8.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 131/113

—

tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel az Ukrajnáról szóló 2010-es országjelentésre és az ENP 2011. május 25-i áttekintésére,

—

tekintettel elnöke nyilatkozatára a Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök ügyében született 2011. október 11-i elmarasztaló ítéletről,

—

tekintettel a Catherine Ashton főképviselő által Julija Timosenko ügyében született ítélet kapcsán az Európai Unió nevében tett 2011. augusztus 5-i és október 11-i nyilatkozatra,

—

tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó, 2011. szeptember 29–30-i varsói csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Unió és Ukrajna között 1998. március 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodás helyébe lépő, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetet tartalmazó társulási megállapodásról szóló, folyamatban lévő tárgyalásokra,

—

tekintettel az Ukrajnára vonatkozó 2011–2013 közötti nemzeti indikatív programra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az EU támogatja a stabil és demokratikus Ukrajnát, amely tiszteletben tartja a szociális piacgazdaság és a jogállamiság elvét, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét, valamint garantálja az alapvető jogokat; mivel az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének előfeltétele az ország belpolitikai stabilitása, ideértve a belső reformra való összpontosítást és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a tisztességes, pártatlan és független jogi eljárásokat is;

B.

mivel az Európai Parlament fő külpolitikai célkitűzéseinek egyike az Ukrajnával folytatott kapcsolatok elmélyítése és előmozdítása, illetve az európai szomszédsági politika megerősítése, amelynek célja az érintett országok, illetve az EU és annak tagállamai közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ösztönzése;

C.

mivel az ukrajnai Pecserszki Kerületi Bíróság által Julija Timosenko volt miniszterelnökkel szemben 2011. október 11-én kiszabott, hétévi börtönbüntetéssel, a politikai tevékenységektől való háromévi eltiltással, 200 millió dolláros pénzbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással járó ítéletét széles körben bosszúnak vagy arra irányuló kísérletnek tekintik, hogy az ellenzék tagjait büntetőjogi ítéletek és bebörtönzés révén megakadályozzák a jövő évi parlamenti választásokon és a 2015-ös elnökválasztáson való indulásban;

D.

mivel 2011. október 12-én az ukrán biztonsági szolgálat újabb büntetőügyet kezdeményezett Julija Timosenko és Pavlo Lazarenko volt miniszterelnök ellen azzal a váddal, hogy az Ukrajnai Egységes Energetikai Rendszer elnökeként és tényleges tulajdonosaként összeesküvést szőttek az ukrajnai közpénzekkel folytatott nagyarányú visszaélés érdekében;

E.

mivel egyre több tisztviselőt vonnak büntetőjogi felelősségre, többek között volt minisztereket, de leginkább államigazgatási egységek és felügyelőségek vezetőit és helyettes vezetőit, bűnüldöző szervek alosztályainak vezetőit, kerületi bíróságok bíráit és a helyi hatóságok vezetőit;

F.

mivel az ukrán kormány elkötelezte magát egy sor olyan jogi reform mellett, amelyek összhangba hoznák az ország magán- és közjogát az európai és nemzetközi normákkal;

G.

mivel az EU továbbra is hangsúlyozza a tisztességes, pártatlan és független bírósági eljárásokat is magában foglaló jogállamiság tiszteletben tartásának szükségességét, amelyek révén elkerülhető egy olyan megítélés kialakulásának veszélye, hogy az igazságszolgáltatást szelektíven alkalmazzák; mivel az EU különösen fontosnak tartja ezeket az elveket egy olyan ország esetében, amely szorosabb szerződéses viszonyra törekszik az EU-val, és az Unióval való politikai társulásra kíván támaszkodni;

1.

úgy véli, hogy az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok elmélyítése, valamint az, hogy európai távlatokat kínáljanak Ukrajna számára, rendkívül fontos, és mindkét félnek érdekében áll; elismeri az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerinti ukrán törekvéseket, amennyiben valamennyi – többek között a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásával kapcsolatos – kritérium teljesül;

2.

sajnálatosnak tartja Julija Timosenko volt miniszterelnökkel szembeni ítéletet, amelyet az emberi jogok megsértésének és az igazságszolgáltatással való olyan visszaélésnek tart, amelyet a vezető ellenzéki politikussal szembeni politikai elnyomás szándékával követtek el; kiemeli, hogy a Timosenko ellen szelektív módon alkalmazott jogszabály a szovjet időkből származik, és büntetőjogi felelősségre vonást tesz lehetővé politikai döntések vonatkozásában; mivel az említett jogszabály ukrán parlament (Verhovna Rada) által jelenleg felülvizsgált 364. és 365. cikkei nem egyeztethetők össze az EU és az ENSZ normáival;

