Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) {COM(2011) 71 final} {COM(2011) 73 final} {COM(2011) 74 final} {SEC(2011) 204 final} /* COM/2011/0072 végleges - NLE 2011/0046 */

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.3.7.

COM(2011) 72 végleges

2011/0046 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013) {COM(2011) 71 final}{COM(2011) 73 final}{COM(2011) 74 final}{SEC(2011) 204 final}

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. A javaslat okai és céljai

Az Euratom-Szerződés szerint az atomenergia területén a kutatási programok legfeljebb öt évre szólhatnak. A jelenleg hatályos jogi aktusok 2011 végéig szabályozzák a kérdést. A csatolt javaslat annak a tanácsi határozatnak az elfogadására ad lehetőséget, amely létrehozza a 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogramot.

Az Euratom-keretprogram a nukleáris energia (atommagfúzió és atommaghasadás) és a sugárvédelem területén folytatott kutatásra vonatkozik. Meghatározza a közvetlen és a közvetett cselekvések átfogó költségvetését, kitűzi a K+F-tevékenységek céljait, és rendelkezik a célok teljesítését támogató eszközökről. A tudományos célokat részletesen az egyedi programok tartalmazzák.

A javaslat átfogó célja biztosítani a 2012–2013. időszakra vonatkozóan az Európai Unió által finanszírozott kutatási és képzési tevékenységek folyamatosságát a nukleáris tudomány és technológia területén, és ezáltal – az európai uniós hozzáadott érték maximalizálása érdekében – fenntartani a tagállami tevékenységeket hatékonyan és eredményesen ösztönző és koordináló jelenlegi programokat.

Az Euratom-keretprogram létfontosságú ahhoz, hogy az ITER-re fordított források a lehető legnagyobb megtérülést eredményezzék Európa számára. Az ITER megvalósítása elérkezett az építés szakaszába, és nagymértékben támaszkodik az európai fúziósenergia-kutatási program folyamatos támogatására.

Emellett az Euratom által nyújtott társfinanszírozásra támaszkodó kutatás nagy szerepet játszik az atommaghasadáson alapuló energiatermelés és az ionizáló sugárzás más ipari és gyógyászati alkalmazásai biztonságosságának és erőforrás-felhasználási és költséghatékonyságának növelésében, míg egyes kutatási programok fontos kezdeményező szerepet töltenek be az európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) alapján 2010-ben elindított hat európai ipari kezdeményezés egyikében, a tevékenységét a közelmúltban megkezdő európai fenntartható atomipari kezdeményezésben (European Sustainable Nuclear Industrial Initiative – ESNII).

Az Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslatok egyértelműen kapcsolódnak az Európa 2020 és az Energia 2020 stratégiában kitűzött célokhoz. A program az innovatív Unióra vonatkozó kiemelt kezdeményezés megvalósításához a kereskedelmi hasznosítás előtti kutatás támogatásával és a kutatóhelyek és az ipar közötti technológiaátadás folyamatának elősegítésével, az erőforrás-hatékony Európára vonatkozó kiemelt kezdeményezés megvalósításához pedig az atomenergia fenntarthatóságának nagyarányú növelésével járul hozzá. Az Euratom-keretprogram számos területen hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez azáltal, hogy valamennyi tevékenységében hangsúlyt helyez a szakemberképzésre, növeli a meglévő atomipar versenyképességét, és – kiemelten a fúziós energia területén – új, csúcstechnológiát képviselő ágazatot hoz lére.

A Bizottság az Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslatait az Európai Tanács 2011. február 4-i ülése nyomán nyújtja be, melyen a tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak abban, hogy az EU és a tagállamok ösztönözni fogják a megújuló energiaforrások hasznosítására, valamint a kis szén-dioxid-kibocsátást okozó, biztonságos és fenntartható technológiákra irányuló beruházásokat, és ebbéli törekvésükben a SET-tervben megállapított technológiai prioritások érvényesülésére összpontosítanak. A SET-terv szerint mind az atommaghasadás, mind az atommagfúzió olyan energia-előállítási technológia, amelyet Európának rövid és hosszabb távú energiapolitikai céljainak teljesülése érdekében fenn kell tartania, fejlesztenie és alkalmaznia kell.

A 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogram elfogadása céljából beterjesztett javaslatok figyelembe veszik a Bizottság által 2010-ben annak érdekében útjára indított egyszerűsítési folyamatot, hogy a jelenlegi és a jövőbeli kutatási programok vonzóbbak és könnyebben hozzáférhetők legyenek a legkiválóbb kutatók és a leginnovatívabb vállalkozások számára. A 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogram esetében az egyszerűsítő intézkedések végrehajtása a 2011. január 24-i C(2011) 174 bizottsági határozaton keresztül fog történni.

1.2. A 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogram költségvetése (ideértve az ITER-ét is)

Az ITER projekt költségeinek megnövekedését mélyrehatóan elemezte a Bizottság „ITER: helyzetjelentés és a továbbhaladás lehetséges irányai” című közleménye.[1] Ha nem születik döntés az ITER költségvetésének növeléséről, akkor az Euratom által az ITER megvalósításához nyújtott hozzájárulást behatárolnák a többéves pénzügyi keretben e célra meghatározott előirányzatok, ami azt eredményezné, hogy az Euratom nem volna képes teljesíteni az ITER-megállapodásból fakadó kötelezettségeit.

2010. július 12-én elfogadott következtetéseiben a Tanács megerősítette elkötelezettségét az ITER mellett, tudomásul vette a megnövekedett finanszírozási igényeket, és iránymutatásokat határozott meg a költségek keretek között tartásáról és a megfelelő költséggazdálkodásról. A Tanács megállapodott abban, hogy (2008-as értéken) 6,6 milliárd EUR-ban korlátozza az ITER építéséhez 2020-ig nyújtandó európai hozzájárulás összegét. Ebből 1,4 milliárd EUR jut a 2012–2013. időszakra. A Tanács emellett felkérte a Bizottságot, hogy támogassa az ITER alapkoncepcióját, aminek nyomán a Bizottság az ITER finanszírozási igényeinek kielégítése érdekében javaslatot terjesztett elő a többéves pénzügyi keret módosítására.[2]

2010. július 28-i rendkívüli ülésén az ITER Tanácsa elfogadta az alapkoncepciót. Az Euratom a támogatását jóváhagyás fenntartásával adta meg. A Bizottság által előterjesztett módosítási javaslatokat az Európai Parlament és a Tanács még nem hagyta jóvá

A Bizottság által a többéves pénzügyi keret módosítása érdekében előterjesztett javaslatot követően a Tanács 2010 novemberében megállapodott arról, hogy a 2010. évi költségvetés meglévő kereteinek felhasználásával, illetve a többéves pénzügyi kereten és az EU hetedik kutatási keretprogramján belüli átcsoportosítással 1,3 milliárd EUR összegben, azaz 100 millió EUR-ral a 2010. július 12-i tanácsi következtetésekben elismert 1,4 milliárd EUR összeg alatt nyújt fedezetet az ITER finanszírozásához. Ez a 100 millió EUR összegű csökkentés, mely a 2012–2013. időszakot érinti, nincs ellentmondásban azzal és nem teszi azt semmissé, hogy a Tanács az ITER építéséhez összesen 6,6 milliárd EUR összegű európai hozzájárulás rendelkezésre bocsátását vállalta.

A 2011. évi költségvetéssel kapcsolatos egyeztetési eljárás és a rugalmassági eszközről ezzel párhuzamosan folytatott egyeztetések keretében a költségvetési hatóság nem jutott megállapodásra az ITER további európai finanszírozásáról. Ezért a Bizottság javaslata[3] alapján az erre vonatkozó határozatot 2011 folyamán mielőbb el kell fogadni.

A Bizottság ebben a helyzetben azt javasolja, hogy a 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogrammal kapcsolatos jogalkotási eljárásra az ITER költségvetéséről és a 2012. évi költségvetésről folyamatban lévő egyeztetésekkel párhuzamosan kerüljön sor. Ily módon lehetővé válik, hogy amint létrejön a megállapodás a további finanszírozásról, a Tanács gyorsan, még 2011-ben elfogadja az Euratom kutatási keretprogramját, ami fontos volna az Euratom által a JET és más hasonló nukleáris létesítmények hasznosításának finanszírozásához és a JRC közvetlen cselekvéseihez nyújtott támogatás további folyósításához.

1.3. A 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogram tartalma

A keretprogram abba a jogalkotási csomagba illeszkedik, amely a magát a keretprogramot létrehozó határozatot, a keretprogram két egyedi programját (közvetlen és közvetett cselekvések) létrehozó határozatot, valamint a részvételi szabályokat tartalmazza. A csomag dokumentumai bemutatják a kutatási tevékenységek tudományos és technológiai céljait, és meghatározzák a kutatószervezetek, az egyetemek és a vállalkozások részvételének szabályait. A keretprogram az ITER építésére és az ehhez kapcsolódó fúziósenergia-kutatási programra, az atommaghasadás és a sugárvédelem területén elvégzendő kutatásokra, valamint a JRC által a nukleáris biztonság és védelem területén végrehajtandó közvetett cselekvésekre terjed ki.

