INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Előzmények

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közlemény[1] hangsúlyozta az innováció fontosságát a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében, a szellemitulajdon-jogok pedig alapvető fontosságúak e kiemelt prioritás tekintetében, mivel biztosítják a kutatásból, az innovációból és a kreatív tevékenységekből származó előnyök teljes körű kihasználását. A szellemitulajdon-jogok megsértése és a jogsértő áruk ebből eredő kereskedelme egyre több aggodalomra ad okot, különösen a globalizált gazdaságban. Az iparra ható gazdasági következmények mellett a jogsértő termékek a fogyasztók számára komoly egészségügyi és biztonsági kockázatokat is jelenthetnek. Ezért az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közleményében[2] a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok felülvizsgálata révén a vámhatóságokat képessé kell tenni a szellemitulajdon-jogok fokozottabb védelmére.

Az 1383/2003/EK tanácsi rendelet előírja az egyes szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedéseket és fontos eleme a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok érvényesítésére szolgáló uniós stratégiának. 2008 szeptemberében a Tanács felhívta[3] a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy vizsgálják felül ezt a rendeletet, és tegyenek javaslatot, illetve végezzenek értékelést az ilyen jogokat sértő termékek elleni küzdelemre vonatkozó jogi keretek fejlesztése vonatkozásában.

A Bizottság elkészítette a 2009–2010-re vonatkozó, a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló új vámügyi cselekvési tervet. A Bizottság által készített és a Tanács által megerősített cselekvési terv[4] fő elemei a jogalkotásra, a működési keretekre, az iparral való együttműködésre, a nemzetközi együttműködésre és a tudatosság fokozására terjednek ki. A rendelet felülvizsgálata is a terv részét képezte, amit a Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve, a tagállamok vámhatóságainak szakértőiből álló „Vám 2013” program keretében létrehozott munkacsoport révén valósított meg.

A WTO egyes tagjai, európai parlamenti képviselők, nem kormányzati szervezetek és a civil társadalom aggodalommal tekintettek arra, hogy 2008 végén bizonyos esetekben a vámhatóságok lefoglaltak az unión áthaladó gyógyszerszállítmányokat. Állításaik szerint az ilyen intézkedések hátráltathatják a generikus gyógyszerek jogszerű kereskedelmét, ami ellentmond az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy elősegíti a fejlődő világ gyógyszerrel való ellátását, és ez végső fokon a WTO szabályainak megsértését jelenti. A lefoglalási esetek nyomán India és Brazília vitákat kezdeményezett az EU-val szemben a WTO-ban, amelyek az egyrészről India és Brazília, másrészről az EU között a WTO-ban folytatott konzultációk során kifejtett aggodalmakkal együtt azt támasztják alá, hogy a jogbiztonság javítása érdekében előnyös volna a szellemitulajdon-jog vámhatóságok általi érvényesítésére vonatkozó uniós jogszabályokat egyértelműbbé tenni.

1.2.        Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat összhangban áll az Unió hosszú távú politikájával és stratégiájával a szellemitulajdon-jog védelme terén. Ezt a politikát a Bizottság számos közleménye tükrözi, többek között az Európa 2020 stratégiáról és az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közlemény[5] is. A szellemitulajdon-jog védelme ösztönzi az innovációt, hatékony érvényesítése pedig pozitívan hat a foglalkoztatásra, a fogyasztókra és a társadalom egészére.

A szellemitulajdon-jog védelmének a vámszervek által a határokon történő érvényesítése kiegészíti a belső piacon történő érvényesítést, valamint a harmadik országokkal együtt, illetve a nemzetközi fórumokon indított kereskedelmi kezdeményezéseket. A javaslat elválaszthatatlan részét képezi a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló [2011. májusi] új bizottsági közleményben felvázolt stratégiai keretnek.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

2.1.        Nyilvános konzultáció

Nyilvános konzultációra került sor abból a célból, hogy minden résztvevő megfelelően kifejthesse álláspontját az 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálata tekintetében. A nyilvános konzultációban 89, az érdekeltek széles körét felölelő válaszadótól érkeztek észrevételek, beleértve a jogosultakat, a nemzetközi kereskedelem terén tevékenykedő szolgáltatókat – például szállítmányozókat és fuvarozókat –, jogászokat, felsőoktatási intézményeket, civil szervezeteket, állami szerveket és állampolgárokat.

A válaszadókat leginkább érdeklő kérdések közé tartozott a rendelet hatálya azon helyzetekkel kapcsolatban, amikor a vámhatóságok felléphetnek, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok köre, az egyszerűsített eljárás általában és a kis tételek vonatkozásában, továbbá az áruk tárolási és megsemmisítési költségei.

2.2.        Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálatról szóló jelentés meghatározta és értékelte a szellemitulajdon-jogok határokon történő érvényesítésével kapcsolatos vámhatósági intézkedésekre és eljárásokra vonatkozó szakpolitikai lehetőségeket. A vizsgált fő területek a szellemitulajdon-jogok határokon történő érvényesítésének az erősítése, a vámszervekre, a jogosultakra és az egyéb érdekelt felekre háruló adminisztrációs és gazdasági terhek, valamint a hatékonyság biztosítására és az összes vonatkozó jogi kötelezettséggel történő összehangolásra irányuló igény voltak.

A hatásvizsgálatról szóló jelentés három különböző lehetőséget vizsgált meg, adott esetben ezeket tovább bontva. Az első lehetőség az úgynevezett „alapforgatókönyv”, amikor a Bizottság nem tesz lépéseket, és az aktuális helyzet marad fenn. A második lehetőség bizonyos nem jogalkotási intézkedéseket irányoz elő, így a Bizottság által javasolt képzési kezdeményezéseket, iránymutatások kialakítását és a legjobb gyakorlatok cseréjét. A harmadik lehetőség értelmében a Bizottság javaslatot tesz a fennálló jogi keretek módosítására. E lehetőségen belül további különböző lehetőségek állnak rendelkezésre az egyes problémák megoldására.

· Az első lehetőséget ki kell zárni, amennyiben a Bizottság megfelelő választ akar adni a Tanács azon kérésére, hogy vizsgálja felül a jogszabályokat, és foglalkozzon a konzultációs folyamat során az érdekelt felek által a jelenlegi jogszabályok hatályával és végrehajtásával kapcsolatban felvetett aggodalmakkal.

· A második lehetőség csak részben ad választ a felvetett problémákra. Az iránymutatások és jogértelmezések segíthetnek tisztázni az alkalmazandó eljárásokat vagy az általános jogelvek alkalmazásának módját. Ezek a nem jogszabályi intézkedések azonban nem felelnek meg bizonyos célkitűzéseknek, mint például a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok körének szélesítése vagy az eljárások kötelezővé tétele az egész Európai Unióban.

· A harmadik lehetőség nyújtja a legtöbb jogi garanciát arra nézve, hogy a jelenlegi rendelet hatályán kívül eső szellemitulajdon-jogokra is kiterjedjen a szabályozás, az eljárásokat harmonizálják, és tisztázzák az eljárási kérdéseket. E lehetőségen belül két további lehetőséget vázoltak fel. Az első allehetőség a jelenlegi rendelet által már szabályozott jogok megsértésének lehetséges típusait bővíti, például az olyan áruk tekintetében, amelyek a hamisítástól eltérő védjegysértést valósítanak meg. A második allehetőség tartalmazza az első allehetőséget, és kiterjeszti a rendelet jelenlegi hatályát a szabályozott szellemitulajdon-jogok terén.

A hatásvizsgálat megállapítása szerint a legmegfelelőbb megoldás a rendelet módosítása annak érdekében, hogy az valamennyi felvetett problémára választ adjon, és kiegyensúlyozott eredményt biztosítson az érintettek minden csoportja számára.

3.           JOGALAP ÉS SZUBSZIDIARITÁS

A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai a közös kereskedelempolitika keretének részét képezik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke felhatalmazást ad a közös kereskedelempolitika megvalósítását szolgáló intézkedések elfogadására. Ezért a javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke.