3.

sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy ha Julija Timosenko fellebbez az őt elmarasztaló ítélet ellen, akkor a jogorvoslati eljárás során, valamint az előző kormány tagjaival szemben indított további eljárások során biztosítsák a tisztességes, átlátható és független igazságszolgáltatást; ragaszkodik hozzá, hogy Julija Timosenko mostantól és a közelgő ukrajnai választásokon is teljes körűen gyakorolhassa a politikai folyamatban való részvételhez való jogát;

4.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Timosenko-per megkérdőjelezi a demokrácia és az európai értékek melletti, az ukrán kormány által hangoztatott elkötelezettséget;

5.

komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Jurij Lucenko volt belügyminiszter még mindig őrizetben van annak ellenére, hogy tárgyalásán nem hoztak ítéletet, és ugyanilyen aggodalommal figyel más hasonló eseteket is;

6.

kitart amellett, hogy a korábbi és jelenlegi magas rangú kormánytisztviselők ellen indított valamennyi igazságügyi eljárást a tisztességes, pártatlan, átlátható és független igazságszolgáltatásra vonatkozó uniós normáknak megfelelően kell lefolytatni;

7.

úgy véli, hogy amennyiben nem orvosolják a Julija Timosenko elleni elmarasztaló ítéletet, az késleltetni fogja a társulási megállapodás megkötését és ratifikálását, illetve még távolabbra tolja az országot az európai törekvések megvalósításától; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy bizonyos jelek a demokratikus szabadságok hanyatlására, valamint az állami intézmények pártérdekektől és politikai bosszútól vezérelt felhasználására utalnak;

8.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiság és a belső reform megerősítése – többek között a korrupció elleni hiteles küzdelem – nemcsak a társulási megállapodás megkötése és ratifikálása, illetve az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok elmélyítése, hanem a demokrácia Ukrajnában történő megszilárdítása szempontjából is alapvető fontosságú;

9.

üdvözli a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetről létrejött megállapodást; úgy véli, hogy ez a megállapodás az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodásról szóló tárgyalások lehetséges lezárásának szilárd alapját képezi;

10.

riasztónak tartja az ukrajnai médiaszabadság és -pluralizmus helyzetének romlásáról szóló jelentéseket; felhívja a hatóságokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést a demokratikus társadalom ezen alapvető szempontjainak védelme érdekében, és tartózkodjanak a nemzeti médiában megjelenő beszámolók tartalmának közvetlen vagy közvetett ellenőrzésére irányuló mindennemű kísérlettől;

11.

határozottan támogatja a Velencei Bizottság és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által a választójogi törvény tervezete kapcsán kifejtett közös véleményben szereplő ajánlásokat; alapvető fontosságúnak tartja az ajánlások elfogadását, valamint gyors, inkluzív, átfogó, az ellenzék és a civil társadalom bevonásával történő végrehajtását;

12.

sürgeti az Ukrajnában működő valamennyi politikai erőt, hogy folytassanak tisztességes és átlátható vitát a politikai döntéshozatali folyamatról; kitart amellett, hogy az e folyamat során esetlegesen elkövetett hibák kivizsgálását parlamenti vizsgálóbizottságnak kell elvégeznie;

13.

úgy véli, hogy a Janukovics elnökkel való, nemrég elhalasztott találkozó kiváló lehetőséget biztosít volna arra, hogy megnyugtató válasz szülessen az ukrán kormánnyal szemben megfogalmazott súlyos aggodalmakra, valamint hogy újraindulhasson az építő jellegű párbeszéd, amelynek következtében sor kerülhet a társulási megállapodás parafálására, amennyiben jelentős előrelépést sikerül elérni a fennmaradó technikai és fontos politikai akadályok lebontása terén; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy még a 2011 decemberére tervezett EU–Ukrajna csúcstalálkozó előtt tegye lehetővé a Janukovics elnökkel való, nemrég elhalasztott találkozó megtartását;

14.

felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson támogatást az ukrán igazságszolgáltatás reformjához az Unió kapacitáskiépítési programjának megfelelőbb mértékű kihasználásával, továbbá hogy vizsgálja meg egy Ukrajnával foglalkozó magas szintű európai uniós tanácsadó csoport létrehozását amely segítséget nyújthatna az országnak az uniós szabályozáshoz történő alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekben, többek között az igazságszolgáltatás terén;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanács és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.