A 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogram nagy vonalakban ugyanazokat a tudományos, műszaki és stratégiai célkitűzéseket tartalmazza és ugyanazokat a finanszírozási rendszereket követi, mint a jelenlegi hetedik Euratom-keretprogram (2007–2011). A program ugyanakkor fejlődött is az elmúlt öt év folyamán, és egyaránt figyelembe kell vennie az új kutatási eredményeket, az új politikai környezetet és az európai kutatási rendszerben bekövetkezett fejleményeket. Szakpolitikai síkon a legjelentősebb fejlemény a jövő energiaügyi kihívásainak megoldására széles technológiai portfólió ösztönzésével törekvő SET-terv elfogadása és megerősítése volt.

Az Euratom-keretprogram általános célkitűzései a 2012–2013. időszakra a következők:

- a fúziós energia kutatása területén: kifejleszteni azt a technológiai hátteret, amely lehetővé teszi e biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes energiaforrás hasznosítását,

- az atommaghasadás és a sugárvédelem területén: fokozni az atommaghasadás és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati alkalmazásának biztonságosságát, erőforrás-felhasználási és költséghatékonyságát, és növelni a nukleáris védelem szintjét (nukleáris biztosítéki rendszer, atomsorompó, küzdelem a jogellenes kereskedelem ellen, nukleáris kriminalisztika).

2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Konzultáció az érdekeltekkel

Az Euratom-Szerződésnek megfelelően a Bizottság konzultált az Euratom Tudományos és Műszaki Bizottságával. Az Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslat a Tanáccsal az ITER-rel kapcsolatban folytatott egyeztetések eredményeire is támaszkodik.

2.2. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Az Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslat kidolgozása során a Bizottság számos forrást használt fel, köztük:

- az Euratom hetedik keretprogramjáról független szakértői csoportok által készített időközi értékeléseket,

- az európai fúziós fejlesztési megállapodás (EFDA) keretében az e célra létrehozott eseti csoport által a fúziós K+F-program jövőjéről készített tanulmány alapján összeállított jelentést,

- a JRC kormányzótanácsa által szolgáltatott információkat,

- az Euratom Tudományos és Műszaki Bizottsága által a hetedik Euratom-keretprogram kiterjesztésével és a jövőbeli kutatási programok előkészítésével kapcsolatban szolgáltatott információkat,

- a nukleáris területen működő technológiai platformok és műszaki fórumok: az atomenergia fenntartható hasznosításával foglakozó technológiai platform (Sustainable Nuclear Energy Technology Platform – SNETP),[4] a geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglakozó technológiai platform (Implementing Geological Disposal Technology Platform – IGDTP)[5] és az alacsony sugárdózisokkal foglakozó európai multidiszciplináris kezdeményezés (Multidisciplinary European Low-Dose Initiative – MELODI)[6] által készített jelentéseket (előretekintő dokumentumokat, stratégiai kutatási menetrendeket stb.).

2.3. Hatásvizsgálat

A Bizottság elkészítette a költségvetési rendelet végrehajtási szabályait megállapító 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 21. cikkében előírt előzetes értékelést. Mivel a javaslat a korábbi Euratom-keretprogramban előírt tevékenységeknek a 2012–2013. időszakban történő folytatására vonatkozik, és azzal megegyező pénzügyi keret alá tartozik, hatásvizsgálatot nem kellett készíteni.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.2. Jogalap

A keretprogram jogalapja az Euratom-Szerződés 1., 2., 4. és 7. cikke.

3.2. A szubszidiaritás és az arányosság elve

A nukleáris kutatás területén az Euratom részvételének hozzáadott értéke a határokon átterjedő hatások és a méretgazdaságosság, valamint a piac működési zavarainak feloldásához való hozzájárulás kapcsán jelentkezik egyértelműen. Az atommaghasadás, az atommagfúzió és a sugárvédelem területén az Euratom-projektek lehetővé teszik, hogy a kutatás elérje a szükséges „kritikus tömeget”, miközben enyhítik a kereskedelmi kockázatot, és többletforrásokat mozgósítanak a magánszektorban. Az Euratom-cselekvések emellett kulcsszerepet játszanak a nukleáris területre vonatkozó tapasztalatok és tudás határokon átívelő átadásában, a képességek, a minőség és az európai szintű verseny fokozásával elősegítik a kutatási és az innovációs kiválóságot, miközben a szakképzésen, a mobilitáson és a pályafutás-fejlesztésen keresztül a humánerőforrás felkészültségét is javítják.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A költségvetési vonzatokat és a szükséges humán- és igazgatási erőforrásokat a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0046 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,[7]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[8]

mivel:

1. Az együttes nemzeti és európai erőfeszítések a kutatás és a képzés területén elsőrendű fontosságúak az európai gazdasági növekedés és a polgárok jólétének biztosítása szempontjából.

2. Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó, a 2012–2013. időszakra szóló keretprogramjának (a továbbiakban: keretprogram [2012–2013]) – különösen az oktatás, a szakképzés, a versenyképesség és az innováció, az ipar, a foglalkoztatás és a környezetvédelem területén – ki kell egészítenie az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címmel 2010. március 3-án elfogadott bizottsági közleményben[9] meghatározott Európa 2020 stratégia végrehajtásához a kutatáspolitika területén szükséges más uniós fellépéseket.

3. A keretprogramnak (2012–2013) támaszkodnia kell a Közösségnek az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozattal[10] létrehozott hetedik keretprogramja által az európai kutatási térség létrehozásában és az európai tudásalapú gazdaság és társadalom kialakításában elért eredményekre.

4. A keretprogramnak (2012–2013) a tudományos kiválóságért folytatott verseny fokozásával és – az energiaüggyel és az éghajlatváltozással összefüggő kihívások megválaszolása érdekében – a nukleáris energia területére irányuló innováció legfontosabb eredményei hasznosulásának felgyorsításával hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégia „Innovatív Európa” elnevezésű, „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” címmel 2010. október 6-án elfogadott bizottsági közleményben[11] megfogalmazott kiemelt kezdeményezésére.

5. Az európai energiapolitika elismeri az atomenergia potenciális szerepét a versenyképesség, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az ellátásbiztonság területén. Az „Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) – Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövő felé” címmel 2007. november 22-én elfogadott bizottsági közleményben[12] lefektetett európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) előirányozza a kis szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésének felgyorsítását. E technológiák között az atomenergia hasznosítását szolgáló technológiák is szerepelnek, tekintettel arra, hogy az energia- és az éghajlat-politika területén kitűzött célok teljesítése szempontjából rövid és hosszabb távon egyaránt ezekben rejlenek a legnagyobb lehetőségek.

6. A SET-terv az atommaghasadás területén elismeri, hogy az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célok teljesítése szempontjából technológiai oldalról az atommaghasadás hasznosítását szolgáló technológiák terén meglévő versenyképesség szinten tartása és a hosszú távú hulladékkezelési stratégiák kidolgozása a legfontosabb feladat az Európai Unió számára. A kis szén-dioxid-kibocsátású társadalom 2050-ig történő kialakítására vonatkozó jövőkép valóra váltása érdekében a SET-terv arra kéri a Közösséget, hogy a fenntarthatóság növelése céljából zárja le az atommaghasadás elvén működő reaktorok újabb, negyedik generációjára irányuló demonstrációs folyamat előkészítését. A SET-terv ennek érdekében létrehozta az atommaghasadás fenntartható hasznosításával foglalkozó európai ipari kezdeményezést.

7. A SET-terv az atommagfúzió területén elismeri az ITER fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy az ipar már a demonstrációs célú tevékenység korai szakaszában részt vegyen a folyamatokban. Az atommagfúzió kutatásának egyik hosszú távú stratégiai célja a DEMO elnevezésű „demonstrációs” fúziós erőmű létrehozása.

8. 2011. február 4-i ülésén az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy az EU és a tagállamok ösztönözni fogják a megújuló energiaforrások hasznosítására, valamint a kis szén-dioxid-kibocsátást okozó, biztonságos és fenntartható technológiákra irányuló beruházásokat, és ebbéli törekvésükben az európai stratégiai energiatechnológiai tervben (SET-terv) megállapított technológiai prioritások érvényesülésére összpontosítanak.

9. Az Euratom olyan egységes és teljes mértékben integrált atommagfúzió-kutatási programot hozott létre, amely nemzetközi viszonylatban vezető szerepre tett szert az atommagfúzión alapuló energiaforrás kifejlesztésében.

10. Az Európai Atomenergia-közösségnek a IV. generációs technológiájú nukleárisenergia-rendszerek kutatását és fejlesztését célzó nemzetközi együttműködésről szóló keretmegállapodáshoz történő csatlakozásának a jóváhagyásáról szóló, 2005. december 20-i tanácsi határozat nyomán a Közösség 2006. május 11-én csatlakozott a IV. Generációs Nemzetközi Fórum keretében létrejött keretmegállapodáshoz. A fórum a koncepciótervet előkészítő kutatásra irányuló többoldalú együttműködést koordinálja több korszerű nukleáris rendszerre vonatkozóan. A Bizottság ennek megfelelően elkötelezett az e területen folytatott – egyben a SET-tervhez is szorosan kapcsolódó – nemzetközi együttműködés mellett.

11. A Tanács 2008. december 1–2-i ülésén a nukleáris területhez tartozó készségek szükségességéről elfogadott tanácsi következtetések elismerik annak alapvető fontosságát, hogy az atomenergia területén a Közösség magas szintű képzést tartson fenn.

12. A Bizottság 2010-ben megkapta a 2007–2009. időszakban a Közösségben a nukleáris kutatás területén közvetlen és közvetett cselekvések formájában folytatott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről elkészített külső értékelés zárójelentését.

13. Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló, 2006. november 21-i megállapodásnak[13] megfelelően a keretprogram (2012–2013) alapján az atommagfúzió területén folytatott kutatás középpontjában az ITER európai megvalósításának kell állnia.

14. A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat[14] értelmében a Közösség által az ITER megvalósítása érdekében folytatandó tevékenységet – és különösen az ITER megépítését a Cadarache-i telephelyen, valamint az ITER-hez kapcsolódó technológiai kutatási-fejlesztési tevékenységet – a keretprogram (2012–2013) időtartama alatt a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásnak („Fusion for Energy”) kell irányítania.

15. Az e hetedik keretprogram keretében támogatott kutatásnak tiszteletben kell tartania az alapvető etikai elveket, beleértve azokat is, amelyek az Európai Unió Alapjogi Chartájában megjelennek.

16. Ennek a határozatnak a keretprogram (2012–2013) teljes időtartamára vonatkozóan meg kell határoznia azt a pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[15] 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára az elsődleges hivatkozási alapot képezi.

17. A Közös Kutatóközpontnak (JRC) részt kell vennie az Unió szakpolitikáinak megfogalmazásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez szükséges, a felhasználó igényeire szabott tudományos és technológiai támogatás biztosításában. Ebben a tekintetben a JRC-nek saját működési területén belül továbbra is független tudományos és technológiai referenciaközpontként kell működnie az EU-ban.

18. A kölcsönös előnyhöz jutás érdekében a nemzetközi és a globális dimenziónak fontos szerepe van az európai kutatásban. A keretprogramnak (2012–2013) nyitva kell állnia egyfelől azon országok részvétele előtt, amelyek megkötötték az ehhez szükséges megállapodásokat, másfelől – projektszinten és a kölcsönös előny elve alapján – a harmadik országok jogalanyai és a tudományos együttműködés területén működő nemzetközi szervezetek részvétele előtt.

19. A keretprogramnak (2012–2013) elő kell segítenie az Unió bővítését azáltal, hogy a tagjelölt országoknak tudományos és technológiai támogatást nyújt a közösségi vívmányok átvételéhez és az európai kutatási térségbe történő beilleszkedéshez.

20. A nonproliferációról 2009. március 26-án elfogadott bizottsági közlemény[16] elismeri a Közös Kutatóközpont szerepét a nukleáris biztonsággal összefüggő kutatás és képzés területén.

21. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel,[17] az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[18] és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[19] összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, valamint az elveszett, a tévesen kifizetett és a helytelenül felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére.

22. A Bizottság konzultált az Euratom Tudományos és Műszaki Bizottságával,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A keretprogram elfogadása

A Tanács ezúton nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó többéves keretprogramot (a továbbiakban: keretprogram [2012–2013]) fogad el a 2012. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időtartamra.

2. cikk

Célkitűzések

23. A keretprogram (2012–2013) törekszik a Szerződés 1. cikkében és 2. cikkének a) pontjában meghatározott általános célkitűzések megvalósítására, és hozzájárul az innovatív Unió létrehozásához és az európai kutatási térség kiépítéséhez.

24. A keretprogram (2012–2013) a Közösség által a kutatás, a technológiafejlesztés, a nemzetközi együttműködés, a műszaki információk terjesztése, a hasznosítás és a szakemberképzés területén végzett tevékenységeket öleli fel, és két egyedi programból áll.

25. Az első egyedi program a következő közvetett cselekvéseket tartalmazza:

a) a fúziós energia kutatása területén egy biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes energiaforrás hasznosítását szolgáló technológiai háttér kifejlesztése céljából végrehajtott közvetett cselekvéseket;

b) az atommaghasadás és a sugárvédelem területén az atommaghasadás és az ionizáló sugárzás ipari és gyógyászati felhasználása erőforrás-felhasználási és költséghatékonyságának, valamint különösen biztonságosságának fokozása céljából végrehajtott közvetett cselekvéseket.

26. A második egyedi program a Közös Kutatóközpont (JRC) által a nukleáris biztonság és védelem területén közvetlenül végzett tevékenységeket tartalmazza.

27. Az egyedi programok célkitűzéseit és körvonalait az I. melléklet tartalmazza.

3. cikk

A költségvetés maximális összege és bontása egyedi programok szerint

A hetedik keretprogram (2012–2013) végrehajtására legfeljebb 2 560 270 000 EUR összeg áll rendelkezésre. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg (EUR):

a) a közvetett cselekvések útján végrehajtandó egyedi programon belül:

- a fúziós energia kutatására: 2 208 809 000,

- az atommaghasadás és a sugárvédelem területére: 118 245 000;

b) a közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programon belül:

- a JRC nukleáris tevékenységeire: 233 216 000.

A Közösségnek a keretprogramban (2012–2013) való pénzügyi részvételére irányadó részletes szabályokat a II. melléklet állapítja meg.

4. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

A Közösség e határozat alapján finanszírozott cselekvései esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendelet szerint kell eljárni a közösségi jog rendelkezéseit érintő minden olyan jogsértéssel kapcsolatban, beleértve a keretprogram (2012–2013) alapján létrejött szerződéses kötelezettségnek gazdasági szereplő cselekménye vagy mulasztása folytán előállt megsértését is, amelynek eredményeként az Európai Unió általános költségvetése vagy az általa kezelt költségvetések indokolatlan kiadási tétel felmerülése miatt kárt szenvednek vagy szenvedhetnek.

5. cikk

Etikai alapelvek

A keretprogram (2012–2013) keretében végzett kutatást az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni.

6. cikk

Nyomon követés, értékelés, felülvizsgálat

28. A Bizottság folyamatosan és módszeresen nyomon követi a keretprogram (2012–2013) és annak egyedi programjai végrehajtását, és e nyomon követés eredményeit rendszeresen jelentés formájában összefoglalja és terjeszti.

29. A keretprogram (2012–2013) befejeződését követően a Bizottság 2015. december 31-ig független szakértőkkel külső értékelést készíttet a keretprogram (2012–2013) megalapozottságáról, végrehajtásáról és eredményeiről. A Bizottság az értékelés következtetéseit és saját észrevételeit átadja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, TÉMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

BEVEZETÉS

A keretprogram (2012–2013) két részből: egyfelől a fúziós energia kutatásával, valamint az atommaghasadással és a sugárvédelemmel foglalkozó „közvetett” cselekvésekből, másfelől a JRC „közvetlen” kutatási tevékenységeiből áll.

I.A. A FÚZIÓS ENERGIA KUTATÁSA

Célkitűzés

Megteremteni a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművi reaktor-prototípusok létrehozásához szükséges tudásalapot, és ennek egyik jelentős lépéseként megvalósítani az ITER-t.

Indokolás

A fúziós energia néhány évtizeden belül nagyban hozzájárulhat az Unió fenntartható és biztonságos energiaellátásának biztosításához. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható energiaforrást jelenthet. A tagállamoknak és a társult harmadik országoknak a fúziós energiára vonatkozó összes tevékenységét felölelő európai fúziósenergia-kutatás hosszú távú célja olyan erőművi reaktor-prototípusok közös létrehozása, amelyek kielégítik ezeket a követelményeket, és gazdaságilag életképesek.

A hosszú távú cél elérését szolgáló stratégia első prioritása az ITER (nagyméretű kísérleti létesítmény a fúziós energiatermelés tudományos és műszaki megvalósíthatóságának demonstrálására), majd pedig egy demonstrációs fúziós erőmű (DEMO) megépítése. Az ITER építését egy, az ITER-t, valamint – korlátozott mértékben – a DEMO-hoz szükséges technológiai és fizikai háttér kialakítását támogató, célirányos K+F-program kíséri.

A fúziós energiára irányuló K+F nemzetközi dimenziója az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetében, valamint a Japán kormánya és a Közösség között a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységekről létrejött megállapodásban ölt testet.

Nemzetközi együttműködés emellett a Közösség és harmadik országok között a fúziós energia területén fennálló nyolc kétoldalú együttműködési megállapodás keretei között is zajlik.

Tevékenység

30. Az ITER megvalósítása

Az ITER közös megvalósításához szükséges tevékenységet foglalja magában: az ITER Nemzetközi Szervezete és az ITER Európai Közös Vállalkozás irányítását, igazgatását és munkaerővel való ellátását, általános technikai és adminisztratív támogatást, létesítmények és berendezések építését, a projekt építés közbeni támogatását.

31. K+F az ITER üzemének előkészítéséhez

Egy célirányos, a fizika és a technológia területére összpontosító program foglalkozik a Közös Európai Tórusz (JET) és az ITER szempontjából releváns más mágneses plazmaösszetartó megoldások hasznosításával. A program értékeli az ITER alaptechnológiáit, véglegesíti az ITER kapcsán meghozott döntéseket, és előkészíti az ITER üzemét.

32. Korlátozott terjedelmű technológiai tevékenység a DEMO előkészítéséhez

Folytatódik a fúziós anyagok és a legfontosabb fúziós technológiák fejlesztése, valamint a nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF) építésének előkészítésével foglalkozó munkacsoport tevékenysége.

33. Hosszabb távú K+F-tevékenység

Korlátozott terjedelmű tevékenységre kerül sor a mágneses plazmaösszetartás továbbfejlesztett elvi megoldásaival kapcsolatban (a W7-X stellarátor üzemének előkészítésére összpontosítva), valamint a fúziós plazmák alaposabb megértését célzó elméleti kutatás és modellezés területén.

34. Humánerőforrás, oktatás és képzés

Az ITER rövid és középtávú igényeinek kielégítése és a fúziós energia hasznosításának további fejlesztése érdekében a sorra kerülő kezdeményezések a kellő létszámú, széles körű jártassággal, magas szintű képzettséggel és kiváló tapasztalatokkal rendelkező „ITER-nemzedék” képzését célozzák.

35. Infrastruktúra

Az ITER jelentős európai dimenzióval rendelkező új kutatási infrastruktúra.

36. Ipari és technológiaátadási folyamatok

Az ITER-ből származó innovációnak az európai ipar felé való akadálytalan közvetítése új szervezeti struktúrákat igényel. Ezzel a kérdéssel a Fúziósenergia-ipari Innovációs Fórum (Fusion Industry Innovation Forum) fog foglalkozni oly módon, hogy – elsősorban az innovációra és az új termékek és szolgáltatások előállítására összpontosítva – útitervet állít össze a fúziós technológiával és a humánerőforrás fejlesztésével kapcsolatos kezdeményezések számára.

I.B. ATOMMAGHASADÁS ÉS SUGÁRVÉDELEM

Célkitűzés

Szilárd tudományos és műszaki alapokat teremteni a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék biztonságosabb kezelésére vonatkozó gyakorlat fejlődésének felgyorsítása érdekében, ösztönözni különösen a nukleáris energia biztonságos, erőforrás- és költséghatékony hasznosítását, és megbízható és társadalmilag elfogadott rendszert biztosítani az embernek és a környezetnek az ionizáló sugárzással szembeni védelmére.

Indokolás

Az atomenergia fontos elem az éghajlatváltozás elleni küzdelemről és Európa importált energiahordozóktól való függőségének csökkentéséről folyó vitában. A korszerűbb nukleáris technológia jelentős javulást ígér az erőforrás-hatékonyság és az erőforrások felhasználása területén, miközben a jelenlegi technológiákhoz képest még nagyobb biztonságot tesz lehetővé és még kisebb hulladéktermeléssel jár. A területen jelenleg folyamatban lévő kezdeményezések a mind a Tanács, mind az Európai Parlament támogatását élvező stratégiai energiatechnológiai tervhez (SET-terv) kapcsolódnak, miközben hozzájárulnak a IV. Generációs Nemzetközi Fórum keretében fontosabb harmadik országokkal együttműködésben folytatott tevékenységekhez is.

A hetedik Euratom-keretprogram kezdete óta három jelentős európai együttműködési kezdeményezés indult útjára a nukleáris tudomány és technológia területén: az atomenergia fenntartható hasznosításával foglakozó technológiai platform (Sustainable Nuclear Energy Technology Platform – SNETP), a geológiai hulladékelhelyezés gyakorlati megvalósításával foglakozó technológiai platform (Implementing Geological Disposal Technology Platform – IGDTP) és az alacsony sugárdózisokkal foglakozó európai multidiszciplináris kezdeményezés (Multidisciplinary European Low-Dose Initiative – MELODI). Az SNETP és az IGDTP tevékenysége nagyon szorosan kapcsolódik a SET-terv prioritásaihoz, és az SNETP-ben részt vevő szervezeteknek egy szűkített csoportja felelős a SET-terv alá tartozó európai fenntartható atomipari kezdeményezés (European Sustainable Nuclear Industrial Initiative – ESNII) végrehajtásáért. Mindezek a kezdeményezések a keretprogram (2012–2013) tárgykörébe tartoznak, és biztosíthatják, hogy a keretprogram a jövőben is a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb legyen.

Egyre több kölcsönhatás figyelhető meg az SNETP, az IGDTP és a MELODI, illetve más, az érdekelteket tömörítő EU-szintű fórumok, például az Európai Nukleáris Fórum (European Nuclear Energy Forum – ENEF) vagy az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group – ENSREG) között, és ezt a folyamatot a lehetőségek szabta keretek között a keretprogram tevékenységei révén is ösztönözni kell.

Az Euratom keretprogramjának (2012–2013) jellemzője, hogy mindent átható szempontként tekint a biztonság magas szintjének biztosítására. Emellett a továbbiakban is támogatni fogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy Európában a létesítmények, a szakemberképzés és a továbbképzési lehetőségek mindenkor megfeleljenek a nemzeti szintű programok irányultságának és az Európai Unió mint egész legjobb érdekeinek. Ez mindennél jobban fogja biztosítani a megfelelő biztonsági kultúra fenntartását.

Tevékenység

37. Geológiai hulladékelhelyezés

A kiégett üzemanyag és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék mélységi geológiai elhelyezésével kapcsolatban még megoldásra váró összes fontos kérdés gyakorlatorientált kutatása; amennyiben szükséges, technológiai és biztonsági demonstrációs tevékenység, valamint közös európai álláspont kialakításának alátámasztása a hulladék kezelésével és elhelyezésével összefüggő legfontosabb kérdésekben.

38. Reaktorrendszerek

Kutatási tevékenység az Európában jelenleg is használt vagy fejlesztés alatt álló összes számításba jövő reaktorrendszer (ideértve az üzemanyagciklushoz kapcsolódó berendezéseket is) biztonságos, hatékony és fenntarthatóbb üzemének alátámasztása érdekében, beleértve az üzemanyagciklussal összefüggésben felmerülő hulladékkezelési szempontokat, így a particionálás és a transzmutáció kérdéskörét is.

39. Sugárvédelem

Kutatási tevékenység különösen a kis dózisokból eredő kockázat, a gyógyászati célú felhasználások és a balesetekkel kapcsolatos intézkedések területén egy olyan megbízható, kiegyensúlyozott és társadalmilag elfogadott védelmi rendszer tudományos megalapozása érdekében, amely nem korlátozza indokolatlan mértékben az ionizáló sugárzás hasznos és széles körű gyógyászati és ipari felhasználását.

40. Infrastruktúra

A fentiekben megjelölt kiemelt területeken rendelkezésre álló legfontosabb kutatási infrastruktúrák igénybevételének, folyamatos hozzáférhetőségének és együttműködésének támogatása.

41. Humánerőforrás és képzés

A tudományos szakértelem és munkaerő-kapacitás megtartásának és további fejlesztésének támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a nukleáris ágazatban hosszú távon megfelelően képzett kutatók, mérnökök és más alkalmazottak álljanak rendelkezésre.

II. A KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT (JRC) NUKLEÁRIS TEVÉKENYSÉGE

Célkitűzés

A JRC nukleáris tevékenységét tartalmazó egyedi program célja a Szerződésből eredő kutatási és fejlesztési kötelezettségek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Bizottság és a tagállamok támogatást kapjanak a biztosítéki rendszer és a nonproliferáció, a hulladékkezelés, a nukleáris létesítmények és az üzemanyagciklus biztonsága, a környezeti radioaktivitás, valamint a sugárvédelem területén. A JRC-nek a jövőben még jobban meg kell erősítenie az információterjesztés, a szakképzés és a szakemberek és a fiatal kutatók oktatása területén európai referencia-műhelyként betöltött szerepét.

Indokolás

Az atomenergia a következő fél évszázadban még biztosan meghatározó szerepet fog betölteni Európa energiaforrásai között, miközben hozzájárul az Unió által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése területén kitűzött célhoz, függetlenebbé teszi az Unió energiarendszerét, és javítja az energiaellátás biztonságát és a beszerzési források diverzitását. Ezeket a célokat – a biztonság és a védelem vonatkozásában egyaránt – az atomenergia felelős hasznosítása iránti legszigorúbb elkötelezettség mellett kell teljesíteni.

Mindehhez egyértelműen szükség van a tudás, a készségek és a képességek olyan irányú fejlesztésére, amely lehetővé teszi az atomreaktorok és az üzemanyagciklusok biztonságára, a nukleáris biztosítéki rendszerre és a nukleáris védelemre vonatkozó uniós szakpolitikai törekvések támogatásához szükséges, a tudomány mindenkori színvonalának megfelelő, független és megbízható szakértői bázis fenntartását. Amellett, hogy – a küldetési nyilatkozatában hangsúlyos helyet elfoglaló elvet követve – ügyfélközpontú szemléletet érvényesít az Unió szakpolitikai törekvéseinek támogatásában, a JRC proaktív szerepet is be fog tölteni az európai kutatási térségen belül azáltal, hogy az iparral és más szervezetekkel szoros együttműködésben magas színvonalú kutatási tevékenységeket vállal, és tagállami köz- és magánszektorbeli intézmények részvételével hálózatokat alakít ki.

Tevékenység

1. A nukleáris hulladék kezelése és környezeti hatások: a bizonytalanságok csökkentése és a nyitott kérdések megoldása a hulladékelhelyezés területén olyan hatékony megoldások kidolgozása érdekében, amelyekkel biztosítható a két fő lehetőség mentén (közvetlen elhelyezés vagy particionálás és transzmutáció) a nagy aktivitású nukleáris hulladék kezelése. A JRC emellett – az energetikai és az energetikán kívüli (például orvosi) felhasználásokat egyaránt figyelembe véve – ismeretbővítő és modellező tevékenységet fog végezni az aktinidák fizikai és kémiai viselkedésével, valamint alapvető jellemzőivel kapcsolatban, és továbbfejleszti nagy pontosságú nukleáris referenciaadatokat tartalmazó adatbázisát. Sugárvédelemmel kapcsolatos tevékenységének kiterjesztése jegyében továbbfejleszti a radioaktív izotópok terjedését leíró környezeti modelleket, és a nemzeti szintű monitoringot szolgáló eljárások és rendszerek összehangolásának támogatása céljából monitoringvizsgálatokat végez a környezeti radioaktivitás területén.

2. Nukleáris biztonság: hozzájárulás a meglévő és az újszerű üzemanyagciklusok kutatásához, az Unióban jelenleg üzemelő reaktorok biztonságának fenntartásához, valamint azon új és innovatív tervezésű, már a következő reaktorgenerációhoz tartozó reaktortípusok biztonságának garantálásához, amelyek innovatív megoldások révén javítják az üzemanyagciklusok hatásfokát, biztonságát és biztosítéki vonatkozásait, illetőleg magas kiégetési szintű vagy új típusú üzemanyagot alkalmaznak. A JRC ezzel párhuzamosan a meglévő és az új reaktorrendszerekre vonatkozó biztonsági követelmények és korszerű értékelési módszerek fejlesztésével is foglalkozni fog. Ezenkívül a JRC – az Unió világviszonylatban elfoglalt pozíciójának megerősítése céljából, integráló szerepet felvállalva – koordinálni fogja Európa részvételét a IV. Generációs Nemzetközi Fórum K+F-kezdeményezésében, és terjeszti a területen végzett kutatás eredményeit.

3. Nukleáris védelem: a Közösség által vállalt kötelezettségek teljesítésének további támogatása különösen az üzemanyagciklushoz kapcsolódó berendezések ellenőrzési módszereinek fejlesztése, a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása (ideértve a környezeti mintavételezést is), az integrált biztosítéki rendszer alkalmazása, valamint a nukleáris és a radioaktív anyagoknak az illegális kereskedelemmel összefüggő eltérítésével kapcsolatos megelőző tevékenység (ideértve a nukleáris kriminalisztikát is) területén.

II. MELLÉKLET

FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK

A keretprogram (2012–2013) végrehajtására megállapított részvételi szabályoknak megfelelően a Közösség különböző finanszírozási rendszerek keretében biztosítja támogatását a kutatási és a technológiafejlesztési tevékenységek számára, ideértve az egyedi programokban meghatározott demonstrációs tevékenységeket is. Ezek a rendszerek vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel együtt használhatók fel a keretprogram (2012–2013) során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.

1. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK A FÚZIÓS ENERGIA TERÜLETÉN

A fúziós energia kutatásának sajátosságai különleges eszközrendszert tesznek szükségessé a finanszírozás területén. A végrehajtott tevékenységek pénzügyi támogatása a következő helyeken megállapított eljárások alapján történik:

1.1. a Bizottság és a tagállamok vagy a teljes jogú társult államnak minősülő harmadik országok között, illetőleg a Bizottság és a tagállamok vagy a teljes jogú társult államnak minősülő harmadik országok jogalanyai között a Szerződés 10. cikke értelmében a Közösség fúziósenergia-kutatási programja valamely részének végrehajtása érdekében létrejött társulási szerződésekben;

1.2. az európai fúziós fejlesztési megállapodás elnevezésű, egyrészről a Bizottság, másrészről a tagállamokban és a társult államnak minősülő országokban lévő vagy ilyen országok nevében eljáró szervezetek között létrejött többoldalú megállapodásban, amely egyebek mellett keretet biztosít a társult szervezetekben és az iparban a fúziós technológia területén folytatott további kutatás, a JET-létesítmények igénybevétele és a nemzetközi együttműködéshez való európai hozzájárulás számára;

1.3. a Szerződés 45–51. cikke alapján létrehozott ITER Európai Közös Vállalkozásnál;

1.4. a fúziós energiával összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenységekre vonatkozóan a Közösség és harmadik országok között létrejött nemzetközi megállapodásokban, ideértve különösen az ITER-megállapodást és a tágabb megközelítés keretében létrejött megállapodást;

1.5. a Közösség és a társult szervezetek között létrejött bármely más többoldalú megállapodásban, ideértve különösen a személyzet mobilitásáról szóló megállapodást;

1.6. a tagállamok vagy a keretprogramhoz (2012–2013) társult harmadik országok társulási szerződésessel nem rendelkező szerveivel a fúziós energia kutatásának előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás biztosítása érdekében folytatott, költségmegosztáson alapuló cselekvésekben.

A fentieken kívül a humánerőforrás fejlesztésére és minőségének javítására irányuló cselekvések, tudományos ösztöndíjak, integrált infrastruktúra-kezdeményezések és egyedi támogatási cselekvések is végrehajthatók különösen a fúziós energia kutatásának koordinálása, a felsorolt tevékenységeket támogató tanulmányok elkészítése, valamint a technológiaátadás előmozdítása céljából végzett publikációs, információcsere- és képzési tevékenységek végrehajtása érdekében.

2. FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREK MÁS TERÜLETEKEN

A keretprogram (2012–2013) keretében a fúziós energia területén kívül végzett tevékenységek támogatása több finanszírozási rendszer igénybevételével történik. Ezek a rendszerek vagy önmagukban, vagy más finanszírozási rendszerekkel együtt használhatók fel a keretprogram (2012–2013) során végrehajtott cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozására.

Az egyedi programokra vonatkozó határozatokban, a munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban – ahogyan és amikor helyénvaló – meg kell jelölni:

- a cselekvések különböző kategóriáinak finanszírozása céljából alkalmazott finanszírozási rendszer vagy rendszerek típusát,

- a résztvevők azon kategóriáit (például kutatószervezetek, egyetemek, ipar, hatóságok), amelyek az adott finanszírozási rendszerek alkalmazásával finanszírozásban részesülhetnek,

- a finanszírozható tevékenységek típusait (kutatás, fejlesztés, demonstráció, képzés, terjesztés, tudásátadás és egyéb kapcsolódó tevékenységek).

Abban az esetben, ha több különböző finanszírozási rendszer is igénybe vehető, a munkaprogram minden egyes pályázati felhívás tárgyát képező téma esetében meghatározhatja az alkalmazandó finanszírozási rendszert.

A finanszírozási rendszerek a következők:

a) A döntően pályázati felhívások alapján megvalósítandó cselekvések támogatásához:

1. Együttműködésen alapuló projektek

Különböző országok résztvevőiből álló konzorciumok által végrehajtott olyan kutatási projektek támogatása, amelyek új tudás, új technológia, termékek vagy közös kutatási célú erőforrások létrehozására irányulnak. A projektek mérete, tárgya és belső szervezete kutatási területtől és témától függően változhat. A projektek a kis- és közepes méretű, célzott kutatási cselekvésektől a nagyobb, egy adott célkitűzés elérése érdekében jelentős mennyiségű forrást mozgósító integráló jellegű projektekig változhatnak. A projektek munkaterveiben szerepelnie kell a kutatók képzéséhez és pályafutásának fejlesztéséhez szükséges támogatásnak is.

2. Kiválósági hálózatok

Adott területen végzett tevékenységüket integráló több kutatószervezet által végrehajtott olyan közös kutatási programok támogatása, amelyeket a kutatócsoportok hosszabb távú együttműködés keretében valósítanak meg. E közös kutatási programok végrehajtása a részt vevő szervezetek formális kötelezettségvállalását teszi szükségessé. A projektek munkaterveiben szerepelnie kell a kutatók képzéséhez és pályafutásának fejlesztéséhez szükséges támogatásnak is.

3. Koordinációs és támogatási cselekvések

Kutatáskoordináló és kutatástámogató tevékenységek (hálózatba szervezés, cserék, transznacionális hozzáférés biztosítása kutatási infrastruktúrához, tanulmányok, konferenciák, új infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott hozzájárulás stb.), valamint a humánerőforrás fejlesztése céljából végrehajtott tevékenységek (hálózatba szervezés, képzési rendszerek felállítása stb.) támogatása. Ilyen cselekvések pályázati felhívás közzététele nélkül is végrehajthatók.

b) A Bizottság javaslata nyomán a Tanács által elfogadott határozatok alapján több forrásból finanszírozott nagyszabású kezdeményezések keretében végrehajtott cselekvések támogatása érdekében a Közösség pénzügyi támogatást nyújt:

- a Szerződés 45–51. cikkében meghatározott eljárások és rendelkezések alapján létrehozott közös vállalkozásokhoz,

- az európai érdekű új infrastruktúra-fejlesztésekhez.

A Közösség a finanszírozási rendszereket a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételének szabályait rögzítő XXXX/2011/Euratom rendeletnek, az állami támogatási eszközökre alkalmazandó – és különösen a kutatás és a fejlesztés területén nyújtott állami támogatásokra irányadó keretszabályozásban foglalt – rendelkezéseknek, valamint a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően alkalmazza. E nemzetközi keretnek megfelelően a pénzügyi hozzájárulás nagyságáról és formájáról eseti alapon kell dönteni, különösen akkor, ha más közszektorbeli finanszírozási forrás is rendelkezésre áll, ideértve más európai uniós finanszírozási forrásokat, például az Európai Beruházási Bank forrásait is.

Ahol és amikor csak lehetséges és értelmezhető, a fejlődésükben elmaradt régiókban (az 1083/2006/EK tanácsi rendelet[20] 5. cikkében meghatározott konvergenciarégiókban, ideértve a strukturális alapokból a „konvergencia” célkitűzés alapján támogatásra jogosult és a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult régiókat is, valamint a legkülső régiókban) végrehajtott közvetlen cselekvések résztvevői számára a strukturális alapokból kiegészítő finanszírozást kell mozgósítani.

3. KÖZVETLEN CSELEKVÉSEK – KÖZÖS KUTATÓKÖZPONT

Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról szóló tanácsi határozatnak megfelelően a Közösség bizonyos tevékenységeket úgynevezett közvetlen cselekvések formájában a Közös Kutatóközponttal fog elvégeztetni.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

1.2. A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai területek

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4. Célkitűzés(ek)

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2. Irányító és ellenőrző rendszer

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – A Tanács határozata az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013)

1.2. A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai területek [21]

Kutatás (közvetett cselekvések) és közvetlen (a Közös Kutatóközpont által végzendő) kutatás

08 20 Euratom – Fúziós energia

08 21 Euratom – Atommaghasadás és sugárzásvédelem

08 22 04 Harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok

08 01 A „Kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások

08 01 04 40 ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) – Igazgatási kiadások

08 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások

08 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén

08 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén

10 03 – Közvetlenül finanszírozott működési előirányzatok a kutatás területén – Euratom

10 03 01 – A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenysége

10 03 02 – Harmadik felek kutatási és technológiai fejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok

10 01 – A „Közvetlen kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások

10 01 05 – A „Közvetlen kutatás” szakpolitikai terület tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások

10 01 05 01 – A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások

10 01 05 02 – Külső kutatási munkatársak

10 01 05 03 – A kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

( A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

( A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[22]

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

( A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések

1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Euratom keretprogramja az európai energiakutatási politikának és az „EU 2020” stratégiának, ezen belül különösen az „Innovatív Unió” kezdeményezésnek az egyik építőeleme. Az Euratom keretprogramja az energiaügy és az éghajlatváltozás támasztotta kihívások kezelése érdekében fokozza a tudományos kiválóságért folytatott versenyt, és előmozdítja az innovációt a nukleáris energia területén. Ez a javaslat a 2012–2013. időszakkal foglalkozik részletesen, de a tevékenységek a nukleáris területen a következő évtizedben várható technológiai fejlődés főbb mérföldköveivel is teljes mértékben összhangban állnak, ahogyan azokat a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) lefekteti.

1.4.2. Meghatározott célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. meghatározott célkitűzés : Megteremteni a biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművi reaktor-prototípusok létrehozásához szükséges tudásalapot, és ennek egyik jelentős lépéseként megvalósítani az ITER-t.

2. sz. meghatározott célkitűzés : Szilárd tudományos és műszaki alapokat teremteni a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék biztonságosabb kezelésére vonatkozó gyakorlat fejlődésének felgyorsítása érdekében, ösztönözni különösen a nukleáris energia biztonságos, erőforrás- és költséghatékony hasznosítását, valamint megbízható és társadalmilag elfogadott rendszert biztosítani az embernek és a környezetnek az ionizáló sugárzással szembeni védelmére.

3. sz. meghatározott célkitűzés : A program célja a Szerződésből eredő kutatási és fejlesztési kötelezettségek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Bizottság és a tagállamok támogatást kapjanak a biztosítéki rendszer és a nonproliferáció, a hulladékkezelés, a nukleáris létesítmények és az üzemanyagciklus biztonsága, a környezeti radioaktivitás, valamint a sugárvédelem területén. Emellett a JRC még jobban meg fogja erősíteni az információterjesztés, a szakképzés és a szakemberek és a fiatal kutatók oktatása területén európai referencia-műhelyként betöltött szerepét.

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Az Euratom javasolt keretprogramjának (2012–2013) a következő hatásai lesznek:

Euratom – atommaghasadás és sugárvédelem: Számos területen lehet hatásra számítani, beleértve a nukleáris energia biztonságos és fenntarthatóbb hasznosításának előmozdítását, a nagy aktivitású és hosszú felezési idejű nukleáris hulladék geológiai elhelyezésének biztonságos megvalósítása irányába tett jelentős lépéseket, valamint az ionizáló sugárzás felhasználásával járó ipari és gyógyászati eljárások erőteljesebb szabályozását is.

Euratom – magfúzió: Az ITER megépítése és üzemeltetése hosszú távú terv, amely a következő évtizedek folyamán fogja meghozni a várt eredményeket. Az ITER sikeres megépítése és hasznosítása a hozzá társuló megfelelő K+F-programmal együtt lehetővé fogja tenni egy demonstrációs fúziós reaktor megépítését.

A JRC által közvetlenül végrehajtott cselekvések: A JRC teljesíteni fogja a Szerződésből eredő kutatási és fejlesztési kötelezettségeket, továbbá támogatni fogja a Bizottságot és a tagállamokat a biztosítéki rendszer és a nonproliferáció, a hulladékkezelés, a nukleáris létesítmények és az üzemanyagciklus biztonsága, a környezeti radioaktivitás és a sugárvédelem területén. A JRC magas szinten tartja a kulcsfontosságú jelenségek megértését, és különös hangsúlyt helyez a jelenlegi és a jövőbeli kutatók és mérnökök oktatásának és képzésének támogatására.

1.4.4. Az eredmények és hatások mutatói

Euratom – magfúzió:

Az ITER megépítése: a „Fusion for Energy” (F4E) közös vállalkozás által teljesített mérföldkövek száma.

JET létesítmény: a JET-ről megjelent tudományos publikációk száma.

Az EFDA keretében összehangolt tevékenységek: az EFDA keretében célmegállapodásokban vállalt feladatok teljesítése, az ITER és a fúziós K+F-program igényeinek megfelelően képzett fúziós energetikai kutatók és mérnökök száma.

Mobilitási megállapodás: kutatói mobilitás szintje a fúziós K+F-ben.

Euratom – atommaghasadás és sugárvédelem:

Azon pályázatok százalékos aránya, amelyek: (i) eleget tettek a tudományos és/vagy technológiai kiválóság kritériumának; (ii) elérték műszaki és egyéb célkitűzéseiket, sőt túlteljesítették az elvárásokat; (iii) eleget tettek a projekt eredményeinek terjesztésére és felhasználására vonatkozó kritériumnak; (iv) igazoltan jelentős tudományos, műszaki, gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi hatást eredményeznek.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Euratom javasolt keretprogramja különféle tudományos és technológiai kihívásokat fog kezelni a SET-terv rövid és hosszú távú céljainak elérése érdekében. További részletek az előzetes értékelésben találhatók.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Euratomnak a nukleáris kutatásban való részvételéből eredő többletérték az országhatárokon átívelő hatásokkal és a méretgazdaságossággal függ össze. Egyes kutatási tevékenységek olyan léptékűek, hogy kevés tagállam képes maga biztosítani a szükséges forrásokat és kiválóságot. Az atommaghasadással, a magfúzióval és a sugárvédelemmel kapcsolatos Euratom-projektek biztosítják a „kritikus tömeg” meglétét, enyhítik a pénzügyi kockázatot, és forrásokat mozgósítanak a magánszektorban. Az Euratom-cselekvések segítenek a képességek és a tudás határokon átívelő átadásában azáltal, hogy a K+F területén fokozzák a szakismereteket, a minőséget és a versenyt, továbbá a képzésen, mobilitáson és pályafutás-fejlesztésen keresztül javítják a humánerőforrás felkészültségét. További részletek az előzetes értékelésben találhatók.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az Euratom jelenlegi hetedik keretprogramját egy független szakértői csoport időközi értékelésnek vetette alá. További részletek az előzetes értékelésben találhatók.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A javasolt keretprogram összhangban van a SET-terv és az „EU 2020” stratégia célkitűzéseivel. További részletek az előzetes értékelésben és az indokolásban találhatók.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

- X A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2012.[ 01. 01]-jétől 2013.[ 12. 31]-ig

- X Pénzügyi hatás: 2012-től 2022-ig (a projektek végének becsült időpontja).

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek) [23]

X Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

X Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

- ( végrehajtó ügynökségek

- X a Közösségek által létrehozott szervek[24]

- ( tagállami közigazgatási / közfeladatot ellátó szervek

- ( az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A Bizottság folyamatosan és módszeresen figyelemmel kíséri az Euratom-keretprogramnak és egyedi programjainak végrehajtását, és e nyomon követés eredményeit rendszeresen jelentés formájában összefoglalja és terjeszti. A keretprogram befejeződése után legkésőbb két évvel (2015) a Bizottság független szakértőkkel külső értékelést készíttet a keretprogram megalapozottságáról, végrehajtásáról és eredményeiről.

2.2. Irányító és ellenőrző rendszer

2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A Bizottság követelményeinek megfelelően évente kockázatértékelésre kerül sor a kockázatok felismerése és korrekciós intézkedések előterjesztése céljából. A felismert kockázatokat, a korrekciós intézkedéseket és az indikatív ütemtervet a Bizottság vezetési terve tartalmazza.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Ezúttal is – ahogy az Euratom hetedik keretprogramja (2009–2011) esetében – többféle ellenőrzési módszer kerül alkalmazásra, beleértve a belső ellenőrzési rendszer keretében végzett előzetes ellenőrzési intézkedéseket és félévenkénti szúrópróbaszerű utólagos ellenőrzéseket is. Ezenkívül a kötelező könyvvizsgálói igazolás és a rendszeres független külső ellenőrzések is a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást – azon belül a megvalósuló ügyletek szabályszerűségét és jogszerűségét is – szolgálják.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Megfelelő intézkedésekre kerül sor a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és megtételre kerülnek az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzése érdekében szükséges lépések, összhangban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel, a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

- Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében .

A többéves pénzügyi keret fejezete | Költségvetési tétel | A kiadás típusa | Részvétel |

1a | 08 20 Euratom – Fúziós energia 08 21 Euratom – Atommaghasadás és sugárzásvédelem 08 22 04 Harmadik felek kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok 10 03 Közvetlenül finanszírozott kutatás – Euratom 10 03 01 A Közös Kutatóközpont (JRC) nukleáris tevékenysége 10 03 02 Harmadik felek kutatási és technológiai fejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok | DA | NO | YES/NO * | YES | YES |

08 01 A „Kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások 08 01 04 40 ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) – Igazgatási kiadások 08 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások 08 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén 08 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén 10 01 A „Közvetlen kutatás” szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások 10 01 05 A „Közvetlen kutatás” szakpolitikai terület tevékenységeihez kapcsolódó támogatási kiadások 10 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások 10 01 05 02 Külső kutatási munkatársak 10 01 05 03 A kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások | NDA | NO | YES/NO * | YES | NO |

* A nukleáris kutatás kapcsán Törökországgal folytatott tárgyalások még tartanak.

- Létrehozandó új költségvetési tételek

Tárgytalan.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 1a | Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért |

( Operatív előirányzatok | év | év | évek |

Költségvetési tétel száma: 08 2x összesen | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1) | 1 183,379 | 992,804 | 0 | 2 176,183 |

Kifizetési előirányzatok | (2) | 436,422 | 898,164 | 841,597 | 2 176,183 |

Költségvetési tétel száma: 08 20 Költségvetési tétel száma: 08 21 | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1) | 1 129,274 | 936,965 | 0 | 2 066,239 |

Kifizetési előirányzatok | (2) | 401,822 | 863,164 | 801,253 | 2 066,239 |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1) | 54,105 | 55,839 | 0 | 109,944 |

Kifizetési előirányzatok | (2) | 34,600 | 35,000 | 40,344 | 109,944 |

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[28] 08 01 xx xx összesen 08 01 04 40 ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) 08 01 05 01 A kutatási munkatársakkal kapcsolatos kiadások 08 01 05 02 Külső munkatársak a kutatás területén 08 01 05 03 Egyéb igazgatási kiadások a kutatás területén | 74,054 39,000 23,456 1,637 9,961 | 76,817 39,780 25,230 1,555 10,252 | 0 | 150,871 |

Költségvetési tétel száma: 08 01 | (3) | 74,054 | 76,817 | 150,871 |

A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =1+1a +3 | 1 257,433 | 1 069,621 | 0 | 2 327,054 |

Kifizetési előirányzatok | =2+2a+3 | 510,476 | 974,981 | 841,597 | 2 372,054 |

( Operatív előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (4) | 1 183,379 | 992,804 | 2 176,183 |

Kifizetési előirányzatok | (5) | 436,422 | 898,164 | 841 597 | 2 176,183 |

( Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN | (6) | 74,054 | 76,817 | 0 | 150,871 |

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =4+ 6 | 1 257,433 | 1 069,621 | 0 | 2 327,054 |

Kifizetési előirányzatok | =5+ 6 | 510,476 | 974,981 | 841,597 | 2 327,054 |

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

( Operatív előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (4) |

Kifizetési előirányzatok | (5) |

( Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN | (6) |

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =4+ 6 |

Kifizetési előirányzatok | =5+ 6 |

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 5 | „Igazgatási kiadások” |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

Kutatási és Innovációs Főigazgatóság/közvetlen kutatás |

( Humánerőforrás | 0 | 0 | 0 |

( Egyéb igazgatási kiadások | 0 | 0 | 0 |

<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN | Előirányzatok | 0 | 0 | 0 |

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = összes kifizetési előirányzat) | 0 | 0 | 0 |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év | 2014. és azt követő évek | ÖSSZESEN |

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | 0 | 0 | 0 | 0 |

Kifizetési előirányzatok | 0 | 0 | 0 | 0 |

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 1a | Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért |

( Operatív előirányzatok | év | év | évek |

Költségvetési tétel száma: 10.03 | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1a) | 9,895 | 10,252 | 0 | 20,147 |

Kifizetési előirányzatok | (2a) | 4,650 | 8,972 | 6,525 | 20,147 |

Költségvetési tétel száma: 10.03.01 | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1a) | 9,895 | 10,252 | 0 | 20,147 |

Kifizetési előirányzatok | (2a) | 4,650 | 8,972 | 6,525 | 20,147 |

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[29] 10 01 05 10 01 05 01 10 01 05 02 10 01 05 03 | 104,648 57,444 10,577 36,627 | 108,421 59,515 10,958 37,948 | 0 0 0 0 | 213,069 116,959 21,536 74,574 |

A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz / közvetlen kutatáshoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =1+1a +3 | 114,543 | 118,673 | 0 | 233,216 |

Kifizetési előirányzatok | =2+2a+3 | 109,298 | 117,393 | 6,525 | 233,216 |

( Operatív előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (4) | 9,895 | 10,252 | 0 | 20,147 |

Kifizetési előirányzatok | (5) | 4,650 | 8,972 | 6,525 | 20,147 |

( Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN | (6) | 104,648 | 108,421 | 0 | 213,069 |

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =4+ 6 | 114,543 | 118,673 | 0 | 233,216 |

Kifizetési előirányzatok | =5+ 6 | 109,298 | 117,393 | 6,525 | 233,216 |

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

( Operatív előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (4) |

Kifizetési előirányzatok | (5) |

( Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN | (6) |

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =4+ 6 |

Kifizetési előirányzatok | =5+ 6 |

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 5 | „Igazgatási kiadások” |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

Kutatási és Innovációs Főigazgatóság/közvetlen kutatás |

( Humánerőforrás | 0 | 0 | 0 |

( Egyéb igazgatási kiadások | 0 | 0 | 0 |

<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN | Előirányzatok | 0 | 0 | 0 |

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = összes kifizetési előirányzat) |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év | 2014. és azt követő évek | ÖSSZESEN |

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | 114,543 | 118,673 | 0 | 233,216 |

Kifizetési előirányzatok | 109,298 | 117,393 | 6,525 | 233,216 |

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 1a | Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért |

( Operatív előirányzatok | év | év | évek |

Költségvetési tétel száma: 08 20/08 21 | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1) | 1 183,379 | 992,804 | 0 | 2 176,183 |

Kifizetési előirányzatok | (2) | 436,422 | 898,164 | 841,597 | 2 176,183 |

Költségvetési tétel száma: 10.03 | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (1a) | 9,895 | 10,252 | 0 | 20,147 |

Kifizetési előirányzatok | (2a) | 4,650 | 8,972 | 6,525 | 20,147 |

Bizonyos operatív programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[30] 08 01 xx 10 01 xx | 74,054 104,648 | 76,817 108,421 | 0 0 | 150,871 213,069 |

Költségvetési tétel száma: 08 01 xx / 10 01 05 | (3) | 178,702 | 185,238 | 0 | 363,940 |