A rendelet a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonzataival foglalkozik, mivel olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a vámszervek a nemzetközi kereskedelem tárgyát képző áruk tekintetében a határokon érvényesítsék a szellemi tulajdon-jogokat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikkének (1) bekezdése kizárólagos hatáskört biztosít az Európai Unió számára a közös kereskedelempolitika terén.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nem gyakorol hatást az emberi erőforrásokra és az Európai Unió költségvetésére, és így nem tartozik hozzá a költségvetési rendelet (az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet) 28. cikkében előírt pénzügyi kimutatás.

5.           MÓDOSÍTÁSOK

A felülvizsgálat megállapította, hogy a jogi keretek bizonyos mértékű javítására van szükség a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó rendelkezések erősítése érdekében, ugyanakkor maguknak a rendelkezéseknek a jogi egyértelműségét is biztosítani kell. Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy az 1383/2003/EK tanácsi rendelet helyébe a csatolt új rendelettervezet lépjen.

A jogérvényesítés erősítése érdekében a Bizottság az 1383/2003/EK rendelet hatályának kibővítését javasolja, bevonva a kereskedelmi neveket, a félvezető termékek topográfiáját és a használati mintákat. A javaslatban szerepel továbbá a rendelet hatályának olyan értelmű kiterjesztésére, hogy az magában foglalja a párhuzamos kereskedelemből és a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközökből eredő jogsértéseket, továbbá a vámszervek által már érvényesített más jogok megsértését is.

A rendelet fenntartaná a vámszervek azon jogát, hogy minden olyan esetben, amikor az áru a felügyeletük alatt áll, a szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében ellenőrzést végezhessenek, és hangsúlyozná a jogszabály eljárási jellege és a szellemitulajdon-jogra vonatkozó anyagi jog közötti különbséget.

A rendelet olyan eljárásokat is bevezetne, amelyek lehetővé tennék a vámszervek számára, hogy bizonyos feltételek mellett, formális és költséges jogi eljárások mellőzésével is megsemmisíttethessék az árukat. Ezeket az eljárásokat a jogsértés típusától függően különbözőképpen határoznák meg. Hamisított és kalózáruk esetében vélelmezhető lenne a tulajdonos beleegyezése a megsemmisítésbe, ha nem emelne kifejezetten kifogást ellene, míg más helyzetekben az áru tulajdonosának kifejezetten hozzá kellene járulnia a megsemmisítéshez. Megegyezés hiányában a jogosultnak jogi eljárást kellene kezdeményeznie a jogsértés megállapítása érdekében, ennek hiányában az árut felszabadítanák.

A Bizottság egyedi eljárást is javasol a kérelemmel érintett, kis tételben továbbított, feltehetően hamisított vagy kalózárukra; az eljárás lehetővé tenné az áruknak a jogosult bevonása nélkül történő megsemmisítését.

A javasolt további rendelkezések a jogszerűen eljáró kereskedők védelmét célozzák a vámeljárásokra vonatkozó esetleges visszaélésekkel szemben, továbbá az alapjogi charta alapelveit építik be a rendeletbe. Ennek érdekében a rendelet tisztázná a gyanús áruk lefoglalásának időhatárait, azokat a feltételeket, amelyek mellett a szállítmányokra vonatkozó információkat a vámszervek továbbítanák a jogosultak részére, a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit, valamint a védekezéshez való jogot. Így az új rendelet megalapozottabb jogérvényesítési eszközzé válhatna, ami növelné a vámhatósági intézkedések elfogadottságát. A különböző érdekelt felek érdeklődést mutatnak a jogsértő áruk tárolásával és megsemmisítésével összefüggő költségek kérdése iránt. A rendelet továbbra is úgy rendelkezne, hogy a vámhatóság részéről közvetlenül felmerült tárolási és megsemmisítési költségeket a vámhatósági intézkedést kérő jogosultnak kell viselnie, ez azonban nem zárná ki annak lehetőségét, hogy a jogosultak az e költségek felmerüléséért elsődlegesen felelős féllel szemben jogi lépéseket tegyenek az ilyen költségek behajtására. A javaslat szerint azonban lényeges kivételt képeznének a kis tételek, amelyek tárolási és megsemmisítési költségeit a vámhatóságok viselnék.

2011/0137 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[6],

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Unió Tanácsa a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló, 2008. szeptember 25-i állásfoglalásában[7] az egyes szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendelet[8] felülvizsgálatát kérte.

(2) A szellemitulajdon-jogokat sértő áruk forgalomba hozatala súlyos kárt okoz a jogosultak, a törvénytisztelő gyártók és a kereskedők számára. Ezen felül megtéveszti a fogyasztókat, és egyes esetekben veszélyezteti egészségüket és biztonságukat. Az ilyen áruk piacra jutását a lehető legtöbb eszközzel akadályozni kell, és intézkedéseket kell hozni e jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében anélkül, hogy ez a jogszerű kereskedelmet fenyegetné.

(3) Az 1383/2003/EK rendelet felülvizsgálata rámutatott, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a jogi kereteket illetően bizonyos fejlesztésekre van szükség, egyúttal a rendelkezések jogi egyértelműségét is biztosítani kell, figyelembe véve a gazdasági, kereskedelmi és jogi fejleményeket is.

(4) Lehetővé kell tenni a vámhatóságok számára, hogy a szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében ellenőrizzék azokat az árukat, amelyek az Unió vámterületén vámfelügyelet alatt állnak, vagy ilyen felügyelet alatt kellett volna állniuk. A szellemitulajdon-jogoknak a határokon történő érvényesítése mindenkor az erőforrások hatékony felhasználásával jár, amikor az áruk a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet[9] meghatározása szerinti „vámfelügyelet” alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk. Amennyiben a vámszervek az árukat a határon lefoglalják, csak egy jogi eljárásra van szükség, míg ugyanilyen szintű jogérvényesítéshez számos különálló eljárásra lenne szükség a piacra került áruk megbontott és a kiskereskedőkhöz szállított tételeivel szembeni fellépés esetén. Kivételt kell tenni a végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében, mivel azok vámfelügyelet alatt maradnak még akkor is, ha szabad forgalomba bocsátották őket. Helyénvaló továbbá nem alkalmazni a rendeletet az utasok által a személyes poggyászukban szállított árukra sem, feltéve, hogy ezek az utasok személyes használatára szolgálnak, és nem merülnek fel a kereskedelmi forgalomra utaló jelek.

(5) Az 1383/2003/EK rendelet nem terjed ki bizonyos szellemitulajdon-jogokra és kizár bizonyos jogsértéseket. A szellemitulajdon-jogok érvényesítésének erősítése érdekében a vámhatósági ellenőrzést ki kell terjeszteni más típusú jogsértésekre is, így a párhuzamos kereskedelemből eredő jogsértésekre, valamint a vámhatóságok által már érvényesített, de az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá nem tartozó más jogsértésekre. Ugyanebből az okból indokolt a rendelet hatálya alá vonni – a már eddig is az 1383/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó jogok mellett – a kereskedelmi neveket, amennyiben azok a nemzeti jog alapján kizárólagos tulajdonjogként védettek, a félvezető termékek topográfiáit, a használati mintákat, a műszaki megoldások megkerülését szolgáló eszközöket, valamint az uniós jogszabályok által létrehozott bármely kizárólagos szellemitulajdon-jogot.

(6) Ez a rendelet a vámhatóságokra vonatkozó eljárási szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően ez a rendelet nem vezet be semmiféle új kritériumot a szellemi alkotásokra alkalmazandó jog megsértésének igazolása céljából.

(7) Ez a rendelet nem érinti a bíróságok hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendeletben[10] meghatározottakat.

(8) Bárkinek, aki saját nevében képes jogi eljárást indítani az adott jog esetleges megsértése miatt – függetlenül attól, hogy ő a szellemi alkotáshoz fűződő jog jogosultja vagy sem –, jogosultságot kell biztosítani arra is, hogy vámhatósági intézkedés iránti kérelmet nyújtson be.

