, jogalapot megteremtő jogi aktus elfogadása; d) annak szükségessége, hogy a kiadásokban az előző évhez képest történt változtatások összhangban legyenek a költségvetési fegyelem előírásaival. 37. Az intézmények lehetőség szerint kerülik a jelentéktelen összegű operatív kiadásokat tartalmazó tételek felvételét a költségvetésbe. 38. A költségvetési hatóság két ága vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtási lehetőségeinek Bizottság általi, a tervezetekben és a folyó évi költségvetés végrehajtása keretében készített megítélését. 39. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint a költségvetési nómenklatúrának a Bizottság szolgálatai jelentési kötelezettségeinek kezeléséről szóló címei és alcímei jelentős változtatása esetén a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy az egyeztető eljárás során bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal. 40. Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság szükség esetén az EUMSZ 314. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosíthatja a költségvetési tervezetet, ideértve a mezőgazdasági kiadások becslését aktualizáló módosító indítvány útján történő módosítást is. A Bizottság az aktualizálásról szóló információkat megküldi a költségvetési hatóság két ágának megfontolásra, amint azok rendelkezésre állnak. A Bizottság minden szükséges igazoló dokumentumot a költségvetési hatóság rendelkezésére bocsát. D. rész – Költségvetési eljárás az egyeztetés előtt 41. A tanácsi olvasat előtt kellő időben háromoldalú egyeztető ülést hívnak össze, hogy lehetővé tegyék az intézmények számára a költségvetési tervezetről való véleménycserét. 42. Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot ilyen irányú szándékairól, így az első megbeszélés már ezen a háromoldalú egyeztető ülésen megtörténhet. 43. A Tanács az olvasatot legkésőbb július végén lezárja. 44. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága saját olvasata során szeptember végéig vagy legkésőbb október elejéig, az Európai Parlament pedig a plenáris ülésen tartott saját olvasatán szavaz legkésőbb október végéig. 45. Az Európai Parlament plenáris ülésen tartott szavazása előtt háromoldalú egyeztető ülés hívható össze. E. rész – Egyeztetési folyamat 46. Amennyiben az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan plenáris ülés keretében módosításokat szavaz meg, a Tanács elnöke ugyanazon plenáris ülés alkalmával tudomásul veszi a két intézmény álláspontja közötti eltéréseket, és beleegyezését adja ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. Az egyeztetőbizottságot összehívó levelet legkésőbb annak a parlamenti ülésszaknak a végét követő hét első munkanapján kell megküldeni, amelyen a plenáris szavazás történt, az egyeztetési időszak pedig az ezt követő napon kezdődik meg. A 21 napos egyeztetési időszak az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1182/71/EGK, Euratom rendelet alapján kerül megállapításra. 47. Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által megszavazott valamennyi módosítással, álláspontját az egyeztetési időszak alatt az első háromoldalú egyeztetés tervezett időpontja előtt levélben megerősíti. Ebben az esetben az egyeztetőbizottság az alábbi pontokban megállapított feltételeknek megfelelően jár el. 48. Az egyeztetőbizottság elnökletét az Európai Parlament és a Tanács képviselői közösen látják el. Az egyeztetőbizottsági üléseken az ülésnek otthont adó intézmény társelnöke elnököl. Saját eljárási szabályzatával összhangban minden intézmény kijelöli képviselőit az egyes ülésekre, és meghatározza azok tárgyalási mandátumát. 49. Az EUMSZ 314. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság részt vesz az egyeztető eljárásban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. 50. Az egyeztető eljárás egésze alatt különböző képviseleti szinteken tartanak háromoldalú találkozókat, amelyek célja a nyitott kérdések rendezése és az egyeztetőbizottság által elérendő megállapodás előkészítése. 51. Az egyeztetőbizottság üléseire és a háromoldalú találkozókra felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületében kerül sor a létesítmények használatának – ideértve a tolmácsszolgáltatásokat is – egyenlő elosztása érdekében. 52. Az egyeztetőbizottság üléseinek és a háromoldalú találkozóknak az időpontját a három intézmény egyetértésével a költségvetési eljárást megelőzően előre meghatározzák. 