A Kutatási és Innovációs Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =1+1a +3 | 1 371,976 | 1 188,294 | 0 | 2 560,270 |

Kifizetési előirányzatok | =2+2a+3 | 619,774 | 1 092,374 | 848,122 | 2 560,270 |

( Operatív előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (4) | 1 193,274 | 1 003,056 | 0 | 2 196,330 |

Kifizetési előirányzatok | (5) | 441,072 | 907,136 | 848,122 | 2 196,330 |

( Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN | (6) | 178,702 | 185,238 | 0 | 363,940 |

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =4+ 6 | 1 371,976 | 1,188,294 | 0 | 2 560,270 |

Kifizetési előirányzatok | =5+ 6 | 619,774 | 1 092,374 | 848,122 | 2 560,270 |

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

( Operatív előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | (4) |

Kifizetési előirányzatok | (5) |

( Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN | (6) |

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) | Kötelezettségvállalási előirányzatok | =4+ 6 |

Kifizetési előirányzatok | =5+ 6 |

A többéves pénzügyi keret fejezete: | 5 | „Igazgatási kiadások” |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

Kutatási és Innovációs Főigazgatóság/közvetlen kutatás |

( Humánerőforrás |

( Egyéb igazgatási kiadások |

<…….> Főigazgatóság ÖSSZESEN | Előirányzatok |

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = összes kifizetési előirányzat) |

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év | 2014. és azt követő évek | ÖSSZESEN |

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN | Kötelezettségvállalási előirányzatok | 1 371,976 | 1,188,294 | 0 | 2 560,270 |

Kifizetési előirányzatok | 619,774 | 1 092,374 | 848,122 | 2 560,270 |

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

- ( A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

- X A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ( | 2012. év | 2013. év | ÖSSZESEN |

TELJESÍTÉSEK |

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[32] |

- Teljesítés – Euratom: fúziós energia | ** | ** | 50* | 1 129,274 | 50* | 936,965 | 100* | 2 066,239 |

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS |

ÖSSZKÖLTSÉG | 1 193,274 | 1 003,056 | 2 196,330 |

(*) Teljesítések becsült száma.

(**) Egy kutatási támogatás teljesítése rendszerint a tényeket, megállapításokat és eredményeket ismertető jelentéssel történik. Az ITER projekt teljesítése az F4E (barcelonai ügynökség) által készített éves tevékenységi jelentések útján történik.Az átlagos költségek a fentiekben nem szerepelnek. Ez az információ nem volna hasznos, tekintettel a folyamatban lévő projektekben (ITER) érintett összegekre.

(***) Teljesítések típusa : Az uniós politikai döntéshozóknak nyújtott termékek és szolgáltatások. Teljesítés átlagos költsége : A teljesítések költsége igen változó. Egy rutinfeladat (például egy rendszeres mezőgazdasági előrejelzési jelentés) nem hasonlítható össze egy olyan, nagyszabású és esetlegesen költséges kutatásról szóló zárójelentéssel, amelynek esetében a jelentős összegű finanszírozás végeredményben egyetlen tanulmányt eredményezett. Mindkettő célszerű és hasznos, de nagyon különböző célt szolgál. A feltüntetett átlagos költség pusztán egy matematikai számítással – a költségvetésnek a teljesítések becsült számával való elosztásával – kapott eredmény.

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1. Összegzés

- ( A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

- X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2012–N. év[33] | 2013–N+1. év | ÖSSZESEN |

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE |

Humánerőforrás |

Egyéb igazgatási kiadások |

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege |

Humánerőforrás | 58,863 | 68,021 | 61,230 | 70,474 | 120,093 | 138,495 |

Egyéb igazgatási kiadások | 15,191 | 36,627 | 15,587 | 37,947 | 30,778 | 74,574 |

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege | 74,054 | 104,648 | 76,817 | 108,421 | 150,871 | 213,069 |

ÖSSZESEN | 178,702 | 185,238 | 363,940 |

3.2.3.2. Becsült humánerőforrás-szükségletek

- ( A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

- X A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

2012–N. év | 2013–N+1. év |

( A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) |

X 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) |

xx 01 01 02 (küldöttségeknél) |

08 01 05 01 (közvetett kutatás) | 190 | 190 |

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) | 566 | 566 |

( Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[35] |

XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) |

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) |

08 01 04 40 [36] | - a központban[37] |

- küldöttségeknél (F4E barcelonai ügynöksége – ITER): - tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak - AC GFI–IV - END | 262 150 10 | 262 150 10 |

08 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) | 40 | 40 |

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) | 166 | 166 |

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) |

ÖSSZESEN | 1384 | 1384 |

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak | A nukleáris (közvetlen, ill. közvetett) kutatásra vonatkozó egyedi programból eredő feladatok, különösen a nukleáris hulladék kezelésével, a nukleáris biztonsággal, valamint a nukleáris biztosítéki intézkedésekkel és védelemmel kapcsolatban. |

Külső személyzet |

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

- ( A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

- X A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

A 2012–2013. évi Euratom-keretprogramra vonatkozó javaslatok a nukleáris területen folytatott kutatási tevékenységek általános keretét és az ahhoz tartozó költségvetést határozzák meg. Az ITER projekt költségeinek jelentős megnövekedése miatt azonban a 2007–2013. időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a nukleáris kutatás finanszírozására betervezett előirányzatok nem elegendőek. A Bizottság azt javasolja, hogy a 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom-keretprogrammal kapcsolatos jogalkotási eljárásra az ITER költségvetéséről folyamatban lévő egyeztetésekkel és a 2012. évi új költségvetés elfogadására irányuló eljárással párhuzamosan kerüljön sor. Ha megállapodás születik a fejezetek közötti és a fejezeten belüli átcsoportosítással rendelkezésre bocsátható többletfinanszírozásról (az alábbi táblázat szerint), azzal lehetővé válik, hogy az Euratom-keretprogram gyorsan, még 2011-ben elfogadásra kerüljön.

Fejezetek közötti átcsoportosítás (millió EUR) | Átcsoportosítás az 1A. fejezeten belül (millió EUR) | Összesen |

2012 | 650 | 100 | 750 |

2013 | 190 | 360 | 550 |

Összesen | 840 | 460 | 1300 |

- ( A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[38].

Tárgytalan.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

- A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

- X A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

2012. év | 2013. év |

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet | A programhoz társult harmadik országok |

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN* | pm |

* A harmadik felek részvételi összege még nem került megállapításra, ezért a rovat később kerül kitöltésre.

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

- ( A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

- X A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

- ( a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

- X a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: | Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok | A javaslat/kezdeményezés hatása[39] |

2012. év | 2013. év |

6011. alcím* 6012. alcím* 6013. alcím 6031. alcím** | pm pm pm pm | pm pm pm pm |

* A Svájc részvételéről, valamint a JET közös alap részvételéről szóló megállapodások még nincsenek véglegesítve. A nukleáris kutatási együttműködésről Törökországgal folytatott tárgyalások még tartanak.

Az egyéb célhoz kötött bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

08 22 04 Harmadik felek (az Európai Gazdasági Térségen kívül) kutatási és technológiafejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok

10 03 02 Harmadik felek kutatási és technológiai fejlesztési hozzájárulásaiból származó előirányzatok

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Egyes társult államok társulási megállapodások révén hozzájárulhatnak a keretprogram kiegészítő finanszírozásához. A számítási módszer e társulási megállapodásokban került rögzítésre, és nem feltétlenül azonos minden megállapodás esetében. A számítások többnyire a társult állam GDP-jének a tagállamok GDP-jével való összehasonlításán alapulnak, és az így kapott százalékos arányt az operatív költségvetésre alkalmazzák.

[1] A Bizottság közleménye: „ITER: helyzetjelentés és a továbbhaladás lehetséges irányai”, COM(2010) 226, SEC(2010) 571.

[2] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak a többéves pénzügyi keret tekintetében az ITER projekt pótlólagos finanszírozásának érdekében történő módosításáról, COM(2010) 403.

[3] Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács határozata a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak a többéves pénzügyi keret tekintetében az ITER projekt pótlólagos finanszírozásának érdekében történő módosításáról, COM(2010) 403.

[4] www.snetp.eu

[5] www.igdtp.eu

[6] www.melodi-online.eu

[7] A vélemény kelte: XXX.

[8] HL C […]., […]., […]. o.

[9] COM(2010) 2020 végleges.

[10] HL L 460., 2006.12.30., 60. o.

[11] COM(2010) 546 végleges.

[12] COM(2007) 723 végleges.

[13] HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

[14] HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

[15] HL C 139., 2006.6.14., 1. o. [Megjegyzések:] az új keretmegállapodás elfogadása után aktualizálandó!

[16] COM(2009) 143.

[17] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[18] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[19] HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

[20] HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

[21] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[22] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[23] Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[24] A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[25] Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[26] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[27] Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[28] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[29] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[30] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[31] A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[32] Az 1.4.2. szakaszban („Meghatározott célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[33] Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[34] Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[35] AC= szerződéses alkalmazott; AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő; INT=átmeneti alkalmazott; JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[36] Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).

[37] Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[38] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[39] A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

52011PC0072