2.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 296/59

—

tekintettel az Európai Unió az EUSZ. 6. cikkével a Szerződésekbe beépített Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 26. cikkére, amely kimondja, hogy „a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása”,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére, amely előírja, hogy „az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul”,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkére, amely szerint „politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikkére, amely kimondja, hogy „a környezetvédelmi követelményeket – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába”,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 12. cikkére, amely kimondja, hogy „a fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb uniós politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor”,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkére és az ahhoz tartozó, az általános érdekű (gazdasági) szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvre,

—

tekintettel az Európai Tanácshoz intézett, az „Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel a „Polgárközpontú program – eredményeket Európának” című bizottsági közleményre (COM(2006)0211),

—

tekintettel az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleményre (COM(2007)0724) és a közleményt kísérő, „Az egységes piac: az elért eredmények áttekintése” című bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)1521), az egységes piac felülvizsgálatáról szóló, 2007. szeptember 4-i parlamenti állásfoglalásra (1), és „Az egységes piac felülvizsgálata: egy év elteltével”című bizottsági munkadokumentumra (SEC(2008)3064),

—

tekintettel a „Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás: új 21. századi társadalmi vízió felé” című bizottsági közleményre (COM(2007)0726) és az „Általános érdekű szolgáltatások, beleértve az általános érdekű szociális szolgáltatásokat: új európai kötelezettségvállalás” című bizottsági közleményre (COM(2007)0725), valamint az Európai Bizottság általános érdekű szolgáltatásokról szóló fehér könyvéről szóló, 2006. szeptember 27-i parlamenti állásfoglalásra (2),

—

tekintettel a Bizottságnak az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről szóló 2009. június 29-i ajánlására (3) és a Bizottságnak a belső piacot érintő irányelvek nemzeti jogba történő átültetéséről szóló 2004. július 12-i ajánlására (4),

—

tekintettel a 2009. júliusában kiadott belső piaci eredménytáblára (SEC(2009)1007) és a belső piaci eredménytábláról szóló, 2010. március 9-i (5) és 2008. szeptember 23-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak szóló, „Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007–2013 – a fogyasztók pozíciójának erősítése, jólétük növelése és hatékony védelmük” című bizottsági közleményre, valamint „A közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiáról (2007–2013)” szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel „Az egységes piac fogyasztói eredményeinek monitorozása: a fogyasztói piacok eredménytáblájának második kiadása” című, 2009. január 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0025) és az ezt kísérő, „A fogyasztói piacok eredménytáblájának második kiadása” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)0076),

—

tekintettel a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2009)0330), és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról szóló, 2009. július 2-i bizottsági jelentésre (COM(2009)0336),

—

tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről szóló bizottsági közleményre (COM(2009)0557),

—

tekintettel a fogyasztóvédelemről szóló, 2010. március 9-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel Mario Monti Bizottsághoz benyújtott, az egységes piac fellendítéséről szóló jelentésére,

—

tekintettel „Az egységes piac létrehozása a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására (9),

—

tekintettel a pénzügyi, gazdasági és szociális válságról szóló, 2010. október 20-i állásfoglalására (10),

—

tekintettel a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” című közleményére (COM (2010)0477),

—

tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló, 2010. szeptember 21-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról: Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című bizottsági közleményre (COM(2010)0603),

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekciójának „Az egységes európai piac akadályai 2008-ban” című jelentésére (12),

—

tekintettel a SOLVIT 2008. évi, a hálózat fejlődéséről és teljesítményéről szóló éves jelentésére (SEC(2009)0142), az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtott, az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatások integrált megközelítésére irányuló cselekvési tervről szóló, 2008. május 8-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)1882) és a SOLVIT-ról szóló, 2010. március 9-i parlamenti állásfoglalásra (13),

—

tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (14), amelynek célja az akkreditáció és a piacfelügyelet szabályai és elvei általános keretének megállapítása,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság véleményére (A7–0072/2011),

A.

mivel a működőképes egységes piac a legfőbb motor, amely lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy versenyképesség, intelligens, befogadó és fenntartható növekedés, több és jobb munkahelyek teremtése, továbbá a mindenféle vállalkozás számára egyenlő versenyfeltételek megteremtésére irányuló erőfeszítések, valamennyi európai polgár egyenlő jogainak megteremtése és az erősen versenyképes szociális piacgazdaság megerősítése tekintetében kiteljesítse potenciálját,

B.

mivel az egységes piaci intézkedéscsomag az európaiakkal mint az európai gazdaság aktív résztvevőivel foglalkozik,

C.

mivel az egységes piac nem szemlélhető pusztán gazdasági szempontból, hanem egy tágabb jogi keretrendszerbe beágyazottként kell rá tekinteni, amely meghatározott alapvető jogokat biztosít a polgárok, fogyasztók, munkavállalók, vállalkozók és vállalkozások, különösen a különböző típusú kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára,

D.

mivel túl sok akadály áll azon polgárok útjában, akik egy másik tagállamban kívánnak tanulni, dolgozni vagy költözni, vagy határokon átnyúlóan kívánnak vásárolni, és azon kkv-k előtt, amelyek másik tagállamban kívánnak letelepedni vagy határokon átnyúlóan kereskedni; mivel az akadályok többek között a nem megfelelően harmonizált nemzeti jogszabályokban, a társadalombiztosítási jogok alacsony szintű hordozhatóságában és a túlzott bürokráciában gyökereznek, ami akadályozza a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad mozgását az Unióban,

E.

mivel az egységes piac kiteljesítése átfogó megközelítést tesz szükségessé, hogy még inkább megerősítse annak fejlődését, amint azt a Monti-jelentés, valamint a fogyasztók és az állampolgárok számára egységes piac létrehozásáról szóló állásfoglalás is kiemelte, amely az integráció magas szintjének megvalósítása érdekében minden érintett szakpolitikát egységes piaci stratégiai célkitűzésben integrál, amely nemcsak a versenypolitikákat öleli fel, hanem többek között az ipari, fogyasztóvédelmi, energetikai, közlekedési, digitális, környezetvédelmi, éghajlat-változási, kereskedelmi, regionális, igazságügyi és állampolgári szerepvállalással kapcsolatos politikákat is,

F.

mivel az egységes piacelvileg több választási lehetőséget biztosít alacsonyabb áron az európai polgárok, különösen azok számára, akik nehezen megközelíthető helyen – például szigetjellegű, hegyvidéki és ritkán lakott területeken – élnek vagy mozgásukban korlátozottak,

G.

mivel a Bizottság által közzétett nyomtatott és internetes anyagok gyakran vagy túlságosan elvontak, vagy túlságosan összetettek ahhoz, hogy valóban felkeltsék a polgárok érdeklődését és széles közönséget érjenek el,

H.

mivel fontos, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag ne egy sor egymástól elszigetelt intézkedésből álljon, valamint hogy minden javaslat hozzájáruljon a koherens célkitűzések eléréséhez,

1.

örömmel veszi tudomásul „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményt, különösen annak „A bizalom helyreállítása érdekében az európaiakat kell az egységes piac középpontjába helyezni” című 2. fejezetét, amely 19, az európai polgárok szükségleteit célzó javaslatot tartalmaz;

2.

úgy véli, hogy a közlemény javaslatai általában összhangban vannak az Európai Parlament elvárásaival, de ezeket tovább kell erősíteni, hogy a polgárokat helyezzék az egységes piacot célzó projekt középpontjába;

3.

sajnálja, hogy a közleményt 3, az európaiakra, a vállalkozásokra és a kormányzásra összpontosító fejezetre választották szét a témakörök szerinti tagolás helyett; rámutat arra, hogy az egységes piac versenyképességét és polgárok általi elfogadottságát nem egymásnak ellentmondó, hanem egymást kölcsönösen erősítő célkitűzéseknek kell tekinteni; úgy véli azonban, hogy a közlemény három fejezete egyformán fontos és összefügg egymással, és ezekkel egységes megközelítés keretében kell foglalkozni, figyelembe véve az érdekelt felek által uniós és tagállami szinten tett javaslatokat és kifejtett aggodalmakat;

4.

határozottan úgy véli, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagnak egy olyan, következetes és kiegyensúlyozott intézkedésekből álló, és a Grech-jelentés (A7-0132/2010) és a Monti-jelentés szellemével összhangban álló csomagnak kell lennie, amely egy olyan Európa megteremtésének alapjait fekteti le, amely hozzáadott értéket biztosít a polgárok és a vállalkozások számára;

5.

úgy véli, hogy az egységes piac újraindítása és elmélyítése elengedhetetlen egyrészt a pénzügyi és gazdasági válság hatásainak leküzdésére irányuló uniós politikák szempontjából, másrészt az Európa 2020 stratégia részeként;

6.

véleménye szerint az európaiak még számos területen nem aknázták ki teljes mértékben az egységes piac nyújtotta lehetőségeket, ideértve a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és úgy véli, hogy új ösztönzőkre van szükség különösen a munkavállalók tényleges, egész Európára kiterjedő földrajzi mobilitásának biztosításához;

7.

úgy véli, hogy az egységes piaci stratégiának meg kell erősítenie a társadalmi jólétet és a munkavállalók jogait, valamint tisztességes munkakörülményeket kell biztosítania valamennyi európai számára;

8.

támogatja a Bizottságnak azt az elképzelését, hogy az egységes piaci intézkedéscsomaggal globális és pragmatikus vitát indít el a belső piac hasznairól és költségeiről egész Európában, és arra kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon a polgárokra nehezedő adminisztratív terheket csökkentő belső piaci szabályok tényleges alkalmazásáról;

9.

osztja azt a meggyőződést, hogy a politikai és gazdasági integráció kiteljesítésének alapjául az egységes európai piac tökéletes megvalósításának kell szolgálnia;

10.

hangsúlyozza különösen a Bizottságnak azt az e közleményben szereplő kötelezettségvállalását, miszerint előmozdítja a fenntartható fejlődés új megközelítéseit;

11.

hangsúlyozza, hogy nem csupán az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtása és alkalmazása elégtelen a tagállamokban, de egyéb, az európai polgárokat és más, az Unió területén törvényesen tartózkodó személyeket érintő jogszabályoké is; felszólítja a tagállamokat, hogy különösen a szabad mozgásról szóló irányelv (2004/38/EK) jobb alkalmazását biztosítsák;

12.

úgy véli, hogy az egységes piac kiteljesítésére irányuló erőfeszítéseknek a polgárok, a fogyasztók, a közszolgáltatások igénybe vevői és a vállalkozások problémáira és jogaira kell összpontosítaniuk és kézzelfogható előnyökkel kell járniuk annak érdekében, hogy helyreálljon az egységes piac iránti teljes bizalom és az emberek még inkább tudatában legyenek az általa kínált lehetőségeknek;

13.

sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erőiket egyesítve tájékoztassák az egységes piacról a polgárokat annak biztosítása érdekében, hogy felismerjék annak előnyeit, és hogy az őket fogyasztóként megillető jogaikat széles körben megfelelően megismerjék és érvényesítsék; e tekintetben elismeri a jobb kommunikációs stratégiák szükségességét, amelyek valóban felkeltik a polgárok többségének érdeklődését, és elérik a modern technológiák kiterjedt és kreatív felhasználását;

14.

hangsúlyozza, hogy az európaiakat szolgáló egységes piac elsősorban a munkahelyekről és új munkahelyek teremtéséről szól és alapvető fontosságú olyan környezet létrehozása, ahol a vállalkozások és a polgárok teljes mértékben gyakorolhatják jogaikat;

15.

hangsúlyozza, hogy az egységes piac jelentős potenciált kínál a foglalkoztatás, a növekedés és a versenyképesség szempontjából, és hogy e potenciál teljes mértékű kiaknázásához erős strukturális politikákra van szükség;

16.

hangsúlyozza, hogy a demográfiai kihívások szükségessé teszik egy olyan, állásteremtést segítő stratégia létrehozását, amelynek segítségével az EU munkaerőpiacán jelentkező szakemberhiány megszűnne;

17.

megismétli a fogyasztók és az állampolgárok számára az egységes piac létrehozásáról szóló, 2010. május 20-i állásfoglalásban megfogalmazott nézetet, miszerint a Bizottságnak „fogyasztóbarát” egységes piaci jogszabályokat kellene előmozdítania, így biztosítva, hogy az egységes piac működésében teljes mértékben figyelembe veszik a fogyasztói érdekek;

18.

rámutat arra, hogy a polgárok és a fogyasztók bizalma létfontosságú az egységes piac működéséhez, és azt nem szabad magától értetődőnek venni, hanem folyamatosan ki kell érdemelni; határozottan úgy véli, hogy a tagállamoknak és az uniós intézményeknek ígéreteik beváltásához biztosítaniuk kell, hogy a jelenlegi egységes piaci keretrendszer teljes kapacitással működjön; hangsúlyozza, hogy a polgárok bizalma éppúgy nélkülözhetetlen az egységes piac sikeres kiteljesítéséhez, mint a kedvező vállalkozási környezet; meggyőződése, hogy a gazdasági integrációt mindkét célkitűzés elérése érdekében megfelelő szociális, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi intézkedésekkel kell kísérni;

19.

úgy véli továbbá, hogy a hozzáadott érték európai polgárok számára történő biztosításának kérdését illetően az egységes piaci javaslatoknak tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét, a tagállamok szuverenitásának elvét, és elő kell mozdítaniuk a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

20.

kiemeli a polgárokkal való közvetlen kommunikáció hiányát, és úgy véli, hogy az EU tagállamokbeli képviseleteit azzal is meg kell bízni, hogy azonnal, a tényeket bemutatva azonnal válaszoljanak a médiában megjelenő negatív és félrevezető hírekre, illetve hogy tegyenek további erőfeszítéseket az európai jogalkotásról, projektekről és programokról való tájékoztatás terén, ezáltal egyszersmind elősegítve az európai kérdésekről folytatott tájékozott vitát; továbbá érvel a modern technológia használata mellett a legszélesebb körű és legfantáziadúsabb formákban, ideértve a szerepjátékon alapuló videojátékokat, amelyeket a fiatalok európai szinten versenyszerűen játszhatnak (pl. egy iskoláknak kiírt uniós verseny részeként), miközben egyidejűleg ismereteket szereznek és tájékozódnak a gazdaság és az EU működéséről;

21.