53. Az egyeztetőbizottság rendelkezésére bocsátanak egy kiindulópontként szolgáló dokumentumcsomagot, amely összeveti egymással a költségvetési eljárás különböző lépéseit[5]. Ez a dokumentumcsomag tartalmazza a költségvetési sorok szerinti számadatokat, a pénzügyi keret fejezeteinek összegeit, illetve azt az egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot, amelyben a technikailag nyitottnak tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és észrevételek szerepelnek. Az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül külön dokumentum sorolja fel valamennyi, technikailag lezártnak tekintett költségvetési sort[6]. Ezeket a dokumentumokat a költségvetési nómenklatúra szerint osztályozzák. Az egyeztetőbizottságnak benyújtott dokumentumcsomaghoz más dokumentumokat is csatolnak, ideértve a következőket: a tanácsi álláspont és a parlamenti módosítások végrehajthatóságáról szóló bizottsági levél; a tanácsi álláspontra és a parlamenti módosításokra vonatkozóan esetlegesen más intézményektől érkező levelek. 54. Annak érdekében, hogy az egyeztetési időszak végére sikerüljön megállapodást elérni, a háromoldalú egyeztetések során a felek: 55. meghatározzák, hogy a megvitatandó költségvetési kérdésekre vonatkozóan folytatott tárgyalások mire terjedjenek ki; 56. jóváhagyják a technikailag lezártnak tekintett költségvetési sorokat, figyelemmel a szóban forgó év teljes költségvetésére vonatkozó végleges megállapodásra; 57. megvitatják az első francia bekezdés alapján azonosított kérdéseket azzal a céllal, hogy lehetőleg olyan megállapodások szülessenek, amelyeket az egyeztetőbizottság majd elfogad; 58. többek között a többéves pénzügyi keret fejezetei mentén tematikus kérdéseket is megvitatnak. Minden egyes háromoldalú egyeztető ülés során vagy közvetlenül utána – a következő ülés napirendjének megállapításával egyidejűleg – a felek közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát. E következtetéseket az ülésnek otthont adó intézmény rögzíti, és azokat 24 óra elteltével – az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül – ideiglenesen elfogadottnak tekintik. 59. Az egyeztetőbizottság ülésein lehetséges jóváhagyás céljából így rendelkezésre állnak mind a háromoldalú egyeztető ülések következtetései, mind pedig egy olyan dokumentum, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztető ülések alkalmával előzetesen megállapodtak. 60. Az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében előírt közös szöveget az Európai Parlament, illetve a Tanács főtitkársága állítja össze, a Bizottság segítségével. E szöveget az egyeztetőbizottságban elért megállapodás időpontját tartalmazó bevezető jogi dokumentum, illetve annak mellékletei alkotják. A mellékletek a következőket foglalják magukban: 61. minden költségvetési tételt illetően a költségvetési sor szerinti számadatok és a pénzügyi keret fejezeteinek összesített számadatai; 62. egy egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztető eljárás során módosított költségvetési sorok számadatait és végleges szövegét; 63. a költségvetési tervezethez, illetve a tanácsi állásponthoz képest nem módosított költségvetési sorok jegyzéke. Az egyeztetőbizottság esetlegesen a költségvetésre vonatkozóan is jóváhagyhat következtetéseket és együttes nyilatkozatokat. 64. A közös szöveget (az Európai Parlament szolgálatai) lefordítják valamennyi hivatalos nyelvre, és a 26. pontban említett közös szövegre vonatkozóan elért megállapodás időpontját követő 14 napon belül jóváhagyás céljából továbbítják azt a költségvetési hatóság két ágának. A költségvetés a közös szöveg elfogadását követően jogász-nyelvészi véglegesítés tárgyát képezi majd, amelynek keretében a közös szöveg mellékleteit összedolgozzák az egyeztető eljárás során nem módosított költségvetési sorokkal. 65. Az adott háromoldalú egyeztető ülésnek, illetve az adott egyeztetőbizottsági ülésnek otthont adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági üléseken valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztető üléseken pedig igény szerinti tolmácsolás révén. Az ülésnek otthont adó intézmény biztosítja a munkadokumentumok sokszorosítását és kiosztását. A három intézmény szolgálatai együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítése során annak érdekében, hogy véglegesítsék a közös szöveget. F. rész – Költségvetés-módosítás Általános elvek 66. Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és néha sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények megállapodnak az alábbi elvekről annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosítások gyors és zökkenőmentes elfogadásához szükséges megfelelő intézményközi együttműködést, és egyidejűleg lehetőség szerint elkerüljék a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét. 67. Az intézmények lehetőség szerint törekszenek a költségvetés-módosítások számának korlátozására. Menetrend 68. A Bizottság az elfogadás végső dátumának sérelme nélkül előre tájékoztatja a költségvetési hatóság két ágát a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjairól. 69. Saját belső eljárási szabályzatával összhangban a költségvetési hatóság mindkét ága arra törekszik, hogy a Bizottság általi elfogadást követően minél hamarabb megvizsgálja a Bizottság által javasolt költségvetés-módosítási tervezetet. 70. Az eljárás felgyorsítása érdekében a költségvetési hatóság két ága biztosítja, hogy munkamenetrendjük a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva, lehetővé téve ezzel az eljárás koherens és konvergens módon történő lefolytatását. Ezért igyekszenek a lehető leghamarabb indikatív menetrendet összeállítani a költségvetés-módosítás végleges elfogadásához vezető különböző szakaszokról. A költségvetési hatóság két ága figyelembe veszi a költségvetés-módosítás relatív sürgősségét, valamint annak szükségességét, hogy azt kellő időben jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy az adott év során érvénybe lépjen. Együttműködés a költségvetési hatóság két ágának olvasata során 71. Az intézmények jóhiszeműen együttműködnek az eljárás egésze során annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elősegítsék a költségvetés-módosításoknak a folyamat korai szakaszában történő elfogadását. Adott esetben és véleményeltérés esetén a költségvetés-módosításra vonatkozó végső álláspontjának kialakítása előtt a költségvetési hatóság bármelyik ága vagy a Bizottság javasolhatja a konkrét ügyre vonatkozó háromoldalú egyeztetés összehívását az eltérések megvitatása és kompromisszum elérése érdekében. 72. A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetés-módosítási tervezetet felveszik az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú egyeztető ülések napirendjére. A Bizottság előterjeszti a költségvetés-módosítási tervezeteket, a költségvetési hatóság két ága pedig lehetőség szerint a háromoldalú egyeztetést megelőzően közli az azokkal kapcsolatos álláspontját. 73. Ha a háromoldalú egyeztetés során kompromisszum születik, akkor a költségvetési hatóság mindkét ága vállalja, hogy a Szerződéssel és saját belső eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi az egyeztetés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során. Együttműködés a költségvetési hatóság két ágának olvasatát követően 74. Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítást elfogadottnak kell tekinteni. 75. Ha az Európai Parlament tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú egyeztető ülést kell összehívni. 76. Ha a háromoldalú egyeztetés során megállapodás születik – és az egyeztetés eredményének a költségvetési hatóság két ága általi jóváhagyásának függvényében –, az egyeztetési eljárást az egyeztetőbizottság ülése nélkül, levélváltással lezárják. 77. Ha a háromoldalú egyeztetés során nem születik megállapodás, akkor az egyeztetőbizottság ülésezik, és a körülményeknek megfelelően úgy szervezi meg a munkáját, hogy lehetőség szerint az EUMSZ 314. cikkének (6) bekezdésében megállapított huszonegy napos határidő előtt lezárja a döntéshozatali folyamatot. Az egyeztetőbizottság levélváltással is lezárhatja a munkáját. [1] HL L …, …, … o. [2] HL L …, …, … o. [3] HL C 139., 2006.6.14., 1. o. [4] HL C 89., 1975.4.22., 1. o. [5] Ezek a következők: az aktuális év költségvetése (beleértve az elfogadott költségvetés-módosításokat); az eredeti költségvetési tervezet; a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásfoglalás; a tanácsi álláspontra vonatkozó európai parlamenti módosítások és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok (ha azokat még nem hagyta jóvá teljes egészében valamennyi intézmény). [6] A lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően az Európai Parlament és a Tanács egyetért, és amely vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt.