2.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 296/51

—

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé. A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért. 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

—

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

—

tekintettel az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közleményre (COM(2007)0724) és a közleményt kísérő, „Az egységes piac: az elért eredmények áttekintése” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2007)1521),

—

tekintettel az egységes piac felülvizsgálatáról szóló, 2007. szeptember 4-i állásfoglalására (1) és „Az egységes piac felülvizsgálata egy év elteltével” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3064),

—

tekintettel a Bizottság „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” című közleményére (COM(2010)0543),

—

tekintettel a Bizottság 27. éves jelentésére az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről és az ezt kísérő, „Az egyes ágazatok helyzete” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2010)1143),

—

tekintettel a Bizottság 2009. június 29-i ajánlására az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről (2),

—

tekintettel az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó, 2010. december 10-i tanácsi következtetésekre,

—

tekintettel Mario Monti Bizottsághoz benyújtott, az egységes piac újjáélesztéséről szóló jelentésére,

—

tekintettel „Az egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” című, 2010. május 20-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a 21. belső piaci eredménytáblára (2010) és a belső piaci eredménytábláról szóló, 2010. március 9-i (4) és 2008. szeptember 23-i (5) állásfoglalására,

—

tekintettel a „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258–260. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7., 10. és 15. cikkére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7-0083/2011),

A.

mivel az egységes piac újraindításához az összes polgár, európai intézmény, tagállam és érintett fél tevékeny támogatása szükséges,

B.

mivel az összes érintett fél aktív támogatásának megszerzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a Bizottsággal, illetve a szakértői csoportokban folytatott konzultációk és párbeszéd során biztosítsák a civil társadalom és a kkv-k hathatós képviseletét,

C.

mivel az egységes piac sikeres újraindításához különösen fontos a különböző uniós intézmények által folytatott konzultációk és az általuk kidolgozott jelentések (EU 2010, az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés, az integrált iparpolitika, az európai digitális menetrend, a Monti-jelentés, az „egységes piac létrehozásáról a fogyasztók és az állampolgárok számára” c. európai parlamenti állásfoglalás, a Gonzales és az IMCO-jelentés stb.) megfelelő terjesztése, megismertetése és kezelése,

D.

mivel még mindig jelentős szakadék tátong az egységes piaci szabályok és e szabályoknak a polgárok és a vállalkozások számára kínált gyakorlati haszna között,

E.

mivel az EU-ban a jogszabályok átültetésében mutatkozó elmaradás átlagosan 1,7 %, figyelembe véve azokat az eseteket, amelyekben egy adott irányelv átültetéséhez szükséges idő meghaladta a határidőt, és amelyekben a Bizottság nem megfelelőség miatt jogsértési eljárást kezdeményezett,

1.

érdeklődéssel üdvözli „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményt, és különösen annak harmadik fejezetét, valamint az abban javasolt globális megközelítést, amelynek célja az egységes piac vállalkozások és polgárok közötti egyensúlyának visszaállítása és a döntéshozatali folyamat demokratikus voltának és átláthatóságának javítása; hangsúlyozza, hogy a megközelítés igyekszik garantálni a közlemény három részében említett javaslatok közti megfelelő egyensúlyt;

2.

úgy véli, hogy a közlemény három fejezete egyformán fontos és kölcsönösen kapcsolódnak egymáshoz, ezért ezeket egységes felfogással, a különböző tárgyalt kérdések egymástól való elkülönítése nélkül kell kezelni;

3.

sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy erősítsék meg az egységes piac újraindítását célzó holisztikus megközelítésüket, az összes olyan szakpolitikai területen érvényesítsék az egységes piac prioritásait, amelyek az európai polgárok, fogyasztók és vállalkozások javát szolgáló egységes piac megvalósítása érdekében fontosak;

4.

úgy véli, hogy az európai gazdaság fellendítése szempontjából az európai gazdasági irányítás javítása, az Európa 2020 stratégia végrehajtása és az egységes piac újraindítása egyformán fontos, és ezeket együttesen kell vizsgálni;

5.

úgy ítéli meg, hogy akadályok nélküli és versenyképes egységes piacot kell létrehozni annak érdekében, hogy az konkrét előnyökkel szolgáljon a munkavállalók, diákok, nyugdíjasok vagy általánosan az állampolgárok, valamint a vállalkozások, különösen a kkv-k mindennapjaira nézve;

6.

felkéri a Bizottságot, hogy ismertesse az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtásának ütemtervét, és rendszeresen hozza nyilvánosságra a konkrét előrelépéseket annak érdekében, hogy tudatosítsa a polgárokban az intézkedések megvalósítását és az ezekkel járó előnyöket;

7.

meggyőződése, hogy az egységes piac újraindításával kapcsolatos egyik legnagyobb kihívást a szakpolitikai irányítás, az elkötelezettség és a koordináció biztosítása jelenti; úgy véli, hogy a legmagasabb politikai szintről érkező, átfogó iránymutatás alapvető fontosságú az egységes piac újraindítása tekintetében;

8.

javasolja, hogy a Bizottság elnöke számára biztosítsanak hatáskört az egységes piac újraindításának összehangolására és felügyeletére, szoros együttműködésben az Európai Tanács elnökével és a tagállamok illetékes hatóságaival; sürgeti a Bizottság és az Európai Tanács elnökét, hogy szorosan koordinálják az Európai Unió gazdasági növekedésének, versenyképességének, szociális piacgazdaságának és fenntarthatóságának növelését célzó tevékenységeiket;

9.

kiemeli az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek a Lisszaboni Szerződés értelmében megerősített szerepét; felhív a Parlament egységes piaci jogalkotási folyamatban betöltött szerepének megerősítésére, és arra ösztönzi a nemzeti parlamenteket, hogy a teljes jogalkotási ciklusban foglalkozzanak az egységes piaci szabályokkal és vegyenek részt az Európai Parlamenttel közös, a két parlamenti szint között jobb szinergikus kapcsolatokat eredményező tevékenységekben;

10.

üdvözli a Bizottság megközelítését, amely a megújított egységes piac sarokkövének a párbeszédet és a partnerséget tekinti, és az érintettektől fokozottabb erőfeszítéseket követel annak érdekében, hogy ezt a szemléletmódot ültessék át a gyakorlatba, hogy az egységes piac teljes mértékben betölthesse szerepét a növekedés és a magas versenyképességű piacgazdaság előmozdításában;

11.

felszólítja a Bizottságot, hogy a soros elnökséggel együttműködve és az uniós intézményekből, a tagállamokból, a civil társadalomból és az üzleti szférából érkező érdekelt felek részvételével évente szervezzen fórumot az egységes piacról abból a célból, hogy az egységes piac újraindítására irányuló folyamatban elért előrehaladást értékelni lehessen, valamint hogy a bevált gyakorlatok cseréjét és az európai polgárok legfőbb problémáinak megoldását elő lehessen mozdítani; javasolja, hogy a Bizottság folytassa az annak megállapítására irányuló erőfeszítéseit, hogy mi a 20 legfőbb forrása a polgárok által a hétköznapi életben az egységes piaccal kapcsolatban tapasztalt elégedetlenségnek és frusztrációnak; javasolja, hogy ez az egységes piaci fórum legyen az a színhely, ahol a Bizottság beszámol ezekről a problémákról és a tervezett megoldásokról;

12.

sürgeti a tagállamok kormányait, hogy vállaljanak felelősséget az egységes piac újraindításáért; üdvözli a tagállamok kezdeményezését, hogy optimalizálják az egységes piac irányelveinek kezelésére vonatkozó, a koordináció, az ösztönző struktúrák és az átültetés politikai jelentőségének növelése tekintetében alkalmazott módszereiket; döntő fontosságúnak tartja, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek az egységes piaci jogszabályok időszerű és helyes átültetésére és hatékonyabb végrehajtására, és ezek érdekében több ösztönzőt alkalmazzanak;

13.

megjegyzi, hogy az egységes piaci szabályokat gyakran a helyi és regionális hatóságok hajtják végre; hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat a döntéshozatali folyamat valamennyi szakaszában –a szubszidiaritás és a partnerség elvével összhangban – nagyobb mértékben be kell vonni az egységes piac építésébe; e decentralizált megközelítés hangsúlyozása érdekében javasolja minden tagállamban a „helyi és regionális önkormányzatok Európa 2020 stratégiára vonatkozó területi paktumának” létrehozását, hogy határozottabb felelősségvállalást teremtsenek az Európa 2020 stratégia végrehajtása iránt;

14.

úgy véli, hogy az egységes piac hatékony irányításának tiszteletben kell tartania a két európai szintű tanácsadó intézmény – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága –, valamint a szociális partnerek szerepét;

15.

kiemeli, hogy a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való párbeszéd az egységes piacba vetett bizalom visszaállításának egyik alappillére; új és merész ötleteket vár a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne javítani e párbeszédet; elvárja a szociális partnerek bevonását és véleményük kikérését a munkaerőpiacot érintő, egységes piacról szóló valamennyi fontos jogszabállyal kapcsolatban;

16.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy fokozza a civil társadalommal folyatott nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet;

17.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé zöld könyvet az uniós intézmények érdekképviseleti szövetségekkel és a civil társadalommal folytatott konzultációira vonatkozó iránymutatásokról, biztosítva azt, hogy a konzultációk széles körűek és interaktívak legyenek, valamint hogy azok érdemben kiegészítsék a szakpolitikai javaslatokat;

18.

felhívja a Bizottságot, hogy a párbeszédet és kommunikációt a lehető legnagyobb mértékben igazítsa az átlagemberek igényeihez, például azáltal, hogy a Bizottság valamennyi nyilvános konzultációját az Unió összes hivatalos nyelvén elérhetővé teszi, valamint az átlagember számára is érthető nyelvezetet használ;

19.

sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes piac dinamizmusának biztosítása érdekében, illetve a társadalmi és a területi kohézió felvállalásával indítson tájékoztató és oktató kampányt az egységes piac lényegéről és a kitűzött célokról; hangsúlyozza, hogy ennek a kommunikációs kampánynak elő kell segítenie a polgárok, a munkavállalók és a fogyasztók versenytől áthatott, igazságos és kiegyensúlyozott piac megvalósításában való megfelelőbb részvételét és részvételi képességének javulását;

20.

úgy véli, hogy a Web 2.0 új, együttműködést lehetővé tévő eszközeinek és megközelítéseinek használata lehetőséget kínál az egységes piac nyitottabb, elszámoltathatóbb, reakcióképesebb és hatékonyabb irányításához;

21.

álláspontja szerint az egyes tagállamok által indított kezdeményezések nem lehetnek eredményesek az uniós szintű összehangolt fellépés nélkül, ami alapvető fontosságúvá teszi, hogy az Európai Unió erős és egységes hangon szólaljon fel és közös fellépéseket valósítson meg; úgy véli, hogy kulcsfontossággal bír az európai szociális gazdasági modell alapját képező szolidaritás, valamint a nemzeti válaszok összehangolása az egyes tagállamok által rövid távon tett protekcionista intézkedések elkerülése érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a gazdasági protekcionizmus nemzeti szinten történő újjáéledése nagy valószínűséggel az egységes piac szétszabdaltságát és a versenyképesség csökkenését eredményezné, ezért ezt el kell kerülni; aggodalommal állapítja meg, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságot több tagállamban ürügyként használhatják fel protekcionista intézkedések újbóli bevezetéséhez, miközben a visszaesés éppen közös védelmi mechanizmusokat tenne szükségessé;

22.

úgy gondolja, hogy a belső piac fejlődését nem a legkisebb közös nevezőre kellene alapozni; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy álljon az ügy élére, és terjesszen elő határozott javaslatokat; ösztönzi a tagállamokat, hogy használják a megerősített együttműködés módszerét az olyan területeken, ahol huszonhét tagállam között nem érhető el megállapodás; hangsúlyozza, hogy az országok bármilyen későbbi stádiumban is szabadon csatlakozhatnának ezekhez a kezdeményezésekhez;

23.

úgy véli, hogy az egységes piac általános hatékonysága és legitimitása csorbul az egységes piaci irányítás összetett volta miatt;

24.

hangsúlyozza, hogy több figyelmet kell fordítani az uniós jogszabályok minőségére és egyértelműségére annak érdekében, hogy a tagállamok könnyebben végrehajthassák az egységes piacra vonatkozó szabályokat;

25.

úgy véli, hogy világosabb szabályozási környezetet teremtene és csökkentené az átültetéshez kapcsolódó tranzakciós költségeket, ha adott esetben irányelvek helyett rendeleteket alkalmaznának; felszólítja a Bizottságot, hogy – a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartásával – dolgozza ki a jogi eszközök megválasztásának célzottabb megközelítését, amely figyelembe veszi a végrehajtandó rendelkezések jogi és tartalmi jellemzőit;

26.

ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szabályozás minőségének további javítása érdekében a szubszidiaritás és az arányosság elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett fokozzák az intelligens szabályozási stratégia végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket;

27.

sürgeti a Bizottságot, hogy a jogszabályok hatékonyságának növelése érdekében az érdekeltek bevonásával folytassa a jogszabályok hatékonyságának előzetes és utólagos, független értékelését;

28.

azt javasolja, hogy a jogalkotási javaslatok e vállalkozásokra gyakorolt hatásának felmérése érdekében a Bizottság tegye módszeresebbé a kkv-tesztet és finomítson rajta, figyelembe véve helyzetük sokféleségét;

29.

úgy véli, hogy a korrelációs táblázatok hozzájárulnak az egységes piaci szabályok megfelelőbb átültetéséhez, és végrehajtásuk is jelentősen könnyebb lesz; sürgeti a tagállamokat, hogy valamennyi egységes piaci jogszabály tekintetében dolgozzanak ki korrelációs táblázatokat, és azokat tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára; felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben előfordulhat, hogy a Parlament nem illeszti bele a Tanáccsal együtt elfogadott kompromisszumos szövegekről szóló jelentéseket a plenáris ülés napirendjébe, amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelési táblázatok;

30.

támogatja az egységes piacról szóló jogszabály javaslatait, amelyek célja a tagállamok közötti együttműködés elmélyítése, többek között a belső piaci információs rendszer más vonatkozó jogalkotási területekre történő kiterjesztése, figyelembe véve a rendszer biztonságát és használhatóságát; felszólítja a Bizottságot, hogy képzések és útmutatás nyújtásával támogassa a tagállamokat;

31.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be lehetne vonni a belső piaci információs rendszer fejlesztésébe és bővítésébe, annak alapos értékelését követően, hogy a rendszer ilyetén bővítése milyen előnyökkel és problémákkal járhat;

32.

hangsúlyozza a jobb kommunikáció és a belső piaci információs rendszer kibővítésének jelentőségét, hiszen ezek alapvető szerepet játszanak különösen a kkv-k belső piaccal kapcsolatos pontos információkkal való ellátásában;

33.

üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a tagállamokkal együttműködve megerősítse és megszilárdítsa az olyan problémamegoldó eszközöket, mint a SOLVIT, az EU kísérleti projekt és az Európai Fogyasztói Központok; felszólítja a Bizottságot, hogy a hatékonyság és a felhasználóbarát jelleg biztosítása, valamint a felesleges átfedések elkerülése érdekében dolgozzon ki menetrendet a különböző problémamegoldó eszközök fejlesztésére és összekapcsolására; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelő erőforrásokat ezen problémamegoldó eszközök számára;

34.

felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa „Az Ön Európája” (Your Europe) weboldal fejlesztését és támogatását, hogy olyan hellyé váljon, ahol minden információ elérhető, és amely minden segítséget megad azon polgárok és vállalkozások számára, akik az egységes piacon jogaikkal élni kívánnak;

35.

felszólítja a tagállamokat, hogy a szolgáltatási irányelv értelmében létrehozott egyablakos ügyintézési pontokat alakítsák át felhasználóbarát és könnyen elérhető e-kormányzati központokká, ahol a vállalkozások a megfelelő uniós nyelveken hozzájuthatnak az összes szükséges információhoz, intézhetik az összes hivatalos ügyet, és elektronikus eszközök segítségével tehetik meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az adott tagállamban szolgáltatást nyújthassanak;

36.

elismeri az EURES jelentős szerepét a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásának megkönnyítésében és a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok közötti szoros együttműködés biztosításában; felszólítja a tagállamokat, hogy hívják jobban fel a nyilvánosság figyelmét e hasznos szolgálatra annak érdekében, hogy több uniós állampolgár használhassa ki teljes körűen az Unió-szerte adódó munkavállalási lehetőségeket;

37.

felszólítja a nemzeti parlamenteket, a regionális és helyi hatóságokat, valamint a szociális partnereket, hogy aktívan vegyenek részt az egységes piac előnyeinek kommunikálásában;

38.

felszólítja a Bizottságot, hogy az európai polgárok, fogyasztók és vállalkozások érdekében a Szerződések által biztosított valamennyi hatáskörét latba vetve javítsa az egységes piacra vonatkozó szabályok átültetését, alkalmazását és végrehajtását; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az egységes piacra vonatkozó szabályok teljes körű és megfelelő végrehajtása érdekében;

39.

úgy véli, hogy a jogsértési eljárás továbbra is kiemelkedő szerepet játszik az egységes piac működésének biztosításában, de hangsúlyozza, hogy meg kell fontolni a jogsértési eljárás más, kevésbé időigényes és körülményes eszközökkel történő kiegészítését;

40.

felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben a pert megelőző problémamegoldó mechanizmusok nem járnak sikerrel, politikai beavatkozás helyett haladéktalanul indítsa el a jogsértési eljárást;

41.

megjegyzi, hogy a Bíróság közelmúltbeli joggyakorlata új lehetőségeket nyit a Bizottság előtt, hogy a tagállamok ellen az egységes piac szabályainak „általános és strukturális megsértése” miatt eljárást indítson;

42.

felszólítja a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki az EUMSZ 260. cikkében bevezetett módosítások kínálta lehetőségeket, amelyek célja a jogsértési eljárások keretében felmerülő pénzbírságok kiszabásának leegyszerűsítése és felgyorsítása;

43.

úgy véli, hogy a Bizottságnak – módszeresebb és független ellenőrzés révén – tevékenyebb részt kell vállalnia az egységes piacra vonatkozó szabályok végrehajtásában, a jogsértési eljárások felgyorsítása és előmozdítása érdekében;

44.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jogsértési eljárások közül túl sok esetében telik el nagyon hosszú idő, mielőtt lezárásra vagy a Bíróság elé kerülnének; felkéri a Bizottságot, hogy a jogsértési eljárások leghosszabb átlagos időtartamát az ügy kezdetétől a kereset Bírósághoz történő benyújtásáig 12 hónapban állapítsa meg; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen eljárásoknak nincsen közvetlen hatása azokra az uniós polgárokra vagy lakosokra, akik esetleg az uniós bűnüldözés hiánya miatt szenvedtek sérelmet;

45.

felkéri a Bizottságot, hogy a folyamatban lévő jogsértési eljárásokról jobb és átláthatóbb tájékoztatást nyújtson;

46.

felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon a Bíróság ítéleteinek tagállamok általi teljesítésére vonatkozó mutatókat;

47.

támogatja a Bizottság kezdeményezéseit az alternatív vitarendezés alkalmazásának továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy a fogyasztók és a vállalkozások számára gyors és hatékony hozzáférést biztosítson az egyszerű és kis költségekkel járó, bíróságon kívüli vitarendezéshez az internetes és a nem internetes értékesítésekkel kapcsolatos nemzeti és határokon átnyúló viták esetén; üdvözli a Bizottság által indított konzultációt; kitart amellett, hogy jobb tájékoztatást kell nyújtani a polgárok számára az alternatív vitarendezési mechanizmusok meglétéről;

48.

felszólítja a Bizottságot, hogy – például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzésére irányuló erőteljesebb intézkedések révén – koncentráljon a vitamegelőzésre is;

49.

üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy nyilvános konzultációt kezdeményezzen a kollektív jogorvoslati mechanizmusok európai típusú megközelítéséről, és ellenzi a kollektív jogorvoslati mechanizmusoknak az alaptalan követelések perre vitelét eredményező erős gazdasági ösztönzőket tartalmazó amerikai modell alapján történő bevezetését;

50.

megjegyzi, hogy a kollektív jogorvoslatra vonatkozó valamennyi javaslatnak tiszteletben kell tartania a Parlament az EU trösztellenes szabályainak megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló 2009. március 26-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját; kitart amellett, hogy a Parlamentet a rendes jogalkotási eljárás révén be kell vonni az ilyen jogszabályok elfogadásába, és felszólítja a Bizottságot, hogy fontolja meg minimumszabályok bevezetésének lehetőségét általánosságban véve az uniós jog megsértéséből származó károkért járó kártérítéshez való jogra vonatkozóan;

51.

támogatja a piac nyomon követésének és értékelésének célzott és információra épülő megközelítését; felkéri a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a piac nyomon követését szolgáló eszközeit – például a szolgáltatási irányelv riasztási mechanizmusait – azáltal, hogy javítja a módszertant, a mutatókat és az adatgyűjtést, ugyanakkor szem előtt tartva a gyakorlati megvalósítás és a költséghatékonyság alapelveit;

52.

rámutat arra, hogy az egységes piacra vonatkozó jogi aktusok tagállamok általi végrehajtásának menetét gyorsabban és átláthatóbb módon kell értékelni;

53.

kiemeli a szolgáltatási irányelvben előírt kölcsönös értékelést, mivel ez az átültetés minőségének javítását szolgáló, a tagállamok által egymásra gyakorolt nyomás kiaknázásának újító alkalmazása; adott esetben támogatja a kölcsönös értékelés más területekre, például az áruk szabad mozgására történő kiterjesztését is;

54.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy rendszeresen vizsgálják felül a szolgáltatások és áruk szabad mozgását befolyásoló nemzeti szabályaikat és eljárásaikat ezek egyszerűsítése és korszerűsítése, valamint az átfedések megszüntetése érdekében; úgy véli, hogy a nemzeti jognak a szolgáltatási irányelv végrehajtásakor alkalmazott átvilágítása hatékony eszköz lehet más területeken is az átfedések, illetve a szabad mozgás indokolatlan nemzeti akadályainak megszüntetése érdekében;

55.

sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa az állami szektor azon erőfeszítéseit, hogy innovatív megközelítéseket fogad el – új technológiákat és eljárásokat tárva fel, valamint az államigazgatásban a legjobb gyakorlatokat terjesztve –, ami csökkenteni fogja a bürokráciát és polgárközpontú politikákat tesz majd magáévá;

56.

kéri, hogy az Európai Tanács minden tavaszi ülésszakát az egységes piaci helyzetértékelésnek szenteljék, amelyet egy nyomon követési folyamat támogat;

57.

felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé zöld könyvet az uniós intézmények érdekképviseleti szövetségekkel és a civil társadalommal folytatott konzultációira vonatkozó iránymutatásokról, biztosítva azt, hogy a konzultációk széles körűek, interakítak és átláthatók legyenek, valamint hogy azok érdemben kiegészítsék a szakpolitikai javaslatokat;

58.

sürgeti a tagállamokat, hogy valamennyi egységes piaci jogszabály tekintetében dolgozzanak ki korrelációs táblázatokat, és azokat tegyék elérhetővé a nyilvánosság számára;

59.

felszólítja a tagállamokat, hogy az egységes piaci irányelvek átültetésében mutatkozó elmaradást 2012-re csökkentsék 0,5 %-ra mind az eddig elmaradt, mind a helytelen átültetéseket tekintetbe véve;

60.

felszólítja a Bizottságot, hogy 2011 végéig terjesszen elő jogalkotási javaslatot az uniós alternatív vitarendezési mechanizmusok használatáról, és hangsúlyozza annak gyors elfogadásának jelentőségét;

61.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.