rámutat arra, hogy a kibővített Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását lehet és kell is javítani, hiszen az uniós állampolgárok láthatóan egyre kevésbé támogatják az Uniót; véleménye szerint túl kevés időt és erőfeszítést fordítanak, vagy nem megfelelő módszert alkalmaznak Európa népeinek összekovácsolásához, jóllehet az Uniónak ez kellene hogy legyen az alapvető feladata; ezért arra kéri a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy még többet tegyenek az Unió támogatásának megteremtéséért, továbbá győzzék meg az európai lakosságot az Unió értékeiről, hasznosságáról és előnyeiről;

22.

alapvető fontosságúnak tartja a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet a belső piac megfelelő működése szempontjából, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák munkájukat ezen a területen, felhasználva minden eszközt, ideértve az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust is;

23.

hangsúlyozza a Stockholmi Program céljainak az egységes piacról szóló jogszabályban való figyelembe vételének szükségességét, különös tekintettel a nyitott határokra és az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgására;

24.

megerősíti, hogy a tagállamoknak kötelességük elfogadni és végrehajtani a belső piacra és az európai polgárok azzal összefüggő jogaira vonatkozó európai jogszabályokat;

25.

hangsúlyozza, hogy az egységes piac végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Unió polgárainak és lakosainak az Alapjogi Chartában foglalt jogait;

26.

meggyőződése, hogy a petíciós eljárás kedvezően járulhat hozzá a polgárok belső piachoz való hozzáállásának javításához;

27.

felkéri a Bizottságot, hogy fogadjon el egy világos és könnyen hozzáférhető „polgári chartát” arról a jogosultságról, hogy az EU-n belül bárhol lehet élni és dolgozni, és állítson össze több nyelven elérhető, célzott információt azokról a mindennapi problémákról, amelyekkel a polgárok az Európán belül történő költözés, vásárlás és eladás során szembesülnek, valamint azokról a szociális, egészségügyi, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szabványokról, amelyekre támaszkodhatnak;

28.

úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt 19 intézkedést fontossági sorrendbe kell állítani a munkahelyteremtésre gyakorolt hatásuk és aszerint, hogy mennyire biztosítanak kézzelfogható előnyöket és mennyire kivitelezhetőek reális időkereten belül az európai polgárok számára;

29.

emlékeztet, hogy a szociális gazdaságról szóló állásfoglalásában a szociális gazdaság vállalkozásainak nagyobb elismerését kérte, ideértve a koncepció általános beillesztését az uniós politikákba, a fokozott párbeszédet a szociális gazdaság képviselőivel, a vállalkozásokat támogató intézkedések javítását és a szociális gazdaság vállalkozásainak elismerését a szociális párbeszéd során; emlékeztet rá, hogy ugyanebben az állásfoglalásban kérte, hogy a nemzeti nyilvántartások vegyék figyelembe a szociális gazdaság vállalkozásait, és kérte, hogy külön statisztikák készüljenek a szociális gazdaság vállalkozásainak tevékenységéről;

30.

szorgalmazza „Az év határokon átnyúló európai vállalkozása” című európai televíziós verseny indítását, hogy rányissa az emberek szemét az egységes piac lehetőségeire és előnyeire, valamint az elképzelésekkel rendelkező fiatalok lehetőségeire; úgy véli, hogy annak a látványnak a vonzereje, hogy Európa különböző részeiből származó emberek közösen készítenek üzleti tervet, szereznek forrást, és együtt kezdenek valamilyen pozitív tevékenységbe, segítene az Európára és az egységes piacra vonatkozó elképzelés és a vállalkozói szellem népszerűsítésében; meggyőződése továbbá, hogy a nyertes vállalkozás egy éven át tartó, a munkavállalókat, barátokat és családtagokat is központba állító nyomon követése rávilágíthatna az egységes piac előnyeire, hiányosságaira és ezek orvoslási lehetőségére, hogy tudatosítsa az emberekben, hogy valójában miről is szól Európa, emberi szempontból is;

31.

emlékeztet annak szükségességére, hogy az EU integrált politikáinak keretében figyelembe vegyék a sajátos területi jellemzőkkel rendelkező – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső – régiók helyzetét, hogy e régiók és vállalkozásaik, munkavállalóik és polgáraik teljes mértékben integrálódhassanak az Unió belső piacába, és így maradéktalanul kihasználhassák azt; arra biztatja a Bizottságot, hogy tartsa meg és fejlessze tovább az e régiókra vonatkozó egyedi rendelkezéseket; emlékeztet a COM(2004)0343 bizottsági közleményben az egységes piacba való integrálódás kiegészítéseképpen említett szélesebb körű európai szomszédsági cselekvési terv létrehozásának szükségességére; végezetül kéri „A szolidaritás megerősítése az egységes piacon” című fejezetben foglalt javaslatok bővítését és gazdagítását, és különösen az egységes piac leghátrányosabb helyzetű régiókban kifejtett hatásának kielégítő figyelembevételét e régiók kiigazító erőfeszítéseinek megtervezése és támogatása érdekében;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket a polgárok mobilitásának javítására a fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítése céljából, és hozzon létre egy mobilitási eredménytáblát az uniós mobilitás mérésére; ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság szakmai képesítések elismerésére vonatkozó kezdeményezését, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést, az európai készségútlevelet, a légi utasok jogaira vonatkozó javaslatot, a bizonyos alapvető banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kezdeményezést és a banki díjak áttekinthetőségének és összehasonlíthatóságának javítására irányuló javasolt kezdeményezést; javasolja, hogy a Bizottság végezzen költség-haszon elemzést és keressen együttműködési lehetőségeket a fent említett kezdeményezések között a hatásvizsgálatának részeként; felszólítja a Bizottságot, hogy növelje és tegye szélesebb körűvé a mobilitási programokban való részvételt, különösen a fiatalok körében, és hogy alakítson ki jobb képet ezekről a programokról;

33.

megállapítja, hogy a termékbiztonsággal és a piacfelügyelettel kapcsolatos kérdések rendkívül fontosak az európai polgárok számára; üdvözli ezért a Bizottság többéves cselekvési tervét a vámellenőrzésre és termékbiztonságra vonatkozó iránymutatásokon alapuló európai piacfelügyelet kialakításáról, és sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egységes piacfelügyeleti rendszert valamennyi termék számára, egy olyan jogalkotási aktus alapján, amely mind az általános termékbiztonsági irányelvet, mind a piacfelügyeleti rendeletet felöleli; felszólítja a Bizottságot, hogy játsszon aktívabb szerepet a nemzeti piacfelügyeleti és vámhatóságok összehangolásában és a legjobb gyakorlat megosztásában annak érdekében, hogy fokozzák a harmadik országokból behozott áruk határokon történő ellenőrzését; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vessék be a piacfelügyeleti tevékenységek eredményessé tételéhez szükséges erőforrásokat;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy kérje fel a munkaerőpiacukon továbbra is megszorításokat alkalmazó tagállamokat átmeneti rendelkezéseik felülvizsgálatára annak érdekében, hogy minden európai munkavállaló előtt megnyíljanak a munkaerőpiacok;

35.

úgy véli, hogy a magasan képzett migránsok és idénymunkások beáramlása hasznára válna az európai gazdaságnak; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a munkaerőpiacaikon hatályban lévő megszorítások felszámolását minden uniós polgár számára; továbbá felhívja a Bizottságot, hogy a bevándorlási politikát e csoportokra való tekintettel fejlessze tovább, figyelve arra, hogy a származási országokat ne fossza meg létfontosságú emberi erőforrásuktól, és ezzel párhuzamosan javítsa a külső határok ellenőrzésére és az illegális bevándorlás megelőzésére vonatkozó intézkedéseket;

36.

újra hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetés tilalma a belső piacon felülírja a más tagállamok állampolgáraira vonatkozó azon követelményt, amely szerint bizonyos szolgáltatások igénybevételéhez, illetve kedvezőbb feltételek vagy árak eléréséhez eredeti dokumentumokat, hiteles másolatokat, állampolgársági igazolást vagy hivatalos fordításokat kell benyújtaniuk;

37.

azon az állásponton van, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv megteremti a szolgáltatók nagyobb fokú szabad mozgásának alapvető keretrendszerét, és a fogyasztók mint a szolgáltatások igénybe vevői jogainak megerősítésére, valamint a szolgáltatókkal és szolgáltatásaikkal kapcsolatban az információk és segítségnyújtás jobb hozzáférhetőségére és nagyobb átláthatóságra törekszik;

38.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő gyakorlati szellemű javaslatokat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fogyasztóvédelem kisvállalkozásokra való kiterjesztésére;

39.

üdvözli, hogy a Bizottság jogalkotási kezdeményezést kíván javasolni a szakmai képesítések elismerési rendszerének megreformálására; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a joganyagot, és 2011 szeptemberéig tegyen közzé zöld könyvet; felhívja a figyelmet, hogy biztosítani kell a nyugdíjjogosultságok hordozhatóságát; felszólítja a tagállamokat, hogy hangolják hatékonyabban össze nyugdíjpolitikáikat, és éljenek a legjobb gyakorlatok európai szintű cseréjének lehetőségével;

40.

felszólít, hogy világosabb kapcsolatot hozzanak létre a középfokú és a felsőoktatási programok, illetve a munkaerő-piaci igények között, és hangsúlyozza a szakmai képzés fontos szerepét; felszólítja a Bizottságot az iskolai kereteken belüli és kívüli képzés előmozdítására; meggyőződése, hogy a szakmai kártyák a szakemberek egységes piacon belüli mobilitását megkönnyítő konkrét intézkedést jelenthetnek, legalábbis bizonyos ágazatokban; sürgeti a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat előtt vizsgálja meg az európai szakmai kártyák bevezetésének lehetséges hatását, figyelembe véve előnyeiket, hozzáadott értéküket, a rájuk vonatkozó adatvédelmi követelményeket és a költségeket;

41.

úgy véli, hogy a Bizottságnak támogatnia kellene az európai készségek cseréjét, amelynek keretében a kis- és középvállalkozások kihasználhatják a nagyobb vállalatoknál rendelkezésre álló készségeket, ekként mozdítva elő a szinergiákat és a mentorálást;

42.

üdvözli, hogy a Bizottság az energetika által a 2020–2030 közötti időszakban szem előtt tartandó prioritásokról közleményt szándékozik elfogadni; felszólítja a Bizottságot, hogy a hiányzó láncszemek problémájának megoldása és a megújuló energiaforrások integrálásának megkönnyítése révén mozdítsa elő a teljes mértékben működő belső energiapiac kialakulását;

43.

üdvözli a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv végrehajtására vonatkozó jogalkotási kezdeményezés bejelentését, amelynek célja a kiküldött munkavállalókat megillető jogok tiszteletben tartásának biztosítása és a nemzeti hatóságok és vállalkozások kötelezettségeinek pontosítása; felkéri a tagállamokat, hogy orvosolják az irányelv végrehajtása és betartatása tekintetében tapasztalható hiányosságokat;

44.

üdvözli a Bizottság bizonyos alapvető banki szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítására irányuló intézkedésének bejelentését; megállapítja, hogy a bankok szempontjából nagyobb kockázatúnak tekintett ügyfelek esetében alkalmazott ellenőrző intézkedéseknek objektíven indokoltnak és arányosnak kell lenniük; üdvözli a banki díjak átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javítására irányulóan javasolt kezdeményezést;

45.

felszólítja a Bizottságot, hogy programjába illesszen bele olyan kulcsfontosságú pénzügyi szolgáltatási kezdeményezéseket (mint pl. az egységes eurófizetési térség [SEPA] és a jogbiztonság fokozása az értékpapír-állományok tekintetében), amelyek kiemelt fontosságúak az egységes piac szempontjából; hangsúlyozza, hogy a széttöredezett fizetési rendszer a határokon átnyúló kereskedelem akadályát képezni; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa az egységes eurófizetési térség rendszerének javítását a minden hitelkártya tekintetében rendelkezésre álló alapvető fizetési szolgáltatások meghatározása érdekében, fokozva a tranzakciós költségek átláthatóságát és csökkentve az unión belüli bankközi díjakat;

46.

intézkedésre szólít fel az alapítványok, kölcsönös önsegélyező társaságok és szövetségek működését szabályozó megfelelő jogi keret megteremtése céljából, hogy ezek európai jogállást kapjanak, továbbá a jogbizonytalanság megelőzése, valamint a szociális gazdaság egyéb vállalkozásainak és szociális projektjeinek előmozdítása érdekében; üdvözli a Bizottságnak az európai szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendelet felülvizsgálatára irányuló szándékát, és kéri, hogy a felülvizsgálat részeként egy valóban autonóm statútumot hozzanak létre; hangsúlyozza, hogy javítani kell a szociális gazdaság vállalkozásainak határokon átnyúló hozzáférhetőségét és maximalizálni a vállalkozási, szociális, kulturális és innovatív potenciáljukat az egységes piacon;

47.

üdvözli a Bizottság szándékát, hogy szükség szerint figyelembe veszi az egységes piaccal kapcsolatban javasolt jogszabályok szociális hatását a tájékozottabb és tényközelibb politikai döntések meghozatala érdekében; biztatja a Bizottságot, hogy javasoljon a jogszabályok szociális hatásának értékelésére használható mutatókat; úgy véli, hogy ezt a hatásvizsgálatot egy integrált értékelés részeként kell elvégezni, amely a javaslat valamennyi lényeges hatását mérlegeli (vagyis a pénzügyi, a környezetvédelmi, valamint a versenyképességre, munkahely-teremtésre és növekedésre gyakorolt hatásokat);

48.

a fenntartható növekedést és a több és jobb munkahely előmozdítását célzó versenyképesebb egységes piac fellendítésével összefüggésben felhívja a Bizottságot valamennyi szociális jog tiszteletben tartásának biztosítására; úgy véli, hogy ennek céljából a Bizottságnak az egységes piaccal kapcsolatos jogszabályokba be kell illesztenie egy hivatkozást a szociális politikákra és jogokra, amennyiben az a javasolt jogszabályok szociális hatásának értékelése alapján indokolt; továbbá hangsúlyozza, hogy adott esetben kellően figyelembe kell venni az Európai Unió működéséről szóló szerződés új 8. és 9. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatálybalépését, amely számos állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogot garantál az európaiak számára, illetve az uniós jogot kellően tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot;

49.

üdvözli a Bizottság jelzáloghitelekről szóló jogalkotási javaslat benyújtására irányuló szándékát, melynek célja a fogyasztóvédelem jelenlegi hiánya, a jelzáloghitelekre jellemző jogbiztonytalanság, a jelzálog-hitelezők által kiszabott feltételek és opciók elégtelen összehasonlíthatósága elleni fellépés a gazdasági és pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, valamint a jelzálog-hitelezők és a polgárok egy más tagállamban való vállalkozását, illetve jelzálogfelvételt érintő akadályok csökkentése érdekében;

50.

kifogásolja, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló bizottsági közleményben nem irányoztak elő semmilyen intézkedést a roamingdíjakkal kapcsolatban, az ilyen intézkedések kézzelfoghatósága és a polgárok e területen fennálló nagy elvárásai ellenére; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a mobiltelefonos barangolásról szóló meglévő rendelet idő – 2015 júniusáig – és hatály szempontjából történő kiterjesztése érdekében a kiskereskedelmi adatátviteli díjakat érintő korlátozások bevezetése révén; azt a nézetet vallja, hogy a digitális menetrend céljainak eléréséhez ezt a kezdeményezést fel kell venni az egységes piaci intézkedéscsomag hatókörébe; felszólítja a távközlési ágazatot egy olyan üzleti modell szorgalmazására, amelyet adatátvitel, hangüzenet, valamint szöveges üzenet szempontjából Unió-szerte átalánydíj jellemez;

51.

felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon intézkedéseket a pénzügyi piacok stabilizálása érdekében, biztosítsa, hogy azok a reálgazdaság javára működjenek, és hozzon létre egy megfelelően szabályozott és felügyelt egységes kiskereskedelmi piacot azzal a kettős céllal, hogy szavatolja a fogyasztók magas szintű védelmét, és biztosítsa a pénzügyi stabilitást a buborékok kialakulásának elkerülésével, különös tekintettel az ingatlanpiacra;

52.

felszólítja a Bizottságot, hogy azonosítsa és szüntesse meg azokat az adózási akadályokat, amelyekkel az európai polgárok még mindig szembesülnek; határozottabb fellépésre szólít fel az európai állampolgárok kettős megadóztatásának elkerülése érdekében;

53.

üdvözli a Bizottság kezdeményezését a vállalatirányításról, a vállalatok által a szociális és környezetvédelmi kérdésekben adott tájékoztatás átláthatóságának fokozásáról, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló nyilvános konzultáció indításáról, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy további konkrét lépések szükségesek a helytálló és felelősségteljes politikák előmozdítása, a nőknek az irányításban és döntéshozó testületekben való megfelelő arányú részvétele, a részvénytulajdonosok hosszú távú elkötelezettségének felértékelése, valamint a munkavállalók bevonása és a velük folytatott konzultációk, illetve a részvényprogramok hatékonyabbá tétele érdekében; különösen kéri a munkavállalók részvénytulajdonosi rendszereinek előmozdítását, a részvénytulajdonosok hosszú távú elkötelezettségének megerősítését és a munkavállalók és képviselőik tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának, valamint a döntésekben való részvételi jogának előmozdítását; hangsúlyozza, hogy a fokozott átláthatóság, a személyzettel való jó kapcsolat és a fenntartható fejlődésnek megfelelő termelési eljárások a vállalkozások, tulajdonosaik és befektetőik érdekeit egyaránt szolgálják;

54.

tudomásul veszi a Bizottság szociális vállalkozásokra irányuló kezdeményezésre vonatkozó javaslatát, és konzultációs folyamat indítását ajánlja e projektről a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából ezen intézkedésben rejlő lehetőségek értékelése érdekében;

55.

úgy ítéli meg, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagnak megoldásokat kellene javasolnia arra nézve, hogy az állami szektor hogyan tehetné elkötelezettebbé a vállalkozásokat az innovatív megoldások előmozdítása iránt a közszolgáltatások nyújtása terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat hatásköreik alapján annak biztosítására, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat, köztük az általános érdekű szociális szolgáltatásokat az általános hozzáférhetőség, a magas színvonal és a megfizethetőség által jellemzett keretek között, egyértelmű finanszírozási szabályok mellett nyújtsák, és ennek érdekében lássák el a hatóságokat az e szolgáltatások minőségének értékelésére szolgáló eszköztárral; úgy véli, hogy a Bizottságnak – élve minden rendelkezésre álló lehetőséggel, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikke és 26. jegyzőkönyve alapján és azoknak megfelelően – ágazatspecifikus kezdeményezéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat és az általános érdekű szociális szolgáltatásokat megfelelő szinten nyújthassák, a szubszidiaritás elvével összhangban;

56.

felszólítja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az uniós szabályok alkalmazását azáltal, hogy tisztázza az általános érdekű szociális szolgáltatásokhoz nyújtott állami támogatás és az ezekre vonatkozó közbeszerzés belső piaccal való összeegyeztethetőségének feltételeit;

57.

felszólít az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapja forrásainak stratégiai és megfelelő felhasználására, valamint a transzeurópai hálózatoknak az egységes piac fejlesztése érdekében történő kiterjesztésére;

58.

külön felhívja a figyelmet a TEN-T hálózat, főleg a transznacionális jellegű, a szűk keresztmetszeteket enyhítő projektek hozzáadott értékére: rámutat arra, hogy a TEN-T hatékony keretet biztosít az emberek és az áruk EU-n belüli szabad mozgásának, és megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégia felismeri a határokon átívelő, szűk keresztmetszeteket enyhítő és a közlekedési csomópontokat (városok, kikötők, repülőterek, logisztikai platformok) támogató stratégiai projektek felgyorsításának európai szempontból vett hozzáadott értékét;

59.

támogatja egy olyan alapvető hálózatnak a koncepcióját, amely az ezeknek az elveknek megfelelő, elsőbbséget élvező projektekből tevődik össze, és amelyek majd az uniós finanszírozás fő kedvezményezettjei lesznek, továbbá sürgeti az EU által támogatott közlekedési beruházások egyéb, más jellegű uniós forrásból finanszírozott közlekedési infrastrukturális projektekkel való összekapcsolását;

60.

üdvözli az utasok tényleges jogainak bevezetését az EU-n belüli utazás tekintetében a légiközlekedési, a vasúti, a tengeri, valamint a helyi és távolsági autóbuszok ágazatában, és elismeri, hogy ezek a jogok alapvetőek a személyek egységes piacon belüli szabad mozgásának megkönnyítéséhez;

61.

felszólít a légiközlekedési ágazatbeli jogok érvényesítésének felülvizsgálatára, amelyet szükség esetén jogalkotási javaslatnak kell követnie az említett jogoknak a tisztázása és megszilárdítása érdekében azzal a céllal, hogy biztosítsák azok egységes alkalmazását az egész Európai Unió szintjén, illetve hogy kiküszöböljék az egységes piacon belüli verseny torzulásának veszélyét a közlekedési módokon belül és között egyaránt; kéri, hogy ezek a javaslatok foglalják magukba a fogyasztók megfelelő védelmét az olyan területeken, mint a szervezett utazási formák, csődök és a szolgáltatások túlzott díjai;

62.

rámutat arra, hogy a légi utasok jogait szabályozó meglévő jogi keret hatékonyabb végrehajtási intézkedéseket igényel, hogy a polgárok, különösen a mozgáskorlátozott személyek maradéktalanul élni tudjanak jogaikkal; felszólítja a Bizottságot, hogy fogadjon el egy javaslatot a légi utasok jogairól szóló rendelet módosításáról a fogyasztóvédelmi intézkedések fokozása érdekében, valamint a minden közlekedési módot igénybe vevő utasok jogairól szóló közleményt, amelyet jogalkotási javaslatoknak kell követniük;

63.

felszólítja a Bizottságot, hogy összegezze az utasok jogai terén szerzett eddigi tapasztalatokat, azonosítsa a közlekedési módokra jellemző közös mintákat, és állapítsa meg az elkövetkező évekre vonatkozó általános politikai iránymutatásokat, különös figyelmet szentelve arra a szempontra, hogy miképpen érhető el, hogy az utasok jobban tudatában legyenek jogaiknak, és éljenek is velük;

64.

felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze az új technológiák használatát egy olyan hatékony, intelligens és fenntartható közlekedési rendszerben, amely integrált jegyfoglalási rendszer támogatásával szolgálja az utasok kényelmét;

65.

hangsúlyozza az egységes digitális piac kiteljesítésének szükségességét, és hozzáteszi, hogy előnyei közvetlen hatást fognak majd gyakorolni az európaiak mindennapjaira; felszólít az e-egészségügyet és a széles sávú szolgáltatások megfizethető árak melletti egyetemes hozzáférhetőségét előmozdító intézkedések meghozatalára; üdvözli az európai rádióspektrumra vonatkozó cselekvési terv létrehozására irányuló határozati javaslatot, különösen a digitális hozadék 800 MHz-es sávjának 2013-ig, a vezeték nélküli széles sávú piac növekedése érdekében történő felszabadítását illetően, valamint hogy minden polgár számára biztosítsa a gyors internethez való hozzáférést, különösen Európa nehezebben megközelíthető részein – szigeteken, hegyvidéken, vidéki és ritkán lakott területeken – élők számára;

66.

sürgeti a tagállamokat, hogy a horizontális, megkülönböztetés elleni irányelvre vonatkozó bizottsági javaslatot (COM(2008)0426) ne csak a költségek szemszögéből vizsgálják, hanem vegyék figyelembe például annak a lehetséges előnyeit is, ha olyan emberek, akik korábban bizonyos területeket nem éreztek biztonságosnak és megbízhatónak, most ezeken a területeken is elkezdenek igénybe venni egyes szolgáltatásokat;

67.

határozottan támogatja az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben (COM(2010)0603) szereplő, „az uniós polgárok mindennapi életének javítását célzó 25 cselekvést”, különösen az áldozatok, a gyanúsítottak és a vádlottak védelmének növelésével kapcsolatos pontjait;

68.

üdvözli a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogokról szóló irányelvet, és felhívja a tagállamokat, hogy azt maradéktalanul hajtsák végre;

69.

felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg az alábbiakban felsorolt javaslatokat mint a Parlament legfontosabb prioritásait:

70.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.