(9) Annak biztosítása érdekében, hogy a szellemitulajdon-jogokat az Európai Unió egészében érvényesítsék, helyénvaló arról rendelkezni, hogy amennyiben az intézkedés iránti kérelem benyújtására jogosult személy az Unió egész területét lefedő szellemitulajdon-jog érvényesítését kezdeményezi, az említett személy kérelmezheti valamely tagállam vámhatóságánál olyan határozat kiadását, amely az adott tagállam vámhatóságának intézkedésének előírásán felül bármely másik olyan tagállam vámhatóságának intézkedéséről is rendelkezik, ahol a szellemitulajdon-jog érvényesítését kezdeményezik.

(10) A szellemitulajdon-jogok gyors érvényesítésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy ha a vámhatóságok megfelelő bizonyítékok alapján azt gyanítják, hogy a felügyeletük alatt álló áruk szellemitulajdon-jogot sértenek, akkor akár saját kezdeményezésükre, akár kérelemre felfüggeszthessék az áruk kiadását, vagy lefoglalhassák azokat annak érdekében, hogy a vámhatóságok intézkedését kezdeményező kérelem előterjesztésére jogosult személy eljárást indíthasson annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

(11) Ha nem hamisított vagy kalózáru válik jogsértés gyanújának tárgyává, a vámhatóságoknak nehéz lehet pusztán szemrevételezéssel megállapítaniuk, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés. Ezért indokolt eljárás megindítását előíró intézkedésről rendelkezni, kivéve ha az érintett felek – nevezetesen az áruk birtokosa és a jogosult – beleegyeznek az áruk megsemmisítésébe. Az ilyen eljárásokkal foglalkozó illetékes hatóságok feladata, hogy eldöntsék, történt-e szellemitulajdonjog-sértés, illetve hogy az adott árukra vonatkozó szellemitulajdonjog-sértésekkel kapcsolatos megfelelő döntéseket meghozzák.

(12) Az 1383/2003/EK rendelet lehetővé tette, hogy a tagállamok olyan eljárásról rendelkezzenek, amely megengedi bizonyos áruk megsemmisítését anélkül, hogy kötelező lenne eljárást indítani a szellemitulajdonjog-sértés tényének megállapítására. Amint azt a hamisításnak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról szóló 2008. december 18-i európai parlamenti állásfoglalás[11] elismeri, ez az eljárás nagyon hasznosnak bizonyult azokban a tagállamokban, ahol élhettek vele. Ezért ezt az eljárást mindazon szemmel látható jogsértések esetére kötelezővé kell tenni, amikor a vámhatóságok puszta szemrevételezéssel könnyen megállapíthatják a jogsértést, és az eljárást a jogosult kérelmére alkalmazni kell, amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áru birtokosa nem emel kifogást a megsemmisítés ellen.

(13) Az adminisztratív terhek és költségek minimalizálása érdekében a hamisított és kalózáruk kis tételei vonatkozásában egyedi eljárást kell bevezetni, amely a jogosult beleegyezése nélkül is lehetővé tenné az áruk megsemmisítését. Az arra vonatkozó küszöbérték megállapítása érdekében, hogy milyen szállítmányok minősülnek kis tételnek, ebben a rendeletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni a Bizottság számára általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására. Fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson.

(14) Amikor a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat készít elő és szövegez, biztosítania kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, gyors és megfelelő továbbítását az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(15) A jogi egyértelműség és annak érdekében, hogy a törvénytisztelő kereskedők érdekeit megvédjék a határokon történő jogérvényesítésre vonatkozó rendelkezésekkel való esetleges visszaélésektől, indokolt megváltoztatni a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja esetén lefoglalható árukra vonatkozó határidőket; azokat a feltételeket, amelyek mellett a vámhatóságok kötelesek átadni a jogosultak számára a szállítmányokra vonatkozó információkat; a hamisítástól és kalózkodástól eltérő szellemitulajdonjog-sértések gyanúja miatt vámhatósági ellenőrzés alatt álló áruk megsemmisítését lehetővé tevő eljárás alkalmazásának feltételeit; és indokolt egy olyan rendelkezés bevezetése, amely az áruk birtokosa számára lehetővé teszi véleményének kifejtését azt megelőzően, hogy a vámszerv őt hátrányosan érintő döntést hozna.

(16) Figyelemmel az e területen a vámhatóságok által elfogadott intézkedések ideiglenes és megelőző jellegére, valamint az intézkedések által érintett felek érdekellentéteire, a rendelet gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében, az érintett felek jogainak tiszteletben tartása mellett, az eljárásokat bizonyos szempontok szerint módosítani kell. Ezért, figyelemmel az e rendeletben előírt különféle értesítésekre, a vámhatóságoknak a vámkezelésre vagy az áruk elhelyezésére vonatkozó dokumentumok alapján a legmegfelelőbb személyt kell értesíteniük. Annak érdekében, hogy az érintett felek részére küldött értesítések valamennyi határidejét összhangba hozzák, az e rendeletben a szükséges értesítések tekintetében meghatározott határidőket attól az időponttól kell számítani, amikor a vámhatóságok kiküldték az értesítéseket. A hátrányos tartalmú határozat meghozatala előtti meghallgatásra vonatkozó jog határidejét három munkanapban kell meghatározni, feltéve hogy az intézkedésre vonatkozó határozat iránti kérelmet előterjesztők önként kérték a vámhatóságoktól az intézkedést, és a nyilatkozattevőket vagy az áruk birtokosait áruik vámfelügyelet alá helyezésekor tájékoztatni kell azok különleges helyzetéről. A kis tételekre vonatkozó egyedi eljárás esetében, amikor is a fogyasztók várhatóan közvetlenül érintettek és nem várható el tőlük ugyanolyan fokú gondosság, mint a vámeljárások teljesítésében általában érintett egyéb gazdasági szereplőktől, a szóban forgó határidőt jelentősen meg kell hosszabbítani.

(17) A WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozat értelmében a TRIPS-megállapodást úgy lehet, sőt, kell értelmezni és végrehajtani, hogy az támogassa a WTO tagjainak a közegészség védelméhez való jogát, és különösen segítse elő a gyógyszerek mindenki számára elérhetővé tételét. Az olyan gyógyszerszállítmányoknak az Európai Unió területén keresztül – átrakással, raktározással, az ömlesztett szállítás megbontásával, illetve a szállítási mód vagy eszköz megváltoztatásával vagy ezek nélkül – történő továbbítása esetén, amikor az áthaladás az Unió területén kívül kezdődő és végződő teljes útnak csak egy részét képezi, a szellemitulajdon-jogok megsértése kockázatának vizsgálatakor a vámhatóságoknak mérlegelniük kell, hogy fennáll-e annak a jelentős valószínűsége, hogy ezeket az árukat átirányítják és az uniós piacon hozzák forgalomba.

(18) A hatékonyság érdekében alkalmazni kell a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet[12] szabályait.

(19) A vámhatóságok felelősségére a tagállami jogszabályok vonatkoznak, azonban az intézkedés iránti kérelem vámhatóság általi teljesítése nem jogosíthatja fel kártérítésre a határozat jogosultját, amennyiben a vámhivatal nem fedi fel az ilyen árukat, és az árukat kiadják, vagy nem történik intézkedés lefoglalásuk érdekében.

(20) Amennyiben a vámhatóságok előzetes kérelemre járnak el, indokolt rendelkezni arról, hogy a vámhatóságok általi intézkedést elrendelő határozat jogosultja térítse meg a vámhatóságok részéről az ő szellemitulajdon-jogainak érvényesítése során felmerült valamennyi költséget. Ez azonban nem zárhatja ki a határozat jogosultjának azt a jogát, hogy kártérítést követeljen a jogsértőtől vagy bármely más, az érintett tagállam jogszabályai szerint felelősnek tekinthető személytől. Amennyiben a harmadik fél által a szellemi tulajdon alapján előterjesztett kérelem értelmében lefoglalt áruk esetében a vámintézkedés következtében a vámszervektől eltérő más személyek részéről költségek és károk merülnek fel, akkor ezekre az egyes esetekre vonatkozó egyedi jogszabályokat kell alkalmazni.

(21) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági érvényesítése szükségessé teszi az intézkedés iránti kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozó adatok cseréjét. Az adatok ilyen formán történő feldolgozása személyes adatokat is érint, az adatfeldolgozás során pedig meg kell felelni a uniós jogszabályoknak, különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[13] és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[14].

(22) Annak érdekében, hogy a vámhatóságok általi intézkedés és a vámhatóságok eljárására vonatkozó határidő meghosszabbítása iránti kérelmek formájára vonatkozó rendelkezések végrehajtására egységes feltételek mellett kerüljön sor, a Bizottságra végrehajtó hatáskört, nevezetesen formanyomtatványok kidolgozásának jogát kell ruházni.

(23) Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[15] összhangban kell gyakorolni. Bár e rendelet rendelkezéseinek tárgya a közös kereskedelempolitika körébe tartozik, figyelemmel a végrehajtási aktusok természetére és hatásaira, az elfogadásukra a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(24) Az 1383/2003/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

1.           Ez a rendelet a vámhatóságok intézkedésének feltételeit és eljárásait határozza meg azokban az esetekben, amikor feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk vámfelügyelet alatt állnak, vagy az alatt kellett volna állniuk az Unió vámterületén.

2.           Ez a rendelet nem vonatkozik a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 82. cikke értelmében végfelhasználási rendszer keretében szabad forgalomba bocsátott árukra.

3.           Ez a rendelet semmilyen módon nem érinti a tagállamoknak vagy az Európai Uniónak a szellemi tulajdonra vonatkozó jogát.

4.           Ez a rendelet nem vonatkozik az utazók személyes poggyászában található nem kereskedelmi jellegű árukra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „szellemitulajdon-jogok”:

a)      védjegy;

b)      formatervezési minta;

c)      valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott szerzői jog vagy bármely szomszédos jog;

d)      földrajzi jelzés;

e)      valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott szabadalom;

f)       a 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] szerint meghatározott kiegészítő oltalmi tanúsítvány gyógyszerek számára;

g)      az 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] szerint meghatározott, növényvédő szerekre vonatkozó kiegészítő oltalmi tanúsítvány;

h)      a 2100/94/EK tanácsi rendelet[18] szerint meghatározott közösségi növényfajta-oltalmi jog;

i)       valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott növényfajta-oltalmi jog;

j)       valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott félvezető termék topográfiája;

k)      valamely tagállam jogszabályai szerint meghatározott használati minta;

l)       valamely tagállam jogszabályai szerint kizárólagos szellemitulajdon-jogként oltalmazott kereskedelmi név;

m)     az uniós jogszabályok szerint kizárólagos szellemitulajdon-jognak minősülő bármely más jog;

2. „védjegy”:

a)      a 207/2009/EK tanácsi rendelet[19] szerint meghatározott közösségi védjegy;

b)      valamely tagállamban, illetve Belgium, Hollandia és Luxembourg esetében a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál bejegyzett védjegy;

c)      nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal bejegyzett védjegy;

d)      nemzetközi megállapodás alapján az Európai Unióra kiterjedő hatállyal bejegyzett védjegy;

3. „formatervezési minta”:

a)      a 6/2002/EK tanácsi rendelet[20] szerint meghatározott közösségi formatervezési minta;

b)      valamely tagállamban bejegyzett formatervezési minta;

c)      nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal bejegyzett formatervezési minta;

d)      nemzetközi megállapodás alapján az Európai Unióra kiterjedő hatállyal bejegyzett formatervezési minta;

4. „földrajzi jelzés”:

a)      az 510/2006/EK tanácsi rendeletben[21] meghatározott oltalom alatt álló mezőgazdasági termék vagy élelmiszer földrajzi jelzése vagy eredetmegjelölése;

b)      a 1234/2007/EK tanácsi rendeletben[22] meghatározott oltalom alatt álló bor földrajzi jelzése vagy eredetmegjelölése;

c)      az 1601/1991/EGK tanácsi rendeletben[23] meghatározott oltalom alatt álló ízesített bor földrajzi megnevezése;

d)      a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[24] szerint meghatározott szeszes italok földrajzi jelzése;

e)      a boroktól, szeszes italoktól, mezőgazdasági termékektől és az élelmiszerektől eltérő termékek földrajzi jelzése, feltéve, hogy azt a tagállami vagy uniós jog kizárólagos szellemitulajdon-jogként állapítja meg;

f)       az Európai Unió és harmadik országok közötti egyezményekben meghatározott és azokban felsorolt földrajzi jelzés;

5. „hamisított áruk”:

a)      valamely védjegyhez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek engedély nélkül olyan védjeggyel vagy megjelöléssel vannak ellátva, amely megegyezik az ugyanolyan típusú árukra érvényesen bejegyzett védjeggyel, vagy amely lényeges jellemzőit tekintve nem különböztethető meg az ilyen védjegytől;

b)      valamely földrajzi jelzéshez fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező olyan áruk, amelyek a földrajzi jelzés tekintetében nyújtott oltalmat sértő nevet viselnek, vagy leírásukra ilyen nevet vagy kifejezést használnak;

6. „kalózáruk”: szerzői joghoz, szomszédos joghoz vagy formatervezési mintaoltalomhoz fűződő jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk vagy ily módon készült másolatokat tartalmazó áruk, amelyeket a szerzői jog vagy szomszédos jogok, vagy a formatervezési mintaoltalom jogosultjának – függetlenül attól, hogy azt bejegyezték-e –, vagy a gyártó országban a jogosult által felhatalmazott személy engedélye nélkül állítottak elő;

7. „feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk”: olyan áruk, amelyek vonatkozásában a vámhatóságok számára elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy első látásra úgy véljék, hogy a tagállamban fellelt áruk:

a)      az uniós jog vagy az adott tagállam joga szerint szellemitulajdon-jogot sértő intézkedés tárgyát képező áruk;

b)      olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek, amelyek bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész megkerülésére szolgálnak, amely rendes működése során megakadályozza vagy korlátozza a valamely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja által nem engedélyezett és az adott tagállam jogszabályai értelmében szellemitulajdon-jogot sértő cselekményt valamely mű vonatkozásában;

c)      minden olyan öntőforma vagy minta, amelyet kifejezetten szellemitulajdon-jogot sértő áruk gyártásához terveztek, vagy ilyen célból alakítottak át, ha az öntőforma vagy minta az uniós jog vagy az adott tagállam jogszabályai szerint sérti a jogosult jogait;

8. „kérelem”: a vámhatóságokhoz intézett, intézkedés megtételére irányuló kérés olyan esetben, ha valamely áru feltehetően szellemitulajdon-jogot sért;

9. „nemzeti kérelem”: valamely tagállam nemzeti vámhatóságai részére benyújtott kérelem abból a célból, hogy az adott tagállamban tegyenek intézkedést;

10. „uniós kérelem”: valamely tagállamban benyújtott kérelem, amelyben az adott tagállam és egy vagy több másik tagállam vámhatóságaitól azt kérik, hogy saját tagállamukban tegyenek intézkedést;

11. „kérelmező”: a saját nevében kérelmet benyújtó személy;

12. „az áruk birtokosa”: az a személy, aki az áruk tulajdonjogával, illetve az áruk felett hasonló rendelkezési joggal vagy fizikai ellenőrzéssel bír;

13. „nyilatkozattevő”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (18) bekezdésében említett nyilatkozattevő;

14. „megsemmisítés”: az áruk fizikai megsemmisítése, újrafelhasználása vagy kereskedelmi csatornákon kívüli felhasználása oly módon, hogy az intézkedésnek helyt adó határozat jogosultjának ne okozzon sérelmet;

15. „vámfelügyelet”: a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (13) bekezdésében említett, vámhatóságok általi felügyelet;

16. „az Unió vámterülete”: a 2913/92/EGK rendelet 3. cikkében említett közösségi vámterület;

17. „áruk kiadása”: az az intézkedés, amelynek során a vámhatóságok az árukat az ezen árukra vonatkozó vámeljárás lefolytatásának céljából rendelkezésre bocsátják.

3. cikk

Alkalmazandó jog

A 864/2007/EK rendelet[25] 8. cikkének sérelme nélkül, annak megállapítására, hogy az áruk felhasználása felveti-e valamely szellemitulajdon-jog megsértését, vagy ténylegesen sértett-e szellemitulajdon-jogot, annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, ahol az árukat az 1. cikk (1) bekezdésében említett esetek valamelyikében fellelték.

II. FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉS IRÁNTI KÉRELMEK

1. szakasz

Az intézkedés iránti kérelem benyújtása

4. cikk

Kérelem benyújtására jogosult személyek

1.           Nemzeti vagy uniós kérelem benyújtására a következő személyek bármelyike jogosult:

a)      a szellemitulajdon-jogok jogosultjai;

b)      kollektív szellemitulajdonjog-kezelő testületek, amelyeket szabályszerűen elismernek mint a szerzői jogok vagy szomszédos jogok jogosultjait képviselő szervezetet;

c)      szakmai védelmi testületek, amelyeket szabályszerűen elismernek mint a szerzői jogok jogosultjait képviselő szervezetet;

d)      az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti csoportok, az 1234/2007/EK rendelet 118. cikkének e) pontja szerinti termelői csoportok vagy a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós szabályozásban megjelölt hasonló termelői csoportok, amelyek valamely földrajzi jelzést használó termelőket képviselnek, illetve ezen csoportok képviselői; valamely földrajzi jelzés használatára jogosult gazdasági szereplők; valamint az ilyen földrajzi jelzés tekintetében illetékes ellenőrző testületek;

2.           Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az alábbiak jogosultak nemzeti kérelem benyújtására:

a)      minden más személy, aki rendelkezik a szellemitulajdon-jogok használatához szükséges engedéllyel;

b)      a földrajzi jelzésekre vonatkozó tagállami szabályozásban megjelölt termelői csoportok, amelyek valamely földrajzi jelzést használó termelőket képviselnek, illetve ezen csoportok képviselői, valamely földrajzi jelzés használatára jogosult gazdasági szereplők, valamint az ilyen földrajzi jelzés tekintetében illetékes ellenőrző hatóságok;

3.           Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl az Unió vámterületére kiterjedő kizárólagos engedély jogosultja is benyújthat uniós kérelmet.

4.           Az (1), (2) és (3) bekezdések alapján kérelem benyújtására jogosult valamennyi személy számára lehetővé kell tenni, hogy szellemitulajdonjog-sértés miatt eljárást kezdeményezzen abban a tagállamban, ahol az árukat fellelték.

5. cikk

Az uniós kérelmek hatálya alá tartozó szellemitulajdonjog-sértések

Uniós kérelem az Európai Unió egész területén alkalmazandó bármely szellemitulajdon-jog tekintetében benyújtható.

6. cikk

A kérelmek benyújtása

1.           A 4. cikkben említett személyek az illetékes vámszervhez történő kérelem benyújtásával kérhetik a vámhatóságok intézkedését, ha az áruk használata feltehetően szellemitulajdon-jogot sért. A kérelmet a (3) bekezdésben említett nyomtatványon kell előterjeszteni.

2.           Valamennyi tagállam kijelöli a kérelmek átvételére és feldolgozására illetékes vámszervet. A tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, a Bizottság pedig közzéteszi a tagállamok által kijelölt illetékes vámszervek listáját.

3.           A Bizottság végrehajtási aktusok formájában dolgozza ki a kérelmezési nyomtatványt. E végrehajtási aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A nyomtatványon különösen az alábbi információk kérhetők a kérelmezőtől:

a)      a kérelmező adatai;

b)      a kérelmezőnek a 4. cikk szerinti jogállása;

c)      a csatolandó kísérőokmányok, amelyek alapján a vámszerv megbizonyosodhat arról, hogy a kérelmező jogosult a kérelem benyújtására;

d)      a kérelmezőt képviselő természetes vagy jogi személy részére a kérelem benyújtása szerinti tagállam szabályainak megfelelően kiállított meghatalmazás;

e)      az érvényesítendő szellemtulajdonjog(ok);

f)       uniós kérelem esetén az a tagállam vagy azok a tagállamok, ahol a vámszervek eljárását kérik;

g)      az eredeti áruk pontos leírása és műszaki adatai, adott esetben képek csatolásával;

h)      a nyomtatványhoz csatolandó, a szóban forgó áruk vámhatóságok általi azonnali felismerhetőségét lehetővé tevő tájékoztatás;

i)       bármely olyan információ, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során;

j)       a kérelmező jogi és technikai ügyekben illetékes képviselőjének/képviselőinek neve és címe;

k)      a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az illetékes vámszervet a 14. cikkben meghatározott bármely helyzetről értesíti;

l)       a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy továbbít és naprakésszé tesz bármely olyan információt, amely felhasználható a vámhatóságok által az érintett szellemitulajdon-jog(ok) megsértése kockázatának elemzése és értékelése során;

m)     a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a 26. cikkben meghatározott feltételekkel felelősséget vállal;

n)      a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a 27. cikkben meghatározott feltételekkel vállalja az ugyanabban a cikkben meghatározott költségeket;

o)      a kérelmező arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy beleegyezik az általa szolgáltatott adatok Bizottság általi feldolgozásába;

4.           Amennyiben rendelkezésre áll számítógépes rendszer a kérelmek átvételére és feldolgozására, akkor a kérelmeket elektronikus adatfeldolgozó technikát használva kell benyújtani.

5.           A vámhatóságok által az áruk kiadásának felfüggesztése vagy lefoglalása tárgyában a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően benyújtott kérelemnek a következő további követelményeknek is meg kell felelnie:

a)      a kérelmet az illetékes vámszervhez az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása tárgyában küldött értesítést követő négy munkanapon belül be kell nyújtani;

b)      nemzeti kérelemnek kell lennie;

c)      a kérelemnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben kért információkat. A kérelmező ugyanakkor elhagyhatja a (3) bekezdés g)–i) pontjaiban felsorolt adatokat.

2. szakasz

Az intézkedés iránti kérelemről hozott határozatok

7. cikk

A kérelmek feldolgozása

1.           Amennyiben a kérelem átvételekor az illetékes vámszerv úgy véli, hogy az nem tartalmazza a 6. cikk (3) bekezdésében előírt összes információt, az illetékes vámszerv felkéri a kérelmezőt arra, hogy az értesítés küldésétől számított 10 munkanapon belül pótolja a hiányzó információkat.

Ilyen esetekben a 8. cikk első albekezdésében említett határidőt a szükséges információk beérkezéséig felfüggesztik.

2.           Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem pótolja a hiányzó információkat, az illetékes vámszerv elutasítja a kérelmet.

3.           A kérelmezőnek nem kell díjat fizetnie a kérelem feldolgozása tárgyában felmerült közigazgatási költségek fedezésére.

8. cikk

Az intézkedés iránti kérelmet elfogadó vagy elutasító határozatról szóló értesítés

Az illetékes vámszerv a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül értesíti a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatáról.

Ha azonban a kérelmezőt korábban értesítették arról, hogy a vámhatóság felfüggesztette az áruk kiadását vagy azokat lefoglalta, az illetékes vámszerv a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül értesíti a kérelmezőt a kérelemnek helyt adó vagy azt elutasító határozatáról.

9. cikk

Az intézkedés iránti kérelemről hozott határozatok

1.           A nemzeti kérelemnek helyt adó határozatok, az ilyen határozatokat visszavonó vagy módosító határozatok, valamint a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozatok az elfogadásuk időpontjában válnak hatályossá abban a tagállamban, ahol a nemzeti kérelmet előterjesztették.

2.           Az uniós kérelemnek helyt adó határozatok, az ilyen határozatokat visszavonó vagy módosító határozatok, valamint a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozatok az alábbiak szerint válnak hatályossá:

a)      abban a tagállamban, ahol a kérelmet előterjesztették, az elfogadásuk időpontjában;

b)      minden más tagállamban, ahol a vámhatóságok intézkedését kérelmezik, a vámhatóságnak a 13. cikk (2) bekezdésével összhangban történő értesítése időpontjában, feltéve hogy a határozat jogosultja teljesítette a 27. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségeit.

10. cikk

A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő

1.           Az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozat esetén az illetékes vámszerv meghatározza azt az időtartamot, amelyen belül a vámhatóságoknak intézkedniük kell.

A határidő a kérelemnek helyt adó határozat elfogadásának időpontjában kezdődik és nem haladhatja meg az egy évet.

2.           A vámhatóságok által az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása tárgyában a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban küldött értesítést követően benyújtott és a 6. cikk (3) bekezdésének g)–i) pontjaiban elemeket nem tartalmazó kérelemnek csak az adott áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása tekintetében lehet helyt adni.

3.           Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A kérelemnek helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.

11. cikk

A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása

1.           Amikor lejár a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő – és amennyiben a határozat jogosultja előzetesen megfizeti a vámhatóságokkal szemben e rendelet alapján fennálló minden tartozását –, az eredeti határozatot hozó vámhatóság a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére meghosszabbíthatja ezt a határidőt.

2.           Amennyiben a vámhatóság általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítására irányuló kérelmet az adott határozat lejártát kevesebb mint 30 nappal megelőzően terjesztik elő, az illetékes vámszerv elutasíthatja a meghosszabbítást.

3.           A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítása iránti kérelemben fel kell tüntetni a 6. cikk (3) bekezdése alapján szolgáltatott információk bármely változását.

4.           Az illetékes vámszerv a meghosszabbításról szóló határozatát a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül közli a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjával.

5.           A vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló meghosszabbított határidő a meghosszabbításról szóló határozat elfogadásának napján kezdődik és nem haladhatja meg az egy évet.

Amennyiben valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik, vagy ha a kérelmező más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe, a vámhatóságok nem tesznek intézkedést. A határidő meghosszabbításának helyt adó határozatot a döntést hozó vámhatóság visszavonja vagy megfelelően módosítja.

6.           A kérelmezőnek nem kell díjat fizetnie a hosszabbítási kérelem feldolgozása tárgyában felmerült közigazgatási költségek fedezésére.

7.           A Bizottság végrehajtási aktus formájában dolgozza ki a meghosszabbítás kérelmezésére szolgáló nyomtatványt. E végrehajtási aktusokat a 29. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

A határozat módosítása a szellemitulajdon-jogok tekintetében

A kérelemnek helyt adó határozatot elfogadó illetékes vámszerv a határozat jogosultjának kérésére módosíthatja a határozatban szereplő szellemitulajdon-jogok listáját.

Uniós kérelemnek helyt adó határozat esetében a szellemitulajdon-jogok listára történő felvételére vonatkozó bármely módosításnak az 5. cikkben szereplő szellemitulajdon-jogokra kell korlátozódnia.

13. cikk

Az illetékes vámszerv értesítési kötelezettségei

1.           Az illetékes vámszerv, amelyhez a nemzeti kérelmet benyújtották, a következő határozatokat az elfogadásukat követően haladéktalanul továbbítja a tagállama szerinti vámhivatalok részére:

a)      nemzeti kérelemnek helyt adó határozatai;

b)      nemzeti kérelemnek helyt adó határozatok visszavonásáról szóló határozatai;

c)      nemzeti kérelemnek helyt adó határozatok módosításáról szóló határozatai;

d)      a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozatai.

2.           Az illetékes vámszerv, amelyhez az uniós kérelmet benyújtották, a következő határozatokat továbbítja azon tagállam vagy tagállamok illetékes vámszervei részére, amely(ek)et az uniós kérelemben megjelöltek:

a)      uniós kérelemnek helyt adó határozatok;

b)      uniós kérelemnek helyt adó határozatok visszavonásáról szóló határozatok;

c)      uniós kérelemnek helyt adó határozatok módosításáról szóló határozatok;

d)      a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról vagy a meghosszabbítás elutasításáról szóló határozatok;

e)      a vámhatósági intézkedésnek a 15. cikk (2) bekezdése szerinti felfüggesztéséről szóló határozatok.

Az uniós kérelemben megjelölt tagállam(ok) illetékes vámszerve ezeket a határozatokat ezt követően haladéktalanul továbbítja az érintett vámhivatalok részére.

3.           Miután elkészült a Bizottságnak a 31. cikk (3) bekezdésében említett központi adatbázisa, az intézkedések iránti kérelmekre vonatkozó határozatokkal kapcsolatos minden adatcsere, a kísérő dokumentumok cseréje és a tagállamok vámhatóságai közötti értesítések ezen az adatbázison keresztül történnek.

14. cikk

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának értesítési kötelezettségei

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultja értesíti a határozatot elfogadó illetékes vámszervet a következők bármelyikéről:

a)           a kérelmében szereplő valamely szellemitulajdon-jog hatálya megszűnik;

b)           a határozat jogosultja más okból már nem tartozik a kérelem benyújtására jogosult személyek körébe;

c)           a 6. cikk (3) bekezdése által előírt információk módosítása.

15. cikk

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultját terhelő kötelezettségek elmulasztása

1.           Ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja a vámhatóság által szolgáltatott információt a 19. cikkben megjelölttől eltérő célokra használja fel, az illetékes vámszerv:

a)      mindaddig felfüggesztheti a kérelemnek helyt adó határozatot abban a tagállamban, ahol az információt szolgáltatták vagy azt felhasználták, amíg a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő le nem jár;

b)      elutasíthatja a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását.

2.           Az illetékes vámszerv a vámhatóságok általi intézkedésre rendelkezésre álló határidő lejártáig felfüggesztheti a vámhatóságok intézkedéseit, amennyiben a határozat jogosultja:

a)      nem teljesíti a 14. cikk szerinti értesítési kötelezettségeit;

b)      nem teljesíti a minták visszaszolgáltatásáról szóló 18. cikk (2) bekezdésében foglalt előírásokat;

c)      nem teljesíti a 27. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti kötelezettségeit a költségek és a fordítás tekintetében;

d)      nem indít eljárást a 20. cikk (1) bekezdése, a 23. cikk (4) bekezdése vagy a 24. cikk (9) bekezdése szerint.

Uniós kérelem esetében a vámhatósági intézkedések felfüggesztéséről szóló határozatnak csak abban a tagállamban van hatálya, ahol a határozatot meghozták.

III. FEJEZET

VÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Valamely szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk kiadásának felfüggesztése vagy ezen áruk lefoglalása

16. cikk

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása a kérelem elfogadását követően

1.           Amennyiben a tagállam vámhatóságai az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében lévő, az intézkedés iránti kérelemnek helyt adó határozatban foglalt szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő árukat tárnak fel, akkor határozatot hoznak az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról.

2.           Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok bármely vonatkozó információ szolgáltatását kérhetik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától. A vámhatóságok továbbá tájékoztathatják a határozat jogosultját a szóban forgó tételek tényleges vagy vélt számáról, azok jellegéről, és adott esetben képeket is közölhetnek róluk.

3.           Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.

4.           A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatról az annak elfogadását követő egy munkanapon belül értesítik a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.

A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa részére küldött értesítésnek tartalmaznia kell a hamisított és kalózáruknak nem minősülő áruk tekintetében a 20. cikkben, a hamisított és kalózáruknak minősülő áruk tekintetében pedig a 23. cikkben foglalt jogi következményekre vonatkozó tájékoztatást.

5.           A vámhatóságok tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját, valamint a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát azon áruk tényleges vagy becsült mennyiségéről és tényleges vagy feltehető jellegéről – beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeket –, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.

6.           Amennyiben több személy minősül az áruk birtokosának, a vámhatóságok nem kötelesek egynél több személyt tájékoztatni.

17. cikk

Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy azok lefoglalása a kérelem elfogadása nélkül

1.           Amennyiben a vámhatóságok az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyike során a szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő árukat tárnak fel, felfüggeszthetik ezen áruk kiadását vagy lefoglalhatják az árukat azt megelőzően, hogy az adott áruk tekintetében kérelemnek helyt adó határozatról kaptak volna értesítést.

2.           Az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok – az áruk tényleges vagy becsült mennyiségére és tényleges vagy feltehető jellegére vonatkozó, beleértve adott esetben a tételekre vonatkozó képeket tartalmazó, információkon túlmenő további tájékoztatás nélkül – felkérhetnek a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt arra, hogy a hatóságok részére bármilyen érdemi tájékoztatással szolgáljon.

3.           Az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat elfogadását megelőzően a vámhatóságok közlik szándékukat a nyilatkozattevővel vagy – az áruk tervezett lefoglalása esetén – az áruk birtokosával. A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy a tájékoztatást követő három munkanapon belül kifejthesse álláspontját.

4.           A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról az intézkedés meghozatalát követő egy munkanapon belül értesítik a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult bármely személyt.

5.           A vámhatóságok a következő esetekben a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását:

a)      az áruk kiadásának felfüggesztését vagy azok lefoglalását követő egy munkanapon belül nem találnak a szellemitulajdon-jog állítólagos megsértése kapcsán kérelem benyújtására jogosult személyt;

b)      ha nem érkezett hozzájuk a 6. cikk (5) bekezdése szerinti kérelem, vagy azt elutasították.

A vámhatóságok az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatról az annak elfogadását követő egy munkanapon belül értesítik a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát.

6.           Ez a cikk romlandó árukra nem vonatkozik.

18. cikk

Ellenőrzés és mintavétel azon áruk tekintetében, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak

1.           A vámhatóságok lehetőséget biztosítanak a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának, valamint a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának azon áruk ellenőrzésére, amelyeknek a kiadását felfüggesztették, vagy amelyeket lefoglaltak.

2.           A vámhatóságok kizárólag elemzési célból és a hamisított vagy kalózárukkal kapcsolatos további eljárás elősegítése céljából mintákat vehetnek, illetve a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja kérésére mintákat adhatnak át a részére. Ezeknek a mintáknak az elemzése a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kizárólagos felelőssége mellett történik.

Ha a körülmények engedik, a mintákat a technikai elemzést követően és az áruk kiadását vagy a lefoglalás megszüntetését megelőzően vissza kell szolgáltatni.

3.           A vámhatóságok kérelemre tájékoztatják a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját az áruk címzettjének, feladójának, bejelentőjének vagy birtokosának a nevéről és címéről, ha ezen adatok ismertek, valamint a vámeljárásról és a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk származásáról, eredetéről és rendeltetési helyéről.

4.           Az áruk kiadásának felfüggesztése vagy az áruk lefoglalásának időtartama alatti tárolás feltételeit, beleértve a költségviselésre vonatkozó rendelkezéseket, az egyes tagállamok határozzák meg.

19. cikk

Bizonyos információk megengedett használata a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja által

Ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja megkapta a 18. cikk (3) bekezdésében említett tájékoztatást, akkor azt csak a következő célokra használhatja fel:

a)           eljárás indítása annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés;

b)           kártalanítás érvényesítése a jogsértővel vagy más személyekkel szemben, ha az árukat a 20. cikk (3) bekezdése vagy a 23. cikk (3) bekezdése alapján megsemmisítik.

2. szakasz

Eljárás indítása és az áruk várható kiadása

20. cikk

Eljárás indítása

1.           Amennyiben a 23. és 24. cikkek hatálya alá nem tartozó áruk tekintetében merül fel a szellemitulajdonjog-sértés gyanúja, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 10 munkanapon belül eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

Amennyiben a szellemitulajdonjog-sértés a gyanúja romlandó áruk tekintetében merül fel, az első albekezdésben említett eljárás megindításának határideje az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 3 munkanap.

2.           A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjától az (1) bekezdésben említett határidőn belül nem kapnak tájékoztatást a következők valamelyikéről:

a)      eljárás indítása annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés;

b)      írásbeli megállapodás a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja és az áruk birtokosa között arról, hogy hozzájárulnak az áruk megsemmisítéséhez.

3.           Abban az esetben, ha a (2) bekezdés b) pontjában említett megállapodás születik az áruk megsemmisítéséről, a megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek.

4.           A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére a vámhatóságok az (1) bekezdés első albekezdésében említett határidőt indokolt esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatják.

Romlandó áruk esetében az (1) bekezdés második albekezdésében említett időtartamot nem hosszabbítják meg.

21. cikk

Az áruk várható kiadása

1.           Ha a vámhatóságokat értesítették arról, hogy eljárás indult annak megállapítására, hogy formatervezési mintaoltalom, szabadalom, használati minta vagy növényfajta-oltalmi jog sérült-e, és lejárt a 20. cikkben meghatározott határidő, a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa kérheti a vámhatóságoktól az áruk kiadását vagy lefoglalásuk megszüntetését.

A vámhatóság csak akkor adja ki az árukat vagy szünteti meg azok lefoglalását, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)      a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa biztosítékot nyújtott;

b)      a szellemitulajdon-jog megsértése tényének megállapítására illetékes hatóság nem foganatosított óvintézkedéseket;

c)      elvégezték a teljes vámkezelést.

2.           A nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának az (1) bekezdés a) pontjában említett biztosítékot az (1) bekezdésben említett kérelem vámhatóságok általi kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kell szolgáltatnia.

3.           A vámhatóságok a biztosítékot kellően magas összegben állapítják meg ahhoz, hogy az védje a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának érdekeit.

4.           A biztosíték megfizetése nem befolyásolja a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának egyéb jogorvoslati lehetőségeit.

22. cikk

A megsemmisítésre szánt áruk vámjóváhagyással történő kezelésének és felhasználásának tilalma

1.           A 20., 23. vagy 24. cikkek alapján megsemmisítésre szánt áruk:

a)      nem bocsáthatók szabad forgalomba;

b)      nem vihetők ki az Unió vámterületéről;

c)      nem exportálhatók;

d)      nem vihetők ki újrakivitel keretében;

e)      nem vonhatók felfüggesztő eljárás alá;

f)       nem léptethetők be vámszabad területre és nem tárolhatók be vámszabad raktárba.

2.           A vámhatóságok engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett árukat az Unió vámterületén belül található különböző helyek között, vámfelügyelet alatt átszállítsák abból a célból, hogy vámellenőrzés alatt megsemmisítsék őket.

3. szakasz

Hamisított és kalózáruk

23. cikk

Megsemmisítés és eljárás indítása

1.           A feltehetően hamisított vagy kalózáruk vámellenőrzés alatt megsemmisíthetők annak megállapítása nélkül, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés azon tagállam joga szerint, ahol az árukat fellelték, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban tájékoztatta a vámhatóságokat arról, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe;

b)      a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított tíz munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – írásban megerősítette a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.

2.           Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőkön belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhatóságnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.

A vámhatóságok értesítik erről a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját.

Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ellenzi az áruk megsemmisítését, akkor a vámhatóság értesíti erről a kifogásról a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját.

3.           A megsemmisítést a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának költségére és felelősségére, vámellenőrzés alatt kell elvégezni, ha az áruk megsemmisítésének helye szerinti tagállam jogszabályai másként nem rendelkeznek. A megsemmisítés előtt mintavétel végezhető.

4.           Ha nem születik megállapodás a megsemmisítésről, a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozat megküldésétől számított 10 munkanapon belül – romlandó áruk esetében három munkanapon belül – eljárást indít annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

A vámhatóságok a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának kérésére, indokolt esetben legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatják az első albekezdésében említett határidőt.

Romlandó áruk esetén ezek a határidők nem hosszabbíthatók meg.

5.           A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja nem tájékoztatja őket a következők valamelyikéről:

a)      a jogosult az (1) bekezdés a) pontjában említett határidőn belül beleegyezik a megsemmisítésbe;

b)      A jogosult a (4) bekezdésben említett határidőn belül eljárást kezdeményezett annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

24. cikk

A kis tételekben található áruk egyszerűsített megsemmisítése

1.           Ez a cikk az összes alábbi feltételnek megfelelő árukra vonatkozik:

a)      feltehetően hamisított vagy kalózáruk;

b)      nem romlandó áruk;

c)      kérelemnek helyt adó határozat hatálya alatt álló áruk;

d)      kis tételben szállított áruk.

2.           A 16. cikk (3), (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2) bekezdését nem kell alkalmazni.

3.           Az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat elfogadását követő egy munkanapon belül a vámhatóságok a nyilatkozattevőt vagy az áruk birtokosát a következőkről tájékoztatják:

a)      a vámhatóságnak az áruk megsemmisítésére vonatkozó szándéka,

b)      a nyilatkozattevőnek vagy az áruk birtokosának a (4) és (5) bekezdések szerinti jogai.

4.           A nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa lehetőséget kap arra, hogy az álláspontját az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül kifejthesse.

5.           Az érintett áruk megsemmisíthetők, ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az áruk kiadásának felfüggesztésére vagy azok lefoglalására vonatkozó határozat megküldését követő 20 munkanapon belül megerősíti a vámhatóságoknak azt, hogy beleegyezik az áruk megsemmisítésébe.

6.           Amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem erősítette meg a megsemmisítéshez való hozzájárulását, és nem is emelt kifogást a megsemmisítéssel szemben annál a vámhivatalnál, amelyik elfogadta az áruk kiadásának felfüggesztéséről vagy azok lefoglalásáról szóló határozatot, akkor a vámhatóság úgy tekintheti, hogy a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa beleegyezett a megsemmisítésbe.

7.           A megsemmisítésre a vámhatóságok költségére, vámellenőrzés alatt kerül sor.

8.           Ha a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ellenzi az áruk megsemmisítését, akkor a vámhatóság értesíti a kérelemnek helyt adó határozat jogosultját erről a kifogásról, a tételek számáról, azok jellegéről és adott esetben képeket küld a szóban forgó tételekről.

9.           A vámhatóságok a teljes vámkezelés elvégzését követően adott esetben haladéktalanul biztosítják az áruk kiadását vagy megszüntetik azok lefoglalását, ha a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja a (8) bekezdésben említett tájékoztatás megküldésétől számított 10 munkanapon belül nem tájékoztatja őket arról, hogy eljárás indítására került sor annak megállapítása érdekében, hogy történt-e szellemitulajdonjog-sértés.

10.         A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e cikk alkalmazásában a kis tételekre vonatkozó küszöbérték meghatározása céljából a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

IV. FEJEZET

FELELŐSSÉG, KÖLTSÉGEK ÉS SZANKCIÓK

25. cikk

A vámhatóságok felelőssége

A tagállamok vonatkozó jogszabályainak sérelme nélkül, a kérelemnek helyt adó határozat nem jogosítja fel kártalanításra az adott határozat jogosultját, amennyiben a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő árukat a vámhivatal nem fedi fel, és azokat kiadja, vagy nem intézkedik azok lefoglalásáról.

26. cikk

A kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának felelőssége

Amennyiben az e rendelet szerint megfelelően elindított eljárás a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának cselekménye vagy mulasztása következtében megszakad, vagy ha a szóban forgó árukat a továbbiakban már nem találják szellemitulajdon-jogot sértőnek, akkor a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja az áruk fellelésének helye szerinti tagállam jogszabályaival összhangban felelőssé válik az 1. cikk (1) bekezdésében említett helyzetben érintett személyekkel szemben.

27. cikk

Költségek

1.           A vámhatóságok kérésére a kérelemnek helyt adó határozat jogosultja megtéríti az áruknak a vámhatóság részéről a 16. és 17. cikkel összhangban végzett vámfelügyelet alatt tartása, valamint a 20. és 23. cikkel összhangban történő megsemmisítése során felmerült költségeket.

2.           Ez a cikk nem érinti a kérelemnek helyt adó határozat jogosultjának jogait arra nézve, hogy a jogsértőtől vagy más személyektől az áruk fellelésének helye szerinti tagállam jogszabályai alapján kártérítést követeljen.

3.           Az uniós kérelemnek helyt adó határozat jogosultja gondoskodik a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő árukkal kapcsolatos intézkedést tenni készülő vámhatóságok által igényelt fordítások elkészítéséről és azok költségeinek viseléséről.

28. cikk

Közigazgatási szankciók

Az e rendelet rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó közigazgatási szankciókat a tagállamok határozzák meg, és megteszik az azok végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. A meghatározott közigazgatási szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok az e rendelet hatályba lépését követő hat hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és ezt követően haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az ezeket érintő bármely módosításokról.

V. FEJEZET

BIZOTTSÁG, FELHATALMAZÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. cikk

Bizottsági eljárás

1.           A Bizottság munkáját a 2913/92/EK tanácsi rendelet 247a. és 248a. cikkeivel létrehozott Vámkódex Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

2.           Amennyiben erre a bekezdésre utalnak, a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

30. cikk

A felhatalmazás gyakorolása

1.           A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk tartalmazza.

2.           A 24. cikk (10) bekezdésében említett felhatalmazás az e rendelet hatálybalépésnek időpontjától számított határozatlan időtartamra szól.

3.           Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24. cikk (10) cikkében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő , felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

4.           A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

5.           A 24. cikk (10) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha a fenti határidő lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. A fenti határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

Az intézkedés iránti kérelemre vonatkozó határozatokkal kapcsolatos adatok cseréje a tagállamok és a Bizottság között

1.           Az illetékes vámszervek tájékoztatják a Bizottságot a következőkről:

a)      kérelmek, ideértve az esetleges fénykép(ek)et, kép(ek)et, tájékoztató füzet(ek)et;

b)      a kérelmeknek helyt adó határozatok;

c)      a vámhatóságok általi intézkedés megtételére rendelkezésre álló határidőt meghosszabbító határozatok, vagy a kérelemnek helyt adó vagy azt módosító határozat visszavonásáról szóló határozatok;

d)      kérelemnek helyt adó határozat felfüggesztése.

2.           Az 515/97/EK tanácsi rendelet 24. cikke g) pontjának sérelme nélkül, amennyiben az áruk kiadását felfüggesztették vagy az árukat lefoglalták, a vámhatóságok minden vonatkozó információt továbbítanak a Bizottság részére, beleértve az áruk, a szellemitulajdon-jog, az eljárások és a szállítás részletes adatait.

3.           Az (1) és (2) bekezdésekben említett valamennyi információt a Bizottság központi adatbázisában kell tárolni.

4.           A Bizottság az (1) és (2) bekezdésekben említett érdemi információkat elektronikus formában elérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságai számára.

32. cikk

Adatvédelmi rendelkezések

1.           A személyes adatoknak a Bizottság központi adatbázisában történő feldolgozása a 45/2001/EK rendelettel[26] összhangban és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt történik.

2.           A személyes adatoknak a tagállami illetékes hatóságok általi feldolgozása a 95/46/EK irányelvvel[27] összhangban és az irányelv 28. cikkében említett tagállami független hatóság felügyelete alatt történik.

33. cikk

Időtartamok, időpontok és határidők

Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozóan az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletben[28] meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

34. cikk

Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás

Az 515/97/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1383/2003/EK rendelet 20XX. XX XX-tól/től kezdődően hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

36. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1383/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban elfogadott kérelmek a kérelemnek helyt adó határozatban a vámhatóságok intézkedésére meghatározott határidőig maradnak hatályban és nem kerülnek meghosszabbításra.

37. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 24. cikk (1)–(9) bekezdése azonban 20XX XX XX-tól/től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, Brüsszel, COM(2010) 2020, 2010.3.3.

[2]               A Bizottság közleménye (2011. április 13.): Egységes piaci intézkedéscsomag, COM(2011) 206.

[3]               A Tanács állásfoglalása (2008. szeptember 25.) a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről (HL C 253., 2008.10.4., 1. o.).

[4]               A Tanács állásfoglalása (2009. március 16.) az Európai Uniónak a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2009–2012-es vámügyi cselekvési tervéről (HL C 71., 2009.3.25., 1. o.)

[5]               A Bizottság közleménye (2010. november 11.): Az egységes piaci intézkedéscsomag felé, COM(2010) 608 végleges.

[6]               HL C

[7]               HL C 253., 2008.10.4., 1. o.

[8]               HL L 196., 2003.8.2., 7. o.

[9]               HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[10]             HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

[11]             2008/2133/INI állásfoglalás

[12]             HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

[13]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[14]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[15]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[16]             HL L 152., 2009.6.16., 1. o.

[17]             HL L 198., 1996.8.8., 30. o.

[18]             HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

[19]             HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

[20]             HL L 3., 2002.1.5., 1. o.

[21]             HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

[22]             HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

[23]             HL L 149., 1991.6.14., 1. o.

[24]             HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

[25]             HL L 199., 2007.7.31., 40. o.

[26]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[27]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[28]             HL L 124., 1971.6.8., 1. o.